KMR A k.menedzsment problémáinak megoldására eszköz lehet egy KMR kialakítása, működtetése. Rendszer: egy adott cél eléréséhez szükséges alkotóelemek összessége. Egymással összefüggő (funkcionálisan, harmonikus, szervezett kapcsolat), vagy nem összefüggő elemek csoportja, amelyek egységet formálnak egy közös cél elérése érdekében. KMR: a vállalat általános menedzsment rendszerének az az alrendszere, amely tartalmazza a tervezési és ellenőrzési tevékenységeket hatás- és felelősség köröket, gyakorlati eljárásokat erőforrásokat Ezek a környezeti politika működését segítik elő!! Cél: Környezeti politikában megfogalmazott célok megvalósítása Megelőzés inkább, mint helyesbítés A vállalat környezeti teljesítményének folyamatos javítása (k terhelés csökkentése) Jellemzők: jól illeszthető a már meglévő irányítás rendszerbe versenyképesség, nyereség növelése külső és belső előnyöket nyújt piaci elvárássá volt, ill. szabványosított, rendeletben szabályozott Előnyök: a) külső szempontok: vállalati image javítása elvárásoknak (külső, belső) való megfelelés b) belső szempontok: rendszerben való működés megfelelés a törvényi elvárásoknak környezeti hatások értékelése a meglévő környezeti gyakorlat felülvizygálata egyértelmű felelősség, környezettudat javítása Rendszerfelépítés feltételei: Felsővezetés felelőssége: KMR kiépítése, működtetése, ennek biztosítása, környezeti politika kidolgozása Team-munka: mindenki legjobb tudása szerint, a siker motivációs tényezővé válik Így a menedzsment pl koordniálja a környezetre vonatkozó tervezést, irányítást, biztosítja a dokumentációt. Elemei: 1. Környezeti politika, tervezés: kommunikáció, információs rendszer, monitoring rendszer 2. Környezeti oktatás: dokumentáció 3. Szervezet, hatáskör és felelősség: helyesbítő intézkedések, belső audit, vezetőségi átvizsg. Megvalósulás lépései: elkötelezettség környezeti felmérés k. politika szervezet szabályozások célok men program k kézikönyv szabályozás jelentések auditok áttekintések k politika ISO Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (ISO) megindított egy szabványosítási folyamatot, amelynek célja, hogy menedzsmenteszközöket és technikákat dolgozzon ki a gazdálkodó szervezeteket érintő környezetvédelmi feladatok és problémák kezelésére. KIR: Környezetközpontú irányítási rendszer: --szerepe, hogy kialakítsa és bevezesse a szervezet környezeti politikáját, és kezelje a k-i tényezőit. M1: Egymással kölcsönös kapcs-ban álló elemek összesége, amiket erre (ld. fent) használnak M2: Felöleli a szervezeti felépítést, a tervezési tevékenységeket, felelősségeket, eljárásokat.
ISO 14001 szabvány: célja: a környezetvédelem támogatása a gazdasági, társadalmi szükségletekkel összhangba KMR elérhető legyen minden szervezet számára jellemzője: PDCA logikára épül (Plan Do=hajtsd végre Check Act= javíts) folyamatközpontú megközelítés 1. Plan: 1. lépés: Környezeti politika: egy szervezet környezeti teljesítményére vonatkozó szándékai, irányvonalai a felső vezetés megfogalmazásában. Tartalmazza az elkötelezettséget a folyamatos fejlesztés, a jogszabályok betartása iránt, megfeleljen a szervezet tevékenységi körének, környezeti célok megfogalmazása és felülvizsgálata legyen benne, és mindez legyen dokumentálva, bevezetve és fenntartva. 2. lépés: Tervezés, ennek megfelelően: környezeti tényezők jogszabályok, követelmények célok, előirányzatok, programok 2. Végrehajtás: Bevezetés és működtetés erőforrások, szerepek, hatáskörök, felelősségek felkészültség, képzés, tudatosság kommunikáció dokumentáció működés szabályozása felkészülés, reagálás a vészhlyzetekre 3. Ellenőrzés: a megfelelőség ellenőrzése figyelemmel kísérés, mérés helyesbítések feljegyzések készítése belső audit 4. Intézkedés: Folyamatos fejlesztés vezetőségi átvizsgálás EMAS I. - 1993/1995 Az Európai Közösség rendelete, elhatározták, hogy az integrációs politika kidolgozása során figyelembe veszik a környezeti hatásokat és a hosszú időn keresztül fenntartható fejlődés elvét. (Maastricht, 1993) célja: környezeti teljesítmény javítása. A vállalat azért építi ki az EMAS rendszert, h ezt elérje jellemzők: a vállalatok saját maguk alakítsák ki a k politikájukat önkéntes belépés, de meg kell felelni a követelményeknek. EU-ban azonos feltételeket kell teremteni a KMR-ek bevezetésére. Közvélemény hiteles tájékoztatása Új irány, mert egy vállaltvezetési technikát mutat meg, nem csak ellenőrzi a működését, h minden megfelel-e a jogszabályoknak. Rendszeresen felülvizsgálja a környezeti politikáját ( a vállalat saját maga ) Értékelje a kitűzött célok hatékonyságát Meghatározza a programját a következő időszakra, és a megvalósításhoz szüks eszközöket EMAS II. - 2001 EMAS I. felülvizsgálatából, amikor az ISO világszerte elterjedt (EMAS csak EU) Lehetővé teszi a szervezetek önkéntes részvételét a környezetvédelmi vezetés és hitelesítés rendszerében.
Felülvizsgálat indokoltsága: minden olyan szervezet számára elérhetővé kell válni, aminek vannak környezeti hatásai EMAS jó, mert hangsúlyt fektet a jogszabályi megfelelésekre, környezeti telj javítása, külső kommunikáció javítása, alkalmazottak részvétele. Hangsúlyozni kell, h önkéntesen lehet részt venni benne, ill a részvételből előny származzon Kis és középvállalatok (KKV-k) is részt vegyenek! Működtetése: környezetvédelmi nyilatkozat évenkénti frissítése ezt három évente hitelesíteni és nyilvánosságra hozni bizonyítani kell az eredményeket Rendszer ISO 14001 EMAS Szabályozás Nemzetközi EU rendelet, tagországokra Körny pol Jogszabályoknak való megfelelés Előzetes állapotfelmérés nyilvánosság Elkötelezettség, folyamatos javítás Jogszabály megfelelés Nemmegfelelés esetén visszavonható a tanúsítvány Javasolt, csak a k tényezők azonosítása kötelező Kötelező, megszegés estén azonnal megszűnik a tanúsítás Kötelező, minden k tényező minimum listája Csak politikai, egyéb nem kötelező Nyilvános, EU szinten nyilvántartják Környezeti jelentés Készítése ajánlott Kötelező, frissítendő, hitelesítendő Mi tanúsítható? Szerv., teleph., folyamat, egység Szervezet, telephely Audit 1-3 évente tanúsító tapasztalaton múlik Logó használat Tanúsító szervezet adja szabályozott KTÉ Környezeti Teljesítményértékelés Max 3 évente tanusító nem lehet akárki KT = egy szervezet irányításának mérhető eredményei (a környezeti tényezők tekintetében) KTÉ a vezetés számára nélkülözhetetlen eszköz ha a döntéseket környezeti szempontból meg akarják alapozni. Ezt az értékelést folyamatosan kell csinálni, eszközei a környezeti indikátorok lehetnek. K Indikátor: információt szolgáltat a fizikai teljesítményről, ill. a menedzsment intézkedéseiről ( amik arra irányultak, hogy javítsák ezt a teljesítményt), továbbá a környezet állapotáról tulajdonságai (KTÉ-é) belső menedzsmentfolyamat, eszköz indikátorokat használ összehasonlít a döntések környezeti megalapozásához szükséges előnyei: k tényezők hatásainak mérséklése nyomon követi a k teljesítmény változást növelhető az üzleti teljesítmény, hatékonyság is, stratégiai szempontból értékes lehetőségek felismerését segíti jellemző a folyamatra: PDCA ciklus Tervezés A menedzsment elkötelezettsége integrálás(üzleti funkciók, tevékenységek) adatgyűjtés, elemzés, indikátorokká alakítás, összehas, jelentések, tájékoztatása felülvizsgálat, a fejlesztés érdekében
KTÉ folyamat PDCA szerint: P: célok, erőforrások, elvárások, eljárásokat D: KTÉ folyamata: adatgyűjtés-- az összegyűjtött adatokból számoljuk az indikátorokat adatok értékelése hasznos infók kiszűrése, ezt szolg. a menedzsmentnek eredményei jelentés és tájékoztatás a szervezeten belül eljusson mindenkihez C: KTÉ-nek felülvizsgálata A: az értékelt program javítása Öko-térképezés: a környezeti információk megjelenítésének egyszerű módja grafikus megjelenítés: tényező hatás (anyagáram elemzés) célja a környezet állapotfelmérése, hatások azonosítása, a módszer lényege a dokumentum áttekintése, interjúk, helyszín bejárása eredmény: környezeti zavarások megjelenítése térképen mire? pl. település, víz, talaj, zavarások, energia, hulladék, zaj, szagok, levegő, kockázatok Környezeti Indikátor kiválasztás: hasznos a környezeti célok, előirányzatok mérésére, nyomon követésére releváns, érthető az érintett felek számára költséghatékonyan állítható elő jellemzi a vállalat környezeti teljesítményét mérhető a megfelelő mértékegységben érzékenyen reagál a környezeti teljesítmény változására Típusok: ( a hordozott információ szerint csoportosítva.) abszolút, pl kwh villamos energia relatív pl. kwh/tonna normalizált pl. többféle energiaadat egységessé tétele, átalakítása pl J-á súlyozott pl ár, környezeti hatásokkal minőségi, pl milyen energiahordozót használunk fel aggregált, pl kibocsátott CO2 kg/ év Példák: fajlagos szennyezőanyag kibocsátás (kg sze.a / kg termék), hulladék aránya (keletkezett hull/termék) Környezeti jelentések: 1. Környezeti hatásokról és üzemi teljesítményekről benyújtott információk összessége, amelyek hasznosak az érdekelt felek és a benyújtó jogi személy közötti kapcsolat számára. 2. Kommunikációs eszköz a vállalt célja, hogy megismertesse az érdekelt felekkel a környezeti teljesítményt 3. Bemutatja és igazolja a hatásokat, és tartalmazza az elkötelezettséget a csökkentésre Kinek készül? belső menedzserek nem kormányzati szervek,(ngo-k) bankok, hitelezők beszállítók vevők beruházók szomszédok, érintettek alkalmazottak szabályozó testületek. Típusok: 1. Jogszabályban rögzített KJ-k törvény írja elő, h kell ilyet készíteni, a vállalt méreteitől függően. Különböző országokban más és más 2. EMAS előírásai a KJ-ről nekik kötelező, az elkészített nyilatkozat arra szolgál, hogy a nyilvánosság tudja, h milyen intézkedések valósulnak meg (a környezetvédelem érdekében hozott intézkedések)
3. Önkéntes környezeti jelentések 3 alap típus, csoportosítás a motiváció szerint: 1. Piacorientált KJ-ek a vállalt kiemelkedő környezeti teljesítményére szeretnék felhívni a a kereskedelmi partnereik figyelmét 2. Közvélemény orientált azok csinálják (pl különböző iparágak), akik alaptechnológiai hátterük miatt környezeti szempontból amúgy is rossz imázzsal bírnak, javítani szeretnék a megbízhatóságukat, szavahihetőségüket, enyhítsék a bizalomhiányt 3. Menedzsment orientált nem annyira a nyilvánosságnak, mint inkább a vállalatnak szólnak, kb. egy igazolásként készül, csak kérésre küldik el annak, aki érdeklődik. Környezeti jelentések elemei: bevezető környezeti politika, stratégia vállalt bemutatása, vállalati profil KIR, felelősségi körök vállalti környezetvédelmi teljesítmény jogszabályi megfelelés eddigi intézkedések jövőre vonatkozó tervek kapcsolattartás az érintett csoporttal A KJ-ből származó előnyök: a felső vezetés összetartását sugározza, ez fontos a külső érdekelt felek irányába erősíti az érdekelt felek kapcsolatát, mert nő a vállalat átláthatósága Erősíti a versenyelőnyt ezek a vállaltok előnybe kerülnek a felelősségteljességük, elkötelezettségük publikálása miatt Megbízhatóság, szavahihetőség növekedése nyilvánosság szemében Nő a teljesítmény, mert célokat tűztek ki, ezeket nyilvánosságra hozták Kicsi a külső beavatkozás kockázata, mert hatékony a belső szabályozás! Beszállítói listákra kerülés, ha a beszállító csak zöld vállalatoknak akar szállítani morál javítása a vállalton belül nagyobb nyereség, mert javul a környezeti teljesítmény Mikor adjon ki a vállalat ilyen jelentést? Ha a vállalat nagy környezeti kockázattal működik konfliktusa van egy érintett csoporttal érdeklődés van a környezeti teljesítmény iránt Ha EMAS besorolást szeretne a piac is díjazza a környezetvédelmi tevékenységet ha az iparág más vállalatai már készítettek ha az eddig hozott környezetvédelmi intézkedéseket szeretné megosztani a nyilvánossággal A készítés folyamatának alapelvei: Lehatárolás vállalat, vállalati egység, térbeli kiterjedés Fókusz célcsoport, indíttatás, cél meghatározása Időszak -- lehatárolása, milyen időszakra vonatkozik a jelentés Folyamatos működés elve a jelentés részei változhatnak, ezt figyelni kell Részvétel elve a jelentésbe bevont személyek köre Relevancia arról szól amit ígér, az érdeklődésnek megfelelő kérdéseket tárgyal Hitelesség valódi adatok Értelmezhetőség kontextus, közérthetőség Teljességre való törekvés Óvatosság elve bizonytalanságok kezelésére Számszerűsítés Összehasonlíthatóság időben, versenytárssal Felhasználás céljai fenntarthatósági teljesítmény értékelése, összehasonlítása vmivel a fenntarthat fejlődéssel kapcsolatos elvárások befolyásolásának illusztrálása a teljesítmény időbeli alakulásának elemzése, összehasonlítása
Környezeti auditálás: Egy rendszerezett, dokumentált, periodikus és objektív jelentés, amelyet adott szabályok szerint létrehozott jogi személyek készítenek, különböző tevékenységekről és gyakorlatról, abból a célból, hogy megvizsgálják a környezeti követelményeknek való megfelelést. Mit lehet auditálni? Megfelelést a jogi előírásoknak Felelősséget az előírások betartására Megfelelést a gyártási folyamatoknak, technológiai előírások betartásának (folyamat-, termék audit) Az ökológiai kockázati potenciált A környezetmenedzsment rendszert Kialakulása, fejlődése: törvények, jogszabályok számának növekedése jogi szabályozás fejlesztése az érdekelt felek igényeinek kielégítése új eszköz: vállalti környezeti állapotvizsgálat további célok megfogalmazása érdekében önszabályozásra is használják, ön-ellenőrzés Mikor csináltassunk auditálást? - Javaslatok auditálásra Ha a cél a külső érdekelt felek érdekeinek teljesítése jogszabályoknak és előírásoknak való megfelelés a célcsoport hatósági előírások vannak, h kell ilyet csinálni szabványosítani akarjuk a vállaltunkat, pl. ISO Az auditálás formái: 1. Eredményre irányuló audit: állapotfelmérés, átvilágítás a lényege, h egy vállat egy adott pillanatban mennyire felel meg az előírásoknak cél: a jelenlegi és a kívánatos állapot összehasonlítása 2. Rendszeraudit környezetmenedzsment rendszer vizsgálata is cél: ua. + a környmen rendszer külső és belső változásokhoz való alkalmazkodásának, környezeti teljesítmény javításának vizsgálata ICC = Nemzetközi Kereskedelmi Kamara ajánlása Három fázisú folyamat: 1. az auditálást megelőző lépések: aud ütemezése szakértőcsoport létrehozása, feladatok kiosztása auditálás tervezése 2. Az aud helyszíni folyamata indítása vállalati környmenedzsment értékelése (erős és gyenge pontok) adatgyűjtés, kiegészítő információk vizsgálati eredmények kiértékelése 3. A helyszíni vizsgálatot követő fázis jelentéstervezet készítése zárójelentés összeállítása intézkedési terv kialakítása, megvalósítása, nyomon követése Audit: = folymat annak meghatározására, hogy az auditkritériumok milyen mértékben teljesülnek (módszeres, független, objektív, dokumentált folyamat) Audtikritérium = előirányzatok, eljárások v követelmények összessége Auditbizonyíték = az auditkritériumra vonatkozó, ellenőrizhető feljegyzések, ténymegállapítások