A magyar oktatás jövője

A magyar oktatás jövője Dr György László egyetemi adjunktus BME GTK Pénzügyek Tanszék, Gazdaságpolitika és Gazdaságtörténet Szakcsoport

Tartalom Oktatáspolitika keretrendszere Az oktatás finanszírozása Nemzetközi összehasonlítás Új felismerések és kihívások

Az oktatáspolitika feladatai Oktatáspolitika A társadalmi kohézió megteremtése Kultúrateremtés A kor műveltségének továbbörökítése Esélyegyenlőség biztosítása Önreflexióra nevelés Szakképzés Cél: rangsorolni, súlyozni, megvalósítását menedzselni, hogy az elérhető legnagyobb társadalmi hasznosságot eredményezze Mit és hogyan oktatni Hogyan finanszírozni a méltányosság és a hatékonyság figyelembevétele mellett A társadalmi kohézió megteremtése, esélyegyenlőség biztosítása, kultúrateremtés, a kor műveltségének továbbörökítése, önre?lexióra nevelés és szakképzés Ezek az oktatás történelmi koronként és társadalmi rendszerenként eltérő igénnyel jelentkező céljai Az egyes célok természetesen nem függetleníthetők egymástól A adott kor műveltsége, jóról és rosszról alkotott nézetei részét képezik a kultúrának, ami kihat a társadalmi kohézió minőségére A társadalmi kohézió és az esélyegyenlőség manifesztálódása pedig visszahat a kultúrára, a közösen vallott értékekre A mindenkori oktatáspolitika feladata ezeket a célokat úgy rangsorolni, súlyozni és megvalósításuk eszközeit úgy menedzselni, hogy az az elérhető legnagyobb társadalmi hasznosságot eredményezze A feladat már csak azért is nagyon nehéz, mert a végső cél a társadalmi hasznosság nehezen számszerűsíthető és nem csak az oktatáspolitika sikerétől függő absztrakt fogalom Éppen ezért maga a feladat sem értéksemleges A bevezető gondolatok jól szemléltetik, hogy miért is áll az oktatáspolitika gyorsan változó világunkban állandó viták kereszttüzében A viták elsősorban pedagógiai vonatkozásúak és arról szólnak, hogy mit és hogyan kell eredményesen oktatni [Stiglitz, 2000] Másodsorban keresik az oktatás?inanszírozásának azokat a módszereit, amelyek a hatékonyság és a méltányosság szempontjainak összeegyeztetésével a társadalom számára a legelőnyösebbek [Stiglitz, 2000] Hatékonyság és méltányosság A kormányzati döntéseket meghatározó értékválasztások a hatékonyság és méltányosság által kifeszített erőtérben zajlanak A történelem folyamán nem volt ez mindig így Az oktatás sokáig elsősorban hatalmi érdekeket szolgált Ezért mielőtt rátérnénk az oktatás modern korban betöltött szerepére, nézzük hogyan vélekedtek elődeink az oktatás szerepéről és miképpen valósították meg céljaikat, hiszen a történeti felülnézet nagy segítségünkre szolgál napjaink értékválasztásainak és a mögöttük meghúzódó érdekek megértésében

Az oktatáspolitika eszközrendszere Az oktatásirányítás belső szerkezete 1 Tanügyigazgatás-politika 2 Szerkezetpolitika 3 Tantervpolitika 4 Pedagóguspolitika 5 világnézet-politika Az oktatáspolitikán, mint ágazatpolitikán belül újabb alágazat- politikákat különböztethetünk meg Szervezetileg és eszközeiben szinte teljesen elkülönül a felnőttképzés és szakképzés, a felsőoktattás- politika és a közoktatás- politika A felőoktatás- politikát az jellemzi, hogy rövid, határozott állami reformkorszakokat leszámítva a kormányzat általában viszonylag nagy autonómiájú, kisszámú, egyenként is jelentős tekintélyű felsőoktatási intézmény esetleg ún puffer- szervezetek (közvetítő, konzultatív intézmények mint például a Felsőoktatási és Tudományos Tanács) bevonásával, indirekt eszközökkel kísérel meg irányítani A közoktatás- politikát viszont az jellemzi, hogy az állam az intézmények nagy száma miatt a rendszert leginkább jogszabályokkal irányítja: maguk az intézmények nem nagy befolyásúak, de fenntartóik önkormányzatok, egyházak, alkalmazottak egyesületei (másutt, illetve nálunk 1945 és 1948 között: szakszervezetei) igen Az oktatáspolitikának másféle funkcionális felosztása is lehetséges: ebben az esetben ez nem a szférák, hanem az eldöntendő kérdések szerint történik Ezek legfontosabbjai: - tanügyigazgatás- politika, melynek keretében a politikai élet szereplői azzal foglalkoznak, hogy ki milyen mértékben, milyen módon és milyen értelemben gyakorolja a rendszerben a hatalmat; - szerkezetpolitika, melynek során a politikai élet szereplői azzal foglalkoznak, hogy milyen iskolatípusok legyenek, s hány éves korban kelljen a tanulóknak választaniuk, azaz kik és hol vesznek részt az iskolázásban Kevésbé alapvetőek, mert a két alágazat- politika keretében is bemutathatók: - tantervpolitika, melynek keretében a politikai élet szereplői az oktatás során elérendő célokkal, elsajátítandó készségekkel, tananyagokkal, az oktatás tartalmi kérdéseivel foglalkoznak, s melyhez tankönyv- és taneszköz- politika kapcsolódik (A tantervpolitika részben az iskolatípus- politika része, hiszen éppen ezzel lehet az egyes iskolatípusok közötti különbségeket meghatározni, részben viszont a tanügyigazgatásé, ti annak tényleges ellenőrzése, hogy hogy mi történik valójában az iskolákban, mindenképpen igazgatási/felügyeleti kérdés) Látszólag tananyag- politikai kérdés a színvonalvita is: ahogyan ezt Lukács Péter kimutatta az egyes iskolák színvonalának, azaz a tananyag elsajátítási szintjének csökkenésével kapcsolatos vita sohasem objektív mérőszámokhoz, hanem mindig szelekciós szándékokhoz kapcsolódott A szelekció mértéke pedig az egyes iskolatípusok elkülönítésének eszköze, módja, s az ezzel kapcsolatos hatáskörök elosztása az iskolák igazgatásának kérdéskörébe tartozik [Lukács, 1991]; - pedagóguspolitika, amely a pedagógusok jövedelmi szintjével, munkafeltételeivel, képzésével foglalkozó vitákat, küzdelmeket jelöli Mivel az egyes iskolatípusok között különbség fontos eleme, hogy milyen végzettségű pedagógusok taníthatnak egy- egy iskolatípusban, részben a szerkezetpolitikához tartozik, másfelől viszont- minthogy a pedagógusok tényleges ellenőrzése és irányítása a pedagóguspolitika egyik alapkérdése a tanügyigazgatás történetének része; - világnézet- politika : e köznyelvbe nem szervesült fogalom az oktatással kapcsolatos, de nem tantrevi természetű világnézeti kérdésekkel a hittan helye, az oktatás világnézeti/felekezeti elkötelezettsége vagy semlegessége/laicitása foglalkozik Egész iskolatípusok kialakítását magyarázhatja, hogy egyes csoportok szerint nem elegendő az iskolakínálat Így jöttek létre például a humángimnáziumok a felekezeteknek tett szívesség gyanánt (1924 és 1934 között) Hasonlóképpen idetartozó kérdés, hogy az állam, illetve a kormányzat kíván- e, és milyen világnézeti, politikai értéket az iskolán keresztül közvetíteni Amennyiben nem kíván, az is tekinthető értékválasztásnak Ha az iskolaügyet a városi közlekedés analógiájára képzeljük el, akkor az iskolatípusok jelentik az utcák hálózatát, amelyet építkezésekkel, bontásokkal bármikor lehet ugyan módosítani, de az a fontosabb útvonalakon elvi jellegű vitákat, döntéseket és jelentős költségeket igényel a tanügyigazgatás pedig leginkább a közlekedés- rendészet tényleges mindennapjaihoz hasonlítható, melynek egyformán része az útlezárásokról szóló elvi jellegű döntések meghozatala, de az intézkedő rendőrök és az autósok mindennapi párbeszédének alakulása is Másfelől, immár hasonlat nélkül, a társadalomtörténet szempontjából megfogalmazva: az iskolastruktúra változásának tétje az, hogy milyen rétegek számára milyen művelődési javak férhetők hozzá, a tanügyigazgatás tétje pedig az, hogy milyen szellemben és ki által meghatározottan történjék ez a hozzáférés

Az oktatáspolitika kapcsolatrendszere Oktatáspolitika Gazdaság Foglalkoztatáspolitika Tudománypolitika Társadalmi folyamatok Média Népesség, demográfiai folyamatok OKTATÁSPOLITIKA Szociálpolitika Művelődéspolitika Regionális politika Népesedéspolitika GAZDASÁGPOLITIKA Az oktatáspolitikához szorosan kapcsolódik a szociálpolitika, melynek egyik fő feladata a hátrányos körülmények között élő vagy egészségi állapotuk miatt lemaradó?iatalok támogatása, a kisebbségi vagy etnikai származású?iatalok esélyegyenlőségének biztosítása E feladat teljesítésének feltétele az említett?iatalok bevonása az oktatásba és iskolai előmenetelük segítése, ami foglalkoztatásuk előfeltétele is egyben E folyamat kívánt eredménye egyrészt a gazdaság és a foglalkoztatás egyidejű növelése, másrészt a társadalmi egyenlőtlenség csökkentése Az oktatáspolitika, a foglalkoztatáspolitika és a szociálpolitika összefonódása korunk egyik újonnan kialakuló paradigmája, amely az EU- OECD oktatáspolitikai iránymutatását is vezérli [Polónyi- Tímár, 2005] Magyarországon az oktatáspolitika és a szociálpolitika kapcsolatát szemlélteti, hogy például 50 óra igazolatlan hiányzás után megvonható a családi pótlék iskoláztatási támogatás része (családi pótlék=nevelési ellátás + iskoláztatási támogatás), a jegyző dönthet arról, hogy cserébe természetben ruhát vagy az élelmiszert ad a rászorulóknak Az oktatáspolitika szorosan kapcsolódik a népesedéspolitikához Az oktatáspolitika szempontjából ez elsősorban azt jelenti, hogy az oktatáspolitikai stratégia kiindulópontját a demográ?iai becslések képezik Ezek adnak információt a népesség számáról, életkor és terület szerinti megoszlásáról, ezáltal az oktatáspolitikai stratégia kidolgozásának alapját képezik [Polónyi- Tímár, 2005] Az oktatáspolitikának szoros kapcsolata van a gazdaságpolitikával, különösen a költségvetési (?iskális) politikával, amely a társadalmi termék (GDP) elosztását, az oktatás várható anyagi forrásait határozza meg A két politika együttműködése kapcsán alakítható ki olyan?inanszírozási rendszer, amely érdekeltté teszi az intézményeket a takarékosság érvényesítésében, és célszerűen befolyásolja a?iatalok továbbtanulási igényeit A közpénzekből történő?inanszírozással függ össze a demokratikus jóléti országokban a közszektorral benne az oktatással szemben a nyolcvanas évektől kezdődően mindinkább megerősödő követelmény: az átláthatóság és az elszámoltathatóság [Polónyi- Tímár, 2005] Az oktatáspolitikának együtt kell működnie a területfejlesztés politikával Az oktatáspolitika akkor tudja helyesen meghatározni az iskolák telepítését és támogatását, ha a települések nagyságától és szociális összetételétől, valamint a helyi fejlesztési tervektől függően határozza meg, mikor és milyen mértékben célszerű támogatni a helyi iskolák fenntartását, illetve közlekedését [Polónyi- Tímár, 2005] Gyorsan változó világunkban a szakpolitikákon túl érdemes megkülönböztetett?igyelmet szentelnünk a társadalomból érkező hatásoknak Az oktatáspolitika napjainkban az iskolai oktatásra korlátozódik, ami közel sem fedi a tudás megszerzésének teljes eszközkészletét A szervezett oktatás történelmi távlatban egyébként is csak egy rövid időintervallumban volt az egyéni tudás domináns forrása Ma a tudás és információ legfőbb forrásai súlyozatlanul: az iskola, a családi és társas környezet valamint a média A családban kialakult munkamegosztás és munkaszokás, az eszmék és események otthoni vitája, a nyelvi környezet, a családi, különösen az anyai törekvések és elvárások hatása a?iatalok tanulására és fejlődésére igen nagy Az USA- ban a 2000- es évek elején a gyermekek szókincsét vizsgáló felmérést készítettek Értelmiségi szükők 3 éves gyermekei 117- es átlag IQ- val és 1100 szavas szókinccsel rendelkeztek, míg az átlagos gyerekek IQ- ja 79 volt és mindössze 525 szót használtak A média jelentőségét mutatja, hogy a legújabb felmérések tanúsága szerint a négy évnél idősebb népesség átlagosan napi négy és fél órát fordít tévézésre Ez közel annyi idő, amennyit egy általános- és középiskolás kötelezően az iskolapadban tölt A Princeton Survey research Associates 2009- es felmérése szerint a12-17 éves diákok napi 7,5 órát töltenek médiatartalom létrehozásával és fogyasztásával

Közjószág vagy magánjószág? 1/2 Oktatáspolitika Tiszta magánjavak Kizárás Tiszta közjavak Rivalizálás Az előző fejezetben áttekintettük, hogy hogyan szélesedett az oktatás hatalmi- gazdasági érdekek szolgálatából az egész társadalom számára elérhető és a társadalmi kohézió szempontjából nélkülözhetetlen közjószággá Az oktatás furcsa természetű jószág Egyszerre vannak társadalmi hasznot és magánhasznot eredményező jellemzői Abban az értelemben nem is tipikus közjószág, hogy egy újabb résztvevő oktatásának határköltsége nem zérus; valójában a határköltségek és átlagköltségek körülbelül azonosak Továbbá technikailag nem nehéz ezért a szolgáltatásért díjat felszámolni [Stiglitz, 2000] (Szemben a honvédelemmel, amely esetén eggyel több állampolgár védelme csak szélsőséges esetekben jelent többletköltséget és lehetetlen bárkit is kizárni a közjószág fogyasztásából ) Az oktatáspolitikával foglalkozó szakemberek körében általános az egyetértés, hogy az alap- és középfokú általános képzés napjainkban elsősorban közjószág, ugyanakkor a felsőfokú oktatás megítélésében már színesebb a paletta E szerint a csoportosítás szerint az alap- és középfokú képzést, mint közoktatást, céljaira és?inanszírozására tekintettel külön kezelik a felsőoktatástól

Közjószág vagy magánjószág? 2/2 Oktatáspolitika Közjószág A demokratikus intézmények hatékonyabban működtethetők Alacsonyabb szociális kiadások Kevesebb bűnelkövetés A tőkepiac tökéletlenségének kompenzálása Több innováció, nagyobb jólét Alkalmazkodóképesség növekedése Hibás szülői döntések kompenzálása Információs aszimmetriák Integráció Magánjószág Oktatás: olyan magánberuházás, amelynek gazdaságosságát a jövőben elérhető jövedelmek alapján lehet meghatározni Befektetés = elmaradt jövedelem + tanulás költségei Bevétel = magasabb képzettséggel járó jövedelemtöbblet Az oktatás közjószágként való értelmezésében egyaránt szerepet játszanak az oktatás externális hatásai, az információhiányból eredő piaci kudarcok és méltányossági szempontok Vegyük sorra elsőként az oktatás externális hatásait, amelyek az állami szerepvállalás létjogosultságát indokolják: - Az oktatás következtében a demokratikus intézmények hatékonyabban működtethetők Egy iskolázott, írni, olvasni tudó, önre?lexióra képes állampolgár kevésbé megvezethető, nagyobb társadalmi kontrollt képes érvényesíteni a közügyekben eljárókkal szemben és maga is aktívabban részt vesz környezete élhetőbbé tételében - Alacsonyabbak szociális, munkanélküliséget kompenzáló és egészségügyi kiadások [Polónyi, 2000] - Kevesebb a bűnelkövetés, amely csökkenti a bűnüldözési és büntetés- végrehajtási rendszer költségeit [Polónyi, 2000] - Növekednek a közösségileg előállított szolgáltatások (Azokban a csoportokban, ahol nagyobb a magasabban iskolázottak aránya, gyakoribb az önkéntes szolgáltatások nyújtása - öreggondozás, családi segítségnyújtás stb) [Polónyi, 2000] - Kevesebb tökéletlenség a tőkepiacon Milton Friedman megállapítja, hogy tetemes bizonyíték van arra, hogy az oktatásba fektetett tőke hozama sokkal magasabb, mint a?izikai tárgyakba fektetett tőkéé A különbség arra mutat, hogy jelenleg nem fektetnek elegendő tőkét az emberekbe Az emberi tőkébe való befektetésnek ez a hiánya feltehetőleg a tőkepiac hiányosságát tükrözi Az emberekbe való befeketetést azonban nem lehet ugyanazokkal a feltételekkel vagy ugyanolyan könnyedén?inanszírozni, mint a?izikai tőkébe történő befeketetéseket Könnyű belátni, hogy miért Ha?izikai tőkébe történő beruházásra kölcsönöznek egy összeget, akkor a kölcsönadó azáltal szerezhet kölcsöne számára némi biztonságot, hogy jelzálogot jegyeztet be a tulajdonra, vagy egy bizonyos követelési jogot magának tart fenn a vagyontárgyon és adott esetben számíthat rá, hogy befektetésének legalább egy részét a vagyontárgy értékesítésével visszaszerzi Viszont egy ember keresőképességének megnövelésére adott hasonló kölcsön esetén nyilvánvalóan semmilyen biztosíték nem szerezhető Egy nem rabszolgatartó társadalomban a befeketést megtestesítő embert nem lehet sem eladni, sem megvásárolni [M Friedman, 1996] - A tudósok, kutatók képzésének eredményeként megvalósuló innovációk nagy szerepet játszanak a hagyományos értelemben vett jólét növelésében [Stiglitz, 2000] - Az embereknek - illetve a munkaerőnek megnő a technikai változásokhoz való alkalmazkodóképessége Különösen fontos ez globalizálódó világunkban, amikor az informatikai és idegen nyelvi ismeretek szükségszerűen hozzátartoznak az alapműveltséghez - A közoktatás fontos szerepet játszik abban, hogy az új betelepülők képesek integrálódni új hazájuk kultúrájába Ennek jótékony hatásai nem csak az egyén számára kedvezőek, hanem az egész ország javára szolgálnak [Stiglitz, 2000] Az oktatási folyamathoz további külső gazdasági hatások is kapcsolódnak: a diákok tanulnak egymástól A jó diákok többet tanulhatnak a jó diákok jelenlétének köszönhetően [Stiglitz, 2000] Ugyanakkor a diákok különválasztása jó és rossz diákokra hatással van a társadalmi kohézió erősségére A jó/rossz szelekció mélysége tipikus példája a méltányosság- hatékonyság erőterében történő értékválasztásnak (Szingapúrban például a diákokat képességeik szerint már általános iskolás korban haladó és normál csoportokra bontják, ami jelentős mértékben befolyásolja továbbtanulási lehetőségeiket) Mint említettük, az oktatás externális hatásain túl az állami szerepvállalás mellett szóló érvek származhatnak még a piac információs tökéletlenségeiből és méltányossági megfontolásból A közoktatás szakaszában valójában a szülők döntenek az oktatás irányáról és a kötelező oktatáson felüli részvételről A szülők egy része esetleg nem áldozna az oktatásra akár azért, mert rosszul becsülik fel annak hasznát, vagy mert mielőbb számítanak gyermekeik keresetére Sokaknak pedig egyszerűen nincs elég pénzük az oktatás költségeinek viseléséhez [Stiglitz, 2000] A fentiekből jól látszik, hogy az állami szerepvállalás motivációi nagyon szerteágazóak és megfoghatatlanságuk miatt sokszor nagyon nehezen számszerűsíthetőek (Az oktatás elmaradásával járó társadalmi költségek méréséhez két párhuzamosan futó kísérletet kellene lefolytatnunk, ami a gyakorlatban kivitelezhetetlen) Magyarországon Polónyi István végzett számításokat az oktatás társadalmi megtérülési rátáira vonatkozóan A szakmunkásképzés társadalmi megtérülési rátája jelentős mértékben csökkent, míg a középiskoláé nőtt Emelkedett a felsőoktatás rátája is Figyelembe kell azonban venni, hogy a megtérülési ráták minidig a formális oktatásra és nem a tényleges tudásra vonatkoznak Ezen túlmenően a társadalmi megtérülés közvetelenül nem bizonyítható feltételezéseken alapul [Polónyi- Tímár, 2006]

Közjószág vagy magánjószág? 2/2 Oktatáspolitika Közjószág A demokratikus intézmények hatékonyabban működtethetők Alacsonyabb szociális kiadások Kevesebb bűnelkövetés A tőkepiac tökéletlenségének kompenzálása Több innováció, nagyobb jólét Alkalmazkodóképesség növekedése Hibás szülői döntések kompenzálása Információs aszimmetriák Integráció Magánjószág Oktatás: olyan magánberuházás, amelynek gazdaságosságát a jövőben elérhető jövedelmek alapján lehet meghatározni Befektetés = elmaradt jövedelem + tanulás költségei Bevétel = magasabb képzettséggel járó jövedelemtöbblet Az oktatás magánbefektetéséként való értelmezése, az oktatás megtérülésének vizsgálata az emberi tőke elmélet kialakulásával nyert értelmezési keretet a közgazdaságtanban Az emberi tőke elmélet kimunkálásban meghatározó szerepet játszó Schultz azt hangsúlyozza, hogy a munkaerő gazdasági szerepében alapvető jelentőségű emberi tudás egy hosszú, költséges folyamat eredményeképpen alakul ki, amely leginkább a beruházási folyamathoz hasonlít Megállapítja, hogy amit fogyasztásnak nevezünk, jórészt emberi tőkébe való beruházást jelent [Schultz Th, W, 1983] és az emberi tőkébe eszközölt ilyen beruházások az egy dolgozóra jutó reáljövedelem növekedésének legnagyobb részét magyarázzák Schultz mellett Gary Becker és Jacob Mincer munkáiban találkozunk először az oktatás megtérülési rátáinak meghatározásával Becker első kutatásában a főiskolai és középiskolai képzés megtérüléseivel foglalkozik az Egyesült Államokban Tanulmányában igyekszik levezetni az általános összefüggéseket a kereset, a megtérülési ráta és a beruházott összeg között és megmutatni, hogyan lehet ezt az utóbbi kettőt közvetve kikövetkeztetni a keresetekből Az oktatást alapvetően magánbefeketetésnek tekinti, olyan beruházásnak, melynek gazdaságosságát a jövőben elérhető jövedelmek alapján lehet meghatározni Az iskolázás egyéni illetve családi költségeit, valamint a tanuló idő alatt elmaradt kereseteket tőkeként (befektetésként) összesíti, és ezt állítja szembe azzal a jövedelemtöbblettel, amelyet a magasabb képzettségű dolgozók élveznek az alacsonyabb képzettségűekkel szemben (A főiskola elvégzésének összes magánköltségét közvetett és közvetlen költségekre bontotta Közvetlen költségek közé sorolta a tandíjat, a tanuláshoz szükséges könyvek árát és minden megélhetési költséget azon felül, ami akkor is fellépett volna, ha az egyén nem tanul tovább A közvetett költségrészbe a továbbtanulás miatt elmaradt kereseteket számította) Az oktatást felfoghatjuk olyan beruházási folyamatként, amelynek hozamából a munkáltatók is részesülnek Ebben az esetben a munkáltatók is érdekeltnek érezhetik magukat az oktatásban történő szerepvállalásban Az oktatásgazdaságtani szakirodalom [Becker 1975, Varga 1998] szerint a munkáltatók motivációja attól függ, hogy a képzés általános vagy speciális Az általános képzés a résztvevők termelékenységét úgy növeli, hogy hatása nem csak a képzést szervező, hanem más vállalatnál is érvényesül Speciális képzés esetén pedig amennyiben a munkavállaló munkahelyet változtat a képzést követően, a munkáltatót veszteség éri Következésképpen a munkaadók költségvállalási hajlandósága meglehetősen korlátozott, olyannyira, hogy általános képzés esetén nem hajlandók a képzés költségeit átvállalni és speciális képzések esetén is csak részben hajlandóak arra Más szempontok jutnak kifejezésre a menedzsment irodalomban E szerint a képzés, továbbképzés, fejlesztés az emberi erőforrás- menedzsment meghatározó része A képzés olyan személyzetfejlesztés, amely biztostja az egyensúlyt a munkaköri követelmények és a munkakört betöltő személy jellemzői között, nemcsak a jelenben, hanem a szervezet fejlődésének időtávján is [Nemeskéri, 2002]

Az oktatás megtérülési rátái Magyarországon Oktatáspolitika Iskolázás foka Közösségi 2000 Egyéni 2000 Szakmunkásképző iskola 0,6 4,7 Középiskola 9,0 13,6 Főiskola 2,6 6,8 Egyetem 5,3 13,3 Forrás: Polónyi István Forrás: Psacharopoulos & Patrinos (2004)

A közoktatás és a felsőoktatás Oktatáspolitika Universitas (Kr u 1300) Tiszta magánjavak Kizárás Arisztotelész (Kr e 300) Modern felsőoktatás Felvilágosodás (17-18 sz) Tiszta közjavak Modern közoktatás Rivalizálás Arisztotelész akit sokan az első közgazdászként tisztelnek több mint 2300 évvel ezelőtt az állam legfontosabb értékének az értelmet és az erényt tartotta; ennek szellemében az állam legfontosabb feladataként a nevelést jelölte meg Az oktatástörténetet gazdaságpolitikai és politikai gazdaságtani nézőpontból célszerű két korszakra bontani A felvilágosodás előtti és utáni időkre A felvilágosodás előtt az iskolát mindig egy jól körülírható társadalmi réteg tartotta fent, legyen az akár szakképzés, akár az egyházak, vagy a városok által fenntartott oktatási intézmény (pl egyetem) Az így fenntartott iskolák meghatározott világnézet alapján kodi?ikált tudást állítottak elő és hagyományoztak át [Sáska, 2004] A papság utánpótlására szervezett székesegyházi iskolákból fejlődött ki az universitas, a tanárok és hallgatók sajátos testülete Az első egyetem Bolognában a 11 század végén, majd Párizsban a 12 század első felében jött létre [Polónyi- Tímár, 2005] Más középkori egyetemeken a hatalomban osztozkodó világi és egyházi elit?iataljait készítették elő a feladataikra Ennek megfelelően a korabeli elméleti (ideológiai) tanulmányok a teológiai ismeretekre, a gyakorlati tárgyak a harci készségek (tőrvívás, kardforgatás, lovagi torna stb) fejlesztésére irányultak A korai egyetemek egy részében orvosi és jogi oktatás is szerveződött [Polónyi- Tímár; 2005] A mai iskolai oktatás (közoktatás) másik forrását a katolikus egyház plébániaiskolái jelentették A kezdetben csak klerikusokat képező plébániaiskolák a céhekben és a gazdaság más területein megkívánt írás- olvasási és számolási ismeretekre is kezdték felkészíteni a polgárosodó családok és módosabb gazdák?iataljait Ez a 13 században először a városi iskolák, majd a 17-18 században a legtöbb európai országban az áltlános népoktatás kialakulásához vezetett További száz- százötven évre és a felvilágosodás fordulatára volt ahhoz szükség, míg Európában kifejlődött az általános, kötelező és ingyenes népoktatás, és az iskolába lépő gyerekek 90-95%- a már hat- nyolc osztályt végzett Az állami iskolarendszerek megjelenése intézményesítette a műveltséget: hivatalossá, bürokratikussá tette az iskolai oktatást A kultúra a tankötelezettség valóra váltásával intézményesedett a közösségi népiskolákban, de ezzel a politikai térbe is került [Sáska, 2004] Hatalmas előrelépés volt ez az emberiség történetében, hiszen az intézményesített és egységesített tantervek közös hivatkozási alapként szolgáltak az egymást személyesen nem ismerő széles rétegek számára Különösen felértékelődik ezen egységes hivatkozási alap létjogosultsága korunkban, amikor eddig korábban nem tapasztalt intenzitással merül fel az igény az eltérő történeti ívet befutó kultúrák közötti párbeszédre A népoktatás kifejlődését a klasszikus közgazdaságtan teoretikusai lelkesen támogatták Malthus azt remélte, hogy a mellett, hogy felvilágosítanák a társadalom alsóbb osztályainak helyzetét, a mely jóléte vagy nyomora tekintetéből főleg önmaguktól függ, a községi iskolák képesek volnának a jövő nemzedékét józanság, szorgalom vallásos kötelességeik teljes gyakorlásában nevelni fel, ami felemelné őket mostani elnyomott állapotukból, és közelebb hozná némi mértékben a társadalom középosztályaihoz Magyarországon az 1777- ben kihirdetett Ratio Educationis nyitott utat a népoktatásnak Újabb évszázad múlva az 1868 évi Eötvös- törvény hozta létre a 6-12 éves gyermekeket oktató népiskolát és a 13-15 évesek ismétlőiskoláját A századfordulót követően, 1908- ban került sor a kötelező és ingyenes népoktatás kimondására [Polónyi- Tímár; 2005] A mai iskolarendszer másik forrása a gazdasági ágazatokban (ipar, mezőgazdaság, kereskedelem stb) folyó szakmai képzés A középkori céhekben a termelés szerves részeként fejlődött ki a tanoncképzés A gyáripar megerősödésével a céhek tanoncképzése tanonc-, majd szakmunkás- iskolai képzéssé alakult át Létrejöttek a különböző elnevezésű mesterképző ipariskolák Majd a műszaki és természettudományok fejlődésével megkezdődött a mérnökképzés [Polónyi- Tímár; 2005] Az évszázadok alatt külön utakon fejlődött iskolai oktatás alrendszerei fokozatosan megerősödtek, kialakult belső struktúrájuk A 19-20 század fordulójára létrejött az általános közoktatás, a szintek és szakmai csoportok szerint differenciált középfokú szakoktatás és a hasonlóan struktúrált felsőoktatás A 20 század második felében nagyjából kialakult az iskolai oktatás és képzés integrált rendszere [Polónyi- Tímár, 2005]

Tartalom Oktatáspolitika keretrendszere Az oktatás finanszírozása Nemzetközi összehasonlítás Új felismerések és kihívások Az előző fejezetben megismerhettük az oktatás mint vegyes jószág magán- és közösségi hasznot nyújtó sajátosságait, az állam és az egyén (a munkavállalók és a munkaadók) motivációit az oktatás?inanszírozásában történő részvételre Most e tudás birtokában arra keressük a választ, hogy ki és hogyan?inanszírozza az oktatás költségeit Elméletben nagyon könnyű dolgunk van Számszerűsítenünk és összegeznünk kell az oktatás társadalmi- és magánhasznait valamint költségeit oktatási szintenként és a hasznok arányában elosztani a terheket A gyakorlati megvalósítást méltányossági szempontok, a méltányosság és hatékonyság mérésének és kikényszerítésének nehézségei, valamint a?inanszírozás történeti sajátosságaiból fakadó adottságok nehezítik

Az oktatás finanszírozása Az oktatási ráfordítások a bruttó nemzeti termék arányában a fejlett országokban A fejlett piacgazdaságokban a II világháború után az állami újraelosztás legfőbb haszonélvezői az oktatás, az egészségügy és a jóléti ellátás voltak A kormányzatok természetesnek tekintették szerepüket és felelősségüket a társadalmi kohézió megteremtésében és fenntartásában, valamint az esélyegyenlőség biztosításában Mindezen célok megvalósítására a közoktatás bizonyult az egyik leghatékonyabb eszköznek Az oktatásra fordított kiadások a XX század ötvenes éveitől folyamatosan növekedtek A kezdeti dinamikus növekedés után az oktatás költségei a fejlett országok nagyobb részében a nyolcvanas években érték el a maximumot, majd egyre lassabban emelkedtek, illetve stagnáltak Ez annak ellenére történt, hogy a?iatalok és a felnőttek egyre hosszabb ideig tanultak Csökkent azonban a gyermekek száma és a javult az oktatás hatékonysága, a?inanszírozás módja [Polónyi- Tímár, 2006] Az OECD országok 2001- ben a GDP 5,2%- át fordították oktatásra, és az oktatási költségekből az államháztartás valamivel kevesebb mint 90%- ban részesedett

10/20/2014 Global Rankings GLOBAL RANKINGS Slovenia 57 France 57 Israel 56 Az oktatás finanszírozása Mongolia 55 Malawi 54 Canada 54 Switzerland 53 Mexico 52 Estonia 52 World Lithuania 52 Select region Korea, Rep 52 Public expenditure on education as % of GDP Select data Australia 51 Cabo Verde 5 Printable version Latvia 49 COUNTRY Timor Leste 94 Republic of Moldova 86 Swaziland 83 Ghana 81 New Zealand 71 Bolivia 69 Finland 68 Maldives 68 Kyrgyzstan 68 Belgium 65 Argentina 63 Jamaica 63 Ukraine 62 South Africa 62 Ireland 62 Aruba 6 Burundi 6 Malaysia 59 Netherlands 59 Thailand 58 Austria 58 Slovenia 57 France 57 Israel 56 Mongolia 55 Malawi 54 Canada 54 Switzerland 53 Mexico 52 Estonia 52 Lithuania 52 Korea, Rep 52 Australia 51 Cabo Verde 5 Latvia 49 Belarus 48 Belarus 48 Mali 48 Rwanda 48 Serbia 48 Paraguay 48 Bhutan 47 Hungary 47 Ecuador 45 Czech Republic 45 Togo 45 Uruguay 45 Colombia 44 Saint Lucia 44 Italy 43 Niger 42 Fiji 42 Iran, Islamic Rep 41 Slovakia 41 Chile 41 Tajikistan 39 Gambia 39 Japan 38 Mauritania 37 Brunei Darussalam 37 Guyana 36 Seychelles 36 Panama 35 El Salvador 34 India 34 Mauritius 34 Burkina Faso 34 China, Hong Kong 34 Uganda 32 Cameroon 32 Cook Islands 31 Romania 31 Guinea 31 Mali 48 Rwanda 48 Serbia 48 Paraguay 48 Bhutan 47 Hungary 47 Ecuador 45 Czech Republic 45 Togo 45 Uruguay 45 Colombia 44 Saint Lucia 44 Italy 43 Niger 42 Fiji 42 Iran, Islamic Rep 41 Slovakia 41 Chile 41 Tajikistan 39 Gambia 39 Japan 38 Mauritania 37 Brunei Darussalam 37 Guyana 36 Seychelles 36 Panama 35 El Salvador 34 India 34 Mauritius 34 Burkina Faso 34 China, Hong Kong 34 Uganda 32 Cameroon 32 Cook Islands 31 Romania 31 Guinea 31 http://wwwuisunescoorg/datacentre/pages/global-rankingaspx 1/3 http://wwwuisunescoorg/datacentre/pages/global-rankingaspx 1/3 Magyarországon az oktatásra fordított GDP arányos kiadások a 90- es évek során fokozatosan csökkentek Egyes időszakokban 1 százalékponttal is kevesebbet költöttünk oktatásra, mint az átlagban az OECD országok A 2012- es oktatási reformmal, a pedagógus életpálya modell bevezetésével viszont újra felzárkózunk az OECD országok átlagához Szembeötlő, hogy a harmadik világbeli országok egy része milyen sokat költ GDP arányosan Ezek az országok felismerték, hogy az oktatáson keresztül vezet az út a fejlettek táborába A felismerésen túl magas GDP arányos kiadásaikban az alacsony GDP- nek és a magas születésszámnak egyaránt szerepe van A fejlett országok közül ki kell emelnünk Finnországot, amelynek oktatási rendszerére mindenhol követendő mintaként tekintenek Finnország ugyanakkor nagyon sokat is költ (6,8%) oktatásra Ezzel szemben a kelet- ázsiai tigrisek, ahol a diákok a nemzetközi szintfelmérőkön ugyancsak a világ élmezőnyébe tartoznak, már lényegesen alacsonyabb kiadással érik el kimagasló eredményeiket (Korea - 5,2%, Japán 3,8%) Sikerük részben kulturális sajátosság, részben a rendszer praktikáira vezethető vissza, amiről később szólunk részletesen

Az oktatás finanszírozása Oktatáspolitika Kormányzat Hitel, ösztöndíj, hallgatói támogatás, voucher Intézmények támogatása Hallgatók és családjaik Tandíj Felsőoktatási intézmények Keresletoldali finanszírozás/ közvetett finanszírozás Kínálatoldali finanszírozás/ közvetlen finanszírozás Az állam támogatásának két fő módszere a közvetlen (kínálatoldali) és a közvetett (keresletoldali)?inanszírozás

Az oktatás finanszírozása Oktatáspolitika Közvetett finanszírozás A közvetett finanszírozás értelmében az állam nem az intézményeket finanszírozza, hanem a tanulókat Így az intézmények működésének alapvető forrása a tandíj Kvázipiaci modell: Az intézmények helyett a hallgatók részesülnek állami támogatásban A versengés a kvázipiaci modellben két szinten zajlik: egyrészt a hallgatók versengenek az állami támogatásért, másrészt az intézmények versengenek a hallgatókért Közvetlen finanszírozás: Sokkal elterjedtebb a gyakorlatban az oktatás közvetlen finanszírozása, az ún intézményfinanszírozás A közvetett?inanszírozás értelmében az állam nem az intézményeket?inanszírozza, hanem a tanulókat Így az intézmények működésének alapvető forrása a tandíj (Emellett egyéb fontos források például a kutatási megrendelések és pályázatok, valamint az adományok stb) Az állam a tanulók, illetve a hallgatók?inanszírozásához többféleképpen járulhat hozzá Ennek két közismert módja az ösztöndíj és a diákhitel Az oktatás közvetett?inanszírozásának lehet az a formája, hogy a tandíjat vagy az oktatás költségeit az állam a személyi jövedelemadóban kedvezményezi (Ezt a módszert elsősorban a felnőttképzésben alkalmazzák) További, inkább a szakirodalomból, mint a gyakorlatból ismert támogatási forma a voucherrel (utalvánnyal) történő?inanszírozás Ez utóbbi lényege a következő: minden gyermek utalványt kap, amelyet tetszése szerint felhasználhat bármely iskolában Az iskolák az utalvány ellenében jutnak hozzá a kormányzati forrásokhoz Az iskola maga dönthet arról, hogy az utalvány összegén felül igényel- e a diáktól tandíjkiegészítést Ilyen utalványrendszerben az állami iskolák versenyeznének a magániskolákkal A közvetett?inanszírozás támogatói a rendszer előnyét abban látják, hogy a verseny következtében az iskolák érzékenyebbek a diákok igényeire, és a verseny jelentősen erősíti az innovációk szerepét a rendszerben Amennyiben a szülők elismerik az állami iskolákban nyújtott programokat, úgy ezek az iskolák is kedvezőbbé tehetik működésük anyagi feltételeit (Úgy az allokációs, mint a termelési és a dinamikus hatékonyság szempontjából ez a piaci?inanszírozási módszer a legkedvezőbb) A közvetett?inanszírozás kritikusai szerint ugyanakkor ez a rendszer a társadalom és a gazdaság további rétegződéséhez vezet: a gazdag és művelt szülők gyermekei, illetve a szerény anyagi helyzetű és kevésbé képzett szülők gyermekei más és más iskolákat látogatnának [Stiglitz, 2000] Így a közoktatás legfontosabb, a társadalmi kohéziót erősítő célkitűzése szenvedne csorbát Éppen ezért a fejlett piacgazdaságokban még a felsőoktatásban sem alkalmazzák a közvetett?inanszírozás módszerét - túlnyomórészt méltányossági szempontok, továbbá a fennálló rendszer tehetelensége miattaz intézmény?inanszírozás alapproblémája az, hogy az intézményi teljesítmények, eredmények, a szolgáltatási minőség, valamint a támogatás között nincs összefüggés A?inanszírozás ugyanis vagy a kialkudott inputok alapján, vagy az előző évi költségvetés alapján történik, és nincs köze ahhoz, hogy a?inanszírozott feladat végrehajtása mennyire eredményes, mennyire hatékony A közvetett )inanszírozás további hátránya, különösen a felőoktatási javak esetén, hogy mivel a képzés minősége nehezen megítélhető, információs aszimmetria jön létre a hallgatók és az intézmények között, amely információ hozzáférési és információfeldolgozási nehézségekhez vezet [Barr 2004a in Kováts] Az aszimmetria következménye annak kockázata, hogy a hallgatók nem képesek megítélni, hogy vajon megfelel- e igényeiknek a képzési program (például a jövőbeli jövedelmeket illetően) [Canton- Venniker 2001 in Kováts] A kormányzat megpróbálhatja ellensúlyozni az információs aszimmetriát az oktatás minőségére vonatkozó információk gyűjtésével és elosztásával

Az oktatás finanszírozása Oktatáspolitika Közvetett finanszírozás A közvetett finanszírozás értelmében az állam nem az intézményeket finanszírozza, hanem a tanulókat Így az intézmények működésének alapvető forrása a tandíj Kvázipiaci modell: Az intézmények helyett a hallgatók részesülnek állami támogatásban A versengés a kvázipiaci modellben két szinten zajlik: egyrészt a hallgatók versengenek az állami támogatásért, másrészt az intézmények versengenek a hallgatókért Közvetlen finanszírozás: Sokkal elterjedtebb a gyakorlatban az oktatás közvetlen finanszírozása, az ún intézményfinanszírozás A közvetett és a közvetlen?inanszírozás között helyezkedik el félúton az ún kvázipiaci modell [Kováts, 2006] Ennek eszköze, hogy az intézmények helyett a hallgatók részesülnek állami támogatásban A versengés a kvázipiaci modellben két szinten zajlik: egyrészt a hallgatók versengenek az állami támogatásért, másrészt az intézmények versengenek a hallgatókért [Albrecht- Ziderman, 1992 in Kováts] Sokkal elterjedtebb a gyakorlatban az oktatás közvetlen?inanszírozása, az ún intézmény?inanszírozás Ebben az esetben a támogatást közvetlenül az intézmény kapja Ez a feladatok ellátásához szükséges, elvileg normázott, gyakorlatilag kialkudott és engedélyezett inputok költségeit (személyzet, bér, eszközök, közműdíjak stb) fedezi Az intézmény?inanszírozás alapproblémája az, hogy az intézményi teljesítmények, eredmények, a szolgáltatási minőség, valamint a támogatás között nincs összefüggés A?inanszírozás ugyanis vagy a kialkudott inputok alapján, vagy az előző évi költségvetés alapján történik, és nincs köze ahhoz, hogy a?inanszírozott feladat végrehajtása mennyire eredményes, mennyire hatékony [Polónyi- Tímár, 2006] Minősített esetei a zéróalapú költségvetési tervezés és a normatív?inanszírozás vagy képlet szerinti?inanszírozás

Az oktatás finanszírozása Közvetlen finanszírozás Zéróalapú költségvetési tervezés: az intézmények évről évre megindokolják (a nulláról építik fel) minden költségvetési tételüket Normatív finanszírozás vagy képlet szerinti finanszírozás: a támogatást a tevékenységeket jellemző mutatókhoz kapcsolják, amelyek jellemzően a tevékenységek inputjához vagy outputjához (teljesítményéhez) kapcsolódnak Kreditalapú finanszírozás (új, elvi): az állam csak a teljesített kreditet finanszírozza, a bukott kreditet a hallgató A zéróalapú költségvetési tervezés lényege, hogy az intézmények évről évre megindokolják (a nulláról építik fel) minden költségvetési tételüket Ennek legfőbb hátránya, hogy a források szétosztásánál teljesítménymotivációk helyett viselkedésmotivációk érvényesülnek, hiszen nincsen kapcsolat a támogatás nagysága és a teljesítmény között Az elosztás módja az intézményeket a támogatást nyújtó minisztériumok kegyeinek keresésére ösztönzi, míg a fogyasztói (tanulói, hallgatói) és a munkapiaci igények teljesítése háttérbe szorul Továbbá hiányzik az ösztönzés a termelési és dinamikus hatékonyság elérésére: az intézmények abban érdekeltek, hogy minél több oktatót alkalmazzanak, hogy így bizonyítsák súlyukat és fontosságukat, ami a tárgyalási stratégiának sokszor része [Albrecht- Ziderman, 1992] Gyakorlatilag ahol bevezették, ott mára lassan elhalt Mint Osborne és Gaebler írja: // a gyakorlatban túlzottan időigényesnek és túl sok papírmunkát igénylőnek bizonyult Ugyanakkor a vezetők túlontúl is könnyen tudták manipulálni a rendszert A legtöbb helyen ez a rendszer önsúlyánál fogva halt el (Osborne Gaebler 1994:129o) Szinte egyeduralkodó módszer a köz- és felsőoktatás?inanszírozásában a normatív *inanszírozás vagy képlet szerinti *inanszírozás Ebben a támogatást a tevékenységeket jellemző mutatókhoz kapcsolják, amelyek jellemzően a tevékenységek inputjához vagy outputjához (teljesítményéhez) kapcsolódnak A leggyakoribb input mutatók közé a hallgatói (tanulói) létszám és a foglalkoztatottak létszáma tartozik Az outputváltozók körébe például a szerzett (kiosztott) kreditek száma, a sikeresen teljesített vizsgák száma vagy a kibocsátott diplomák száma tartozhat Egyik változata, amikor a?inanszírozás egy normatívával történik Ezt a módszert több országban is alkalmazták Az OECD országok jelentős része a képlet szerinti?inanszírozás gyakorlatát követi és ezt vezették be hazánkban is a közelmúltban A két tiszta módszer, az input illetve output?inanszírozás a gyakorlatban nem annyira elterjedt A felsőoktatás tiszta input?inanszírozására az Egyesült Királyságban tettek kísérletet 1989- ben, amikor a?inanszírozó testület oly módon próbálta meg csökkenteni az egységköltségeket, hogy felszólította az egyetemeket: nevezzék meg saját árajánlatukat minden képzési területre vonatkozóan Az egyetemek ugyanakkor kartellt hoztak létre, és mindegyikük a még legmagasabb, elfogadható áron adta be ajánlatát Ezért nem sokkal később az árversenyre épülő rendszert beszüntették [Albrecht- Ziderman, 1992 in Kováts] Az output?inanszírozás problémás pontja, hogy az output minőségi mérése nehézkes, szinte lehetetlen Ezért az intézmények kísértésbe eshetnek, hogy csökkentsék a standardokat, és több diplomást bocsássanak ki a nagyobb támogatás reményében [Kováts, 2006] (A szakemberek Magyarországon a kétszintű (BSC/MSC) képzés bevezetésétől jelentős minőségjavulást remélnek az MSC programban Érvelésük szerint a BSC képzés utáni választási lehetőség alapos mérlegelésre készteti a hallgatókat és ezzel ösztönzi a versenyt a képzések között) Az Egyesült Államokban az 1990- es években a teljes felsőoktatásra jutó támogatásnak a vizsgált évtől és államtól függően mindössze 0,5 4 százalékát osztották ki teljesítmény alapon (kivéve Dél- Karolinát, ahol ez az arány 100 százalék volt) [Burke Serban, 1998 in Kováts, 2006] Dániában az oktatásra szánt keret felosztása teljes egészében teljesítmény alapon történik, bár ez a forrás a dán egyetemek bevételeinek átlagban csak a harmadát teszi ki [Canton van der Meer, 2001 in Kováts, 2006] A fent említett?inanszírozási módok mellett főleg a kutatás és a fejlesztés területén valamint speciális feladatok esetén kiegészítő?inanszírozásként alkalmazzák a pályázati projekt?inanszírozást Speciális feladatok esetén az árverseny dönt a források pályázók közötti elosztásáról, míg a kutatás?inanszírozásánál elsősorban az a cél, hogy a rendelkezésre álló forráskeretből a tudományosan, szakmailag legígéretesebb kutatások valósuljanak meg [Polónyi- Tímár, 2006] A fejkvóta alapján történő vagy a képlet szerinti?inanszírozás csak korlátozott mértékben képes a versenyt közvetíteni az intézmények felé Az a tanuló, akinek a tandíját az állam közvetlenül az intézményeknek utalja, nem gazdája a pénznek Mivel nem gazdája, nem is érzi annak valódi értékét Nem tud a pénz visszatartásával vagy visszakövetelésével szankcionálni (a fejkvóta elmaradását csak úgy tudja elérni, ha kimarad, ami őt is bünteti) [Polónyi- Tímár, 2006] Ezzel szemben közvetett?inanszírozás (tandíj, diákhitel, voucher) esetén feltételezhető, hogy az egyén tudatosabb döntést hoz tanulmányainak megválasztásáról

Az oktatás finanszírozása Közvetlen finanszírozás Zéróalapú költségvetési tervezés: az intézmények évről évre megindokolják (a nulláról építik fel) minden költségvetési tételüket Normatív finanszírozás vagy képlet szerinti finanszírozás: a támogatást a tevékenységeket jellemző mutatókhoz kapcsolják, amelyek jellemzően a tevékenységek inputjához vagy outputjához (teljesítményéhez) kapcsolódnak Kreditalapú finanszírozás (új, elvi): az állam csak a teljesített kreditet finanszírozza, a bukott kreditet a hallgató Említést kell tennünk egy új, 2013- ban napvilágot látott koncepcióról, az ún kreditalapú *inanszírozásról Az ötlet számunkra azért is különösen izgalmas, mert a BME- ről indult egészen pontosan a BME akkori rektor- helyettesétől és a koncepciót a Magyar Rektori Konferencia, a HÖOK és a szakma is egyöntetűen támogatja A koncepció lényege, hogy az állam csak a teljesített kreditek után?izet költségtérítést az oktatási intézményeknek A nem teljesített krediteket a hallgatók?inanszírozzák (Bukás esetén a képzés költsége a hallgatót terheli) A kreditalapú?inanszírozás koncepciója szerint egy ilyen rendszerben Javul a felsőoktatás eredményessége és hatékonysága: 1 a hallgató anyagilag ösztönözve van a tanulásra és a vizsgák sikeres teljesítésére 2 a hallgató kevesebbszer bukik, előbb végez a képzésben, így javul a hatékonyság 3 a végzettség önköltségei is lecsökkennek (előbb végez, kevesebb ideig tanul a hallgató) 4 a jó tanulókat támogatja, a rosszakat nem 5 gyorsítja a képzések közötti migrációt (a hallgató anyagilag ösztönözve van arra, hogy a képességeinek megfelelő helyen tanuljon) a költségvetési megszorítás kompenzálható A javaslat bevezetése jelentős azonnali többletforrást vezethetne felsőoktatásba (áttekintve a vonatkozó adatokat, óvatos becslés szerint is több tízmilliárdos nagyságrendről lehet szó) az eddig tisztán államilag?inanszírozottak köréből, közülük azoktól, akik tanulmányaikkal el- elmaradoznak Valójában az történne, hogy a teljes állami támogatástól fokozatos átmenet képződne az önköltséges irányába (azok számára, akik ugyan állami helyen tanulnak, de előmenetelük némileg problémásabb), egészen a teljes költségtérítésesekig Lényeges, hogy itt nem tandíjról van szó, hanem arról, hogy az állami támogatás csak teljesítmény után jár "Nem falakat, hanem hallgatókat, teljesítményt?inanszíroz A rendszernek hátrányai is jelentkeznek Megnövekedne a tanárok felelőssége, érintettsége a jegyek odaítélésekor Egyesek szerint ez visszaélésekre adhat alapot

A hazai közoktatás finanszírozása Fenntartó lehet: önkormányzat/egyház/magán 2013-ig finanszírozás: alapnormatíva a támogatás 4/5-e (lett volna, de a végén már csak az 1/2-e érkezett meg), az egyházi iskolák speciális helyzetben vannak: teljes pénzt kapnak Az új közokt tv szerint átalakul, az állam átveszi az iskolákat a kisebb önkormányzatoktól (3000 fő alatt), bértömeggazdálkodás 7,00 6,00 5,00 4,00 3,00 2,00 1,00 0,00 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 Összes oktatási kiadás a GDP-hez viszonyítva (%) A közoktatási kiadások a GDP-hez viszonyítva (%)! A hazai közoktatási rendszert az jellemezte 2013- ig, hogy az iskolák fenntartói döntően a helyi önkormányzatok voltak, kisebb részt pedig alapítványok, egyházak A jogszabályban lefektetett feltételek szerint az önkormányzatok a költségeik 80%- át fedező alapnormatívát kaptak az államtól, és a maradék 20%- ot kellett saját maguknak előteremteni A valóságban a közoktatási alapnormatíva lecsökkent az összes költség 50-55%- ára, ez pedig óriási terhet rótt a saját bevétellel nem rendelkező önkormányzatokra Hatalmas pénzügyi ellátottságbeli és színvonalbeli különbségek alakultak ki a közoktatási rendszerben, amit csak tetézett az, hogy a szegényebb településeken, a kilátástalan helyzetben levők körében az oktatási rendszerben történő előrelépést nem támogató szubkultúra alakul ki, ami elbizonytalanítja a pedagógusokat is Így óriási különbségek alakultak ki a közoktatási rendszerben Az átlageredménytől való eltérést a szülők anyagi helyzete Magyarországon 26%- ban magyarázta a 2010- es évek elején, míg a régiónkban ez az érték csupán 13,9%, ami egyben az OECD- átlag is Ezért került sor a hazai közoktatás?inanszírozásának drasztikus átalakítására 2013 január 1- től Az új közoktatási törvény szerint az állam átvette az iskolákat a kisebb önkormányzatoktól (3000 fő alatt), a pedagógusok bérét pedig nem az önkormányzatok utalják, hanem ún bértömeggazdálkodás keretében a Klebersberg Intézményfenntartó Központ (KLIK) utalja a béreket minden pedagógusnak 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004

Tartalom Oktatáspolitika keretrendszere Az oktatás finanszírozása Nemzetközi összehasonlítás Új felismerések és kihívások A nemzetközi összehasonlítás az OECD által kiadott Education at a Glance 2011 tanulmánya alapján készült, amely 2008-2009- es adatokat dolgoz fel Az oktatási rendszerek ritkán esnek át jelentős szerkezeti változáson A magyar oktatási rendszer is lassú átalakuláson ment keresztül a 2012- es radikális átalakításokat megelőzően Éppen ezért a 2008-2009- es adatok jól szemléltetik a magyar oktatáspolitika előtt álló aktuális kihívásokat és az adatokból azt is kiolvashatjuk, hogy milyen indítékai voltak az átalakításoknak Ezzel párhuzamosan azt is megvizsgáljuk ahol a rövid időtáv ellenére erre már érezhetünk magunkban bátorságot hogy milyen eredményekkel jár és milyen újabb problémákat vet fel az átalakítás

2012 előtt: diplomával BigMac-et árulni Magas a humánképzés aránya Felsőoktatás: diplomával Big Mac- et árulni Mit mond egy még nem végzett bölcsész egy már végzett bölcsésznek, amikor találkoznak? Hát azt, hogy két Big Mac menüt kérek kólával, jég nélkül Favicc, de mint minden viccben, ebben is van némi igazság Akár még sértő is lehetne, ha nem önironikusan írná a szerző, hiszen maga is társadalomtudomtudós Igaz, a szerencsésebbik csoportba tartozó, aki a végzettségének megfelelő szakmát gyakorolja Ugyanez viszont nem mondható el a bölcsész/társadalomtudományi végzettségűek jelentős részéről Amikor valaki nem a végzettségének megfelelő foglalkozást kénytelen választani, a szakma csúnya szóval inkongruenciának nevezi A horizontális inkongruenciánál csak a vertikális csúnyább Míg az előbbi arra utal, hogy a munkavállaló a végzettségének megfelelő szinten, de más szakmában kénytelen elhelyezkedni, addig az utóbbi, a vertikális, azt jelenti, hogy a végzettségénél alacsonyabb szintű munkát talál magának 2000 elejétől a horizontális inkongruencia Magyarországon legalább 15%, míg a vertikális 13%, de a főiskolai végzettségűeknél háromszorosa, mint az egyetemi diplomásoknál Ezzel el is érkeztünk a magyar oktatási rendszer első problémájához, a kétdiplomás, kétnyelven beszélő irodai ügyintézőhöz, közismertebb nevén titkárnőhöz Pontosabban: nem a titkárnő a probléma, hanem a tünet mögött megbúvó költséges ok A társadalomnak az adóforintok pazarló elköltése mellett ez a túlképzés nemzetközi összehasonlításban is sokba kerül Két megközelítésben is torzulást?igyelhetünk meg a magyar felsőoktatási szerkezetben: egyrészt a képzés irányára (fenti ábra), másrészt a képzés időtartamára (következő slide) vonatkozóan Amennyiben a felsőfokú képzés irányait vizsgáljuk, hazánkban összehasonlításban rendkívül alacsony a műszaki/természettudományos végzettségűek aránya és elképesztően magas a társadalomtudomány/bölcsész végzettségűeké Míg nálunk a felsőfokon tanulóknak csupán 15%- a szerez műszaki vagy természettudományos diplomát, addig ez az arány Nyugat- Európában 22-32% között van, az ázsiai fejlett országokban pedig 35% feletti A bölcsész képzésekben tanulók 59%- os arányával pedig ha lenne ilyen kategória Guiness- rekorderek lennénk Az ábrán jól látható, hogy a nemzetközi összehasonlításban olcsó, ugyanakkor magas presztízsű egészségügyi oktatásunk is elmarad arányaiban a fejlett országok átlagától A képzési szerkezet torzultsága és az ennek eredményeképpen kialakuló inkongruencia ösztönözte arra a felsőoktatás- irányítást, hogy beavatkozzon az államilag?inanszírozott kvótákba, bár ennek mikéntje és átgondoltsága kételyeket vet fel Tény, hogy informatikusból jelen helyzet szerint, ha megfeszülne sem tudna elegendő mennyiségűt kinevelni a magyar oktatási rendszer