Cs-'14. IDEIGLENES RUHAGAZDÁLKODÁS I UTASÍTÁS AM. KIR. CSENDŐRSÉG SZÁMÁRA --~--- -<---...--~ BUDAPEST, 1941
Al ORSZÁGGYOL~S KONYVTARA ~ ---21!'f SZ. 1944 hoteles PtLOAtlY KIa.dJa M. kir. csend6f'!1.tg. ~~leph;\nf'um nyqmil;l, BUllapest, nyi_ SXentklrályl.lltclt-'28. Felelllft ro. "nhl Fe renc.
TARTALOM. Bevezetés......... Lap 5 l. FEJEZET. A m. ldl'. csendőrl egénység felruházása. 1.. Általános határozvanyok.................... '...... 2.. Tömegrendszer... ;................ 3.. Első tömegbetét...................... 4.. Tömegátalány..........,.................... 5.. Igény a tömegre....,.......,........... 6.. Tömegbeli cikkek és azok viselésének tartapla.....,.......... 10 7.. Szolgálatban tönkrement ruházat értékének megtérf tése........... 12 8.. A tömegbeli cikkeknek önhibából való tönkretétele.......,..,........................... 12 Il. FEJEZET. A tömegbeli cikkek igénylése, előirányzása, átvétele és Iwzelése. 9.. Általános határozványok........ '......................... 12 10.. I,gény a ruházatra... :......... 13 11.. A tömegbeli cikkek kiszolgáltatása..... '..,............................................. 13 12.. Méretnagyságok nyilvántartása......,..........,.,....... "....... 14 13.. A tömegkönyv, ruha és fegyvel'zeti könyvecske...,... ".......... 14 110.. Ujoncok és próbacsendörök felruházása.,... ',........,............ 15 15.. A tömegbeli cikkek elöirányzása.....,..., '.....,.................................... 16 16.. Utólagos előirányzás.................. '...,................................... 17 17.. A tömegbeli cikkeknek álvétele az őtsökön,...,...,... 17 18.. A tömegbeli tárgyak feletti relldelkezési jög.,.,... '... "......., 18 19.. Havjd~asok\!:á kinevezett legénység ruházati clkkeivel való elbánás........ 18 20.. Áthelyezések alkalmával követendő eljárás........,....... '... '...,........ 18 21.. Eljárás gyalogcsendőrnek Jovasltása és lovascsendőrnek gyalogosltása esetén...,... 18 22.. A távollevők és vezényetlek fell'uházása....,...,,..............,....... 19 23.. A betegek, ideiglenesen szabadság~ltak ~S fogságba julók!elruházása... '............ 19 24.. A szökevények visszahagyott tömegbeli cikkeivel való elj árás......... 20 25.. Az elhalt legénység t.ömegbeli cikkeivel való eljárás..............,....,.. 20 26.. A csendőrségböl kilépő k leszerelése és ruházattal való ellátása.....,.. :...,............ 21 27.. Becslések......,.......,...,......................... 22 28., A hasznavehet.ctle.o rikkckke.l VAló eljárós és értékeshés...,.,...,.....,...,... 29 Ill. FEJEZET, A tömegbeli cikkel{ biztosítása, elkészltése, Idszállitása és a l{ereseti összcgel< lülizctése. 29., A tömegbeli cikkek biztohitása.... :...... 24 SO,. Mintaoikkek........,...................... 24 1*
Lap 31.. A tömegbeji cikkek elkészítése, bevizsgálása és sz"lií1ása.................................. 25 32.. A töm egbeli cikkekétt esedékes kerese ti összegek kifizrt,:",.............................. 30 n.. Kiilönleges ruházati cikkek................,.................... 31 I V. FEJ EZET. Hal,tárkt'zelés, a tömeuilicté].:c]" v:llamint fi tömeu1.. üvctclésck és ttll'tozüsok elsz,lmolása. 84.. Rak tárkezel ők...,....... 32 35.. Raktári helyiségek és azok biztonsága 32 36.. Raktári rend...,...,........,... 33 37.. Eljárás a raktárkezelők változásakor.... 3:1 38.. A rak tári szemlék és rovancsolások..............,.............. 33 39.. A tömegilletékek, vruamint a tömegkövetelések és lartozások kimuta tása és elszámolása 34 40.. Számadási zárlat és a számadások beküldése.........,.........,...... 36 Záró határozvanyok.......,..............,...... 37 Függelék. Nyomozók és vasuti őrsö l ( r e beosztott legénység polgári ruháza ta.
Lap o'. 25.. 30 '. 31 32 " 32 33 33 33.. 34 36 31 BEVEZETÉS. Ez az utasítás a m. kir. esendőrlegénységnek ruházattal és lábbelivel való ellátására, az erre vonatkozó nyilvántartások vezetésére és az elszámolások foganatosítására vonatkozó határozványokat tartalmazza. Ezen határozványok pontos betartásáért a esendőrparan esn o kok és a gazdasági hivatalfőnökök egyetemlegesen, anyagilag is felel ő 5ek. Az utasítást önkényűleg magyarázni, ennek határozványaival, vagy szellemével e ll en kező rendelkezéseket kiadni, itt elő nem írt előjegyzések vezetését vagy beadványok felterjesztését elrendelni nem szabad. Ha egyes részletkérdéseket ille t ő l eg kételyek merülnek fel, a belugyminiszter döntését kell kikérni,' aki ezen utasítás megváltoztatására, módosítására, vagy kiegészítésére i!3 egyedül ill etékes.
r. FEJEZET. A ID. kit'. csendöi'legénység felt'uházása. 1.. Általános határozványol{. A m. kir. csendőrlegénység felruházásához és lábbelivet való ellát ásához tartozó cikkek, azok színe és alakja a csendőrségre vonatkozó Öltözeti és Felszerelési Szabályzatban van megállapítva. 2.. Ruházati tömegrendszel'. Ezen utasítás által szabályozott azt az eljfu-ást, amely szerint a cs end ő rlegénys é g ruházattal és lábbelivel való ellátása történik, ruházati tömegrendszernek (röviden : t ömegrendszernek) nevezzük. A ruházat és lábbeli beszerzéséből és elkészítéséböl felm e rülő költségek az "Összesített tömeg)) - ből fedeztetnek, mely: az "Első tömegbet é t )) -ből és a «Tömegátalány»-ból áll. Az első tömegbetétekre és tömegátalányokra szükséges összeget a belügyminiszter a csendőrség központi gazdasági hivatalának dologi' csekkszámlájára havonta e l ő l e ges en kiutalja, melynek a tömegpénztári naplóban való kezelését és a beszerzés ekből felme rül ő kiadások fedezését a központi gazdasági hivatal eszközli. A központi gazdasági hivatal nak a tömegpénzeket gyümölcsöztetés végett - előnyös feltételek mellett - hitelképes takarékpénztárban kell elhelyezni. Az összesített tömeg kezel é séből és a csendőrlegénységnek a tö.megrendszer szerinti felruházásából eredő egyéb bevételeket (pl. a takarékpénztárakban elhelyezett t őkék kamatait, hasznavehetetlen tömegbeli tárgyak elárverezéséből eredő összegeket stb.) külön alapban, az «Általános tömeg»-ben kell kezelni. Az összesített, valamint az általános tömeg együttes kezelése a m. kir. cs end ő rség i központi gazdasági hivatal «Tömegpénztár»-ában történik. Az első tömegbetétet és a tömegátalányt együttesen "Tömegilletélo)-nek j a t ömegkönyv félévi lezárás ánál mutatkozó maradványt "Tömegkövetelés»-nek, míg a hiányt "Tömegtartozás»-nak nevezzük. Az átvett ruházat tényleges értékének, vagy becsértékének a tömegköveteléssel, illetőleg a tömegtartozással való egybevetése után mutatkozó követelés összege a «Tömegvagyon»-t képezi. 3.. Első tömegbetét. 1. Rendeltetése és mérve. Az első tömegbetét az Öltözeti és Felszerelési Szabályzatban rendszeresített ruházati cikkek és lábbelik első beszerzésére szolgáló átalány, amelynek összegét az anyagok árának és kiállítási költségeknek megfelelően időnként a belügyminiszter állapítja meg. Az első tömegbetét jelenleg gyalogosok és lovasok részére egyaránt 200 P. 2. Igény. AJ az első tömegbetélre igénnyel bírnak: 1. a csendőrségílez felvett ujoncok és próbacsendőrök j 2. újból belépett volt csendőrök j
3. állandó, vagy meghatározatlan időre ideiglenesen nyugállományba helyezett, vagy végkiejégítéssel elbocsátott csendőr egyének, ha a megejtett újabbi felülvizsgálat eredménye alapján újra ténylegesíttetnek. E) Nem számítható fel az e lső tömegbetét : 1. a c send ó rség t ő l «Nyilatkozat alapján önként kilépett, de 30 napon belül a testületbe újból belépett egyének részére, mert ezeknek a kilépésükkor a javadalmazásba bevételezett tömegvagyonát az összesített tömegnek kell visszautalni ; 2. a meghatározott id ő t a rtarnra, vagy egy év vagy hat hónap tartamára ideiglenesen nyugdíjazottak után, mert ezek vagyonát a felülvizsgálat után eszközölt leszerelés alkalmával nem kell kifizetni, hanem a tömegpénztárban kell hagyni addig, mig az újabbi felülvizsgálat eredménye szerint meghatározatlan időr e id eiglenes, avagy állandó nyugállományba helyeztetnek. 4.. Tőmcgálaláoy. 1. Rendeltetése és mérve. A tömegátajány, melynek összegét szintén id őnk ént a belügyminiszter állapítja meg, a ruházat és lábbeli karbantartására és utánpótlására szolgál. Tömegátalány fejében, rendfokozatra való tekintet nélkül jelenleg illetékes a) agyalogosoknak : évenként 144 P; havonként 12 P ; b) a lovasoknak : évenként 144 P ; havonként 12 P. A kiskunhalasi lovas tanosztálynál állandóan beosztot t pótlóidomitó legénységnek, továbbá az elso lovas kiképzésre vezényelt cse nd ő r ö lmek a kiképzés idejére tömegátalánypótlék címén' egyenként havi 3 P. 2. Igény, annak kezdete és vége. A tömegátalányra való igény, ha a csen d ő rséghez való felvétel a hó e ls ő napján t örtént, a felvétel napjával, a hó közben be l épők után pedig a követk ező hó el ső napjával k ez d ő dik, A tömegátalányra való igény annak a hónapnak utolsó napján sz űnik meg, melyben az ill e t ő csendőrl egénys égi egyén bármely oknál fogva a csendőrség állományából fogyatékba jut. Betegség, továbbá illetékek melletti szabadság, fegyelmi vagy vizsgálati fogság, valamint a esendőrs égb en való meghagyás mellett bör t önbünt ~tésre történ t elítélés a tömegátalányra való igényt nem befolyásolják. Polgári alkalmazás elnyerése céljából próbaszolgájatra történt ideiglenes szabadságolás esetén a tömegátalány a szabadságra bocsátás hónapjának végéig illet ékes. A t ömegátalány mindenkor csak egész hónapra számítható fel és fi z e th e t ő ki; azt tehát a hó egyes napjára felosztani nem szabad, 3. Tényleges szolgálattételre alkalmazot t nyugdíjasok tömegátalánya. A nyugdíjuk beszüntetése és a mindenkori t ényleges iiletmények élvezet e Jllellett, tényleges csen d őrségi szolgálattételre ideiglenesen alkalmazott csendőrnyugd íj aso k részére a tömegátalány, a gazdasági hivatalok által havonta utólag kézhez fizetend ő. Természetbeni ruházatra tehát igényük nincs. ilyen összegeket a gazdasági hivatalok kimutatásai a alapján gazdasági a központi hivataloknak. gazdasági hiva tal számítja fel az összesftett tömeg terhére és tériti vissza A javadalmazásból el ő l ege z ett
5,. IUény a lümcfl~ afjyonra. ll t~ ) a 9, k, y- t' ik. en a- ág, eg- ad- azt e,tt, en ertl ásai aza.aj Elvi határozványok. 1. A tömegvagyon a csendörlegénységnek csak feltételesen tulajdona, Annak, aki a testületben legalább 5 évig megszakítás nélkül szolgált és önhibáján kívül, leszerelési nyilatkozat alapján vétetett fogyaték ba, tömegkövetelését, továbbá ruházatának becsértékét az e~etleg fennálló kincstári tartozás levonásával, kezéhez ki kell fizetni, 2, Ötévi csendőrségi szolgálati idő letelte előtt a testületből önként kilépő csendőrök tömegvagyona az általános tömegvagyon javára bevételezendő. 3. Ha csendőrlegénységi egyén szökés, vagy saját hibája következtében távolittatik el a testületből, tömegvagyonát szolgálati idejére való tekintet nélkül, ugyancsak az általános tömegvagyon javára kell bevételezni, 4, Ötévi csendőrségi szolgálati idő letelte előtt leszerelt, de 30 napon belül a testületbe visszalépett csendőrnek az általános tömegvagyonba bevételezett tömegvagyonát az összesített tömegbe kéll visszautalni. Öt évnél hosszabb csendőrségi szolgálat után leszerelt - tehát tömegjogosult -, de ::30 napon belül újból belépett csendőr a leszereléskor felvett tömegvagyont az összesített tömeg javára visszafizetni köteles. Ha azonban ez az összeg az első tömegbetét összegét meghaladta, akkor csakis az első tömegbetét összegét fizeti vissza. A visszafizetésre indokolt esetben az osztályparancsnokság 6 havi törlesztést engedélyezhet; ebben az esetben azt a javadajmazásból a kincstári tartozások kimutatásában történő előjegyzés mellett az osztály gazdasági hivatala előlegezi, 5. Havidíjasokká előléptetett csendöregyének részére tömegkövetelésüket szolgálati idejükre való tekintet nélkül ki kell fizetni. A használatukban levő ruházat tulajdonukban marad, de ha kívánják, az megbecsülendő és a becsérték kezeikhez kifizetendő, 6. Elhalt véglegesített nőtlen csendőrök tömegvagyonát, a halál okára és a szolgálati idő tartamára való tekintet nélkül, az esetleges kincstári tartozások levonása után, mint bagyatékot az örökösök javára, a hagyaték tárgyalására hivatott bírós~gnak kell beszolgáltatni. A nősök tömegvagyonát - az esetleges kincstári tartozások levonása után - :o.yugta alapján a közvetlen hozzátartozók részére kell kifizetni. 7. Elhalt próbacsendörö'k és ujoncok tömegvagyonát az általános tömegvagyonba kell bevételezni, ezek örököseinek tehát a tömegvagyonra igényük nincs, Az esetleges kincstári tartozás a tömegvagyonból levonandó. 8. Azoknak a csendőröknek, kik állandó nyugállományba helyeztettek, illetve akiknél a nyugdíjazás ideiglenessége az 1912, évi LXV, t.-c. 33. -a értelmében 5 évre terjed, továbbá azoknak, akik végkielégítéssel bocsáttatnak el, tömegvagyonuk, vagyis tömegkövetelésük és ruházatuk becsértéke, szolgálati idejükre való tekintet nélkül kezeikhez kifizelendő; a felülvizsgálat útján, de végkielégítés nélkül elbocsátott egyéneknek tömegvagyonukra igényük nincs, azt az általános tömegvagyon javára kell bevételezni; 9. ellenben a meghatározott idötartarnra, vagyis egy év vagy 6 hónapra ideiglenesen nyugdíjazott csendőrök t.ömegvagyonukra csak akkor tarthatnak igényt, ha a 6 hó, vagy 1 év után újra megejtett felü1vizsgáltatásuk eredményének megfelelően határozatlan időtartam ra nyugdíjaztat.nak, vagy végkielégitéssel elbocsáttalnak. Ilyen egyének részére, ha újbóli ténylegesítésük után a Lestületböl nyilatkozat alapján, tehát önként és önhibáj ukon kívül kijépnek, Lömegvagyonukat csak abban az esetben szabad kifizetni, ha újbóli téoylcgcsít.ésük után előbbi beszámltható szolgálati idejükkel együtt a csendörségnél mogszalútás néll,ül legalább 5 ével, szolgáltak.
10 A nyugájlományban tölt.ött id<i be nem számithutú. A meghatározott időtartumra nyugállományba helyezett csen dő rökke l t ehát leszerelésük alkalmával a leszámolást úgy kell megejteni, mint minden más fogyaték ba vett egyénnel, de tömegvagyonukat végleges, illetve a meghatározatlan id őtartamra szóló ideiglenes (1912. évi LXV. t.-c. 33..) nyugállományba helyezésük, vagy végkielégltéssel való elbocsátásuk időpontjáig a tömegpénztárban kell hagyni. Ha a meghatározott idllre ideiglenes nyugállományba helyezett egyén tömegkövetelése a ruházat becsértékének betudásával az első tömegbetét összegét meghaladná, akkor az első tömegbetétet meghaladó tömegwbbletet az illető részére a leszerelés kor ki kell fizetni. 10. Ha egy határozott idő tartamára ideiglenesen nyugdíjazott csendőr elhal, akkor tömegvagyonával úgy kell eljárni, mintha az illető a tényleges állományban halt volna ej. 11. Nyugellátás mellett fogyatékba vett próbacsendőrök (ujoncok) tömegvagyonát az általános tömegvagyonba kell bevételezni. 12. Meghatározott időtartamra ideiglenesen nyugdíjazott és a csendörségnél legajább 5 évet szolgált csend őrnek tömegvagyonát abban az esetben is ki kell fizetni, ha az ideiglenes nyugállományban olyan büntettet követ el, mely a csendórségböl való elbocsátását vonja maga után... 13. Az 1873. évi II. t.-c. alapján polgári szolgálatra ideiglenesen alkalmazott csendorok leszerelend6k. Tömegvagyonuk részükre kézhez kifizet end ő. 1. sz. melléklet EJ Igény a tömegtöbbletre. Ha egy csend6rnek annyi tömegkövetelése van, hogy az az évi tömegátalány kétszeres összegét meghaladja, akkor a többlet az illető kérelmére és nyugtájára még akkor is kifi zelh e t ő, ha a csendőrs é gnél még 5 évet nem szolgált. Ily egyéneknek azonban az előírt mennyiségű tömegbeli cikkekkel ellátva kell lenniök. ej Tömegtartozás. Tömegtartozás akkor keletkezik, ha a t ömeg kötelékébe t artozó egyén els ő tömegbetétjének és t ömegátalányának együttes összege kisebb, mint a részére kiszolgáltatott tömegbeli cikkek értéke. Ha a test ületböl fogyatékba vett egyénnek - t ekintet nélkül a fogyaték nemére _ tömegtartozása van, e tartozást els6sorban a t ől e beszedett ruháza ti és felszerelési cikkek b ecsértékébő l, azután a magánvagyonát k ép e z ő közgazdálkodási k ö vet el é s é ből kell fedezni. Ha ezek a tartozás fedezésére el egend ő k nem volnának, a t artozás fennmaradt részét az általános tömegbő l az összesít ett tömegnek meg kell térít eni. Az esetleges tömegtartozások megszüntet ése vagy elkerülése célj ából a legénységet önkéntes betétek fizetésére kötelezni nem lehet. Végkielégítéssel a t estületb61 szabadságolt egyének tömegtartozásai _ ha az el ő ző bekezdésben megjelölt járulékokból teljesen fedezhet 6k nem volnának _ vé gkiel égítésükből Jcvonandók. E célból a fedeze tlenül maradt tartozás összege a bejügymiiúszt ériurnnak az illető egyén leszerelése után azonnal b ej elentend ő. 6.. T ö m c Ul.IC1i cild{e l{ és azol{ visel ési időtartama. A tömeg terhére beszerzett és leszerelés alkalmával becslés alá!vonandó cikkeket, azok viselési id6tartamát, továbbá azt, hogy az egyes c ik kekbő l hány darabba! kell ITÚnden csend ő rt l eh e t ő l eg ellátni, az alábbi táblázat mutatja :
11 ife 'ett nes Isá Darab Pár A tárgy megnevezése ViseJési időtartam év hó Ve kor Lni. kor el. nát í.bb nes nja 3 ---- 1 3 Vadászk~ap Tollforgató tokkal Tábori sapka Dolmány Posztó I zubbony Szövet Posztónadrág I gyajoglegénységnek Jovaslegénységnek Lovagló (posztó) nadrág, lovaslegénységnek Szövetnadrág Bőrmellény Mente, lovaslegénységnek 1 2 ---- nd. Ujjas vállgall~r Köpeny f é~. r IS 61rt 2 ---- 6 -=:' Nyakravaló Zsebkendő Kapca 3 Ing I pamutvászon Alsónadrág Ing I téh. gyapot Alsónadrág eg eg' Kardboj t (altiszti vagy tisztesi) Jelsfpzsinór I fehér szarvasbőr kek. ili. taget zó ól tó ~, ell 2 2 -~ 1-4---- _.- - Kesztyü I gyapjúval bélelt barna juhbőr kötött khaki nyári Sarkantyú felcsatoló készülékkel CsMvó Igazolványvédö tok LoyaglóbörColt (pár) I I b"",,,,,,, I,,'" ",.," 1 - gyaloglegénységnek. bo'joborbol. --- -. féjszárú másik bolcbörbö! 1 Csizma I hosszúszárú! egyik pár 1 lovasjegénységnek --;---'--J hosszüszárú Celszáru zslros borjúbőr. C ' ( á) I hosszúszárú, ből, másik box SlZmaanyag p r féjszárú l ~1~;J?~\ets~:~~ CsizmaCejelésanyag (pár) I szerint Féltalp (pár) 1
12 A táblázatban feltüntetett cikkeket a kiszabott mennyiségen felül is ki lehet szolgáltatni, de azok értékének az illető cse nd ő r tömegkövetejését nem szabad meghaladnia. Elvül szolgaljon, hogyacsen dőrö k tömegbeli igényét a tömegvagyon korlátai között kell tartani, a tömegtartozást tehát minden körülmények között kerülni kell. Erre különös figyelem fordítandó az e l ső felszerelésnél, azért az újonnan f e ls ze r e l ő k részére új cikkeket csak akkor szabad kiadni, ha becsült nincs raktáron és ha az új cikkek értékét az e l ső tömegb e t étből, valamint az el ső félévi tömegátalányból fedezni lehet.. 7.. Szo l{j álnllhul lünlu'cllwnt l'uhúza t (~r lé l{ (i n c l{ mcfjlé l'ít('s c. Szolgálatteljesítés közben (pl. tűzesetek, árvizek stb.) a csen d ő r hibáján kivül elpusztult tömegbeli cikkekért a javadalmazásból kártérítés jár, mely az ill e t ő tömege javára bevé Lelezendő. Ez a kártérítés azonban nem terj ed ki az elrongált vagy elpusztult cikkek telj es beszerzési értékére, hanem az ill e t ő cikk értékének csak arra a hányadára, amely a még hátral ev ő viselési időtal' tamra esik. A hasznavebetetlenné vájt tömegbeji cikkek a károsultnál meghagyandók. Ha a szolgálatban megrongált vagy elpusztult tömegbeli cikk viselési id őta rt ama már letelt, vagy ha az egész viselési i dőtartam egynegyedrészénél több nem hiányzik, akkor mindkét esetben a viselési időtartam egy egész negyedét keh felszámítani úgy, hogy mindcn tönkrement ruhadarab egész kiállítási, illetve eredeti beszerzési költségeinek legalább egynegyede téríttessék meg. Ha a c s end ő r valamely tömegcikke ellenszegülési esetck alkalmával rongáltatik me" akkor a kárt els ő sorban az e ll enszegü l ő köteles megléríteni. Behajthatatlanság esetén a kárnak a cse ndőrs égi javadalm a zásbóll eendő megtéritését e setrő l - esetre a be lügyminiszte r tő l kell kérni. 8.. Tümc nbcli cililwlmcl{ ünhibából "aló tünlu ctétclc. Tömegbeli cikkekn ek szándékosan, gondatlanságból, pajkosságból, általában önhibából va ló t önkretétele, vagy önbatalmú elidegenítése, az okozott kár megtéritésén kívül, fegyelmi vagy bün tetőbíróság i elj árást is vonbat maga után. A megrongált rubázati cikkek helyreáilitási költségeit a vétkes viseli. Ha a cikkek helyre nem állhhatók, akkor a kár gyanánt úgy a bírói, mint a közigazgatási eljárás alkalmával az új cikkekért a t elj es érték, a már használtakért pedig a 7. szerinti becsérték számítan dó. II. FEJEZET. A töm e!jbeli ('ikli(').. ifjénylés<" elő irányzása, átvé tele és kezelése. 9.. ÁHnJános lwtál'ozvfinyoll A csendőrl egénység felru házása, fejfegyverzése és felszerelése, nemkülönben a csendöl'ség kötelékéböl bármely módon fogyatékba juló legénység leszerelése az osztályparancs nokságok gazdasági hivatalainak hatáskörébe tartozik.
J3 10.. lnény a l'uházutl'a. A t ömegrendszer szerinti felruházásra a csend ő rs ég tényleges állományába tartozó -' összes legénységi egyéneknek igényük van. A legénységnek a ruházattal való ellátásra vonatkozó igénye a csen d őr séghez történt felvélel napjé:val kezdődik és addig tart, míg az ill e t ő a csend ő r ség tényleges ájiományában megmarad; vagy pedig míg olyan állománycsoportba nem lép, amelyben ruházatát maga köteles beszerezni. Elvül tekintendő, bogy minden két éven felül szolgáló csend őrnek a Ö. -ban előírl tömegbeli tárgyakkallehemleg ellátva kell lennie. A ruházati készlet ki egés zít ésé r ő l és jókarban tartásáról a 15. -ban foglalt batározványok értelmében az ő r sp ar an csnok köteles gondoskodni. A:z;t a csendőrt, aki «Nyilatkozat»-ban bejelentette, hogy elvállalt szolgálati kötelezettségének letelte után tovább szolgálni nem hajlandó, leszereléséig, vagy az eset leg utólag kiállított «Kö t e l ező)) beadasáig új tömegbeli cikkekkel nem szabad ellátni. Szükség esetén, de mindig csak a tömegkövetelés erejéig, ilyen egyének részére tömegük terhére, becsült tömegbeli cikkek kiadhatók. 11.. A tömegbeli ~ i1dwk Idszolgállalása. A csendő r őrsökre beosztott legénység a szükségelt ruházati cikkek felvétele tekintetében, az ő rsp arancsnokság útján, az állományilletékes osztályparancsnokság gazdasági hivatalához van utalva. Az anyaőrsről ideiglenesen elvezényeltek a szükségesnek mutatkozó cikkeket anyaőrsük útján kapják. Tartósan vezényelt más osztálybeli legénység a tömegbeli cikkekkel való ellátás tekintetében azon parancsnokság útján, ahova tartósan vezényelve van, ahhoz a gazdasági hivatalhoz van utalva, amelynek anyakönyvi állományába tartozik. A szükséglet beszerzése rendes körülmények között, az őrsök előirányzati beadványai alapján, kiadása pedig félévenkint az ól'sparancsnokságok útján történik. Előre nem látott sürgős esetekben a szükséglet soronkívüli pót el ő irán yzattal igényelhető a gazdasági hivataltól, mely az igényelt cikkek soronkívüli megrendeléséről és sürgős kiszállításáról gondoskodni köteles. Az első kiképzés alatt álló ujoncokat és próbacsendöröket, továbbá az újból belépett, valamint a nyugállományból t ényleges állományba visszavett csendőröket az állományilletékes osztályparancsnokság gazdasági hivatala elvileg és a 14. -ban foglaltak szerint a l ehetőséghez képest a becsült k ész letbő l ruházza és szereli fel. Ezzel szemben a csendőrségi szolgálattételre már beosztott összes legénység ruházatának utánpótlása az új készletből történik. Ezeknek becsült ruházat csakis abban az esetben adható, ha nagyobb mennyiségű becsült készlet van raktáron és ezért arra a belügyminiszter engedélyt adott.. Kellő mennyiségű készlet esetén külön engedély nélkül is kiadhatók a raktári becsült készletből az egyéni tömeg terhére az al~b felsorolt cikkek: 1. Altiszti kardbojtok csakis a csendőrböl őrmesterré újonnan előléptetett legénység U- S~ részére. 2. Egy drb szövetzubbony és egy drb szövetnadrág, valamint 1 drb ujjasvállgallér - ha még nem adalotl volna ki - csakis a próbaszolgálati idő lelelte után véglegesített legénység részére a véglegesíléskor. 3. A lovasítás vagy gyalogosítás alkalmával (lásd 21. ) szükséges egyenruházati cikkek, beleértve egy drb mentét is. 4. Egy drb bőrmellény a teljesen hasznavehetetlenné válás után kiselejtitett bőrmellény pótlására bármely legénységi egyén részére. 5. Csizmafejelési anyagok és féltalpak a tanalosztályoknál kiképzés alatt álló próba- ('sendőrök részére.
2. sz. melléklet. 3. sz. melléklet. 4. és 5.sz. melléklet. 14 12.. Mérctnagysáno1i nyilvéln tnr tása. A tömegbeli ruházati cikkek közül a köpenyt, zubbony t, pantajl6t és Iovaglón?drágot testméret szerint, mig a kalapot, sapkát, inget, gatyát és kesztyüt, továbbá a lábbelit megfelelő nagyságszám szerint kell kiadni.. " Ennélfogva az állományban levő minden egyes tömegrészes ruhaméretelrol a. sze.rződtetett vállalkozó által egy «Nyilvántartási jegyzék" vezetendő a 2. számú melléklet nllntája szerint. Ebbe a nyilvántartási jegyzékbe a legénység neve betüsorban irandó be; helyes vezetéséért a vállalkozó felelős. Ebből folyólag minden bevonuló próbacsendőr az első felszerelés alkalmával a vállalkozó vagy szakértő megbízottja által, illetve ha az helyben nincs, a felszerelést eszközlő gazdasági hivatal áialakíiásokra szerződtetett szabója által megmércndő. Utóbbi esetben a gazdasági hivatal fl méreteket a vállalkozóval haladéktalanul közölni tartozik avégből, hogy azokat nyilvántartási jegyzékébe bevezesse. Abban az esetben, ha elhízás vagy lesoványodás következtében a ruhamél'etek he lyesbitése válik szükségessé, azt a szakaszparanesnok a 3. sz. minta szerint szerkesztett mértékkimutatásnak a gazdasági hivatalhoz való beküldése mellett esetről-esetre bejelenti, a gazdasági hivatal pedig a vállalkozóval közli. Abból a célból, hogy az összes őrs- és szakaszparancsnokok a ruhaméret helyes felvételében kell ő tájékozást nyerjenek, ott, ahol az állomáson szerződtetett vállalkozó van, az 6 rsparancsnokképz ő iskolások a vállalkozó szabász a által, ott pedig ahol szerződtetett vállalkozó nincs, a gazdasági hivatal átalakításra szerződtetett szabója által, a tanfolyam tartama alatt, a szak szer ü méretvételben néhány órán át oktatandók; az oktatásért azonban külön díjazás nem ig ény elh e tő. A raktárolt becsült ruházati cikkek, ha azok a testméreteknek nem felelnek 1118g, a felszerelő tömegének terhére átalakítandók, illetve testhez igazítandók.. :'a~ászkalap.oknál és sapkáknál a fejböség, mig a kesztyüknél, továbbá az ingeknél, gaty~nal es lábbelleiméi azok nagyságszáma a rubaszükségleti előirányzatba közvetlenül ezen targyak megnevezése után b ejegyzen dő. Ezek a cikkek a nagyságszámoknak megfelelőleg adandók ki a gazdasági hivatal által. A kalap- és. sapkaböség, v~lamint az ing, gatya, kesztyü és lábbeli nagyságszánlai a. felszerelés alka~mav~l a ru~á~ati mér~:ekkel egyidejüleg a felszerelést eszközlő gazdasági hivatal által állapltandok meg es Jegyzendok be a felszerelők ruha- és fegyverzeti könyvecskéibe. 13.. Tőme!J)iönyv, ruha- és fegyverzeti liönyvecslie. Hogy a gazdasági hivatalok raktárába kiszállitott és onnan a legénységnek kiadott tömegbeli cikkek elszámolhatók és nyilvántarthatók legyenek, a gazdasági hivatal minden egyes tömegrészest a 4. számú minta szerinti «Tömegkönyv»-vel, va]amint az 5. számú minta szerinti "Ruha- és fegyverzeti könyveeské»-vel köteles ellátni. Az első felszerelés alkalmával kiad ott tömegbeli cikkek a tömegkönyvbe, valamint a ruha- és fegyverzeli könyvecskébe a gazdasági hivatal által a kiadás után azonnal beve7.t~tendők éspedig külön csoportosítva az új és külön a becsült tárgyak. A rendes félévi, avagy pótelőirányzat alapján kiadott új tömegbeli cikkeket átvétel után az őrsparancsnok jegyzi be a ruha- és fegyverzeti könyvecskébe, a gazdasági hivatal pedig a kifogástalan áivételt igazoló záradékkal ellátott előirányzato k alapján a tömegkönyvbe. Az új cikkeknél a beszerzési, illetve előállítási árakat, a becstut tárgyaknál pedig a becsértéket a tömegkönyvbe szintén fel kell jegyezni. A tömegkönyv a gazdasági hivatal által, a ruha- és fegyverzeti könyvecske pefhg az őrsparancsnokság által őrzendő meg, tartósan elvezényelteké azon parancsnokság állal, ahová vezényelve vannak. A nem örsökre, hanem egyéb Rzolgálat.i helyekre beosztott legénység részérp kiadoll
15 S S 1-. k s - l.- l- l, tt ill n g, él, ül eg ai ági be. ott en nta linl zeétel tal be. ig 8. o( [ig llal, tömegbeli cikkeket és a ruha- és fegyverzeti könyvecskéket, a fenti módozatok szerint, a közvetlen elöljáró kezeli. A tömegkönyvbe minden félév végével az ill etékszerű tömegátalányt, újonnan belépőknél az első tömegbetétet is, továbbá más, az összesített tömeget illető bevételeket (pl. megrongált vagy megsemmisített tömegbeli cikkek becsértékének térítményeit, stb.), valamint az összesített tömeget terh elő kiadásokat (pl. ruhaátalakítási költségek, a kiadott új ruházati cikkek ára, a becsült tárgyak becsértéke stb.) a gazdasági hivatal vezeti be. A bevételek és kiadások egybevetendők és így a követelés vagy az esetleges tartozás is kimutatandó. Az így lezárt tömegkönyvek a gazdasági hivatal által, rendes körülmények között a félév vége előtt 8-10 nappal az illetékes őrsparancsnokságnak, illetve a közvetlen elöljáró parancsnokságnak kiadandók, hol a lezárás, ha az a tömegtulajdonos által is helyesnek találtatott, általa és két tanu által aláírandó és a gazdasági hivatalhoz visszaküldendő. Amennyiben azonban a tömegbeli cikkek kiadása valamely körülménynél fogva késik, úgy a tömegkönyvek csak a félévre előirányzott cikkelmek a legénység által történt átvétele után zárhatók le és küldhetők ki az őrsökre.. Abban az esetben, ha a tömegtulajdonos a lezárás ellen bármely okból kifogást emelne, köteles az őrsparancsnok a felhozott, kellőleg megindokolt észrevételeket a tömegkönyv fejterjesztése mellett a gazdasági hivatalnak bejelenteni, ahol az esetleges hibák helyrehozandók, vagy a tömegtulajdonos k ellőleg felvilágosítandó. A tömegbeli új cikkeknek időről-időre megállapított árai a gazdasági hivatalok által az őrsökkel mindenkor közlendők 14.. Az ujoncol{ és próbacsendőrő){ fell'uházása. Ha valamely egyén a csendőrséghez próbaszolgálatra felvétetett, erról a kerületi parancsnokság azt az osztályparancsnokságot, amelynek anyakönyvi állományába a felvett egyén beosztatott, haladéktalanul értesíti. Az ujoncokat (próba csendőr öket) tényleges szolgálatra úgy kell behívni, hogy mindig a hónap első napján vonuljanak be. A felvett egyén a csend őrségi eskü letétele után felruházás és felszerelés végett a gazdasági hivatalhoz utasítandó és csak annak megtörténte után utalandó be kiképzés végett csendóriskolába. A próbacsendőrök és ujoncok első felruházását és felszerelését a gazdasági hivatal főnöke a h07;zá beosztott raktárkezelő segédmunkások segítségével az osztálypara,ncsnok jelenlétében eszközli; a felszerelésnél 'a vállalkozónak vagy megbízott jának, illetőleg az átalakitásokra szerződtetett szabónak is jelen kell lennie. A próbacsendőrök és ujoncok részére ruházatot az első tömegbetét és a félévi tömegátalány terhére lehet kiadni. A felruházás elvileg a becsült készletből történik. Ha azonban valamely cikk becsült készletben nem volna, vagy ha az a felruházandónak még átalakítás esetén sem felelne meg, a szükségletet a szerződtetett vállalkozónál új eikként azonnal 'meg kell rendelni, aki azt soronkivül, 14 napon belül elké.szíteni tartozik. (L. 31. 7. bek) A felszerelőt az ezen utasítás 6. -ában feltüntetett cikkek t elj es mennyiségével csak az esetben szabad ellátni, -ha egyrészt a raktárban a létszánlhiányra szükséges mennyiségen felül is van becsült készlet, és másrészt, ha új cikkekkel való ellátás eselén sem keletkezik tömegtartozás. A tömegtartozás elkerülése végett a gazdasági hivatal fő nök e akként eszközölje a felszerelést, hogy a felszerelő a következő félévi rendes előirányzattal igénylendő új cikkek kiszáljításáig megfelelően legyen felruházva. Minden felszere16t azonban a ruházati cikkek közül kettó posztó zubbonnyal és nadrággal, egy köpennyel, kát pár félszárú csízmával és hárolll rend fehérnemüvel, azonkivül a 6. -ban meghatározott más (nem ruházati) cikkek teljes mennyiségével el kell látni. A kiszolgáltatott becsült ruházati cikkeket, melyeken helyreigazitás, illetve testhez igazítás szükséges, a vállalkozónak, illetve az e célra Rzerződtetett szabónalt kell átadni. A meg- n()lt
6. s melléklet. állapított helyreigazilások egy a ruhadarabba helyezendő papirlapra tintairónnal feljegyzendők, ez a feljegyzés a ruhadarab heszállításánál a munkálatok helyes elvégzésének ellenőrzésére is szolgál. Ilyen átalakításoknak, javításoknak a lehetil legrövidebb idő alatt kell elkészülniök. A becsült ruhadarabokon végzendő munkálatok árai a gazdasági hivatal által a vállalkozóval, illetve az erre a célra szerződtetett szabóval egyetértő l eg évi'ő l- évre írásbeli egyezményben megállapítandók; az egyezményt fl kerüleli parancsnok hagyja jóvá. A becsült tárgyakról a gazdasági hivatal a 6. sz. minta szerint «Raktári leltár,) t vezet, melybe a kiadott cikkek darabszáma és becsél'léko pontosan bevezetendií, az átvételt pedig a felszerelő «Az átvétel elismeróse» rímü rovatban névalrurásával elismeri. Az ujoncok és próbacsendőrök által magukkal bozott polgári rubázat gondosan elcsomagolandó; a csomag a tulajdonos saját, ilyen hiányában a gazdasági hivatal pecsétjével ellátandó és a próbaszolgálati idő tartama alatt az iskola-, illetve külszolgálatra beosztás esetén, az őrsparancsnokság által megclrzendő. Véglegesített csendőrök polgári ruházata renjelkezésükre bocsátandó. ló.. A tömcfjhcli cil,;lwl{ cwíl'iinyzüsa. A tömeg kötelékébe tartozó csendőr egyének tömegbeli cikkeket az előirányzati idöszak végével fennálló tömegkövetelésük erejéig kérhetnek. 7. és' S. sz. A 7. sz. és 8. sz. mellékleteken feltüntetett minták szerint, vagyis külön a felső ruhámellékl etek. zatról (köpeny, zubbony, pantalló és lovaglónndrág, valamint mente, ujjasvállgallér) és külön a t öbbi tömegbeli cikkekről, az örsparancsnok felügyelete mellett, minden egyes csendőr által szerkesztett s a szakaszp~ancsnok által felülvizsgált és záradékolt ruhaszükségleti előirányzatot minden év április és október hó i5-ig egy-egy példányban az állomány illetékes osztályparancsnokság gazdasági hivatalába kell beküldeni. Khaki színű szövetböl (ú. n. kammgarnból) k és zülő nyári zubbonyok és nadrágok, továbbá ujjas vállgallérok (posztóból), végül khaki színű nyári kötött kesztyűk csakis az október hó 1ó-ére esedékes, vagyis a következő év J. felére szóló elöirányzatokkal, mig menték, köpenyek, téli gyapotingek és alsónadrágok, valamint a fehér lenzsávolyból készült nadrágok, továbbá téli kötött kesztyűk és fehér szarvasbö r -kes zty űk csakis az április hó 1ó-ére esedékes, vagyis az év ll. felére szóló előirányzatokkal igényelh et ő k. A felsorolt cikkeket pótelőirányzatokkal is csak az előbb meghatározott időszakokra szabad igényelni. Egyéb cikkek a szükséghez képest, bármely időszakra igényelhetők. Olyan örsökön, amelyek egyszersmind szakasz-székhelyek, a ruhaszükségleti előirányzat a szakaszparancsnok felügyelete alatt szerkesztendő meg. E l őző leg már el ő irányzott, de még ki nem adott cikkeket az előirányzatba újból nem kell felvenni. Abból a célból, hogy a szemlélő tiszti elöljárók, elsősorban aszárnyparancsnokok szemléik alkalmával meggyőz ő dh essenek arról, vajjon az előirányzatok helyesen szerkesztettek-e, továbbá, hogy az észlelt hiányosságokra és azokna~ a legközelebbi előirányzat szerkesztése alkalmával l eend ő kiegészítése, illetve helyrehozatalára nézve az őrs- (szalcasz-) parancsnokot utasíthassák, a beterj eszt ett előirányzatok iktatószámmal ellátott fogalmazványait az ő r sön kéznél kell tartani. Ezenfelül minden csendőrt előirányzatának 8-adrét papírra írt kivonatával is el kell látni, bogy áthelyeztetése esetén új őrsparancsnoka az előirányzásr61 tájékozva legyen. Ezen kivonat a ruha- és fegyverzeti könyvecskében tartandó. A szárnyparancsnok az elöirányzatot, ba az a gazdasági hivatalhoz még nem küldetett volna be, szemléje alkalmával megvizsgálja s ha szükségesnek látja, helyesbíti, de szem el ő tt kell t artania, hogya t ömegtartozás elkerültessék és hogy tömegbeli cikkeknek a rendes szállítási i d őn kívüli kiküldése szükségessé ne váljélc Ha az e l ői rányzat a gazdasági hivatalhoz már beküldeteu, a szárnyparancsnok minden változt at ást, melyet az e l ő irány zat fogalmazványában tett, haladéktalanul közöl a gazdasági
jegy. llen. keu Vál yez. lezet, edig leso. I' ével ztás ré~ k, s a! I'a 5- n k - hivatallal. A gazdasági hivatal e közlés alapján a helyesbítéseket a nála levő előirányzatokon kereszlül -vezeti és azokat csak akkor nem foganatosít ja, ha a megrendelések kiszabás végett a vállalkozónak már kiadatlak. Ha a szárnypal'ancsnok szemléje alkalmával azt észleli, hogy egyes cikkek időelótt és nagyobb mennyiségben válnak hasznavehetetlenekké, az okot kipuhatolja, megfelelően intézkedik és intézkedéseit tudomásul, esetjeg további intézkedés végett az osztályparancsnokságnak bejelenti. 'Az őrsökön kívül máshova beosztotl legénység ruhaelőirányzatát a közvetlen tiszti elöljáró ellenőrzi, záradékolja és küldi meg a gazdasági hivatalnak. A gazdasági hivatalok kötelesek a beérkezett előirányzatokat különösen abban a tekintetben megvizsgálni, hogy az előirányzott cikkek árai nem haladják-e felül a tömegkövetelést. 16.. [Utólaoos előh ányzás. A ruházati és felszerelési cikkekben mutatkozó, de előirányzatba még fel nem vett sürgős szükségletek pótelőirányzattal igénylendők. Pótelőirányzatnak a következő esetekben lehet helye: aj a kerületi parancsnokság külön rendelkezése alapján ; bj ha előre nem látott okoknál fogva egyes cikkekben nagyobb szükséglet állana be; ej ellenszegülések vagy elemi csapások következtében beállott károsodások esetében; dj ujoncok és próbacsendőrök véglegesítése alkalmával; ej nyugdíjazott legénység ténylegesítése alkalmával, ha az ill ető becsült készletből megfelelően felszerelhet6 nem volt; lj felszerelések alkalmával szükségessé vált oly új cikkek beszerzése végett, amelyek a tömegbeli becsült raktári készletben egyáltalában nem, vagy a kívánt nagyságban nincsenek meg; g) félév közben sürgős pótlást igénylő cikkek beszerzése végett. 17.. A tömeubcli cil,lwl{ átvnele az ől'söliön. Az előirányzott tömegbeli cikkek zsákokba csomagolva postán szállíttatnak ki az őrs ökre. Az érkező ruházati küldeményeket a postán az őrsparancsnokból és egy csendő rből álló bizottság veszi át. Minden egyes csomag tartalma a benne elhelyezett előil'ányzatokban van felsorolva. Az átvételnél a csomagok számát, azok külső állapotát és lezárását ellenőrizni kell. Ha valamely csomag sérült, akkor azt a postahivatajnok jelenlétében meg kell mérni és fel kell bontani, hogy az esetleges sérülés vagy hiány még ott a postahivatalban megállapítható legyen. A leletről a hiányzó cikkek nemének és mennyiségének felemlitése mellet.t jegyzőkönyvet kell felvenni, melyet a postai alkalmazott is aláír. Ezen jegyzőkön~yvet további eljárás végett a gazdasági hivatalnak kell beküldeni. Ila sérülés a (.somagok egyikén sem mut.atkozik, azok átvecndök é~ az Öl'sre szállílandók, ahol bizottságilag felhontatván, a cikkek darabszám szerinti átvétele foganatosítandó. Ha a csomagok felbontásánál mégis hiány, \'agy a tartalom sérülése észleltetnék, akkor erről a bizottságnak jegyziíkönyvet kell tolvcnnie, melyet. az ől'sparancsnok a gazdasági hivatalhoz terjeszt be.. A gazdasági hivat.al I'aktárából átvett, vagy posta útján érkezett cikkeket azok tulajdonosai az örsparancsnok, illetve a közvetkn elölj<\ró jelenlétében felpróbálják ; ha valamely 17
ti! ruhadarab a c s end ő r testéhez nem illenék, a hiány vagy hiba az előirányzat megfelelő rovatában m e gj e l ö l e nd ő és az elói/'ányzattal együtt közvetlenül a vállalkozónak visszaküldendó. Kifogástalan ruházati cikkek átvétele az e l őirányzatban névaláirással igazolandó, az ejóirányzat pedig a gazdasági hivatalnak haladéktala nul heküldendó. Az ő r sp a r an csnok által megvizsgúlt és az illető csendőr által is kifogás nélkül átvett ruházat, va!,'y lábbeli utólag a vállalkozóval szemhen kifogás tárgyát nem képezheti. A ruhazsakok ugyancsak postán oda küldendők vissza, ahonnan azokban a ruházat érkezett. ' A postaköltség az általános tömeget terheli. 18.. A tö m c ubeli t:\rgyal{ feletti l'ende]jwzés i jog. A legénység használatába nl evő összes tömegbeli cikkek annak csak feltételes tulajdonát képezik. Ennélfogva a tömegbeli cikkeket, ha azok hasznavehetetlenek is, egymás között kicserélni, elauni vagyelajándékozni nem szabad; ha a c s en d ő r bármely oknál fogva fogyatékba vétetik, használatban l evő összes tömegbeli cikkeit bebecslés és raktárolás végett, a gazdasági hivatalba beszolgáltatni köteles. 19.. H ayidíjassá ldnevczcu lcgényséh Wmc!Jbcli Cilikcivel való eljárás. Ha valamely altiszt, vagy csen dő r havidíj élvezetével egybekötött rendfokozatba el ől é p, akkor l e s zer e lendő és tömegbeli tárgyai becslés alá vonandók ; a becsült cikkek a 9. sz. 9. sz. minta szerinti leltárba (27. ) b evé t e l ezen u ő k. melléklet. Ha azonban ruházatát mcgtart ani kívánja, azt részére át kell engedni, az átengedett ruházatot pedig a becslésnél nem kell tárgyalni. Ha pedig a ruházat helyett annak becsértékét kéri, részére a tömegkövetelés és a ruházat becsértéke is k ifizetendő. 20.. Álhclyczésel{ a llm lmúhll I{(h'clenuö eljál'ús. Az áthelyezett egyén összes tömegbeli cikkeit, ruha- és fegyverzeti könyvecskéjét, valamint kincstái'i szereivényi tárgyait magával viszi. 21.. Eljúrús gynlo!lcsendör lo\'asítúsa és ]oyascsen flór gyalogosilúsa csclén. Gyalogcsendőr lovasítása esetén a gyalog- és a lovascsendőr első tömegbetétjei közötti különblet tömege javára irandó, de l ovasc s end ő r gyalogosítása esetében a tömegbe tét különblet az illető tömegéből nem vonandó le. A lovasított csendőrnek lovas ruházattal és viszont gyalogositottnak gyalogcsendőr r uházattal való ellátása tömegének terhére lehetó'leg a becsült készletből történik. Evégből az illető a gazdasági hivatalhoz beren d e l en dő. A gyalogosított csen c! ő r tő l csak azokat a tömegbeli ruházati cikkeket kell elvenni és becslés alá vonni, amelyeket mint gya l ogcsend ő r nem használhat; ezek becsértékét t ömege javára kell Írni; a becsült tárgyat pedig leltárilag kell kezelni. 10. sz. A gyalogosított csendőrtő l bevontjelesleges lovas cs endőr ruházatról a 10. sz. melmelléklet. léklet szerint, külön becslési jegyzőkö n yv állítandó ki, amelyet a becsült ruházati cikkek leltárának illető tételénél kell megőrizni; a cikkek az ill e t ő c s end ő r ruha- és fegyverzeti könyvecskéjében leirandók, a becsár pedig tömegkünyvében javára írandó.
Jan,dó, Tett Zat laj. ás gva e tt, tha k a dett é ké t jét, n. zötti blet. uhál az lenni mege A lovas tömegát'alány a lovasított részére a lovasítás napjától, a gyalog tömegátalány pedig a gyalogositott részére a gyalogosítás napjától ke zdőd ö l eg folyósítandó. A lovasítás, illetőleg a gyalogosítás mindig a hó elsejével foganatosítandó. A lovasított csendőr gyalog ruházata birtokában bagyandó. A lószerelvény az illető szolgálati lónál meghagyandó addig, mig a ló fogyatékba nem jut; ennélfogva oly esetekben, amidőn a lovascsendőr lóval együtt helyeztetik át, a lószerelvény a lóval együtt szállítandó. 22.. A táyolle\-ő),-,, 'ezényelte),- és felüh'izsg:\latra berendelte),- lelruházása. 1. Az állományilletékes őrstől ideiglenesen távollev ő k az igényelt t ömegbeli ruházati cikkeket az állományilletékes őrsparancsnokság közvetítésével, azon ő r sparancsnokságtól kapják kézhez, amelyhez vezényelve vannak. Arra nézve, hogy a kerület vagy osztály törzséhez, a lovas alosztályhoz, iskolába vagy más őrsre ideiglenesen vezényelt legénység milyen ruházati cikkeket vigyen magával, a vezénylésre vonatkozó rendeletben kell intézkedni. Ha azonban a rendeletben erre vonat kozólag intézkedés nem történnék, az őrsparancsnok határozza meg, hogy az elvezényelt milyen ruházati cikkekkel ellátva induljon útba. A visszamaradó ruházatról az elvezényelt csendőr jegyzéket készít és az őrs p arancs noknak átadja, aki azt az illető csendőr ruha- és fegyverzeti könyvecskéje mellett megő r zi. Avisszahagyott ruházatot az őrs az általános tömegalap terhére gondozza. Ha ruházat utánküldés.e válik szükségessé, az a javadalmazás terhére történik. 2. A felülvizsgálatra rendelt egyén, ha őt a Ielülvizsgáló bizottság c s end ő rségi szolgálatra alkalmatlannak osztályozta, őrsparancsnoka által leszerelés végett a 26.. értelmében az illetékes gazdasági hivatalhoz indítandó útba. 23.. BeteHe).., ideiulcnescn szubadsá{joltak és fogságba jutól'- fell'ubázása. 1. Kórházba menő betegek három pár fehérnemű t, egy sapka.t, zubbony t, köpenyt, nadrágot, csizmát, kesztyűt, nyakravalót és járőrtáskát visznek magukkal, de az id ő j á r áshoz és a kórház távolságához képest téli inget és téli gatyát is magukra vehetnek. Szolgálatteljesítés közben az őrsállomás helyén kívül megbetegedett legénység s ürgős esetben a nála levő teljes fel&zereléssel is átadható a kórháznak, de az 1. pontban írt ruházattal való utólagos ellátásáról és fegyverzetének átvételéről az örsparancsnok utólag gondoskodni tartozik. A kórháznak át nem adható legénységi szereivényi és fegyverzeti cikkeknek az illetékes őrsre való mielőbbi elszállítása iránt a kórház állomáshelyén l evő örs, iuetve, ha a kórház székhelyén őrs nem volna, az illetékes őrs intézkedik, mely a szállítási költségeket is e l ő l egezi és azok megtéritését a gazdasági hivatalból kéri. A gazdasági hivatal azt a kiadást igazoló okmány alapján, felsőbb engedély nélkül, a javadalmazás terhére végleg elszámolja. Ha a kórházban levő beteg ruházatának pótlása válik szükségessé, azt a javadalmazás terhére az illetékes örs közvetlenül a kórháznak megküldi. 2. A kórházból megszököttek után visszamaradt ruházati cikkeket a kórház állomás helyén levő őrs átveszi és annak az illetékes őrsre való szállítása iránt intézkedik. Ha a kórház székhelyén őrs nincsen, akkor ezt a megsz-ökött áljományilletékes őrse tartozik foganatositani. A ruházat szállításáb61 felmerült költség az őrs állal előlegezendő és megtérítése az illetékes gazdasági hivatajtói kérendő, mely a kiadást igazoló okmányalapíán, felsől)b engedély nélkül, a javadalmazás terhére elszámolja. _ - 3. Gyógyfürdőbe beulaltak teljesen használható és jókarban levő ruházattal-látandók el. Felruházásukra nézve egyébként az esetleg kiadott külön intézkedések mérvadók. 2' mel' l(kek önyt9
11. s. melléklet. 20 4. Szabadságra menő legénység rendes használatra, egy rendbeli telje~en h~szná}ható rubázatot vihet magával. A többi cikkei úgy, mint vczénylések alkalmával, Jegyzek mellett az őrsparancsnoknak átadandók, aki azoknak a szabadságra távozó költségére leendő gondozása iránt intézkedik. 5. Fogházba átadott csen dőrök a használatukban levő legelviseltebb ruházati cikkekkel látandók el éspedig oly mennyiségben, runint az a megbetegedettek részére kórházba való átadás alkalmával elő van írva. Azonkívül az illető egyén a becsült, vagy hasznavehetetlen készletből tömege terhére, vagy ha tömegkövetelése nem volna, az általános tömeg terhére egy-egy munkára való zubbonnyal és nadrággal Ís ellátandó. A töbhi ruházati, szereivényi és fegyverzeti cikkei, magántárgyaival együtt, az őrsparancsnok által jegyzék mellett átvéve, gondozandók mindaddig, míg az illető vizsgálat alatt van, vagy pedig, míg idevonatkozólag az osztályparancsnokság intézkedik. Ha a fogságba helyezett csendőr t a bíróság a csendőrségböj való elbocsátása mellett fogságra ítélte, összes kincstári és tömegbeli tárgyait a ruha- és fegyverzeti könyvecskével együtt, a javadalmazás terhére, a gazdasági hivatalhoz kell beküldeni. Az illető magántulajdonát képező tárgyakl{al való elbánás tekintetében, az elítélt meghallgatása után, a kerületi parancsnokság intézkedik; addig azokat az őrsparancsnokság őrzi meg. 6. A csen d őrségbö l való elbocsátás meilen fogságra ítélteknek az őrs által a gazdasági hivatalhoz beszállított ruházati cikkei becslés alá vonandók, a tömegvagyon-kimutatás pedig a központi gazdasági hivatalnak megkü ld endő. 7. A tömegkötelékből eligazított elítélt részére, a honvédfogházban esetleg szükséges ruházati cikkeket a hasznavehetetlen, ilyenek hiányában a legolcsóbbra becsült készletből a 11. sz. minta szerinti kimutatás kíséretében a gazdasági hivatal küldi meg. Az így kiadott becsült tárgyak a vonatkozó leltárba kiadásba helyezendők, becsértékük hasonló kimutatás alapján a gazdasági hivatal által a javadalmazásból megtérítendő és a központi gazdasági hivatalhoz az összesített tömeg javára beszolgáltatandó. Az elbocsátottnak átadott hasznavehetetlen tömegbeli cikkek átvételét igazoló nyugtát a gazdasági hivatal irattározza. 24.. SzökevényeI.. tömegbeli cikl.. eivel való eljárás. Ha valamely csendőr - megszökik, az őrsön visszamaradt ruházata, szereivényi és fegyverzeti cikkei az őrsparancsnok és egy csendőr által számbaveendők és a ruha és fegyverzeti könyvecskével együtt a gazdasági hivatalnak b eküldendő ll A beküldött tömegbeli cikkeket a gazdasági hivatal becslés alá vonja és a vonatkozó lömegvagyon-kimutatást a tömegkövetelésnek az összesített tömegbő l az általános tömegbe átutalása végett a központi gazdasági hivatalnak megküldi. _ A szökevény által magával vitt kincstári és tömegbeli cikkeknek biróilag megállapított kártérílési összegét a kerületi parancsnokság hajtja be, miért is minden szökevénynek nyilvánított egyén vagyoni viszonyairól az osztályparancsnokság által helyhatósági bizonyítvány szerzendő be és az a kerületi parancsnoksághoz felterjesztendő. A szökevénynek az őrsön maradt magántárgyai az ő rsparancsnok és egy cse nd őr által számbaveendők és azokról egy külön jegyzék terjesztendő fel az osztályparancsnoksághoz. Ezen tárgyak további felsőbb intézkedésig az őrsön maradnak. 25.. Elhalt legénység tömegbeii c ili.l{eivel való e lbánás. Elhalt legénységi egyénen egy zubbony, nadrág, ing és gatya meghagyandók. Kórházban elhaltak után visszamaradt cikkeket a helyben levő őrs veszi át és a javadalmazás terhére az illetékes gazdasági hivatalnak beszállít ja és erről a beküldött tömegbeli tárgyak megjelölése mellett, egyidejű l eg az állományilletékes őrsparancsnokságot is értesíti.
~ Ó tt rta e- 9 s t t l j ti i 9 - - y Ó i s e l' Ha a kórház helyén őrs nem volna, akkor az elhalt után visszamaradt ruházatnak a gazdasági hivatalhoz való megküldése iránt a kórházat az állományilletékes őrs keresi meg_ Az elhaltnak a testén hagyott ruházaton kívül hátramaradt ruházata, valamint a kincstári szereivénye és fegyverzete, a ruha- és fegyverzeti könyvecskével együtt, a javadalmazás terhére a gazdasági hivatalh9z beszállítandó_ Ha az elhalt hátrahagyott ruházata, vagy szereivénye helyreigazítást vagy kitisztítást igényeine, az még a becsomagolás előtt foganatosítandó és az abból felmerült költségekről, - melyeket az őrs el ő legez - a költségszámla, a hagyatékból való megtérítés végett, az osztályparancsnoksághoz f elterjesztendő. Ragályos betegségben elhalt csendőr ruházatának fertőtlenítéséböl felmerült költségek a hagyaték terhére számolandók el, az előírt fert őtl e nítés megtörténte azonban az orvos által, vagy külön számlán igazolandó. Ha egy ragályos betegségben szenvedett vagy elhalt csendőr egyes ruházati cikkeit orvosi vélemény alapján meg kellett semmisíteni, vagy ha valamely cikk öngyilkosság alkalmával hasznavebetetlenné vált, ezek árának megtérítését nem lehet követelni, de err ő l a gazdasági mvatalnak jelentést kell tenni. Az öngyilkosság alkalmával hasznavehetetlenné vált ruházatot az illető egyén ruha- és fegyverzeti könyvecskéjében le kell írni s azzal az osztályparancsnokság rendelkezése szerint kell elj árni.. Az osztályparancsnokság köteles arról gondoskodni, hogy az elhalt csendőr által hátrahagyott ruházat kitisztított, esetleg fertőtlenít ett és helyreigazított állapotban a gazdasági hivatalhoz mielőbb beszállíttassék, ahol a beszállított cikkek becslés alá vonandók. A tömegvagyon-kimutatást a központi gazdasági hivatalhoz kell beküldeni. 26.. A csendől'ségbőj Jdlépöl< leszerelése t"s: l'uházatta( "aló ellátása. A csend6rségböl kilépő legénységet összes ruházatával, fegyverzetével, szerelékével és kézitáska lőszeréve l a gazdasági hivatalhoz kell útbainditani, mely a leszerelést és leszámolást, illetve az eligazítást fogan<ltosítja. A gazdasági hivatalhoz leszerelés végett bevonuló legénységet a használatában levő legviseltebb tömegbeli ruházatban kell útbaindítani ; többi ruházatát a leszereló teljesen rendbehozva, kifogástalan tiszta állapotban, az iírsparancsnok személyes jelenléte és felelőssége mellett az őrsparancsnokság pecsétnyomójávallepecsételt csomagban szállítja be a gazdasági hivatalba. A csomagot csak a gazdasági hivatal bonthat ja fel. A gazdasági hivatal a l eszerelő ruházatát a ruha- és fegyverzeti könyvecske alapján Bzámbaveszi és a becslést foganatosít ja. Abebecsült tömegbeli cikkeket a becsült cikkek leltárába bevételezi, a tömegkönyvet lezárja, egyúttal pedig megszerkeszti a tömegvagyonkimutatást és azt a központi gazdasági hivatalnak megküldi. Minden tömegvagyonra igényjogosult csendőr kötéles leszerelése alkalmával legalább annyi becsült tömegbeli ruházati cikket beszolgáltatni, amennyi ezen utasítás 14. -ának 6. bekezdése értelmében egy próba csendőr első felszereléséhez szükséges. Abeszolgáltatandó becsült ruházati cikkek közül: 1 vadászkalap nak, 1 posz;t.6zubbony- és nadrágnak, 1 köpenynek és 1 pár lábbelinek (félszárú- csizmának) legalább II-od osztályú- be c sél'tékűnek kell lenni, míg a többi ruházati cikkek Ill-ad osztályú becsértékűek is lehetnek. Ha valamelyik lesz erelő az e lőírt mennyiségií becsült ruházati cikkeket beszolgáltatni nem tudná, ebben az esetben a még hiányzó ruházati cikkeket az illető tömege terhére anyagban azonnal igényelni kell. Az ily módon igényelt anyagok 1. osztályú becsértékét az érdekelt tömegtulajdonos javára kell írni és a kézhez fiz e tend ő tömegkövetelését ennek figyelembevételével megállapítani. Ugyanilyen eljárást lehet követni az olyan leszerelőné ) is, akinek az utasítás rendelkezései értelmében tömegvagyonra igénye nincsen s az utána esetleg fennmaradó tömegkövetelést az «Általános tömegvagyon») javára kellene bevételeztetni. Ha a leszerellít a tömegvagyon megilleti, azt a gazdasági hivatal a javadalmazásból 21 l:!.-:.z. molléklet.