LA-URBE ÉPÍTÉSZIRODA KFT. 3525 Miskolc, Patak utca 10. sz. Tel: 06-46-504-338 Fax: 06-46-504-339 mobil: 06-20-9692-361 E-mail: la.urbekft@chello.hu V+A VISZLAI ÉPÍTÉSZ IRODA KFT. 3531 Miskolc, Győri Kapu 48/a, Ady E. u. 14/X.-9400 Sopron Szent Mihály u.13. Tel/fax:46/505.221, mobil. 20-9117-107 E-mail: viszlai.epitesz@vplusza.axelero.net CÍMLAP Szikszó város Településrendezési Tervéhez ALÁTÁMSZTÓ MUNKARÉSZ Megrendelő: Szikszó város Önkormányzata Szikszó Kálvin tér 1. 3800 Tervező: Tervező: V+A VISZLAI ÉPÍTÉSZ IRODA Kft Miskolc Ady E. u. X./14. 3527 LA-URBE Építész Iroda Kft. Miskolc Patak utca 10. 3525 2011. október hó Szikszó város Településrendezési Terve Alátámasztó munkarész 1
LA-URBE ÉPÍTÉSZ IRODA KFT. 3525 Miskolc, Patak utca 10. sz. Telefon: 06-46-504-338 Fax: 06-46-504-339 mobil: 06-20-9692-361 E-mail: la.urbekft@chello.hu ALÁÍRÓLAP SZIKSZÓ VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK Vezető településtervező: Településmérnök munkatárs településtervező Közlekedés- és víziközmű tervező: Lautner Emőke TT-1-05-0079 Szarkáné Györe Mária TT-05-0460 Vincze János KÉ-T, K1d-1, VZ-T, /05-0506 NÓVIA KFT. Tájrendezés és környezetalakítás: Gáz közmű tervező: Papp Gábor KÖ/05-1152 NÓVIA KFT. Dobos Sára TK-05-0018/08 ÉLETTÉR Bt. Elektromos tervező: Tóth Péter Münnich Gábor Hírközlés tervező: Kozaróczy Kornél EN-T/05-0052 Csótai István TH-T/05-0267 2011. október hó Viszlai József Ügyvezető V+A KFT. Lautner Emőke Ügyvezető LA-URBE KFT. Szikszó város Településrendezési Terve Alátámasztó munkarész 2
LA-URBE ÉPÍTÉSZ IRODA KFT. 3525 Miskolc, Patak utca 10. sz. Telefon: 06-46-504-338 Fax: 06-46-504-339 mobil: 06-20-9692-361 E-mail: la.urbekft@chello.hu TARTALOMJEGYZÉK Szikszó város Településrendezési Tervéhez ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK 1. ELŐZMÉNYEK 1.1. Előzmények A rendezés alá vont terület meghatározása A tervkészítés ütemezése és folyamata: A településrendezési terv mérnöki műszaki előkészítése Előzménytervek 1.2. Szerepkör, regionális kapcsolatok 1.3. A népességviszonyok változása, humán erőforrások 1.4. Gazdaság 2. TELEPÜLÉSSZERKEZETI JAVASLATOK 2.1. Településszerkezet változása Belterület Külterület TERMÉSZETI ADOTTSÁGOKKAL MEGEGYEZŐ TERÜLETHASSZNÁLAT Mezőgazdasági területek Erdőterületek Gazdasági területek: Sport és rekreációs területek TERMÉSZETI ADOTTSÁGOKAT TERHELŐ TÁJ- ÉS TERÜLETHASZNÁ- LAT Gazdasági területek: Idegenforgalmi célú területek Egyéb 2.2. Közlekedési hálózat változása 3. A SZABÁLYOZÁS FŐBB ELVEI 4. KÖRNYEZETALAKÍTÁSI JAVASLAT 4.1. Általános földvédelem, a termőtalaj védelme 4.2 Vízminőség-védelem 4.3. Levegőtisztaság-védelem 4.4. Zaj- és rezgésvédelem 4.5. Hulladékgazdálkodás, településtisztaság 5. TÁJRENDEZÉSI JAVASLAT 5.1. Táji jellemzők, adottságok Domborzati viszonyok: Földtani viszonyok Szikszó város Településrendezési Terve Alátámasztó munkarész 3
LA-URBE ÉPÍTÉSZ IRODA KFT. 3525 Miskolc, Patak utca 10. sz. Telefon: 06-46-504-338 Fax: 06-46-504-339 mobil: 06-20-9692-361 E-mail: la.urbekft@chello.hu Éghajlat: Talaj: Növény- és állatvilág: 5.2 Tájhasználat 5.3 Természeti, táji hatások 5.4 Zöldfelületi rendszer 6. A TELEPÜLÉSI INFRASTRUKTÚRA ELEMEI 6.1. A település intézményrendszere 7. AZ ORSZÁGOS TERÜLETRENDEZÉSI TERVNEK VALÓ MEGFELELŐSÉG IGAZO- LÁSA 7.1. Az országos területrendezési terv Szikszót érintő elhatározásai 7.2. A B.-A.-Z megyei területrendezési terv Szikszó várost érintő elhatározásai 7.3. A B.-A.-Z. Megyei Területrendezési terv és a településszerkezeti terv összhangjának igazolása 8. BIOLÓGIAI AKTIVITÁSI MÉRLEG 9.TŰZVÉDELMI TERVFEJEZET 10.VÍZÜGYI SZAKVÉLEMÉNY 2011. október hó Szikszó város Településrendezési Terve Alátámasztó munkarész 4
LA-URBE ÉPÍTÉSZ IRODA KFT. 3525 Miskolc, Patak utca 10. sz. Telefon: 06-46-504-338 Fax: 06-46-504-339 mobil: 06-20-9692-361 E-mail: la.urbekft@chello.hu 1.1. Előzmények 1. ELŐ ZMÉNYEK Szikszó város Településrendezési Tervéhez ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK Az Településrendezési terv elkészítése a hatályos jogszabályokhoz való illeszkedés biztosítása, a település tervezett fejlesztési célkitűzései miatt vált indokolttá. A rendezés alá vont terület meghatározása A város Polgármesteri Hivatala a településrendezési tervet a teljes igazgatási területre készítteti. Jelen esetben a Településszerkezeti terv és a Szabályozási terv egyidejűleg készül, melyet közös Alátámasztó munkarész (jelen dokumentáció) egészít ki. A tervkészítés ütemezése és folyamata: I. ÜTEM Vizsgálat Teljes körű összefoglaló értékelés minden szakág vonatkozásában. A vizsgálati dokumentáció a településrendezési terv előzményeként szolgál és magában foglalja a mérnöki műszaki előkészítést, valamint az ÉTV. 9. (2) bek. szerinti előzetes államigazgatási eljárás lefolytatását. II. ÜTEM Településfejlesztési koncepció A fejlesztési javaslatok a Polgármesteri hivatal vezetőivel, a képviselőtestülettel folytatott egyeztetések és a beérkezett vélemények, javaslatok alapján kerültek megfogalmazásra. A dokumentum Szikszó Városi Önkormányzat Képviselő-testülete által a 324./2008.(IX.23.) Kt. határozattal elfogadásra került. III. ÜTEM A TRT hatósági egyeztetési tervanyaga, mely tartalmazza az alábbiakat: Településszerkezeti Terv és leírása Szabályozási Terv és Helyi Építési Szabályzat Alátámasztó munkarészek IV. ÜTEM A jóváhagyott terv dokumentálása A településrendezési terv mérnöki műszaki előkészítése Alaptérkép A digitális alaptérkép a Nemzeti Kataszteri Program Közhasznú Társaságtól került megvásárlásra, mely tartalmazza a kül- és belterületet és a zártkerti részeket. A különálló térképállományok összedolgozásra kerültek, ezek jelentik az alapját a Településrendezési Terv rajzi munkarészeinek. Szikszó város Településrendezési Terve Alátámasztó munkarész 5
A készülő rendezési terv előzetes véleményeztetési eljárása A Polgármesteri Hivatal az Épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 9. (2) bekezdése szerint a rendezés alá vont terület (teljes igazgatási terület) kijelölésével lefolytatta az államigazgatási eljárást, melynek során az érdekelt államigazgatási szervek és az érintett (szomszédos) települési önkormányzati szervek előzetes véleményüket adták és ismertették a hatáskörükbe tartozó kérdésekben a jogszabályon alapuló követelményeket. A tervkészítésnél a szakhatósági vélemények figyelembevételre kerültek. Az államigazgatási szervek részéről nem merült fel olyan előzmény, mely a településrendezési terv készítését akadályozná. A településrendezési terv készítése helyben meghirdetésre került a helyi lakosság, szervezetek és érdekképviseleti szervek körében. Véleménynyilvánítás biztosítására kérdőívek kerültek kiküldésre, mely alapján javaslatok és észrevételek megtételére volt lehetőség. Az illetékes államigazgatási szervek nyilatkozatainak másolatait a 12. Terviratok fejezet tartalmazza. Az alábbi szakhatóságok a követelmények és jogszabályi hivatkozások felsorolása mellett konkrét adatokkal segítették a rendezési terv elkészülését. Ilyenek:» Miskolci Bányakapitányság,» Aggteleki Nemzeti Park Igazgatósága,» Észak-magyarországi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság,» Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség,» Kulturális Örökségvédelmi Hivatal - Észak- magyarországi Iroda A településrendezési tervek és a Helyi Építési Szabályzat véleményezési eljárásban az alábbi államigazgatási szervek érdekeltek: Sorszá Államigazgatási szerv Szakhatósági állásfoglalás érkezett m Igen Nem 1. illetékes állami (területi) főépítész településrendezés X 2. illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi Környezetvédelem, termé- X és vízügyi felügyelőség szetvédelem, tájvédelem, vízügy 3. illetékes ÁNTSZ intézet Közegészségügy X 4. Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatóság, Tűzvédelem, polgárvéd., X Fővárosi Tűzoltó Parancsnokság megyei főváros, fővárosi kerület, katasztrófavédelmi igazgatóság egyéb település esetében 5. Nemzeti Közlekedési Hatóság Központi Közlekedés Városok településszerkezeti X Hivatala terve Nemzeti Közlekedési Hatóság illetékes Minden más településrendezési X regionális igazgatósága eszköz 6. Nemzeti Közlekedési Hatóság Légiközlekedési Légi közlekedés X Igazgatósága 7. Kulturális Örökségvédelmi Hivatal illetékes Műemlékvédelem, régészet X regionális irodája 8. illetékes nemzeti park igazgatóság Természet és tájvédelem X 9. illetékes megyei (fővárosi)földhivatal Földvédelem X 10. illetékes területi Mezőgazdasági Szakigazgatási Erdőrendezés, erdővédelem X Hivatal Erdészeti Igazgatósá- ga 11. illetékes területi Mezőgazdasági Szakigazgatási Mezőgazdasági területek X Hivatal Földművelésügyi Igaz- gatósága rendezése Szikszó város Településrendezési Terve Alátámasztó munkarész 6
12. illetékes területi Mezőgazdasági Szakigazgatási Talajvédelem X Hivatal Növény és Talajvé- delmi Igazgatósága 13. Honvédelmi minisztérium Honvéd Vezérkar Honvédelem X 14. Országos Rendőr főkapitányság* határvédelem X Nem érintett 15. Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Bányászat, geológia, morfológia, X illetékes bányakapitánysága csúszásveszély stb. 16. Nemzeti Hírközlési hatóság illetékes Hírközlés X igazgatósága 17. Országos Atomenergia Hivatal Nukleáris Biztonsági Igazgatásága * * Csak abban az esetben, ha érintett. Nukleáris bizottság Nem érintett Előzménytervek A tervkészítés alapja a magasabb szintű tervek figyelembe vétele. Országos Területrendezési terv Az Országos Területrendezési Terv (OTrT) elkészítéséről a területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény (Tft.) rendelkezett, melyet elemeztünk Szikszó környezetében. A szerkezeti és szabályozási terv rajzi munkarészei feltűntetik az országos övezeti határokat, a jelen szöveges dokumentáció 8. fejezete 8.1 pontja tartalmazza az OTrT.- nek való megfelelőségi igazolást számításokkal alátámasztva. Az Országos Területrendezési terv országos övezetei Szikszó környezetében az alábbiak: Részlet az Országos területrendezési tervből Részlet az Országos területrendezési tervből- kiváló termőhelyű erdőterületek övezete Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület övezet Felszíni vizek vízminőség védelmi vízgyűjtő területének övezete Szikszó város Településrendezési Terve Alátámasztó munkarész 7
Az országos településszerkezeti terv kijelöli a területfelhasználási térségeket, mely szerint Szikszó igazgatási területe elsősorban mezőgazdasági területfelhasználású, kis részben erdős és vegyes területfelhasználású térségbe tartozik. A vonalas infrastruktúra elemek tekintetében a terv jelöli a tervezett autópálya, valamint a transzeurópai vasúti áruszállítási hálózat részeként működő országos törzshálózati vasút nyomvonalát. A további tervlapok Szikszó területének teljes egészét Felszíni vizek vízminőség védelmi vízgyűjtő területének övezetébe sorolja, és érintik a Kiváló termőhelyű erdőterületek, valamint a Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület övezetei is. Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Területrendezési Terve /A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat megbízásából készítette a Teampannon Kft. és a Régió Kft./ Célja a megye és a szomszédos térségek kiegyensúlyozott területi fejlődésének elősegítése olyan módon, hogy a különböző térszerkezeti elemek hosszú távú fejlesztése feleljen meg úgy a helyi, gazdasági, ökológiai, társadalmi elvárásoknak, mint annak a követelménynek, hogy azok illeszkedjenek a tágabb környezet (országos, európai) elhatározásaihoz, és a kisebb térségek, települések távlati elképzeléseihez egyaránt. A terv nem kizárólagosan a műszaki, fizikai-tér elemeivel foglalkozik, hanem a társadalmi közgazdasági természeti települési környezetek problémáival, és azok tervszerű fejlesztésével is. A tervet Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 37/2009 (IV. 30.) számú határozatával és a 10/2009. (V. 5.) számú rendeletével hagyták jóvá. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Területrendezési Terv elhatározásait és a településszerkezeti tervvel való összhangját a 7. fejezet tartalmazza. Érvényes Településrendezési terv Településrendezési terv csak Szikszó egyes részeire készült, a teljes igazgatási területre még nem. Az elkészült és jóváhagyott rendezési terv a városközpont, az ipari park és a pincefalu rendezésére készült. A terveket a STÚDIÓ Kft. készítette, a következő rendelet és határozatszámokkal kerültek elfogadásra: Terv neve Koncepció határozatszáma Szerkezeti terv határozatszáma Szabályozási terv rendeletszáma Szikszó városközpont 2731-21/1999(V.26.)- 5450/2000.(IX.15.)- 20/2000.(IX.18) Önk. 40 Önk. Hat. 90. Önk. Hat. Rend. Szikszó Pincefalu 6485/1999.(XII.10.) 5783/2000.(X.20.) 24/2000.(X.24.) Önk. Szikszó Ipari Park 104. Önk. Hat. 5808/2000.(X.20.) 104. Önk. Hat. 103. Önk. Hat. 6048/2000.(XI.24.) 121. Önk. Hat. Rend. 28/2000.(XI.27.) Rend. Önk. Az új településrendezési terv készítése során a terv felülvizsgálatra került. Megállapítható, hogy a területek fejlesztései, övezeti rendszere szinte teljes egészében helytállóak, átemelésre érdemesek. Értékvédelmi felmérései, karaktervizsgálata a részterületekre teljes értékűek, egyedül a régészeti munkarésze aktualizálandó, örökségvédelmi hatástanulmány készítendő. Szikszó város Településrendezési Terve Alátámasztó munkarész 8
1.2. Szerepkör, regionális kapcsolatok A település Borsod-Abaúj-Zemplén megye kisvárosa. A Hernád-völgyének déli kapujában, két természeti kistáj határvonalán fekszik. Nevét minden bizonnyal szikes talajáról kapta. Itt találkozik a Hernád 8 kilométeres széles völgye a Cserehát dombvidékével. Szikszót várossá 1989. március 1-jén nyilvánították. A városi rang megszerzése óta Szikszó a dinamikus fejlődés talajára lépett, napjainkban saját kistérségi központi szerepkörű intézményrendszerrel rendelkező önálló település. Szikszó térszerkezeti helyzetét alapvetően Miskolchoz közeli fekvése határozza meg, s mint város Abaúj kapuja. A település a Szikszói kistérségbe tartozik, amelyet még további 22 település alkot. Szikszó tagja a Szikszó és Térsége Fejlesztési Társulásnak. A város együttműködik a szomszédos településekkel, mint művészeti iskola székhelye. Az iskola telephelye Felsődobsza és Homrogd településeken található. 1.3. A népességviszonyok változása, humán erőforrások Szikszó népességének alakulása az elmúlt években A település népességszámának korábbi változásait a népszámlálási adatok alapján lehet figyelemmel kísérni. Az állandó népességbe tartozik a településen bejelentett lakóhellyel rendelkező személyek száma. A lakónépességbe tartozik a bejelentett lakóhellyel és tartózkodási hellyel rendelkező személyek. Az utolsó 10 év adatai (lakónépesség az év végén): Év: 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 Fő: 6326 6317 6250 6287 6321 6319 6263 6267 6226 6135 6058 (Forrás: önkormányzati adatok) NÉPESSÉGSZÁM ALAKULÁSA 6350 6300 6250 6326 6317 6250 6287 6321 6319 6263 6267 6226 Fő 6200 6150 6100 6050 6000 5950 6135 6058 5900 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 Évek Adatsor1 A népességadatok alapján megfigyelhető, hogy Szikszó népességszáma 1997-1999-ig csökken, majd 2000-től növekedett egészen 2002-ig, majd onnantól ismét csökken. Szikszó város adatszolgáltatása alapján 2008-ban a város lakossága 6007 fő. Szikszó város Településrendezési Terve Alátámasztó munkarész 9
Természetes szaporodás és fogyás: Év: 1997 1998 1999 2000 2001 2003 2003 2004 2005 2006 2007 Élve születések száma: 59 64 56 61 56 63 61 53 54 56 52 Halálozások száma: 128 123 117 119 116 119 111 125 124 128 131 TERMÉSZETES SZAPORODÁS ÉS FOGYÁS 140 120 128 123 117 119 116 119 111 125 124 128 131 100 Fő 80 60 59 64 56 61 56 63 61 53 54 56 52 40 20 0 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 Évek Élve születések száma Halálozások száma Sajnos azt tapasztalhatjuk az utóbbi években, hogy ha összevetjük a születések és a halálozások számát, a halálozások száma meghaladja a születések számát, vagyis a természetes szaporodás fogyásba ment át. Év: 1997 1998 1999 2000 2001 2003 2003 2004 2005 2006 2007 Vándorlások és elköltözések száma 35 41 64 50 7 14 23 29 37 41 48 VÁNDORLÁSOK SZÁMA 70 64 60 Fő 50 40 30 35 41 50 23 23 37 41 48 20 14 10 7 0 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 Évek Vándorlások száma Szikszó város Településrendezési Terve Alátámasztó munkarész 10
A vándorlás és szerepe a település népesedésében: Egy-egy település népességszámának alakulása az előbbiekben bemutatott természetes szaporodás és fogyás mellett szoros összefüggésben van az elvándorlások arányával is. A vándorlás egyenlege -, melynek alapvetően két fő oka van: a munkalehetőség és a jobb életkörülmények - jelzi a település életképességét, vonzerejét. Szikszó esetében a vándorlások és elköltözések száma évről-évre folyamatosan növekszik. A népesség iskolázottsági szintje (fő): felsőfokú: 546 középfokú: 1257 alapfokú: 1802 képzetlen: 2402 (Forrás: Önkormányzati adatok.) Az adatokból megállapítható, hogy a lakosság közel 30 %- a rendelkezik az általános iskola nyolc osztályával, de rendkívül magas a képzetlen száma (40%). A lakosság 21 %-a középfokú, 9 %- a felsőfokú végzettségű. A népesség kor és nem szerinti összetétele (jelenleg): 15 év alattiak aránya: 20,2 % 60 év felettiek aránya: 19,1 % nők aránya: 57 % (3393 fő) férfiak aránya: 43 % (2614 fő) (Forrás: Önkormányzati adatok.) Az adatokból kitűnik, hogy a fiatal korosztály és az időskorúak osztálya viszonylagos egyensúlyt mutat, ugyanakkor a nők száma közel 15 %- al meghaladja a férfiak számát. A népesség nemzetiségi korhatár szerint (%): szlovák: - német: - lengyel: 1 % román: - cigány: 10 % egyéb: - Szikszó a nemzetiségi hovatartozás tekintetében a színmagyar települések közé tartozik, jelentős cigány kisebbséggel. 1.4. Gazdaság Mint ismeretes, Borsod-Abaúj-Zemplén megye az ország azon térségei közé tartozik, ahol a foglalkoztatottság és a jövedelmi szint lényegesen elmarad az országos átlagtól. A népesség gazdasági aktivitása foglalkoztatás szerint: Munkaképes korúak száma: 3605 fő Aktív dolgozók száma: 1800 fő Inaktívak száma: 1979 fő Regisztrált munkanélküliek száma: 463 fő Szikszó város Településrendezési Terve Alátámasztó munkarész 11
Önkormányzati járadékosok száma: 299 fő Munkanélküliségi ráta: 7,5 % Tényleges munkanélküliség: 1000 fő (Forrás: Önkormányzati adatok.) Az adatokból látható, hogy bár a munkaképes korúak száma nagy, mégis igen magas az inaktívak, ezen belül is a tényleges munkanélküliek aránya. MEZŐGAZDASÁG Átlagos aranykorona érték: 15,36 A rendszerváltás után a mezőgazdaságra újra a magántulajdon tett a jellemző. Szikszó város határában a földek jelenleg magántulajdonban vannak. A birtokszerkezet még nem alakult ki teljesen. Termesztett növények és területnagyságuk: Növény: búza kukorica árpa Napraforgó repce olajtök silókukorica lucerna egyéb/ parlag Terület /ha/: 320 120 180 70 40 - - 15 251 (Forrás: Önkormányzati adatszolgáltatás.) A településen mezőgazdasági gépek tárolására alkalmas telephely a külterületen, a 063 helyrajzi számon található. IDEGENFORGALOM: A város idegenforgalmi szempontból Miskolc vonzáskörzetében található. Szikszón jelenleg nincs számottevő turizmus. A településkép vonzóvá tétele az idegenforgalom fellendítésének az alapja. A városkép szépítésének fejlesztése megindult, első lépesként a város főterének rehabilitációja készült el, mely a református templom és a római katolikus templom közötti térrészt öleli fel. Második lépésben az Önkormányzat tervet készíttetett városközpont teljes rehabilitációjára, mellyel 2008-ban pályázott az Észak-magyarországi Regionális Operatív Program Funkcióbővítő település rehabilitáció néven. A tervet a miskolci székhelyű STÚDIÓ Északmagyarországi Kft. készített el. A terv elkészítésének célja a városközpont rendezése, a meglévő értékek hangsúlyozása, újjáélesztése, egy új környezetminőség megteremtése a város történelmi arculatához illő módon. A helyi hagyományokon alapuló tervezett rekonstrukció a környezet felértékelődését eredményezheti, elindítva ezzel a település egészének rehabilitációját. Szikszó város Településrendezési Terve Alátámasztó munkarész 12
A településen számos idegenforgalmi látnivaló található, ezek az alábbiak: - 1588-as emlékmű - 48-as emlékmű - Izraelita temető - Református templom - Szent Vendel szobra - Turul emlékmű - Világháborús emlékmű - Bethania kastély - Magyar-hegyi borpincék A terület alkalmas a vízi turizmus, és a lovas turizmus fejlesztése is. A város környékén potenciális idegenforgalmi látványosság a Hernád part ártéri ligeterdő. A Hernád parti turizmus, a kulturált kirándulási lehetőségek megteremtésére kifejezett lakossági igény jelentkezik, bár a Hernád-part mint kirándulóhely az utóbbi években háttérbe szorult. Ennek oka a gépkocsival való nehéz megközelítés. A város ideális kiindulási helye lehet a kerékpár-túráknak, melyhez fejleszteni szükséges a kerékpárutakat. A város előreláthatólag része lesz a Máriazell Csíksomlyó közötti Mária zarándokútnak. Az intenzív turizmus, és az ennek árnyékában kialakuló háttéripar sok esetben károsíthatja a természetet, környezetet. A turizmus bevezetésével egy időben ki kell építeni annak infrastrukturális feltételeit is. Az infrastruktúra hiánya jellemzi a Hernád folyó partján évtizedek alatt kialakult horgász, vízi turizmust is. Ezt főleg a helyi lakosság veszi igénybe, elsősorban nyári munkaszüneti Szikszó város Településrendezési Terve Alátámasztó munkarész 13
napokon. A Hernád partján jellemző a vad táborozás, és a szemét felhalmozás, a környék fáinak irtása, valamint az ártéri növényzet tavaszi égetése. Felélesztésre érdemes a borturizmus, hiszen Szikszón a szőlő-termesztésnek és a bornak hagyományai vannak. A borturizmus célterülete a Pincefalu településrész, melyen belül védelemre érdemes pinceépületek sora található. A Pincefalu fejlesztésével sajátos atmoszféra alakulhat ki, mely vonzóvá teheti az idelátogatók számára. Szikszón már a XIV. század első felében meghonosodott a szőlőtermesztés és bortermelés kultúrája, és egészen a múlt század végéig, amikor a filoxéra kipusztította a teljes szőlőtőke állományt, igen jó minőségi borok készültek a vidéken. A Magyar-hegy volt a vidék bortermelés központja, éppen ezért már nagyon hamar pincék jelentek meg a hegy lábánál. Jelenleg kétszáznál is több pince található a hegyoldalban, jórészük védelemre érdemes. Szikszó városa termálvízforrással is rendelkezik. A víz mintegy 600 méteres mélységből származik, hőmérséklete 42 celsius fok. A vízadó kutat 2000-ben fúrták. A kút jelenleg kihasználatlan, termálvíz hasznosítására lenne szükség. 1.4. Lakásellátottság A helyszíni bejárásunk során megvizsgáltuk a terület beépítését, épületállományát. A lakóépületek többsége rendezett, a kisvárosi létformához igazodó kialakítással. Az épületállomány jelentős része közepes állagú. Az építési használat szempontjából a lakóterületek kertvárosias lakóterületi kategóriába tartoznak. Az intézményterületek is keveredve jelennek meg a lakóterülettel. Szikszó város Településrendezési Terve Alátámasztó munkarész 14
A lakások építési éve: (KSH 2001-es adatai alapján) Összesen: - 1919 1920-1944 1945-1959 1960-1969 1970-1979 1980-1989 1990-2001 2158 328 367 188 293 444 373 165 Az épületek jelentős része, közel 21 % 1970-1979 között épült. Az elmúlt 20 évben a lakásállomány 8 %-a épült fel, túlnyomó többségüket napjainkban jó épületállag jellemi, számuk az utolsó tíz évben növekvő tendenciát mutat. A helyszíni bejárások, valamint a táblázatok adataiból is levonható az a következtetés, hogy a lakások nagy többsége egylakásos, földszintes jellegű. Az emeletes családi házak az újonnan épült lakások esetében figyelhetők meg. Helyisé - genkén ti fűtéssel Évszám Lakásállomány az év végén Épített lakás A lakóházak magassága és nagysága: (KSH 2001-es adatai alapján) Összesehátes Lakóház Üdülő- Földszintes Emele- 1 2-3 4-10 11-X lakásos 1936 1934 2 db 1917 19 1835 73 28 - Önkormányzat, központi költségvetési szerv Természetes személy Többszi n-tes többlaká -sos Ebből Családi ház Gázvezetékk el Közpo n-tos fűtéssel által épített ellátott 2001 2159 8-8 - 8 2 2 6 2002 2165 7-7 - 7 7 5 2 2003 2179 20 12 8 12 8 17 16 4 2004 2182 12-12 - 12 10 12 12 2005 2198 30 21 9 21 9 26 - - Évszám Megszűnt lakás Ebből lakásépítés Elemi csapás településrendezés avulás Következtében megszűnt 2001 7 - - - 7 2002 1 - - - 1 2003 6 5 - - - 2004 9 5 - - 3 2005 14 10 1-3 A lakások többségét természetes személyek építik, ezek családi házas típusok. A lakások nagy részénél a megszűnés oka újabb lakás építése. Szikszó város Településrendezési Terve Alátámasztó munkarész 15
A lakóegységek rendeltetése és lakóik szerinti legfontosabb adatok: (KSH 2001-es adatai alapján) Lakóegységek öszszesen együtt lakott Lakás Nem lakott Üdülésre Más célra használt 2161 db 2156 db 2009 db 147 db - - együtt üdülő lakott üdülésre Más célra Lakás és Lakott Intézeti használt lakott üdülő együtt egyéb lakóegység háztartási lakóegység 2 2 - - 2158 - - lakók lakásban üdülőben Egyéb lakóegységben Intézeti háztartási lakóegységben 100 lakott lakásra és lakott üdülőre jutó lakó 5976 fő 4 fő - 27 fő 297 fő A fenti adatokból megállapítható, hogy a településen az üdülőnként funkcionáló épületek nem jellemzőek, illetve a nem lakott lakások száma magasnak mondható. A lakások és lakott üdülők szobaszáma, tulajdonjellege, használati jogcíme és helyiségei szerint: (KSH 2001-es adatai alapján) Öszszesen 2158 db Szobaszám 1 2 3 4-x 207 db 1777 db Használati jogcím Tulajdonos i 1944 db Bérleti, szolgá -lati egyé b 61 db 6 db 739 db lakó 435 db 4436 db Természetes személyek tulajdona Félés kis 1456 db Tulajdonjelleg Önkormányzati tulajdonú Egyéb 2125 db 11 db 22 db Helyiségek 2101 db 198 db Szoba Konyha Főzőfülke Fürdőszoba 1889 db 100 lakásra és lakott üdülőre jutó szoba Lakások és lakott üdülők 100 szobá -jára jutó lakó 100 lakás és lakott üdülő közül fürdőszobás Az adatok alapján a következők állapíthatók meg: - a lakások nagy többsége, közel ~ 36 % kétszobás, mintegy ~ 34 % háromszobás - a négy-, vagy annál több szobás lakások aránya ~ 20 % - az egyszobás lakások száma alacsony - a tulajdonjelleg alapján elmondható, hogy a lakások döntő többsége természetes személyek tulajdonában áll, elenyésző része egyéb tulajdonú - a használati jogcím tekintetében a természetes személyek esetében tulajdonosi, egyéb tulajdonú lakások esetében bérleti, szolgálati jogcím a jellemző - a lakásokban a lakószobák száma túlsúlyban van a fél- és kisszobákkal szemben - a lakások 88 %-a rendelkezik fürdőszobával. 273 db 101 db 81 db Szikszó város Településrendezési Terve Alátámasztó munkarész 16
A lakások felszereltsége: (KSH 2001-es adatai alapján) Palackos Összesen 2158 db Hálózati Házi vízvezetékkel 1671 db Lakás állomány az év végén 84 db 1670 db Épített lakás 4 és több szobás Meleg folyóvízzel Vízöblítéses WC-vel csatornával Ellátott lakások 1669 1204 db db Közüzemi vízvezeték-kel 555 db 1291 db Ebből gázzal Köz- Házi- Hálózati Közpon -tos fűtéssel 664 db 1021 db Házi csatorná -val ellátott 2001 2159 db 8 db - 8 db - 8 db 7 db - 2002 2165 db 7 db 3 db 7 db - 7 db 1 db - 2003 2179 db 20 db 7 db 20 db - 19 db 6 db - 2004 2182 db 12 db 7 db 12 db - 12 db 9 db - 2005 2198 db 30 db 3 db 30 db - 30 db 14 db - Évszám Villamos energiát fogyasztó háztartás Háztartások részére szolgáltatott villamos energia MWh Vezetékes gázt fogyasz -tó háztartás Háztartásoknak értékesített vezetékes gáz 1000 m 3 Közüzemi vízvezetékházló -zat, km Közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakás Közterületi kifolyó Lakosságna k szolgáltatott víz 1000 m 3 Házi vízvezetékkel Közcsatornával Évszám Megszűnt lakás Közüzemi szennyvízcsatorna hálózat, km 2001 2369 5641 1416 2529 44,6 1549 34 165 45,0 2002 2374 5569 1475 2801 59,6 1561 34 130 45,0 2003 2386 5853 1562 3206 65,4 1823 35 134 45,0 2004 2386 5853 1629 3118 65,4 1593 15 158 48,9 2005 - - 1661 3223 65,4 1597 1 - a lakások többsége hálózati vízvezetékkel is rendelkezik - közcsatorna van a településen, de a családi házak házi csatornázása is jellemző - hálózati gázzal ellátott lakások száma napjainkban már meghaladja a palackos gázzal biztosított lakások számát - a központi fűtéses lakások a lakásállomány felét közelítik meg. Szikszó város Településrendezési Terve Alátámasztó munkarész 17
LA-URBE ÉPÍTÉSZ IRODA KFT. 3525 Miskolc, Patak utca 10. sz. Telefon: 06-46-504-338 Fax: 06-46-504-339 mobil: 06-20-9692-361 E-mail: la.urbekft@chello.hu 2. TELEPÜLÉSSZERKEZETI JAVASLATOK Szikszó város Településrendezési Tervéhez ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK 2.1. Településszerkezet változása A településszerkezet fejlesztésének céljai a településfejlesztési koncepció alapján: A település be tudja fogadni a település fejlődését biztosító funkciókat, melyek elsősorban a vállalkozói terület kialakítását megcélzó gazdasági funkció, idegenforgalmi funkciók és a településen belüli lakóterület fejlesztés, lakófunkció, intézményi funkció biztosítsa a településfejlődés belső igényeihez szükséges területeket (lakásellátás, szabadidős területek, zöldterületi rendszer, bor-és vizi turizmus, idegenforgalom) a már megindult közlekedési hálózat korszerűsítést folytassa, s ezzel tovább csökkentse a forgalomterhelést, a környezetszennyezést, növelje a csillapított forgalmú zónát, javítsa a település életkörülményeit, a település arculatát és a biztonságot. Az új funkciók befogadásához és a belső fejlődés területi igényeinek kielégítéséhez: elsősorban a belterület tartalékait és a kisvárosi léptéket megtartó intenzitásnövekedésben rejlő tartalékokat másodsorban (illetőleg indokolt esetben) a belterülethez közvetlenül csatlakozó területek tartalékait kell kihasználni a gazdasági funkciók befogadásához a meglévő gazdasági területek életre keltését és a délen történő iparterületi kínálat céljából történő fejlesztéseket kell megvalósítani. Stratégiai fontosságú gazdaságossági- és településüzemeltetési elv, hogy a beépítésre szánt terület csak indokolt esetben növekedjen, a termőföld védelmének szempontjaira tekintettel lévén. A belterületi tartalékokat elsősorban az intézménybővítési és a lakásépítési igény egy részét biztosító lakóterületi fejlesztésre célszerű kihasználni, elsősorban a tömbfeltárásokkal, valamint új lakóterületek kialakításával. Szikszó város Településrendezési Terve Alátámasztó munkarész 18