I-II. KÖTET VIZSGÁLATOK, ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK

I-II. KÖTET VIZSGÁLATOK, ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK 1

C Í V I S T E R V VÁROSTERVEZŐ ÉS ÉPÍTÉSZ IRODA BETÉTI TÁRSASÁG Levelezési cím: 4031 Debrecen, Derék utca 245 Iroda: Debrecen, Széchenyi utca 8 sz. Tel:(30) 9818-172, Tel/fax: (52) 531-732 Email: civisterv @ civisterv.hu NYÍRMÁRTONFALVA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV I-II. KÖTET VIZSGÁLATOK, ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK Vezető településtervező: Településtervező munkatárs: Környezetvédelmi tervező: Zsemberi István TT-1-09-0016/2001. Baglyos Szabolcs TT2-09-0582/2003 Lévai Béla HBM MK 09-0036 Víz csatorna gáz közmű vezetőtervező Szabó Lóránt (Galog Bt.) V4dg-, V3ag-1(06)/09-0408 Villamosenergia, hírközlés vezetőtervező: Rutkovszky László SZV-614/88. Közlekedéstervező: Vasas Károly K1d-1(05)/09-0285 A dokumentáció tartalmi helyességéért és az aláírások D e b r e c e n, 2007.március hó Zsemberi István 2

Ügyvezető TARTALOMJEGYZÉK Külzetlap Tartalomjegyzék Műszaki leírás 0. BEVEZETÉS I. TELEPÜLÉSALAKÍTÓ TÉNYEZŐK 1. Regionális összefüggések, térszerkezeti helyzet 2. Természeti táji adottságok 3. Történelmi áttekintés 4. A népességszám alakulása, összetétele 5. A gazdaság jelenlegi helyzete, adottságai 6. Infrastrukturális adottságok 7. Műemlékek és idegenforgalom II. A KÜLTERÜLET ADOTTSÁGAI ÉS FEJLESZTÉSEI 1. A külterület adottságai 2. A külterület elhatározott fejlesztései 3. Természetvédelem, tájvédelem III. A BELTERÜLET ADOTTSÁGAI ÉS FEJLESZTÉSEI 1. Belterület adottságai területfelhasználás, településszerkezet 2. Településközpont 3. Lakásépítés, lakóterületek IV. ÉRTÉKVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY 1. Az értékvédelem célja 2. Helyi értékvédelmi kataszter 3. A fontosabb védendő épületek 4. A tervezett változások hatásai V. MAGASABB SZINTŰ TERVEKNEK VALÓ MEGFELELÉS IGAZOLÁSA VI. KÖZMŰHÁLÓZATOK FEJLESZTÉSE 1. Felszíni vízrendezés 2. Ivóvízellátás 3. Szennyvízelvezetés 4. Gázellátás 5. Elektromosenergia ellátás 6. Hírközlőhálózat VII. KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉS VIII. KÖRNYEZETVÉDELEM, KÖRNYEZETALAKÍTÁS 3

TERVLAPOK ÉS RAJZOK JEGYZÉKE: Vizsgálatok tervlapjai: I. VIZSGÁLATOK V-l/b Igazgatási terület Meglévő településszerkezet V-2/b Belterület Meglévő településszerkezet A/3 szövegközi A/3 szövegközi TERVLAPOK ÉS RAJZOK JEGYZÉKE: II. ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK T-1 Településszerkezeti terv Igazgatási terület A/3 szövegközi (M=1:20 000 léptékű -jóváhagyásra kerülő- terv a III. kötetben) T-2 Településszerkezeti terv Belterület és környezete A/3 szövegközi (M=1:10 000 léptékű -jóváhagyásra kerülő- terv a III. kötetben) T-3 /a Örökségvédelmi hatástanulmány A/3 szövegközi T-3/b Környezetalakítási és tájrendezési terv T-4/a Környezetvédelem I. - Külterület: T-4/b Környezetvédelem II. - Belterület: T-5/a Közlekedésfejlesztés T-5/b Közúti mintakeresztszelvények A/3 szövegközi A/3 szövegközi A/3 szövegközi A/3 szövegközi M=1:200 T-6 Felszíni vízelvezetés fejlesztése A/3 szövegközi T-7 Ivóvízellátó hálózat fejlesztése A/3 szövegközi T-8 Szennyvízelvezető hálózat fejlesztése A/3 szövegközi T-9 Gázellátó hálózat fejlesztése A/3 szövegközi T-11 Elektromos ellátó hálózat fejlesztése A/3 szövegközi T-12 Hírközlő hálózat fejlesztése A/3 szövegközi 4

0. BEVEZETÉS A település előző teljes igazgatási területével foglalkozó rendezési tervét 1990-ben a Hajdú-Bihar Megyei Tervező vállalat készítette. A település egészére készült program, szabályozási terv, valamint Helyi Építési Szabályzat. A terv kellő mélységgel foglalkozott a településben rejlő lehetőségek kidolgozásával, megadva fejlődéséhez szinte minden lehetséges esélyt. Számos olyan lehetőséget sorakoztatott fel mind a kül,- mind a belterületen, amelyeknek még ma is van létjogosultsága. Tartalmazott természetesen olyan elemeket is, amelyek mára elvesztették jelentőségüket az eltelt idő és a tulajdonviszonyok megváltozása miatt, valamint a beruházások financiális hátterének megteremtése is gondot jelent egyegy projekt megvalósításakor. A tervezett fejlesztésekből viszonylag keveset sikerült megvalósítania a településnek az elmúlt 15 év alatt. A régi terv, mely azóta hatályát vesztette a törvény erejénél fogva részletesen foglalkozott a belterület nagy tömbjeinek feltárásával és új utcák nyitásával igyekezett megtörni az egyhangú utcaszerkezetet. Szerette volna kiaknázni a domborzati különbségeket hangulatos utcaszerkezet és utcakép betervezésével. Ennek érdekében beépítési javaslattal és az utcakép kialakításának vázlatával szerette volna nyomatékosabbá tenni a feltárásban rejlő szépségeket. A tervezési munka során felhasználtuk az Országos Területrendezési Terv települést, érintő elemeit, a Hajdú-Bihar Megye Területfejlesztési koncepció javaslatait, irányelveit, valamint a Településfejlesztési koncepciót és a tervezési folyamatban törvényileg résztvevők előzetesen megküldött állásfoglalásait. Jelen tervezési megbízásunk is szintén a teljes közigazgatási területre kiterjedő Településszerkezeti terv, Helyi Építési Szabályzat és Szabályozási terv elkészítése, melyet a Földhivataltól megvásárolt hitelesített, belterületi M=1:2880 és digitális külterületi térképek felhasználásával készítünk. A tervek feldolgozását számítógépes úton, AUTO CAD program segítségével dolgozzuk fel. A térinformatikai feldolgozás, az önkormányzat pénzügyi lehetőségeinek szűkössége miatt egyelőre nem kerülhet sor. A feldolgozás módja lehetőséget ad az önkormányzatnak az alaptérképek, a szabályozási tervlapok, a Helyi építési szabályzat számítógépes felhasználására, Internetes publikálására, tetszőleges méretben történő nyomtatására, részletek, kivonatok készítésére. 5

I. TELEPÜLÉSALAKÍTÓ TÉNYEZŐK 1. Regionális összefüggések, térszerkezeti helyzet A Hajdú-Bihar megye északkeleti részét gyakorlatilag teljesen lefedő debreceni kistérség keleten Romániával, északon pedig Szabolcs-Szatmár-Bereg megyével és az Északhajdúsági Településszövetséggel határos. Délen a Bihari Önkormányzatok Szövetsége, nyugaton a Hajdúsági Önkormányzatok Szövetsége jelenti a szomszédságot. A térség, s egyben a Tiszántúl sokoldalú regionális központja Debrecen, amely országos jelentőségű oktatási, kulturális és vallási központ is egyben. Hajdú-Bihar megye székhelyét kelet felől félkörívben veszi körül a kistérség további 18 települése: Létavértes és Nyíradony városa, valamint Álmosd, Bagamér, Ebes, Fülöp, Hajdúbagos, Hajdúsámson, Hosszúpályi, Kokad, Mikepércs, Monostorpályi, Nyíracsád, Nyírábrány, Nyírmártonfalva, Sáránd, Újléta és Vámospércs községek. Budapestet az ukrán határszéllel összekötő 4-es főútvonal és a villamosított Budapest-Záhony vasúti fővonal egyaránt jó elérhetőséget biztosít a változatos vidéket felkeresni vágyók számára, ezen kívül a kisrégió vasúti és közúti határátkelőhellyel rendelkezik Nyírábránynál a magyar-román határszakaszon. Nem szabad megfeledkeznünk Debrecen betonburkolatú repülőteréről sem, amely nagyobb gépek fogadására is alkalmas, s rendkívül gyorsan megközelíthetővé teszi a térséget. A kisrégiót alkotó települések több szinten működnek együtt. A Központi Statisztikai Hivatal szerinti térségi beosztás határai hasonlóak az 1995-ben megalakult, alulról szerveződött agglomerációs szövetséghez, kisebb mértékben mégis különböznek azoktól. A Debrecentől északkeletre található hét hajdú-bihari település Fülöp, Hajdúsámson, Nyíracsád, Nyíradony, Nyírábrány, Nyírmártonfalva és Vámospércs ma egy természetföldrajzi alapon létrejött társulást alkot: a Dél-Nyírség Ligetalja Települési Önkormányzatainak Egyesületét. Az Egyesülethez csatlakozott még Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből Nyírlugos és Nyírmihálydi, kilencre egészítve ki így a társulást. A településszövetség létrejötte nemcsak a délnyírségi sovány futóhomokkal borított, erdőfoltokkal tarkított tájnak köszönhető, hanem történelmi okokkal is magyarázható. A társulást alkotó települések közül ugyanis öt Fülöp, Nyíracsád, Nyíradony, Nyírábrány és Nyírmártonfalva évszázadokon át Szabolcs megye Ligetalja járásához tartozott, s ezek csak az 1949-50-es közigazgatási átszervezés révén kerültek Hajdú-Bihar megyéhez. Érthető tehát, hogy ezeknek a görög katolikus településeknek nehezen sikerült integrálódniuk a kálvinista Róma irányítása alá tartozó új közigazgatási egységbe. A kedvezőtlen talajadottságokkal rendelkező települések sokáig az ország legelmaradottabb térségét alkották: itt vezették be az országban utoljára a villanyt, az első világháború 6

7

Részlet Süli-Zakar István, Béres Csaba A térbeli társadalmi- gazdasági fejlődés lehetőségei és problémái Hajdú- Bihar Megye című munkájából 8

Részlet Süli-Zakar István, Béres Csaba A térbeli társadalmi- gazdasági fejlődés lehetőségei és problémái Hajdú- Bihar Megye című munkájából 9

után itt volt a legmagasabb az analfabéták aránya, amit még az is tetézett, hogy Trianon után a térség perifériára került, elvesztette regionális központjait és évszázados működő kapcsolatait. A rendszerváltás után a hátrányos helyzet felszámolásának elősegítésére Nyíradony és Nyíracsád vezetésével jött létre a kistérségi szerveződés. A Debreceni Agglomeráció Önkormányzatainak Településfejlesztési Társulása 1995 júliusában alakult meg 13 települési önkormányzat részvételével: Bocskaikert, Debrecen, Ebes, Hajdúbagos, Hajdúsámson, Hosszúpályi, Létavértes, Mikepércs, Monostorpályi, Nagyhegyes, Sáránd, Újléta és Vámospércs. Később csatlakozott Hajdúhadház, Téglás, Nyírmártonfalva, Fülöp, Álmos, Nyíracsád Nyíradony, Nyírábrány, Bagamér és Kokad. A cél mindenekelőtt a tagtelepülések infrastrukturális, gazdasági, szociális, munkanélküliségi problémáinak enyhítése, illetve azok megoldása, a lakosság jobb életkörülményeinek megteremtése, a térségi és a települések közötti kapcsolatok erősítése. Nyírmártonfalva a megye északkeleti részén, a kies, homokbuckás-erdős Ligetalján fekszik, Debrecentől 27 km-re. A megyeszékhelyről a Nyírábrány felé tartó 48-as számú főútvonalról Vámospércsen leágazó, 7 km-es bekötőúton közelíthető meg. Vasútállomás nincs. Legközelebbi települési kapcsolatai Nyíracsádhoz és Vámospércshez kötik. Nyírmártonfalva külterülete: 5528 ha, belterülete: 220 ha. A lakosainak száma: 2129 fő (2005. februári adat) 2. Természeti-táji adottságok A debreceni kistérség teljes egészében az Alföldön fekszik, de mivel a Kárpátmedence legnagyobb síkságának több résztája is a területén találkozik, felszíne nagyon változatos. A kisrégió tájképének differenciáltsága a földtörténeti újkorban bekövetkezett fejlődés eredménye. A harmadidőszakban megkezdődött süllyedés következményeként a különböző eredetű szerkezeti alapokra a Pannon emeletben vastag üledék rakódott. Az utolsó 120 ezer évben a felszínfejlődés és vele együtt az egységes tájkép is megváltozott, s fokozatosan kialakult a térség mai arculata. A térség legnagyobb részét elfoglaló dél-nyírségben a szárazzá vált hordalékkúpfelszínt a szél formálta tovább. A lerakódott folyóvízi homokból a hideg északi szelek kifújták a finom port, ami a peremi részeken fölhalmozódva a hideg sztyepp éghajlaton lösszé alakult. A homokot a szelek nem tudták messzire szállítani, viszont különböző vastagságban változatos futóhomokformákat alkotta belőle. A szél mélyítő munkájának eredményeként hatalmas szélbarázdák, a mögöttük felhalmozott homokból pedig garmadák jöttek létre. Ezen kívül gyakori formák még a deflációs mélyedések és a szegélybuckák, valamint az aszimmetrikus 10

parabolabuckák, amelyek létrejöttében az uralkodó mellett más szelek is szerepet játszottak. A település természetföldrajzilag a Dél-Nyírség kistájhoz tartozó Ligetalja tájegység és településegyüttes része. Az Erdőspuszták és a Guti-erdő találkozásában, erdős, homokbuckák környezetben, változatos domborzati viszonyok között helyezkedik el. A dél-nyírség közepes tagoltságú, szélhordta homokkal fedett, futóhomokos hordalékkúp-síkság, amelyet 18-20 m-re felmagasodó, 1,5-2 km-es hosszúságú homokbuckás felszínek uralnak. A buckavonulatok közé észak-északkeleti és déldélnyugati irányú, elláposodott, elmocsarasodott hosszanti mélyedések (nyírvízlaposok) ékelődnek. Éghajlata mérsékelten meleg mérsékelten száraz. A napsütéses órák száma meghaladhatja a 2000 órát. Évi középhőmérséklete 9,6 0 C körül mozog. Az évi csapadékösszeg 550-580 mm. A dél-nyírséget párhuzamosan behálózó, északkelet-délnyugati lefutású, csatornázott vízfolyások közül több is pl. a Derecskei-Kállóhoz kapcsolódó Guti-ér, Zúgó-ér és Létai-ér átszeli Nyírmártonfalva területét. A csatornák csak a hóolvadást követően kora tavasszal, vagy nagyobb nyári záporok után szállítanak számottevő vízmennyiséget. A térség rétegvízkészlete nem túl jelentős. Az átlagos talajvízszint 2-4 m között ingadozik. Kora tavasszal, vagy csapadékosabb periódusokban a homokbuckák közti mélyedésekben, nyírvízlaposokban a talajvíz a felszínre is emelkedhet. A belvizek tárolására alakították ki a nyírmártonfalvai Fürösztő-laposi- és a Halápzugi-tározókat, amelyek a turizmus céljaira is alkalmasak. Talajainak többsége a gyenge termőképességű futóhomok váztalaj típusába sorolható. Szántóföldi termelésre leginkább a gyengén humuszos homoktalaj alkalmas. Emellett kisebb foltokban kovárványos barna erdőtalaj, réti és lápos réti talaj is előfordul. A termőföldek átlagos aranykorona értéke mindössze 6-7 ak/ha körüli. A Nyírmártonfalvát magában foglaló kistáj a Nyírségi flórajárás (Nyírségense) része, botanikai értékekben rendkívül gazdag terület, különösen a települést északról határoló Guti-erdő, amelyet még Bocskai István erdélyi fejedelem telepített homokot tűrő tölgyekből. A Guti-erdő különleges védelmet élvező, értékes darabja a kirándulók által előszeretettel fölkeresett Hubertus-tölgyfa. Eredeti növénytakarója sokféle növénytársulás mozaikjaiból tevődött össze. Homoki és lápi társulásai különösen virággazdagok. A Hajdúsági Tájvédelmi Körzethez tartozik a településtől délnyugatra eső Raubacher-tölgyes és környéke. Az eredeti növénytársulások mellett az akác és a feketefenyő is elterjedt. Földterületén homoki legelők, szántók, gyümölcsösök és szőlők is osztoznak. A Nyírmártonfalvát nagy kiterjedésben övező erdőállomány vadban igen gazdag, a dámszarvas, a vaddisznó, az őz, a nyúl, a fácán, a fogoly és sok más kisvad fordul itt elő nagy számban a vadászok legnagyobb örömére. Az ökoturizmus szerelmeseinek pedig a település víztározói szolgáltatnak különleges élményt, mert azok fontos madárfészkelő- 11

helyek, ahol a récefélék mellett számos vízhez kötődő fajjal, parti- és énekesmadárral is találkozhatunk. 3. Történelmi áttekintés A település, amely mai névalakját csak 1913 óta hordozza, Árpád-kori eredetű. Nevének legkorábbi említését a Váradi Regestrum egyik 1217. évi eseténél kell keresni, amikor egy ide való poroszlót (pristaldus de villa Martin) említenek (más források szerint a településnév a Váradi Regestrumban 1215-ben és 1218-ban is előfordul). A Mártonról elnevezett falu ezt követően hosszú időre eltűnt a forrásokból, ami arra enged következtetni, hogy a tatárjáráskor végzetes pusztulást szenvedett. Jóllehet birtoklástörténetileg ide vonatkoztatható az 1387-es esztendőből származó adat, amely szerint a település a Parlagi család Mártonülése nevű birtoka. A XIV. században birtokosai a Geszterédiek, de hűtlenségük miatt 1410-től a Parlagiaké lett. 1511-ben a család megosztja birtokait, Mártonfalva csak a fiúágát illeti. Egy 1549-es adat már arról szól, hogy a településen Özv. Parlagi Lászlónak 12 jobbágyportája van. A birtoklástörténeti vonatkozások mellett az viszont bizonyos, hogy a források 1461-ben újra említik, ekkor már Mártonfalva (Marthonfalva) alakban. A település sorsa a későbbekben hosszú ideig nem tisztázott, szinte biztos, hogy a török hódoltság másfél százada alatt elpusztult, s jelenlegi helyén csak a XVIII. század eleje óta települhetett újjá. Az újonnan betelepülők egy része a Felvidékről érkező, görög katolikus vallású ruszin népességből került ki. A helyi hagyomány szerint lakóinak másik része különösen a református vallásúak a szomszédos (Nyír)Mihálydiból települt át. A település határában található az elpusztult Guti templomrom. Jóllehet a községben jelentős számban éltek görög katolikusok és római katolikusok, templomuk csak a reformátusoknak volt, amely 1867-ben épült. A XVIII-XX. század folyamán számos kis- és középbirtokos nemesi (dzsentri) eredetű család birtokolta. Nyírmártonfalva névtörténetének jellemzőbb állomásai: Martin (1215), Marthonfalva (1461), Mártonfalva (1863), Nyírmártonfalva (1913-tól). Közigazgatásilag a település 1882-ig szabolcs vármegyéhez tartozó nagyközség volt, 1933-tól a közigazgatásilag egyelőre egyesített Szabolcs és Ung vármegyéhez, 1946-tól Hajdú vármegyéhez, 1950-től pedig Hajdú-Bihar megyéhez tartozott, immár mint önálló tanácsú község. További változás 1952-ben következett be, amikor a Gut-puszta nevű külterületi lakott hely egy része Nyíradonyhoz, másik része pedig Nyíracsádhoz került. A rendszerváltást követően Nyírmártonfalva községi rangú település, amely önálló polgármesteri hivatallal és jegyzőséggel rendelkezik. Nyírmártonfalva eddig egyetlen ismert címeres pecsétnyomója valószínűleg a XVIII. század végéről, a XIX. század elejéről származhat. A sárgarézből készült, 12

kör alakú pecsétnyomó fölirata: MARTONFALVA PETSET. A pecsét szó után hatágú díszítés található. A zárt pecsétmezőben élével heraldikailag balra néző, álló helyzetű nyeles fejsze látható. A címerkép megfelel annak agyakor ábrázolásmódnak, amely szerint a jobbágyfalvak címereinek jelentős része esetében mezőgazdasági vagy ahhoz közeli eszközöket jelen esetben baltát emeltek a címerkép rangjára, ezzel is kifejezésre juttatva azt az erős érzelmi kötődést, amelyet a földből élő lakosság a foglalkozása iránt érzett. A pecsétnyomó alapján a település címere a következőképp adható meg: Csücskös talpú, kék alapszínű, címerpajzsban, élével heraldikailag balra néző ezüst színű nyeles fejsze. 4. A népességszám alakulása, összetétele Nyírmártonfalva igen hosszú időre elnéptelenedett, s csak valamikor a török hódoltság befejeződése után (1692) kezdett újranépesedni. Az 1828-ból származó első demográfiai adat szerint a lakosságszám ekkor még csak 104 fő volt. Alig négy évtized múltán ez már megközelítette az ezer főt, az 1869. évi első, immár hivatalos népszámlálás szerint 932 fő élt a faluban. A folyamatos és jelenetős népességgyarapodás folytán a lélekszám 1910-ben már 2428 fő. Az első világháborút követő átmeneti visszaesés után a település lakossága 1930-ra megközelítette a háromezer főt (2976 fő). A csúcspontot az 1949. évi 3408 fő jelentette, de még 1960-ban is 3307-en éltek a községben. Ezt követően azonban egy ellenkező irányú folyamat bontakozott ki, amely azt eredményezte, hogy az 1960. évi 3307 főről 1970-ig 2976, 1980-ig 2328, 1990-ig pedig 2152 főre esett vissza a település lakossága. A rendszerváltás után a lélekszám lényegében állandósult. A korábbi évtizedek nagyarányú népességvesztésében kisebb részt a természetes fogyás, döntő mértékben a negatív vándorlási különbözet játszott szerepet, amely éves átlagban 50 fő körüli nagyságrendet is elért. A stagnálás ma is tartó folyamatát alapvetően az elvándorlást kényszerítő rossz gazdasági körülmények befolyásolják, ami tükröződik a régóta tartó akut foglalkoztatási válságban. A beszűkült lehetőségek, a nagy foglalkoztató cégek, üzemek hiánya, az egykori termelőszövetkezet felbomlása és az ingázást nehezítő közlekedési körülmények miatt magas a munkanélküliek aránya. 5. A gazdasági jelenlegi helyzete, adottságai Nyírmártonfalva a világtól kissé elzártan, a maga csendességében fejlődő, viszonylag elmaradott település volt, még ma is gazdaságilag sok szempontból hátrányos helyzetű. A község régtől fogva szinte kizárólag mezőgazdasági tevékenységgel, s részben a közeli Guti Erdészet révén erdőgazdálkodással foglalkozik. A rendkívül gyenge termőképességű futóhomokon, lápi és réti talajokon folyó gazdálkodás nem jelentett igazi kitörési lehetőséget az itt élőknek. Főbb mezőgazdasági jellegű termékeit a speciális növénykultúrák (uborka, paprika, paradicsom, dohány, málna, rozs) jelentik. A kis ruhaipari üzemen, a Guti 13

erdészeten és a hagyományos kisipari szakmákon kívül számottevő ipar jelenleg sincs. A település korábban, az erőteljes elvándorlás ellenére sem tudott kellő számú munkahelyet biztosítani. A regisztrált munkanélküliek aránya olykor az aktív népesség felét is elérte. A rendszerváltás után némileg bővülő mezőgazdasági tevékenység kissé mérsékelte a munkanélküliség okozta negatív társadalmi és gazdasági hatásokat, bár az őstermelés és a részben mezőgazdasági kényszervállalkozások nem képviselnek számottevő, a település határain túlmutató gazdasági erőt. Napjainkban 20 %-ra tehető a munkanélküliségi mutató. Körülbelül 80 működő vállalkozás található Nyírmártonfalván. Az egyéni vállalkozások mezőgazdasági, kereskedelmi és szolgáltató ágakból kerül ki. Legnagyobb foglalkoztató a Guti Erdőgazdaság. 6. Infrastrukturális adottságok A község infrastrukturális ellátottsága a hasonló jellegű települések átlagos színvonalán mozog. A villamos energiával és a vezetékes vízzel való ellátottság teljes körű. A gázvezeték-hálózat teljes mértékben kiépült. Közüzemi szennyvízcsatorna-hálózat a településen nincs, a hulladékkezelés azonban megoldott, az AKSD-vel kötött megállapodás alapján heti rendszerességgel történik. A szennyvízcsatorna-hálózat és tisztító üzem kiépítésére Nyírmártonfalva Vámospérccsel közösen pályázatot nyújtott be. A település tervei közt szerepel a kül- és belterületi aszfaltozott utak felújítása, a kábel televíziós hálózat kiépítése, a településközpont rehabilitációja és egy új Polgármesteri hivatal építése, melyre már pályázat útján már pénzt is szerzett az Önkormányzat. 7. Műemlékek és idegenforgalom Nyírmártonfalva és környéke elsősorban természeti látnivalókban, botanikai értékekben, illetőleg vadállományban gazdag terület. Építészeti érték a Guti Erdészet műemlék jellegű irodaháza, amely 1885 körül épült. Említésre érdemes épülete még a XIX. század elejéről való bagospusztai Vay-kúria, amely ma is jó állapotban megmaradt egykori nemesi kúria, valamint a Reviczky-kastély és Balkányi-kúria is. Az egykori Kisguth község templomának romja a Pusztatemplom a Nyíracsád és Nyíradony között húzódó út mentén látható. Az idegenforgalom számára igazi nagy lehetőséget a kies környezet, a táj értékes flórája és faunája, s az ehhez kapcsolódó ökoturizmus és a vadászat kínálhat. A bérvadászok számára vadászház áll rendelkezésre. Attraktív látványosság a Guti-erdő Nyírmártonfalvához tartozó határában lévő híres Hubertus-tölgyfa, amely az erdészeti központnál található. A Nyíradony- Nyíracsád közötti, 4904. számú út 5,4 km-énél kell a Guti-központhoz, illetve a Guti Vadgazdálkodási és Idegenforgalmi Rt. vadászházához letérni. A végig szilárd burkolatú úton 3700 méter megtétele után jobbra, mintegy 300 méternyi távolságban tűnik a látogatók szeme elé az 1939-ben védetté nyilvánított nevezetes 14

kocsányos tölgy, a vadászok védőszentéjéről elnevezett Hubertus-tölgyfa.. Az idős kb.200 éves fa az egykori erdőállományok emlékét őrző utolsó mohikán. Törzskerülete mintegy 430 cm, magassága 24-25 méter, a lombkorona átmérője pedig 25-30 méter. A tölgyfától érdemes elgyalogolni a nyíradonyi határban álló Árpád-kori templomromhoz, amely a fától mintegy két és fél kilométerre található. Az idegenforgalom és a turizmus esélyeit gyökeresen javíthatná a Zsuzsi-vonat nyomvonalának teljes visszaállítása. A kisvasút visszaállítása egy régóta dédelgetett álom. Az önkormányzatok törekvése az, hogy egy, olyan nyomvonalon megépülő vasutat hozzanak létre, amely bekapcsolódik a települések közlekedésébe is, nem csak turisztikai jelentőséggel fog bírni. A terveket amelyet még nem sikerült engedélyeztetni beépítettük a tervbe. A tervezett nyomvonal egy darabig az eredeti pálya nyomvonalán halad, de utána elhagyja azt és más irányban haladva megközelíti Nyírmártonfalva északkeleti sarkát. Figyelembe véve igazodik a terv az itt tervezett megállóhelyhez és elősegíti annak majdani működőképességét. A település református temploma 1867-ben épült, a községben görög katolikus és római katolikus templom is található. 8. Oktatás, nevelés, egészségügy Az alsó fokú közoktatás feltételrendszere megfelelő. A településen egy 13 tantermes általános iskola, mely felújításra szorul és egy 50 férőhelyes óvoda található, melyek a távlati igényeket is kielégítik. A kulturális, szórakozási és sportolási igényeket a Művelődési Ház, a 10 ezer kötetes községi könyvtár, a sportcsarnoki célokra is alkalmas tornaterem és két sportpálya igyekszik kielégíteni. Az önkormányzat tervezi egy új polgármesteri hivatal létrehozatalát, melyet a régi épület telkén szeretnének kialakítani. Előtte egy park kialakítását tervezik. Az új hivatal tervei elkészültek és pályázaton pénzforrásokat is sikerült hozzá nyerniük. Az egészségügyi ellátásról egy-egy háziorvos, körzeti betegápoló, valamint anya- és csecsemővédőnő gondoskodik. Kórház és mentőállomás a településtől legközelebb 30 km-nyi távolságra van. Nappali ellátását nyújtó idősek klubja a településen nincs. 15

II. A KÜLTERÜLET ADOTTSÁGAI ÉS FEJLESZTÉSEI 1. A külterület adottságai Elsősorban az erdőgazdálkodás, kis mértékben növénytermesztés és állattenyésztés a jellemző gazdálkodási forma a településen. A meglévő erdők jelentős része gazdasági célú. A külterület meghatározó szerkezeti eleme, amely átszeli a belterületet is a 4905-ös országos másodrendű út. A külterületet feltáró dűlőutak közül kiemelt figyelmet érdemelnek a Martinka, Debrecen, Hajdúsámson és Nyírábrány irányába haladó fő dűlőutak. A megyei közútfejlesztési koncepcióban szerepel a Debrecen és a Martinka irányába haladó utak kiépítésének előirányozása. Régi időkben is fontos volt a Debreceni út hiszen ez egy széles földút volt amelyen el lehetett jutni Debrecenbe gyalog vagy kocsival és itt hajtották a vásárba a jószágokat is. Vasúti kapcsolata a településnek nincs, jelenleg csak busszal vagy Vámospércsig vasúton, majd szintén autóbusszal lehet megközelíteni a települést. A településen létezett régen egy kisvasút melyet megszüntettek és a pályát is felszedték. Törekvések vannak a kisvasút feltámasztására megváltozott nyomvonallal, a települések belterületének érintésével. Területfelhasználást nézve, nagy, kiterjedésű erdőterületek, viszonylag kis mezőgazdasági területek, gyep-legelő területek, kertségek és vízgazdálkodási területek alkotják a külterületet. A térség talajösszetétele (homok), miatt nehezen termeszthető a növények többsége. A térség kézenfekvő hasznosítása továbbra is mint ahogy azt az őseink is gondolták az erdősítés. Erdőterületekben bővelkedő vidékről van szó Nyírmártonfalva esetében, melynek egy jelentős része a Nyírerdő Részvénytársaság kezelésében van. Nagy lehetőségeket rejt magában a vadászat, vadgazdaság és a természetszerető falusias környezetet szerető emberek számára ez a vidék. Külterületen található mezőgazdasági majorok géptelepek és állattartó telepek megmaradtak, változó tulajdonosokkal és funkcióval üzemelnek. A majorok többségében birka, liba, nevelése folyik és a fő termeszthető növénytermesztés a dohány, melynek nagy dohányszárító épületei találhatók itt. A működő mezőgazdasági majorok területén gondozott és jól karbantartott gazdasági létesítmények találhatók némelyikük még védelemre is érdemes kialakítása és 16

megjelenése miatt. A majorok és a mezőgazdasági kertes területek szinte mindegyike a belterület közvetlen közelében találhatók. Jelentős vízfolyás, csatorna nem jelenik meg a területen talán azért nem, mert a homok könnyedén elszívja a vizeket. A feltüntetett felszíni vízelvezető erek viszont fontosak az esetleges belvizesedés megakadályozásában. A belterülettől délkeleti irányban található a szeméttelep melyet a meg kell szüntetni és a területet rekultiválni kell. A település csatlakozott a regionális szemétszállítási társuláshoz így annak megépülésével elkezdőthet a szeméttelep felszámolása. 2. A külterület elhatározott fejlesztései A külterület a jelenleg is többségében erdőgazdálkodási területekből áll. A szerkezeti terv a magasabb szintű terveknek megfelelően szintén erdőgazdálkodási felhasználásba sorolja a külterület nagy részét. A külterület azon részeit, ahol nagyobbrészt szántóföldi művelést folytatnak, mezőgazdasági szántó területfelhasználásba sorolja a szerkezeti terv, valamint szintén ebbe a kategóriába sorolja azokat a külterületi tanyás térségeket, amelyek száma igen nagy a külterületen, a nyugati és a keleti széleken. A szántó és erdő területek közé ékelődnek be az egybefüggő gyepes területek. A szerkezeti terv ezeket a területeket mezőgazdasági gyep legelő területfelhasználásba sorolja. A külterület déli részén található mezőgazdasági gyep legelőterületet magába foglalja a Hajdúsági Tájvédelmi körzet védelemre tervezett területei. A belterülettől délnyugatra nagy kiterjedésű erdőterületekkel körülvett részén található a település kertsége, melynek területfelhasználási besorolása a szerkezeti terv szerint mezőgazdasági kertség lett. A vizsgálatban szereplő nagy kiterjedésű erdőterületet meghagyva, a szerkezeti terv a közbeékelődő kevésbé jó minőségű szántóterületek, felhasználásával kiegészíti, egységesíti az erőterületeket. Az így kialakult egybefüggő területeket gazdasági erdő teületfelhasználási kategóriába sorolja a szerkezeti terv. Az Országos Területrendezési Terv erdőgazdálkodási térségbe sorolja a település közigazgatási területét. Tehát a külterület nagy részét erdőterületként kell hasznosítani, hiszen a magasabb szintű tervekben megállapított értékeknek meg kell felelni, a szerkezeti tervben a területfelhasználási kategóriák területméreteinek. A külterületen található majorok közül az északon elterülő nagy kiterjedésű erdőterületek közé ékelődő erdészettel és fafeldolgozással foglalkozó Nyíreredő tulajdonát képező majorokat, gazdasági területként szerepelteti a szerkezeti terv. Az egyik területén található erdészeti irodaépületet műemlékként tartják nyílván. A környezete, amelybe beletartozik a nagy kiterjedésű erdőterület műemléki környezetként értelmezendő. Vigyázni kell ennek szépségére és a méltó környezetet továbbra is, fent kell tartani. A Gúti erdő teljes egészében a NATURA 2000 17

program SCI tervezett, különleges természet-megőrzési rendszer részét képezi. Nem messze található innen a Gúti vadászház, melynek szintén szép a környezete, gondozott a parkja. A többi meglévő zömében állattartással foglalkozó majort pedig, csak jelzésként szerepelteti a szerkezeti terv. A területük nem beépítésre szánt területként értelmezendők, hanem mezőgazdasági területként. A rajtuk folyó tevékenységek megmaradnak, de a szabályok értelmében nem bővíthető csak a mezőgazdasági területekre vonatkozó szabályok szerint. A külterületet sok vízfolyás csatorna szabdalja fel északkelet délnyugati irányban, elvezetve a vizeket a területről. A vízfolyásokat a szerkezeti terv vízgazdálkodási területbe sorolja. A külterületen számos régészeti lelőhelyet jelöl a szerkezeti terv, figyelemmel és körültekintéssel kell kezelni, e területek további sorsát, hiszen bármilyen tevékenység, amely eltér a mostani felhasználástól engedélyköteles, mi több régészeti feltárást és kutatást kell végeztetni. A régészeti lelőhelyek érintik a kisvasút nyomvonalának környékét is ezért ezeken a területeken nem szabadna letérni a nyomvonalnak az eredetitől. A település közlekedési kapcsolatát közúton jelenleg 4905-ös másodrendű út jelenti. A településnek vasúti kapcsolata közvetlenül nincs, a kisvasút felszámolása óta. A településre csak busszal és autóval lehet eljutni, legközelebb csak Vámospércsen található vasúti kapcsolat. Az idegenforgalom és a turizmus esélyeit gyökeresen javíthatná a Zsuzsi-vonat nyomvonalának teljes visszaállítása. A kisvasút visszaállítása egy régóta dédelgetett álom. Az önkormányzatok törekvése az, hogy egy, olyan nyomvonalon megépülő vasutat hozzanak létre, amely bekapcsolódik a települések közlekedésébe is, nem csak turisztikai jelentőséggel fog bírni. A terveket amelyet még nem sikerült engedélyeztetni beépítettük a tervbe. A tervezett nyomvonal egy darabig az eredeti pálya nyomvonalán halad, de utána elhagyja azt és más irányban haladva, megközelíti Nyírmártonfalva északkeleti sarkát. Figyelembe véve igazodik a terv az itt tervezett megállóhelyhez és elősegíti annak majdani működőképességét. A szerkezeti terv különleges területként jelöli a Reviczky major területét. A jelenleg magánkézben lévő épületet a kisvasút megépítésével hasznosítani lehetne turisztikai látnivalók bemutatására, erdei iskola létrehozására, túraútvonalak kiindulóhelyéül. A szerkezeti terv figyelembe vette a Megyei Közlekedési Koncepció fejlesztési elképzeléseit, ennek megfelelően átvesz az ott tervezetteket. A szerkezeti tervben elsőrendű útként szerepel a Martinka irányába haladó út, melynek biztosítani kell a szabályozási szélességét. Szintén szerepel a koncepcióban a Debrecen irányába haladó út külterületi szakaszának szélesítése és másodrendű útként való szerepeltetése, amely beépítésre került a szerkezeti tervbe is. Természetesen a Vámospércs felől érkező 4905-ös másodrendű út a település belterületéig elsőrendű úttá lép elő a tervnek megfelelő módon. A szóban forgó út települési szakasza és Nyíracsád felé haladó további része marad másodrendű útként. A tervezés folyamán a vizsgálódás eredményeként kijelölésre kerültek a külterületi fő dűlőutak a terven feltüntetett nyomvonallal. A külterületi fő dűlőutak jelentősége azért fontos, mert egyrészt felfűzik a külterület egyéb útjait és külterületi 18

kapcsolatot létesítenek a szomszédos településekkel. Fontos szerepük van továbbá a mezőgazdasági munkagépek közlekedésében. A településen még nincs szennyvízcsatorna rendszer kiépítve. A szennyvíztisztító telep Vámospérccsel közös, helye a két települést összekötő út mellett lesz a település belterületi határától 2,6 km-re Vámospércs közigazgatási területén. A tisztítási technológia teljes biológiai tisztítás, a telepen a folyékony hulladék kezelése is megoldott lesz. A tervezett tisztító telep kapacitása 700 m 3 /d lesz. A tisztított szennyvíz befogadója a Guti-Peresi ér. A folyékony hulladék elhelyezésen túl megoldandó a kommunális hulladék problémája is. A jelenlegi szemétkezelés nem tartható fenn, csak a Regionális szemétlerakó megépültéig. A jelenlegi szemétlerakó helyét rekultiválni kell. 3. Természetvédelem, tájvédelem A közigazgatási terület északi részén található erdészeti irodaépületet műemlékként tartják nyílván. A környezete, amelybe beletartozik a nagy kiterjedésű erdőterület műemléki környezetként értelmezendő. Vigyázni kell ennek szépségére és a méltó környezetet továbbra is, fent kell tartani. A Gúti erdő teljes egészében a NATURA 2000 program SCI tervezett, különleges természet-megőrzési rendszer részét képezi. Nem messze található innen a Gúti vadászház, melynek szintén szép a környezete, gondozott a parkja. A külterület déli részén található mezőgazdasági gyep legelőterületet magába foglalja a Hajdúsági Tájvédelmi körzet védelemre tervezett területei. Fontos szerepet játszanak a védelemre tervezett területek a tervezésben, hiszen tekintettel kell lennünk természeti értékeinkre és különböző örökségeink megőrzésére. Hasonlóan fontos szerepe van a települést érintő régészeti lelőhelyek kijelölésének, hiszen meghatározhatják egy bizonyos terület rövid, vagy hosszú távú felhasználását. Nyílvántartott, azonosított régészeti lelőhelyek Nyírmártonfalva közigazgatási területén: 1. Reviczky major 2. Juhfürösztő 3. Soltész Gábor földje 4. Jenei-hegy 1. 5. Jenei-hegy 2. Nyílvántartott, azonosítatlan régészeti lelőhelyek (a lelőhelyek pontos helye nem ismezt, azonosításhoz további kutatás szükséges): 1. Gút 2. Kutyabagos 19

III. A BELTERÜLET ADOTTSÁGAI ÉS FEJLESZTÉSEI 1. Területfelhasználás, településszerkezet, lakásépítés, lakóterületek A település változatos domborzatú területen található a Nyírségi homokdombok között. Az utcahálózat szépen alkalmazkodott a terepadottságokhoz (eltekintve néhány nemrégiben nyitott utcától). A belterületen jó néhány homokdomb található melyek még nem épültek be. Ezek adják Nyírmártonfalva egyik jellegzetességét. Messziről is jól látható dombok többnyire fával borított. A település központja a legrégebbi részen alakult ki, mely nem a geometriai középpontja a településnek. Meghatározó szerkezeti elem az utcahálózat mely a kiemelkedő dombokat kerülgetik. Legforgalmasabb utcája a 4905-ös másodrendű út mely a település délkeleti részén halad keresztül. Jelentős forgalom van a Debreceni és a Rákóczi utcák központi szakaszán is, ahol az autóbusz forgalom is körbejárja a településközpontot. Az utcahálózatot tekintve szinte minden nagyobb út, amely a településből kifelé vezet külterületi kapcsolatokkal rendelkezik és fontos szerepük van a továbbiakban is a szomszédos települések megközelítésében, ha kiépítésük megtörténne. A Debreceni út egy fontos út volt már régi idők óta, hiszen ezen a széles földúton keresztül tudtak eljutni vásárok idején Debrecenbe gyalog, kocsival, vagy itt hajtották az állatokat is a vásárra. Az út jelentősége tehát meg volt régen is a szándékok, hogy az utat ki kellene építeni Debrecenig jogosnak látszik, hiszen a Martinkai úttal együtt szerepelnek a Megyei Fejlesztési Koncepcióban. A megközelítése a megyeszékhelynek így körülbelül a fele távolság lenne. Fontos út a már említett Martinka-Hajdúsámson felé vezető út is, melynek belterületi szakasza a Melánia utca. A zúgó utca szintén fontos külterületi út felvezető szakasza hiszen ezen keresztül juthatunk el a település temetőjébe és külterületi folytatása számos a vizsgálatban is szereplő értékes és látványos épületet és gazdasági építményt tár fel. Mindazonáltal szinte az egyetlen olyan út, amelyen az északi külterületi rész kapcsolata fennáll a településsel a másik ilyen kapcsolat a Mihálydi utca. Kiemelt szerepe van a Széchenyi utcának, az intézmények többsége található. Gondozott közpark a településen csak egy található a Polgármesteri hivatal közelében a görög katolikus templom háta mögött, de igazi főtér (fórum) a településen nem található. A telkek többnyire keskenyek, viszonylag mélyek ez valószínű, hogy a domborzati viszonyoknak köszönhető, hiszen a talaj minősége nem tételez fel nagy mezőgazdasági tevékenységet. Ezeknek a hosszú telkeknek a megszüntetésére tett kísérletet az előző terv, de csak egyetlen utcácska valósult meg belőle ez pedig a Petőfi utca nevet viseli ma. Az épületek elhelyezése tipikusan falusias elrendezésben 20