A KISKUNSÁGI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG HAT ÉVES FEJLESZTÉSI TERVE (2009-2014)

A KISKUNSÁGI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG HAT ÉVES FEJLESZTÉSI TERVE (2009-2014) 2008 1

Fejlesztési tervünk a KNPI 2009-2014 közötti tervezési időszakra vonatkozó feladatait határozza meg előbb szakági, majd részletes, számszerűsített területi (tájegységi) megközelítésben. Helyet kapnak benne olyan feladatok, amelyek esetleg középtávot meghaladó időkeretűek, valamint olyanok is, amelyek beruházási költségei a tervezési időszakban, működtetési költségei viszont később is jelentkez(het)nek. A fejlesztési terv feltárja és rögzíti a kiinduló állapotot, kitűzi a stratégiai célokat, jövőképet és támpontot ad a költségvetés tervezéséhez, a hatékony és optimális forrásfelhasználáshoz, valamint külső partnereink tájékozódáshoz. A terv készítése során figyelembe vettük a korábbi koncepciók és tervek ma is érvényes elemeit, az újabb keletű nemzeti és európai szabályozásból fakadó kötelezettségeket, és a szakterületünkön várhatóan érvényesülő középtávú tendenciákat. Az összeállításban közreműködött: Barna Zsolt könyvtáros dr. Vajna Tamásné igazgató dr. Kardos Mária jogtanácsos Farkas Jenő természetvédelmi tájegységvezető Gilly Zsolt természetismereti osztályvezető Illésné Papp Mária vagyonkezelési előadó Kismarczi Attila természetgazdálkodási és erdészeti osztályvezető Kurmai Péter természetvédelmi tájegységvezető Ludnai Tünde természetvédelmi tájegységvezető Medgyesi Gergely természetvédelmi tájegységvezető Sipos Ferenc ökológus Somodi István természetvédelmi tájegységvezető Tajti László természetvédelmi őrszolgálat-vezető Vajda Zoltán természetmegőrzési- és tájvédelmi osztályvezető Zrinyi Péter természetvédelmi vagyonkezelési osztályvezető Szerkesztette: dr. Kákonyi Árpád igazgatóhelyettes Tartalomjegyzék 1. HELYZETÉRTÉKELÉS... 3 2. A FEJLESZTÉSI TERV STRATÉGIAI CÉLJAI ÉS KERETEI... 4 2.1. STRATÉGIAI CÉLOK...4 2.2. JÖVŐKÉP...5 3. TERMÉSZETMEGŐRZÉS... 7 3.1. FELSŐ KISKUNSÁG (KNPI-I.) TÁJEGYSÉG... 11 3.2. SOLTI SÍK ÉS KOLON-TÓ (KNPI-II.) TÁJEGYSÉG... 16 3.3. HOMOKHÁTSÁG (KNPI-III.) TÁJEGYSÉG... 16 3.4. TISZA-VÖLGY (KNPI-IV.) TÁJEGYSÉG...20 3.5. BÁCSKA-SÁRKÖZ (KNPI-V.) TÁJEGYSÉG...23 MELLÉKLETEK:...Hiba! A könyvjelző nem létezik. 2

1. HELYZETÉRTÉKELÉS Az Európai Unióhoz történő csatlakozás, az uniós joganyag alkalmazása több, természetvédelmi szempontból kedvező fejleményt is magával hozott. Az Élőhelyvédelmi és a Madárvédelmi Irányelv végrehajtására megtörtént a közösségi jelentőségű Természetmegőrzési, illetve Madárvédelmi területek (Natura 2000) kijelölése a KNPI működési területének 16,9%-án. A Natura 2000 területek megőrzését a 2008-ban indult kompenzációs rendszer is segíti. Hasonlóan nagy jelentőségű a természeti értékek megőrzésében a Víz Keretirányelv, amelynek végrehajtásában az Igazgatóság kezdettől fogva érdemi szerepet vállalt. A KNPI az elmúlt hat évben is folytatta élőhely-rekonstrukciós tevékenységét. Ennek legjelentősebb eredményei: túzok élőhelyeken természetes táji mozaik helyreállítása, szántók visszagyepesítése 550 hektár kiterjedésben. A tartós szegfű élőhelyeken nyílt homoki gyepek és borókás-nyárasok rekonstrukcióját kezdtük el 80 hektáron. A Mártélyi Tájvédelmi Körzet területén holtág revitalizációs kotrása történt meg 20 hektáron a KIOP program keretében. A Tisza Alpár-Bokrosi-öblözetének komplex fejlesztési programja műtárgyak kiépítésével, új alapokra helyezett vízkormányzással és vízszint-szabályozással 200 hektár kiterjedésben, a KIOP program keretében. Az izsáki Kolon-tó rekonstrukciós kotrási munkálatainak előkészítése zajlott (tervezés, hatásvizsgálat). 230 hektáros árasztásos vizes élőhely-rekonstrukciót valósítottunk meg a Felső-Kiskunsági szikes pusztán. A rákosi vipera telelőhelyeinek helyreállítása (telepített erdők felszámolása és gyepek visszatelepítése) történt meg 26 hektáron. Az Igazgatóság számos sikeres nemzetközi pályázat megvalósításában vett részt 2003-2008 között, ezek jelentősebbjei: Túzok LIFE (projektgazda), Tartós szegfű LIFE (projektgazda), Rákosi vipera LIFE (partner), Kékvércse LIFE (partner), Kerecsensólyom LIFE (partner), INTERREG III-a (partner). 2003-2008 között is folytatódott, kereken 1500 hektáron a védett területeken belüli zárványszántók visszagyepesítése. A Duna-Tisza-közi gyepes élőhelyek kezelésére természetvédelmi szempontból legkedvezőbbnek mutatkozó legeltetéses állattartás további elterjesztésére, pontosabban visszaállítására tett erőfeszítések eredményeképpen körülbelül 4000 hektárral nőtt a legeltetett gyepterületek kiterjedése. Jelentős területeken került sor a tájidegen fafajú állományok véghasználat utáni szerkezetváltására, őshonos fafajú erdőállományokkal való felújítására. A természeti értékek további feltárását célzó munkák eredményeként számos újabb jelentős természeti érték vált ismertté a KNPI működési területén. Ezek közül a legjelentősebbek: a fokozottan védett csikófark, mocsári kardvirág, gyapjas csüdfű, bugaci nőszőfű, tartós szegfű, óriás útifű, lápi békabuzogány, magyar tarsza, pusztai gyalogcincér lápi póc, rákosi vipera, nyugati földikutya, új állományainak felfedezése. A KNPI tevékenységének köszönhetően javult a védett természeti területek állapota, bemutathatósága, és ez lehetőséget teremt a helyi lakosságnak alternatív, környezeti szempontból fenntartható jövedelemtermelő tevékenységekre, élhető környezetre, elősegítve a vidéki lakosság boldogulását, helyben maradását. 3

2. A FEJLESZTÉSI TERV STRATÉGIAI CÉLJAI ÉS KERETEI 2.1. STRATÉGIAI CÉLOK Tevékenységünk vezérlő elve a védett természeti területek mindinkább természetközeli állapotba hozása, illetve a természetközeli állapotok megtartása. Ezért célunk a természeti és táji értékek védelmének kiteljesítése a védett természeti területek védelmével, bővítésével és működő hálózatba szervezésével, a helyi társadalom érdekében, a lakosság minél szélesebb körű bevonása és támogatása mellett. Legfontosabb stratégiai célkitűzéseink: a természetvédelem hosszú távú társadalmi érdekekkel messzemenően harmonizáló céljainak, eszközeinek és eredményeinek olyan hatékony ismertetése, amely a szakközönségen és a rokonszenvezőkön kívül a társadalom minden rétegeihez is érdemben eljut; közreműködés minden olyan intézkedés megtervezésében és végrehajtásában, amely segíti a védett területekhez kötődő embereket a védelmi előírások megtartásában (támogatási, kompenzációs rendszerek kialakítása és működtetése, megfelelő jogszabályi környezet megteremtésében való közreműködés, stb.); a hátsági szárazodás, regionális talajvízszint-süllyedés fékezésében (visszafordításában), megújult térségi vízkészlet-gazdálkodás kidolgozásában való tevőleges (szellemi, pénzügyi, gyakorlati) szerepvállalás; a természetkímélő területhasználatok elterjesztésében aktív, példamutató közreműködés a működési terület egészén; a természetes, emberi beavatkozást nem igénylő élőhelyeken, a jó ökológiai állapot fenntartása, az ökológiai folyamatok épségének biztosítása; szántó-gyep, szántó-erdő, erdő-gyep természetvédelmi célú módosítása; a természetes gyepek jelenleg is intenzíven folyó megsemmisítésének lassítása, illetve leállítása a Duna-Tisza közén; a saját őshonos állatállományok (szürkemarha, bivaly) további gyarapítása a természetközeli legeltetéses élőhely kezelés további kiterjesztése érdekében; a védett területeken lévő, nem erdő termőhelyeken telepített faállományok helyén természetközeli élőhelyek (gyepek, erdőssztyeppek) kialakítása; további nagyléptékű vizes élőhely-rekonstrukciók megvalósítása; a korábbi használatból adódó tájsebek (csatornák, gátak, katonai létesítmények) eltüntetése; a biodiverzitás, illetve a veszélyeztetett fajok állományának megőrzése; A kitűzött stratégiai célok természetesen csak megfelelő eszközrendszer rendelkezésre állása mellett valósíthatók meg. 4

2.2. JÖVŐKÉP Célállapot a középtávú tervezési időszak végére (2014-re) Az igazgatóság feladatainak minden elemét magas szinten kezelni képes, egységes területi szervezetet működtet, amely(nek): - működési területe az életföldrajzi szempontok elsődlegességére építve és az új védett területtípusok (Natura 2000) területi-kezelési egységét biztosítva módosításra kerül, - van elfogadott területrendezési terve, - kapcsolatrendszere a lakosság felé nyitott és kommunikatív, - rendelkezik a védett természeti területek minden alapvető jellemzőjét kezelni képes informatikai rendszerrel, - rendelkezik a védett természeti területek kezelési, a NATURA 2000 területek fenntartási terveivel, - a Duna-Tisza köze természettudományi feltáró munkájának továbbra is meghatározó szervezője, - bemutató szervezete és létesítményei a természeti értékek sérelme nélküli folyamatos ismeretszerzést és -átadást szolgálják, - nemzetközi kapcsolataiban az EU-beágyazottságon túl kiemelt figyelmet fordít a határ menti társintézményekkel való együttműködésre. Szakmai vonatkozásokban: - megszűnik területeink további a vízhiányból fakadó állapotromlása, sőt a vízgazdálkodási rendszerek működési rendjének időarányos átalakítása révén mérsékelt javulásra számíthatunk, - ÉTT- mintaterületté minősítik, s így az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program zonális programjának célterületeként működnek a Duna-völgyi sík erre kijelölt területei, - a szántók aránya a nemzeti parki törzsterületeken harmadára, a többi közösségi- és nemzetközi jelentőségű védett természeti területen pedig nagymértékben csökken, - az erdőterületeken törekszünk az őshonos fafajok térhódítása és az ökológiailag igényesebb erdőkezelésre, - magyar szürke szarvasmarha és bivaly állományunk folyamatos gyarapítása mellett újabb nemzeti parki területegységeket gazdagítunk és kezelünk a külterjes állattartás eszközével. A szakmai célok megvalósításának eszközei Feladatarányos létszámú, jól strukturált, magas intellektuális és erkölcsi színvonalon működő, rugalmas és egységes igazgatósági szervezet, ökológiai alapokon nyugvó, természetvédelmi kezelés, az őrszolgálati és vagyonkezelési tevékenység még szorosabb összehangolása, az igazgatósági vagyonkezelésű területek arányának kb. 10 %-os növelése, térinformatikai alapú természetvédelmi információs rendszer továbbfejlesztése, a belső informatikai hálózat fejlesztése, a technikai infrastruktúra (gépkocsik, számítógépek stb.) mennyiségi és minőségi fejlesztése, a szakmai szervezet megerősítése a kezelési tervek, az informatika és a pályázati dokumentációk kezelésére, stabil, kiszámítható pénzügyi-működtetési háttér, a regionális, nemzeti és európai pályázati rendszerekhez való alkalmazkodás (támogatásokért folyó versenyképesség fokozása, fogadóképesség kiépítése), 5

a szakmai, az államigazgatási és az európai szervezeteknél folytatandó érdekérvényesítő tevékenység fokozása, A KNP Területrendezési Tervének aktualizálása és jóváhagyása. Intézményi kapcsolatok. Az EU-tagság támasztotta új követelmények Aktív részvétel a természetvédelmet érintő országos fejlesztési és ágazati programokban (Új Magyarország Fejlesztési Terv, Országos Területrendezési Terv, Nemzeti Környezetvédelmi Program, Nemzeti Természetvédelmi Alapterv, Nemzeti Ökológiai Hálózat, Új Magyarország Vidékfejlesztési Program, Vásárhelyi-terv Továbbfejlesztése, Nemzeti Erdőprogram stb.) A természetvédelemmel kapcsolatos EU-irányelvek (Madár- és Élőhely-irányelv, Víz Keretirányelv) követelményeinek való megfelelés. A közigazgatási társszervekkel, a természeti elemek használatának, illetve védelmének más aspektusait felügyelő területi szervekkel (környezetvédelem, vízügy, az FVM területi szervei stb.) való szoros együttműködés. Az önkormányzatokkal, a helyi lakossággal és a civil szervezetekkel való szoros kapcsolat, véleményük és érdekeik mérlegelése után a közös érdekű feladatok jó kezelése. Az Igazgatóság által ápolt határ menti kapcsolatok erősítése. Társadalmi-tudati beágyazottság, elfogadottság A természetvédelemi ágazat célja, hogy társadalmi-tudati beágyazottsága minél erősebb legyen. Ezért a KNPI szakmai bázisára alapozva: - bemutató létesítményeinek mérsékelt gyarapítására, ám jelentős színvonalnövelésére, - kiadványai számának és hozzáférésének javítására, - a beutaztató szervezetek ésszerű szakmai orientálására, - az egyéni látogatók (üdülőövezetek alkalmi lakói, átutazók, horgászok) természeti informáltságának, közérzeti komfortjának javítására törekszik. A társadalmi közeg speciális, a védett területekhez szorosan kapcsolódó Duna-Tisza közi szegmense a tanyai lakosság. Megnyerésükben, együttműködésük biztosításában meghatározó a természetvédelmi őrszolgálat és a természetvédelmi kezeléssel foglalkozók szerepe. A nemzeti park általános céljait szolgáló fejlesztések: Bemutatás A meglevő állandó kiállítás felújítása (diorámák) Interaktív/szenzitív játékos kiállítás kialakítása A játszóházak, foglalkozások megvalósításához szükséges eszközök beszerzése (teleszkóp, távcsövek, laptop stb.) Madár megfigyelő hely kialakítása, madárbarát kert és interaktív játszókert elkészítése, kerti tó kialakítása oktatási- bemutatási célokra a Hankovszky-ligetben. 6

3. TERMÉSZETMEGŐRZÉS A KNPI természetvédelmi kezelésében levő védett természeti területek tájegységek szerinti megoszlása a következő KNPI-I KNPI-II KPNI-III KNPI-IV KNPI-V Összesen nemzeti parki terület 17.643 14.150 17.747 975 0 50.515 tájvédelmi körzet 0 0 0 24.575 0 24.575 természetvédelmi terület 118 408 140 1.284 2.204 4.154 ex lege szikes tó 1.001 5.106 3.190 4.176 777 14.250 ex lege láp 1.377 2.231 5.656 373 8.959 18.596 ex lege kunhalom 0 3 0 27 0 30 ex lege földvár 0 115 0 3 2 120 Összesen (hektár) 20139 22013 26733 31413 11942 112.240 KNPI-I KNPI-II KNPI-III KNPI-IV KNPI-V (FELSŐ KISKUNSÁG) (SOLTI SÍK ÉS KOLON-TÓ) (HOMOKHÁTSÁG) (TISZA-VÖLGY) (BÁCSKA-SÁRKÖZ) Általános szakmai és fejlesztési célok A területi védelem kiteljesítése, a védett területek bővítése Az ex lege védett területek határkiigazítása Az egyedi határozattal védetté nyilvánított területek 2009-2014 között, lehetőség szerint a tervezési időszak első felében az Igazgatóság az alábbi védelemre tervezett területek védetté nyilvánítását szeretné elérni. A védelemre tervezett területből már Tervezett védett terület neve terület (ha) ex TT lege Natura2000 Gátéri Fehér-tó TT 687,9 669,9 566,9 Imrehegyi homokpuszta TT 80,8 KNP bővítés 5328,1 3080,0 5327,5 3597,4 Körös-éri Tájvédelmi Körzet 2452,3 95,0 1200,0 1293,4 162,5 Peszéri-erdő TT 638,5 638,5 Pirtói homokbuckás TT 591,9 591,9 Szelidi-tó TT bővítés 244,4 244,4 244,4 2,2 Tázlári homokbuckák TT 1057,1 1045,8 251,5 Érsekhalmi Hét-völgy TT 226,8 201,2 Bácsalmási Gyapjas Gyűszűvirág Termőhelye TT bővítése 32,0 16,5 Összesen: 11339,7 95,0 4524,4 10012,5 4580,6 saját vagyonkezelésben 7

A természetvédelmi kezelés megalapozása Minden egyedi jogszabállyal kihirdetett, országos jelentőségű védett természeti terület, illetve minden ilyen védelemre tervezett terület természetvédelmi kezelési tervét 2009 első félévéig elkészítjük. A tervezési időszak végére befejezzük a törvény erejénél fogva ún. ex lege védett természeti területek természetvédelmi kezelési terveinek, továbbá a Natura 2000 területek fenntartási terveinek elkészítését. Az elfogadott kezelési tervek megvalósulását illetve eredményességét gondosan megtervezett monitoring rendszer segítségével folyamatosan nyomon követjük. A természetvédelmi kezelési tervekben érvényesítjük a táj-szemléletet és a tájvédelmi szempontokat is, figyelembe véve a természeti területek és a környező kultúrtáj térbeli kapcsolatait, a közöttük levő kölcsönhatásokat is. Mindezek miatt lényeges a táji értékek kataszterezésének felgyorsítása. Folytatjuk a veszélyeztetett fajok védelmét megalapozó tervek, országos és helyi fajvédelmi programok kidolgozását és megvalósítását. A biotikai alapadatgyűjtés és a természetvédelmi kutatási tevékenység fejlesztése. Az alapszintű biotikai, monitorozási adatok gyűjtése, a természeti értékleltárak összeállítása terén folytatnunk kell a hosszú távú adatgyűjtésre kiépített NBmR működtetését, a természetvédelmi őrök monitorozási tevékenységét, és intenzíven veszünk részt a Natura 2000 területek monitorozási rendszerének kiépítésében és működtetésében. A tervezési időszak végére el kell érnünk, hogy minden hagyományos eljárással védetté nyilvánított védett természeti területről legyen évtizedesnél nem idősebb adatokkal feltöltött élőhely-térkép, illetve fajokra vonatkozó természeti értékleltár legalább az edényes növények és a gerinces állatok vonatkozásában. A hatékony természetvédelmi kezelés érdekében az alábbi témákban szükséges adatokat gyűjteni, vizsgálni: Erdőssztyeppek természetes vegetációdinamikája. Vonalas létesítmények izoláló hatása, és a rajtuk létesített ökológiai átjárók hatékonysága. Vizes élőhelyek hosszú távú fenntarthatósági esélyei. A különböző gyepkezelési módok hatása. Fenntartható tájmintázatok és tájhasználatok. A mezőgazdasági használattal felélt talajerő hosszú távú, legalább tájszintű fenntarthatósága. A genetikailag módosított szervezetek szabad kibocsátásából (szabadföldi termesztéséből) fakadó ökológiai kockázatok. A nagy mennyiségű biotikai adat és kutatási eredmény megfelelő feldolgozását, értelmezését elvégezzük és a nagyközönség számára ismertetjük. Részvétel nemzeti és nemzetközi léptékű programokban Fenntartjuk és működtetjük a védett területek hálózatait (Nemzeti Ökológiai Hálózat, Natura 2000 hálózat). Teljesítjük a nemzetközi kötelezettségekből (Ramsar, Bern, Bonn) fakadó követelményeket, elvárásokat. Erősítjük a szakmai kapcsolatokat a szomszédos ország(ok), illetve a hasonló adottságú területek természetvédelmi szervezeteivel. 8

A természetvédelmi vagyonkezelés Az állami tulajdonú saját vagyonkezelésű területek kezelése felerészben a meghatározott természetvédelmi feltételrendszert és korlátozást magukba foglaló haszonbérleti szerződések útján történik, a másik felében az Igazgatóság maga végzi azt. A művelési ágak módosítása A védendő értékes természeti objektumok foltszerűen helyezkednek a mezőgazdaságierdészeti meghatározottságú Duna-Tisza közi tájszövetben. Ez a horizontális tagoltság a kiskunsági táj természetvédelmet is meghatározó sajátossága. Ezért a KNPI vagyonkezelésében lévő védett természeti területeken elsősorban a gyep-, és erdőterületek valamint a vizes élőhelyek közé ékelődött szántóterületek visszagyepesítését, esetenként erdősítésének folytatását tervezzük. Vízhiányos területeken az erdő művelési ágból a gyepre történő váltás indokolt, a tájra jellemző egykori erdőssztyepp vegetáció rekonstrukciója céljából. Az erdők természeti állapotának javítása A tájidegen fafajok őshonos fafajokra cserélése, a fokozatos szerkezetátalakítás elengedhetetlen a természetszerű vegetáció és tájszerkezet helyreállítása érdekében. A saját vagyonkezelésű területeken alapvető követelmény, hogy új erdőtelepítések és erdőfelújítások esetében is csak hazai fafajokat alkalmazunk, elegyes állományokban természetes cserjeszint alátelepítésével, és csak ott, ahol azt a termőhelyi viszonyok megengedik. Vizes élőhelyek rehabilitációja Az értékes vizes élőhelyek megőrzése csak a felszínalatti vízkészletek kíméletével és a felszíni vizek visszatartásával oldható meg. A védett területeken elsődleges cél - ahol ez a tulajdonviszonyok miatt lehetséges - a belvízmentesítő csatornák funkciójának megszüntetése, illetve vízvisszatartó műtárgyak építése. A beruházásokkal párhuzamosan kezdeményezzük a védett természeti területeken található csatornák, belvíztározóként nyilvántartott vizes élőhelyek vízjogi üzemeltetési engedélyeinek felülvizsgálatát, az ökológiai vízigények megállapítását. Invazív és adventív növényfajok visszaszorítása A nemzeti park működési területén már nincs olyan védett terület, ahol legalább kisebb mennyiségben ne fordulna elő adventív növényfaj, ezért ez magas prioritású feladatunk. Természetvédelmi érdekek érvényesítése a vadászatban és vadgazdálkodásban A legfontosabb természetvédelmi stratégiai célok a vadászattal, vadgazdálkodással kapcsolatban az alábbiak: A védett természeti, Natura 2000 területeken, és magas természeti értékű, természetközeli élőhelyeken a vadállomány ne haladja meg az élőhelyek természetes vadeltartó képességét. A vadállomány erdei élőhelyekre gyakorolt hatásának felmérése érdekében bekerített, a nagyvad hatásától mentes kontrollparcellák rendszerét tervezzük kialakítani a védett természeti területeken. Védett természeti területeken, élőhelyvédelmi célokat szolgáló Natura 2000 területeken szorgalmazzuk, hogy új vadaskertek ne létesüljenek, lehetőség szerint a régiek is kerüljenek felszámolásra. Minden érintett társadalmi szereplővel és állami intézménnyel együttműködve fokozott erőfeszítéseket teszünk a ragadozó madarak pusztulásához vezető, rendszerint illegálisan kihelyezett mérgezett csalétkek alkalmazásának visszaszorítása érdekében. Azokon a védett természeti területeken, melyek vagyonkezelői joga nincs (nem lesz) a KNPI kezében, kíméleti területek kialakítására és bővítésére vagy különböző korlátozások bevezetésére törekszünk, különösen a vízimadarak vadászatát illetően. 9

Természetvédelmi érdekek érvényesítése a halászatban és a halgazdálkodásban Kezdeményezzük, hogy a természetvédelmi szempontból fontos védett halastó egységek vagyonkezelői joga kerüljön át a KNPI-hoz. Olyan vízterek esetében ahol a halászati jog más szervezetek kezében marad, ott természetvédelmi kezelői feladat- és hatáskörében eljárva működik közre az Igazgatóság a természetvédelmi érdekek érvényesítésében. További törekvésünk, hogy ezek a vizes területek megfelelő színvonalon bemutathatók legyenek. Tájvédelem, tájrehabilitáció A tervezési időszakban törekszünk az egyedi tájértékek településenkénti bontásban készülő kataszter összeállításának befejezésére. Gondoskodunk a nyilvántartásba vett egyedi tájértékek, továbbá a törvény erejénél fogva védett földvárak és kunhalmok állagának megőrzéséről, illetve javításáról. Az értékes tájkarakter védelme érdekében fellépünk a túlépítettség, az indokolatlan külterületi beépítések ellen. Elsődleges célunk a tájromboló tájhasználat megállítása, a történelmi korokon átívelő, identitást hordozó értékek védelme, a helyi építészeti és természeti adottságokhoz alkalmazkodó, azzal harmonizáló fejlesztések elősegítése. Vonalas létesítmények tájképi zavarásának megszüntetése A középtávot meghaladó időléptékű feladat a védett területeken keresztülhúzódó, zavaró tájképi elemként megjelenő közép- és nagyfeszültségű vezetékek föld alá helyezése, vagy kiváltása. Folytatjuk a középfeszültségű vezetékek, trafók és kapcsolóoszlopok madárvédelmi célú szigetelését is. A kunhalmok, földvárak, egyedi tájértékek felmérése, megőrzése Az egyedi tájértékek kategóriájába besorolható tájelemek egyre nagyobb mértékben válnak a településfejlesztés és az intenzív gazdálkodás áldozatává. Fontos célunk az egyedi tájértékek felmérésének felgyorsítása, védelmük biztosítása és nyilvántartások aktualizálása, az adatok számítógépes feldolgozása. Feladatunk a kunhalmok és földvárak teljes körű kataszterének elkészítése, földhivatali nyilvántartásba vétele, botanikai, zoológiai és tájképi értékeik védelme, állaguk megőrzése, javítása. A Természetvédelmi Őrszolgálat tevékenységi körében elsődleges cél a helyi természetvédelmi érdekek erőteljesebb képviselete, a jogszabályok hatékonyabb betartatása, az őri létszám jelentős fejlesztése (3000 ha kezelt védett természetvédelmi terület fő/ kialakítása), a páros őrszolgálat bevezetése, az eszközellátottság minőségi és mennyiségi fejlesztése. Fajmegőrzés A legfontosabb országos szintű, illetve helyi fajmegőrzési programok a KNPI működési területén a következők: Egyhajúvirág (Bulbocodium vernum) Óriás útifű (Plantago maxima) Kúszó zeller (Apium repens) Tartós szegfű (Dianthus diutinus) Lápi békabuzogány (Sparganium minimum) Mocsári kardvirág (Gladiolus palustris) Földikutya (Spalax leucodon) 10

Túzok (Otis tarda) Szalakóta (Coracias garrulus) Székicsér (Glareola pratincola) Széki lile (Charadrius alexandrinus) Rákosi vipera (Vipera ursinii rákosiensis) Természet-megőrzési tevékenységünk szerencsére egyre nagyobb állami tulajdonú területen összeolvad, elválaszthatatlanul kapcsolódik a vagyongazdálkodáshoz. Az ősi magyar fajták tartása sem csupán állomány-megőrzési, hanem génmegőrzési célokat is szolgál, de alapvető szerepet játszik gyepterületeink kezelési feladatai ellátásában. Jelentős és hatékony élőhely rekonstrukció a jövőben szinte kizárólag pályázati forrásból valósítható meg. A tervezési időszak alatt elérhető KEOP pályázatok azonban dominánsan csak saját vagyonkezelésben levő területekre vehetők igénybe. 3.1. FELSŐ KISKUNSÁG (KNPI-I.) TÁJEGYSÉG Központja: Kunszentmiklós Bösztör-pusztai major, Virágh-kúria Területe: 87.568 hektár, amelyen 20.141 hektár védett természeti terület, illetve 37.249 hektár NATURA 2000 terület található. A tájegységben található védett természeti területek művelési ágak szerinti megoszlása Művelési ág hektár % szántó 3.423 17 gyep 14.300 71 szőlő 0 0 kert 0 0 gyümölcsös 0 0 nádas 201 1 halastó 0 0 erdő 1.007 5 kivett 1.007 5 A tájegységben található védett természeti területek tulajdoni aránya Jelenlegi % Tervezett % KNPI 51 57 Egyéb állami 4 0 Szövetkezeti 0 0 Gazdasági társaság 22 20 Önkormányzat 1 1 Magán 22 22 11

Vagyonkezelési arányok KNPI saját vagyonkezelés: 11.825 hektár Haszonbérbe adott: 9.434 hektár (80 %) Haszonbérlők száma: 104 Természeti viszonyok Ebben a tájegységben megtalálható a Kiskunság szinte összes élőhely típusa. Itt találjuk az Alföld második legnagyobb szikes pusztáját a Felső-Kiskunsági pusztákat, mely mély fekvésű, 90-100 m tengerszint feletti magasságú hajdani Duna-ártér. A vízrendezések következményeként nagy kiterjedésű úgynevezett meszes-szódás, szoloncsák-szolonyec puszta alakult ki. Szikes rétek, legelők, szikfokok, vakszikes foltok váltogatják egymást, beékelődő löszös hátakkal. Itt él hazánk legerősebb túzokállománya. Jelentős élőhely rekonstrukció valósult meg az egykori halastavak természetvédelmi célú felújításakor, melynek során együttműködésben a gazdálkodókkal állandó és időszakos vizes élőhelyeket alakítottunk ki. A puszták területe egyúttal Bioszféra Rezervátum és Ramsari terület is. A tájegység másik meghatározó élőhely-együttese a turjánvidék. A Peszéradacsi rétek élőhelyei közül említést érdemelnek a lápok, láprétek, mocsárrétek és nedves kaszálók, valamint az ezekbe beékelődő homokbuckák és homoki erdők. A terület a veszélyeztetett parlagi vipera egyik legfontosabb élőhelye. A tájegységben található egyéb védett természeti- és Natura 2000 területek Kunpeszéri Szalag-erdő TT Különleges Madárvédelmi Terület Felső Kiskunsági Puszták és Turjánvidék (HUKN10001) Kiemelt jelentőségű különleges természet-megőrzési területek Felső-Kiskunsági szikes puszta (HUKN20001) Felső-Kiskunsági turjánvidék (HUKN20003) Peszéri erdő (HUKN20002) Tass-Szalkszentmártoni szikes puszta (HUKN20005) Természetvédelmi kezelése: főként haszonbérlet útján történik. A területen élő túzok-populáció fenntartása érdekében megfelelő zavartalan élettér, állandó, biztos táplálkozó- és fészkelő hely biztosítása az elsődleges cél. Hasonlóan kiemelt fontosságú a csomós gyepszerkezetet és változatos élőhely-együttest igénylő rákosi vipera védelme érdekében folytatott gyepkezelés. A gyep (rét és legelő) művelési ágban lévő területeknél a legeltetéses állattartás a fő hasznosítási forma, mert ez biztosítja leginkább a gyepek természetközeli fajösszetételét és szerkezetét. A legelő állatállományban a magyar szürkemarha részaránya a legnagyobb. A kaszálók között a fajgazdag láprétek elterjedtsége jó, sok a későn, július végétől szeptemberig terjedő időszakban kaszált terület. E gyepek biológiai sokféleségének megőrzését segíti a nagy hagyásfoltokat kialakító, mozaikos kaszálás. Igazgatóságunk vagyonkezelésében van az Apaj-pusztai bikanevelő és a Bösztörpusztai majorság, melyek kezelése szintén haszonbérlet útján történik. Az Igazgatósággal bérleti viszonyban lévő gazdák állatállománya biztosítja a terület természetkímélő kezelését. 12

Szántóterületeink hasznosításában az egyik fő cél a visszagyepesítés. Folyamatát tekintve a térségben található szántóterületek művelési ág változtatását évente 10%-os mértékben (lucernatelepítéssel, majd 3-7 év használat után a kaszálások elhagyásával és legeltetés útján történő hasznosítással) végezzük. Csupán foltszerűen, szétszórtan tartanánk művelési ágában a szántókat, amelyeknek célja a túzok populáció kiszolgálása. Ezt repce-, esetleg borsóvetéssel vagy ugarolással valósítjuk meg. A szántó művelési ágú területek (hektár) előirányzott változása a visszagyepesítés következtében 2009 2010 2011 2012 2013 2014 1565 1445 1325 1095 975 745 A felsorolt területek hasznosítása biztosított, mivel a tájegységben jelentős állatállománnyal rendelkező gazdák kezelik területeinket, akik mindent elkövetnek, hogy az előírásokat teljesítsék, s ez által a környezet- és természetvédelem, valamint saját érdekeik is érvényesüljenek. A gazdák és az Igazgatóság között kialakult viszony példás, nincs ok a rendszer megváltoztatására. Tervezett fejlesztések: 7. A Peszéri-erdő területén szerkezetváltás végrehajtása, akác hatékony visszaszorítása 300 hektáron, tájidegen fafajú erdőállományok őshonosra cserélése Kunadacson 25 hektáron; 22. Lucernatelepítés, visszagyepesítés 300 hektár 40. A meglevő sétaösvények (Réce sétaösvény Apaj, Kosbor sétaösvény Kunadacs) fejlesztése (szükség szerint táblák cseréje) padok, asztalok, illemhely, esőbeálló kialakítása 50. Információs és hatósági táblahálózat fejlesztése: bemutatóhelyek, sétaösvények közúti jelzőtáblás jelzése (Apaj, Kunadacs, Kunpeszér, Kunszentmiklós) 3.2. SOLTI SÍK ÉS KOLON-TÓ (KNPI-II.) TÁJEGYSÉG Központja: A tájegység központ kialakítása folyamatban (Izsák, tervezés alatt). Területe: 109.435 hektár, amelyen 22.016 hektár védett természeti terület, illetve 38.808 hektár NATURA 2000 terület található. A tájegységben található védett természeti területek művelési ágak szerinti megoszlása Művelési ág hektár % szántó 4.623 21 gyep 12.549 57 szőlő 0 0 kert 0 0 gyümölcsös 0 0 nádas 1.541 7 halastó 0 erdő 660 0 3 kivett 2.642 12 13

A tájegységben található védett természeti területek tulajdoni aránya Jelenlegi % Tervezett % KNPI 58 66 Egyéb állami 1 0 Szövetkezeti 2 0 Gazdasági társaság 5 5 Önkormányzat 1 0 Magán 33 29 Vagyonkezelési arányok KNPI saját vagyonkezelés: 13.505 hektár Haszonbérbe adott: 8.393 hektár (62 %) Haszonbérlők száma: 112 Természeti viszonyok A tájegység természeti képe itt sem egységes. Magában foglalja a Duna-menti síkság szikeseinek jelentős részét, és a Turjánvidék részét képező Kolon-tavat. A Felső-Kiskunsági pusztával egykor egybefüggő Felső-Kiskunsági tavak területén a talajfelszín mélyedéseiben lefolyástalan szikes tavak (Zab-szék, Kelemen-szék, Pipás rét) és szikes mocsarak (Kisréti-tó és Fehér-szék) alakultak ki. Ettől délre találjuk a Miklapusztát, amely a Duna-völgy egyik legszebb szikes pusztája. Jellemző élőhelyei a szikes mocsarak, időszakosan vízzel borított szikes gyepek, szikes puszták, vakszikek és az ezekbe beékelődő szikpadkák. Az Izsáki Kolon-tó az egykori ős-duna egyik mellékágában kialakult hajdan nyílt vízfelületű tó ma a nádas mocsarak, fűzlápok, zsombékosok mozaikja. A tavat láp- és ligeterdők, fajgazdag lápétek, mocsárrétek, nyugat felől pedig homokbuckás területek övezik. A tó területe nem csak Bioszféra Rezervátum és Ramsari terület, hanem Biogenetikai Rezervátum is. A Közös-erdő része a hazai Erdőrezervátum hálózatnak. A tájegységben található egyéb védett természeti területek és Natura 2000 területek Szelidi-tó TT Különleges Madárvédelmi Terület Kiskunsági szikes tavak és az Őrjegi turjánvidék (HUKN10002) Izsáki Kolon-tó (HUKN30003) Kiemelt jelentőségű különleges természet-megőrzési területek Felső-Kiskunsági szikes tavak és Miklapuszta (HUKN20009) Solti ürgés gyep (HUKN20007) Fülöpszállás-Soltszentimre-Csengődi lápok (HUKN20013) Izsáki Kolon-tó (HUKN(30003) Különleges természet-megőrzési területnek jelölt területek Szabadszállási ürgés gyep (HUKN20010) 14

Természetvédelmi kezelése Elsősorban majorságaink működtetésével és fejlesztésével tervezzük a terület hasznosítását. Nagy területeink környezetében saját erő alkalmazásával, távolabbi területrészeken haszonbérlők útján. A jelenleg már meglévő saját vagyonkezelésű területeink közé szigetszerűen beékelődő területek megvásárlásával - pályázatok, önerő segítségével - egybefüggő, nagy kiterjedésű tömbök létrehozása a cél. Terveink szerint vásárlással, mintegy 400 hektáros területnövekedéssel számolunk a tájegységben. A tájegység gyepterületeinek kezelésében legfontosabb szerepe a legeltetéses állattartásnak van. Mind a kiemelkedő értékű szikes gyepeken, mind a Kolon-tó környékének mocsár- és lápréteken a legeltetés képes a leginkább természetközeli élőhelyállapot kialakítására. A legelő állatállományban a magyar szürkemarha dominál, részarányát a jövőben is emelni kell. A Kígyós-háti majort a Felső-Kiskunsági szikes tavak térségének kulcsfontosságú helyén alakítottuk ki. A terület alacsony fekvésű, magas sótartalmú, csekély termőképességű talaja miatt mindig is háttérbe szorult a mezőgazdasági hasznosítás terén. A területen szükséges a folyamatos természetkímélő kezelés, ill. helyreállítás. Erre táj- és természetvédelmi szempontból leginkább megfelelő megoldás a szarvasmarhával, bivallyal - extenzív tartási módszerrel - történő legeltetés. Szántóterületek művelése, illetve művelésbe vonása az állattartás igényeit kielégítő és kisegítő mértékben kerül szóba. A vagyonkezelésünkben lévő szántók visszagyepesítését az alábbi ütemben tervezzük. Erdőtelepítést tervezünk 50-60 hektár területen a más kerületekben kivont erdőkért cserébe. A szántó művelési ágú területek (hektár) változása a visszagyepesítés illetve erdőtelepítés következtében 2009 2010 2011 2012 2013 2014 1601 1492 1246 1016 786 670 A visszagyepesített szántókat legeltetéssel, szükség esetén kaszálással hasznosítjuk. Bivalyok tartásával megoldhatóvá válik a nedvesebb részek, szikesek, nádas-gyékényes területek megfelelő természetvédelmi kezelése, mivel ezek a bivalyok kedvelt táplálkozótartózkodó helyei. Az állatlétszám 2014-ig történő fejlesztése az alábbi ütemezésben - a magyar szürke szarvasmarha állomány 1200 egyedre való növelését, és 250 egyed bivaly beállítását jelenti a Kígyós-háton. Év Magyar szürke marha Bivaly 2009 év 500 27 2010 év 250 60 2011 év 500 90 2014 év 1200 250 A Kígyós-háti major mellett fenntartjuk a Soltszentimre határában lévő nyári szállásunkat, amely 150-200 szürke marha tartására alkalmas. A Csornapusztai terület egykor vizes élőhelyekben rendkívül gazdag volt, hasznosítása legeltetés útján valósult meg, melynek segítségével a nyílt vízfelületek aránya egyensúlyba került a nádas- és gyepterületekkel, azonban a hadászati használat a területet teljesen átalakította. A cél az egykori természetes élőhely visszaállítása, ezt követően legeltetéses állattartással történő fenntartása. A majorság fenntartása és a hozzátartozó terület kezelése érdekében 2014-ig egy teljes betakarító gépsort és egy kiszolgáló erőgépet kell beszereznünk. A tartás, takarmányozás személyi 15

háttérének biztosítása jelenleg vállalkozó segítségével megoldott. Fenti fejlesztéseket megteremtő projektek irányítását KNPI vállalja, hiszen ily módon a védett természeti, illetve Natura 2000 területek kezelése megoldható. A természetgazdálkodás felügyelhető, a természeti erőforrásokban bekövetkező változások monitorozhatók és a szükséges módosítások a kezelésben rugalmasan és hatékonyan végrehajthatóak. Napjainkban egyre inkább keresetté válnak a bio-minősítést elnyerő élelmiszerek. A védett területeken folytatott gazdálkodás, adottságait tekintve sokszor még szigorúbb feltételek mellett engedélyezi a termelést, így nem okoz különösebb nehézséget a bio-minősítés feltételeinek biztosítása. Terveink között szerepel területeink 2014. év végéig lezajló átminősítése. A Tájegység területén egy nagyobb élőhely-rekonstrukciót tervezünk az ÚMFT/KEOP pályázat keretében: Izsákon a Kolon-tó területén nyílt vízfelületek kialakítása (60 hektár nagyságban), A KNPI-II. tájegység mozaikosan elhelyezkedő további védett területein haszonbérlők is gazdálkodnak. A hasznosítási arányokon jelentős változtatást nem tervezünk. Tervünk a bérlőkkel, gazdálkodókkal való kapcsolattartás és tevékenységük ellenőrzése. Tervezett fejlesztések 2. A Kolon-tó többlépcsős, kotrásos élőhely-rekonstrukciója (60 hektár); 10. Tájidegen faültetvények felszámolásának folytatása, tájidegen erdőállományok őshonosra cserélésével (10 hektár), illetve gyeprekonstrukcióval (240 hektár) Kolon tó; 20. Fokozottan védett fajok védelmi programjának (túzok, szalakóta, kerecsen sólyom, széki lile, kék vércse) folytatása; 27. Kígyósháti major korszerűsítése, környezetvédelmi kötelezettségek teljesítése, a bemutató funkció feltételeinek kialakítása: parkoló, fogadószoba, információs táblák, ősi magyar háziállat bemutató (a Kígyósi csárda közreműködésével) 28. Kolon- tónál a Poszáta sétaösvény tábláinak cseréje kétnyelvű információs táblákra, a madármegfigyelő hely bevezető bürüjének teljes hosszan való kialakítása, a meglevő madármegfigyelő torony felújítása, 30. Szelidi-tónál a Kékmoszat sétaösvényen kilátóhely és pihenőhely kialakítása 39. Tájegység központ kialakítása Izsákon 41. Madármenhely kialakítása- Kolon-tónál; 47. Kunhalmok, földvárak megosztási vázrajzának készíttetése az ingatlan-nyilvántartási bejegyzéshez 10 db; 51. Információs és hatósági táblahálózat fejlesztése: információs táblák kihelyezése Izsák és Pirtó településeken, 3.3. HOMOKHÁTSÁG (KNPI-III.) TÁJEGYSÉG Központja: A tájegység központ kialakítása folyamatban (Izsák tervezés alatt). Területe: 296.386 hektár, amelyen 26.735 hektár védett természeti terület, illetve 30.545 hektár NATURA 2000 terület található. A tájegységben található védett természeti területek művelési ágak szerinti megoszlása 16

Művelési ág hektár % szántó 1.871 7 gyep 9.892 37 szőlő 0 0 kert 0 0 gyümölcsös 0 0 nádas 1.871 7 halastó 0 0 erdő 7.218 27 kivett 5.882 22 A tájegységben található védett természeti területek tulajdoni aránya Jelenlegi % Tervezett % KNPI 45 60 Egyéb állami 12 0 Szövetkezeti 2 0 Gazdasági társaság 2 2 Önkormányzat 0 0 Magán 39 38 Vagyonkezelési arányok KNPI saját vagyonkezelés: 12.832 hektár Haszonbérbe adott: 3 692 hektár (29 %) Haszonbérlők száma: 128 Természeti viszonyok Ez a természetvédelmi tájegység a Duna-Tisza közi Hátság központi részét fedi le. A Fülöpházi buckavidék felszínalaktani szempontból két nagyobb egységre bontható terület. Nyugati részén változatos formakincsű buckavidék található. A futóhomokot az uralkodó (ÉNY- DK-i irányú) szelek rendezték a jelenlegi alakzatokba. Geológiai és geomorfológiai szempontból nagy jelentőségű, hogy a szél felszínformáló munkája még ma is megfigyelhető a fennmaradt mozgó homokbuckákon. Az Orgoványi rétek nemzeti parki mozaik nádasokat, nedves kaszálókat, szikes gyepeket, homokbuckákat magába foglaló területe két nagy egységre bontható. Keleti részén az ágasegyházi és orgoványi rétek élővilágát az időszakos vízhatások határozzák meg. A kiszáradó láprétek, kaszálók több orchideafajt, pl. a vitézkosbort és a hússzínű ujjaskosbort, a buglyos szegfűt és a kornistárnicsot rejtik. A KNP legnagyobb és egyben legösszetettebb területe Bugac, melyet homokpuszták, homoki erdők, szikes puszták, és a valamikori szikes tavak, mocsarak, lápok, láprétek, nedves kaszálók maradványai alkotják. A terület jelentős része Bioszféra Rezervátum, az ősborókás egy része erdőrezervátum. A tájegységben található egyéb védett természeti területek és Natura 2000 területek Ásotthalmi láprét TT Csólyospálosi földtani feltárás TT 17

Jászszentlászlói Kalmár-erdő TT Kiskunhalasi Fejeték mocsár TT Kiemelt jelentőségű különleges természet-megőrzési területek Bócsa-Bugaci homokpuszta (HUKN20024) Déli-Homokhátság (HUKN20008) Felső-Kiskunsági turjánvidék (HUKN20003) déli rész Fülöpházi homokbuckák (HUKN20011) Fülöpházi Hosszú-rét (HUKN20025) Harkakötöny-Bodoglári homokbuckák (HUKN20035) Harkai tó (HUKN20020) Imrehegy-Pirtó-Kiskunhalasi homokbuckák (HUKN20036) Matkópusztai ürgés gyep (HUKN20016) Móricgáti lápok (HUKN20026) Nagynyíri-erdő (HUKN20006) Pirtói Nagy-tó (HUKN20030) Tázlár-Kiskunhalasi homokbuckák (HUKN20023) Természetvédelmi kezelése A Fülöpházi buckavidék és tanyavilág térségében a már kialakult, bevált és jól működő, haszonbérlők általi hasznosítási módon változtatni nem kívánunk. A nyílt homoki gyepek többsége nem igényel rendszeres kezelést, a mélyebb fekvésű szikes gyepterületek mozaikos kaszálással és legeltetéssel kezeltek. Törekszünk a legeltetéses gyepkezelés részarányának növelésére. Az Orgoványi rétek törzsterületen szükség van a mielőbbi beavatkozásra. Saját állatállományunk legeltetésével kívánjuk a szükséges kezeléseket elvégezni a jelenlegi kaszálásos technológia alkalmazása helyett. A helyben gazdálkodó, haszonállattal rendelkező gazdálkodók együttműködésére továbbra is számítunk, részükre földterületeket adunk bérbe. A bugaci térségben, a terület rendkívüli érzékenysége miatt, és az itt élő jelentős rákosi vipera állomány védelme érdekében is törekszünk saját használatba vételre. Célunk a homoki vegetáció degradáltságának megakadályozása, valamint az itt található védett és fokozottan védett állat- és növényfajok élőhelyének fenntartása, továbbá a mikroklimatikus viszonyok (az említett vipera és gazdag lepke fauna miatt) kedvezőtlen megváltozásának elkerülése, a szántóterület gyepre történő átalakítása, a környező homoki gyepek védelme. A művelési ágak vonatkozásában a tervezésnél és hasznosításnál elsősorban a gyepek fenntartása az irányadó. Szántóterületek művelése, illetve művelésbe vonása az állattenyésztés igényeit kielégítő mértékben történik. A szántók erdősítését ebben a tájegységben nem szorgalmazzuk. A jelentős kiterjedésű erdők kezelése pedig külön terv szerint történik. A szántó művelési ágú területek változása a visszagyepesítés következtében (hektár) 2009 2010 2011 2012 2013 2014 370 370 280 250 210 160 A visszagyepesített szántókat legeltetéssel szükség esetén kaszálással hasznosítjuk. Ebben a tájegységben is a természetvédelmi kezelésre jól bevált majorságok fejlesztésével saját kezelésben irányíthatjuk a szakmai igények által elvárt természetgazdálkodási folyamatokat. A már meglévő majorságon túl (Bugac), még kialakításra vár az Orgoványi rétek kezelését szolgáló nyári szállás megépítése. Terveink között szerepel a majorságok gépparkjainak kialakítása és bővítése, amelyet állandó, helyi, saját munkaerő alkalmazásával (5-7 fő) kívánunk megoldani. 18

Az állatlétszám meghatározásánál elsősorban a területeink hagyományos módon történő kezelése, a fajtatiszta tenyésztés, a génmegőrzés a fő szempontok. A jelenlegi 330 egyedből álló magyar szürke állomány ( Gyémántgulya ) növelése a cél. 2014-ig, a saját szaporulatból mintegy 600 egyed magyar szürke szarvasmarhát szeretnénk legeltetni a területen. Ezen állatlétszám eltartásához haszonbérletek megszüntetése szükséges, mert a legeltetett területeken a legelő állatsűrűség nem növelhető. Azok a bérlemények kerülnek KNPI kezelésbe, melyek nincsenek állattal kezelve. Állatlétszám alakulása 2014-ig Év Magyar szürke szarvasmarha 2008 330 2014 600 A fenti fejlesztéseket kiszolgáló gépsor beszerzését pályázati úton kívánjuk biztosítani. A fülöpházi szikes tavak térségében 2014-ig nagyszabású élőhely-rekonstrukciót (vízpótlást) szeretnénk megvalósítani KEOP pályázati forrásokból. Tervezett fejlesztések 1. Ökologikus üzemmódú hátsági tározók aktiválása, homokhátsági vizes élőhelyrekonstrukciós mintaprogram kivitelezése; 3. Invazív fás- és lágyszárúak irtása, Bócsa 960 ha 4. Magyar szürkemarha gulya beállítása Orgoványra az állattartási feltételek megteremtésével (200 egyed) 5. Bugaci állattartó telep korszerűsítése, környezetvédelmi kötelezettségek teljesítése, gépszín és takarmánytároló építése 6. Tájidegen faültetvények felszámolásának folytatása, tájidegen erdőállományok őshonosra cserélésével (90 hektár), illetve gyeprekonstrukcióval 150 hektár Bócsa; 21. Mocsári kardvirág, egyhajúvirág, földikutya és lápi békabuzogány fajvédelmi programjának kidolgozása és végrehajtása; 25. Bugac Pásztormúzeum épületének rekonstrukciója, új kiállítás készítése, Turisztikai attrakció fejlesztése a turizmusban érdekeltek közreműködésével (KNPI, Bugac önkormányzat, Bugacpuszta Kft, Szűcs tanya, CSEMETE); 26. Természetvédelmi Erdészet infrastruktúrájának kialakítása, 31. Új szabadon látogatható sétaösvények kialakítása: Fejeték mocsár, Pirtó-Halasi homokbuckák, Tázlár-Halasi homokbuckák, Bodoglári homokbuckák, Kargala, meglevő sétaösvények fejlesztése, Báránypirosító sétaösvény Fülöpházi homokbuckák; Pimpó és Rekettye sétaösvény Orgoványi rétek; Erdei sétaösvény, Boróka sétaösvény, Madarak és fák útja, Sáskajárás sétaösvény Bugac; 32. Fejeték mocsárban 3 vízmegőrző műtárgy telepítése 33. 20 kv elektromos légvezetékek kiváltása (Öttömösi baromjárás és az Ásotthalmi láprétek 4 km, Bugac lófogói 2 km); 45. Kunhalmok, földvárak megosztási vázrajzának készíttetése az ingatlan-nyilvántartási bejegyzéshez, 30 db; 48. Tájegységközpont kialakítása (Kiskunmajsa-Kiskunhalas térsége). 52. Információs és hatósági táblahálózat fejlesztése: bemutatóhelyek, sétaösvények közúti jelzőtáblás jelzése (Soltszentimre, Fülöpháza). 19

3.4. TISZA-VÖLGY (KNPI-IV.) TÁJEGYSÉG Központja: Pusztaszer, természetvédelmi major/tervezés alatt. Területe: 240.698 hektár, amelyen 31.417 hektár védett természeti terület, illetve 45.332 hektár NATURA 2000 terület található. A tájegységben található védett természeti területek művelési ágak szerinti megoszlása Művelési ág hektár % szántó 13.195 42 gyep 7.540 24 szőlő 0 0 kert 0 0 gyümölcsös 0 0 nádas 314 1 halastó 1.885 erdő 4.713 6 15 kivett 3.770 12 A tájegységben található védett természeti területek tulajdoni aránya Jelenlegi % Tervezett % KNPI 22 44 Egyéb állami 12 0 Szövetkezeti 5 0 Gazdasági társaság 1 1 Önkormányzat 1 0 Magán 59 55 Vagyonkezelési arányok KNPI saját vagyonkezelés: 8.606 hektár Haszonbérbe adott: 3.086 hektár (36 %) Haszonbérlők száma: 87 Természeti viszonyok A tájegység magába foglalja a Tisza mente egykori árterületén található természeti értékeket. A Szikra és az Alpári rét a nemzeti park legkisebb területének festői szépségét a szikrai Holt-Tisza ág, az azt kísérő liget- és láperdők, ártéri mocsarak és mocsárrétek adják. Itt találkoznak egymással a Duna-Tisza közi homokhátság magasabb és a Tisza-völgy mélyebb fekvésű területei. Az eltérő felépítésű területek markáns rétegtani határán források fakadtak. A Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet a Tisza jobb partján található hullámteret és az árvízvédelmi töltéseken kívül elterülő mentett területeket, valamint a kiskunsági homokhátság keleti peremének egy részét foglalja magába. A folyószabályozás természetesen nagy változásokat idézett elő a 20