Rijeke spajaju A folyók összekötnek travnja/svibnja 2013. április/május 2013.

Rijeke spajaju A folyók összekötnek travnja/svibnja 2013. április/május 2013. Hrvatski klub Augusta Šenoe August Šenoa Horvát Klub Fotó: Ákos Kollár

2 Rijeke spajaju A folyók összekötnek Štovani čitatelju! Rijeke nas spajaju Štovani čitatelju ovaj jedinstveni dvomjesečnik (travnja-svibnja 2013.) plod je IPA projekta Pove - zivanje multimedijskih kulturnih centara u okviru prekogranične suradnje koji provode glavni korisnik projekta križevačka Gradska knjižnica Franjo Marković, mađarski partner Hrvatski klub August Šenoa, te pridruženi partner Grad Križevci. Projekt započet 1. prosinca 2011. godine traje do sredine 2013. godine. Preko ovoga projekta Hrvatski klub Augusta Šenoe povezuje se kroz mrežu multimedijskih kulturnih centara s partnerima iz Hrvatske. Uz audioopremu, rasvjetu te opremu za simultano prevođenje, nabavit će se i videooprema, što će omogućiti održavanje kinoprojekcija. Nadalje, u prvom razdoblju provedbe projekta formiran je mjesni kulturni klaster, poradi prekogranične suradnje udruga u kulturi. Ustanovljeno je da postoji mnogo prostora za razvoj suradnje i zajedničkih programa, što se posebno odnosi na područje folklora, zborskoga pjevanja, organizacije kazališnih predstava, znanstvenih i stručnih skupova, poticanja vjerskoga stvaralaštva te tehničke kulture, posebice modelarstva. Uz aktivnosti tehničkog opremanja multimedijskih centara u Pečuhu (Hrvatski klub Augusta Šenoe) i Križevcima (Gradska knjižnica Franjo Marković ) podjednako je važno istaknuti i brojne druge aktivnosti kao što su književne i glazbene večeri, izložbe te ostale aktivnosti koje potiču razvoj kulture. Tako izložba likovnih radova članova Hrvatskoga kluba August Šenoa iz Pečuha te izložba nak - ladništva Matice hrvatske iz Pečuha, koncert sakralne glazbe Ženskoga pjevačkog zbora August Šenoa iz Pečuha. Potom književna večer Čitajmo zajedno povezivanje Križevaca i Pečuha preko književnih djela uz predstavljanje prijevoda književnih djela s hrvatskog na mađarski jezik. Naime u sklopu projekta tiskane su tri knjige prijevoda s hrvatskog jezika na mađarski jezik. Ovim projektom financira se i nabava dijela opreme za nove prostorije križevačke gradske knjižnice u vrijednosti oko 50.000 EUR, doprinosi se razvoju programa iz kulture na području Grada križevaca te uspostavljanju prekogranične suradnje udruga u kulturi, a osnivana je i Zajednice udruga u kulturi Grada Križevaca, te su započete i aktivnost povezivanja križevačkih i pečuš - kih udruga koje se bave promicanjem kulture i umjetnosti. Branka Blažetin A folyók összekötnek Tisztelt olvasó! Ez az egyedülálló kéthavi folyóirat (2013. február március) a Multimédiás kulturális központok összekapcsolása a határon átnyúló együttműködés keretében című IPA-projekt gyümölcse, amelyet a projektgazda, a Križevci Franjo Marković Városi Könyvtár a magyar partnerrel, a pécsi August Šenoa Horvát Klubbal, valamint a társult partnerrel, Križevci várossal együttműködésben valósít meg. A projekt 2011. december 1-én indult, és 2013 közepéig tart. A projekt keretében az August Šenoa Horvát Klub a multimédiás kulturális központok hálózatán keresztül kapcsolódik össze horvát partnereivel. Az audiofelszerelésen, világító- és szimultán tolmácsberendezésen kívül filmvetítésre alkalmas videoberendezés beszerzésére is sor kerül. Továbbá, a projektmegvalósítás első időszakában a kulturális egyesületek határon átnyúló együttműködésének elősegítésére helyi kulturális klaszter alakult. Megállapítást nyert, hogy az együttműködés és a közös programok fejlesztése terén sok lehetőség kínálkozik, különösen érvényes ez a folklór, a kóruséneklés, színházi előadások, tudományos és szakmai ülések szervezése, hitéleti tevékenység, valamint a műszaki kultúra, elsősorban a modellezés területére. A pécsi (August Šenoa Horvát Klub) és a križevci ( Franjo Marković Városi Könyvtár) multi médiás központok technikai felszerelése mellett ugyancsak fontos kiemelni számos egyéb tevékenységet is, mint az irodalmi vagy zenei estek, kiállítások, s mindazokat, amelyek a kultúra fejlesztésére irányulnak. Ilyen a pécsi August Šenoa Horvát Klub tagjai képzőművészeti alkotásainak és a Matica hrvatska Pécsi Tagozata kiadványai - nak kiállítása, az August Šenoa Asszonykórus szakrális zenei koncertje. Ugyancsak ilyen a horvát nyelvről magyarra fordított irodalmi művek bemutatására hivatott Olvassunk együtt Križevci és Pécs összekapcsolása az irodalmi művek által irodalmi est. A projekt keretében ugyanis három horvátról magyar nyelvre fordított könyv kiadására is sor került. A projekt révén a križevci városi könyvtár mintegy 50.000 euró értékben kap támogatást új helyiségei berendezéseinek megvásárlásához, lehetőség nyílik a križevci városi kulturális programok, valamint a kulturális egyesületek határon átnyúló együttműködésének bővítésére, megalakult a križevci Kulturális Egyesületek Városi Szövetsége, és megkezdődött a kultúrát és művészetet népszerűsítő križevci és pécsi egyesületek összekapcsolása. Blazsetin Branka

Rijeke spajaju A folyók összekötnek 3 Franjo Marković Városi Könyvtár Križevci A Franjo Marković Városi Könyv tár Kri - ževci nyilvános, közhasznú kulturális intézmény, a város 22.324 lakosán kívül központi könyvtárként a környék községei, Sveti Ivan Žabno, Sv. Petar Orehovec, Gornja Rijeka és Kalnik összesen 36.524 lakosának igényeit hivatott kiszolgálni. A III. típusú népkönyvtárak sorába tartozik. A megye legrégebbi népkönyvtára ez (Horvátország negyedik legrégebbi könyvtára), a város legrégebbi kulturális intézménye. KÜLDETÉS: A Križevci Franjo Marković Városi Könyv - tár a helyi közösség kulturális, információs, multimediális, oktatási, társadalmi és kommunikációs központja, amely biztosítja a lakosság számára a hozzáférést a művelődés, a szakmai és tudományos munka, az egész életeten át tartó tanulás, informálódás, döntéshozatal és kikapcsolódás célját szolgáló tudás, információk és kulturális tartalmak forrásaihoz. JÖVŐKÉP: 2012 2014. A könyvtár tevékenységének alakítása annak érdekében, hogy a demokratizmus, a kulturális sajátosságoknak, különösen a helyi örökségnek, a kulturális sokszínűségnek szentelt figyelem, a művészetek, az alkotás és az innováció előmozdítása révén a Könyvtár Európa kulturális térképén kitüntetett helyet foglalhasson el. intézményként funkcionál, amelynek alapítója Križevci városa. 1989-től a könyvtár a kiemelkedő horvát irodalmár és filozófus, a város szülöttének, Franjo Marković-nak a nevét viseli. A Horvát Otthon földszinti és első emeleti termeiben kapott elhelyezést (ennek építését a Horvát Olvasókör Egyesületének tagjai szorgalmazták és támogatták 1914-ben). Ime néhány, a könyvtár története szempontjából érdekes évszám: 1970 elkezdődött a katalogizálás, a betűrendes és szakkatalógus kialakítása 1975 elkezdődött a helytörténeti gyűjtemény és hemerotéka (újsággyűjtemény) ki - alakítása 1978 elkezdődtek a fiatalok számára szervezett tevékenységek: mesélő- és gyer - mek játszóház, valamint a kis könyvtárosok programsorozat 1980 elkezdte tevékenységét a Báb - színház 2007 megnyílt a kihelyezett könyvtár Veliki Ravenben (Lj. Modec Általános Iskola, Križevci) 2009 bibliobusz-szolgálat alakult, jármű, biblio-kisbusz beszerzése: egy buszvezető-könyvtáros foglalkoztatása 2010 a Križevci Városi Képviselő - testület határozata értelmében ( 8. 7. 2010. ) a korábban a HV (Horvát Hadsereg) Házaként funkcionáló épületet használatba kapja a Križevci Franjo Marković Városi Könyvtár, s ezáltal elkezdődik az új helyszín a városi könyvtár céljaira való átalakítása. A JELENLEGI KÖNYVTÁR A könyvtár nyilvános könyvtári tevékenységet folytat, kortól, nemtől, vallási és nemzetiségi hovatartozástól függetlenül minden potenciális felhasználó rendelkezésére áll. Évente mintegy 4000 felhasználót vesz fel olvasóinak sorába, s mintegy 87000 egységet kölcsönöz ki. A könyvállomány mintegy 80.000 kötetből áll, évente mintegy negyven periodikára fizet elő, mintegy ezer didaktikai segédeszközzel és játékkal, valamint mintegy 5.000 AV-eszközzel rendelkezik. Különleges helyet foglal el az állományban a CRISIENSIA HELYTÖRTÉNETI GYŰJTEMÉNY (mintegy 3500 kötet mono - gráfia, mintegy 200 régi képeslap, kézirat és nagyszámú aprónyomtatvány: katalógusok, meghívók, plakátok és egyéb), valamint a régi könyvek gyűjteménye (mintegy 1600 kö - tet monográfia). A könyvtár korszerűen kialakított részlegekkel rendelkezik, felhasználóinak sokoldalú szolgáltatásokat kínál: kölcsönzés, könyvtárközi kölcsönzés, újság- és folyóirat-olvasó, helyiség biztosítása tanulmányok írásához, bibliográfiák és összefoglalások elkészítése, tematikus keresések, információs szolgálat, iskoláskor előtti korosztály számára játszóház, gyermekfoglalkoztató és ifjúsági műhelyek, számítógép-használói tanfolyamok, multimédia, internet és könyvvásár. A könyvtár 9 alkalmazottat foglalkoztat, ebből nyolc a szakalkalmazottak száma. A könyvtár rövid története: A könyvtár 1838-tól, az Ilirska čitaonica (Illir olvasókör) megalakulása óta, az első és második világháború rövid megszakításait kivéve a mai napig folyamatosan működik. Elhelyezése, neve és szervezeti felépítése meg - változott, de működését soha nem szüntette be, aktivitása teljességgel soha nem halt el. Nevét 1861-ben Narodna čitaona-ra (Népi olvasókör) változtatta, 1911-ben pedig Hrvat - ska čitaonica-ra (Horvát olvasókör). A második világháború után a könyvtár a Kulturálisművelődési dolgozók klubja keretében működik. 1956-ban a Križevci Városi Könyvtár és Olvasókör önálló kulturális-művelődési in téz - ménnyé vált, hogy aztán 1961-ben a Križevci Népfőiskola részévé váljon. 1999-től a Könyv tár újra önálló kulturális

4 Rijeke spajaju A folyók összekötnek Gradska knjižnica Franjo Marković Križevci Gradska knjižnica Franjo Marković Kri - ževci je javna i neprofitna ustanova u kulturi, namijenjena stanovnicima Grada Križevaca s 22.324 stanovnika, a ujedno je i središnja knjižnica za šire područje s općinama Sveti Ivan Žabno, Sv. Petar Orehovec, Gornja Rije - ka i Kalnik, s ukupno 36.524 stanovnika. Svrstava se u III. tip narodnih knjižnica. Najstarija je narodna knjižnica u županiji (četvrta po starosti u Hrvatskoj) i najstarija kulturna ustanova u gradu. MISIJA: Gradska knjižnica Franjo Marković Kri žev - ci je kulturno, informacijsko, multimedij sko kulturno, edukativno, društveno i komunikacijsko središte lokalne zajednice koja građanima osigurava pristup izvorima znanja, informacijama i kulturnim sadržajima za potrebe obrazovanja, stručnog i znanstvenog rada, cjeloživotnog učenja, informiranja, odlučivanja i razonode. VIZIJA: 2012. 2014. Djelovati tako da Knjižnica bude prepoznata kao značajna točka na kulturnoj karti Europe u promicanju demokratičnosti, svijest o kulturnom, posebice zavičajnom naslijeđu, uvažavanju kulturne raznolikosti, poticanju umjetnosti, stvaralaštva i inovativnosti. Kratka povijest knjižnice: Knjižnica kontinuirano djeluje od 1838, kada je osnovana Ilirska čitaonica, uz kratke prekide za vrijeme ratnih perioda Prvog i Drugog svjetskog rata, do današnjih dana. Ona je mijenjala prostor, naziv i organizaciju, ali nikada nije prestajala sa radom i njezina aktivnost nije nikada potpuno zamrla. Godine 1861. godine mijenja naziv u Narodna čitaona, a 1911. godine u Hrvatska čitaonica. Nakon Drugog svjetskog rata knjižnica djeluje u sastavu Kluba kulturno-prosvjetnih radnika. Godine 1956. Gradska knjižnica i čitaonica Križevci osnovana je kao samostalna kulturno-prosvjetna ustanova, da bi 1961. bila pripojena Narodnom sveučilištu Križevci. Od 1999. godine Knjižnica ponovo djeluje kao samostalna kulturna ustanova čiji osnivač je Grad Križevci. Od 1989. godine knjižnica nosi ime istaknutog hrvatskog književnika i filozofa, rođenog Križevčanina Franje Markovića. Smješ - tena je u prizemlju i na prvom katu Hrvatskog doma (čiju su gradnju potaknuli i potpomogli članovi Društva Hrvatske čitaonice, 1914. g.). Još nekoliko zanimljivih godina iz povijesti knjižnice: 1970 započela je katalogizacija i formiranje abecednog i stručnog kataloga 1975 počinje formiranje Zavičajne zbirke i hemeroteke 1978 započinju aktivnosti za najmlađe: pričaonica, dječja igraonica i mali knjižničari 1980 počelo je raditi Kazalište lutaka 2007 otvoren je knjižnični stacionar u Područnoj školi Veliki Raven (OŠ Lj. Modeca Križevci) 2009 formirana je Bibliobusna služba, nabavljeno vozilo: bibliokombi i zaposlen knjiž ničar vozač. 2010 odlukom Gradskog vijeća Grada Križevaca (8. 7. 2010. ) Gradska knjižnica Franjo Marković Križevci dobila je na korištenje zgradu bivšeg Doma HV-a Kri - ževci i time započinje projekt uređenja novog prostora za potrebe Gradske knjižnice. Knjižnica danas Gradska knjižnica obavlja javnu knjižničarsku djelatnost i namijenjena je svim potencijalnim korisnicima bez obzira na dob, spol, vjersku i nacionalnu pripadnost. Godišnje učlani oko 4000 korisnika i godišnje daje na korištenje oko 87000 jedinica građe. Fond knjižnice sadrži oko 80.000 svezaka knjiga, godišnje je pretplaćena na 40-tak naslo va periodike, sadrži oko 1000 jedinica didaktičkih pomagala i igračaka, te oko 5.000 jed. AV građe. Od posebnog je značaja ZAVIČAJNA ZBIRKA CRISIENSIA (s oko 3500 sv. monografskih publikacija, oko 200 starih razglednica, rukopisa i velikog broja sitnog tiska: kataloga, pozivnica, plakata i sl.) i zbirka starih knjiga (oko 1600 sv. mono - grafskih publikacija). Knjižnica ima razvijene odjele i svojim korisnicima nudi raznovrsne usluge: posudbu knjiga, međuknjižničnu posudbu, čitaonicu novina i časopisa, studijski rad, izradu bibliografija i sažetaka, tematska pretraživanja, informacijsku službu, igraonicu za djecu predškolskog uzrasta, radionice za djecu i mladež, kompjutorske radionice, multimediju, internet, tržnicu knjiga. U knjižnici je zaposleno 9 djelatnika od kojih je 8 stručnih djelatnika.

Rijeke spajaju A folyók összekötnek 5 A szerzőről Milutin Mayer 1874. november 6-án született a Kutina melletti Velika Ludinában. Az általános és elemi iskolát Glinában fejezte be míg a tanítóképző iskolát (preparandia) Zágráb - ban. A Kőröshöz közeli Sveta Helenában, majd Gornja Stubicában kapott tanítói állást, majd 1909-ben megyei iskolai felügyelő lett Zágrábban. A későbbiekben a fővárosból át - helyezték Vukovárba, majd Eszékre. Az I. világ háború végeztével valamint a Szerb- Horvát Szlovén Királyság megalakulásával Mayer visszatért Zágrábba és egy ideig a Školska knjiga kiadónál dolgozott, majd újból, mint iskolai felügyelő helyezkedett el. Épphogy betöltötte ötvenedik életévét, Sveto - zar Bribičević, az akkori oktatási miniszter, nyugállományba helyezte. Ez időben főként írással foglalkozik, ekkor írja meg regényeinek jelentős részét. 1958. február 23-án hunyt el Zágrábban. Több mint tíz történelmi regényt jelentetett meg, amelyekben a horvát történelem legfontosabb eseményeit dolgozta fel. Töb bek között Za krst časni i slobodu zlatnu (1904) a tatárjárásról Horvátország - ban, Dolazak Hrvata (1907) a horvátok 6 7. századi honfoglalásáról, Štit kraljevstva hrvatskog (1911) Zrínyi Miklós életéről és Sziget vár hősi védelméről), Slobodni grad (1942) Zágráb történelméről stb. Milutin Mayer: A véres kőrösi (križevaci) szábor, horvát történelmi elbeszélések A Multimédiás kulturális központok összekapcsolása a Pécs Križevci közötti határon átnyúló együttműködés keretében című IPAprojekt irodalmi művek horvát nyelvről magyarra történő fordítása elnevezésű projektegysége értelmében került sor Milutin Mayer: Krvavi sabor križevački, pripovijesti iz hrvatske prošlosti (Eminex, Zagreb, 1996.) A véres kőrösi (križevaci) szábor, horvát történelmi elbeszélések című művének magyarra fordítására. A magya nyelvű kiadás Milutin Mayer: A véres kőrösi országgyűlés, Pécs, 2012. az Augusta Šenoa Horvát Klub, a projekt egyik partnere gondozásában jelent meg. A könyvet szerkesztette Blazsetin István, magyarra fordította Bálity Szilveszter. A borítót Bodó András tervezte, a könyvet 500 példányban a Croatica Kiadó adta ki, mondja a felelős kiadó, Sárosácz Mihály. III. A Dráva menti Ördög A szentgyörgyvári Sušica vár termében dühösen és felbőszülten sétálgatott a komor és vad, Ördögnek illetve Vragnak is nevezett Stje pan Prodavić. Hátratett kezekkel és lehajtott fejjel, amelyet néha fel-felemelt, dühösen nézett a két követre, akik a terem közepén álltak. A szlavón bán, Bubek Det rik úr küldöttei voltak azok, akik a bán utasítását hozták, miszerint azonnal térítse meg Ivan Smile zágrábi püspöknek azt a kárt, amit számára okozott még tavaly, végigfosztogatva birtokait Körös me - gyében. A bán küldöttei jól tudták, hogy Stjepan Prodavić valóban egy Ördög, ahogy egész észak Horvátország nevezte őt, ezért nagyobb fegyveres kísérettel érkeztek Sušicába, ezzel próbálva megfélemlíteni a megzabolázhatatlan zsarnokot.azonban a báni küldött uraknak e hadjárata a legkevésbé sem fé lemlítette meg a sušicai nagyurat. Amint átadták neki a bán kemény pergamentre írt üzenetét, amelyen ott lógott a nagy báni viaszpecsét, elvéresedett szemeivel lenézően végigmérte őket tetőtől talpig, dühösen össze zúzta a báni levelet, széttépte és a döbbent báni uraságok arcába dobta, akik a Vrag eme jelenete láttán kéthárom lépést hátráltak Az idősebb báni küldött, Ivan Ders, akit Držićnek is neveztek, a vicebán és zágrábi ispán Martin Držić unokaöccse, emelkedett hangon így szólt: Így nem viselkedik egy nemes, aki a fényességes király és horvátországi helytartójának, a nagyhatalmú szlavón bán úrnak a ke - gyelmétől függ! Držićnek e megjegyzése úgy fölbőszítette Stjepan Prodavićot, hogy őrjöngve köpködni kezdte a bán küldötteit: Ha ti, szolga kutyák, ennek a senkiházi Zsigmondnak és annak a betolakodó Bubek Detriknek a kegyelmétől függtök, váljon tiszteletetekre, de Stjepan Prodavić nak nincs szüksége senkinek a kegyelmére! Én a magam ura vagyok! Tudjátok meg, én vagyok az Ördög és ha tüstént nem távolodtok el innét, megtudjátok mit jelent Stjepan Vrag ereje és hatalma! És mielőtt ki nem penderítelek mindkettőtöket, akár a kutyákat, tűnjetek a szemem elől! Kimondva ezt a fenyegetést egészen közel lépet a döbbent báni követekhez és oly retteget tekintetet vetett rájuk, hogy egész testükkel beleremegtek. Uram, mi távozunk! szólalt fel zaklatott hangon Ivan Držić. De jegyezze meg, hogy bennünk súlyosan megsértette királyi őméltóságát és a nagyhatalmú szlavón bán urat, akiknek küldöttei vagyunk! Bűnt kö vetett el, amelyért súlyos árat fog fizetni! Kifelé, senkiháziak! kiáltott hangosan Prodavić. Saját szülőházamban még meg is fenyegettek? Várjatok csak, olyan kísérőlevelet küldök, amelyhez hasonlóban még biztos nem volt részetek! Kimondva ezeket a szavakat kinyitotta a terem nehéz tölgyfaajtaját és szolgáihoz fordult: Imbro! Joža! Štef! Engedjétek el a kutyákat a láncról! És mielőtt a döbbent báni küldöttek magukhoz tértek volna, már vagy húsz nagy - testű kutya rontott be csaholva és va dul ugatva a felső szintre. Itt morogni kezdtek a báni küldött urakra, akik falfehéren, tanácstalanul álltak a terem közepén, nem tudva mihez kezdjenek. De amikor Prodavić, szolgáival együtt, ki - abálva hogy Fogd meg! Harapd meg! szítani kezdte a kutyákat a báni küldöttek ellen, a vad kutyák tébolyultan rohantak rá a szerencsétlen küldöttekre. Halálos pillanatukban gyorsan előrántották éles kardjai kat és könyörtelenül ölni kezdték a felszított kutyákat. A báni küldöttek kiáltása összemosódott a kutyaugatással és a Vrag hangos átkozódásával, míg re - ménytelenül védekeztek a sušicai Ördög és kutyáinak szörnyű támadásai ellen. Meg se - besítve néhányat a legerősebb és legveszettebb kutyák közül, reménytelenül visszavonulva, lépésről lépésre utat vágtak maguknak a teremből, míg valahogy át nem jutottak az ajtón a város falai előtt találva magukat, ahol felfegyverkezett kíséretük várta őket döbbenten szemlélve mi történik uraságaikkal. Fentről, a városi toronyból és az erős falakról Prodavić katonáinak gúnyos nevetése zengett alá. A fő toronyból maga az Ördög is odakiáltott: Jó utat, báni küldött urak! Üdvözöljétek a szlavón bán urat és meséljétek el neki, hogy kísért ki titeket a horvát Ör dög! Széttépet nadrágjaitok és szétmarcangolt ködmöneitek többet fognak mondani uraságotoknak minden szónál! Isten veletek dicső uraságok! Rendel kezésetek re állok és türelmetlenül várom a szlavón bán úr látogatását is. Mond - játok meg neki, hogy különösen örömteli lesz számomra ha meglátogat. Érkezésére még jobban felkészülök!... A báni küldöttek sápadtan, megrendülten és lógó orral hagyták el Prodavić ördögi fészkét, meghajtva lovaikat, hogy minél előbb kitérjenek a vad sušicai nagyúr látóhatárából, aki embereivel megállás nélkül utánuk ordított és kiabált: Jó utat, báni uraságok! Máskor vastagabb nadrágban és erősebb ködmönben jöjjetek! Hahaha!... Jó utat!... Prijevod: Silvestar Balić

6 Rijeke spajaju A folyók összekötnek Milutin Mayer: Krvavi sabor križevački, pripovijesti iz hrvatske prošlosti U sklopu IPA projekta «Povezivanje multimedijskih kulturnih centara u okviru prekogranične suradnje Pečuh Križevci», u dionici prijevoda književnih djela s hrvatskoga na mađarski jezik prevedena je knjiga Milutina Mayera: Krvavi sabor križevački, pripovijesti iz hrvatske prošlosti, Eminex, Zagreb, 1996. Izdanje na mađarskom jeziku Milutin Mayer: A véres kőrösi országgyűlés, Pécs, 2012. izdao je Hrvatski klub Augusta Šenoe, jedan od partnera u spomenutom projektu. Knjigu je uredio Stjepan Blažetin, a roman na mađarski jezik preveo je Silvestar Balić. Omotnicu je osmislio András Bodó, a knjigu u 500 primjeraka tiskalo je izdavačko poduzeće Croatica, kaže odgovorni urednik izdanja Mišo Šarošac. O Piscu Milutin Mayer rođen je 6. studenoga 1974. u Velikoj Ludini, blizu Kutine. Osnovnu i građansku školu polazio je u Glini, a učiteljsku školu polazio je i završio u Zagrebu. Službovao je kao učitelj u Svetoj Heleni kraj Križevaca, zatim u Gornjoj Stubici u Hrvat - skom Zagorju, da bi 1909. postao županij - skim školskim nadzornikom u Zagrebu. Svršetkom prvoga svjetskog rata i stvaranjem Kraljevine Srba, Hrvata i Slovenaca Mayer se vraća u Zagreb te radi neko vrijeme u Nakladi školskih knjiga, a zatim postaje školskim nadzornikom. Jedva navršivši pedesetu godinu života dobiva umirovljnje od tadašnjeg ministra prosvjete Svetozara Pribičevića. U to vrijeme uglavnom se bavi pisanjem, te piše većinu svojih romana. Umro je 23. veljače 1958. godine u Zagrebu Objavio je desetak romana s temama iz hrvatske prošlosti. Između njih Za krst časni i slobodu zlatnu u kojem prikazuje provalu Tatara u Hrvatsku 1242. godine, Štit kraljevstva hrvatskog u kojem ocrtava lik Nikole Šubića Zrinskog i njegovu junačku obranu grada Sigeta, Slobodni grad pripovijest iz prošlosti Zagreba o 700 obljetnici Zlatne bule, itd III. Podravski Vrag U dvorani sušičkog grada svetoga Jurja uzrujano je i bijesno šetao mrk i divlji Stjepan Prodavić, zvan Ördög ili Vrag. Straga složenih ruku i pognute glave, koju bi s časa na čas podigao, bijesno je gledao u dvojicu izaslanika, koji su stajali posred dvorane. Bili su to izaslanici slavonskog bana gospodina Detrika Bubeka, koji su mu donijeli banovu zapovijed, da ima zagrebačkom biskupu Ivanu Smile odmah nadoknaditi štetu, koju je počinio još prošle godine poharavši biskupova imanja u križevačkoj županiji. Banovim izaslanicima bilo je dobro poznato, da je Stjepan Prodavić zaista pravi Vrag, kako ga je nazivala cijela gornja Hrvatska, pa su zato s većom oboružanom pratnjom stigli u Sušicu, ne bi li tako zastrašili neukrotivoga zulumćara. No taj pohod gospode banskih izaslanika nije nimalo zastrašio sušičkoga gospodara. Čim su mu predali banovu poruku napisanu na čvrstoj pergameni, s koje je visio velik voštani banski pečat, on ih upravo prezirno omjeri od glave do pete svojim zakrvavljenim očima, zgnječi gnjevno bansku poslanicu, rastrga je i baci u lice zaprepaštene banske gospode, koja su pred ovakovim nastupom Ördögovim uzmaknula za dva tri koračaja... Stariji banski poslanik Ivan Ders, zvan i Držić, sinovac podbana i župana zagrebačkoga Martina Držića, poviče povišenim glasom: Gospodine, ovako se ne ponaša jedan plemić, koji ovisi o milosti svijetloga kralja i njegova zamjenika u Hrvatskoj velemožnoga gospodina slavonskog bana! Ta primjedba Držićeva tako uzruja Stje pana Prodavića, da je počeo pljuvati prema banovim izaslanicima i mahnito vikati: Ako vi, ropska pseta, ovisite o milosti one skitnice Žigmunda i njegova pripuza Detrika Bubeka, bilo vam na čast, ali Stjepan Prodavić ne treba ničije milosti! Ja sam sâm svoj gospodar! Znajte, ja sam Vrag, i ako mi se s mjesta ne udaljite, okušat ćete, što znači sila i moć Stjepana Ördöga! I prije nego vas obojicu nogom ne izbacim poput paščadi napolje, tor - njajte se sami! Rekavši tu grožnju pristupi sasvim blizu obojici zaprepaštenih banskih izaslanika i pogleda ih tako strašnim očima, da im je cijelim tijelom prošla neka jeza. Gospodine, mi idemo! prozbori uzrujanim glasom Ivan Držić. Ali zapamtite, u nama ste teško povrijedili kraljevsku milost i velemožnoga gospodina slavonskog bana, koji su nas poslali k vama! Ovo je zločin, koji ćete vi skupo platiti! Napolje, nitkovi! poviče bijesno Proda vić. U mojoj vlastitoj kući i pod mojim rođenim krovom još mi se i grozite? Čekajte, ja ću vam dati popratnicu, kakvom vas jamačno nije još nitko počastio! Izgovorivši te riječi otvori teška hrastova vrata od dvorane i poče dozivati sluge: Imbro! Joža! Štef! Pustite brzo sve pse s lanca! I prije nego su se zaprepašteni banovi izaslanici mogli snaći, već je nekih dvadesetak velikih pasa štekćući i bijesno lajući provalilo u gornji gradski sprat. Tu stadoše ljuto režati na gospodu banske izaslanike, koji su na smrt blijedi neodlučno stajali posred dvorane ne znajući u prvi mah, što da počnu. Ali kada je Prodavić sa slugama počeo hustiti pse na banske izaslanike i vikati: Drži ga! Puci ga! jurnuše divlji psi kao bijesni na jadne izaslanike. Ovi u času pogibelji povadiše brzo svoje oštre mačeve i stadoše nemilo sjeći nahuškana pseta. Lavež pasa i kletve Ör dögove miješale se s vikom banskih izaslanika, koji su se očajno branili pred tim divljačkim napadajima sušičkoga Vraga i njegovih pasa. Ranivši nekoliko najjačih i najljućih pasa prokrčiše sebi izaslanici izlaz iz dvorane uzmičući očajno, korak po korak, dok se nijesu nekako provukli kroz vrata i našli se pred gradskim zidinama, gdje ih je čekala njihova oboružana pratnja, koja je zaprepašteno gledala, što se to zbiva s njihovom gospodom. A ozgora s gradske kule i čvrstih zidina orio se porugljiv smijeh Prodavićevih vojnika. I sam Vrag im je s glavne kule dovikivao: Sretan vam put, gospodo banski izaslanici! Pozdravite mi gospodina slavonskoga bana i pričajte mu, kako vas je ispratio hrvatski Vrag! Vaše rasparane hlače i raskomadani kožusi reći će vašem gospodaru više nego sve vaše riječi! Zbogom, slavna gospodo! Stojim vam na biljezi i nestrpljivo čekam i posjet gospodina slavonskoga bana, recite mu, da će mi biti vrlo milo, ako me posjeti. Za njegov dolazak, spremit ću se još bolje!... Banski izaslanici blijedi, preneraženi i pokunjeni ostaviše vražje Prodavićevo gnijezdo tjerajući svoje konje, da što prije izmaknu s vidika divljemu sušičkomu gospodaru, koji je zajedno sa svojim ljudima neprestano za njima udao i dovikivao: Sretan put, banska gospodo! Drugi put obucite deblje hlače i jače kožuhe! Hahaha!... Sretan vam put!...

Rijeke spajaju A folyók összekötnek 7 Ingrid Potočnjak: Jutarnje kupanje (Sedam Saturnovih godina) U sklopu IPA projekta «Povezivanje multimedijskih kulturnih centara u okviru prekogranične suradnje Pečuh Križevci», u dionici prijevoda književnih djela s hrvatskog na mađarski jezik prevedena je knjiga pjesama Ingrid Potočnjak: Jutarnje kupanje (Sedam Saturnovih godina), Križevci, 4M, 2006. Izdanje na mađarskom jeziku Ingrid Po toč njak, Reggeli fürdőzés (A Szaturnusz hét éve), Pécs, 2012. izdao je Hrvatski klub Augusta Šenoe, jedan od partnera u spomenutom projektu. Knjigu je uredio Silvestar Balić, a pjesme Ingrid Potočnjak na mađarski jezik načinio je Stjepan Blažetin. Omotnicu je osmislio András Bodó, a knjigu u 500 primjeraka tiskalo je izdavačko poduzeće Croatica, kaže odgovorni urednik izdanja Mišo Šarošac. Poruka Čitatelju: Dođe vrijeme kada ti se učini da je svijet začaran; ne sluša te što govoriš i ne vjeruje ti... Odlučiš se povući. Zaspati. San počinje... (svaki dan mi govori) uzmi si vremena pa sklopi ruke dok ti na njih spuštam Blagoslove možeš mi reći: čudo darivanja ali to je samo život jednostavno poput disanja dajem ti Snagu i Mudrost da Me prepoznaš u zrcalu I kada padamo u san, ostajemo ono što jesmo. (inicijacija) pred mojim očima samo je krug kroz koji se prosipa bijela svjetlost ogoljena do srži prihvaćam znamenja o kojima je potrebno šutjeti svjedočit ću s jedinim dokazom kojega uistinu imam: Cijelom Sobom (o uzništvu) sva su mi vrata prema svijetu čvrsto zatvorena osim onih širom otvorenih prema unutra a nisam više ja školjka samo biserom unutar ljušture zadovoljna jer sada trebam Zlatno i Srebrno (i Sunce i Mjesec) da rastoče samotno uzništvo (već me dovoljno i za ogrlicu Ima) (o sjećanju) lice je sfinga koji ključ otvara piramidu? negdje unutra faraon prekriženih ruku upravlja pogledom između dva oka lice kad postane piramida znat će odgovor (prapočetak) prije no što me prognaše dopustili su da vidim što ću sve zaboraviti kad me smjeste u nečiju utrobu i puste da plačem kada se rodim ostaviše da živim da rastem da tražim kome i čemu da se vratim kad shvatim (savjet) predajem ti zapis tovjega traženja (najviše što možeš učiniti) jest da sve što činiš učiniš SAMA gotovo savršenom iluzijom (životom) pronaći ćeš što si izgubila (o ljubavi) razum je otpušten neka vlada misao koja oduvijek bezvremena stoji i ne veže oblike mirise ni boje samo dopusti da Postoji izgubljeni oćut neopterećen glinom i tamjanom ( Erato, 2004.) (o glazbi) imaš li snage hrabrosti i vjere ostati nasamo sa sobom dok je jedini zvuk kojega čuješ samo beskrajna simfonija Svemira zaplesat ćeš u ritmu sa Životom tek tako pretvorena u plesačicu koja ne mari za pokret već za Zvuk možeš shvatiti koliko ti se milosti daje zato: utišaj glasove svijeta otvori uho za tišinu svoje duše Rođena sam 31. listopada 1960. godine. Nakon završene jezične gimnazije i dvije godine fakulteta od kojega odustajem, prolazi nekoliko godina prije nego što se zapošljavam. Da bih nekako ublažila posljedice raznovrsnih neprimjerenih radnih mjesta kroz koja sam prošla (nikada nisam radila u struci), vrlo rano okrećem se području alternativnih metoda koje unapre đuju zdravlje i poboljšavaju kvalitetu života (psihokibernetika Esena, reiki III stupanj, integralna meditacija, Tai Chi, makrobiotika). Pišem od osnovnoškolskih dana; sudjelovala sam i radovi su mi objavljivani u zajedničkim zbornicima mnogih pjesničkih susreta kojima sam prisustvovala (Poznanovec, Susreti pisaca amatera pod pokroviteljstvom Hrvatskog sabora kulture), u lokalnim novinama, časopisima te isto tako i u Quorumu (1986.) i 12-ici, časopisu za Riječ autorice književnost i kulturu iz Slavonskog Broda. Jedna pjesma uvrštena mi je u zbirku Erato Međunarodnog instituta za književnost (2004.), a dvije u zbirku najljepših ljubavnih pjesama u Koprivnici (književni natječaj Zvonimir Golob 2004.). Pjesme koje su pred vama plod su jednog teškog i istovremeno vrlo lijepog razdoblja kroz koje sam prošla i spoznala prekrasne, jednostavne istine. Uobličene u zbirku, pokušavaju doći do čitatelja već šest godina. Trenutno sretno živim i radim u Križevcima. Ingrid Potočnjak Križevci e-mail: ingrid.potocnjak@kc.t-com.hr

8 Rijeke spajaju A folyók összekötnek Ingrid Potočnjak Reggeli fürdőzés (A Szaturnusz hét éve) A Multimédiás kulturális központok összekapcsolása a Pécs- Križevci közötti határon átnyúló együttműködés keretében című IPA- projekt irodalmi művek horvát nyelvről magyarra történő fordítása elnevezésű projektegysége értelmében került sor Ingrid Po - točnjak: Jutarnje kupanje (Sedam Saturnovih godina, Križevci, 4M, 2006.) c. verseskötetének lefordítására. A magyar nyelvű kiadást Ingrid Potočnjak: Reggeli fürdőzés (A Szaturnusz hét éve), Pécs, 2012. címmel az említett projektben partnerként résztvevő August Šenoa Horvát Klub adta ki. A könyvet Bálity Szilveszter szerkesztette, Ingrid Potoč njak verseit magyarra ültette Blazsetin István-Stje pan Blažetin. A borítót Bodó András tervezte, a könyvet 500 példányban a Croatica Kiadó adta ki, mondja a felelős kiadó, Sárosácz Mihály. Üzenet az Olvasóhoz: Eljön az idő, amikor úgy tűnik, hogy a világ elvarázsolt, meg sem hallgat és nem hisz neked Visszavonulót fújsz. Aludni. Kezdődik az álom A szerző szavai 1960. október 31-én születtem. A gimnázium után két évet töltöttem egyetemen, majd abbahagytam. Elmúlt néhány év mire sikerült elhelyezkednem. A különböző, számos, de nekem nem megfelelő munkahely következményeit úgy próbáltam orvosolni, hogy nagyon korán fordultam az alternatív egészségmegőrző és életminőség javító módszerek felé (pszichokibernetika, reiki III. fokozat, integrál meditáció, Thai Chi, makrobiotika). Iskolás koromtól írok, számos írótalálkozón vettem részt, verseim antológiákban és gyűjteményekben, helyi újságokban a zágrábi Quorum (1986) és a slavonski brodi 12 irodalmi és kulturális folyóiratban jelentek meg. Egy versemet 2004-ben beválogatták a Nemzetközi Irodalmi In tézet Erato című antológiájába, kettőt pedig a koprivnicai legszebb szerelmes versek gyűjteményébe ( Zvonimir Golob Irodalmi Pályázat 2004.). A kötet versei egy ne héz, ugyanakkor nagyon szép időszak termése melynek során csodálatos, de egyszerű igazságokat sikerült felismernem. Kötetbe foglalva már hat éve próbálkoztak eljutni az olvasóhoz. Pilla natnyilag boldogan élek és dolgozok Križevciben. Ingird Potočnjak Križevci e-mail: ingrid.potocnjak@kc.t-com.hr (a zenéről) van erőd bátorságod és hited egyedül maradni magaddal míg egyetlen hang amit hallasz a Világűr végtelen szimfóniája táncra perdülsz az Élet ritmusában csak úgy táncosnővé változol akit nem érdekel a mozdulat csak a Hang fel tudod fogni mennyi kegyelmet kapsz ezért: halkítsd le a világ hangjait nyisd meg füled lelked csendjének (a rabságról) minden ajtó a világ felé gondosan zárva csak befelé állnak tárva-nyitva az ajtószárnyak de én már nem vagyok kagyló akinek elég a héjak közt rejtegetett gyöngy mert most az kell hogy Arany és Ezüst (Nap és Hold) zúzzák szét magányos rabságom (belőlem már fűzérre való Van) (beavatás) szemeim előtt csak kör látszik velejéig lekopasztott fehér fény szűrődik át rajta elfogadom a jeleket amikről hallgatni kell majd egyetlen birtokomban lévő bizonyítékkal tanúskodom: Saját Magammal (tanács) átadom neked keresgéléseid leiratát (a legtöbb mit tehetsz hogy amit teszel tedd EGYEDÜL) szinte tökéletes illúzióval (az élettel) megtalálod amit elvesztettél (őskezdet) mielőtt kiűztek volna megengedték hogy lássam mit felejtek majd el amikor valaki méhébe helyeznek és megengedik hogy születésemkor sírjak hagyták hogy éljek hogy nőjek hogy keressem kihez mihez térjek vissza amikor megértem (minden nap mondd) adj időt magadnak és tedd össze kezeidet miközben Áldásomat adom rájuk mondhatod: az ajándékozás csodája de ez csupán az élet egyszerű mint a lélegzet Erőt és Bölcsességet adok neked hogy felismerj a tükörben Amikor álomba merülünk, akkor is maradunk, akik vagyunk. (az emlékezésről) az arc szfinx melyik kulcs nyitja a piramist? valahol a belsejében fáraó keresztbe tett kézzel két szeme közt tekintetével irányít az arc miután piramissá válik tudni fogja a választ (a szerelemről) az értelemnek felmondtak uralkodjon a gondolat ami örökké időtlen áll s nem köt össze formákat illatokat színeket csak engedd Létezni az elveszett érzést ne nyomassza se agyag se tömjén ( Erato, 2004.) Prijevod: Stjepan Blažetin

Rijeke spajaju A folyók összekötnek 9 István Blazsetin alias Stjepan Blažetin svoje pjesme napisane na hrvatskome preveo na mađarski jezik Stjepan Blažetin, hrvatski je pjesnik, rođen u Mađarskoj, pripadnik hrvatske zajednice u Mađarskoj, prvi među pjesnicima iste zajednice koji je objavio samostalnu jednojezičnu, na mađarskom jeziku, zbirku pjesama. Kao kuriozitet je i činjenica kako je pjesnik ujed - no i prevoditelj svojih pjesama. Stjepan Blažetin priznat je u pjesničkim krugovima u matičnoj domovini, član je Društva hrvatskih književnika. Znatan broj pjesma Stjepana Blažetina preveden je na njemački i slovenski jezik. Tako on-line književni časopis www. locutio.si donosi pjesme Stjepana Blažetina na slovenskom jeziku u prijevodu slovenskoga književnika Marjana Pungartnika. Mađarska je književna publika imala prilike do sada upoznati dio stvaralaštva hrvatskih pjesnika iz Mađarske kroz dvojezične zbirke Jolanke Tišler, Josipa Gujaša Đuretina, Katarine Gubrinski Takač, Ladislava Gujaša, pjesme Đure Pavića, Marka Dekića Zbirka Stjepana Blažetina prva je samostalna zbirka jednog hrvatskog pjesnika iz Mađarske na mađarskom jeziku. Zbirka pjesama egy adag értelmetlenség zapravo je prijevod ili, kako pjesnik prevoditelj reče, pokušaj prijevoda zbirke pjesama objavljene u Biblioteci Prozor Hrvatskoga znanstvenog zavoda 2003. godine u Pečuhu. Radi se o zbirci Stjepana Blažetina porcija besmisla zb(i)rka, čije je uređivanje potpisao Stjepan Lukač. Zbirka pjesama Blazsetin István: egy adag értelmetlenség, ugledala je svjetlo dana u nakladi Hrvatskoga kluba Augusta Šenoe, Pečuh, 2012. godine, urednik je zbirke Bálity Szilveszter. Kako naglašava uime izdavača Mišo Šarošac, zbirka je nastala kao dio prekograničnog projekta koji Hrvatski klub Augusta Šenoe provodi s Gradskom knjižnicom Franjo Marković iz Križevaca iz sredstava pretpristupnog fonda IPA. Predstavljanje ove zanimljive zbirke, u pečuškome Klubu Augusta Šenoe, na dva jezika, vodio je književni kritik Zoltán Medve, profesor na Odsjeku za hungarologiju Sveučilišta u Osijeku, razgovarajući sa Stjepanom Blažetinom. Govorilo se o pjesništvu Stjepana Blažetina, teškoćama prevođenja poezije i proze, mjestu i ulozi Stjepana Blažetina u korpusu cjelokupne hrvatske književnosti i znanosti o hrvatskoj književnosti Stjepan Blažetin profesor je na Odsjeku za hrvatski jezik i književnost Filozofskog fakulteta Sve učilišta u Pečuhu, od 1988. godine. Književni kritik, povjesničar, pjesnik, umjetnički prevoditelj, ponajbolji poznavatelj hrvatske književnosti u Mađarskoj druge polovice 20. stoljeća, autor brojnih studija, prijevoda, antologičar, autor kapitalnog djela Književnost Hrvata u Mađarskoj od 1918. godine do danas, u izdanju Matice hrvatske Osijek 1998. godine. Knji ga je nagrađena srebrnom poveljom Matice hrvatske. Malo se o tome govorilo i malo se o tome zna u redovima Hrvata u Mađarskoj. Stjepan Blažetin uredio je niz knjiga, zbornika... Stjepan Blažetin od 2011. godine ravnatelj je Znanstvenog zavoda Hrvata u Mađarskoj, ustanove u održavanju Hrvatske državne samouprave, najvišega političkog tijela Hrvata u Mađarskoj, za njegovo ime veže se niz društvenih aktivnosti unutar hrvatske zajednice u Pečuhu, Baranji i Mađarskoj, predsjednik je Matice hrvatske Ogranak Pečuh, član više civilnih hrvatskih udruga, organizacija... Stjepan Blažetin pjesme piše na hrvatskom jeziku iako je najprije naučio mađarski jezik od majke, kasno je počeo pisati poeziju i razmjerno malo piše, kazao je između ostaloga na predstavljanju. Do sada ima objavljene tri zbirke pjesama. Suautorsku Generacijska antologija, sa srpskim pjes - nikom iz Mađarske, gimnazijskim kolegom iz nekadašnje Hrvatskosrpske gimnazije u Budimpešti Drago mirom Dujmovom, izdanom 1991. godine u izdanju Srps koga demokratskog sa veza i udruge Mladost, zbirka porcija besmis la zb(i)rka te najnovija zbirka pjesma na mađarskom jeziku egy adag értelmetlenség. jama cijelo jedno poslijepodne bacao sam vijence s tvoga groba mama ih je polako skidala jedan po jedan a jama gutala gutala polako otkrismo tvoj grob skinuli tešku odjeću i pustili sjevercu da te pomiluje tamo kamo naše ruke više ne dopiru i krilima vjetra poletješe latice oteo se poneki celofan i krenuše blagom dolinom gdje mura prema suncu vijuga Zoltán Medve naglasio je kako je prijevod zbirke pjesma porcija besmisla zb(i)rka na mađarski jezik nastao u razmaku od devet godina, ali je forma dviju zbirki spomenute i zbirke pjesama egy adag értelmetlenség ista, serija slika, trenutaka, osjećaja javlja se u obadvije s jednakom snagom. Pjesnik lirski razmatra, donosi doživljaje, odnose sebe i ljudi oko sebe. Sve to začinjeno pjesničkom ironijom i autoironijom naglasio je Medve. Stjepan Blažetin rekao je kako je pokušao ostati vjeran izvorniku, ne stvarati novu pjesmu, ali pokazalo se to nemogućim zadatkom, kao i uvijek pri prevođenju. Trebale su snažne kočnice, da ne napiše drugo, i da se uvijek vrati tekstu pjesme iz zbirke objavljene 2003. godine, u kojoj se nalaze i pjesme napisane prije dvadeset godina. Dva jezika nisu ista, pa ni dvije pjesme ne mogu putem prijevoda biti iste. Riječi uvijek imaju specifična značenja. Bilo je i pjesama koje uopće nisam želio prevesti, ali sam ipak to učinio, jednu sam i nehotice izostavio, ali me je izdavač pri korekturi rukopisa upozorio na to. Stjepan Blažetin (1963), pjesnik i umjet nički prevoditelj uredio je dvije antologije hrvatskoga pjesništva u Mađarskoj: Rasuto biserje (2002), koje je doživjelo dva izdanja, Sjajna Igra (2010), na hrvatski prevodio između ostalih Pétera Esterházya, Miklósa Rad nótia, Istvána Örkénya, Jánosa Pilinszkya, Tvrtka Vujitya, Zsigmonda Móricza, Katalin Thuróczy, na mađarski je prevodio pjes - me Slavka Mihalića, Marija Suška, Ivana Rogiča Nehajeva, Slavka Jandrička, Tvrtka Vuko vića..., zbirku Ingrid Potočnjak: Reggeli fürdőzés... -hg-

10 Rijeke spajaju A folyók összekötnek Blazsetin István alias Stjepan Blažetin saját horvát nyelven írt verseit fordította magyarra Blazsetin István Stjepan Blažetin Magyar országon született horvát költő, a magyarországi horvát közösség tagja, a közösséghez tartozó költők közül elsőként jelentette meg önálló magyar nyelvű versgyűjteményét. Ritkaságnak számít az is, hogy a költő maga fordította le saját verseit. Az anyaországi irodalmi körökben Bla zsetin István elismert költő, tagja a Horvát Írók Társaságának. Verseit szép számban fordították le német és szlovén nyelvre. Így a szlovén internetes folyóirat, a www. locutio.si is közli Blazsetin István verseit Marjan Pungartnik szlovén irodalmár szlovén nyelvű fordításában. A magyar irodalmi közvéleménynek al kalma volt megismerni a magyarországi horvát költők munkásságának egy-egy szeletét Jolanka Tišler, Josip Gujaš Đuretin, Katarina Gubrinski Takač, Ladislav Gujaš két nyelvű kötetei, valamint Đuro Pavić, Mar ko Dekić versei révén Blazsetin István az első magyarországi horvát költő, akinek kötete magyar nyelvű önálló kiadásban is megjelent. Az egy adag értelmetlenség verskötet valójában fordítás, avagy a költő szerint a Biblioteka Prozor Ablak könyvek sorozat keretében a Horvát Tudományos Intézet által Pécsett 2003-ban megjelentetett verseskötettel kapcsolatos fordítási kísérlet. A szóban forgő mű Blazsetin István porcija besmisla zb(i)rka című kötete, amelynek szerkesztését Stjepan Lukač Lukács István látta el. Blazsetin István: egy adag értelmetlenség c. verseskötete az August Šenoa Horvát Klub kiadásában látott napvilágot Pécsett 2012- ben, szerkesztője Bálity Szilvesz ter volt. Amint azt a kiadó nevében Mišo Šarošac kihangsúlyozta, a verseskötet a Križevci Franjo Marković Városi Könyvtárral együttműködésben az IPA előcsatlakozási alapok pályázatán elnyert pénzeszközök segítségével valósult meg. Az érdekes kötetnek a pécsi August Šenoa Klubban történt bemutatását és a Blazsetin Istvánnal folytatott beszélgetést Medve Zol tán irodalomkritikus, az Eszéki Egyetem Hungaroló giai Tanszékének professzora ve zette két nyelven. Szó esett Blazsetin István költészetéről, a költői és prózai művek fordításának nehézségeiről, Blazsetin Istvánnak az egyetemes horvát irodalomban és irodalomtudományban elfoglalt helyéről és szerepéről. Blazsetin István a Pécsi Tudomány egye tem Bölcsészettudományi Kar Horvát Tan szé kének tanára 1988 óta. Irodalomkritikus, történész, költő, műfordító, a huszadik század második fele magyarországi horvát irodalmának egyik legjobb ismerője, számos tanulmány, fordítás szerzője, antológiaszerkesztő, az 1998-ban az eszéki Matica hrvatska gondozásában megjelent nagyszabású mű, A magyarországi horvátok irodalma 1918-tól napjainkig szerzője. A könyv elnyerte a Matica hrvatska ezüst diplomáját. Kevés szó esett erről, keveset tudnak róla a magyarországi horvátok is. Blazsetin István számos könyvet, gyűjteményt szerkesztett 2011 óta igazgatója a magyarországi horvátok legfőbb politikai testületének, az Országos Horvát Önkormányzatnak a fenntartásában álló Ma gyarországi Horvát Tudományos Intézetnek. Nevéhez számos a pécsi, baranyai, magyarországi horvát közösségek életét meghatározó társadalmi tevékenység kapcsolódik, elnöke a Matica hrvatska Pécsi Tagozatának, több horvát civil egyesület, szervezet tagja Annak ellenére, hogy édesanyja révén először a magyar nyelvet sajátította el, Blazsetin István horvát nyelven írja verseit. Későn kezdett verselni, viszonylag keveset ír, mondta a bemutatkozás során. Ezidáig három verseskötete jelent meg. Társszerzőként kapott helyet az egykori budapesti horvátszerb gimnáziumbeli osztálytársával, Dragomir Dujmovval 1991-ben a Szerb Demokratikus Szövetség és a Mladost Egyesület által kiadott Generacijska antologija című kötetben, majd jelent meg a porcija besmisla zb(i)rka, s végül a magyar nyelvű egy adag értelmetlenség. Medve Zoltán kihangsúlyozta, hogy a porcija besmisla zb(i)rka magyar nyelvű fordítása kilenc év távlatában keletkezett, de a két kötet, az előbb említett, valamint az egy adag értelmetlenség formailag ugyanaz, ké pek, pillanatok, érzések sorozata mindkettőben egyazon erővel bukkan fel. A költő lírai megfigyelőként élményeket vonultat fel, a körülötte lévő emberekhez való viszonyát taglalja. Mindezt némi költői iróniával és ön iróniával fűszerezi emelte ki Medve. jama (gödör) egy délutánon át koszorúkat dobáltam sírodról anyu lassan egyesével szedegette őket a jama meg csak falta falta falta lassan kitakartuk sírodat leszedtük nehéz öltözékét és utat nyitottunk a szélnek hogy megsimogasson ahol kezünk már nem ér el szél szárnyán szirmok szálltak magasba szökött néhány celofán s a szelíd völgy mentén indultak útra hol nap felé kígyózik a mura Blazsetin István elmondta, hogy megpróbált az eredeti versekhez hű fordítást készíteni, nem új verseket létrehozni, de ez, mint annyi más esetben, amikor fordításról van szó, képtelen feladatnak bizonyult. Állandó visszafogottságra volt szükség, nehogy újat alkosson, hogy mindig vissza tudjon térni a még húsz évvel ezelőtt írt verseket is tartalmazó 2003-as kötet versszövegéhez. A két nyelv nem egyforma, így a fordítás révén született vers sem lehet azonos az eredetivel. A szavaknak mindig sajátos jelentése van. Voltak olyan szavak, amelyeket egyáltalán nem szándékoztam lefordítani, mégis megtettem, egyet meg véletlenül hagytam ki, de a kiadó a korrektúra során felhívta rá a figyelmemet. Blazsetin István (1963) költő és műfordító két antológiát szerkesztett a magyarországi horvátság költészeti örökségéből: Rasuto biserje (2002), amely két kiadást ért meg, Sjajna Igra (2010), horvátra fordította többek kö zött Esterházy Péter, Radnóti Mik lós, Ör - kény István, Pilin szky János, Vujity Tvrt ko, Mó ricz Zsig mond, Thuróczy Ka ta lin műveit, magyarra pedig Slavko Mihalić, Ma rio Suško, Ivan Rogić Ne hajev, Slavko Jend ričko, Tvrtko Vuković mű veit..., valamint Ingrid Po točnjak Reggeli fürdőzés c. művét... -hg-

Rijeke spajaju A folyók összekötnek 11 Költői tevékenység Križevci (Kőrös) város környékén A szülőföld témáját felölelő versek több ségében szerzők a helyi nyelvjárást alkal mazva írják le az őket körülölelő táj termé szeti szépségeit, az ott élő embereket, életüket és szokásaikat. Križevci (Kőrös) város területén az utóbbi tizenöt évben gazdag költészeti tevé keny - ség bontakozott ki. A városi Franjo Mar - ković Könyvtár polcain számos kőrösi szerző ver seskötetét találhatjuk meg, amelyek három tematikus egységet ölelnek fel: 1. Szülőföld 2. Lélek és szellem (vallásos) 3. Élet A szülőföld témá jához leginkább az alábbi szerzők és műveik kapcsolódnak: 1. Vladimir Kramar- Lale: Zbirka pjesama iz Ravna i o Ravnu (Verseskötet Ravnoból, Ravnoról) 2. Josip Petrlić-Pjer: Odškrinuti snovi (Kitárt álmok) 3. Katarina Pavletić: Tuga uspomena (pjes me iz mladosti) (Emlékek szo - morúsága (fiatalkori versek)) 4. Nevenka Ritterman Oštrić: Sklerozna popevka (Elmeszesedett dal) 5. Tomislava Tonac-Topolovec (irodalmi folyóiratokban közöl verseket) A szülőföldhöz kapcsolódó tematikában Ivan Mihalić alkotásai a legkiemel - kedőbbek. Ő a szülőföldjébe szerelmes ember, róla ír, a benne töltött életéről, egész gyermekkorától a szomorú beteljesedésig. Nagyon érzelmesen és érzékletesen idézi fel azokat az időket, amikor ez a vidék, a szü lő - föld igazi értékekben bővelkedett, a mindennapok apró jeleiben, öszinteségében, egysze - rű ségében, no meg a gyönyörű ter mészeti környezetben ott rejtőzött az élet min den öröme és szépsége. Ivan Mihalić: «Prigorje» Északról a nagy Kalnik Prigorje-ra néz Jobbra Zágráb, balról Kapronca Középütt meg Kőrös Körülünk mindenütt dombok Síkvidék sehol Merre szemed csak ellát Lankák díszlenek Ősidők óta szőlő Sokféle terem itt Idevalósinak jól áll Szőlővesszőt hogyha kapál Dolgozni vagy inni Génjeiben ez áll Ha elvennék tőle Nem is létezne már Mateja Raguž: Mudrost križa A kereszt bölcsessége Kerszted tövében Istenem A bölcsesség csöndje Tanulom hogy is kell Térdemet földig hajtani S közben senkinek szemére nem vetni bukásomat. Tanulom hallgatni a káromlást és csúfkodást S tűrni, hogy elvegyék, mit Magaménak szeretnék tudni. Imádkozni tanulok. Megbocsátani. Szenvedni. Mindenkiért, mindenkivel. Akaratom ellen. Tanulok szeretni és megérteni, És végtelen időkig várni. S nehéz, a bölcsesség, mit számomra nyújtasz. Kereszted tövében Istenem A szeretet csöndje Kifeszítve, széttárt karral Választ és Erőt ad. Egyik legszebb verse a: Prigorje. Kőrös város környéke költészeti alkotásaiban hangsúlyos szerephez jut a szellemi-lelki (val lásos) tematika, ilyen jellegű verseiket a köl tők legygakrabban a spirituális lírai alko - tások gyűjteményes köteteiben jelentetik meg. Ilyen jellegű gyűjteményes kötetek: 1. Zašto me pozvao Gospod? (Miért szólított meg az Úr?) 2. Nebeska bonaca (Égi szélcsend) 3. K Bogu, koji razveseljuje (Istenhez, ki megörvendeztet) A szerzőként és szerkesztőként egyaránt közreműködő Stjepan Kranjčić által kiadott Zašto me pozvao Gospod? (Miért szólított meg az Úr?) című lelki-szellemi tematikájú gyűjteményes kötetben az alábbi Kőrös kör - nyéki költők szerepelnek versekkel: 1. Nada Poturiček: Povjerenje (Bizalom) 2. Mateja Raguž: Mudrost križa (A kereszt bölcsessége) 3. Danijela Zagorec: Dodir (Érintés) 4. Stjepan Kranjčić: Zašto? (Miért?) A Nebeska bonaca (Égi szélcsend) című verseskötetben Vlatka Raguž a Moja hodo - čašća (Az én zarándoklataim) című verset jelentette meg, míg Ankica Špoljarić Mandić Uskrsni sonet (Húsvéti szonett) c. verse a K Bogu, koji razveseljuje (Istenhez, ki megörvendeztet) c. versgyűjteményben jelent meg. A spirituális versek közül kiemelkednek Mateja Raguž Istennek és a benne, valamint a hitben meglelt menedéknek szentelt alkotásai. A mindennapi életből merítkező (gondolati és reflexív) versek az alábbi szerzők alkotásai: 1. Dubravko Havojić: Labirint života (Az élet labirintusa) 2.) Josip Petrlić-Pjer: Odškrinuti snovi (Kitárt álmok) 3. Ingrid Potočnjak: Jutarnje kupanje (Reggeli fürdőzés) A Nemzetközi Irodalomtudományi Intézet pályázata kapcsán kiadott Erato 04 című kötetben a következő szerzők és műveik szerepelnek: 1. Ivona Šajatović: Začarana (Megba bo - názva) 2. Marija Ileković: Sreli smo se barkama (Bárkáink találkoztak) 3. Martina Majdak: Tek kad pjesnik umre (Csak, ha a költő meghal) 4.) Matej Tolnaj: Razlog za život (Ok az életre) 5. Mateja Raguž: Nakon bure (Vihar után) 6. Ozren Vlainić: Stabla (Fatörzsek) Dubravko Havojić: Bajuszok Fura dolog a bajusz Nappal dísz, éjjel borzadály. Van, ki mondja, ajándék, De nekem csak kötőfék. Egyszer elrejt Sors elől, az élettől. Máskor a több kevesebb, A lélekben lakozik a szépség. Funkciótlan csak úgy állnak, Mintha az orr tartaná. Van, aki meg befesti, Legyen neki díszére. Piperkőcnek büszkesége, Régi bajusz bölcsesség. Van, kinek csak huncutság, Jókedvében bolondság. Hű társaim, kísérőim, Festményekről szemlélőim. Árnyékomhoz tartoznak, Megszokásból itt vannak. Ebben a témacsoportban kiemelkedik Dub - rav ko Havojić verse, a Brkovi (Bajuszok), amelyben szembeállítja a bajuszokat mindennel, amit az élet hoz számára, még az érzel - mekkel is, amelyek a szerzőben magá ban, a bajusz tulajdonosában váltakozva törnek fel. prof. mag. Ana Rajković, Gradska knjižnica Franjo Marković

12 Rijeke spajaju A folyók összekötnek Pjesnički rad u Križevačkom kraju Većina radova zavičajne tematike pisana je na dijalektu kraja u kojem autori žive i grade književno stvaralaštvo, te opisuje krajolik, prirodne ljepote, ljude toga kraja, njihov način života i običaje. Unatrag petnaest godina na području Kri - ževaca i okolice zabilježen je vrlo bogat pjesnički rad. U knjižničnoj građi gradske knjižnice Franjo Marković, u Križevcima, susrećemo se s mnogim zbirkama pjesama križevačkih autora, koje se tematski dijele u tri cjeline, a to su: 1. Zavičajna tematika 2. Duhovna tematika 3. Životna tematika U autore zavičajne tematike možemo ubrojiti ove autore i njihove zbirke: 1. Vladimir Kramar-Lale: Zbirka pjesama iz Ravna i o Ravnu 2. Josip Petrlić-Pjer: Odškrinuti snovi 3. Katarina Pavletić: Tuga uspomena (pjesme iz mladosti) 4. Nevenka Ritterman Oštrić: Sklerozna popevka 5. Tomislava Tonac-Topolovec (objavljuje u književnim časopisima) U zavičajnoj tematici najistaknutiji su radovi Ivana Mihalića, koji, zaljubljen u svoj rodni kraj, piše o njemu, o svojem životu u tom kraju od djetinjstva do tužnog završetka. Vrlo sjetno i emotivno evocira vrijeme kad su se u njegovu kraju živjele istinske vrijednosti, a u sitnim gestama svakodnevnice, iskrenosti, jednostavnosti, te prekrasnoj prirodi pronalazili se radost i ljepota života. Jedna od njegovih najljepših pjesama je: Prigorje. Na području križevačkog kraja zastupljena je i duhovna tematika u pjesništvu, a pjesnici Ivan Mihalić: Prigorje Veliki Kalnik sa severa Na Prigorje gledi Zagreb desno, levo Koprivnica A Križevci u sredi. Bregi svukud oko nas su Baš nema ravnice Ali oko kam ti segne Po svud su gorice Još od negda tu je loza Sake fele grozd do grozda Prigorec gda trs okapa Neizbežna mu je poza Bilo delat ili piti V genu njemu piše Toga gena da mu zemu I ne bi ga bilo više. svoje radove objavljuju najčešće u zbornicima duhovnog stvaralaštva. Pjesme duhovne te - ma tike nalaze se u zbornicima duhovnog stvaralaštva: 1. Zašto me pozvao Gospod? 2. Nebeska bonaca 3. K Bogu, koji razveseljuje U zborniku duhovnih pjesama autora i urednika Stjepana Kranjčića Zašto me po - zvao Gospod?, javljaju se ovi autori križe - vačkog kraja, s pjesmama: 1. Nada Poturiček: Povjerenje 2. Mateja Raguž: Mudrost križa 3. Danijela Zagorec: Dodir 4. Stjepan Kranjčić: Zašto? Za zbornik pjesama duhovne tematike: Nebeska bonaca, Vlatka Raguž objavljuje pjesmu: Moja hodočašća, a pjesnikinja Ankica Špoljarić Mandić objavljuje pjesmu: Uskrsni sonet u zborniku radova duhovne tematike: K Bogu, koji razveseljuje. U pjesmama duhovne tematike izdvaja se Mateja Raguž sa svojim pjesmama posve ćenim Bogu i utočištu koje je našla u Bogu i vjeri. Križevci i okolica ponosni su na svoje pjesničke stvaratelje, a mnogi pjesnici su do danas ostali i anonimni jer nije bilo prilike da objave svoje radove, no nadamo se da će se u Podno tvoga križa Bože tišina mudrosti Mateja Raguž: Mudrost križa Učim kako koljeno prignuti do zemlje a pri tom nikoga ne kriviti za svoj pad. Učim kako slušati psovku i ruganje i otrpjeti kad mi otmu što bih htjela da je moje Učim moliti. Opraštati. Patiti. Za svakoga, sa svakim. Protiv svoje volje. Učim ljubiti i razumjeti, i beskrajno dugo čekati. I teško je, ta mudrost koju mi nudiš. Podno tvoga križa Bože Tišina ljubavi Raspeta i raskriljenih ruku daje mi razlog i snagu. Dubravko Havojić: Brkovi Brkovi su čudna stvar danju ures, noću jeza. Netko smatra da su dar, a meni su obaveza. Nekad služe za skrivanje, Od sudbine i života. Često više znači manje, U duši je sve ljepota. Bez funkcije oni stoje, kao da ih drži nos. Ponekad ih ljudi boje, da im budu na ponos. Kicošu je brk za hvalu, A starina mudrost krije. Nekom služi tek za šalu, da se samom sebi smije. Vjerno prate oni mene, gledaju sa svake slike. Sad dio su moje sjene, ja nosim ih iz navike. skorije vrijeme i njima pružiti prilika, te će nam, kao i dosad navedeni autori, pružiti priliku da se upoznamo s njihovim pjesničkim radovima, te se pridružiti skupini uspješnih stvaratelja na našem području. Životnom (misaonom i refleksivnom) tema tikom bave se sljedeći autori u svojim djelima: 1. Dubravko Havojić: Labirint života 2. Josip Petrlić - Pjer : Odškrinuti snovi 3. Ingrid Potočnjak: Jutarnje kupanje U zbirci pjesama s natječaja Međuna - rodnog instituta za književnost: Erato 04, pjesme objavljuju: 1. Ivona Šajatović: Začarana 2. Marija Ileković: Sreli smo se barkama 3. Martina Majdak: Tek kad pjesnik umre 4. Matej Tolnaj: Razlog za život 5. Mateja Raguž: Nakon bure 6. Ozren Vlainić: Stabla U žvotnoj tematici izdvaja se Dubravko Havojić s pjesmom Brkovi, u kojoj brkove suprotstavlja svemu što mu život nosi, uključujući i različite emocije, koje se iz mje - njuju u samome autoru, vlasniku brkova. prof. mag. Ana Rajković, Gradska knjižnica Franjo Marković

Rijeke spajaju A folyók összekötnek 13 Hrvatski klub Augusta Šenoe Širenje kulturne autonomije Hrvata u Mađarskoj Još davnih sedamdesetih godina 20. stoljeća starinska zadruga (Poljoprivredna zadruga iz Starina) nekretninu u Ulici Tamása Eszea br. 3 poklonila je pečuškome gradskom vijeću. To je potaknuo tadašnji predsjednik starinske zadruge Đuso Dudaš zato da ta ista nekretnina služi potrebama Hrvata u gradu (tadašnjega južnoslavenskog življa). Spomenuta zgrada na poticaj pečuških intelektualaca od 3. prosinca 1983. godine nosi ime Augusta Šenoe. Od kolovoza 1983. zaposlen je voditelj Kluba Augusta Šenoe u osobi Miše Heppa. U Klubu od samih početaka (od ožujka 1982.) djeluje Ženski pjevački zbor Augusta Šenoe, kružok vezilja (od 1985.), priređuju se književne tribine, natjecanja hrvatskih vinogradara U proteklih 30 godina, kazuju, više od pola milijuna ljudi prošlo je kroz prostore Kluba u kojima se odvijalo na tisuće programa. Pomoću mohačke Bazične knjižnice, nakon otvorenja Kluba, u njemu je otvorena knjižnica, danas s više od pet tisuća naslova. Izložbe, vjerske tribine, književni susreti, predavanja, predstavljanje najnovijih hrvatskih i inih izdanja, gostovanja istaknutih umjetnika i u Klubu i u samome gradu ostvarena su posredstvom Kluba kao i niz hrvatskih priredaba, znanstvenih simpozija, otkrivanja spomen-ploča istaknutim Hrvatima, tribina, okruglih stolova, đačkih i studentskih večeri i druženja... Ugovorom o darivanju pečuškoga Hrvatskog kluba Au - gusta Šenoe sa strane grada Pečuha u vlasništvo HDS-a, potpisanim 2. lipnja 2009. godine, Klub se vraća Hrva tima u Mađar - skoj, postaje dio njihove politike, kulturne autonomije i izgrad - nje institucionalne baze. HDS je u vlasništvo dobio zgradu u samom središtu grada Pečuha, u staroj gradskoj jezgri, te utemeljio novu ustanovu Hrvatski klub Augusta Šenoe. Grad Pečuh obvezao se kako će i dalje davati, od 2010. godine, za djelatnost ustanove iz gradskog proračuna najmanja dva milijuna forinti. Vo - ditelj Kluba od utemeljenja do 2007. godine bio je Mišo Hepp, a od 2007. do danas na čelu Kluba je Mišo Šarošac. U zgadi Kluba su i prostorije Znanstvenog zavoda Hrvata u Ma đarskoj, koji je HDS-ova ustanova, a kojom ravna Stjepan Blažetin. Ondje je i knjižnica, a dolje velik i obnovljen podrum pogodan za niz događanja i druženja koji može primiti stotinjak posjetitelja. Svoju adresu ovdje ima niz hrvatskih civilnih udruga koje djeluju u gradu i šire. Tako Udruga ba ranjskih Hrvata, Matica hrvatska Ogranak Pečuh, Kulturna udruga Augusta Šenoe, Ženski pjevači zbor Augusta Šenoe, Udruga hrvatskih vinogradara u Ma đarskoj, Organi zacija hrvatskih samouprava Baranjske županije, pečuška Hrvatska samo uprava Ženski pjevači zbor Augusta Šenoe Ženski pjevači zbor Augusta Šenoe utemeljen je sredinom 1982. godine u pečuškome Klubu Augusta Šenoe, a utemeljile su ga djelatnice pečuškoga Hrvatskog vrtića. Prvi voditelj Zbora do svoje smrti bio je učitelj, sakupljač narodnoga blaga, kantor Ladislav Matušek. Nakon njega petnaestak godina zborovođa je bila Marta Rohonczi, a posljednjih nekoliko godina Zbor vodi Marija Bošnjak uza stručnu pomoć Judit Orcsik Ćatić. Trideset godina života i rada zbora obilježili su brojni nastupi u Mađarskoj i diljem Europe, kao i u matičnoj domovini Hrvatskoj. Zbor su pratila dva or - kestra: dugi niz godina Orkestar Baranja, a zadnjih desetak godina Orkestar Vizin. Mnoge su pjevačice pjevale i pjevaju u Zboru, od onih koji su ga utemeljili mnogi su i danas djelatni članovi. Snimljene su mnoge minute radijskog i televizijskog programa, pisalo se o Zboru u hrvatskom tisku u Ma - đarskoj i šire. Članice mu pjevaju u prek rasnoj nošnji; svaka nosi vlastitu narodnu nošnju svoje etničke skupine, od mnogih koje karakteriziraju ovdašnje Hrvate. Zbor je naš ponos i dobiva brojna priznanja, i gledateljstva i struke. Pjevaju svete mise (djeluju i kao crkveni zbor), poticatelj je brojnih hrvatskih okupljanja u Pečuhu, ima redovite tjedne probe koje se ne propuštaju... Zbor se diči dvjema kazetama ( Raspjevani baranjski Hrvati i Lijepa si, lijepa i CD pločom Oj, Baranjo koju su snimili uz pratnju Orkestra Vizin. Sudjelovao je i s drugim izvođačima na nizu glazbenih izdanja. Brojne nagrade obilježile su rad Zbora u proteklih trideset godina, spomenimo najvažnije: odličje zlatne kvalitete, odličje izvrsnog zbora, velika nagrada Lajos Vass. Ženski

14 Rijeke spajaju A folyók összekötnek UDRUGA HRVATSKIH VINOGRADARA U MADARSKOJ Udruga hrvatskih vinogradara u Mađarskoj od samog osnivanja smatra svojim ciljem da članovima pruža mogućnost stručnog usavršavanja i njegovanja materinjske riječi. Osim toga njeguje stare običaje vezane uz vinogradarstvo i vinarstvo. Radi ostvarivanja tih ciljeva organiziraju usavršavanja i stručna putovanja, pozivaju poznate enologe iz Hrvatske, znamenite vinogradare-vinare koji upoznavaju članove sa svojim metodama proizvodnje grožđa i vina. Odlaze na stručna putovanja u poznata hrvatska vinogorja, sudjeluju na najvažnijim domaćim i međunarodnim natjecanjima, iz - ložbama i sajmovima. Svake godine priređuju natjecanje vinara Hrvata u Mađarskoj, koja se upriliče u naseljima gdje žive Hrvati-vinogradari. Pored toga svake godine na Sv. Luciju organiziraju vinsku izložbu članova, gdje se prikazuju i partneri iz Hrvatske. pjevački zbor Augusta Šenoe simbol je izvrsne zborske pjesme naših Hrvata već trideset godina. Temeljni je cilj ostao isti kao i prilikom utemeljenja: očuvanje izvorne narod ne pjesme Hrvata u Mađarskoj. Multimedijlani hrvatski centar u Pečuhu Novi multidedijlani prostor Hrvatskog kluba Augusta Šenoe nudi niz uslužnih djelatnosti. multimedijalne prezntacije, audovizualne ak - tivnosti, predavanja za odrasle i djecu, filmske projekcije, konferencije, simultano prvođenje, koncerte, izložbe, prezentacije najnovijih knjiga, susrete s čitaeljima, forume... Posjetiteljima je na usluzi knjižnica s preko 5 000 naslova na hrvatskom jeziku, pe - riodika, znanstveni časopisi, obavezna lektira, rječnici... HRVATSKA KULTURNA UDRUGA AUGUSTA ŠENOE Sa svojim programima uveliko doprinese očuvanju identiteta hrvatske zajednice u Ma - đarskoj. U prostorijama kluba redovito priređuje izložbe, prija-teljske sastanke, književne večeri, filmske klubove, serije predavanja i razne sastanke. To znači godišnje ostvarivanje oko sto programa. Udruga efikasno djelovanje jača na taj način, da surađuje sa hrvatskim institucijama (Odsjek za kroatistiku Filozofskog fakulteta Sveu či lišta u Pečuhu, Hrvatski vrtić, osnovna škola, gimnazija i učenički dom Mi roslava Krle že, zajednica katoličkih vjernika itd.), i stoji u dnevnom kontaktu sa organi-zacijama i udrugama sličnog ka - rak tera u R. Hrvatskoj. Hrvat ska kulturna udruga Augusta Šenoe zad - njih 14 godina postala je jedna od najizrazitijih kulturnih čimbenika u gradu Pečuhu i okolici. Integracijom Hrvatske u Europsku uniju njegovanje nacionalnosnih vrijednosti među mlađim generacijama dobiva sve veći značaj. O njima ovisi budućnost Europe, oni su nosioci kulture među ostalog i kulture manjina trećeg tisućljeća. Branka Blažetin Foto: Á. Kollár 7624 PÉCS, Esze Tamás u. 3. Tel.: +36-72/ 211-736 Mobil: +36-30/ 864-6395 www.senoa.hu www.media-net.hu senoa@senoa.hu media-net@senoa.hu

Rijeke spajaju A folyók összekötnek 15 August Šenoa Horvát Klub A magyarországi horvátok kulturális autonómiájának kiszélesítése A 20. század hetvenes éveiben a drávasztárai tsz (Drávasztárai Mezőgazdasági Termelő - szövet kezet) a pécsi városi tanácsnak ajándékozta az Esze Tamás utcában álló ingatlanát. Ezt az akkori tsz-elnök, Dudás Gyula kezdeményezte annak érdekében, hogy az ingatlan a város horvát lakosságának (az akkori délszláv népesség) igényeit szolgálja. A pécsi értelmiségiek kezdeményezésére az említett épület 1983. december 3-ától Augusta Šenoa nevét viseli. 1983 augusztusától Hepp Mihály vezette az Augusta Šenoa Klubot. A klub keretében már a kezdetektől (1982 márciusától) fogva működik az August Šenoa Asszonykórus, de alkalmat adott hímzőtanfolyam (1985-től), irodalmi estek, horvát bortermelők versenyének meg - ren dezésére is... Mondják, hogy az elmúlt harminc évben több mint félmillió ember vett részt a klub ezernél is több rendezvényén. A Mo - hácsi Báziskönyvtár segítségével már az induláskor könyvtár nyílt a klubban, amely ma öt - ezernél is több címet számlál. Kiállítások, vallási rendezvények, irodalmi találkozók, előadások, a legújabb horvát, illetve más kiadványok bemutatása, kiemelkedő művészek vendégszereplései a klub helyiségeiben és magában a városban a Klub köz reműködésével valósultak meg, akárcsak más számos horvát rendezvény, tudományos szimpózium, kiemelkedő horvát személyiségek emléktábláinak avatása, nyilvános viták, kerek asztal-beszélgetések, diák- és hallgatói estek és baráti találkozók... A pécsi August Šenoa Horvát Klub a város részéről a HDS-nek (Országos Horvát Önkormányzatnak) 2009. június 2-án történt átadásáról szóló szerződés révén a Klub a magyarországi horvátok tulajdonába kerül, az ő politikájuk, kulturális autonómiájuk és intézményi bázisuk kiépítésének részévé válik. Az Országos Horvát Önkormányzat tulajdonába került egy épület Pécs központjában, az óvárosban, s megalakul az új intézmény az August Šenoa Horvát Klub. Pécs városa kötelezettséget vállalt, hogy a működési költségekre 2010-től továbbra is legalább kétmillió forintig fedezetet fog nyújtani. A klub vezetője annak megalakulásától 2007-ig Hepp Mihály volt, 2007-től a mai napig pedig Sárosácz Mihály áll a klub élén. A klub helyiségeiben kap helyet az Or - szágos Horvát Önkormányzat fenntartásában működő Magyarországi Horvátok Tudományos Inté ze te, amelynek vezetője Blazsetin István. Itt van a könyvtár is, az épület aljában pedig egy számos rendezvény és baráti találkozó megtartására, s mintegy száz látogató befogadására alkalmas felújított pincehelyiség. A város területén, valamint annak vonzás körzetében működő számos horvát civil egyesületnek itt van a székhelye: ilyenek a Baranyai Horvátok Egye - sülete, a Ma tica hrvatska Pécsi Tagozata, az August Šenoa Kulturális Egyesület, August Šenoa Asszonykórus, a Magyarországi Horvát Bor termelők Egye sülete, a Baranyai Horvát Ön kor mányzatok Szervezete, a Pécsi Horvát Önkormányzat... Az August Šenoa Asszonykórus Az August Šenoa Asszonykórus az August Šenoa Klub keretében a pécsi Horvát Óvoda dolgozóiból alakult 1982 közepén. Első, haláláig tartó vezetője Matusek László kántortanító, népzenegyűjtő volt. Őt követően tizenöt éven át Rohonczi Márta volt a kórusvezető, az utóbbi néhány évben pedig Csátityné Orcsik Judit szakmai segítsége mellett Bosnyák Márkné vezeti a kórust. A kórus harminc éves fennállását és működését számos itthoni, európai és horvátországbeli fellépés jellemezte. Két együttes kísérte eddig a kórust: hosszú éveken át a Baranya Együttes, az utóbbi mintegy tíz évben pedig a Vizin Zenekar. Sok énekese volt és van a Kórusnak, az alapítótagok közül sokan tevékenykednek ma is az együttesben. Sok-sok percet tesznek ki a kórussal készült rádiós, televíziós felvételek, írt róluk a hazai és külföldi sajtó is. A kórustagok gyönyörű népviseletben lépnek fel; mindegyikük az itteni sok horvát etnikai csoport közül a sajátra legjellemzőbb viseletet hordja. A kórus a mi büszkeségünk, számos a közönségtől és a szakmától kapott elismerés birtokosa. Szent - miséken lép fel (egyházi kórusként is tevékenykedik), kezdeményezője számos pécsi találkozó megszervezésének, rendszeres, el nem mulasztható heti próbákat tart... A kórus két kazettával: a Raspjevani baranjski Hrvati és a Lijepa si, lijepa cíművel, valamint az Oj, Baranjo címet viselő, a Vizin Zenekar közreműködésével készült CD-vel büszkélkedhet. Más zenei előadókkal együtt számos zenei ki - ad vány elkészítésében működött közre. Az elmúlt harminc év során számos elismerés és díj kísérte a kórus munkáját, melyek közül a legnevezetesebbek: arany minősítés, kiváló együttes, Vass Lajos-nagydíj. Az Au - gust Še noa Asszonykórus immár harminc éve a ma gyarországi horvát kóruséneklés magas színvonalát jelképezi. Az alapvető cél a meg - ala kulás óta változatlan maradt: a magyarországi horvátok autentikus népdalkincsének megőrzése. A pécsi horvát multimédiás központ Az August Šenoa Horvát Klub új multimédiás helyisége számos szolgáltatást kínál: multimédiás prezentációk, audiovizuális tevékenységek, felnőtteknek és gyerekeknek szóló elő adá - sok, filmvetítések, konferenciák, szimultán tolmácsolás, koncertek, kiállítások szervezését, új könyvek bemutatását, író-olvasó találkozók, fórumok rendezését teszi lehetővé... A látogatók rendelkezésére egy több mint ötezer horvát nyelvű könyvtári egységet, periodikát, tudományos folyóiratot, kötelező irodalmat, szótárt tartalmazó könyvtár áll...

16 Rijeke spajaju A folyók összekötnek horvát borászok lakta településeken rendeznek meg. Emellett Szent Lucia napján a tagok boraiból kiállítást szerveznek, amelyen bemutatkoznak a horvátországi partnerek is. AZ AUGUST ŠENOA HORVÁT KULTURÁLIS EGYESÜLET MAGYARORSZÁGI HORVÁT BORTERMELŐK EGYESÜLETE A Magyarországi Horvát Bortermelők Egye - sülete megalakulásától kezdve céljának tekinti, hogy tagjainak szakmai továbbképzési lehetőséget biztosítson, valamint alkalmat teremtsen az anyanyelv ápolásához. Ezeken kívül ápolja a bortermeléshez és a borászathoz kapcsolódó régi szokásokat is. E célok megvalósítása érdekében továbképzéseket és szakmai utakat szerveznek, is mert horvát borszakértőket, jeles szőlészeket, borá szokat hívnak meg, akik saját szőlő- és bortermelési módszereikkel ismertetik meg a tagokat. Szakmai látogatásokat tesznek ismert horvát bortermelő vidékekre, részt vesznek a legfontosabb hazai és nemzetközi versenyeken, kiállításokon és vásárokon. Minden évben megrendezik a magyar or szági horvát bortermelők versenyét, amelyeket a Programjaival az egyesület nagymértékben hozzájárul a magyarországi horvát közösség identitásának megőrzéséhez. A klub helyiségeiben rendszeresen szerveznek kiállításokat, tartanak baráti összejöveteleket, irodalmi esteket, filmklubokat, előadássorozatokat és más találkozókat. Ez éves viszonylatban mintegy száz program megvalósítását jelenti. Az egyesület hatékony működését azáltal fokozza, hogy horvát intézményekkel (a PTE BTK Hor - vát Tanszék, a Miroslav Krleža Horvát Óvoda, Ált. Isk., Gimnázium és Diákotthon, horvát anyanyelvű katolikus hívők közössége stb.) együttműködve, napi kontaktusban a hasonló jellegű horvátországi intézményekkel és egyesületekkel valósítja meg programjait. Az utóbbi 14 évben az August Šenoa Horvát Kulturális Egyesület Pécs városának és a környéknek egyik meghatározó kulturális tényezőjévé vált. A nemzetiségi kultúra ápolása az ifjabb nemzedék körében Horvátországnak az EUhoz történő csatlakozásával még inkább hangsúlyos szerephez jut. Európa jövőjének ők a letéteményesei, a harmadik évezred kultúrájának így a nemzetiségi kultúrának is ők, az ifjabb generációk a hordozói. Blazsetin Branka Foto: Kollár Ákos 7624 PÉCS, Esze Tamás u. 3. Tel.: +36-72/ 211-736 Mobil: +36-30/ 864-6395 www.senoa.hu, www.media-net.hu senoa@senoa.hu media-net@senoa.hu PROJEKT / PROJEKT / PROJECT: SMALL BORDER CROSSER SMALL BORDER CROSSING (PASSPORT) Magyarország-Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007 2013 (HU-HR)NMCCSCBC című, HUHR/1001/2.2.3/0004 számú projekt Izdavač: Hrvatski klub Augusta Šenoe Za izdavača: Mišo Šarošac Uredništvo: Branka Blažetin, István Turul, Katalin Zambo Tisak: CROATICA Nonprofit d.o.o. Odgovoran za tisak: Csaba Horváth, director Izdanje se ostvaruje u sklopu Hrvatska Mađarska IPA 2007-2013 (HU-HR) programa Povezivanje Multimedijskih kulturnih centara u okviru prekogranične suradnje (NMCCSCBC), HUHR/100/2.2.3/0004 Magyarország Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program IPA prekogranični program Mađarska Hrvatska Hungary Croatica IPA Cross-border Co-operation Programme A KIADVÁNY MEGJELENÉSÉT TÁMOGATTA / POTPORA ZA NAKLADU / ISSUE OF THIS PUBLICATION WAS SUPPORTED BY: A projekt a Magyarország Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Programban, az Európai Unió társfinanszírozásával valósul meg. Projekt sufinancira Europska unija u sklopu IPA prekograničkog programa Mađarska Hrvatska The project is co-financed by the European Union through the Hungary Croatia IPA Cross-border Co-operation Programme MINISTARSTVO REGIONALNOG RAZVOJA ŠUMARSTVA I VODNOGA GOSPODARSTVA REPUBLIKA HRVATSKA Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Kiadó: August Šenoa Horvát Klub Kiadásért felel: Sárosácz Mihály Szerkesztőség: Blazsetin Branka, Turul István, Zámbó Kati Nyomda: CROATICA Nonprofit Kft. Felelős vezető: Horváth Csaba ügyvezető igazgató A kiadvány a Magyarország-Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 (HU-HR) NMCCSCBC című, HUHR/1001/2.2.3/0004 számú projekt keretei között készült. PROJEKT/PROJEKT/PROJECT Networking the Multimedia Cultural Center in Support of Cross-Border Cooperation Acronym: NMCCSCBC Application Form ID: HUHR/1001/2.2.3/0004