Kaba Város Településrendezési Tervének készítéséhez

Kaba Város Településrendezési Tervének készítéséhez Alátámasztó munkarész 2015. július Tervező: Art Vit al Tervező, Ép ít ő és Kereskedelmi Kf t. 2014.

Külzetlap Település tervező/ Építész vezető tervező Végh József TT-15-0023 É/1-15-0124 Település tervező / projektvezető: Labbancz András TT-15-0378 Tervező munkatárs: Gál Georgina 2

Környezetmérnök Szalai Sándor környezetmérnök, környezetvédelmi-ökológus, vízellátás-csatornázás szakmérnök, SZKV-hu; SZKV-le; SZKV-vf; SZKV-zr mksz: 15/0640. njsz: 939/2004. Közmű tervező: Gellén László tervező mksz: 15-0164; nj.sz.:bszfg nj.sz.: TV; Közlekedés vezető-tervező: Kulcsár Gusztáv vezető-tervező mksz.:15-0300 nj.sz.: TKö Tervező munkatárs Czernyinyák Attila Okl. tájépítészmérnök Településtervezési zöldfelületi és tájrendezési szakterületi tervező TK-15-0357 Elektromos tervező: Verba József Vezető tervező TE-15-0076 Ügyvezető igazgató: Végh József 3

Tartalomjegyzék Külzetlap 2. Tartalomjegyzék 4. 1. A KÖRNYEZETALAKÍTÁS TERVE 1.1. TELEPÜLÉSRENDEZÉSI JAVASLATOK 6. 1.1.1. Javasolt településszerkezet, terület-felhasználási rendszer 6. 1.1.1.1. Beépítésre szánt területek 6. 1.1.1.2. Beépítésre nem szánt területek 7. 1.1.1.3. Szerkezet meghatározó nyomvonalas és tagoló elemek 8. 1.1.1.4. Védelmi és korlátozó elemek 8. 1.2. A VÁLTOZÁSSAL ÉRINTETT TERÜLETEK ÖSSZEFOGLALÓJA ÉS ÖSSZEFÜGGÉSEI 10. 1.2.1. A településszerkezeti változások bemutatása 10. 1.2.2. A településszerkezeti változások területrendezési tervekkel való összefüggéseinek bemutatása 15. 1.2.3. A változások hatályos településfejlesztési koncepcióval való összhangjának bemutatása 16. 2. TÁJÉPÍTÉSZETI JAVASLATOK 2.1. TÁJRENDEZÉSI JAVASLATOK 19. 2.1.1. Tájhasználat, tájszerkezet javaslata 19. 2.1.2. Természetvédelmi javaslat 21. 2.1.3. Tájvédelmi és tájképvédelmi javaslatok 22. 2.1.4. Biológiai aktivitásérték változása 24. 2.2. ZÖLDFELÜLETI RENDSZER FEJLESZTÉSE 25. 2.2.1. Zöldfelületi rendszer elemeinek fejlesztési javaslatai 25. 2.2.2. Zöldfelületi ellátottság alakulása 25. 2.2.3. Zöldfelületek ökológiai szerepének erősítésére vonatkozó javaslatok 26. 3. KÖZLEKEDÉSI JAVASLATOK 3.1. Közúti hálózati kapcsolatok 27. 3.2. Főbb közlekedési csomópontok 28. 3.3. Belső úthálózat 29. 3.4. Közösségi közlekedés 29. 3.5. Kerékpáros közlekedés 29. 3.6. Főbb gyalogos közlekedés 30. 3.7. Gépjármű elhelyezés, parkolás 30. 4. KÖZMŰVESÍTÉSI JAVASLATOK 4.1. Viziközművek 34. 4.2. Energiaellátás 42. 4.3. Hírközlés 45. 4.4. Megújuló energiaforrások alkalmazása, környezettudatok energiagazdálkodás, egyedi közműpótlók 47. 5. ÖRÖKSÉGVÉDELMI JAVASLATOK 4

5.1. Épített örökségi javaslatok 51. 5.2. Védelmi és korlátozó kulturális örökségvédelmi elemek 51. 5.3. Változással érintett területek örökségvédelmi szempontú összefüggései 52. 6. KÖRNYEZETI HATÁSOK ÉS FELTÉTELEK 54. 7. HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVVEL VALÓ ÖSSZHANG BEMUTATÁSA 58. 8. SZABÁLYOZÁSI KONCEPCIÓ 59. 9. BEÉPÍTÉSI TERV 60. 10. ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY 60. 5

1. A KÖRNYEZETIALAKÍTÁS TERVE 1.1. TELEPÜLÉSRENDEZÉSI JAVASLATOK 1.1.1. Javasolt településszerkezet, terület-felhasználási rendszer 1.1.1.1. Beépítésre szánt területek A beépítésre szánt területek jellemzően a belterületen és annak közvetlen vonzáskörzetében összpontosulnak. A távolabb elhelyezkedő ilyen típusú területek jellemzően gazdasági célú (ipari-gazdasági, mezőgazdasági üzemi) illetve egyedi jelleggel különleges idegenforgalmi terület. A belterületet jellemzően lakó területek alkotják, kisvárosias, kertvárosias és falusias területfelhasználás mellett. Jellemzően a városmagot övező területeken összpontosulnak. Ettől eltérő pozícióban a volt Cukorgyár területéhez kapcsolódó lakótelep, amely nem kapcsolódik a hagyományos lakóterületekhez. A településközpontot közvetlenül a kisvárosias lakóterületek övezik a Baross Gábor Bethlen Gábor Vörösmarty Rózsa Ferenc Jókai Mór utcák külső oldalán. Ezt követi kifelé haladva a falusias lakóterülete gyűrűje, amit csak az északi (a Rákóczi és a Hunyadi utcák közötti sávban) területrészen szakad meg kertvárosi tömbökkel. A település ki és bevezető útszakaszai mentén a halmazos szerkezettől elválva kertvárosias és falusias lakóterületek helyezkednek el. Új lakóterület a Rákóczi Ferenc utca déli végénél került csak tervezésre, zártkerti terület átsorolásával. A Bajcsy-Zsilinszky utca két oldalán lévő két tömb övezetváltásra tervezett, a központi részt alkotó mag lezárására. A városmagot alkotó településközponti és intézményi területek a Rákóczi Ferenc utca két oldalán találhatóak. A gazdasági területek (kereskedelmi, szolgáltató; ipari-gazdasági) a belterület perifériájára szorulva, a déli nyugati területek meghatározói. Különleges területek a lakóterületek perifériáján, a védett településszerkezeten kívül, szétszórtan helyezkednek el. Beépítésre szánt területek (külterületen és belterületen egyaránt) terület-felhasználásai az alábbiak szerint: - Kisvárosias lakó terület - Kertvárosias lakó terület - Falusias lakó terület - Településközponti vegyes terület - Intézményi terület - Kereskedelmi, szolgáltató terület - Ipari gazdasági terület - Különleges idegenforgalmi terület - Különleges strand terület - Különleges mezőgazdasági üzemi terület 6

- Különleges lovas turizmus területe - Különleges záportározó terület - Különleges hulladék elhelyezési terület - Különleges sport terület 1.1.1.2. Beépítésre nem szánt területek A beépítésre nem szánt területek jellemzően, nagyobb súllyal a külterületen helyezkednek el. Meghatározóan mezőgazdasági területek jellemzik. Kisebb hányadban erdő és vízgazdálkodási területek is alkotják. Zöldterületek a közkertek és közparkok területei jellemzően. A településen található zöldterületek alapvetően a belterületen, a halmazos szerkezet peremén helyezkednek el. Közlekedési területek jellemzően az országos utak, valamint a helyi közutak, önálló kerékpár utak, gyalogutak és ezek csomópontjai, valamint közforgalmi vasút területei. Az erdő területek kiterjedése a településen igen alacsony. Jellemző az Alföldi pusztai területekre. Elhelyezkedésük sávos jellegű, a nagyobb tömbszerű területek nem jellemzik. Nagyobb egybefüggő terület csak az MTrT-ben is jelölt, a 4.sz. főút és a Püspökladányi közigazgatási határ találkozásánál került betervezésre. Vízgazdálkodási területek a csatornák és azok parti sávja, tavak és egyéb vízvételi területek. A különleges területek jellemzően nagy zöldfelülettel rendelkező, jó kondicionáló hatású területek. A meglévő természeti adottságokra épülő tervezett terület-felhasználás - a jóléti tó kialakítására kiegészíti azt a formálódó gyűrűt ami a halmazos szerkezetet körülfogja. Beépítésre nem szánt területek (külterületen és belterületen egyaránt) terület-felhasználásai az alábbiak szerint: - Általános mezőgazdasági terület - Kertes mezőgazdasági terület - Gazdasági erdő terület - Védelmi erdő terület - Vízgazdálkodási terület - Természetközeli terület - Zöld terület - Kötöttpályás közlekedési terület - Különleges temető területe - Különleges kegyeleti park területe - Különleges jóléti tó terület - Különleges burkolt vagy fásított köztér, sétány területe 7

1.1.1.3. Szerkezet meghatározó nyomvonalas és tagoló elemek A település szerkezetét alapvetően a közlekedési folyosók határozzák meg. A 4. sz. főút és a 100-as vasúti fővonal kettőse egyrészt összekötő kapocs, másrészt akadály a települési terület szaki irányú terjeszkedése előtt. A közigazgatási területet kelet-nyugati irányban szelik ketté. A tervezett M4-es nyomvonala már sokkal markánsabban jelenik meg a szerkezetben, hiszen minden tekintetben akadályt jelent. Ezt oldja valamelyest a hozzá tervezett külön szintű csomópontok és ökológiai átjárók. A település szerkezetét befolyásoló meglévő és tervezett infrastrukturális elemek: - közutak közül a 4. sz. főút (Budapest Záhony országhatár) 3407. sz. összekötő út Nádudvar Földes között 4801. sz. összekötő út Kaba Sárrétudvar között 4802. sz. összekötő út Kaba Derecske között 48103. sz. összekötő út Kaba belterület Cukorgyári terület között M4 gyorsforgalmi út Püspökladány Berettyóújfalu közötti tervezett szakasza - vasutak közül a 100-as jelű vasúti fővonal (Budapest Záhony) tervezett nagysebességű vasútvonal (V. sz. transzeurópai közlekedési folyosó hazai szakasza, Budapest Záhony térsége) - kerékpárutak közül Térségi kerékpárút törzshálózat, megyei elsőrendű kerékpárút hálózati elem (Tiszavasvári Hajdúnánás Balmazújváros Hajdúszoboszló Bakonszeg - Füzesgyarmat) Kaba Derecske között Kaba Tetétlen között Kaba Báránd között Kaba Nádudvar között - vízfolyás K-IX. öntöző főcsatorna Kaba Tetétleni határ csatorna Tilalmas csatorna Hamvas főcsatorna Kabai mellék csatorna Gorzás csatorna - szénhidrogén szállító vezetékek nagynyomású földgázszállító vezetékek (Országhatár Mezőtúr, Hajdúszoboszló - Mezőtúr) 1.1.1.4. Védelmi és korlátozó elemek A településszerkezeti terv a hatályos jogszabályoknak megfelelően védősávot jelöl ki az alábbi helyeken: 8

- A közigazgatási területen keresztülhaladó 22 kv-os elektromos légvezetékek mindkét oldalán 5,0 méteres védősávot kell biztosítani - Az közigazgatási terület északi részén keresztülhaladó országos jelentőségű nagynyomású földgázszállító vezetékeknek 135,0 méter, valamint a leágazó térségi jelentőségű nagynyomású földgázszállító vezetéknek 28,0 méter védősávot kell biztosítani - A temető területén belül olyan területet kell biztosítani, ahol sírhely nem kerül elhelyezésre - A közút kezelőjének hozzájárulása szükséges a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 22/A.. a) pontja alapján, külterületen a közút tengelyétől számított 50 méteren belül építmény elhelyezéséhez, bővítéséhez, kő, kavics, agyag, homok és egyéb ásványi anyag kitermeléséhez, valamint a közút területének határától számított 10 méter távolságon belül fa ültetéséhez vagy kivágásához. A településszerkezeti terv a hatályos jogszabályoknak megfelelően védőterületeket jelöl ki az alábbi helyeken: - A volt cukorgyár területe körül, három irányban védőerdő került kijelölésre - A belterülettől keletre, a Hajdúszováti út északi oldalán gazdasági és mezőgazdasági üzemi területek körül védőerdő került kijelölésre - Belterületen a temető és a szomszédos lakóterületek között védőerdő került kijelölésre - Külterületen a 4. sz. főút és a 3407. sz. út csomópontjának északkeleti oldalán, mezőgazdasági üzemi terület körül védőerdő került kijelölésre Védőterületekhez és védősávokhoz kapcsolódó korlátozások: Az országos és a térségi jelentőségű szénhidrogén szállító vezetékek védősávjaiban, valamint a tervezett M4-es gyorsforgalmi autóút területének fenntartására építési korlátozás. NATURA2000 területekhez kapcsolódó korlátozások: A belterülettől délnyugatra elterülő, egybefüggő területen (jellemzően mezőgazdasági) került kijelölésre. Az OTrT-hez, valamint az MTrT-hez kapcsolódó korlátozások: Az egyes övezetekhez tartozó korlátozásokat az övezetekhez tartozó kötelező rendelkezések, térségi ajánlások jelentik. Régészeti területekhez (kunhalomhoz) kapcsolódó korlátozások: A település közigazgatási területén régészeti nyilvántartás szerinti területek, valamint ex-lege védett kunhalom található. Az érintett területeken a vonatkozó jogszabályok szerinti előírások alkalmazása jelent korlátozást. 9

1.2. A VÁLTOZÁSSAL ÉRINTETT TERÜLETEK ÖSSZEFOGLALÓJA ÉS ÖSSZEFÜGGÉSEI 1.2.1. A településszerkezeti változások bemutatása Terület-felhasználást érintő beavatkozások - Ipari gazdasági terület bővítése a 067/7, 067/13-14 hrsz-ú ingatlanok bővítéseként a 067/12 hrsz-ú ingatlan területén (a Nádudvari út nyugati oldalán) - Ipari gazdasági terület bővítése a 0532/10, 0532/8 hrsz-ú ingatlanok bővítéseként a 0513/30 és részben a 0532/11 hrsz-ú ingatlanok területén (a 100-as vasúti fővonal és a 48103-as út között) 10

- Ipari gazdasági terület kialakítása a 0513/11 hrsz-ú ingatlan területén a Szent-Györgyi Albert utca és a 48103-as út között - Ipari gazdasági terület bővítése a 0399/13-14 hrsz-ú ingatlanok bővítéseként a 0402/1-6 hrsz-ú ingatlanok területén (a Tetétleni út nyugati oldalán) 11

- Kereskedelmi-szolgáltató gazdasági terület kialakítása a 0377/2-5, 0374/1-7 hrsz-ú ingatlan területén (a Csarkó utca déli oldalán, a 4802. sz. út csomópontjánál) - Mezőgazdasági üzemi terület kialakítása a 0236/3 hrsz-ú ingatlanon a belterülettől keletre, a 0237/3 hrsz-ú út északi oldalán 12

- Falusias lakóterület kialakítása a 3079-3107 hrsz-ok felhasználásával a Móricz Zsigmond utca déli végénél, a keleti oldalán - Kertvárosias lakó terület kialakítása (átsorolás) a Deák Rákóczi Mácsai Hajdú Kuruc Bajcsy-Zsilinszky utak által határolt tömbökben 13

- Különleges beépítésre nem szánt temető területének bővítése a 3171-3265 hrszú területek igénybe vételével Infrastrukturális elemet érintő beavatkozások - M4 gyorsforgalmi autóút nyomvonala a belterülettől délre, Püspökladány irányából lép a közigazgatási területre és halad Tetétlen felé. - Gyorsvasút nyomvonala a belterülettől északnyugatra szeli keresztül a közigazgatási területet (100-as vasúti fővonaltól a Hajdúszoboszló irányába). - Kerékpár utak a Keleti-főcsatornával párhuzamosan, Báránd, Tetétlen, Hajdúszovát/Derecske, Nádudvar irányába a települési összekötő utak mentén, a meglévő hálózati elemekhez kapcsolódóan. - Külön szintű csomópont kialakítása a 3407. sz. út és a 4. sz főút csomópontjában Módosított elemek a településszerkezetben 14

1.2.2. A településszerkezeti változások területrendezési tervekkel való összefüggéseinek bemutatása A település közigazgatási területe legnagyobb részt mezőgazdasági térségbe, valamint kisebb részt települési, erdőgazdálkodási, vízgazdálkodási térségbe sorolt. Az erdőgazdálkodási térségben elhelyezkedő erdő területek arányának biztosítására a 4.sz. főút és a Püspökladányi közigazgatási határ találkozásánál került tervezésre jelentős kiterjedésű erdőterület. Ugyanakkor e terület a Jó termőhelyi adottságú erdőterületek övezetébe is tartozik, így az csökken. A mezőgazdasági térség területe csökkent a tervezett beépítésre szánt területekkel, amely jellemzően gazdasági területei besorolásra tervezett. A vízgazdálkodási terület övezetének csökkenése a területrendezési terveken ebbe a kategóriába sorolt szennyvíztelep területe. A változás mértéke nem befolyásolja a megfelelést. Az alábbi övezetekkel érintett a település: - Ökológiai terület magterület övezete - Ökológiai terület ökológiai folyosó övezete - Ökológiai terület pufferterület övezete - Jó termőhelyi adottságú szántóterület övezete - A kiváló termőhelyi adottságú erdőterületek övezete - Országos vízminőség védelmi terület övezete - A rendszeresen belvízjárta terület övezete - A térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezete A műszaki infrastruktúrában a változtatást jelentősnek tekinthetjük, mivel az M4-es gyorsforgalmi autóút jelenlegi állás szerinti nyomvonalát az MTrT még nem tartalmazza, a település közigazgatási területét még nem is érinti. További elemek a gyorsvasút és a térségi jelentőségű kerékpárút rögzítése a szerkezeti terven. A településrendezési tervekkel való összhang kidolgozása az Alátámasztó dokumentumok külön fejezetében került kidolgozásra. 15

1.2.3. A változások hatályos településfejlesztési koncepcióval való összhangjának bemutatása Terület-felhasználási változások A kompakt és a klímatudatos város megteremtéséhez szükséges a város egyes térszerkezeti elemeinek felülvizsgálata és újra gondolása. Az infrastrukturális és természeti elemek alkotta településszerkezeti korlátozó tényezők miatt szükséges: a gazdasági tereknek, területeknek az újrapozícionálása, összekapcsolás, kibővítése, a szinergikus hatások erősítése a lakó területek beépítettségének növelése, új területek kialakítása nélkül a településközpont városiasabb jellegének erősítése az új közlekedéshálózati elemek megjelenésével felértékelődő területek térszerkezetbe való integrálása aktív zöldterületek kialakítása, a használati érték növelése, a lakó övezetek környezeti minőségének javítása, a városi klímát szabályozó zöldterületek kialakítása közösségi sportolási, kegyeleti célú területek kialakítása Infrastrukturális változások A város mellett halad el a 4.sz. főút, a 100-as jelű vasúti fővonal, amelyek mind az országos közlekedés hálózat fő elemeit képezik. Ezeket egészítheti ki, a tervezett M4-es gyorsforgalmi autóút, a települést délnyugatról érintve. Ezek részben a város gazdasági pozícióját, dinamikus fejlődésnek motorját segítik, ugyanakkor térszerkezeti korlátozó és befolyásoló tényezők is egyben. Ezért szükséges ezeknek az elemeknek a térbeli rendjét meghatározni. Térségi szerepkörű kerékpárút kapcsolatok kialakítása a szomszédos települések irányába M4-es gyorsforgalmi út kiépítésével a közvetlenül elérhető az országos hálózat A nyugatról elkerülő 48103-as út fejlesztésével a központ jelentősen tehermentesíthető A nagykiterjedésű, jó minőségű mezőgazdasági területek eléréséhez elengedhetetlen a dűlőút hálózat rendbetétele A vasútfejlesztéshez kapcsolódó közúti kapcsolatok fejlesztése A településfejlesztési koncepcióban alapján, javaslat a műszaki infrastruktúra fő elemeinek térbeli rendjére és a terület-felhasználásra irányuló településszerkezeti változtatásokra, kiemelten: 1 A gazdaság diverzifikációjának ösztönzése 1.1 Agrár vertikum fejlesztése 1.1.1 dűlőutak rendbetétele 1.1.2 bio- és ökogazdálkodás terjesztése 16

1.1.3 agrárismeret terjesztés, képzés Kaba Településrendezési Tervéhez 1.2 Vállalkozói, üzleti környezet fejlesztése 1.2.1 iparterület -, telephely fejlesztés 1.2.2 új iparterület kialakítása önkormányzati tulajdonú területen 1.2.3 iparterület kialakítása az M4-es, 4. sz. főút csomópontjánál 1.2.4 önkormányzati befektetés ösztönző stratégia kialakítása 1.2.5 mezőgazdasági telephelyek kiszorítása a belterületről, terület biztosítása külterületen 1.2.6 raktározási kapacitások bővítése (Chemical Seed) 1.2.7 gépbeszerzés támogatása 1.2.8 barnamezős területekre irányuló befektetések ösztönzése adózási eszközökkel (volt Cukorgyár terület) 1.3 Turizmus fejlesztése 1.3.1 fürdő fejlesztése, bővítése (egyedi célközönségre fókuszálva) 1.3.2 horgásztó környezetének turisztikai célú fejlesztése 1.3.3 gyógy központ kialakítása, a volt TSZ Iskola újrahasznosításával 1.3.4 élmény alapú turisztikai attrakciók kialakítása (lovas turizmus, golf, stb) 1.3.5 városi főtér rendezvény térré történő funkcióbővítése, erősítése 1.3.6 Kaba Meteor csillagvizsgáló felállítása 2 Városi környezet minőségi fejlesztése 2.1 Városi mikroklíma javítása és a települési környezet védelme 2.1.1 a főtér zöld és vízfelületi fejlesztése, bővítése 2.1.2 a város közlekedési tereinek zöldfelületi fedettség fejlesztése, felülvizsgálata 2.1.3 a települést közvetlenül határoló területek erdősítése klímavédelem célzattal 2.1.4 eltérő funkciójú területek elválasztása, zöldfelületi elemekkel 2.2 Településszerkezet és örökségértékek megőrzése, településkép védelme 2.2.1 helytörténeti múzeum kialakítása a malomban 2.2.2 ipartechnológia történeti bemutatása (a Cukorgyár története) 2.2.3 doboz üzem hasznosítása, Ifjúsági ház kialakítása 2.2.4 református templom és környezetének fejlesztése, rekonstrukciója 2.3 A városi közlekedési rendszerek korszerűsítése, környezetbarát mobilitás ösztönzése 2.3.1 a főtér tehermentesítése átmenő forgalom alól 2.3.2 kerékpárút fejlesztése a szomszédos települések, kiemelt attrakciók, egyéb városrészek irányába 2.3.3 vasút fejlesztéshez kapcsolódó környezet fejlesztés (parkolás, kerékpár tárolás..stb) 2.3.4 M4 autópálya fejlesztéséhez kapcsolód további lehetőségek vizsgálata 3 Közösségvezérelt városfejlesztés 3.1 Humán közszolgáltatások fenntartható fejlesztése 17

3.1.1 hulladék udvar létesítése 3.1.2 a Fürdő hulladék termál vizének energetikai célú hasznosítása 3.1.3 intézményez épületeinek energetikai felújítása 3.1.4 önkormányzati tulajdonú temető kialakítása 3.1.5 meglévő temető rekonstrukciója 3.2 Közösségvezérelt térformálás, generációkon átívelő közösségi életterek fejlesztése 3.2.1 gyülekezeti ház építése 3.2.2 szolgáltatás fejlesztés a Fürdőhöz kapcsolódóan (étterem, szórakozás, szállás, stb) 3.2.3 közösségi tér kialakítása a fiataloknak 3.2.4 művelődési Ház rekonstrukciója 3.2.5 szabadtéri színpad kialakítása, Nyári Színház továbbvitele, támogatása 3.2.6 közösségi sportolási célú fejlesztések a sportpályánál 3.3 Városi identitás és közösségi kohézió erősítése 3.3.1 multi funkciós csarnok kialakítása 3.3.2 közterületi közösségi terek fejlesztése, használatának népszerűsítése a település több pontján 3.3.3 a Városnap szellemiségének erősítése 3.3.4 új Kabáról elszármazottak találkozója 3.3.5 Utcatárlat folytatása, fejlesztése 3.3.6 a városi szlogen megalkotása 18

2.1. TÁJRENDEZÉSI JAVASLATOK 2.1.1. Tájhasználat, tájszerkezet javaslata Kaba Város tájhasználatát, tájszerkezetét illetően az elmúl cca. 250 évet felölelő időszakhoz hasonlóan, a cukorgyár, illetve a többi üzemi létesítmény megépítésétől eltekintve érdemi változás jelen terv távlatában sem várható. A külterület továbbra is tipikusan a domborzathoz és a talajadottságokhoz igazodó, mezőgazdasági tájként funkcionál. A település erdőgazdálkodás céljára hasznosított területeinek részaránya mind országos, mind pedig megyei viszonylatban alacsony. Ezt, illetve a település ökológiai viszonyait illetően legkedvezőbb változás a nagyméretű, egybefüggő erdőterület kijelölése a külterület nyugati szélén a 4. sz. főút (E573) mentén, melyet az MTrT tartalmi elemei miatt terveztünk be. Ugyanakkor felhívnánk a figyelmet arra, hogy az MTrT ugyanezt a területet jó termőhelyi adottságú szántóterület övezeteként jelöli meg és megítélésünk szerint a két övezeti előírás ellentmond egymásnak. A tájszerkezetet befolyásoló, jelentősebb beavatkozások a közlekedési infrastruktúra fejlesztéséhez kapcsolódnak. Feltüntetésre került az M4 gyorsforgalmi autóút tervezett nyomvonala is a település külterületének nyugati, illetve déli részén, mely megvalósulása esetén, sajnálatos módon kettészeli majd a védett (Natura2000 madárvédelmi és különleges természet megőrzési területek) és a kiemelt természetvédelmi oltalom alatt nem álló (Nemzeti Ökológiai Hálózat mag- és puffer területei) természetes és természetközeli élőhelyek egy részét. Az egymástól elválasztott területek közötti kapcsolat biztosítására a TURA-TERV-ÚT-TESZT KONZORCIUM által készített környezeti hatástanulmány tervlapjain több ponton mind a nagy-, mind pedig a kis- és a középtermetű emlősök számára ökológiai átjárók, madárvédelmi intézkedés változatokkal érintett szakaszok kerültek kijelölésre. További, a táj képét kisebb mértékben befolyásoló, szintén vonalas létesítményként került feltüntetésre a 4. sz. főúttól északra eső településrészen a tervezett nagysebességű vasútvonal, külterületet átszelő nyomvonala is. További változást jelent a jelenlegi tájképhez, tájhasználathoz képest a 4. sz. főút, a 3407. sz. közút, valamint a MÁV Zrt Szolnok Debrecen Nyíregyháza Záhony (100-as számú) vasútvonala csomópontjának tervezett átalakítása, mely szintén feltüntetésre került a településszerkezeti terven. A túlnyomóan nagyméretű, egységesen művelhető mezőgazdasági táblák peremén részben védelmi célzattal (szélerózió hatásának csökkentése), részben a táj ökológiai adottságainak, képének javítása érdekében mezővédő-útvédő erdősávok kialakítását javasoljuk. 19

A természetvédelmi, vadgazdálkodási és rekreációs célokat is szolgáló erdősávok kialakítását Kaba esetében a jellemzően északi uralkodó széliránynak megfelelően - tájba illő fajokból, megfelelő struktúrával (alsó, felső lombkorona- és cserjeszint) elsősorban kelet-nyugati irányultsággal, kétoldali szimmetriával, több sorban elhelyezett fákkal, a szélén cserjékkel javasoljuk. Mind az erdősávok, erdőtömbök, mind pedig a takarófásítások kialakítása csak nem invaziv, elsősorban - ha a termőhelyi adottságok lehetővé teszik - őshonos fafajokkal, természetes elegyarányban, természetkímélő módon javasolt Allergén növényfajok telepítése kizárólag külterületen, belterülettől és beépítésre szánt területtől nagy távolságra javasolható. Védett természeti területen erdőtelepítés kizárólag őshonos fafajokkal, a termőhely típusra jellemző elegyarányoknak megfelelően történhet. Természetvédelmi szempontból értékes gyepek erdősítése, fásítása ellenjavallt. A fásításokat érintő fejlesztések tervezése és végrehajtása során, a meglévő külterületi fásítást érintő kitermelés vagy fásítás tervezett létesítése esetén az erdészeti hatóság az eljáró hatóság. Növénytelepítésre a következő - természet és tájvédelmi szempontból is megfelelő - fafajokat javasoljuk: Acer campestre-mezei juhar Acer platanoides-korai juhar Acer pseudoplatanus-hegyi juhar Acer tataricum-tatár juhar Alnus glutinosa (allergén)-enyves éger Betula pendula (allergén)-közönséges nyír Carpinus betulus-közönséges gyertyán Cerasus avium (Prunus avium)-madárcseresznye Cerasus mahaleb (Prunus mahaleb)-sajmeggy Fraxinus angustifolia ssp. pannonica-magyar kőris Fraxinus excelsior-magas kőris Fraxinus ornus-virágos kőris Juglans regia-közönséges dió Malus sylvestris-vadalma Padus avium-zselnicemeggy Populus alba-fehér nyár, ezüst nyár (nem szöszös, hím egyedek telepítése javasolt csak) Populus canescens-szürke nyár (nem szöszös, hím egyedek telepítése javasolt csak) 20

Populus nigra-fekete nyár (nem szöszös, hím egyedek telepítése javasolt csak) Populus tremula-rezgő nyár Pyrus pyraster-vadkörte Quercus cerris-csertölgy Quercus petraea-kocsánytalan tölgy Quercus robur-kocsányos tölgy Salix alba (allergén)-fehér fűz Salix fragilis-törékeny fűz Sorbus domestica-házi berkenye Sorbus torminalis-barkóca berkenye Tilia cordata-kislevelű hárs Tilia platyphyllos-nagylevelű hárs Ulmus glabra-hegyi szil Ulmus laevis-vénic szil Ulmus minor-mezei szil Juniperus communis-közönséges boróka Pinus sylvestris-erdei fenyő A fenntartható erdőgazdálkodás során, a fenntartható használat követelményeinek megfelelve, az erdei haszonvételek gyakorlása során törekedni kell az olyan módszerek alkalmazására, amelyek biztosítják, hogy az erdő megőrizze biológiai sokféleségét, természetességét vagy természetszerűségét, termőképességét, felújuló képességét, életképességét. Továbbá megfeleljen a társadalmi igényekkel összhangban levő védelmi, közjóléti és gazdasági követelményeknek, betöltse természet- és környezetvédelmi, közjóléti (egészségügyi-szociális, turisztikai, valamint oktatási és kutatási) célokat szolgáló szerepét és az erdővagyonnal való gazdálkodás lehetőségei a jövő nemzedékei számára is fennmaradjanak. 2.1.2. Természetvédelmi javaslatok A tájhasznosítás és a természeti értékek felhasználása során meg kell őrizni a tájak természetes és természetközeli állapotát, továbbá gondoskodni kell a tájak esztétikai adottságait és a jellegét meghatározó természeti értékek, természeti rendszerek és az egyedi tájértékek fennmaradásáról. A környezeti és természetvédelmi elemek minőségének megóvása érdekében, a településrendezéssel érintett területeken csak olyan építmények, illetve azokhoz tartozó létesítmények, tevékenységek megvalósítását, üzemeltetését javasoljuk, amelyek ellenőrzött körülmények közötti működtetése hosszú távon sem veszélyezteti a környezeti elemek jó állapotát. A nemzetközi, európai közösségi jelentőségű, védelem alá tartozó, természetvédelmi rendeltetésű Natura 2000 hálózathoz tartozó területek esetében az azokon található, meghatározott élőhely típusok és fajok kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzése, fenntartása, helyreállítása elsőrendű. 21

Szintén kiemelt fontosságú a Nemzeti Ökológiai Hálózat részét képező magterület, ökológiai folyosó övezetek helyzetének megőrzése, fenntartása, helyreállítása. A tájak karakterének fontos, természeti, történelmi, kultúrtörténeti, tudományos vagy esztétikai szempontból a társadalom számára jelentőséggel bíró, ennél fogva védelemre érdemes összetevőinek az egyedi tájértékeknek a megállapítására és nyilvántartásba vételére, a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság által eddig még nem került sor. Az Igazgatóságtól független kataszterezés (TÁJÉRTÉKTÁR) eddig 42 db egyedi tájértéknek jelölt képződményt/létesítményt (gémeskutak, szobrok, emlékművek) jelölt meg. Javasolt a tájérték kataszter elkészítése, a benne rögzített elemek védelmének biztosítása. Előbb említett területeken a közlekedési és energetikai infrastruktúra-hálózatok elemeinek nyomvonala a természetes élőhelyek fennmaradását biztosító módon, az azok közötti ökológiai kapcsolatok működését nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával helyezhető el. A gazdálkodást a talajfelszín, a felszíni és felszín alatti formakincs, a természetes élővilág maradandó károsodása, a védett élő szervezetek, életközösségek tömeges pusztulása, biológiai sokféleségük számottevő csökkenése nélkül kell végezni. Gyepgazdálkodás elsősorban a gyeptípushoz igazodó legeltetéssel, kaszálással, valamint a vegyi anyagok mérsékelt, természetkímélő használatával történhet. A vízfolyások és tavak természetes és természetközeli állapotú partjait - a vizes élőhelyek védelme érdekében - meg kell őrizni. A vízépítési munkálatok során a természetkímélő megoldásokat kell előnyben részesíteni. 2.1.3. Tájvédelmi és tájképvédelmi javaslatok Biztosítani kell a természeti terület használata és fejlesztése során a táj jellegének, esztétikai, természeti értékeinek, a tájakra jellemző természeti rendszereknek és egyedi tájértékeknek a megóvását. A település-, a területrendezés és fejlesztés, különösen a terület-felhasználás, a telekalakítás, az építés, a használat során kiemelt figyelmet kell fordítani a természeti értékek és rendszerek, a tájképi adottságok és az egyedi tájértékek megőrzésére. A vadon élő szervezetek élőhelyeinek, azok biológiai sokféleségének megóvása érdekében minden tevékenységet a természeti értékek és területek kíméletével kell végezni. A táj jellege, a természeti értékek, az egyedi tájértékek és esztétikai adottságok megóvása érdekében gondoskodni kell az épületek, építmények, nyomvonalas létesítmények, 22

berendezések külterületi elhelyezése során azoknak a természeti értékek, a mesterséges környezet funkcionális és esztétikai összehangolásával történő tájba illesztéséről. Biztosítani kell, hogy a gazdálkodással összefüggő épületek, építmények, létesítmények és berendezések elhelyezése, mérete, formája, funkciója és száma alkalmazkodjon a táj jellegéhez. A településképi arculatot, a tájképet negatívan befolyásoló tevékenységet demonstráló, vizuális-esztétikai tájhasználati konfliktusok forrását jelentő, művi létesítmények (ipari, kereskedelmi, üzemi) telkén, a 4. sz. főút, a Nádudvar, Báránd, Derecske felé vezető közutak menti és egyéb a helyzetfeltáró dokumentumban említett - területeken tájba illesztési megoldások alkalmazását, elsősorban szintén az ökológiai viszonyok javításában is szerepet játszó takarófásítás kialakítását javasoljuk. Gondoskodni kell a használaton kívül helyezett épületek, építmények, nyomvonalas létesítmények, berendezések új funkciójának megállapításáról, illetve ennek hiányában megszüntetésükről, elbontásukról, az érintett területnek a táj jellegéhez igazodó rendezéséről. A már említett, tervezett gyorsforgalmi autóutat, valamint a vadon élő állatfajok ismert vonuló útvonalait keresztező egyéb vonalas létesítményeket úgy kell építeni, hogy a vadon élő állatfajok egyedeinek átjutása - megfelelő térközönként - biztosítva legyen; biztosítani kell a jellegzetes tájképi elemek fennmaradását. A gyorsforgalmi út megvalósítására vonatkozó környezeti hatástanulmányban több ökológiai átjáró tervezett megvalósítása is szerepel. Elektromosenergia-szállító légvezetékek létesítésekor, valamint középfeszültségű szabad légvezeték teljes szakaszhosszra kiterjedő felújításakor olyan műszaki megoldásokat kell alkalmazni, amelyek a vadon élő madarakat nem veszélyeztetik. A természeti területek hasznosítása során figyelemmel kell lenni az élőhely típusára, jellemző vadon élő szervezetek fajgazdagságára, a biológiai sokféleség fenntartására. A művelési ág változtatás, más célú hasznosítás csak a táj jellegének, szerkezetének, a történelmileg kialakult természetkímélő használat által meghatározott adottságoknak és a természeti értékeknek a figyelembevételével lehetséges. A termőföld hasznosítása, illetve a hasznosításra alkalmatlan területek használata, igénybevétele, meliorációs tervek készítése és végrehajtása, egyéb mezőgazdasági tevékenységek folytatása, valamint a vízgazdálkodás és a vízrendezés során a természetes és természetközeli állapotú vízfelületeket, nádasokat és más vizes élőhelyeket, valamint a mezőgazdasági termelés számára kedvezőtlen termőhelyi adottságú területek természetes növényállományát, az erózió ellen védelmet nyújtó terepalakulatokat, gyep-, cserje- és erdősávokat meg kell őrizni. meg kell őrizni. 23

A kialakításra kerülő létesítmények, utak, a mezőgazdasági területek meglévő terep és vízlefolyás viszonyait, valamint azok megközelíthetőségét közvetlenül nem befolyásolhatják, nem módosíthatják. Termőföldön történő, vagy arra hatást gyakorló beruházásokat, tevékenységeket úgy kell megtervezni és megvalósítani, hogy az érintett és a környező termőföldeken a talajvédő gazdálkodás feltételei ne romoljanak A természeti érték igénybevételével járó tevékenység, így különösen a beruházás, építés, létesítés tervezése, kivitelezése során biztosítani kell, hogy a földtani természeti értékek, valamint a nyilvántartott ásványvagyon csak a lehető legkisebb mértékben károsodjon. A földtani természeti értékek védelme a tájvédelmet, továbbá az élettelen és meg nem újítható természeti erőforrások és az élővilág létfeltételeinek megóvását szolgálja. A földtani természeti értékek általános védelme kiterjed a földtani, felszínalaktani képződményekre, ásványokra, ásványtársulásokra, ősmaradványokra. Külterületi ingatlan, különösen természeti terület belterületté, illetve beépítésre szánt területté minősítésére akkor kerülhet sor, ha annak következtében a táj jellege, esztétikai és természeti értéke nem károsodik helyreállíthatatlanul. 2.1.4. Biológiai aktivitásérték változása Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) 7. (3) bek. b) pontja szerint újonnan beépítésre szánt területek kijelölésével egyidejűleg a település közigazgatási területének biológiai aktivitás értéke az átminősítés előtti aktivitás értékhez képest nem csökkenhet. A településrendezési eszközök készítésekor a területek biológiai aktivitásértékének számításáról szóló, 9/2007. (IV.3.) ÖTM rendelet előírásai szerint számított biológiai aktivitásértéket tekintve, ugyan a tervekben szereplő módosításokkal érintett területekre vonatkozó szinten tartása nem megoldható, köszönhetően a már korábban leírt, új erdőterületek kijelölésének, a jelenleg hatályos településrendezési eszközökben szereplő értékhez képest jelentős mértékű növekedést sikerült elérni. 24

2.2. ZÖLDFELÜLETI RENDSZER FEJLESZTÉSE 2.2.1. Zöldfelületi rendszer elemeinek fejlesztési javaslata A lakott területek beépítettsége, az épülettel elfoglalt területek sűrűsége a város magjából a külterület felé haladva egyre kisebb, ennek következtében a Hajnal-Mátyás király-csarkó utcák által meghatározott gyűrűn belül, új, megfelelő méretű, összefüggő zöldfelületek kijelölése nem megoldható. Ezen gyűrűn belül elsősorban a meglévő közterek, a kiterjedt zöldfelülettel rendelkező korlátozott közhasználatú, zöldfelületű intézmények parkjainak, az utcákat kísérő zöldsávoknak a fejlesztése, a növényanyag lehetőség szerinti bővítése, a település arculatát, az utcaképet negatívan befolyásoló, rontó elemek felszámolása javasolt. Az utcákat kísérő zöldsávok állapota vegyes képet mutat. A település morfológiájából adódóan jellemzően szűk, kanyargós utcák fás növényállománnyal történő ellátása, egységes utcafásítás kialakítása nehezen megoldható. Mindezt tovább nehezíti a település közterületeit behálózó, az utcákat követő légvezetékek, közműoszlopok rendszere is. Javasolt a megfelelő szabályozási szélességgel rendelkező utcák (ahol legalább 1,5 m széles, szabad zöldsáv biztosítható) egységes fásításának és legalább gyepszintű növényzettel, biológiailag aktív zöldfelülettel borított út menti zöldsávok kialakításának vizsgálata (a meglévő közművekkel, burkolatokkal összhangban). A szűk utcák esetében mindenképpen a termőhelyi adottságoknak megfelelő, várostűrő, lassan növő, szabályos, gömb koronát nevelő díszfák alkalmazását javasoljuk (az egységes utcakép érdekében fajtájukban, megjelenésükben teljesen azonos, akár klón növényanyag felhasználásával). Az útmenti zöldsávok kialakításánál fák esetében legalább 8 m, az alattuk kialakítandó cserjesávok esetében az 1 m-nél magasabb fajoknál legalább 1 méter, az ennél alacsonyabbaknál legalább 0,5 méter tőtávolság megtartását javasoljuk. A meglévő fasorok egyedeinek utólagos pótlását kizárólag fajtaazonos növényekkel javasoljuk. Új közművek nyomvonalainak meghatározásánál azokat úgy kell kijelölni, hogy a meglévő fásítást ne károsítsa, illetve a jövőbeni fásításokat ne korlátozza, akadályozza. 2.2.2. Zöldfelületi ellátottság alakulása A település zöldfelületi ellátottságának növelésére a sűrű beépítettség következtében kizárólag a lakóterületek bizonyos telkeinek funkcióváltásával, illetve a már említett út menti zöldsávok intenzív kialakításával, a meglévő zöldfelületek fejlesztésével lenne mód. 25

2.2.3. Zöldfelületek ökológiai szerepének erősítésére vonatkozó javaslatok A helyi építési szabályzatban gondoskodni kell a település igazgatási területén a klimatikus viszonyok megőrzése, javítása érdekében a telkek növényzettel fedett részéből, a zöldterületekből és az erdőkből álló egységes és összefüggő zöldfelületi rendszer kialakításáról, valamint az épített környezet alaktani és helyi éghajlati jellegét meghatározó elemeinek a megőrzéséről. A zöldfelületek fásításánál belterületen is előnyben kell részesíteni - ha a termőhelyi adottságok lehetővé teszik - őshonos fafajok (nagyobb díszítő értékkel bíró dísz változataik, fajtáik), természetes elegyarányban, természetkímélő módon történő alkalmazását. 26

3. KÖZLEKEDÉSI JAVASLATOK 3.1. Közúti hálózati kapcsolatok Kaba kistérségi kapcsolata Nádudvar - Földes viszonylatban meghatározó. Ez utóbbi egyúttal alternatív kapcsolat (Püspökladány mellet) a 42 sz. fkl. úthoz. Kaba mellett halad el a 4 sz. főút, Magyarország leghosszabb közútja, mely Budapesttől Záhonyig tart. A mintegy 330 km hosszú I. rendű főút Pest, Jász-Nagykun-Szolnok, Hajdú-Bihar, illetve Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéket keresztülszelve Záhonynál éri el a magyar-ukrán országhatárt. A 4 sz. főút 7,50 m-es burkolatszélességű 12,00 m-es koronával rendelkező főút. A település közúti kapcsolatait jelenleg a 4. sz. főút mellett a 3407 sz. Nádudvar Földes, 4801 sz. Kaba Sárrétudvari, 4802 sz. Kaba Derecske és a 48103 sz. Cukorgyári összekötő utak határozzák meg. Az épülő M4 gyorsforgalmi autóút Püspökladány Berettyóújfalu szakasza a tervek szerint Kaba határában halad majd el. A gyorsforgalmi autóút biztosítaná a kapcsolatot a Budapest M0 Cegléd Szolnok - Karcag Püspökladány Berettyóújfalu Nagykereki Országhatár Nagyvárad vonalon, elősegítve mind a térségi, mind pedig az országos - nemzetközi közlekedési rendszer (E60) megújulását. A 4. sz. főút kapcsolatát a tervezett gyorsforgalmi autóúttal a Kaba külterületén NY-i irányban létesülő le-, és felhajtó biztosítja majd a település-közeli szakaszon. Kaba jelenleg is jó közlekedési infrastruktúrával rendelkezik (100-as kétpályás vasútvonal, 4. sz. főközlekedési út), a gyorsforgalmi autóút megépülése Szolnok, Budapest és a Dunántúl felé lényegesen meggyorsítaná, déli-, keleti irányban és Románia felé pedig biztonságosabbá és gyorsabbá tenné a közúti közlekedést a jelenlegi zömében rossz állapotú utak kiváltásával. A Kabai csomópont kialakítását a TURA-TERV ÚT TESZT KONZORCIUM által készített tervdokumentáció szerint valósítják meg. Magassági vonalvezetés: A síkvidéki jellegű domborzati viszonyok miatt a jellemzően belvizes területeken a vízépítési szakvélemény megállapításaira alapozva a pályaszint 2 m magas töltésen halad majd. Az alkalmazott magassági lekerekítő ívek értékei és az esésviszonyok értékei a megengedett értékeken belül mozognak. Közút vasút kapcsolat A jelenlegi 4. sz. főút 3407. sz. Nádudvar Földes összekötő út kapcsolata a közút vasút szintbeni keresztezés kiváltása következében megváltozik. A megváltozott útkapcsolati kialakítást a 3.2. pontban mutatjuk be. 27

3.2. Főbb közlekedési csomópontok Kaba Településrendezési Tervéhez A vasúti keresztezés megváltozásának hatása A város forgalma szempontjából meghatározó szerepe van a 4. sz. Budapest Záhony főút és a 3407 j. Nádudvar Földes összekötő út csomópontjának. Ez a csomópont jelenlegi formájában megszűnik. A 3407 j. ök. út a csomópont átépítése után akadálymentesen, felüljáróként hidalja majd át a forgalmas 4. sz. főutat és a 100-as jelű kétvágányú villamosított vasútvonalat. Kaba 3407 j. út különszintű keresztezés általános útépítési helyszínrajz (Forrás: Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. megbízásából készítette RODEN Mérnöki Iroda Kft.) A 4. sz. főúttal a kapcsolatot a 3407. j. ök. út Nádudvar felőli oldalán megépülő összekötő ág biztosítja majd. A vasúttól Kaba irányába eső közúti kapcsolatok is átalakulnak. A 3407. j. ök. út 4. sz. főúttól a Vasút utcáig tartó szakasza és a 48103. j. ök. út 0+983,13 kmig tartó szakasza elbontásra kerül. Az épülő útszakasz a Vasút utcához, a benzinkút melletti úthoz csatlakozik. A 48103 j. ök. út 0+983,13 km szelvényénél vezet vissza a meglévő út nyomvonalára. Az épülő gyorsforgalmi autóút Kabai Csomópontjának hatása A gyorsforgalmi autóút Püspökladány Berettyóújfalu közötti szakaszának 10+900 km szelvényében keresztezi majd tervek szerint a 4801 j. Kaba Sárrétudvari összekötő utat, 13+000 km szelvényében a 3407 j. Nádudvar Földes összekötő utat. Ezekben a találkozási pontokban a terv szerinti különszintű útkapcsolatok kerülnek kialakításra. Nyomvonal korrekciót szükséges végrehajtani a 48103 j. Cukorgyári összekötő út 3407 j. ök. út keresztezése előtt a tervezett gyorsforgalmi autóút nyomvonalának megfelelően. 28

3.3. Belső úthálózat A tehergépjármű és mezőgazdasági jármű forgalom (átmenő) alól célszerű a helyi gyűjtőútként funkcionáló Hajnal, ill. Mátyás Király úton tehermentesíteni a település belsőbb részeit. 3.4. Közösségi közlekedés A közúti közösségi közlekedés a Hajdú Volán ZRt. autóbuszjárataival történik az alábbiak szerint: 4473. sz. autóbuszjárat (Hajdúszoboszló Kaba), 4532. sz. autóbuszjárat (Berettyóújfalu Kaba Nádudvar), 4533. sz. autóbuszjárat (Cukorgyári ltp. Kaba Városháza) A buszmegállók kiépítettsége nem megfelelő. A buszmegállók csak jelzőtáblával vannak jelezve. Megfelelően kialakított buszmegálló csak a vasútállomásnál van. A többi megállóhelynél részben, vagy teljesen hiányzik a buszöböl és a peron, így az autóbuszok a forgalmi sávban állnak meg. A biztonságos közlekedés érdekében szükséges lenne buszöblök létesítése. Kötöttpályás közlekedés tekintetében Kaba jó kapcsolattal rendelkezik, mivel a 100-as jelű kétvágányú villamosított vasútvonal (Budapest-Záhony), amely az országos törzshálózat része, a település mellett halad el. Állomása helyi iparvasutak (Cukorgyár, Nádudvari ipari vágány) végpontja. A tervezett csomópont megépítése megnöveli a 4. sz. főút és a 3407. j. ök. út által bonyolított közúti forgalom és a forgalmas vasút keresztezésének biztonságát azáltal, hogy különszintűvé alakul a közúti és vasúti közlekedési keresztezés. A meglévő csomópont elbontásakor biztosítani kell, hogy a korábbi útvonal ne legyen lehetséges alternatíva a vasút és a 4. sz. főút keresztezésére. 3.5. Kerékpáros közlekedés A keresztezésnek biztosítania kell a kerékpáros és gyalogos forgalom biztonságos és zavartalan átjutását is. Ez a terveket készítő RODEN Mérnöki Iroda Kft. tervei alapján közös gyalogos és kerékpárúton megvalósul, amely szintén különszintű kiépítéssel, a tervezett közúti pályatesthez kapcsolódva valósul meg. A megváltozott közlekedési rendet megfelelő táblák kihelyezésével kell egyértelművé tenni a kerékpárosok részére. Települési szinten érdemes átgondolni a kerékpárút-hálózat fejlesztési lehetőségeket, és azokat az aktuális foglalkoztatási és turisztikai viszonyoknak megfelelően célszerű tervezni. A meglévő Vasút utca Cukorgyár kerékpárút sokat veszített jelentőségéből a cukorgyár bezárása óta. Pályaszerkezete zömében rossz állapotú, helyenként feltöredezett, beszűkült beton. 29

A közelmúltban épült Vasútállomás Rákóczi Ferenc utca (templom) kényelmessé és biztonságossá teszi a kerékpáros és gyalogos közlekedést a település központja és a vasúti állomás között. Létesítési felújítási tekintetben szükséges prioritást felállítani hasznosság szempontjából. A magasvezetésű Keleti főcsatorna balparti töltésén létesült kerékpárút főként turisztikai célt szolgál. Ennek ~ 1,8 km-es szakasza esik kabai közigazgatási területre. Tervezik kerékpárút kiépítését a Rákóczi Ferenc utca teljes hosszán (a meglévő szakaszhoz kapcsolódva), és a szomszédos települések felé is. Ennek megfelelően a tervek szerint Kaba közelében elhaladó M4 gyorsforgalmi autóút megépítéséhez kapcsolódó csomóponti átalakítások (meglévő utakkal való keresztezés) után kialakítható a településközi kerékpárutak végleges nyomvonala Nádudvar, Báránd, Tetétlen és Hajdúszovát vonatkozásában. 3.6. Főbb gyalogos közlekedés A gyalogos közlekedés a kerékpáros közlekedés mintájára fog megváltozni a csomópont környezetében. A különszintű keresztezés miatt jelentkező nagyobb lejtésviszonyok (a lejtős szakaszon nagyobb kerékpár haladási sebességek várhatóak) miatt egyértelműen el kell határolni a gyalogos és kerékpár haladási sáv-részeket (ennek egyik lehetséges módja gyakori útburkolati jel felfestés a problémás szakaszokon). 3.7. Gépjármű elhelyezés, parkolás Kijelölt parkoló jelenleg Hajnal utca, Sporttelepnél és a Köztemetőnél található. A 2004-ben kelt Kaba Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 22/2014. (VIII.16.) Önkormányzati rendeletének 17. -a (beépítésre nem szánt területek övezetei Közlekedési területek - Közúti) (7) bekezdése alapján kötelező parkoló létesítése a strand, a sportpálya és a csatlakozó közpark, a vasútállomás és a temető kiszolgálására,. A parkolás lehetősége megvan, de a parkolók állapota nem megfelelő. Szükséges lenne a megfelelő burkolat kialakítása a Vasútállomásnál, és a Városi Fürdő parkolójánál a parkolást segítő szabályozó jelek felfestésére. 30

Közlekedés - Külterület 31

Kaba Településrendezési Tervéhez Közlekedés - Belterület 32

Közlekedés Keresztszelvény 33

4. KÖZMŰVESÍTÉSI JAVASLATOK 4.1. Viziközművek Kaba Településrendezési Tervéhez Kaba és Tetétlen települések közüzemi vízellátása a Ht. 2848/4/2011. iktatószámú határozatban kapott vízjogi üzemeltetési engedélyt. Kaba vízellátását a Kaba-Tetétlen közös vízellátórendszer biztosítja, amely Kaba vízbázisra épült. A nyersvízigényt a 6 db mélyfúrású kútból jelenleg üzemelő három kút biztosítja megfelelő vízkezelést követően. Mélyfúrású kutak helyei: vízműtelepen (1247/1 hrsz.) található kettő, a harmadik kút a Hajnal utca végén, a 1070/3 hrsz-ú területen található. A településen a szolgáltatott víz minősége kifogás alá eső arzén és ammónium komponensek tekintetében a 201/2001. (X.25.) Kormányrendelet alapján, ezért az ivóvízminőség javító program keretében az egészséges ivóvíz szolgáltatást kötelezett a település megoldani. Vízellátás: A város ivóvízellátó hálózata megfelelő kiépítettségű, jelentősebb hálózatbővítésre hosszútávon sem kell számítani. A vízellátást biztosító vízmű (gépészet vízkitermelés, kezelés) teljes technológia cseréje szükséges, amely az Ivóvízminőség-javító Program keretében történik meg. A későbbiekben előnyös lenne az elöregedett azbesztcement csövek korszerű csőanyagra (pl: KMPVC) történő cseréje. 1998. év novemberében kiadásra került az emberi fogyasztására szánt víz minőségéről szóló 98/83/EK irányelv, amely 1998. december 25-én lépett hatályba. Ennek megfelelően Magyarország azt vállalta, hogy műszaki beavatkozást végez azokon a településeken, ahol a bór, fluorid és a nitrit határértéke magasabb a megengedettnél, 2009. december 25-ig vállalta továbbá az ammónium, valamint a 10μg/l-nél magasabb arzén értékek határértékre történő csökkentését is. A Kaba város vízműve által szolgáltatott ivóvíz minősége nem teljesíti a szolgáltatott víz paraméterei tekintetében a 201/2001.(X.25.) sz. Kormányrendelet előírásait. A szolgáltatott ivóvíz arzén és ammónium tartalma meghaladja a határértéket. A bárándi kút arzén és bór tartalma meghaladja a megengedett határértéket, ezért a település felé az egészséges ivóvizet távvezetéken, nyomásfokozó biztosítja Kaba felől. A bárándi kutat a továbbiakban nem használják majd. A kivitelezési munkálatok folyamatban vannak, várhatóan a 2015-ös évben befejeződnek (szerződés szerint 2015. szeptember 30-ig). A rekonstrukciós és átalakítási munkálatok után Kaba, Tetétlen és Báránd települések vízellátása megfelel majd a hatályos uniós és hazai minőségi elvárásoknak. 34

A vízbázis védelme: Kaba ivóvíz bázisa sérülékeny környezetű, megóvása kiemelten fontos. A településen nem lehetnek olyan felszíni, felszín alatti szennyező források, amelyek közvetlenül, vagy közvetve szennyezik a vízbázist. Termálvíz: Kaba belterületén a Rákóczi Ferenc utcán gyógyfürdő üzemel. A termálvíz kút közvetlenül a fürdő közelében van, 1000 m mélységből ered. A termálvíz lecsapolása, ill. elvezetése Rákóczi utcán kiépített zárt csatornában történik, amely az utca végén lévő sósvíz tározókba csatlakozik. Innen az elhasznált termálvíz élővízfolyásba (Kabai mellékcsatorna) való bevezetése csak megfelelő felhígítás, várakoztatás után lehetséges. A használt termálvizet elvezető csővezeték jelentős része acélból készült. A vezetékredszert javasolt korszerű, műanyagcsövezéssel kiváltani, megelőzendő az elavult acélcsőhálózat miatt bekövetkező szivárgásokat. Szennyvízelvezetés: A szennyvízhálózat kiépítettsége teljes a településen, miután több lépcsőben, 2014-ben befejeződött a hálózatfejlesztés. A Kaba DNY-i határában lévő térségi szennyvíztisztító telep váltotta ki a korábbi természetes biológiai tisztító telepet. Az új szennyvíztisztító telep elválasztott rendszerű csatornahálózaton fogadja Kaba, Tetétlen és Báránd szennyvízét. A tisztított szennyvíz befogadója a Kabai mellék csatorna 2+375 fkm. szelvénye. A telep mértékadó kapacitása 800 m 3 /d. A szennyvíz csatornahálózat és a szennyvíztisztító telep is modern, funkcióját megfelelően ellátja. Csapadékvíz-elvezetés: A település közigazgatási területe a Kösely, a Makkodi és a Hamvas belvíz öblözetekkel érintett. A településtől É-i, K-i irányban kanyargó Tilalmas csatorna folyása és a Keleti IX. csatorna Kabától délre húzódó szakaszának környezete belvízzel erősen veszélyeztetett, egyébként közepesen és mérsékelten veszélyeztetett a település határa. Belterületen különösen veszélyeztetett terület nincs. Közepesen veszélyeztetett a település belterületének NY-i és DNY-i peremvidéke. Településen belül a belterületi gyűjtő és a településről kivezető belvízcsatornák medrét a tervezéskori paraméterek szerint javasolt helyreállítani, továbbá külterületen a belterületről elvezető önkormányzati kezelésű csatornákat befogadójukig. Gondoskodni kell az átereszek átjárhatóságáról. Ezzel biztosítható a belterületek lehető leggyorsabb víztelenítése. A feladatokat az Önkormányzat ütemezetten végzi a települési közmunkaprogram keretében jelenleg is. 35