Szent Anna Idősek Otthona Intézményfejlesztési Terve SZOCIÁLIS ALAP- ÉS SZAKELLÁTÁS FEJLESZTÉSE A SZENT LUKÁCS GÖRÖGKATOLIKUS SZERETETSZOLGÁLAT INTÉZMÉNYRENDSZERÉBEN Projekt azonosító: TÁMOP-5.4.12-14/1-2015-0009
SZENT ANNA IDŐSEK OTTHONA INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVE 2015. október SZOCIÁLIS ALAP- ÉS SZAKELLÁTÁS FEJLESZTÉSE A SZENT LUKÁCS GÖRÖGKATOLIKUS SZERETETSZOLGÁLAT INTÉZMÉNYRENDSZERÉBEN Projekt azonosító: TÁMOP-5.4.12-14/1-2015-0009 Készítette: InNow Tanácsadó Zrt.
3 Tartalomjegyzék 1. BEVEZETÉS... 4 2. HELYZETELEMZÉS... 5 3. AZ INTÉZMÉNY FEJLESZTÉSI TERVE... 9 3.1 A PROBLÉMÁK AZONOSÍTÁSA... 9 3.2 ÁLTALÁNOS ÉS SPECIÁLIS CÉLOK... 12 3.3 FEJLESZTENDŐ, BEAVATKOZÁSI PONTOK... 14 3.4 FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK, ALTERNATÍVÁK... 15 3.5 A MEGVALÓSÍTÁST SZOLGÁLÓ BEAVATKOZÁSOK... 15 3.6 A MEGVALÓSÍTANDÓ FEJLESZTÉSEK BEMUTATÁSA... 16 3.7 A FEJLESZTÉSEK ÜTEMEZÉSE... 19 3.8 A TERVEZETT FEJLESZTÉSEK ÖSSZEHANGOLT, VÁZLATOS PÉNZÜGYI TERVE... 21 3.9 A RELEVÁNS EURÓPAI UNIÓS ÉS NEMZETI TÁMOGATÁSI FORRÁSOK, OPERATÍV PROGRAMOK ÉS PÁLYÁZATOK MEGHATÁROZÁSA... 24 4. A STRATÉGIA MEGVALÓSÍTHATÓSÁGÁNAK FŐBB KOCKÁZATAI... 24 5. A MEGVALÓSÍTÁS ESZKÖZEI ÉS NYOMON KÖVETÉSE... 26
4 1. Bevezetés Az Intézményfejlesztési Terv célja és szerepe Az Intézményfejlesztési Terv (a továbbiakban: IFT) a Szent Lukács Görögkatolikus Szeretetszolgálat (a továbbiakban: Szeretetszolgálat) rövid-, közép- és hosszú távú fejlesztési irányait, célrendszerét és azok elérése érdekében tervezett tevékenységeket határozza meg a Szeretetszolgálat által jóváhagyott jövőkép és hosszú távú (15-20 év) átfogó célok alapján. Az IFT célja, hogy a stratégiai tervezés eszközeivel meghatározza a görögkatolikus szociális alap- és szakellátások, mint közszolgálat fő céljait és hogy elősegítse a következő 20 év intézményfejlesztési tevékenységeinek eredményességét. Előzmények és az Intézményfejlesztési Terv helye a Szeretetszolgálat stratégiai tervezési rendszerében A Szent Lukács Görögkatolikus Szeretetszolgálat 2012. januárjától vette át az Idősek Otthona fenntartását Gacsály település önkormányzatától. Az elmúlt 3 évben fejlesztési terv, stratégiai dokumentum nem készült. A Szeretetszolgálat hosszú távú elképzelései és a tervezési logikából is fakadóan jelen IFT egy átfogó tervezési rendszer egyik eleme. A Szeretetszolgálat fenntartásában működő egyes intézmények fejlesztési tervei mellett elkészül egy fenntartói szintű fejlesztési stratégia, egy szolgáltatás-koordinációs modell és egy igényátadási eljárásrend is. A dokumentumok elkészítésekor különös figyelmet fordítottunk arra, hogy az egyes célok és tervezett tevékenységek egymással összhangban legyenek. Az Intézményfejlesztési Terv szakmai-tartalmi felépítésekor különös figyelemmel voltunk az alábbi dokumentumokra: az 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról; Nemzeti Szociálpolitikai Koncepció 2011-2010 tartalmi javaslatai, szakpolitikai iránymutatásai; Országos Fogyatékosságügyi Program 2015-2020; Magyarország Partnerségi Megállapodása a 2014 2020-as fejlesztési időszakra.
5 Az IFT szakmaitartalmi felépítését meghatározó dokumentumok Az IFT elkészítését részletes helyzetfeltárás és helyzetértékelés előzte meg. A helyzetelemzés alapját a Szeretetszolgálat igazgatójával és az intézmény vezetőjével készített mélyinterjúk, az intézmény munkatársainak részvételével megszervezett műhelymunkák, kérdőívek és az intézmény rendelkezésére álló adatok jelentették. A helyzetelemzés elkészítésekor támaszkodhattunk az Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer (a továbbiakban: TEIR) adatállományára. Az IFT eredményessége Az Intézményfejlesztési Terv akkor válhat eredményessé, ha: annak segítségével az intézmény a tervezett mértékben ki tudja használni fejlődési potenciálját a tervezett időszakban; a célok és azok megvalósítása érdekében tervezett tevékenységek (projektek) jelentős része megvalósul; az IFT a Szeretetszolgálatban dolgozó különböző szereplők közötti kommunikáció eszközévé válik; példát mutatva hozzájárul ahhoz, hogy a településen élők mindennapjainak életében jelen legyen a Krisztusi Szeretet. 2. Helyzetelemzés Térségi szerepkör A Szent Anna Idősek Otthona Gacsály településen, a fehérgyarmati járásban, a magyar-román-ukrán hármas határtól néhány kilométerre található. Az intézményben testi, lelki szükségleteket felmérve, egyéni gondozási terv alapján, személyre szabottan történik az ápolási-gondozási feladatok ellátása. A szolgáltatás működési területe Magyarország közigazgatási területe. Az intézményben ellátható személyek száma 16 fő. A férőhely kihasználás 100%- os.
6 Az intézményben hat szoba, egy társalgó, egy melegítőkonyha, illetve orvosi szoba és iroda található. Az épületben egy-, három-és négyágyas szobák lettek kialakítva. A folyamatos, napi 24 órás, gondozói felügyelet biztosított. Demográfiai jellemzők 1. táblázat: Gacsály demográfiai mutatói Állandó népesség száma Fő Nő Férfi 0-14 évesek száma 182 92 90 15-60 évesek száma 615 393 314 60 év felettiek száma 184 113 71 összesen: 981 506 475 Forrás: TEIR A fehérgyarmati kistérség Szabolcs-Szatmár-Bereg megye legkeletibb részén fekszik. A kistérséget két folyó, a Tisza és a Szamos határolja. A kistérség településeinek száma 49, amiből jelenleg 5 település lakosságszáma a 200 főt sem éri el (a legkisebb Kishódos), 14 település 200 és 500 fő közötti lakossal bír. A fehérgyarmati kistérség népessége az elmúlt évtizedben az országos és a megyei átlagot is meghaladó mértékben csökkent. A fehérgyarmati kistérség az ország elvándorlástól leginkább sújtotta kistérségei közé tartozik. Mivel az élve születések aránya országosan a legmagasabb, a halandóság az országos átlagnál kedvezőbb, így a kistérség népességének csökkenése elsősorban a jelentős mértékű vándorlási veszteségnek köszönhető. Az intézmény naprakész nyilvántartása szerint az idősotthoni ellátás keretében történő elhelyezésre 10 fő vár. Problémát okoz a helyhiány mellett az is, hogy az épület nem alkalmas arra, hogy szeparált részekben lehessenek férfi és női ellátottak. A várakozók többsége férfi. Szükséges lenne az épület bővítése oly módon, hogy a jövőben lehetőség legyen mind női, mind férfi időskorúak ellátására.
7 2. táblázat: Az Idősek Otthona lakóinak jellemzői Szociális és egészségügyi mutatók Szociális és egészségügyi mutatók Korcsoportok 60-64 65-69 70-74 75-79 80-84 85-89 90- Nő 1 1 2 3 4 3 1 Férfi 0 0 0 0 0 1 0 Hozzátartozója van Fogyatékosság gal élők aránya Diagnosztizált betegséggel élők Jövedelemmel rendelkezők Forrás: Saját szerkesztés 1 1 2 3 4 4 1 0 0 1 0 0 0 0 1 1 1 3 4 4 1 1 1 2 3 4 4 1 Foglalkoztatottak képzettsége, kompetenciái A szakember ellátottság 100%-os. Az Idősek Otthonában 7 szociális gondozó és egy szociális segítő dolgozik. 3. táblázat: A Szent Anna Idősek Otthona humánerőforrás-ellátottsága Munkatárs (fő) Közhasznú foglalkoztatottak (fő) Szükséges létszám Intézményvezető 1 0 1 Szociális gondozó 7 0 7 Szociális segítő 1 0 1 Összesen: 9 0 9 Forrás: Saját szerkesztés Az intézmény infrastrukturális helyzete/ellátottsága Az ingatlan a Szeretetszolgálat egyetlen magán tulajdonban lévő épülete. Az épület állaga leromlott. Teljes körű infrastrukturális felújítás szükséges, a szobák, folyosók, fürdők javítására, festésére, felújítására van szükség. Emellett energetikai korszerűsítésre is: hőszigetelésre, a nyílászárók cseréjére, fűtéskorszerűsítésre, napelemek, napkollektorok felszerelésére. Fontos a technikai
8 elemek fejlesztése, jelenleg az épületben nincs internetkapcsolat. A berendezés elavult, az ágyak korszerűtlenek. A konyhai felszerelés hiányos, bővíteni szükséges. Az ebédlő teljes berendezésére szükség van, korszerű, könnyen mozdítható, biztonságos bútorokkal. Szükséges még tv, szekrények és mosógépek. Az épület teljes akadálymentesítése szükségszerű, mivel a bentlakók nagy része mozgásában korlátozott. A Szeretetszolgálat elképzelései szerint az épületet 50 fő ellátása érdekében bővíteni szükséges. Swot-analízis A stratégiai tervezés egyik módszere a SWOT-analízis, mely segít feltárni az intézmény egészének vagy egyes kiemelten fontos területének (kulcsterületének) intézményen belüli erősségeit, azaz a működésnek azokat az összetevőit, amelyeket magas színvonalon tud nyújtani az intézmény, illetve gyengeségeit, vagyis azokat a területeket, amelyek nem kellően vagy nem kielégítően fejlődtek a belső és/vagy a külső partnerek szerint. Számba venni az intézmény lehetőségeit és buktatóit, illetve ezek összefüggéseit. Rendezni az intézményről rendelkezésre álló információkat. Erősségek A liturgikus évhez kapcsolódó ünnepek megtartása Együttműködő, agilis kollektíva Vezetői elkötelezettség a magas szakmai színvonal mellett Az épület a Szent Lukács Szeretetszolgálat tulajdonában van Gyengeségek A szükségesnél kisebb méretű közösségi terek Az intézmény munkatársainak folyamatos képzése lenne szükséges Lelki segítségnyújtás, mentális segítség nyújtása nem rendszeres Az általános adminisztráció egységesítése nem teljes körű A jó gyakorlatok megosztása akadozott A görög katolikus arculati elemek megjelenése nem erőteljes Jelzőrendszer nem megfelelő Internetkapcsolat hiánya
9 Lehetőségek Kiaknázatlan helyi és térségi kapcsolatok, horizontális kapcsolatok Fejlesztő foglalkozások sikeresek, az ellátottak részéről további igény mutatkozik Gyógytornász bevonása Szabadidős programok sikeresek, az ellátottak részéről további igény mutatkozik Az intézményfenntartó által biztosított lelki vezető segítségével lelki gyakorlatok gyakoribbá, rendszeresebbé válása Aktív társadalmi tevékenységek biztosítása Az intézményfenntartó elkötelezettsége a szervezetfejlesztés területén Csapatépítő tréningek rendszeressé tételével a szociális munka színvonalának erősítése Európai uniós források Elavult, hiányos berendezés Veszélyek A szükségesnél gyengébb minőségű bútorzat Az épületek energetikai szempontból korszerűtlenek, magas rezsiköltségek jelentkeznek Lelki napok, szupervízió esetlegessége, alkalomszerűsége; erős kiégési kockázat 3. Az intézmény fejlesztési terve 3.1 A problémák azonosítása Az Idősek Otthona épülete elavult infrastruktúrával rendelkezik. Szükség lenne a fűtés korszerűsítésére, nyílászárók cseréjére. Megújuló energiák használata célszerű a magas rezsiköltség csökkentése érdekében.
10 A bútorzat mennyisége, minősége nem kielégítő. Esedékes a szobák, folyosók, fürdők felújítása, festése. A szolgáltatások minőségének javulásához, szükséges lenne a munkatársak, dolgozók folyamatos továbbképzésének biztosítása. Szupervízió folyamatos biztosítása szükséges a munkatársak kiégése ellen. Ezzel párhuzamosan lelki napok szervezésére van igény, kiscsoportokban, lelki vezető segítségével. Mélyrehatóbb tudás elsajátítása érdekében kapcsolatfelvétel szakemberekkel, akik segítenek a gondozónők szerteágazóbb, komplexebb tudásának elsajátításában. A bentlakók számára elengedhetetlenek a fejlesztő foglalkozások, a szabadidős programok, a közös programok, aktív társadalmi tevékenységek biztosítása. Erősíteni szükséges az intézményközi szakmai párbeszédet, a jó gyakorlatok átvételét. Közös szakmai napok szervezésére van szükség. Szükséges lenne a szorosabb kapcsolat kiépítésére a helyi önkormányzattal, helyi szervezetekkel. Nyílt napok biztosítása célszerű, az intézményben folyó munka bemutatása céljából. Szükséges egy teljesítmény-értékelési rendszer kidolgozása, a visszajelzések utáni teljesítményjavítás illetve fenntartás.
11 A lehetőségektől elmaradó színvonalú szolgáltatás biztosítása Hiányos stratégiai gondolkodás A szolgáltatások minősége nem elégséges Az intézmény ellátottsága hiányos Nem elég hangsúlyos a görögkatolikus identitás A helyi és horizontális kapcsolatok mélysége, intenzitása nem erős Az adminisztráció nem egységesített, hiányzik a szükséges IT-rendszer A fejlesztő foglalkozások, szabadidős programok, az aktív társadalmi életet biztosító programok száma nem elégséges Nem megfelelő az intézményközi szakmai párbeszéd A munkatársak továbbképzése nem megfelelő gyakoriságú Hiányzik a teljesítményértékelés, a munkatársak számára a visszacsatolás A bútorzat, eszközállomány hiányos Az ingatlan bővítése, felújítása, energetikai korszerűsítése elengedhetetlen
12 3.2 Általános és speciális célok A célrendszer megalkotása során építettünk: a helyzetelemző vizsgálat eredményeire, abban szereplő megállapításokra a tervezési folyamat során megismert helyi elképzelésekre, javaslatokra (kérdőív, mélyinterjúk, workshopok eredményeire) A fejlesztési célrendszer kialakítása során tervezési alapelv volt, hogy: A meghatározott fejlesztési célok tényleges fejlesztési igényekre és szükségletekre reflektáljanak és a helyzetelemzésben feltárt erősségekre, potenciálokra és azok kihasználására épüljenek. A célrendszer legyen görögkatolikus-specifikus, illetve a helyi igényekre és jellegzetességekre fókuszáló. A megfogalmazott célok mind szakmai, mind pénzügyi megvalósíthatóság szempontjából reálisak legyenek. A középtávú célrendszer megvalósíthatósága érdekében annak megalkotása során kiemelt szerepet kapott a 2015-2020 között elérhető forráslehetőségekhez való illeszkedés. A belső struktúra fejlesztése, mind a kommunikáció, mind az adminisztrációs rendszer tekintetében. Célként fogalmazódik meg továbbá a szakmai kapcsolatok erősítése, a szakmai munka fejlesztése a magas színvonalú szolgáltatások biztosítása. Cél az épület teljes körű infrastrukturális felújítása, ezzel is biztosítva a bentlakók kényelmét.
13 Magas színvonalú szolgáltatások biztosítása Komplex, stratégiai szemlélet kialakítása A szolgáltatásokat igénybevevők szükségleteinek és igényeinek kielégítése Az intézmény infrastrukturális és humánerőforrás helyzete megfelelő Mind arculatban, mind lelkiekben megnyilvánuló görögkatolikus identitás A helyi (települési, térségi), illetve horizontális szakmai kapcsolatok elmélyítése Szervezetfejlesztéssel a szakmai munka elősegítése Az adminisztráció egységesítése, ITtámogatás Fejlesztő foglalkozások, szabadidős programok, az aktív társadalmi életet biztosító programok számának növelése A Szeretetszolgálat intézményei közöttii szakmai párbeszéd erősítése A munkatársak továbbképzése Folyamatos teljesítményértékelés, a munkatársak számára rendszeres visszacsatolás A bútorzat, eszközállomány fejlesztése Az ingatlanok felújításával a költséghatékonyság megteremtése
14 3.3 Fejlesztendő, beavatkozási pontok 4. táblázat: A Szent Anna Idősek Otthona által tervezett beavatkozási területek Kulcsterületek Stratégiai szövetségek Infrastruktúra Emberi erőforrás Testi épség Pontterületek Mentális egészség Aktív társadalmi tevékenység Helyi kapcsolatok Horizontális kapcsolatok Gépkocsi beszerzése Görögkatolikus arculati elemek megjelenése Energetikai korszerűsítés Teljes körű infrastrukturális felújítás Képzés Lelki támogatás kiégés elleni védekezés Teljesítményértékelés Szakemberek bevonása Bútorzat Fejlesztő foglalkozások Szabadidős programok Hasznos tevékenységek Közösségi élet Névnapok, születésnapok Társadalmi ünnepek Vezetés Iránymutatás, delegálás, számonkérés Általános adminisztráció Információáramlás, együttműködés Emberi erőforrás Szervezetfejlesztés Egységesítés IT támogatás Külső-belső (PR) Jó gyakorlatok megosztása Csapatépítő tréningek Kapacitástervezés
15 Forrás: Saját szerkesztés Motiválás 3.4 Fejlesztési lehetőségek, alternatívák Az Idősek Otthona épületének bővítésével, átalakításával egy 50 főt befogadó intézmény létrehozása a cél. Ezzel biztosítható lenne a szolgáltatásra jelentkező igények teljes körű kielégítése, mely lehetővé tenné az időskorú férfiak ellátását is. A magasabb kapacitás költséghatékonyabb működést eredményezhet, mellyel lehetőség nyílik a rendelkezésre álló források átcsoportosításával a magasabb színvonalú szolgáltatásokra. Szervezettebbé kell tenni az önkéntesekkel, civilekkel és a közösségi munkára érkező fiatalokkal való kapcsolatrendszert, a szociális intézményben végzett munkájukat figyelemmel kell kísérni, és meg kell adni munkájukhoz a szükséges támogatást. 3.5 A megvalósítást szolgáló beavatkozások Az IFT az intézmény középtávú célrendszerének felvázolásán túl tartalmazza a lényeges fejlesztési jellegű beavatkozások (programok és projektek) indikatív listáját. Az IFT megvalósítását szolgáló beavatkozások tekintetében az alábbi projekttípusokat azonosítottuk: Fenntartóval szoros együttműködésben megvalósuló fejlesztések (FE): Olyan, fejlesztések, amelyekhez szükséges a Szeretetszolgálat aktív, nem pénzügyi, támogatása. Elsősorban a szociális alap- és szakellátások adminisztratív és intézményes kereteit biztosíthatják.
16 Hálózatos együttműködést segítő fejlesztések (HE): Azon fejlesztések, melyek a helyi, térségi szakmai szervezetekkel, kiemelten a Szeretetszolgálat intézményeire, való együttműködés erősítését célozzák. Ide tartoznak a helyi elfogadást, a gacsályi lakosokkal való kapcsolatteremtést és ápolást célzó fejlesztések is. Helyi, intézményi szakmai fejlesztések (HSZ): A mindennapi szakmai munka támogatását segítő fejlesztések. Ezen projektek megvalósulása gyakran előfeltétele egyéb tervezett fejlesztések megvalósulásának vagy azok hatásai érvényesülésének. Helyi, intézményi infrastrukturális fejlesztések (HI): A mindennapi szakmai munka feltételeinek megteremtését segítő fejlesztések. A következőkben a fenti logikát követve mutatjuk be azon fejlesztési elképzeléseket, amelyek az IFT középtávú célrendszerében megfogalmazott célok megvalósítását szolgálják. 3.6 A megvalósítandó fejlesztések bemutatása 5. táblázat: A Szent Anna Idősek Otthona által tervezett fejlesztések Ssz. Fejlesztés megnevezése Fejlesztés rövid bemutatása Indikatív költségbecslés 1. Az intézményi munkatársak számára a lelki napok számának bővítése Lelki vezetők jelenléte, lelki gyakorlatok, lelki segítségnyújtás, zarándoklatok 2.000.000 2. 3. Szupervízió biztosítása Horizontális kapcsolatok fejlesztése más intézményekkel 4. Szakemberek bevonása Kiégés elleni szupervízió biztosítása, lelki napokkal párhuzamosan Közös programok, szakmai napok szervezése Folyamatos tudásbővítés, továbbképzések szervezése 4.000.000 1.000.000 2.000.000
17 Ssz. Fejlesztés megnevezése Fejlesztés rövid bemutatása Indikatív költségbecslés gondozás-ápolás területén 5. Görögkatolikus identitás erősítése, egyházi programokon való részvétel Vallási programokon való részvétel, arculati elemek használata 1.000.000 6. Adminisztráció egységesítése, ITtámogatás Átlátható adminisztrációs rendszer kialakítása, egységesítése nem releváns 7. Irodai bútorzat beszerzése, ebédlőbe bútorok vásárlása 8. Jó gyakorlatok megosztása 9. 10. 11. 12. 13. 14. Csapatépítő tréningek szervezése Idősek otthona férőhelykapacitásának emelése Teljesítményértékelés kidolgozása Az ellátottak számára szervezett fejlesztő foglalkozások, szabadidős programok számának növelése Az aktív társadalmi élet érdekében tevékenységek szervezése Intézmény felújítása, energetikai korszerűsítése 2 db nyolc személyes asztal, 16 db szék, szekrény vagy polc a mosodai helyiségbe, 5 db ágy, tv szekrény, mosógép Intézményközi kapcsolatok megerősítése, közös szakmai napok szervezése Saját intézményen belüli munkatársak és partnerintézmények munkatársaival közösen Férőhelybővítés, átépítés Évente értékelés és visszacsatolás a munkatársak számára Külsős programok számának növelése, kirándulások, vetélkedők, manuális foglakozások, könyvtár, a lelki vezetővel való találkozások számának emelése Nyílt napok tartása, társadalmi ünnepek tartása, születésnapok, névnapok megtartása Az épületek esetében a szobák, folyosók, fürdők javítása, festése, felújítása. Energetikai korszerűsítés: hőszigetelés, nyílászárók cseréje, fűtéskorszerűsítés, napelemek, napkollektorok felszerelése. 2.000.000 1.000.000 1.000.000 15.000.000 nem releváns 2.000.000 3.000.000 10.000.000
18 Ssz. Fejlesztés megnevezése Fejlesztés rövid bemutatása Indikatív költségbecslés 15. Közösségi terek biztosítása 16. Internethasználat Forrás: Saját szerkesztés Közösségi programok, ünnepi műsorok megtartására alkalmas területek kialakítása Internetkapcsolat kiépítése, számítógép beszerzése 1.000.000 500.000
2023. II. félév 2023. I. félév 2022. II. félév 2022. I. félév 2021. II. félév 2021. I. félév 2020. II. félév 2020. I. félév 2019. II. félév 2019. I. félév 2018. II. félév 2018. I. félév 2017. II. félév 2017. I. félév 2016. II. félév 2016. I. félév 2015. II. félév 19 3.7 A fejlesztések ütemezése A táblázat a tervezett fejlesztések indikatív ütemezését tartalmazza. Az ütemezés figyelembe veszi az egyes fejlesztések egymásra épülését és a jelenleg rendelkezésre álló információk alapján a megvalósításhoz igénybe vehető támogatási források várható rendelkezésre állását. 6. táblázat: A Szent Anna Idősek Otthona által tervezett fejlesztések ütemezése Fejlesztések Fenntartóval szoros együttműködésben megvalósuló projektek (FE) Az intézményi munkatársak számára a lelki napok számának bővítése Szupervízió biztosítása Horizontális kapcsolatok erősítése más intézményekkel Szakemberek bevonása ápolás-gondozás területén Görögkatolikus identitás erősítése Adminisztráció egységesítése Jó gyakorlatok megosztása Csapatépítő tréningek szervezése A munkatársak részére továbbképzések biztosítása
2023. II. félév 2023. I. félév 2022. II. félév 2022. I. félév 2021. II. félév 2021. I. félév 2020. II. félév 2020. I. félév 2019. II. félév 2019. I. félév 2018. II. félév 2018. I. félév 2017. II. félév 2017. I. félév 2016. II. félév 2016. I. félév 2015. II. félév 20 Fejlesztések Idősek otthona férőhely-kapacitásának emelése, a meglévő épület átépítése, felújítása, energetikai korszerűsítése Hálózatos együttműködést segítő projektek (HE) Kapcsolatépítés a kistérségben működő szociális intézményekkel, közös szakmai napok szervezése Kapcsolatépítés a helyi önkormányzattal, helyi szervezetekkel: közös programok szervezése, nyílt napok tartása Helyi, intézményi szakmai projektek (HSZ) Kiégés ellen a munkatársak részére szupervízió biztosítása Kiégés ellen a munkatársak részére lelki támogatás nyújtása. A lelki vezető segítségével lelki napok tartása kiscsoportokban, részlegenként, illetve vegyesen Teljesítmény-értékelés kidolgozása, évente értékelés és visszacsatolás a munkatársak számára Az ellátottak számára szervezett fejlesztő foglalkozások, szabadidős programok számának növelése Az aktív társadalmi élet érdekében tevékenységek szervezése Helyi, intézményi infrastrukturális projektek (HI) Közösségi terek biztosítása Bútorok beszerzése Internetkapcsolat kiépítése Forrás: Saját szerkesztés
21 3.8 A tervezett fejlesztések összehangolt, vázlatos pénzügyi terve Az IFT-ben kitűzött célok megvalósítását szolgáló fejlesztések finanszírozására elsősorban európai uniós ágazati operatív programokon keresztül nyílik lehetőség. 7. táblázat: A Szent Anna Idősek Otthona által tervezett fejlesztések pénzügyi terve Projekt típus Fenntartóval szoros együttműködésben megvalósuló projektek (FE) Projekt megnevezése Az intézményi munkatársak számára a lelki napok számának bővítése Görögkatolikus identitás erősítése, egyházi programokon való részvétel Szervezetfejlesztés Indikatív költségbecslés (millió Ft) 2 1 nem releváns Saját forrás Saját forrás Adminisztráció egységesítése, IT-támogatás nem releváns nem releváns Külső kommunikáció fejlesztése nem releváns nem releváns Jó gyakorlatok megosztása Csapatépítő tréningek szervezése 1 1 Finanszírozás lehetséges forrása* EFOP 1.1.G. Az egészségügyi, szociális és társadalmi felzárkózási közszolgáltatásokban a szolgáltatásnyújtás folyamatainak eredményesebbé tétele, a területi szempontok érvényesítése és a dolgozók megtartása EFOP 1.1.G. Az egészségügyi, szociális és társadalmi felzárkózási közszolgáltatásokban a szolgáltatásnyújtás folyamatainak eredményesebbé tétele, a területi szempontok érvényesítése és a dolgozók megtartása EFOP 1.1.G. Az egészségügyi, szociális és társadalmi felzárkózási közszolgáltatásokban a
22 Projekt típus Projekt megnevezése Indikatív költségbecslés (millió Ft) Finanszírozás lehetséges forrása* szolgáltatásnyújtás folyamatainak eredményesebbé tétele, a területi szempontok érvényesítése és a dolgozók megtartása A munkatársak részére továbbképzések biztosítása 2 EFOP 1.1.G. Az egészségügyi, szociális és társadalmi felzárkózási közszolgáltatásokban a szolgáltatásnyújtás folyamatainak eredményesebbé tétele, a területi szempontok érvényesítése és a dolgozók megtartása Idősek Otthona férőhely-kapacitásának emelése, átépítése, korszerűsítése 15 EFOP 2.2. B. Minőségi közszolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása egészségügyi, szociális és társadalmi felzárkózási területen Hálózatos együttműködést segítő projektek (HE) Kapcsolatépítés a kistérségben működő szociális intézményekkel, közös szakmai napok szervezése Kapcsolatépítés a helyi önkormányzattal, helyi szervezetekkel: közös programok szervezése, nyílt napok tartása nem releváns nem releváns Saját forrás Saját forrás Helyi, intézményi szakmai projektek (HSZ) Kiégés ellen a munkatársak részére szupervízió biztosítása 2 EFOP 1.1.G. Az egészségügyi, szociális és társadalmi felzárkózási közszolgáltatásokban a szolgáltatásnyújtás folyamatainak eredményesebbé tétele, a területi szempontok érvényesítése és a dolgozók megtartása Kiégés ellen a munkatársak részére lelki támogatás nyújtása. A lelki vezető segítségével lelki napok tartása kiscsoportokban, részlegenként, illetve vegyesen 2 EFOP 1.1.G. Az egészségügyi, szociális és társadalmi felzárkózási közszolgáltatásokban a szolgáltatásnyújtás folyamatainak eredményesebbé
23 Projekt típus Helyi, intézményi infrastrukturális projektek (HI) Forrás: Saját szerkesztés Projekt megnevezése Teljesítmény-értékelés kidolgozása, évente értékelés és visszacsatolás a munkatársak számára Az ellátottak számára szervezett fejlesztő foglalkozások, szabadidős programok számának növelése Az aktív társadalmi élet érdekében tevékenységek szervezése Intézmény épületeinek felújítása, energetikai korszerűsítése Közösségi terek biztosítása Indikatív költségbecslés (millió Ft) nem releváns 2 3 10 1 Finanszírozás lehetséges forrása* tétele, a területi szempontok érvényesítése és a dolgozók megtartása nem releváns Saját forrás Saját forrás Internetkapcsolat kiépítése 0,5 Saját forrás EFOP 2.2. B. Minőségi közszolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása egészségügyi, szociális és társadalmi felzárkózási területen EFOP 2.2. B. Minőségi közszolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása egészségügyi, szociális és társadalmi felzárkózási területen
24 3.9 A releváns európai uniós és nemzeti támogatási források, operatív programok és pályázatok meghatározása A tervezett fejlesztések, projektek ismeretében a következő támogatási időszakban a Szent Anna Idősek Otthona számára releváns források elsősorban az EFOP (Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program) programokból kerülhetnek lehívásra: EFOP 1.1.G. Az egészségügyi, szociális és társadalmi felzárkózási közszolgáltatásokban a szolgáltatásnyújtás folyamatainak eredményesebbé tétele, a területi szempontok érvényesítése és a dolgozók megtartása csapatépítő tréningek, képzések tekintetében. EFOP 2.2. B. Minőségi közszolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása egészségügyi, szociális és társadalmi felzárkózási területen az intézmény épületeinek felújítása, energetikai korszerűsítése tekintetében. 4. A stratégia megvalósíthatóságának főbb kockázatai A kockázatok elemzését a fontosabb kockázati csoportok beazonosításával kezdjük, majd téma specifikus módon immár a kockázat kezelési stratégia keretében javaslatokat fogalmazunk meg az egyes kockázati elemek kezelésére. Az egyes kockázatok esetében vizsgáljuk, hogy milyen valószínűséggel és hatással bír a megvalósítás szakaszára. A különböző kockázati tényezőket tematikus csoportokba rendezve az Intézményfejlesztési Terv megvalósítása kapcsán az alábbi kockázati faktorokat azonosíthatjuk be: jogi-intézményi kockázatok: a jelzett kockázatok tekintetében a fejlesztési terv megvalósításra kijelölt intézményi háttér megléte, a hatáskörök megfelelő szétosztása, továbbá a humán kapacitás minősége jelenthetnek
25 kockázatot. Jogi kockázat a törvényi, jogszabályi környezet változásaihoz kötődhet. pénzügyi-gazdasági: az elégtelen finanszírozásból, az egyes európai uniós támogatási konstrukciók specifikus jellemzői, a saját forrás előteremtésének kérdései, illetve az adott fejlesztési elem fenntartáshoz kapcsolódó kockázatokat egyaránt említhetjük. műszaki kockázatok: összetett problémahalmaza a tervezés, kivitelezés és fenntartás során felmerülő kockázatokat jelenti. társadalmi kockázatok: fontos tényező az intézményfejlesztési terv megvalósíthatósága szempontjából a megfelelő együttműködő partnerek kiválasztása, az esetleges kapcsolatokat szabályozó szerződések pontos megfogalmazása. 8. táblázat: A Szent Anna Idősek Otthona által tervezett fejlesztések megvalósíthatóságának főbb kockázatai Ssz. 1. 2. 3. 4. 5. 6. Kockázat megnevezése A jogszabályi környezet kedvezőtlen irányba történő változása Hatósági dokumentumok hiánya, késése Saját előteremtésének kockázata forrás Hazai illetve Európai Uniós fejlesztési források elmaradása A tervezett infrastrukturális fejlesztések megvalósítási költsége jóval meghaladja a tervezett mértéket Kommunikációs nehézségek fellépése az Valószínűség (magas; közepes; alacsony) magas közepes közepes alacsony / közepes közepes közepes Hatás mértéke (jelentős; közepes; alacsony) jelentős közepes jelentős jelentős közepes jelentős Kockázatkezelés módja A jogszabályi változások folyamatos figyelemmel kísérése. Rugalmas, gyors reagálás a megváltozó jogszabályi körülményekhez A hatósági dokumentumok ügyintézési időkereteinek figyelembe vétele. Esetleges késésre, csúszásra előre felkészülés Alternatív forráslehetőségek felkutatása A forrás lehívás késedelmére való felkészülés Átgondolt műszaki tervek, költségvetések készítése Pontosan meg kell határozni a részterületek feladat- és
26 Ssz. Kockázat megnevezése Valószínűség (magas; közepes; alacsony) Hatás mértéke (jelentős; közepes; alacsony) Kockázatkezelés módja együttműködésben résztvevő szereplők között felelősségi rendszerét, a pontos eljárásrendet Forrás: Saját szerkesztés 5. A megvalósítás eszközei és nyomon követése Az ITF tervezése számos olyan feltevésen alapszik, amelyek a jelenlegi információk birtokában helyesnek és megalapozottnak tűnnek, s így okkal alapozhatjuk rájuk a fejlesztési célokat és az azok elérése érdekében hozott intézkedéseket. Ugyanakkor részint az információk hiányos jellege miatt (pl. jelenleg még pontosan nem ismertek a 2014-2020-as időszak pályázati feltételek), részint a külső és a belső környezet (pl. szabályozási és szükségleti környezet) folytonos változásai miatt a célok teljesülése, az elvárt eredmények és hatások létrejötte nem tekinthető automatikusnak. A hatásmechanizmusokat számos olyan tényező befolyásolja, amit jelenleg nem, vagy csak hiányosan ismerünk, illetve amelyek befolyásolhatósága az intézmény számára erősen korlátozott. Mindezekből adódóan az IFT sikeres megvalósítása elképzelhetetlen egy olyan visszacsatolási mechanizmus nélkül, amely alapján a terv-alkotási folyamat minden pontján újból és újból beavatkozhatunk, elvégezve a szükséges korrekciókat. E visszacsatolást a monitoring rendszer biztosítja. Alapja a megvalósításra vonatkozó folyamatos adatgyűjtés, információgyűjtés, ami alapján ellenőrizni tudjuk, hogy a kitűzött célok irányába haladnak-e a folyamatok, várható-e a tervezett hatások elérése. Ha ennek során kiderül, hogy a szándékoktól eltérően haladnak a folyamatok, s a célok várhatóan nem, vagy csak részben teljesülnek, akkor a monitoring rendszer feltárja az eltérés okait is, s ezzel lehetőséget teremt a döntéshozók számára, hogy beavatkozzanak a folyamatokba. Az eltérés jellegétől és mértékétől függ a szükséges korrekciós intézkedés, pl.
27 módosítani szükséges a tevékenységek menetét, a stratégia végrehajtásának mikéntjét, a szervezeti kereteket, a feladatokhoz rendelt erőforrásokat. Ha a korrekció a meglévő tervek keretein belül nem végezhető el, akkor a tervek, de végső soron a stratégiai célok korrekciójára is sor kerülhet. E logikából következik, hogy a monitoring rendszer elsődlegesen a fejlesztési tervért felelős menedzsment eszköze a megvalósítás kontrolljában, ami csak akkor tölti be funkcióját, ha azt folyamatosan működtetik. A fejlesztési terv megvalósulásának nyomon követése, ezen belül a célok elérésének megbízható ellenőrzése csak akkor lehetséges, ha biztosított a célok mérhetősége. Mivel a 2014-2020 közötti támogatási időszakban az eredményközpontúság elve miatt az indikátorok és azok célértékeinek szerepe megnő, ezért a fejlesztési tervben megfogalmazott valamennyi célhoz objektíven ellenőrizhető mutatókat, indikátorokat rendelünk. A monitoring rendszer hatékony működésének alapja a szakmailag megalapozott indikátorkészlet kialakítása. Az indikátorok meghatározása az alábbi alapelvek mentén történt: legyen specifikus, azaz konkrétan az adott célhoz kapcsolódjon; legyen objektíven mérhető, egyértelmű; legyen hozzáférhető (beszerzése / előállítása reális költségigényű); adjon releváns információt az előrehaladásról a Szeretetszolgálat és az intézmény vezetői számára; az indikátoroknak az adott eredmény vagy output aktuális állapotára kell vonatkoznia és alkalmasnak kell lennie az időbeli nyomon követésre. Az indikátorok definícióját az alábbi táblázat összegzi, amelyben egyben azok forrása (mérési módja és gyakorisága) is meghatározásra kerül. Az alkalmazott indikátorok fajtái: Eredményindikátorok: Ezen indikátorokat a tematikus célok eredményeinek meghatározásához alkalmaztuk, meghatározásuk során az operatív programok eredményindikátorait vettük alapul.
28 Kimeneti (output) indikátorok: A releváns operatív programban prioritástengelyenként kerültek meghatározásra az output jellegű mutatók. A tervezés során amennyiben ezek illeszkedtek a megvalósításra tervezett beavatkozások (fejlesztések) jellegéhez, a lehető legszélesebb körben beépítettük a monitoring mutatók közé.
29 9. táblázat: A Szent Anna Idősek Otthona által tervezett fejlesztések indikátorai Tervezett fejlesztés Indikátor Mértékegység Bázisérték Célérték Az intézményi munkatársak számára a lelki napok számának bővítése Indikátor forrása A lelki napok száma nap 2 6 Szakmai Mérés gyakorisága évente Görögkatolikus identitás erősítése, egyházi programokon való részvétel Adminisztráció egységesítése, IT-támogatás Külső kommunikáció fejlesztése Jó gyakorlatok megosztása A munkatársak részére továbbképzések biztosítása Csapatépítő tréningek szervezése Idősek otthona férőhelykapacitásának emelése, épület átépítése Kapcsolatépítés a kistérségben működő szociális intézményekkel, közös szakmai napok szervezése Egyházi programok száma nap 3 9 Szakmai Megfelelő adminisztráció 0 1 Szakmai Külső kapcsolati háló megerősítése, nyílt napok szervezése, megtartása nap 0 3 Szakmai Találkozások száma nap 1 10 Szakmai Képzések száma nap 2 5 Szakmai Tréningen résztvevők száma fő 17 54 Szakmai Férőhelybővítés fő 16 50 Szakmai Szakmai napok száma nap 1 3 Szakmai évente nem releváns nem releváns évente évente félévente nem releváns évente
30 Indikátor forrása nyílt napok száma nap 1 2 Szakmai Tervezett fejlesztés Indikátor Mértékegység Bázisérték Célérték Kapcsolatépítés a helyi önkormányzattal, helyi szervezetekkel: közös programok szervezése, nyílt napok tartása Közösségi munkára érkező fiatalok fogadása, munkájuk támogatása Kiégés ellen a munkatársak részére szupervízió biztosítása Teljesítmény-értékelés kidolgozása, évente értékelés és visszacsatolás a munkatársak számára Az ellátottak számára szervezett fejlesztő foglalkozások, szabadidős programok számának növelése Az aktív társadalmi élet érdekében tevékenységek szervezése Intézmény épületeinek felújítása, energetikai korszerűsítése Internetkapcsolat kiépítése Forrás: Saját szerkesztés Közösségi munkára érkező fiatalok száma fő 0 2 Szakmai találkozások száma nap 0 5 Szakmai Teljesítményértékelésben munkatársak száma résztvevő fő 0 9 Szakmai programok száma nap 20 25 Szakmai programok száma db 1 4 Szakmai Felújított épületek száma db 0 1 Szakmai Internet-elérési központ száma db 0 1 Szakmai Mérés gyakorisága évente évente félévente évente évente évente nem releváns nem releváns