MEGALAPOZÓ DOKUMENTÁCIÓ II. KÖTET - MELLÉKLETEK

MEGBÍZÓ: FORSTER GYULA ÖRÖKSÉGGAZDÁLKODÁSI ÉS SZOLGÁLTATÁSI KÖZPONT FERTŐ / NEUSIEDLERSEE KULTÚRTÁJ VILÁGÖRÖKSÉGI HELYSZÍNRE ÉS VÉDŐÖVEZETÉRE VILÁGÖRÖKSÉGI KEZELÉSI TERV SZAKMAI ELŐKÉSZÍTÉSÉRE SZOLGÁLÓ MEGALAPOZÓ DOKUMENTÁCIÓ ÉS VILÁGÖRÖKSÉGI KEZELÉSI TERV AZ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA ÁLTAL 15164-8-6/2014/KULTUR IKTATÓSZÁM ALATT KIADOTT MINISZTERI VÉLEMÉNY ALAPJÁN ÁTDOLGOZOTT, VÉGLEGESÍTETT MEGALAPOZÓ DOKUMENTÁCIÓ II. KÖTET - MELLÉKLETEK PESTTERV KFT - BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM KONZORCIUM BUDAPEST, 2014. MÁJUS HÓ

TARTALOMJEGYZÉK FOGALMAK... 2 JOGSZABÁLYOK 1.... 14 TÁJI-, TERMÉSZETI, TELEPÜLÉSI TURISZTIKAI ÉRTÉKEK ÉS ADATOK TÁRA... 30 RÉGÉSZETI LELŐHELYEK JEGYZÉKE ÉS MŰEMLÉKLISTA... 53 TURISZTIKAI VONZERŐVEL RENDELKEZŐ LÁTNIVALÓK... 81 SZABADIDŐS AKTIVITÁSOK INFRASTRUKTÚRÁJA... 85 A KÖZLEKEDÉSI FEJEZET MELLÉKLETEI... 90 VÍZGAZDÁLKODÁS... 97 NÉPRAJZI ÉRTÉKLELTÁR ÉS KAPCSOLÓDÓ INTÉZMÉNYEK... 148 TERVTANÁCSI JEGYZŐKÖNYVEK 2011... 164 TERVTANÁCSI JEGYZŐKÖNYVEK LISTÁJA - 2012... 166 A VILÁGÖRÖKSÉGI TERÜLETEN FEKVŐ TELELEPÜLÉSEK TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK LISTÁJA 2013.... 170 FORRÁSJEGYZÉK... 172 KONZULTÁCIÓK, EGYEZTETÉSEK A MAD KÉSZÍTÉS IDŐSZAKÁBAN... 202 STAKEHOLDEREK JEGYZÉKE... 226 FELTERJESZTÉSI DOKUMENTÁCIÓ ÉS ALAPÍTÓ OKIRAT... 232 AZ ICOMOS-IUCN TANÁCSADÓ MISSZIÓ JELENTÉSEI ÉS TOVÁBBI UNESCO DOKUMENTUMOK,JELENTÉSEK, BESZÁMOLÓK.)... 314 1

FOGALMAK Fogalom Definíció Hivatkozás Barlang A földkérget alkotó kőzetben kialakult olyan természetes üreg, melynek hossztengelye meghaladja a két métert és jelenlegi vagy természetes kitöltésének eltávolítása utáni mérete egy ember számára lehetővé teszi a (TvT) behatolást. Bérvadászat A vadászterületen vadászati jogosultsággal rendelkező megállapodás alapján biztosítja más vadász számára meghatározott fajú és számú vad vadászatát (VTV) Az élővilág változatossága, amely magában foglalja az élő szervezetek Biológiai genetikai (fajon belüli), valamint a fajok és életközösségeik közötti sokféleség sokféleséget és maguknak a természeti rendszereknek a sokféleségét. (TvT) Bioszféra rezervátum Bödönhajó Degradáció Egyedi tájérték Életközösség (társulás) Élő szervezet (élőlény) Élőhely Élőhely kedvező természetvédelm i helyzete A bioszféra-rezervátumok azon jellegzetes szárazföldi és tengerparti ökoszisztémák, amelyek az UNESCO Ember és Bioszféra Programja (MAB) keretében nemzetközileg elismertek. A mélyebb vizek halászatához szükséges lapos fenekű vízi közlekedési eszköz. A 19. század végéig az egy darab, rendszerint főleg fából kimélyített, elülső végén hegyes csónakot használták. ( ) Egyes vidékeken a hajó terminussal vagy ennek jelzős változatával (bödönhajó) jelölték a halászó csónakot. Leromlás. Különböző természetes rendszerek, társulások, biocönózisok, biotópok állapotának leromlása. Általában a biotikus tényezők váltják ki, amelyekben jelentős szerepe lehet az antropogén hatásoknak is. Pl. az elgyomosodás, a talaj kém. tulajdonságainak következtében fellépő növénytakaró-változás. Egyedi tájértéknek minősül az adott tájra jellemző természeti érték, képződmény és az emberi tevékenységgel létrehozott tájalkotó elem, amelynek természeti, történelmi, kultúrtörténeti, tudományos vagy esztétikai szempontból a társadalom számára jelentősége van. Az élővilág egy meghatározott élőhelyen található olyan szerveződése, amelyben a különböző élő szervezetek állományai meghatározott kapcsolatrendszerben élnek együtt. Mikroorganizmusok, gombák, növények és állatok fajai, alfajai, változatai. Az a meghatározható térbeli egység, ahol adott élő szervezet és állománya (populáció), vagy élőlények életközössége a természeti rendszerben előfordul és a kialakulásához, fennmaradásához, szaporodásához, tenyésztéséhez szükséges környezeti feltételek adottak. Az élőhely természetes elterjedése, illetve elterjedésén belül lefedettsége állandó vagy növekszik, valamint hosszú távú fennmaradásához szükséges sajátos felépítése és kapcsolatrendszerei jelenleg és a jövőben is valószínűleg fennállnak, továbbá jellemző fajainak természetvédelmi helyzete kedvező. Környezetvéde lmi Lexikon, 2002 K. Kovács László Szilágyi Miklós: Csónak. Magyar Néprajzi Lexikon 1. (1977) 527. Botanika III. 2007 (TvT) (TvT) (TvT) (TvT) 275/2004. (. 8.) Korm. rendelet 2

Élőhely természetvédelm i helyzete Élőhelyvédelmi irányelv Erdő Erdőfelújítás Erdőgazdálkodás Erdőgazdálkodó Erdősítés Erdősítési idény Erdőtelepítés Erdőterv (korábban az üzemterv) Érzékeny természeti terület Eutrofizáció Éves vadgazdálkodási terv Mindazoknak az élőhelyet érő hatásoknak összessége, amelyek befolyással lehetnek az élőhelyre, illetve annak jellemző állat- és növényfajaira, hosszú távon meghatározva azok természetes elterjedését, felépítését és kapcsolatrendszerét, valamint jellegzetes fajainak hosszú távú fennmaradását. A vadon élő állatok és növények védelméről szóló, 1992. május 21-i 92/43/EGK tanácsi irányelv. a) az Országos Erdőállomány Adattárban (a továbbiakban: Adattár) erdőként nyilvántartott terület; b) az ETV végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott fa- és cserjefajokból, illetve azok államilag elismert mesterséges vagy természetes hibridjeiből (a továbbiakban együtt: erdei fafajok) álló faállomány, melynek ba) területe a szélső fák tőben mért távolságát tekintve átlagosan legalább húsz méter széles, természetbeni kiterjedése az ötezer négyzetmétert eléri, átlagmagassága a 2 métert meghaladja és a talajt legalább ötven százalékos mértékben fedi; bb) területe a szélső fák tőben mért távolságát tekintve átlagosan legalább húsz méter széles, természetbeni kiterjedése az ötezer négyzetmétert eléri, átlagmagassága a 2 métert meghaladja és a talajt legalább harminc százalékos mértékben fedi, valamint legfontosabb szerepe a talaj védelme; c) az időlegesen igénybe vett erdő területe; d) a nyiladék és a tűzpászta, amennyiben az átlagos szélessége 6 méternél kisebb. Az erdő kitermelt vagy kipusztult faállományának újbóli létrehozására irányuló tevékenység. Az erdő 2. (1) bekezdésében foglaltak szerinti fenntartására, közcélú funkcióinak biztosítására, őrzésére, védelmére, az erdővagyon bővítésére, valamint - a vadászati jog gyakorlása, hasznosítása kivételével - az erdei haszonvételek gyakorlására irányuló tevékenységek összessége; Az erdészeti hatóság által vezetett erdőgazdálkodói nyilvántartásban szereplő tulajdonos vagy jogszerű használó Az erdőfelújítás, erdőtelepítés munkái a talaj-előkészítéstől a csemeteültetés, magvetés, dugványozás, pótlás erdészeti hatóság által történő befejezetté nyilvánításáig; A mesterséges erdősítés során a csemeteültetésre alkalmas a lombhullás utáni (őszi), és a lombfakadás előtti (tavaszi) időszak, amikor a talaj még nem, illetve már nem fagyott. Nem erdőművelési ágban lévő, erdővel nem borított területen a talajelőkészítést követően csemeteültetés, magvetés vagy dugványozás útján erdő létrehozása; A körzeti erdőterv alapján az erdőgazdálkodó jogait és kötelezettségeit az erdészeti hatóság erdőterv határozatban (erdőterv), hivatalból állapítja meg. Olyan extenzív művelés alatt álló terület, amely a természetkímélő gazdálkodási módok megőrzését, fenntartását, ezáltal az élőhelyek védelmét, a biológiai sokféleség fennmaradását, a tájképi és kultúrtörténeti értékek megóvását szolgálja. Az állóvizekben az élőlények számára hasznosítható tápanyag (foszfor és nitrogén vegyületek) feldúsul, ezért elszaporodnak az elsődleges termelő szervezetek: a fitoplankton, a gyökerező hínár-, mocsári növények. A vadászatra jogosult a vadgazdálkodási üzemterv alapján köteles legalább a tárgyév február hónapjának tizenötödik napjáig a vadászterület éves vadgazdálkodási tervét elkészíteni, és azt a vadászati hatósághoz jóváhagyás végett benyújtani. 275/2004. (. 8.) Korm. rendelet 275/2004. (. 8.) Korm. rendelet (ETV) (ETV) (SKF) (ETV) (TvT) Környezetvéde lmi Lexikon (VTV) 3

Faj kedvező természetvédelm i helyzete Fenntartható használat Fenntartható használat (hasznosítás) Fertői vejsze Fésűs beépítés Fogási napló Forrás Földvár Fűrészfogas beépítés Gereblyézés Halászat Halászbokor Populáció-dinamikai adatainak figyelembevételével a faj képes önmagát élőhelyének életképes részeként hosszú távon fenntartani és a faj természetes elterjedési területe nem csökken, valamint valószínűsíthetően nem is fog csökkenni, továbbá jelenleg és valószínűsíthetően a jövőben is megfelelő kiterjedésű élőhely áll rendelkezésre ahhoz, hogy a faj állományának hosszú távú fennmaradása biztosított legyen. A védett kulturális örökség olyan módon történő használata - ideértve a kármegelőző és kárcsökkentő tevékenységeket is -, amely nem haladja meg a szakmailag indokolt mértéket és nem vezet az örökség elemeinek állapotromlásához, így biztosított fennmaradásuk a jelen és jövő nemzedékek számára. A természeti értékek olyan módon és ütemben történő használata, amely nem haladja meg megújuló képességüket, nem vezet a természeti értékek és a biológiai sokféleség csökkenéséhez, ezzel fenntartva a jelen és jövő generációk életlehetőségeit. A Fertő tavon használt, elsősorban ponty fogására alkalmas, két szárnylészás, összetett vejszefős vejszetípus. A szalagtelkek leggyakoribb beépítési módja, melynél az egyhelységsoros lakóház hosszoldala, általában a telek északi részén, a telekhatárral párhuzamosan, attól bizonyos távolságra helyezkedik el, és a főbb melléképületek mögötte sorakoznak. A horgászat vagy halászat során kifogott halak nyilvántartott halgazdálkodási vízterületenkénti, halfajonkénti, naponta kifogott mennyiségenkénti kötelező bejegyzésére rendszeresített nyomtatvány. A felszín alatti víz természetes felszínre bukkanása, ha a vízhozama tartósan meghaladja az 5 liter/percet, akkor is, ha időszakosan elapad. Olyan védelmi céllal létesített vonalas, vagy zárt alakzatú földmű, amely azonosíthatóan fennmaradt domborzati elemként történeti, kulturális örökségi, felszínalaktani, illetve tájképi értéket képvisel. A fésűs beépítés változata a fűrészfogas beépítés, melyet olyankor alkalmaznak, amikor a telkek nem merőlegesen állnak az útra. A fűrészfogas beépítés abban különbözik az egyszerű fésűs beépítéstől, hogy a lakóházakat egymáshoz képest előreugratják. A halnak nem a táplálkozási viselkedésére alapozottan, és a szájnyílásán kívüli más testrészébe akasztott horoggal történő zsákmányul ejtésére irányuló módszer. A halnak vagy más hasznos víziállatnak megengedett módon és eszközzel halgazdálkodási vízterületen történő rekreációs vagy kereskedelmi célú, illetve ökológiai célú, szelektív fogása, továbbá gyűjtése, ide nem értve a horgászatot. Halászok nagy- vagy kerítő hálóhoz társult csoportja, amelynek belső életét és munkáját a minden tagra kiterjedő szokásjog szabályozza. A halászbokor a zsákmányon meghatározott kulcs szerint osztozott, és szállását, élelmezését is rendszerint közösen oldotta meg. (275/2004. (. 8.) Korm. rendelet) (TvT) Szilágyi Miklós: Fertői vejsze. Magyar Néprajzi Lexikon 2. (1979) 148. Major Jenő: Fésűs beépítés. Magyar Néprajzi Lexikon 2. (1979) 159. (HT) (TvT) (TvT) Major Jenő: Fésűs beépítés. Magyar Néprajzi Lexikon 2. (1979) 159. (HT) (HT) (MNL) 4

Halgazdálkodás Halgazdálkodási jog Halgazdálkodási üzemterv Halgazdálkodási vízterület Háziipar Helyi építési szabályzat (HÉSZ) Helyi építészeti értékvédelem Helyi termelői piac Helyi védett terület Holtfa Horgászat Idegenhonos (adventív) fa- és cserjefaj Ívóhely Jelentős állomány (Natura 2000 vonatkozásában) Kezelési Terv A természetes vizek halállományának védelmével, megújításával és hasznosításával összefüggő tevékenységek, valamint az akvakultúra és az egyéb haltermelési tevékenységek gyűjtőfogalma. Vagyoni értékű jog a halgazdálkodási vízterületeken, amely az államot illeti meg. A halgazdálkodási joggal kapcsolatos jogokat az állam nevében a miniszter gyakorolja. A halgazdálkodási jog haszonbérbe vagy vagyonkezelésbe adható. A halgazdálkodásra jogosult köteles 5 évre szóló halgazdálkodási tervet készíteni minden olyan nyilvántartott halgazdálkodási vízterületre, amelyre nézve területi jegyet ad ki, vagy amelyen haltermelést végez. A halgazdálkodási tervet a halgazdálkodási hatóság hagyja jóvá. Az a vízfolyás vagy állóvíz, amely jellegének megváltoztatása nélkül időszakosan vagy állandóan alkalmas a hal életfeltételeinek biztosítására, ide nem értve a haltermelési létesítményt. Igazolt szakképzettséggel nem rendelkező mesteremberek árutermelő ipari tevékenysége. A házi munka és a specialisták tevékenysége után következő kézművesipari szint, ahol a hangsúly az árutermelésen van. Az építés rendjét a helyi sajátosságoknak megfelelően megállapító és biztosító települési önkormányzati rendelet. A helyi építészeti örökség értékeinek feltárása, számbavétele, védetté nyilvánítása, fenntartása és védelmének biztosítása. Olyan piac, ahol a kistermelő a piac fekvése szerinti megyében, vagy a piac 40 km-es körzetében, ( ) működő gazdaságából származó mezőgazdasági, illetve élelmiszeripari termékét értékesíti. Olyan, helyi jelentőségű védett természeti terület, amelynek védetté nyilvánítását, hatósági feladatait az illetékes települési önkormányzat látja el. Az elpusztult (kiszáradt) álló vagy fekvő fa, amely élőhelye, menedéke, tápláléka madaraknak, emlősöknek, rovaroknak, gombáknak, moháknak, zuzmóknak. Rekreációs célból a halgazdálkodási vízterületen a halnak megengedett módon és horgászkészséggel vagy a csalihalnak 1 négyzetméternél nem nagyobb emelőhálóval való fogása. Olyan fa-, illetve cserjefaj, amelynek hazai megtelepedése behurcolás vagy betelepítés következménye. Az ivarérett halak csoportosan vagy párosan felkeresett szaporodási helye, ahol az ívási felület és az ívási feltételek rendelkezésre állnak az eredményes szaporodáshoz. Meghatározott fajok vagy élőhelytípusok olyan életképes állománya, amely mennyiségében, illetőleg állománysűrűségében kiemelkedő a faj, illetve élőhelytípus teljes magyarországi vagy európai uniós állományához viszonyítva és az állomány megőrzésére hosszú távon fennáll a lehetőség. Sem a világörökségi törvény sem a végrehajtásáról szóló 315/2011 kormányrendelet nem definiálja a kezelési terv fogalmát. Az értelmezéshez a (HT) (HT) (HT) (HT) Szolnoky Lajos: Háziipar. Magyar Néprajzi Lexikon 2. (1979) 505. 1997. évi LVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről 2. 11. pont 1997. évi LVIII. tv. 2. 34. 2005. évi CLIV. törvény a kereskedelemr ől 2.. 5a pont (TvT) (SKF) (HT) (ETV Vhr) (HT) (275/2004. (. 8.) Korm. rendelet) 5

Kiemelkedő egyetemes érték Kiemelt jelentőségű természetmegőrz ési terület Klímaváltozás Körzeti erdőterv Közösségi jelentőségű élőhelytípusok Közösségi jelentőségű fajok Közösségi jelentőségű terület Kultúrtáj Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ által kiadott szakmai útmutatót használtuk amely szerint a Kezelési terv (KET) a világörökségi helyszínek védelmi és kezelési rendszerének egyik eszköze a jogszabályi védelem keretei, a világörökségi gondnokságok, a világörökségi komplex hatásvizsgálat és a világörökségi tervtanácsok, valamint a világörökségi helyszínek támogatásának és finanszírozásának egyéb eszközei mellett. A magyarországi világörökség helyszínre vonatkozó KET feladata, hogy a hatályos magyar törvényekre, jogszabályokra, önkormányzati rendeletekre támaszkodva az országos, regionális (akár országok közötti) és önkormányzati tervekkel, azok cél és eszközrendszereivel összhangban, valamint az érintettek közös elhatározásával pontosítsa, meghatározza a világörökségi terület kiemelkedő egyetemes értéke (KEÉ) megőrzésének, fenntartásának, bemutatásának céljait, stratégiáit és prioritásait, valamint a fenntarthatóságot elősegítő használatának módozatait. A világörökségi helyszín által megtestesített - az Egyesült Nemzetek Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezete (United Nations Educational, Scientific and Cultural Organization, a továbbiakban: UNESCO) Világörökség Bizottsága által ekként elfogadott - érték, amely kivételessége és páratlansága miatt nemzetközi szempontból is kiemelkedő és egyedi kulturális örökségi, illetve természeti jelentőséggel bír, ennélfogva folyamatos megőrzése és védelme az egész emberiség, a jelen és jövő generációi számára kiemelkedő fontosságú. Olyan közösségi jelentőségű terület, amelyen legalább egy kiemelt közösségi jelentőségű faj állománya, élőhelye vagy legalább egy kiemelt közösségi jelentőségű élőhelytípus található, az Európai Unió jogi aktusával történt jóváhagyást követően az élőhelyvédelmi irányelv 4. cikke (4) bekezdésének megfelelő természetvédelmi célkitűzés meghatározásával jogszabályban kihirdetésre került, és amelyre a kiemelt jelentőségű közösségi fajok, illetve kiemelt jelentőségű közösségi élőhelytípusok természetvédelmi helyzetének helyreállítása, illetve fenntartása érdekében a 275/2004. (. 8.) Korm. rendelet szerinti természetvédelmi előírások alkalmazandók. A klíma, éghajlat tartós és jelentős mértékű megváltozását jelenti, helyi vagy globális szinten. Az erdőterv rendeletben meghatározott keretek között és szabályok szerint az erdő rendeltetésének betöltését, folyamatos fenntartását, szolgáltatásainak, haszonvételeinek, hozadékának biztosítását, az erdőhöz fűződő közérdek érvényesülését szolgáló adatállomány, és gazdálkodási javaslatokat tartalmazó iránymutatás, amely a fenntartható erdőgazdálkodás feltételeit a közérdeknek leginkább megfelelő módon biztosítja. Azon közösségi élőhelytípusok, amelyeket közösségi szinten az eltűnés veszélye fenyeget, vagy elterjedési területük zsugorodása, illetőleg eredendően korlátozott elterjedésük következtében kis területen lelhetők fel. Azon fajok, amelyek közösségi szempontból veszélyeztetettek, sérülékenyek, ritkák, illetőleg bennszülöttek. Olyan terület, amely jelentős mértékben hozzájárul a közösségi jelentőségű vagy kiemelt közösségi jelentőségű fajok, illetve a közösségi jelentőségű vagy kiemelt közösségi jelentőségű élőhelytípusok kedvező természetvédelmi helyzetének fenntartásához, helyreállításához, továbbá a Natura 2000 hálózat egységességéhez, illetve a biológiai sokféleség megőrzéséhez. A kultúrtáj világörökség egyezmény 2005-ben elfogadott Működési Irányelvek dokumentuma definiálja. A kultúrtáj kategóriába tartoznak, (site) az ember és természet közös alkotása. A kultúrtájak az ember és a természet együttes munkájának eredményei olyan történelmi, régészeti, művészi, tudományos, társadalmi vagy műszaki szempontból jelentős, (275/2004. (. 8.) Korm. rendelet) (Wikipédia) (ETV) (275/2004. (. 8.) Korm. rendelet) (275/2004. (. 8.) Korm. rendelet) (275/2004. (. 8.) Korm. rendelet) 6

Kunhalom Különleges madárvédelmi terület Láp Lesvadászat Madárvédelmi irányelv Magterület (ökológiai hálózat vonatkozásában) Makk felszedés Mária út Mesterséges erdőfelújítás Műemlék Műemléki jelentőségű terület Nádlemez részlegesen beépített területek, amelyek jellegzetességük, egységük révén topográfiailag körülhatárolható egységet alkotnak. Kiválasztásuk alapja kiemelkedő egyetemes értékük egy világosan meghatározott földrajzi-kulturális régióra jellemzőek egy ilyen régión megkülönböztető lényegi jegyeit illusztrálják. Olyan kultúrtörténeti, kulturális örökségi, tájképi, illetve élővilág védelmi szempontból jelentős domború földmű, amely kimagasodó jellegével meghatározó eleme lehet a tájnak. Olyan közösségi szempontból jelentős természeti értékekkel rendelkező terület, amelyen közösségi jelentőségű madárfaj, valamint a madárvédelmi irányelvben meghatározott vonuló madárfaj jelentős állománya, illetve élőhelye található, különös tekintettel a nemzetközi jelentőségű és egyéb vizes élőhelyekre. Olyan földterület, amely tartósan, vagy időszakosan víz hatásának kitett, illetőleg amelynek talaja időszakosan vízzel telített, és amelynek jelentős részén lápi életközösség, illetve lápi élő szervezetek találhatók, vagy talaját változó kifejlődésű tőzegtartalom, illetve tőzegképződési folyamatok jellemzik. Azt a vadászati módot jelenti, mely során a vadász a vadat mozdulatlanul várja, hogy a leshelynél megjelenjen, ahol a vadász elrejtőzve észrevétlenül kivárhatja, megfigyelheti és elejtheti az ott megjelenő vadat. A vadon élő madarak védelméről szóló 1979. április 2-i 79/409/EGK tanácsi irányelv. Kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított övezet, amelybe olyan természetes vagy természetközeli élőhelyek tartoznak, amelyek az adott területre jellemző természetes élővilág fennmaradását és életkörülményeit hosszú távon biztosítani képesek és számos védett vagy közösségi jelentőségű fajnak adnak otthont A tölgy, cser, bükk faállományokban a lehullott magot (makkot) a vaddisznó felszedi (megeszi), jelentős mértékben rontva ezzel a magról történő természetes felújulás esélyét. Egy kialakítás alatt álló, Közép-Európán átívelő zarándok- és turistaút-hálózat, melynek kelet-nyugati tengelye az ausztriai Mariazell-től az erdélyi Csíksomlyóig vezet. Az észak-déli útvonal is tervezett, így egy Közép-Európát átívelő keresztet kapunk. Ezt további alternatívák és leágazások egészítik ki, felfűzve ezáltal a különféle zarándokhelyeket, természeti és épített, valamint kulturális értékeket. A letermelt vagy kipusztult és eltávolított faállomány helyén magvetéssel, csemeteültetéssel vagy dugványozással gondoskodnak a faállomány újbóli létrehozásáról. Olyan műemléki érték, amelyet e törvény alapján jogszabállyal védetté nyilvánítottak Műemléki jelentőségű területként kell védeni a település azon részét, amelynek a jellegzetes, történelmileg kialakult szerkezete, beépítésének módja, összképe, a tájjal való kapcsolata, terei és utcaképei, építményeinek együttese összefüggő rendszert alkotva műemléki védelemre érdemes módon fejezi ki az azt létrehozó közösség építészeti kultúráját. 100x200cm, erős horganyzott huzalok közé géppel préselt nád, kerti pihenők, kisebb teraszok fedésére, véd az erős napsugárzástól, hűs árnyékot ad, természetes szellőzést biztosít, önmagában is vízálló felületet alkot. (TvT) (275/2004. (. 8.) Korm. rendelet) (TvT) (VTV Vhr) (275/2004. (. 8.) Korm. rendelet) (OTrT) (SKF) www.mariaut. hu (ETV) 2001. évi LIV. törvény a kulturális örökség védelméről 7.. 8. pont 2001. évi LIV. törvény a kulturális örökség védelméről 39. 1. bek. (BAUMA áruház) 7

Natura 2000 terület Nem védett táj Nemzeti park Nyakazó háló Nyújtott ház Országos ökológiai hálózat Ökológiai (zöld) folyosó Ökológiai folyosó (ökológiai hálózat vonatkozásában) Ökológiai hálózat Őshonos fa- és cserjefaj Őshonos háziállatfaj és fajta Őshonos szervezet Őstermelő Európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű terület. Külön jogszabályban meghatározott különleges madárvédelmi terület, különleges természetmegőrzési, valamint kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területnek kijelölt terület, illetve az Európai Unió által jóváhagyott különleges természetmegőrzési, valamint kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület. A táj természeti védettség alá nem tartozó része Az ország jellegzetes, természeti adottságaiban lényegesen meg nem változtatott, olyan nagyobb kiterjedésű területe, melynek elsődleges rendeltetése a különleges jelentőségű, természetes növény- és állattani, földtani, víztani, tájképi és kultúrtörténeti értékek védelme, a biológiai sokféleség és természeti rendszerek zavartalan működésének fenntartása, az oktatás, a tudományos kutatás és a felüdülés elősegítése. Olyan állított halászeszköz, amelynek fogási elve a hal megakadásán alapul és a megfogott egyed rövid időn belül történő elpusztulásához vezet. Olyan soros alaprajzú ház, amelyben a lakó- és a gazdasági helyiségek alapegyüttese többször megismétlődik, többszörösen kerül beépítésre, vagy az egyes részelemeket mint kamra, istálló, szín, szintén többszörösen építik meg. Országos területrendezési tervben megállapított övezet, amelybe az országos jelentőségű természetes, illetve természetközeli területek és az azok között kapcsolatot teremtő ökológiai folyosók egységes, összefüggő rendszere tartozik, és amelynek részei a magterületek, az ökológiai folyosók és a pufferterületek. Az egyes védett természeti területek, valamint egyes védett természeti területek védőövezete, Natura 2000 területek, érzékeny természeti területek és természeti területek között a biológiai kapcsolatot biztosító, vagy ezt elősegítő területeket, területsávokat és területmozaikokat, és ezek láncolatát, valamint az ezeken található élőhelyek. Kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított övezet, amelybe olyan területek (többnyire lineáris kiterjedésű, folytonos vagy megszakított élőhelyek, élőhelysávok, élőhelymozaikok, élőhelytöredékek, élőhelyláncolatok) tartoznak, amelyek döntő részben természetes eredetűek és amelyek alkalmasak az ökológiai hálózathoz tartozó egyéb élőhelyek (magterületek, pufferterületek) közötti biológiai kapcsolatok biztosítására. Egyes védett természeti területek, valamint egyes védett természeti területek védőövezete, Natura 2000 területek, érzékeny természeti területek és természeti területek ökológiai (zöld) folyosókkal biztosított biológiai kapcsolatainak egységes elnevezése. az a fa-, illetve cserjefaj, amely Magyarország területén nem behurcolás vagy betelepítés eredményeként vált flóraelemmé. Olyan háziállatfaj és fajta, amelynek kialakulása a Kárpát-medence természetföldrajzi területén történt, vagy tartása, tenyésztése történelmi múltra tekint vissza. Őshonosak mindazok a vadon élő szervezetek, amelyek az utolsó két évezred óta a Kárpát-medence természetföldrajzi régiójában nem behurcolás vagy betelepítés eredményeként élnek, illetve éltek. Mezőgazdasági őstermelőnek minősül az a 16. életévét betöltött, nem egyéni vállalkozó magánszemély, aki a saját gazdaságában a meghatározott termékek előállítására irányuló tevékenységet folytat, és ennek igazolására őstermelői igazolvánnyal rendelkezik. Saját gazdaság alatt a termelést ténylegesen végző magánszemély rendelkezési jogosultságát kell érteni az eszközei (ideértve a bérelt eszközöket is), a termelés szervezése és a (TvT) (TvT) (HT) Filep Antal: Nyújtott, soros alaprajzú ház. Magyar Néprajzi Lexikon 4. (1981) 75. (OTrT) (TvT) (OTrT) (TvT) (ETV Vhr) (TvT) (TvT) (Wikipedia) 8

Özönnövények Pufferterület (ökológiai hálózat vonatkozásában) Ramsari Egyezmény (Ramsar Convention on Wetlands) Rekesztő halászat Rendeltetés Rizóma Stukatúr nádszövet Szellemi örökség Szikes tó Szolgalmi jog Szolgáltató övezet (nemzeti park övezeti beosztása vonatkozásában) Szukcesszió Táj termelés eredményének felhasználása felett. Olyan nem őshonos fajok, amelyeknek elterjedési területe és populációmérete a számukra megfelelő élőhelyeken, adott területen adott tér- és időskálán monoton módon növekszik. Kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított övezet, amelybe olyan rendeltetésű területek tartoznak, melyek megakadályozzák vagy mérséklik azoknak a tevékenységeknek a negatív hatását, amelyek a magterületek, illetve az ökológiai folyosók állapotát kedvezőtlenül befolyásolhatják vagy rendeltetésükkel ellentétesek. Egyezmény a nemzetközi jelentőségű vizes területekről, különösen, mint a vízimadarak élőhelyeiről. Az egyezményt 1971. február 2-án az iráni Ramsarban írta alá először 18 ország. Magyarország 1979-ben csatlakozott az egyezményhez. A halak rendszeres vonulását vagy esetleges mozgási irányát keresztező falazatra és az ezt kiegészítő (rendszerint csapda jellegű) fogókészülékre alapozott passzív halfogási mód. Az erdőgazdálkodás hosszú távú célját az elsődleges rendeltetés adja meg, melyet erdőrészletként kell meghatározni. Az erdő elsődleges rendeltetése mellett további rendeltetések határozhatók meg, melyeket az erdőgazdálkodási tevékenység során az elsődleges rendeltetés mellett figyelembe kell venni. Az erdő rendeltetése lehet: védelmi, közjóléti, gazdasági Gyöktörzs (gyökértörzs, rizóma) egyes növények vastag, rendszerint el nem ágazó és belül tömör, függőlegesen vagy vízszintesen növő, földalatti módosult szára. Kettős szerepe a tápanyag raktározása és az ivartalan szaporodás. Dróthuzallal lazán kötözött, 1-2 cm-es hézagokkal egymás mellé illesztett nádszálak. Vakolásra alá használják. Olyan szokás, ábrázolás, kifejezési forma, tudás, készség valamint az ezekkel összefüggő eszköz, tárgy, műalkotás és kulturális színhely, amelyet közösségek, csoportok, esetenként egyének kulturális örökségük részeként elismernek. Nemzedékről nemzedékre hagyományozódik, az identitás és a folytonosság érzését nyújtja, ily módon segítve elő a kulturális sokszínűség és az emberi kreativitás tiszteletét. Olyan természetes, vagy természetközeli vizes élőhely, amelynek medrét tartósan, vagy időszakosan legalább 600 mg/liter nátrium kation dominanciájú oldott ásványi anyag tartalmú felszíni víz borítja, illetve a területén sziki életközösségek találhatók. A szolgalom (latinul servitus) olyan korlátolt dologi jog, amelynek alapján valaki egy más tulajdonában lévő dolgot valamely célból használhat. A szolgalom alapulhat jogügyleten vagy törvényen. A szolgáltató övezetbe a nemzeti parkon belül elhelyezkedő beépített területek, továbbá azon területek tartoznak, amelyeknek a funkciója, rendeltetése intenzív, rendszeres emberi jelenléttel jár. A növénytársulások fokozatos, egy irányba mutató fejlődése. A primer szukcesszió olyan felszíneken megy végbe, amelyeket nem borított növényzet. Amikor az eredeti vegetáció a fellépő zavarás vagy egy oda nem illő, mesterséges vegetáció fenntartása következtében eltűnt, szekunder szukcesszióról beszélünk. E hatások megszűnte után a talajban nyugvó magvak, vegetatív szaporítóképletek elindítják a szukcesszió folyamatát. A táj a földfelszín térben lehatárolható, jellegzetes felépítésű és sajátosságú része, a rá jellemző természeti értékekkel és természeti rendszerekkel, valamint az emberi kultúra jellegzetességeivel együtt, ahol kölcsönhatásban (Özönnövénye k, 2004) (OTrT) (www.ramsar. hu) (MNL) (ETV) (Wikipédia) (Nádland webáruház) 2006. évi VIII. tv. 2. cikk 1. (TvT) (Wikipédia) (134/2013. (II. 29.) VM rendelet) (Botanika III. 2007) (TvT) 9

Tájház Tájidegen fajok Tájvédelmi körzet Tapogatós halászat Telepítés Természetes állapot Természetes erdőfelújítás Természeti emlék Természeti érték Természeti övezet (nemzeti park övezeti beosztása vonatkozásában) Természeti terület Természetkímélő gazdálkodás Természetkímélő hasznosítás övezete (nemzeti park övezeti beosztása vonatkozásában) találhatók a természeti erők és a mesterséges (ember által létrehozott) környezeti elemek. A népi építészet szempontjából jelentős, esetleg népi műemlékeknek minősített épületekben berendezett lakásbelsőket (esetleg műhelyeket, kezdetlegesebb ipari létesítményeket) bemutató muzeális intézmény. Azok az élő szervezetek, melyek növény- és állatföldrajzi szempontból nem minősülnek őshonosnak, és megtelepedésük, alkalmazkodásuk esetén a hazai életközösségekben a természetes folyamatokat az őshonos fajok rovására károsan módosíthatják. Az ország jellegzetes természeti, tájképi adottságokban gazdag nagyobb, általában összefüggő területe, tájrészlete, ahol az ember és természet kölcsönhatása esztétikai, kulturális és természeti szempontból jól megkülönböztethető jelleget alakított ki, és elsődleges rendeltetése a tájképi és a természeti értékek megőrzése. A sekély állóvizek (tavak, kiöntések) halászatára alkalmas fogási mód. A halászó ember egy alul-felül nyitott kasfélével (tapogató, borító) borítja le a bizonyos jelekből sejtett, meglátott halat (esetleg vaktában rakja vízbe szerszámát), hogy a zsákmányt kézzel kiemelhesse. A hal vagy más hasznos víziállat egyedének vagy állományának hasznosítási céllal történő kihelyezése halgazdálkodási vízterületre. Az az élőhely, táj, életközösség, melynek keletkezésében az ember egyáltalán nem, vagy helyreállításuk kivételével alig meghatározó módon játszott szerepet, ezért a benne végbemenő folyamatokat többségében az önszabályozás jellemzi. A kitermelésre kerülő faállomány talajra hulló magjáról (mageredetű természetes felújítás); a kitermelt faállomány gyökeréről vagy tuskójáról kihajtott sarjakról (sarjeredetű természetes felújítás) történik az erdőfelújítás. Valamely különlegesen jelentős egyedi természeti érték, képződmény és annak védelmét szolgáló terület. A védett forrás, víznyelő, kunhalom, földvár természeti emléknek minősül. A természeti erőforrás, az élővilág és a fennmaradásához szükséges élettelen környezete, valamint más, természeti erőforrásnak nem minősülő környezeti elem beleértve a védett természeti értéket is. A természeti övezetbe tartoznak a nemzeti parkok azon területei, amelyek kizárólagos rendeltetése a táj és az ökoszisztéma természetes folyamatainak és szerkezetének helyreállítása, fenntartása, az ehhez szükséges feltételek biztosítása. Valamennyi olyan földterület, melyet elsősorban természetközeli állapotok jellemeznek. Olyan, a fenntartható használat részét képező eljárás, módszer, gazdálkodási mód, technológia vagy más, a természettel kapcsolatos magatartás, amely csak olyan mértékben befolyásolja a természeti értékeket, területeket, a biológiai sokféleséget, hogy természetes vagy természetközeli állapotuk fennmaradjon. A természetkímélő hasznosítás övezetében a természetvédelmi kezelés és a természetkímélő hasznosítás térben és időben együttesen, vagy egymás mellett van jelen. Az övezeten belül elsődleges cél ezek összhangjának biztosítása. Magyarországi Tájházak Szövetsége alapszabálya (www.tajhazsz ovetseg.hu) (TvT) (TvT) (MNL) Természetközeli Az az élőhely, táj, életközösség, amelynek kialakulására az ember csekély (TvT) (HT) (TvT) (ETV) (TvT) (TvT) (134/2013. (II. 29.) VM rendelet) (TvT) (TvT) (134/2013. (II. 29.) VM rendelet) 10

állapot Természetvédelm i kezelés Természetvédelm i kezelési terv Természetvédelm i terület Út menti kereszt (és szobor) mértékben hatott (természeteshez hasonlító körülményeket teremtve), de a benne lejátszódó folyamatokat többségükben az önszabályozás jellemzi, de közvetlen emberi beavatkozás nélkül is fennmaradnak. A védett természeti érték, terület felmérését és nyilvántartását, megóvását, őrzését, fenntartását, bemutatását, valamint helyreállítását célzó valamennyi tevékenység. A védett természeti terület és természeti értékei megóvását, fenntartását, helyreállítását, valamint bemutatását szolgáló természetvédelmi kezelési módokat, továbbá egyebek mellett gazdasági, gazdálkodási tevékenységekre vonatkozó korlátozásokat, tilalmakat és egyéb kötelezettségeket tartalmazó dokumentum, amely a tervezési terület vonatkozásában előírásokat állapít meg. Az ország jellegzetes és különleges természeti értékekben gazdag, kisebb összefüggő területe, amelynek elsődleges rendeltetése egy vagy több természeti érték, illetve ezek összefüggő rendszerének a védelme. A védett láp, szikes tó természetvédelmi területnek minősül. Mindazok a szabadtéri keresztek vagy annak nevezett vallásos jelképek, esetleg szoborcsoportok, amelyeket nem az egyház liturgikus cselekményeinek színterén (templom, kálvária) emeltek. (TvT) (3/2008 (II. 5.) KvVM rendelet) (TvT) Varga Zsuzsa: Út menti kereszt. Magyar Néprajzi Lexikon 5. (1982) 435. Vadaskert A vadászterület gímszarvas, dámszarvas, őz, muflon, valamint vaddisznó vadászati célú tartására, illetve tenyésztésére - kerítéssel bekerített - része. (VTV) Vadászat vadászterületen szabadon élő vadnak az arra jogosult által történő elejtése, elfogása. (VTV) Vadászati jog a vad, valamint élőhelyének védelmével, és a vadgazdálkodással kapcsolatos, továbbá a vadászterületen szabadon élő vadnak az arra jogosult által történő elejtésére, elfogására, (VTV) a hullatott agancs, valamint a vadászható szárnyas vad tojásának gyűjtésére, továbbá az elhullott vad tetemének e törvény szerinti elsajátítására való kötelezettségek és jogosultságok összessége. A vadászatra jogosult a vadgazdálkodási üzemtervben és az éves vadgazdálkodási tervben foglaltak szakszerűségének biztosítása, továbbá a vad és élőhelyének védelme érdekében vadászati szakszemélyzetként köteles Vadászati a szakirányítási feladatok ellátására vadászterületenként egy, illetve minden szakszemélyzet megkezdett háromezer hektár után legalább egy, a külön jogszabályban (VTV) meghatározott képesítéssel és vadászlőfegyver tartási engedéllyel rendelkező, az Országos Magyar Vadászkamara (a továbbiakban: kamara) által nyilvántartásba vett hivatásos vadász igénybevételéről gondoskodni. A vadászható vadfajok listáját a 79/2004. (V. 4.) FVM rendelet a vad 79/2004. (V. Vadászható védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. 4.) FVM vadfajok törvény végrehajtásának szabályairól, 1 (1) tartalmazza. rendelet Vadásztársaság Vadászjeggyel rendelkező tagokból álló egyesület (VTV) Vadászterület Vadászterületnek minősül - hasznosítási formájától függetlenül - az a földterület, valamint vízfelület, amelynek kiterjedése a háromezer hektárt (VTV) eléri, és szemközti határvonalainak távolsága legalább háromezer méter. Vadgazdálkodás A vadállomány és az élőhelyének ideértve a biológiai életközösséget is védelmével, a vadállomány szabályozásával kapcsolatos tevékenység. (VTV) A vadászati jogot a vadászterületre vonatkozóan tíz évre szóló Vadgazdálkodási vadgazdálkodási üzemterv előírásai szerint lehet gyakorolni vagy üzemterv hasznosítani. A vadgazdálkodási üzemterv elkészítéséről a vadászatra (VTV) jogosult köteles gondoskodni. Vadkár A vadászatra jogosult köteles megtéríteni a károsultnak a gímszarvas, a (VTV) 11

Varsa Védett természeti érték (természetvédel mi érték) Védett természeti terület Véghasználat Vejsze Világörökség Jegyzék Világörökségi helyszín Világörökségi helyszín védőövezete Világörökségi terület Világörökségi várományos helyszín (a továbbiakban: várományos helyszín) Világörökségi várományos helyszín védőövezete (a továbbiakban: várományos dámszarvas, az őz, a vaddisznó, valamint a muflon által a mezőgazdaságban és az erdőgazdálkodásban, továbbá az őz, a mezei nyúl és a fácán által a szőlőben, a gyümölcsösben, a szántóföldön az erdősítésben, valamint a csemetekertben okozott kár 5%-ot meghaladó részét. Tölcsérszerű nyílással készült, a végén kúposan végződő, vesszőből font öblös halfogó eszköz. ( ) A vesszővarsához hasonló elven működnek a hálóvarsák, amelyeket kör alakú kávákra feszítenek ki s a mederbe levert cövekekhez erősítenek. A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény vagy más jogszabály által védetté, fokozottan védetté nyilvánított kiemelt természetvédelmi oltalomban részesülő élő szervezet egyede, fejlődési alakja, szakasza, annak származéka, illetőleg az élő szervezetek életközösségei, továbbá barlang, ásvány, ásványtársulás, ősmaradvány. A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény vagy más jogszabály által védetté vagy fokozottan védetté nyilvánított (kiemelt természetvédelmi oltalomban részesülő) földterület. vágásos vagy átalakító üzemmódban kezelt erdőben végrehajtott fakitermelés (tarvágás, fokozatos felújító vágás és szálalóvágás), amelynél e törvény előírásai szerint felújítási kötelezettség keletkezik. Állóvizek, árterületek, lassú folyású kisebb folyók rekesztőhalászati eszköze, nádból vagy vesszőből fonott, a fenékre rögzített állandó jellegű fal és hozzá csatlakozó fogókészülék. Az UNESCO Világörökség Bizottsága által az Egyezmény 11. cikk (2) bekezdése alapján létrehozott és vezetett lista. Az UNESCO Világörökség Bizottsága határozata alapján a Világörökség Jegyzékbe felvett, világörökségi címmel rendelkező helyszín, amelyet a kulturális örökség, illetve a természet védelméről szóló jogszabályok alapján nyilvánítottak védetté, és ekként kulturális örökségi védelmet élvező terület, illetve védett természeti terület. Világörökségi helyszín védőövezete*: a világörökségi helyszín azon környezete, amely kiemelkedő értékeinek sértetlenségét, illetve hitelességének védelmét biztosítja, továbbá amelyet a kulturális örökség, illetve a természet védelméről szóló jogszabályok alapján nyilvánítottak védetté, és ekként kulturális örökségi védelmet élvező terület, illetve védett természeti terület. (*szinonímájaként használt fogalmak: ~ pufferterülete, pufferövezete) A világörökségi helyszín és annak védőövezete A kiemelkedő kulturális örökségi, illetve természeti értékei (a továbbiakban: kiemelkedő érték) révén, az Egyezmény 1. és 2. cikkében meghatározott kritériumok szerint az UNESCO Világörökség Központhoz (a továbbiakban: Központ) bejelentett, a Világörökségi Várományos Helyszínek Jegyzékében szereplő helyszín, amelyet a kulturális örökség, illetve a természet védelméről szóló jogszabályok alapján nyilvánítottak védetté, és ekként kulturális örökségi védelmet élvező terület, illetve védett természeti terület. A világörökségi várományos helyszín környezete, amely kiemelkedő értékeinek sértetlenségét, illetve hitelességének védelmét biztosítja, továbbá amelyet a kulturális örökség, illetve a természet védelméről szóló jogszabályok alapján nyilvánítottak védetté, és ekként kulturális örökségi védelmet élvező terület, illetve védett természeti terület. Gunda Béla: Varsa. Magyar Néprajzi Lexikon 5. (1982) 492. (TvT) (TvT) Szilágyi Miklós: Vejsze. Magyar Néprajzi Lexikon 5. (1982) 519. 12

helyszín védőövezete) Világörökségi Várományos Helyszínek Jegyzéke Világörökségi várományos terület (a továbbiakban: várományos terület) Vízkészletjárulék (VKJ) Víznyelő A kiemelkedő kulturális örökségi, illetve természeti értékei alapján a Világörökség Jegyzékbe való felterjesztésre kiválasztott helyszíneknek a kultúráért felelős miniszter rendeletében kihirdetett, a helyszínek és azok védőövezetei EOV és WGS 84 koordináták szerinti lehatárolását is tartalmazó jegyzéke. A világörökségi várományos helyszín és annak védőövezete. A vízkészletekkel való gazdálkodás egyik eszköze; Hazánk vízkészlete állami tulajdon. A vízkészletek gazdasági célú lekötését és használatát járulékkötelezettség terheli, melynek megfizetésére a vízhasználók és az üzemi fogyasztók kötelezettek. Az érvényes jogszabályokban rögzített feltételek megvalósulása esetén a vízhasználatok egy része fizetési mentességet élvez, azonban az előírt egyéb kötelezettségek (bejelentkezés, termelési nyilatkozat, helyszíni termelési nyilvántartás) alól nem mentesül. Az állandó vagy időszakos felszíni vízfolyás karsztba történő elnyelődési helye. (TvT) 13

Természetvédelem Világörökség Fertő-táj FERTŐ / NEUSIEDLERSEE KULTÚRTÁJ VILÁGÖRÖKSÉGI HELYSZÍN - MAD JOGSZABÁLYOK 1. 1. ÖRÖKSÉGVÉDELMERE VONATKOZÓ JOGSZABÁLYOK ÁLTALÁNOS FELSOROLÁSA Jogszabály 1965. évi 10. törvényerejű rendelet a Magyar Népköztársaság és az Osztrák Köztársaság között a közös államhatár láthatóságának biztosításáról és az ezzel összefüggő kérdések szabályozásáról Budapesten, 1964. október 31-én aláírt szerződés kihirdetéséről 20/1984. (II. 21.) KM rendelet az utak forgalomszabályozásáról és a közúti jelzések elhelyezéséről 1985. évi 21. törvényerejű rendelet a világ kulturális és természeti örökségének védelméről szóló, az Egyesült Nemzetek Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezete Általános Konferenciájának ülésszakán Párizsban, 1972. november 16-án elfogadott egyezmény kihirdetéséről 1986. évi 6. törvényerejű rendelet a Bonnban, az 1979. évi június hó 23. napján kelt, a vándorló vadon élő állatfajok védelméről szóló egyezmény kihirdetéséről 6/1989. (V. 13.) KVM rendelet a víz- és környezeti károk elleni védekezésnél foglalkoztatottak járandóságáról 6/1990. (III. 31.) KVM rendelettermészetvédelmi területek és tájvédelmi körzet létesítéséről, valamint természetvédelmi kezelő kijelöléséről 104/1991. (VIII. 3.) Korm. rendelet a tulajdonviszonyok rendezése érdekében, az állam által igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló 1991. évi V. törvény végrehajtásáról 12/1991. (V. 18.) NM rendelet a tanuló ifjúság üdülésének és táborozásának egészségügyi feltételeiről 1991. évi. törvény a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről 1991. évi V. törvény a tulajdonviszonyok rendezése érdekében, az állam által az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról 1991. évi II. törvény a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről 1991. évi III. törvény egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról 2/1991. (II. 9.) KTM rendelet a Fertő-tó Tájvédelmi Körzet nemzeti parkká nyilvánításáról 147/1992. (I. 6.) Korm. rendelet az önkormányzatok tulajdonában lévő ingatlanvagyon nyilvántartási és adatszolgáltatási rendjéről 1993. évi CIV. törvény az állattenyésztésről 1993. évi II. törvény a földrendező és a földkiadó bizottságokról 1993. évi LII. törvény a nemzetközi jelentőségű vadvizekről, különösen mint a vízimadarak tartózkodási helyéről szóló, Ramsarban, 1971. február 2-án elfogadott Egyezmény és annak 1982. december 3-án és 1987. május 28.-június 3. között elfogadott módosításai egységes szerkezetben történő kihirdetéséről 1993. évi LVIII. törvény a bányászatról 11/1994. (III. 25.) IKM rendelet az éghető folyadékok és olvadékok tárolótartályairól 13/1994. (IV. 21.) KTM rendelet védettség feloldásáról 18/1994. (V. 31.) KTM-MKM együttes rendelet műemlékek védetté nyilvánításáról 1994. évi LV. törvény a termőföldről 14

1994. évi LI. törvény az erdőbirtokossági társulatról 20/1994. (VI. 28.) KTM rendelet az államot megillető elővásárlási jog gyakorlására jogosult szervezet kijelöléséről 106/1995. (I. 8.) Korm. rendelet a felszámolási eljárás és a végelszámolás környezet- és természetvédelmi követelményeiről 1995. évi CVII. törvény a személyi jövedelemadóról 1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól 1995. évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról 1995. évi LI. törvény a Biológiai Sokféleség Egyezmény kihirdetéséről 1995. évi CIII. törvény a védett természeti területek védettségi szintjének helyreállításáról 101/1996. (VII. 12.) Korm. rendelet a veszélyes hulladékok országhatárokat átlépő szállításának ellenőrzéséről és ártalmatlanításáról szóló, Bázelben, 1989. március 22. napján aláírt Egyezmény kihirdetéséről 11/1996. (VII. 4.) KTM rendelet a környezetvédelmi megbízott alkalmazási és képesítési feltételeiről 121/1996. (VII. 24.) Korm. rendelet a közfürdők létesítéséről és működéséről 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről 1996. évi CVI. törvény a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról 1996. évi LIII. törvény a természet védelméről 1996. évi LV. törvény a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról 1996. évi I. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről 20/1996. (I. 25.) KTM rendeletbarlang védettségének feloldásáról 27/1996. (. 4.) FM rendelet a földművelésügyi ágazathoz tartozó szakképesítésekre szervezhető mesterképzés szakmai és vizsgakövetelményeinek kiadásáról 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról 10/1997. (VII. 17.) KHVM rendelet az árvíz- és a belvízvédekezésről 12/1997. (VIII. 29.) KHVM rendelet a termelt és szolgáltatott vizek gázmentesítéséről 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről 13/1997. (V. 28.) KTM rendelet a védett természeti területek és értékek nyilvántartásáról 14/1997. (V. 28.) KTM rendelet a nemzeti parkok területének övezeti kategóriákba való besorolásáról 15/1997. (V. 28.) KTM rendelet a környezeti állapotvizsgáló szakértői tevékenységről 19/1997. (VII. 4.) KTM rendelet az elkobzott védett természeti értékekkel kapcsolatos intézkedésekről 1997. évi CLI. törvény a fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról 1997. évi LVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről 1997. évi LI. törvény a halászatról és a horgászatról 1997. évi LVI. törvény az Országos Magyar Vadászkamaráról 2/1997. (II. 18.) KHVM rendelet a mezőgazdasági vízszolgáltató művek üzemeltetéséről 253/1997. (II. 20.) Korm. rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről 33/1997. (II. 20.) Korm. rendelet a természetvédelmi bírság kiszabásával kapcsolatos szabályokról 33/1997. (I. 20.) KTM rendelet a polgári természetőrökről 41/1997. (V. 28.) FM rendelet az Állat-egészségügyi Szabályzat kiadásáról 73/1997. (. 28.) FM-KTM együttes rendelet a nem halászható (horgászható) halfajokról és víziállatokról, valamint az egyes halfajok szerinti halászati tilalmi időkről 78/1997. (I. 4.) FM rendelet a halászatról és a horgászatról szóló 1997. évi LI. törvény végrehajtásának egyes szabályairól 12/1997. (IV. 25.) KTM rendelet a védett természeti területek védettségi szintjének helyreállításához szükséges kisajátítások ütemezéséről 13/1998. (V. 6.) KTM rendelet a barlangok nyilvántartásáról, a barlangok látogatásának és kutatásának egyes feltételeiről, valamint a barlangok kiépítéséről 1998. évi VII. törvény a géntechnológiai tevékenységről 15

1998. évi VIII. törvény az állatok védelméről és kíméletéről 203/1998. (II. 19.) Korm. rendelet a bányászatról szóló 1993. évi LVIII. törvény végrehajtásáról 23/1998. (I. 6.) KHVM rendelet a vízügyi igazgatási szervezet vízgazdálkodási nyilvántartásáról 244/1998. (II. 31.) Korm. rendelet az állatvédelmi bírságról 245/1998. (II. 31.) Korm. rendelet a települési önkormányzat jegyzőjének az állatok védelmével, valamint az állatok nyilvántartásával kapcsolatos egyes feladat- és hatásköreiről 29/1998. (IV. 30.) FM rendelet a mezőőrök és a hegyőrök szolgálati viszonyáról 67/1998. (IV. 3.) Korm. rendelet a védett és fokozottan védett életközösségekre vonatkozó korlátozásokról és tilalmakról 105/1999. (II. 22.) FVM rendelet a földminősítés részletes szabályairól 120/1999. (VIII. 6.) Korm. rendelet a vizek és a közcélú vízilétesítmények fenntartására vonatkozó feladatokról 148/1999. (. 13.) Korm. rendelet az országhatáron átterjedő környezeti hatások vizsgálatáról szóló, Espooban (Finnország), 1991. február 26. napján aláírt egyezmény kihirdetéséről 43/1999. (II. 26.) KHVM rendelet a vízkészletjárulék kiszámításáról 74/1999. (II. 25.) EüM rendelet a természetes gyógytényezőkről 1/1999. (I. 18.) KöM rendelet a Fertő-Hanság Nemzeti Park bővítéséről 15/2000. (VI. 26.) KöM rendelet a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság illetékességi területén lévő egyes védett természeti területek erdőrezervátummá nyilvánításáról 2000. évi LII. törvény a víziközlekedésről 239/2000. (II. 23.) Korm. rendelet a bányatavak hasznosításával kapcsolatos jogokról és kötelezettségekről 4/2000. (I. 21.) Korm. rendelet a természetvédelmi őrökre, illetve őrszolgálatokra vonatkozó részletes szabályokról 44/2000. (II. 27.) EüM rendelet a veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályairól 7/2000. (V. 18.) KöM rendelet a környezetvédelmi hatósági nyilvántartás vezetésének szabályairól 88/2000. (I. 10.) FVM rendelet az Erdőrendezési Szabályzatról 9/2000. (V. 19.) KöM rendelet a Természetvédelmi Őrszolgálat Szolgálati Szabályzatáról 13/2000. (VI. 26.) KöM rendelet a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság illetékességi területén lévő egyes védett természeti területek erdőrezervátummá nyilvánításáról 240/2000. (II. 23.) Korm. rendelet a települési szennyvíztisztítás szempontjából érzékeny felszíni vizek és vízgyűjtőterületük kijelöléséről 28/2000. (I. 21.) OM rendelet a kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet a védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről 149/2001. (VIII. 31.) Korm. rendelet a Hortobágyi Halgazdaság Rt. által bérelt állami tulajdonú ingatlanok vagyonkezelésében történő változásról 2001. évi LIV. törvény a kulturális örökség védelméről 2001. évi LI. törvény a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló, Aarhusban, 1998. június 25-én elfogadott Egyezmény kihirdetéséről 201/2001. (. 25.) Korm. rendelet az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről 213/2001. (I. 14.) Korm. rendelet a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről 271/2001. (II. 21.) Korm. rendelet a hulladékgazdálkodási bírság mértékéről, valamint kiszabásának és megállapításának módjáról 3/2001. (II. 23.) KöM-FVM-NKÖM-BM együttes rendelet az állatkert és az állatotthon létesítésének, működésének és fenntartásának részletes szabályairól 7/2001. (I. 17.) FVM rendelet a növényegészségügyi feladatok végrehajtásának részletes szabályairól 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről 13/2001. (IV. 10.) KöViM rendelet a belvízi utakon közlekedő úszólétesítmények hajózásra alkalmassága és megfelelősége feltételeiről, az üzemképesség vizsgálatáról és tanúsításáról 15/2001. (IV. 27.) KöViM rendelet a hajózási képesítésekről 46/2001. (II. 27.) BM rendelet a szabad vízen való tartózkodás alapvető szabályairól 16

17/2002. (III. 7.) KöViM rendelet a hajózásra alkalmas, illetőleg hajózásra alkalmassá tehető természetes és mesterséges felszíni vizek víziúttá nyilvánításáról 2/2002. (I. 23.) KöM-FVM együttes rendelet az érzékeny természeti területekre vonatkozó szabályokról 21/2002. (IV. 25.) KöViM rendelet a víziközművek üzemeltetéséről 26/2002. (II. 27.) Korm. rendelet a Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és -tisztítási Megvalósítási Programmal összefüggő szennyvízelvezetési agglomerációk lehatárolásáról 27/2002. (II. 27.) Korm. rendelet a Nemzeti Települési Szennyvíz-elvezetési és -tisztítási Megvalósítási Program végrehajtásával összefüggő nyilvántartásról és jelentési kötelezettségről 27/2002. (II. 5.) GKM rendelet a vízi közlekedés irányítására és a hajóút kitűzésére szolgáló jelekről, valamint e jelek létesítéséről, üzemeltetéséről, módosításáról és megszüntetéséről 40/2002. (III. 21). Korm. rendelet a sajátos építményfajták körébe tartozó honvédelmi és katonai célú építményekre vonatkozó építésügyi hatósági engedélyezési eljárások szabályairól 6/2002. (I. 5.) KvVM rendelet az ivóvízkivételre használt vagy ivóvízbázisnak kijelölt felszíni víz, valamint a halak életfeltételeinek biztosítására kijelölt felszíni vizek szennyezettségi határértékeiről és azok ellenőrzéséről 61/2002. (VIII. 1.) FVM rendelet az egyes állatok szaporításának, a szaporítóanyag felhasználásának, valamint behozatalának és kivitelének állat-egészségügyi feltételeiről 75/2002. (VIII. 16.) FVM rendelet klasszikus sertéspestis elleni védekezésről 63/2002. (III. 30.) Korm. rendelet a Magyar Köztársaság Kormánya és az Osztrák Szövetségi Kormány között Fertőrákoson, Fertő tavi vízi határátkelőhely és a magyar állam területén közös határforgalom-ellenőrző hely létesítéséről szóló, Lutzmannsburgban, 2002. február 23. napján aláírt Megállapodás kihirdetéséről és a fertőrákosi kikötő vámúttá nyilvánításáról 10/2003. (VII. 11.) KvVM rendelet az 50 MWth és annál nagyobb névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések működési feltételeiről és légszennyező anyagainak kibocsátási határértékeiről 110/2003. (. 21.) FVM rendelet az erdészeti szaporítóanyagokról 131/2003. (VIII. 22.) Korm. rendelet a nemzetgazdaság védelmi felkészítése és mozgósítása feladatai végrehajtásának szabályozásáról 15/2003. (I. 7.) KvVM rendelet a területi hulladékgazdálkodási tervekről 173/2003. (. 28.) Korm. rendelet a nem üzleti célú közösségi, szabadidős szálláshely-szolgáltatásról 2003. évi CVIII. törvény a Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről 2003. évi LII. törvény a növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról 2003. évi LI. törvény a környezetterhelési díjról 2003. évi VI. törvény az Országos Területrendezési Tervről 2003. évi II. törvény a Washingtonban, 1973. március 3. napján elfogadott, a veszélyeztetett vadon élő állatés növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezmény kihirdetéséről 2003. évi III. törvény az afrikai-eurázsiai vándorló vízimadarak védelméről szóló, Hágában, 1995. június 16-án aláírt nemzetközi megállapodás kihirdetéséről 33/2003. (V. 20.) GKM rendelet a gazdasági és közlekedési ágazat katasztrófavédelmi feladatairól 9/2003. (VII. 9.) KvVM rendelet a hadköteleseknek a rendkívüli állapot idejére szóló ideiglenes meghagyásának követelményeiről 95/2003. (VIII. 14.) FVM rendelet a növényi genetikai anyagok megőrzéséről és felhasználásáról 98/2003. (VIII. 22.) FVM rendelet az afrikai sertéspestis elleni védekezésről 132/2004. (I. 11.) FVM rendelet a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv alapján az Európai Unió által társfinanszírozott mezőgazdasági területek erdősítéséhez nyújtott támogatás igénybevételének részletes szabályairól 137/2004. (I. 18.) FVM rendelet a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv kihirdetéséről, valamint az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alapból nyújtandó vidékfejlesztési támogatásokkal összefüggésben a kedvezőtlen adottságú területek és az azokhoz tartozó települések megállapításáról 139/2004. (I. 24.) FVM rendelet a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv alapján a központi költségvetés, valamint az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap Garancia Részlege társfinanszírozásában megvalósuló, az Európai Unió környezetvédelmi, állatjóléti és -higiéniai előírásainak való megfeleléshez nyújtott támogatás igénybevételének részletes szabályairól 142/2004. (I. 30.) FVM-GKM együttes rendelet a mezőgazdaság és az ipar területén folytatott géntechnológiai tevékenység egyes szabályairól 150/2004. (. 12.) FVM rendelet a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv alapján a központi költségvetés, valamint az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap Garancia Részlege társfinanszírozásában megvalósuló agrár-környezetgazdálkodási támogatások igénybevételének részletes szabályairól 17

172/2004. (II. 23.) FVM rendelet az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program kihirdetéséről 20/2004. (. 28.) KvVM rendelet a vízügyi építményfajtáknál kizárólagosan használt építési termékek megfelelőségét vizsgáló, ellenőrző és tanúsító szervezetek kijelölésének részletes szabályairól 2004. évi LVII. törvény a Tisza-völgy árvízi biztonságának növelését, valamint az érintett térség terület- és vidékfejlesztését szolgáló program (a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése) közérdekűségéről és megvalósításáról 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól 221/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól 275/2004. (. 8.) Korm. rendelet az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről 276/2004. (. 8.) Korm. rendelet a természet védelmét szolgáló egyes támogatásokra, valamint kártalanításra vonatkozó részletes szabályokról 30/2004. (II. 30.) KvVM rendelet a felszín alatti vizek vizsgálatának egyes szabályairól 4/2004. (I. 13.) FVM rendelet az egyszerűsített területalapú támogatások és a vidékfejlesztési támogatások igényléséhez teljesítendő,,helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot", illetve a,,helyes Gazdálkodási Gyakorlat" feltételrendszerének meghatározásáról 79/2004. (V. 4.) FVM rendelet a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény végrehajtásának szabályairól 89/2004. (V. 15.) FVM rendelet a növényvédő szerek forgalomba hozatalának és felhasználásának engedélyezéséről, valamint a növényvédő szerek csomagolásáról, jelöléséről, tárolásáról és szállításáról 17/2004. (V. 20.) OM rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról 28/2004. (II. 25.) KvVM rendelet a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól 31/2004. (II. 30.) KvVM rendelet a felszíni vizek megfigyelésének és állapotértékelésének egyes szabályairól 12/2005. (VI. 17.) KvVM rendelet a fokozottan védett növény-, illetve állatfajok élőhelyén és élőhelye körüli korlátozás elrendelésének részletes szabályairól 14/2005. (VI. 28.) KvVM rendelet a kármentesítési tényfeltárás szűrővizsgálatával kapcsolatos szabályokról 2/2005. (I. 11.) Korm. rendeletegyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról 238/2005. (. 25.) Korm. rendelet az építésfelügyeleti bírságról 27/2005. (II. 6.) KvVM rendelet a használt és szennyvizek kibocsátásának ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályokról 314/2005. (II. 25.) Korm. rendelet a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról 33/2005. (II. 27.) KvVM rendelet a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól 44/2005. (V. 6.) FVM-GKM-KvVM együttes rendelet a mező- és erdőgazdasági légi munkavégzésről 2051/2005. (IV. 8.) Korm. határozat az Európai Táj Egyezmény aláírásáról; a történeti táj fogalma bekerül a kulturális örökségvédelemről szóló törvénybe 104/2006. (IV. 28.) Korm. rendelet a településtervezési és az építészeti-műszaki tervezési, valamint az építésügyi műszaki szakértői jogosultság szabályairól 19/2006. (III. 31.) KvVM rendelet az éti csiga gyűjtéséről és hasznosításáról 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet a hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről 21/2006. (I. 31.) Korm. rendelet a nagyvízi medrek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével kapcsolatos eljárásról 27/2006. (II. 7.) Korm. rendelet a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről 3/2006. (II. 2.) HM rendelet az állami repülések céljára kijelölt légterekben végrehajtott repülések szabályairól 334/2006. (II. 23.) Korm. rendelet az állatvédelmi hatóság kijelöléséről 347/2006. (II. 23.) Korm. rendelet a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről 348/2006. (II. 23.) Korm. rendelet a védett állatfajok védelmére, tartására, hasznosítására és bemutatására vonatkozó részletes szabályokról 9/2006. (II. 27.) IM rendelet az igazságügyi szakértői szakterületekről, valamint az azokhoz kapcsolódó képesítési és egyéb szakmai feltételekről 14/2006. (III. 21.) KvVM rendelet a Bécsi-domb Természetvédelmi Terület létesítéséről 18

15/2006. (III. 21.) KvVM rendelet az Ikva-patak menti Természetvédelmi Terület létesítéséről 7/2006. (VI. 13.) MNB rendelet a,,fertő kultúrtáj" emlékérme kibocsátásáról 101/2007. (II. 23.) KvVM rendelet a felszín alatti vízkészletekbe történő beavatkozás és a vízkútfúrás szakmai követelményeiről 128/2007. (. 31.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura 2000 gyepterületeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs támogatás részletes szabályairól 130/2007. (II. 27.) KvVM rendelet a Hajdúsági Tájvédelmi Körzet védettségének fenntartásáról 131/2007. (II. 27.) KvVM rendelet a Hortobágyi Nemzeti Park védettségének fenntartásáról 18/2007. (V. 10.) KvVM rendelet a felszín alatti víz és a földtani közeg környezetvédelmi nyilvántartási rendszer (FAVI) adatszolgáltatásáról 180/2007. (VII. 3.) Korm. rendelet az országhatárt átlépő hulladékszállításról 187/2007. (VII. 18.) Korm. rendelet az Európai Unió Szolidaritási Alapjából a helyi önkormányzatok részére nyújtható támogatás igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának, elszámolásának és ellenőrzésének szabályairól 2007. évi CI. törvény a Firenzében, 2000. október 20-án kelt, az Európai Táj Egyezmény kihirdetéséről 2007. évi CIII. törvény a kisajátításról 2007. évi CI. törvény a termőföld védelméről 2007. évi LII. törvény egyes jogszabályok és jogszabályi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről 2007. évi VI. törvény a szabálysértési jogsegélyről 23/2007. (IV. 17.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában megvalósuló támogatások igénybevételének általános szabályairól 26/2007. (III. 1.) GKM-HM-KvVM együttes rendelet a magyar légtér légiközlekedés céljára történő kijelöléséről 269/2007. (. 18.) Korm. rendelet a NATURA 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól 284/2007. (. 29.) Korm. rendelet a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól 303/2007. (I. 14.) Korm. rendelet a magyarországi hivatalos földrajzi nevek megállapításáról és nyilvántartásáról 31/2007. (II. 28.) Korm. rendelet a területfejlesztéssel és a területrendezéssel kapcsolatos információs rendszerről és a kötelező adatközlés szabályairól 322/2007. (II. 5.) Korm. rendelet a kölcsönös megfeleltetési szabályok betartását ellenőrző szervekről 378/2007. (II. 23.) Korm. rendelet a környezetvédelmi, természetvédelmi és tájvédelmi szakértői tevékenységről 382/2007. (II. 23.) Korm. rendelet a villamosenergia-ipari építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról 4/2007. (II. 21.) KvVM rendelet az egységes környezethasználati engedélyhez kötött tevékenységekkel kapcsolatos felügyeleti díj megfizetésének részletes szabályairól 43/2007. (VI. 1.) FVM rendelet a nitrátérzékeny területeknek a MePAR szerinti blokkok szintjén történő közzétételéről 49/2007. (VI. 26.) FVM rendelet az egyes mezőgazdasági állatfajok spermatároló központjainak létesítéséről és üzemeltetésüknek rendjéről 52/2007. (VI. 28.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a szaktanácsadási szolgáltatások igénybevételéhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről 60/2007. (. 18.) KvVM rendelet a Magyarország földrajzi középpontja természetvédelmi terület védettségének fenntartásáról 7/2007. (III. 22.) KvVM rendelet a magyarországi bioszféra-rezervátumokról 71/2007. (IV. 14.) Korm. rendelet a fás szárú energetikai ültetvényekről 72/2007. (IV. 17.) Korm. rendelet a környezetvédelmi és vízügyi hatósági eljárás során felmerülő egyéb eljárási költségekről 73/2007. (VII. 27.) FVM rendelet a közös agrárpolitika keretébe tartozó egyes támogatási rendszerek működését segítő mezőgazdasági szaktanácsadási rendszerről 78/2007. (IV. 24.) Korm. rendelet a környezeti alapnyilvántartásról 88/2007. (VIII. 17.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a mezőgazdasági területek erdősítéséhez nyújtandó támogatás igénybevételének részletes szabályairól 90/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet a környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjéről 91/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet a természetben okozott károsodás mértékének megállapításáról, valamint a kármentesítés szabályairól 19

97/2007. (II. 23.) KvVM rendelet az egyes kiemelt jelentőségű vízilétesítmények rendszeres műszaki megfigyeléséről 141/2007. (II. 27.) KvVM rendelet a Soproni Tájvédelmi Körzet védettségének fenntartásáról 159/2007. (II. 27.) KvVM rendelet a Nagycenki-hársfasor természetvédelmi terület védettségének fenntartásáról 160/2007. (II. 27.) KvVM rendelet a Soproni botanikus kert természetvédelmi terület védettségének fenntartásáról 11/2008. (IV. 30.) KvVM rendeletegyes védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szervekről 112/2008. (VIII. 30.) FVM rendelet az erdők közjóléti célú védelmét és bővítését szolgáló feladatok ellátásának csekély összegű (de minimis) támogatásáról 137/2008. (. 18.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a turisztikai tevékenységek ösztönzéséhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről 139/2008. (. 22.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program I. és II. intézkedéscsoportjához kapcsolódó képzések tárgyában nyújtandó támogatások részletes feltételeiről 14/2008. (IV. 3.) GKM rendelet a bányászati hulladékok kezeléséről 161/2008. (VI. 19.) Korm. rendelet az építésügyi, építésfelügyeleti hatósági döntés-előkészítők, valamint döntéshozók építésügyi vizsgájáról és szakmai továbbképzéséről 190/2008. (VII. 29.) Korm. rendelet a nehéz tehergépkocsik közlekedésének korlátozásáról 2008. évi I. törvény a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló, Aarhusban, 1998. június 25-én elfogadott Egyezmény módosításának kihirdetéséről 292/2008. (II. 10.) Korm. rendelet a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelmét szabályozó nemzetközi és európai közösségi jogi aktusok végrehajtásának egyes szabályairól 3/2008. (II. 5.) KvVM rendelet a természetvédelmi kezelési tervek készítésére, készítőjére és tartalmára vonatkozó szabályokról 30/2008. (II. 31.) KvVM rendelet a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó műszaki szabályokról 310/2008. (II. 20.) Korm. rendelet az ózonréteget lebontó anyagokkal és egyes fluortartalmú üvegházhatású gázokkal kapcsolatos tevékenységekről 33/2008. (II. 21.) Korm. rendelet a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény hatálya alá tartozó ügyekben eljáró hatóságok kijelöléséről, valamint a nyilatkozattételi kötelezettség alá eső szolgáltatások felsorolásáról 33/2008. (III. 27.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nem termelő mezőgazdasági beruházásokhoz nyújtandó támogatások részletes feltételeiről 34/2008. (III. 27.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az öntözés, a melioráció és a területi vízgazdálkodás mezőgazdasági üzemi és közösségi létesítményeinek fejlesztéséhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről 346/2008. (II. 30.) Korm. rendelet a fás szárú növények védelméről 4/2008. (VIII. 1.) ÖM rendelet az erdők tűz elleni védelméről 50/2008. (IV. 24.) FVM rendelet az egységes területalapú támogatások és egyes vidékfejlesztési támogatások igényléséhez teljesítendő,,helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot" fenntartásához szükséges feltételrendszer, valamint az állatok állategységre való átváltási arányának meghatározásáról 59/2008. (IV. 29.) FVM rendeletvizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméhez szükséges cselekvési program részletes szabályairól, valamint az adatszolgáltatás és nyilvántartás rendjéről 78/2008. (IV. 3.) Korm. rendelet a természetes fürdővizek minőségi követelményeiről, valamint a természetes fürdőhelyek kijelöléséről és üzemeltetéséről 113/2009. (VIII. 29.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a fiatal mezőgazdasági termelők indulásához a 2009. évtől nyújtandó támogatások részletes feltételeiről 124/2009. (I. 24.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az erdő-környezetvédelmi intézkedésekhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről 128/2009. (. 6.) FVM rendelet az állatgyógyászati termékekről 153/2009. (I. 13.) FVM rendelet az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi VII. törvény végrehajtásáról 160/2009. (I. 19.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a turisztikai tevékenységek ösztönzéséhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről 19/2009. (II. 22.) KvVM rendelet a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CL. törvény 94. (2) bekezdés b) pontjának alkalmazásáról 20

191/2009. (I. 15.) Korm. rendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről 194/2009. (I. 15.) Korm. rendelet az építési beruházások megvalósításához szükséges eljárások integrált intézésének részletes szabályairól és a közreműködő hatóságok kijelöléséről 2009. évi CLIV. törvény a vízitársulatokról 2009. évi VII. törvény az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról 208/2009. (I. 29.) Korm. rendelet az igazságügyi szakértői névjegyzékbe való felvételi eljárás során szükséges szakhatósági állásfoglalás kiadásának eljárási szabályairól 218/2009. (. 6.) Korm. rendelet a területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeiről, valamint illeszkedésük, kidolgozásuk, egyeztetésük, elfogadásuk és közzétételük részletes szabályairól 24/2009. (I. 30.) NFGM rendelet a telekalakítási és építési tilalom elrendeléséről 241/2009. (. 29.) Korm. rendelet a Nemzeti Környezeti Térinformatikai Rendszer létrehozásáról és működtetéséről 274/2009. (II. 3.) Korm. rendelet a fémhigany és egyes higanyvegyületek és -keverékek kiviteli tilalmáról, valamint a fémhigany biztonságos tárolásáról szóló, 2008. október 22-i 1102/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásával kapcsolatos egyes szabályokról 282/2009. (II. 11.) Korm. rendelet a kiemelt térségi és megyei területrendezési tervek, valamint a településrendezési tervek készítése során az országos, a kiemelt térségi és a megyei övezetek területi érintettségével kapcsolatosan állásfoglalásra kötelezett államigazgatási szervek köréről és az eljárás részletes szabályairól 297/2009. (II. 21.) Korm. rendelet a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízgazdálkodási és tájvédelmi szakértői tevékenységről 46/2009. (IV. 16.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az agrár-erdészeti rendszerek mezőgazdasági földterületeken történő első létrehozásához nyújtandó támogatás igénybevételének részletes szabályairól 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről 61/2009. (V. 14.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtott agrárkörnyezetgazdálkodási támogatások igénybevételének részletes feltételeiről 64/2009. (V. 22.) FVM-PM együttes rendelet a mezei őrszolgálat megalakításához, fenntartásához és működéséhez nyújtandó állami hozzájárulás igénybevételének rendjéről és feltételeiről 76/2009. (IV. 8.) Korm. rendelet a területrendezési hatósági eljárásokról 81/2009. (VII. 10.) FVM rendelet a kölcsönös megfeleltetés körébe tartozó ellenőrzések lefolytatásával, valamint a jogkövetkezmények alkalmazásával kapcsolatos szabályokról 90/2009. (VII. 24.) FVM rendelet az agrár-szaktanácsadói tevékenység engedélyezéséről 1/2010. (I. 14.) FVM rendelet az agrárgazdasági és agrár-vidékfejlesztési szakterületeken a szakértői tevékenység végzésének feltételeiről 11/2010. (II. 4.) FVM rendelet az erdőterv rendelet előkészítésének, és a körzeti erdőterv készítésének szabályairól 14/2010. (V. 11.) KvVM rendelet az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról 159/2010. (V. 6.) Korm. rendelet a repülőtér létesítésének, fejlesztésének és megszüntetésének, valamint a leszállóhely létesítésének és megszüntetésének szabályairól 178/2010. (V. 13.) Korm. rendelet a vizek többletéből eredő kockázattal érintett területek meghatározásáról, a veszély- és kockázati térképek, valamint a kockázatkezelési tervek készítéséről, tartalmáról 19/2010. (IV. 23.) OKM rendelet a kulturális szakértői tevékenység folytatásának feltételeiről és a kulturális szakértői nyilvántartás vezetéséről 2010. évi CI. törvény a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről 2010. évi LVII. törvény a Nemzeti Földalapról 227/2010. (VIII. 13.) Korm. rendelet a kihirdetett veszélyhelyzet folytán bekövetkezett építménykárok helyreállításával összefüggő kivételes építésügyi szabályokról 262/2010. (I. 17.) Korm. rendelet a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek hasznosításának részletes szabályairól 306/2010. (II. 23.) Korm. rendelet a levegő védelméről 308/2010. (II. 23.) Korm. rendelet a környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerben (EMAS) részt vevő szervezetek nyilvántartásáról 21

321/2010. (II. 27.) Korm. rendelet a műszaki biztonsági hatóságok műszaki biztonsági tevékenységének és a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal piacfelügyeleti eljárásának részletes szabályairól 42/2010. (II. 20.) VM rendelet a bioüzemanyag alapanyaga fenntartható termelésének területi lehatárolásával kapcsolatos részletes szabályok megállapításáról 43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet a növényvédelmi tevékenységről 103/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet az ásványi nyersanyag és a geotermikus energia természetes előfordulási területének komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálatáról 107/2011. (I. 10.) VM rendelet az étkezési célra forgalomba kerülő vadon termett gombák gyűjtéséről, feldolgozásáról, forgalomba hozataláról 11/2011. (II. 22.) Korm. rendelet a Nemzeti Földalap vagyonnyilvántartásának szabályairól 111/2011. (I. 24.) VM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból mezőgazdasági utak fejlesztéséhez a 2012. évtől nyújtandó támogatások részletes feltételeiről 119/2011. (II. 15.) VM rendelet a Nemzetközi Jelentőségű Vadvizek Jegyzékébe bejegyzett hazai védett vizek és vadvízterületek kihirdetéséről 2011. évi CCVI. törvény a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról 2011. évi CLI. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól 2011. évi CCVI. törvény a nemzeti vagyonról 2011. évi CII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 2011. évi LVII. törvény a világörökségről 219/2011. (. 20.) Korm. rendelet a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről 303/2011. (II. 23.) Korm. rendelet a történelmi emlékhelyekről: Nagycenk, Széchenyi-kastélyt, illetve Fertőd, Esterházy-kastélyt történelmi emlékhellyé nyilvánítja 312/2011. (II. 23.) Korm. rendelet a hivatásos katasztrófavédelmi szerv eljárásai során a veszélyes áruk vasúti és belvízi szállításának ellenőrzésére és a bírság kivetésére vonatkozó egységes eljárás szabályairól, továbbá az egyes szabálytalanságokért kiszabható bírságok összegéről, valamint a bírságolással összefüggő hatósági feladatok általános szabályairól 315/2011. (II. 27.) Korm. rendelet a világörökségi kezelési tervről, a világörökségi komplex hatásvizsgálati dokumentációról és a világörökségi várományos helyszínekről 343/2011. (II. 29.) Korm. rendelet a környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LV. törvény végrehajtásáról 49/2011. (III. 30.) Korm. rendeletegyes fejezeti kezelésű előirányzatokból nyújtott egyedi támogatásokról 50/2011. (VI. 6.) VM rendelet az Európai Halászati Alap társfinanszírozásában megvalósuló Halászati Operatív Program 2. prioritási tengelye szerinti beruházási támogatások feltételeiről 6/2011. (I. 14.) VM rendelet a levegőterheltségi szint és a helyhez kötött légszennyező források kibocsátásának vizsgálatával, ellenőrzésével, értékelésével kapcsolatos szabályokról 31/2011. (. 24.) KIM rendelet a területi számjelrendszerről 57/2011. (I. 22.) NFM rendelet a víziközlekedés rendjéről 1542/2013. (VIII. 15.) Korm. határozat a fertődi Esterházy-kastély rekonstrukciójához a rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalékból történő előirányzat-átcsoportosításról 1919/2013. (II. 11.) Korm. határozat a fertődi Esterházy-kastélyegyüttes hasznosításáról: Eszterháza Kulturális, Kutató- és Fesztiválközpont önálló költségvetési szervként történő megalapítása, és az Esterházy család fraknói ágának tulajdonából származó műtárgyak gyűjtésére, valamint Joseph Haydn életművét kutató és bemutató Haydn Kutatóközpont létrehozására 11/2012. (II. 21.) VM rendelet az egyes természeti területek védetté, valamint helyi jelentőségű természetvédelmi területek országos jelentőségűvé nyilvánításáról, továbbá természetvédelmi területek határának módosításáról szóló 7/1990. (IV. 23.) KVM rendelet módosításáról 14/2012. (III. 6.) NFM rendelet a 2007-2013 programozási időszakban az európai területi együttműködéshez kapcsolódó egyes állami támogatások felhasználásának szabályairól 144/2012. (II. 27.) VM rendelet a PCB, valamint a PCB-t tartalmazó berendezések kezelésének részletes szabályairól 145/2012. (VII. 3.) Korm. rendelet a szén-dioxid geológiai tárolásáról 17/2012. (II. 16.) Korm. rendelet az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottságáról 19/2012. (III. 6.) VM rendelet a különleges rizstámogatás igénybevételének szabályairól 2012. évi CVII. törvény a Washingtonban, 1973. március 3. napján elfogadott, a veszélyeztetett vadon elő állat és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezményhez fűzött fenntartásról és az egyezmény módosításának kihirdetéséről 22

2012. évi II. törvény a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről 2012. évi LII. törvény az Egyesült Nemzetek kiváltságairól és mentességeiről New Yorkban, 1946. évi február hó 13. napján kelt nemzetközi egyezményben biztosított kiváltságoknak, mentességeknek és könnyítéseknek a Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács Magyarországon működő intézményeire és vezető tisztségviselőire való kiterjesztéséről 2012. évi. törvény a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról 217/2012. (VIII. 9.) Korm. rendelet az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól 22/2012. (III. 9.) VM rendelet a húsmarha és a juh ágazatokban nyújtott kérődző szerkezetátalakítási nemzeti program Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból finanszírozott különleges támogatásának igénybevételéhez kapcsolódó feltételek megállapításáról 312/2012. (I. 8.) Korm. rendelet az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról 314/2012. (I. 8.) Korm. rendelet a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről 32/2012. (V. 8.) NEFMI rendelet a világörökségi gondnokságról 331/2012. (I. 28.) Korm. rendelet a 2013/2014-es tanévre vonatkozó szakmaszerkezeti döntésről, a 2013/2014- es tanévben induló képzésekben szakiskolai tanulmányi ösztöndíjra jogosító szakképesítésekről, valamint egyes szakképzési tárgyú kormányrendeletek módosításáról 345/2012. (II. 6.) Korm. rendelet egyes közlekedésfejlesztési projektekkel összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról és az eljáró hatóságok kijelöléséről 380/2012. (II. 19.) Korm. rendelet az egészséges ivóvíz biztosításához szükséges egyes beruházásokkal összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról és az eljáró hatóságok kijelöléséről 393/2012. (II. 20.) Korm. rendelet a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról 41/2012. (IV. 27.) VM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura 2000 erdőterületeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs támogatás részletes szabályairól 410/2012. (II. 28.) Korm. rendelet az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában való részvételről szóló 2012. évi CCVII. törvény végrehajtásának egyes szabályairól 43/2012. (V. 3.) VM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítéséhez nyújtandó támogatás igénybevételének részletes szabályairól 438/2012. (II. 29.) Korm. rendelet a közszolgáltató hulladékgazdálkodási tevékenységéről és a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás végzésének feltételeiről 439/2012. (II. 29.) Korm. rendelet a hulladékgazdálkodási tevékenységek nyilvántartásba vételéről, valamint hatósági engedélyezéséről 440/2012. (II. 29.) Korm. rendelet a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről 442/2012. (II. 29.) Korm. rendelet a csomagolásról és a csomagolási hulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekről 443/2012. (II. 29.) Korm. rendelet az elektromos és elektronikus berendezésekkel kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekről 444/2012. (II. 29.) Korm. rendelet a hulladékká vált gépjárművekről 51/2012. (II. 21.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről 57/2012. (VI. 21.) VM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a fiatal mezőgazdasági termelők indulásához a 2012. évben igényelhető támogatások részletes feltételeiről 58/2012. (VI. 25.) VM rendelet a vidékfejlesztési miniszter által adományozható díjakról és más elismerésekről 62/2012. (VI. 29.) VM rendelet a Tanyafejlesztési Program előirányzat keretében nyújtott támogatás 2012. évi igénybevételének feltételeiről 64/2012. (II. 7.) NFM rendelet az állami tulajdonban lévő vizek mederhasználati díjairól 68/2012. (II. 14.) BM rendelet a rendészeti feladatokat ellátó személyek, a segédfelügyelők, valamint a személy- és vagyonőrök képzéséről és vizsgáztatásáról 70/2012. (II. 14.) BM rendelet a rendészeti feladatokat ellátó személyek, valamint a fegyveres biztonsági őrök ruházati ellátására vonatkozó részletes szabályokról 78/2012. (II. 28.) BM rendelet az önkormányzati hivatalok egységes irattári tervének kiadásáról 80/2012. (II. 28.) BM rendelet a régészeti lelőhely és a műemléki érték védetté nyilvánításáról, nyilvántartásáról és a régészeti feltárás részletes szabályairól 23

80/2012. (II. 28.) NFM rendelet az üvegházhatású gázok kibocsátásával kapcsolatos egyes tevékenységek igazgatási szolgáltatási díjáról és felügyeleti díjáról 86/2012. (VIII. 15.) VM rendelet a természetes környezet megőrzésére szánt takarmánynövényvetőmagkeverékek kereskedelmi célú begyűjtéséről és forgalmazásáról 93/2012. (V. 10.) Korm. rendelet az utak építésének, forgalomba helyezésének és megszüntetésének engedélyezéséről 13/2012. (II. 21.) VM rendelet a Soproni Tájvédelmi Körzet bővítéséről 8/2012. (II. 21.) VM rendelet a Fertő-Hanság Nemzeti Park bővítéséről 12/2013. (I. 22.) Korm. rendelet sík- és dombvidéki tározók létesítéséhez és rekonstrukciójához kapcsolódó beruházások megvalósításával összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról és az eljáró hatóságok kijelöléséről 13 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről 132/2013. (V. 9.) Korm. rendelet az integrált kormányzati ügyfélszolgálatok (kormányablakok) létrehozását és az azokhoz kapcsolódó munkaügyi kirendeltségek fejlesztését célzó beruházások megvalósításával összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról 19/2013. (III. 21.) VM rendelet a földmérési és térképészeti tevékenység végzéséhez szükséges szakképzettségről 2013. évi CII. törvény a halgazdálkodásról és a hal védelméről 24/2013. (V. 29.) NFM rendelet a víziközművek vagyonértékelésének szabályairól és a víziközmű-szolgáltatók által közérdekből közzéteendő adatokról 250/2013. (VII. 2.) Korm. rendelet egyes szennyvíz-elvezetési és -tisztítási beruházásokkal összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről 29/2013. (II. 12.) Korm. rendelet a szennyvíz-elvezetési és -tisztítási beruházásokkal összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról 291/2013. (VII. 26.) Korm. rendelet az ifjúság- és gyermekvédelmi programok, az aktív kikapcsolódás lehetőségeit ötvöző közösségi tér megteremtése és működtetése érdekében megvalósuló Erzsébet téri beruházással összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról és az eljáró hatóságok kijelöléséről 310/2013. (VIII. 16.) Korm. rendelet a hulladékgazdálkodási tervekre és a megelőzési programokra vonatkozó részletes szabályokról 318/2013. (VIII. 28.) Korm. rendelet a hulladéklerakási járulék megfizetéséről és felhasználásának céljairól 40/2013. (II. 14.) Korm. rendelet az állatkísérletekről 41/2013. (V. 28.) VM rendelet a vidékfejlesztési miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről, valamint egyes, szakmai és vizsgakövetelmények kiadásáról szóló miniszteri rendeletek hatályon kívül helyezéséről 48/2013. (VI. 7.) VM rendelet a fejezeti kezelésű előirányzatok kezelésének és felhasználásának szabályairól 52/2013. (VII. 15.) EMMI rendelet az Európai Örökség cím elnyerésére pályázó helyszínek nemzeti szintű előzetes kiválasztására vonatkozó eljárási szabályokról 56/2013. (VI. 29.) VM rendelet a Tanyafejlesztési Program előirányzat keretében nyújtott támogatás 2013. évi igénybevételének feltételeiről 57/2013. (II. 27.) Korm. rendelet a telepengedély, illetve a telep létesítésének bejelentése alapján gyakorolható egyes termelő és egyes szolgáltató tevékenységekről, valamint a telepengedélyezés rendjéről és a bejelentés szabályairól 58/2013. (II. 27.) Korm. rendelet a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCI. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról 60/2013. (VII. 19.) VM rendelet a 2013. évi körzeti erdőtervezésre vonatkozó tervezési alapelvekről, valamint az érintett körzeti erdőtervek alapján folytatott erdőgazdálkodásról 62/2013. (VII. 24.) VM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a kertészeti gépek, technológiai berendezések beszerzéséhez a 2013. évben nyújtandó támogatások részletes feltételeiről 65/2013. (III. 8.) Korm. rendelet a létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló 2012. évi CLVI. törvény végrehajtásáról 66/2013. (VII. 29.) VM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az erdei közjóléti létesítmények megvalósításához nyújtandó támogatások részletes feltételeiről 72/2013. (III. 8.) Korm. rendelet a települési szilárdhulladék-gazdálkodási rendszerek fejlesztését célzó KEOP keretében megvalósuló beruházásokkal összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról 24

74/2013. (VIII. 30.) VM rendelet az egyes állat-járványügyi intézkedésekről és az azokkal összefüggő állami kártalanításról 9/2013. (III. 22.) NFM rendelet a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó tevékenység során bekövetkezett súlyos üzemzavar és súlyos baleset bejelentésének és vizsgálatának rendjéről szóló biztonsági szabályzatról 481/2013. (II. 17.) Korm. rendelet a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről 482/2013. (II. 17.) Korm. rendelet a vízügyi igazgatási, valamint a vízügyi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről 10/2014. (I. 20.) Korm. rendelet a Környezet és Energia Operatív Program "Vizeink jó kezelése" című prioritása keretében megvalósuló beruházásokkal összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról JOGSZABÁLYOK 2.: A KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELEM TÉMAKÖRÉRE KÖZVETLENÜL VONATKOZÓ JOGSZABÁLYOK LISTÁJA TÖRVÉNYEK: 1997. évi LVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről 2001. évi LIV. törvény a kulturális örökség védelméről 2012. évi. törvény a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról 1. 1. (a) 2006. évi VIII. tv. az UNESCO Szellemi Kulturális Örökség Egyezmény (2003) szövege alapján. 2013. évi LI. törvény a világörökségről szóló 2011. évi LVII. Törvény és a budapesti Istvánmező rehabilitációs programjáról, kiemelten a Budapesti Olimpiai Központ integrált rekonstrukciójáról szóló 2012. évi LV. törvény módosításáról 144/2013. (V. 14.) Korm. r. a Nemzeti Örökség Intézete létrehozásáról MK 2013/76. 2013. júl. 1-jén hatályba lépett az új Btk. (2012. évi C. tv.), amelynek részben javítja a kulturális örökségi elemek védelmét. 2013. évi CL. törvény a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CL. törvény módosításáról, MK 2013/172. 2013. évi CCVII. törvény egyes kulturális tárgyú törvények módosításáról /MK 208/2013. világörökségről szóló 2011. évi LVII. törvényt is módosítja a miniszter tanácsadó testületének összetételével./ 2013. évi CCI. törvény egyes törvények területrendezéssel összefüggő módosításáról, MK 214/2013. Mindent újraszabályoz, műemléki és régészeti vonatkozása nincs, de világörökségi igen 2013. évi IV. törvény Az építmények tervezésével és kivitelezésével kapcsolatos egyes viták rendezésében közreműködő szervezetről, és egyes törvényeknek az építésügyi lánctartozások megakadályozásával, valamint a késedelmes fizetésekkel összefüggő módosításáról 2013. évi CV. törvény egyes gazdasági tárgyú törvények módosításáról MK 2013/108. Módosul az adózás rendjéről szóló 2003. évi CII. törvény a költségvetési támogatás vonatkozásában, a kisajátításról szóló 2007. évi CIII. törvénynél pedig bekerül az ún. előzetes eljárás 2013. júl. 30-ától. 25

2013. évi CVI. törvény a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény módosításáról, MK 2013/108. 3. 2013. évi CCV. törvény egyes törvényeknek a közgyűjteményekben őrzött, vitatott tulajdonú kulturális javak visszaadásával összefüggő módosításáról MK 2013/194. 2011. évi CCVI. Törvény a nemzeti vagyonról Magyarország Alaptörvénye rögzíti, hogy az állam és a helyi önkormányzat tulajdona nemzeti vagyon. Az Országgyűlés a nemzeti vagyonnak a közérdek és a közösségi szükségletek céljára történő hasznosítása, a természeti erőforrások megóvása, a nemzeti értékek megőrzése és védelme, és a jövő nemzedékek szükségleteinek biztosítása szándékával, a nemzeti vagyonnal való átlátható és felelős gazdálkodás követelményeinek hosszú távú meghatározása érdekében az Alaptörvény végrehajtására, az Alaptörvény 38. cikk (1) és (2) bekezdése alapján a következő törvényt alkotja KORMÁNY RENDELETEK: A régészeti örökséggel és a műemléki értékekkel kapcsolatos szakértői tevékenységről szóló 439/2013. (I. 20.) Korm. r. MNM NÖK-öt érintő rendelkezései és a szükséges lépések 145/2013. (V. 14.) Korm. r. a Nemzeti Örökség Intézete létrehozásával összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról, MK 2013/76. 146/2013. (V. 14.) Korm. r. egyes kulturális tárgyú kormányrendeletek módosításáról, A Nemzeti Művelődési Intézet elnevezés átvezetése, a népi iparművészettel kapcsolatos rendelkezések és az új nemzeti emlékhely-lista. 281/2013. (VII. 24.) Korm. r. a környezeti hatások jelentőségének vizsgálatával összefüggésben egyes kormányrendeletek módosításáról MK 2013/126. Ez módosítja a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (II. 25.) Korm. r.-et is, jelentős hatás a régészeti érdekű terület. 284/2013. (VII. 25.) Korm. r. az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet módosításáról MK 2013/127.Az EMMI hatáskörét kibővíti: "gondoskodik az irányítási jogkörébe tartozó állami fenntartású közgyűjteményben őrzött, állami tulajdonban lévő kulturális javak őrzési helyének nemzeti kulturális érdekből történő kijelöléséről" Vagyis a miniszter tetszése szerint mozgathatja a műtárgyakat az állami fenntartású muzeális intézmények vagy akár más helyek között... 107/2013. (IV. 5.) Korm. rendelet A Lechner Lajos Tudásközpont alapításával összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról. Létrehozza a kormány a Lechner Lajos Tudásközpont Területi, Építésügyi, Örökségvédelmi és Informatikai Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság-ot, amely a VÁTI jogutódjaként közhatalmi jogosítványokat kap. A rendelet átjavítja az összes építésüggyel és régészettel kapcsolatos kormányrendeletet. Hatályos: 2013. ápr. 13-tól. 176/2013. (VI. 3.) Korm. r. egyes kormányrendeleteknek a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló2004. évi CL. törvényhez kapcsolódó módosításáról. Ez egyetlen apró módosítást jelent az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (I. 8.) Korm. Rendeleten. Az azóta már hatályon kívül került 266/2012. (I. 18) Korm. r. 23. -a módosította az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 2012/2010. (VII. 1.) Korm. r.-et, 2012. szept. 21-től a régészeti és műemléki értékek védelmét 26

(akkor alkotmányosan aggályos módon) átsorolta a belügyminiszter feladatkörébe. Tehát a műemlékvédelem a BM-nél van. 2. A Kötv. 2013. jan. 1-jétől hatályos szövege és a Forster Központot létrehozó 310/2012. (I. 6.) Korm. r. is tartalmaz viszont műemlékekkel kapcsolatos feladatokat, amelyek az EMMI alá tartoznak. 11. 252/2013. (VII. 4.) Korm. rendelete a kormányablakok működésével összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról MK 2013/115., Az építéshatósági elektronikus ügyintézésre vonatkozó rendelkezések is találhatók benne. 324/2013. (VIII. 29.) Korm. r. az egységes elektronikus közműnyilvántartásról MK 2013/141, Létrehoz egy egységes közműnyilvántartást, a Lechner Lajos Tudásközpont Nonprofit kft. fogja kezelni ezt, ügyfélkapunk keresztül ingyenesen lehet hozzáférni majd az adatokhoz. Ez nagy segítség lenne a feltárásokhoz. 2013. nov. 1-jén lép hatályba. az építési beruházások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 306/2011. (II. 23.) Korm. rendelet és a közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 310/2011. (II. 23.) Korm. rendelet módosításáról MK 2013/190. 5. 449/2013. (I. 28.) Korm. r. a közgyűjteményekben őrzött vitatott tulajdonú kulturális javak visszaadásának rendjéről MK 2013/198. 303/2011. (II. 23.) Korm. rendelet a történelmi emlékhelyekről A Kormány a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LIV. törvény 93. (1) bekezdés g) pontjában kapott felhatalmazás alapján az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el A kormány 132/2013. (V.9.) Korm. Rendelete az integrált kormányzati ügyfélszolgálatok (kormányablakok) létrehozását és az azokhoz kapcsolódó munkaügyi kirendeltségek fejlesztését célzó beruházások megvalósításával összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról A kormány a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. Törvény 12. (5) bekezdés a), b), e) és f)pontjában, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CL. Törvény 174/A. (1) bekezdés a) pontjában, a 3. (4) bekezdése tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LVIII. Törvény 62. (1) bekezdés 17. és 24. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésben meghatározott feladatkörben eljárva a következőket rendeli KORMÁNY HATÁROZATOK: 1978/2013. (II. 19.) Korm. hat. az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi VI. törvény módosításával összefüggő egyes kérdésekről, MK 214/2013. 1747/2013. (. 22.) Korm. hat. a budai Várbazár felújításának és a Várnegyed hosszú távú fejlesztési koncepciójának kidolgozásáért, valamint a fertődi Esterházy-kastély rekonstrukciójával kapcsolatos állami feladatok koordinálásáért felelős kormánybiztos kinevezéséről és feladatairól MK 2013/174. 1833/2013. (I. 15.) Korm. hat. a víz alatti kulturális örökség védelméről szóló UNESCO egyezmény szövegének végleges megállapítására adott felhatalmazásról, MK 2013/189. 27

A Kormány 1542/2013. (VIII. 15.) Korm. határozata a fertődi Esterházy-kastély rekonstrukciójához a rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalékból történő előirányzat-átcsoportosításról A Kormány 1919/2013. (II. 11.) Korm. határozata a fertődi Esterházy-kastélyegyüttes hasznosításáról A Kormány annak érdekében, hogy a fertődi Esterházy-kastélyegyüttes a középeurópai régió, és tágabban értelmezve Európa, illetve a világ egyik kulturális-szellemi központja, s mint ilyen Magyarország egyik meghatározó kulturális-turisztikai helyszíne lehessen MK 2013/206. MINISZTERI RENDELETEK: 70/2013. (II. 16.) BM r. egyes ingatlanok műemlékké nyilvánításáról, egyes ingatlanok műemléki védettségének megszüntetéséről, valamint egyes műemlékvédelmi tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról, MK 210/2013., Ez teljesen szokatlan módon nemcsak az egyes ingatlanokra vonatkozó szabályokat tartalmazza, hanem módosítja a 80/2012. (II. 28.) BM r.-et is: a valósághoz igazítja a műemléki védettség elrendelésének szabályozását, az LLTK belép és a járási hivatalok is feladatot kapnak. 28/2013. (VI. 27.) BM rendelete a minimális építőipari rezsióradíj 2013. évi mértékéről, valamint a régészeti lelőhely és a műemléki érték védetté nyilvánításáról, nyilvántartásáról és a régészeti feltárás részletes szabályairól szóló 80/2012. (II. 28.) BM rendelet módosításáról MK 2013/108. "Lechner L." védetté nyilvánítási eljárási jogát és a nyilvántartás vezetését határozza meg. Ettől kezdve nem Budapest Főváros Kormányhivatalába, hanem ide kell a jelentéseket beküldeni. 17. 79/2013. (II. 20.) BM r. egyes műemlékvédelmi tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról, MK 215/2013., A nem összehangolt jogalkotás eredménye, 4 napon belül a 80/2012. (II. 28.) BM r. második módosítása: átvezeti a környezetvédelmi és vízügyi hatóságok szétválasztását. 40/2013. (VI. 7.) EMMI r. a települési önkormányzatok által fenntartott muzeális intézmények szakmai támogatásának 2013. évi szabályairól 3. 40/2013. (VI. 7.) EMMI r. a települési önkormányzatok által fenntartott muzeális intézmények szakmai támogatásának 2013. évi szabályairól 57/2013. (VIII. 7.) EMMI r. a kulturális javak védetté nyilvánításának részletes szabályairól MK2013/132., valamint javítja egyúttal (sokadjára) a világörökségi gondnokságról szóló 32/2012. (V. 8.) NEFMI r. szövegét is, a megbízási szerződés és a megbízás helyébe támogatás kifejezés lép. 63/2013. (I. 10.) EMMI r. a kulturális szakértői tevékenység folytatásának feltételeiről és a kulturális szakértői nyilvántartás vezetéséről szóló 19/2010. (IV. 23.) OKM rendelet és a kulturális javakkal kapcsolatos hatósági eljárásra vonatkozó szabályokról szóló 45/2012. (I. 30.) EMMI rendelet módosításáról, MK 2013/147. EGYÉB 332/2013. (I. 16.) Korm. r. a központosított közbeszerzési rendszerről, valamint a központi beszerző szervezet feladat- és hatásköréről szóló 168/2004. (V. 25.) Korm. rendelet módosításáról MK 2013/150.Magyarország Alaptörvénye (egységes szerkezetben) MK 2013/163. 28

374/2013. (. 25.) Korm. r. az EU Önerő Alap felhasználásának részletes szabályairól szóló 285/2012. (. 9.) Korm. Rendelet, módosításáról, MK 2013/176. 433/2013. (I. 18.) Korm. r. az építési beruházások közbeszerzései lefolytatásának további gyorsító és egyszerűsítő feltételeiről, 487/2013. (II. 17.) Korm. r. az építésügyi, az építésfelügyeleti és az örökségvédelmi hatóságnál foglalkoztatott köztisztviselők és kormánytisztviselők építésügyi vizsgájára és szakmai továbbképzésére vonatkozó részletes szabályokról, MK 212/2013. Örvendetes módon továbbképzik a hatósági ügyintézőket, műemléki téma körök vannak, régészetiek nincsenek benne. 29

TÁJI-, TERMÉSZETI, TELEPÜLÉSI TURISZTIKAI ÉRTÉKEK ÉS ADATOK TÁRA Település Megnevezés Cím Balf Gyógyfürdő Ivókút Gyógy-Kastélyszálló 9494 Sopron-Balf, Fürdő sor 12. Angolpark Szent József fürdőkápolna Piéta-szobor Nyulas Ferenc sétány Evangélikus templom Szent Farkas vártemplom Szerb Antal Emlékhely Világháborús emlékművek Gróf Apponyi Albert szobra Fertőboz Római Katolikus Templom 9493 Fertőboz Gloriette kilátó Ecce Homo-szobor 9493 Fertőboz, Fő u. 49. Nagycenki Széchenyi Múzeumvasút 9493 Fertőboz Szent Apollónia-szobor 9493 Fertőboz Sarród Fertő-Hanság Nemzeti Park Kócsagvár 9435 Sarród, Kócsagvár Sarród Múzeum Hansági-főcsatorna, mekszikópusztai zsilip 9435 Fertőújlak Hídi-major 9435 Sarród-Fertőújlak Római Katolikus Templom 9435 Sarród, Fő utca Sarródi temető 9435 Sarród, Fő utca Ferenczi József Nemzetközi Alkotó- és 9435 Sarród, Kossuth u. 20. Művésztábor Sarródi Kultúrház 9435 Sarród, Kossuth u. 2. Sarródi Közösségi Ház 9435 Sarród, Szeder utca 8. Fertőd Esterházy-kastély Muzsikaház - J. Haydn Emlékszoba és 9431 Fertőd Madách Sétány u 1. helytörténeti múzeum Szent Kereszt Felmagasztalása Római 9431 Fertőd, Fő u. Katolikus Templom Joseph Haydn Zeneiskola 9431 Fertőd, Madách sétány 1. Szent András Templom 9431 Fertőd, Széchenyi u. 57. Városháza Díszterem 9431 Fertőd, Madách sétány 1. Városi Könyvtár 9431 Fertőd Madách sétány. 1. Egyenlő Esélyek Közösségi Háza 9431 Fertőd, Bartók Béla u. 1. Fertőd Mikro-térségi Szociális Szolgáltató 9431 Fertőd, Fő u. 13. 30

Központ Fertőd-Süttör Közösségi Ház 9431 Fertőd, Bartók Béla u. Esterházy Kastélymúzeum 9431 Fertőd, Joseph Haydn u. 2. Árkádia Galéria 9431 Fertőd, Kertész köz 1. Település Megnevezés Cím Fertőrákos Barlangszínház Fertőrákosi Kőfejtő 9421 Fertőrákos, Püspöki kőfejtő Püspöki-kastély Vízimalom napórával 9421 Fertőrákos, Fő u. 141. Mithras szentély Ásványmúzeum 9421 Fertőrákos Fő u. 99. Római Katolikus Plébániatemplom Kőfejtő Fennsík Kalcitkristály Múzeum 9421 Fertőrákos, Fő utca 99. Pellengér 9421 Fertőrákos Fő u. Püspöki-palota Nepomuki Szent János- szobor 9421 Fertőrákos, Pataksor 19. Páneurópai Piknik Emlékpark Fertőrákos és a Burgerlandi St. Margarethen között Szent Sebestyén-szobor 9421 Fertőrákos, Fő utca 34. Szentháromság- szobor 9421 Fertőrákos, Fő utca 66. Urunk Mennybemenetele templom 9421 Fertőrákos, Fő utca Kövi Benge Tanösvény 9421 Fertőrákos, Püspöki kőfejtő Hidegség (község) Hegykő (város) Fertőszéplak (település) Fertőhomok (település) Nagycenk (település) Hidegségi kút Szent András templom Szent András Fogadó és Pince Büszke Tanya Étterem és Panzió Ilona Major Horvát emlékmű 9491 Hidegség Névadó Forrás 9491 Hidegség Szent András műemlék templom 9491 Hidegség Sá-Ra Termál Fürdő Hegykő Fürdő és strand Pestis Emlékoszlop, Pestisszobor 9437 Hegykő, Fő tér Szent Mihály Római Katolikus Templom 9437 Hegykő, Fő tér Hősi kert 9437 Hegykő, Szent Mihály u. Termálfürdő Sá-Ra Termál Kemping és Panzió 9437 Hegykő Fürdő u. 5. Vasúti Lámpamúzeum 9436 Fertőszéplak, Soproni út 13. Mindenszentek Plébániatemplom 9436 Fertőszéplak, Nagy Lajos u. Római Katolikus Templom Falumúzeum Kálvária 9436 Fertőszéplak, Templom domb Széchenyi Ferenc szülőháza Tájház 9435 Fertőszéplak, Nagy L. u. 33-37. Csonka Torony 9436 Fertőszéplak, Eresztén- domb Szent Szív Szobor 9436 Fertőszéplak, Templom domb Szent Anna Templom 9492 Fertőhomok, Akác u Faluház Szent Antal-szobor 9492 Fertőhomok, Akác u. Templom udvar Fertőhomoki Kultúrház 9492 Fertőhomok, Akác u. 44.0 Fertőhomoki Tájház 9492 Fertőhomok, Akác u. 10. Széchenyi István Emlékmúzeum és Kastély 9485 Nagycenk, Kiscenki u. 3. Széchenyi Múzeumvasút Nagycenk Aktív szabadidő és kalandpark Szent István Plébániatemplom 31

He gy kő Fertőszéplak Fertőrákos Fertőbozok Fertőd Fertőboz Balf FERTŐ / NEUSIEDLERSEE KULTÚRTÁJ VILÁGÖRÖKSÉGI HELYSZÍN - MAD Nagycenki hársfasor Szabadtéri Kisvasút Kiállítás Mauzóleum Széchenyi Sírkápolna Nagycenki Méntelep /tangazdaság/ Veterán Autó-Motor Kiállítás Ilona major Horváth és Lukács Galéria 9485 Nagycenk, Kiscenki u. 47. Községháza (Nagycenk) 9485 Nagycenk, Nagycenk, Gyár u. 2. Település Megnevezés Cím Földterület: művelési ágak szerinti települési adatok (1895 1984) Év Szántó Kert, gyümölcsös Szőlő Rét Legelő * Mezőgazd. terület össz. Erdő Nádas Művelés alól kivett terület Össz. terület 1985 306 4 54 116 139 619 87 1 23 730 1913 266 6 64 185 77 598 90 582 457 1727 1935 262 5 61 260 112 700 97 647 259 1720 1962 324 4 69 325 12 734 91 601 299 1725 1971 314 11 80 315 11 731 91 601 302 1725 1984 216 41 99 107 0 463 90 953 320 1726 1985 146 4 29 260 57 496 62 676 21 1255 1913 165 4 18 94 67 348 81 807 127 1363 1935 160 5 17 42 62 287 85 900 91 1363 1962 167 3 13 52 23 258 105 891 109 1363 1971 145 5 26 71 16 263 108 881 111 1363 1984 48 10 108 31 0 197 113 931 122 1363 1985 1059 15 2 2286 295 3657 402 0 614 4673 1913 1432 47 3 2301 286 4069 482 63 167 4781 1935 3286 108 2 1192 291 4879 507 21 317 5724 1962 2611 478 3 400 266 3758 579 0 524 4861 1971 2784 311 4 387 246 3732 600 0 529 4861 1984 3014 184 0 397 0 3595 668 0 588 4851 1985 399 10 10 10 277 706 2 0 846 1554 1913 528 7 10 45 195 785 4 134 338 1261 1935 551 8 12 29 180 780 4 402 73 1259 1962 516 9 21 148 1 695 9 454 103 1261 1971 515 15 13 274 3 820 18 315 108 1261 1984 457 38 4 134 0 633 18 499 111 1261 1985 672 8 154 344 243 1421 653 70 2083 4227 1913 941 26 171 242 795 2175 680 273 839 3967 1935 980 29 125 226 83 1443 680 1081 762 3966 1962 917 50 126 127 144 1364 672 1095 839 3970 1971 879 53 181 92 103 1308 726 1094 841 3969 1984 806 73 169 169 0 1217 747 0 225 2189 1985 866 10 12 143 533 1564 0 0 451 2015 1913 1016 8 14 162 393 1593 2 4 793 2392 1935 1101 4 12 99 600 1816 1 74 507 2398 1962 1123 50 26 57 387 1643 22 79 440 2184 1971 1028 87 37 142 389 1683 26 79 397 2185 1984 945 127 34 552 0 1658 41 80 399 2178 1985 956 10 16 175 284 1441 159 0 1261 2861 32

Sarród Nagycenk Hidegség FERTŐ / NEUSIEDLERSEE KULTÚRTÁJ VILÁGÖRÖKSÉGI HELYSZÍN - MAD 1913 1130 11 7 379 231 1758 155 122 648 2683 1935 1355 12 10 110 156 1643 153 578 299 2673 1962 1269 27 16 146 106 1564 164 586 369 2683 1971 1237 70 25 31 170 1533 192 586 372 2683 1984 1042 86 24 262 0 1414 190 685 394 2683 1985 424 10 42 73 198 747 35 0 1011 1793 1913 576 10 16 154 144 900 64 420 297 1681 1935 582 10 11 151 143 897 64 419 302 1682 1962 585 5 11 124 251 976 89 487 130 1682 1971 598 8 13 103 232 954 100 488 139 1681 1984 602 12 13 105 0 732 99 712 138 1681 1985 1281 42 23 122 36 1504 332 0 104 1940 1913 1249 34 6 149 54 1492 355 0 99 1946 1935 1253 34 6 149 54 1496 355 0 80 1931 1962 1179 53 6 100 8 1346 367 0 234 1947 1971 1195 54 4 80 8 1341 361 0 244 1946 1984 1172 96 2 74 0 1344 357 1 244 1946 1985 528 1 0 332 641 1502 0 115 441 2058 1913 786 3 2 432 405 1628 0 29 1005 2662 1935 2047 7 1 445 804 3304 0 116 557 3977 1962 2353 27 6 300 468 3154 39 35 787 4015 1971 2034 104 6 548 480 3172 96 35 712 4015 1984 2281 78 2 783 0 3144 113 41 717 4015 (Forrás: KSH, 1988) Szálláshelyek - településsoros adatok Település Sarród Megnevezés / Cím Bors Vendégház 9435 Sarród, Kossuth u. 12.Tel.: 99/371-777 Rozália Vendégház 9435 Sarród, Fő utca 21-22.Tel.: 99/537550 Ujvári Panzió 9435 Sarród, Kossuth Lajos út 57/a.Tel.: 99/537-097 Fertőd) Esterházy-Kastélyszálló Fertőd Műemlék 0.2 km távolságra a központtól Bo-Ni Vendégház 9431 Fertőd, Mentes Mihály utca 22.Tel.: +36 99/537 133 Fertődi Kúria Vendégház 9431 Fertőd, Szent István u. 61.Tel.: 99/371-099 Kata vendégház Fertőd Mikes Kelemen u. 2.Tel.: 30/4085114 Nóra Vendégház 9431 Fertőd, Kertész köz 1.Tel.: 99/537-128 Nyikos Vendégház 9431 Fertőd, Óvoda u.3.tel.: 06 99 370-189 Pákó Vendégház 9431 Fertőd, Szent István u. 32/aTel.: 99/370-250 Patonai Panzió 9431 Fertõd, Fõ u. 4Tel.: 99/370-008 Rábensteiner Apartman - Panzió - Kávézó 9431 Fertőd, Fő u.10.tel.: 99/371-651 Sára-Lux Apartman Horváth László, 9431 Fertőd,...Tel.: 06-99-700-028 33

Fertőrákos Hidegség Hegykő Fertőszéplak Fertőhomok Sarród Fertőd Falusi turizmus: Horváth Ház Panzió Fertőrákos, panzió 6 km távolságra Huber Panzió-Étterem 9421 Fertőrákos, Fertő utca 1.Tel.: +3620 448 5860 Szt. Kristóf Sátorszállás(Camping) 9421 Fertőrákos, Fő u. 79.Tel.: +36-355-029 Szent András Fogadó és Pince 9491 Hidegség Széchenyi u.5-7.tel.: +36 99 376 005 Tornácos Panzió Hegykő, panzió 11.1 km távolságra Aqua Vendégház 9437, Hegykő, Viola u. 18.Tel.: +36302160378 Kertész Vendégház és Apartmanok 9437 Hegykő, Kossuth u. 15.Tel.: 99/540-023 Solymos Vendégház 9437 Hegykő, Mező u. 12.Tel.: 30/277-4485 Szanyi Vendégház 9437 Hegykő, Patak u. 1/ATel.: 99/376-999 Aladdin Vendégház 9436 Fertőszéplak, Soproni út 13.Tel.: 99/340-556 Bundás Vendégház 9435 Fertőszéplak, Nagy L. u. 38.Tel.: 20/823-4378 Polgármester Vendéglő és Vendégház 9436 Fertőszéplak, Szent Imre...Tel.: 99-370-444 Szép-Lak Vendégház - 9435 Fertőszéplak, Szent Imre u...tel.: 99/370-157 Aqua Termál Camping és Vendégházak 9492 Fertőhomok, Akác út 107.Tel.: 99/316-374 Homoki Trimmel Vendégház 9492 Fertőhomok, Akác út 107.Tel.: 99/316-374 Bors Vendégház 9435 Sarród, Kossuth u. 12.Tel.: 99/371-777 Rozália Vendégház 9435 Sarród, Fő utca 21-22.Tel.: 99/537550 Ujvári Panzió 9435 Sarród, Kossuth Lajos út 57/a.Tel.: 99/537-097 Bo-Ni Vendégház 9431 Fertőd, Mentes Mihály utca 22.Tel.: +36 99/537 133 Fertődi Kúria Vendégház 9431 Fertőd, Szent István u. 61.Tel.: 99/371-099 Kata vendégház Fertőd Mikes Kelemen u. 2.Tel.: 30/4085114 Nóra Vendégház 9431 Fertőd, Kertész köz 1.Tel.: 99/537-128 Nyikos Vendégház 9431 Fertőd, Óvoda u.3.tel.: 06 99 370-189 Pákó Vendégház 9431 Fertőd, Szent István u. 32/aTel.: 99/370-250 Patonai Panzió 9431 Fertõd, Fõ u. 4Tel.: 99/370-008 Rábensteiner Apartman Panzió Kávézó 9431 Fertőd, Fő u.10.tel.: 99/371-651 Sára-Lux Apartman Horváth László, 9431 Fertőd, Tel.: 06-99-700-028 34

Fertőrákos Hidegség Hegykő Fertőszéplak Fertőhomok Huber Panzió-Étterem 9421 Fertőrákos, Fertő utca 1.Tel.: +3620 448 5860 Szt. Kristóf Sátorszállás(Camping) 9421 Fertőrákos, Fő u. 79.Tel.: +36-355-029 Horváth Ház Panzió Fertőrákos, panzió 6 km távolságra Szent András Fogadó és Pince 9491 Hidegség Széchenyi u.5-7.tel.: +36 99 376 005 Büszke Tanya Étterem és Panzió Aqua Vendégház 9437, Hegykő, Viola u. 18.Tel.: +36302160378 Kertész Vendégház és Apartmanok 9437 Hegykő, Kossuth u. 15.Tel.: 99/540-023 Solymos Vendégház 9437 Hegykő, Mező u. 12.Tel.: 30/277-4485 Szanyi Vendégház 9437 Hegykő, Patak u. 1/ATel.: 99/376-999 Tornácos Panzió Hegykő, panzió - 11.1 km távolságra Aladdin Vendégház 9436 Fertőszéplak, Soproni út 13.Tel.: 99/340-556 Bundás Vendégház 9435 Fertőszéplak, Nagy L. u. 38.Tel.: 20/823-4378 Polgármester Vendéglő és Vendégház 9436 Fertőszéplak, Szent Imre...Tel.: 99-370-444 Szép-Lak Vendégház 9435 Fertőszéplak, Szent Imre u...tel.: 99/370-157 Aqua Termál Camping és Vendégházak 9492 Fertőhomok, Akác út 107.Tel.: 99/316-374 Homoki Trimmel Vendégház 9492 Fertőhomok, Akác út 107.Tel.: 99/316-374 Közintézmények- településsoros adatok Település Fertőd Fertőrákos Hegykő Nagycenk Fertőd Megnevezés / Cím Fertődi Általános Iskola (Süttör) 9431 Fertőd, Fertődi Általános Iskola Süttöri Alsó Tagozatának épülete Porpáczy Aladár Kertészeti Szakközépiskola 9431 Fertőd, Joseph Haydn u. 2.Tel.: 99/370-918 Fertőrákosi Általános Iskola 9421 Fertőrákos Fő u. 236/a Általános Iskola Hegykő Hegykő, Iskola utca 7-9 Széchenyi István Általános Iskola 9485 Nagycenk, Iskola u. 4. Általános Iskola Fertődi Általános Iskola (Süttör) 9431 Fertőd, Fertődi Általános Iskola Süttöri Alsó Tagozatának épülete Porpáczy Aladár Kertészeti Szakközépiskola 9431 Fertőd, Joseph Haydn u. 2.Tel.: 99/370-918 Városháza Díszterem 9431 Fertőd, Madách sétány 1. Városháza Városi Könyvtár 9431 Fertőd Madách sétány. 1.Tel.: 99/371-130 Fertőd Mikro-térségi Szociális Szolgáltató Központ 35

Fertőrákos Hegykő Nagycenk 9431 Fertőd, Fő u. 13. Gránátos Étterem Fertőd Fertőd, Bartók Béla u. 1.Tel.: 99/370-944 Fertőrákosi Általános Iskola 9421 Fertőrákos Fő u. 236/a Általános Iskola Hegykő Hegykő, Iskola utca 7-9. Széchenyi István Általános Iskola 9485 Nagycenk, Iskola u. 4. Általános Iskola A Soproni Borvidék települései Soproni körzet (kb. 1 500 ha), a hozzá tartozó települések: Sopron, Fertőrákos, Balf; Fertőboz, Hidegség, Fertőendréd, Fertőszentmiklós, Fertőszéplak, Harka,, Kópháza,Nagycenk (kiemelve VÖT települései) Fertőrákos Borászatok: Ráspi és a Luka borászat. Fesztiválok, rendezvények Hidegség Idősek Napja, Stangli-fesztivál Hegykő A rendezvények közül kiemelkedik a hegykői búcsú és kirakodóvásár /Szent Mihály napja környékén/, valamint az augusztus elején évente megrendezett Hegykői Vigasságok. Fényes Elek Geographiai szótára (1851) Balf Balf, vagy Farkasd, német falu, Sopron vármegyében, a Fertő mellett, igen szép vidéken, ut. p. Sopronhoz 1 mfd. Lakja 200 kath., 600 evang., s mindenik felekezetnek van temploma. Szántófödje kevés, de bora igen jó; mondola, dió, baraczk, s más gyümöcs sok. Van savanyuvize és fördője, mellyet a soproniak mulatságból erősen látogatnak. Birja Sopron város. Fertőboz Boz, németül Holling, német falu, Sopron vmgyében, a Fertő mellett, 430 kath. lak., s paroch. szentegyházzal. Sopronhoz csak 1 1/4 mfd. esik, s innen Czenkre szép árnyékos fasor vezet. Határa 18 6/8 hold belsőség, és 690 hold külsőség. Névszerint urasági belsőség 6 2/8, szántóföld 286 5/8, rét 1 3/8 hold, legelő 84, szőlő 80 1/8, erdő 38 hold. Urbéri belsőség 12 4/8 hold, szántóföld 24 4/8 hold, rét 22 1/8 hold, legelő 66, és 27 hold nádas. A helység bir 2 6/8 hold szántóföldet, 10 hold rétet; templom, pap és mester birnak 46 hold szántóföldet, 1 3/8 h. rétet. A föld középszerűnél alábbvaló; de bora igen jó, mivel szőlőhegye a Fertőre néz; gyümölcse elég. Birja gr. Széchenyi István. Fertőd Eszterháza, herczegi kastély és kert Sopron vgyében, Sopronhoz keletre 3, a Fertő tavához 1/4 mfdnyire. Az eszterházi kastélyt és kertet, mellyek pazar pompásságuk miatt magyar Versaillesnek neveztettek, bár hajdani fényükből sokat vesztettek, most az egész országban a legszebb s legdicsőbb kastélyok és kertek közé sorolhatjuk. Épült ez a süttöri vagy söjtöri határban rónaságon. A várkastélyhoz mindenfelől fasorok visznek be, s maga számos urasági mesteremberektől lakott épületekkel, istállókkal, kétfelől pedig a nyári és téli kertektől vétetik körül. Az egész két részre van osztva, u. m. al- és fel-épületre. A felső vagy tulajdonképeni kastély köröskörül faragott képekkel párkányoztatik. Egész szélessége kivülről 54 öl, szárnyai 25 öl szélesek, 12 öl hosszak. Van benne 126 ékesen kifestett és bőven megaranyozott szoba, ide nem számlálván a különböző csarnokokat és termeket. Az alsó épületben 2 felöl 46 szoba számláltatik az udvari játékszinen kivül. Kerülete az egész Eszterházának a kertekkel együtt 6000 bécsi ölet, vagyis 1 1/2 német mértföldet tesz. Van itt 13 zsellérház is, 280 lakos, eredeti angolménes, és egy répaczukorgyár, melly évenként készit 400 mázsa fejéritett czukrot, 100 mázsa jobbféle szörpöt, és 500 mázsa melassát. A leirt eszterházi pompás kastély az Eszterházy herczegi család majorátusi birtokához tartozik. Fertőhomok Homok, németül Amhagen, magyar falu, Sopron vmegyében, a Fertő partján, Sopronhoz 1 3/4 mfd. 450 kath. lak. Van itt urasági belsőség 2, urbéri 33 6/8; urasági szántóföld 198, urbéri 398; urasági rét 2 7/8, urbéri 127; fertőtava-melléki legelőben urasági 409, urbéri 263 hold. Szőleje az uraságnak 5 3/8; a templom, pap és mester szántóföldje 13 4/8 hold. Földje középszerü. Birja gr. Széchenyi István. 36

Fertőrákos Rákos, Kroisbach, német m. v. Sopron vmegyében, a Fertő mellett, kies vidéken, Sopronhoz 1 1/2 órányira, 1350 katholikus lak., paroch. szentegyházzal. Ékesiti az uraság diszes nyári kastélya, egy nem nagy de szép kerttel, mellyben gesztenye, s más fasorok közt kellemes sétahelyek vannak. Földei termékenyek; kőbányája igen jó; szőlőhegye pedig hires fejér bort terem. F. u. a győri püspök. Fertőszéplak Széplak, magyar falu, Sopron vmegyében, a Fertő tava mellett, Sopronhoz 2 3/4, Eszterházához 1/4 mfld. Van 114 háza, 845 kath., 8 zsidó lakosa, paroch. temploma. Az urbéri szántóföld 1200 hold, rétje nincs, csak a helységnek 4 kaszás, 20 hold kert, 300 kapás szőlő; legelőjét meg nem mondhatjuk; az uraságnak két kis erdeje. Földe nagyobbára homokos, a többi agyagos, a Fertő körül posványos. Szarvasmarhát szépet, lovat roszat, juhot közönséges fajból, ludat sokat tart. Bora kevés, de jó. Birja a helységet h. Eszterházy Pál. A falu közepén áll jó magas dombon a gyönyörü kilátásu, két tornyos, 6 haranggal s órával ékesitett kath. szentegyház. Az egyház mellett előlről van két szép kálvária; egyik a Krisztus kínszenvedését, másik Jézus szivét ábrázolja, mindenike kúpalaku halmon, oszlopok- és vassal helyesen kerítve, s mesterségesen készitett vasajtóval ellátva. Mind ezeket épittette néhai gr. Széchenyi György, ki akkor itt a templommal szemközt álló kastélyában lakott, (e kastély utóbb magtárrá alakittatott), zálogban birván a helységet. Volt itt egy congregatio is, a Krisztus kínszenvedésének társasága, mellyet II. József töröltetett el. A Sz. Miklós felé vezető ut mellett találtatik egy árkokkal keritett nagy térség, mellyen a monda szerint templariusok zárdája állott; különben e hely jelenleg is várhelynek neveztetik. Hegykő Hegykő, németül Heiligenstein, magyar falu, Sopron vmegyében, a Fertő tava mellett, Sopronhoz 2 1/4 mfld: 700 kath. lak., s fiók szentegyházzal. Határa 3839 7/8 hold, mellyből urasági belsőség 16, szántóföld 615, templom, pap s mesteré 35 3/8 h., urasági rét 39 2/8, legelő 689 h., nádas 133, erdő 370 hold. Urbéri belsőség 39, szántóföld 819 2/8, rét 339, legelő 455, nádas 266 hold. Község szántóföldje 22, rétje 40 h. Templom, pap s mester rétje 17 hold. Termesztetik buza, rozs, árpa, zab, kukoricza, burgonya, bükköny, borsó, bab és lencse. Juhot a lakosok 300, az uraság 3000 darabot tartanak. Erdeje tölgy és cser. Birja gr. Széchenyi István. Hidegség Hidegség, németül Klein-Andree, magyarosodott horvát f., Sopron vmegyében, a Fertő mellett, Sopronhoz 1 1/2 mfd., 438 kath. lak., s paroch. templommal. Határa 24 5/8 h. belsőség, és 1855 6/8 h. külsőség. Ebből urasági belsőség 2, szántóföld 837, rét 46 6/8, legelő 260, szőlőhegy 122 2/8 hold. Urbéri belsőség 22 5/8, szántóföld 234, rét 102 7/8, legelő 166; a helységé 27 h. szántó, 10 6/8 h. rét. Templom, pap és mester bir 29 h. szántóföldet, 15 1/8 h. rétet. Az urbéri földek meglehetősek, de az uraságé roszak. Szőlőhegye azonban kitünő jó bort terem. Birja gr. Széchenyi István. Sarród Sarród, németül Schrollen, magyar falu, Sopron vgyében, a Fertő tava mellett, közel Eszterházához, 690 kath. lak. Határa homokos; rétje, legelője posványos; sok fejes káposztát termeszt és sok halat tenyészt; erdeje, szőleje nincs. Birja h. Eszterházy Pál. 37

Leader projektek támogatási listája a világörökségi településeken Település Projekt Összeg (Ft) Fertőboz Fertőboz ifjúsági klub felújítása 1 790 258 Fertőboz A fertőbozi Juliánusz-völgy komplex turisztikai fejlesztése 6 000 000 Fertőboz Falufejlesztési tevékenységek Fertőbozon 9 446 342 Fertőboz A Juliánusz-völgy komplex turisztikai attrakciófejlesztése 9 869 797 Fertőd Gépjavító és szerkezetgyártó üzemcsarnok 9 990 097 Fertőd Online megjelenés a Fertő-táj turizmusáért 1 259 915 Fertőd A térség lakóinak egészséges életmódra nevelése 1 464 999 Fertőd Közintézmények fűtési rendszerének megújuló energiája 2 133 600 Fertőd A múlt a jövő otthona Mentes Mihály Művelődési Műhely 4 716 775 Fertőd A Fertő-táj Világörökség turizmus élményindexének javítása 5 000 000 Fertőd Kerékpáros szálláshelybővítés színvonalas kerékpártárolóval és pihenőhellyel 8 000 000 Fertőd A múlt táplálja a jövőt a helyi és hagyományos biotermékek felkarolása 4 260 952 Fertőd Napenergia hasznosítás Fertőd kulturális, vallási helyszínén 5 000 000 Fertőd Fertődi Multifunkcionális Pihenőpark kialakítása 19 431 708 Fertőd BIKE S.O.S. szolgáltatás térségi kialakítása 4 006 850 Fertőd Larus Kft. Üzletfejlesztése 4 736 458 Fertőd Tündérkert Fertődön 1 862 246 Fertőd Kerékpárral a Fertő-tájon 429 017 Fertőd Megújuló energia felhasználása egy panzióban 4 959 000 Fertőd A Rabensteiner Panzió klímatechnikai rendszerének kialakítása és kerékpár beszerzés 282 600 Fertőd, Fertőszéplak Támogató közösségi hálózat és tudástár fogyatékkal élők és családjaik számára 3 000 000 Hegykő, Fertőd, Fertőboz, Fertőrákos Soproni borok ismertségének, elismertségének növelése 1 592 250 Fertőhomok Korcsma berendezése a horvát tájház pajtájában 2 163 360 Fertőhomok Kézműves napok a fertőhomoki tájházban 1 000 000 Fertőhomok Fogorvosi eszközök beszerzése az Optimal Dental Kft-nek 10 287 762 Fertőhomok Fertőhomoki sportöltöző és sportpálya fejlesztése 14 999 964 Fertőhomok Megszépülő templomok a Fertő-tájon 5 000 000 Fertőrákos Művelődési ház felújítása 11 602 167 Fertőrákos Minőségi termékfejlesztés a Ferenczy Pinczében 2 188 500 Fertőrákos Fitnesz szolgáltatások indítása a Fertő-tó partján 14 763 572 Fertőrákos Soproni borok élménydúsabb, jobb megismeréséért 10 000 000 Fertőrákos, Fertőboz A Kecske-hegyi kilátó és a Fehér úti tó elérhetőségének fejlesztése 4 970 201 Hegykő Térségi aktív-turisztikai szolgáltatóhálózat létrehozása és fejlesztése 7 000 000 Fertőszéplak Lovas turizmus fejlesztése a Fertő-tájon 7 974 100 Fertőszéplak Kemence és napkollektor egy pékségben 6 290 152 Fertőszéplak Hagyományőrző rendezvénysorozat 2 118 750 Fertőszéplak Sport és kultúra alapú nevelés térségi fejlesztése 6 000 000 Fertőszéplak A kerékpáros mintatérséghez illő infrastrukturális fejlesztés 4 980 947 Fertőszéplak Oktatási központ építése Fertőszéplakon 14 701 408 Fertőszéplak Értékalapú fejlesztés Fertőszéplak központjában 8 027 104 Fertőszéplak Katolikus közösségi ház kialakítása Fertőszéplakon 11 180 637 Fertőszéplak Értéket teremtő fejlesztések Fertőszéplakon 12 000 386 Fertőszéplak A fertőszéplaki horgásztó fejlesztése 4 991 581 Fertőszéplak A fertőszéplaki volt Széchenyi kastélyban időszakos helyi piac kialakítása 9 999 989 Hegykő Településkép javítása Hegykőn 12 950 767 Hegykő Asztalosipari mikrovállalkozás létrehozása 1 539 684 38

Hegykő A hegykői termálfürdő gyógymedencék hulladékhőjének hasznosítása 2 615 522 Hegykő Borostyán terem 1 622 520 Hegykő Sportöltöző korszerűsítése hegykőn 1 992 861 Hegykő Tízforrás Fesztivál megrendezése 2010-ben 1 377 998 Hegykő Az egészséges életmód és a kulturális lehetőségek fejlesztése Hegykőn 5 000 000 Hegykő Hegykő és környéke információs táblarendszerének fejlesztése 2 191 000 Hegykő Felújítás a hegykői Tornácosházban 8 000 000 Hegykő Falusi szálláshely fejlesztése, korszerűsítése, eszközbeszerzés és marketing tevékenységek 8 195 638 Hegykő Sportcsarnok parkoló építés 12 856 719 Hegykő Faluközpont parkoló és kerékpáros pihenő biztosítása 14 999 999 Hegykő Kistérségi pálinkafőző és pálinkaház kialakítása Hegykőn 4 974 000 Hegykő Menyasszonyi láda a. században 5 000 000 Hegykő Helyi termékbolt kialakítása Hegykőn 9 589 503 Hegykő A Tornácos parasztház és klímatechnikai rendszerének kialakítása 5 000 000 Hegykő, Fertőhomok, Hidegség Kerékpáros pihenőhelyek és információs pont: Hegykő, Fertőhomok, Hidegség 5 000 000 Hidegség A meglévő, régi iskolaépület átalakítása helytörténeti kiállítássá 6 000 000 Hidegség Műemlék templom feljáratához kerékpáros megállóhely kialakítása 4 852 763 Hidegség Központi tér burkolása és központi épület hőszigetelése 14 688 892 Hidegség, Fertőboz 2010-2011. évi fesztiválok szervezése Hidegség 2 118 000 Hidegség, Fertőboz, Nagycenk, Fertőhomok, Hegykő, Rejtőzködő Fertő-táj, tematikus túraútvonal kialakítása a Fertő-tájon 6 362 446 Fertőszéplak, Fertőd, Sarród Nagycenk Öreg bükk Ökoturisztikai Rekreációs Park 8 330 559 Nagycenk Széchenyi tér közösségerősítő rekonstrukciója 13 505 306 Nagycenk Az Energia-Optimum Kft. megújuló energia programja 2 634 0544 Nagycenk Helyi áruk boltja és információs pont kialakítása 502 003 Nagycenk Ép testben ép lélek Egészség és sportnapok 865 660 Nagycenk Fertő-táj Világörökség Nap 2 163 360 Nagycenk Széchenyi István és kora művészettörténeti vetélkedő 769 234 Nagycenk A nagycenki faluközpont újjászületése 14 135 101 Nagycenk Nagycenki Sportpálya fejlesztése 13 326 267 Nagycenk A nagycenki alkotóház kialakítása 9 877 171 Nagycenk Már nem térkép a határ Kulturális közösségfejlesztő rendezvénysorozat Nagycenken 2 957 831 Nagycenk Kerékpáros pihenőhelyek fejlesztése az Alpokalján 10 000 000 Sarród Turi vendégház szálláshely kialakítása Sarród 5 202 275 Sarród Sarród település megújítása, fejlesztése 12 601 938 Sarród Szemléletformáló bemutatóhely létesítése 2 149 818 Sarród Sarródi tájház közösségi, hagyományőrző programjai 1 082 400 Sarród Turisztikai beruházás a lovas hagyományok és tudás megőrzéséért, fejlesztéséért, átadásáért 7 993 961 Sarród Első fecske, termelői piac kialakítása Helyben helyieknek helyit 5 804 982 Sarród Kézműves Pajta 12 906 280 Sarród-Fertőújlak Vendégház kialakítása Sarród-Fertőújlakon 9 790 651 Sarród-Nyárliget Fülöp Vendégház a hajdani Vasfüggöny mellett 745 670 39

Anyagnyerőhelyek Azonosító Település Zöldhatóság Geol. Szolg. Bányakapitányság ha (EOV) Y (EOV) 487139253011 Fertőd Északdunántúli KVF Nyugat-magyarországi Területi Hivatal Veszprémi Bányakapitányság 7.20 487139 253011 485453254290 Fertőd Északdunántúli KVF 489355255018 Fertőd Északdunántúli KVF 487985255810 Fertőd Északdunántúli KVF 489388256218 Fertőd Északdunántúli KVF 492650261650 Fertőd Északdunántúli KVF 493100262160 Fertőd Északdunántúli KVF 468943265611 Fertőrákos 468986265859 Fertőrákos 469841266896 Fertőrákos 469539267337 Fertőrákos 469661267486 Fertőrákos 469265267852 Fertőrákos 469543267912 Fertőrákos 469838267987 Fertőrákos 468700268056 Fertőrákos 468702268096 Fertőrákos 467712268308 Fertőrákos 468665268339 Fertőrákos 480054255572 Fertőhomok Északdunántúli KVF Északdunántúli KVF Északdunántúli KVF Északdunántúli KVF Északdunántúli KVF Északdunántúli KVF Északdunántúli KVF Északdunántúli KVF Északdunántúli KVF Északdunántúli KVF Északdunántúli KVF Északdunántúli KVF Északdunántúli KVF Nyugat-magyarországi Területi Hivatal Nyugat-magyarországi Területi Hivatal Nyugat-magyarországi Területi Hivatal Nyugat-magyarországi Területi Hivatal Nyugat-magyarországi Területi Hivatal Nyugat-magyarországi Területi Hivatal Nyugat-magyarországi Területi Hivatal Nyugat-magyarországi Területi Hivatal Nyugat-magyarországi Területi Hivatal Nyugat-magyarországi Területi Hivatal Nyugat-magyarországi Területi Hivatal Nyugat-magyarországi Területi Hivatal Nyugat-magyarországi Területi Hivatal Nyugat-magyarországi Területi Hivatal Nyugat-magyarországi Területi Hivatal Nyugat-magyarországi Területi Hivatal Nyugat-magyarországi Területi Hivatal Nyugat-magyarországi Területi Hivatal Nyugat-magyarországi Területi Hivatal Veszprémi Bányakapitányság Veszprémi Bányakapitányság Veszprémi Bányakapitányság Veszprémi Bányakapitányság Veszprémi Bányakapitányság Veszprémi Bányakapitányság Veszprémi Bányakapitányság Veszprémi Bányakapitányság Veszprémi Bányakapitányság Veszprémi Bányakapitányság Veszprémi Bányakapitányság Veszprémi Bányakapitányság Veszprémi Bányakapitányság Veszprémi Bányakapitányság Veszprémi Bányakapitányság Veszprémi Bányakapitányság Veszprémi Bányakapitányság Veszprémi Bányakapitányság Veszprémi Bányakapitányság 21.00 485453 254290 0.90 489355 255018 0.90 487985 255810 0.90 489388 256218 1.60 492650 261650 7.30 493100 262160 1.20 480054 255572 0.90 468943 265611 0.90 468986 265859 2.00 469841 266896 0.00 469539 267337 2.00 469661 267486 0.00 469265 267852 2.00 469543 267912 11.30 469838 267987 2.00 468700 268056 3.60 468702 268096 1.00 467712 268308 2.70 468665 268339 40

467852270423 Fertőrákos 484130254069 Fertőszéplak 483914255682 Fertőszéplak 483680256290 Fertőszéplak 483000258500 Fertőszéplak 468197268773 Fertőrákos Északdunántúli KVF Északdunántúli KVF Északdunántúli KVF Északdunántúli KVF Északdunántúli KVF Északdunántúli KVF 481624254199 Hegykő Északdunántúli KVF 481899255827 Hegykő Északdunántúli KVF 482482255866 Hegykő Északdunántúli KVF 475710255007 Hidegség Északdunántúli KVF 473552255480 Hidegség Északdunántúli KVF 476407256853 Hidegség Északdunántúli KVF 472243253406 Nagycenk Északdunántúli KVF 472518253692 Nagycenk Északdunántúli KVF 471492254746 Nagycenk Északdunántúli KVF 472512254933 Nagycenk Északdunántúli KVF 472014255169 Nagycenk Északdunántúli KVF 485672255610 Sarród Északdunántúli KVF 485030256560 Sarród Északdunántúli KVF 485755257208 Sarród Északdunántúli KVF 486550257350 Sarród Északdunántúli Nyugat-magyarországi Területi Hivatal Nyugat-magyarországi Területi Hivatal Nyugat-magyarországi Területi Hivatal Nyugat-magyarországi Területi Hivatal Nyugat-magyarországi Területi Hivatal Nyugat-magyarországi Területi Hivatal Nyugat-magyarországi Területi Hivatal Nyugat-magyarországi Területi Hivatal Nyugat-magyarországi Területi Hivatal Nyugat-magyarországi Területi Hivatal Nyugat-magyarországi Területi Hivatal Nyugat-magyarországi Területi Hivatal Nyugat-magyarországi Területi Hivatal Nyugat-magyarországi Területi Hivatal Nyugat-magyarországi Területi Hivatal Nyugat-magyarországi Területi Hivatal Nyugat-magyarországi Területi Hivatal Nyugat-magyarországi Területi Hivatal Nyugat-magyarországi Területi Hivatal Nyugat-magyarországi Területi Hivatal Nyugat-magyarországi Területi Hivatal Veszprémi Bányakapitányság Veszprémi Bányakapitányság Veszprémi Bányakapitányság Veszprémi Bányakapitányság Veszprémi Bányakapitányság Veszprémi Bányakapitányság Veszprémi Bányakapitányság Veszprémi Bányakapitányság Veszprémi Bányakapitányság Veszprémi Bányakapitányság Veszprémi Bányakapitányság Veszprémi Bányakapitányság Veszprémi Bányakapitányság Veszprémi Bányakapitányság Veszprémi Bányakapitányság Veszprémi Bányakapitányság Veszprémi Bányakapitányság Veszprémi Bányakapitányság Veszprémi Bányakapitányság Veszprémi Bányakapitányság Veszprémi Bányakapitányság 11.20 468197 268773 2.20 467852 270423 42.50 484130 254069 0.90 483914 255682 0.90 483680 256290 5.60 483000 258500 0.90 481624 254199 0.90 481899 255827 0.90 482482 255866 0.90 475710 255007 8.00 473552 255480 0.90 476407 256853 0.90 472243 253406 0.90 472518 253692 1.30 471492 254746 1.30 472512 254933 0.90 472014 255169 1.00 485672 255610 1.00 485030 256560 0.90 485755 257208 0.90 486550 257350 41

KVF 484080259950 Sarród Északdunántúli KVF 487884262343 Sarród Északdunántúli KVF 487120262663 Sarród Északdunántúli KVF 483850262880 Sarród Északdunántúli KVF 466489258851 Sopron Északdunántúli KVF 466386259367 Sopron Északdunántúli KVF 468597259542 Sopron Északdunántúli KVF 468107259547 Sopron Északdunántúli KVF 458572259663 Sopron Északdunántúli KVF 461366259868 Sopron Északdunántúli KVF 458017259972 Sopron Északdunántúli KVF 460171259990 Sopron Északdunántúli KVF 455372260120 Sopron Északdunántúli KVF 457028260204 Sopron Északdunántúli KVF 464099260437 Sopron Északdunántúli KVF 464536260664 Sopron Északdunántúli KVF 464624260910 Sopron Északdunántúli KVF 459556261264 Sopron Északdunántúli KVF 463590261444 Sopron Északdunántúli KVF 464963261463 Sopron Északdunántúli KVF Nyugat-magyarországi Területi Hivatal Nyugat-magyarországi Területi Hivatal Nyugat-magyarországi Területi Hivatal Nyugat-magyarországi Területi Hivatal Nyugat-magyarországi Területi Hivatal Nyugat-magyarországi Területi Hivatal Nyugat-magyarországi Területi Hivatal Nyugat-magyarországi Területi Hivatal Nyugat-magyarországi Területi Hivatal Nyugat-magyarországi Területi Hivatal Nyugat-magyarországi Területi Hivatal Nyugat-magyarországi Területi Hivatal Nyugat-magyarországi Területi Hivatal Nyugat-magyarországi Területi Hivatal Nyugat-magyarországi Területi Hivatal Nyugat-magyarországi Területi Hivatal Nyugat-magyarországi Területi Hivatal Nyugat-magyarországi Területi Hivatal Nyugat-magyarországi Területi Hivatal Nyugat-magyarországi Területi Hivatal Veszprémi Bányakapitányság Veszprémi Bányakapitányság Veszprémi Bányakapitányság Veszprémi Bányakapitányság Veszprémi Bányakapitányság Veszprémi Bányakapitányság Veszprémi Bányakapitányság Veszprémi Bányakapitányság Veszprémi Bányakapitányság Veszprémi Bányakapitányság Veszprémi Bányakapitányság Veszprémi Bányakapitányság Veszprémi Bányakapitányság Veszprémi Bányakapitányság Veszprémi Bányakapitányság Veszprémi Bányakapitányság Veszprémi Bányakapitányság Veszprémi Bányakapitányság Veszprémi Bányakapitányság Veszprémi Bányakapitányság 1.20 484080 259950 9.00 487884 262343 1.00 487120 262663 3.00 483850 262880 0.90 466489 258851 0.90 466386 259367 1.20 468597 259542 0.00 468107 259547 0.00 458572 259663 0.90 461366 259868 1.80 458017 259972 0.00 460171 259990 2.40 455372 260120 0.00 457028 260204 0.00 464099 260437 0.00 464536 260664 1.50 464624 260910 0.90 459556 261264 0.90 463590 261444 0.90 464963 261463 459568261493 Sopron Észak- Nyugat-magyarországi Veszprémi 0.90 459568 261493 42

dunántúli KVF 466577261509 Sopron Északdunántúli KVF 463554261516 Sopron Északdunántúli KVF 459179261714 Sopron Északdunántúli KVF 459186261743 Sopron Északdunántúli KVF 463291261840 Sopron Északdunántúli KVF 460622261919 Sopron Északdunántúli KVF 457686262072 Sopron Északdunántúli KVF 462634262115 Sopron Északdunántúli KVF 466850262126 Sopron Északdunántúli KVF 466934262592 Sopron Északdunántúli KVF 463002262646 Sopron Északdunántúli KVF 468985262755 Sopron Északdunántúli KVF 464890262758 Sopron Északdunántúli KVF 463048262844 Sopron Északdunántúli KVF 467298263043 Sopron Északdunántúli KVF 467289263074 Sopron Északdunántúli KVF 466742263132 Sopron Északdunántúli KVF 465959263864 Sopron Északdunántúli KVF 465955263894 Sopron Északdunántúli KVF 466324263955 Sopron Északdunántúli KVF Területi Hivatal Nyugat-magyarországi Területi Hivatal Nyugat-magyarországi Területi Hivatal Nyugat-magyarországi Területi Hivatal Nyugat-magyarországi Területi Hivatal Nyugat-magyarországi Területi Hivatal Nyugat-magyarországi Területi Hivatal Nyugat-magyarországi Területi Hivatal Nyugat-magyarországi Területi Hivatal Nyugat-magyarországi Területi Hivatal Nyugat-magyarországi Területi Hivatal Nyugat-magyarországi Területi Hivatal Nyugat-magyarországi Területi Hivatal Nyugat-magyarországi Területi Hivatal Nyugat-magyarországi Területi Hivatal Nyugat-magyarországi Területi Hivatal Nyugat-magyarországi Területi Hivatal Nyugat-magyarországi Területi Hivatal Nyugat-magyarországi Területi Hivatal Nyugat-magyarországi Területi Hivatal Nyugat-magyarországi Területi Hivatal Bányakapitányság Veszprémi Bányakapitányság Veszprémi Bányakapitányság Veszprémi Bányakapitányság Veszprémi Bányakapitányság Veszprémi Bányakapitányság Veszprémi Bányakapitányság Veszprémi Bányakapitányság Veszprémi Bányakapitányság Veszprémi Bányakapitányság Veszprémi Bányakapitányság Veszprémi Bányakapitányság Veszprémi Bányakapitányság Veszprémi Bányakapitányság Veszprémi Bányakapitányság Veszprémi Bányakapitányság Veszprémi Bányakapitányság Veszprémi Bányakapitányság Veszprémi Bányakapitányság Veszprémi Bányakapitányság Veszprémi Bányakapitányság 0.00 466577 261509 0.00 463554 261516 0.00 459179 261714 0.00 459186 261743 1.10 463291 261840 0.00 460622 261919 0.00 457686 262072 0.00 462634 262115 0.90 466850 262126 0.90 466934 262592 1.00 463002 262646 0.90 468985 262755 0.90 464890 262758 0.00 463048 262844 60.00 467298 263043 21.00 467289 263074 0.90 466742 263132 1.70 465959 263864 0.00 465955 263894 0.90 466324 263955 43

466857264388 Sopron Északdunántúli KVF 466758264403 Sopron Északdunántúli KVF 466659264418 Sopron Északdunántúli KVF 466823264700 Sopron Északdunántúli KVF 464985265156 Sopron Északdunántúli KVF 464576265948 Sopron Északdunántúli KVF 464144268233 Sopron Északdunántúli KVF 462940268957 Sopron Északdunántúli KVF 466266269184 Sopron Északdunántúli KVF Nyugat-magyarországi Területi Hivatal Nyugat-magyarországi Területi Hivatal Nyugat-magyarországi Területi Hivatal Nyugat-magyarországi Területi Hivatal Nyugat-magyarországi Területi Hivatal Nyugat-magyarországi Területi Hivatal Nyugat-magyarországi Területi Hivatal Nyugat-magyarországi Területi Hivatal Nyugat-magyarországi Területi Hivatal Veszprémi Bányakapitányság Veszprémi Bányakapitányság Veszprémi Bányakapitányság Veszprémi Bányakapitányság Veszprémi Bányakapitányság Veszprémi Bányakapitányság Veszprémi Bányakapitányság Veszprémi Bányakapitányság Veszprémi Bányakapitányság 3.80 466857 264388 8.00 466758 264403 7.60 466659 264418 0.00 466823 264700 0.90 464985 265156 0.90 464576 265948 0.90 464144 268233 0.90 462940 268957 0.90 466266 269184 44

TÉKA tájérték kataszter elemei Név Település (EOV) Y (EOV) Emlékcsarnok Fertőboz 425674 231431 R. k.templom Fertőboz 425956 231348 Kereszt Fertőboz 426057 230848 Kereszt Fertőboz 426083 231369 Széchenyi Béla sírja Fertőboz 426859 230759 Szent Apollónia szobor Fertőboz 426084 230851 Ecce Homo-szobor Fertőboz 426179 231393 Gradina-hegy Fertőboz 42531 231395 Artézi kút Fertőboz 426176 231373 Diófa sor Fertőboz 426008 231255 Egyedi látványkép Fertőboz 426157 230991 Emlékoszlop Fertőboz 425807 231481 Eperfa sor Fertőboz 425603 231539 Erdei ösvény Kisbozon Fertőboz 425632 230525 Fák Fertőboz 426843 231339 Forrásfoglalás az emlékparkban Fertőboz 42582 231483 Határkövek Fertőboz 425391 232161 Hűség napja emlékmű Fertőboz 425833 231467 Látványkép Fertőboz 425675 231441 Mélyút Fertőboz 426143 231122 MTA GGKI Széchenyi István Geofizikai Obszervatórium Fertőboz 427178 230977 Nádfeldolgozó telep Fertőboz 426036 231311 Nádtetős buszmegálló Fertőboz 425603 231539 Pince Fertőboz 426036 231311 Rétegtani szelvény Fertőboz 426264 231366 Széchenyi vinotéka Fertőboz 426242 231373 Szent János szobor Fertőboz 426013 231407 Vadászház Fertőboz 426006 231336 Kereszt Fertőd 436713 22939 Kereszt Fertőd 436724 229413 Emlékmű, szobor,egyedülálló kőoszlop, 1 m-nél magasabb Fertőd 437085 229503 Víztorony Fertőd 437708 229438 Kereszt Fertőd 438175 229209 Gémeskút Fertőd 438176 230594 Szentháromság-oszlop Fertőd 438297 228881 Gémeskút Fertőd 43837 230509 Herceg Esterházy család sírdombja sírja Fertőd 438417 231016 Gémeskút Fertőd 438437 232048 Kereszt Fertőd 438465 229001 Kápolna Fertőd 438628 229025 Horvát kereszt Fertőd 438895 22871 Kereszt Fertőd 4391 229449 Nyárligeti kereszt Fertőd 439252 233259 Emlékmű,szobor,egyedülálló kőoszlop, 1 m-nél magasabb Fertőd 439318 233386 Gémeskút Fertőd 439356 230821 Gémeskút Fertőd 439496 230441 Gémeskút Fertőd 439686 229827 Gémeskút Fertőd 440766 231335 Kereszt Fertőd 44313 234955 Szent Család szobor Fertőd 436721 229407 Szálloda és vendéglő Fertőd 436951 229431 Városháza, ún. Muzsikaház Fertőd 437047 229421 Lovarda Fertőd 437202 229423 45

Híd Fertőd 437213 229485 Egykori őrségépület (1. Gránátos-ház) Fertőd 437463 229694 Eszterházy címer Fertőd 437503 229545 Egykori őrségépület (2. Gránátos-ház) Fertőd 43751 229698 Magtár, volt Marionett színház Fertőd 437619 229453 Internátus Fertőd 437624 229508 Magtár, volt Narancsház Fertőd 437677 229357 Fertődi kereszt Fertőd 438553 229307 Szentháromság szobor Fertőd 436323 229233 Millenniumi kettőskereszt Fertőd 436727 229355 Feszület Fertőd 436975 229484 Haydn dombormű Fertőd 437022 229449 I. világháborús emlékmű Fertőd 437033 229491 Harc az óriás hallal Fertőd 437479 229566 Puttók harca a szörnnyel Fertőd 43749 229551 Zeusz harca a szörnnyel Fertőd 437508 229573 Kopjafa Fertőd 437509 229691 Szárnyas angyal Fertőd 438429 22949 Festett Madonna szobor Fertőd 438632 229157 Fertődi temetőkereszt 2. Fertőd 437034 229557 Önkormányzati Fakereszt Fertőd 43707 229553 Fertődi temetőkereszt 1. Fertőd 43707 229554 Kompozíció kereszt Fertőd 438625 229021 Temetősarki kereszt Fertőd 438625 229119 Temető kereszt Fertőd 438652 228968 Római katolikus templom Fertőd 438531 229302 Római katolikus templom Fertőd 436694 229403 Udvarosház, Fertőd Fertőd 437007 229464 Esterházy kastélypark Fertőd 437499 229651 Kastélymúzeum, Fertőd Fertőd 437588 229678 Kőkereszt Fertőd 438286 229729 Porpáczy Aladár sírja Fertőd 437046 229559 Diófasor Fertőd 43889 228735 Diófasor Fertőd 438776 228353 Diófasor Fertőd 438776 228353 Harangláb Fertőd 443304 23492 Istálló Fertőd 442786 234987 Orangerie Fertőd 437634 229464 Óvoda (Süttör) Fertőd 438544 2294 Régi parasztházak Fertőd 438354 228767 Szobortöredék Fertőd 439493 233654 Kerti ház Fertőd 437364 229413 Süttör, Jakab-sziget Fertőd 440635 231301 Feketebokor-major, Borbély-domb Fertőd 441114 232674 Kereszt Fertőhomok 429959 229554 Kápolna Fertőhomok 430208 229862 Háromszögelt templomtorony, templom jelkulccsal ábrázolva Fertőhomok 430309 229756 Szentháromság oszlop Fertőhomok 430264 229766 Szt Antal szobor a templom előtt Fertőhomok 430318 229753 Lakóház Fertőhomok 430743 22981 Lakóház Fertőhomok 430757 229811 Lakóház Fertőhomok 430769 22981 Lakóház Fertőhomok 430781 229808 Lakóház Fertőhomok 430791 22981 Fertőhomoki kereszt Fertőhomok 430063 22981 46

Akác úti kereszt Fertőhomok 430981 229838 Faluház Fertőhomok 430608 229813 Idős jegenyefa Fertőhomok 430143 229942 Községháza Fertőhomok 430296 229803 Millecentenáriumi emlékmű Fertőhomok 430312 229788 Régi temető Fertőhomok 43023 229829 Szent Anna szobor Fertőhomok 43025 229761 Toronyszerű egyszerű épület Fertőrákos 421536 240168 Pince, településen kívül Fertőrákos 42238 240513 Függőleges földkéregmozgást vizsgáló hálózat alappontja Fertőrákos 422399 240537 R. k. templom Fertőrákos 422896 239818 Emlékmű,szobor,egyedülálló kőoszlop, 1 m-nél magasabb Fertőrákos 423074 239605 Emlékmű,szobor,egyedülálló kőoszlop, 1 m-nél magasabb Fertőrákos 423104 239499 Kápolna Fertőrákos 423217 239229 Forrás Fertőrákos 423445 237872 Kápolna Fertőrákos 423741 239989 Károly Imre lakóháza Fertőrákos 422733 240276 Lakóház Fertőrákos 422739 240263 Szentháromság-oszlop Fertőrákos 422742 240253 Lakóház Fertőrákos 42276 240247 Lakóház Fertőrákos 422764 240264 Lakóház Fertőrákos 422787 240058 Lakóház Fertőrákos 422787 240204 Lakóház Fertőrákos 422789 240169 Lakóház Fertőrákos 422791 240177 Lakóház Fertőrákos 422794 240019 lakóépület Fertőrákos 422797 24001 Lakóház Fertőrákos 422798 240164 Lakóház Fertőrákos 422803 240142 Lakóház Fertőrákos 422808 240134 Lakóház Fertőrákos 42281 24012 Lakóház Fertőrákos 422833 239926 Lakóház Fertőrákos 422837 239916 Lakóépület Fertőrákos 422838 240031 Lakóház Fertőrákos 422844 239908 Lakóépület Fertőrákos 422862 239957 Lakóház Fertőrákos 422865 239873 Lakóház Fertőrákos 422865 239949 Lakóház Fertőrákos 422884 239901 Lakóház Fertőrákos 422885 239842 Lakóház Fertőrákos 422885 239914 Lakóház Fertőrákos 42289 239892 Lakóház Fertőrákos 4229 239885 Lakóház Fertőrákos 422904 239878 Lakóház Fertőrákos 422909 239869 plébániaház Fertőrákos 422916 239803 Nep. Szt. János szobor Fertőrákos 422918 239821 Lakóház Fertőrákos 422934 239759 Nepomuki Szt. János-szobor Fertőrákos 42294 239645 Lakóház Fertőrákos 422949 239819 Turistaszálló, Püspöki malom Fertőrákos 422956 23966 Lakóház Fertőrákos 422959 239791 Lakóház Fertőrákos 422975 239704 Pellengér Fertőrákos 422994 239694 Lakóház Fertőrákos 423001 23974 47

Lakóház Fertőrákos 423011 239729 Lakóház Fertőrákos 423026 239697 Lakóház Fertőrákos 423029 239683 Püspöki kastélyegyüttes és kertje Fertőrákos 423042 239596 Városfalmaradványok Fertőrákos 423076 239513 Lakóház Fertőrákos 423083 239532 Lakóház Fertőrákos 423087 239578 Lakóház Fertőrákos 423109 239546 Áttörés Fertőrákos 420934 243647 A vasfüggöny egy darabja Fertőrákos 422411 240547 Szent Sebestyén Fertőrákos 422751 240249 Szentháromság-oszlop Fertőrákos 422807 24005 I. Világháborús emlékmű Fertőrákos 422942 239792 Friedrich von Chreuzpeck Fertőrákos 423002 239708 1989-es emlékmű Fertőrákos 423052 239559 Kitelepülési emlékmű Fertőrákos 423086 239571 Kitelepítési emlékmű Fertőrákos 423113 239459 Dr. Tóth István emlékőve Fertőrákos 423337 242059 Páneurópai Piknik kereszt Fertőrákos 421071 243592 Mithras-szentély maradványai Fertőrákos 423317 242029 Mithras-szentély Fertőrákos 423391 242027 Kőfejtő, Fertőrákos Fertőrákos 42234 240538 Az Fertőtáj világörökséggé válásának emléktáblája Fertőrákos 423341 242038 Feszület Fertőrákos 422591 240494 Fő utca arculat Fertőrákos 422689 240326 Fő utcai kis kápolna Fertőrákos 423097 239501 Gyep, legelő Fertőrákos 423203 241374 Kovácsoltvas kút Fertőrákos 422919 239806 Kőkereszt Fertőrákos 423225 239264 Lakóház Fertőrákos 422683 240299 Páneurópai Picknik Emlékpark Fertőrákos 42105 243647 Szent Barbara vendégház Fertőrákos 422745 240261 Alsóültetvény Fertőrákos 423418 238524 Golgota III. Fertőrákos 421211 241821 Kecskehegy Fertőrákos 421577 240142 Városfal II. Fertőrákos 422779 240135 Emlékmű,szobor,egyedülálló kőoszlop, 1 m-nél magasabb Fertőszéplak 433804 229336 Gémeskút Fertőszéplak 434367 233176 Gémeskút Fertőszéplak 434584 231434 Fertőszéplaki feszület Fertőszéplak 434702 229135 Kereszt Fertőszéplak 434815 22847 Kápolna Fertőszéplak 434882 229098 Immaculata-szobor Fertőszéplak 434942 229001 Kereszt Fertőszéplak 435062 229081 Kálvária Fertőszéplak 435079 229266 Kereszt Fertőszéplak 43509 229205 Pince, településen kívül Fertőszéplak 435095 22931 Mária-oszlop Fertőszéplak 435164 229247 Szt. József-szobor Fertőszéplak 435236 228904 Kereszt Fertőszéplak 435267 229256 Vízimalom Fertőszéplak 435366 228372 Kereszt Fertőszéplak 435415 229142 Kereszt Fertőszéplak 435513 229294 Gémeskút Fertőszéplak 435525 230588 Gyárkémény Fertőszéplak 435558 228996 48

Kereszt Fertőszéplak 435899 228291 Sírkő Fertőszéplak 434832 229076 Szentháromság oszlop Fertőszéplak 434836 229081 Széchenyi-kastély kertje Fertőszéplak 43503 229228 Fertőszéplaki feszület 2. Fertőszéplak 43508 229261 Szt. Anna szobor Fertőszéplak 435095 229246 Missio kereszt Fertőszéplak 435098 229231 R. k.templom Fertőszéplak 435116 229241 Lakóház Fertőszéplak 435181 229208 Lakóház Fertőszéplak 435287 229275 Lakóház Fertőszéplak 435296 229275 Lakóház Fertőszéplak 435309 229276 Lakóház Fertőszéplak 435314 229243 Lakóház Fertőszéplak 435328 22928 Lakóház Fertőszéplak 435338 229281 Lakóház Fertőszéplak 435349 229243 Népművészeti alkotóház, volt lakóház Fertőszéplak 435369 229284 Lakóház Fertőszéplak 435382 229287 A Megfeszített lábainál Magdolnával Fertőszéplak 43358 232465 Téglafal kereszt Fertőszéplak 434706 229129 Fakereszt Fertőszéplak 435086 229235 Falumúzem Fertőszéplak 435324 229262 Diófa Fertőszéplak 435257 229024 Fertőmenti falukép Fertőszéplak 435283 229223 Fertőmenti falukép Fertőszéplak 434734 229157 Fertőszéplaki panoráma Fertőszéplak 435134 22926 Jézus szobor, II. világháborús emlékmű Fertőszéplak 435134 229245 Nádfedeles ház Fertőszéplak 435151 228799 Régi iskolaépület Fertőszéplak 435066 2292 Régi parasztház Fertőszéplak 434914 228895 Régi parasztház Fertőszéplak 435066 229031 Régi parasztházak Fertőszéplak 435338 229005 Vadgesztenyefa Fertőszéplak 435901 228289 Várhely Fertőszéplak 436249 228056 Csonkás Fertőszéplak 435911 228204 Kereszt Hegykő 431716 229449 Hegykői feszület 2. Hegykő 431728 229786 Hegykői feszület Hegykő 432145 229826 Pietá-szobor Hegykő 432375 229818 Kereszt Hegykő 432406 229632 Emlékmű,szobor,egyedülálló kőoszlop, 1 m-nél magasabb Hegykő 432528 229776 Kereszt Hegykő 432545 229775 Kereszt Hegykő 432651 229255 Kereszt Hegykő 432711 229734 Kereszt Hegykő 432857 228973 Hegykői feszület 3. Hegykő 433114 229493 Pince, településen kívül Hegykő 433284 228681 Szent Mihály-szobor Hegykő 432353 229833 Pestis-oszlop Hegykő 43239 229819 Koczán kereszt Hegykő 431723 22979 Vinkovits kereszt Hegykő 432152 229832 Kiskertes kereszt Hegykő 433107 229488 Hegykői tanösvény Hegykő 431996 229947 Csűr Hegykő 432259 229593 Egykori Iskolaépület Hegykő 432327 229899 49

Emlékliget Hegykő 432532 229776 Hársfasor Hegykő 432027 229593 Idős fűzfa Hegykő 431984 229736 Istálló Hegykő 432359 230067 Kőkereszt Hegykő 432033 229798 Kút Hegykő 432336 22986 Lakóház Hegykő 432271 229568 Lakóházak Hegykő 432587 229748 Nedves gyep Hegykő 432397 230029 Öreg fa Hegykő 431932 231896 Szent Mihály templom Hegykő 432327 229865 Kertészet Hegykő 431924 229395 Homokbánya Hegykő 433564 230109 Ecce Homo szobor Hidegség 428274 230138 Kereszt Hidegség 428291 230133 Kereszt Hidegség 428439 230587 Kereszt Hidegség 428584 229785 Kereszt Hidegség 42868 230456 Emlékmű,szobor,egyedülálló kőoszlop, 1 m-nél magasabb Hidegség 428713 230461 R. k. templom Hidegség 428847 230247 Kereszt Hidegség 429056 229617 Szent György szobor Hidegség 429441 229974 R. k. plébániaház Hidegség 428644 230426 Nepomuki Szt. János-szobor Hidegség 428655 230404 Harangtorony Hidegség 428684 230462 Lakóház Hidegség 428708 230509 Végerbauer kereszt Hidegség 429038 230226 Kerámia kereszt Hidegség 42882 230216 Latin kereszt Hidegség 428881 230225 Büszke tanya tájjelegű fogadó Hidegség 428848 230315 Emléktábla Hidegség 427163 23011 Eperfasorok Hidegség 427193 229824 Erdészház Hidegség 426879 230706 Hidegség látképe, a háttérben a Fertő-tó Hidegség 428781 230297 Hidegségi őszi vérfüves láprét Hidegség 428522 230484 Ilona major Hidegség 427126 230159 Képoszlop Hidegség 428538 230272 Nádas madárvilág Hidegség 429283 230164 Nádtetős tájjellegű ház Hidegség 428791 230576 Nagycenki hársfasor Hidegség 426619 229929 Régi kovácsműhely Hidegség 428532 230298 Régi présgép Hidegség 428726 230206 Vadgesztenye fasor Hidegség 427889 229886 Vasúti őrház Hidegség 426928 229275 Volt tőzegbányató Hidegség 429777 230038 Kereszt Nagycenk 424681 227344 Pince, településen kívül Nagycenk 424827 229746 Emlékmű,szobor,egyedülálló kőoszlop, 1 m-nél magasabb Nagycenk 425261 228197 Kereszt Nagycenk 425436 227942 Kereszt Nagycenk 425554 228718 Széchenyi család sírkápolnája a r.k. temetőben Nagycenk 425675 227935 R. k. templom Nagycenk 425677 228028 Mária szobor Nagycenk 425743 228081 Kereszt Nagycenk 425755 227456 Kiscenki feszület Nagycenk 425765 22943 50

Nagycenk kereszt Nagycenk 42597 227699 Tömegsír, egyedülálló sír,kripta Nagycenk 426272 22882 Istálló I. (nyugati istálló) Nagycenk 425196 228456 középrizalitos empire nagyistálló Nagycenk 42522 228511 Földszintes empire intézői lak Nagycenk 425251 228412 Istálló II. (keleti istálló) Nagycenk 425284 228463 R. k. plébánia Nagycenk 425686 228067 Sírkövek Nagycenk 425691 22794 Nepomuki Szent János Nagycenk 425753 228064 Pieta Nagycenk 425757 228074 Ecce Homo szobor Nagycenk 425857 227977 Széchenyi kastélypark Nagycenk 426227 228558 Egykori gázgyártó épület Nagycenk 426372 228488 Pestisoszlop Nagycenk 425612 228049 Széchenyi István Nagycenk 425652 228008 I-II. világháborús emlékmű Nagycenk 425719 228119 Hűségkút Nagycenk 425749 228119 Mária szobor Nagycenk 426509 228659 Kiscenki feszület 2. Nagycenk 426572 228654 Bokor Nándor síremléke Nagycenk 425648 227993 Széchenyi István Emlékmúzeum, Nagycenk Nagycenk 426277 228655 Mauzóleum, Nagycenk Nagycenk 426284 228674 Angolpark, Nagycenk Nagycenk 426284 228674 Gróf Széchenyi (Széchényi) család mauzóleuma sírja Nagycenk 425667 227944 Széchényi-ősök szarkofágja sírja Nagycenk 425674 227933 Széchényi Alajos sírja Nagycenk 425681 227923 Fenesz Rezső sírja Nagycenk 425667 227923 Bokor Nándor sírja Nagycenk 42568 227945 Arany-patak Nagycenk 425501 228103 Halászati kellékek Nagycenk 425741 22818 Idős vérbükk egyed Nagycenk 426295 228709 Iparosok emlékműve Nagycenk 425649 228287 Kerekes kút Nagycenk 425756 228064 Két idős platán Nagycenk 42618 227433 Kettős platánsor Nagycenk 426033 228011 Kisvasút múzeum Nagycenk 426275 228901 Lakóház Nagycenk 425727 228028 Major Nagycenk 426052 228756 Mamutfenyő Nagycenk 426105 228536 Nagycenki Köztemető Nagycenk 425674 227919 Országosan védett eperfasorok Nagycenk 424358 229003 Országosan védett hársfasor Nagycenk 426352 229009 Parasztház Nagycenk 425765 228311 Régi lovaglópálya Nagycenk 42607 228386 Széchenyi szobor Nagycenk 425744 22806 Széchenyi kastélypark Nagycenk 426237 228562 Szent Kristóf szobor Nagycenk 424861 229514 Szomorú fűz Nagycenk 42574 228125 Útmenti fasor Nagycenk 426021 228952 Útmenti fasor Nagycenk 426459 229055 Méntelep Nagycenk 426259 228549 Belső vízálló Nagycenk 426839 227872 Bálintkúti-dűlő, Szt. Antal kápolna Nagycenk 425323 228002 Halom Nagycenk 427368 22853 Gémeskút Sarród 435171 236337 51

Templom,tornya nem háromszögelt,jelkulcs szerint Sarród 435747 236878 Kereszt Sarród 435811 23691 Gémeskút Sarród 435846 234302 Gémeskút Sarród 436227 237202 Kereszt Sarród 436266 234275 Kereszt Sarród 43637 230451 Pietá-szobor és kereszt Sarród 436748 230903 Kereszt Sarród 43676 230697 Kereszt Sarród 436795 230345 Pestis szobor Sarród 436917 230998 R. k. templom Sarród 437048 231073 Kereszt Sarród 437345 231139 Gémeskút Sarród 437396 231422 Gémeskút Sarród 437641 231727 Nyárligeti fakereszt Sarród 43903 233376 A temetőkapu kőurnái Sarród 437114 23108 Nyárliget temető kereszt Sarród 438795 233141 Nyárligeti kettős fakereszt Sarród 439193 233288 Assisi Szent Ferenc kápolna Sarród 436946 231263 Hanság csatorna jobb oldali töltése Sarród 438113 236223 Kisboldogasszony templom Sarród 438921 233153 Kócsagvár Sarród 436983 231373 Orchideás rét Sarród 436966 230742 Parasztházak Sarród 436918 231034 Pomogyi út melletti rétek (Kacsa rétek) Sarród 437732 231753 Szoborpark Sarród 436776 230814 Tájház Sarród 437162 23103 Vadgesztenye fák Sarród 436756 230698 Keréktó-dűlő Sarród 437274 230836 Nyárosmajor, 25-24-es táblák és Gáncshalmi-domb. Sarród 439456 234507 Balfi ivókút Sopron* 423792 233699 Fürdőkápolna Sopron 423663 232805 Fertő-Hanság Nemzeti Park Sopron 421204 239813 Gyöngyvirág tanösvény Sopron 421204 239813 Kócsagvár Sopron 421204 239813 Réhelyi tanösvény Sopron 421332 239935 Sziki Őszirózsa tanösvény Sopron 421204 239813 Tőzike tanösvény Sopron 421204 239813 Ivókút (Balf) Sopron 423829 233711 Balfi látkép Sopron 423517 232812 Balfi-Fertő vonulási útvonal Sopron 424576 235253 Fertő tavi vizitelep Sopron 425592 240141 Kovács patak Sopron** 4125 233201 /Megjegyzés: *-** a soproni TÉKA-értékek teljes körű felsorolsását amely a VÖT-en kívüli tételeket is felsorolja -, a digitális formátumú dokumentációk (cd, pendrive) tartalmazzák./ 52

RÉGÉSZETI LELŐHELYEK JEGYZÉKE ÉS MŰEMLÉKLISTA 53

RÉGÉSZETI LELŐHELYEK Nyilvántartási település Lh Lelőhely neve Védelem Jelenség Kor Hrsz. szám Nr 1702 Fertőboz 1 Római katolikus templom szakmai település újkor 143/20, 168/1, 151/1, 165/3, 165/1, 164/1, 164/2, 147, 151/2, 150, 159, 160, 162, 161, 163, 169, 157, 165/2, 168/2, 158 1704 Fertőboz 2 Gradina-hegy szakmai település település szórványlelet késő-újkőkor kora bronzkor késő-vaskor, kelta 016/107, 016/106, 016/65, 016/66, 016/67, 016/68, 016/69, 016/70, 016/71, 016/72, 016/73, 016/104, 016/103, 017, 01531, 016/105 település vár vár rézkor középső bronzkor kora bronzkor 1703 Fertőboz 3 Gradina-hegy alatt szakmai sír késő római 016/103 47527 Fertőboz 4 Kereszthegy szakmai település temető temető 47530 Fertőboz 5 Lusthaus szakmai bizonytalan jellegű lelet bizonytalan jellegű lelet éremlelet újkor római-kor ismeretlen kor őskor római-kor 54 143/23, 143/43, 013, 143/20, 166/3, 173, 176, 174, 178, 177, 181, 182, 143/22, 143/21, 014/11, 014/1, 014/8, 014/2, 014/6 06/4 római-kor 47533 Fertőboz 6 Fő utca szakmai sír ismeretlen kor 128, 129, 016/104, 016/103, 016/105, 016/61 63094 Fertőboz 7 Kenderföldek szakmai település település római-kor őskor 1/9, 1/10, 071/11, 071/3, 071/20, 071/19, 071/18, 071/17, 02/2, 071/13, 071/12, 071/16, 071/15, 071/14, 09 76933 Fertőboz 8 Kimel-dűlő szakmai település település település római-kor késő középkor kora újkor 143/20, 166/3, 143/18, 143/17, 143/16, 143/15, 143/14, 143/13, 143/12, 143/11, 143/10, 143/9, 143/8, 143/7, 143/6, 016/98, 016/44, 016/85, 016/86, 016/89, 016/90, 016/59 76935 Fertőboz 9 Kisboz szakmai település település római-kor őskor 143/25, 143/32, 143/31, 143/33, 143/24, 143/26, 143/27, 143/28, 143/29, 143/30, 143/23 1701 Fertőd 1 Vasút sor 17/d, szakmai sír vaskor 289/4, 306 Szántó Jenő telke 1714 Fertőd 2 Fő utca 3., szakmai épület újkor 227/1, /8, /9, /17, /20; 225, 226, 222, 151, 150/1, Muzsikásház 46337 Fertőd 4 Kísérleti gazdaság szakmai sír kora-vaskor 327/6 46339 Fertőd 5 Sportpálya szakmai település, település település kora vaskor kora vaskor, Hallstatt-k. őskor 0223/1, 0224, 0202, 133, 131, 130, 132, 134, 129, 0225

település középkor 46341 Fertőd 6 Répa-szer I. szakmai település római-kor 158/16, 158/15, 158/14, 03/39, 03/6, 03/7, 03/8, 03/9, település középkor 03/10, 03/11, 158/11 46343 Fertőd 7 Répa-szer II. szakmai szórványlelet középkor 05/24, 05/25 46344 Fertőd 8 Fő. u. 12. szakmai település újkor 65, 149/1 71071 Fertőd 35 Kutak köze szakmai település település település település 77281 Fertőd 43 Nyárliget- szakmai település Sertéstelep település 1729 Fertőhomok 1 Akác utca 44-46. szakmai sír szórványlelet település őskor római-kor Árpád-kor késő középkor őskor római-kor római-kor rézkor kora vaskor 46321 Fertőhomok 2 Akác u. 30-79 szakmai temető ismeretlen kor 43, 44 46323 Fertőhomok 3 Fövenyes-dűlő szakmai temető ismeretlen kor 044/15 0233/3, 0233/4, 0233/5, 0233/6, 0233/7, 0233/8, 0236/2, 0236/4, 081/11, 081/12, 0236/3, 0233/9, 0233/10, 0234, 0236/5, 506, 507 0331, 0322, 0323/4, 0323/3, 0323/6 68, 66, 60/1, 67, 69, 65, 64, 62, 63, 59, 58, 57 47630 Fertőhomok 4 Kelementag szakmai település késő-újkőkor, Lengyeli-k. 098/7, 098/6, 098/5, 098/3, 098/2, 098/1, 099 49034 Fertőhomok 5 Római katolikus templom szakmai sír, sír temető ismeretlen kor római-kor újkor 152/1, 153, 90, 60/3, 60/1, 60/2 78173 Fertőhomok 6 Domb-dűlő szakmai település bronzkor 078/14, 078/16, 078/15, 078/17, 078/18 1732 Fertőrákos 1 Putz József háza szakmai település késő-vaskor, kelta 1125, 1123, 1122/1, 1121/1, 1120 1733 Fertőrákos 2 Hegy utca 1., Gazdag Ferenc háza szakmai kőeszköz szórványlelet település település újkőkor ismeretlen kor késő-vaskor, kelta késő Árpád-kor 1734 Fertőrákos 3 Boglár-hegy szakmai sír késő-vaskor, kelta 073/10, 073/11 1735 Fertőrákos 4 Római katolikus (Krisztus Mennybemenetele) templ. szakmai temető templom templom 1760 Fertőrákos 5 Mithras szentély szakmai szobor sír temető, szentély dombormű oltárkő késő középkor késő Árpád-kor késő középkor római-kor ismeretlen kor ismeretlen kor római-kor római-kor római-kor 1057/2, 1058/3, 1058/4, 1051/8, 1051/9, 1051/10, 1050/12 841 049 55

24360 Fertőrákos 6 Kőhidai-dűlő szakmai kemence sír szórványlelet temető 24361 Fertőrákos 7 Alsóültetvény szakmai épület téglaégető út 24375 Fertőrákos 8 Golgota szakmai kőeszköz, település temető 24376 Fertőrákos 9 Golgota II. szakmai település település ismeretlen kor ismeretlen kor római-kor kora-vaskor Hallstatt-k. római-kor késő római kora római őskor rézkor őskor késő-rézkor, badeni-k. késő-rézkor, Vučedol-Zók-k. 0106/10, 0106/11, 0106/12, 0106/13, 0106/14, 0106/15, 0106/183, 0106/61, 0106/62, 0106/63, 0106/64, 0106/65, 0106/66, 0106/67, 0106/68, 0106/69, 0106/70, 0106/71, 0106/72, 0106/73, 0106/74, 0106/75, 0106/76, 0106/77, 0106/78, 0106/79, 0106/80, 0106/81, 0106/82, 0106/83, 0106/84, 0106/86, 0106/87, 0106/88, 0106/89, 0106/9, 0106/92, 444/1, 444/2, 1742, 1741, 1739/3, 0106/30, 0106/2, 053/2, 0106/7, 0106/6, 0106/5, 0106/4, 0106/178, 0106/8, 0106/85, 074/131, 0106/50, 0106/60, 0106/59, 0106/19, 0106/104, 0106/180, 0106/18, 0106/179, 0106/16, 0106/17, 0106/105, 0106/108, 0106/56, 0106/55, 0106/52, 0106/51, 0106/44, 0106/43, 0106/40, 0106/45, 0106/46, 0106/49, 0106/53, 0106/39, 090/2, 074/3, 0106/41, 0106/42, 0106/109, 0106/112, 0106/113, 0106/116, 0106/117, 0106/33, 0106/34, 0106/37, 0106/38, 0106/36, 0106/35, 0106/32, 0106/28, 0106/31, 074/155, 074/157, 074/158, 0106/176, 0106/93, 0106/96, 0106/97, 0106/100, 0106/101, 0106/99, 0106/98, 0106/95, 0106/94, 0106/91, 0106/139, 0106/103, 0106/102, 0106/106, 0106/142, 0106/107, 0106/118, 0106/115, 0106/114, 0106/111, 0106/110, 1812, 1814, 1860, 1861, 1876, 0106/54, 0106/57, 0106/58, 0106/90, 444/5, 346/2, 346/8, 346/7, 346/6, 346/5, 346/4, 1717, 1725, 1724, 1726, 1716, 1718, 1721, 1722, 1723, 1727, 1715, 1714, 1728, 1720, 1719, 1701, 1736, 1737, 1735, 1734, 1732, 1733, 1729, 1744, 1739/1, 1738, 1739/2, 1730, 1743, 346/3, 1713, 1712, 0106/25, 0106/120, 0106/121, 0106/124, 0106/125, 0106/128, 0106/129, 0106/24, 0106/26, 0106/29, 0106/126, 0106/22, 0106/27, 0106/23, 0106/123, 0106/122, 0106/119, 0106/181, 0106/20, 0106/21, 074/156, 0105, 0104/2, 0106/132, 0106/133, 0106/136, 0106/137, 0106/138, 0106/135, 0106/134, 0106/131, 0106/127, 0106/130, 0106/140, 0106/141 0219/25, 0219/26, 0219/27, 0219/28, 0219/29 074/11 073/3, 073/10, 073/4, 073/11, 073/7 56

24377 Fertőrákos 10 Golgota III. szakmai épület kora római 073/3, 073/11 út római-kor 34026 Fertőrákos 11 temető szakmai sír ismeretlen kor 280, 284/1, 286/1, 286/2, 285, 289, 290, 292, 293 47588 Fertőrákos 12 Homokbánya szakmai temető késő-vaskor, kelta 039/2, 049, 039/1 temető ismeretlen kor 47589 Fertőrákos 13 Fő utca 175. szakmai sír újkor 1027, 1028 47590 Fertőrákos 14 Fő utca 101. szakmai sír római-kor 803, 804, 805, 806, 807, 808, 812, 797 47592 Fertőrákos 15 Kastély szakmai épület késő középkor 875, 876, 877 épület újkor 47593 Fertőrákos 16 Kecskehegy szakmai vár kora-vaskor, Hallstatt-k. 0116/1 vár vár honfoglalás kor középső bronzkor 47597 Fertőrákos 17 városfal I. szakmai fal késő középkor 881, 10/1, 10/2, 5, 4, 342, 882, 879, 880 47598 Fertőrákos 18 városfal II. szakmai fal késő középkor 244/1, 232, 233, 234, 235, 236, 237, 238, 239, 240, 241, 227, 228, 342, 720, 721 47600 Fertőrákos 19 Kőfejtő szakmai bánya római-kor 343, 344 bánya bánya középkor újkor 47602 Fertőrákos 20 Volt apácazárda szakmai kőeszköz újkőkor 1139, 1138, 1136/65, 1136/67 kertje 47604 Fertőrákos 21 Fő utca 135. szakmai pince újkor 858, 859, 860, 861, 342 49041 Fertőrákos 22 Kecskehegy lába szakmai oltárkő római-kor 0114/1, 0116/1 63200 Fertőrákos 23 Ültetvényes szakmai település település település őskor római-kor középkor 73885 Fertőrákos 24 Pellengér szakmai kőemlék kora újkor 342 52855 Fertőrákos 25 Szárhalmi-erdő szakmai kemence kora újkor 0136 kemence újkor 59816 Fertőrákos 26 Borostyánkő út szakmai út római-kor 067/3 47605 Fertőrákos 27 Fő utca szakmai alagút ismeretlen kor 180 0219/11, 0219/4, 0219/3, 0219/2, 0219/6, 0219/5 24152 Fertőszéplak 1 Törölni Nagy Lajos szakmai pince újkor 621, 619, 618, 610, 607, 620, 609, 608 u. 24. 37376 Fertőszéplak 2 Széchenyi kastély szakmai épület szórványlelet alagút kora újkor római-kor ismeretlen kor 81, 71, 82, 80 57

49099 Fertőszéplak 3 Kossuth Lajos tér szakmai település középkor 662, 576, 419, 573, 575, 574 49102 Fertőszéplak 4 Téglagyár szakmai település bronzkor 444/5 49103 Fertőszéplak 5 várhely szakmai erődítés őskor 017/13 település bronzkor 49105 Fertőszéplak 6 Csonkás szakmai halom ismeretlen kor 019/6, 019/5, 019/7 49106 Fertőszéplak 7 Forintos szakmai kőeszköz újkőkor 044/23, 044/42, 044/27, 044/26, 044/21, 044/24, 044/25, 044/22 56854 Fertőszéplak 8 Borsószer szakmai település őskor 05/2, 05/1, 444/5, 444/4, 442, 443 település középkor 56855 Fertőszéplak 9 Plébániatagra-dűlő, Ady E. u. vége szakmai település település középkor bronzkor 111/12, 111/13, 111/14, 111/15, 111/16, 071/5, 071/6, 071/7, 071/8, 071/9, 060/6, 060/7, 070/2, 060/5, 164/1, 111/8, 111/3, 111/4, 111/5, 111/7, 112, 113, 060/2 69967 Fertőszéplak 10 Bán hossza szakmai település középkor 060/44 24188 Hegykő 1 Kertészet szakmai település település sír település település őskor késő-bronzkor késő-bronzkor kora-vaskor késő-vaskor 803/15, 803/16, 803/17, 803/18, 803/25, 803/26, 803/27, 803/28, 803/53, 815/3, 815/93, 815/97, 815/92, 815/91, 815/90, 815/105, 815/111, 815/87, 815/85, 815/86, 815/84, 815/74, 815/75, 815/76, 815/73, 815/77, 815/104, 815/12, 815/41, 815/42, 815/82, 815/78, 815/79, 815/69, 815/70, 815/71, 815/72, 815/40, 815/39, 815/38, 815/37, 815/36, 815/35, 815/66, 815/67, 815/68, 815/80, 815/81, 893, 894, 895, 896, 897, 898, 899, 815/20, 815/19, 815/18, 815/17, 815/16, 815/15, 815/13, 815/14, 815/65, 815/64, 815/63, 815/21, 803/71, 815/142, 803/49, 803/44, 803/73, 803/50, 803/51, 803/40, 803/39, 205/7, 205/6, 803/72, 815/139, 205/15, 803/52, 803/43, 803/41, 803/7, 803/55, 803/56, 803/57, 803/58, 803/59, 803/29, 803/30, 803/42, 205/5, 205/4, 202/12, 208, 815/33, 206, 207/2, 803/32, 803/31, 209, 210, 211, 212, 213, 207/1, 204/88, 204/71, 204/86, 815/88, 892, 815/126, 815/123, 815/125, 815/119, 815/118, 815/117, 815/96, 808, 815/144, 815/109, 815/110, 815/108, 815/98, 815/99, 815/138, 815/136, 815/135, 815/128, 815/127, 815/145, 803/70, 803/54, 803/22, 803/34, 815/107, 815/106, 815/120, 815/124, 803/65, 815/122, 815/121, 803/61, 803/62, 803/63, 803/64, 803/5, 803/14, 809, 807, 806, 805, 804, 220/7, 803/24, 803/23, 803/33, 803/13, 803/12, 204/83, 204/82, 204/67, 204/68, 204/69, 204/84, 204/87, 204/66, 204/59, 202/6, 202/5, 202/9, 205/14, 202/11, 815/32, 815/31, 815/34, 815/30, 815/29, 815/45, 815/43, 815/44, 815/48, 58

815/53, 815/54, 815/55, 815/56, 815/61, 815/57, 815/58, 815/59, 815/60, 815/62, 815/50, 815/51, 815/52, 815/46, 815/47, 815/49, 815/22, 815/24, 815/23, 815/25, 815/27, 815/26, 900, 901, 902, 047/7, 02/1, 08/51, 08/137, 08/79, 08/77, 08/140, 047/12, 010/13, 010/14, 010/21, 08/75, 010/44, 08/94, 08/103, 08/105, 08/104, 08/111, 08/107, 08/106, 08/136, 08/109, 08/112, 08/92, 08/93, 08/90, 08/91, 08/89, 08/80, 010/47, 010/45, 010/46, 08/85, 08/86, 08/87, 08/88, 08/110, 08/133, 08/134, 08/135, 08/126, 08/127, 08/128, 08/129, 08/130, 08/131, 08/132, 08/47, 047/14, 047/13, 08/40, 08/41, 08/48, 08/49, 08/50, 010/26, 010/27, 010/28, 010/29, 010/30, 010/31, 010/32, 010/33, 02/59, 191, 047/4, 192, 047/17, 199/3, 199/4, 194/4, 047/15, 200/2, 047/6, 047/18, 201/1, 214, 215, 548/4, 903, 904, 905, 906/1, 906/3, 906/4, 908, 197/1, 197/2, 197/3, 813, 801, 815/2, 815/112, 553, 871, 815/5, 815/4, 815/89, 815/102, 815/101, 815/100, 886, 887, 888, 889, 890, 891, 815/11, 815/10, 815/9, 815/8, 815/7, 815/6, 884, 885, 815/94, 815/95, 815/103, 803/11, 803/10, 803/9, 803/8, 803/21, 803/20, 803/19, 812, 811, 810, 217, 803/60, 216, 222, 193, 194/1, 200/1, 194/3, 194/2, 205/1, 204/73, 204/89, 802, 220/6, 220/4, 219, 218, 548/5, 220/3, 803/4, 815/83, 549, 08/73, 08/118, 08/98, 08/99, 08/100, 08/116, 08/101, 08/115, 08/102, 08/114, 08/113, 08/117, 08/122, 08/119, 08/120, 08/97, 08/96, 08/121, 08/95, 08/123, 08/124, 08/125, 08/82, 08/83, 08/84 24189 Hegykő 2 Kossuth Lajos utca szakmai sír bronzkor 241, 244, 245, 201/1, 224/1 50. 24190 Hegykő 3 Jókai utca szakmai település temető bronzkor bronzkor 903, 904, 905, 906/1, 906/3, 906/4, 908, 592, 593, 596, 597, 600, 601, 02/59, 08/47, 08/48, 08/49, 08/50 24191 Hegykő 4 Homokbánya szakmai salak település épület kőemlék sír szórványlelet szórványlelet település település település temető ismeretlen kor késő-vaskor, kelta római-kor ismeretlen kor késő-vaskor, kelta vaskor-kora vaskor középkor római-kor késő-vaskor, kelta Árpád-kor római-kor 038/56 59

őslénytani lelet ismeretlen kor 24192 Hegykő 5 Alsó-sziget szakmai település Árpád-kor 045/34, 045/35, 045/36, 045/37, 045/38, 045/47, 045/52 46184 Hegykő 6 Mező u. szakmai település újkőkor, DVK 413, 414, 415, 416, 417, 418, 419, 420, 395, 396, 397, 398, település langobard 399, 400, 401, 402, 390 46204 Hegykő 7 Mező u. 3. szakmai szórványlelet ismeretlen kor 406 46206 Hegykő 8 Régi templom szakmai temető Árpád-kor 85, 86 sírkő kora római 46221 Hegykő 9 Petőfi u. 73. szakmai szórványlelet római-kor 470, 471 46223 Hegykő 10 Eresztény-erdő I. szakmai határkő kora újkor 028, 024/83, 041/21 46224 Hegykő 11 Eresztény-erdő II. szakmai határkőr kora újkor 028, 024/83, 041/25, 041/26 46225 Hegykő 12 Félhold-dűlő szakmai kőemlék ismeretlen kor 024/83, 024/54, 024/53, 024/52 46226 Hegykő 13 Határőrség épülete szakmai sír ismeretlen kor 547, 548/2, 548/4 46230 Hegykő 14 Szent Mihály-domb szakmai település, őskor 199/3, 199/4, 047/13, 047/14, 047/15, 200/2, 047/6, település őskor 047/18, 197/1, 197/2, 197/3 46233 Hegykő 15 Kertész Géza telke szakmai sír ismeretlen kor 214, 215 46235 Hegykő 16 Bánhossza-dűlő szakmai szórványlelet római-kor 045/30 46242 Hegykő 17 Hipságh Mihály szakmai sír kora-bronzkor 448, 449 háza harang alakú edények k. 46243 Hegykő 18 Kokashalom-dűlő szakmai bizonytalan ismeretlen kor 0203/7 jellegű lelet 46265 Hegykő 19 vízmű szakmai település település bronzkor késő Árpád-kor 0173/3, 0203/7, 0172, 0203/1, 0203/2, 0203/3, 0203/4, 0203/5, 0169, 0171/1, 0171/14 település késő középkor 47624 Hegykő 20 Bajcsai-dűlő szakmai település bronzkor-késő bronzkor 0174/11, 0174/12, 0174/13, 0174/14, 0174/15, 0174/16, 0173/2 52442 Hegykő 22 Kossuth L. u. szakmai település település település település bronzkor késő-vaskor, kelta Árpád-kor késő középkor 11, 12, 13, 15, 16, 18, 17, 19, 20, 21, 22, 23, 25, 27, 28, 29, 30, 189, 190, 191, 047/4, 084/2, 045/44, 147/1, 147/2, 188/1, 167, 168, 169, 170, 182, 183, 184, 185, 186, 187, 045/43, 73, 74, 75, 79, 80, 81, 82, 83, 84, 85, 86, 87, 88, 89, 90, 91, 92, 93, 112, 113, 114, 115, 116, 117, 118, 119, 120, 121, 188/2, 192, 48, 49, 50, 51, 52, 55, 56, 57, 58, 59, 60, 61, 62, 63, 64, 65, 66, 67, 72, 33/2, 4/3, 14/1, 4/1, 084/9, 084/8, 084/7, 084/6, 084/5, 084/4, 084/3, 071/1, 34/2, 40/1, 33/1, 40/2, 5, 14/2, 10, 9, 8, 7, 6, 045/21, 045/20, 122, 125, 126, 127, 128, 129, 130, 131, 132, 133, 139, 140, 146, 148, 149, 150, 151, 153, 154, 155, 156, 157, 160, 161, 60

52446 Hegykő 23 Alsó- és Felsősziget 52448 Hegykő 24 Nyugati Marcivölgy szakmai település késő középkor 4/8 szakmai település település település település település 52449 Hegykő 25 Keleti Marci-völgy szakmai település település 74835 Hegykő 26 Perger-rét szakmai település település település 1718 Hidegség 1 Templomdomb szakmai terra sigillata kultikus lelet szórványlelet település település település település település település település temető temető templom templom műhely műhely 24193 Hidegség 2 Torun-hegy szakmai település település település település temető műhely sírkő római-kor késő-vaskor, kelta késő középkor bronzkor Árpád-kor őskor késő középkor őskor római-kor középkor római-kor kora-vaskor Hallstatt-k. római-kor kora-vaskor Hallstatt-k. rézkor bronzkor újkőkor késő-vaskor, kelta római-kor Árpád-kor késő középkor újkor Árpád-kor késő középkor kora-bronzkor Árpád-kor kora-vaskor Hallstatt-k. római-kor középkor késő-bronzkor, urnasíros k. ismeretlen kor római-kor római-kor 164, 165, 166, 143, 144, 145, 31, 35, 36, 37, 38, 39, 43 032/2, 032/3, 032/4, 032/5, 032/6, 032/7, 032/8, 032/10, 032/11, 032/12, 024/1, 024/2, 024/3, 381, 382, 383, 384, 385, 386, 387, 388, 389, 363/8, 363/12, 363/13, 425, 426, 427, 428, 429, 430, 024/4, 024/5, 024/6, 024/26 024/38, 024/39, 024/45, 024/27, 024/28, 024/29, 024/30, 024/31, 024/32, 024/33, 024/34, 024/35, 024/36, 024/37 096/22, 096/21, 096/20, 0125/17, 0125/21, 0133/3, 0125/23, 0125/22, 096/23, 0124, 0132/2, 0125/16 07/53, 07/123, 07/55, 07/56, 07/57, 07/58, 07/59, 07/60, 07/61, 07/62, 07/63, 07/64, 1030, 1031, 1032, 1033, 1034, 1035, 1036, 1037, 1038, 1039, 1040, 1041, 1042, 1043, 1044, 1045, 1046, 1047, 1048, 1049, 1054, 1055, 1056, 1057, 1002, 1003, 1004, 1005, 1006, 1007, 1008, 1009, 1010, 1011, 1012, 1013, 1014, 1015, 1016, 1017, 1018, 1019, 1020, 1021, 1022, 1023, 1024, 1025, 1026, 1027, 1028, 1029, 1058, 1059, 012/1, 07/122, 07/88, 07/87, 07/124, 07/67, 07/68, 07/69, 07/70, 07/71, 07/72, 07/73, 07/74, 07/75, 07/76, 07/77, 07/78, 07/79, 163/1, 163/2, 07/65, 07/66, 07/51, 160, 161, 162, 149, 150, 151, 152, 144, 145, 164/2, 165, 166, 210/42, 210/85, 210/86, 168/2, 169/2, 1050, 1051, 1053, 1001, 1052, 07/8, 07/9 063/1, 063/2, 063/3, 063/4, 063/5, 063/6, 063/7, 063/8, 063/9, 063/10, 031/13, 031/14, 031/15, 031/16, 031/17, 031/18, 031/19, 031/20, 031/21, 031/22, 031/23, 031/24, 031/25, 031/26, 031/27, 031/28, 031/29, 031/30, 031/31, 031/32, 031/33, 063/21, 063/20, 063/23, 063/24, 063/26, 063/25, 063/22, 063/19, 063/15, 063/16, 063/17, 063/18, 063/28, 063/27, 063/29, 063/30, 063/31, 063/32, 063/14, 063/13 24194 Hidegség 3 Fő út 14. szakmai temető ismeretlen kor 210/70, 210/71, 194, 195, 196, 200 24195 Hidegség 4 Fertő utca 9. szakmai kincslelet középkor 73, 13, 14, 15, 16, 17 61

24196 Hidegség 5 Horváth János háza (Petőfi S. u. 27.) 49252 Hidegség 6 Petőfi Sándor utca 1. szakmai szakmai kemence salak éremlelet sír szórványlelet település temető műhely kemence szórványlelet szórványlelet település középkor késő-vaskor, kelta késő-árpád-kor római-kor késő-középkor késő-vaskor, kelta ismeretlen kor késő-vaskor, kelta középkor késő-vaskor, kelta Árpád-kor római-kor 153/3, 154, 155, 156, 157, 158, 159, 160, 161, 162, 112, 113, 153/1, 106, 107, 108, 109 132, 133/2, 170, 8/2, 134/3 49255 Hidegség 7 Széchényi utca 5. szakmai kemence középkor 134/3, 171, 172, 173 49258 Hidegség 8 Vágóhíd szakmai bizonytalan középső-bronzkor 044/41, 044/42, 044/43, 045/2 jellegű lelet 49262 Hidegség 9 Kender és Feketeföldek szakmai kőeszköz őskor 063/49, 063/47 település újkőkor 49269 Hidegség 10 Fertőhomoki út, szakmai temető késő-vaskor, kelta 07/21, 07/22, 07/23, 018 Szent Györgyszobor 57755 Hidegség 11 Alsó-fertői-legelő szakmai település település település település késő bronzkor kora bronzkor Árpád-kor középkor 019/3, 032/5, 032/7, 032/9, 032/10, 032/16, 032/17, 032/18, 032/19, 0106/2, 07/4, 07/13, 07/12, 07/10, 07/16, 07/15, 07/14, 07/11, 07/2, 07/9, 07/8, 07/17, 07/18, 032/6, 032/8, 032/2 63012 Hidegség 12 Vasúti megállótól délnyugatra szakmai szórványlelet késő középkor 098/6, 098/7 63016 Hidegség 13 Kiserdő mellett szakmai szórványlelet szórványlelet szórványlelet őskor késő középkor újkor 31155 Nagycenk 1 Kossuth Lajos utca szakmai temető késő avar kor 172, 171/1, 170/1, 192, 210, 209, 208 31156 Nagycenk 2 Szőlők alatt szakmai terra sigillata temető 45876 Nagycenk 3 Belső vízálló szakmai település kőemlék település település település település település római-kor késő római őskor őskor késő-rézkor, Badeni-k. kora-vaskor Hallstatt-k. római-kor késő-vaskor, kelta kora bronzkor 02/57 0295/15, 933/2, 934/2, 937, 934/3, 934/4, 0281, 0276/14 0199/1, 071/1, 071/2, 073, 074/1, 074/2, 075/1, 0220/27, 0195/17, 0195/16, 0220/8, 0195/14, 0195/15, 0193/2, 0194, 0199/22, 0199/21, 0199/20, 0199/19, 0199/18, 0199/17, 0199/16, 0199/15, 0199/14, 0199/13, 0199/23, 0201/4, 0204, 0201/3, 0201/2, 0199/24, 0199/25, 0199/26, 0199/27, 0199/28, 0199/29, 0201/1, 0200, 0199/5, 0191/1, 0195/9, 0195/18, 0199/4, 0199/3, 0199/2, 0199/6, 62

45878 Nagycenk 4 Bálintkúti-dűlő, Szt. Antal kápolna 45882 Nagycenk 5 Vasútállomástól D- re 45883 Nagycenk 6 Vasútállomás homokbányája szakmai szakmai szakmai salak terra sigillata épület éremlelet kőeszköz település sír település település 45887 Nagycenk 7 Farkasverem szakmai sír szórványlelet település település 45888 Nagycenk 8 Kirkovich-ház szakmai szórványlelet szórványlelet szórványlelet szórványlelet út római-kor római-kor római-kor késő római átmeneti kőkor őskor kora-vaskor Hallstatt-k. római-kor középkor kora-vaskor Hallstatt-k. kora bronzkor római-kor középkor őskor római-kor középkor kora újkor római-kor 45889 Nagycenk 9 Óvoda szakmai sír kora újkor 531 0199/12, 0199/11, 0199/10, 0199/9, 0199/7, 0199/8 02/5, 02/7, 02/13, 02/10, 02/9, 02/15, 02/14, 02/8, 02/16 0276/13, 0276/14, 0276/15 05/5, 04, 05/7, 05/8, 05/6, 285, 284, 279/2, 281, 280, 278, 282, 283, 279/1, 03/1 0276/5, 0276/4, 0247/2, 0275 45/1, 483, 482 45891 Nagycenk 10 Széchenyi-kastély szakmai szórványlelet újkor 658/1, 658/5, 658/2 vízmű újkor 45893 Nagycenk 11 halom szakmai halom ismeretlen kor 0172, 805, 804, 806 45895 Nagycenk 12 Lapos-rét (vasúti ívkorrekció) I. szakmai sír település település település középső-bronzkor, Gátai-k. középső-bronzkor, Gátai-k. Késő-újkőkor, Lengyeli k. Árpád-kor 056/2, 056/1, 060/1, 022/2, 022/3, 023, 0252, 054/2, 054/1, 055 45896 Nagycenk 13 Lapos-rét (vasúti szakmai település őskor 07/11, 019/4, 07/12, 021, 022/1, 022/2 ívkorrekció) II. 45897 Nagycenk 14 Ullermayer Károly szakmai szórványlelet késő-rézkor, Badeni-k. 528, 530, 529/2 földje 45899 Nagycenk 15 Kiscenki elágazás szakmai fal újkor 658/1, 661, 707, 663/1 61348 Nagycenk 16 Kismező szakmai település település bronzkor római-kor 664/234, 664/238, 664/240, 664/239, 0134/1, 0119/17, 664/237, 664/236 61340 Nagycenk 17 Mikóföld szakmai település római-kor 664/60, 664/66, 664/59, 664/63, 664/25, 664/29, 664/15, 664/69, 664/141, 664/160, 664/165, 664/70, 664/71, 664/170, 664/131, 664/171, 664/130, 664/126, 664/132, 664/161, 664/162, 664/142, 664/163, 664/164, 664/167, 664/168, 664/169, 664/265, 664/264, 664/129, 664/134, 63

664/133, 664/138, 664/143, 664/145, 664/144, 664/140, 664/139, 664/273, 664/156, 664/266, 664/267, 664/268, 664/269, 664/270, 664/271, 664/272, 664/154, 664/157, 664/158, 664/159, 664/68, 664/67, 664/135, 664/136, 664/137, 664/65, 664/61, 664/62, 664/24, 664/64, 664/26, 664/128, 664/127, 664/114, 664/242, 664/107, 664/27, 664/28, 664/16, 664/17, 664/18, 664/19, 664/243, 664/23, 664/263, 664/72, 664/146, 664/256 61324 Nagycenk 18 Magtári földek szakmai település őskor 732/3, 730, 726, 727/1, 729, 727/2, 728, 731, 732/1 61352 Nagycenk 19 Répaföldek szakmai település őskor 804 61350 Nagycenk 20 Aranypatak és TSZ között szakmai település település őskor Árpád-kor 61358 Nagycenk 21 Kövesmező szakmai település őskor 054/2, 054/1 63176 Nagycenk 22 Alsó-domb-dűlő szakmai település település település 63180 Nagycenk 23 Szőlőlábak szakmai kőeszköz település település település kora bronzkor középkor középső bronzkor őskor római-kor középkor kora-vaskor 276/1, 276/12, 277/3, 277/4, 277/5, 276/5, 276/6, 276/7, 276/11, 276/9, 276/10, 276/8, 273/6, 273/7, 273/8, 273/9, 273/10, 273/12, 273/13, 273/14, 273/15, 273/16 012/1, 010/4, 0251, 0258/2, 012/2, 0258/3, 013, 0260/2, 011, 010/3, 010/2, 010/5, 0260/7, 0260/6, 0260/5, 0260/4, 0260/3, 0261, 0268/1, 0260/8, 014/5, 014/3, 0260/9, 014/2 0243/2, 0244, 0245/2, 0245/3, 0245/4, 0245/5, 0245/6, 0241/11, 0245/7, 0245/8, 452/2, 491/7, 491/9, 0284, 0239/10, 0236/3, 0236/4, 0240, 0245/1, 0241/1, 823, 0239/9, 0237, 0236/2, 0235, 0236/1, 0243/3, 0241/12, 0242, 0243/1, 0245/14, 0245/9, 0245/10, 0245/17, 0245/16, 0241/10, 0241/9, 819, 813, 812, 811, 825/1, 824, 822, 809/3, 820, 821, 832, 831, 834, 833, 835, 807, 817, 818, 0241/8, 0241/7, 0241/6, 0241/5, 0241/4, 0241/3, 0241/2, 809/1, 809/2, 808, 802, 801/2, 829, 828, 830, 827, 826, 825/2, 816, 814, 804, 806 63196 Nagycenk 24 Kiscenki-mező szakmai település középkor 0228, 0201/13, 0230/8, 0230/7, 0229, 0230/5, 0230/1, 0230/2, 0230/3, 0230/4, 0173/16, 0173/19, 0174, 0173/18, 0172, 0173/15, 0200, 0201/14, 0201/15, 0201/16, 0201/17, 075/2, 075/1 68695 Nagycenk 25 Farkasverem szakmai település őskor 0251, 0261, 0260/14, 05/2, 04, 0260/15, 05/3, 0250, 05/7, 0249/6, 05/8, 05/5, 05/6, 0276/5, 0276/13, 0276/6, 0246, 0249/5, 0249/4, 0276/8, 0249/3, 02/6, 02/7, 0276/14, 02/13, 02/10, 02/9, 02/15, 02/14, 02/8, 0276/9, 0276/10, 0276/11, 02/17, 02/16, 02/27, 0276/12, 0276/15, 284, 279/2, 281, 280, 282, 283, 03/1, 0276/4, 0249/7, 0276/1, 02/26, 02/2, 02/30, 02/31, 0249/2, 0276/16, 02/23, 02/22, 02/24, 02/25 64

34014 Sarród 1 Kacsa-dűlő szakmai temető avar kor 036/2, 036/3 34015 Sarród 2 Keréktó-dűlő szakmai épület település vaskohó 47729 Sarród 3 Egyetértés MGTSZmajor 47734 Sarród 4 Nyárosmajor, 25-24-es táblák és Gáncshalmi-domb. 47736 Sarród 5 Nyárosmajor, a Pomogyi úttól DNyra. római-kor őskor ismeretlen kor szakmai sír késő-vaskor, kelta 044/1, 046, 043/22, 043/10 szakmai szakmai halom szórványlelet szórványlelet település település település temető épület település település ismeretlen kor késő-vaskor, kelta Népvándorlás-kor, Karoling késő-rézkor, Vučedol-Zók-k. római-kor Árpád-kor római-kor római-kor római-kor népvándorlás-kor, Karoling 47740 Sarród 6 Mexikópuszta szakmai sír középső-bronzkor, Gátai-k. 0385/5, 0423 47742 Sarród 7 Kis-Süd szakmai település őskor 0232/5, 0232/6, 0232/7 020/5, 020/6, 020/7, 020/8, 020/9, 020/10, 020/11, 020/12, 020/13, 020/14, 020/15, 020/16, 020/17, 020/18, 020/19, 020/20, 020/21, 020/22, 020/23, 020/41, 020/42, 020/43, 020/44, 020/45, 020/46, 020/3, 020/4, 020/24, 020/25, 020/26, 020/27, 020/40, 020/47, 020/48, 020/49, 018, 019, 020/28, 020/29 0259/7, 0259/8, 0259/1, 0259/2, 0258, 0248/3, 0248/4, 0248/5, 0248/6, 0248/7, 0248/8, 0248/9, 0248/10, 0248/11, 0248/12, 0248/13, 0248/14, 0248/15, 0248/16, 0248/17, 0248/18, 0248/19, 0248/20, 0248/22, 0248/23, 0248/24, 0248/25, 0248/26 0244/15, 0244/16, 0244/17, 0244/18, 0244/19, 0244/20 47743 Sarród 8 Fő utca szakmai temető római-kor 184, 186, 187, 188, 189, 190, 191, 192, 193, 194, 195, 196, 197, 198, 163, 58, 59, 62, 71, 72, 73, 74, 75, 81, 82, 83, 84, 89/1, 89/2, 89/3, 90 47747 Sarród 9 Fő utca 64. szakmai faragott kő ismeretlen kor 216, 217, 218, 219, 220 58431 Sarród 10 Fésüs-sarok szakmai szórványlelet település 58432 Sarród 11 Fésüs-sarok II. szakmai település település 67471 Sarród 12 Kutak köze, Nyáros szakmai település település település település középkor bronzkor őskor középkor középkor őskor római-kor Árpád-kor 0402/10, 0402/9 0402/1, 0402/6, 0402/7 525/1, 525/2, 525/3, 525/4, 525/5, 525/6, 525/7, 525/8, 525/9, 525/10, 525/11, 525/12, 525/13, 525/14, 525/15, 525/16, 525/17, 525/18, 525/19, 081/20, 081/21, 081/22, 081/23, 081/24, 081/25, 081/26, 081/27, 081/28, 081/29, 081/30, 081/31, 081/32, 081/33, 081/34, 081/35, 081/36, 081/37, 0233/4, 0233/5, 0233/6, 0233/7, 0233/8, 0236/2, 0236/4, 081/38, 081/39, 536/2, 081/4, 081/7, 081/9, 081/11, 081/12, 076, 077, 099, 0236/3, 0233/9, 0233/10, 0234, 0236/5, 640, 536/1, 536/3, 536/4, 544, 081/14, 65

71221 Sarród 13 Római katolikus plébánia szakmai temető temető templom templom középkor újkor középkor újkor 081/15, 081/16, 081/17, 506, 507, 081/2, 081/18, 081/19 101, 107, 163, 108, 99, 174, 176, 177 71225 Sarród 14 Marcinyák szakmai települések őskor, római-kor 0188/26, 0214/2, 0213, 0214/3, 0192, 0191, 0188/27 47748 Sarród 15 Öregtag, Horváth Ferenc háza szakmai település település település település 76343 Sarród 16 Angyali-földek szakmai kőeszköz szórványlelet település település település település 76345 Sarród 17 Kétrendes szakmai település település település 76347 Sarród 18 Hátulsó Kacsa szakmai kőeszköz település település település 76349 Sarród 19 Bőrsarród és Cseplész szakmai település település római-kor őskor középkor késő-vaskor, kelta őskor római-kor őskor késő-vaskor, kelta Árpád-kor késő középkor őskor Árpád-kor középkor őskor őskor Árpád-kor középkor bronzkor Árpád-kor 095, 083/14, 089/19, 089/21, 089/20, 089/22, 089/27, 089/26, 089/24, 089/23, 089/18, 089/17, 089/15, 089/16, 092, 093/8, 093/9, 096/19, 096/20, 096/21, 096/22, 096/23, 096/24, 090, 091, 089/14, 089/13, 089/12, 089/11, 089/47, 089/32, 089/45, 089/7, 089/8, 089/46, 089/9, 284, 357/12, 357/11, 357/10, 357/17, 357/18, 436/1, 436/2, 439/1, 433, 432, 357/33, 357/34, 357/32, 357/38, 357/37, 357/36, 357/35, 357/26, 357/25, 357/24, 357/23, 357/22, 357/21, 357/20, 357/19, 337/2, 438, 441, 017/4, 017/6, 017/5, 04/4, 04/5, 02/2, 311, 285, 357/31, 357/30, 357/29, 357/28, 357/27, 334, 335, 336, 337/1, 339, 340, 341, 342, 343, 344, 345, 346, 347, 348, 349, 350, 351, 352, 357/3, 244/1, 256, 353, 354, 355, 357/6, 357/7, 357/4, 357/8, 357/9, 357/16, 357/15, 357/14, 357/13, 02/1, 03/1, 03/5, 03/6, 03/7, 03/8, 03/9, 03/3, 03/13, 03/12, 03/11, 03/10, 03/14, 03/15, 03/16, 03/20, 03/21, 03/22, 03/17, 03/24, 03/25, 03/18, 03/19, 03/23, 03/26, 04/3, 04/1, 04/2 1501/133, 1501/132, 1501/136, 1501/137, 1501/135, 1501/134, 1501/138, 1501/139, 1501/145, 1501/144, 1501/143, 1501/142, 1501/141, 1501/140, 0231/3, 0229/14, 0229/12, 0230, 022/7, 022/6, 022/5, 022/2, 023, 024/6, 024/5, 026, 022/1, 024/4, 024/3, 024/2, 024/1, 036/3, 034, 036/2, 032, 024/9, 037, 036/4, 024/7, 024/8 048, 065/7, 044/10, 052/2, 055, 0199/6, 063/3, 065/14, 060, 056, 057, 059, 058, 0219/1, 052/1, 0219/5, 0226, 050, 0227, 0219/7, 044/11, 065/12, 065/6, 065/13, 064, 063/4 043/25, 033/3, 043/28, 043/23, 043/12, 034, 036/2, 043/27, 036/1, 036/5, 036/7, 035, 075, 041, 043/37, 043/24, 045, 070, 043/26, 069/2, 069/3, 069/4, 069/5, 069/6, 071/9, 073, 069/7, 072/1, 072/4, 071/2, 071/5, 071/6, 071/7, 071/8, 071/12 065/7, 044/8, 044/10, 043/25, 043/12, 043/24, 045, 043/26, 069/2, 044/7, 043/14, 044/11, 047, 065/4, 065/5, 065/18, 065/12, 065/6, 065/17, 065/16, 065/15, 063/2, 66

066, 069/1 52051 Sopron 1 Balf, Fő u. 93. szakmai település késő-vaskor, kelta 10856, 10857, 0298/18, 10840/4, 10840/3, 10855 1591 Sopron 2 Balf, Fürdő épület mögötti domb szakmai épület szórványlelet település település település műhely késő-bronzkor, urnasíros-k. késő-bronzkor, urnasíros-k. késő-bronzkor, urnasíros-k. középkor középkor bronzkor-késő bronzkor 0292/2, 10152, 10153, 10154, 10155, 10156, 10157, 10158, 10159, 10160, 10161, 10162, 10163, 10164, 10165, 10166, 8901/2, 10885, 10886, 10862, 0299, 0301, 10891, 10883, 10887, 10941, 10897, 10898, 10900, 10901, 10896, 10895, 10890, 10866, 10884, 10865 1592 Sopron 3 Balf, Fő út 118. sz és környéke szakmai temető késő-bronzkor, urnasíros-k. 10880, 10881, 10882, 10885, 10941, 10877, 10840/4, 10840/3 52303 Sopron 294 Balf, Rk. templom szakmai temető középkor 10862 templom templom Árpád-kor késő középkor 52307 Sopron 296 Balf, Ránis szakmai település település késő-vaskor, kelta római-kor 01484/1, 01486/2, 01486/3, 01486/4, 01486/5, 01486/6, 01486/7, 01486/8, 01486/1, 01485 település késő középkor 52308 Sopron 297 Balf, Rövid szakmai település római-kor 01490/2, 01488, 01491, 01469, 01468, 01470/1 templomföldek 52846 Sopron 253 Présháztelepülés szakmai temető temető késő-vaskor, kelta Népvándorlás-kor, Karoling 0184, 0183/19, 0183/16, 0185, 0152, 0186/16, 0186/17, 0186/18, 0187, 0189/14, 0189/1 58464 Sopron 310 Balf, Savanyúrét szakmai terra sigillata település település 58465 Sopron 311 Balf, Gödrös szakmai kőeszköz település település római-kor őskor római-kor őskor őskor őskor 01526/25, 01526/26, 01526/27, 01526/28, 01526/29, 01526/30, 01526/48, 01526/52, 01526/31, 10481, 10504 10480, 10486/30, 10486/31, 10486/32, 10486/33, 10486/34, 10486/35, 10486/36, 10501, 10502, 10506, 10507, 10508, 10509, 10510, 10511, 01578/1, 01579/1, 01579/2, 10486/22, 10503, 10486/40, 10486/21, 10486/39, 10486/18, 10486/19, 10505/2, 10486/17, 10505/3, 10505/1, 10486/15, 10486/16, 10486/14, 10486/11, 10486/43, 10486/42, 10486/41, 10486/28, 10486/27, 10485/2, 10486/1, 10486/2, 10486/3, 10486/6, 10486/7, 10486/10, 10486/24, 10486/26, 10486/25 79201 Sopron 331 Spern Steiner szakmai temető római-kor 0174/32, 0173, 0174/47, 0164/35, 0164/27, 0164/28, 0164/38, 0164/37, 0164/34, 0164/33 52295 Sopron 288 Sopronkőhida, szakmai gát római-kor 036, 037 Kistómalom halastó római-kor 52860 Sopron 256 Szárhalmi-erdő, szakmai sír késő-bronzkor 038 Kistómalom rét sír kora-vaskor 52302 Sopron 293 Balf, Savanyúkút szakmai vízmű, forrás római-kor 10801/1, 10800, 10802 67

MŰEMLÉKEK no helység törzsszám azonosít ó helyr.szám cím név védelem bír. kat. stílus kor védési ügyiratok EOV Y koordinát a EOV koordinát a 1 Balf(Sopron 3769 17177 10862 Sopron, Balf Fal Műemlék I. gótikus 14.sz 863-4/1953. FOM 470958 259594 2 Balf(Sopron 3769 5086 10862 BALF R. k. templom Műemlék II. gótikus, barokk 14.sz, 470956 259583 17.sz 863-4/1953. FOM, 22509/1958. ÉM 120344/1958. MM Műemlék II. késő barokk 1779. 863-4/1953. FOM 470842 258996 3 Balf(Sopron 3770 5087 8902/2 BALF R. k. kápolna a fürdőben 4 Balf(Sopron 3771 5090 8903 BALF Immaculata-szobor Műemlék III. romantikus 1840. 5730/1965. ÉM 470810 259016 5 Balf(Sopron 3772 5091 8903 BALF Pietá-szobor Műemlék III. barokk 1736 22509/1958. ÉM 120344/1958. MM 6 Balf(Sopron 3773 5088 10862 BALF, Temető Sírkövek Műemlék III. 18-19. sz. 22509/1958. ÉM 120344/1958. MM 7 Balf(Sopron ) 9151 5089 8903 Sopron-Balf régi fürdőszálló Műemlék III. késő barokk 18.sz. és 19.sz. 8 Fertőboz 19329 086/3 Szt Mihály arkangyalszobor 9 Fertőboz 3781 4047 019 Apollina dülő Szent Apollónia szobor 10 Fertőboz 3782 4048 016/7 Csúcsos dűlő Emlékcsarnok,Gloriett e-kilátó. 470849 259017 470943 259578 8063/1980. OMF 470886 258995 vége Műemlék III. Gy-01D/EPH/640/2/2013. 474572 256661 Műemlék III. barokk 1780 22509/1958. ÉM 120344/1958. MM Műemlék II. kora klasszicista 11 Fertőboz 3783 4049 163 Fő u. R. k.templom Műemlék III. barokk 1732, (1903) 12 Fertőboz 3784 4050 127/1 Fő utca 39. előtt Ecce Homo-szobor Műemlék III. barokk 18.sz. második fele. 1801. 863-4/1953. FOM, 22509/1958. ÉM 120344/1958. MM 22509/1958. ÉM 120344/1958. MM 22509/1958. ÉM 120344/1958. MM 473784 256694 473328 257340 473651 257246 473889 257297 13 Fertőd 3596 4051 141 Madách Imre sétány 14 Fertőd 3597 4055 128 Bartók Béla u. 1. v. Esterházy-kastély Műemlék I. vadászkastélyb ól kiépítve barokk Egykori őrségép. (1.Gránátos-ház) 15 Fertőd 3598 4052 334, 335 Bartók Béla u. Magtár, v.marionett színház 17.sz-i eredetű, 18. sz 1620-58-19/1950. VKM, 22509/1958. ÉM 120344/1958. MM Műemlék I. barokk 18. sz. 22509/1958. ÉM 120344/1958. MM, 14297/1960. ÉM[-MM] Műemlék I. barokk 18. sz. 22509/1958. ÉM 120344/1958. MM 16 Fertőd 3599 4053 143 Bartók Béla u. Híd Műemlék I. 18. sz. 22509/1958. ÉM 120344/1958. MM 17 Fertőd 3600 4059 225 Fő utca Vendéglő, Ún. udvarosház Műemlék I. barokk 18. sz. 22509/1958. ÉM 120344/1958. MM, 14297/1960. ÉM[-MM] 486481 255242 486437 255408 486610 255140 486158 255175 485867 255115 68

18 Fertőd (nem Világörökségi terület) 3601 4058 542/2 Fertőd-Süttöri rész Béke utca 83._előtt Szentháromság-oszlop Műemlék III. barokk 1725 22509/1958. ÉM 120344/1958. MM 19 Fertőd 3602 4057 150/2 Fő utca 19. Szent Család szobor Műemlék III. barokk 1740. 22509/1958. ÉM 120344/1958. MM 20 Fertőd 3603 4060 333 Gábor Áron utca 1. 21 Fertőd 3604 4062 324/2, 324/1 Madách sétány 1. 22 Fertőd 3605 4061 327/2, 327/4, 327/5, 327/6, 327/7 23 Fertőd (nem Világörökségi terület) Madách Imre sétány 3606 4063 740/2 Fertőd-Süttöri rész Mentes Mihály utca Internátus, v. tiszttartói ház Városháza, ún. Muzsikaház v. Lovarda, Konzervüzem 24 Fertőd 3607 4064 335, 334 Raktár u. Magtár, volt Narancsház 25 Fertőd 4325 4054 142, 333, 029, 044, 028, 024, 339/1, 329, 340, 344/1, 134, 132, 129, 145, 126, 151, 328, 327/4, 327/5, 326, 306, 321, 228, 016, 017, 018, 021/2, 021/1, 022, 027/1, 025/2, 019/2, 025/1, 027/2, 023/2, 023/3, 323/1, 323/2, 325, 019/1, 147, 148, 146, 226, 020 Műemlék I. barokk 18. sz. 22509/1958. ÉM 120344/1958. MM, 14297/1960. ÉM[-MM] Műemlék I. barokk 18. sz. 22509/1958. ÉM 120344/1958. MM, 14297/1960. ÉM[-MM] Műemlék I. barokk 18. sz. 22509/1958. ÉM 120344/1958. MM, 14297/1960. ÉM[-MM] Kőkereszt Műemlék III. késő barokk 1786. 22509/1958. ÉM 120344/1958. MM Fertőd, v. Eszterházykastély műemléki környezete Műemlék III. barokk 18.sz. vége Műemléki környezet 22509/1958. ÉM 120344/1958. MM 12540/1966. OMF 487370 254518 485611 255089 486616 255201 485974 255104 486146 255107 487648 254978 486655 255145 26 Fertőd 9939 4056 131, 127/2, 129, 130 27 Fertőd 1144 7 28 Fertőhomok 29 Fertőhomok 18136 327/4, 327/5, 327/6, 327/7, 327/2 Bartók Béla u. 2. Egykori őrségépület (2. Gránátos-ház) áruház 3794 19679 153 Szent Antal szobor exlege műemléki környezete 3793 19680 153, 101/2, 60/1, 60/2, 60/3, 67, 68, 90 Műemlék I. barokk 18. sz. 22509/1958. ÉM 120344/1958. MM, 14297/1960. ÉM[-MM] kutyaház Műemlék II. 22509/1958. ÉM 120344/1958. MM Szentháromság oszlop ex-lege műemléki környezete Műemléki környezet Műemléki környezet 486489 255412 486326 255095 69

30 Fertőhomok 31 Fertőhomok 32 Fertőhomok 33 Fertőhomok 34 Fertőhomok 35 Fertőhomok 3785 4067 19 Akác u. 10. Lakóház Műemlék III. népi 479018 255537 3786 4068 20 Akác u. 11. Lakóház Műemlék III. népi 479006 255535 3787 4069 21 Akác u. 12. Lakóház Műemlék III. népi 478993 255537 3788 4070 22 Akác u. 13. Lakóház Műemlék III. népi 478980 255538 3789 4071 24 Akác u. 14. Lakóház Műemlék III. népi 478964 255537 3793 4066 152/1 Temető Szentháromság oszlop Műemlék III. késő barokk 18.sz. vége, 19.sz-i. 22509/1958. ÉM 120344/1958. MM 478428 255476 36 Fertőhomok előtt 3794 4072 153 R.k. templom 342, 699, 706, 707, 37 Fertőrákos 8711 19268 708, 709, 710, 711, 712, 713, 754, 755, 756, 757, 769, 770, 771, 773, 781, 782, 788/2, 792, 793, 795, 796, 808, 809, 811, 814, 815/3, 822, 823, 824, 826, 831, 838/2, 843, 881, 882, 145/2, 125, 55, 54, 77, 78, 84/7, 83,14/2,112, 111 Szent Antal szobor Műemlék III. barokk 18. sz. 22509/1958. ÉM 120344/1958. MM Fertőrákos műemléki jelentőségű területe ex-lege műemléki környezete Műemléki környezet 478491 255474 38 Fertőrákos 3795 4098 841 Fő utca 119. R. k. templom Műemlék II. barokk 17-18.sz. 863-4/1953. FOM, 22509/1958. ÉM 120344/1958. 39 Fertőrákos 3796 4097 841 Fő u. 119. Nep. Szt. János szobor Műemlék III. barokk 18.sz. eleje MM 22509/1958. ÉM 120344/1958. MM 40 Fertőrákos 3797 4104 342 Fő u. 139. Pellengér Műemlék II. barokk 17.sz. 863-4/1953. FOM, 22509/1958. ÉM 120344/1958. 41 Fertőrákos 3798 4111 876 Fő u. 153. Volt püspöki palota Műemlék I. Középkori eredetű, barokk 42 Fertőrákos 3799 4075 880, 12, 244/1, 245/1, 714, 717, 718, 719, 720 17-18.sz. MM 1620-58-19/1950. VKM, 509/1958. ÉM 120344/1958.MM Fő utca 222. Városfalmaradványok Műemlék II. 16. sz. 22509/1958. ÉM 120344/1958. MM, 14297/1960. ÉM[-MM] 470247 266670 470263 266669 470348 266527 470401 266419 266754 470238 43 Fertőrákos 3800 4077 342 Fő u. 60.előtt (Közterület) Szentháromság-oszlop Műemlék III. klasszicizáló 19. sz. eleje 5730/1965. ÉM 470067 267149 44 Fertőrákos 3801 4076 285 Fő u. 60. Lakóház Műemlék III. népi 18. sz. 5730/1965. ÉM 470064 267160 45 Fertőrákos 3803 4113 880 Fő u. 159. Lakóház Műemlék III. népi 470446 266347 70

46 Fertőrákos 3804 4117 48 Fő u. 188. Lakóház Műemlék III. népi 8178/1972. OMF 470366 266566 47 Fertőrákos 3805 4122 886/1 Patak sor 19. Nepomuki Szt. Jánosszobor 48 Fertőrákos 3806 4105 863 Fő u. 141. Turistaszálló, Püspöki malom 49 Fertőrákos 3807 4073 049 Mithras-szentély maradványai Műemlék III. barokk 1731. 22509/1958. ÉM 120344/1958. MM 470287 266473 Műemlék II. barokk 17-18.sz. 1311/1963 470305 266490 Műemlék I. 3. sz. 22509/1958. ÉM 120344/1958. MM 470728 269148 50 Fertőrákos 8254 4078 285 Fő utca 60/A. Károly Imre lakóháza Műemlék III. népi 8178/1972. OMF 470057 267175 51 Fertőrákos 8711 4074 236, 235, 234, 233, 232, 110, 109, 98, 99, 100, 101, 91, 92, 93, 94, 96, 87, 90, 89, 88, 80, 81, 79, 73, 74, 75, 76, 70, 72, 71, 69, 884/3, 884/2, 874, 883, 875, 876, 160/3, 185, 175/2, 204, 218, 220, 230/1,229/1,710,711, 712, 757,769,755,756, 773, Fertőrákos műemléki jelentőségű területe: településmag Műemléki jelentőség ű terület Á/1394/1976. ÉVM 1065/1976. KM 52 Fertőrákos 8944 4112 101,98,99,100 Fő u. 154. Lakóház Műemlék III. népi 15514/1978. OMF 470253 266722 53 Fertőrákos 8945 4102 138/5, 138/6, 138/7, 138/10, 138/8, 138/9 Fő u. 136. Lakóház Műemlék III. népi 15514/1978. OMF 470204 266811 54 Fertőrákos 8946 4100 846 Fő u. 129. Lakóház Műemlék III. népi 15514/1978. OMF 470281 266600 55 Fertőrákos 8947 4099 842/1, 842/2 Fő u. 121. R.k. plébániaház Műemlék III. 15514/1978. OMF 470261 266649 56 Fertőrákos 8948 4088 238, 237, 239, 240, 241 Fő u. 92. Lakóház Műemlék III. népi 15514/1978. OMF, 15514/1978. OMF 470135 267025 57 Fertőrákos 8949 4082 257, 258, 259 Fő u. 76. Lakóház Műemlék III. népi 15514/1978.OMF, 470117 267095 15514/1978. OMF 58 Fertőrákos 8950 4080 279 Fő u. 66. Lakóház Műemlék III. népi 15514/1978. OMF 470088 267142 59 Fertőrákos 8951 4083 751 Fő u. 77. Lakóház Műemlék III. népi 15514/1978. OMF 470125 266889 60 Fertőrákos 8952 4103 864 Fő u.137., Lakóház Műemlék III. népi 15514/1978. OMF 470327 266539 Községháza 61 Fertőrákos 8953 4118 46/2, 46/4 Fő u. 192. Lakóház Műemlék III. népi 15514/1978. OMF 470383 266531 62 Fertőrákos 8954 4081 740 Fő u. 71. Lakóház Műemlék III. népi 15514/1978. OMF 470117 266932 63 Fertőrákos 8955 4121 12 Fő u. 222. Lakóház Műemlék III. népi 15514/1978. OMF 470475 266363 64 Fertőrákos 8971 4089 233,236,237,23 5, 232, 234,231 Fő u. 94. Lakóház Műemlék III. 15514/1978. OMF 470141 267017 65 Fertőrákos 8972 4092 804, 805, 807, 806 Fő u. 101. Lakóház Műemlék III. 15514/1978. OMF 470173 266774 66 Fertőrákos 8973 4094 829, 827, 828, 830 Fő u. 111. Lakóház Műemlék III. 15514/1978. OMF 470204 266727 71

67 Fertőrákos 8974 4096 838/1, 838/2 Fő u. 117. Lakóház Műemlék III. 15514/1978. OMF 470226 266692 68 Fertőrákos 8975 4106 118, 122, 120, 121, 119 69 Fertőrákos 8976 4107 115/3,115/4,117/1, 117/2,117/3, 117/4,114 Fő u. 144. Lakóház Műemlék III. 15514/1978. OMF 470226 266772 Fő u. 146. Lakóház Műemlék III. 15514/1978. OMF 470225 266758 70 Fertőrákos 8977 4108 106, 108, 110, 107/1, 107/2, 107/3, 109 Fő u. 148. Lakóház Műemlék III. 15514/1978. OMF 470232 266747 71 Fertőrákos 8978 4109 104/3 Fő u. 150. Lakóház Műemlék III. 15514/1978. OMF 470243 266740 72 Fertőrákos 8979 4114 70, 71, 72, 76 Fő u. 166. Lakóház Műemlék III. népi 15514/1978. OMF 470297 266667 73 Fertőrákos 8980 4116 49 Fő u. 186. Lakóház Műemlék III. népi 15514/1978. OMF 470355 266579 74 Fertőrákos 8981 4119 41, 40, 42, 43 Fő u. 196. Lakóház Műemlék III. népi 15514/1978. OMF 470386 266515 75 Fertőrákos 8982 4079 280 Fő u. 64. Lakóház Műemlék III. népi 8178/1972. OMF, 10260/1972. OMF, 15514/1978. OMF 470092 267161 76 Fertőrákos 8983 4084 754 Fő u. 79. lakóépület Műemlék III. népi 15514/1978. OMF 470128 266879 77 Fertőrákos 8984 4085 248, 246, 247, 250 Fő u. 82. Lakóház Műemlék III. népi 15514/1978. OMF 470122 267065 78 Fertőrákos 8985 4086 245/1, 245/2 Fő u. 84. Lakóház Műemlék III. népi 15514/1978. OMF 470120 267056 79 Fertőrákos 8986 4087 245/1, 245/2 Fő utca 88. Lakóház Műemlék III. népi 15514/1978. OMF 470130 267050 80 Fertőrákos 8987 4091 801, 800, 803, 797, 798, 799 Fő u. 99. Lakóház Műemlék III. népi 15514/1978. OMF 470169 266785 81 Fertőrákos 8988 4093 812 Fő u. 103. Lakóház Műemlék III. népi 15514/1978. OMF 470181 266765 82 Fertőrákos 8989 4095 181, 184, 183, 182 Fő u. 116-118. Lakóépület, Régi kovácsműhely Műemlék III. népi 15514/1978. OMF 470174 266902 83 Fertőrákos 8990 4101 139, 140, 141 Fő u. 134. Lakóépület Műemlék III. népi 15514/1978. OMF 470201 266820 84 Fertőrákos 8991 4110 104/1 Fő u. 152. Lakóház, Műemlék II. népi 15514/1978. OMF 470248 266732 Falumúzeum. 85 Fertőrákos 8993 4115 67 Fő u. 172. Lakóház Műemlék III. népi 15514/1978. OMF 470309 266635 86 Fertőrákos 8995 4120 17, 18, 19, 16 Fő u. 214. Lakóház Műemlék III. népi 15514/1978. OMF 470451 266398 87 Fertőrákos 9280 4090 224, 225 Fő u. 98 Lakóház Műemlék III. népi 12881/1981. OMF 470143 267001 96 Fertőszéplak 74, 75, 79/2, 81, 82, 3655 19687 83, 90, 91, 92 v. Széchenyi kastély ex-lege műemléki környezete Műemléki környezet 97 temető Műemléki környezet 98 Kossuth vége Műemléki környezet 3649 4128 72 Hősök tere R. k.templom Műemlék II. középkori eredetű, barokk 99 Fertőszéplak 1728-1735. 18sz első fele 22509/1958. ÉM 120344/1958. MM, 14297/1960. ÉM[-MM] 483808 254901 72

10 0 10 1 10 2 10 3 10 4 10 5 10 6 10 7 10 8 10 9 Fertőszéplak Fertőszéplak Fertőszéplak 3652 4134 71 Hősök tere Nepomuki Szt.Jánosszobor Fertőszéplak Fertőszéplak Fertőszéplak Fertőszéplak Fertőszéplak Fertőszéplak Fertőszéplak 3650 4132 71 Hősök tere Kálvária Műemlék I. barokk 1736, 1767-1770 között, 19sz 3651 4133 71 Hősök tere Szt. Anna szobor Műemlék III. barokk 1750 körül eleje Műemlék III. barokk 1750 körül 22509/1958. ÉM 120344/1958. MM, 14297/1960. ÉM[-MM] 22509/1958.ÉM120344/1958M M 22509/1958.ÉM120344/1958M M 3653 4135 71 Hősök tere Mária-oszlop Műemlék III. késő barokk 1795. 22509/1958ÉM 120344/1958MM 3654 4131 420/2 Fertőszentmikló si u. Szt. József-szobor Műemlék III. barokk 18. sz. második 3655 4136 80 Hősök tere 3. v. Széchenyi kastély Műemlék II. barokk 1670 körül 3656 4138 16/1 Nagy Lajos u. 31. 3657 4139 11/1, 11/2 Nagy Lajos u. 33. 3658 4140 11/1 Nagy Lajos u. 35. 3659 4143 636, 646, 645, 644 Nagy Lajos utca 40-42 fele 22509/1958. ÉM 120344/1958. MM 22509/1958. ÉM 120344/1958. MM, 14297/1960. ÉM[-MM] Lakóház Műemlék II. népi 8178/1972. OMF, 8178/1972. OMF Lakóház Műemlék II. népi 8178/1972. OMF, 8178/1972. OMF Lakóház Műemlék II. népi 8178/1972. OMF, 8178/1972. OMF 483778 254921 483795 254903 483797 254891 483890 254905 483967 254523 483731 254890 484017 254942 484027 254942 484041 254943 Lakóház Műemlék III. népi 484047 254906 11 0 Fertőszéplak 3660 4141 11/1 Nagy Lajos u. 37. Lakóház, Falumúzeum. Műemlék II. népi 8178/1972. OMF, 8178/1972. OMF 484062 254948 11 1 Fertőszéplak 3662 4142 8/1 Nagy Lajos u. 39. Lakóház, Falumúzeum. Műemlék II. népi 8178/1972. OMF, 8178/1972. OMF 484074 254949 11 2 11 3 Fertőszéplak Fertőszéplak 3664 4144 6 Nagy Lajos u. 43. 3666 4146 656 Nagy Lajos u. 52. Népművészeti alkotóház, volt lakóház Műemlék II. népi 484108 254952 Lakóház Műemlék III. népi 484093 254898 11 4 Fertőszéplak 3668 4147 285/2 Petőfi Sándor utca 10. Immaculata-szobor Műemlék III. barokk 18.sz közepe 22509/1958. ÉM 120344/1958. MM 483628 254631 11 5 Fertő- 3680 4129 288 Soproni utca Sírkő Műemlék III. klasszicista 1833 22509/1958. ÉM 120344/1958. MM 483511 254721 73

11 6 széplak 3681 4130 288 Soproni utca Szentháromság oszlop Műemlék III. barokk 1696 22509/1958. ÉM 120344/1958. MM 483515 254726 11 7 Fertőszéplak Fertőszéplak 8916 4137 603/1 Nagy Lajos u. 20. Lakóház Műemlék III. népi 7667/1978. OMF 483899 254868 11 8 Fertőszéplak 1011 6 4145 5 Nagy Lajos u. 45. Lakóház Műemlék III. népi 19.sz má sodik fele 1593/1988. OMF 484123 254955 11 9 Fertőszéplak 1158 1 18761 71 Hősök tere Jézus Szíve kálvária Műemlék III. barokk 1736. 1768 24/2012. (I. 14.) EMMI 483801 254859 12 Hegykő 3813 4446 271/2 Fő tér Pestis-oszlop Műemlék III. barokk 1711 22509/1958. ÉM 120344/1958. 480795 255547 0 MM 12 Hegykő 3821 4444 270 Temető Szent Mihály-szobor Műemlék III. barokk 1742 5730/1965. ÉM 480754 255563 1 12 Hegykő 3822 4445 043 Pietá-szobor Műemlék III. barokk 1720 22509/1958. ÉM 120344/1958. 481149 255452 2 MM 12 Hidegség 3823 4451 164/2 R. k. templom Műemlék I. román, barokk 12-13., 1620-58-19/1950. VKM, 476840 256021 3 16.sz, 22509/1958. ÉM 120344/1958. 1748, MM 18.sz második fele 12 4 Hidegség 3824 4452 170 Fő utca Nepomuki Szt.Jánosszobor Műemlék III. barokk 1744. 22509/1958. ÉM 120344/1958. MM 476642 256197 12 Hidegség 3825 4454 73 Hősök tere Harangtorony Műemlék III. népi 476675 256262 5 12 Hidegség 3827 4455 17 Fertő utca 11. Lakóház Műemlék III. népi 8178/1972. OMF, 8178/1972. 476701 256314 6 OMF 12 Hidegség 3831 4457 019/8 Homoki u. Szent György szobor Műemlék III. késő barokk 1784, 22509/1958. ÉM 120344/1958. 477532 255722 7 (1908) MM 12 8 12 9 13 0 13 1 Hidegség 3832 4458 063/60 Nagycenki u. Ecce Homo szobor Műemlék III. barokk 1684, (1908) temető Műemléki környezet rendezési t 22509/1958. ÉM 120344/1958. MM 476235 255890 Hidegség 3833 4453 163/1, 163/2 Temető Temetőkereszt Műemlék III. késő barokk 1780 22509/1958. ÉM 120344/1958. körül, MM 476874 255981 1886. Hidegség 8898 4456 6/1 Fő u. 19. R. k. plébániaház Műemlék III. barokk 18. sz 3714/1978. OMF 476630 256222 74

13 2 13 3 13 4 13 5 13 6 13 7 13 8 13 9 14 0 sarród település kp Műemléki környezet Sarród 3715 4696 108 Fő u. R. k. templom Műemlék III. barokk, klasszicista stílusban átépítve 1752, 19. sz első felében 22509/1958. ÉM 120344/1958. MM Sarród 3716 4697 163 Fő u. Pestis szobor Műemlék III. barokk 1741. 22509/1958. ÉM 120344/1958. MM Sarród 3717 4698 217 Fő tér Pietá-szobor és kereszt Műemlék III. rokokó 1760 körül, 19. sz vége 22509/1958. ÉM 120344/1958. MM Sarród 3718 4699 125/1 Fő u. temetőkapu kőurnái Műemlék III. rokokó 1755. 22509/1958. ÉM 120344/1958. MM Nagycenk 9862 13054 304/17 Dózsa György körút Nagycenk 9862 13055 304/17, 304/18 Dózsa György körút Nagycenk 3841 4602 45/1 Iskola utca 14-16. Nagycenk 3842 4607 447 Széchenyi István tér 5 485981 256945 485823 256854 485644 256753 486048 256949 Istálló I. (nyugati istálló) Műemlék III. 9957/1985. OMF 472796 254031 Istálló II. (keleti Műemlék III. 9957/1985. OMF 472894 254039 istálló) Ecce Homo szobor Műemlék III. barokk 1663. 22509/1958.ÉM120344/1958M M 473531 253499 R. k. plébánia Műemlék I. barokk 18. sz. 5730/1965. ÉM átalakítva 473341 253599 1865-ben. 14 1 14 2 14 3 14 4 14 5 14 6 14 7 Nagycenk 3843 4596 452/2 Széchenyi István tér Nagycenk 3844 4597 452/2 Széchenyi István tér Nagycenk 3845 4608 448 Széchenyi István tér Nagycenk 3846 4605 451 Széchenyi István tér Nagycenk 3847 4606 451 Széchenyi István tér Nagycenk 3848 4604 658/5, 658/1, 658/4, 658/2, Kiscenki út 3. 658/6 Nagycenk 4309 4603 0187, 551, 661, 0145, 657, 707, 0159/1, 673, 560, 558, 559, 658/4, 658/5, 658/6, 658/2, 658/1, 660 Széchenyi család sírkápolnája a r.k. temetőben Műemlék I. barokk 1778. átépítve 1806-1810 k 1620-58-19/1950. VKM, 22509/1958. ÉM 120344/1958. MM Sírkövek Műemlék II. 18-19.sz. 22509/1958.ÉM120344/1958M M R. k. templom Műemlék I. Terv.: Ybl 1860-22509/1958.ÉM120344/1958M 1864. M Miklós Nep. Szt. János szobor Műemlék III. barokk 18. sz. 22509/1958.ÉM120344/1958M M Pietá szobor Műemlék III. barokk 1714 22509/1958.ÉM120344/1958M M v.széchenyikastélyegyüttes: múzeum, lovasiskola, szálloda Kiscenki út Nagycenk. v. Széchenyi-kastély műemléki környezete Műemlék I. barokk, terv: Ringer József, Hild Ferdinánd Műemléki környezet 1750 körül, Átép1800 -as évek elején, 1834-1840 22509/1958. ÉM 120344/1958. MM, 464/1972. I. Mh. ÉVM- MM, 4024/1972. OMF 12.538/1966. OMF 473326 253451 473347 253457 473333 253562 473415 253596 473420 253607 14 Nagycenk 3848 16430 658/4 Kiscenki út 3. Méntelep Műemlék I. 464/1972. I. Mh. ÉVM-MM, 4024/1972. OMF 473967 254096 75

8 14 9 15 0 15 1 15 2 15 3 15 4 15 5 15 6 Nagycenk 3848 16431 658/1 Kiscenki út 3. Széchenyi-kastély kertje Nagycenk 3848 18191 658/5 Kiscenki út 3. Széchenyi emlékmúzeum Nagycenk 3848 18192 658/2 Kiscenki út 3. Vöröskastély (kastélyszálló) Nagycenk 3848 18193 658/6 virágház (kastélyszálló) Nagycenk 9365 4601 653 Hidegségi utca 3. 304/2, 304/3, 304/4, Nagycenk 9861 4598 304/5, 304/7, 304/9, 304/10, 304/11, 304/12, 304/13, 304/14, 304/15, 304/16, 304/17, 304/18, 304/19, 304/20, 304/6 304/2, 304/3, 304/4, Nagycenk 9862 4599 304/5, 304/7, 304/9, 304/10, 304/11, 304/12, 304/13, 304/14, 304/15, 304/16, 304/17, 304/18, 304/19, 304/20, 304/6 304/2, 304/3, 304/4, Nagycenk 9863 4600 304/5, 304/7, 304/9, 304/10, 304/11, 304/12, 304/13, 304/14, 304/15, 304/16, 304/17, 304/18, 304/19, 304/20, 304/6 Dózsa György krt. Dózsa György körút Dózsa György krt. Egykori gázgyártó épület középrizalitos empire nagyistálló Két hosszú istálló épület Földszintes empire intézői lak, majorság Műemlék [tartozék] I. 464/1972. I. Mh. ÉVM-MM Műemlék I. 22509/1958. ÉM 120344/1958. MM, 464/1972. I. Mh. ÉVM- MM, 4024/1972. OMF Műemlék I. 22509/1958. ÉM 120344/1958. MM, 464/1972. I. Mh. ÉVM- MM, 4024/1972. OMF Műemlék I. 22509/1958. ÉM 120344/1958. MM, 464/1972. I. Mh. ÉVM- MM, 4024/1972. OMF 473944 254145 473887 254145 473875 254116 Műemlék II. 1815 932/1982. OMF 474104 254067 Műemlék III. 1810 körül Műemlék III. 1840 körül Műemlék III. 1810 körül 9956/1985. OMF 472823 254093 9957/1985. OMF 9958/1985. OMF 472857 253982 76

FÜGGELÉK: Fertőd történeti kertként védendő területek hrsz. Település Helyrajzi szám Tulajdonos Jelenlegi műemléki védettség Tervezett védettség Fertőd 014 Magyar Állam nincs Történeti kert Fertőd 015 Magyar Állam nincs Történeti kert Fertőd 016 Magyar Állam nincs Történeti kert Fertőd 017 Magyar Állam nincs Történeti kert Fertőd 018 Magyar Állam nincs Történeti kert Fertőd 019/1 Soproni Vízmű Zrt. nincs Történeti kert Fertőd 019/2 Magyar Állam nincs Történeti kert Fertőd 020 Magyar Állam nincs Történeti kert Fertőd 021/1 Magyar Állam nincs Történeti kert Fertőd 021/2 Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt. nincs Műemlék Fertőd 022 Magyar Állam nincs Történeti kert Fertőd 023/1 Magyar Állam nincs Történeti kert Fertőd 023/2 Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt. nincs Történeti kert Fertőd 023/3 Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt. nincs Történeti kert Fertőd 024 Magyar Állam nincs Történeti kert Fertőd 025/1 Magyar Állam nincs Történeti kert Fertőd 025/2 Magyar Állam nincs Történeti kert Fertőd 026 Magyar Állam nincs Történeti kert Fertőd 027/1 Magyar Állam nincs Történeti kert Fertőd 027/2 Magyar Állam nincs Történeti kert Fertőd 028 Magyar Állam nincs Történeti kert Fertőd 029 Fertőd Város Önkormányzat nincs Történeti kert Fertőd 030 Magyar Állam nincs Történeti kert Fertőd 031 Fertőd Város Önkormányzat nincs Történeti kert Fertőd 035 Fertőd Város Önkormányzat nincs Történeti kert Fertőd 040/1 Magyar Állam nincs Történeti kert Fertőd 040/3 Fertőd 040/4 Fertőd 040/5 Magyar Cukorgyártó és Forgalmazó Zrt. nincs Történeti kert Magyar Cukorgyártó és Forgalmazó Zrt. nincs Történeti kert Magyar Cukorgyártó és Forgalmazó Zrt. nincs Történeti kert Fertőd 041 Fertőd Város Önkormányzat nincs Történeti kert Fertőd 042 Fertőd Város Önkormányzat nincs Történeti kert Fertőd 043/1 Magántulajdon nincs Történeti kert Fertőd 043/3 Magántulajdon nincs Történeti kert Fertőd 043/4 Magántulajdon nincs Történeti kert Fertőd 044 Fertőd Város Önkormányzat nincs Történeti kert Fertőd 045 Magyar Cukorgyártó és Forgalmazó Zrt. nincs Történeti kert Fertőd 046/2 Magántulajdon nincs Történeti kert Fertőd 046/3 Fertőd Város Önkormányzat nincs Történeti kert Fertőd 046/4 Magántulajdon nincs Történeti kert Fertőd 046/5 Magántulajdon nincs Történeti kert Fertőd 046/6 Magántulajdon nincs Történeti kert Fertőd 047 Magyar Állam nincs Történeti kert Fertőd 048/1 Fertőd Város Önkormányzat nincs Történeti kert Fertőd 048/3 Magántulajdon nincs Történeti kert 77

Fertőd 048/4 Magántulajdon nincs Történeti kert Fertőd 048/5 Magántulajdon nincs Történeti kert Fertőd 048/6 Magántulajdon nincs Történeti kert Fertőd 048/7 Magántulajdon nincs Történeti kert Fertőd 048/8 Magántulajdon nincs Történeti kert Fertőd 048/9 Magántulajdon nincs Történeti kert Fertőd 048/10 Magántulajdon nincs Történeti kert Fertőd 051 Fertőd Város Önkormányzat nincs Történeti kert Fertőd 052/2 Magántulajdon nincs Történeti kert Fertőd 052/4 Magántulajdon nincs Történeti kert Fertőd 052/5 Magántulajdon nincs Történeti kert Fertőd 052/6 Magántulajdon nincs Történeti kert Fertőd 052/7 Magántulajdon nincs Történeti kert Fertőd 052/8 Magántulajdon nincs Történeti kert Fertőd 052/9 Magántulajdon nincs Történeti kert Fertőd 052/10 Magántulajdon nincs Történeti kert Fertőd 0215 Magyar Állam nincs Műemlék Fertőd 0216 fertődi Gyümölcstermesztési Intézet nincs Műemlék Fertőd 126 Magyar Állam nincs Történeti kert Fertőd 127/2 Magyar Állam nincs Történeti kert Fertőd 128 Magyar Állam Műemlék Műemlék Fertőd 129 Fertőd Város Önkormányzat nincs Történeti kert Fertőd 130 Magyar Állam nincs Történeti kert Fertőd 131 Magyar Állam Műemlék Műemlék Fertőd 132 Fertőd Város Önkormányzat nincs Történeti kert Fertőd 133 Fertőd Város Önkormányzat nincs Történeti kert Fertőd 134 Magyar Állam nincs Történeti kert Fertőd 135 Magyar Állam nincs Történeti kert Fertőd 136 Magyar Állam nincs Történeti kert Fertőd 137/1 Magyar Állam nincs Történeti kert Fertőd 137/2 Magyar Állam nincs Történeti kert Fertőd 138 Magyar Állam nincs Történeti kert Fertőd 139 Magyar Állam nincs Történeti kert Fertőd 140 Magyar Állam nincs Történeti kert Fertőd 141 Magyar Állam Műemlék Műemlék Fertőd 142 Magyar Állam nincs Történeti kert Fertőd 143 Magyar Állam Műemlék Műemlék Fertőd 144 Magyar Állam nincs Történeti kert Fertőd 145 Fertőd Város Önkormányzat nincs Történeti kert Fertőd 146 Fertőd Város Önkormányzat nincs Történeti kert Fertőd 147 Fertőd Város Önkormányzat nincs Történeti kert Fertőd 148 Fertőd Város Önkormányzat nincs Történeti kert Fertőd 225 Osztott tulajdon: Magyar Állam, Fertőd és Vidéke Áfész Műemlék Műemlék Fertőd 322 Fertőd Város Önkormányzat nincs Történeti kert Fertőd 323 Fertőd Város Önkormányzat nincs Történeti kert Fertőd 324/1 Magyar Állam Műemlék Műemlék Fertőd 324/2 Fertőd Város Önkormányzat nincs Történeti kert Fertőd 325 Fertőd Város Önkormányzat nincs Műemlék Fertőd 326 Fertőd Város Önkormányzat nincs Történeti kert Fertőd 327/2 Magyar Állam Műemlék Műemlék 78

Fertőd 327/4 Magyar Állam nincs Történeti kert Fertőd 327/5 Fertőd Város Önkormányzat nincs Történeti kert Fertőd 327/6 Magyar Állam Műemlék Műemlék Fertőd 327/7 Magyar Állam nincs Történeti kert Fertőd 328 Fertőd Város Önkormányzat nincs Történeti kert Fertőd 329 Magyar Állam nincs Műemlék Fertőd 330/1 Magyar Állam nincs Történeti kert Fertőd 330/2 Magyar Állam nincs Történeti kert Fertőd 330/3 Magyar Állam nincs Történeti kert Fertőd 331 Magyar Állam nincs Történeti kert Fertőd 332 Magyar Állam nincs Történeti kert Fertőd 333 Magyar Állam Műemlék Műemlék Fertőd 334 Magyar Állam Műemlék Műemlék Fertőd 335 Magyar Állam Műemlék Műemlék Fertőd 336 Magyar Állam nincs Történeti kert Fertőd 337 Magyar Állam nincs Történeti kert Fertőd 338/1 Magyar Állam nincs Történeti kert Fertőd 338/2 Magyar Állam nincs Történeti kert Fertőd 339/1 Magyar Állam nincs Történeti kert Fertőd 339/2 Magyar Állam nincs Történeti kert Fertőd 340 Magyar Állam nincs Történeti kert Fertőd 341 Magyar Állam nincs Műemlék Fertőd 342/1 Magántulajdon nincs Műemlék Fertőd 342/2 Magántulajdon nincs Történeti kert Fertőd 342/3 Magántulajdon nincs Történeti kert Fertőd 342/4 Magántulajdon nincs Történeti kert Fertőd 342/5 Magyar Állam nincs Történeti kert Fertőd 342/6 Magyar Állam nincs Történeti kert Fertőd 343 Magyar Állam nincs Műemlék Fertőd 344/1 Magyar Állam nincs Történeti kert Fertőd 344/2 Fertőd Város Önkormányzat nincs Történeti kert Fertőd 345 Fertőd Város Önkormányzat nincs Történeti kert Fertőd 346/1 Fertőd Város Önkormányzat nincs Műemlék Fertőd 346/2 Magyar Állam nincs Történeti kert Fertőd 346/3 Fertőtáj Mgtsz. nincs Műemlék Fertőd 346/4 Magyar Állam nincs Történeti kert Fertőd 347 Magyar Állam nincs Történeti kert Fertőd 348/1 Magyar Állam nincs Műemlék Fertőd 348/3 Osztott tulajdon: 11 önkormányzat között nincs Történeti kert Fertőd 348/4 Magyar Állam nincs Történeti kert Fertőd 350 Fertőd Város Önkormányzat nincs Történeti kert Fertőd 357/1 Fertővidéki Helyiérdekű Vasút Rt nincs Történeti kert Fertőd 373 Magántulajdon nincs Történeti kert Fertőd 374 Magántulajdon nincs Történeti kert Fertőd 375 Magántulajdon nincs Történeti kert Fertőd 376 Magántulajdon nincs Történeti kert Fertőd 377 Magántulajdon nincs Történeti kert Fertőd 1229/1 Magyar Állam nincs Történeti kert Fertőd 1229/3 Magántulajdon nincs Történeti kert 79

egyéb települések: Fertőszentmiklós 1499/9 Magántulajdon nincs Történeti kert Fertőszentmiklós 1499/10 Fertő-tavi Nádgazdasági Zrt. nincs Történeti kert Fertőszentmiklós 1499/11 Fertő-tavi Nádgazdasági Zrt. nincs Történeti kert Fertőszentmiklós 1499/12 Fertő-tavi Nádgazdasági Zrt. nincs Történeti kert Fertőszentmiklós 1499/13 Fertő-tavi Nádgazdasági Zrt. nincs Történeti kert Fertőszentmiklós 1499/14 Fertő-tavi Nádgazdasági Zrt. nincs Történeti kert Fertőszentmiklós 1499/15 Fertő-tavi Nádgazdasági Zrt. nincs Történeti kert Petőháza 049 Petőháza 050 Petőháza 051 Petőháza 052/1 Petőháza 052/3 Petőháza 052/4 Magyar Cukorgyártó és Forgalmazó Zrt. nincs Történeti kert Magyar Cukorgyártó és Forgalmazó Zrt. nincs Történeti kert Magyar Cukorgyártó és Forgalmazó Zrt. nincs Történeti kert Magyar Cukorgyártó és Forgalmazó Zrt. nincs Történeti kert Magyar Cukorgyártó és Forgalmazó Zrt. nincs Történeti kert Magyar Cukorgyártó és Forgalmazó Zrt. nincs Történeti kert 80

TURISZTIKAI VONZERŐVEL RENDELKEZŐ LÁTNIVALÓK (Készült a Magyar Turizmus Zrt. adatbázisa alapján) FERTŐBOZ műemlék: emlékmű Gloriette kilátó 9493 Fertőboz, Csúcsos Dűlő templom Fertőbozi Római Katolikus Templom 9493 Fertőboz, Fő u. 16. FERTŐD műemlék: vár, kastély, palota, kúria Esterházy Kastély 9431 Fertőd, Haydn utca 2. múzeum: emlékmúzeum Esterházy Kastély 9431 Fertőd, Haydn utca 2. FERTŐHOMOK templom: templom Szent Anna Templom 9492 Fertőhomok, Akác utca múzeum: tájmúzeum, kiállítóhely Faluház 9492 Fertőhomok, Akác utca 10. FERTŐRÁKOS műemlék: emlékmű Pellengér 9421 Fertőrákos, Fő utca 139. műemlék: vár, kastély, palota, kúria Fertőrákos Püspökipalota 9421 Fertőrákos, Fő utca 158. természeti érték: kirándulóhely Vízi rence túraútvonal 9421 Fertőrákos, Csárdakapui-csatorna műemlék: egyházi épület Mithras-szentély 9421 Fertőrákos, a határátkelő mellett múzeum: muzeális emlékhely, szabadtéri múzeum Mithras-szentély 9421 Fertőrákos, a határátkelő mellett természeti érték: tájvédelmi körzet Kőfejtő Fennsík 9421 Fertőrákos Elhelyezkedés: Fertőrák osi Kőfejtő múzeum: szakgyűjtemény, szakmúzeum Kalcitkristály Múzeum 9421 Fertőrákos, Fő utca 99. templom: templom Római Katolikus Plébániatemplom 9421 Fertőrákos, Fő utca 121. természeti érték: kirándulóhely Kövi Benge Tanösvény 9421 Fertőrákos, Püspöki kőfejtő múzeum: muzeális emlékhely, szabadtéri múzeum Kőfejtő 9421 Fertőrákos, Fő út 1. természeti érték: barlang Kőfejtő 9421 Fertőrákos, Fő út 1. 81

FERTŐSZÉPLAK műemlék: népi építészeti emlék Fertőszéplaki Tájházak 9436 Fertőszéplak, Nagy Lajos u. 31-19. múzeum: emlékmúzeum Vasúti Lámpamúzeum 9436 Fertőszéplak, Soproni utca 13 múzeum: tájmúzeum, szabadtéri múzeum Falumúzeum 9436 Fertőszéplak, Nagy Lajos utca 31-39 templom: templom Mindenszentek Plébániatemplom 9436 Fertőszéplak, Hősök tere, Nagy Lajos utca 5. HEGYKŐ műemlék: emlékmű Pestis Emlékoszlop 9437 Hegykő, Kossuth Lajos utca NAGYCENK múzeum: kiállítóhely Magyar Nemzeti Múzeum Széchenyi István Emlékkiállítása 9485 Nagycenk, Kiscenki út 3. múzeum: emlékmúzeum Mauzóleum 9485 Nagycenk, Széchenyi tér 7. természeti érték: természetvédelmi terület Nagycenki hársfasor 9485 Nagycenk, Kiscenki u. 3. műemlék: egyházi épület Széchenyi Sírkápolna 9485 Nagycenk, Széchenyi tér (temető) múzeum: szakgyűjtemény, szabadtéri múzeum templom: templom Szabadtéri Kisvasút Kiállítás Szent István Plébániatemplom 9485 Nagycenk, Kiscenki út 9485 Nagycenk, Széchenyi tér 5. SARRÓD természeti érték: kirándulóhely Sziki Őszirózsa Tanösvény múzeum: tájmúzeum természeti érték: nemzeti park Fertő-Hanság Nemzeti Park Fertő - Hanság Nemzeti Park 9435 Sarród, külterület 9435 Sarród, Rév- Kócsagvár 9435 Sarród, Rév- Kócsagvár KÖRNYEZŐ LÁTNIVALÓK: PETŐHÁZA múzeum: emlékmúzeum Kócsagvár 9435 Sarród, Rév- Kócsagvár 4. természeti érték: kirándulóhely Gyöngyvirág Tanösvény 9435 Sarród, Fertőmelléki-dombsor múzeum: helytörténeti gyűjtemény, szakgyűjtemény, történeti múzeum természeti érték: arborétum, botanikus kert Petőházi Cukoripari és Helytörténeti Gyűjtemény Petőházi Arborétum 9443 Petőháza, Kinizsi utca 51. 9443 Petőháza, Kinizsi Pál SOPRON múzeum: szakmúzeum Polgári Lakások 9400 Sopron, Fő tér 6. (Fabricius ház) múzeum: emlékmúzeum, szakmúzeum Bányászati Emlékmúzeum 9400 Sopron, Óbrennbergi utca 14. templom: templom Evangélikus Templom 9400 Sopron, Templom utca 10. múzeum: szakgyűjtemény, helytörténeti gyűjtemény, szakmúzeum természeti érték: tájvédelmi körzet Római Kori Kőtár 9400 Sopron, Fő tér 6. (Fabricius ház) Soproni Tájvédelmi Körzet 9400 Sopron, Sopronihegység 82

Elhelyezkedés: A tájvédelmi körzet a Soprontól nyugatra eső Soproni-hegység területe. templom: templom Szent István templom 9400 Sopron, Szent István park 1. múzeum: kiállítóhely Pannónia Galéria 9400 Sopron, Várkerület 75. templom: templom múzeum: szakgyűjtemény, szakmúzeum Szent Benedek Rend Nagyboldogasszony Temploma (Bencés /Kecske/ Templom) Központi Bányászati Múzeum 9400 Sopron, Templom utca 1. 9400 Sopron, Templom utca 2. múzeum: kiállítóhely Károly Kilátó 9400 Sopron, Lőverek természeti érték: kirándulóhely Széchenyi Múzeumvasút 9400 Sopron, Mátyás királ yutca 19. múzeum: egyházi gyűjtemény Ó-Zsinagóga 9400 Sopron, Új utca 22. műemlék: lakóház Lábasház 9400 Sopron, Orsolya tér 5. múzeum: muzeális emlékhely, szabadtéri múzeum Páneurópai Piknik Emlékhely 9400 Sopron - Sopronkőhida, Fő utca múzeum: helytörténeti gyűjtemény, szakmúzeum templom: templom Storno Gyűjtemény 9400 Sopron, Fő tér 8. Mária - Magdolna Templom 9400 Sopron, Ady E.út természeti érték: arborétum, botanikus kert Botanikus Kert 9400 Sopron, Bajcsy- Zsillinszky u. 4. műemlék: köztéri szobor Szentháromság-szobor 9400 Sopron, Fő tér múzeum: szakgyűjtemény, emlékmúzeum, szakmúzeum Pék-Ház 9400 Sopron, Bécsi utca 5. múzeum: egyházi gyűjtemény Evangélikus Egyházközség Gyűjteménye 9400 Sopron, Templom utca 12. templom: templom Karmelita Kolostor 9400 Sopron, Kolostorhegy utca 2. múzeum: helytörténeti gyűjtemény, szabadtéri múzeum természeti érték: látogató- és oktató központ Tűztorony 9400 Sopron, Fő tér 1. Ligneum Látogatóközpont 9400 Sopron, Bajcsy- Zsilinszky utca 4. templom: kápolna templom: templom Nepomuki Szent János Kápolna Keresztelő Szent János Templom 9400 Sopron, Villa sor 32. 9400 Sopron, Bécsi utca templom: templom Szent Mihály templom 9400 Sopron, Szent Mihály utca múzeum: egyházi gyűjtemény Katolikus Gyűjtemény 9400 Sopron, Várkerület 25. 83

műemlék: történeti kert Amfiteátrum 9400 Sopron, Bécsi utca múzeum: kiállítóhely templom: templom Lábasház-időszaki kiállítások Árpád Házi Szent Margit (Juliáneum) 9400 Sopron, Orsolya tér 5. 9400 Sopron, Szent Margit utca 4. műemlék: emlékmű Pihenő kereszt 9400 Sopron, Balfi út természeti érték: állami erdőgazdaság múzeum: szakmúzeum, kiállítóhely, szakgyűjtemény Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt. Ligneum Látogatóközpont - Nyugat-magyarországi Egyetem 9400 Sopron, Honvéd utca 9400 Sopron, Bajcsy- Zsilinszky u. 4. múzeum: szakmúzeum Patika-Ház 9400 Sopron, Fő tér 2. múzeum: helytörténeti gyűjtemény múzeum: emlékmúzeum, kiállítóhely Fórum Kiállítás 9400 Sopron, Új utca 1. Soproni Horváth József Gyűjtemény 9400 Sopron, Hátsókapu 2. műemlék: lakóház Gambrinus - Ház 9400 Sopron, Fő tér 3. műemlék: lakóház Fabricius - Ház 9400 Sopron, Fő tér 6. múzeum: emlékmúzeum Fabricius - Ház 9400 Sopron, Fő tér 6. templom: templom Szentlélekplébániatemplom 9400 Sopron, Szentlélek utca 2. templom: templom Szent György Templom 9400 Sopron, Szent György utca 7. múzeum: szakgyűjtemény Erdészeti Gyűjtemény 9400 Sopron, Templom utca 4. templom: templom Szeplőtelen Fogantatás Templom 9400 Sopron, Orsolya tér 2. templom: templom Szent Imre Templom 9400 Sopron, Révai Miklós utca 1. műemlék: egyéb Városháza 9400 Sopron, Fő tér 1. templom: templom Szent Júdás Tádé Templom (Domonkos Templom) 9400 Sopron, Széchenyi tér 4. műemlék: egyházi épület Káptalan Terem 9400 Sopron, Templom utca 1. múzeum: helytörténeti gyűjtemény Zettl-Langer Gyűjtemény 9400 Sopron, Balfi utca 11. 84

SZABADIDŐS AKTIVITÁSOK INFRASTRUKTÚRÁJA (Készült a Tourinform Sopron adatbázis alapján) BAKANCSOS túrák Soproni hegység Natúrpark 9400 Sopron, Honvéd u. 1, 30/929-12-04 www.sopronihegyseg.hu taschner@sopronihegyseg.hu Tanösvények és túrák: Károly-kilátó túra (2,5 km) Ciklámen tanösvény (6 km) Gyöngyvirág tanösvény (3,5 km; 8 bemutató állomás) Kövi benge tanösvény Mithras-barlang Felsőrákos www.fertorakosikirandulas.hu Tel.: 99/355-409 Tel.: 20/9211-493 Fertő Hanság Nemzeti Park Fertő Hanság Nemzeti Park Igazgatóság 9435 Sarród, Rév Kócsagvár Pf.: 4. Tel.: 99/537-620, 537-622, www.ferto-hansag.hu fhnpinfo@fhnp.kvvm.hu Szabadidős tevékenység kínálata: erdei iskolákat, vezetett séták és kirándulások, oktatás, madárles, lovaskocsikázás, kenu- és kerékpáros túrák szervezése, kerékpárkölcsönzés. KERÉKPÁROZÁS KERÉKPÁRÚT KERÉKPÁRBOLTOK ÉS SZERVIZEK Kerékpárút a Fertő Hanság Nemzeti Park védőzónájában BCA kerékpárszaküzlet és szerviz Fricikli kerékpárbolt és műhely Kétkerék Sport és Kiindulópont: Fertőszéplak, a Fertőtáj Világörökség titkársága 9400 Sopron, Lackner K. u. 10. 99/524-341 bcakerekpar@chello.hu 9400 Sopron, Balfi u. 59. 99/325-021 www.fricikli.hu fricikli@chello.hu 9400 Sopron, Rákóczi u. 14. 99/340-431 www.fertotaj.hu 85

KERÉKPÁR- KÖLCSÖNZÉS LOVAGLÁS KIJELÖLT LOVASTÚRA ÚTVONAL LOVAS TURISZTIKAI SZOLGÁLTATÓK LOVASBOLT VÍZPARTI ÜDÜLÉS: szerviz Tóth és Fia kerékpárbolt és műhely Tóth és Fia kerékpárbolt és műhely Ráspi kerékpárkölcsönző Turisztikai központ Ilonamajor Széchenyilovasiskola Vadon Lovasklub, Kurszán - Kende, Nóniusz Lovasbolt www.ketkerek-sport.hu info@ketkerek-sport.hu 9400 Sopron, Bécsi u. 13. 99/334-001 tothesfia@gmail.com 9400 Sopron, Bécsi u. 13. 99/334-001 tothesfia@gmail.com 9421 Fertőrákos, Fő u. 76. 99/355-439 Horváth Józsefné raspi@raspi.hu 9400 Sopron, Deák tér 99/505-438 (szezonális nyitva tartás) turisztika@prokultura.hu (17 km) Ágfalvától a Pisztrángos tó érintésével Brennbergbányán és Görbehalmon vezet keresztül. Hidegség 99/532-210 www.ilonamajor.hu info@ilonamajor.hu Sopron Nagycenk, Dózsa krt. 52. 99/360-196, 20/465-46-71 nemethnagycenk@axelero.hu Ágfalva, Magyar u. 25. 99/330-925, 30/216-02-69 hotel@hotelvadvirag.hu Harka 20/466-59-35 www.lovasijaszateshagyomany.hu info@lovasijaszateshagyomany.hu 9400 Sopron, Ógabona tér 20. 30/996-44-46 noniusz@chello.hu HORGÁSZAT Horgászhelyek A tavak és csatornák horgászhelyei Fertő-tó, Rákos-patak csatorna, Kis- és Nagy-Tómalom, Ibolya-, Szalamandra-, valamint a Fehér úti tó ponty, kárász, keszeg, süllő, csuka, angolna halfajokban bővelkednek. HORGÁSZBOLTOK ÉS ENGEDÉLYEK Sopron és Vidéke Horgász Egyesület 9400 Sopron, Csengery u. 55. 9401 Sopron, Pf. 165. 99/334-148 30/527-70-01 86

SÉTAHAJÓZÁS VITORLÁS SZÖVETSÉGEK ÉS EGYESÜLETEK A Fertő tavon a hazai és nemzetközi vitorlásfutamokat májustól szeptemberig rendezik meg. KENUTÚRA VEZETÉS VÍZPARTI FÜRDÔHELYEK USZODA ÉS STRANDFÜRDŐ Pisztráng Horgász Egyesület Angel Shop Horgászbolt Milo Horgászüzlet Fertő Tavi Hajózási Kft. Drescher Hajózási Kft. Fertő Tavi Vitorlás Szövetség Fertő Tavi Vitorlázó Egyesület Fertő Tavi Túravitorlázó Egyesület Szigethi Fertő Hanság Nemzeti Park Igazgatóság Na-Túra 2000 Bt. Tómalom-Fürdő Fertő tavi vízitelep Lövér Fürdő Csík Ferenc uszoda Sá-Ra Termál Kft. Petőházi strand 9400 Sopron, IV. László kir. u. 8. 99/318-292 9400 Sopron, Várkerület 57. 99/318-514 (horgászengedély) 9400 Sopron, Lackner K. u. 48. 99/334-999 9421 Fertőrákos, hajókikötő 99/355-165 www.fertohajo.hu fertohajo@gmail.com 9400 Fertőrákos, hajókikötő 99/355-361 www.fertotavihajoutak.hu fertotavihajoutak@gmail.com 9400 Sopron, Ferenczy J. u. 2. 20/918-56-50 9494 Balf, Pilerin u. 30. 30/957-53-34 hollo.gabor@sopronlift.hu 99/511-570 9400 Sopron, Zárányi u. 44. 99/323-537 9400 Sopron, Lővér krt. 57. 30/959-10-24 www.szigethi.hu szigethi@szigethi.hu 9435 Sarród, Kócsagvár 99/537-520 www.ferto-hansag.hu fhnpiinfo@fhnp.kvvm.hu 9400 Sopron, Várkerület 59. 30/986-64-88 www.na-tura.hu na-tura@na-tura.hu 9400 Tómalom 99/312-893 9421 Fertőrákosi öböl 99/355-340 www.sopviz.hu 9400 Sopron, Lövér krt. 82. 99/513-423 www.sopviz.hu 9437 Hegykő, Fürdő u. 5. 99/540-220 www.saratermal.hu, info@saratermal.hu 9443 Petőháza, Kinizsi u. 50. 99/380-923 87

TERMÁLFÜRDŐ EGYÉB REKREÁCIÓ KALANDPARK TERRAIN SÉTAPÁLYÁK, ERDEI TORNAPÁLYA, FUTÓPÁLYÁK MOTOCROSS SPORTLÉTESÍT- MÉNYEK TENISZ PAINTBALL-ARÉNA Balfi gyógyfürdő Petőházi Termálfürdő SÁ RA Termál Kft. Lővér Kalandpark Soproni Gyermekés Ifjúsági Tábor, Erdô Háza Nagycenki motocross-pálya, SC Sopron MKB Aréna Kurucdombi Sporttelep SVSE sporttelep Tornacsarnok SVSE Sporttelep (fedett) Hotel Szieszta Hotel Sopron teniszpálya 9494 Balf, Fürdő sor 8. 99/314-060 www.gyogyfurdobalf.hu informatika@sopronreha.eu 9443 Petőháza, Kinizsi u. 50. 99/380-923 9437 Hegykő, Fürdő u. 5. 99/540-220 www.saratermal.hu Sopron, Lővér körút (Károly kilátói parkoló) 70/396-70-80 loverkalandpark@gmail.com Soproni-hegység 9406 Sopron, Brennbergi út 99/506-210 www.tabor.sopron.hu tabor@sopron.hu Nagycenk, Pereszteg 9400 Sopron, Káposztás u. 4. 99/353-939 www.sopronsport.hu 9400 Sopron, Lackner K. u. 48. 99/311-250 www.mkbarenasopron.hu 9400 Sopron, Kuruc krt. 2. 99/335-664 9400 Sopron, Lövér krt. 1. 99/349-124 9400 Sopron, Paprét 27. 99/349-039 9400 Sopron, Lövér krt. 1. 99/349-124 9400 Sopron, Lövér krt. 74. 99/314-260 www.hotelszieszta.hu 9400 Sopron, Fövényverem 7. 99/512-261 www.hotelsopron.hu info@hotelsopron.hu 9492 Fertőhomok 20/939-1036 Facebook: Painballsport Sopron 88

NYÁRI BOBPÁLYA 9400 Sopron, Bécsi domb Nyitva: április november Tel.: 20/433-3505 www.bobozas.hu sopron@bobozas.hu BILIÁRD-TEKE-SQUASH SÍ-, SNOWBOARD- KORCSOLYA- KÖLCSÖNZÉS Steven s Biliárd Pin's Bowling Sörözô, squash pályák Mega Sportközpont, squash pályák Szenko Sport Magyar Extrém Sport Club Sunsport 9400 Sopron, Lackner K. u. 48. 9400 Sopron, Lackner K. u. 48. 99/349-327 9400 Sopron, Pozsonyi u. 2. 99/326-779 megasport@freemail.hu 9400 Sopron, Lövér krt. 26. 99/523-723 9400 Sopron, Petőfi tér 70/409-63-55 www.mesc.hu 9400 Sopron, Kertvárosi u. 20. 89

A KÖZLEKEDÉSI FEJEZET MELLÉKLETEI MELLÉKLETEK: 1. FORGALOMSZÁMLÁLÁSI ADATOK 2012. (Évi átlagos napi forgalom 2012.) 2. GYALOGOS KÖZLEKEDÉSI HÁLÓZATOK TÉRKÉPE A KERÉKPÁROS ÉS GYALOGOS TURISTAUTAKKAL KIEGÉSZÍTVE 3. A VASÚTHÁLÓZAT GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYÉT ÉRINTŐ ELEMEINEK SZAKASZAI A FERTŐ VILÁGÖRÖKSÉGI TERÜLETEN 1 4. AZ ORSZÁGOS ÉS TÉRSÉGI KERÉKPÁRÚT-HÁLÓZAT GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYÉT ÉRINTŐ ELEMEINEK SZAKASZAI A FERTŐ VILÁGÖRÖKSÉGI TERÜLETEN 5. VIZIKÖZLEKEDÉS 6. FORRÁSOK, FELHASZNÁLT ELŐZMÉNYEK ÉS IRODALOMJEGYZÉK 1 A 2 4. sz. mellékleteket a Győr-Moson-Sopron megyei TrT alapján állítottuk össze: a Győr-Moson-Sopron Megye Önkormányzata Közgyűlésének 12/2010. (I. 17.) számú rendelete a Győr-Moson-Sopron Megyei Területrendezési Tervről szóló 10/2005. (VI. 24.) számú rendelet módosításáról 1/2 1/8.sz. mellékleteinek kivonatolásával 90

MELLÉKLETEK: 1. FORGALOMSZÁMLÁLÁSI ADATOK 2012. (Évi átlagos napi forgalom 2012.) (Forrás: Magyar Közút Nonprofit ZRt.: Az országos közutak 2012. évre vonatkozó keresztmetszeti forgalma; Az országos közúthálózat átlagos napi forgalma 2013.) 1.1. Főutak /ÁNF 2012./: 91

1.2. Mellékutak /ÁNF 2012./: 92

2. GYALOGOS KÖZLEKEDÉSI HÁLÓZATOK TÉRKÉPE A KERÉKPÁROS ÉS GYALOGOS TURISTAUTAKKAL KIEGÉSZÍTVE 93

3. A VASÚTHÁLÓZAT GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYÉT ÉRINTŐ ELEMEINEK SZAKASZAI A FERTŐ VILÁGÖRÖKSÉGI TERÜLETEN 2 2.1 Tervezett nagysebességű vasútvonal - - (nem érinti) - -- - 2.2. A transzeurópai vasúti áruszállítási hálózat részeként működő országos törzshálózati vasútvonalak Győr - Sopron - (Ausztria) 2.3. Egyéb országos törzshálózati vasútvonalak Fertőszentmiklós - (Ausztria) 2.4. Vasúti mellékvonalak - - 2.5. Keskenynyomtávú vasútvonal -- Fertőboz - Nagycenk 4. AZ ORSZÁGOS ÉS TÉRSÉGI KERÉKPÁRÚT-HÁLÓZAT GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYÉT ÉRINTŐ ELEMEINEK SZAKASZAI A FERTŐ VILÁGÖRÖKSÉGI TERÜLETEN 3.1. Az Országos kerékpárút törzshálózatból: 9. Dunántúli határmenti kerékpárút szakaszok közül: 9.I: Fertőhomok - Fertőrákos - (Ausztria) 9.J: Sarród - (Ausztria) 3.2. A Térségi kerékpárút-hálózatokból -- (Ausztria) - Sopron - Sopron (Balf) -- Fertőd - Agyagosszergény - Vitnyéd - Kapuvár - Osli - - Lébény - Öttevény - Abda - Győr -- Fertőd (Tőzeggyármajor) - Kapuvár - - (Vas megye) -- Fertőd (Tőzeggyármajor) - (Ausztria) -- Nagycenk - Sopron (Balf) -- Fertőboz - Nagycenk 2 A 2 4. sz. mellékleteket a Győr-Moson-Sopron megyei TrT alapján állítottuk össze: a Győr-Moson-Sopron Megye Önkormányzata Közgyűlésének 12/2010. (I. 17.) számú rendelete a Győr-Moson-Sopron Megyei Területrendezési Tervről szóló 10/2005. (VI. 24.) számú rendelet módosításáról 1/2 1/8.sz. mellékleteinek kivonatolásával 94

-- Hidegség - Nagycenk - (Ausztria) -- Fertőd - Csapod 5. VIZIKÖZLEKEDÉS 4.1. Nemzetközi és országos jelentőségű vízi utak Győr-Moson-Sopron megyét érintő szakaszai a Fertő világörökségi területen A vízi út neve A szakasz (fkm fkm) A vízi út osztálya Fertő tó -- II 4.2. Győr-Moson-Sopron megyei Kikötők - a Fertő világörökségi területen Közforgalmú nemzetközi és országos jelentőségű kikötő: - - Személyforgalmi kikötő: Fertőrákos. 6. FORRÁSOK, FELHASZNÁLT ELŐZMÉNYEK ÉS IRODALOMJEGYZÉK - GyMSm.TrT: Győr-Moson-Sopron Megye Önkormányzata Közgyűlésének 12/2010. (I. 17.) számú rendelete a Győr-Moson-Sopron Megyei Területrendezési Tervről szóló 10/2005. (VI. 24.) számú rendelet módosításáról - OTrT: az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi VI. törvény - Magyar Közút Nonprofit ZRt. (http://internet.kozut.hu/lapok/forgalomszamlalas ): - Az országos közutak 2012. évre vonatkozó keresztmetszeti forgalma; Az országos közúthálózat átlagos napi forgalma 2013. - A közúti forgalom figyelemmel kísérése 2010.; Az országos közutak 2010. évre vonatkozó keresztmetszeti forgalma - Fertő Neusiedlersee Kultúrtáj Világörökség Kezelési Terve; Vienna, Budapest, Eisenstadt, Fertőd, November 2003. Készítették: Stadtland AVL, Bécs, - VÁTI KHT, Budapest - https://maps.google.com/maps 2013. - GYMS megye nyugati részének közúthálózati térképe 2009. (forrás: KHEM: in: http://roads.attus.hu/road_plans/kozut.html) - Fertő-Hanság Nemzeti Park Térsége Területrendezési Terve, Megalapozó tervi munkarészek: Szakági összefoglaló 1998. (Urbanitás Pestterv Kft, Gen. Tervező: Burányi Endre) - Somfai András: a GyMS megyei mellékúthálózat fejlesztése ( program ajánlat 2002.) - Víz Keretirányelv hazai megvalósítása - Vízgyűjtő- gazdálkodási Terv; 1-2 Rábca és a Fertő /közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság; 2010. április/ - Fertő Hanság NP Kezelési terv MAD munkaanyag (Készítő: Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság 2008 -.) 95

- Az osztrák magyar Fertõ térség fenntartható közlekedése Megvalósíthatósági Tanulmány 2003.október hó. /MVT/ Hiv.sz.: HU001503-29/2 (Projekt menedzser: Reischl Gábor (FH-NP Ig.); Projekt koordinátor: Dr Csemez Attila); forrás: http://www.westpa.hu/cgibin/rhti/dokutar/dokulist_guest.cgi?mode=1&parentid=68 96

VÍZGAZDÁLKODÁS /AZ ALÁBBI FEJEZET ÖSSZEFOGLALÓ ANYAGA A MAD I. KÖTET 4.5. FEJEZETÉBEN TALÁLHATÓ/ 4.5. Vízgazdálkodás és a vízgazdálkodással összefüggő tevékenységek nád- és halgazdálkodás, tógazdálkodás- komplex tóhasználat hatásai - TELJES ANYAG - A Fertő kultúrtáj világörökségi terület vízgazdálkodási szempontból a Dunai vízgyűjtő Rábca Fertő részvízgyűjtőjének vízrajzi szempontból egyedi, különleges része, amelyet egy Európában egyedülálló sekély sós állóvíz, a Fertő tó és ennek feltöltődött mederzónájában kialakult nagykiterjedésű nádas jellemez. A nádas zóna és a hozzá csatlakozó parti sáv vízgazdálkodási szempontból jelentős antropogén beavatkozások nyomait mutatja, ezek legszembeszökőbb eredménye a csatornák sűrű hálózata, amelyek sajátos rajzolata összetéveszthetetlen képet alkot minden felülnézeti vetületen: akár a légi- és űrfelvételeken, akár a morfológiai vízrajzi térképeken. Azt a tényt, hogy a világörökségi terület táji vízgazdálkodási szempontból egy nagyobb morfológiai egység része, alátámasztja a felszíni vízhálózatokat bemutató alábbi kartogram is, amely jól szemlélteti a tóparti nádas csatornarendszerhez hasonló struktúra kiterjedését a tótól délkeletre elterülő Hanság irányába. Táji természetföldrajzi szempontból a vonatkozó számos kutatás és az ezekből levont következtetések ismertetése nélkül is egyértelmű, hogy a Fertő - Hanság egységet képez, nemcsak vízrajzi, hanem tágabban értelmezett morfológia szempontból is. Ez az egység legnyilvánvalóbban táj- és természetvédelmi szempontból manifesztálódik, nemcsak szervezeti intézményi, hatósági szinten (Fertő Hanság Nemzeti Park és annak Igazgatósága), hanem a táj- és természetvédelem gyakorlati szintjén is. Az alábbi ábra a (magyar oldali) világörökségi terület és közvetlen környékének vízhálózatát szemlélteti: 97

1. ábra: felszíni vízhálózat A fenti térkép sűrű csatornahálózatokat bemutató rajzolata alapján is nyilvánvaló a Fertő Hanság medence vízrajzi egysége és különlegessége. A Fertő Hanság nyugati részének a világörökségi szinten is védett részterületnek - további sajátossága maga a Fertő- tó, amely Európa ötödik legnagyobb tava, a legnyugatibb kontinentális síkvidéki sós tó, sztepptó. A Fertő-tó zárt (lefolyástalan) tó - a csapadék és a hozzáfolyás kisebb, mint a párolgás -, ezért jellemző rá a feltöltődés, iszapolódás, elsósodás, szikesedés. A Fertő tó Közép Európa legnagyobb szikes (sós vizű) tava, és mint ilyen, egy unikális adottsága Európa Kárpátoktól nyugatra fekvő kontinens részének, legfőbb természeti attribútuma a Fertő/Neusiedlersee Kultúrtáj Világörökségi Területnek. Kiemelt fontosságú ezért is a terület Fertő tóra és Fertő medencére vonatkozó vízgazdálkodási, vízügyi állapotjellemzőket és hatásokat leíró, elemző, értékelő és prognosztizáló előzmények megismerése, örökségvédelmi összefüggéseinek feltárása és alkalmazása, hasznosítása a kezelési tervben. A világörökségi terület jelenlegi Kezelési Terve (készítették: stadtland/avl Vienna; VATI Kht Budapest; - Bécs, Budapest, Eisenstadt, Fertőd, 2003. november) a terület természeti értékei között első helyen említi a Fertő tavat és környezetét. A 2.2.6.1.sz. fejezetében írt 98

természetföldrajzi összefoglaló értékelés kiemeli, hogy Európában szinte egyedülálló az a sűrűség, amely a tájképi értékek és biodiverzitási mutatók ilyen kis területen való koncentrált megjelenéséből adódik. A fejezet vízgazdálkodással összefüggő főbb megállapításait idézzük (a kihagyásokat kipontozással, kiemeléseinket félkövér dőlt betűvel jeleztük): A Fertő igazi sztyepptó, az Eurázsián végighúzódó sztyepptó-láncolat legnyugatibb tagja. A tó medencéjét nyugatról a Lajta- és a Rozália-hegység, valamint a Rust-Balfi-dombság keretezi, amely délen a Bozidombvidékben folytatódik. Ez utóbbi már igen alacsony dombság, kelet, délkelet felé pedig a medence nyitott. A Fertő-tótól keletre, a Fertőzugban az Ősduna hordalékkúpján mintegy 40 lefolyástalan, sekély szikes tó van, túlnyomórészt osztrák területen, de Fertőújlaknál ez a geomorfológiai egység átnyúlik Magyarországra is. A Fertőmenti-dombságtól nyugatra a Soproni-medencén túl már az Alpokaljához tartozó Soproni-hegység tömbjét találjuk és tiszta időben az Alpok nyáron is hóval fedett keleti nyúlványai is látszanak, amelyek a tóparttól alig 70 km-nyire kezdődnek. Kis területen tehát megtalálhatóak az egymástól éghajlatában és élővilágában egyaránt jelentősen eltérő geográfiai és biogeográfiai elemek: a kontinentális, síksági sztyepptó; a szubmediterrán dombság xerofil vegetációval; a dealpin középhegység és a magashegység. Ez a tájképi sokszínűség, a biodiverzitás igen kis területen megmutatkozó rendkívüli változatossága Európában egyedülálló. A Kárpát-medencében nagyon sok fertő elnevezés van. Legnagyobb közülük maga a Fertő-tó. A fertő itt olyan állóvizet jelent, amelyet a következők jellemeznek: a tavi elöregedés előre haladott állapota, feltöltődöttség, iszaposság, sekélység, a víz szélsőséges felmelegedése nyáron, ill. teljes átfagyása télen, stb. A nagymértékben változó vízellátás miatt a tó mérete az idők során szélsőséges variációkat mutatott. A vízháztartást elsősorban a klimatikus viszonyok szabályozzák. A tó vízgyűjtő területe mintegy 900 km 2, víztömege magas vízállás esetén mintegy 320 km 3. A vízbevitelt a csapadék és olyan folyócskák biztosítják, mint a Wulka és a Rákosi patak,. A csapadék a teljes vízbevitel kb. 80%-át jelenti, míg a kisebb felszíni folyók, patakok 20%-ot biztosítanak. A felszín alatti vizek bevitele elhanyagolható. A víz 90%-a párolgással távozik, és kb. 10%-a mesterséges vízkivétellel, a Hansági Főcsatorna/Eisenkanal révén. A klimatikus tényezők közvetlen és azonnali hatással vannak a vízállásra, amely következésképpen igen szélsőségesen változik. A környék rendkívül sík adottságainak következtében a vízszint 10 cm-es változása 20 km 2 -rel változtatja meg az elárasztott terület nagyságát. A Fertő-tó általános limnológiai szempontból a tavi elöregedés (feltöltődés) előrehaladott stádiumában lévő, szélsőségesen sekély tó. Nádasai nemcsak partszéli sávként, hanem a tó közepe illetve középvonala felé is szabálytalan alakulásokkal benyúlnak. Ezáltal a nyíltvízi terület kisebb-nagyobb területrészekre, öblökre, sőt teljesen a nádasba zárt kisebb belső tavak -ra is tagolódik. Partszéli nádasai különösen a déli tórészen rendkívüli szélességűek, helyenként a 6 km-t is meghaladják. A tó Ny-i partvonalát is viszonylag széles nádas-öv kíséri,. A nádasok gyors területi növekedése a terület vízrendezésével, a vízszint állandósításával hozható összefüggésbe. A munkálatok már a VI. században elkezdődtek a Sarród és Pomogy (Pamhagen) közötti útépítéssel. A jelentősebb változások a I. században kezdődtek meg, a Hanság csatornázásával, amely elzárta a Fertő-tavat édesvízi mocsarától. 1912-re megépült a Pomogytól Hegykőig húzódó körgát, amely megakadályozza az erős és uralkodó ÉNy-i szelek idején bekövetkező vízlengés hatására a Sarród- Mekszikópuszta térségében található, változó vízborítású mocsár, illetve szikes gyepek természetes elöntését. Az eredeti állapot részleges helyreállítását célzó élőhelyrekonstrukció 1989-ben kezdődött meg. A víz hőmérséklete és sekélysége következtében viszonylag gyorsan követi a levegő hőmérséklet-változásait, nyáron a felső 10 cm-es rétegben egyes részeken eléri a 30 C-ot. A könnyen felkavarodó üledékrészecskék 99

miatt a víz átlátszósága a nagy nyíltvízi területeken csekély. A szélvédettebb vízrészeken ezért az intenzívebb fény- és hőhatás az üledék felszínéig is könnyen lejut. A tó vize nátrium-magnézium-hidrogénkarbonát-(szulfát) jellegű szikes víz, a ph érték 7,7 és 9,5 közötti. Össz-sótartalma kelet felé növekszik, átlagosan 1700 mg/l. A kémiai jellemzők a tó vizében térben és időben változatosak és változékonyak. Az oldott oxigén-tartalom is igen eltérő: míg pl. a nyíltvízi területeken kielégítő, sőt, gyakran a telitettséget is eléri, addig ugyanazon időpontban a nádasokba zárt vízterületeken igen szegény, időleges oxigénhiánnyal. A vízgazdálkodási témakör legszélesebb körű áttekintését nyújtja a Magyar Kormány megbízásából elkészített legutóbbi (2010.) térségi Vízgyűjtő Gazdálkodási Terv (VGT), amely az európai Víz Keret Irányelv (VKI) hazai megvalósításának elemző és programozó alapdokumentuma. Első lépésben ennek áttekintését végeztük el, a kivonat késztése során a nagyobb térség (Rábca Fertő részvízgyűjtő) leszűkítésére törekedve. A VGT alábbi kivonata a legfontosabb általános szakterületi információk mellett a Fertő tó szűkebb térségére vonatkozó konkrétumokat emeli ki. 4.6.1. A Rábca és a Fertő Vízgyűjtő- Gazdálkodási Terv kivonata / Víz Keretirányelv hazai megvalósítása - Vízgyűjtő- gazdálkodási Terv; 1-2 Rábca és a Fertő /közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság; 2010. április/ A terv örökségvédelmi kezelési tervi szempontból releváns része elsődlegesen a lényegét összefoglaló 8. (Intézkedési program) és másodlagosan a kontextusba helyező 9.(Kapcsolódó programok és tervek) fejezete. Az intézkedési program (8.) 2015-ig, 2021-ig illetve 2027-ig határoz meg feladatokat a szakágban, oly módon, hogy egyúttal a helyzetértékelés összefoglalását is tartalmazza. E fejezetek Fertő térségre koncentráló kivonatát tartalmazza a vízgazdálkodási fejezet első része (a kihagyásokat kipontozással :, a kiemeléseket dőlt félkövér betűtípussal jeleztük). VGT.: 8 Intézkedési program: A VGT távlati, stratégiai céljai A Víz Keretirányelv (VKI) alapcélja, hogy olyan keretet adjon a vizek védelmének, amelyet a VKI 1. cikkelye meghatároz... A VKI itt felsorolt céljai és hazai vizek jó állapotának elérésére illetve megőrzésére vonatkozó intézkedések alapján meghatározható egy olyan távlati stratégiai célrendszer, amely egyrészt egy vízgazdálkodási politika alapját jelentheti, másrészt alárendelve a jó állapotra vonatkozó átfogó célnak jelzi, hogy az intézkedések hatására a vízgazdálkodásban milyen állapotokat akarunk 2027-ig elérni. A VKI és a VGT fő célja az összes víztest jó állapotának elérése. A jó állapot itt természetesen minden olyan állapot jellemzőt fed, amit célkitűzésként előírtunk (a potenciálként megnevezettek is), és emellett azt is jelenti, hogy a védett területek sem károsodnak vizekre visszavezethető emberi eredetű okok miatt. A jelentős vízgazdálkodási problémák okainak csökkentésére vagy megszűntetésére intézkedéseket kell kidolgozni. Az intézkedések programja tartalmazza a VKI céljainak megfelelően a vízfolyásokra, állóvizekre és 100

felszín alatti vizekre, valamint a védett területekre vonatkozó környezeti célkitűzések eléréséhez szükséges szabályozási, műszaki ( ), finanszírozási, intézményrendszeri feladatokat. Az intézkedések tervezése (egyeztetése) különböző léptékben történt:. A Duna-vízgyűjtő magyarországi részére készült vízgyűjtő-gazdálkodási terv amely e terv alapját képezi valamennyi intézkedést tartalmazza, részletesen bemutatja az intézkedések szabályozási hátterét és az intézmény-fejlesztéssel foglalkozó intézkedéseket, valamint összefoglalja az intézkedések víztest szintű alkalmazásának országos szintű jellemzőit, beleértve a finanszírozást is. Az intézkedések programja iteratív szakmai és társadalmi egyeztetési folyamat eredményeként alakult ki. A környezeti célkitűzések és az intézkedések alapja az intézkedések víztestenként kialakított listája, amely az állapotjellemzőkre (minősítésre), a nem megfelelő állapotot (problémát) kiváltó okokra (terhelésekre és igénybevételekre), a felszíni vizek esetén a mesterséges vagy erősen módosított jellegre, valamint az intézkedések hatékonyságára vonatkozó információk együttes figyelembevételével alakult ki, és tartalmazza az intézkedések ütemezését 2015-ig, 2021-ig és 2027-ig ( ). Az intézkedések tartalmának és víztestenkénti alkalmazásának véglegesítésében kiemelt szerepe volt a többszintű társadalmi egyeztetés folyamatának ( ). A VGT koncepcionális terv, a víztestenként megadott intézkedések teljes körű alkalmazásával a kitőzött célok nagy valószínűséggel elérhetők. Kiemelt jelentősége a 2015-ig tervezett intézkedéseknek van. A terv koncepcionális jellegéhez igazodóan a 2015 utánra tervezett intézkedések indikatív jellegűek, azt jelzik, hogy az azonosított problémákat várhatóan milyen típusú és mennyiségű intézkedéssel lehet megoldani. A megvalósítás kiegészítő vizsgálatokat igényelhet. Egyedi vizsgálatok, mérlegelés, megvalósíthatósági tanulmányok alapján a konkrét beavatkozások a tervben szereplő intézkedésektől eltérhetnek, feltéve, ha igazolható, hogy a célokat hatékonyabban el tudják érni. Másfelől a terv 2015. évi, majd 2021. évi felülvizsgálata során az intézkedések pontosíthatók. 8.1 Tápanyag és szervesanyag terhelések csökkenteset célzó intézkedések A tápanyag és szervesanyag terhelések csökkentését célzó intézkedések a kommunális és ipari szennyvízbevezetések, illetve a talajba szikkasztott szennyvizek; a zöldség- és gyümölcsültetvényekről, valamint az intenzíven művelt szántóföldekről történő bemosódás (beszivárgás, erózió és belvíz levezetés); a pontszerű (potenciális) szennyezőforrásként jelentkező állattartó telepek; az üledékből származó belső terhelés, illetve az átfolyásos és oldaltározók halászati hasznosításából származó tápanyag bevitelt mérséklő intézkedéseket foglalja magában. Az alegység területén a felszíni víztestek közül 4 db éri el tápanyag szempontjából a jó állapot követelményeit (6 db nem). Szervesanyag szempontjából minden vízfolyás eléri a jó állapotot. A nem jó állapot javítására a vízgyűjtőn és a vízpartok közelében végzett mezőgazdasági termelésből, a kommunális szennyvíz és szennyvíziszap elhelyezéséből, a települések belterületéről, állattartó-telepekről, hulladéklerakókból, halászati és horgászati hasznosítású állóvizekből származó nitrogén-, foszfor és szervesanyag terhelések csökkentése jelent megoldást. 8.1.1 Településekről összegyűjtött kommunális szennyvizek elvezetése, tisztítása, elhelyezése A felszín alatti vizek szennyezésének, illetve a közegészségügyi kockázatoknak csökkentése érdekében szükséges a szennyvizek megfelelő gyűjtése és kezelése valamely gazdaságosan megvalósítható szennyvízelhelyezési móddal, beleértve a szennyvíziszapok ártalommentes elhelyezésének biztosítása is. A szennyvizek elvezetése és befogadóba történő bevezetése során figyelembe kell venni a befogadó, elsősorban felszíni víz terhelhetőségét, különösen a kis vízhozamú, lassú folyású, és/vagy időszakos alegység alatt a továbbiakban a Rábca Fertő részvízgyűjtő terület értendő (ennek Fertői részterületére koncentrál a fejezetben szerkesztett kivonat) 101

vízfolyásoknál, melyek a koncentrált terhelésre különösen érzékenyek. Körültekintően kell eljárni, mert ez az intézkedés jórészt az egyetlen, amelynek a VKI szempontjából kedvezőtlen hatásai is lehetnek, hiszen a terhelést, ha kisebb mértékben is jellemzően egyik víztestről a másikra helyezi át. Az intézkedések hozzájárulnak a tápanyag és szervesanyag terhelések mérsékléséhez a megfelelő szabályozási környezet kialakításával, amelyek költséghatékonyak és gazdaságosak, és biztosítják a létrehozott rendszerek hosszútávú és biztonságos fenntartását. Felelősök: KvVM, ÖM. Végrehajtásban érintettek: - víziközművek (szolgáltatók, önkormányzatok, állam, mint tulajdonos) - szennyvízkibocsátó (lakosság, ipar) - szennyvíziszap hasznosítók (mezőgazdasági, energiaipar, közszolgáltatók stb.) a) jelenleg érvényben lévő intézkedések Szennyvíz Program (Szennyvíz irányelv): Az EU által kötelezően előírt Irányelv célja, hogy megoldja a 2000 lakos-egyenértéknél (LE) 23 nagyobb települések csatornázását és megfelelő szennyvíztisztítását. A kibocsátóknak technológiai, területi és egyedi határértékek alapján meghatározott tisztítási követelményeknek kell megfelelniük. A Szennyvíz Program megvalósítása a felszín alatti vizek szempontjából kedvező hatású, hiszen a csatornázási arány növekedésével, illetve a gazdaságtalanul csatornázható területeken az egyedi szennyvízelhelyezés, kisberendezések elterjedését követően a szakszerűtlen szikkasztásból származó nitrogén- és egyéb szennyezőanyag-terhelés jelentősen csökkenthető. A felszíni vizek esetében a Szennyvíz Program hatását tekintve két ellentétes tendencia érvényesül: (a) a nagy kibocsátók megszűnnek, vagy terhelésük jelentős mértékben csökken és (b) a szennyvíz rendszerek bővítésével és újak létesítésével a bevezetett tisztított szennyvíz mennyisége folyamatosan növekszik. Ez utóbbi - még a szennyvíz tisztítása ellenére is - növeli a felszíni vizek terhelését és esetenként akadályozhatja a jó ökológiai állapot elérését. A megállapítás különösen érvényes a kis vízhozamú, vagy időszakos vízfolyásoknál, melyek a koncentrált terhelésre különösen érzékenyek. A Szennyvíz Program részeként, az elavult telepeknek a korszerűsítése és ily módon a felszíni vizek terhelésének csökkentése, az egyik legfontosabb feladat. 2015-ig a program megvalósul, de figyelembe kell venni a csatornadíjakra való hatást, a fizetőképességi problémák kezelésére megoldást kell találni. Környezetminőségi határértékek nitrátra (FAV Irányelv): Az EU által kötelezően előírt Irányelv célja, hogy a felszín alatti vizeket megvédje a szennyezésektől és az állapot romlásával szemben. A direktíva a felszín alatti víz nitrát tartalmára minőségi előírást határoz meg, amely maximum 50 mg/l lehet, és egyben megtiltja a szennyezőanyag-koncentráció jelentős és tartós emelkedését. A jogharmonizáció 2008-ban megtörtént. Szennyvíz-iszap mezőgazdasági felhasználásának szabályozása (Szennyvíz-iszap Irányelv): A mezőgazdaságban csak megfelelően kezelt szennyvíziszap helyezhető el, a jogszabályban meghatározott módon, mértékben és területen. A Szennyvíz Program alapján ugyanakkor gondoskodni kell a 23 Lakosegyenérték (LE): A település egy lakosa egy lakosegyenértéket képvisel. Mivel azonban a keletkező szennyvíz nem csak emberi (lakossági), de ipari vagy intézményi eredetű is, szükség van ezeknek a szennyezőforrásoknak a számszerűsítésére is. A becsült ipari és intézményi szervesanyag terhelést az egy lakosra jutó biológiai oxigénfogyasztással osztják, és ezt, mint lakosegyenértéket hozzáadják a lakosszámhoz. 102

szennyvíztisztító telepekről kikerülő kezelt szennyvíziszap minél nagyobb arányú hasznosításáról, illetve ártalommentes elhelyezéséről. A szennyvíziszapok megfelelő elhelyezése és hasznosítása jövőben kulcsfontosságú feladat lesz, hiszen a lerakás lehetősége a vonatkozó hulladékos szabályok szerint megszűnik. A közeljövőben a Szennyvíz Program előrehaladása következtében a szennyvíziszap mennyisége egyre nagyobb mértékben növekedni fog, miközben a mezőgazdasági felhasználás lehetősége egy bizonyos ponton túl korlátozott. Egyedi Szennyvízkezelés Nemzeti Megvalósítási Programja (további alapintézkedés): A felszín alatti vizek jó állapotának eléréséhez szükséges az Szennyvíz Irányelvben meghatározott kötelezettségek között nem szereplő 2000 LE érték alatti agglomerációkban keletkező szennyvizek egy részének megfelelő kezelése is. Magyarország a 2000 lakosegyenérték alatti települések szennyvízkezelésének megoldására megalkotta az Egyedi Szennyvízkezelés Nemzeti Megvalósítási Programját, és előírta ehhez kapcsolódósan települési szennyvíztisztítási és -elhelyezési programok készítését. E program megszűnt, a kapcsolódó jogi szabályozási feladatokat a módosított 379/2007. (II. 23.) Korm. rendelet vette át. Az egyedi, és településszintű természet-közeli, megoldások hatékonyak, egyszerűek, általában olcsóbbak és alacsonyabb díjakkal járnak, miközben a felszíni vizek további terhelése is elkerülhető. Ezért a Szennyvíz Programban szereplő csatornázható kisebb településeken, és a gazdaságosan nem csatornázható településrészeken is e megoldásokat kell preferálni. A vizek helyben tartásával vízháztartási, klímavédelmi szerepük is jelentős. b) további megvalósítandó intézkedések Ott, ahol a Szennyvíz Program nem hat megfelelően a felszíni vizek minőségére a megfelelő műszaki intézkedések megvalósulása érdekében, szigorúbb szabályozási intézkedések lesznek szükségesek elsősorban a környezeti célkitűzésekhez igazodó vízszennyezettségi (környezetminőségi és vízminőségi) határértékek alapján, ahol szükséges egyedi határértékek meghatározásával. Ahol a befogadó terhelhetősége indokolja, szükséges lehet a meglévő szennyvíztisztító telep hatásfokának növelése; a természetközeli utótisztítás (pl. nyárfás tisztítás, talajba történő szennyvízkibocsátás) megvalósítása, a terhelhetőség szempontjából a jelenleginél kedvezőbb befogadóba történő szennyvíz-átvezetés, vagy a kezelt szennyvíz más környezetkímélő elhelyezése. Végül lehetséges a hagyományos és természetközeli tisztítás kombinációja, amikor is a nyári vegetációs időszakban a természetközeli utótisztításra kerül sor, télen viszont a hagyományos tisztítás működik. A kommunális hálózatot túlterhelő ipari eredetű bevezetések csökkentése érdekében a technológia kiegészítése (előtisztítás), vagy önálló szennyvíz-tisztító létesítése válhat szükségessé. A Szennyvíz Program keretén belül megvalósuló csatornázás és egyedi szennyvízkezelés és elhelyezésen túl egyes, a Szennyvíz Programban nem szereplő kisebb településeken és üdülőterületeken szintén szükséges lehet vízminőségvédelmi szempontból csatornázásra vagy olyan szakszerű, gazdaságosan megvalósítható egyedi megoldások alkalmazására, amelyek nem veszélyeztetik a talajvíz minőségét. A szennyvíziszapok megfelelő elhelyezése és hasznosítása jövőben kulcsfontosságú feladat lesz, hiszen a lerakás lehetősége a vonatkozó hulladékos szabályok szerint megszűnik. Mivel a szennyvíziszapok mezőgazdasági kihelyezése meghatározott szennyezettség esetén korlátozott, alternatív hasznosítási megoldások (energetikai, rekultivációs stb.) preferálása is szükséges. A jelentős mennyiség miatt a szennyvíztisztító telepet üzemeltető önkormányzatoknak a szennyvíziszap megfelelő kezelésére és elhelyezésére vonatkozóan az önkormányzatok megújuló energia hasznosításra vonatkozó intézkedési tervének részét képező intézkedési program kidolgozása szükséges. c) az alegységre vonatkozó információk 103

A települési szennyvizek megfelelő kezelését és elhelyezését szolgáló intézkedések célja, hogy megóvják a felszíni és felszín alatti vizeket a szennyvízkibocsátások káros hatásaitól. ( ) Az alegység területén 16 db (ezek közül a Fertői területen: Balf,, Nagycenk, Sopron,,, ) kommunális szennyvíztisztító üzemel, melyből 6 db (Balf,, Peresznye) 2000 LE alatti. A csatornázás ( ), valamint a zárt tárolók építése ( ) teljes mértékben megszünteti az ebből a forrásból származó talajvíz-terhelést. Hatékonyságuk függ a rákötések arányától ( ), illetve a szabályszerű építéstől. A már korábban csatornázott településeken a szennyvíz kiszivárgásának és a talajvíz beszivárgásának megakadályozása érdekében szükség lehet a hálózat rekonstrukciójára ( ). Kisebb, a talaj- és talajvízviszonyok szempontjából alkalmas településeken az előbbieknél kevésbé költséges megoldás lehet a szakszerű egyedi szennyvízelhelyezés ( ). A 2015-ig megvalósuló intézkedések: Az alegységen 48 db csatornázatlan település van, míg alacsony (70% alatti) rákötési aránnyal 10 db rendelkezik. E probléma megoldása, a rákötések arányának 95 %-ra emelése mindenképpen az elkövetkező évek feladata kell, hogy legyen. A célállapot a jelenlegi jogi szabályozási rendszer (talajterhelési díj) következetes alkalmazásával érhető el. A Nemzeti Szennyvíz Programot folytatni kell annak érdekében, hogy megszűnjön a szennyvízelvezetési agglomerációt alkotó települések csatornázatlansága és megvalósuljon a nem megfelelően működő szennyvíztisztító telepek bővítése és tisztítási hatásfokának növelése. Az alegység területén 7 db 2000 LE fölötti kapacitású szennyvíztisztító telep van, és mindegyik szerepel a Nemzeti Szennyvíz Programban a 2015-ös célállapoti határidőre prognosztizált szervesanyag túlterheltség-, vagy jelenlegi bírságoltság miatt.... 2015. utáni feladatok: A Balfi szennyvíztisztító telep tisztított szennyvizeinek kezelését meg kell oldani a Fertő tóba vezetés előtti nádas szűrőmező létesítésével, illetve a tisztított szennyvíz átvezetésével a Soproni Szennyvízelvezető Rendszerbe, vagy közvetlenül Kópházánál az Ikvába. 8.1.2 Településekről származó egyéb szennyezésekkel kapcsolatos intézkedések A településeken a települési infrastruktúra kialakításával és működtetésével kapcsolatos tevékenységek (települési hulladékgazdálkodás, belterületi csapadékvíz elvezetés, egyéb települési tevékenységek) hatással vannak elsősorban a felszín alatti vizek állapotára, de befogadóként a felszíni vizek állapotára is. A vizek állapotának javítása érdekében e tevékenységek VKI követelményeknek való megfelelését biztosítani kell. Felelősök: KvVM, ÖM, FVM Végrehajtásban érintettek: - önkormányzat, közszolgáltatók - lakosság (környezethasználó) a) jelenleg érvényben lévő intézkedések 2009. július 16. után nem működhet olyan hulladéklerakó, amely nem rendelkezik az irányelv követelményeit ki nem elégítő műszaki védelemmel. Ugyanakkor nagy költségigényű és hosszútávú feladat az összes elavult hulladéklerakó rekultivációja, valamint ha szükséges a kármentesítési feladatok elvégzése. A hazai költségvetés EU hozzájárulással pénzügyi ösztönzést biztosít az önkormányzatok számára a szükséges beruházások megvalósítására (KEOP, ROP-ok). A hulladéklerakás jelenleg már olyan szigorúan szabályozott, hogy onnan jelentős mennyiségű veszélyes anyag (elvileg) nem kerülhet ki a megfelelő műszaki védelemmel létrejövő hulladéklerakók esetében. 104

Problémát jelentenek azonban a bezárt, nem túl szigorú, előírásoknak megfelelően épített rekultiválandó lerakók, valamint az illegális hulladéklerakók. A jelenlegi jogi szabályozás szerint a belterületi vízrendezés az önkormányzatok felelősségi körébe tartozik, de nem kötelező feladatként. A hazai költségvetés EU hozzájárulással pénzügyi ösztönzést biztosít az önkormányzatok számára a szükséges beruházások megvalósítására (ROP-ok). A belterületi csapadékvíz elvezetése számos helyen megoldatlan, bizonyos esetekben felszín alatti vizekben problémát okozhat, ahol megvalósul, ott a jelenlegi gyakorlat szerint még mindig alapvetően a vizek lehető leggyorsabb elvezetését tekintik a legfontosabb célnak. A települési diffúz szennyezések megakadályozására az önkormányzatok kötelezettsége állattartási rendelet megalkotása, illetve a települési környezetvédelmi program részeként talajvédelmi alprogram kidolgozása. A felszíni szennyezések azonban leszivárognak a felszín alatti vizekbe a csapadékvízzel, a szabályozás nem teljes körű. b) további megvalósítandó intézkedések Problémát jelentenek a már bezárt, nem túl szigorú, előírásoknak megfelelően épített lakossági, valamint az illegális hulladéklerakók. Az intézkedés a hulladéklerakók csurgalékvizének felszíni, vagy felszín alatti vizekbe jutásából származó problémák (elsősorban veszélyes anyagok vizekbe jutásának megakadályozását) megoldását segíti elő. Elhagyott hulladék összegyűjtése és lerakóba szállítása is szükséges, különösen a vízjárta területekről. A Hulladék Keretirányelv szabályozásának módosulása miatt, a települési folyékony hulladékra vonatkozó nemzeti szabályozás felülvizsgálata szükséges. A VGT szempontjából a belterületi csapadékvíz gazdálkodásnak olyan térségekben van jelentősége, ahol a belterületről származó terhelés csökkentésére vízminőség-védelmi okokból is szükség van (pl. sérülékeny felszín alatti vizek esetében). A felszín alatti vizek védelme érdekében a települési termőterületeken (kertek, zárt kertek, parkok) a műtrágyázás, trágyázás, valamint a növényvédelem környezetkímélő módjának, ütemezésének megvalósítása szükséges összhangban a felszíni vízelvezetés módjával (belterületi jó vízvédelmi gyakorlatok kialakítása). A közterületek tisztításának, tisztántartásának megvalósítása, valamint környezetkímélő temetkezési helyek kijelölése és létrehozása szükséges. Az önkormányzati utak vízelvezetésének jó gyakorlat szerinti megoldása. A települési környezetvédelmi programok felülvizsgálata szükséges a jó vízgazdálkodási, vízvédelmi gyakorlat kialakítása érdekében, amelyhez előzetesen szakmai módszertani útmutatót kell készíteni. c) az alegységre vonatkozó információk A településeken számos olyan tevékenység folyik, amelyek közvetlen célja a települési infrastruktúra kialakítása és működtetése (települési hulladékgazdálkodás, belterületi csapadékvíz elvezetése, egyéb települési tevékenységek). A vizek állapotának javítása érdekében e tevékenységek VKI követelményeknek való megfelelését biztosítani kell. ( ) Az új hulladéklerakókat megfelelő műszaki védelemmel kell ellátni, a régi felhagyott lerakó helyek rekultivációja pedig folyamatosan megoldandó, nagy költségigényű feladat ( ). Általánosan a víztestek állapotától függetlenül - alkalmazott intézkedés. 2015-ig megvalósuló intézkedések: Az illegális hulladéklerakók felszámolásával, rekultivációjával jelentős részben csökkenteni lehetne a területen előforduló szennyeződéseket. Hulladék-gazdálkodási terveket kell készíteni, és az ebben foglaltakat a későbbiekben végrehajtani. 2015 utáni feladatok: A jelenlegi tendenciákat figyelembe véve valószínűleg 2015 után is folytatni kell az illegális lerakók felszámolását, de remélhetőleg a feladatoknak ez már csak a 20-30 %-át jelenti. 105

8.1.4 Mezőgazdasági tevékenységből származó tápanyag és szervesanyag terhelések csökkentese, illetve környezetfenntartó szerepének növelése A szennyvizek hatékonyabb kezelésével egyidejűleg szükséges a mezőgazdasági tevékenységből származó tápanyag és szervesanyag terhelések csökkentése. A felszíni vizek mezőgazdasággal kapcsolatos vízminőségi problémái főként a vízvisszatartás hiányából adódó eróziós bemosódásra, a tápanyagban gazdag belvizek levezetésére és a vízfolyásokat övező puffer zónák hiányára vezethetők vissza, ezért az intézkedések ezeknek a hatásoknak a mérséklését célozzák. A vizek visszatartása tehát elsődleges, és nem csak azokban az időszakokban mikor többletvízzel rendelkezünk, hanem az átlagos, vagy a kevés csapadékot is szükséges megtartani (szemben a jelenlegi gyakorlattal). A felszín alatti vizeknél a nitrátszennyezés jelenti a legnagyobb gondot, melynek területi előfordulása jellemzően inhomogén. A meglévő problémák (melyek sok esetben még a múltbeli terhelésekre vezethetők vissza) csökkentése és a felszín alatti vizek jövőbeli megóvása érdekében ésszerű tápanyag-gazdálkodásra van szükség. Figyelembe kell azonban venni, hogy a mezőgazdaság az élelmiszerbiztonság és a foglalkoztatottság terén stratégiai jelentőségő ágazat. A táji adottságokhoz alkalmazkodó, multifunkcionális mezőgazdaság azonban mindemellett az egyik legfőbb karbantartója lehet a tájnak és az ökoszisztéma szolgáltatásoknak. A VKI végrehajtása során az agrárium multifunkcionális jellegét kell alapul venni, és a jelenleginél sokkal erősebben támogatni kell a mezőgazdaság környezetfenntartó szerepét, illetve a mezőgazdasági tevékenységből származó szennyezéseket a megfelelő szintre szükséges mérsékelni. A vizek szennyezése a termelő számára sem gazdaságos, mivel a termőterületre kihelyezett tápanyag hasznosulásában érdekelt, ehhez azonban tudatos és szakszerűséget is igénylő tápanyag-gazdálkodás szükséges. Felelősök: FVM, KvVM. Végrehajtásban érintettek: - növénytermesztést, állattenyésztést végző) mezőgazdasági gazdálkodók - belvízcsatornák és belvíztározók kezelője a) jelenleg érvényben lévő intézkedések Nitrát Akcióprogram keretében a vizek nitrát tartalma, valamint a veszélyesség mérlegelése alapján kijelölésre kerültek a nitrátérzékeny területek Az állattartó telepekre vonatkozó szigorú trágyatárolási szabályok betartását 2009-től nem csak hatósági ellenőrzés keretében vizsgálják, hanem a kölcsönös megfeleltetés rendszerén belül is. Ezek eredményeként a nagy állattartó telepek esetében a szükséges korszerűsítések várhatóan a VKI első időszakában megtörténnek, de a kisebb állattartó telepek esetében a jogszabályban vállalt határidő módosítása lesz szükséges. Az erózió által érintett területek esetében a mezőgazdasági közvetlen kifizetések feltétele a helyes mezőgazdasági és környezeti állapot (HMKÁ) betartása, amelynek egyik fő eleme a 12 % lejtőszög feletti területeken betartandó vetésváltásra és agrár-technológiai/technikai eszközök alkalmazására (szintvonalra merőleges művelés vagy talajtakarás valamely módozata) vonatkozó szabályok. Nitrátérzékeny és az erózió által veszélyeztetett területeken az agrár-környezetvédelmi (AKG) célkitűzések megvalósulását az állam pénzügyi támogatásokkal segíti elő EU források igénybevételével, az előbbit a célprogramokon keresztül többletpontokkal történő előnyben részesítéssel, az utóbbit zonális célprogramon keresztül. Összességében megállapítható, hogy a HMKÁ kötelmi előírásai ma is komoly színvonalat képviselnek ha ezek betartásában sikerül megközelíteni az optimális jogkövetői magatartást országos szinten, az minden bizonnyal számos vízminőségi és ökológiai probléma megoldásához hozzájárul. b) további megvalósítandó intézkedések 106

Síkvidéki területeken a mezőgazdasági földhasználatból származó terhelés azokon a területeken lehet jelentős, ahol belvízelvezetés történik. Ebből adódóan az intézkedések között a belvizek területen való visszatartása a legfontosabb. A felszíni vizekben a tápanyag terhelés mérséklése gyakorlatilag a felszíni lefolyás csökkentésével arányos. A talajlazítás alkalmazása kötött talajú területeken hatékony víz- és ezzel egyidejűleg tápanyagterhelés visszatartó intézkedés, de nőhet a talajvíz szennyezés veszélye. A vízvisszatartás történhet oly módon is, hogy a mély fekvésű területekről nem vezetik el a vizeket, ezáltal a területek fokozatosan vizes élőhellyé alakulnak, de támogatandó az erdő- és gyep művelési ágra történő áttérés is a kevésbé belvízveszélyes területeken. Ahol a belvízelvezetés nem váltható ki a fenti intézkedésekkel, a belvíztározókba vezethető. A tározók megfelelő méret esetén öntözési célokat is szolgálhatnak, bár a szolgáltatás biztonsága kérdéses. A vizek ökológiai állapota romlásának megelőzése, illetve javítása érdekében a vízvédelmi területek rendszerének bővítésére, kiegészítésére van szükség: nitrát- és erózió-érzékeny területek felülvizsgálata, belvízérzékeny, valamint ún. partmenti vízvédelmi puffersáv 24 kijelölése, a kötelező és önkéntes előírások meghatározása a területi és időbeli prioritások meghatározásával és a rendelkezésre álló források figyelembe vételével. Szükséges továbbá a belvízelvezető rendszer vízvisszatartási szempontok szerinti átalakítására vonatkozó jó gyakorlatok meghatározása is. A vizek jó állapotának elérése érdekében kétszintű szabályozás bevezetésére van szükség (kötelező alapszintű és önkéntes választható földhasználati előírások). Az alapszintű előírások olyan mezőgazdasági tevékenységekre vonatkozó korlátozásokat rögzítenek, melyek megakadályozzák a vizek állapotának további romlását. A kötelező (alapszintű) földhasználati előírások mellett önkéntes (emelt szintű) előírások alkalmazásával lehet jelentős javulást elérni a vizek állapotában. Az emelt szintű előírások olyan önkéntesen választható földhasználati modelleket határoznak meg, amelyek a jelenlegi gyakorlathoz képest jelentősen csökkentik a mezőgazdasági tevékenységekből származó terhelést, akár teljesen meg is szüntetik azokat. Az emelt szintű intézkedések esetén az alábbi irányokról lehet szó: - A művelési ág megváltozásával járó előírások (elsősorban szántó-gyep, szántó-erdő, esetenként szántóvizes élőhely konverzió) - A művelési mód megváltozásával járó előírások (a kötelező szinthez képest szigorúbb agrotechnikai technológiák) c) az alegységre vonatkozó információk 2015-ig megvalósuló intézkedések: A jó mezőgazdasági gyakorlatot a nitrát monitoring alapján kimutatható eredményekhez kell igazítani. A mezőgazdaság műtrágya és növényvédőszer felhasználását a talajvíz védelmi szempontjából optimalizálni kell. Duzzasztott terek környezetében fokozattan kell figyelni a tápanyag- és szervesanyag bemosódás csökkentésére. A már kialakult fás kísérő állományt, erdősültséget (pl.: Rák-patak) meg kell tartani. A Natura 2000 területek védelme érdekében a rendszeresen belvíz- borította, vagy áradások alkalmával huzamosabb ideig vízborította, illetve talajvíztől függő szántóföldi (vagy egyéb, ültetvény jellegű) hasznosítású területekről a víz elvezetésének fenntarthatóságát felül kell vizsgálni. Lehetőség szerint több, kisebb mintaterületet kell kijelölni, ahol megvizsgálható a vízmegtartás hatása, és a költségek is összevethetőek a korábbi vízelvezetés és vízpótlás költségeivel. 24 A partmenti vízminőség-védelmi puffersáv kialakítása a vízfolyások ökológiai állapotjavításának is kiindulási feltétele, de a tápanyag-visszatartásban betöltött szerepük is jelentős. Részletesen lásd a 8.3.2 fejezetben. 107

2015 utáni feladatok: Művelési mód-, illetve ágváltás mellett a belvizek területen való visszatartása fontos feladat, hiszen a tápanyag-terhelés mérséklődhet a felszíni lefolyás csökkentésével. Hatékony lehet a mélyszántás alkalmazása. A szántóterületek és a vízfolyások, csatornák között javasolt a szelektív növényirtás és ezzel egyidejűleg egy pufferzóna kialakítása, mely nagymértékben megszűri a mezőgazdaságból származó szervesanyag- és tápanyagterhelést, illetve a fás-bokros állomány árnyékolja a medreket, ezáltal csökkenti a benőttséget, és közvetve a fenntartási költségeket. Lényeges a megfelelő hullámtéri gazdálkodás. A felszín alatti vizekben meglévő diffúz nitrát- és ammónium-szennyezések nagyon lassan tisztulnak ki, ezért a fenti intézkedési elemeket 2027-ig folytatni kell. Várhatóan a feladatok 50 %-a esik erre az időszakra. Kisebb állattartótelepek nem megfelelő műszaki védelme is problémát okozhat a felszín alatti vizekben, ezért szükséges a hatásvizsgálati kötelezettség kiterjesztése. Ez alapján kell dönteni a 2015 utáni, további korszerűsítésekről és támogatásokról. A források rendelkezésre állásától függő ütemezéssel az erózióvédelmet segítő intézkedések, ill. a nitrát- és a belvíz-érzékeny területeken a szükséges művelési módváltás, vagy művelési ágváltás 2027-ig megvalósítható. A területi intézkedések mellett a tápanyagterhelés csökkentése érdekében szükség van a vízfolyások melletti pufferzónák kialakítására is, amelyek szintén érintik a mezőgazdasági termelést. Ez az alegység összes vízfolyásán megvalósítandó intézkedés, melyet a vízfolyások és állóvizek medrét érintő intézkedések között tárgyalunk. A felszín alatti vizek állapotának javítása érdekében meg kell határozni a műtrágya-szervestrágya kihelyezés helyes arányát, a növényvédő szerek alkalmazását szabályozni szükséges, illetve ezek betartását támogatási rendszeren keresztül ösztönözni kell. A településeken "jó belterületi gyakorlatot" kell kialakítani. Az alegység felszín alatti vizeinek nitrát szennyezettségében szerepe van a szomszédos ausztriai területekről átadódó mezőgazdasági eredetű szennyezésnek. Ennek csökkentésére irányuló intézkedéseket kíván megvalósítani az osztrák fél a saját vízgyűjtő-gazdálkodási tervének elkészítése ill. annak realizálása során. 8.1.5 Jó halászati és horgászati gyakorlat kialakítása és elterjesztése A nem megfelelő halászati és horgászati gyakorlat hidromorfológiai és ökológiai problémákat okozhat a felszíni vizekben, ugyanakkor, mint vizes élőhelyek ökológiai, természetvédelmi szerepük sem megkérdőjelezhető. Az intézkedések kidolgozása és végrehajtása során a halgazdálkodás, a vízminőségvédelem és az ökológia szempontjainak összehangolása szükséges. (Ez ma nem áll fenn, célszerű ezt az országos szabályozáson keresztül elérni.) Felelősök: FVM, KVVM Végrehajtásban érintettek: - gazdálkodók (halászat),, horgászok (lakosság), önkormányzatok. a) jelenleg érvényben lévő intézkedések A halastavi és a horgászati hasznosítás szabályait hazai jogszabályok rögzítik. A hazai vízjogi szabályozás továbbá engedélyezési eljáráson keresztül szabályozza a vizek igénybevételével, használatával és a vízi munkákkal kapcsolatos tevékenységeket. A jó tógazdálkodási gyakorlat kidolgozásra került (de jogszabályba még nem épült be), azonban a horgászati hasznosításra vonatkozó szabályozást ez nem tartalmazza. b) további megvalósítandó intézkedések 108

Az intézkedések lényege a jó halászati és horgászati gyakorlatok kidolgozása és megvalósítása. A jó halászati és horgászati gyakorlatok kidolgozásának célja a halgazdálkodás, a vízminőségvédelem és az ökológia szempontjainak összeegyeztetése, így a halászati vagy horgászati hasznosítású állóvizek, megfelelő vízminőségének, illetve vízleeresztésének biztosítása. A VKI céljainak teljesítéséhez szükséges jó gyakorlatok - a VKI szempontjai szerint - az érintett víztér (víztest) jellegétől függően eltérőek. A különbségek abból adódnak, hogy a halászati és horgászati hasznosítású víztér (víztest) más-más módon illeszkedik a vizek természetes rendszerébe, és ezt a halászati és horgászati tevékenység során figyelembe kell venni. Ezért külön előírások kidolgozására van szükség: A természetes vizekre, ahol a halászati vagy horgászati tevékenység a teljes vízteret (víztestet) érinti (pl. holtágak, tavak, folyók, ahol ezeknek a természetes vizeknek a halászati vagy horgászati hasznosításáról van szó) a jó gyakorlatnak a víztest jó ökológiai állapotához kell illeszkednie, a halászati, horgászati tevékenység technológiáját ennek kell alárendelni, és ez alól kivételt szintén csak a VKI szabályai szerint lehet tenni. - A fenti jó gyakorlatok nem minden elemükben különböznek egymástól, tehát akár egymásra épülve, a halászat és horgászat logikája szerinti szerkezetben is kidolgozhatók, azonban a VKI szemléletéből adódó különbségeket világosan rögzíteni kell.... c) az alegységre vonatkozó információk 2015-ig megvalósuló intézkedések: A vízhasználók terheléscsökkentő beruházásainak megvalósítása szükséges (vízminőség-javító halszerkezet telepítése és az ahhoz szükséges műszaki feltételek biztosítása stb.). A megvalósulás alapvetően a szabályozás függvénye (amely 2015-ig bevezethető), azonban a vízhasználók teherviselő képességét figyelembe kell venni (pl. megfelelő türelmi idővel stb.) Ezért az intézkedések áthúzódhatnak 2015 utánra is. A jó halgazdálkodási és horgászati gyakorlatot jogszabályban kell bevezetni ( ), valamint az "ökológiai vízigény" alapján történő üzemeltetés szabályait meg kell alkotni. A vízhasználatok műszaki-jogi felülvizsgálata szükséges. 8.2 Egyéb szennyezések megelőzése, illetve szennyezések karelhárítása, kármentesítése Az egyéb szennyezésekkel kapcsolatos intézkedések felölelik a veszélyes anyagok által okozott szennyeződések kiküszöbölésével kapcsolatos intézkedéseket, a balesetszerű szennyezési események (beleértve az árvizeket is) megelőzését, illetve a növényvédő szerek fenntartható használatát. Biztosítani szükséges továbbá a használt termálvizek okozta terhelések csökkentését a felszíni vizeknél. További feladatot jelent a kutak rossz állapotából adódó jelenlegi és potenciális szennyezések megakadályozása, valamint a közlekedésből származó szennyezések mérséklése. Felelősök: KvVM, NFGM, KHEM, ÖM, FVM Végrehajtásban érintettek: - szennyezett területek tulajdonosa, kezelője (ipar, önkormányzat, állam) - kötelezett üzemek, védelmi szervezetek - vízhasználó - utak, vasutak kezelője a) jelenleg érvényben lévő intézkedések Veszélyes és egyéb szennyező anyagok vízbe jutásának megakadályozása A veszélyes és egyéb szennyező anyagokra vonatkozó alapintézkedések alapvetően szabályozás jellegűek, melyek mindenekelőtt a szennyezés-csökkentést, illetve a szennyezés tiltását célozzák és a terhelések és azok vízminőségi következményeinek feltárását (monitoring) kell, hogy elősegítsék. 109

A hazai szabályozás értelmében tilos a felszíni vizekbe, illetve azok medrébe bármilyen halmazállapotú, vízszennyezést okozó anyagot juttatni, az engedélyezett vízi létesítményen bevezetett kibocsátási határérték alatti kibocsátások kivételével. A felszíni vízbe történő használt termálvíz bevezetés csak akkor lehetséges, ha hőfoka és sótartalma megfelelő, nincsenek benne ökotoxikus mikroszennyezők. Az elsőbbségi anyagnak minősített szennyezőanyagokra a felszíni víztestekre vonatkozó környezetminőségi határértékeket (EQS értékeket) közösségi szinten határozzák meg (Irányelv a környezetminőségi határértékekről), ezt Magyarország is tudomásul vette és alkalmazta már a vizek kémiai állapotának jellemzésekor. A veszélyes anyagok felszín alatti vízbe juttatását tiltó hazai rendelkezések akár közvetlen, akár közvetett bevezetésekkel, az egyéb (kevésbé veszélyes) anyagok esetében teljesen összhangban vannak az EU szabályokkal. A hazai jogszabályok tartalmazzák a felszín alatti vizek szennyezésének megelőzése érdekében a közvetlen bevezetések tiltását (kivéve, ha az nem szennyez, pl. emberi eredetű szennyezőanyagot nem tartalmazó visszasajtolás, talajvízdúsítás), valamint a közvetett szennyezés szempontjából potenciális tevékenységek korlátozását, a tevékenység veszélyessége és a felszín alatti víz sérülékenysége függvényében. A hazai szabályozás továbbá kiterjed a felszín alatti vizek kitermelésével, visszatáplálásával, dúsításával, továbbá megfigyelésével kapcsolatos vízi létesítményekre (így pl. kutakra, foglalt forrásokra, hévízművekre), valamint vízi munkákra vonatkozó előírásokra. Az EU felszín alatti vizek védelmére vonatkozó irányelv tartalmazza a jó kémiai állapot megállapításának kritériumait, rendelkezéseket tartalmaz a szennyező anyagok felszín alatti vízbe jutásának megakadályozására vagy korlátozására vonatkozóan, illetve előírja a tagállamok számára a saját felszín alatti víz minőségi előírásaik megállapítását (ún. küszöbértékek ), figyelembe véve az azonosított kockázatokat és az irányelv II. mellékletében meghatározott anyagok listáját. Az Egységes Környezethasználati Engedély (IPPC) Irányelvben előírt elérhető legjobb technika bevezetéséhez, az irányelv hatálya alá tartozó létesítmények környezeti tevékenységének szabályozására az illetékes hatóságok (Magyarországon a területi környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségek) egységes környezethasználati engedélyt adtak ki. Az IPPC köteles üzemek részére a határértékek teljesítésének határideje 2007. volt, jelenleg már az Irányelv szerint meghatározott üzemeltetést folytatnak. A SEVESO Irányelv alapján a vonatkozó hazai jogszabály kijelöli, azon felső és alsó küszöbértékű veszélyes ipari üzemeket, amelyeknek belső védelmi tervet kell készíteniük a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek veszélyeinek megelőzése érdekében. 2009-ben az alegységen veszélyes ipari üzemet nem tartottak nyilván. A veszélyes ipari üzemeknek biztonsági jelentést és belső védelmi tervet kell készíteniük. Ezek alapján készülnek a települések külső védelmi tervei, a lakossági tájékoztatók. A településrendezési tervezés során figyelembe kell venni azokat az intézkedéseket, melyek tartalmazzák mind az új, mind a régi veszélyes üzemekre vonatkozó biztonsági intézkedéseket. További alapintézkedés, hogy meghatározott környezetre kockázatot jelentő további üzemek üzemi terv készítésére kötelesek (jogszabályban meghatározott tartalommal). Az üzemi tervek alapján a környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságoknak területi kárelhárítási tervet kell készíteni, és kárelhárítási gyakorlatokat kell tartani. A katasztrófavédelmi törvény rendelkezik a Katasztrófavédelmi Országos Önformációs Rendszer kiépítéséről is. E rendszer az egész ország területét lefedő informatikai hálózatot jelent, amely magában foglalja valamennyi katasztrófavédelemben érintett szervezetet. b) további megvalósítandó intézkedések 110

Az intézkedések a veszélyes anyagot gyártók vagy használók lehetséges szennyezéseinek megakadályozását, illetve a múltbéli környezeti szennyezések felszámolását szolgálják. A lehetséges szennyezések megakadályozásához kapcsolódó jövőbeli feladat a területi kárelhárítási tervek kidolgozása. A múltbéli szennyezések felszámolására a jövőben is forrásokat kell biztosítani a VKI prioritásainak megfelelő ütemezésben. További problémát jelentenek a nem megfelelő kiképzéssel kialakított kutak, amelyek a szennyezés leszivárgását eredményezhetik a vízbázis és a vízadó rétegek elszennyezésével, ezért biztosítani kell ezek visszaszorítását. A szakszerű kútkiképzés, kútrekonstrukció megvalósítása érdekében fokozni kell a hatósági tevékenységet, illetve az önkormányzatok hatósági ellenőrzési jogkörének szabályait meg kell alkotni (...). A nem megfelelően üzemeltetett utak, vasutak felszín alatti vizek állapotát ronthatják, az elvezetett és nem kellően tisztított vizek pedig a felszíni vizekben okozhatnak problémát (a szabályozás nem biztosítja a szükséges védelmi intézkedések megvalósulását). A további intézkedések célja a közlekedési út felületéről a csapadékvízzel lemosódó TPH, PAH és nehézfémek (Pb, Cu, Zn, Cd, Ni, Cr) megfelelő összegyűjtésének és kezelésének biztosítása. A használt termálvíz megfelelőségének biztosítása érdekében ösztönözni szükséges a költséghatékony megoldások megvalósulását (pl. komplex hasznosítás, komplex hőhasznosítás, sótalanítási eljárások alkalmazása). A használt termálvíz felszíni vizekbe történő bevezetésének szabályozását a befogadó ökológiai állapotának kell alárendelni. c) az alegységre vonatkozó információk Az alegységen több főútvonal és az M1 autópálya is keresztülhalad, de ezek valamely víztestre vonatkozó, közvetlen szennyezőhatása nem ismert, így mint potenciális szennyezőforrás említhető. Az intézkedések célja a közlekedési út felületéről a csapadékvízzel lemosódó mikroszennyezők megfelelő összegyűjtése és kezelése, szükség esetén a befogadóba történő bevezetés előtt szűrőmezős tisztítással (...) Az Országos Környezeti Kármentesítési Program keretében a feltárt szennyezések káros hatásainak csökkentése, illetve felszámolása folyik. Számos olyan veszélyes szennyezés létezik, amely nem tartozik állami felelősségi körbe. Ezek felszámolása a szennyező önkéntes jogkövetésével, vagy hatósági kényszerítő intézkedéssel történik. 8.3 Vízfolyások és állóvizek hidromorfológiai állapotát javító intézkedések A hidromorfológiai intézkedések célja a vízfolyások és állóvizek morfológiai és hidrológiai viszonyaiban bekövetkezett olyan mértékű változások megszüntetése, amelyek akadályozzák a jó ökológiai állapot elérését. Az intézkedések három csoportját alkotják a ( ) a meder morfológiai viszonyait javító intézkedések, ( ) a hullámtéri/ártéri, illetve part menti területhasználat módosítását szolgáló intézkedések, valamint ( ) a mederben épült műtárgyakra vonatkozó intézkedések. (A vízjárást módosító vízhasználatok hatásának enyhítését szolgáló intézkedésekkel a 8.4 fejezet foglakozik). Az intézkedések tervezése során figyelembe kell venni az emberi igényeket, vagyis a víztestek erősen módosított állapotából következő, fenntartható hidromorfológiai elváltozásokat nem kell intézkedésekkel megszüntetni. 8.3.1 Vízfolyások és állóvizek medret érintő intézkedések A meder rehabilitációs intézkedések célja a hossz- és keresztirányban szabályozott meder természetes állapotának (változékonyságának, mozaikosságának) helyreállítása, amilyen mértékben ez műszaki szempontból, reális költségek mellett társadalmi konszenzus alapján megvalósítható. Az intézkedés a definícióikat l.: a MAD elején (5.old.) található RÖVIDÍTÉSEK magyarázatában 111

magába foglalhatja a mederforma és meder vonalvezetésének módosítását, kiöblösödések kialakítását, kisebb műtárgyak és burkolatok átalakítását vagy megszüntetését, a meder és part ökológiai szempontot is figyelembe vevő fenntartását. Ezek közül egy-egy vízfolyáson a részletes tervezés során kiválasztott részintézkedések valósulnak meg. Felelősök: KvVM, FVM, ÖM Végrehajtásban érintettek: - állóvíz, vízfolyás kezelője (VIZIG, önkormányzat, társulat stb.) a) jelenleg érvényben lévő intézkedések Az egyes ökológiai követelményeket hazai jogszabályok, műszaki irányelvek tartalmazzák (EU Irányelv nincs). A hazai műszaki és engedélyezési szabályok meglehetősen általánosak, szabályozás továbbfejlesztésére további kiegészítő intézkedések bevezetése szükséges. b) további megvalósítandó intézkedések A további feladatokat az ökológiai szempontú vízfolyás és állóvíz rehabilitációs beruházások megvalósítása jelenti, amelyhez egyrészt megfelelő jogszabályi háttér kialakítása, másrészt megfelelő támogatási rendszer biztosítása is szükséges. A vízfolyások és az állóvizek rehabilitációs munkáit ökológiai szemlélettel, egyedileg kell megtervezni és kivitelezni. A következő megjegyzések a munkák jellegét csak általában jellemzik. Feliszapolódott, benőtt medrek esetében szükséges lehet az üledék egyszeri eltávolítása és az ökológiai szempontokat is érvényre juttató módon történő növényzetirtás. Települési szakaszokon a fenti intézkedések csak a belterületi sajátságok figyelembevételével valósíthatók meg, amelyek speciális megoldásokat és szabályozást igényelnek. Erősen módosított állapotú vízfolyáson abban az esetben, ha a szabályozottság az aránytalan költségek miatt nem csökkenthető az ökológiai jó állapothoz szükséges mértékben az állapotjavító intézkedéseket az árvízvédelmi célú vagy a duzzasztást, vízpótlást szolgáló művek által megszabott kereteken belül kell végrehajtani. Általában érvényes, hogy a rehabilitációs munkák hatására nem növekedhet az árvízi vagy belvízi kár kockázata. A megfelelő megoldás a levezető-képességet módosító egyéb intézkedésekkel összhangban dolgozható ki (hullámtér szélessége, földhasználat, műtárgyak, ). A jó ökológiai állapot biztosításának alapvető feltétele a fenntartási munkák rendszeres elvégzése is, ezért az állami, társulati fenntartású víztestek esetében szükséges a megfelelő finanszírozási források biztosítása. c) az alegységre vonatkozó információk 2015-ig megvalósuló intézkedések: A Lébény- hanyi- csatornák közül azokon a csatornákon, melyek a vízszállításban nem játszanak jelentős szerepet, a növényzet eltávolítását meg kell szüntetni. Vízáramlást csak vízpótlási céllal kell lehetővé tenni. A növényzet irtása ebben az esetben is csak kíméletesen, a legszükségesebb mértékig történhet. A Hanság-főcsatornán, mint a fertő tavi levezetőrendszer egy részén fokozott fenntartásra, kotrásra, mederkaszálásra van szükség. A KEOP 2009-3.1.2 Élőhelyvédelem, és -helyreállítás, vonalas létesítmények természetkárosító hatásának mérséklése pályázati konstrukció keretében beadásra került egy közös, az FHNPI és az ÉDUKÖVIZIG. konzorciuma által benyújtott projekt, mely a Fertő tavat érinti. Címe: A Fertő tó nádasainak és a tómeder 112

vízpótló csatornáinak rekonstrukciója. Témája: Fertő tavi nádas öv élőhely-javítás. A konzorcium vezető partnereként az FHNPI szerepel. A projekt célja: a Fertő tó előrehaladott és természetvédelmi szempontból nemkívánatos eutrofizációjának lassítása, a tó magyar oldalát uraló nádöv vízellátásának javítása, ezáltal pedig a nádasok minőségének, egészségének, a biodiverzitás tartósan magasan tartása feltételeinek megteremtése, továbbá a nádközi vízcsere javítása a nádasokban lévő csatornarendszer rekonstrukciójával, zagyterek kialakításával új élőhelyek teremtése. Az ílymódon kialakuló szárazulatok alkalmasak lehetnek természetvédelmi, turisztikai, nádgazdálkodási, stb. hasznosításra. Tervezi a nádöv belső vízellátását biztosító körfő- és határcsatornák és az ezeket összekötő mellékcsatornák vízáteresztő képességének növelését, a 2. sz. körcsatorna kialakítását, az áramlást akadályozó depóniák megbontását. Ki kell dolgozni a Fertőszéli-zsilip új üzemeltetési szabályzatát, melyben meg kell teremteni a megemelt szabályozási szinthez szükséges fenntartható műszaki feltételeket. Meg kell vizsgálni a Fertő tó vízpótlási lehetőségét is. 2015 utáni feladatok: A vízfolyások rehabilitációja során a spontán mederfejlődést elősegítő földmunkák, valamint a hosszirányú akadályt képező fenéklépcsők és fenékgátak működésének és szükségességének felülvizsgálatával kell elősegíteni az élőlények visszatelepedését. Ezen munkák elvégzése mellett meg kell vizsgálni azokat a fenntartási munkálatokat, amelyek a kedvező ökológiai állapot kialakulásában és fenntartásában szerepet játszhatnak, és ki kell választani az optimális megoldást. Meder rehabilitáció keretében a mesterséges csatornák mentén is szükséges a növényzet szelektív irtása. Az ökológiai mederrendezés igénye a legtöbb síkvidéki és dombvidéki kisvízfolyás, illetve csatorna esetében fölmerült. Az Ikva, Rákos-patak mentén szükséges a fenéklépcsők, fenékküszöbök átépítése. Az Ikva, a Sóspatak és a Rákos-patak esetén a belterületi szakaszokat is rehabilitálni kell többfunkciós medrek kialakításával, a rézsűállékonyság megtartása mellett a betontámfal és mederburkolat bontásával, illetve természetközeli mederburkolat építésével. A Lébény-hanyi- csatornák és a Homok-Sarródi- csatorna esetén lokálisan mederfenék emelésre van szükség. A Fertő tó jelenlegi térfogatának, kiterjedésének megőrzésére irányuló intézkedéseket kell megvalósítani. Az áramlási viszonyok javításával szabályozni kell a tavon belüli hordalék átrendeződést. Új körcsatornát kell építeni a Fertőrákosi öböl vizének levezetéséhez. 8.3.2 Vízfolyások árterére vagy hullámterére, valamint az állóvizek parti savjára vonatkozó intézkedések A felszíni vizek parti sávja és ártere (vagy a töltésekkel, depóniákkal kialakított hullámtere) vízminőségi és ökológiai szempontból egyaránt jelentős szerepet játszik a víztest állapotának alakulásában. Az intézkedések célja a természetes ártér helyreállítása, vagy ha ez nem lehetséges, akkor ennek közelítése a hullámtér szélesítésével, a mentett oldali területek rendszeres vízpótlásával, az ártéri/hullámtéri területhasználat módosításával, védősávok kialakításával (az intézkedések részben átfednek a magas tápanyagtartalom csökkentése érdekében alkalmazott vízvédelmi pufferzóna kialakításával). Felelősök: KvVM, ÖM, FVM, KHEM Végrehajtásban érintettek: 113

- vízfolyás kezelője (VlZlG, társulat, önkormányzat) - mezőgazdasági gazdálkodók a) jelenleg érvényben lévő intézkedések A parti sávban külterületen csak gyepgazdálkodás folytatható. A 21/2006. (I. 31.) Korm. rendelet szabályozza a szabadon hagyandó parti sávok szélességét. A hazai műszaki és engedélyezési szabályok meglehetősen általánosak, a szabályozás továbbfejlesztéséhez, az ökológiai célokkal való összhang megteremtéséhez további kiegészítő intézkedések bevezetése szükséges. Nyílt árterek kialakítása a támogatási rendszerekből nehezen támogatható, ezért általában csak természetvédelmi célú beruházások valósulnak meg. b) további megvalósítandó intézkedések Az intézkedések alkalmazása előtt előkészítő vizsgálatokra van szükség, amelyek célja annak feltárása, hogy az egyes víztesteken a vázolt alternatív megoldások közül melyik felel meg leginkább a helyi viszonyoknak, illetve a támogatási rendszerhez milyen prioritások, kiegészítő előírások kapcsolhatók. c) az alegységre vonatkozó információk 2015-ig megvalósuló intézkedések: A KEOP 2009-3.1.2 Élőhelyvédelem, és -helyreállítás, vonalas létesítmények természetkárosító hatásának mérséklése pályázati konstrukció keretében beadásra került egy közös, az FHNPI és az ÉDUKÖVlZlG konzorciuma által benyújtott projekt, mely a Fertő tavat érinti. Címe: A Fertő tó nádasainak és a tómeder vízpótló csatornáinak rekonstrukciója. Témája: Fertő tavi nádas öv élőhely-javítás. /ua. mint a 8.3.1. c) / 8.3.3 A hidromorfológai viszonyokat jelentősen befolyásoló vízhasználatok módosítása (Az) állóvizek vízszintszabályozása, a hajózást biztosító és kiszolgáló tevékenységek és létesítmények olyan vízhasználatok, amelyek jelentősen befolyásolhatják a víztest ökológiai állapotát. Az intézkedések célja a hosszirányú átjárhatóság, a vízállás és sebességviszonyok és az alvízi szakaszok megfelelő vízjárásának helyreállítása érdekében ezeknek a vízhasználatoknak a felülvizsgálata és szükség esetén módosítása/megszűntetése. Felelősök: KvVM, FVM, ÖM, NFGM, KHEM Végrehajtásban érintettek: - a vízfolyás és/vagy műtárgy, kezelője (KÖVIZIG., társulat, önkormányzat) - vízhasználók (energiaipar, halászat, közlekedés) A fenntartható vízhasználatra hazai jogszabályok vonatkoznak, EU Irányelv nincs. A nem megfelelő minőségű és mennyiségű vízleeresztés, illetve duzzasztás kockázatossá teheti a jó állapot fenntartását.... A kikötők, víziutak a parti sáv zavartságát, a meder hidromorfológiai elváltozását okozhatják Egyes állapotjavító projektek megvalósítására a ROP-okból támogatás igénybe vehető, szerezhető, illetve a természetvédelmi célú projektek a KEOP-ból támogathatók. b) további megvalósítandó intézkedések A vízfolyások igénybevétele, használata során olyan emberi igényeket kielégítő funkciók kerültek kialakításra, amelyek az ökológiai állapot fenntartását veszélyeztetik. c) az alegységre vonatkozó információk 114

2015 utáni feladatok: A vízfolyások rehabilitációja során a spontán mederfejlődést elősegítő földmunkák, felülvizsgálatával kell elősegíteni az élőlények visszatelepedését.... 8.3.4 Egyedi intézkedések A vízfolyások használata során olyan emberi igényeket kielégítő funkciók kerültek kialakításra, amelyek az ökológiai állapot fenntartását veszélyeztetik.... a) Jelenleg érvényben lévő intézkedések A fenntartható vízhasználatra hazai jogszabályok vonatkoznak, EU Irányelv nincs. Megvalósító, költségviselő: Vízfolyások tulajdonosa, kezelője, vízhasználók (erőmű, hajózás). Egyes projektek megvalósítására a ROP-okból támogatás szerezhető, illetve a természetvédelmi célú projektek a KEOP-ból támogathatók. 8.4 Fenntartható vízhasználatok a vizek mennyiségi védelme érdekében A fenntartható vízhasználatok elősegítése alapvetően szabályozáson keresztül valósítható meg. Ennek célja az ökológiai szempontok érvényesítése, a felszín alatti vizek esetében a víztestek jó mennyiségi állapotának elérése és megtartása érdekében a hatékonyság és takarékosság ösztönzése egyrészt a jelenlegi víz- és kapcsolódó területhasználatok felülvizsgálatával és szükség esetén módosításával, másrészt gazdasági szabályozókkal. lde tartozó intézkedések: a vízfolyásokat, állóvizeket és felszín alatti vizeket érintő közvetlen vízkivételek szabályozása, a területi vízvisszatartás növelése, a csatornák felszín alatti vizeket megcsapoló hatásának csökkentése, a tározók üzemeltetése az alvízre vonatkozó ökológiai szempontok figyelembevételével és a takarékos vízhasználati módok elterjesztése. Felelősök: KvVM, FVM, ÖM, NFGM Végrehajtásban érintettek: - vízfolyások kezelője (VlZlG, társulat, önkormányzat), - ipar, mezőgazdaság, víziközművek, egyéb vízhasználók a) jelenleg érvényben lévő intézkedések A fenntartható vízhasználatok ökológiai alapelveit a VKI rögzíti: mind a felszíni, mind a felszín alatti vizek esetében érvényes, hogy a vízhasználatok (vízkivételek vagy egyéb vízelvonással járó vízhasználatok) nem befolyásolhatják jelentős mértékben a víztől függő ökoszisztémák állapotát. A hazai jogszabályok közül a vízgazdálkodásról szóló törvény már a VKI hatályba lépése előtt rögzítette az alapelveket, valamint a vízigények kielégítésének sorrendjét, 2004-től a termálvizek esetében a visszasajtolási kötelezettséget is. A hazai szabályozás előírja a felszín alatti víztestek jó mennyiségi állapotának biztosítását, és ennek érdekében víztestenkénti és ezeken belüli igénybevételi korlátok meghatározását, valamint a természetvédelmi törvény az ökológiai vízkészlet biztosítását. 2008-tól hatályos a felszín alatti vizek kitermelésével, visszatáplálásával, dúsításával, továbbá megfigyelésével kapcsolatos vízi létesítményekre (így pl. kutakra, foglalt forrásokra, 115

hévízművekre), valamint vízi munkákra vonatkozó szabályozás. A vizek használatát szabályozó eszköz a vízkészletjárulék 26. b) további megvalósítandó intézkedések A vízhasználatok szabályozásának egyik részfeladata a gazdasági szabályozók rendszerének felülvizsgálata és módosítása, másik részfeladata pedig a vízjogi engedélyezés alapjául szolgáló igénybevételi határértékek meghatározása.... A felszín alatti vizek esetében az igénybevételi határértékek a víztest-csoportokra, a mennyiségi állapotértékelés vízmérleg tesztje keretében megállapított hasznosítható készletek területi megoszlásának pontosítását jelentik, figyelembe véve a jelenleg tartós süllyedéssel jellemezhető területeket, a jelenlegi vízhasználatokat, a vízadóképesség területi változásait és a sekély víztestek esetében a felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák (FAVÖKO) területi elhelyezkedését. Az előbbi szempontoknak megfelelő igénybevételi határértékeket 2012 végéig kellett kidolgozni. Jelentős vízkivételek szabad készletek esetén is környezetvédelmi, vízjogi engedélyezési eljárás keretében engedélyezhetők, a vonatkozó jogszabályok módosítását követően a VKI 4. cikk (7) szerinti vizsgálatokkal igazolni kell, hogy a megvalósuló új vízkivételek nem károsíthatnak jelentős FAVÖKO-kat. A vízhasználat korlátozása esetén az új vízkivételi helyek igénybevétele vagy víztakarékos eljárás alkalmazása a vízhasználó feladata, a használó fizet elv alapján. A vízhasználók teherviselő képességét figyelembe véve az új jogszabályi feltételekhez történő alkalmazkodást segíteni szükséges (pl. türelmi idővel, pénzügyi ösztönzéssel). A magas talajvízállású területeken található belvízelvezető és megcsapoló csatornák működését felül kell vizsgálni, és ennek alapján módosítani kell azoknak a csatornáknak a működését, amelyek a felszín alatti vizeket a vízvédelem által indokoltnál nagyobb mértékben csapolják meg. A takarékos vízhasználat megvalósítása egyaránt jelenti az öntözési vízigények csökkentését szárazságtűrő növények termesztésével, a területen visszatartott víz mennyiségének növelésével és víztakarékos öntözési technológiák alkalmazásával, valamint a lakossági vízhasználatban a takarékos szerelvények beépítését. A víztakarékos megoldások alkalmazását államilag kell támogatni. Az engedély nélküli tevékenységek kockáztatják a felszín alatti vizek megfelelő állapotát, ugyanakkor ezeket a jelenlegi hatósági eszközök nem minden esetben képesek visszaszorítani. További feladat az engedély nélküli vízkivételek megszüntetése, lehetőség szerint az engedélyezett körbe való bevonásuk. A termálvizek és egyéb geotermikus céllal hasznosított vizek használatára és védelmére vonatkozó jó gyakorlatok továbbfejlesztése indokolt, különösen annak fényében, hogy e megújuló erőforrás gazdasági hasznosítására egyre nagyobb az igény. Ennek lényege a takarékos (minél nagyobb visszatáplálást lehetővé tevő) és környezetkímélő (biztonságos) használat elterjesztése. A takarékos vízhasználat elérése érdekében elsőként a termálvíz termelés vízmérővel történő mérését és megfelelő adatszolgáltatást kell bevezetni. Továbbá bővíteni kell a termálvizekkel kapcsolatos állami, szakhatósági ismereteket, egyszerűsíteni szükséges és átláthatóvá kell tenni a hatósági és szakhatósági feladatokat, 26 Vízkészletjárulék (VKJ): a vízkészletekkel való gazdálkodás egyik eszköze; Hazánk vízkészlete állami tulajdon. A vízkészletek gazdasági célú lekötését és használatát járulékkötelezettség terheli, melynek megfizetésére a vízhasználók és az üzemi fogyasztók kötelezettek. Az érvényes jogszabályokban rögzített feltételek megvalósulása esetén a vízhasználatok egy része fizetési mentességet élvez, azonban az előírt egyéb kötelezettségek (bejelentkezés, termelési nyilatkozat, helyszíni termelési nyilvántartás) alól nem mentesül. 116

c) az alegységre vonatkozó információk Felszíni vízhasználatok Az ÉDUKÖVlZlG minden évben készít vízkorlátozási tervet, amelyben az aktuális igényeknek megfelelően felülvizsgálja a vízszétosztást. 2015-ig megvalósuló intézkedések: A tározók üzemeltetésénél figyelembe kell venni az áteresztett vízmennyiséget, annak érdekében, hogy az ökológiailag szükséges vízhozam mindig rendelkezésre álljon.... Azokon a területeken, ahol jelentős mértékű az öntözés, általános intézkedésként kell alkalmazni a víztakarékos növénytermesztési módok bevezetését. 2015 utáni feladatok: A vízhasználatok fenntarthatóságára a 2015 után megvalósuló, irányuló intézkedések jelentenek megfelelő megoldást ( ). Ki kell jelölni az aszály-érzékeny területeket. A vízigények hosszú távú felülvizsgálata indokolt az alegység teljes területén. A vízhasználatokat a természetvédelmi igényekkel összhangban kell szabályozni. Felszín alatti vízhasználatok 2015-ig megvalósuló intézkedések: A hasznosítható felszín alatti vízkészletek nagy mennyisége ellenére törekedni kell az illegális vízhasználatok visszaszorítására, a takarékos vízhasználatra, hogy a mennyiségre vonatkozó kedvező állapot minél tovább fennmaradjon.... Ezen törekvésnek felel meg az a szabályozás is, mely az öntözővíz használatokra vonatkozik. Ez alapján öntözővíz igényt elsősorban felszíni vízből kell kielégíteni. Amennyiben ez nem lehetséges (pl. az igényelt vízmennyiség felszíni vízből nem áll rendelkezésre) az öntözővíz bázis a legelső vízadórétegre (talajvíz) telepíthető. A várhatóan növekvő tendenciát mutató energetikai célú vízkivételeknél elő kell írni a visszasajtolást. Felmérést kell készíteni a kutak (ásott és fúrt) jelenlegi helyzetéről (kútkataszter), és ismeretterjesztő kampányt kell kezdeményezni az illegálisan létesített kutak, mint potenciális szennyezőforrások tárgyában. 2015 utáni feladatok: A felszín alatti vízkészletek jó mennyiségi állapotának megőrzése céljából folytatni kell a 2015 előtt elkezdett intézkedések megvalósítását. 8.5 Megfelelő ivóvízminőséget biztosító intézkedések A megfelelő ivóvíz biztosítása a VKI szerint is kiemelt, általános érvényű feladat. Három részfeladatra bontható: (I) megfelelő vízkezeléssel biztosítani az ivóvízminőséget, (II) óvni a vizeket a szennyezésektől, olyan mértékben, hogy az emberi hatásra bekövetkező vízminőség változások ne igényeljék a technológia megváltoztatását, (III) hosszú távon biztosítani kell a megfelelő mennyiségű vízkészletet. Felelősök: KvVM, EüM, ÖM, FVM, NFGM Végrehajtásban érintettek: - vízi közmű tulajdonos, szolgáltató (önkormányzat, állam, gazdálkodók), - vízhasználók, szennyezők (ipar, mezőgazdaság, önkormányzat, lakosság) a) jelenleg érvényben lévő intézkedések A geológiai eredetű vízminőségi problémák kezelésére Magyarország 2001-ben vezette be az lvóvízminőségjavító Programot az EU lvóvíz Irányelvének végrehajtása érdekében. A távlati cél az, hogy 2013-ig az egész ország közüzemi vízellátásában felszámolják az egészséget befolyásoló valamennyi ivóvízminőségi 117

problémát 27. A program keretében különböző megoldásokkal (vízkezelési technológia vagy kistérségi rendszerek alkalmazása vagy áttérés másik vízbázisra) lehet a megfelelő ivóvízminőséget biztosítani.... Az ivóvízbázis-védelem célja az emberi tevékenységből származó szennyezések megelőzése, a természetes (jó) vízminőség megőrzése az ivóvíz termelés céljára kiépített vízművek környezetében és a jövőben emberi fogyasztásra szánt távlati vízbázisok területén. A Sérülékeny lvóvízbázisok Biztonságba Helyezése Program keretében megkezdődött a vízbázisok diagnosztikai vizsgálata és biztonságba helyezési terveinek elkészítése, amely alapján megvalósulhat a vízbázisok biztonságba helyezése. A diagnosztikai vizsgálatok alapján kiadott, védőövezet kijelölő határozatok száma viszont alacsony. A határozatok hiányának több esetben az, az oka, hogy a vízbázisok védelmét jelenleg szabályozó védőterületi rendelet sok esetben túl szigorú előírásokat tartalmaz (pl. kisajátítási kötelezettség, mezőgazdaságra vonatkozó egyes követelmények, létesítményekre vonatkozó tilalmak a megfelelő műszaki védelem biztosítása helyett). Jelentős az önkormányzatok ellenérdekeltsége, korlátosak a források, nem méltányosak a költségviselésre vonatkozó szabályok, az eljárásrend is meglehetősen bonyolult, valamint jelenleg nincs végrehajtási határidő, nincsenek megfelelő szankciók. A lezáratlan hatósági határozattal, földhivatali bejegyzéssel nem rendelkező védőterületek hiányában a tulajdonosok/üzemeltetők nem tudnak intézkedni, ami viszont veszélyezteti a vízbázisok biztonságba helyezésének folyamatát. Problémát jelent az is, hogy a biztonságba helyezési feladatokat többféle fejlesztési forrás támogatja, így a végrehajtásnak több egymástól független végrehajtója van. A forrás koordináció hiánya és az önerő előteremtésének problémája hátráltathatja a célok ütemezett elérését. b) további megvalósítandó intézkedések Szükséges a vízbázis-védelemre vonatkozó szabályozás továbbfejlesztése, amely figyelembe veszi az 1997 óta bekövetkezett kapcsolódó szabályozásokat, kellően rugalmas és az elfogadott követelmények betartása megvalósítható. Rendezni kell a használó/szennyező fizet elv alapján a költségviselési szabályokat. A vízbázisvédelem költségeit a vízdíjakban érvényesíteni kell. c) az alegységre vonatkozó információk Az alegység területén beindult az ivóvízminőség-javító program, mely az alegység területén összesen 12 települést érint. 2015. utáni feladatok: Folytatni kell az ivóvízminőség-javító programot. Meg kell találni annak jogi lehetőségeit, hogy a kijelölő határozat előírásai a szomszéd ország területén is érvényesíthetők legyenek. Az alegység területén ez érinti a Fertőrákosi Vízbázis, Sopronkőhidai Vízbázis védőterületeit, valamint az osztrák területen lévő Juvina-források védőterületét. 8.6 Vizes élőhelyekre és természeti értékei miatt védett területre vonatkozó egyedi intézkedések Ezen fejezet tartalmazza a védett területekkel kapcsolatos speciális intézkedéseseket (kivéve az ivóvízbázisok védőterületeit és a nitrát- és tápanyagérzékeny területeket). 8.6.1 Vizes élőhelyekre és természeti értékei miatt védett területekre vonatkozó intézkedések A vizes élőhelyekre és természeti értékei miatt védett területekre (továbbiakban védett élőhelyek, vagy természeti értékei miatt védett területek) vonatkozó intézkedések rendszere összetettebb, mint az eddig 27 A vas és a mangán nem okoz egészségügyi problémát, így azok a vízművek, ahol csak ez esik kifogás alá, nem tartoznak az EU által támogatott lvóvíz-minőség-javító Program kereteibe. 118

tárgyalt intézkedések. Ennek oka az, hogy az intézkedések szinte mindegyike befolyással van a védett élőhelyek állapotára. Ez a fejezet tartalmazza a természeti értékei miatt védett területekkel kapcsolatos speciális intézkedéseseket, valamint mindazon egyéb már korábban bemutatott intézkedéseket is, amelyek igen hatékonyak a védett élőhelyek állapotának javításában is. Ezeket az intézkedéseket együttesen természetvédelmi intézkedéseknek tekintjük. A víztől függő védett élőhelyek állapotának javítását, illetve fenntartását szolgáló természetvédelmi intézkedések első csoportját azok az intézkedések képezik, amelyek elsődleges célja a védett területek állapotának fenntartása, javítása, maga az intézkedés a védett területre és nem a víztestre vonatkozik. Felelősök: KvVM, ÖM Végrehajtásban érintettek: - állam (nemzeti park igazgatóság), önkormányzatok - vízfolyások, állóvizek, mellékágak, hullámtéri holtmedrek kezelője - vízhasználók, gazdálkodók a) jelenleg érvényben lévő intézkedések A madárvédelmi irányelvben foglaltaknak megfelelően hazánkban rendszeresen előforduló fajok élőhelyeit figyelembe véve jelölték ki a Különleges Madárvédelmi Területeket. A Különleges Természetmegőrzési Területek kijelölése az élőhely-védelmi irányelvnek megfelelően történt, az élőhelyek, növény-, illetve állatfajok előfordulása alapján. NATURA 2000 területen bizonyos tevékenységek végzéséhez a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges, így többek között a gyep feltöréséhez, átalakításához; bizonyos fakivágásokhoz, száznál több fő részvételével zajló sportesemény rendezéséhez, vagy sporttevékenység folytatásához. Az intézkedés megvalósítása folyamatban van, az alábbi intézkedések végrehajtása szükséges a továbbiakban: - NATURA 2000 fenntartási tervek készítésére, készítőjére és tartalmára vonatkozó szabályok megalkotása, - NATURA 2000 területekre vonatkozóan fenntartási tervek kidolgozása a kormányrendelet szerinti, a területhasználóval egyeztetett tartalommal (ezek megvalósítására az ÚMVP forrást biztosít). A gyepterületek fenntartására vonatkozó korlátozások ellentételezésére a NATURA 2000 gyepterületeken gazdálkodók számára az ÚMVP kompenzációt biztosít. b) további megvalósítandó intézkedések Az intézkedések tervezésének és megvalósításának legfontosabb ökológiai szempontjai a következők: - A vízkészletekkel való takarékos gazdálkodás (meglévő vizeink, a lehulló csapadék, a nagyvizek és az árvizek, a használtvizek területen történő visszatartása, újrahasznosítása): paradigmaváltásra van szükség, miszerint a vizek területen tartása és nem elvezetése az elsődleges cél (az árvízi védekezésben éppen úgy, mint a mezőgazdaságban). Az igénykielégítő engedélyezési gyakorlatot föl kell, hogy váltsa az állapotjavító engedélyezési gyakorlat. - Kiemelt jelentőségő az ökológiai vízmennyiség (a védett értékek fennmaradása szempontjából elengedhetetlen vízmennyiség) biztosítása ; ehhez ökológikusabb területhasználatok megvalósítására van szükség. - Medermorfológiai viszonyok közelítése a természetes állapotokhoz (természetes mederfejlődés érvényesülésének biztosítása, illetve revitalizáció természetközeli állapotok kialakítása érdekében, lásd pl. kanyarulatok, mélyedések, változatos vízsebesség létrehozása). ÚMVP: Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (Darányi Ignác Program) 119

- Holtmedrek és szikes tavak megfelelő vízellátottságának biztosítása. A víztestként kijelölt és az egyéb unikális értékeket hordozó holtmedrek, illetve szikes tavak a hazai Duna-vízgyűjtő különleges képződményei, amelyek kialakulására a jelenlegi körülmények között már nincsen mód, így megőrzésük kiemelt feladat. - Víztestek parti sávjának rehabilitációja (a potenciális vegetációtípusnak megfelelő, tájba illő növénysávok kialakítása, főként erdősítéssel és gyepesítéssel, valamint ahol erre lehetőség van az árterek revitalizációja és az ártéri gazdálkodás újrahonosítása). - A beavatkozások eredményeképpen kialakított állapotok értelemszerű fenntartása (elsősorban az ártereken) az invazív fajok terjedésének megakadályozása érdekében. A víztől függő védett élőhelyek állapotának fenntartása, illetve javítása érdekében tervezett egyedi intézkedések A tervezés során a védett területek állapotának javítására vonatkozóan ún. egyedi intézkedések megvalósítása is szükséges ( ), melyek nagy része a természeti értékei miatt védett területek érdekében megalkotott intézkedés, csupán két egyedi intézkedés szolgál egyéb védett területtel összefüggő célokat ( ). A VGT-ben tervezett egyedi intézkedések kisléptékűek, többnyire nem vonatkoznak a víztest egészére, hanem annak a védett, vagy védett területtel érintett, esetleg védett területre hatással lévő részére, szakaszára, tehát célzottan magára a védett területre kívánnak hatni. Országosan a természeti értékei miatt védett területen húzódó vízfolyás víztestek közel negyede, az állóvíz víztestek több mint háromnegyede olyan területen található, vagy olyan területet érint, ahol alapállapot felmérések nem voltak. A felmerült problémák megoldásának tervezéséhez ismerni kell a kiváltó okokat. Ezek meghatározása csak a területek állapotának és az ott lejátszódó ökológiai folyamatoknak az ismeretében lehetséges. Ez azt jelenti, hogy a védett területek állapotjavításához, azaz az intézkedések pontosításához, a károsodás okaiban jelentkező bizonytalanságok eloszlatásához elengedhetetlen a védett területek alapállapotának felmérése, a kezelési/fenntartási tervek kiegészítése, elkészítése. Ez képezi az egyedi természetvédelmi célú intézkedések első csoportját ( ). A védett területeken lévő vízfolyások kb. negyedén, az állóvíz víztestek 10%-án és néhány felszín alatti víztől függő élőhely esetében is, problémát okoz a védettségi állapot fenntartásánál, hogy a meglévő vízkészleteket más célokra használják fel, és ez károsítja az élőhelyeket. Az ökológiai vízkészlet igénybevétellel kapcsolatos problémák nagyrészt a vízkivételekhez kötődnek. Károsodott, felszíni vagy felszín alatti víztől függő védett élőhelyek védelme, rehabilitációja érdekében szükség lehet a vízhasználatok lokális korlátozására (esetleg megszüntetésére), illetve szükség esetén vízátvezetéssel és vízpótlással lehet elérni a védett területek szárazodásának megállítását. llyen egymástól némileg különböző vízpótló intézkedések mindhárom víztesttípusra vonatkozóan vannak ( ). A művelési ág (esetleg mód) megváltoztatása rendkívül hatékony eszköz a védett területek állapotának kedvező irányú befolyásolására. A művelési ág váltás eredménye lehet új élőhelyek kialakulása, élőhelyek vízellátásának javulása, esetleg szerves terhelésük csökkenése ( ) Mindezekre tekintettel védett területeken a megfelelő művelési formák kialakulását a szabályozás eszközeivel is elő kell segíteni pl. a jó erdőgazdálkodási gyakorlat, vagy vizes élőhelyek fenntartására vonatkozó szabályok kialakításával. Fontos kiemelni, hogy az egyszeri beavatkozások általában nem elegendőek, a hosszú távú fenntartás elengedhetetlen. Emiatt is a természetes rendszerek önfenntartó képességére jobban támaszkodó rendszerek felé kell elmozdulni, így csökkentve a fenntartó intézkedések szükségességét. Mind a rehabilitációs tevékenység, mind a területhasználat váltás, ha magára hagyják akár visszájára is fordulhat, például, ha az invazív, gyomosító fajoknak teret biztosít a honos fajok hátrányára. 120

A víztől függő védett élőhelyek állapotát jelentősen befolyásoló, víztestekre vonatkozó intézkedések A természetvédelmi célú intézkedések másik csoportját azok az intézkedések képezik, amelyek elsődlegesen a vízestek állapotára hatnak, de ezzel egyidejűleg alapot teremtenek, vagy jelentősen hozzájárulnak az adott víztesttől függő védett élőhelyek állapotának javulásához. A védett vizes élőhelyek, illetve a felszíni vagy felszín alatti víztől függő védett ökoszisztémák állapotát leginkább veszélyeztető tényező a víz hiánya ( ). Ennek megfelelően mindazon intézkedések alkalmazása, amelyek közvetlenül vagy közvetve a védett területek vízellátásának javítását eredményezik, elengedhetetlenül fontosak a védett területek számára, tehát természetvédelmi intézkedésnek is tekinthető. A védett élőhelyek jó állapotának megőrzése, illetve elérése tehát olyan cél, amelynek érdekében a védett területekkel kapcsolatos egyedi (VT) intézkedéseken kívül ez egyes problémák kezelésében más intézkedési csomagok is igen fontosak, sőt ezek gyakorta nagyobb szerepet kapnak, mint az egyedi intézkedések. Vannak tehát a természeti értékei miatt védett területek ökológiai állapotát kedvezőtlenül befolyásoló tényezők között olyanok, amelyek kizárólag a nem egyedi intézkedési körbe tartozó beavatkozásokkal: az árterek revitalizációja ( ), illetve part menti védősávok kialakítása ( ) kezelhetők. A fenti intézkedések esetleges járulékos hatásai kedvezőtlenek is lehetnek többnyire a megvalósítás helye által közvetlenül érintett védett élőhelyek állapotára nézve. llyenek pl. a mederfenntartás során előforduló élőhely-sérülések, vagy a belvíztározás területfoglalása, új szennyvíztisztítók kialakításával járó szennyvízbevezetések. A tervezett beavatkozásokkal kapcsolatos általános tapasztalat szerint a megvalósuló intézkedések tényleges hatásainak előjele és mértéke azonban nagyban függ a megvalósítás, kivitelezés módjától, ezért az intézkedési programok kidolgozásánál (majd a tervek elkészítésénél) és a megvalósítás során is a természetvédelmi, ökológiai szempontokat, mint prioritást kell figyelembe venni. Védett területeken, vagy azok érintettsége esetén, a beavatkozásokat egyeztetni kell a nemzeti park igazgatósággal.... A víztől függő védett természeti területek állapotának fenntartására, illetve javítására vonatkozó intézkedések céljai szoros kapcsolatban vannak a víztestek és a vízgyűjtők állapotának javítására vonatkozó célkitűzések elérésével. A víztestek VKI szerinti állapotjavítása vagy fenntartása és a természetvédelmi célú intézkedések együttesen érhetik el a védett élőhelyek állapotára vonatkozó célkitűzéseket. A tervezett intézkedések mindegyike a nem természetvédelmi célúak is a vizek állapotjavulásán keresztül kisebb-nagyobb mértékben hozzájárulhatnak a védett élőhelyek állapotának javulásához. A célok elérését segítik az intézkedések pozitív számos esetben szinergikus hatásai a védett élőhelyekre. c) az alegységre vonatkozó információk A részletesen leírt intézkedések az alábbiak szerint értelmezhetők a károsodott védett természeti területekre vonatkozóan: 1: Nincs melioráció, a művelési mód váltás éppen azt célozza meg, hogy a meglévő feltételeknek inkább megfelelő, vízelvezetést, lecsapolást vagy öntözést nem igénylő művelési módra történjen meg a váltás 3: Síkvidéki belvízérzékeny területeken mindenképpen a művelési ág váltás javasolható (szántó-gyep, szántó-erdő, vagy szántó vizes élőhely/nádas, megfelelő támogatási forma esetén extenzív halastó). Reális képet kell nyerni a konkrét vízelvezetési (belvízmentesítési) költségek és a szántó művelési ág fenntartásával nyerhető haszon valós értéken történő elemzésével, illetve a váltás kieszközölhető a költségeknek a földhasználóval való megfizettetésével. 5: A belvízelvezetés szükségességét kell felülvizsgálni a rendszeresen belvízzel borított területeken, nem pedig a belvizet elvezetni és tározókba gyűjteni. Ennek alapja a költséghaszon elemzés és a vízgazdálkodási 121

szolgáltatások valós értéken való számbavétele, a költségek megjelenítése a földhasználó irányában. A belvízelvezetéssel károsított FAVÖKO-k, valamint a víz befogadására alkalmassá tett (=kikotort, kimélyített medrű) befogadók vonatkozásában jelentkező ökológiai károk számbavétele is alapvető fontosságú. A belvízelvezetés (továbbá a belvízelvezető csatornák állapotának javítása, fenntartása) nem jelenthet a Natura2000 területek ökológiai állapotával szemben érvényre juttatható kiemelt közérdeket. A befogadónál, további lecsapolás megszüntetése érdekében javasolt duzzasztás helyett (még akkor is, ha ez valóban duzzasztással oldható csak meg) célszerű a medersüllyedéssel érintett szakaszok mederszint rehabilitációjáról beszélni. 1: Figyelembe kell venni a 5-nél javasolt mederszint rehabilitációt is (lecsapoló hatás megszüntetésére, FAVÖKO vonatkozásban). Az üledékeltávolítás akkor tűnik indokoltnak, ha az szennyezett, terhelést jelent. Mederszint rehabilitáció a lecsapoló hatás csökkentésére a befogadón. A fentiekből kitűnik, hogy a károsodott védett természeti területek esetében a víztestek jó ökológiai állapotának elérését megcélzó intézkedések mellett egyéb, speciális, új intézkedési elem nem került bevezetésre, hanem a meglévő elemek értelmezése lett esetenként tágabbra szabva, vagy módosítva.... A javasolt intézkedések a három legfontosabbnak ítélt problémakör megoldása köré csoportosíthatók be: - Mezőgazdasági földhasználati célú vízelvezetés, lecsapolás, belvízmentesítés - Mezőgazdasági földhasználati célú terület igénybevétel a víztestek közelében - Pontszerű és diffúz terhelések Az egyes víztesteknél megjelölt és az intézkedések javasolt specifikációjának értelemben használt intézkedések hatásaként várható, hogy a sérült ide értve a sekély felszín alatti vizektől függő felszíni közösségeket és azokhoz kapcsolódó, jelölő fajokat is vízhatású és vízi társulások állapotában a kitőzött határidőre az elvárt javulás elérhető. 8.6.3 A halak életfeltételeinek biztosítására kijelölt felszíni vizekre vonatkozó intézkedések Végrehajtásban érintettek: - vízfolyás, állóvíz kezelője - vízhasználók a) jelenleg érvényben lévő intézkedések A halak élőhelyének megóvása érdekében védelmet vagy javítást igénylő édesvizek minőségéről EU Irányelv rendelkezik, amelynek alapján kijelölésre kerültek a magyarországi halas vizek. A halas vizek megfelelő vízminőségének biztosítása érdekében vízszennyezettségi határértékek kerültek meghatározásra. c) az alegységre vonatkozó információk Az alegységen a jogszabályban kijelölt halas víz nem található. 8.6.4 Természetes fürdővizekre vonatkozó speciális intézkedések Felelősök: KvVM, ÖM, EüM Végrehajtásban érintettek: - fürdőhely üzemeltetője, - vízhasználók a) jelenleg érvényben lévő intézkedések 122

A fürdővizek minőségéről EU Irányelv rendelkezik. A hazai szabályozás összhangban az EU irányelvével meghatározott szabályok alapján kijelöli a fürdővizeket és védőterületeit, környezetminőségi határértékeken alapulva biztosítja a fürdővizek megfelelő minőségét, és biztosítja a megfelelő tájékoztatást. b) további megvalósítandó intézkedések Folyamatos feladat a fürdővizek minőségének biztosítása, a fürdővízként kijelölt vizek megfelelő vízminőségének elérése illetve fenntartása, illetve a fürdővíz-gazdálkodási intézkedések meghatározása és végrehajtása. lde tartozik a szennyvíz bevezetésekre vonatkozó kibocsátás szabályozás kiegészítése (elsősorban többlet-fertőtlenítés), üdülőterületek csatornázása, a védőterületek kijelölése a jelenlegi szabályozás alapján, valamint a fürdővíz minőségének biztosítása, illetve az eliszaposodás lelassítása érdekében megvalósítandó kotrás, szárazulat kialakítás, esetleg műtárgyak létesítése. Újabb szabályozási intézkedés nem szükséges. c) az alegységre vonatkozó információk Jelenleg az alegységen 4 db kijelölt és engedélyezett természetes fürdőhely (Fertő tó, Fertőrákos;, Sopron; tóstrand, ) található, melyeknek a fürdővíz szempontjából kiváló az állapota. További műszaki és szabályozási intézkedés nem szükséges. 8.7 Finanszírozási igény A VGT a gazdaság és a társadalom széles körét érinti egyrészt a megvalósítói oldalról, költségviselés szempontjából, másrészt az eredmények (hasznok), közvetett, társadalmi hatások élvezőjeként. Az intézkedések jelentős része állami, közösségi finanszírozást igényel. A terv tartalmazza azon intézkedések előzetes költségbecslését három tervezési időszakra 2015- ig, 2021-ig és 2027-ig, amelyek állami/eu forrásokat igényelnek. A 2015-ig elérhető eredményeket a 2014-2021 közötti költségvetési tervezési időszak finanszírozási lehetőségei is befolyásolják, ugyanakkor a 2021-ig elérhető eredmények fő forrását jelentik. A terv nem tartalmaz költségbecslést azokra az intézkedésekre (főként szabályozás), amelyekhez az érintettek alkalmazkodnak és ezt saját forrásból finanszírozzák a szennyező fizet elv, vagy a felhasználó fizet elv alapján. A 2015-ig megvalósuló VGT intézkedések főbb finanszírozási lehetőségét 2015-ig a 2007-2013 közötti időszakra vonatkozó EU támogatások és a kapcsolódó hazai társfinanszírozási összegek jelentik.... A tervezés során részletes, víztestenkénti intézkedések alapján területi szintű költségbecslés is készült a 2014-2027 időszakra a kiegészítő intézkedésekre. Alap- és további alapintézkedések országos szinten 1 A program teljes költsége 783,9 Mrd Ft. A VKI időszakara eső forrásigény a lezárt; ill. folyamatban levő beruházás 2007.12.31-ig történő figyelembe vételével ( ) 2 Az ivóvizminőség- javító Program teljes költsége 246 Mrd Ft. 3 Az Országos Környezeti Kármentesítési Program teljes becsült költsége 1.000 Mrd Ft. Becsült időtartama: 40 év, amennyiben a programra évente 25 Mrd Ft rendelkezésre állhat. Ennek alapján a források függvényében mintegy 350 Mrd Ft lenne a szükséges forrásigény. 4 egyes ÚMVP célprogramok (agrár-környezetvédelmi, erdősítési stb.) előnyben részesítik a nitrát-érzékeny és ezen belül is a vízbázisvédelmi védőterületen gazdálkodókat, ezen források 60 %-ával számolva./ 123

Az alap- és további alapintézkedések megvalósítására 2007-2013 között rendelkezésre állt teljes forrás mintegy 1180 Mrd Forint (amely tartalmazza a pályázatok kedvezményezetti önrészét is). Az alap- és további alapintézkedések megvalósításához a 2014-2020 költségvetési időszakban további források szükségesek, mintegy 270 Mrd forint értékben. Különösen a Szennyvíz Program végrehajtásához, a vízbázis-védelmi feladatok, a kár-mentesítés és a természetvédelmi feladatok megvalósításához van szükség többletforrásokra. Kiegészítő intézkedések a) lntézkedések előkészítése és átfogó intézkedések országos szinten Az előkészítő és átfogó intézkedések forrásigénye (fejlesztés és működtetés együtt) 2010-2027-ig 18 év alatt, meghaladja a 70 Mrd Ft-ot, a fejlesztési forrásszükséglet mintegy 5,5 %-át, amelynek mintegy felét szükséges 2015-ig megvalósítani. b) beruházások, fejlesztések országos, alegység szinten Országos költségbecslés: a tervezés 2009. évi árszinten folyt. A jó állapot/potenciál eléréséhez szükséges kiegészítő intézkedésekre 2007-2013 év között rendelkezésre állt mintegy 290 Mrd forint. A jó állapot/potenciál eléréséhez szükséges beruházási, fejlesztési jellegű kiegészítő intézkedések várható forrásigénye 2014-2027 között mintegy 1000 Mrd Ft-ra tehető, amely figyelembe véve, hogy ezen időszakra két EU támogatási időszak esik (2014-2020, 2021-2027.), a kiegészítő intézkedések forrásigénye mintegy fele a 2007-2013 időszakban alapintézkedésekre rendelkezésre álló forrásoknak. A finanszírozási fejezet kiegészítő adatai: 1 Az EU támogatási források megegyeznek a tervezési dokumentumokban található összegekkel, az abban használt árfolyamon (245,5 Ft/EUR) kerültek bemutatásra. 2 A 2015-ig megjelölt forrásigény alapvetően a 2014-2020-ig tartó EU támogatási időszak forrásaiból finanszírozható, hasonlóképpen a 2021-ig szükséges becsült forrásokhoz. 3 Amennyiben a tervezett kiegészítő fejlesztések ott, ahol ez műszakilag megengedett egyedi megoldások, akkor kisebb összeg szükséges, mint akkor ha mindenhol csatornázás valósul meg, ekkor a költségek közel 40%-al nőnek. Feltételezésünk szerint a 2016-2021 között 63 Mrd Ft, később 95 Mrd Ft szükséges. A teljes összegből kifejezetten a felszín alatti vizek jó állapotba hozása érdekében szükséges intézkedések a 2021-ig terjedő időszakra lettek ütemezve, a többit elsősorban közegészségügyi és társadalmi igény miatt szükséges megvalósítani ezeket a 3. ciklusra lehetett csak ütemezni. 4 ROP-ok (2007-2013) 2000 LE alatti települések szennyvízkezelése 5 Az elmaradt rekonstrukciók finanszírozási rendszerének kidolgozása után (2012) becsülhető. 6 A VKI miatti követelmények esetleges többletköltségei, amelynek forrásigénye a program-alkotás és szabályrendszer kidolgozása során becsülhető meg. 7 Az OHT alapján a teljes forrásigény 80 Mrd Ft volt 2003. évi árakon, amelynek megvalósításához a KEOP forrásokat biztosít. 8 KEOP (2007-2013) Komplex vízvédelmi beruházások 100 %-a, valamint a ROP-ok Regionális vízvédelmi intézkedések 20 %-a figyelembe véve 124

9 Az erózió-érzékeny területeken a meglévő kötelező előírásokon kívül (HMKÁ, JFGK) a VGT nem tervez további intézkedést. A becsült költség a többet területként bevont terület átállásához 5 évre biztosítható kompenzáció összege. A szennyvízkezeléssel, elhelyezéssel kapcsolatos költségek mintegy 210 Mrd forintot tesznek ki. A vízfolyások hidromorfológiai állapotát javító intézkedések becsült forrásigénye, amit 2027-ig ütemezetten kell végrehajtani, várhatóan mintegy 138 Mrd Ft. E költségek döntő része, mintegy 80%-a mederrehabilitáció. A mederrehabilitációra vonatkozóan az itt szerepelő összeg felső költségbecslésnek tekinthető, a részletes tervek készítésekor várhatóan az összeg akár 20-30%-kal is csökkenhet. Az állóvizekre vonatkozóan is a hidromorfológiai beavatkozások mintegy 80 milliárd Ft-ba fognak kerülni. Az agrár-intézkedéseket érintő teljes forrásigény 2027-ig két EU költségvetési időszakra meghaladják az 525 Mrd forintot, amely összeg a vízvédelmi területek lehatárolásával pontosodni fog. A tervezett forrásigény a 2007-2013 időszakra becsült VKI célú ÚMVP forrásoknál kevesebb ugyan, azonban a források jelentős részét kitevő agrár-környezetvédelmi intézkedések jelenlegi összege nem minden célprogram esetében VKI szempontok szerint kerül felhasználásra, ezért a jövőben a vízvédelmi zónarendszerre vonatkozó intézkedések hangsúlyosabb támogatása szükséges, kiemelten az erdő-, gyep- és vizes élőhely művelési ágváltások, környezetkímélő agrotechnikai módszerek elterjesztése. 9 Kapcsolódó programok és tervek A Víz Keretirányelv előírása szerint a vízgyűjtőkhöz kapcsolódó, a vizek állapotát befolyásoló programokat és terveket figyelembe kell venni vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés során annak érdekében, hogy az intézkedési terv hozzájáruljon a régiók kiegyensúlyozott fejlődéséhez, de annak érdekében is, hogy ezek ne akadályozzák meg a kívánt állapotok elérését. A vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítésekor alkalmazkodni kell más direktívák által meghatározott szakpolitikai előírásokhoz is, hiszen azok jogilag egyenrangúak a vízügyi politikát meghatározó VKI-val. Célszerű ezért a víz védelmének és a fenntartható gazdálkodásnak a közösségi politika más, olyan területeibe való integrálása, mint az energia-, a közlekedés-, a mezőgazdasági, a halászati, a regionális és idegenforgalmi politika. Ennek a tervnek alapot kell biztosítania a folyamatos párbeszédhez és a fokozottabb integrációra törekvő ágazati stratégiák fejlesztéséhez. A különböző szakterületek célkitűzéseinek megismerése érdekében felmérésre kerültek a szakpolitikai határozatok, országos stratégiák és programok. A programok gyakorlati megvalósítása projekteken keresztül történik, ezért összegyűjtötték a vízgyűjtőkkel kapcsolatos országos, regionális és területi projekteket is.... A szakterületi politikák elemzése során, miután a VKI szempontjából nem releváns politikák kizárásra kerültek, a stratégiák és a tervek, vagy esetenként a projektek vizsgálata a VKI-ban előírt környezeti célkitűzések teljesíthetőségére terjedt ki. Abban az esetben amennyiben egy adott stratégia, program, vagy projekt VKI szempontjából vizsgálandó minősítést kapott, akkor feltételezhető, hogy az a fejlesztés, vagy annak valamilyen eleme esetleg akadályozza, vagy meghiúsítja a vizek jó állapotának elérését, ezért a VKI 4. cikkely 7. pontjában biztosított kivételek egyikének alkalmazása, azaz VKI szerinti hatásbecslés szükséges. A VKI 4. cikk 7. pontja szerinti vizsgálat, illetve igazolás eredménye alapján megvalósított fejlesztés nem jelenti a Víz Keretirányelv előírásainak megszegését még akkor sem, ha az érintett vizek jó állapotát emiatt nem lehet elérni. Több olyan jelentős, a fenntartható vízhasználatok keretébe illeszthető igény és probléma van Magyarországon, amelyek megoldásához a jövőben új létesítményeket kell megvalósítani. Ezek egy része a jó állapottal nem összeegyeztethető hatással lehet a vizek állapotára. 125

A VKI (4. cikk (7)) szerint igazolni kell, hogy a tervezett tevékenységek megvalósítása elsőrendű közérdek, és/vagy a környezet és a társadalom számára a VKI célkitűzéseinek teljesítésével elérhető előnyöket felülmúlják az emberi egészség és biztonság megőrzésében, vagy a fenntartható fejlődésben jelentkező előnyök. A VKI 4. cikk 7. szerint nem történik meg a keretirányelvi célok megszegése ha: 1. A felszíni víztest fizikai jellemzőiben (hidrológiai, morfológiai jellemzők változása), vagy egy felszín alatti víztest vízszintjében bekövetkezett változást okozó új beavatkozás ( ) következményeként megengedhető az előírt feltétel teljesülése esetén, hogy a jó állapotot/potenciált ne érje el az adott víztest. Az állapot romlása (osztályhatár átlépés) is bekövetkezhet. A 4. cikk 7. szerint továbbá megengedett olyan fejlesztés megvalósítása, amelynek következtében a negatív hatás/romlás az osztályhatárokon belül marad, ekkor a 4. cikk 7. szerinti mentesség alkalmazására nem kerül sor. 2. Új fenntartható fejlesztési tevékenységek következtében amennyiben nem előzhető meg megengedhető az állapot romlása, igaz, hogy csak a kiválóról a jóra, viszont a jó állapotból mérsékeltbe, vagy mérsékeltből gyengébe kerülés kizárt (azaz a vízminőségi paraméterek csak annyira romolhatnak le, hogy a víztest állapota a minősítésének megfelelő osztályhatáron belül maradjon). A vizsgálandó fejlesztések például: - - a hajózhatóságot biztosító szabályozási beavatkozások, kikötőfejlesztések - dombvidéki tározók építése (vízgazdálkodási és árvízbiztonsági céllal) - egyes belvízvédelmi létesítmények - - új vízbázisok igénybevétele közüzemi ivóvízellátás céljából - új, vagy nagyobb kapacitású szennyvíztisztító-telepek, - turisztikai létesítmények Mindkét esetben (a VKI 4. cikk (7) szerint) a vízgyűjtő-gazdálkodási terv(ek)ben igazolni kell az alábbi feltételek teljesülését. A terv(ek) jóváhagyói: - mindent megtesznek az állapotra gyakorolt kedvezőtlen hatás mérséklésére, és - a célkitűzéseket 6 évente felülvizsgálják, ill. - az új változással járó beavatkozás, vagy fejlesztési cél elsőrendű közérdek, és/vagy a környezet és a társadalom számára a VKI célkitűzéseinek teljesítésével elérhető előnyöket felülmúlják az emberi egészség terén bekövetkező új változások vagy módosulások, valamint az emberek biztonságának megőrzésében vagy a fenntartható fejlődésben jelentkező előnyök (pl. az árvízvédekezés, a belvizek elvezetése élet és vagyonbiztonsági szempontból esetenként elkerülhetetlen), valamint - a beavatkozással vagy fejlesztéssel érintett víztest állapotának megváltoztatását eredményező fent említett előnyös célkitűzések a műszaki megvalósíthatóság, vagy az aránytalan költségek miatt nem érhetők el más, jelentős mértékben jobb környezeti állapotot eredményező eszközökkel. - A beavatkozás vagy fejlesztés más víztestre vonatkozó VKI célok elérését állandó jelleggel nem zárja ki, vagy nem veszélyezteti. E tervekre nézve a fent megadott szempontok szerinti környezeti-, társadalmi-, gazdasági vizsgálatok kötelezőek. Igazolni kell, hogy minden megvalósítható lépést megtettek-e annak érdekében, hogy csökkentsék a víztest állapotára gyakorolt kedvezőtlen hatást. Tehát a VGT-be akkor kerülhet be egy új projekt (nem, mint VKI intézkedés), ha a kötelező vizsgálatokat elvégezték. Ha a szükséges vizsgálat megtörtént, és az eredményei kedvezőek, akkor a projekt, mint új fejlesztés a mentességek egyik indokaként kerülhet be a VGT-be. Egy, a VGT-be nem került projekt megvalósítására akkor és csak akkor kerülhet sor, ha ezeket a vizsgálatokat elvégzik és dokumentálják, a megfelelő módosításokat végrehajtják a projekten, szükség esetén elállnak a projekt végrehajtásától és 126

dokumentálják. Ennek hiányában csak a következő VGT felülvizsgálatkor 2015-ben szerepelhet, mint új fejlesztés. A VKI nem zárja ki egy a vizek állapotát nem javító, esetleg rontó új fejlesztés megvalósulását, ha a szükséges igazolás megtörtént. A fenti vizsgálatok elvégzése és beépítése az engedélyezési eljárásba eredményezni fogja a negatív hatások elkerülését, illetve minimalizálását. 09 Fertő Hanság vízgazdálkodási szempontból az 1-2 sz. Rábca és a Fertő részvízgyűjtő vízgyűjtő-gazdálkodási tervezési alegysége. A VGT a területegység helyzetfeltáró- elemzőértékelő, koncepcionális és tervezési alapdokumentuma, - fenti kivonata alapos, mélyreható áttekintést nyújt a részvízgyűjtő állapotáról, általános országos és EU- szinten értelmezhető feladattervi összefüggéseiről, azonban, léptéke miatt nem tud kitérni a Fertő tó néhány helyi szinten fontos sajátosságára, amelyeket más megalapozó tanulmányok, kutatások részletesen feldolgoznak. Ezek kivonatát és tartalmi összefoglalását ismerteti a vízgazdálkodási szakági munkarész alábbi, 2.számú alfejezete. 4.6.2. Vízgazdálkodási kutatások, megalapozó tanulmányok, stratégiák A Fertő Hanság térség és benne a tó térségének vízgazdálkodással összefüggő feladat meghatározására számos vizsgálat 3, kutatás és program készült, jelenleg is folyamatban van, és az idén lezárul a magyar osztrák tudományos együttműködésben egy Fertő Stratégia kidolgozása. A Fertő Stratégia kidolgozása a végső fázisban tart, ennek felépítését, témaköreit jól szemlélteti a Magyar- Osztrák Vízügyi Bizottság 51. ülésszakára készített rövid összefoglaló, amely a munkaértekezletek eddigi eredményeit, közös megállapításait foglalja össze: Vízgazdálkodás 116,00 m.a.f. (tólengés) - A vízgyűjtő terület egységes meghatározása. Részvízgyűjtők lehatárolása az aktuális geodéziai adatok és felületmodell figyelembe vételével, Az osztrák területre meglévő talajvízmodell magyar területre történő kiterjesztése. - A meglévő határon átnyúló vízgazdálkodási tevékenység koordinálásának folytatása. A parti sáv védelme magas vízállásoknál (épületek, idegenforgalmi létesítmények, fürdők, kikötők, Hanság kapcsolata, depóniák) - Kisvízi állapotok kedvezőtlen hatásának csökkentése 09 FORRÁS (1. fejezet): Víz Keretirányelv hazai megvalósítása - Vízgyűjtő- gazdálkodási Terv; 1-2 Rábca és a Fertő /közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság; 2010. április 3 A 2. fejezethez felhasznált források: Pannonhalmi Miklós: A Fertő-tó vízgazdálkodása 1999. Vízügyi Közlemények ISSN 0042-7616 Fertő-tó stratégia (rövid összefoglaló) Pannonhalmi Miklós Bp. 2013. Fertő Hanság NP Ig.: Fertő Hanság NP Kezelési terv MAD (kézirat) 2013. Interreg III.A: Szakértői Összefoglaló - Vízminőség szakterület Készítette: Némethné Deák Irén 2007. 127

- A vízháztartás (vízmérleg) komponenseinek jobb megismerése, párolgás és szélhatások. - A GENESEE projekt eredményei alapján üledékdinamika-áramlási modellek (nádnyíltvíz), feltöltődési szcenáriók, (amennyiben eredmény, részeredmény 2013. végéig nem várható a meglévő adatok alapján) - Tematikus nádtérképek, a nemzeti parkok, nádgazdálkodás, és a tulajdonosok számára. A hasznosítási potenciálok (energia) feltárása. Nádgazdálkodási tervek a kiválasztott nádasokra (potenciális aratási területek, avas nádasok, hasznosítás/ökológia) - Nádasok és a feltöltődés kapcsolata. Az újabb űrfelvételek elemzése. Limnológia - Jó ökológiai állapot megőrzése, a tó természetes vízminőségének megtartása (sótartalom, tápanyagok). A fizikai-kémiai paraméterek térbeni és időbeni természetes dinamizmusának megőrzése. Kívánatos az alacsony külső és belső tápanyagterhelés az trofitási szint. Kielégítő vízcsere a nádas és a nyíltvíz között. A magyarországi tórész víz-nádas arányainak megőrzése. - A jó kémiai állapot megtartása. A veszélyes anyagok terhelésének csökkentése. - A biodiverzitás térbeni és időbeni természetes változékonyságának megtartása. A biológiai folyamatok lehető legkisebb mértékű zavarása. A nemzeti parkok magterületein az antropogén hatások kizárása. A természetes készletek (halászat, horgászat, nádgazdálkodás) fenntartható hasznosítása. Az invazív fajok kizárása. - A jó fürdővíz minőség megőrzése. Szennyvíztelepek lehető legjobb technológiai szinten tartása. A fertőrákosi öböl nyílt vízfelület kapcsolatának megtartása. Mikrobiológiai vizsgálatok, bakteriológiai hiányosságok. - Az adatbázisok kölcsönös hozzáférhetőségének biztosítása, beleértve a nyilvánosságot is. - Nádasok állapota a nyíltvíz és a parti sáv határán megfelelő, a köztes terület problémás. - A nádasokban a nagyobb vízterületek kialakulásának nincs akadálya, ellene ökológiai érv, mint élőhely nem hozható fel Természetvédelem - Beavatkozások és hasznosítások kizárása a magterületekről (osztrák igény), magyar részről a természetvédelem hozzájárulásával. - A meglévő védett területek fejlesztése és bővítése. - A kultúrtáj zónában gazdálkodási tervek készítése és végrehajtása. - Maximális vízvisszatartás a tómederben, a Fertő-zugban és a Hanságban - Lehetőség szerint jelentős vízszintingadozás. A kritikus területek lehatárolása. Idegen vizek bevezetésének kizárása (vízpótlás). - A nádhasznosítás ökologizálása, a magyar tórész nádhasznosításának átadása a nemzeti parknak. - Az átmeneti zóna biodiverzitásának fenntartása. - A tó-zugban a nagy, összefüggő tájegységek megtartása természetes talajvíz-dinamika mellett. - További vízszintemelés javasolt, illetve a jelenlegi szabályzat finomítása. - NP zonációk harmonizálása Területfejlesztés - A Fertő-menti települések fenntartható fejlődéséhez szükséges keretek kidolgozása Nemzetközi együttműködés a területfejlesztés területén (takarékos területhasználat, kompakt településfejlesztés, teljes körű alapellátás, a parti sáv szabadon tartása, beépítés megakadályozása, árvízi veszély minimalizálása, - Nemzetközi többnyelvű Fertőn tó identitás kialakítása, - Ivóvízellátás biztosítása a turizmus figyelembe vételével, prioritási sorrend felállítása korlátozás esetén, közös felszín alatti víztestek kijelölése az új VGT-k ben, - Vízellátási vészhelyzetek kezelése, - Teljes körű szennyvízkezelés, regionális koncepciók támogatása, partnerkapcsolatok és információ csere elősegítése, - Térségi szennyvíziszap kezelés - Határon átnyúló fejlesztések, üzemek, iskolák, központi államigazgatás 30 percen belüli elérése, 128

- Akadálymentes határátkelés bővítése, - A mezőgazdálkodás további zöldítése, fenntartható gazdálkodás feltételeinek erősítése, footprint csökkentés, természet közeli termelés támogatása, - A régió közös turisztikai pozicionálása, a szezon kiterjesztése és kibővítése, - A kielégítő vízszint biztosítása, kikötők part-menti bővítése, a meglévő lehetőségek mennyiségi és minőségi megtartása, - A régió termékeinek közös minőségbiztosítás keretében történő piacra vitele /Összeállította: Pannonhalmi Miklós irányító testületi tag/ A fenti összefoglaló alapján is megállapítható, hogy Fertő - stratégia készülő anyaga számos ponton érinti sőt, részben át is fedi - a készülő kezelési tervek (NP és VÖT) témaköreit, az alábbiak szerint: A Vízgazdálkodás témakörben: - a tó vízháztartása, vízszintje, a parti sáv védelme, - tóhasznosítás, nádgazdálkodás, - hasznosítási potenciálok feltárása A Limnológia témakörben: - Jó ökológiai állapot megőrzése, a tó természetes vízminőségének megtartása - A természetes készletek fenntartható hasznosítása - A jó fürdővíz minőség megőrzése A Természetvédelem témakörben: - A meglévő védett területek fejlesztése és bővítése - A kultúrtáj zónában gazdálkodási tervek készítése és végrehajtása - Maximális vízvisszatartás a tómederben, a Fertő-zúgban és a Hanságban A Területfejlesztés témakörben: - takarékos területhasználat, kompakt településfejlesztés, - a parti sáv szabadon tartása, beépítés megakadályozása - A régió közös turisztikai pozicionálása, a szezon kiterjesztése és kibővítése Ezek mellett számos esetben felveti a nemzetközi (magyar osztrák) együttműködés területeit és szükségességét, valamennyi területen. A számos munkaanyag és munkaértekezlet mellett a Fertő - stratégia egyik alapja a 2013. november hóban elkészült NEMZETI VÍZSTRATÉGIA A VÍZGAZDÁLKODÁSRÓL, ÖNTÖZÉSRŐL ÉS ASZÁLYKEZELÉSRŐL - a jövő vízügyi, öntözésfejlesztési és aszály kezelési politikáját megalapozó, a fenntarthatóságot biztosító ágazati stratégia (VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM 2013.). Ennek tavakról szóló 5.5.3.sz. fejezete foglalkozik a Fertővel is. Kivonatát az alábbiak szerint állítottuk össze (kiemeléseink dőlt félkövér betűtípussal): 5.5.3. Nagy tavaink vízgazdálkodása Nagy tavaink vízgazdálkodása egyedi és önálló feladatot jelent nemcsak a magyar vízgazdálkodásban, hanem általában a magyar gazdaságban is. A Balaton, a Velencei-tó, illetve a Tisza tó (Kiskörei-tározó) rendkívül nagy gazdasági, idegenforgalmi potenciált jelent, amelynek kiegyensúlyozott feltételeit a vízgazdálkodás eszközeivel továbbra is segíteni kell. A Fertő-tó gazdasági hasznosítása döntő részben Ausztriában történik, Magyarországon inkább a természetvédelmi célú kezelés a jellemző. Idegenforgalom szempontjából a Fertő-táj, mint a világörökség része, felértékelődése folyamatos. A hidrológiai ciklus szélsőségeinek növekedése jelentős kihatással van nagy tavaink, különösen a Balaton vízszintjének változására. Ilyen alkalmakkor mindig felmerül a más vízgyűjtőről történő vízátvezetés gondolata. A jelen stratégia rögzíteni kívánja, hogy vízátvezetés, vagy vízgyűjtőn történő tározás nem jelent reális alternatívát a 129

vízszintszabályozás megoldására. Egyedüli megoldást jelenthet mindhárom nagytavunk esetében a mederben történő tározás növelése, melynek vizsgálatát komplex módon, a különböző vízszintekhez tartozó part és mederszabályozás, a vízelvezetés megoldása és a vízgyűjtőn történő egyéb beavatkozások együttes értékelésével kell elvégezni. Az elmúlt évtizedek tapasztalatai rámutattak arra, hogy tavaink viszonylagos szabályozottsága ellenére a kialakuló szélsőséges helyzetek megfelelő szintű kezelésére (kivédésére) még nem rendelkezünk elegendő potenciállal. Jó példa erre a Balaton vízhiánya (2003), majd a víz többlete (2010 év vége). Még nehezebben kezelhető, összetett kérdés tavaink minőségében kialakuló szélsőségek kezelése (Fertő tó). A problémák egy része a komplex vízgazdálkodási rendszerek fenntartásának hiányával magyarázható (pl. Sió csatorna, Hanság főcsatorna korlátozott levezető képessége), más része a szélsőséges jelenségekre vezethető vissza (kánikula, szárazság). A tavak állapotváltozása, a fejlesztési feladatok meghatározása, főleg vízminőség-védelmi és vízháztartási szempontból, a klímaváltozási prognózisok bizonytalanságai miatt lényegesen nagyobb kutatási feladatokat jelent. A hasonló jellegű nagyfelületű, sekély tavak száma Európában viszonylag kevés, így a rendelkezésre álló tapasztalatok száma is alacsony. A fejlesztések irányának eldöntése érdekében, önálló kutatási feladataink vannak, melyben számíthatunk az akadémiai, egyetemi kutatóhelyek segítségére. Fontos, hogy a hosszú távú intézkedések megalapozása érdekében az anyagi feltételek rendelkezésre álljanak. Hasonlóan kiemelkedő jelentősége van a nagy tavainkra kiterjedő környezeti monitoring rendszer megbízható hosszú távú üzemeltetésének, valamint a közérdekű adatok internetes alapú informatikai megjelenítésének. Nagy tavaink jövőjének meghatározásához átfogó program kidolgozása szükséges (a Balatonhoz hasonlóan), amelyhez azok részletes felmérésére, és ez alapján átfogó helyzetértékelés elkészítése, azaz a vízgyűjtőgazdálkodási tervek szükségesek. Például a Fertő tó esetében a két ország által egyeztetett intézkedési katalógusa rendelkezésre áll. A várható hatások és a szükséges beavatkozások meghatározásához ma már elengedhetetlen, hogy a felmérések és a helyzetértékelés alapján tavaink rendelkezzenek olyan modellekkel (2d, esetleg 3d), amelyek egyrészt képesek előre jelezni az esetlegesen kialakuló szélsőséges helyzeteket, továbbá kimutatni a beavatkozások hatásait. Ez megköveteli, hogy párhuzamosan alakítsunk ki előrejelzővészjelző modelleket, és a fejlesztéshez analizáló modellrendszereket. Az intézkedési programok a társadalmi elfogadás után kezdhetők meg Az országos és Eu- szintű előzmények mellett a Fertő vízgazdálkodásának, vízháztartásának állapotleírása és értékelése számos kutatásra és elemzésre támaszkodhatott. E célvizsgálatok tárgya széles skálán mozog, a tó vízkémiai adottságaitól a komplex vízháztartási viszonyainak feltárásáig. A vízkémiai jellemzők bemutatása ( Interreg III.A: Szakértői Összefoglaló - Vízminőség szakterület Készítette: Némethné Deák Irén 2007. alapján): A Fertő tó Európa ötödik legnagyobb tava, a kontinentális síkvidéki sós tavak legnyugatibb képviselője. Legfőbb jellemzője a sekélység (átlagos mélysége az 1 m-t sem éri el, feneke lapos, vízszintes, csak a közepe táján mélyül 50-60 cm-re), a nagy vízszint ingadozás és a magas sótartalom. A sótartalom geológia, hidrológiai adottság, változása évszakfüggő, nyáron a 2000 g/m 3 -t is eléri. Domináns kationjai a nátrium és a magnézium, míg az anionok közül a hidrogén-karbonátok, szulfátok és kloridok emelhetők ki. Mivel a nátrium nátrium-hidrogénkarbonát formájában van jelen, a tavat szikes tó -ként, vagy más néven szóda tó ként tartják számon. Vize tehát erősen alkáli jellegű, ezért kémhatása lúgos, ph értéke 8,0 felett van. A tó vízére a magas kémiai oxigénigény jellemző, ami a lebegőanyag szinte állandó felkeveredésének, illetve a huminsavak következménye. 130

A jellemzők közül a szakterületi vizsgálat is a tóvíz magas sótartalmát emeli ki, amely a tó egyik legfőbb sajátossága, elválaszthatatlan attribútuma. Ennek az örökségvédelmi adottságok, a terület uniklitásának meghatározásában is jelentős szerepe van. A tó és vízrendszerének komplex vízgazdálkodási jellemzőit foglalta össze a JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK - 1-1-2 Rábca és Fertő-tó (ÉDU-KV IG. Győr, 2007. november) c. tanulmány, amelynek témakörünk szempontjából legfontosabb, 6.sz. fejezetét alább idézzük (kiemeléseink dőlt félkövér betűtípussal): 6. Fertő-tó vízgazdálkodásának változása A tóval kapcsolatos vízgazdálkodási, vízminőség-védelmi és feltöltődési kérdések egymással szoros kölcsönhatásban vannak. A közvélemény kritikusan szemléli a Fertő-tóból történő vízeresztést, viszont elnézően viszonyul a vízpótlás gondolatához, ami természetvédelmi és vízminőségi szempontból egyaránt jelentős beavatkozásnak tekinthető. Jelentős problémát a tó természetes elöregedési folyamataival járó jelenségek okoznak. A természeti tényezők által irányított folyamatban a szél a domináns tényező. A gyakori erős szelek a sekély vizet fenékig mozgásba hozzák, a tófenék iszapját felkavarják. Az uralkodó É-ÉNy-i széljárás által keltett áramlás a laza iszapot a déli magyar tórészre sodorja és a nádas szegélyben halmozza fel. A sekély víz kedvez a nádövezet fejlődésének, és a nádövezet fejlődése elősegíti az iszap lerakódását A hordaléklerakásfeltöltődés a mindenkori nádas szegélyben és a mindenkori vízállásnak megfelelő szintig megy végbe. A tó mai képére, de különösen a magyar tórészre a nagymértékű feltöltődés és elnádasodás jellemző. A nádasok szerepe a tó élete szempontjából jelentős. A jó minőségű nádasok javítják a tó vízminőségét, a javuló vízminőség kedvezően hat a nádasok állapotára. Az elöregedett, a tó területéről ki nem került nádanyag halmozódó szerves anyagai gyorsítják a tó feltöltődési folyamatát. A feltöltődés természetes folyamat, megfordítására tavi méreteket tekintve nincs lehetőség, helyi szintű mérséklése viszont lehetséges. A nádgazdálkodás ebben hatékony segítséget nyújthat. A Fertő-tó medrének feltöltődése tekintetében az elmúlt 90 év távlatában mintegy 90 millió m3 térfogatcsökkenést lehetett megállapítani, ami 1-1,5 millió m3 évi feltöltődési tendenciát reprezentál. Az átlagos feltöltődés mértéke 3-5 mm/év-re tehető. A magyarországi tórészen jelentősen intenzívebb a térfogatváltozás, mintegy 13,0 mm/év. Ez a tavon belüli belső hordalék-átrendeződéssel hozható összefüggésbe. A magyar tórész iszaptérfogata 50 millió m3. A Fertő-tó nádgazdálkodása kiemelkedő szerepet képvisel a tó életében, kezelésében és hasznosításában. A csatornapartokon kialakult összefüggő depóniák akadályozzák a nádas vizének mozgását. Hatalmas pangó vízterek alakultak ki, ahol a vízbe hulló növényi maradványok rothadása miatt anaerob viszonyok uralkodnak. Vízminőségi szempontból bizonyított, hogy a degradációval erősen érintett területeken az üledék szervesanyag tartalma magasabb, redox potenciál értéke viszont alacsonyabb, ami a kedvezőtlenebb oxigénviszonyokra vezethető vissza. A nádparcellákon belül a csatornahálózat feliszapolódott, a parcellák frissvíz pótlása, dinamizmusa korlátozott mértékű. A vízelvezetésben csak az un. főcsatornák vesznek közvetlenül részt, ami viszont hozzájárul a tó nyíltvizének terhelésnöveléséhez, rontva ezzel a nádövezet szűrő, vízvédelmi funkcióját is. A 10 féle nád és nádkörüli növénytársulás összes szárazanyag produkciója a tó magyar oldalán 100 ezer tonnára tehető. A nádas terület minden kiaratott 1%-a 1000 t-val csökkenti a terület feltöltődését, ez évente kb. 1 mm feliszapolódást jelentene. Jelenleg a nádas területnek csak töredékét aratja ki évente a használati joggal rendelkező vállalkozó. További problémát jelent, hogy a taposás következtében kipusztulnak a nádrizómák. A nádasok minősítését igazgatóságunk 1984-1999-ben elvégeztette, a vizsgálatok jelenleg 131

ismételten folynak. 1984-1999. között 10 %-kal növekedett a degradálódott nádas állomány. A legjobb minőségű nádasok területe mintegy 450 hektárral csökkent ugyanakkor a tagolt, elöregedő, pusztuló nádasok területe 460 hektárral növekedett, míg a kb. 3000 hektáros középosztály aránya nem változott jelentősen. A Fertő-tó, mint határvizet érintő vízterület vonatkozásában nagy problémaként jelentkezik, hogy nincs meg a közös Osztrák-Magyar koncepció terv. Ennek hiányában a Fertő-tavi vízgazdálkodás és területfejlesztés nem valósítható meg ésszerűen. A fenti tanulmány is kiemeli az elöregedő tó rekonstrukciójának frissítésének szükségességét, a tó- és nádgazdálkodás szoros összefüggéseit és megoldatlan problémáit. A feltöltődés ütemének csökkentése, az aktív vízfelület növelése mellett a nádasok minőségjavítása is megoldást kívánó feladatként határozható meg a fenti értékelés alapján. A tó vízminősége és vízállapota örökségvédelmi szempontból sem elhanyagolható tényező, mivel a táj egyik meghatározó eleme. A vízgyűjtő gazdálkodási témakör további részletes elemzése nem tartozik a világörökségi kultúrtáj kezelési terv megalapozó munkarészeinek feladatkörébe, annál inkább sarokköve a nemzeti park (FHNP) kezelési tervének. A fenti témakörhöz kapcsolódva a FHNP KET/MAD 2008. 2.1.2.1.1.sz. fejezetében így fogalmaz: Az üzemvízszint emelésének igénye már több alkalommal megfogalmazódott mind a magyarországi, mind az ausztriai természetvédelmi kezelő részéről a nádas ökológiai állapotának javításának érdekében. A hazai vízügyi hatóság is szorgalmazza ezt. Az előzetes egyeztetések szerint az illetékes osztrák hatóság pillanatnyilag 115,80 m A.f. üzemvízszintben látja az emelés lehetséges felső határát. /p.: 14./ A NP MAD anyag hidrológia fejezete több olyan, vízgazdálkodási szempontból fontos információt tartalmaz, amelyek indokolttá teszi a teljes fejezet mellékletként való csatolását (l.: Mellékletek kötet). A tó és térségének vízgazdálkodása elsődlegesen a természeti környezeti állapotokra és rendszerekre van hatással, így mindenek előtt természetvédelmi ökológiai összefüggésrendszerbe kell helyezni. A témakör elsődleges kapcsolódási pontjai: - felszíni és felszín alatti vizek egyensúlyi állapota - talajvízszint, talajvíz állapot - ökológiai állapot - élőhelyek vízellátottsága, stabilitása - növényzet, felszínborítottság összetétele és minősége - a tó vízszintje és szabad vízfelület/nádas aránya A fentiek alapvetően meghatározzák a térség természeti természetvédelmi állapotát: értékességét és értékeit. A vízgazdálkodási - vízgyűjtő gazdálkodási adottságok vizsgálata és feladatok meghatározása a nemzeti park kezelési terv egyik legfontosabb alappillére. A párhuzamosan készülő Fertő Hanság NP kezelési terv elkészült megalapozó vizsgálati kötetének (FHNP KET/MAD 2008.) 3112., 3.3., 4.2.7. és 4.3.5.sz. alfejezetei foglalják össze a nemzeti park vízgazdálkodási témakört érintő célkitűzéseit és (tervezett) kezelési előírásait, az alábbiak szerint. (kipontozással jeleztük azokat a kihagyásokat, amelyek a NP világörökségen FHNP KET/MAD 2008.: a Fertő Hanság Nemzeti Park Kezelési Terv Megalapozó Dokumentációja (munkaanyag 2008. Készítette: a FHNP Ig.) 132

kívüli területeire vonatkoznak; a Hansági előírások közül benthagytuk azokat, amelyek a Fertőt közvetve érintik): A NP kezelési terv elkészült megalapozó vizsgálati kötet 3.sz. Célkitűzések fejezetének 3112.sz. alfejezete ideális célként az alábbiakat határozza meg a Fertői területre: A Fertő-tájra meghatározott célkitűzések A Fertő-tó területén a meglévő nyílt vízfelületek (belső tavak, nyílt tó) megőrzése A Fertő halfaunájából a tájidegen fajok eltávolítása A Fertő-tó üzemvízszintjének emelése A Fertő-tavi nádasok vízellátásának javítása. A Fertő-tó nádas övében természetvédelmi szempontból kedvező aratott és nem aratott nádas arány kialakítása. A Fertő-tó tápanyagterhelésének csökkentése. A Fertő-tó déli és keleti parti szikes vegetációjának és a hozzá kötődő állatok megőrzése. A Fertő-tó nyugati partján található mocsárrétek természetességének javítása. A Fertő-tájon található láprétek megőrzése, az eredeti hidrológiai viszonyok helyreállítása. A Szárhalmi-erdő tisztásainak és erdőszegélyeinek megőrzése, illetve fenntartása. A termőhelynek megfelelő, őshonos fafajokból álló erdőállományok megőrzése és területük növelése a Fertőmelléki-dombsoron. /p.: 120./ A 3.3.sz. alfejezet a Fertő tóra és közvetlen parti területeire a realitások alapján pontosítja a fenti ideális célkitűzéseket. A világörökségi kezelési tervben legalább ezen célkitűzések, megoldási javaslatok és előírások és csorbítás nélküli érvényesítése szükséges. A Fertő-tó területén a meglévő nyílt vízfelületek (belső tavak, nyílt tó) megőrzése A nyílt vízfelületek megőrzése a tóba érkező hordalék és üledék mennyiségén, a szelek jellemző irányán, illetve a nádas terjedésén múlik. Ennek befolyásolására a természetvédelmi kezelő nem rendelkezik eszközökkel. A tóba érkező, illetve az észak felől érkező üledék mennyisége gyakorlatilag nem csökkenthető, így a lehetőségek meglehetősen korlátozottak. Egyik lehetőség a kotrás és a kikotort anyag eltávolítása a területről, a másik pedig a felöltődés lassítása. Utóbbit segítheti a tóban termelődő nád évről-évre történő eltávolítása pl. nádaratással. A Fertő halfaunájából a tájidegen fajok eltávolítása A célkitűzés elérését elsősorban a szelektív halászati eszközök hiánya és a tó nemzetközi jellege akadályozza. A magyar félnek csak korlátozott hatása van a tó osztrák oldalán végzett haltelepítésekre. A területen folyó halászati és horgászati tevékenység közben a kifogott egyedek kötelező kivétele a tóból az egyik megoldás, illetve egy-egy vízfelület időszakosan, elektromos halászattal történő megtisztítása is működhet. A tájidegen halfajok további telepítését pedig minden hatósági eszközzel meg kell akadályozni mind a magyar, mind az osztrák oldalon. A Fertő-tó üzemvízszintjének emelése A vízszint emelését elsősorban az osztrák oldali beépítések akadályozzák. Magyar oldalon nincs leküzdhetetlen akadálya a vízszint emelésének. A probléma kizárólag a határvízre vonatkozó egyezmény keretein belül orvosolható és elsősorban az osztrák félen múlik. A Fertő-tavi nádasok vízellátásának javítása A nádas belső területeinek vízellátása a tó vízszintjétől, a szél irányától, a csatornák állapotától és a csatornák partján kialakult depóniák magasságától függ. A tó vízszintjét és a szél irányát nem lehet befolyásolni. A 133

csatornaparti depóniák és a csatornák állapota elsősorban pénzkérdés. A rendelkezésre álló források függvényében a munka folyamatosan végezhető. A nádasok vízellátásának javítására már több próbálkozás volt. A legmegfelelőbbnek a főbb csatornák kotrása és a kisebb csatornák depóniájának megbontása tűnik. A tó csatornahálózatának rekonstrukciójára már elkészül a terv. A Fertő-tó tápanyagterhelésének csökkentése - A Fertő-tó nádas övében természetvédelmi szempontból kedvező aratott és nem aratott nádas arány kialakítása A tó tápanyagterhelése egyrészt a befolyó felszíni és felszín alatti vizek tápanyagterhelésétől, másrészt a tómederben található szerves hulladék mennyiségétől függ. A tóból kivont szerves anyag mennyiségét a learatott nádasok mennyisége befolyásolja. Jelenleg hiányzik a nádasra vonatkozó hosszú távú kezelési/aratási terv, illetve alacsony a kommunikáció szintje az aratást végzők, a természetvédelmi kezelő és a természetvédelmi hatóság között. A két célkitűzés összefügg egymással. A Fertő-tó tápanyagterhelésének csökkentésében az egyik megoldás a környező, magasabban fekvő szántó- és szőlőterületen a vegyszer és műtrágyahasználat korlátozása. Emellett rendkívül fontos, hogy a tómederből a lehető legtöbb szerves anyag kivonásra kerüljön. Ennek egyik lehetséges módja a nádaratás, amelyet azonban a nádhoz kötődő állatvilág miatt csak megfelelő körültekintéssel szabad végezni. A nádaratás problémájának megoldása egy megfelelő aratási forgó kidolgozásában rejlik, amellyel biztosítható a szükséges mennyiségű nád kivonása, illetve a természetvédelmi szempontból szükséges több éves nádas jelenléte. A Fertő-tó déli és keleti parti szikes vegetációjának és a hozzá kötődő állatok megőrzése. Elsődleges probléma, hogy a szikesek kialakulásához szükséges felfelé áramló vizek hiányoznak és így a szikesedés mértéke folyamatosan csökken. Taposás következtében alakulhatnak másodlagos vakszikes állományok, de ehhez a legeltetés jelenlegi mértéke nem elégséges. A fertő-parti szikes vegetáció megőrzésében a talajvíz mozgásának van kulcsfontosságú szerepe. A térségben a talajvíz szintje összefügg a tó vízállásával, így a tó üzemvízszintjének emelése minden bizonnyal jótékony hatással lenne a szikesek állapotára is. Nem tökéletes megoldás, de a legeltetés intenzitásának fokozása is segítheti a szikesek fennmaradását, de ez a megoldás csak végszükségben tekinthető megfelelőnek. A Fertő-tó nyugati partján található mocsárrétek természetességének javítása A Fertő-tájon található láprétek megőrzése, az eredeti hidrológiai viszonyok helyreállítása A tó nyugati partján található mocsárrétek természetességének romlását az elmúlt 40 év intenzív (felülvetés, műtrágyázás, kiszárítás) használata okozza. A területek természetvédelmi kezelésbe vétele ezen beavatkozások egy részét már megszűntette. A kiszárítást a meglévő vízelvezető árkok okozzák, ezek felszámolására eddig nem történtek lépések. Komoly problémának tekinthető a réteg homogenítása, amelynek okozója a nagyüzemi jellegű kaszálási technikák alkalmazása. A Fertő-tájon található láp- és mocsárrétek megőrzése alapvetően az élőhelyek vízháztartásának helyreállításán, azaz az élőhelyek számára szükséges ökológiai vízmennyiség biztosításán múlik. Ennek érdekében a jelenlegi kedvezőtlen állapotot okozó beavatkozások visszafordítására kell törekedni. Az elsődleges feladat a területek mesterséges kiszárításának további megakadályozása, a csatornák feltöltése, a vízelfolyás megakadályozása. A gyomosodás és az elnádasodás megakadályozása érdekében pedig folytatni kell a területek kaszálását, ahogy az a megelőző évszázadokban művelték. Lényeges, hogy a nagyüzemi kaszálás helyett a kaszálásokat mozaikosan, eltérő időben végezzék. A gyepek műtrágyázása és felülvetése pedig tilos, de lévén a gyepek többsége természetvédelmi kezelésben van, így erre nem is lehet számítani. 134

A Szárhalmi-erdő tisztásainak és erdőszegélyeinek megőrzése, illetve fenntartása A Szárhalmi-erdő megmaradt tisztásai és erdőszegélyei speciális kezelést igényelnek. Az erdei tisztásokat a múltban többnyire legelőként hasznosították, de a legeltetésre a jelenlegi körülmények között nincs lehetőség. Megoldásként a cserjék időszakos kivágása és a gyep kaszálása vagy égetése kínálkozik. A termőhelynek megfelelő, őshonos fafajokból álló erdőállományok megőrzése és területük növelése a Fertőmelléki-dombsoron A Fertőmelléki-dombsor erdei a természetvédelmi rendeltetés mellett fatermelési, esetleg talajvédelmi rendeltetéssel bírnak. Az erdőgazdálkodók jelenleg kevés hajlandóságot mutatnak a jelenlegi erdőművelési technikák megváltoztatására és a természetes felújítások előtérbe helyezésére. A célkitűzés elérése érdekében meg kell szüntetni a tarvágásokat és a mesterséges felújításokat, helyettük a természetközeli erdőgazdálkodás technikáit kell bevezetni a területen. A szálaló vágások és a természetes felújítások megfelelő módszernek kínálkoznak a területen. /p.: 124-127./ A fentiek alapján kidolgozott 4.: Gyakorlati célkitűzések, stratégiák és feladatok meghatározása c. fejezet 4.2. Természetvédelmi stratégiák alfejezete a vízgazdálkodást illetően az alábbi Terület- és földhasználati célokat, feladatokat és javaslatokat fogalmazza meg: 4.2.7. Terület- és földhasználat a) A terület- és földhasználati módok valamelyikének vagy mindegyikének a tilalma: vízgazdálkodás Új építésű, a területre jutó természetes vízmennyiség elvezetését szolgáló csatorna és árok nem létesíthető.. A Hanságban és a Tóközben kialakított csatornarendszer felülvizsgálatát 10 éven belül el kell végezni és a funkciójukat vesztett, illetve a természeti értékeket veszélyeztető objektumok felszámolását kezdeményeznie kell a természetvédelmi kezelőnek. b) A terület- és földhasználati módok valamelyikének a korlátozása: vízgazdálkodás A területen kizárólag olyan új vízgazdálkodási létesítmények alakíthatók ki, amelyek a területek természetes vízjárásnak helyreállítását szolgálják, illetve valamely természetvédelmi célkitűzés elérése érdekében történnek. A láperdők és égeres láperdők esetében biztosítani kell a tavaszi időszakos vízborítást, illetve kisebb területen pangóvizek kialakulásának lehetőségét. A tavaszi vízborítást elsősorban a téli csapadék megtartásával kell biztosítani. c) A terület- és földhasználati módok valamelyikének vagy mindegyikének a korlátlan gyakorlása: A nemzeti park területén nincs olyan terület- és földhasználati mód, amely korlátlanul gyakorolható lenne. /p.: 134-136./ A végeredményként tekinthető a FHNP KET/MAD 2008. 4.3. KEZELÉSI ELŐÍRÁSOK 4.3.5. fejezete (A Vízgazdálkodást érintő kezelési előírások) tervezete a fentiek alapján: A vizes élőhely-rekonstrukciók vízellátását biztosító műtárgyakat és berendezéseket a vízjogi és az üzemeltetési engedélyekben foglaltak szerint kell működtetni. Azokon a védett területeken, ahol más gazdálkodók érdekeinek sérelme nélkül a csapadékvíz és felszínre került talajvíz visszatartható, gondoskodni kell annak megtartásáról. 135

Azokon a védett területeken, ahol a felszíni vizek és csapadékvizek megtartása az érintett gazdálkodók számára érdeksérelmet okoz, meg kell vizsgálni annak a lehetőségét, hogy ezt az érdekellentétet miként lehetne feloldani. A Fertő és Hanság medencékben, illetve a Tóközben található sekély tavak nyílt vízfelületeinek megőrzése a feltöltődés és a mocsári növényzet záródásának megakadályozása érdekében a nádasokat és a gyékényeseket szükség szerint aratni, esetleg kotorni kell.. /p.: 149./ A (fenti) vízgazdálkodási előírásokat nyilvánvalóan együttesen kell alkalmazni a mezőgazdasági fejezetben ( 4.3.2. Mezőgazdálkodásra vonatkozó kezelési előírások ) megfogalmazott nádgazdálkodásra vonatkozó (alábbi) előírásokkal is: e) Nádgazdálkodás, nádhasznosítás A nád aratása és egyéb tevékenység végzése (szállítás, kihúzás stb.) kizárólag december 15. és február 15. között engedélyezett, úgy, hogy az a lehető legkisebb taposási kárt okozza Az aratás során legalább 10 cm magas tarlót kell hagyni A nádaratást teljesen megfagyott talajon/jégen kell végezni Az aratás során mozaikos nádszerkezetet kell kialakítani, a nádas 20%-át, évente más-más helyen, kaszálatlanul kell hagyni Ideiglenes vagy állandó náddepót csak olyan helyen szabad kialakítani, ahol védett növényfajok nem élnek /p.: 141./ A világörökségi terület jelenlegi Kezelési Terve (KET: készítették: stadtland / AVL Vienna; VATI KHT Budapest; - Bécs, Budapest, Eisenstadt, Fertőd, 2003. november) a tájtípusok között első helyen határozza meg a víz- és nádövezeti zónát. Ezt a Fertő Hanság NP kezelési terve mellett - a fent ismertetett szakterületi előzményeken túl, örökségvédelmi kezelési szempontból meghatározó jelentőségű dokumentumként kell figyelembe vennünk. A 2003.évi KET a világörökségi terület magyarországi részére eső víz- és nádövezeti zónára az alábbi megállapításokat teszi a Kultúrtáji típusok a magyar világörökségi területen c. fejezetében: A víz és a nádövezet zónája A víz és a nádövezet zónája teljes egészében a Fertő-Hanság Nemzeti Park kezelésében található. A víz, a nád és az ember egymástól elválaszthatatlanok. A vízszabályozás következtében beállott vízszint csökkenés a nádasok előretörését, terjeszkedését eredményezte. 1872 és 1979 között a nádas területe 62 km 2 -ről 171 km 2 re nőtt. Különösen meggyorsult a nádasodás 1908 a Hanság-csatorna megépítése után, mivel a vízjárás bizonytalanabbá vált. 1965-ben változtattak a Hanság csatorna zsilipjének kezelési szabályzatán, az így állandósult magasabb vízszint a nádövezet terjeszkedését jelentősen lelassította. A Fertő-tó vidékét a szárazföldön sűrű csatornahálózat szövi át, a tó nádasában pedig hosszanti és övcsatornák húzódnak (ezeket a csatornákat a I. század közepe táján hatökrös ekékkel húzták és azóta megvannak). A hosszanti csatornák a szárazföldi vizeket vezetik a tóba. A nádasban húzódó, kereken 240 km hosszú csatorna-hálózat a halászok, nádaratók közlekedési útjai, biztosítják az ún. belső tavak megközelítését is. Ezen övezethez kapcsolódva a későbbiekben a KET irányelveket határoz meg a nádgazdálkodás számára, elsősorban a tó elöregedési folyamatának lassítása és egyidejűleg, a termelődő biomassza hasznosítása érdekében, - az alábbiak szerint: 136

I. 6. A nád övezet kezelése Az évente termelődő hatalmas mennyiségű biomassza megfelelő hasznosításának hiánya felelős a sekélyvizű zónák egyre erősebb feliszapolódásáért. Jelenleg csak a fiatal (egyéves) nádat használják gazdaságosan nádtetők építésére (és exportra), de nagyobb volumenű felhasználás (akár évi hatezer hektár nádé) pillanatnyilag lehetetlen. A megfelelő koncepciók végrehajtást az könnyítené meg, ha a kormány hosszú távra bérbe adna nagy területeket; egyébként csak a rövidtávú érdekek maradhatnak az előtérben. Minél több idős nádas alakul ki és minél több biomassza ülepedik le, a biomassza megfelelő felhasználása annál nehezebb lesz. Az idős nád fűtési célú felhasználása a természetvédelem, a mezőgazdaság és a tó állagvédelmének érdekeit is szolgálná, és potenciális hozzáadott értéket jelenthetne a tartománynak (hulladékégető és hőenergia termelő üzemek láthatnák el fűtési energiával a településeket és az üvegházakat). De magának a nádnak a felhasználását sem szabad elhanyagolni tetőként, szigetelőanyagként és üzemanyag termelésre, stb., és ki kell kutatni a zöld nád felhasználási lehetőségeit. A nád téli égetését (a nádasok felfrissítése, a következő évi aratás előkészítése céljából) hatékonyabb ellenőrzés alatt kell tartani. Hosszútávon ezt a gyakorlatot teljes egészében be kell tiltani amint kidolgozzák a hasznosítási programot. Száraz teleken időnként előfordul az ellenőrizetlen, vagyis engedély nélkül folyó nádégetés, ami nemcsak a tavi alkalmatosságokban okoz kárt, hanem a nádasokat egykorúvá, homogénné is teszi. A nádas közös kezelése Magyarországgal ( ) a nád, mint természetes, megújuló erőforrás fenntartható, környezetbarát hasznosítását kell, hogy eredményezze. A szűkenvett tó- és nádas övezet vízgazdálkodása, fenntarthatósága szerves egységben vizsgálandó az övezethez szorosan kapcsolódó más morfológiai meghatározottságú övezetekkel, amelyek szintén a világörökségi terület részeit képezik. Ezek részben a tómedence részei, részben ennek közvetlen háttérterületei, amelyekről közvetlen és közvetett pozitív és negatív hatások érik a tavat, meghatározva annak megőrzési állapotát, esetenként veszélyeztettségi kitettségét. A legfontosabb pozitív hatások: - a háttérterületek a tó vízpótlásának részbeni forrásai (kisvízfolyások, források, hozzáfolyás, stb.) - a háttérterületek víz- és nádövezethez közvetlenül kapcsolódó szegélyei a tó elsődleges pufferterületei (védőzóna vízpart, illetve nádas és az antropogén hatások által intenzívebben terhelt távolabbi háttérterületek között). A legfontosabb negatív hatások: - a háttérterületek a tó feltöltődésének potenciális forrásai (talajbemosódás, porképződés és kiülepedés, stb.) - a háttérterületek a tó potenciális szennyező, veszélyeztető forrásai (kommunális, termelési és közlekedési eredetű környezet szennyezések, természetkárosítások). - az antropogén hatások által intenzívebben terhelt távolabbi háttérterületek természeti állapota (értékessége), biodiverzitása és biológiai aktivitása* a víz- és nádzónától távolodva arányosan csökken. *Ennek illusztrálására mutatjuk be a VGT 1-10.sz. ábráját és annak kivonatát, amely a vízgyűjtő biológiai aktivitás-zónáit szemlélteti: Vízgyűjtő- gazdálkodási Terv; 1-2 Rábca és a Fertő ÉDU-KÖVIZIG 2010. 137

A kinagyított részleten jól látható, hogy a magas értékű (kékkel jelzett) vízterülettől és a (sötétzölddel jelzett) kiváló aktivitásértékű nádas övezettől távolodva dominánssá válnak a biológiailag közepes és szegényes minőségű területek a tó és nádas övezet távolabbi háttérterületei: 2. ábra: A vízgyűjtő területek minősítése biológiai aktivitásértékük alapján A fentiekben háttér területekként aposztrofált tó- és nádas övezethez kapcsolódó síksági és dombsági típusú területek övezeteit a KET az alábbiak szerint jellemzi: A Fertő-medence síksága: a Fertő-tó víz- és nádövezetét délkeletről karéjozó síkság földrajzilag tulajdonképpen a Fertőmedence része. Átlagos magassága 116 m, alig magasabb valamivel a 115 m körül ingadozó víztükör magasságánál. Egykoron a táj nagyobbik része a tó szabályozások előtti vízállása alkalmával gyakorta víz alá került. Napjainkban az elöntéstől mesterségesen védett szárazulat legjellemzőbb talajféleségei az öntéstalajok, a réti és a szikes talajok. A tó menti öntéstalajokon láprétek, kaszálórétek, a réti talajokon főleg kaszálók és szántók, míg a szikes talajokon zárt füvű szikes legelők találhatók. az ábra hibája, hogy nem kezeli valós értéke szerint a Soproni hegység erdeit és ezeket a területeket helytelen színkóddal ábrázolja,- ezért ezt a részt a kivágatról lehagytuk 138

Az elterjedtebb erdőtársulásokat az égeres láperdők (Carici elongatae - Alnetum), illetőleg a déli és keleti kitettségekben a molyhos cseres tölgyesek (Orno - Quercetum pubescenti-cerris, ill. Quercetum pubescenti-cerris) alkották. A ma jellemző mezőgazdasági tájhasznosítási formát a búza, az árpa és a kukorica, gyümölcsösök közül pedig az őszibarack termesztése jelenti. Hosszú századokon át elválaszthatatlan volt a táj képétől, s azt máig hatóan alakította a rideg állattartás, mindenekelőtt a szarvasmarha és juhtenyésztés is. Napjainkban az állattartásban jelentős szerepet vállal a Fertő-Hanság Nemzeti Park: állatállományát a tó délkeleti szegletében, Sarród Lászlómajor Fertőújlak térségében, a szikes legelőkön legeltetik. Az Ikva-síkja: a Fertő-medence síksági részét, a magterületet délen az Ikva patak síkja határolja. Az északnyugat-délkeleti tengelyállású Ikva menti táj nyugatról kelet felé lejt és fokozatosan belesimul a Fertő-Hanság mocsaras, lápos vízválasztó felszínébe. A túlnyomóan folyóvízi üledékkel fedett terület talajtakarója meglehetősen változatos. A barna erdőtalajokon cseres tölgyes erdők is díszlenek, melyek helyenként gyertyános tölgyesekkel keverednek. Az Ikva-völgy réti, réti öntés, lápos réti és nyers öntéstalajait a mezőgazdasági szántóművelés hasznosítja. Kisebb részeken rétek, legelők és a települések körzetében gyümölcsösök találhatók. A dombság övezete: a Fertő-tavat nyugatról és részben délről karéjozó Fertőmelléki-dombság olyan morfológiai tájegység, amely a tájhasznosító és tájalakító emberi tevékenység több ezer éves dokumentuma is. A Soproni-hegység kelet-északkeleti szárnyát alkotó 207 m átlagos magasságú Fertőmelléki dombság fiatal, harmadidőszaki üledékes kőzetekből lajtamészkő, szarmata mészkő, homokkő épül fel, melyet csaknem teljes egészében különböző erdőtalajok borítanak. A dombvidék jellemző növényzetét a különböző tölgyesek alkotják. Az erdőket helyenként sztyeprétek szakítják meg. A mezőgazdasági művelés jellemzőbb kultúrái a búza, az árpa és kukorica mellett a gyümölcsfélék, mindenekelőtt az alma, az őszibarack, sárgabarack és különösképpen a szőlő. A Fertőmelléki-dombság természeti adottságait az ember már régóta hasznosítja. Jól faragható, minőségi építőkövét, a lajtamészkövet Fertőrákos településének határában még a rómaiak kezdték el bányászni, s ők voltak a balfi gyógyforrások legelső hasznosítói is. A vidék szőlőkultúrája a rómaiak megjelenése óta a tájhasználat meghatározó vonása: a VIII. század végén készített térképeket a napjaink térképeivel összevetve megállapítható, hogy a szőlőterületek kiterjedése és elhelyezkedése az elmúlt két évszázad során nem változott. A fentiekben részletesen vizsgált vízügyek elsődleges táj- és természetvédelmi kapcsolataitól és hatásaitól elszakadva, másodlagosan egyéb világörökségi témakörökkel is viszonylag szoros összefüggésben áll. Ezek közül a legfontosabbak: - gazdaság mezőgazdaság nádgazdálkodás halászat és tóhasználat: hagyományos gazdálkodási módok; - gazdaság idegenforgalom, turizmus: tavi turizmus, fürdőkultúra, horgászat; - gazdaság közlekedés: viziközlekedés; - védelem tájvédelem tájkép- és látványvédelem: táji szegélyek, vízpart nádaspart. 139

Ezek az összefüggések a megalapozó dokumentáció külön fejezeteiben kerülnek kifejtésre, a gazdálkodás, a hagyományok, a kultúra, a turizmus és idegenforgalom, a közlekedés, a víz- és parthasználat, valamit a tájvédelem és tájrendezés oldaláról megközelítve. 4.6.3. További adalékok a KET vízgazdálkodási irányelveinek, előírásainak megalapozásához Az 1/2014.(I.3.) Ogy. sz. határozattal elfogadott a Nemzeti Fejlesztés 2030 Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióról szóló jogszabály is foglakozik a vízgazdálkodás témakörével (MHKT c. mellékletében). Bár A klímaváltozás hatásai által legerősebben érintett övezetek, és a vízgazdálkodás c. fejezet megállapítja, hogy a Fertő térség ezen övezeten kívül esik (meghatározása a legsérülékenyebb a Nagykanizsa-Budapest-Tokaj vonaltól délre húzódó országrész, míg az aszály szempontjából a Duna-Tisza-közi Homokhátság és a Tiszántúl, valamint Észak-Magyarország alacsonyabb területei ), azonban a melléklet ezen fejezetének felsorolásba rendezett irányelvei és a záró bekezdésében foglalt összegzése térségünkre is vonatkoztatható és a kezelési előírások megfogalmazásánál felhasználásuk célszerű. A vízgazdálkodási irányelvek közül az alábbiakra javaslunk különös figyelmet fordítani ( kipontozással jeleztük a kihagyásokat): A természetes vízrajzi viszonyokhoz közeli területhasználatok, művelési módok terjedésének támogatása, a vízellátás biztonságának növelése érdekében, a vízvisszatartás és a víztakarékos technológiák alkalmazása az agráriumban, az iparban és a lakosság körében egyaránt. Térségi vízgazdálkodási tervek készítése vagy felkészítése a változó adottságokra, az aszályos és csapadékos időszakokat egyaránt kezelni képes, integrált és környezetbarát, kisléptékű vízgazdálkodási fejlesztések, és komplex tájgazdálkodási hasznosítás. A VKI-vel összhangban a térségi vízgazdálkodáshoz igazodó, a területi fenntarthatósági kritériumoknak megfelelő integrált vízgazdálkodási rendszerek fokozott figyelembe vétele a gazdaságfejlesztésben. Alkalmazkodóképes, több lábon álló agrárium kialakítása, a környezeti kihívásoknak megfelelő termékszerkezet (szárazságtűrő, ellenálló fajták; helyi feldolgozás; másodlagos haszonvétek kihasználásának fejlesztése). Kisléptékű, kistermelők számára is gazdaságos öntözési megoldások támogatása. Az öntözés kiterjesztése a meglevő infrastrukturális hálózatra építve, de csak a termésbiztonság növelése érdekében. Diverzifikált, helyi energiaforrásokra épülő autonóm energetikai rendszerek kialakításával javítani szükséges az ellátásbiztonságot extrém időjárási körülmények között is; a melegebb és derültebb időszakok a napenergia felhasználásának kiterjesztését támogatják. Klímabarát építészeti megoldások elterjesztése, közterületek és épületek felkészítése (árnyékolás, párásítás, belterületi légmozgások klímatudatos tervezése, zöldterületek növelése). Az egészségügyi és szociális ellátás, a helyi katasztrófavédelem rendszerének felkészítése a hőhullámokkal, árvizekkel járó feladatokra, ezen keresztül a helyi közösségek önszerveződésének és klímatudatosságának erősítése. A helyi és térségi tervezésben egyaránt jelenjenek meg a környezeti tényezők változásával összefüggő feladatok; a várható környezeti kockázatok megismerése, a kockázatértékelések, sérülékenységi vizsgálatok beépítése a tervezésbe és a tudatos felkészülés, vészhelyzeti tervek készítése. A városok sajátos klímaváltozási kihívásaira az építésügynek, a várostervezésnek és a városfejlesztésnek figyelemmel kell lenni. 140

A fentieken túl a fejezet összefoglalója az alábbiakra hívja fel a figyelmet, a Fertő tájban is érvényesítendő szempontként: A vízgazdálkodás számos aspektusát és a fenntarthatóságot egyaránt figyelembe vevő, modern szemléletű és területi alapú tervezés már elindult. A vízügyi ágazat mellett a gazdasági szereplőknek, a területhasználatban érintett ágazatoknak és a lakossági ellátórendszerek működtetőinek is magukévá kell tenni ezen elveket, jó gyakorlatokat. Ennek érdekében a közvetlen vízhasználaton túlmutató, a vizek védelmét és hasznosítását felölelő gazdasági stratégiára is szükség van. Ennek a szemléletnek egyik mintaterülete lehet például az agrárium. Tájhasználatunkban, mezőgazdasági kultúránkban sokkal jobban kellene alapoznunk folyóvizeink természetes mozgásaira és az általuk létrehozott táji adottságokra. Folyó menti, mélyebb fekvésű területeinken célszerű lehet az ártéri gazdálkodás modern adottságokhoz igazodó felélesztése, újraindítása. Vízhasználati lehetőségek: a tópart és a települések viszonya A tóparti települések régi immár több évtizedes kifogása, hogy jóformán megszűnt a települések és a tó hagyományos közvetlen kapcsolata, és ennek helyreállítása számos akadályba ütközik. Ezek közül jelenleg a szigorú természetvédelmi előírások érvényesítése meghatározó. Eltekintve a fentiekben részletezett természeti okoktól (vízszintingadozás, feltöltődés, elnádasodás, stb.), a kialakult helyzetnek történelmi gyökerei is vannak. A térség határmenti helyzetéből adódóan évtizedeken keresztül elzárt, tiltott illetve erősen korlátozott használatú terület volt. A vasfüggöny évei alatt az emberi használattól elzárt tó medrét parti sávját szinte kizárólag a természet törvényei alakították. Ez is hozzájárult az értékes élővilág kialakulásához, a legszigorúbb természetvédelemre érdemes életközösségek és táj kialakulásához. A terület az országos szintű védettséget kezdetben Tájvédelmi Körzet, majd a Nemzeti Park létesítésével nyert el. A nemzeti parkon belül a tóparti sáv értelemszerűen a legszigorúbb védelmi zónába került besorolásba (a későbbiekben erre egyéb védettségi kategóriák is rárakódtak). A vasfüggönyszindróma enyhülésével tehát egyéb okok merevítették le a tó és a települések valamikori közvetlen használati kapcsolatait. A rendszerváltással a politikai alapú tiltások teljesen megszűntek, a határ szimbolikussá vált, az urbanizálódó világban és Európában viszont egyre inkább felértékelődtek a természetes élőhelyek. A szélesebb vízpart kialakítása lehetetlenné vált, csak az időközben nádassá vált feltöltődött mederszélbe vágott keskeny csatornákon keresztül érhető el a víz. A nádas csatornák folyamatos karbantartása, kotrása szükséges a gyors feliszapolódás ellen. Ez ellen hat a csatornák víztestének mozgatása, használata is, ami indokolttá teheti az aktívabb csónakos viziközlekedés engedélyezését. Ennek mértékét és módját a nemzeti parki kezelési tervben lehet és kell meghatározni. Azonban e helyen is szükséges felhívni a figyelmet, hogy a nagy erőfeszítésekkel fenntartott nyílt vízfelületek karbantartásához hozzájárulhat a kis vizijárművekkel való aktívabb használat, így ez, megfelelő szabályozással, a védelmi szempontokkal is összeegyeztethető. A tó és a nádas helyben lakók általi használatát oly módon is erősíteni kell, hogy karbantartását, haszonvételeit a lehető legnagyobb mértékben a vízparti falvak lakosaira kell bízni. 141

forrás: http://www.ferto-neusiedlersee.hu/ 54. ábra: A Fertő táj világörökségi terület madártávlati képe, űrfelvételen --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------- A MAD 4.5. SZ. VÍZGAZDÁLKODÁSI FEJEZET MELLÉKLETEINEK TARTALOMJEGYZÉKE 1. FELHASZNÁLT FORRÁSANYAGOK, ELŐZMÉNYEK, PUBLIKÁCIÓK JEGYZÉKE 2. A FHNP KEZELÉSI TERV MAD (2008.) 2.1.2.1.1. HIDROLÓGIA C. FEJEZETÉNEK TELJES SZÖVEGE 3. FELHASZNÁLT SAJTÓHÍREK -------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------- MELLÉKLETEK 1. FELHASZNÁLT FORRÁSANYAGOK, ELŐZMÉNYEK, PUBLIKÁCIÓK JEGYZÉKE Az 1. fejezethez felhasznált források: A Fertő/Neusiedlersee Világörökségi Terület Kezelési Terve (Bécs, Budapest, Eisenstadt, Fertőd, 2003. november; - készítették: stadtland / AVL Vienna; VATI KHT Budapest) Víz Keretirányelv hazai megvalósítása - Vízgyűjtő- gazdálkodási Terv; 1-2 Rábca és a Fertő /közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság; 2010. április A 2. fejezethez felhasznált források: 142

A Fertő/Neusiedlersee Világörökségi Terület Kezelési Terve (Bécs, Budapest, Eisenstadt, Fertőd, 2003. november; - készítették: stadtland / AVL Vienna; VATI KHT Budapest) Pannonhalmi Miklós: A Fertő-tó vízgazdálkodása 1999. Vízügyi Közlemények ISSN 0042-7616 Fertő-tó stratégia (rövid összefoglaló) Pannonhalmi Miklós Bp. 2013. Fertő-Hanság Nemzeti Park Térsége Területrendezési Terve, Megalapozó tervi munkarészek: Szakági összefoglaló 1998. (Urbanitás Pestterv Kft, Vezető tervezők: Burányi Endre, Schuchmann Péter) Fertő Hanság NP Kezelési terv MAD munkaanyag (Készítő: Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság 2008.) Interreg III.A: Szakértői Összefoglaló - Vízminőség szakterület Készítette: Némethné Deák Irén 2007. a Nemzeti Fejlesztés 2030 Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióról szóló1/2014.(i.3.) Ogy. határozat a Fertő -táj Világörökség Magyar Tanácsa honlapja : http://www.fertotaj.hu/ a Fertő - Neusiedler See Welterbe honlapja: http://www.welterbe.org/ a Fertő tavi hidro-ökológiai tájékoztató rendszer honlapja : http://www.ferto-neusiedlersee.hu/ ÉDUKÖVlZlG honlapja : www.edukovizig.hu/ FH NP Ig. honlapja : http://www.ferto-hansag.hu/ 2. A FHNP KEZELÉSI TERV MAD (2008.) 2.1.2.1.1. HIDROLÓGIA C. FEJEZETÉNEK TELJES SZÖVEGE 2.1.2. Hidrológia 2.1.2.1. A tervezési terület felszíni vízrajzának jellemzése 2.1.2.1.1. Fertő-táj A Fertő a legnyugatibb sztyepptó Európában. A sztyepptó jelleget jól mutatják az alábbiak: A tó vízgyűjtő területe mindössze négyszer akkora, mint a tófelület. Mivel az evapo-transzspiráció (900 mm/év) lényegesen meghaladja a csapadék sok évi átlagát (a tó körüli állomások adatait átlagolva kb. 600 mm/év) emiatt a tó vize betöményedett szikes víz. A tó térfogata: 288,0 millió m 3 (115,45 m A. f.) 413,0 millió m 3 (116,00 m A. f.) A Fertő-tó víztipológiai szempontból egy fertő típusú víztest, melynek sajátsága a sekély, vízborítás, az előre haladott feltöltődöttségi állapot, jelentős mértékű emers és submers növényzettel való borítottság. A fertő jellegébe belefér a vízszint jelentős mértékű ingadozása és ennek megfelelően a partvonal változékonysága, sőt, az időszakonkénti kiszáradás is, klimatikus feltételektől függően. A vízszint és a partvonal stabilizálása, rögzítése jelentős mértékű emberi behatásnak tekinthető és a A Víz Keret-Irányelv szerint természetes álló víztest, jellegéből adódóan mivel nincs más, ugyanebbe a típusba tartozó hazai, fertő jellegű állóvíz önmaga referenciális területe. A tómeder partvonalának meghatározása igen nehéz, részben a vízszintingadozások, részben a sűrű nádszegély miatt. Az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság a tómedence partvonalát 7970/1976. számú határozatában a 116,00 m A. f. szintvonallal azonos határvonalban állapította meg. A tó hosszúsága 35 km, legnagyobb szélessége 15 km, legkisebb szélessége 7 km. Partvonalának hossza 100 km, ebből a magyar tórészé 25 km. A tófenék sík, a part menti részeken 50-60 cm, beljebb a nyílt vízterületeken 1-1,2 m, a legmélyebb részeken 1,6-1,8 m mély a víz. A tavat övező nádas a magyar részen a legszélesebb, maximálisan 4 km. Tehát a Fertő sekély, elöregedett, elszikesedett sztyepptóvá lett. Az elöregedés folyamatát jól indikálja a part menti nádas előretörése, terjeszkedése. 1872 és 1979 között a nádas területe 62 km 2 -ről 171 km 2 -re nőtt. Különösen meggyorsult a nádasodás a Hanság-csatorna megépítése, 1908 után, mivel a vízjárás bizonytalanabbá vált. 1965-143

ben változtattak a Hanság-csatorna zsilipjének kezelési szabályzatán, az így állandósított magasabb vízszint a nád övezet terjeszkedését jelentősen lelassította. 1993-ban elbontották a régi tűs zsilipet és kétkapus (2*4 m) hidraulikus működtetésű, számítógép vezérlésű billenőtáblás műtárgy épült a főcsatorna 32,269 m keresztszelvényében. A műtárgy kezelési szabályzata (meghatározza a Nyugat-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság 10.280/1/2001. sz. határozata) meghatározza a Fertő-tó üzemvízszintjét, amelynél magasabb vízállás esetén nyitni kell azt: téli időszak (ok. 1 febr. 28. (29.) átmeneti időszak (márc. ill. szept.) nyári időszak ápr. 1 aug. 31.) 115,60 m A.f. 115,65 m A.f. 115,70 m A.f. Az üzemvízszint emelésének igénye már több alkalommal megfogalmazódott mind a magyarországi, mind az ausztriai természetvédelmi kezelő részéről a nádas ökológiai állapotának javításának érdekében. A hazai vízügyi hatóság is szorgalmazza ezt. Az előzetes egyeztetések szerint az illetékes osztrák hatóság pillanatnyilag 115,80 m A.f. üzemvízszintben látja az emelés lehetséges felső határát. A Fertő-tó vízmérlegének ismerete igen fontos, mert ez a vízszabályozás alapja. Ugyanakkor a vízmérleget ma sem ismerjük kellő pontossággal. Ennek részben az az oka, hogy a felszín alatti hozzáfolyások mérése metodikailag nem teljesen megoldott. Feltételezések szerint a tómedernek a Dunával is van kapcsolata a kavicstakarón keresztül. Egyes kutatók állítják, hogy a nagy dunai áradások észlelhetően megemelik a Fertő vizét, de a kapcsolat nem egyértelműen bizonyított. A felszíni hozzáfolyás sok évi átlaga 65 millió m 3 /év (1965-73.), a felszíni elfolyás 26,6 millió m 3 /év (1967-83.), a különbség nagyobb része a tóból párolgás útján távozik. A tó természetes vízjárása olyan, hogy a maximális vízszintek a téli félév (I. 1-IV. 30.) végén alakulnak ki. Egy átlagos vízjárású év téli félévében a tó szintje 25-30 cm-t nő, a nyári félévben pedig 10-50 cm-t csökken. Vízszint-szabályozás csak a téli félévben lehetséges, a nyári vízszint-csökkenést nem lehet megakadályozni, mivel kellő vízutánpótlás nyáron nincs. A tó vízszint-szabályozását a Hanság-csatornán keresztül a Fertőújlak térségében épített Fertőszéli-zsilip kezelésével oldják meg. A zsilip működését az Osztrák-Magyar Vízügyi Bizottság által jóváhagyott, 1965-ben életbe léptetett kezelési szabályzat szerint végezték úgy, hogy a vízszintet a 115,32-115,62 m A. f. magasság között tartsák. A kezelési szabályzat időközben elavult és új készült, de a zsilipet sok éven keresztül 1995-ig zárva kellett tartani, mert a kb. 10 éves aszályos periódus során nem érkezett a tóba leereszthető mennyiségű víz. A tó eredeti vízszintje 1995-ben helyreállt, és az 1996-os csapadékos év tavaszán annyi víz szaladt össze a tóban, hogy egyes osztrák üdülőtelepeket a víz ki is öntött. Az ezt követő években ismét tartósan aszályos időjárás volt jellemző, ennek hatását fokozta, hogy a csapadékhiány elsősorban a téli hónapokban volt jelentős. A tó vízszintje folyamatosan apadt, nyár közepére az öblözetekben kiterjedt iszappadok alakultak ki. Az öblözetek déli fele és a csatornák egy része motorcsónakkal, helyenként kézi erővel hajtott vizijárművel is járhatatlanná vált. A víz a nádas külső, nyílt víztől távolabb eső részeiről és egyes erősebben feltöltődő foltokból teljesen eltűnt. Ebben szerepet játszott, hogy az 1996-os csapadékos évet követően sor került a meder előürítésére abból a célból, hogy az üdülőtelepek elöntése még egyszer ne következzen be. A csapadékhiány következtében bekövetkezett apadást a tó vízjárásának hosszútávú ismeretében természetes folyamatnak kell tekintenünk, amely akár hosszú távon is meghatározhatja a tó állapotát. A tó vízszabályozása során számos ellentmondó érdeknek kell eleget tenni. A vizisport, a hajózás, a halászat és a természetvédelem is a minél magasabb vízszintet igényli, a nádgazdálkodás számára viszont a téli hónapokban épp akkor, amikor a tavat fel lehet tölteni az alacsony vízszint előnyös. 1993-94-ben a Hanság-csatornát kikotorták, szélesítették, ezzel a csatorna áteresztő-képessége jelentősen megnőtt. A magyarországi tórész természetes tápvize a kis vízhozamú Rákos-patak. A patakmeder vízszállító képessége 31,0 m 3 /sec, közép vízhozama 0,059 m 3 /sec. A Rákos-patak vízgyűjtőjéhez tartozik a Kis- és a Nagy-Tómalom is, bár 144

innen jelenleg vízelfolyás a patak felé nincs. A Rákos-patak szennyezett vizét 1979 óta nem engedik közvetlenül a tóba, hanem vízminőség-védelmi okok miatt szétterítik a nádasban. A sopronkőhidai fegyintézet jelenleg a Rákos-patakba engedett tisztított szennyvizének utókezelésére terv készült, amely biológiai szűrőmezők kialakításával oldaná meg azt. Erre a célra a Sopronkőhida határában található felhagyott halastórendszer meglévő tóegységei kerülnének átalakításra. Az ily módon utókezelt víz szétterítése a nádasban további biológiai utószűrése a nádszegélyben kialakított kazettákban történik. Ilyen módon a Fertő-tóba már szennyeződés nem kerülhet. A sopronkőhidai tórendszer átépítése a közeljövőben várható. A Fertő-tó vidékét a szárazföldön sűrű csatornahálózat szövi át, a tó nádasában pedig hosszanti és övcsatornák húzódnak. A hosszanti csatornák a szárazföldi vizeket vezetik a tóba. A nádasban húzódó, kereken 240 km hosszú csatornahálózat a halászok, nádaratók közlekedési útjai, biztosítják az ún. belső tavak megközelítését is. 1958-ban Zanathy János főmérnök konstruált egy ároknyitó ekét, amely 1 m mélységben és 2 m szélességben árkot nyitott. Az ároknyitás műveletét a következőképpen bonyolították le: A kijelölt irányban három lánctalpas traktor mozgott előre, amelyek maguk után mozgatták a 10 000 kg vonóerejű csörlőt, a csörlő pedig körülbelül 2-3 km sebességgel drótkötélen vontatta az ároknyitó ekét. Ezzel a művelettel naponta körülbelül 4-5 km hosszúságú csatornát vágtak és 1959 nyaráig 240 km hosszúságban behálózták az egész Fertő területét. (Bognár Dezső: A fertői nádgazdálkodás) Ezek a Fertőre igen jellemző, nagyon komoly természetvédelmi értéket képviselő belső tavak a nádas övbe beépülve, a nyílt víztől elkülönülve találhatók. Vízminőségük is erősen eltér az opalizáló vizű szikes tóétól; a belső tavak vize barna színű, nagy átlátszóságú disztróf víz. A Fertőrákosi-öbölből izolálódott a Püspök-tó és a Kládersarok-tó. Ezektől délre a belső tavak három sorozata következik: Herlakni- és Kisherlakni-tó Hidegségi-, Átjáró-, Oberlakni-tó Nagyhatártisztás-tó A tó mentén a fajlagos csatornasűrűség 4 km/km 2. A 25 km hosszú magyar tóparti szakaszon összesen 22 csatornabetorkollás található. Hat torkolatnál elzáró szerkezettel ellátott műtárgy van. A Fertő-tó vízszint-ingadozásaival és egyéb vizekkel (talajvíz, rétegvizek, hasadékvíz) kapcsolatban hivatkozunk az alaptervre, ahol ezek a témák részletesen ki vannak dolgozva. A Fertő-tó vízháztartásáról, a környező vizek minőségéről igen részletes leírások találhatók a Fenntartási és Fejlesztési Tervben, a számos részletes adatot, feldolgozást itt nem közöljük, csak hivatkozunk a Terv I. és II. kötetének hidrológiai fejezeteire. Az elmúlt években a vízminőség helyzete javult, mert a part menti települések szennyvizét már nem közvetlenül a tóba eresztik, hanem csatornával összegyűjtik, ahonnan az a fertőrákosi szennyvíztisztítóba kerül. Nagy jelentősége van a Fertő környezetében a mély fekvésű, időszakos vízborítású területeknek, melyek pótolhatják az egykori kiöntéseket. Ezek a tó parti sávja mentén végig megtalálhatók, helyenként tőzeges jellegűek (inkább a Ny-i felén), máshol szikesek (inkább a tó K-i felén, még inkább annak folytatásában, az osztrák oldalon). A körgát megépítése ezek természetes kialakulását és fennmaradását megakadályozta. Ennek pótlására kezdődött a szíki élőhelyek rekonstrukciója. További fontos élőhely típust alkotnak a Fertő parti zónájában található vízelvezető csatornák és árkok, továbbá a dombsor felszínéről lefolyó, illetve a domb lábaknál felszínre törő vizeket a tóba bevezető erek, kisvízfolyások. Ezek egy része már rég funkcióját (a mezőgazdasági területek vízmentesítése) vesztette és jelenleg értékes vízhatású területekről, mocsárrétekről és láprétekről vezeti el a vizet. Egyes vízfolyások fenntartási munkái során gyakori probléma a túlzott mértékű kotrás, ami szintén káros és fölösleges vízelvezetést, kiszárítást okoz a környező, értékes területeken. 145

Szükséges említést tenni még a Fertő mentén található, mesterséges eredetű állóvizekről is, melyek egy része bányagödör, anyagnyerő hely, más része kimondottan mesterségesen árasztott vizes élőhely. A legfontosabb bányatavak Fertőhomok Hidegség között találhatók, az egykori tőzegbánya helyén, valamint Hegykőn a budaiföld bánya. Élőhely rekonstrukciós célú árasztások Sarród és Fertőújlak határában vannak. Jelentős feladat a Fertő környékéről a tóba áramló víz tápanyag tartalmának és lebegőanyag tartalmának csökkentése, kiülepítése, a feltöltődési és eutrofizálódási folyamat lassítása céljából. /idézett p.: 13-16./ -------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------- 3. FELHASZNÁLT SAJTÓHÍREK 3.1.:KISALFÖLD (2005-09-23.) Nem indokolt a Fertő vízpótlása - A Fertő tó természetes vízháztartásába nem indokolt vízpótlással beavatkozni, szögezik le a szakemberek. A vízpótlás kérdése egy, a közelmúltban napvilágot látott osztrák tanulmány kapcsán vetődött fel, de korántsem első alkalommal. Már a múlt század elején is készült olyan magyarországi terv, amely a Dunából való vízbevezetés lehetőségét vizsgálta. A Fertő tó vízjárása természetes módon szeszélyes, vízgyűjtő területe a tó felületéhez képest kicsi, így nagyon kiszolgáltatott a csapadéknak nyilatkozta a Kisalföldnek dr. Karácsonyi Zoltán, a Debreceni Egyetem Környezetgazdálkodási és Környezetpolitikai Központjának igazgatója. Emiatt fordulhatott elő a kiszáradása is. Bár a vízszint emelkedése a tónak hasznára válna, azt külső forrás nélkül, a rendelkezésre álló vízkészletek megfelelő használatával kell elérni. A külső vízpótlás ökológiailag is megengedhetetlen, a tó természetes vízháztartásába ilyen jellegű beavatkozás nem indokolt. Megoldásként kizárólag a Fertő újbóli kiszáradása esetén kerülhetne szóba. Az Interreg, valamint a Phare CBC-program által is támogatott Fertő tó jelene és jövője kétnapos konferencia célja volt, hogy a tó kezelésében, fejlesztésében érdekelt, érintett osztrák és magyar szervezetek, szakemberek számára fórumot biztosítson a tó és környezete jelenlegi állapotának megismerésére. A közös jövő feltétele, hogy felismerjük: a Fertő tó a miénk, a régióé. A vízgazdálkodást folytatóknak, a halászatban, a mezőgazdaságban, a nádgazdálkodásban és a turizmusban érdekelteknek közösen kell kialakítani a Fertő tó integrált fejlesztési tervét, további tapasztalatcserék, együttműködés elősegítésével. A szakmai tanácskozáson a vízgazdálkodás kérdése mellett pénteken a tó halgazdálkodásának fejlesztését is napirendre tűzték a szakemberek. Közös, osztrák-magyar halgazdálkodásnak a kialakítási koncepcióját vitattuk meg a térség érdekelt szereplőivel mondta el Reischl Gábor a Fertő Hanság Nemzeti Park igazgatóhelyettese, a konferencia szervezője. A program zárásaként elkészült a konferencián megvitatott fejlesztési terv, mely alapdokumentuma a további együttműködésnek. 3.2.: MAGYAR VIDÉK (2013-05-27.) 2013 tavaszán Készül a Fertő Stratégia, amelyben tudományos szakemberek a tó térségének vízgazdálkodással összefüggő jövőbeni feladatait határozzák meg. A Magyar-Osztrák Vízügyi Bizottság legutóbbi győri ülésén Kovács Péter, a Vidékfejlesztési Minisztérium vízügyért felelős helyettes államtitkára és Schimon Wilfried, az osztrák Szövetségi Mezőgazdasági és Erdészeti, Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium szekcióvezetője mint kormánymeghatalmazottak írták alá a jegyzőkönyvet, amely jóváhagyja az elmúlt évben elvégzett feladatokat, illetve megfogalmazza a következő esztendő feladatait. A magyar és osztrák vízügyi szakemberek évek óta egyeztetik a vízgazdálkodási kérdéseket a határtérségben. A határt metsző és a határon átnyúló közös érdekeltségű vízfolyások esetében egyeztetett módon, a bizottság által előzetesen elfogadott költségfelosztás alapján végzik a fenntartási munkákat, közösen értékelik 146

a víztestek állapotát, és a hatóságok kölcsönösen bevonják egymást a határtérséget érintő vízjogi engedélyezési folyamatokba. Az elmúlt években a rendszeres egyeztetések mellett számos jelentős közös projekt indult a vízügyi igazgatóságok és a szomszédos tartományi hivatalok gondozásában. közös eredménye a bizottság munkájának, hogy 2011-ben 10 cm-rel megemelték a Fertő-tó szabályozási szintjét. Így az elmúlt évek száraz időszakában is az átlagnál magasabb vízszint volt a magyar-osztrák határon fekvő tavunkban. A vízügyi szakemberek ebben a térségben is jelentős projekten dolgoznak: készül a Fertő Stratégia, amelyben tudományos szakemberek a tó térségének vízgazdálkodással összefüggő jövőbeni feladatait határozzák meg. A sikeresen befejezett projektek mellett a szakértők a következő évben összegyűjtik azokat a projektötleteket, amelyeket 2014-2020 között Európai Uniós támogatással kívánnak megvalósítani. Ezzel lehetővé válik, hogy a következő Európai Uniós költségvetési időszak kezdetére konkrét javaslatok álljanak rendelkezésre. (Forrás: Vidékfejlesztési Minisztérium) 3.3.: TŐZSDEFÓRUM (2013-05-11.) A Fertő-tó természetes elöregedési folyamatainak lassítását, a magyar oldali nádas vízellátásának javítását, a növénytársulások és az állatfajok életfeltételeinek jobbítását szolgáló projektet valósít meg jövő őszig közel egymilliárd forintos uniós támogatással a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatósága és az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság konzorciuma. A nyár végén kezdődő kivitelezés a jövő év őszéig tart mondta Pellinger Attila, a nemzeti park igazgatóság osztályvezetője az MTI-nek. A beruházás költségét a Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) keretében pályázat útján nyerték el. Ebből az összegből végzik el a Fertő-tavi nádasok és a vízpótló csatornák rekonstrukcióját. A munkálatok a közel 80 kilométeres főcsatorna hálózatot érintik. A csatornák bővítésével és a csatornatöltések átvágásával pótolják a friss vizet a nádas övezetben. A rehabilitáció azért szükséges, mert az iszaptöltések a víz áramlását korlátozzák, így a nádasok nem kapnak elegendő friss vizet. Emiatt oxigénhiányos területek alakulnak ki, amelyek kedvezőtlenül hatnak az élőhelyekre és a nádparcellákra egyaránt magyarázta a szakember. A mintegy 250 kilométer hosszú csatornarendszer évtizedekkel ezelőtt épült ki. Az onnan kikerült anyag a csatorna két partján halmozódott fel. A rövidesen induló beruházástól azt várják, hogy a nádpusztulási folyamat megáll, és elindul a nád sűrűsödése. Ez azért fontos, mert a jó minőségű nádasok javítják a tó vízminőségét, az elöregedett nádanyag viszont gyorsítja a tó feltöltődését. Az egészséges nádas jó feltételeket kínál majd számos faj, a madárvilágban elsősorban a génfélék állományának növekedéséhez. A Fertő-tó 240 négyzetkilométeres területe Ausztriához, 75 négyzetkilométere Magyarországhoz tartozik. A magyar tórész nagyobb hányada nádas. (forrás: MTI) 147

NÉPRAJZI ÉRTÉKLELTÁR ÉS KAPCSOLÓDÓ INTÉZMÉNYEK Néprajzi vonatkozású múzeumok, tudományos gyűjtemények, kiállítóhelyek Múzeum Cím Gyűjtemény Állapot, beavatkozás Egyéb Soproni Múzeum Sopron, Fő tér 8. 99/311327 Néprajzi Kiállítás (Deák tér 1.) Történeti Fotótár, Néprajzi gyűjtemény A néprajzi kiállítás az épület felújítása miatt zárva van. Bemutató majorság Sarród Lászlómajor 99/537520 Régi magyar háziállatfajták, állattartáshoz kötődő mesterségek és gazdálkodástörténeti kiállítás Régi mesterségek szerszámkiállítása Nagycenk, Széchenyi tér 18. Gráf Gyula 30/8571042 Ács, cipész, bognár, kádár mesterségek szerszámai, magángyűjtemény Világörökségi napon nagycenki ételek kóstolója Tájházak Múzeum Cím Gyűjtemény Állapot, beavatkozás Egyéb Villa Racus Kézműves Udvar (egykori tájház) Fertőrákos, Fő u. 152. 30/2779520, 99/355621 www.kemenceutca.hu Kerámiaüzlet, helytörténeti gyűjtemény, téglamúzeum, mezőgazdasági gyűjtemény Műemlékvédelem alatt, főként kerámiaüzlet, kevésbé tájház Falumúzeum, Fertőszéplak Fertőszéplak,, Lajos u. 31-39. Nagy Helytörténeti néprajzi gyűjtemény és Műemlékvédelem alatt, működő tájház Tökfesztivál, Ribizlifesztivál Sarródi tájház Sarród, Szeder u. 8. 99/370619 Néprajzi helytörténeti és Működő tájház Sás-gyékény Fesztivál 148

www.sarrodtajhaz.hu gyűjtemény, népi mesterségek bemutatása, hagyományőrző közösségi programok Fertőhomoki tájház Fertőhomok, Akác u. 10. 99/376087 Néprajzi, helytörténeti és kortárs kiállítások, hagyományőrző programok Műemlékvédelem alatt, működő tájház 2004-ben az Év tájháza Pajtakocsma Fesztiválok, hagyományos rendezvények és helyi rendezvények, amelyek csak részben köthetőek a helyi tradíciókhoz Rendezvény Érintett település Állapot Beavatkozás Egyéb Rákosi Sokadalom Fertőrákos Kétszer volt, évek óta nincs felélesztés Fertőrákosi búcsú Fertőrákos Főként egyházi és könnyűzenei programok, kevés hagyományőrzés Bodzavirág Fesztivál Fertőboz Jól működő program Tökfesztivál Fertőszéplak Jól működő program Fertőszéplaki Falumúzeumban Ribizli Fesztivál Fertőszéplak Jól működő program Fertőszéplaki Falumúzeumban Sás-gyékény Fesztivál Sarród Jól működő, hagyományőrző program Stangli Fesztivál Hidegség Falunap jellegű program Helyi termelői piac Hegykő Helyi termékek, kézműves áruk vására, közösségi programok Világörökség Nap Fertőboz, Fertőd, Fertőhomok, Fertőrákos, Fertőszéplak, Hegykő, Hidegség, Nagycenk, Sarród, Sopron-Balf Jól működő térségi program több hagyományőrző, helyi értéket felhasználó programfejlesztés Sarródi tájházban Hegykő, Ödön park Széchenyi Tájházak is részt vesznek benne Tízforrás Fesztivál Hegykő, Jól működő térségi Tájházak is részt 149

Fertőhomok, Hidegség, Fertőszéplak, Nagycenk, Sarród program, hagyományőrző elemek is vesznek benne Ferenczi József Nemzetközi Alkotóés Művésztábor Sarród Jól működő program helyi értékek megörökítésében szerep Sarród, Kossuth u. 20. 20/3550052 www.ferenczitabor.hu Hagyományőrző egyesületek, egyéb civil szervezetek, amelyek a népi kultúra valamely területével kapcsolatban állnak Szervezet Elérhetőség Tevékenység Egyéb Faluért Egyesület Fertőboz, Fő u. 4. Német Nemzetiségi Dalés Kultúregyesület Fertőrákosi Egyesület Fúvós Fertőrákosi Vendégvárók Egyesülete Fertőszéplaki Községszépítő Egyesület Horvát Kulturális Egyesület Kajkavci Fertőszentmiklósi Községvédő és Szépítő Egyesület Hegykő Egyesület Községért Fertő-Hanság Kulturális Életéért és Kézműves Hagyományaiért Alapítvány Pro Cultura Hegykő Közalapítvány Tóth József Fertőrákos, Fő u. 190. Molnár Gabriella 30/4085455 www.nemetegyesuletfertorakos.hu Fertőrákos, Fő u. 130. Hadfi József Fertőrákos, Fő u. 190. Szentesi Ervin Fertőszéplak, Soproni u. 3. Kóbor Attila Fertőhomok, Akác u. 44. Horváth Attila 99/540054 Fertőszentmiklós, István u. 19. Kuslics Péter 99/544542 Hegykő, Iskola u. 1. 30/9595059 Hegykő, Kossuth u. 16. Hegykő, Iskola u. 1. Zámbó Istvánné Szt. környezetvédelem, kulturális tevékenység német nemzetiségi hagyományőrzés, zene, ének, tánc Bodzavirág szervezése Rákosi szervezése Fesztivál Sokadalom hagyományőrző zene Rákosi Sokadalom és Kastély koncert szervezése idegenforgalom, rendezvények szervezése kulturális örökség védelme, természetvédelem Horvát hagyományok ápolása, kulturális rendezvények szervezése kulturális örökség védelme, természetvédelem épített és természeti örökség védelme, bemutatása Népművészeti és kézműves hagyományok ápolása, támogatások Helyi ápolása, programok kulturális hagyományok kulturális szervezése, egyesületek Frigyes Napi Mulatozás szervezése, fel kéne eleveníteni Pajtakocsma működtetése a tájházban, Kajkavci Tamburaegyüttes működtetése 150

támogatása Hegykői Alapítvány Szivárvány Czenki Hársfa Néptánc Egyesület Nagycenki Kör Honismereti Balfi Kulturális Egyesület Fertőrákosi Egyesület Tűzoltó Sarródi Árvalányhaj Nyugdíjas Egyesület Fertőszentmiklósi Rozmaring Hagyományőrző Nyugdíjas Egyesület Hegykő, Kossuth u. 27. Nagycenk Törökné Cseh Tímea 30/3257965 www.czenkiharsfa.hu Nagycenk, Dózsa Gy. körút 57.: Nagy László Sopron-Balf, Fő u. 110. Nagy Balázs Fertőrákos, Béke u. 1. www.tuzoltokfertorakos.hu Sarród, Rákóczi u. 8. Boha Imre Fertőszentmiklós, Ifjúság tér 2.: Gergácz Lászlóné 99/380107 Nemzetiségi önkormányzatok Hagyományőrzés, természetvédelem, szociális tevékenységek támogatása Magyar néptánc nem helyi hagyományőrző Hagyományőrzés Kulturális örökségvédelem, természetvédelem, hagyományőrzés, kulturális programok szervezése tűzvédelem, környezet- és természetvédelem, kulturális örökség védelme, közösségi programok szervezése Idősgondozás, hagyományőrzés Idősgondozás, hagyományőrzés Falumúzeum szervezése a céljaik között szerepel Szervezet Elérhetőség Népi kultúra megőrzésére irányuló tevékenység Cigány Kisebbségi Önkormányzat, Fertőrákos Német Kisebbségi Önkormányzat, Fertőrákos Német Nemzetiségi Önkormányzat, Fertőd Horvát Nemzetiségi Önkormányzat, Hidegség Horvát Nemzetiségi Önkormányzat, Fertőhomok Fertőrákos, Fő u. 190. 30/4098431 Fertőrákos, Fő u. 139. 30/530024 Fertőd, Madách sétány 2/A 99/370544 Hidegség, Petőfi S. u. 1. 99/540042 Fertőhomok, Akác u. 44. 99/540054 Kulturális programok szervezésében részvétel Rákosi sokadalom szervezésében részvétel, kulturális egyesületek támogatása, kulturális programok szervezésében részvétel Kulturális programok szervezésében részvétel Kulturális programok szervezésében részvétel Kulturális egyesületek támogatása, kulturális programok szervezésében részvétel 151

Népi lakóházak (műemlék, helyi védett) (A lista a hatályos műemlékjegyzék, a települések hivatalos honlapjai és a műemlékem.hu honlap állapotjelentéseinek felhasználásával készült.) Műemlékileg védett népi lakóházak törzsszám azonosító település név cím helyrajzi szám rövid leírás védési aktusok állapot 3785 4067 Fertőhomok Lakóház Akác u. 10. 19 Lakóház, népi. tájház, jó állapot 3786 4068 Fertőhomok Lakóház Akác u. 11. 20 Lakóház, népi. jó állapot 3787 4069 Fertőhomok Lakóház Akác u. 12. 21 Lakóház, népi. 3788 4070 Fertőhomok Lakóház Akác u. 13. 22 Lakóház, népi. 3789 4071 Fertőhomok Lakóház Akác u. 14. 24 Lakóház, népi. átalakítva, tetőtér beépítve - elvesztette népi lakóház jellegét lebontva, helyén új építésű lakóház lebontva, helyén új építésű lakóház 3801 4076 Fertőrákos Lakóház Fő u. 60. 285 Lakóház, népi, 18. sz. 5730/1965. ÉM felújított 3803 4113 Fertőrákos Lakóház Fő u. 159. 880 Lakóház, népi. felújított 3804 4117 Fertőrákos Lakóház Fő u. 188. 48 Lakóház, népi. 8178/1972. OMF jó állapot 8254 4078 Fertőrákos Károly Imre lakóháza Fő utca 60/A. 285 Lakóház, népi. 8178/1972. OMF tetőtér beépítve 8944 4112 Fertőrákos Lakóház Fő u. 154. 101, 98, 99, 100 Lakóház, népi. 15514/1978. OMF lábazat rossz állapotban, egyébként jó állapot 152

8945 4102 Fertőrákos Lakóház Fő u. 136. 138/5, 138/6, 138/7, 138/10, 138/8, 138/9 Lakóház, népi. 15514/1978. OMF kissé átalakítva, elfogadható állapot 8946 4100 Fertőrákos Lakóház Fő u. 129. 846 Lakóház, népi. 15514/1978. OMF átalakítva (2011) 8948 4088 Fertőrákos Lakóház Fő u. 92. 238, 237, 239, 240, 241 Lakóház, népi. 15514/1978. OMF rossz állapot 8949 4082 Fertőrákos Lakóház Fő u. 76. 257, 258, 259 Lakóház, népi. 15514/1978. OMF elfogadható állapot 8950 4080 Fertőrákos Lakóház Fő u. 66. 279 Lakóház, népi. 15514/1978. OMF 8951 4083 Fertőrákos Lakóház Fő u. 77. 751 Lakóház, népi. 15514/1978. OMF jó állapot, panziónak átalakítva - zavaró hatás beépített tetőtér - zavaró hatás 8952 4103 Fertőrákos Lakóház Fő u. 137. 864 Lakóház, népi. Községháza. 15514/1978. OMF jó állapot 8953 4118 Fertőrákos Lakóház Fő u. 192. 46/2, 46/4 Lakóház, népi. 15514/1978. OMF jó állapot 8954 4081 Fertőrákos Lakóház Fő u. 71. 740 Lakóház, népi. 15514/1978. OMF átalakítva, jó állapot 8955 4121 Fertőrákos Lakóház Fő u. 222. 12 Lakóház, népi. 15514/1978. OMF tetőtér beépítve, jó állapot 8971 4089 Fertőrákos Lakóház Fő u. 94. 8972 4092 Fertőrákos Lakóház Fő u. 101. 233, 236, 237, 235, 232, 234, 231 Lakóház. 15514/1978. OMF jó állapot 804, 805, 807, 806 Lakóház. 15514/1978. OMF jó állapot 8973 4094 Fertőrákos Lakóház Fő u. 111. 829, 827, 828, 830 Lakóház. 15514/1978. OMF lábazat rossz állapotban, egyébként jó állapot 153

8974 4096 Fertőrákos Lakóház Fő u. 117. 838/1, 838/2 Lakóház. 15514/1978. OMF rossz állapot, használaton kívül 8975 4106 Fertőrákos Lakóház Fő u. 144. 118, 122, 120, 121, 119 Lakóház. 15514/1978. OMF egykor kocsma volt, most funkció nélkül, elfogadható állapot 8976 4107 Fertőrákos Lakóház Fő u. 146. 114, 115/3, 115/4, 117/1, 117/2, 117/3, 117/4 Lakóház. 15514/1978. OMF átalakítva (2011) 8977 4108 Fertőrákos Lakóház Fő u. 148. 106, 108, 110, 107/1, 107/2, 107/3, 109 Lakóház. 15514/1978. OMF átalakítva, tetőtér beépítve - elvesztette népi lakóház jellegét 8978 4109 Fertőrákos Lakóház Fő u. 150. 104/3 Lakóház. 15514/1978. OMF 8979 4114 Fertőrákos Lakóház Fő u. 166. 70, 71, 72, 76 Lakóház, népi. 15514/1978. OMF 8980 4116 Fertőrákos Lakóház Fő u. 186. 49 Lakóház, népi. 15514/1978. OMF átalakítva, tetőtér beépítve - elvesztette népi lakóház jellegét átalakítva, tetőtér beépítve - elvesztette népi lakóház jellegét lábazat rossz állapotban, egyébként jó állapot 8981 4119 Fertőrákos Lakóház Fő u. 196. 41, 40, 42, 43 Lakóház, népi. 15514/1978. OMF vendéglő, felújítva 8982 4079 Fertőrákos Lakóház Fő u. 64. 280 Lakóház, népi. 8178/1972. OMF, 10260/1972. OMF, 15514/1978. OMF jó állapot 8983 4084 Fertőrákos lakóépület Fő u. 79. 754 Lakóház, népi. 15514/1978. OMF jó állapot 154

8984 4085 Fertőrákos Lakóház Fő u. 82. 248, 246, 247, 250 Lakóház, népi. 15514/1978. OMF elfogadható állapot 8985 4086 Fertőrákos Lakóház Fő u. 84. 245/1, 245/2 Lakóház, népi. 15514/1978. OMF átalakítva, tetőtér beépítve - elvesztette népi lakóház jellegét 8986 4087 Fertőrákos Lakóház Fő utca 88. 245/1, 245/2 Lakóház, népi. 15514/1978. OMF jó állapot 8987 4091 Fertőrákos Lakóház Fő u. 99. 801, 800, 803, 797, 798, 799 Lakóház, népi. 15514/1978. OMF rossz állapot 8988 4093 Fertőrákos Lakóház Fő u. 103. 812 Lakóház, népi. 15514/1978. OMF tetőtér beépítve, oldalsó homlokzat rossz állapotban 8989 4095 Fertőrákos Lakóépület Fő u. 116-118. 181, 184, 183, 182 Lakóház, népi. Régi kovácsműhely. 15514/1978. OMF 2000-es évek elején felújítások, leromló állapot 8990 4101 Fertőrákos Lakóépület Fő u. 134. 139, 140, 141 Lakóház, népi. 15514/1978. OMF elfogadható állapot 8991 4110 Fertőrákos Lakóház Fő u. 152. 104/1 Lakóház, népi. Falumúzeum. 15514/1978. OMF kerámiaüzlet és tájház, elfogadható állapot 8993 4115 Fertőrákos Lakóház Fő u. 172. 67 Lakóház, népi. 15514/1978. OMF rossz állapot 8995 4120 Fertőrákos Lakóház Fő u. 214. 17, 18, 19, 16 Lakóház, népi. 15514/1978. OMF rossz állapot 9280 4090 Fertőrákos Lakóház Fő u. 98 224, 225 Lakóház, népi. 12881/1981. OMF jó állapot 3656 4138 Fertőszéplak Lakóház Nagy Lajos u. 31. 16/1 3657 4139 Fertőszéplak Lakóház Nagy Lajos u. 33. 11/1, 11/2 Lakóház, népi. Falumúzeum. 8178/1972. OMF falumúzeum, kiváló állapot Lakóház, népi. Falumúzeum. 8178/1972. OMF falumúzeum, kiváló állapot 155

3658 4140 Fertőszéplak Lakóház Nagy Lajos u. 35. 11/1 Lakóház, népi. Falumúzeum. 8178/1972. OMF falumúzeum, kiváló állapot 3659 4143 Fertőszéplak Lakóház Nagy Lajos utca 40-42. 636, 646, 645, 644 Lakóház, népi. jó állapot 3660 4141 Fertőszéplak Lakóház Nagy Lajos u. 37. 11/1 3662 4142 Fertőszéplak Lakóház Nagy Lajos u. 39. 8/1 Lakóház, népi. Falumúzeum. 8178/1972. OMF falumúzeum, jó állapot Lakóház, népi. Falumúzeum. 8178/1972. OMF falumúzeum, kiváló állapot 3664 4144 Fertőszéplak Népművészeti alkotóház, volt lakóház Nagy Lajos u. 43. 6 Népművészeti alkotóház, volt lakóház, népi. Skanzen Vendéglő működik benne, jó állapot 3666 4146 Fertőszéplak Lakóház Nagy Lajos u. 52. 656 Lakóház, népi. jó állapot, de elé építve 8916 4137 Fertőszéplak Lakóház Nagy Lajos u. 20. 603/1 Lakóház, népi. 7667/1978. OMF elfogadható állapot 10116 4145 Fertőszéplak Lakóház Nagy Lajos u. 45. 5 Lakóház, népi, 19. sz. második fele. 1593/1988. OMF jó állapot 3827 4455 Hidegség Lakóház Fertő utca 11. 17 Lakóház, népi. 8178/1972. OMF átalakítva Helyi védett népi lakóházak azonosító település név cím helyrajzi szám rövid leírás védési aktus állapot 6022 Hegykő Lakóház Kossuth u. 18. 295/2 Lakóház, népi. 6/1998 jó állapot 156

6023 Hegykő Lakóház Kossuth u. 20. 296 Lakóház, népi. 6/1998 jó állapot 6027 Hegykő Lakóház Kossuth u. 31. 71 Lakóház, népi. 6/1998 rossz állapot 6028 Hegykő Lakóház Kossuth u. 37. 83 Lakóház, népi. 6/1998 lakatlan, leromló állapot 6030 Hegykő Lakóház Kossuth u. 44. 245 Lakóház, népi. 6/1998 felújított 6031 Hegykő Lakóház Kossuth u. 61. 146 Lakóház, népi. 6/1998 jó állapot 6032 Hegykő Lakóház Kossuth u. 58. 232 Lakóház, népi. 6/1998 lakatlan, leromló állapot 6033 Hegykő Lakóház Kossuth u. 69. 151 Lakóház, népi. 6/1998 jó állapot 6034 Hegykő Lakóház Kossuth u. 71. 154 Lakóház, népi. 6/1998 átalakított, jó állapot 6037 Hegykő Lakóház Petófi u. 6. 325 Lakóház, népi. 6/1998 jó állapot 6038 Hegykő Lakóház Szent Mihály u. 3. 273 Lakóház, népi. 6/1998 rossz állapot 6039 Hegykő Lakóház Szent Mihály u. 13. 243 Lakóház, népi. 6/1998 lebontva? 6041 Hegykő Lakóház Szent Mihály u. 19. 230/2 Lakóház, népi. 6/1998 rossz állapot 6042 Hegykő Lakóház Szent Mihály u. 23. 228 Lakóház, népi. 6/1998 lebontva 6043 Hegykő Lakóház Szent Mihály u. 25. 227 Lakóház, népi. 6/1998 6044 Hegykő Lakóház Béke u. 2. 344 Lakóház, népi. 6/1998 6045 Hegykő Lakóház Béke u. 4. 345 Lakóház, népi. 6/1998 átalakítva, homlokzata eredeti, elfogadható állapot átalakítva, elveszítette népi lakóház jellegét tetőtér beépítve, 2011-ben átalakítva 6046 Hegykő Lakóház Mező u. 5. 405 Lakóház, népi. 6/1998 rossz állapot 157

6047 Hegykő Lakóház Béke u. 10. 352/6 Lakóház, népi. 6/1998 elfogadható állapot 6024 Hegykő Lakóház Kossuth u. 24. 280 Lakóház, népi. 6/1998 2011-ben felújítás alatt 15559 Nagycenk Lakóház Soproni u. 54. Lakóház, népi. 10/2003 felújított 15560 Nagycenk Lakóház Soproni u. 62. Lakóház, népi. 10/2003 elfogadható állapot, műanyag ablakok 15561 Nagycenk Lakóház Széchenyi tér 8. Lakóház, népi. 10/2003 elfogadható állapot 15550 Nagycenk Lakóház Kiscenki út 27. Lakóház, népi. 10/2003 15552 Nagycenk Lakóház Gyár u. 21. Lakóház, népi. 10/2003 kissé átalakítva, jó állapot 15553 Nagycenk Lakóház Gyár u. 39. Lakóház, népi. 10/2003 jó állapot 15554 Nagycenk Lakóház Gyár u. 53. Lakóház, népi. 10/2003 elfogadható állapot 15555 Nagycenk Lakóház Gyár u. 44. Lakóház, népi. 10/2003 átalakítva, jó állapot 15556 Nagycenk Lakóház Gyár u. 38. Lakóház, népi. 10/2003 lakatlan, leromló állapot 158

Út menti keresztek és szobrok (műemlék, helyi védett, nem védett) (A lista a hatályos műemlékjegyzék, a települések hivatalos honlapjai és a műemlékem.hu honlap állapotjelentéseinek felhasználásával készült.) Műemlékileg védett út menti kisemlékek törzsszám azonosító település név cím helyrajzi szám rövid leírás védési aktusok állapot 3781 4047 Fertőboz Szent Apollónia szobor Apollina dülő 019 Szt. Apollónia-szobor, barokk, 1780 körül. 22509/1958. ÉM 120344/1958. MM jó állapot 3784 4050 Fertőboz Ecce Homo-szobor Fő utca 39. előtt 127/1 A ház előtt Ecce Homoszobor, barokk, 18. sz. második fele. 22509/1958. ÉM 120344/1958. MM jó állapot 3601 4058 Fertőd Szentháromságoszlop Béke utca 83. előtt 542/2 A ház előtt Szentháromságoszlop, barokk, 1725. 22509/1958. ÉM 120344/1958. MM jó állapot 3602 4057 Fertőd Szent Család szobor Fő utca 19. 150/2 A ház kertjében Szent Család-szobor, barokk, 1740. 22509/1958. ÉM 120344/1958. MM elfogadható állapot 3606 4063 Fertőd Kereszt Mentes Mihály utca 740/2 Kőkereszt, késő barokk, 1786. 22509/1958. ÉM 120344/1958. MM jó állapot, 2000-es években felújítva 159

3793 4066 Fertőhomok Szentháromság oszlop Temető 152/1 Szentháromság-szobor: talapzata késő barokk, 18. sz. vége. A szoborcsoport talán 19. sz.-i. 22509/1958. ÉM 120344/1958. MM jó állapot 3794 4072 Fertőhomok Szent Antal szobor R.k. templom előtt 153 Szt. Antal-szobor, barokk, 18. sz. 22509/1958. ÉM 120344/1958. MM jó állapot 3796 4097 Fertőrákos Nep. Szt. János szobor Fő u. 119. 841 Nepomuki Szt. Jánosszobor, barokk, 18. sz. eleje. 22509/1958. ÉM 120344/1958. MM 2006-ban felújítva, jó állapot 3800 4077 Fertőrákos Szentháromságoszlop Fő utca 60. előtt (Közterület) 342 A ház előtt Szentháromságoszlop, klasszicizáló, 19. sz. eleje. 5730/1965. ÉM jó állapot 3805 4122 Fertőrákos Nepomuki Szt. Jánosszobor Patak sor 19. 886/1 A ház előtt Nepomuki Szt. János-szobor, barokk, 1731. 22509/1958. ÉM 120344/1958. MM jó állapot 3651 4133 Fertőszéplak Szt. Anna szobor Hősök tere 71 Szt. Anna-szobor, barokk, 1750 körül. 22509/1958. ÉM 120344/1958. MM elfogadható állapot 3652 4134 Fertőszéplak Nepomuki Szt. Jánosszobor Hősök tere 71 Nepomuki Szt. Jánosszobor, barokk, 1750 körül. 22509/1958. ÉM 120344/1958. MM rossz állapot, sürgősen felőjítandó 3653 4135 Fertőszéplak Mária-oszlop Hősök tere 71 Mária-oszlop, késő barokk, 1795. 22509/1958. ÉM 120344/1958. MM elfogadható állapot 160

3654 4131 Fertőszéplak Szt. József-szobor Fertőszentmiklósi u. 420/2 Szt. József-szobor, barokk, 18. sz. második fele. 22509/1958. ÉM 120344/1958. MM jó állapot 3668 4147 Fertőszéplak Immaculata-szobor Petőfi Sándor utca 10. 285/2 Immaculata-szobor, barokk, 18. sz. közepe. 22509/1958. ÉM 120344/1958. MM elfogadható állapot 3681 4130 Fertőszéplak Szentháromság oszlop Soproni utca 288 Szentháromság-oszlop, barokk, 1696. 22509/1958. ÉM 120344/1958. MM 3813 4446 Hegykő Pestis-oszlop Fő tér 271/2 Pestis-oszlop, barokk, 1711. Alépítménye 1948-ból. 22509/1958. ÉM 120344/1958. MM jó állapot 3821 4444 Hegykő Szent Mihály-szobor Temető 270 Szt. Mihály-szobor, barokk, 1742. 5730/1965. ÉM jó állapot 3822 4445 Hegykő Pietá-szobor 043 Pietá-szobor, barokk, 1720 körül. 22509/1958. ÉM 120344/1958. MM jó állapot 3824 4452 Hidegség Nepomuki Szt. Jánosszobor Fő utca 170 Nepomuki Szt. Jánosszobor, barokk, 1744. 22509/1958. ÉM 120344/1958. MM jó állapot 3831 4457 Hidegség Szent György szobor Homoki u. 019/8 Szt. György-szobor, késő barokk, 1784. Megújítva 1908-ban. 22509/1958. ÉM 120344/1958. MM elfogadható állapot 3832 4458 Hidegség Ecce Homo szobor Nagycenki u. 063/60 Ecce Homo-szobor, barokk, 1684. Megújítva 1908-ban. 22509/1958. ÉM 120344/1958. jó állapot 161

MM 3833 4453 Hidegség Kereszt 163/1, 163/2 Kereszt, késő barokk, 1780 körül. Megújítva 1886-ban jó állapot 3841 4602 Nagycenk Ecce Homo szobor Iskola utca 14-16. 45/1 Ecce Homo-szobor, barokk, 1663. 22509/1958. ÉM 120344/1958. MM jó állapot 3846 4605 Nagycenk Nep. Szt. János szobor Széchenyi István tér 451 Nepomuki Szt. Jánosszobor, barokk, 18. sz. 22509/1958. ÉM 120344/1958. MM elfogadható állapot 3847 4606 Nagycenk Pietá szobor Széchenyi István tér 451 Pietá-szobor, barokk, 1714. Erősen megújítva. 22509/1958. ÉM 120344/1958. MM jó állapot 3716 4697 Sarród Pestis szobor Fő u. 163 Pestis-szobor, barokk, 1741. 22509/1958. ÉM 120344/1958. MM jó állapot 3717 4698 Sarród Pietá-szobor és kereszt Fő tér 217 Pietá-szobor, rokokó, 1760 körül; kereszt, 19. sz. vége. 22509/1958. ÉM 120344/1958. MM 2010 körül felújítva 3771 5090 Sopron Immaculata-szobor BALF 8903 Fürdőkápolna előtt Immaculata-szobor, romantikus, 1840. 5730/1965. ÉM elfogadható állapot 3772 5091 Sopron Pietá-szobor BALF 8903 Pietá-szobor, barokk, 1736. 22509/1958. ÉM 120344/1958. MM jó állapot 162

Helyi védett út menti kisemlékek azonosító település név cím helyrajzi szám rövid leírás védési aktusok állapot 5243 Nagycenk Kereszt Kiscenki u. 42. 707 Kereszt 10/2003 5239 Nagycenk Mária-szobor Széchenyi tér 449 Mária-szobor 22/2007 5247 Nagycenk Pestis-oszlop Széchenyi tér 449 Pestis-oszlop 10/2003 5245 Nagycenk Szentháromságszobor Gyár u. 57. 707 Szentháromság-szobor 10/2003 Nem védett út menti szobrok település név cím helyrajzi szám rövid leírás állapot Fertőrákos Szt. Sebestyén szobor Fő u. 34. Fertőrákos Szt. Donát szobor Kovácshegy 163

TERVTANÁCSI JEGYZŐKÖNYVEK 2011 Fertőrákos, Kőbánya sor 22. terve Hegykő, Jókai u. 57. lakóépület bővítés terve Fertőboz, Fő u. 5. vendégház építési engedélyezési terve Hegykő, Tó vendéglő átépítési terve Hegykő, Jókai u. 57. lakóépület bővítés terve Fertőd, Vasút sor 2/d. melléképület átalakítás tetőtér beépítéssel terve Fertőrákos, Barlangszínház turisztikai célú fejlesztése Sopron, külterület hrsz 0242/33 pince épület Sarród, Fertőújlak, Mező u. 13. melléképület fennmaradási terve és továbbépítési vázlatterve Sarród, Fertőújlak, Vasút sor 14. lakóépület vázlatterve Hegykő, Sziget u. 1. lakóépület terve Hidegség, Csillahegy Domb u. hrsz 210/24. családi ház engedélyezési terve Fertőd, Vasút sor 2/d terve Fertőboz, hrsz 016/59 kerti tároló épület terve Fertőrákos, hrsz 1840 üdülő épület terve Hegykő, Mező u. 28. zárt és nyitott tároló terve Fertőboz, Fő utca 11. panzió épület bővítési terve Fertőrákos, Fő u. 52/b. ház bővítése terve Fertőd, zenélő kút terve Sopron, 0310/147. hrsz. kerti tároló terve Fertőrákos, Felsőszikla sor 8. épület terve Hidegség, Fő u. 24 épület terve Hegykő, Szathmári ház falusi szálláshely szolgáltató épület terve, Kossuth u. 97. Sarród, Fertőújlak, Vasút u 14. hrsz: 737 Lakóépület engedélyezési terve Építtető: Balics Klaudia, Hidegség, Csillahegy, Domb utca. 210/24. hrsz Hegykő, Sziget utca Sopron, 0310/147. hrsz. kerti tároló terve Fertőrákos, Felsőszikla sor 8. épület terve Fertőrákos, Fő utcai buszmegállók építési engedélyezési terve Hegykő, hrsz. 548/4. Öltöző konténer építési engedélyezési terve Sopron, Fehér út pince építési engedélyezési terve 164

Fertőd, Széchenyi u. 43-45. melléképület előzetes egyeztetési vázlatterve Hidegség, Szent András tér, családi lakóház bővítésének vázlatterve Fertőrákos, Patak sor 33. egy lakásos családi ház terve Fertőrákos, Fő u. 1. hrsz 343 Kőfejtő étterem építési terve Sopron, Fehér út pince építési engedélyezési terve hrsz 0224/65 Hidegség, Csilla hegy, Domb u. hrsz 210/24 családi lakóház építési terve Hegykő, Sziget u. 21. családi lakóház építési terve Fertőrákos, Kovács hegy 4. hrsz. 944 Hidegség hrsz. 07/36 Sarród, Fő u 27. hrsz 206 családi lakóház építési terve Sarród, Jókai u. 20. hrsz. 478 lakóház bővítése Fertőrákos Fő u. 53. hrsz. 719 művelődési ház belső átalakítása Hidegség, hrsz 200/2 Szt. Jakab zarándokkereszt elhelyezési terve Hegykő, Patak u. 23. lakóház terve Sarród, Fő u.34. hrsz. 164 gépkocsi-tároló terve Hidegség, Fő u. 24. hrsz 173-174 vegyes rendeltetésű épület terve Fertőhomok, Szőlőskert u. hrsz: 230 családi ház terve Fertőrákos, Felső kereszt hegy hrsz 0176/12 kerti gazdasági épület terve Sarród-Fertőújlak hrsz. 808 családi ház terve Sarród, Szeder u. 1. hrsz. 126/2 melléképület terve Sarród piac terve Kossuth u. hrsz. 355/1 Sopron-Balf, fedett buszváró terve hrsz 01557 Hegykő, Nyárfa sor 8. szépségszalon és lakás cukrászattal bővítése Sarród piac terve Kosssuth u. hrsz 355/1 Fertőhomok, Szőlőskert u. családi ház építés hrsz 230 Hegykő, Patak u. 23. lakóépület terve 165

TERVTANÁCSI JEGYZŐKÖNYVEK LISTÁJA - 2012 Fertőd, Fő u. 10. hrsz 75. szállásépület terve Hidegség, Csillahegy, Hrsz: 210/12 alatt tervezett családi lakóház és gépkocsi tároló ét. Sarród piac terve Kossuth u. hrsz 355/1 Fertőhomok, faluház bővítés Fertőszéplak, Várhely u. családi lakóépület terve hrsz. 456 Fertőrákos fittness és lakóépület terve Balf, szanatórium porta épület terve Hegykő, Hegykő, Patak u. 23., 815/7. hrsz. családi lakóépület terve Fertőújlak, Fő u 19. 808 hrsz. családi lakóépület terve Fertőd, Béke u. 103. hrsz 432. családiház építési tervdokumentációja Hidegség támfal felújítása hrsz 134/3 Hidegség, Hősök tere hrsz 129. régi iskola átalakítása Fertőboz, Juliánusz völgy 166/3 hrsz. szabadtéri színpad terve Fertőrákos, Rét u. 15. hrsz. 1136/61 melléképület engedélyezési terve Fertőhomok, Vasút u. 23. családi lakóház bővítése hrsz 142 Fertőrákos, Erdei utca, családi ház építési engedélyezési tervének módosítása Sopron-Balf, Óhegy utca 19, hrsz. 10555. meglévő lakóépület átalakítása Fertőrákos, Golgota üdülőépület bővítésének építési engedélyezési terve Fertőszéplak, Arany J. u. 10. hrsz 192 lakóépület bővítése Hegykő Iskola u. 1. sportöltöző terve hrsz 553 Fertőrákos, Fagyöngy u. hrsz 1865 Sarród, Ady u. 6. hrsz 381 Fertőrákos Fő u. 42 hrsz 308/2 fittness épület és lakóépület Sopron-Balf, Pilerin utca, HRSZ.10486/43 Fertőrákos, Kovács-hegy utca 4. szám alatti épület tetőtér beépítésének terve Fertőújlak, lakóépület bővítés Fő u. 3/a hrsz 798/3 Fertőszéplak, Arany J. u. 10. hrsz 192 lakóépület bővítése Fertőhomok, Nefelejcs u. 23-2 hrsz 287/245 Fertőd, Gondviselés Háza Mentes M. u. 1/b. hrsz 724/137 Fertőrákos Kőfejtő étterem bővítési terve Fertő tó, 7-es számú állás Hrsz.: Sopron külterülete, 01162/1 Fertőd, Fő utca 10. sz 75. hrsz. RÁBENSTEINER Szállásépület beépítési koncepciója és tervei 166

Fertőújlak, Fő utca 805. hrsz. Családi ház terve Sopron, hrsz 0224/65 ingatlanon építmény szabályosságának kivizsgálása Fertőrákos Fő u. 41. hrsz. 645 meglévő lakóház fennmaradása és továbbépítése Fertőboz Fő u. 53. hrsz 65. meglévő lakóépület tetőtér beépítési terve Balf Fürdő sor 59. panzió átalakítása Hidegség, Büszke Tanya panzió bővítése (előzetes vázlat) Fertőrákos Közép szikla sor 21. hrsz 542 lakóépület bővítése, átalakítása Fertőhomok, Vasút u. 33. hrsz. 137 lakóépület bővítése, átalakítása Fertőhomok, Akác u. 51. hrsz. 80 lakóépület bővítése, átalakítása Fertőszéplak, Hunyadi u. 28. hrsz. 198 meglévő büfé átalakítása, bővítése Hidegség, Csillahegyi u. 4. hrsz. 210/2 lakóház vázlat terve Fertőrákos, Platán u. hrsz 1833/2 üdülőépület terve Hegykő, Kenderszer u., hrsz. 815/45 családi lakóépület terve Fertőrákos vendégház engedélyezési tervdokumentációja Hrsz. 1136/29 Hegykő, Alsószer u. hrsz. 803/14 apartman ház terve Fertőszéplak, Hunyadi u. 28. hrsz. 198 meglévő büfé átalakítása, bővítése Fertőszéplak Hegy u. HRSZ302 családi ház Hidegség Csillahegyi u33. HRSZ 210/82 gépkocsi tároló Fertőrákos, Platán u. hrsz 1833/2 üdülőépület terve Hegykő, Kenderszer u., hrsz. 815/45 családi lakóépület terve Sarród, hrsz. 092/2 húshasznú marhatelep terve Fertőrákos, Fő utca 9/A (hrsz.:603) meglévő kétlakásos lakóépület bővítése Fertőrákos, Szent Sebestyén u. 21. hrsz 312-6 gazdasági épület bővítése Fertőhomok, Akác u. 44. hrsz 67. orvosi rendelő felújítás-átalakítás- bővítése Soproni Rehabilitációs Gyógyintézet Balfi Gyógyászati telephely, Balf, hrsz 8901/2, Egészségügyi Intézmények Energetikai Racionalizálása Fertőrákos Meggyesi út mentén a korábbi hrsz.032/24-ből leválasztással kialakított hrsz: 032/32 számú telken elhelyezendő épület kialakításának tanulmányterve Hegykő, Erdősföld u.20. hrsz. 815/120 családi ház terve Fertőszéplak Hegy u. hrsz. 302 családi ház Sarród, hrsz. 0229/8 családi ház terve Fertőboz ravatalozó Hegykő vízmű telep Fertőrákos, Fő u. hrsz 60. új melléképület terve Fertőrákos, Fagyöngy u. hrsz 1896 üdülőépület terve Fertőrákos, Szent Sebestyén u. 45. Fertőrákos, Platán u. hrsz 1833/2 üdülőépület terve Hegykő Patak u. 10. hrsz 813/1 egylakásos épület terve Hegykő, Alsószer u. hrsz: 803/60-803/61-803/62 apartman ház terve Fertőd, Fő u. 45. hrsz 192 többlakásos lakóépület terve Sarród, Gy-M-S Megyei ÁMK iskola és tornaterem terve Fertőrákos, hrsz 1136/29 vendégház terve Fertőrákos, Szent Sebestyén u. 21. hrsz 312-6 gazdasági épület bővítése Hegykő Patak u. 10. hrsz 813/1 egylakásos épület terve Fertőszéplak Nagy L. u. 5. Plébánia felújítása Hegykő, Jókai u. 32. hrsz. 580 családi ház terve Hegykő, Patak u. 16. hrsz. 887. családi ház terve Fertőd, Béke u. 65. hrsz 487. lakóépület bővítése terve Hegykő, Jókai u. 53. hrsz. 451. lakóépület terve Sarród, Ady Endre u. 6. hrsz 381 lakóépület terve Fertőd, Fő u. 45. hrsz 192 többlakásos lakóépület terve Fertőszéplak, hrsz 19/37. lakóépület terve 167

Balf, Pilerin u. 14. hrsz. 10486/41 családi ház terve Balf, Bozi u. 51. 10987 hrsz. lakóépület vázlatterve TERVTANÁCSI JEGYZŐKÖNYVEK LISTÁJA 2012 - FERTŐBOZ Fertőboz, Juliánusz völgy 166/3 hrsz. szabadtéri színpad terve Fertő tó, 7-es számú állás Hrsz.: Sopron külterülete, 01162/1 Fertőboz Fő u. 53. hrsz 65. meglévő lakóépület tetőtér beépítési terve Fertőboz ravatalozó TERVTANÁCSI JEGYZŐKÖNYVEK LISTÁJA 2012 - FERTŐD Fertőd, Fő u. 10. hrsz 75. szállásépület terve Fertőd, Béke u. 103. hrsz 432. családiház építési tervdokumentációja Fertőd, Gondviselés Háza Mentes M. u. 1/b. hrsz 724/137 Fertőd, Fő utca 10 sz 75 hrsz. RÁBENSTEINER Szállásépület beépítési koncepciója és tervei Fertőd, Fő u. 45. hrsz 192 többlakásos lakóépület terve Fertőd, Béke u. 65. hrsz 487. lakóépület bővítése terve Fertőd, Fő u. 45. hrsz 192 többlakásos lakóépület terve TERVTANÁCSI JEGYZŐKÖNYVEK LISTÁJA 2012 - FERTŐHOMOK Fertőhomok, faluház bővítés Fertőhomok, Vasút u. 23. családi lakóház bővítése hrsz 142 Fertőhomok, Nefelejcs u. 23-2 hrsz 287/245 Fertőhomok, Vasút u. 33. hrsz. 137 lakóépület bővítése, átalakítása Fertőhomok, Akác u. 51. hrsz. 80 lakóépület bővítése, átalakítása Fertőhomok, Akác u. 44. hrsz 67. orvosi rendelő felújítás-átalakítás- bővítése TERVTANÁCSI JEGYZŐKÖNYVEK LISTÁJA 2012 - FERTŐRÁKOS Fertőrákos fittness és lakóépület terve Fertőrákos, Rét u. 15. hrsz. 1136/61 melléképület engedélyezési terve Fertőrákos, Erdei utca, családi ház építési engedélyezési tervének módosítása Fertőrákos, Golgota üdülőépület bővítésének építési engedélyezési terve Fertőrákos, Fagyöngy u. hrsz 1865 Fertőrákos Fő u. 42 hrsz 308/2 fittness épület és lakóépület Fertőrákos, Kovács-hegy utca 4. szám alatti épület tetőtér beépítésének terve Fertőrákos Kőfejtő étterem bővítési terve Fertő tó, 7-es számú állás Hrsz.: Sopron külterülete, 01162/1 Sopron, hrsz 0224/65 ingatlanon építmény szabályosságának kivizsgálása Fertőrákos Fő u. 41. hrsz. 645 meglévő lakóház fennmaradása és továbbépítése Fertőrákos Közép szikla sor 21. hrsz 542 lakóépület bővítése, átalakítása Fertőrákos, Platán u. hrsz 1833/2 üdülőépület terve Fertőrákos vendégház engedélyezési tervdokumentációja Hrsz. 1136/29 Fertőrákos, Platán u. hrsz 1833/2 üdülőépület terve Fertőrákos, Fő utca 9/A (hrsz.:603) meglévő kétlakásos lakóépület bővítése Fertőrákos, Szent Sebestyén u. 21. hrsz 312-6 gazdasági épület bővítése Fertőrákos Meggyesi út mentén a korábbi hrsz.032/24-ből leválasztással kialakított hrsz: Fertőrákos, Fő u. hrsz 60. új melléképület terve Fertőrákos, Fagyöngy u. hrsz 1896 üdülőépület terve Fertőrákos, Szent Sebestyén u. 45. Fertőrákos, Platán u. hrsz 1833/2 üdülőépület terve Fertőrákos, hrsz 1136/29 vendégház terve Fertőrákos, Szent Sebestyén u. 21. hrsz 312-6 gazdasági épület bővítése TERVTANÁCSI JEGYZŐKÖNYV LISTA - FERTŐSZÉPLAK Fertőszéplak, Várhely u. családi lakóépület terve hrsz. 456 Fertőszéplak, Arany J. u. 10. hrsz 192 lakóépület bővítése Fertőszéplak, Arany J. u. 10. hrsz 192 lakóépület bővítése 168

Fertőszéplak, Hunyadi u. 28. hrsz. 198 meglévő büfé átalakítása, bővítése Fertőszéplak, Hunyadi u. 28. hrsz. 198 meglévő büfé átalakítása, bővítése Fertőszéplak Hegy u. HRSZ302 családi ház Fertőszéplak Hegy u. hrsz. 302 családi ház Fertőszéplak Nagy L. u. 5. Plébánia felújítása Fertőszéplak, hrsz 19/37. lakóépület terve TERVTANÁCSI JEGYZŐKÖNYVEK LISTÁJA 2012 - HEGYKŐ Hegykő, Hegykő, Patak u. 23., 815/7. hrsz. családi lakóépület terve Hegykő Iskola u. 1. sportöltöző terve hrsz 553 Hegykő, Kenderszer u., hrsz. 815/45 családi lakóépület terve Hegykő, Alsószer u. hrsz. 803/14 apartman ház terve Hegykő, Kenderszer u., hrsz. 815/45 családi lakóépület terve Hegykő, Erdősföld u.20. hrsz. 815/120 családi ház terve Hegykő vízmű telep Hegykő Patak u. 10. hrsz 813/1 egylakásos épület terve Hegykő, Alsószer u. hrsz: 803/60-803/61-803/62 apartman ház terve Hegykő Patak u. 10. hrsz 813/1 egylakásos épület terve Hegykő, Jókai u. 32. hrsz. 580 családi ház terve Hegykő, Patak u. 16. hrsz. 887. családi ház terve Hegykő, Jókai u. 53. hrsz. 451. lakóépület terve TERVTANÁCSI JEGYZŐKÖNYVEK LISTÁJA 2012 SARRÓD-FERTŐÚJLAK Sarród piac terve Kossuth u. hrsz 355/1 Sarród, Ady u. 6. hrsz 381 Sarród, hrsz. 092/2 húshasznú marhatelep terve Sarród, hrsz. 0229/8 családi ház terve Sarród, Gy-M-S Megyei ÁMK iskola és tornaterem terve Sarród, Ady Endre u. 6. hrsz 381 lakóépület terve Fertőújlak, lakóépület bővítés Fő u. 3/a hrsz 798/3 Fertőújlak, Fő utca 805. hrsz. Családi ház terve Fertőújlak, Fő u 19. 808 hrsz. családi lakóépület terve TERVTANÁCSI JEGYZŐKÖNYVEK LISTÁJA 2012 Sopron-Balf Balf, szanatórium porta épület terve Sopron-Balf, Óhegy utca 19, hrsz. 10555. meglévő lakóépület átalakítása Sopron-Balf, Pilerin utca, HRSZ.10486/43 Sopron, hrsz 0224/65 ingatlanon építmény szabályosságának kivizsgálása Balf Fürdő sor 59. panzió átalakítása Soproni Rehabilitációs Gyógyintézet Balfi Gyógyászati telephely, Balf, hrsz 8901/2, Egészségügyi Intézmények Energetikai Racionalizálása Balf, Pilerin u. 14. hrsz. 10486/41 családi ház terve Balf, Bozi u. 51. 10987 hrsz. lakóépület vázlatterve TERVTANÁCSI JEGYZŐKÖNYVEK LISTÁJA 2012- Hidegség Hidegség, Csillahegy, Hrsz: 210/12 alatt tervezett családi lakóház és gépkocsi tároló ét. Hidegség támfal felújítása hrsz 134/3 Hidegség, Hősök tere hrsz 129. régi iskola átalakítása Hidegség, Büszke Tanya panzió bővítése (előzetes vázlat) Hidegség, Csillahegyi u. 4. hrsz. 210/2 lakóház vázlat terve Hidegség Csillahegyi u33. HRSZ 210/82 gépkocsi tároló 169

A VILÁGÖRÖKSÉGI TERÜLETEN FEKVŐ TELELEPÜLÉSEK TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK LISTÁJA 2013. Balf (közigazgatásilag Sopron mjv. része) Sopron, településszerkezeti terv Sopron, településszerkezeti terv - módosítás Sopron (Északnyugati városrész), településszerkezeti-, szabályozási terv és HÉSZ - 2011 Sopron, településszerkezeti terv Sopron (Balf városrész), szabályozási terv és HÉSZ - egységes szerkezetben 2012 155/2001 (III.29.) határozat 74/2006 (III. 30.) Határozat 221/2011. (VI. 30.) hat 270/2012. (. 25.) hat. 16/2005. (IV. 7.) rend. Fertőboz Fertőboz, összevont rendezési terv Fertőboz, Településszerkezeti terv Fertőboz, Szabályozási terv és HÉSZ 6/1997 (I.15.) rendelet 6/2012.(II.16.) határozat 1/2012.(II.17.) rendelet Fertőd Fertőd, településszerkezeti terv 84/2010 (I. 29.) határozat Fertőhomok Fertőhomok, helyi építési szabályzat 10/2002 (II. 25.) rendelet 170

Fertőrákos Fertőrákos, településszerkezeti terv Fertőrákos, összevont rendezési terv Fertőrákos, összevont rendezési terv Fertőrákos, szabályozási terv és helyi építési szabályzat (egységes szerkezetben - 2009) Fertőrákos, szabályozási terv és helyi építési szabályzat Fertőrákos szabályozási terv és helyi építési szabályzat módosítás - Jóváhagyott dokumentáció Fertőrákos, szabályozási terv és helyi építési szabályzat módosítása 13/2007 (III. 20.) Határozat 4/1998 (IV. 24.) rendelet 4/1998 (IV. 24.) rendelet 4/2007.(III.21.) rendelet 4/2001 (III.10.) rendelet 10/2012. (V. 15.) rend. 2/2009 (II.25.) rend. Fertőszéplak Fertőszéplak, településszerkezeti terv Fertőszéplak, településszerkezeti terv módosítás Fertőszéplak, településszerkezeti terv módosítás Fertőszéplak, szabályozási terv és HÉSZ módosítás Fertőszéplak, szabályozási terve és helyi építési szabályzata 62/2001 (VII. 11.) határozat 4/2008 (II.12.) hat. 68/2009.(VIII.26.) határozat 3/2008 (II.18.) rend. 17/2002 (II. 20.) rendelet Hegykő Hegykő, településszerkezeti terv Hegykő településrendezési, -szerkezeti terv Hegykő szabályozási tervének valamint a HÉSZ módosítása Hegykő szabályozási tervének valamint a HÉSZ módosítása A község teljes területének szabályozási terve és helyi építési szabályzata Hegykő, szabályozási terve és helyi építési szabályzata 49/2002 (VI.06.) határozat 86/2007 (I.13.) határozat 12/2008 (II.21.) rendelet 2/2008 (III.1.) rendelet 10/2007 (I. 28.) rendelet 7/2002. (VI.20.) rendelet Hidegség Hidegség szabályozási terve és helyi építési szabályzata 4/1996 (IV.03.) rendelet Nagycenk Nagycenk nagyközség településrendezési tervei Nagycenk, szabályozási terv és HÉSZ - módosítás Nagycenk, helyi építési szabályzat és szabályozási terv 167/2007. (I. 19.) határozat 21/2007. (I. 25.) rendelet 10/2003 (VII.24.) rendelet Sarród Sarród, településszerkezeti terv Sarród, szabályozási terve és helyi építési szabályzata 132/2004 (II. 20.) határozat 20/2004 (II.31.) rendelet 171

FORRÁSJEGYZÉK Az osztrák magyar Fertõ térség közlekedése c. megvalósíthatósági tanulmány -a továbbiakban: MVT-,Készítette: Fertő-Hanság Nemzeti Park Ig., 2003. október Biosphärenpark Neusiedler See UNESCO fordert Konzept. Sorge um Schutzgebiet wächst Land muss endlich handeln!. In: Kronen Zeitung, Dec. 13th 2011, p. 21. A Fertő tó nádasainak és a tómeder vízpótló csatornáinak rekonstrukciója http://www.fertohansag.hu/palyazatok-keop-7312-09-2009-0020 A Harmadik Katonai Felmérés (1869-1887), a Magyar Szent Korona Országai, 1:25.000. ISBN: 978-963-7374-54- 8. 2007. március, Arcanum Kft. A két idézett NP - MAD fejezet között értelemszerűen jelentős tartalmi átfedés van A Második Katonai Felmérés (1806-1869): Magyar Királyság és a Temesi Bánság - Georeferált változat. ISBN: 963 7374 21 3, 2005. December, Arcanum Kft. A természet élménye a pannóniai védett területeken http://www.at-hu.net/at-hu/hu/index.php A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása, vízgyűjtő-gazdálkodási terv: 1-2 A Rábca és a Fertő alegység (2010. április). Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. Térképek és egyéb mellékletek. Adalékok a soproni Széchenyi-irodalomhoz. =1939. 359-376. Ágostházi László (1963.): Rövid hírek. [Eger, Eszterházy tér 1.: líceum; Fertőrákos, püspöki nyaraló; Monok, Rákóczi-kastély; Ráckeve, Savoyai-kastély; Sárvár, Nádasdy-vár; Sopron, Kolostor u. 3.: lakóház] In: Műemlékvédelem,VII. évfolyam, 3. szám: 178-180. p. Ágostházi László (1965.): A VÁROSTERV Műemléki Osztályának hírei. [Budapest., Szent László tér: r. k. templom; Eger, vár; Fertőrákos, vízimalom; Kaposvár, Zselicszentjakab: bencés apátság; Pápa, Esterházykastély; Szigetvár, Oroszlán Szálló; Tihany, bencés apátsági templom]. In: Műemlékvédelem, I. évfolyam, 4. szám: 247-249. p. Ágostházi László (1965.): Rövid hírek. [Bélapátfalva, ciszterci apátság; Berhida, r. k. templom; Budapest V., Király Pál u. 13/b.: lakóház; Budapest V., Múzeum krt. 21.: lakóház; Fertőrákos, püspöki nyaraló; Pannonhalma, bencés főapátság; Pápa, Esterházy-kastély; Sopron, Halász u. 1.: lakóház; Sopron, Szeder u. 4.: lakóház; Sopron, Színház u. 21., 32.: lakóházak; Sopron, Templom u. 6., 9.: lakóházak; Sopron, Új u. 21.: lakóház; Szántód, Szántódpuszta: majorsági épületek]. In: Műemlékvédelem, I. évfolyam, 1. szám: 62-63. p. Ágostházi László Fertőrákos mezőváros rehabilitációja. Műemlékvédelem elméleti és gyakorlati kérdései. Sepsiszentgyörgy, 1999. p. 215-222. Ágostházi László Fertőrákos. Történeti város és vidéke. Budapest Sopron, 2005. p. 109-113. Alföldy Gábor (2004.) A lélegző örökség mindennapjai Három év eredményei és tanulságai a Műemlékek Állami Gondnoksága kezelésében lévő parkokban végzett munkák kapcsán In: Műemlékvédelem LVIII. évfolyam, 4. szám: 214-227. p. Alföldy Gábor (szerk) Királyi és hercegi kertek Magyarországon. Eszterháza, Gödöllő, Kesztely, Visegrád Szent István Egyetem Kertművészeti Tanszék, Mágus Kiadó, Budapest, 2001. 32-45. p., 172

Alföldy Gábor (szerk.): Királyi és hercegi kertek Magyarországon: Eszterháza, Gödöllő, Keszthely,Visegrád Budapest, 2001. ALFÖLDY Gábor A fertődi Esterházy-kastély parkja, A helyreállítást és hasznosítási koncepciót előkészítő tanulmány 2001b megrendelő: MÁG, 43o. Alföldy Gábor Eszterháza kamarakertjei. Adatok és megfigyelések Szentesi Edit-Mentényi Klára-Simon Anna/szerk./ In: Dávid Ferenc kötet- Kő kövön/ Stein auf Stein Vince Kiadó (2013) D. F. 73. születésnapjára, II. kötet, 85.o. Alföldy Gábor- Zolnai Dóra Repertórium-Kertművészet a régi magyar kertészeti folyóiratokban1997 ALFÖLDY Gábor: A fertődi Esterházy-kastély díszudvara, Történeti dokumentáció és helyreállítási javaslat 2001a megrendelő: MÁG, 25 o., ALPOKALJA-FERTŐ TÁJ integrált, többalapos fejlesztési stratégiája (2014-20) Amt der Burgenländischen Landesregierung, Landesstatistik (Ed.), 2003. Tourismus 2002, Eisenstadt. Amt der Burgenländischen Landesregierung, Landesstatistik (Ed.), 2007. Tourismus 2006, Eisenstadt. Amt der Burgenländischen Landesregierung, Landesstatistik (Ed.), 2009. Tourismus 2008, Eisenstadt. Amt der burgenländischen Landesregierung, Landesstatistik (Ed.), 2011. Tourismus 2010, vorläufiges Anonymus (1970): A táj hidroszférája és vízgazdálkodása. A Fertő-tájjal kapcsolatos kutatásokat és feltárásokat áttekintő helyzetfelmérő tanulmányok. Vol. II. Fertő-táj Bizottság, Budapest, p. 125. Antal Emánuel A Fertő-tó temészeti adottságai 1982 Antal, E. et al. (1982): A Fertő tó éghajlata. in: Kováts, Z. & Kozmáné Tóth, E. (eds.): A Fertő tó természeti adottságai. Országos Meteorológiai Szolgálat, Budapest, pp. 44-124. Arnold, K., 1979. Die Land und Forstwirtschaft im Burgenland. Amt der Burgenländischen Landesregierung (Ed.), Raumplanung Burgenland 1979/3, Eisenstadt. AROSI Sándor SOMOGYI Sándor (szerk.) Magyarország kistájainak katasztere Askercz Éva, D. (1973.) Barokk pestisemlékek a Sopron környéki falvakban. (Dtspr. Zfs.: Barock-Pestsäule in den Ortschaften neben Sopron.) In: Arrabona 15. 149-168. p. illusztr. ASKERECZ Éva (1993) Barokk út menti szobrok Észak-Nyugat-Magyarországon in: A Kisalföld. népi építészete Szentendre-Győr, 385-394. o. Askerecz Éva Barokk útmenti szobrok Észak-Nyugat-Magyarországon. Cseri Miklós (szerk.) A Kisalföld népi építészete. Szentendre-Győr, 1993. p. 385-394. Aujeszky, L., Schilling, F. & Somogyi, S. (1976): Alkalmazott kutatások: a Fertő-táj bioszféra-készleteinek hasznosítása. A Fertő-táj monográfiáját előkészítő adatgyűjtemény. Vol. 4. Fertő-táj Bizottság, Budapest, p. 175. Aujeszky, L., Schilling, F. & Somogyi, S.(1974) (eds.): Természeti adottságok. A Fertő-táj geoszférája. A Fertő-táj Monográfiáját előkészítő adatgyűjtemény. Vol. 1. Fertő-táj Bizottság, Budapest, p. 254. Ausztria-Magyarország Határon átnyúló Együttműködési program 2007-2013 http://www.at-hu.net/athu/hu/index.php Az ALPOKALJA-FERTŐ TÁJ integrált, többalapos fejlesztési stratégiája (2014-20) Az elkülünözés és tagosítás Széchenyi István cenki uradalmában / Tilkovszky Lóráns, 1960 Az Első Katonai Felmérés (1763-1785): Magyar Királyság - Georeferált változat. ISBN: 963 9374 95 4. 2004. október, Arcanum Kft. BÁCSATYAI, L.; CSAPLOVICS, E.; MÁRKUS, I.; SINDHUBER, A. (1997) Digitale Geländemodelle des Neusiedler See- Beckens Burgenländisches Landesmuseum, Eisenstadt p. 53 Bak Jolán (1975) Néhány érdekes kép és festmény a fertődi kastélyról In: Műemlékvédelem I. évf. 3. sz. 184-187. p. illusztr. 173

Bak Jolán (1975.) Néhány érdekes kép és festmény a fertődi kastélyról In: Műemlékvédelem I. évfolyam, 2. szám: 184-187. p. BAK Jolán Fertőd, Esterházy kastély 2006, 3. kiad. [Bp.] : Di Color Studio 68 o. BAK Jolán"Ott egy jeles szép Kápolna emelkedett" :, 2006, Budapest Műemlékek Állami Gondnoksága 51 o., KSH Könyvtár és Dokumentációs SzolgálatBudapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár Bakkera, M.M., Veldkamp, A., 2008. Modelling land change: the issue of use and cover in wide scale applications. Journal of Land Use Science 3, 203 213. BALÁZS György: Malmok a Kisalföldön Szerk. Cseri Miklós in:a Kisalföld népi építészete1993. Szentendre-Győr, 329-356. Balogh András Fertőd és Kismarton parkjai a VIII. és a I. sz. fordulóján 1953?] (44.874) Baloghné Ormos Ilona (1999.) Mőcsényi Mihály: Eszterháza fehéren-feketén Budapest, 1998.[ism.] In: Műemlékvédelem LIII. évfolyam, 2. szám: 109-110. p. Bán János Fertőrákos politikai, gazdasági, egyházi és kulturális története. Fertőrákosi füzetek 1. Fertőrákos, 2000. Band II: Bestandsaufnahmen und sektorale Bewertungen, Erläuterungen für das Gebiet des Umlandverbandes, Frankfurt. URL: http://www.planungsverband.de/media/custom/1169_653_1.pdf?1144980611, 16.10.2010. Bánkúti Imre: Emlékezés egy alkotó nyárra [Környei Attilára, a nagycenki Széchenyi-kastélyra]. =2000. 213-214. Banner János: Néhány sopronkörnyéki őskori leletről. =1943. 248-254., 1 t., 1kép. Barabás Jenő Gilyén Nándor Magyar népi építészet. Budapest, 2004. Barcza Attila (szerk.) Sarród 700 monografikus helytörténeti könyv. Sarród, 2013. Bardoly István A Műemlékvédelem első ötven évfolyamának repertóriuma (1957-2006) /KÖH/ 2007 Bárdosi János A fertői pontyfogó kürtő. Ethnographia. 1970. 2-4. p. 491-505. Bárdosi János A magyar Fertő halászata. A Soproni Múzeum kiadványai 1. Sopron, 1994. Bárdosi János A magyar Fertő tapogató halászata. Arrabona. 1959. 1. p. 159-173. Bárdosi János Nádasok, tavak, vízi utak: A Fertő halászatáról. Műhely. 1985. 8:3. p. 30-36. Bárdosi, J. (1994): A magyar Fertő halászata. Hillebrand Nyomda, Sopron, p. 239. Barsch, H., Saupe, G., u.a., 1994. Bewertung und Gestaltung der naturnahen Landschaft in Schutzgebieten, Erholungs und Freizeitgebieten, Teil 1 bis 3. Potsdam. Potsdamer Geographische Forschungen, 8. Bartha Dénes: Hársak a kertépítészetben. - A nagycenki hársfasor. =1994. 188-196., 4 kép. Nagycenk Bartha Dénes: Hársak a kertépítészetben. - A nagycenki hársfasor. Bartos György - G. Lászay Judit - László Csaba:Fertőd, Esterházy kastély. A keleti palotaszárny és a Télikert belső kutatása. Műemlékvédelmi Szemle. A kulturális örökségvédelmi Hivatal Tájékoztatója II évf. 2. 2002 Bartos György Eszterházi Bagatelle-ek Szentesi Edit-Mentényi Klára-Simon Anna/szerk./ In: Dávid Ferenc kötet- Kő kövön/ Stein auf Stein Vince Kiadó (2013) D. F. 73. születésnapjára, II. kötet Bastian, O., 1997. Gedanken zur Bewertung von Landschaftsfunktionen unter besonderer Berücksichtigung der Habitatfunktion. NNA Berichte 10, 106 125. Schneverdingen (Alfred Toepfer Akademie für Naturschutz (NNA)). Bastian, O., Schreiber, K. F., 1999. Analyse und ökologische Bewertung der Landschaft. Heidelberg, Berlin (Spektrum), 2nd edn. Bátky Zsigmond A Fertő nyugati oldalának településtörténete a helynevek alapján. FE. 1930. p. 198. Békési Sándor Fenséges Pocsolya: A Fertő. Egy táj kultúr- és szemlélettörténetéről Soproni Szemle2009. 2. p. 185-202 174

BÉL Mátyás Notitia Hungaria novae historico geographica I IV., 1735 1742 Budapest, V. 1892. BÉL Mátyás Sopron vármegye leírása - Descriptio Comitatus Semproniensis. I-III. ford. Földváry Miklós, Déri Balázs, Tóth Gergely Kétnyelvű. 2001-2006, Sopron BELITZKY János Sopron vármegye története I. köt. 1938 Budapest, csak egy kötet jelent meg Belitzky, J. (1938): Sopron vármegye története. Vol. 1. Stephaneum Nyomda, Budapest, p. 1015. Benz, U.C., Hofmann, P., Willhauck, G., 2004. Multi resolution, object oriented fuzzy analysis of remote sensing data for GIS ready information. ISPRS Journal of Photogrammetry and Remote Sensing 58, 239 258. BERÉNYI Pál Sopron megye, 1895 Budapest, MTA, 108 o. Berényi, P. (1895): Sopron megye. Akadémiai Kiadó, Budapest. Berki, I., Gribovszki, Z., Kalicz, P., Vig, P., 2009. Naturraum und Situation der Umwelt von Sopron und Umgebung. Geographisches Jahrbuch Burgenland 2009, 18 35. Bertha János (szerk.) Fertőd, Süttör-Eszterháza évszázadaiból: tanulmányok. Győr, 2006. BERTHA János [szerk.] Fertőd, Süttör-Eszterháza évszázadaiból, tanulmányok 2006, Győr, Hazánk BERTHA János [szerk.] Isten és az emberek szolgálója volt : Mariházy Benno a fertőd-eszterházi lelkész, 1918-1975 2008, 2. kiad [Fertőd] : Esterházy Pál Alapítvány 133 p : ill., részben színes BFW, 2008. Digitale Bodenkarte von Österreich. Bundesforschungs und Ausbildungszentrum für Wald, Naturgefahren und Landschaft. Biosphärenreservat Niedersächsisches Wattenmeer, 2007. Unser Biosphärenreservat, Wilhelmshaven. Biosphärenreservaten (Habilitationsschrift), Aachen, 460 Seiten. Birgitta Ringbeck- Management Plans for World Heritage Sites, A practical guide, ISBN: 978-3-940785-02-2, Blaschke, T., 2006. The role of the spatial dimension within the framework of sustainable landscapes and natural capital. Landscape and Urban Planning 75, 198 226. Blaschke, T., 2010. Object based image analysis for remote sensing. ISPRS Journal of Photogrammetry and Remote Sensing 65, 2 16. BMLFUW, 2008. INVEKOS Datenpool 2008 des BMLFUW, Wien. Bodor Imre (1974.): Hidegség /Győr-Sopron m./ r.k. templomának építéstörténete. (Dtspr. Zfs.: Zur Baugeschichte der Kirche in Hidegség /Komitat Győr-Sopron/. In: Archaeologiai Értesítő. 101. köt. 2. sz. 263-274. p. illusztr. Bodor Imre: Hidegség, r. k. templomának építéstörténete. In: Magyar Műemlékvédelem. I. 233-244. p. Bohn, U., Neuhäusl, R., with contributions by Gollub, G., Hettwer, C., Neuhäuslová, Z., Raus, Th., Boronkai Pál A Fertő tó megmentése=1968. 61-64., 1 t., 1 kép. =1968. 70-72., 3 kép. Boross Marietta Zöldségtermelés a Fertő-tó déli partján. Soproni Szemle. 1965. 4. p. 308-322. Borovszky Samu (szerk.) Magyarország Vármegyéi és Városai Budapest, 1896 1913. Borsa Antal Filippovics Ferenc (1968.) A fertődi volt Esterházy-kastély díszterem freskómentése és födémcseréje In: Műemlékvédelem II. évfolyam, 4. szám: 221-226. p. Boyd, J. and Banzhaf, S., 2007. What are ecosystem services? The need for standardized environmental accounting units. Ecological Economics 63, 616 626. Brzeziecki, B., Kienast, F., Wildi, O., 1993. A simulated map of the potential natural forest vegetation of Switzerland. Journal of Vegetation Science 4, 499 508. Bundesamt für Bauwesen und Raumordnung, 2005. Raumordnungsbericht 2005, Bonn, S. 209/20. Bundesdenkmalamt & VÁTI KHT (2000): Fertő-táj kulturtáj jelölése a világörökségi listára dokumentáció. Osztrák Szövetségi Oktatásügyi és Kulturális Minisztérium, Magyar Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, Budapest/Bécs, p. 74. 175

Burgenland: Natur & Umwelt: Natura 2000 Gebiete: Haidel Nickelsdorf: Burgenland: Natur & Umwelt: Natura 2000 Gebiete: Zurndorfer Eichenwald und Hutweide: Burgenland geplant, 29.11.2011. Burgenlandi és nyugat-dunántúli természetvédelmi területek hálózata (PaNaNet Pannonian Nature Network) http://www.at-hu.net/at-hu/hu/index.php Burgenlandi és nyugat-dunántúli természetvédelmi területek hálózata (PaNaNet Pannonian Nature Network) http://www.ferto-hansag.hu/palyazatok-athu-l00038 Burgenländische Landesregierung (Ed.), 1954. Allgemeine Landestopographie des Burgenlandes. Bd. 1 Der Verwaltungsbezirk Neusiedl am See. Selbstverlag des Amtes der Burgenländischen Burkhard, B., Kroll, F., Müller, F., Windhorst, W., 2009: Landscapes Capacities to Provide Ecosystem Services a Concept for Land Cover Based Assessments. Landscape Online 15, 1 22. Burnett, C., Blaschke, T., 2003. A multi scale segmentation/object relationship modelling Busa Margit: "Sopron megye ünnepe 1834 sept. 22ikén". [Herceg Esterházy Pál főispáni beiktatása.] =1967. 263-268., 2 kép. Buzási Enikő A herceg Esterházyak 18. századi ikonográfiájáról Johann Georg Bauer, Johann Georg Weickert és Ignaz Unterberger műveinek meghatározásával Szentesi Edit-Mentényi Klára-Simon Anna/szerk./ In: Dávid Ferenc kötet- Kő kövön/ Stein auf Stein Vince Kiadó (2013) D. F. 73. születésnapjára, II. kötet, 11.o. BÜTTNER, G.; KOSZTRA, B.; MAUCHA, G.; PATAKI R. (2010) Implementation and achievements of CLC2006. http://www.eea.europa.eu/data-and-maps/data/clc-2006-vector-data-version-2/ Cambridge Dictionary Online: http://dictionary.cambridge.org/dictionary/british/potential_2, 20.4.2011. CCA, 1996 1999. Countryside Character. The character of England s natural and man made landscape. Volume 1 8. Cheltenham, Gloustershire. Centuries. In Andel, J., Bicik, I., Dostal, P., Lipsky, Z., Shahneshin,S. G. (eds.). Landscape Modelling. Geographical Space, Transformation and Future Scenarios, pp. 123 132. Springer. Regionalverband Leithaauen Neusiedler See: http://www.leithaauen neusiedlersee.at/, 16.10.2010. Chan, K.M. A., Shaw, M.R., Cameron, D.R., Underwood, E.C., Daily, G.C., 2006. Conservation Planning for Ecosystem Services. DOI: 10.1371/journal.pbio.0040379. Chiarucci, A., Araujo, M. B., Decocq, G., Beierkuhnlein, C., Fernandez Palacios, J. M., 2010. The concept of potential natural vegetation: an epitaph? Journal of Vegetation Science 21, 1172 1178. Cholnoky, J. (1937): Magyarország földrajza. Franklin Társulat, Budapest. Chytrý, M., 1998. Potential replacement vegetation: an approach to vegetation mapping of cultural landscapes. Applied Vegetation Science 1, 177 188. CLC2006: Corine Land Cover 2006 seamless vector data. http://www.eea.europa.eu/dataand-maps/data/clc- 2006-vector-data-version Creating the future: Cross border Cooperation Programme Austria Hungary 2007 2013: Project Czétényi Pirosa-Vukov Konstantin Örökségvédelmi fogalomtár Magyar Építész Kamara, Műemlékvédelmi, restaurátori tagozat, 2009 CSÁNKI Dezső Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. I III., V. 1890 1913 Budapest Csánki, D. (1985): Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Vol. I IV. Állami Könyvterjesztő Vállalat, Budapest, p. 3730. Császár László (1983.): Kriszt György: Nagycenk. Budapest, 1982. [ism.]. In: Műemlékvédelem, VI. évfolyam, 4. szám: 318. p. Csatkai Endre Adat a régi Sopron megyei háziipar múltjához. Néprajzi Értesítő. 1943. 35:3-4 p. 189-190. Csatkai Endre Cs. E.: Ferenc József látogatása Nagycenken. =1940. 45. 176

CSATKAI Endre ism. Eszterházi vigasságok Horányi Mátyás 1960, Soproni Szemle 93 94. CSATKAI Endre Régi sopron megyei kertek1924, Sopron vármegye CSATKAI Endre Sopron és környéke műemlékei Magyarország műemléki topográfiája II. 1956, Bp CSATKAI Endre Sopron környékének műemlékei I. 1932, Sopron CSATKAI Endre Sopron vármegye műemlékei II 1935, Sopron Csatkai Endre: A fertőrákosi püspöki kastély. =1939. 249-254., 5 kép. Csatkai Endre: Iván (gróf Széchenyi), Nagygeresd (Karcsay és Mesterházy), Sajtoskál (Losonczy). [Kastélyok.] =1941. 53-56., 5 kép. CSATKAI Endre: Nagycenki zeneélet az 1850es években.,1943 Soproni Szemle 152 153. Csatkai Endre: Széchenyi-műemlékek Nagycenken. =1939. 316-327., 14 kép. CSATKAI Endre:) - A Fertőrákosi püspöki kastély., 1939 Soproni Szemle 4. sz. Csenár János: "Czenki emlék", 1857. =1966. 88. Csenár János: Széchenyi cenki kastélyának gázvilágítása. =1968. 172-176., 1 kép. Csorna Antal (1974) Fertő menti műemlékjárás In: Műemlékvédelem VIII. évf. 2. sz. 94-95. Csorna Antal Fertő menti műemlékjárás. Műemlékvédelem. 1974. 2. p. 94-95. Csőre Pál Vadaskertek a régi Magyarországon Daily, G.C. (Ed.), 1997. Nature s Services: Societal Dependence on Natural Ecosystems, Washington DC (Island Press). Dávid Ferenc Adatok az eszterházai bábszínházról Szentesi Edit-Mentényi Klára-Simon Anna/szerk./ In: Dávid Ferenc kötet- Kő kövön/ Stein auf Stein Vince Kiadó (2013) D. F. 73. születésnapjára, II. kötet, 107. o. de Groot, R. S., Wilson, M. A., Boumans, R.M.J., 2002. A typology for the classification, description and valuation of ecosystem functions, goods and services. Ecological Economics, 41: 393 408. de Groot, R.S., 1992. Functions of Nature: Evaluation of nature in environmental planning, management and decision making, Groningen (Wolters Noordhoff BV). de Groot, R.S., 2006. Function analysis and valuation as a tool to assess land use conflicts in planning for sustainable, multi functional landscapes. Landscape and Urban Planning 75, 175 186. de Groot, R.S., Alkemade, R., Braat, L., Hein, L., Willemen, L., 2010. Challenges in integrating the concept of ecosystem services and values in landscape planning, management and decision making. Ecological Complexity 7, 260 272. Deák Klára (2000.) Az Eszterházi-kastélykápolna restaurálása In: Műemlékvédelem LIV. évfolyam, 5. szám: 274-278. p. Deák Krisztina (1987.) A fertődi kastély-park új kerti építményei In: Műemlékvédelem I. évfolyam, 2. szám: 114-116. p. Definiens AG, 2009a. Definiens ecognition Developer 8 Reference Book. Definiens AG, Munich. S. 276. Definiens AG, 2009b. Definiens ecognition Developer 8 User Guide. Definiens AG, Munich. S. 236. Deinhofer, E. & Horvath, T. (eds.). Verlag Kanica, Großwarasdorf. Neusiedler See Tourismus GmbH (ed.), 2008a. Rad, Natur und Weltkultur (Radwegekarte). del Giorgio, P.A., Cole, J.J., Cimbleris, A., 1997. Respiration rates in bacteria exceed phytoplankton production in unproductive aquatic systems. Nature 385, 148 151. Demeter, A. (szerk.) (2002): Natura 2000 európai hálózat a természeti értékek megőrzésére. Öko Rt., Budapest, pp. 159. 177

DERCSÉNYI Dezső - CSATKAI Endre Magyarország műemléki topográfiája, II. kötet Győr-Sopron megye műemlékei, I. rész: Sopron és környéke műemlékei1956, Bp., II. jav. és bővített kiadás,. 672 p. Fertőrákos: p. 512-517. Dercsényi Dezső Entz Géza Voit Pál (1965.) Műemlékvédelmünk újabb tudományos eredményeiről I. évfolyam, 3. szám: 129-141. p. Dercsényi Kastélyaink a 19 sz Turista magazin 106. Deutscher Rat für Landespflege (Ed.), 2010. Biosphärenreservate sind mehr als Schutzgebiete Wege in eine nachhaltige Zukunft, Meckenheim. Diploma munkák- BCE, Soproni Egyetem(?) Dobó Ágota Eszterháza újjászületése 2004 (495) Dokumentációk (Kéziratok)- a területen belül lévő műemlékek, történeti kertekre készített anyagok;pl. egykori balatonfüredi Zöldövezeti iroda tervei- Fertőd fejesztési tervek, Lési erdő fejlesztési terve stb. Forster Központ tervtár, Lechner tervtára DOMINKOVITS Péter Győr, Moson és Sopron vármegyék történetéhez: 1526-1950 Szerk. Kücsán József, Perger Gyula. 2002 in: Győr-Moson-Sopron megye népművészete Győr, 17-62. Domonkos Ottó A nagycenki Hegybéli articulusok. Soproni Szemle. 1956. 1. p. 67-73. Dövényi Zoltán (2010): Magyarország kistájainak katasztere MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest Dr. Kogutowicz Károly (1936) Dunántúl és Kisalföld írásban és képben, II. kötet Szeged M. Kir. Ferenc József Tudományegyetem Földrajzi Intézete (p. 352) Drescher Linie: http://www.drescher.at/drescher line, 28.2.2012. EEA European Environmental Agency, 2000. Corine Land Cover (CLC) 2000. Egoh, B., Rouget, M., Reyers, B., Knight, A.T., Cowling, R.M., Jaarsveld, A.S., van Welz, A., 2007. Ellenberg, H., 1988. Vegetation Ecology of Central Europe, fourth ed. Cambridge University Press, Cambridge. Élő Dezső A Fertőmenti falvak társadalmi képe. Széchényista Ifjúság. 1937. 1-2. Élő Dezső Sarród monográfiája. Országos Széchenyi Szövetség Könyvtára 2. Budapest, 1937. Élő, D. (1937): A Fertőmenti falvak társadalmi képe. Széchényista Ifjúság 1-2. sz. Engels, B., 2008. Räumliche Ansprüche des Sektors Freizeit und Tourismus an Natur und Landschaft. In: Institut für Technikfolgenabschätzung und Systemanalyse (ITAS) (Hsg.) Technikfolgenabschätzung Theorie und Praxis, Nr. 2, 17. Jahrgang September 2008, S. 52 59. URL: Entz Géza (1959.): Jelentés az Országos Műemléki Felügyelőség 1958. évi munkájáról. In: Műemlékvédelem, III. évfolyam, 2. szám: 65-74. p. Entz Géza (1960.): Jelentés az Országos Műemléki Felügyelőség 1959. évi munkájáról. In: Műemlékvédelem, IV. évfolyam, 3. szám: 129-135. p. Érdiné Szekeres R. (szerk.) (2002c): Magyarország és a Páneurópai Ökológiai Hálózat. Nemzeti Ökológiai Hálózat., KvVM TvH, Budapest, pp. 12. Érdiné Szekeres, R. (szerk.) (2002a): Lápok. Nemzeti Ökológiai Hálózat 3., KvVM TvH, Budapest, pp. 28. Érdiné Szekeres, R. (szerk.) (2002b): Szikes tavak. Nemzeti Ökológiai Hálózat 4., KvVM TvH, Budapest, pp. 28. Érdiné Szekeres, R. (szerk.) (2002c): Magyarország és a Páneurópai Ökológiai Hálózat.. Nemzeti Ökológiai Hálózat., KvVM TvH, Budapest, pp. 12. Ergebnis. Eisenstadt. URL: http://www.neusiedlersee.com/de/service/b2b/statistik/, 8.12.11. ESA, 1998. Landsat 5 TM Satellite Image (WRS 189 27) 1998. 07. 20. Distributor: EURIMAGE, Európa Tanács 79/409/EGK (1979. április 2.) sz. irányelve a vadon élő madarak védelméről (madárvédelmi irányelv). 178

Európa Tanács 92/43/EGK (1992. május 21.) sz. irányelve a természetes élőhelyek, illetve a vadon élő állatok és növények védelméről. Európai Bizottság Környezetvédelmi Főigazgatóság (2001): A Natura 2000 területekre jelentős hatással lévő tervek és projektek hatásbecslése. Módszertani útmutató a Tanács 92/43/EEC számú, vadon élő növény- és állatfajok, valamint élőhelyek védelméről szóló irányelve 6. cikk (3) és (4) bekezdéseinek rendelkezéseihez. Európai Bizottság Környezetvédelmi Főigazgatóság, Oxford Brookes University, Oxford, pp. 77. ENER Matthias (szerk): Fertörákos : denkmalpflegerische Überlegungen zur Instandsetzung eines ungarischen Dorfes műemlékvédelmi megfontolások egy magyar falu megújításához, 1992, München : Lipp Hefte des Deutschen Nationalkomitees 7, 84p. ; 30 cm + 1 mell, Lelőhely: Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára Exner Matthias (szerk.) Fertőrákos: denkmalpflegerische Überlegungen zur Instandsetzung eines ungarischen Dorfes: műemlékvédelmi megfontolások egy magyar falu megújításához. München, 1992. (MTA Könyvtára) Fábján Lajos: A balfi gyógy- és ásványvíz hasznosítása. (Hozzászólás Zádor Alfréd cikkéhez.) =1979. 75. Falumúzeum a Fertő mentén: Fertőszéplak. Magyar Képes Újság. 1982. 20. p. 11. FARAGÓ Sándor: Tolnay Antal feljegyzései Széchenyi haláláról s a régi és új nagycenki templomról. 1960 Soproni Szemle 185 188. Faragó Sándor: Tolnay Antal feljegyzései Széchenyi haláláról s a régi és új nagycenki templomról. =1960. 185-188.Kép: A nagycenki cukorgyár 1860 körül. =1961. 283. Fátay Tamás (1962.) Győr történelmi városmagja In: Műemlékvédelem VI. évfolyam, 2. szám: 93-97. p. Fatsar Kristóf Magyarországi barokk kertművészet Budapest, 2008 Fekete Ilona Műemlékvédelem és örökségvédelem Magyarországon intézménytörténet, perspektívák, vélemények Világoság, 2005/6. szám pp. 101 116 Felix Tobler Weite Fuhrer nach Süttör. Materialtransporte für den Bau des Schlosses Eszterháza aus den burgenla(umlautt)ndisch-westungarischen Herrschaften des fürstlichen Majorates 1763-1765 Szentesi Edit- Mentényi Klára-Simon Anna/szerk./ In: Dávid Ferenc kötet- Kő kövön/ Stein auf Stein Vince Kiadó (2013) D. F. 73. születésnapjára, II. kötet, 53o. Fényes Elek Magyarország geographiai szótára I IV. Pesten1851 Fenyő József: Mi történt Balfon 1945. március 31-én? =1968. 372-375., 1 kép. Ferenczy Károly (1961.) Adatok a fertődi kastély értékeléséhez In: Műemlékvédelem V. évfolyam, 4. szám: 224-229. p. l. még: 258., 297. p. Ferenczy Károly (1961.): Kastély-műemlékeink. In: Műemlékvédelem, V. évfolyam, 1. szám: 30-44. p. l. még: 297., 309. p. Fertő: http://www.ferto hansag.hu/tour along the saline lakes bordering lake ferto, 12.1.2012. Fertőd- mostani pályázati anyagok- Tud. dok. Alföldy, kertrégészet- Koppány A. tervek- Szabó Gábor (Forster) Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság tevékenységéről szóló éves jelentések Fertő Hanság Nemzeti Park, Ecotouris Nature trails: http://www.ferto hansag.hu/nature trails, 12.1.2012. Fertő Hanság Nemzeti Park, Ecotourism Guided tours: Tour along the saline lakes bordering Lake Fertő Hanság Nemzeti Park, Nature trails http://www.ferto hansag.hu/nature trails, 2.3.2012. Fertő-Hanság/Neusiedler See-Seewinkel együttműködés a természetért http://www.nationalparkneusiedlersee-seewinkel.at Fertőrákos tájrekonstrukciós és tájfejlesztési lehetőségei / Novák Natália Tímea [}g], 1996 (D 16.590) [1-100 Fertő-tó stratégia (rövid összefoglaló) Pannonhalmi Miklós Bp. 2013. Fertő-tó/Neusiedler See Világörökségi Kultúrtáj területén lévő sarródi, László-major kármentesítése FHNP KET/MAD 2008.: a Fertő Hanság Nemzeti Park Kezelési Terv Megalapozó Dokumentációja (munkaanyag 2008. Készítette: a FHNP Ig Fertő Hanság NP Ig.: Fertő Hanság NP Kezelési terv MAD (kézirat) 2013. 179

FHNP kezelési terv Filep Antal Alaprajzi vázlatok a kisalföldi népi építkezés gyakorlatában. Soproni Szemle1976. 3. p. 255-263. Filep Antal Nagytáji egységesség és regionális tagolódás a Kisalföld építő kultúrájában. Cseri Miklós (szerk.) A Kisalföld népi építészete. Szentendre-Győr, 1993. p. 71-128. Fisher, B., Turner, R.K., 2008. Ecosystem services: Classification for valuation. Biological Conservation 141, 1167 1169. Forgács Zita Koppány András Thúry László (2006.) Előzetes jelentés a fertődi bábszínház és narancsház kutatásáról In: Műemlékvédelem L. évfolyam, 4. szám: 187-193. FORGALOMSZÁMLÁLÁSI ADATOK 2012. (Évi átlagos napi forgalom 2012.) (Forrás: Magyar Közút Nonprofit ZRt.: Az országos közutak 2012. évre vonatkozó keresztmetszeti forgalma; Az országos közúthálózat átlagos napi forgalma 2013.) Forman, R. T. T., 1995. Land Mosaics The Ecology of Landscapes and Regions, Cambridge University Press. Forman, R., Godron, M., 1986. Landscape Ecology, Wiley & Sons, New York. FÖMI. Processing: University of West Hungary. Department of Surveying and Remote Sensing. Sopron. Franke, J., Kostner, B., 2007. Effects of recent climate trends on the distribution of potential natural vegetation in Central Germany. International Journal of Biometeorology 52, 139 147. FRANKÓ Ákos - MÁTÉ Zsolt Fertő tó / Neusiedler See/ kultúrtája 2003 In: GÁSPÁR Zsuzsa [szerk.] Magyar világörökség Officina131-148. FRANKÓ Ákos - MÁTÉ Zsolt Világörökség, a magyar osztrák Fertô-táj, 2001 Falu Város Régió10 Fried István Egy régi statisztikai mű tanulságos részletei 1990. 154-157 Frondini, R., Mollo, B., Capotorti, G., 2011. A landscape analysis of land cover change in the Municipality of Rome (Italy): Spatio temporal characteristics and ecological implications of land cover transitions from 1954 to 2001. Landscape and Urban Planning 100, 117 128. G. Lászay Judit Néhány barokk homlokzat. Rekonstrukciók kérdések In: Műemlékvédelem IV. 2007. 249.p. Gál Tibor Káldi Gyula kaló Judit Kóris János Schönerné Pusztai Ilona Sedlmayr János H. Vladár Ágnes (1993.): Az OMvH Építészeti Osztályának 1992-ben megvalósult tervei. In: Műemlékvédelem, VII. évfolyam, 2. szám: 65-81. p. Galavics Géza (szerk.) Történeti kertek Kertművészet és műemlékvédelem Budapest, 2000 Galavics Géza Eszterháza 18. századi kertje Szentesi Edit-Mentényi Klára-Simon Anna/szerk./ In: Dávid Ferenc kötet- Kő kövön/ Stein auf Stein Vince Kiadó (2013) D. F. 73. születésnapjára, II. kötet 63.o. Gälzer, R., Korner, I., Zech, S., 1994. Regionales Landschaftskonzept Neusiedler See West; Gazdag István Nagycenk múltja és jelene. Honismeret 1985. 4. p. 60-61. Geologische Karte des Burgenlandes 1 : 200.000. Geol. B. A., Wien. www.ebod.at Gergelyffy András (1962.): Rövid hírek. [Balatonkeresztúr, ref. templom; Eger, Bródy Sándor u. 8.: lakóház; Egervár, vár; Fegyvernek, templomrom; Feldebrő, r. k. templom; Győr, Rákóczi út 6.: Magyar Ispita; Hajdúszoboszló, templomerőd; Kállósemjén, Kállay-kastély; Kisvárda, vár; Körmend, Batthyány-kastély; Mándok, ref. templom; Nagycenk, Széchenyi-kastély; Nagyvázsony, Szent István-templom; Pácin, Alaghy- Mágócsy-kastély; Ráckeve, görögkeleti templom; Sárvár, Nádasdy-vár; Siklós, vár; Soltszentimre, templomrom; Sopronhorpács, r. k. templom; Szentes, Ecser: templomrom; Tata, Mária-oszlop; Tépe, préposti kastély; Várgesztes, vár; Várpalota, vár; Vitka, Hunyadi u. 2.: lakóház]. In: Műemlékvédelem, VI. évfolyam, 1. szám: 42-45. p. Gergelyffy András (1964.): Rövid hírek. [Fertőrákos, püspöki nyaraló; Győr, karmelita templom; Oroszlány, Vértesszentkereszt: bencés apátság; Pécsvárad, vár; Sopron, Templom u. 9.: lakóház; Visegrád, királyi palota]. In: Műemlékvédelem,VIII. évfolyam, 4. szám: 248-249. p. 180

Gerger, B., Schauer, C., 1995. Landwirtschaft Kulturlandschaft. Veränderungen, Probleme, Initiativen. In: Landwirtschaft im Burgenland. Strukturen, Probleme, Perspektiven. Berger, A. & Lang, (Eds.). Österreichischer Agrarverlag, Klosterneuburg. Gerő László (1975.) Rácz Endre: Fertőd. Budapest 1974. [ism.] In: Műemlékvédelem I. évfolyam, 1. szám: 54. p. Gervers-Molnár Vera A középkori Magyarország rotundái Művészettörténeti füzetek 4. Bp. Akad. Kiadó. 92 p., 24 t Goldman, R.L., Thompson, B.H., Daily, G.C., 2007. Institutional incentives for managing the landscape: Inducing cooperation for the production of ecosystem services. Ecological Economics 64, 333 343. Gombás, K. (2008): Tószabályozás a Fertő tavon. Kézirat. Közzétéve a Fertő tavi hidro-ökológiai tájékoztató rendszer honlapján (http:\\\www.ferto-neusiedlersee.hu). Gömöri János Gondolatok egy kiállításon. [Kelták és rómaiak a Fertő vidékén.] 1982. 348-357., 4 kép. Gömöri János: Római út és téglaégető kemence Fertőrákoson. =1981. 59-67., 8 kép. Grabaum, R., Meyer, B.C., Friedrich, K.E., Wolf, T., Meyer, T.,Gehring, J., 2005. Interaktives Nutzerhandbuch für das Verfahren MULBO Textdokumente Bewertungshandbuch Sozio ökonomische Bewertungsverfahren (OLANIS Expertensysteme GmbH 2005). Granasztóiné Győrffy Katalin Udvari élet Eszterházán Esterhzy Fényes Miklós korában. Szépirodalmi rekonstrukció Dusan Simko Esterházy lakája című regényében Szentesi Edit-Mentényi Klára-Simon Anna/szerk./ In: Dávid Ferenc kötet- Kő kövön/ Stein auf Stein Vince Kiadó (2013) D. F. 73. születésnapjára, II. kötet, 247.o. Greif, F., Pfusterschmid, S., Wagner, K., 2002. Beiträge zur Landwirtschaftlichen Raumplanung, Schriftenreihe der Bundesanstalt für Agrarwirtschaft Nr. 93, Wien. URL: Groom, G., 2005b. Methodological review of existing classifications. In. Wascher et al. (Eds.) European Landscape Character Areas Typologies, Cartography and Indicators for the Assessment of Sustainable Landscapes. Final Project Report as deliverable from the EU s Accompanying Measure project European Landscape Character Assessment Initiative (ELCAI), funded under the 5th Framework Programme on Energy, Environment and Sustainable Development. pp. 32 45. Gustafson, E. J., 1998. Quantifying Landscape Spatial Pattern: What Is the State of the Art? Ecosystems 1, 143 156. Güntner Péter: A balfi fürdő története (1865-1914). =1998. 228-246., 1 kép. Győr- Moson- Sopron megye Területrendezési Terve (VÁTI 2010.), elfogadva a GyMS.m. 12/2010.(I.17.)Kgy.sz. rendelettel Győrffy, Gy. (1998): Az Árpád-kori Magyarország történet földrajza IV. Akadémiai Kiadó, Budapest, p. 714. Győr Moson Sopron megye kézikönyve, 1998, H.Vladár Ánes: Fertőrákos, Mithras szentély helyreállítása Magyar Építőipar IV. 3. (1994) 74.-75. p. Haider, C., 2004. Landschaftswandel und Baukultur: Eine Analyse der Gemeinde Tadten. Diplomarbeit Universität für Bodenkultur Wien. Haines Young, R., Potschin, M., 2008. England s Terrestrial Ecosystem Services and the Rationale for an Ecosystem Approach. Full Technical Report, Defra Project Code NR0107, pp. 1 89, London (Department for Environment, Food and Rural Affairs (DEFRA)). Online version (accessed 28 February 2011): http://www.ecosystemservices.org.uk/reports.htm. Haines Young, R., Potschin, M., 2010. The links between biodiversity, ecosystem services and human wellbeing. In: Raffaelli, D. & C. Frid (eds.): Ecosystem Ecology: a new synthesis. BES Ecological Reviews Series, CUP, Cambridge. halbturn ganz schön : http://www.halbturn.at/, 10.2.2012. Hajdu Nagy Gergely A romok szerepe Magyarország tájképi kertjeiben Hajdú Zoiltán (2005): Magyarország közigazgatási földrajza, Dialóg Campus, Budapest-Pécs Hanisch, H., 1975. Landwirtschaft im Burgenland 1921 1971. Amt der Burgenländischen Landesregierung (Ed.). 181

HARASZTI Gábor [szerk.]: Nagycenk : Széchenyi idézetek és helyszínek, 2008 Budapest : TKM Egyesület 15 p. : ill., Harfst, W., 1980. Zur Gültigkeit von Erholungsbewertungsmethoden. Kritische Analyse derzeitiger Verfahrensansätze als Instrumente der Landschaftsplanung, Hannover. Haris Andrea Kastélykápolnák hajdan volt díszei és mesterei Körmend és Eszterháza In: Magyar Műemlékvédelem I. 285-312. p. Hárs József Fertőboz krónikája 1887-1946. [Győr] 2001. HÁRS József Fertőboz krónikája 1887-1946Megjegyzések: "Szülőföldünk" honismereti pályázat, 2001. - Német nyelven, a bev. magyarul.tárgyszavak: családtörténet, településtörténet, Fertőboz 1887-1946 német ny. lejegyezte KriĎanitsch Josef ;... kieg. Krizanitsch Rudolf ; magyarázatokkal ell. Franz Krizanits Bibl.: p. IV,Lelőhely: Kisfaludy Károly Megyei Könyvtár, Győr2001 [Győr] : [s.n.], VIII, 310, L p. Hárs József Fertőrákos. Száz magyar falu könyvesháza sorozat. Budapest, 2000. HÁRS József Száz magyar falu könyvesháza Fertőrákos, 2007 Hárs József: Rákosi források. =1972. 276. Havstad, K.M., Peters, D.P.C., Skaggs, R., Brown, J., Bestelmeyer, B., Fredrickson, E., Herrick, J., Haxeltine, A., Prentice, I. C., 1996. BIOME3: An equilibrium terrestrial biosphere model based on ecophysiological constraints, resource availability, and competition among plant functional types. Global Biogeochemical Cycles 10, 693 709. Heimerl, W., Fischer, I., Liebel, G., 1989. Kartographische Darstellung naturnaher Flächen sowie der landwirtschaftlichen Bodennutzung in ausgew. Gebieten des Landschaftsschutz u. Teilnaturschutzgebietes Neusiedler See. Heimler Károly ry. ism.: Kertész János: Széchenyi faluja Nagycenk. =1942. 102. Hein, L., van Koppen, K., de Groot, R.S., van Ierland, E.C., 2006. Spatial scales, stakeholders and the valuation of ecosystem services. Ecological Economics 57, 209 228. Helming, K., P erez Soba, M., Tabbush, P., eds., Sustainability Impact Assessment of Land Use Changes, pp. 375 404, Berlin; New York (Springer). HERCZEGH Rudolf Frigyes Sopron vármegye története a Hunyadiak korában, 1437-1490 Kolozsvári-szegedi értekezések a magyar művelődéstörténelem köréből1935 [2.] kiad. Pannonhalma,, 136 o. Herman Ottó A magyar halászat könyve I II. Budapest, 1887 1888. Herman Ottó A magyarok nagy ősfoglalkozása. Soproni Szemle. Budapest, 1909. Herman, O. (1887): A magyar halászat könyve. K.M. Természettudományi Társulat, Budapest. Herman, O. (1909): A magyarok nagy ősfoglalkozása: előtanulmányok. Hornyánszky Victor, Budapest, p. 408. Hermann, A., Schleifer, S., Wrbka, T., 2011. The Concept of Ecosystem Services Regarding Landscape Research: A Review. Living Rev. Landscape Res. 5. Hiller István ism. A Fertő-táj bibliográfiája Lászlóffy Woldemár (szerk.) 1973. 377-378. Hokkyné, Sallay Marianne Előszó In:Várak és kastélyok M.on a 11-19. sz OMvH kiállítás 1995. Hóman, B. & Szekfű, Gy. (1939): Magyar történet I V. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest, p. 3525. Horler Miklós (1975.): Árpád-kori körtemplom helyreállítása, Hidegség. (Dtspr. Zfs.: Die Restaurierung einer kreisförmigen Kirche aus der Arpadenzeit.) In: Magyar Építőművészet. 5. sz. 22-25. p. illusztr. Horváth, F., Kovács-Láng, E., Báldi A., Gergely, E., Demeter, A. (szerk.) (2003): Európai jelentőségű természeti területeink felmérése és értékelése. MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete, Vácrátót, pp. 160. http://civitaspinceszinhaz.hu/ http://dataservice.eea.europa.eu http://fhnp.nemzetipark.gov.hu/palyazatok_vogelwarte 182

http://inspire.jrc.ec.europa.eu/documents/data_specifications/inspire_specification_ggs_v3.0.pdf http://itthon.hu/nyugatdunantul/egeszsegturizmus/-/content/14216/1/nyd-egtur-hegyko-%e2%80%93- elmeny-a-ferto-partjan http://itthon.hu/szallashelyek-a-ferto-tonal http://kekfrankosnyar.hu/ http://na-tura.hu/ http://roads.attus.hu/road_plans/kozut.html http://soproniszallas.hu/szallas/tovabbi http://whc.unesco.org/en/list/772/documents http://ww.fertopart.hu/ http://www.at-hu.net/at-hu/hu/projekt.php?we_objectid=46 http://www.balfikirandulas.hu/balf.html http://www.burgenland.at/natur umwelt/geschuetzte gebiete/natura gebiete/haidel, 24.2.2012. http://www.ferto-hansag.hu/ http://www.ferto-hansag.hu/_user/browser/file/dokumentumok/palyazatok/honlapra.pdf http://www.ferto-hansag.hu/tanosvenyek http://www.ferto-neusiedlersee.hu/ http://www.ferto-neusiedlersee.hu/pdf/fertotoszab.pdf http://www.fertopart.hu/ http://www.fertopart.hu/a_fertopart/0-a_fertopart_ferto_to.html http://www.fertopart.hu/a_fertopart/5-a_fertopart_borvidek.html http://www.fertopart.hu/a_fertopart/5-a_fertopart_borvidek.html http://www.fertopart.hu/szabadido/sopron/kulturalis/szinhaz/8-petofi_szinhaz.html http://www.fertopart.hu/vallalkozasok/mind/vendeglatas/szallashely/oldal2.html http://www.fertopartiszallasok.hu/ http://www.fertorakosikirandulas.hu http://www.fertotaj.hu/ http://www.itas.fzk.de/tatup/082/enge08a.htm, 1.11.2009. http://www.kleinezeitung.at/nachrichten/kultur/musik/festivals/2762522/wenn rock massenlockt. story, 23.2.2012. http://www.kofejto.hu/barlangszinhaz.html http://www.regionet-aktiv.eu http://www.sopron.hu/sopron/portal/tourism http://www.sopronguide.com/ http://www.soproniborvidek.hu/ http://www.soproniturizmus.com http://www.utazzitthon.hu/fertoboz-latnivalok.html http://www.utazzitthon.hu/fertod-latnivalok.html http://www.utazzitthon.hu/fertohomok-latnivalok.html 183

http://www.utazzitthon.hu/fertorakos-latnivalok.html http://www.utazzitthon.hu/fertoszentmiklos-latnivalok.html http://www.utazzitthon.hu/fertoszeplak-latnivalok.html http://www.utazzitthon.hu/hegyko-latnivalok.html http://www.utazzitthon.hu/nagycenk-latnivalok.html http://www.utazzitthon.hu/sarrod-latnivalok.html http://www.vati.hu/static/fvr_archiv/data/cikkek/194/01-10-08.pdf http://www.vilagorokseg.hu/portal/helyszin.php?idt=20070131184230 http://www.welterbe.org http://www.westpa.hu/cgi-bin/rhti/dokutar/dokulist_guest.cgi?mode=1&parentid=68 https://maps.google.com/maps 2013.; valamint a lábjegyzetben hivatkozott Kezelési Terv német verziója, 2003. https://www.dafne.at/prod/dafne_plus_common/attachment_download/b427fd19cfa378c49c5b4f9 e3b6961bb/interreg%20iic_struktur_bodennutzung.pdf, 18.11.2009. hu.wikipedia.org/wiki/balf hu.wikipedia.org/wiki/fertőboz hu.wikipedia.org/wiki/fertőd hu.wikipedia.org/wiki/fertőendréd hu.wikipedia.org/wiki/fertőhomok hu.wikipedia.org/wiki/fertőrákos hu.wikipedia.org/wiki/fertőszentmiklós hu.wikipedia.org/wiki/fertőszéplak hu.wikipedia.org/wiki/fertő-táj hu.wikipedia.org/wiki/hegykő hu.wikipedia.org/wiki/hidegség hu.wikipedia.org/wiki/nagycenk hu.wikipedia.org/wiki/sarród Hubacek, K., Bauer, W., 1997. Der Einsatz ökonomischer Anreizmaßnahmen bei der Errichtung des Nationalparks Neusiedler See Seewinkel. Report 142, Umweltbundesamt Wien. INSPIRE Thematic Working Group Coordinate reference systems and Geographical grid systems, 2009. D2.8.I.2 INSPIRE Specification on Geographical Grid Systems Guidelines. HUNFALVY János Magyarország és Erdély eredeti képekben I-II., 1864 Darmstadt, 1986 Bp. Európa, hasonmás kiadás HUNFALVY János Soprony és környéke, 1858 Pest Husz Mária (2007): A kulturális örökségek turisztikai menedzselésének kérdései, Turizmus Bulletin, 2007/3 ICOMOS (2000): Fertö-Neusiedler Lake (Austria/Hungary) No 772rev. ICOMOS- ICCROM- IUCN-UNESCO Világörökség Központ:Útmutató a Világörökségi helyszínek Kiemelkedő Egyetemes Érték visszamenőleges meghatározásának elkészítéséhez, Párizs, 2010 ICOMOS: Guidance on Heritage Impact Assessments for Cultural World Heritage Properties Párizs, 2011 Integrating ecosystem services into conservation assessments: A review. Ecological Economics 63, 714 721. Interreg III.A: Szakértői Összefoglaló - Vízminőség szakterület Készítette: Némethné Deák Irén 2007. 184

Jancsovics Antal Fertődi Zenei Napok (1972. jún. 17. - júl. 2.) 1972. 373-374. JANKÓ, A. (2007) Magyarország katonai felmérései 1763-1950 Argumentum kiadó, Budapest, 2007. p 196. Janotti Judit: Hidegség, római katolikus templom= Műemléklap. Az Országos Műemlékvédelmi Hivatal Tájékoztatója. V. 1-2. (2001.január-február) 29. p. Jarvis, A., Reuter, H.I., Neson, A., Guevara, E., 2008. Hole filled SRTM for the globe Version 4. CGIARSI SRTM 90m DATAbase. http://srtm.csi.cgiar.org Jelentés az Országos Műemléki Felügyelőség 1956. évi munkájáról (1958). In: Műemlékvédelem, II. évfolyam, 3. szám: 129-134. p. Jelentés az Országos Műemléki Felügyelőség 1957. évben végzett munkájáról. (1958.) In: Műemlékvédelem, II. évfolyam, 4. szám: 193-200. p. Kalmár, I. (1982): A Fertő tó vízháztartása. in: Kováts, Z. & Kozmáné Tóth, E. (eds.): A Fertő tó természeti adottságai. Országos Meteorológiai Szolgálat, Budapest, pp. 144-152. Kalmár, I. (1982): A Fertő tó vízrajza. in: Kováts, Z. & Kozmáné Tóth, E. (eds.): A Fertő tó természeti adottságai. Országos Meteorológiai Szolgálat, Budapest, pp. 126-141. Karakai Győző: Az 1945. évi földreform, a földosztás eredményei, problémái Nagycenken. =1993. 97-124., 2 kép. Kárpáti L.-Fally, J.(szerk.) (2012): Fertő-Hanság-Neusiedler See Seewinkel Nemzeti Park. Szaktudás Kiadó Ház. Budapest Kárpáti L. Josef Fally (szerk.) Fertő-Hanság Neusiedler See-Seewinkel Nemzeti Park Monografikus tanulmányok a Fertő és a Hanság vidékéről Fertő-Hanság NPI, Szaktudás Kiadó Ház, 2012 (p. 419) Kárpáti László A Fertő-tó környéke mint kultúrtáj. Műemlékvédelem. 1998. 42:1. p. 8-12. Kárpáti, L. (1993): Élőhely-rekonstrukció a Fertő-menti szikeseken. Madártani Tájékoztató, 1993: 11-15. Kárpáti, L. et al. (2003): A Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság hatéves fejlesztési terve (2003-2008). Fertő- Hanság Nemzeti Park, Sarród, p. 36. Kárpáti, L. et al. (2003): Jelentés a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság 2002. évi tevékenységéről. Fertő- Hanság Nemzeti Park, Sarród, p. 73. Kárpáti, L. et al. (2004): Jelentés a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság 2003. évi tevékenységéről. Fertő- Hanság Nemzeti Park, Sarród, p. 81. Kárpáti, L. et al. (2005): Jelentés a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság 2004. évi tevékenységéről. Fertő- Hanság Nemzeti Park, Sarród, p. 78. Kárpáti, L. et al. (2006): Jelentés a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság 2005. évi tevékenységéről. Fertő- Hanság Nemzeti Park, Sarród, p. 82. Kárpáti, L. et al. (2007): Jelentés a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság 2006. évi tevékenységéről. Fertő- Hanság Nemzeti Park, Sarród, p. 74. Kárpáti, L. et al. (2008): A Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság hatéves fejlesztési terve (2009-2014). Fertő- Hanság Nemzeti Park, Sarród, p. 32. Kárpáti, L. et al. (2008): Jelentés a Fertő-Hanság és Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság 2007. évi tevékenységéről. Fertő-Hanság Nemzeti Park, Sarród, p. 117. Kárpáti, L. et al. (2009): Jelentés a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság 2008. évi tevékenységéről. Fertő- Hanság Nemzeti Park, Sarród, p. 85. Kárpáti, L. et al. (2010): Jelentés a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság 2009. évi tevékenységéről. Fertő- Hanság Nemzeti Park, Sarród, p. 86. Kárpáti Fally 2012 Katona Csaba Ember és környezet a 19. században: a Fertő. 2008. 4. p. 391-405. Katona Csaba: A fertőbozi fürdő története. =2001. 249-261., 1 kép. Fertőd 185

Katona Imre A fertődi kastélyrendszerek kialakulása 1976. 130-143., 7 kép. KECSKÉS Péter Kisalföldi épületcsoport a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeumban Szerk. Cseri Miklós in:a Kisalföld népi építészete Győr 1993 Szentendre-Győr, 89-162. Kelemen István Adatok a fertőhomoki horvátság történetéhez. Arrabona. 2003. 1-2. p. 65-82. Kelemen István Fertőhomok, 1274-2001. Budapest, 2001. Kenessei Károly Nagycenk. Száz magyar falu könyvesháza sorozat. Budapest, 2002. KENESSEI Károly: Nagycenk, 2007, Száz magyar falu könyvesháza, Elektronikus megjelenítés: http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/100_falu/nagycenk/index.htm Keresztes Gyula (1974.) A gyergyószárhegyi (Románia) kastély ismertetése és helyreállítása In: Műemlékvédelem VIII. évfolyam, 2. szám: 89-93. p. Keserü, B. (2008): A Fertő tó halai és halászata. Kézirat. Közzétéve a Fertő tavi hidro-ökológiai tájékoztató rendszer honlapján (http:\\\www.ferto-neusiedlersee.hu). Keszei Dénes Nagycenk és társközségei múltjából, jelenéből. Nagycenk, 1990. Keszei Dénes Nagycenk múltja és jelene: Monográfia. Nagycenk, 1983. Keszei Dénes Régi és újabb történetek Nagycenk múltjából. Nagycenk, 1991. Keszei Dénes Történetek és leírások Nagycenk múltjából. Nagycenk, 1988. Keszei Dénes: "A Nagycenken fekvő katonaság", avagy "A letelepedett hadi sereg". =1988. 272-273. Keszei Dénes: Nagycenk legrégibb épülete az ún. nagykocsma. =1980. 64-69., 4 kép. Keszei Dénes: Tévedések Nagy- és Kiscenk múltjával foglalkozó írásokban. =1983. 275-276. Kiemstedt, H., Bechmann, A., Heitmsann, G., Hoerschelmann, O., Hultsch, E., Muhs, C., Meyer, E., 1975. Landschaftsbewertung für Erholung im Sauerland. Teil I: Textband, Dortmund (Schriftenreihe Landes und Stadtentwicklungsforschung des Landes Nordrhein Westfalen. Band1.008/I). Király G.; Konkoly-Gyuró É.; Márkus I.; Nagy D.; Sági É. 2012 A Fertő tónak és környékének változásai régi térképek alapján Előadás az V. Magyar Tájökológiai konferencia Tájszerkezet, felszínborítás és tájváltozás elemzése szekciójában Sopron. augusztus 30. Király G.; Konkoly-Gyuró É.; Márkus I.; Nagy D.; Sági É. 2013 A Fertő tónak és környékének változásai régi térképek alapján In: Tájtudomány - Tájtervezés. V. Magyar Tájökológiai Konferencia. Konferencia kiadvány Sopron. Nyugat-magyarországi Egyetem Kiadó Sopron. 287p. ISBN: 978-963-334-102-5 KIRÁLY, G.; WALZ, U.; PODOBNIKAR, T.; CZIMBER, K.; NEUBERT, M.; KOKALJ, Ž. (2006) Georeferencing of historical maps methods and experiences SISTEMaPARC Project Book, Rhombos Verlag Berlin, 2008. pp. 53-63. Kiss Andrea - Paszternák István Hol volt Urkony? Adalékok a Fertő-vidék középkori településtörténetéhez 2000. 402-419., 6 kép. KISS János Sopron vármegye esmertetése, 1833 Tudományos Gyűjtemény I. kötet, 5-41. Kiss Jenő ism. Fertőd helynevei Marácz László Károly 1986. 285-286. Kiss József (1976.) A fertődi víztorony In: Műemlékvédelem, évfolyam, 4. szám: 252. p. [hibaigazító: I. 224. p.] KISS Sándor Soprony vármegyének rövid ismertetése, 1823 Tudományos Gyűjtemény. kötet, 53-67. o. Kleine Zeitung: Nova Rock: Wenn der Rock die Massen lockt (10.6.2011): Koczka, K., Érdiné Szekeres, R. (szerk.) (2005): Bioszféra rezervátumok. Nemzeti Ökológiai Hálózat 9., KvVM TvH, Budapest, pp. 20. KOGUTOWICZ Károly Dunántúl és Kisalföld írásban és képben. 1930 1936 Szeged, Fertő a II. kötetben: 257. o. 186

Kollmann, G., Leuthold, M., Pfefferkorn, W., Schrefel, C. (eds.), 2003. Partizipation: ein Reiseführer für Grenzüberschreitungen in Wissenschaft und Planung. Schriftenreihe Integrativer Tourismus und Entwicklung Bd. 6. Respect Institut für Integrativen Tourismus und Entwicklung, Wien. Komplex természeti értékvédelmi program a Fertő-Hanság Nemzeti Parkban I. http://www.fertohansag.hu/index.php?pg=sub_791 Komplex természeti értékvédelmi program a Fertő-Hanság Nemzeti Parkban II. http://www.fertohansag.hu/palyazatok-keop-312-2f-09-2009-0002 Konkoly-Gyuró É. 2009. The Fertö/Neusiedlersee section of the Green Belt. pp. 126-135. In: The European Green Belt. Borders. Wilderness. Future. Eds. Konkoly-Gyuró É. 2010 A transboundary landscape between Austria and Hungary around the Lake Fertő/Neusiedler. Futuropa. For a new vision of landscape and territory. Council of Europe No.2/2010. pp. 22-23. Konkoly-Gyuró É., Wrbka, T. 2004. The Fertö-Neusiedler See Landscape. in Learning from European Transfrontier Landscapes. Ed. Wascher, D.M, PérezSoba, M. Landscape Europe. pp. 29-30. Konkoly-Gyuró É.; Tirászi Á.; Wrbka T.; Prinz M.; Renetzeder C. 2010 Határon átívelő tájak karaktere. A Fertő- Hanság medence és Sopron térsége. / Der Charakter grenzüberschreitender Landschaften. Das Fertő/Neusiedlersee-Hanság-Becken und die Region Sopron Nyugat-Magyarországi Egyetem Kiadó (Lővérprint), Sopron. p.43. A kétnyelvű kiadvány az Osztrák-Magyar Akció Alapítvány támogatásával készült. ISBN:978-963- 9883-53-6 Konkoly Gyuró, É., 2009. The Lake Fertő/Neusiedl section of the Green Belt. In Wrbka, T., Zmelik, K., Grünweis, F.M. (Eds.). The European Green Belt. Borders. Wilderness. Future. pp 126 135. Konkoly Gyuró, É., Tirászi, A., Wrbka, T., Prinz, M., Renetzeder, C., 2010. Der Charakter grenzüberschreitender Landschaften (The character of transboundary regions). University of Western Hungary, ISBN 978 963 9883 53 6, Sopron. [in German and Hungarian] KONKOLY-GYURÓ, É.; NAGY, D.; BALÁZS, P.; KIRÁLY, G. (2011): Assessment of land cover change in western Hungarian landscape. In: Proceedings of TransEcoNet Workshop on Landscape History, University of West Hungary, Sopron 22nd of April, 2010. pp 75-89. Koppány András- Thúry László A fertődi bábszínház régészeti módszerű kutatása Szentesi Edit-Mentényi Klára- Simon Anna/szerk./ In: Dávid Ferenc kötet- Kő kövön/ Stein auf Stein Vince Kiadó (2013) D. F. 73. születésnapjára, II. kötet, 117.o. Koppány Tibor Franz Zinner, az Esterházy hercegek kertépítő mérnöke Művészettörténeti Értesítő LV. 3-4. (1996) 326-327. p. Koppány Tibor Várak és kastélyok M.on a 11-19. sz Sz.:Bozóki OMvH kiállítás 1995. Kósa László Filep Antal A magyar nép táji-történeti tagolódása. Budapest, 1978. p. 99-100. Kósa, l. & Filep, A. (1978): A magyar nép táji-történeti tagolódása. Akadémiai Kiadó, Budapest, p. 230. Kottmayer Tibor Két nemzetiség, két ház. Műemlékvédelem. 1998. 42:5 p. 239-245. Kovács József László: Esterházy Miklós intő levele Sopronhoz 1620-ból. =1969. 373-375. Kovács József: Esterházy Miklós levele malmáról, 1632. =1957. 306-307. Kovács József: Kis adat a balfi gyógyfürdőről. =1957. 288. Kovács, L. (1962): A Fertő-tó földtani kialakulása. Hidrológiai Tájékoztató, 1962: 122-127. Kováts, Z. (1982): A Fertő tó mederviszonyai. in: Kováts, Z. & Kozmáné Tóth, E. (eds.): A Fertő tó természeti adottságai. Országos Meteorológiai Szolgálat, Budapest, pp. 14-43. Kowarik, I., 1987. Kritische Anmerkungen zum theoretischen Konzept der potentiellen natürlichen Vegetation mit Anregungen zu einer zeitgemäßen Modifikation. Tuexenia 7, 53 67. 187

Kozák Károly (1973) A premontreiek építkezései Győr-Sopron megyében a II-III. században (Dtspr. Zfs.: Die Bauwerke der Prämonstratenser im Komitat Győr-Sopon im 12. und 13. Hahrhundert.) In: Arrabona 15. 125-148. p. illusztr. Kőfalvi Imre (1975.): A puhamészkövek védelme. In: Műemlékvédelem, I. évfolyam, 1. szám: 41-43. p. KÖH Kertarchívum, Megyei anyagok 1967 1985. (Csorna A., Örsi K.) (Kézirat) Kőhegyi Mihály: Sopron megye Széchenyi Istvántól az ő és apja képmását kéri. =1991. 213-215. Széchenyi István Emlékmúzeum Környei Attila (1974.): A nagycenki Széchenyi István Emlékmúzeum kiállítása. /Die Ausstellung des Stefan- Széchenyi-Gedenkmuseums in Frosszinkendorf. Ein neues Museum./ In: Soproni Szemle. VIII. évf. 3. sz. 284-263. p. illusztr. Környei Attila (1974.): A nagycenki Széchenyi István Emlékmúzeum. In: Arrabona. 16. 353-381. p. illusztr. Környei Attila: A nagycenki Széchenyi István Emlékmúzeum kiállítása. =1974. 248-263., 12 kép. Környei Attila: Beszámoló a 25 éves Széchenyi István Emlékmúzeum munkájáról. =1998. 270-273. üdülőtelepek Környei Attila: Beszámoló a Széchenyi István Emlékmúzeumról. =1991. 203-212., 4 kép. Környei Attila: Tíz éves a Széchenyi István Emlékmúzeum. =1983. 169-175. KPMG (2009): Erősítik a régiót a fesztiválok. Krähling János Halmos Balázs Fekete J. Csaba (2006.) A fertődi marionettszínház alakhű felmérésén alapuló kutatása In: Műemlékvédelem L. évfolyam, 4. szám: 194-205. p. Kriszt György (1968.): Győr-Sopron megyei műemléki munkái. In: Műemlékvédelem, II. évfolyam, 3. szám: 130-138. p. Kriszt György (1978.): A nagycenki Széchenyi-kastély helyreállítása. In: Műemlékvédelem, II. évfolyam, 1. szám: 45-59. p. Kriszt György Nagycenk. Budapest, 1982. Kriszt György: A nagycenki Széchenyi-kastély helyreállítása. In: Magyar Műemlékvédelem. I. 265-281. p. KRISZT György: Nagycenk : Széchenyi-kastély, 2008,8. átdolg. kiad. Budapest : TKM Egyesület, 2008 15 p. : ill. Kriszt György:Nagycenk,Szent István plébániatemplom. Budapest,1992.p.16. (2. kiadás) (Tájak Korok Múzeumok Kiskönyvtára)Kriszt György:Nagycenk Réti kiadó. Budapest, 1992. p. 32. Krutzler, D., 2012. UNESCO LABEL. Dem Neusiedler See droht die Abwertung. In: Der Standard, Jan. 18th 2012; Source: http://derstandard.at/1326503106962/unesco Label Dem Neusiedler See drohtdie Abwertung, February 2012. Landeshauptstadt Dresden, Umweltamt (Hrsg.) (5/2007): Umweltatlas Dresden 2.10 Bewertung der Erholungseignung Karte und Erläuterungen. URL: http://www.dresden.de/de/08/03/01/04/c_0330.php, 2.11.2009. KSH (2004): Sopron-Fertőd Statisztikai Kistérség, Agrárstruktúra és Vidékfejlesztési Program felülvizsgálata, Helyzetfeltárás KSH (2011): Turizmus Nyugat-Dunántúlon c. kiadvány Kubinszky Mihály Varga István (1961.) A fertődi kastély helyreállítása (1957-1960) In: Műemlékvédelem V. évfolyam, 3. szám: 149-162. p. Kubinszky Mihály (1963.) A fertődi gránátos-ház helyreállítása In: Műemlékvédelem VII. évfolyam, 3. szám: 144-146. p. Kubinszky Mihály A hatvan éves pozsonyi és fertővidéki vasutak keletkezése 1958. 162-165. Kultúr táj- történeti táj műemlékvédelem Nemzetközi tud tanácskozás Bp-Keszthely 1993 Kulturális turizmus fejlesztési stratégia 2008-2013. 188

Kulturlandschaftstypen Österreichs im Maßstab 1:200,000 auf der Basis einer visuellen Interpretation von Satellitenbilddaten. In: Wrbka, et al. 2002: Endbericht des Forschungsprojektes Kulturlandschaftsgliederung Österreich, im Auftrag des Bundesministeriums für Bildung, Wissenschaft und Kultur. CD Rom. Kücsán József Perger Gyula (szerk.) Győr-Moson-Sopron megye népművészete. Győr, 2002. Kücsán József A fertőszéplaki falumúzeum. Néprajzi Hírek. 1983. 1-2. p. 16-17. Kücsán József Adatok a takaréktűzhely Sopron megyei elterjedéséhez. Arrabona. 1998. 1-2. p. 175-185. Kücsán József Az ember és a Fertő-tó kapcsolata. Honismeret. 1997. 3. sz. p. 51-57. Kücsán József Fertőszéplak, Falumúzeum. Tájak, korok, múzeumok 143. Budapest, 1986. Lajber Imre Fertőszéplak község története: a kezdetektől a II. világháborúig. Fertőszéplak, 1993. Landesregierung, Eisenstadt. Burgenländische Landwirtschaftskammer, 2008. Tätigkeitsbericht 2008. Eisenstadt. Lange, S., Österreichische Akademie der Wissenschaften (Ed.), 2004. Leben in Vielfalt. UNESCOBiosphärenreservate als Modellregionen für ein Miteinander von Mensch und Natur. Der österreichische Beitrag zum UNESCO Programm,,Der Mensch und die Biosphäre". Wien. Lapola, D. M., Oyama, M. D., Nobre, C. A., Sampaio, G., 2008. A new world natural vegetation map for global change studies. Anais Da Academia Brasileira De Ciencias 80, 397 408. Lászlóffy Woldemár (főszerk.) A Fertő-táj bibliográfiája. 1972. Layke, C., 2009. Measuring Nature s Benefits: A Preliminary Roadmap for Improving Ecosystem Service Indicators. Washington DC (World Resources Institute). URL: http://www.wri.org/publication/measuringnatures benefits, 28.2.2011. Lebensministerium Lehrpfade in Österreich Definition von Lehrpfaden: http://lehrpfade.lebensministerium.at/article/articleview/51500/1/16360#,9.4.2011. Leeb, K., 1992. Umweltbelastung durch die Landwirtschaft im Raum Neusiedler See. Diplomarbeit an der Wirtschaftsuniversität Wien. Leitha Lajta AT HU. http://www.at hu.net/at hu/en/projects.php?we_objectid=353, 25.2.2012. Lente István: A hidegségi r. k. templom falfestményeinek helyreállítása. In: Magyar Műemlékvédelem. I. 253-264. p. Leuschner, Ch., 1997. Das Konzept der potentiellen natürlichen Vegetation (PNV): Schwachstellen und Entwicklungs perspektiven. Flora 192, 379 391. Levin, S.A., 1992. The Problem of Pattern and Scale in Ecology. Ecology 73, 1943 1967. Lexer, W., 2004. Steps towards the Implementation of the Ecosystem Approach by the Example of Forests of Austria. In: Korn, H.; Schliep, R. & Stadler, J. (eds.): Report of the International Expert Workshop on "Ways to promote the ideas behind CBD s Ecosystem Approach in Central and Eastern Europe, May 6 8, 2004, Vilm, Germany. Skripten des Bundesamtes für Naturschutz (BfN) (in print): 30 43. Limburg, K.E., O Neill, R.V., Costanza, R., Farber, S., 2002. Complex systems and valuation. Ecological Economics 41, 409 420. Liu, H. M., Wang, L.., Yang, J., Nakagoshi, N., Liang, C. Z., Wang, W., Lv, Y. M., 2009. Predictive modeling of the potential natural vegetation pattern in northeast China. Ecological Research 24, 1313 1321. Loidi, J., del Arco, M., de Paz, P. L. P., Asensi, A., Garretas, B. D., Costa, M., Gonzalez, T. D., Fernandez Gonzalez, F., Izco, J., Penas, A., Rivas Martinez, S., Sanchez Mata, D., 2010. Understanding properly the 'potential natural vegetation' concept. Journal of Biogeography 37, 2209 2211. List of Beneficiaries of the operational Programme Austria Slovakia 2007 2013 European Territorial Co Operation: ttp://www.sk at.eu/skat/downloads/lob.pdf, 25.2.2012. Marktgemeinde Andau: http://www.andau gemeinde.at, 10.2.2012. Lombos Ferenc (1968.): Műemlékvédelem Győr-Sopron megyében. In: Műemlékvédelem, II. évfolyam, 3. szám: 129. p. Lovas Gyula A Fertővidéki HÉV (1897-1997) 1998. 30-43., 7 kép. 189

Lovászi, P. (szerk.) (2002): Javasolt különleges madárvédelmi területek Magyarországon. Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, Budapest, pp. 138. Löffler, H., 1982. Der Seewinkel Die fast verlorene Landschaft. Verlag Niederösterreichisches Pressehaus, St. Pölten, Wien Macher Frigyes: [Az 1681-es soproni országgyűlésről és Esterházy Pál nádorról.] =1988. 95. Magyar Turizmus Zrt. M.Á.S.T. (2008): A magyar lakosság turizmussal kapcsolatos ismeretei, attitűdje és utazási szokásai. Magyar változatban: Fertő Neusiedlersee Kultúrtáj Világörökség Kezelési Terve; Vienna, Budapest, Eisenstadt, Fertőd, November 2003. Készítették: Stadtland AVL, Bécs, - VÁTI KHT, Budapest Magyarország, Útikönyvek, 1982 Malina János (2002.) Az újjáéledő Eszterháza In: Műemlékvédelem LVI. évfolyam, 1. szám: 50-51. p. Malina János Az Armida díszletei Eszterházán. Első lépések az eszterházai színpadtechnika terra incognitáján Staud Géza és Dávid Ferenc útravalójával Szentesi Edit-Mentényi Klára-Simon Anna/szerk./ In: Dávid Ferenc kötet- Kő kövön/ Stein auf Stein Vince Kiadó (2013) D. F. 73. születésnapjára, II. kötet, 155.o. Marczali, H. (1911): Magyarország története. Laude Kiadó, Budapest, p. 724. Marosi, S., Somogyi, S. (eds.), 1990. Cadastre of small landscapes of Hungary I II (in Hungarian). Budapest: MTA Földrajztudományi Kutató Intézet. Mecca consulting: Projekte: http://www.mecca consulting.at/de/projekte/, 25.2.2012. Marót János (1974.) Az eszterházai Beszálló vendéglő 1773. évi leltára. /Das Inventar des Schlossgasthofes von Eszterháza aus dem Jahre 1773. Vorbereitungen zum besuch von Maria Theresia In: Soproni Szemle VIII. évf. 3. sz. 264-267. p. Marót János Interfórum 71-73. 1973. 271-273. Merényi Ferenc (1966.): Gondolatok kastély-állományunkról. In: Műemlékvédelem,. évfolyam, 4. szám: 193-196. p. Mesterházy Tihamér: A nagycenki Széchenyi-hársfasor és kastélypark. =1979. 171-175., 4 kép. Mészöly Győző (szerk.) Arborétumok országszerte Budapest, 1984 Mezős Tamás (1985.): Pannónia műemlékeinek feltárása és helyreállítása (Budapest kivételével) In: Műemlékvédelem, I. évfolyam, 2. szám: 145-153. p. Mihály, B., Botta-Dukát, Z. (szerk.) (2004): Özönnövények. Természetbúvár Alapítvány Kiadó, Budapest, p. Mikó Sándor ism.: Nagycenk és társközségei múltjából, jelenéből. =1990. 371-372. Millennium Ecosystem Assessment, 2003. Ecosystems and Human Well being: A Framework for Assessment. Island Press, Washington (DC). Millennium Ecosystem Assessment, 2005. Ecosystems and Human Well Being. Island Press. Miller, J., Franklin, J., 2002. Modeling the distribution of four vegetation alliances using generalized linear models and classification trees with spatial dependence. Ecological Modelling 157, 227 247. Moess Jenő: Balfi fürdőlevelek 1915-ből. =1969. 263-264. Mollay Károly ism. Fertőd. Útikalauz Marót János 1973. 95. Mollay Károly ism.: Csapodi Csaba: Esterházy Miklós nádor 1583-1645. =1942. 152. Mollay Károly ism.: Gimes Endre: Balf-fürdő. Útikalauz. =1977. 285. Mollay Károly ism.: Gimes Endre: Nagycenk. Útikalauz. =1973. 93-95. Mollay Károly ism.: Ifj. Hiller István: Palatin Nikolaus Esterházy. Die ungarische Rolle in der Habsburgerdiplomatie 1625 bis 1645. =1993. 182-183. Mollay Károly ism.: Keszei Dénes: Nagycenk múltja és jelene. =1984. 287. 190

Mollay Károly ism.: Keszei Dénes: Régi és újabb történetek Nagycenk múltjából. =1992. 282. Mollay Károly ism.: Keszei Dénes: Történetek és leírások Nagycenk múltjából. =1988. 184. Mollay Károly ism.: Nagycenki Krónika. =1974. 382. Mollay Károly: Fertőrákos. Műemlékvédelmi megfontolások egy magyar falu megújításakor. =1993. 236-237. Molnár, Zs., Horváth, F., Bölöni, J., Oláh, K., Botta-Dukát Z. (2009. jún. 30.): Országos-táji és vízgyűjtő típusonkénti művelésiág-változtatási javaslatok a VKI számára a méta adatbázis alapján. MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete, Vácrátót, pp. 35-36. Mőcsényi Mihály (1966.) A fertődi táj-, park-, kastélyegyüttesről. 1. In: Műemlékvédelem. évfolyam, 4. szám: 214-217. p. Mőcsényi Mihály (1967.) A fertődi táj-, park-, kastélyegyüttesről. 2. In: Műemlékvédelem I. évfolyam, 2. szám: 80-83. p. Mőcsényi Mihály (1968) A fertődi táj-, park-, kastélyegyüttesről. 4. Az építés harmadik szakaszának előkészületei In: Műemlékvédelem II. évfolyam, 3. szám: 171-177. p. Mőcsényi Mihály (1968.) A fertődi táj-, park-, kastélyegyüttesről. 3. Az építés második szakasza In: Műemlékvédelem II. évfolyam, 4. szám: 228-324. p. Mőcsényi Mihály Eszterháza fehéren feketén 1999 MŐCSÉNYI Mihály Eszterháza fehéren-feketén. Könyv és CD h.n., é.n./budapest,1998/ Áttekintő, összefoglaló munka, rejtett bibl. Mőcsényi Mihály Kritikus gondolatok és ismeretlen tények Eszterháza építéstörténetéhez.1-2. 1997. 2-16., 7 kép; 98-117., 1 kép. [Kiegészítés: 382.] Mönnecke, M., Wasem, K., 2005. Anleitung zur Berücksichtigung der Naherholung in der kommunalen Planung, Rapperswil. URL: http://www.arpdaten. bl.ch/arpdaten/publikationen/anleitung naherholung_2006.pdf, 5.11.2009. MTA TAKI, 1982. Institute for Soil Sciences and Agricultural Chemistry, Centre for Agricultural Research, Hungarian Academy of Sciences. http://www.mta taki.hu/ Műemléki felújítások 1995 (Fertőd, Fertőrákos, Nagycenk) Műemléki felújítások 2000 (Fertőd, Balf, Hidegség) Műemlékvédelem folyóiratok-bardoly féle repertórium Műemlékvédelmi szemle 1991/1 Tájékoztató- Az OMF irányításával végzett 1991. évi jelentősebb kutatások és helyreálllítások Győr-Sopron-Moson megye 55.o (Fertőd,Nagycenk, Fertőrákos,Balf) Műemlékvédelmi Szemle 1998/1. Az Országos Műemlékvédelmi Hivatal tájékoztatója Műemlékvédelmi Szemle 2003/1. Az Országos Műemlékvédelmi Hivatal tájékoztatója Nádai Magda (szerk.) Regélő Fertő-Hany: mesés történetek, versek, dalok, népi mesterségek színes képeskönyve. Budapest, 2007. NAGY G BÉL Mátyás Magyarország népének élete 1730 táján Szerkesztette: Wellmann Imre1984 Bp. Nagy László A Fertő-táj értékeinek hatása az emberi szervezetre. (Gyógyfürdők, gyógy- és ásványvizek.) 1987. 20-28 Nagy, F. (1909): A Fertő geografiája. Sopron, p. 81. Nárai Márta, Rechnitzer János (1999): Elválaszt és összeköt a határ, MTA Regionális Kutatások Központja, Pécs- GyőrKasza Sándor (Szerk) (1998): Győr-Moson-Sopron megye kézikönyve, CEBA Kiadó-Dr. Fekete Mátyás ISBN 963 9089001Ö Nationalpark Neusiedler See Seewinkel: Für Besucher: Die Teilgebiete in Österreich: http://www.nationalpark neusiedlersee seewinkel.at/en/besucher/tgoesterreich.html, 11.1.2012. Nationalpark Neusiedler See Seewinkel: Für Besucher: Die Teilgebiete in Ungarn: http://www.nationalparkneusiedlersee seewinkel.at/besucher/tgungarn.html, 11.1.2012. 191

Németh Alajos (összeáll.) Fertőendréd története. Fertőendréd, 1998. Németh Ferenc (1994.) A fertődi Esterházy-kastély hasznosítása In: Műemlékvédelem VIII. évfolyam, 2. szám: 78-91. p. Németh Ferenc A fertődi Eszterházy kastély hasznosítása In: Műemlékvédelem VIII. 2. (1994) 78-91.p Nemeth, E., 1991. und sägt am Ast, auf dem er sitzt. Burgenländische Landschaft und Landwirtschaft aus der Sicht des Natur und Artenschutzes. In: Grenzfall. Burgenland 1921 1991. Nemzeti Örökség Pályázat Neusiedler See Tourism GmbH (English version): http://www.neusiedler see.at/, 16.10.2010. Neusiedler See Tourismus GmbH (ed.), 2008b. Touren für Aufsteiger (Reitwegekarte). Neusiedler See Tourismus GmbH, 2007. Vacation in the heart of Europe Neusiedler See Region. URL: http://www.neusiedler see.at/fileadmin/ntg/englisch/broschuere_englisch_druckversion.pdf.pdf, 16.10.2010. Neusiedler See Tourismus GmbH, 2010. kunst geniessen.lebenslust spüren. natur & kultur 2010, Neusiedl, S. 28. URL: http://www.neusiedlersee.com/static/files/ kulturfolderev11.12.pdf, 16.10.2010. Neusiedler See Tourismus: http://www.neusiedlersee.com/de/, 23.6.2011. Niklfeld, H., (1970/89): Natürliche Vegetation. In: Breu, J. (ed.). Atlas der Donauländer, p. 171. Nora Mitchell, Mechtild Rössler, Pierre-Marie Tricaud, World Heritage Cultural Landscapes A Handbook for Conservation and Management World Heritage and Buffer Zones Novák, L. (1986): Településnéprajz. Nagykőrös, p. 270. O Neill, R.V., de Angelis, D.L., Waide, J.B., Allen, T.F.H., 1986. A hierarchical concept of ecosystems. Princeton University Press, Princeton New Jersey USA. Ocskay Gyula, idézte: GYSM TFK p: 45 ORF Burgenland: Rund 27.000 Besucher bei Mode Schau : http://bglv1.orf.at/stories/482969, 9.2.2012. Ormos Imre A kerttervezés története és gyakorlata Budapest, 1967 Ortutay Gyula (főszerk.) Magyar néprajzi lexikon 1-5. Budapest, 1977-1982. Örökségvédelem- Forster honlapján Örsi Károly (1971.) Az elmúlt tíz év kertépítési eredményei a műemlékvédelemben In: Magyar Műemlékvédelem. V. évf. 4. sz. 129-147. p. illusztr. Örsi Károly (1972.) A magyar történelmi kertek védelméről és jelenlegi helyzetéről. (Dtspr. Zfs.: Über den Schutz der Ungarischen historischen Gärten.) In: Magyar Műemlékvédelem. 1969-1970 303-314. p. Örsi Károly (1972.) Az elmúlt tíz év kertépítési eredményei a műemlékvédelemben In: Magyar Műemlékvédelem I. évfolyam. 387-405. p. illusztr. Örsi Károly (1973.) Történelmi értékű tájelemek védelme, történelmi parkok. (Dtspr. Zfs.: Schutz historischer Landschafts-elemente, historische Gärten.) In: Városépítés. 6. sz. 15-18. p. illusztr. Örsi Károly (1976.): A nagycenki kastélykert története. In: Műemlékvédelem,. évfolyam, 1. szám: 4-12. p. Örsi Károly (1987.) Rekonstrukció a fertődi kastélyparkban In: Műemlékvédelem I. évfolyam, 2. szám: 105-109. p. Örsi Károly (összeállította) Tájképi kertek Magyarországon Budapest, 1996 Örsi Károly Győr-Sopron megyei történeti kertek és az első, történeti kertekkel foglalkozó nemzetközi kollokvium In: Magyar Műemlékvédelem. I. 281 297. p. Örsi Károly Magyar kastély kertek In: Tusnad. '92-94 A műemlékvédelem elméleti és gyakorlati kérdései H. n., é. n. (Sepsiszentgyörgy 1995) 81-101. p. Örsi Károly Tájképi kertek Magyarországon társszerző: Kis József Állami Műemlékhelyreállítási és Restaurálási Központ 192

Örsi Károly Történeti kertek M.on In.: A "Lippay János " tudományos ülésszak előadásai poszterei Bp. 1992 nov. 4.5. (A Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Kiadványai) 1992 105-109. Österreichische Raumordnungskonferenz (ÖROK), 1994. Modellbearbeitung Regionalwirtschaftliches Konzept Burgenland. Schriftenreihe Nr. 113, Wien. Österreichisches Statistisches Zentralamt (ÖSTAT), 1992. Land und Forstwirtschaftliche Betriebszählung 1990. Provincesheft Burgenland. Österreichische Staatsdruckerei, Wien. Östör József Ö. J.: A cenki Széchenyi-szobor költségeit ki viselte? =1941. 241. Östör József: Valóban Canovától van-e a cenki Beatrice-szobor? =1941. 239-241. P erez Soba, M., Petit, S., Jones, L., Betrand, N., Briquel, V., Omodei Zorini, L., Contini, C., Helming, K., Farrington, J.H., Mosselo, M.T., Wascher, D., Kienast, F., de Groot, R.S., 2008. Land use functions a multifunctionality approach to assess the impact of land use change on land use sustainability. In Pach, Zs. (1984) (ed.): Magyarország története tíz kötetben. Akadémiai Kiadó, Budapest. Padányi Gulyás Jenő A Fertő vidék népének építészete A Magyar Ház Barátainak könyve 2. Budapest, 1937. PADÁNYI Gulyás Jenő A Fertő vidék népének építészete1937 Bp. PADÁNYI Gulyás Jenő A népépítészet jelentősége: Adalékok a Felső Dunántúl és Csallóköz népépítészetének megismeréséhez Budapest, Mérnöki Továbbképző Intézet, 1942. Palang, H., Printsmann, A., KonkolyGyuró É., Urbanc, M., Skowronek E, Woloszyn, W. 2005. The forgotten landscapes of Central and Eastern Europe. Landscape Ecology. 20. pp 645-655. Pannon-Fertő régió határon átnyúló vízellátás fejlesztés http://www.at-hu.net/athu/hu/projekt.php?we_objectid=36 Pannonhalmi Miklós: A Fertő-tó vízgazdálkodása 1999. Vízügyi Közlemények ISSN 0042-7616 Pannonhalmi, M. & Sütheő, L. (2007): A Fertő-tó múltja, jelene és jövője. ÉDUKÖVIZIG, Győr, p. 53. Pannonian Bird Experience: http://www.birdexperience.org/, 12.1.2012. Pannonische Rundschau Neusiedl/See: Aufbau: Reit und Radparadies Leithaauen: http:// www.tips.at/pdffile.php?kw=08&ausgabe=tbn&jahr=2011, 24.2.2012. Pascher, G.A., Herrmann, P., Mandl, G.W., Matura, A., Nowotny, A., Pahr, A., Schnabel, W., 1999. Pauer Arnold Adatok a magyar kert kultúra történetéhez, fő tekintettel Szenczy herbáriumára PAVLOVICS Ágota: Magyarország kincsesházai, 2002 Budapest : Athenaeum 2000 Kiadó 128 p. : ill], Tárgyszavak:Nagycenk Fertőd, Lelőhely: Kisfaludy Károly Megyei Könyvtár, Győr Péczely Béla (1958) Rövid hírek [Budapest I., Hess András tér: Szent Miklós-torony; Budapest I., Batthyány tér: Szent Anna-templom; Budapest I., Tabáni r. k. templom; Budapest I., Fő u. 82/86.: Király-fürdő; Budapest V., Március 15. tér: belvárosi r. k. plébániatemplom; Budapest III., Margitsziget, domonkos kolostor; Csákvár, Esterházy kastély; Fertőd, Esterházy-kastély]. In: Műemlékvédelem II. évfolyam, 4. szám: 236-238. p. Péczely Béla A fertődi (eszterházi) kastély ismeretlen magyar verses leírása 1781-ből 1957. 215-230., 7 kép Péczely Piroska: Fertőrákosi kő szerepe a keszthelyi Festetics kastély építésében, 1886. =1960. 373. Peterken, G.F., 1996. Natural woodland: ecology and conservation in Northern temperate regions. Cambridge University Press, Cambridge. PICHLER János A Fertő tó és környékének fejlesztése és tudományos kutatása 1968, Budapest Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet Pincz, Gy. (1926): Magyarország földrajza. Danubia, Pécs. Pintér Attila (2002.) A fertődi kastélykápolna falfestésének restaurálása In: Műemlékvédelem LVI. évfolyam, 2. szám: 79-86. p. 193

Pintér Attila (2006.) Apollón a Nap szekerén, avagy a napisten palotájának megidézése. A fertődi Esterházykastély dísztermének mennyezetén lévő falfestmény és a stukkódíszek helyreállítása In: Műemlékvédelem L. évfolyam, 4. szám: 177-186. p. PODHORÁNYI Zsolt Mesélő kastélyok 2006, Budapest Szobek Kv 122-135. Poole, G.C., 2002. Fluvial landscape ecology: addressing uniqueness within the river discontinuum. Freshwater Biology 47, 641 660. Pötke, P. M., 1979. Der Freizeitwert einer Landschaft. Quantitative Methode zur Bewertung einer Landschaft für Freizeit und Erholung, Trier (Materialien für Fremdenverkehrsgeographie, Heft 2). Prickler, Harald Városok és mezővárosok a Fertő tó körül. Pannon térség városainak és mezővárosainak fejlődése és jelentősége a 16-19. században. Szombathely, 1974. p. 249-277. Prinz, M.A., Wrbka, T., Reiter, K., 2010. Landscape change in the Seewinkel: Comparison among Prokopp Gyula: A fertőrákosi üvegfestő-műhely és Wilfing József. =1956. 179-182., 3 kép. R. K. ism.: Élő Dezső: Sarród monográfiája. =1937. 155-156. Rácz Endre (1972.) Fertőd. Fotóalbum Bev. Marót János Corvina. 12 p., 35 t. Rácz Endre (1974.) Fertőd. Kastély. Schloss Esterházy. Fotoalbum Bev. Marót János. Ford. Géza Eng 2. bőv. Kiad. In: Corvina. 20 p., 35 t. Rakonczay Zoltán et. al (1986) Szigetköztől az Őrségig A Nyugat-Dunántúl védett természeti értékei Mezőgazda Kiadó p. 272. Rakonczay Zoltán Szigetköztől az Őrségig : A Nyugat-Dunántúl természeti értékei 1996 [1-100] Ramsar Convention Bureau (1997): The Ramsar Convention Manual: a Guide to the Convention on Wtlands (Ramsar, Iran, 1971). 2nd edition. Gland, Switzerland. Rapaics Raymund Magyar kertek: a kertművészet Magyarországon Budapest, 1940 Raumplanung Burgenland 1994/1. Reischl, G. et al. (2011): Jelentés a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság 2010. évi tevékenységéről. Fertő- Hanság Nemzeti Park, Sarród, p. 91. Reischl, G. et al. (2012): Jelentés a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság 2011. évi tevékenységéről. Fertő- Hanság Nemzeti Park, Sarród, p. 105. Results of surveys of tourists and locals in the Austrian part of the Neusiedler See / Fertő region in the framework of the MAB Projekt Redesigning the Biosphere Reserve Neusiedler See 2006 and the OMAA Project Landschaftsforschung auf ungarischer und österreichischer Seite des Neusiedler Sees 2007/08. Révai Lexikon, 1913 (p. 440) ROBBERECHTS, Geert (szerk.) The Eszterháza Opera House Past and Future 2006 International Opera Foundation Eszterháza, Royal Library of Belgium Rostás Péter "Was ihn Euch widrig macht, macht mir ihn wert!"a fertődi Esterházy-kastély restaurálása és enteriőrjeinek reprodukciói Budapesten és Bécsben a 19. század végén Szentesi Edit-Mentényi Klára-Simon Anna/szerk./ In: Dávid Ferenc kötet- Kő kövön/ Stein auf Stein Vince Kiadó (2013) D. F. 73. születésnapjára, II. kötet, 231.o. Rozványiné Tombor Ilona (1961.) Néhány szó kastély-műemlékeinkről In: Műemlékvédelem V. évfolyam, 3. szám: 184-185. p. l. még: 258., 309. p. Rozsonits Géza Fertőszentmiklós rövid története és látnivalói. Fertőszentmiklós, 1992. RUDOLF trónörökös (szerk.): Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben Magyarország IV. köt. 1896, Budapest Ruff Andor: Moson megyei és környékbeli népregék, mesék és mondák. Mosonmagyaróvár, 1928. Ruppert, K.L., 1971. Zur Beurteilung der Erholungsfunktion siedlungsnaher Wälder. Mitteilungen der Hessischen Landesforstverwaltung Bd. 8, 142. 194

Ruszthy Zsolt Kisalföldi háztípusok Műemlékvédelem. 1974. 4. p. 224-240. RUSZTHY Zsolt Kisalföldi lakóháztípusok Műemlékvédelem VIII. 1974 /224-240/ Ružicka, M., Miklos, L., 1990. Basic premises and methods in landscape ecology planning and optimization. In: Zonneveld, I.S., Forman, R.T.T. eds., Changing landscape, an ecological perspective. Springer Verlag: 233 260. S. Lackovits Emőke A szentsarok a Fertő-menti magyar parasztszobában. Arrabona. 1994. p. 253-264. S. Lackovits Emőke A lakáskultúra a Fertő mentén 1. 1860-1930. Arrabona. 1975. p. 175-257. S. Lackovits Emőke A lakáskultúra a Fertő mentén 2. Változások a lakáskultúrában 1920-30-tól 1970-ig. Arrabona. 1977-1978. p. 279-295. S. LACKOVITS Emőke A lakáskultúra a Fertő mentén II. rész. 1977-78 Arrabona 19-20. S. LACKOVITS Emőke A lakáskultúra a Fertő mentén. I. rész. 1975 Arrabona. 17. Sallay Marianna A fertődi Eszterházy-kastély 1959 Scheiber, R. M., 2007. UNESCO Welterbe: Ausdruck eines neuen Kultur und Naturverständnisses: Eine Untersuchung der landwirtschaftlichen Nutzung an den Beispielen der Kulturlandschaften Fertö Neusiedler See und Wachau. Diplomarbeit Universität für Bodenkultur, Wien. Schiefermeyer, V., 1989. Die Umwelt des Neusiedler Sees und seiner Randgebiete. Umwelt Burgenland Nr. 17, Amt der Burgenländischen Landesregierung (ed.), Eisenstadt. Schlag, G., 1981. Landwirtschaft und Landwirtschaftspolitik im Burgenland vom 1. Weltkrieg bis zur Weltwirtschaftskrise. In: Burgenländische Forschungen 70/1981. Schloss Halbturn: http://www.schlosshalbturn.com/, 10.2.2012. Schlüter, H., Weber, H., 2000/2003. Map of the Natural Vegetation of Europe. Scale 1 : 2 500 000. Münster, Landwirtschaftsverlag. Sedlmayr János (1982.): Utalás elpusztult homlokzati elemekre. In: Műemlékvédelem, VI. évfolyam, 4. szám: 263-275. p. Sedlmayr János (1987.) Új kínai ház a fertődi kastély parkjában In: Műemlékvédelem I. évfolyam, 2. szám: 109-113. p. Sedlmayr János: A hidegségi körtemplom helyreállítása. In: Magyar Műemlékvédelem. I. 245-252. p. Selmeczi Kovács Attila Egy Fertő melléki község hagyományos gazdálkodása a visszaemlékezések tükrében. Selmeczi Kovács Attila (szerk.) Lélek és élet: Ünnepi kötet S. Lackovits Emőke tiszteletére. Veszprém, 2006. p. 283-290. Selmeczi Kovács Attila Képek egy Fertő melléki község egykori életéből: Adatok Fertőendréd hagyományos gazdálkodásához. Soproni Szemle. 1977. 3. p. 256-262. Selmeczi Kovács Attila Munkaszervezet és technika az uradalmi aratásban: Adatok a Fertő melléki aratóbandák munkaeljárásaihoz. Ethnographia. 1976. 1-2. p. 174-182. Seppelt, R., Dormann, C. F., Eppnik, F. V., Lautenbach, S., Schmidt, S., 2011. A quantitative review of ecosystem service studies: approaches, shortcomings and the road ahead. Journal of Applied Ecology 48, 630 636. Simányi Frigyes Fertőszéplak faluképi rekonstrukciós terve. Ház és ember. 3. (1985) p. 135-153. Sisa József Kastélyépítészet és kastélykultúra Magyarországon: a historizmus kora Budapest, 2007 Somfai András: a GyMS megyei mellékúthálózat fejlesztése ( program ajánlat 2002.) Somfai László Haydn ünnepségek Fertődön 1960. 87-88. Somfai lászló Joseph Haydn és közönsége Szentesi Edit-Mentényi Klára-Simon Anna/szerk./ In: Dávid Ferenc kötet- Kő kövön/ Stein auf Stein Vince Kiadó (2013) D. F. 73. születésnapjára, II. kötet, 149.o. Sopron Tourist Info: Excursions around Sopron: http://www.soprontourist.info/en/leisure/excursions_around_sopron#in%20the%20wake%20of%20 Celts, 1.3.2012. 195

Sopron, Pannon, 1982 (p. 171) Sopron-Fertőd Statisztikai Kistérség, Agrárstruktúra és Vidékfejlesztési Program felülvizsgálata, Helyzetfeltárás, 2004. január Soproni Elek A kultúrsarok gondjai. Sopron, 1940. Soproni Szemle- interneten St. Martins Therme Lodge: http://www.stmartins.at/startseite.html, 10.2.2012. stadtland/avl & VATI KHT (2003): Budapest Fertő Neusiedlersee Kultúrtáj Világörökség Kezelési Terve. World Heritage Association Fertő, Világörökség Magyar Nemzeti Bizottság Titkársága, Bécs/Budapest/Eisenstadt/Fertőd, p. 159. Stanners, D., Bourdeau, P. (eds.), 1995. Europe s Environment The Dobríš Assessment. A Report of the European Environment Agency, Copenhagen, Denmark. Statistik Austria (ed.), 2011. Tourismus in Österreich 2010 Ergebnisse der Beherbergungsstatistik, Wien. URL: http://www.statistik.at/web_de/services/publikationen/13/index.html, 8.12.2011 Steiger, D., 1996. Burgenland. Geschichte, Kultur und Wirtschaft in Biographien. Landwirtschaft. Amt der Burgenländischen Landesregierung (ed.), Edition Rötzer, Eisenstadt. STESSEL J. Sobron és Moson vármegye történelmi fördrajzához,1900 Századok 34 Stirling János Magyar renszánsz kertművészet a VI-VII. században1996 Storno Miksa Néhány Sopron megyei régi templomról 1940. 17-26., 10 kép Storno Miksa: A fertőbozi "Gloriett". =1943. 280-282., 3 kép. Sulyok Kiss (2004): A magyarországi turizmus szezonalitása 2000-2004, Turizmus Bulletin /1. Sundseth, K. (2009): Natura 2000 in the Pannonian region. Office for Officinal Publications of the European Communities, Luxembourg, pp. 11. Supper, G. 1990. Der Landschaftswandel im Seewinkel. Diplomarbeit am Institut für Raumplanung und Agrarische Operationen an der Universität für Bodenkultur, Wien. Sütő, A., 2008. Issues of territorial brands in Hungarian lakeside destinations. Presentation on the first Workshop of the Research Network on Tourism, Regional Development and Public Policy, 2 4 April 2008 in Izmir, Turkey (Paper). URL: http://www.regional studies assoc.ac.uk/researchnetworks/ past/trdpp/apr08_papers/ Suto.pdf, 16.10.2010. Swanwick, C., 2002. Landscape Character Assessment Guidance for England and Scotland; The Countryside Agency and Scottish Natural Heritage. TEEB (ed.), 2010. TEEB The Economics of Ecosystems and Biodiversity for Local and Regional PolicyMakers. http://www.teebweb.org/forlocalandregionalpolicy/localandregionalpolicymakerschapterdrafts/ta bid/29433/default.aspx. Szabó Attila (szerk.) Mesélő Nagycenk. Nagycenki füzetek 8. Nagycenk, 2011. Szabó Attila (szerk.) Nagycenk: a magyar Mekka: válogatás a Soproni Szemle tanulmányaiból. Nagycenki füzetek 2. Nagycenk, 2008. Szabó Attila (szerk.) Születő hagyomány, élő kultúra. Nagycenki füzetek 9. Nagycenk, 2012. Szabó Attila (szerk.) Tett és példa: jubileumi kötet. Nagycenki füzetek 10. Nagycenk, 2013. SZABÓ Attila: Nagycenk : a magyar Mekka : válogatás a Soproni Szemle tanulmányaiból 2008 Nagycenk : Simon Péter Nagycenki füzetek 205 p : ill, Megjelenés:, 2008, Lelőhely: Kisfaludy Károly Megyei Könyvtár, Győr Szabó Leventéné Körmendy János Fertő-menti falvaink. Építésügyi Szemle. 33:10. p. 289-298. Szabolcs, I. & Várallyai, Gy. (1969): Talajviszonyok a Fertő tó környékén. MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet, Budapest, pp. 17-23. Szalai Lilla A tájfejlődés és településfejlődés kapcsolata Fertőd térségében 2001 (D 18.764) 1988 [1-100] 196

SZALAY Józsefné A Fertődi Építőipari Szövetkezet története: a céhes ipartól a vegyesvállalatig 1990 kézirat Szalmás Erik A fertődi kastély leírása 1858-ból. 1965. 179. SZÁNTÓ Antal: A nagycenki plébánia története, 2008 Nagycenk : Simon P. 57 p. : ill Nagycenki füzetek, Megjelenés:., 2008, Bibliogr.: p. 56. Lelőhely: Országos Széchényi Könyvtár Száz magyar falu könyvesháza Szefan Körner "Evviva il nostro Prence, she il mondo fa stupir!" Esteházy I. Miklós követsége II. József 1764.évi franfurti koronázásán: szertartástrend, ünnepségek, műtárgyvásárlások Szentesi Edit-Mentényi Klára-Simon Anna/szerk./ In: Dávid Ferenc kötet- Kő kövön/ Stein auf Stein Vince Kiadó (2013) D. F. 73. születésnapjára, II. kötet, 25 o. SZEKENDI Ferenc A Hanság és a Fertő lecsapolási kísérleteinek története Magyaróvár, 1938. 36 p. SZEMERÉDINÉ Farkas Katalin: Egy monográfia folytatására... avagy Hogyan látja Nagycenk történetének utolsó 20 évét (1980-2000) egy leendő művelődésszervező,2000 Szakdolgozat ; Eötvös József Főiskola (Baja)53 fol. : ill. ; 30 cm, Megjegyzések, Bibliogr. : fol. 50. és a jegyzetekben Nagycenk múltja és jelene : Lelőhely: Illyés Gyula Megyei Könyvtár, Szekszárd Szénássy Árpád: Feszty Adolf találmánya és az Esterházy-papírgyár. =1987. 69-73., 3 kép. Gloriett Szentesi Edit Eszterháza 18. századi leírásai Szentesi Edit-Mentényi Klára-Simon Anna/szerk./ In: Dávid Ferenc kötet- Kő kövön/ Stein auf Stein Vince Kiadó (2013) D. F. 73. születésnapjára, II. kötet. 165.o. Szentkuti Károly: Dr. Környei Attila nagycenki munkásságáról. =2000. 435-439. Szentmihályi Imre Történeti események tükröződése a Fertő vidéki néphagyományokban. Arrabona. 1974. p. 213-231. Szikra Éva (szerk.) Kertörökségünk- Történeti kertek Magyarországon Szikra Éva Magyar tájképi kertek Összeállította:Örsi Károly (társszerző: Kis József) in:tájképi kertek Magyarországon Állami Műemlékhelyreállítási és Restaurálási Központ H.n. /Budapest/ 1996. 5-6. p. Szita Szabolcs: A Fertő kiszáradásának építészeti emléke 1872/73-ból. =1968. 70-72., 3 kép. Tárczy-Hornoch Antal: A Nagycenk melletti geofizikai obszervatórium. =1962. 193-206., 15 ábra. Természetvédelem a szőlőtermesztés ökologizálásán keresztül Termorshuizen, J.W., Opdam, P., 2009. Landscape services as a bridge between landscape ecology and sustainable development. Landscape Ecology 24, 1037 1052. Thier László: Széchenyi-emlékek. =1939. 309-315. Tichy, L., 1999. Predictive modeling of the potential natural vegetation pattern in the Podyji National Park, Czech Republic. Folia Geobotanica 34, 243 252. T.A.I. Tourismuswirtschaft.Austria.International: Pannonische Erfolgsstory als Role Model : http://www.touristaustria.at/index.php/en/austria/travel destinationsaustria/2744 pannonischeerfolgsstory als role model, 28.2.2012. Tilkovszky Lóránt: Széchenyi István fertőbozi fürdője. =1960. 181-185. Timaffy László Történelmi mondák a Kisalföldről. Arrabona. 1976. p. 75-87. Tipity János Soproni kovácsoltvas-emlékek 1-4. [A 4. rész címe: Nagycenki és fertődi kovácsoltvas-emlékek.] 1984. 58-65., 1-8. kép; 144-151., 9-16. kép; 251-260., 17-25. kép.; 345-349., 26-29. kép. Tipity János: Soproni kovácsoltvas-emlékek. 1-4. [A 4. rész címe: Nagycenki és fertődi kovácsoltvas-emlékek.] =1984. 58-65., 1-8. kép; 144-151., 9-16. kép; 251-260., 17-25. kép.; 345-349., 26-29. kép. Tirászi Á., Ziener, K., Konkoly-Gyuró É., Brandenburg C., Puskás L. 2009. Landscape perception and functions in the Austro-Hungarian area of the Lake Neusiedler/Fertö. Poster presentation at the European IALE Congress. Symposium No 2. Landscape multifunctionality in the eye of the stakeholders. Salzburg, 11-15 July 2009. Tolnai, 1926 (p. 41.) Tóth Imre (szerk.) Magyarország legfontosabb arborétumai és botanikus kertjei Budapest, 2003 197

Tóth István (1971): Pusztuló műemlékek. A fertőrákosi mithraeum. In: Műemlékvédelem. V. évf. 4. sz. 235-238. p. illusztr. Tóth István (1971.): A fertőrákosi mithraeum újkori története. In: Műemlékvédelem, V. évfolyam, 4. szám: 235-238. p. Tóth István: A fertőrákosi Mithraeum. 1-2. =1971. 214-226., 1-6. kép; 322-334., 7-11. kép. [Fábján Lajos kiegészítése: 1972. 287.] Tourinform Tourinform offices: http://tourinform.hu/english/tourinform, 5.3.2012. Tuba, Z., Szerdahelyi, T., Engloner, A., Nagy, J. (2007): Botanika III. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. Turbuly Éva ism.: Bán János: Fertőrákos politikai, gazdasági, egyházi és kulturális története. =2000. 447-448. Turisztikai fejlesztések a Fertő/Neusiedlersee kultúrtáj, a Rábaköz és Hanság területein http://fhnp.nemzetipark.gov.hu/palyazatok-nydop-211e0920090011 Tüxen, R., 1956. Die heutige potentielle natürliche Vegetation als Gegenstand der Vegetationskartierung. Angew. Pflanzensoziol. (Stolzenau) 13, 5 42. Umlandverband Frankfurt (UVF) (Hrsg.), 2000. Landschaftsplan des Umlandverbandes Frankfurt, UNESCO (ed.), 1996. Biosphärenreservate: Sevilla Strategie und die Internationalen Leitlinien für das Weltnetz, Bundesamt für Naturschutz, Bonn. Ungarisches Tourismusamt Westtransdanubien: http://www.ungarntourismus.de/ungarnregionen/pannonien/westtransdanubien.html, 16.10.2010. URL: http://www.mulbo.de/download/bewert_soziooeko.pdf, 8.8.2009. VADÁSZI Erzsébet Magyar Versália 2007 Budapest : MÁG, cop. 2007 216, [6] p. : ill., főként színes ; Bibliogr.: p. [217-219.] Lelőhely: Országos Széchényi Könyvtár Vályi A. Magyarország leírása(1796) Buda van Eetvelde, V., Antrop, M.S., 2005. Landscape Character Assessment in Belgium: Balancing Natural and Cultural Properties. Gent, De Belgische Geografendagen, Deel II, 347 353. Entwicklungsschritte im Fertő Hanság. Das Besucherprogramm wird mit Fördermitteln erweitert. In: Nationalpark Zeitung Geschnatter 4/2011. Erfolgreiches erstes Jahr. Thermenausbau im Burgenland geplant (online standard, November 4th 2010): http://derstandard.at/1288659547046/erfolgreiches erstes Jahr Thermenausbau im Varga Gábor - Juhász Miklós: A nagycenki park ismertetése. =1966. 124-134., 7 kép. Varga Kálmán Esterházy Kastélymúzeum Fertőd (vezető) Műemlékek Állami Gondnoksága h. n. 2001. p. 16. Varga Kálmán: Mária Terézia Eszterházán.Műemlékek Állami Gondnoksága, h. n. /Budapest/, 2001. p.96. Varga Kálmán: Műemlékek Állami Gondnoksága hírei. A fertődi Esterházy-kastélyról, A kastélyok korhű berendezése program eredményei.= Műemléklap. Az országos Műemlékvédelmi Hivatal Tájékoztatója.V.1-2. (2001. január-február) 27.p. Varga László (2004.) Trilakk naturit bevonatrendszer a fertődi Esterházy-kastély díszudvari homlokzatán In: Műemlékvédelem LVIII. évfolyam, 4. szám: 267. p. Varjú Sándor Nagycenk gazdasági néprajza. Sopron - Nagycenk, 1988. Varjú Sándor: Adatok a cenki malmok életéből [1410-től]. =1966. 358-363., 3 kép. Városi Ágnes Olvasószemmel lövik le az ullant: A boszorkány elpusztítási módja a fertőendrédi néphitben. Korunk. 2005. 16:5. p. 57-61. Vasárnapi Újság- Forster Velladics Márta Apró, ámde érdekes adatok és Eszterháza Szentesi Edit-Mentényi Klára-Simon Anna/szerk./ In: Dávid Ferenc kötet- Kő kövön/ Stein auf Stein In: Dávid Ferenc kötet- Kő kövön/ Stein auf Stein Velladics Márta Egy apró, ámde érdekes adat Fertőd építéstörténetéhez 1996. 74-79., 1 kép. 198

Verburg, P.H., van de Steeg, J., Veldkamp, A., and Willemen, L., 2009. From land cover change to land function dynamics: A major challenge to improve land characterization. Journal of Environmental Management 90, 1327 1335. Világörökség Magyar Nemzeti Bizottsága Világörökség Magyar Nemzeti Bizottsága 2012. évi első ülése, Előadás a kiemelkedd Egyetemes Érték visszamenőleges meghatározás elkészítéséről, p. 5 24. Budapest, 2012. január 24. Virág Lajos (1962.): Beszámoló jelentés az Országos Műemléki Felügyelőség 1961. évi munkájáról. In: Műemlékvédelem, VI. évfolyam, 3. szám: 129-135. p. Virág Zsolt Győr-Moson-Sopron megye kastélyai és kúriái Magyar Kastélylexikon. 1 10. kötet Budapest, 2001 2009 Virág Zsolt Magyar kastélylexikon Víz Keretirányelv hazai megvalósítása - Vízgyűjtő- gazdálkodási Terv; 1-2 Rábca és a Fertő /közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság; 2010. április Vízgyűjtő- gazdálkodási Terv; 1-2 Rábca és a Fertő ÉDU-KÖVIZIG 2010. Vizy László: Bezerédj István emléke (A Fővárosi Bíróság épülete és a Feszty-képek). In:emlékkönyv Bezerédj István születésének 200. évfordulóján. Az 1996. május 4-én Fertőszentmiklóson elhangzott tudományos konferencia előadásai. Szerkesztette: Rozsonits Géza. Sopron. 1996. 97-100.p. emléke Vogelwarte/Madárvárta Neusiedler See - Hanság Vuerich, L. G., Poldini, L., Feoli, E., 2001. Model for the potential natural vegetation mapping of Friuli Venezia Giulia (NE Italy) and its application for a biogeographic classification of the region. Plant Biosystems 135, 319 335. Wallace, K.J., 2007. Classification of ecosystem services: problems and solutions. Biological Conservation 139, 235 246. Walz, U., Berger, A., 2004. Analyse der Auswirkungen des Landschaftswandels auf die Erholungseignung. In: Strobl, J, Blaschke, T und Greisebner, G. (Hrsg.): Angewandte Geoinformatik 2004, Beiträge zum 16. AGIT Symposium Salzburg 2004, S. 760 759, Heidelberg. URL: http://www2.ioer.de/recherche/pdf/2004_walz_berger_agit.pdf, 1.11.2009. Wascher, D.M. (ed.), 2005. European Landscape Character Areas Typologies, Cartography and Indicators for the Assessment of Sustainable Landscapes. Final Project Report as deliverable from the EU s Accompanying Measure project European Landscape Character Assessment Initiative (ELCAI), funded under the 5th Framework Programme on Energy, Environment and Sustainable Development (4.2.2.). Willemen, L., Hein, L., van Mensvoort, M.E.F., Verburg, P.H., 2010. Space for people, plants, and livestock? Quantifying interactions among multiple landscape functions in a Dutch rural region. Ecological Indicators 10, 62 73. Willner, W., Grabherr, G. (eds.), 2007. Die Wälder und Gebüsche Österreichs. Spektrum Akademischer Verlag, Elsevier. Wohlfarth, J., 1995. Weinbau im Burgenland. In: Landwirtschaft im Burgenland. Strukturen, Probleme, Perspektiven. Berger, A. & Lang, A. (eds.). Österreichischer Agrarverlag, Klosterneuburg. Wrbka T.; Renetzeder C.; Kuttner M.; Hermann A.; Brandendurg C.; Ziener K.; Allex B.; Liebl U.; Czachs C.; Konkoly-Gyuró É.; Tirászi Á.; Balázs P.; Bacsárdi V. 2012 Biodiversity and Ecosystem Services as scientific foundation for the sustainable implementation of the Redesigned Biosphere Reserve Neusiedler See ISBN 978-3-7001-7289-5 Wrbka, T., Erb, K.H., Schulz, N.B., Peterseil, J., Hahn, C.O., Haberl, H., 2004. Linking pattern and process in cultural landscapes. An empirical study based on spatially explicit indicators. Land Use Policy 21, 289 306. Wrbka, T., Szerencsits, E., Schmitzberger, I., Pühringer, M., 2000. Satkl_200 Karte der Wrbka, T., Zmelik, K., Grünweiss, M., Katalog of the Upper Austrian Museen. Linz 2009 Kulturhauptstadt Europas. Verlag Bibliothek der Provinz. 199

Wright, J., 2007. Ecological services to and from rangelands of the United States. Ecological Economics 64, 261 268. Wu, J., Loucks, O.L., 1995. From Balance of Nature to Hierarchical Patch Dynamics: A Paradigm Shift in Ecology. The Quarterly Review of Biology 70, 439 466. Wutschitz, C., 1995. Strukturen der burgenländischen Landwirtschaft. In: Landwirtschaft im Burgenland. Strukturen, Probleme, Perspektiven. Berger, A. & Lang, A. (eds.). Österreichischer Agrarverlag, Klosterneuburg. www.birdlife.org www.fertod.hu www.ferto-hansag.hu www.fertort.hu www.fertoszentmiklos.hu www.fertotaj.hu, www.fertorakositurista.hu www.fvsz.eu/index.php? page=oldal8id=44 www.geo.kvvm.hu/tir/ www.gysev.hu/portal/page www.historicgarden.net (Kollányi László szerkesztésében) www.iba.mme.hu www.jogtar.hu www.mme.hu www.mohosz.hu www.nagycenk.hu www.natura2000.eea.europa.eu www.natura2000.hu www.nebih.gov.hu www.ramsar.hu www.ramsar.org www.sarrod.hu www.sopronihegyseg.hu www.taegrt.hu www.termeszetvedelem.hu www.unesco.org www.vilagorokseg.hu/portal/helyszin.php?idt=20070131184230 www.vvt.gau.hu www.wigipedia.hu II. Országos Műemléki Konferencia : a történeti város és vidéke : Sopron, 2004. április 14-17. / [kiad. a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal és Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata], ca. 2005 Zádor Alfréd A Fertő táj múltja és jövője 1975. 321-337., 3 térk., 3 kép. Zádor Alfréd: A balfi gyógy- és ásványvíz hasznosítása. =1978. 40-53., 3 térk., 2 kép. [Fábján Lajos hozzászólása: 1979. 75.] Zádor Anna Az angolkert Magyarországon 200

Zampieri, M., Lionello, P., 2010. Simple statistical approach for computing land cover types and potential natural vegetation. Climate Research 41, 205 220. Zech, S., Korner, I., 2003. Welterbe Kulturlandschaft Fertő / Neusiedlersee: Managementplan. Wien: stadtland/avl. Zerbe, S., 1998. Potential natural vegetation: Validity and applicability in landscape planning and nature conservation. Applied Vegetation Science 1, 165 172. Ziener, K. 2005. Auf dem Weg zu einer regionalen und vorausschauenden Konfliktstrategie für Nationalparke und Biosphärenreservate: Sechs Regionen unter die Lupe genommen (Klagenfurter Geographische Schriften, Heft 25) Klagenfurt, 290 Seiten. Ziener, K., 2003. Das Konfliktfeld Erholungsnutzung Naturschutz in Nationalparken Zöldelületgazdálkodás- BCE Zweckverband Großraum Braunschweig (ed.), 2008a. Regionales Raumordnungsprogramm für den Großraum Braunschweig 2008. Beschreibende Darstellung, Braunschweig. URL: http://www.zgb.de/barrierefrei/misc/downloads/rrop2008_beschreibende Darstellung.pdf, 2.11.2009. Zweckverband Großraum Braunschweig (ed.), 2008b. Regionales Raumordnungsprogramm für den Großraum Braunschweig 2008 Begründung, Braunschweig. URL: http://www.zgb.de/barrierefrei/misc/downloads/rrop2008_begr%fcndung.pdf, 2.11.2009. 201

Előzetes jelentés KONZULTÁCIÓK, EGYEZTETÉSEK A MAD KÉSZÍTÉS IDŐSZAKÁBAN a Fertőtáj vö. helyszín - MAD és KET minőségbiztosítási csapat + facilitátor és a PESTTERV Kft, mint készítői Team munkatársai részvételével 2013. december 19-én a Vállalkozó hivatali helyiségében megtartott egyeztetéséről Az egyeztetésről a Vállalkozó emlékeztetőt készít, amelyez minden résztevőhöz eljuttat, ebben szerepelni fog a résztvevők listája is. A konzulensi körben mindenki jelen volt, illetve Nemes Gusztáv (mint konzulens és facilitátor) képviseletében Varga Ágnes (Rural Bt). A megbeszélés első szakaszában a Vállalkozó nevében Schuchmann Péter reagált konzulenseknek az ajánlattételi anyagukkal kapcsolatosan megfogalmazott véleményezésére. Megköszönte az értékes észrevételeket és javaslatokat, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy annak az anyagnak az átdolgozása értelemszerűen nem feladat, az észrevételeket és információkat a MAD és a KET készítése során veszik figyelembe. A továbbiakban szó esett a MAD készítése idején esedékes egyeztetések időpontjáról és lehetséges helyszíneiről. Az időpontokat 2014. január első és második harmadában határozták meg, a napra és órára vonatkozó pontosítás folyamatban van, illetve még további egyeztetések tárgya. A helyszínekre vonatkozóan számos lehetőség merült fel (a PESTTERV, illetve a helyszínen a NP sarródi központja, Soproni Egyetem, stb.). A kiválasztásuk ugyancsak további egyeztetés tárgya a facilitátorral együttműködve, a maximális részvétel elérését tekintve elsődleges célnak. A PESTTERV beszámolt a már megtett lépésekről, a folyamatban lévő munka előrehaladásáról: - Kiosztották a feladatot a pályázatukban megjelölttel azonos munkatársaik között; - Elkészült és átadták ez alkalommal egy bár még természetesen csak előzetes, de már nagyon egyrészletes TARTALOMJEGYZÉK, a munkamegosztásra vonatkozó jelölésekkel; - Térképlista készült, és a már összegyűjtött térképeket be is mutatták (Kollányi László), ezek között érdekes új színfolt (a tájkarakterek egyik bázis-meghatározó elemeként) a talajtípusok térképre-vitele; - Átfogó anyaggyűjtés keretében a helyszínre vonatkozó, vagy azzal összefüggő minden lehetséges adatot felkutatnak, amelynek érdekében több szervezettel működnek együtt (Világörökség Gondnokság - az Egyesület; Lechner Lajos tudásközpont, stb.); - a Fertős-hansági NP készíti az NP kezelési tervét (!) későbbi befejezési határidővel, az összehangolás komoly kihívásként jelentkezhet; - Ugyancsak elkészült az egyeztetésekre vonatkozó előzetes ütemterv (átadták); - bekérték az összes vonatkozó rendezési-szabályozási terveket (kérdés, mikorra fogják megkapni ) 202

Az alábbi kérdésekben szükséges, és ezért kérik a Megbízó a Forster Központ) intézkedését: - az osztrák partnerrel való kapcsolatfelvétel és kapcsolattartás terén, már január (!) hónapban; - a terület lehatárolása terén észlelt kisebb bizonytalanságok egyértelmű tisztázása (hrsz. azonosítással) ezt kérik mielőbb megküldeni; - a teljes terület Történeti Tájjá nyilvánításának lehetőségéről, szándékáról, esélyeiről és legfőképp időbeli kifutásáról kérnek információt; Koordinátori kérésre - bár a megbízás szerinti tartalomban így külön nem szerepel külön is számba veszik és bemutatják a KEÉ-t hordozó attribútumokat; - örömmel tudomásul veszik, hogy a dokumentum külalakjában a szerkesztés eltérhet a korábban rögzítettől (a tokaji mintával összhangban papír-takarékosabb lesz); - megvizsgálják, hogy van-e védelemmel le nem fedett terület (a Vötv. módosítást is tekintetbe véve); Konkoly Gyúró Éva tájékoztatta a jelenlévőket, hogy egy közelmúltban tartott szakmai egyeztetés keretében tudására jutott, hogy a legmagasabb kormányzati vezetés szintjén előkészületben van a Fertőtáj és Nagycenk területre, mint kiemelt fejlesztési területre vonatkozó kormányzati döntés; amely döntés előkészítőinek sajnos nem volt tudomásuk a kezelési terv készítéséről Ennek kapcsán (is) megemlítette a PESTTERV, hogy bekérték a NP 2014-2020 időszakra készülő/készített projekt-tervezeteinek listáját, ami bizonyára összefüggésben lehet az előző fejlesztési szándékkal. Az egyeztetésben résztvevők egybehangzó álláspontja, hogy a fejlesztésben rejlő lehetőségeket ki kell használni a terület egészét illetően a közvetlen fejlesztési célok mellett a megőrzési, és nem utolsó sorban a rehabilitációs célok és feladatok megvalósítására is. Az időzítés ugyanakkor komoly kihívást jelent, hiszen a kezelési terv megjelenésekor a fejlesztési programok/projektek várhatóan már el lesznek döntve, ezért egyeztetések mielőbbi lefolytatása szükséges, elsősorban pl. Firtl Mátyással, mint illetékes képviselővel. Tájékozódni szükséges a tervezett fejlesztési lehetőségek (pl. turizmus területén) megalapozására a Győri Egyetemen és esetleg más műhelyekben a közelmúltban készített vagy akár jelenleg készülő anyagokra vonatkozóan is. Különlegesen fontosak lehetnek az önkormányzatokkal lefolytatott munkaközi egyeztetések is (lásd: települések vízparti ambíciói!)! Sopron megyei város sajátos, sajátosan fontos helyzetét feltétlenül figyelembe kell venni. Néhány további részletkérdés is felmerült: pl. a veszélyeztetettségnél a tó vízszintjének garantálása, a vízgazdálkodás különleges fontossága; a klímaváltozás lehetséges hatásai, illetve hogy mindezeket csak világörökségi területnél jelentősen tágabb összefüggésekben lehet vizsgálni és kezelni. A helyszín tudósainak lehető legszélesebb körű bevonása (egyetemeken keresztül pl.); annak célzott megfogalmazása az egyes egyeztetésekre, hogy ez az egész kezelési terv miért (lehet) jó, azaz az adott körben milyen előnye származhat belőle az érintetteknek? Budapest, 2014. december 19. Fejérdy Tamás koordinátor 203

ELŐREHALADÁS JELENTÉS (2013. december 19-2014. január 10) 1. A tervezői, szakértői munka előrehaladása 1.1. A szakértők közreműködésével elkészültek részfejezeteik tartalmi vázlatai (a fő tématerületek vonatkozásában) valamint a téma feldolgozásához felhasznált, illetve feldolgozni tervezett irodalmak (források) jegyzéke. (Mellékelve a jelentéshez.) 1.2. Elkészültek az első fejezetek (részanyagok) munkaközi formában vízgazdálkodás és közlekedés vonatkozásában, amelyek további szerkesztett formában a MAD részét fogják képezni. 1.3. A konzorcium tagjai és a szakértők közötti konzultációk folyamatosak, 2014. január 8-án megtörtént a műemlékvédelmi és építészeti örökségvédelmi területen dolgozó szakértők és tervezők munkaegyeztető megbeszélése. 1.3. Folyamatban vannak azok a megbeszélések, amelyek a MAD elkészítését szolgálják. 2014. január 10-én Nagycenken, 2014. január 14-én pedig Fertődön (mindkét helyszínen a kastélyban) kerül sor elsősorban műemlékvédelmi kérdésekben egyeztetésre. 1.4. Győrben az Állami Főépítészi Irodán folyamatban van (és január 17-ig befejeződik) a hatályos településrendezési (szerkezeti és szabályozási) tervek MAD megalapozása érdekében történő feldolgozásai. 2. Az egyeztetések, a tervezést segítő megállapodások előrehaladása 2.1. Megállapodás született a tervezői konzorcium és a Fertő Hanság Nemzeti Park Igazgatóság között az együttműködés kereteiről (részletes feladatterv alapján) 1.2. Megállapodás született a Nemzeti Örökségvédelmi Központ és a tervező konzorcium között a Központ szakértőinek (Szabadics Anita és Máté Zsuzsanna) személyes közreműködéséről a kezelési terv megalapozásában és kidolgozásában. 2.3. Megtörtént a kapcsolatfelvétel a térség országgyűlési képviselőjével Firtl Mátyás úrral a térségben párhuzamosan folyó tervezések összehangolása érdekében. Ennek eredményeként: A 2014. január 13-17 közötti héten Sopronban személyes egyeztetésre kerül sor Firtl Mátyás képviselő úrral és az Ő szervezésében Dr. Fodor Tamás polgármester úrral valamint a kistérség képviselőjével. Közösen kerül meghatározásra a világörökségi területen érintett települési önkormányzatokkal, polgármesterekkel való kapcsolatfelvétel és kapcsolattartás módja. (Az egyeztetések - a korábban tervezettől eltérően - Sopronban a városházán kerülnek sorra.) Az első egyeztetési (tájékoztató) kör előre láthatóan 2014.január 20-24 között kerül megrendezésre délelőtt az önkormányzatok, délután a szakmai és a civil szféra részvételével. Budapest, 2014. január 10. Összeállította: Schuchmann Péter 204

205

1. A tervezői, szakértői munka előrehaladása ELŐREHALADÁS JELENTÉS (2014 január 10-2014.január 30) 1.1. 2014. január 27-re elkészültek a helyzetfeltáró, helyzetértékelő munkarészek tervezői, szakértői változatai, azok felhasználásával megkezdődött a MAD dokumentáció szerkesztése 1.2. A Fertő Hanság Nemzeti Park Igazgatóság adatszolgáltatása beépült a MAD tervezetébe 1.3. Megkezdődött az ICOMOS-IUCN tanácsadó misszió jelentésének feldolgozása a MAD dokumentációba való felhasználás érdekében (Taschner Tamás által megküldött dokumentum figyelembevételével). 1.4. A tervező 2014. január 31-én a Forster Központ által delegált szakértőknek megküldi a MAD dokumentum munkaközi, első tervezői változatát annak érdekében, hogy megkezdődhessen annak értékelése. 2. Az egyeztetések, a tervezést segítő megállapodások előrehaladása 2.1. 2014. január 23-án délelőtt Sopron megyei jogú város polgármesteri hivatalában sor került a települési önkormányzatokkal való első egyeztetésre a helyi önkormányzatok, a Forster Központ által delegált szakértők és a tervezők részvételével. 2.2. 2014. január 23-án délután Sopron megyei jogú város polgármesteri hivatal kistermében sor került a térségi társadalom civil szervezeteivel és vállalkozóval való első találkozóra a meghívottak, a Forster Központ által delegált szakértők és a tervezők részvételével. 2.3. Mindkét egyeztetés emlékeztetője elkészült és 2014. január 30-án e-mailen megküldésre került mindazok számára akik meghívást kaptak a rendezvényekre, illetve akik részt vettek az egyeztetéseken. 2.4. Kapcsolatfelvétel és egyeztetés történt az EDUVIZIG képviselőivel (Pannonhalmi Miklós szakértővel és Sütheő László műszaki igazgató helyettessel) a VIZIG által a Fertő tóra (és térségére) készülő vízgazdálkodási stratégia és a világörökségi kezelési terv közötti kapcsolat és összhang biztosítása érdekében. (Az EDUVIZIG 2014. január 30-án megküldte Fertő tó Stratégia tanulmány rövid összefoglalóját és a határvizekre vonatkozó magyar-osztrák Egyezményt, amely felhasználásra kerül a MAD kidolgozása során) A tervek összehangolására a KET készítése szakaszában kerül majd sor. Budapest, 2014. január 31. Összeállította: Schuchmann Péter 206

207

208

209

EMLÉKEZTETŐ FERTŐ KULTÚRTÁJ VILÁGÖRÖKSÉGI HELYSZÍN KEZELÉSI TERV /MEGALAPOZÓ DOKUMENTÁCIÓ/ TÁJÉKOZTATÓ, EGYEZTETŐ TÁRGYALÁS TELEPÜLÉSI POLGÁRMESTERI TANÁCSKOZÁSÁRÓL Sopron MJV, Városháza tanácsterme, 2014-01-23. (10.00 12.20) Meghívót kaptak: a világörökségi helyszínen és védőövezetében érintett települések (Sopron, Fertőrákos, Nagycenk, Fertőboz, Hidegség, Fertőhomok Hegykő, Fertőszéplak, Fertőd és Sarród) polgármesterei, Firtl Mátyás, a térség országgyűlési képviselője, a kezelési tervet készíttető Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ által felkért szakértők, a minőségbiztosítást végző team tagjai, a Fertőtáj Világörökség Magyar Tanácsa Egyesület titkára (szóbeli meghívással) valamint a tervezői konzorcium képviselői. Jelen voltak: a mellékelt jelenléti ív szerint Az egyeztetés céljai: A térségben érintett polgármesterek tájékoztatása o a világörökségi kezelési terv világörökségi törvény által meghatározott céljairól, a vonatkozó kormányrendelet által elvárt tartalmáról, o a tervet készíttető Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ szakértői köréről és a tervet készítő tervezői konzorcium összetételéről, a kapcsolatfelvétel és a kapcsolattartás módjáról, o az új kezelési terv kidolgozási és egyeztetési szakaszairól, azok időbeli ütemezéséről. A települési önkormányzatok világörökségi védelemmel is összefüggő terveinek, a helyi szereplők érdekeinek, világörökségi védelemhez kapcsolódó törekvéseinek feltárása, megismerése. A világörökségi kezelési terv kidolgozásával párhuzamosan folyó, - a 2014-2020 közötti időszak terveit, programjait Győr Sopron Moson megyében, a megye térségeiben, illetve Sopron megyei jogú városban meghatározó területfejlesztési tervezéssel való összhang biztosításának előkészítése. Dr. Fodor Tamás, Sopron Város Polgármestere köszöntötte a megjelenteket a körzet Országgyűlési Képviselőjét, a Fertő menti települések Polgármestereit, a Forster Intézet Képviselőit, a Tervező Konzorcium Képviselőit és Szakértőit - és átadta a szót Firtl Mátyásnak, a körzet országgyűlési képviselőjének. 210

Firtl Mátyás, Országgyűlési Képviselő megnyitotta a tanácskozást. Megnyitójában hangsúlyozta a Fertő kultúrtáj, illetve a kultúrtájra készülő kezelési terv jelentőségét, hivatkozva a 2013. évi nyári Fertődi kihelyezett kormányülésre. A Kormány szándékaival egybeesik a Fertő térség fejlesztése, különösen a természeti táji kulturális adottságainak megfelelő idegenforgalmi fejlesztése. Külön említi Balf, Nagycenk és a Fertőpart fejlesztését, valamint kormányzati program szinten is előirányzott anyagi lehetőségeket, illetve a védelmi előírások által korlátozott települések sajátos helyzetét. Dr. Fodor Tamás Sopron város és környékének legfontosabb fejlesztési célkitűzéseiről, a 2014-20-as tervezési időszak fókuszpontjairól beszélt, vetítettképes előadásának keretében. A soproni településfejlesztési koncepción és integrált városfejlesztési stratégián alapuló, fő hangsúlyokat, Sopron környékének vonatkozásában: Turizmusfejlesztés/Vizitelep, vitorlásközpont; Barlangszínház; Pán-Európai Fesztivál központ, Balfi rehabilitációs és rekreációs központ; Fertődi zenei képzési központ; Műszaki infrastruktúra fejlesztés/útépítések. Az ismertető előadás legfontosabb elemeit az alábbi képek illusztrálják: A TFK alapja, az EU tematikus célkitűzései Prioritás lista Turizmusfejlesztés/rekreációs-rehabilitációs központ Turizmusfejlesztés/Fertő Vizitelep 211

Pán-EU -Fesztivál központ Infrastrukturális fejlesztések/m85, kerékpárút Nemes Gusztáv a munka Forster által felkért facilitátora - a bemutatkozik és ismerteti a tanácskozás további tervezett, menetrendjét. Tervezési folyamatoknál gyakran elsikkad a társadalmi egyeztetési folyamat, és a helyi szereplők többsége csak akkor találkozik a tervvel, szabályozással, amikor kifüggesztésre kerül, vagy amikor már nem lehet rajta változtatni. Ennek általában három következménye van: 1. a helyiek érdekei, törekvései nincsenek kimaradhatnak a tervből 2. még ha benne is vannak, a helyiek nem érzik a magukénak a tervet, felülről rakták rájuk; 3. Nagyon kevés valósul meg abból, amit a tervező elképzelt, mert a terveket végső soron a helyi emberek, közösségek valósítják meg. A Forster központ arra törekszik, hogy ez most ne így legyen. Ennek érdekében: 1. Nagyon nagy körültekintéssel választotta ki a tervezőt 2. Felállított egy minőségbiztosítási csapatot, amiben szakértők kísérik figyelemmel a tervezés folyamatát, folyamatosan segítve és ellenőrizve a tervező munkáját. 3. Az egyik szakértő feladata, hogy figyelemmel kísérje és aktívan segítse a társadalmi egyeztetési folyamatot és elérje, hogy a tervezés a lehető legnagyobb nyilvánosság mellett tudjon lezajlani. A társadalmi egyeztetés folyamata, céljai: 1. Szeretnénk bevonni az önkormányzatokat, a vállalkozókat, a civil szervezeteket, gyakorlatilag minden olyan fontos szereplőt, akinek az életére, gazdasági lehetőségeire jelentős befolyással lehet a tervezési folyamat és annak végeredménye. 2. Szeretnénk teret biztosítani arra, hogy a tervben megjelenhessenek a helyi igények, elképzelések, természetesen az örökségvédelmi szempontok figyelembevételével. 3. Szeretnénk érintkezési felületet biztosítani ahhoz, hogy a tervező és a helyi szereplők találkozzanak, beszélgessenek, hogy minél több értékes információ eljusson a tervezőhöz. 4. A tervezési folyamat elindíthatja a társadalmi párbeszédet különböző szereplők, szektorok között és segíthet az esetleges konfliktusok érdekellentétek megoldásában, kommunikáció hiányából adódó problémák megoldásában. Ezért vagyunk most itt, a települési vezetőkkel, majd délután civilekkel, vállalkozókkal találkozunk, és az egész tervezési folyamat során 6-8 ilyen és ehhez hasonló egyeztetést kezdeményezünk. A fórumokról mindig részletes emlékeztető vagy jegyzőkönyv készül, amit minden résztvevő megkap. A jelenlévőktől őszinteséget, támogatást, pozitív fogadtatást és hozzáállást várunk és azt is, hogy vigyék el a tervezési folyamat hírét minél több helyre, segítsenek megtalálni, bekapcsolni azokat a szereplőket is akik most még nincsenek itt. Világörökség kezelés kereteinek bemutatása (Különböző szereplők pl.: Gondnokság, Programiroda szerepe; Miben segít a Világörökség státusz, miben nem; stb.) Kezelési terv bemutatása (Terv célja; Hatása a területre -mit várhatunk tőle, mit nem-; Tartalma; stb.) 212

Tervkészítés folyamata (Milyen lépésekben készül el a terv; Kik vesznek részt benne; Társadalmi egyeztetések szerepe; Résztvevők hogyan tudnak kapcsolódni a folyamathoz; stb.) Az információátadás mellett fontosnak tartjuk, hogy a résztvevők azzal a tapasztalattal távozzanak, hogy érdemben tudtak hozzászólni a témához, részt venni a tervkészítésben érdemes akkor is eljönniük, mikor már konkrét szakmai anyagok megvitatása zajlik. Ezért javasoljuk, hogy minden alkalommal legalább 1-1, a résztvevők és a Tervező számára is releváns kérdéskör kerüljön megvitatásra. Dr. Konkolyné-Gyúró Éva szavai a programról a Forster központ távollétében Dr Fejérdy Tamás képviseletében megalapozó jellgű előadást tart a kultúrtáj kategória és világörökségi védettség jelentőségéről a térségben, - hivatkozva a Fertő Világörökségi Egyesület 2013. évi nagycenki évzáró évértékelő ülésén elhangzottakra is. Előadásában részletesen kitért az alábbiakra: - melyek a legfontosabb előzmények, mi vezetett a mai napig? - világörökséghez kötődő pozitív és negatív érzelmek a világörökségből, a védettségből származó előnyökre, az identitás formálásra, a büszkeségre kellene helyezni a hangsúlyt, - lehetőség egy jobb kommunikációra a települések, a városok és a falvak között - jelentősége az identitásformálásban, a vidékfejlesztésben amely valójában területfejlesztés, a város és vidékének egységes szemléletű fejlesztése (Erdei Ferencre hivatkozva) - az európai tájegyezmény alapján a kultúrtáj fogalmának ismertetése, a védett kultúrtáj jelentőségének megközelítése, tudatosítása - a kezelési terv egy akcióterv, cselekvési terv, amely a rendezési tervekkel is összefügg - ismerteti a tervezés ütemezését és kéri a jelenlévők támogatását a tervezéshez. Nemes Gusztáv felkéri a megjelenteket, hogy 1-1 mondatban mutatkozzanak be, és felvezető jelleggel ismertessék, miért tartják fontosnak, mit várnak a mai tanácskozástól. A települések Polgármesterei néhány mondatban eleget tettek a kérésnek (téma felvetéseiket az emlékeztető utolsó blokkja foglalja össze, együtt a részletes észrevételekkel), majd a tervezői szakértői csapat megjelent tagjai is bemutatkoztak 1-1 mondatban. Schuchmann Péter a PESTTERV Kft, Corvinus Egyetem alkotta tervező konzorcium képviseletében vetítettképes előadást tart, a tervezés menetéről és tartalmáról. Előadásában kitért a terv két főfejezetének a megalapozó dokumentációnak (MAD) és a kezelési tervnek a (KET) jogszabályilag előírt tartalmára, elkészítési és egyeztetési folyamatára, valamint a KET kormányrendelettel való elfogadásából eredő lehetőségekre és kötelezettségekre. AZ ELŐADÁS KIVONATÁT, LEGFONTOSABB DIÁIT AZ EMLÉKEZTETŐ MELLÉKLETE TARTALMAZZA! Felkérte a jelenlévőket, elsősorban a Fertő menti települések Polgármestereit, hogy szóljanak hozzá és hozzászólásukban térjenek ki a védettséggel összefüggő települési előnyök, lehetőségek ismertetésére, de ne hallgassák el problémáikat, a védettségből eredő konfliktusok ismertetését sem. 213

Nemes Gusztáv megköszönte a felvezető előadásokat és átadta a szót a polgármestereknek. Kóbor Attila, Fertőszéplak polgármestere: - egyetért a turizmus megcélzásával - meglévő, mostani erőforrásokat fel kell használni - világörökség és NP olyan mintha elbeszélnének egymás mellett - osztrák együttműködés nem működik - fontos a bioszféra fennmaradása, de ez sok pénzbe kerül, támogatást nem remélhetnek rá, a területnek kell kigazdálkodni turizmusból lehet (ez az osztrák oldalon erős) - Világörökségi Egyesületbe be kell vonni a NP képviselőit és a közszolgáltatók képviselőit - helyi döntések helyben szülessenek, - a tervtanács lehetne helyben? Szigeti István, Hegykő polgármestere: települések egy része ketté van vágva a NP határ által harcoltak a világörökségi címért, azt meg is kapták épületekre vonatkozó szabályokat meg kellene alkotni legyenek a KET-ben az építészetre vonatkozó szabályozások is Nemes Gusztáv: összegzi a fő pontokat, amelyek eddig előjöttek: Világörökségi Tervtanács és NP közötti együttműködés elősegítése Osztrák oldallal történő együttműködés erősítése helyi döntés legyen a helyi dolgokat illetően Világörökségi terület, NP területének lehatárolási kérdései Épületekkel, építészettel kapcsolatos kérdések felvetése Horváth Attila Fertőhomok polgármestere a nemzeti parki védettséget követően egy plusszt adott a világörökségi védettség, ebben jelentős szerepe van a Világörökségi Egyesületnek Fertő tóval kapcsolatos rendezés eredményei és problémái Baltigh Márta, Fertőrákos polgármestere: Felhívja a figyelmet a jól működő Világörökségi Egyesületre, vonják be őket az előzetes tervekbe Kocsis Ferenc, Fertőd polgármestere: itt a települések egy cipőben járnak, a térség zászlóshajója Sopron, tervtanács Győrben van, pedig helyben kellene hozni a döntéseket az egyesületi munkát szintén jónak és fontosnak tartja Eszterháza, kastély környezetének beépítési problémái, az elkerülő út kérdése településszerkezeti probléma szálláshelyek, üdülési szerepe, nem kidolgozott, ez a mostani KET hatással lehet erre megújuló energia témaköre, napenergia hasznosítás, szélkerék telepítés lehetősége? Csorna János, Nagycenk polgármestere: o 6 fenntartó érdekelt a nagycenki fő idegenforgalmi létesítményekben (Kastély: múzeum, hotel, lovarda; hársfasor, Széchenyi Kripta, Múzeumvasút) o jó lenne, hogy akik Sopronba és Fertődre mennek azok eljutnának Nagycenkre is, és viszont 214

o megkeresésére a Nemzetgazdasági Terv. Hivatal már készített egy Széchényi Holding létrehozásáról tervet ezt át is tudja adni o további információk átadására is fontosak a további személyes találkozók. Taschner Tamás, Világörökségi Egyesület titkára o KET érvényesítésében és megvalósításában kiemelkedő szerepet kapnak o Kérdések: Mi az a többlet, amit a világörökség ad az önök településének? Milyen korlátokat jelent? Hogy lehet jobban együttműködni? Firtl Mátyás, Ogy. Képviselő: o Ezen a fórumon is szóvá kell tenni, hogy elveszik Fertőd sportpályáját (állami) megoldást igénylő probléma! o 8526-os út problémája: az út állapota és szennyezés: természet- és környezetvédelmi probléma! o Körültekintően kell meghatározni az M85-ös tervezett gyorsforgalmi út Fertő térségi kapcsolódási pontjait is o hogyan lehet egy település életképes, ami agyon van szabályozva, hisz a szabályozások miatt képtelenség bármit odavinni, ami a falu gazdaságát éltetné? Szigethi István Hegykő: koncentráljunk a fejlesztési lehetőségekre, a turizmusfejlesztésre, - a fő irány az élni és élni hagyni legyen megszenvedték a korlátozásokat, a jövőben ezekkel kapcsolatban kicsit körültekintőbbnek kellene lenni hegykői zöldségtermelő területeket elvitte a NP, ezzel egy helyi termelési hagyomány és megélhetési lehetőség szűnt meg, Hegykő egy része most is a világörökség része, a többi nem véletlenül nem az, de nem is kell, hogy az legyen, akkor arra is kiterjednének a korlátozások, - a védettség ne legyen kiterjesztve Fertő tó megközelíthetőségét kellene rendezni (nagyobb mértékben lehetővé tenni) a településről, Szeretné, ha ránézhetnének a tervre és véleményezhetnék mielőtt véglegesítik. Hová lehet elküldeni a véleményeket? Baltigh Márta, Fertőrákos: szoros határidőket látva mikor és hogyan tudnak véleményt mondani az anyagról? Válasz: jelenleg a helyzetelemzés zajlik, márciusban lesznek településenkénti egyeztetések. Sajnálatos, hogy 3 település (Sarród, Fertőboz, Hidegség) képviselője nincs jelen, de velük is szükséges az egyeztetés. Horváth Attila polgármester fertő tavi vízhasználat konfliktusai, a települések hátrányos helyzete,- a kotort fertői (nádas-) csatornákat lehessen intenzívebben csónakkal használni, ez a csatornák fenntartásához is hozzájárulna NATURA 2000 területek erős korlátozásai további hátrányokat okoznak,- a szélkerék telepítés korlátozása. Kocsis Ferenc, Fertőd: Eszterházy kastély további sorsának ügye: a focipálya terület felhasználása, a szállodaépítések és a kastély látványvédelme, a kastély főkapuja előtt közvetlenül elhaladó út kérdése megoldást kíván, elkerülőút Fertőszentmiklós felé szélkerekek a világörökség területén? Csökkentett magassággal való telepítés lehetősége? Kóbor Attila, Fertőszéplak polgármestere: 8626-os út problémája az egész Fertő parti úton súlyos 215

Javaslata: a tervezőknek küldjék el a saját stratégiájukat, terveiket a polgármesterek, hogy azok ismeretében lehessen tovább tervezni! Körmendy János, Forster Intézet, kulturális örökségvédelmi konzulens: A tervtanács visszahozatalának lehetősége Fertődre, ennek pozitív hatásaival (megjelenés!) Fertőboz: kerékpárút a járdán megy, - balesetveszélyes! Településeknek egymásra épülő élménysort kellene nyújtaniuk (pl. a volt Széchenyi birtok települései: Fertőboz - Nagycenk Hidegség). Schuchmann Péter, tervező: Szakértői lezárás után a MAD-ot az önkormányzatok meg fogják kapni és a tervezők várják a visszaigazolást Nemcsak a tények, hanem a hangsúlyok is fontosak a KET készítés során, azok helyben derülnek ki. MAD-ot követi a KET kidolgozása, ennek során figyelembe kell venni a helyi kéréseket és jogos igényeket. Natura2000-be nincs beleszólásuk, csak a problémát tudják felvetni. A következő személyes találkozásig írásban is szívesen veszik, várják a települések jelzéseit. 216

EMLÉKEZTETŐ A Fertő/Neusiedlersee kultúrtáj világörökségi helyszínre és védőövezetére vonatkozó új kezelési terv készítése tárgyában 2014. január 23-án délután Sopron megyei jogú város Polgármesteri Hivatala kistermében tartott tájékoztatóról és munkaindító egyeztetésről. Meghívót kaptak: a világörökségi helyszínen és védőövezetében érintett települések civil szervezeteinek képviselői, helyi vállalkozók és a helyi társadalmak véleményformáló személyiségei (az emlékeztető 1. számú mellékletében mellékelt címlista szerint), a kezelési tervet készíttető Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ által felkért szakértői, a minőségbiztosítást végző team tagjai, a Fertőtáj Világörökség Magyar Tanácsa Egyesület titkára (szóbeli meghívás) valamint a tervezői konzorcium képviselői. Jelen voltak: a mellékelt jelenléti ív szerint Az egyeztetés céljai voltak: A térségben érintett civil szervezetek, a világörökségi védelemhez is kapcsolódó helyi vállalkozók, valamint a meghatározó véleményformáló személyiségek tájékoztatása: o az új világörökségi kezelési terv 2011-ben elfogadott világörökségi törvény szerint meghatározott céljairól, elvárt tartalmáról, o a tervet készíttető Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ szakértői kör illetve a tervet készítő tervezői konzorcium összetételéről, a kapcsolatfelvétel és a kapcsolattartás módjáról, o az új kezelési terv kidolgozása és egyeztetése szakaszairól, azok tervezett időbeli ütemezéséről. A helyi szereplők érdekeinek, világörökségi védelemhez kapcsolódó törekvéseinek feltárása, megismerése. x x x A tájékoztató és egyeztetés résztvevőit dr. Nemes Gusztáv az új világörökségi kezelési tervet készíttető Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ által felkért szakértő, a minőségbiztosítást végző team tagja, facilitátor köszöntötte. (A szakértői teamban dr. Nemes Gusztáv feladata, hogy figyelemmel kísérve és aktívan segítve a társadalmi egyeztetési folyamatot elérje, hogy a tervezés a lehető legnagyobb nyilvánosság mellett tudjon lezajlani.) dr. Nemes Gusztáv elmondta, hogy a tervezési folyamatoknál gyakran elsikkad a társadalmi egyeztetés és a helyi szereplők többsége csak akkor találkozik a tervvel, szabályozással, amikor kifüggesztésre kerül, vagy amikor már nem lehet rajta változtatni. Ennek általában három következménye van: A helyiek érdekei, törekvései kimaradhatnak a tervből, de ha benne is vannak, a helyiek nem érzik a magukénak azt a tervet, amit felülről rakták rájuk. Ennek következtében nagyon kevés valósul meg abból, amit a tervező elképzelt, mert a terveket végső soron a helyi emberek, közösségek valósítják meg. 217

A Forster Központ arra törekszik, hogy a Fertző világörökségi kezelési tervvel ez ne így legyen. Ennek érdekében: nagy körültekintéssel választotta ki a tervezőt és felállított egy minőségbiztosítási csapatot, amiben szakértők kísérik figyelemmel a tervezés folyamatát, folyamatosan segítve és ellenőrizve a tervező munkáját. Elmondta, hogy a helyi érdekeket és szempontokat is figyelembe vevő új kezelési terv kidolgozása érdekében: 1. Szeretnék bevonni az önkormányzatokat, a vállalkozókat, a civil szervezeteket, gyakorlatilag minden olyan fontos szereplőt, akinek az életére, gazdasági lehetőségeire jelentős befolyással lehet a tervezési folyamat és annak végeredménye. 2. Szeretnének teret biztosítani arra, hogy a tervben megjelenhessenek a helyi igények, elképzelések, természetesen az örökségvédelmi szempontok figyelembevételével. 3. Szeretnének érintkezési felületet biztosítani ahhoz, hogy a tervező és a helyi szereplők találkozzanak, beszélgessenek, hogy minél több értékes információ eljusson a tervezőhöz. A tervezési folyamat elindíthatja a társadalmi párbeszédet különböző szereplők, szektorok között és segíthet az esetleges konfliktusok érdekellentétek megoldásában, kommunikáció hiányából adódó problémák megoldásában. Az egész tervezési folyamat során 6-8 ilyen és ehhez hasonló egyeztetésre fog sor kerülni. A fórumokról mindig részletes emlékeztető amit minden résztvevő megkap. Elmondta, hogy a résztvevőktől őszinteséget, támogatást, pozitív fogadtatást és hozzáállást várnak úgy a szakértői mint a tervezői team tagjai és azt, hogy vigyék el a tervezési folyamat hírét minél több helyre, segítsenek megtalálni, bekapcsolni azokat a szereplőket is akik most még nincsenek itt. dr. Nemes Gusztáv bevezetőjét a résztvevők kölcsönös bemutatkozása követte. Ezt követően Dr. Konkoly Gyúró Éva tájépítész, egyetemi tanár (a Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ által felkért szakértő, a minőségbiztosítást végző team tagja) szólt a világörökségi védelem jelentőségéről, a védettségi státusról, mint lehetőségről a térség további fejlesztésében, a világörökséghez kötődő pozitív és negatív érzelmekről (kiemelve, hogy a büszkeségre kellene helyezni a hangsúlyt), a Fertő-táj (mint művelt és használt a kultúrtáj) egyediségéről, kiemelkedő értékeiről, az ember és a természet sajátos együttéléséről, a világörökségi védelem szerepéről a térségi identitás erősítésében, az Európai Táj Egyezmény célkitűzéseiről tájaink védelmében, tervezésében és fejlesztésében, a kormányrendelettel elfogadásra kerülő világörökségi kezelési terv fontosságáról szólt. Dr. Konkoly Gyúró Éva felhívta a figyelmet azoknak a korábbi tudományos kutatásoknak és vizsgálatoknak a kezelési terv kidolgozása során is hasznosítható eredményeire, amelyeket a Soproni 218

Egyetemen készített. E vizsgálatok egyrészt a térség kiemelkedő értékei bemutatásában, a tájkarakter meghatározásában illetve a táj és az itt élő emberek változó kapcsolatrendszere bemutatásában nyújtanak segítséget a tervezőknek. Dr. Konkoly Gyúró Éva előadását Schuchmann Péter a PESTTERV Kft és a Budapesti Corvinus Egyetem alkotta tervezői konzorcium vezetője - tájékoztatója követte aki: a készülő új világörökségi kezelési terv megváltozott státuszáról, az osztrák-magyar közös védettséget élvező terület tervezésének a hatályos közös világörökségi kezelési tervnek magyar oldali felülvizsgálatának és módosításának - sajátosságairól, a világörökségi kezelési terv céljáról, lehetséges hatásáról a területre (mit várhatunk tőle, mit nem); a világörökségi kezelési terv kormányrendeletben is meghatározott elvárt tartalmáról, az új kezelési terv kidolgozásának és egyeztetésének szakaszairól, tervezett ütemezéséről szólt (arról, hogy milyen lépésekben készül el majd a terv; kik és milyen módon vesznek részt a tervezésben, mi a társadalmi egyeztetések szerepe; illetve, hogy a résztvevők hogyan tudnak kapcsolódni a folyamathoz). A tervező kérte a civil társadalom megjelent képviselőinek támogató együttműködését. (Az előadás az emlékeztető melléklete) A hozzászólók közül elsőnek Kemenák Katalin szólt kezdeményezte, hogy a részt vevők írásban is kapják meg a tervezők kérdéseit és azoknak a listáját, akik meghívást kaptak a fórumra. Ígéretet tett a feltett kérdések megválaszolására, illetve a címlista kiegészítésére annak érdekében, hogy ezt követően a térség valamennyi fontos szereplője bekapcsolódhasson a munkába. (A kérdéseket a tervezői prezentáció tartalmazza) Horváth Attiláné a Fertőtáj Egyesület elnöke a civil egyesület sokirányú tevékenységéről tájékoztatott. Kiemelte a világörökségi védelem tudatosításának fontosságát (különösen a diákok és a fiatalok körében), e munkában a tájházak és a tájházszövetség szerepét és jelentőségét. Fontos eredményként számolt be a világörökség tantárgy helyi összefogással kidolgozott tematikájáról, annak oktatásában elért eredményeikről. Hospely Károlyné a Fertőtáj Egyesület tagja (aki civilként sokoldalúan vesz részt a térség fejlesztésében) turisztikai cégvezetőként, panzió tulajdonosként munkája során figyelembe veszi, hogy mik ennek a térségnek a sajátosságai, értékei. A helyi tradíció éas tudás az épülettől az étlapig széleskörűen érvényesül vállalkozásukban. Hospely József fertőhomoki turisztikai vállalkozóként fontosnak tartja a világörökségi cím megélését, a világörökségi hosszú távú célok figyelembevételét és szolgálatát. Fontos a Fertő parti társadalom számára felmutatni a kiemelkedő helyi értékeiket. P. Keller Csilla véleménye szerint nem egyszerű együtt élni ezzel a tájjal, amely több vonatkozásban is rejtőzködő. Ezért fontos a helyi identitás közvetítése és erősítése minden településen és minden korosztályban. A tervezésben fontosnak tartja, hogy egyidőben folyik a világörökségi kezelési terv készítése és a 2014-2020 közötti területi fejlesztési programok közte a vidékfejlesztési programok - tervezése. Ez a helyzet lehetőséget teremt a tervek és programok közötti összhang megteremtésére. 219

Körmendy János (a Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ által felkért szakértő, a minőségbiztosítást végző team tagja) korábbi megyei főépítészként, a világörökségi tervtanács vezetőjeként szólt a térség kiemelkedő építészeti értékeiről. Kiemelte, hogy nem csak a régi emlékek megőrzése fontos a készülő kezelési tervben, azokat a jó példákat is értékelni és terjeszteni kell, amelyek segítik a Fertő tájba illő építés gyakorlatának elterjesztését. Dr. Konkoly Gyúró Éva hozzászólásában az itt élő emberek és a táj kapcsolatának változását emelte ki, melyre tudományos kutatómunkája is koncentrál. Arról a folyamatról szólt, amelynek során a korábban veszélyes lakhatatlan táj egy békés, barátságos vidékké változott, ahol bár sok minden elveszett és megváltozott, de megvannak azok az értékek és potenciálok, amelyekre a fejlődést alapozni lehet. Kiemelkedő jelentősége van a rehabilitációnak. Marosi György (erdőmérnök, a tervező team tagja) szerint a táji értékek megőrzése mellett fontos, hogy az itt élő emberek megélhetését is tegye lehetővé tájhasználat szabályozása (a halászat, a vadászat, a nád és az erdőgazdálkodás lévén.) Dr. Kollányi László (tájépítész, a tervezői konzorcium egyik vezetője) egyrészt a tömegturizmus veszélyeire, másrászt a településeken élőknek a vízzel és a nádassal való élő kapcsolata visszaállítása szükségességére hívta fel a figyelmet. Az egyeztetésen részt vevők a hozzászólásokat követően azokat a problémákat jelezték, amelyekkel véleményük szerint - az új kezelési tervnek foglalkozni kell. Ezek: az épületek színezésének kérdése, szabályozása szükségessége, (mind a 10 falut érintően) a vízzel, a nádassal való elsorvadt kapcsolat helyreállítása, a helyi termékek fontossága, a fertői hal, nád ökológiai és gazdasági jelentőségének megfelelő használata, a fenntartható nádgazdálkodás előtt álló akadályok lebontása, a fertői nád felhasználási lehetőségeinek bővítése (az erre vonatkozó kutatások és fejlesztések támogatása), a halászat fejlődése elé táruló akadályok leépítése, a gazdaságosságot veszélyeztető túlszabályozás csökkentése, a halgazdálkodással foglalkozó cégek összefogásának elősegítése, a hagyományokhopz illeszkedő és épülő tájgazdálkodás, illetve a biogazdálkodás támogatása, a régen volt zöldségtermesztés hagyományainak felélesztése a megváltozott körülményekhez igazodva, a természetes és a gyógyvizek megfelelő hasznosítása, a borászati hagyományok erősítése a térségfejlesztésben a marketinghez szükséges források bővítésével, komplex tájgazdálkodási modell kidolgozása, a fejlesztéseket generaló és koordináló szervezeti keretek kiépítése, a humán erőforrások bővítése, a térségi gazda szerep erősítése a világörökség kereti kihasználásával, vendégközpontú turisztikai managment kialakítása, a kastélyok szerepének rendezése, a kastélyokhoz és a rendezvényekhez való hozzáférés javítása a helyi lakosok számára, helyi kártya bevezetése a helyi gazdaság erősítése érdekében, 220

a helyi tudás megőrzése, hagyományőrzés (a kizárólag gazdasági alapon nem fenntartható tevékenységek pályázati úton való támogatása), a magyar és az osztrák oldali élőmunkaköltségek különbsége miatt kialakult feszültségek oldása speciális támogatási eszközökkel, a termelésben és a feldolgozásban a társulások szövetkezések támogatása, a közösségi feldolgozók támogatása (zöldségek, gyógynövények vonatkozásában, tészták készítése, lekvárfőzés, pálinkafőzés), a vidéki minőség és a helyi termék minősítőrendszerekhez való kapcsolódás a sajátos termékek megismertetése, minőségbiztosítása érdekében, a helyi termékek piacra juttatásának elősegítése a helyi piacok szerepének növelése (a hegykői és a sopronkövesdi jó példák hasznosításával), az ösztönzők szerepének növelésével, a nemzetiségek (horvát, német, magyar) együttélésében rejlő lehetőségek kiaknázása, a népzene, a néptánc, a helyi hagyományok mint menthető erőforrások megőrzése és beépítése a jövő tervezésébe. A tervezők - megköszönve a javaslatokat - ígéretet tettek arra, hogy a világörökségi kezelési terv készítése során figyelemmel lesznek a felvetett problémákra és további egyeztetésekkel keresik a térség társadalma számára is megfelelő megoldásokat. dr. Nemes Gusztáv (facilitator) megköszönve a résztvevők aktívitását és a javaslatait folytatást ígérve -bezárta az kezelési terv készítése során megtartott első egyeztetést. Az emlékeztetőt összeállította: Schuchmann Péter 221

222

223

A Fertő Hanság Nemzeti Park Igazgatóság és a Fertő világörökség kezelési terve kidolgozását végző tervezői konzorcium megállapodása az együttműködés területeiről: 1./ A NP-től felhasználásra átadásra kerülő anyagok, adatok, térképek: Fertő-Hanság Nemzeti Park kezelési terv (Seregélyes Tibor) Sopron 1996. A most készülő új kezelési terv munkaközi változata (ami eddig elkészült és felhasználható belőle) Adatok a MAD megalapozására: Látogatószámok, részletesen helyszínek szerint évi bontásban Oktatásban résztvevők száma (iskolák, csoportok stb.) Kik, hányan foglalkoznak oktatással, környezeti neveléssel, turizmussal (programok, történet, leírás eredmények) Nyilvántartott természetkárosítások, illetve a bírságolások listája A birtokviszonyok bemutatására alkalmas térkép (saját kezelésükben lévő területek) A gazdálkodók listája és gazdálkodóknak pályázatra kiadott területek (térképpel együtt) Néhány NP gazdálkodási adat (a honlapon való anyagok esetleges kiegészítésével. A honlapon megtalálható projektlista frissítése (ha szükséges kiegészítése) a korábbi pályázatok (futó és befejeződött is) rövid leírásával, céllal, sikerességgel, kapcsolódással esetleg a világörökséghez. Olyan a 2014-20 közötti időszak területfejlesztési tervezése segítésére elkészült - projektlista, amely akár a megye, akár a megyei jogú város tervezéséhez készült Térképek, Ramsari, Mab, ökoháló (ha esetleg van feldolgozott, vektorizált katonaik), megyei tervek térképei stb. (A természetvédelmi és a Natura2000 friss állapota rendelkezésünkre áll.) Hozzáférési lehetőség NP-nál rendelkezésre álló tanulmányokhoz, kutatási anyagokhoz. Néhány olyan fotó felhasználási lehetősége, amely alkalmas a megalapozó tanulmány színesítésére, (pl. élőhelyek bemutatásához) 2./ Konzultációs lehetőségek biztosítása kiemelten Takács Gáborral illetve az ökoturisztikai referenssel: A probléma-, és környezeti konfliktus lista (ok, okozat, megoldási lehetőségek) bemutathatósága érdekében (a természetvédelemmel és tájrendezéssel foglalkozó szakértők számára) Területrendezési és településrendezési konfliktusok meghatározása (a tervekkel kapcsolatban milyen konfliktusaik voltak) településenként, tématerületenként A világörökségi tervben is meghatározásra kerülő kezelési feladatok természetvédelmi szempontú specializációjához. 224

EMLÉKEZTETŐ A Fertő/Neusiedlersee kultúrtáj világörökségi helyszínre és védőövezetére készülő kezelési terv tárgyában 2014. február 10-én Ivanics Ferenc (országgyűlési képviselő, a Fertőtáj Világörökség Magyar Tanácsa Egyesület elnöke) és Schuchmann Péter (tervező, a kezelési tervet a Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ megbízásából készítő tervezői konzorcium vezetője) között megtartott egyeztető tárgyalásról. A megbeszélés helyszíne az Országgyűlés képviselői irodaházának 349-es tárgyalója volt. A megbeszélést megelőzően a tervezés jelenlegi állásának bemutatása érdekében - a tervező megküldte Ivanics Ferenc elnök úrnak a kezelési tervet megalapozó dokumentáció első, munkaközi változatát, amelyet a Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ által felkért szakértők véleményei figyelembevételével 2014. február 17-ig kell átdolgozniuk. (A helyzetértékelés azt követően lesz publikus a tervezésben részt vevő érdekeltek és érintettek körében.) A megbeszélésen Schuchmann Péter tájékoztatta Ivanics Ferenc képviselő urat a tervezési előzményekről, a tervezési munka célkitűzéseiről, illetve az eddigi egyeztetések szervezése esetenként félreértésekre is okot adó részleteiről. A megbeszélés résztvevői tisztázták a felmerült kérdéseket, majd megállapodtak abban, hogy a tervezési munka folytatása során a gondnoksági feladatokat is ellátó Világörökség Egyesület meghatározó szerepet vállal és kap úgy a tervezésben, mint a tervezéssel kapcsolatos egyeztetésekben. A Fertőtáj Világörökség Egyesületet ebben a munkában Taschner Tamás képviseli. Fentiekre is tekintettel Ivanics Ferenc és Schuchmann Péter megállapodott abban, hogy a tervezés folytatásának, a kezelési terv készítésének következő állomása a Világörökség Egyesület taggyűlésének következő ülése lesz (előre láthatóan február végén), ahol a tervezők a szakmai anyag előzetes megküldése után tájékoztatják az Egyesületet a tervezési munka állásáról. Ezt követően a tervezők az Egyesületbe tömörülő önkormányzatok képviselőivel együtt vitatják majd meg azokat a felmerült szakmai kérdéseket, amelyek tisztázása hozzájárul ahhoz, hogy olyan kezelési terv kerüljön megfogalmazásra, amely a legjobban szolgálja a világörökség ügyét, illetve a térség egésze és az érintett települések érdekeit. A tervező a hatékony együttműködés érdekében minden szükséges információt biztosít az Egyesület Egyesület számára. Az Egyesület, a Gondnokság az egyeztetések szervezésének segítésével biztosítja, hogy úgy a tervezés, mint az egyeztetések során a legnagyobb mértékben érvényesüljön a nyilvánosság, hogy a térség gazdasági és civil szereplőinek is módja legyen érdekeik megfogalmazására, érvényesítésére. Megállapodás született arról is, hogy a világörökségi kezelési tervvel kapcsolatos egyeztetések az Egyesület korábbi jó gyakorlatát követve mindig más településen, más helyszínen kerülnek megrendezésre. Az emlékeztetőt összeállította: Schuchmann Péter 225

STAKEHOLDEREK JEGYZÉKE Szervezet Kontakt Elérhetőség / emailben / cím / telefon Fertő-táj Világörökség Magyar Tanács Ivancsics Ferenc Egyesület elnök ivanics.pm@parlament.hu Fertő-táj Világörökség Magyar Tanács Egyesület Taschner Tamás titkár 9431 Fertőd, Haydn u.2, fertotaj@mail.datanet.hu Civilek a Fertő tájért egyesület Horváth Attiláné horvathattilane@gmail.com Tel:06 20 207 4329 Civilek a Fertő tájért egyesület Kemenár Katalin tajhaz@sarrod.hu Tel:06 70 456 8037 Castanea Környezetvédelmi Egyesület Hárs Olivér castanea@castanea.hu Soproni Városszépítő Egyesület Soproni Hegyközségi Tanács Corvinus Magyar-Osztrák Baráti Kör varosszepitok@sopron.hu, egyesulet@sopronvarosszepito.hu ht@soproniborvidek.hu 9400 Sopron, Várkerület 19. Tel:99/338-305 Tájak, korok, múzeumok Sógor Ferenc sogor.ferenc@gmail.com Sopron és Vidéke Horgász Egyesület Hargitai László 9401 Sopron, Pf.: 165., peca@upcmail.hu Kertészek és Kertbarátok Soproni Egyesülete Kitaibel Pál Környezeti Nevelési Oktatóközpont 9400 Sopron, Új u.18. 9400 Sopron, Széchenyi tér 11. Tel:99/317-730 Sopronért Baráti Társaság 9400 Sopron, Széchenyi tér 2. Escort Utazási Iroda Bormarketing Műhely Kht. Tájház üzemeltető Krisch Magdolna 9400 Sopron, Templom u.21., escort96@tonline.hu info@sopronborvidek.hu faluhaz@fertohomok.hu Eszterháza kutató Fülöp Géza femger@fertod.hu Fertődi zeneiskola Bertha János igazgató j.bertha@zeneiskfertod.axelero.net Patonai Panzio Települési turisztikai szervezeti alapító Patonai Tamás tamas@patonai.hu BIKE S.O.S. szolg. Mezőgazd. Vállalkozó Horváth Zoltán 2hkomedia@gmail.com 226

Porpáczy Aladár Középisk(ÁMK) Szociális Szövetkezet Vasúti lámpamúzeum Helyi Horgász Egyesület Szent Mihály Plébánia Hegykő Wellner Andrea igazgató Ábrahámné Takács Kornélia Dr. Reisner Ferenc plébános wellner.andrea@gmail.com nell80@freemail.hu haragovi@freestart.hu fertoszeplakihe@gmail.com freisner@rian.hu Tornácos Panzió Hospelyné Klára office@tornacos.hu Sára termál fürdő Radovics Tibor info@saratermal.hu Hegykői Turisztikai Egyesület Dr. Jakab Zsolt jegyző hegyko@hegyko.hu Beszélő Kőemlékek Alapítvány dululu@citromail.hu Széchenyi kastély Soproni Múzeum Dr. Kelemen István kelemen.istvan@muzeum.sopron.hu Építész tervező Rabi Géza rabi geza@gmail.com Ilona Major Horváth László info@ilonamajor.hu Bozi Rozi Panzió és Étterem info@bozirozi.hu Fertő táj 7 csodája-fertőrákosi kirándulás Szerdahelyi Zoltán info@fertorakosikirandulas.hu GYSV turisztikai csoport Drescher Hajózási Kft. info@gysev.hu fertotavihajoutak@gmail.com Soproni borvidék Rigler Zsolt ügyvezető rigler@soproniborvidek.hu Nemzeti Park Larus Kft. Horgász-vadász-túra bolt Park Panzió Goda István turisztikai referens Barcza Attila TDM menedzser goda@fhnp.kvvm.hu larus.solaris@gmail.com barcza.attila@sopron.hu SCARBODANA KFT. Vissi András andras.vissi@scarbodana.hu LIME KFT Alpokalja-Ikva mente Leader Egyesület Hutflesz Mihály turisztikai szakértő Páliné Keller Csilla mszvezető mihaly.hutflesz@limexnet.hu csilla.keller@alpokalja-ikvamente.hu 227

Település Telefon Elérhetőség Email Fertőboz (99) 531-080 Tóth József, 9493 Fertőboz fertoboz@fertoboz.hu Fő u. 17. Fertőd (99) 537-013 Kocsis Ferenc, 9431 Fertõd Madách fertod@t-online.hu sétány 1. Fertőhomok (99) 540-054 Horváth Attila, 9492 Fertőhomok fertohomok@fertohomok.hu Akác u. 44. Fertőrákos (99) 530-024 Baltigh Márta, 9421 Fertőrákos jegyzo@fertorakos.hu Fő u. 139. Fertőszéplak (99) 537-161 Kóbor Attila, 9436 Fertőszéplak pmhivatalr@fertoszeplak.hu Petőfi u. 2. Hegykő (99) 540-006 Szigethi István, 9437 Hegykö, Iskola u. 1. hegyko@hegyko.hu Hidegség (99) 540-042 Kovács István, 9491 Hidegség Petőfi út 1 hidegseg@hidegseg.hu Nagycenk (99) 360-012 Csorba János, 9485 Nagycenk, nagycenkph@nagycenk.hu Gyár u. 2. Sarród (99) 537-166 Turi Lajos, 9435 Sarród, polgarmester@sarrod.hu Rákóczi út 8 Sopron-Balf (99) 515-100 Dr. Fodor Tamás, 9400 Sopron polgarmester@sopronph.hu Fő tér 1. Balfi Részönkormányzat Dr. Varga Mária, 9494 Sopron-Balf Fő u. 27. Balfi Kulturális Egyesület Nagy Balázs ORSZÁGOS NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZATOK MAGYARORSZÁGI NÉMETEK ORSZÁGOS ÖNKORMÁNYZATA ORSZÁGOS HORVÁT ÖNKORMÁNYZAT (1)212-9151 1026 BP. Júlia u.9. (1)303-6093 1089 BP. Bíró L. u.24. 228

FŐÉPÍTÉSZEK Települési (99) 515-183 Németh Gergely foepitesz@sopronph.hu Megyei: (96) 522 250 Gyárfás Henriett gyarfas.henriett@gymsmo.hu Állami: (96) 517-004 Kuslits Tibor foepitesz@gyorkozig.hu Sajtó NYME Csiha Tünde csiha.tunde@nyme.hu Pulzus TV Köves Andi info@pulzustv.hu Corvinus rádió Nap rádió 9400 Sopron, Panoráma u.22., corvinusradio@corvinusradio.hu info@napradio.hu Interjúalanyok Név Település Foglalkozás Cím Dr.Berki Imre Sopron egyetemi docens iberki@emk.nyme.hu helyben Varga Gábor Sopron erdőmérnök, varga@emk.nyme.hu környezetvédelmi helyben szakmérnök Víg Péter Sopron egyetemi docens pvig@emk.nyme.hu helyben Grábner József Sopron építészmérnök, 9400 Sopron, festőművész Jókai u.30. Basinszky Erzsébet Sopron, építészmérnök, zenetanár 9400 Sopron, Főtér Környei Attilláné Kópháza, Nagycenk gazdasági ügyintéző 9400 Sopron Kis János u. 7 Horváth Imre Sopron Vörösné Szukits Mária Sopron pénzügy Bencze Bernadett Sopron közgazdász, szőlészborász szakmérnök óvóképző, főisk.docens Gálos Ernő Sopron villamosmérnök 9400 Sopron, Cseresznye sor 27. 9400 Sopron, Cseresznye sor 9 9400 Sopron, Deék tér 58. 9400 Sopron, Kossuth utca 16. 229

Trencsér Zoltánné Sopron Róth, gazd. vezető 9400 Sopron, Kurucdombsor 20.. Dr. Takács Viktor Sopron Róth, tanár 9400 Sopron, Lővér krt.112. Friedrich András Gimesi Szabolcs Ivánkovics Ottó Hárs Olivér Sopron Sopron Nagycenk Sopron Egyetem volt Gazdasági Főigazgatója, Fertődi Kastély gondnoka Sopron város volt polgármester, jogi végzettség villamosmérnök, Nagycenk polgármestere Castea Környezetvédelmi Egyesület társelnöke 9400 Sopron Sörházdomb u. 16. 9400 Sopron, Töpler Kálmán u. 19. 9485 Nagycenk, Gyár u. 2. 9400 Sopron, Udvarnoki u.2 Dr. Márkus István Sopron egyetemi docens 9400 Sopron, Deák tér 63. Böröcz István Fertőrákos tűzoltómérnök Trackl Károly Fertőrákos/Sopron üzemi faipar Németh Józsefné Fertőd adóügyi intéző 9421 Fertőrákos, Felsőszikla sor 9400 Sopron, Lackner Kristóf u. 9431 Fertőd, Baross telep 13/D Vörös Józsefné Fertőrákos bölcsésznő 9421 Fertőrákos, Fertő utca Kaltanecker László Fertőszentmiklós kárpitos Pirger Zoltán Kusits József Turi Lajos Hospely Károlyné Szigethi István Völgyi János Fertőszentmiklós Fertőszentmiklós Sarród Hegykő Hegykő Hegykő Fertői Nádasgazd. Váll. főmérnöke volt Fertői Nádasgazd. Váll. gépszerelő volt polgármester, kertész/agrár pedagógus, Turizmus(Tornácos Panzió) gépész, Hegykő polgármestere pedagógus, Hegykő volt polgármestere Dr. Takács Tamás Fertő/Sopron agrármérnök Sosztarich András Reisner Ferenc Fertő/Sopron Hegykő-Hidegség- Homok építészmérnök, festőművész pap 9444 Fertőszentmiklós, Fertődi u. 12. 9444 Fertőszentmiklós, Fertődi u. 28. 9444 Fertőszentmiklós, Béke u. 19 9434 Sarród, Rákóczi u.8 9437 Hegykő, Kossuth Lajos u.78. 9437 Hegykő, Iskola u. 1. 9437 Hegykő, Kossuth u.7. 9400 Sopron, Kossuth u. 22/A 9400 Sopron, Várkerület 98 9437 Hegykő, Kossuth u 27. 230

Horváth Attiláné Fertőhomok pedagógus Hadarits Tímea Ivánkovics Ottó Fertőd Nagycenk idegenforgalmi szakmenedzser polgármester, villamosmérnök Bozsvári István Fertőszéplak polgármester, tanító horvathattilane@gmail.com emailben 9485 Nagycenk, Gyár u. 2. polgarmester@fertoszeplak.hu Kishegyi Gyula Kovács István Fertőszéplak Hidegség nevelő tanár, tájház gondnok polgármester, vállalkozó Kutrucz Gyula Fertőboz agrármérnök Pandur László Fertőhomok gépkocsivezető 9436 Fertőszéplak, Nagy Lajos utca 31-39 9491 Hidegség, Petőfi Sándor utca 16. kutrucz.gy@t-online.hu pandur@vipmail.hu Goda Mátyás Sarród agronómus 9434 Sarród, Fő u.64. Bánovics Zoltán Fertőújlak esztergályos banovicszoltan@citromail.hu Pellinger Attila Sarród erdőmérnök, zoológus FHNPI, Sarród, Kócsagvár 231

FELTERJESZTÉSI DOKUMENTÁCIÓ ÉS ALAPÍTÓ OKIRAT OSZTRÁK KÖZTÁRSASÁG / MAGYAR KÖZTÁRSASÁG FERTŐ-TÁJ KULTURTÁJ JELÖLÉSE A VILÁGÖRÖKSÉGI LISTÁRA - DOKUMENTÁCIÓ - ( a kiegészítéssel egységes szerkezetbe foglalva) A tanulmányt készítették: Bundesdenkmalamt Bécs, VÁTI KHT Budapest Osztrák Szövetségi Oktatásügyi és Kulturális Minisztérium Magyar Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Budapest / Bécs 2000 232

Tartalom Bevezetés 3 I. A természeti/kulturális táj azonosítása 4 a. Ország 4 b. Körzet 4 c. A táj 4 d. Térképen való elhelyezkedés, földrajzi koordináták 4 e. Térképek és tervek 5 f. Javasolt terület 6 II. A jelölés indoklása 7 a. A természeti/kulturális táj jelentőségének megállapítása 7 b. Összehasonlító elemzés 10 c. Eredetiség / integritás 12 d. A jelölést alátámasztó kritériumok 14 III. Leírás 18 a. A terület leírása 18 b. Történelem, fejlődéstörténet 34 c. A terület legfrissebb adatainak formátuma és dátuma 38 d. Az értékmegőrzés jelenlegi állapota 40 e. Az értékek bemutatásával és promóciójával kapcsolatos politikák és programok 41 IV. Kezelés 42 a. Tulajdonviszonyok 42 b. Jogi helyzet 43 c. Védelmi előírások és az alkalmazásukhoz szükséges eszközök 46 d. A kezelést végző szervezet(ek) és a kapcsolattartásért felelős személy neve és címe 47 e. A kezelés szintje (pl. területi, regionális) 49 f. A területre vonatkozó elfogadott tervek 49 g. A finanszírozás forrásai és szintjei 51 h. A védelemhez és a kezeléshez rendelkezésre álló szakértői és oktatói bázis 52 i. Látogatók számára elérhető lehetőségek és statisztikák 53 j. A terület kezelési terve és annak célkitűzései 54 k. Személyi állomány szintjei (szakmai, technikai, fenntartási) 56 V. A területre hatást gyakorló tényezők 57 a. Fejlesztési ártalmak 57 b. Környezetiártalmak 58 c. Természeti katasztrófák és készültség 58 d. Látogatók/turizmus hatása 58 e. Lakosok száma a területen illetve az ütközőzónában 58 VI. Monitoring 59 a. A védelem állapotának kulcsfontosságú indikátorai 59 b. Adminisztratív intézkedések a terület monitorozására vonatkozóan 59 c. Korábbi jelentések eredményei 60 VII. Dokumentáció 60 233

a. Illusztrációk 60 b Igazgatási térképek és más fontos térképek kivonatainak másolata 60 c Bibliográfia 60 d A leltárak, irattárak és archívumok címei 68 Melléklet Bevezetés A Fertő-Neusiedler tó kultúrtáj jelölését két állami fél terjeszti be kultúrtáj kategóriában, - jelesen az Osztrák Köztársaság és a Magyar Köztársaság, mivel a felterjesztési területet 1918 óta államhatár szeli ketté. Igy a Fertő- Neusiedler tó kultúrtáj, bár földrajzilag és történelmileg egységes kultúrtáj, nemcsak a kultúra és a természet integrációjának, hanem két civilizáció együttműködésének is igen fontos megnyilvánulása. Ez az a hely, ahol a Nyugat-Magyarország és Kelet-Ausztria közötti finom átmenet érzékelhető. Ez teszi a jelölést különösen fontossá. Ez igazolja, hogy a határok, amíg a történelem és a földjét művelő és az ökológiai adottságokat tiszteletben tartó ember eredményei az ember és természet együttélésének politikai határokon átívelő folytonosságát hozzák létre, a határok jelentősége eltörpül. A felterjesztési terület (magterület és védőzóna) bemutatja a kultúrtáj kulturális és kulturális/természeti dimenzióit. Ez különösképpen igaz a települési forma és településtípus kulturális jelentőségére, azaz a tájban lévő hagyományos épített környezetre. A tó Eurázsia legnyugatibb sztyepptava Állat- és növényföldrajzi határok találkozási helye Kiemelkedő gazdagságú növény- és állatvilággal rendelkező, ember uralta táj, génbank Ember és bioszféra rezervátum harmonikus együttese Változatos etnikai összetételű lakosság által létrehozott kultúrtáj Nemzeti határokon átívelő évszázados társadalmi-gazdasági, kulturális egység Földhasználati formák több évszázados folytonossága Egymást követő civilizációk gazdag régészeti öröksége Geológiai, bányászati és esztétikai különlegességek A földhasználathoz kapcsolódó gazdag településépítészeti hagyományok Gazdag és értékes műemlékállomány Különösen értékes néprajzi örökség 234

I. A Természeti / kulturális táj azonosítása a) Osztrák Köztársaság / Magyar Köztársaság b) Burgenland tartomány (Ausztria) Győr-Moson-Sopron megye (Magyarország) c) Kulturális Fertő-táj d) Térképen való elhelyezkedés, földrajzi koordináták Ausztria A Világörökségi listára felterjesztett Fertő-tó (németül Neusiedler See, angolul Neusiedler Lake) kulturális táj magában foglalja az UNESCO által bioszféra-rezervátumnak nyilvánított Neusiedlersee-Seewinkel (Fertő-tó- Fertőzug) Ramsari-területet, valamint a tó nyugati partján fekvő, Rust szabad városát teljes egészében a műemlékvédelem alatt álló óvárossal és Mörbisch, Oggau, Donnerskirchen, Purbach, Breitenbrunn és Winden tóparti falvakat földjeikkel és földhasználati rendszerükkel együtt, - továbbá a Neusiedlersee-Seewinkel Nemzeti Parknak a tótól nyugatra eső többi területét. Az ütközőzóna megegyezik a Neusiedlersee-Seewinkel természetvédelmi és tájvédelmi területtel és a Neusiedlersee-Seewinkel (Fertő-tó-Fertőzug) Nemzeti park magterületen kívül eső részeivel. Magyarország A Fertő-tó kultúrterületének magyarországi oldalán a Világörökségi védelemre felterjesztett terület magában foglalja a Fertő-Hanság Nemzeti Park Fertő-táji teljes területét, továbbá Fertőrákos települést a műemléki jelentőségű területként védelem alatt álló településmaggal együtt, a Páneurópai Piknikhez vezető útig, - valamint a nagycenki volt Széchenyi-kastély védett műemléki környezetét beleértve a kastélytól a tóra lefutó hársfasort is Fertőd belterületét a fertődi Esterházy-kastély védett műemléki környezetét, Fertőd tó felé eső területét a Pamhagenbe vezető útig, továbbá Sarródot és Fertőbozt, valamint Fertőszéplak, Hegykő, Fertőhomok, Hidegség, Balf (Sopron) települések beépített és tó felé eső területeit. Az ütközőzónát Nagycenk, Hidegség, Fertőhomok, Hegykő, Fertőszéplak külterületei alkotják. Ausztria-Magyarország Elhelyezkedés és földrajzi koordináták: Terület: Terület és ütközőzóna: észak 47 36 05 -től 47 55 20 -ig és kelet 16 37 40 -től 16 55 30 -ig észak 47 33 30 -tól 47 55 20 -ig és kelet 16 37 40 -től 16 56 00 -ig e) Térképek és tervek (lásd a Függeléket) 1. Általános térkép a Világörökségi védelemre felterjesztett terület elhelyezkedéséről és határairól 2. Térkép a jelölt terület és az ütközőzóna határairól 3. Térkép a nemzeti védelem alatt álló területek határairól 4a. Térkép a nemzetközi védelem alatt álló területek határairól RAMSARI területek 4b. Térkép a nemzetközi védelem alatt álló területek határairól SPA, SCI és Natura 2000 4c. Térkép a nemzetközi védelem alatt álló területek határairól Bioszféra rezervátum 5. A kulturális örökség kiemelkedő értékei 6. Fertőrákos, összehasonlító térképek 1785 és 1984-ből, jellegzetes hosszú parasztporta 7. Ruszt, összehasonlító térképek 1785 és 1993-ból 8. Purbach, összehasonlító térképek 1785 és 1993-ból 9. Breitenbrunn, összehasonlító térképek 1785 és 1993-ból 10. Mörbisch, összehasonlító térképek 1785 és 1993-ból 11. Fertőd, Esterházy kastély és parkja 12. Nagycenk Széchenyi kastély és parkja A földhasználati folyamatosság térképei i. Földhasználat (1783-85) 235

ii. Földhasználat (1914) iii. Földhasználat (2000) f) Javasolt terület 1 Ausztria-Magyarország Terület: Ütküzőzóna: 68 369 ha 6 347 ha II. A JELÖLÉS INDOKLÁSA a) A természeti / kulturális táj jelentőségének megállapítása A Fertő-táj Európában geológiai és geomorfológiai tekintetben egyedülálló változatosságú. A különböző klímahatások kontinentális, szubmediterrán, dealpin-montán révén nem csak a geográfiai, hanem állat- és növényföldrajzi határok találkozási helye is. Hasonló változatosságot mutat a lakosság etnikai összetétele is, amely német, szláv (horvát) és a finnugor-altáji (magyar) népelemekből áll. A Fertő eurázsiai tekintetben a legnyugatibb szikes sztyepptó. A Fertő-tó környékének rendkívül változatos és páratlanul szép vidéke egyszersmind olyan különleges kulturális érték is, amit a tájjal szimbiózisban élő ember szerves átalakító munkája hozott létre és őrzött meg számunkra. A Fertő-tó körül élő változatos és unikális értékkel rendelkező növény- és állatvilág mellett nagy számban találhatók itt az egymást váltó népcsoportok régészeti emlékei, a római kor óta használt fertőrákosi, Mörbisch-i és a St. Margarethen-i kőfejtők egyszerre geológiai, bányászati és esztétikai unikumok. A tó élete igen mozgalmas volt, áradt, apadt, eltűnt, időnként szerették volna eltüntetni. Nem csoda, ha a környék lakóinak képzeletét is foglalkoztatta ez az állandó átalakulás és érthető, hogy szeszélyes változásaival a környék népmondáiba, regéibe is beépült, a vidék szellemi kincsének is része lett. A Fertő-táj jellegzetességei igen változatosak, fő érdekessége, hogy nádas, víz és a domboldalban szőlőskertek borítják. A tavat körülölelő településlánc mind a felterjesztési területen, mind pedig az ütközőzónában léptékében és belső struktúrájában harmonikusan illeszkedik a tájba. A települések területén gazdag és értékes műemlékállomány található, amely a hagyományos, agrárius tájhasználat és életmód építészeti dokumentuma. A terület a középkor óta megszakítás nélkül lakott, az egyes településeken, a bennük található műemlékekben, épületkomplexumokban egymást fedik a középkortól napjainkig terjedő építési periódusok. Kiemelendő közülük a Világörökség részeként előterjesztendő területen fekvő Rust szabad városnak városfallal övezett óvárosa, mely zárt egységben műemlékvédelem alatt áll, valamint a tőle délre fekvő Fertőrákos települése, amelynek történeti településmagja műemlékileg szintén védett. Történeti/térségi vonatkozások: A Fertő-Neusiedler tóvidék történeti térképein a 18. század óta, amióta kellő részletezettségű térképeink vannak, - a változó vízfelszínnel szemben a földhasználat és a hagyományos emberi település meglepő folytonosságot mutat.(lásd i.-ii.-iii. térképeket). Mivel 19. század óta a klimatikus állapotot jelentősen stabilizáló a vízszint és nádvidék valójában nem sokat változott, a tó körül a hagyományos mezőgazdasági földhasználat, különösen a szőlőkultúra feltételei megmaradtak. Ez segített megőrizni az ökológiai egyensúlyt, azaz a szerves kölcsönhatást a természeti környezet és a népesség között. A II. József által elrendelt földmérés térképe (i. térkép), egy 1914-es kataszteri térkép (ii. térkép) és egy mai felvétel (iii. térkép) áttekintést ad a dokumentációban leírt jelenségről, nevezetesen a természet és az ember egyedülálló kölcsönös függőségéről, amely elvezetett a tónak, mint egyedülálló természeti rezervátumnak, környezetének és a csatlakozó kulturális térségnek mind megőrzéséhez mind kiaknázásához. Ebből a szempontból a Fertő-Neusiedler tó kultúrtáj valóban kiemelkedő jelentőségű. Történeti/kulturális vonatkozások: A nád mezőgazdasági és kereskedelmi felhasználása mindig jelentősen hozzájárult a természetesen terjeszkedő nádvidék megóvásához. A mezőgazdasági és kereskedelmi hasznosítás emberemlékezet óta elválaszthatatlan egységet képez. A tó közvetlen környékén a mezőgazdasági és szőlőművelési földhasználat egyaránt ebben a szoros összefüggésben fejlődött évszázadokon át. Ílymódon földművelés és ennek a Fertő-Neusiedler tó 236

környékének speciális fizikai összetevőitől és a természet által kínált lehetőségektől való függése maradt a kultúrtáj fejlődésének alapja. Bár a tó körüli települések szerkezete ugyanazt a beépítési tipológiát mutatja, mint a burgenlandi vagy nyugat-magyarországi települések, sajátos vonatkozásokkal is rendelkeznek, amelyek a Fertő-Neusiedler tóhoz és környezetéhez kötődnek. Ez vonatkozik a település rendre, vagyis a falvak léptékére és lakóépülettel kapcsolt gazdasági épületekkel való beépítettségére. Ugyancsak vonatkozik a kultúrtájat századok óta behálózó úthálózatra és át meg átszelő gyalogutakra. A tavi utakból (azaz a nádason átvezető csatornákból), a földeket és szőlőket sugárirányban átszelő gyalogutakból és a tó körül a parttal párhuzamosan futó, a falvakat és városokat összekapcsoló kocsiutakból (ma műutakból) felépülő hálózat a mai napig világosan felismerhető, organikusan kialakult jellegzetessége a településrendszernek. A szigetszerű város- vagy faluközpontok, amelyek tükrözik az eltérő társadalmi hátteret, a tóvidék mindent átszövő ökológiai és gazdasági rendszerébe illeszkednek és egyben egy, csak a közelmúltban eltűnt társadalmi rend illusztrációi. Ez meglátszik a különböző formájú és méretű épületeken is: a parasztpolgárok (Ackerbürger) imponáló városi házain, a falvakban a hátul csűrökkel zárt hosszú parasztporták jellegzetes sorain vagy a külvárosi pincesorokon (6.sz. térkép). A víz és földhasználat szerves egységének bemutatására, a táj és ember kölcsönhatásának képi illusztrálására két térképrészletet csatolunk. Egyiket a II. József féle földmérésből, a másikat Ruszt és környékének térképéből, amely mutatja a tóhoz vezető csatornát (7.sz. térkép). Ezek a térképek a tájon kétszáz éven át folytonosan fennálló viszonyokat és változásokat egyaránt bemutatják. A nádövezet ma valamivel szélesebb és a város természetesen nagyobb lett, míg közvetlen környezet tipikus mezőgazdasági földhasználata és a szőlőkbe való finom átmenet teljes egészében megmaradt. Egy másik példa hivatott igazolni a települési formák és településtípusok folytonosságát egy 1785-ből való és egy mai térképen. Ez az összehasonlítás a fallal övezett Purbachot mutatja akkor és most. - A nádban húzódó, a települést és a tavat összekötő hosszú hajózható csatorna és a településnek a földek és szőlők felé nyíló kapcsolata alig változott (8.sz. térkép). Egy másik jellegzetes példa a hosszan elnyúló Breiterbrunn a tóval párhuzamosan futó út mentén (lásd 9.sz. térkép). Településformája majdnem változatlan maradt és a tóhasználat, földművelés és szőlőtermesztés kívánalmai szerint alakult ki. A Mörbisch-i térképrészlet (lásd 10.sz. térkép) a hosszúkás parasztportákat és a tóhoz vezető szűk sikátorokat mutatja. A csűrök, disznóólak stb. tó felé eső elhelyezése a gazdasági megfontolásoknak a faluszerkezetben való megjelenésére utal. A térképek és térképrészletek a Fertő-Neusiedler tóvidék kultúrtájának egy másik jellegzetes vonására is rámutatnak, nevezetesen, hogy a nádasokban az emberi beavatkozás minimális volt, csupán szűk csatornák kivágására szorítkozott, és a változatos állatvilág élőhelyét (különösen a madárvilágét) mindig tiszteletben tartotta. A történeti térképeknek a mai helyzettel való összehasonlítása világosan mutatja, hogy a források kiaknázásának alapvető mértékét a természet határozta meg. A lakosságnak ez a természeti térbeli rend iránt megnyilvánuló tisztelete szerepet játszott a Fertő-Neusiedler tóvidék ökológiai egységének fenntartásában és világméretű ismertségnek örvendő természetvédelmi területet hozott létre. Ez, amiben a Fertő-Neusiedler tó a természettel szimbiózisban élő ember, azaz a határokat, mértékeket tiszteletben tartó és a természet és kultúra kapcsolatát kiaknázó ember kiemelkedő példája. Egyrészről ez a szimbiózis megengedi a tó, a nádvidék, a parti sáv és a csatlakozó területek, (a tó klimatikus hatása alatt álló a szántók és szőlőskertek) maximális, de fenntartható kihasználását, másrészről biztosítja, hogy a tó természeti területe háborítatlanul és érintetlenül megmaradjon, mivel ez a klimatikus és ökológiai egyensúly a megfelelő földhasználat és a helyi lakosság folyamatos léte szempontjából elengedhetetlen. A nádat például a múltban főleg csak a parasztság használta. Olcsó építőanyag volt, ma kereskedelmi fellendülés jellemző rá. Ez a kitermelőknek a nádövezet védelmére irányuló komoly érdekeltségét eredményezte, ami viszont a természetre gyakorol pozitív hatást. A Fertő-Neusiedler tó gazdag flórája és faunája (lásd a dokumentációban levő összefoglaló felsorolást) és különösen a madárvilág kiemelkedő sokszínűsége figyelemre méltó természeti megnyilvánulás, amely a sokirányú és az ember és természet kölcsönhatására alapuló emberi beavatkozás eredményeként is értékelhető ezen a kultúrtájon. Történelmi fejlődési perspektívából nézve a természetvédelem elve nem egészen illeszkedő, mert a természet itt sohasem volt elkülönült, izolált entitás. Mindig inkább egy olyan nagyobb egész részeként volt értékelhető, amelyben az ember és természet a fent leírt szimbiózisban talált egymásra. Ez az érv persze nem alkalmazható azokra a parti területekre, amelyek mindig szántóként vagy szőlőként voltak művelve, de elmondható a tó keleti és déli részén levő, kevésbé intenzív művelésű kaszálókra. A füves területek lényegében a 18. századival megegyező területet foglalnak el ma is. Ezeknek a füves területeknek egy részén fennmaradt az ősi külterjes állattartás. Az állatok kinn telelnek a pusztán. Az itt megőrzött szürkemarha és racka juh védett ősi állatfajt képviselnek és génbankhoz tartoznak. 237

A századokon át fenntartott földhasználat olyan mástípusú ember és természeti környezet közötti kölcsönhatást tükröz, amely hozzájárult a szteppvidék és sós rétek stb. fennmaradásához. Történeti/társadalmi vonatkozások: A Fertő-Neusiedler tó kultúrtáj hitelességének és egységességének fontos tényezője a történeti-társadalmi és történeti-politikai háttér. Abban az időszakban, amely lényegében kialakította a mai kultúrtájat, (a 18. század második felében) a térség alapvetően az osztrák-magyar arisztokrácia, jelesen az Esterházy, Széchenyi és Habsburg család kezén volt (lásd 11-12.sz térképek és tervek). Kisebb területeket birtokolt a katolikus egyház (parokiális birtokok, ciszterci rendi birtokok). Mindenekelőtt a nagybirtokok uralták a falvak és (mező)városok külterületét. A földbirtokosság állandósága nagyban hozzájárult a földhasználat kialakult módjának folytonosságához. Még az 1914 és 1945 utáni politikai-társadalmi felfordulások, amelyek során az arisztokrácia helyét részben a közösségi szektor vette át, sem változtattak lényegesen a földbirtok rendszeren. Az a társadalmi szerkezet, amely a földre a tulajdonviszonyok és megélhetési forrás szempontjából meghatározó volt, nem változott. Ez olyan tényező, amelyet nem szabad alulértékelni. Ez megállapíthatóan hatással volt a kultúrtájra és segített fenntartani a hagyományos társadalmi-gazdasági szerkezetet és ílymódon a földhasználat és a természeti környezet közötti egyensúlyt. Különösen említésre érdemes az a tény, hogy a Fertő-Neusiedler tó kultúrtájat a múltban nem veszélyeztette és ma sem veszélyezteti semmilyen új gazdasági vagy ipari elképzelés, és az idegenforgalom fejlődése is csak kisebb mértékű és nincs zavaró hatással a hitelességre és egységességre a meglévő törvényes korlátok és elégséges védelmi erőfeszítések révén, ahogyan ez bővebben a dokumentációban kifejtésre került. 17. század óta Ruszt szabad város és a tó körül sorakozó tiszta rendezettségű falvak sorának léte és virágzása és a tóvidéken épült fontos paloták és kertek tanúskodnak a kedvező gazdasági és földhasználati lehetőségekről. Ezt, az említett, szép természeti környezetet és az illeszkedő, de hasznot hozó földhasználat egységes egybeesését ismerte fel az ember az elmúlt századokban, és így járult hozzá ennek a kultúrtájnak a gazdasági és politikai-társadalmi jelentőségéhez. A nyugati és déli tópart települési szerkezete és fejlődése (Ausztriában Mörbisch és Winden között, Magyarországon Fertőrákos és Sarród között) olyan adottságok, amelyek indokolják ezeknek a településeknek a felterjesztési terület magterületébe való bevonását. b) Összehasonlító elemzés A Fertő-tó hidrológiailag kapcsolatban áll a Dunával, a Hanság medencéinek múlt századi lecsapolását követően a folyó nagyobb áradásai a Mosoni-Dunán és a Rábcán keresztül a Fertőig eljutottak, ennek köszönhetően a tó vízszintje erősen ingadozott: néha kiáradt a környező területekre, máskor pedig teljesen kiszáradt. A magasabb fekvésű Fertőzugban a folyó meszes hordalékán kialakult lefolyástalan szikes tavakat találunk, amelyek egy része időnként évekre kiszárad. Itt a Kiskunsághoz hasonló szikesek alakultak ki. A Fertő és fertőkörnyéki szikes élőhelykomplexum a maga nemében egyedülálló, nyugatabbra már nem találunk hasonló, a tengerparttól távol kialakult, a talaj és a víz magas sótartalma által elsődlegesen meghatározott élőhelyeket. A természeti környezet sokfélesége a Fertő-táj geomorfológiai változatossága és az éghajlati zónák találkozása következtében alakulhatott ki. A Kisalföld nyugati szélén süllyedéssel kialakult tómedencét részben az Ős-Duna kavicsteraszai, részben pedig a (12 millió éves miocénkori lajtamészkőből álló) Fertőmenti-dombság és a Lajtahegység határolják. Nyugatabbra az Alpok masszívuma és az Alpokalja Sopron-hegység, Rozália-hegység - zárja le a horizontot. A sósvizű élőhelyek a tengermelléki területeken Európa szerte megtalálhatók, de a kimondottan kontinentális jellegű szikes vizek Európa keleti felére és a Kárpát-medencére korlátozódnak. Emellett jelentősebb számban Ázsiában, Észak-Amerikában, Kelet-Afrikában, Ausztráliában találhatók. A Fertő a legnagyobb európai szikes tó, területe 309 km 2, a sorban utána következő - Elton Oroszország és Kazakisztán határán a felénél is kisebb felületű. A Kárpát-medencében a Duna-Tisza Közén és a Tiszántúlon vannak nagy kiterjedésű szikesek. A Hortobágy (Hortobágyi Nemzeti Park), kontinentális klímájú, alkalikus öntéstalajon alakult ki. Ez a terület a jégkor vége óta pusztulóban lévő hordalékkúpon elhelyezkedő, majdnem tökéletesen sík, időszakos ártere a Tiszának és kisebb mellékfolyóinak. Formakincsét részben a feltöltődött ártéri síkságok, részben a sztyeppei éghajlaton pusztuló löszhátak, a hosszú, hátszerű kiemelkedések, kisebb dűnevonulatok, eróziós árkok és lefolyástalan mélyedések, szikpadkák jellemzik. A Kiskunság és a Jászság a Duna mészben gazdag üledékein a Kárpát-medence meszes-szódás szikes tavakkal legsűrűbben tarkított területe. Ezek a tóvonulatok a Duna által elöntött síkság alluviális mély fekvésű 238

vonulataiban, öblözeteiben szervesen kapcsolódnak össze a Dunavölgyi-síkság löszfelszínén. A Tisza-völgy Duna Tisza közi részén az infúziós löszbe ékelődött alluviális medrek is elszikesedtek. Ezek meszes jellege azonban kifejezettebb a tiszántúli térségekhez képest, mivel a karbonátban gazdag homokhátság területeiről számottevő a talajvizek leszivárgása a Tisza-völgybe. A Kárpát-medence erősen meszes-szódás kifejlődésű szikeseit nagyobb kiterjedésben az Alpok kalciumban gazdag mállási termékeiből származó eolikus futóhomokon és löszfelszínen, valamint a Duna egykori árterületének alluviális üledékein találjuk. A legjelentősebb ilyen térség a Duna Tisza köze, kisebb kiterjedésben a Fejér-megyei Sárrét, továbbá a Fertő-tó mellékén a Fertőzug területe, ahol a meszes dolomitos üledékfejlődési folyamatok a Duna Tisza közi szikesekhez hasonló. A Fertő vízszintjének a múlt század végi és a. század első évtizedeiben végrehajtott vízrendezését követő állandósulása a nádasok gyors előretörését eredményezte. Európában csak egyetlen nagyobb összefüggő nádas-állomány található. A Duna deltájában kialakult hatalmas nádasok azonban a folyó torkolatának feltöltődése miatt alakultak ki, a több ágra szakadó Duna édesvize áramlik keresztül rajtuk. Földrajzi viszonyait tekintve a felterjesztésre kijelölt terület az északi félteke 40 o és 50 o között lévő sós tavakkal vethető össze. Azonban ezek nagy része nem alföldi elhelyezkedésű, hanem a tengerszint felett 350 m-nél magasabban (pl. a kazakisztáni Tengiz-tó), nem ritkán magashegységi (törökországi, iráni és észak-amerikai sós tavak) környezetben van. Az alföldi (elsősorban eurázsiai) szikes, sós tavak többségének klimatikus és geológiai környezete teljesen más, miszerint ezek nemritkán sivatagi környezetben vannak (pl. a kazakisztáni Balhash, Aral, Alakol, Salkarteniz tavak, vagy az észak-amerikai Salt-Lake, Devil-lake stb.). E tavak és térségük élővilágának elemei kizárólag kontinentálisak, nagy térségekben sem jelentkeznek más hatások. A Fertő élővilágával némiképp hasonlatos élővilágot keleti irányban az iráni Nargiz-Kiriz-tóig (keleti hosszúság 53 o 40 ) lehet találni, de ezek a törökországi és iráni tavak délebbi elhelyezkedésűek, magashegységi fekvésűek, és teljes mértékig csak kontinentális hatásoknak vannak kitéve a Fertővel szemben, ahol emellett a szubmediterrán, és atlantikus klíma is érvényesül. A Fertő-vidék képét erőteljesen meghatározza az alacsony meszes alapkőzetű dombságon és a keleti parti folyóhordalékon kialakult nagy múltú szőlőművelés. Az előbbi az erős, száraz vörösborok, utóbbi a könnyebb fehér borok termőhelye, már a római kor óta. A magyarországi borvidékek nemesebbjei közül a Balaton lankáin alakult ki némileg hasonló táj, azonban ott hiányoznak a síksági szőlőskertek és a tavat, mint tájképelemet nem a nádas, hanem a nyílt víztükör dominanciája jellemzi. Jelentős tájalakító hatása volt az állattartásnak is. A Fertő-menti legelőkön át lábon hajtották az Alföld legelőin felhizlalt szarvasmarhát az osztrák és német piacokra. Összességében elmondható, hogy a Fertő kedvező földrajzi elhelyezkedése is nagymértékben hozzájárult egy változatos, két évezredes civilizációs kultúra töretlen fejlődéséhez a térségben. Ilyen szerves fejlődés, kölcsönhatás és szoros kapcsolat a tó és a helyi lakosság között más, hasonló tavaknál nem tapasztalható. A Fertő-táj - az udvar köré tömörült, vezető magyar és osztrák történelmi arisztokrácia nyári kastélyainak, rezidenciáinak területe. Fertőd (Esterházy), Nagycenk, Fertőszéplak (Széchenyi), Fertőrákos (Győri püspök), Halbturn (Habsburg-Lotharingiai). Az európai pl. Párizs vagy München környéki nyári rezidenciákkal vethető össze. Míg Münchennél szintén tó köré épültek a kastélyok Párizs mellett például nincs tó, a Fertő-táj főként abban is más, hogy míg amazok egy-egy ország fővárosa körül tömörültek, - a Fertő-táj kastélyai két ország arisztokráciáját képviselik és két főváros közelségébe a birodalmi főváros, Bécs és a történelmi magyar főváros, Pozsony (ma Bratislava) közelébe települtek. A Fertő-táj ilymódon a VIII. századi, országhatárokon átívelő kulturális és társadalmi egység által létrehozott egységes kulturális táj példája. A Nagycenki Széchenyi Kastély - nem képez páratlan művészeti értéket. Megszentelt hely, amely a legnagyobb magyar -ként tisztelt reformer, gróf Széchenyi István személyéhez kötődik. Összehasonlításul adódik a Thomas Jefferson Monticello-i kastélya (Virginia, USA), amely szintén az ott élt személy jelentősége miatt áll az érdeklődés középpontjában. Nagycenk korban és méretben Monticelloval egyező. De míg az az amerikai rabszolgatartó társadalomra jellemző példa a kert felől föld alá rejtett mellékszárnyakkal, - Nagycenken a demokratikusabb magyar berendezkedésnek megfelelően a mellékszárnyak együtt élnek a kastéllyal. Hasonló kialakítású kert csatlakozik mindkét kastélyhoz, és Jeffersonéhoz hasonlóan Széchenyi személyes kezenyoma is kimutatható a lakóhelyét képező együttesen. 239

A Fertődi Esterházy Kastély - Versailles mintájára kialakított nyári rezidencia. Alapjában különbözik az előképektől Versaillestől és Schönbrunntól, mert nem királyi vagy császári, hanem családi, főúri kastély. Mindkettőtől az is megkülönbözeti, hogy az Esterházy kastély egy köréje szerveződött önálló település központja is. Míg Schönbrunn lejtős terepen, Versailles mesterségesen rendezett terepen épült, Eszterháza természetes, sík terepen fekszik. Eszterháza alaprajzilag az analógiáknál összefogottabb. Az antik amfiteátrumokat eredeti módon idéző íves, zárt díszudvarral rendelkezik, ami jellegzetesen megkülönbözteti a franciás kultúrájú kortárs alkotásoktól. Össze nem vethető értéke Fertődnek, hogy Joseph Haydn 21 évig élt és alkotott itt, az Esterházy udvarban. c) Eredetiség / integritás Integritás A Fertő-tó környékének ma ismert különlegesen szép és kulturálisan gazdag vidékét a térség természetföldrajzi adottságaihoz igazodó ember - alkalmazkodó-alakító - munkája hozta létre és őrizte meg számunkra. A kulturális Fertő-táj kedvező természeti és éghajlati adottságokkal rendelkezik, ezért mind mezőgazdasági művelésre, mind pedig állattartásra igen alkalmas és már az őskortól biztosította az itt letelepülő különböző népcsoportok megélhetését. Éppen a tó környezetében délnyugati részén keresztezi egymást az ősi, nyugat-keleti irányú, valamint az Adriai tengert és a Baltikumot összekötő észak-déli kereskedelmi útvonal, mely a római kortól kezdve Borostyán-kő út néven vált ismertté. Ezen távolsági utak mentén a kisebb-nagyobb folyóvölgyekben és a Fertőtó parti teraszain alakultak ki a különböző kultúrák települései, amiket régészeti feltárások is bizonyítanak. A Fertő-tó vidékét sajátos övezetesség jellemzi. A víz, a vizet körülölelő nádas a csatornák labirintusaival, az egykor sós víz áztatta szikes rétek, a tavat nyugatról karéjozó dombvonulat a rajta elterülő erdőkkel és szőlőkkel nemcsak a természetföldrajzi adottságokat reprezentálják, hanem azt az évszázadok óta folyamatos tájhasználatot és életmódot is, amely az ember és a természet harmonikus együttélésének elvitathatatlanul különleges példája. A jelölt terület egyediségét és teljességét (integritását) geológiai, hidrológiai, geomorfológiai, klimatikus, természeti, valamint táj- és kultúrtörténeti viszonyai alapozzák meg. A 12-15 millió évvel ezelőtti Pannontenger (az egykori Parathetys beltenger sorozat legnyugatibb tagja) működéséről (a mészalgák kiválasztotta lajtamészkő, tengeri fosszíliák stb.) a tájat Ny-ról határoló Fertőmelléki-dombvonulat már rómaiak által is művelt egyedülálló kőfejtői (Fertőrákos, St-Margitbánya) tanúskodnak. A Fertőrákosi-kőfejtőben bányászott jól faragható lajtamészkő, mely különösen gazdag fosszilis élőlényekben, Bécs, Sopron és a környező települések épüleihez szolgáltatott kitűnő építőanyagot. A kőfejtő művelése során hatalmas, sziklatemplomokra emlékeztető csarnokokat vájtak a kőzetbe, amelyek magassága eléri a 30 métert. A kitermelés a század közepéig folyt, később barlangszínházat alakítottak ki benne. A Fertő-táj alsóbb területei a jégkorszaki tektonikai süllyedésekben összefolyó vizekből (talajvíz, esővíz, kisebb patakok stb.) jöttek létre. Ezek olyan láprétek, melyek a kedvező mikroklimatikus és csapadékviszonyoknak köszönhetően glaciális reliktumfajokban bővelkednek. Ugyanakkor már néhány száz méterre e hűvös klímájú helyektől a meleg domboldalakon kétezer éves szőlőkultúra ad megélhetést a táj soknemzetiségű (magyar, német, horvát) lakosságának. A táj dél-keleti területein a jégkorszaki szelek korábbi folyók homokos-kavicsos hordalékaiból gorondokat (dombokat) emeltek. Itt kisebb-nagyobb szikes tócsák és legelők alakultak ki az itt érvényesülő kontinentális hatásoknak köszönhetően. Mindez elősegítette a külterjes állattartás kialakulását, ami egyébként a kelet-európai és ázsiai füves élőhelyekre jellemző, s a tájtól nyugatra ismeretlen. A táj melegebb, szubmediterrán klímahatásoknak kitett területein endemizmusok (bennszülött fajok) emelik az élővilág egyediségét, amely négy klíma (szubatlanti, szubmediterrán, dealpin és kontinentális) itteni együttes hatásának köszönhető. A tó és környékének egyedülálló adottságai, a szőlészet-borászat, és a szilaj pásztorkodás mellett többek között a halászat, nádgazdálkodás jelentett és jelent mind a mai napig megélhetést a helyi lakosságnak. A halászeszközök közül érdemes bővebben szót ejtenünk a vejszéről, mely a Fertőhöz hasonló sekély vizek jellegzetes szerszáma, és területünkön a. század első felében még alkalmazták. Használatának ismerete a magyarság I. századi honfoglalása előtti vándorlásának idejére nyúlik vissza. A vejsze egy akár több száz méter hosszú, nádból készült kerítés-útvesztő, amely a sekély vízben a hal útját elrekeszti. A legfontosabb halásztelepülések Rust, Sopron, Sarród és Hegykő voltak. A halászat mellett a Fertő fontos haszonvétele még a nád. Természetesen a nádtermés is függ a tó szeszélyeitől, de mégsincs annyira kiszolgáltatva neki, mint a halászat. A minőségi, tetőfedésre alkalmas nád iránti kereslet állandó volt az 240

elmúlt századokban is, hiszen a lakó és gazdasági épületek fedésére ez volt legolcsóbb anyag és annál jóval tartósabbnak számított. Eredetiség A nádtetős épület a táj hagyományos arculatában máig felismerhető elem. S ez csak egy a tó és a lakosság egymásrautaltságának évezredes példái közül. Ez az aktív szerep, amit a tó a társadalomban képvisel, garancia arra, hogy a táj és ember kapcsolata a későbbiekben is egymással összhangban fejlődik. E szerves, nagy múltú és sokoldalú humánökológiai kapcsolat a Fertő-tájon egyedülálló a világ sós, szikes tavainak sorában. Ennek a középkor óta folyamatos mezőgazdasági tájhasználatnak és életmódnak a bizonyítéka a tavat karéjozó településhálózat harmonikus tájba illeszkedése, az egyes települések léptéke - a tavat zömmel apró települések karéjozzák -, a települések belső struktúrája és jellemzően paraszti építészete is. Mind a jelölt területen, mind pedig az ütközőzónában meghatározó sajátosságot jelent, hogy a középkor óta folyamatos a letelepedés; az ősi települési szerkezetek még mindig megtalálhatók, különösen a nyugati tópart mentén. Erre példa Mörbisch, Donnerskirchen, Purbach, Breitenbrunn és mindenekelőtt Rust szabad városa. Sok régi falu arculata lényegében megmaradt, s a régi településmagokat részben megtartott, megerősített falakkal zárják el. E szupra-regionális jelentőségű kulturális táj jellegzetes összetevői leginkább Rust és környékén figyelhetők meg, ahol az eredetiség a történelmi várostervezés és az utcákon és tereken homogén módon egymáshoz illesztett épületek egységében jelentkeznek. A többszázéves bortermelés és a generációról generációra vándorló hagyományos nádtermesztés ma is élő szokás: ez biztosítja a fontos építőanyagok eredetiségét és egységét. A birtokviszonyok történeti alakulása azonban nemcsak Fertőrákos települése esetében jelent meghatározó sajátosságot, hanem a Fertő-tó déli karéjában elterülő térség szempontjából is mindmáig érezteti hatását. Bizonyítéka ennek az ütközőzónában elhelyezkedő apró települések jellegzetesen paraszti építészete, csakúgy mint a felterjesztési területen fekvő főnemesi rezidenciák a fertődi volt Esterházy- és a nagycenki volt Széchenyi-kastély nagyszabású barokk és klasszicista épületegyüttese, melyek tájba szervezett kertjeikkel a VIII. és I. századi főnemesi életforma és építészet különlegesen szép példáit jelenítik. d) A jelölést alátámasztó kritériumok Az UNESCO Működési Irányelveiben említett kritériumok közül a 24. paragrafus v, a 39. paragrafus i és ii, valamint a 44a paragrafus ii, iii és iv illetve a 44b paragrafus ii-vii kritériumai alapján a Fertő-tó kulturális tájat felterjesztjük a Világörökségi listára a következő indítékok miatt: 24. paragrafus, (v) feltétel: A Fertő-tó kulturális táj kiemelkedően példázza az ember hagyományos letelepedési folyamatát és a kultúrát tükröző földhasználatot. A Fertő-tó változatos és különlegesen szép vidékének mai karaktere a messzi múltba nyúló földhasználati formák, a legeltetetéses tájhasználat és a szőlőművelés eredménye, amely az európai tóvidéken belül egyedülállónak mondható. A tó nyugati partján az ütközőzónában elhelyezkedő Mörbisch, Donnerskirchen, Purbach, Breitenbrunn és Winden mellett, a területen belül Rust szabad város kiemelkedően példázza az ember hagyományos letelepedési folyamatát, a térséget ezzel egyben képviselve is. Ez a táj a középkor óta lakott terület, a földhasználati formák azóta változatlanok. Az évezredek során itt megtelepedett lakosság földhasználata és életmódja mindenkor igazodott a változatos természeti adottságokhoz, gazdaságának alapjait mindenekelőtt a halászat, a külterjes állattartás és a római időkben meghonosodott és mind a mai napig jelentős szőlőművelés határozta meg. A helyi települési struktúra másik fontos tényezője a határvidéki fekvés. Rust egészen a mai napig egy olyan társadalom és kultúra speciális építkezési formáját példázza, amelyben a városi és vidéki ember életmódja kerek egészet alkot. A Fertő-tó kulturális táj továbbá kulturtörténeti, topográfiai, valamint természeti és ökológia szempontból az eredeti állapot megőrzésével büszkélkedhet. A földhasználat és a lakosság életmódja itt mindig is alkalmazkodott a természeti körülményekhez. A gazdasági erőforrást elsősorban a halászat, az állattartás és a borászat jelentette, melyeknek mindvégig fontos szerepe volt. A jellemző állattartási mód a ridegtartás volt. Nyáron a Fertő és a Hanság rétjein legeltették a szarvasmarha és báránycsordákat, míg télen az állatokat az erdőkbe terelték, ahol ettek, amit tudtak. Ez az állattartási mód 241

ritkította az erdőségeket és fokozatosan rétekké, sőt, szinte prérivé formálta őket, s ennek a tájhasználatnak az eredményei a dombsági sztyepprétek, a Fertő-mellék magas füvű ecsetpázsitos kaszálórétjei, a hansági szénatermő rétek, s a Fertő-menti puszták. A szőlőműveléses földhasználat töretlen hagyományát nem csak a tóparti dombok ma is létező szőlőföldjei bizonyítják, hanem a tavat délnyugatról karéjozó települések bortermelői épületei - illetőleg az egyes épületekben megtalálható présházak és borpincék - is, amelyekből nem egy középkori eredetű. 39. paragrafus, (i) kategória: A Fertő-tó kulturális táj az ember által tudatosan megtervezett és létrehozott, egyértelműen körülhatárolható területeket foglal magába. Ezek műemléki jellegű épületekhez és épületegyüttesekhez kapcsolódó kertes és ligetes vidékek, melyeket esztétikai szempontok szerint terveztek meg. A Világörökségi listára felterjesztett területen, a VIII-I. századi, főnemesek megbízásából készült gyönyörű kertek a tájjal szerves kapcsolatban állnak. A fertődi Esterházy Kastély és a nagycenki Széchenyi Kastély és azok kertjei a Fertő kulturális táj kiemelkedő értékeit képezik, és különös fontossággal bírnak. A VIII. század egyik vezető építészeti műfaja Közép-Európában a Versailles mintájára kialakított, hatalmas barokk kertbe komponált Esterházy nyári rezidencia. A gyönyörű példák közül az Esterházy-kastély és kertje a legkésőbbiek közé tartozik. Sajátossága alaprajzában nyilvánul meg: egy olyan íves beépítési formát, melyet az antik amfiteátrumok mintájára előbb olasz kertekben, majd nagy középületek előterében (a S. Pietro kollonádja Rómában) használtak, itt igen eredeti módon alkalmaztak. Az Esterházy-kastély és kertje maison de pleisancenak épült, azaz olyan épületnek, ahol a kastély ura élvezheti a természet és művészet szépségét, amely örömöt nyújt az érzékeknek, s amely menedékül szolgál a harc és a hatalom világa elől. A szintén VIII. századi Széchenyi-kastély és parkja a természet- és életszemléletet másképp tükrözi. Jóllehet bizonyos barokk részleteket (a tóra lefutó 2,6 km-es hársfasor által) megőrzött, angolkertje teljesen eltérő filozófiát képvisel. A Széchenyi Kastély nyári rezidencia is, azonban nem az ünnepek színhelye, hanem a természetbe elvonuló csendes és magányos elvonulásé. 39. paragarfus, (ii) kategória: A Fertő-tó kulturális táj egy rendezetten kialakított térség. Jelenlegi állapota környezetéhez fűződő viszonyából, a természettel összhangban fejlődött ki, formája és jellegzetes alkotóelemei ezt a kibontakozási folyamatot tükrözik. A Fertő-tó kulturális táj folytonos vidéket mutat be, amely a múltbéli társadalomban aktív szerepet mondhatott magáénak szorosan kötődve a hagyományos életszemlélethez, s amelyben a fejlődés folyamata továbbra is jelen van. Ugyanakkor jelentős tárgyi bizonyítékkal szolgál a kialakulás utáni időkből is. Szoros és kölcsönös kapcsolat van a táj jelenlegi sajátosságai és az agrárius földhasználat között. A természet továbbra is a megélhetés forrása és eszköze maradt a helyi lakosság számára, amint azt a tó körül elhelyezkedő számos műemlék is kifejezi. A Fertő-tó kulturális táj kulturális és természeti dimenziójának szerves egysége még mindig része a társadalmi struktúrának, az aktuális gazdasági tevékenységeknek, az agrárius földhasználatnak és az általános életmódnak. A Fertő-táj mai, sajátos és jól felismerhető övezetessége egyben természetföldrajzi adottság és a földhasználat, az állattartás és a szőlőművelés eredménye. Az agrárius tájhasználatot azonban nemcsak a táj övezetessége bizonyítja, hanem épített környezetének struktúrája és karaktere is. A tavat még ma is a többnyire középkori eredetű települések karéjozzák. Ezeket az országútra felfűződő, a tájba simuló településeket markáns paraszti építészet jellemzi. Az egyes telkek jellemző beépítése, a hosszú házforma, az épületek egyszerű alaprajzi rendszere, az épület alatt az elmaradhatatlan pincékkel és présházakkal, illetőleg zöldséges vermekkel, a telket hátul lezáró gazdasági rendeltetésű pajtákkal a paraszti életforma sajátos és különleges dokumentumai. Ezek az épületek homlokzataikkal ugyanakkor a mai utcaképnek is meghatározó és értékes elemei. 24. paragrafus, b (ii) ismérv: A Fertő-tó kulturális táj megőrzését megfelelő jogi és hagyományos védelem és vezetői működés biztosítja. A felterjesztési terület megfelelő védelmét mindkét országban a tulajdonosok, a nemzetközi egyezmények, továbbá a különböző jogi viszonyok egyaránt biztosítják. 242

44a paragrafus, (ii)-(iv) ismérvek: 44a (ii) A Fertő-tó kulturális táj kiemelkedő példaként mutatja be a lényeges, egymást követő ökológiai és biológiai folyamatokat az ökoszisztéma, illetve a növény- és állatvilág kialakulásában és fejlődésében. Különösen a Fertő-tó keleti és nyugati részén találhatók, a nádövezet belső folyamatai és a fás szárú növények megjelenése következtében, a sekélyvizű tó nemrégiben kialakult feltöltődésének meglepő példái; a keleti part mentén, a tóhoz közeli sekélyvizű földmélyedések eredeti helyén elhelyezkedő gátak a történelmi anyagfelhalmozódás bizonyítékai. St. Margarethen római kőfejtőben és a Fertőrákosi kőfejtőben harmadkori tengeri lithothamnioid mészkő (lajtamészkő) található. 44a (iii) A Fertő-tó kulturális táj páratlan természeti szépségű és esztétikai jelentőségű területeket foglal magába. Északon a Lajta-hegység Hackelsberg és Jungerberg nevű elődombjai, nyugaton a Ruster dombság erdői, erdőszélei, száraz rétjei, szőlősei és gyümölcsöskertjei éppúgy, mint a dél-keleti sík vidék és a déli vizes területek a táj, a flóra és a fauna páratlan sokféleségét vonultatja föl viszonylag kis területen. Éppen ezért Európán belül ez a terület egyedülállónak mondható esztétikai szempontból is. 44a (iv) A Fertő-tó kulturális táj a biológiai sokféleség eredeti élőhelyeinek védelmét tekintve a legfontosabb természetes élőhelyeket öleli föl, beleértve a tudomány és a védelem szempontjából univerzális értékű veszélyeztetett fajokat. A nyugat-magyarországi és az alpesi éghajlat között húzódó átmeneti zónában találjuk a legjelentősebb élőhelyeket. Ezek sósvizű talajbemélyedések, sekély vizű tavak, lápvidékek, nyirkos rétségek, homokos és köves száraz rétek (beleértve sóban gazdag változataikat) valamint sziklás száraz rétek. Valamennyi elsődleges élőhelynek tekintendő a 92/43/EWG direktíva (Európai Unió FFH direktíva) értelmében. A Lajta-hegység gyertyános tölgyeseinek kivételével a fent említett helyek speciális ökológiai élőhelyek. Eszerint a jelenleg létező fajok nagyrésze ritkának és veszélyeztettnek mondható és egyaránt megtalálható a Vörös Könyvben a veszélyeztett növény- és állatfajok jegyzékében és a különböző nemzetközi természetvédelmi egyezmények mellékleteiben. 44b paragrafus, (ii)-(vii) ismérv: 44b (ii) A Fertő-tó kulturális táj elegendően nagy és tartalmazza azokat az alapvető elemeket, amelyek alkalmasak az oköszisztéma és a biodiverzitás hosszútávú megőrzéséhez elengedhetetlenül fontos folyamatok leglényegesebb pillanatainak bemutására. A vízszint ingadozásának eredményeképpen a Fertő-tó a történelem során számos alkalommal kiszáradt (legutóbb 1865/66-ban). Ilyen esetekben a nádövezet eltűnt, majd a víz visszatérésével ismét növekedésnek indult. A nádas tehát jelenlegi méretét 135 év alatt érte el. Ez azonban nemcsak a nádas növekedésével, hanem a nádas területén a tó fenekének emelkedésével is együttjárt, a rothadó szerves anyagok és az iszapos üledékek beáramlásának köszönhetően. Ezt a folyamatot az uralkodó szelek és vízáramlatok rendszere segítette és segíti elő a mai napig. Az iszapos üledék főként a déli és nyugati oldalon található, míg a homokos üledéket a nyugati, észak-nyugati szél a keleti partvonal mentén halmozza fel. A finomszemcsés üledéket a vízáramlatok könnyebben sodorják a nádasokba, míg a durvább, például homokos hordalék a nádasok határvonala mentén gyülemlik fel. Ez a sáv különösen szembeötlő a dél-keleti oldalon (Sandeck, Neudeck), ahol megindult a fásszárú növények fejlődése. Ez a rendszer önfenntartó, amennyiben a vízszint elég magas ahhoz, hogy legalább bizonyos mértékig ellepje a nádast (nyáron és kora ősszel a partmenti szakasz általában kiszárad). Ez teljes egészében beletartozik a védett területbe. 44 b (iii) A Fertő-tó kulturális táj különleges esztétikai értékkel rendelkezik, és tartalmaz olyan területeket, amelyek a térség szépségének megtartásához alapvetően fontosak. A térség esztétikai értéke sokféleképpen valósul meg. Északról vagy nyugatról, a Lajta dombok illetve a Rusti dombság felől érkezve, a nádasok felé illetve a nyílt vizen túl a keleti síkságok felé nyújtózó szőlőskerteket láthatunk. Délről és keletről nézve a fent említett dombok a hatalmas Schneeberggel és Rax heggyel (az északi mészköves Alpok keleti képviselőivel) alkotnak horizontot a háttérben. Azonban nemcsak a távoli látkép figyelemre méltó, hiszen a vidék közelebbről is lenyűgöző sokféleségről ad tanúbizonyságot. Legyen az a tavaszi száraz rétek virágzása, a nedves területek orchideái vagy a Szárhalmi erdő száraz legelői, a hagyományosan legeltetett állatok százai a pusztákon a tó keleti részénél, a madarak sokasága 243

a sekélyvizű talajmélyedésekben vagy a késő ősszel alvóhelyükre (Lange Lacke a központi Seewinkel területén) érkező ludak ezreinek kápráztató látványa. A látogatók bármely hónapban élvezhetik a kiemelkedő esztétikai élmények sokaságát. 44b (iv) A Fertő-tó kulturális táj a tárgyalt biográfiai terület és ökoszisztéma legváltozatosabb flóra- és faunaállománnyal rendelkező élőhelyeit foglalja magába. A pannon térség jellemző élőhelyei egymáshoz közel helyezkednek el és a vizes/száraz, sós/sómentes talajok, az iszapos/köves talajréteg, a forró/ hideg területek (beleértve az alpesi és a keleti hidekedvelő fajokat) végletein belül mindenféle átmentetet megtalálhatunk közöttük. 1965 óta az egész térség környezetédelmi és tájvédelmi körzet és 1986 óta a ramsari egyezmény értelmében természetvédelmi területté lett nyilvánítva. Ezen a Ramsar zónán belül találhatók a Fertő-tó-Seewinkel Nemzeti Park (alapítva 1993-ban) bizonyos területei. A felterjesztett terület védett zónáján belül található a Bioszféra Rezervátum, jóllehet a biogenetikai rezervátum sokkal nagyobb az egész felterjesztett területnél és többé-kevésbé azonos a tó vízrajzilag meghatározott vízgyűjtő területével. Ami a felterjsztett terület magyar részét illeti, itt kevésbé szoros a kapcsolat, mint az osztrák részen, mert itt csak egy település van, Fertőrákos, mely közvetlenül a tópartnál helyezkedik el, és vízrajzi értelemben ez a déli rész a kimeneti oldal. 1977 óta tájvédelmi körzet és 1991 óta pedig (1994 óta az osztrák-magyar Nemzeti Parkkal közös vezetés alatt) Fertő-Hanság Nemzeti Parknak hívják. A tó magyar területe és a környező vizes területek 1989 óta a Ramsar zónához illetve az UNESCO Bioszfréra Rezervátumhoz tartoznak. Az ilyen megfelelő védelem nemcsak országos, hanem nemzetközi szinten is biztosítva van. 44b (v, vi) A Fertő-tó kulturális terület hosszútávú igazgatási tervvel rendelkezik, valamint törvényi és igazgatási védelmet élvez. Mind Ausztriában, mind Magyarországon számos törvény biztosítja, hogy a Világörökség elérje a célját (ld. még: 4b szakasz, jogi helyzet). A nemzeti parkok számára léteznek az IUCN-nel összhangban álló igazgatási tervek, az Osztrák-Magyar Vízügyi Bizottság pedig közvetlen igazgatási munkát végez a tó vízszintjének szabályozása terén. Ami a terület osztrák részét illeti, ezt Natura 2000 területté minősítették, így téve hatékonnyá a terület irányítási tervét és monitoring rendszerét. A további részleteket ld. 4j szakasz, vagyongazdálkodási terv és a célok felsorolása. 44b (vii) A Fertő-Neusiedler tó kulturális táj a biodiverzitás megőrzésének legfontosabb helyszíne. Mint már említésre került, a természetes élőhelyek széles skálája jelenik meg itt, a különféle földrajzi régiók és klimatikus területek átmeneti zónájában. Az ennek eredményeképpen kialakult diverzitást az eredeti élőhelyek faunájának fajszáma mutatja. Például a lepidopteran fajok száma a száraz völgyi területen, Hackelsberg térségében eléri az 1080-at, míg a teljes világörökségi címre jelölt területen e fajok száma jóval 1500 felett van. Az olyan extrém élőhelyek, mint a szikesek, természetesen kevesebb speciális fajjal büszkélkednek, mégis nagyban hozzájárulnak a terület általános sokszínűségének növeléséhez. A szikes víz eltérő kémiai összetételének következménye a változatos planktonállomány. Az Ausztriában költő 250 madárfaj közül 190 megtalálható itt. Ezt a számot tovább gazdagítják az átvonuló, de nem fészkelő fajok. A magyarországon fészkelő 360 madárfajból 250 szintén él e területen (ezek között vannak fészkelő, vonuló és telelő fajok is). A Fertő-Neusiedler tó növényvilágával kapcsolatban érdemes megemlíteni, hogy a magyarországi orchideafajoknak több mint a fele (több mint 20) megtalálható a kijelölt területen. Az állat- és növényvilág további érdekességeiről is említést tesz a tudományos szakirodalom. Az adatok nagy része további kutatást igényel, különösen a terresztikus fajok tekintetében. a) A terület leírása III. LEÍRÁS A felterjesztési terület és ütközőzónája az Alpok és a puszta határvidékén, két ország, Ausztria és Magyarország területén fekszik (1., 10., 11. ábrák). 244

A vidék a. századtól az I. világháború végéig magyar terület volt. A St. Germain-i békeszerződés (1919) előírásai nyomán az egykori Sopron és Moson vármegyék nyugati járásait Ausztriához csatolták, a mai határ ekkor alakult ki. A térség jelentőségét mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy egy aránylag szűk körben olyan jelentős települések övezik a Fertő-tavat, mint Sopron és Eisenstadt: mindegyikük történelme a messzi római időkbe nyúlik vissza. A felterjesztési terület osztrák része Burgenlandban, Ausztria legkeletibb tartományában található. 3.965 négyzetkilométeres nagyságával ez a tartomány nyugaton Alsó-Ausztriával és Stájerországgal, északkeleten Szlovákiával, keleten Magyarországgal és délen Szlovéniával határos. A tartomány fővárosa Kismarton (Eisenstadt). A felterjesztési terület magyar része Magyarország északnyugati szegletében, Győr-Moson-Sopron megye területén fekszik. A megye területe 4012 km 2. A megye székhelye a Duna folyó mentén elterülő Győr városa. I Természeti értékek (2.-7., 12.-35., 55. ábrák) A Fertő igazi sztyepptó, az Eurázsián végighúzódó sztyepptó-láncolat legnyugatibb tagja. A tó medencéjét nyugatról a Lajta- és a Rozália-hegység, valamint a Rust-Balfi-dombság keretezi, amely délen a Bozidombvidékben folytatódik. Ez utóbbi már igen alacsony dombság, kelet-délkelet felé pedig a medence nyitott. A Fertő-tótól keletre, a Fertőzugban az Ősduna hordalékkúpján mintegy 80 lefolyástalan, sekély szikes tó van, túlnyomórészt osztrák területen, de Fertőújlaknál ez a geomorfológiai egység átnyúlik Magyarországra is. A Fertőmenti-dombságtól nyugatra a Soproni-medencén túl már az Alpokaljához tartozó Soproni-hegység tömbjét találjuk és tiszta időben az Alpok nyáron is hóval fedett keleti nyúlványai is látszanak, amelyek a tóparttól alig 70 km-nyire kezdődnek. Kis területen tehát megtalálhatóak az egymástól éghajlatában és élővilágában egyaránt jelentősen eltérő geográfiai és biogeográfiai elemek: a kontinentális, síksági sztyepptó, a szubmediterrán dombság xerofil vegetációval, a dealpin középhegység és a magashegység. Ez a tájképi sokszínűség, a biodiverzitás igen kis területen megmutatkozó rendkívüli változatossága Európában egyedülálló. A Fertő medencéjének alapját kristályos paleozoikus pala alkotja. Ez a Soproni-hegységben még a felszínen tanulmányozható, de a Fertő-tó peremvonalában egy tektonikus zökkenéssel 1000 m alá került. A lezökkent őskőzetet a miocénban a Pannon-tenger öntötte el, mely lassan kiédesült, majd kiszáradt. A tenger nyomát a néhol több száz méter vastag mészkőrétegek őrzik. A Pannon-tenger a tó medencéje alá vastag rétegben agyagot, márgát és kisebb mértékben löszt halmozott fel. A Duna, az Ikva és a Lajta erre terítette rá a jégkorszakban a kavics és a homoktakarót. Az említett kőzetek és egyéb rétegek gyakorlatilag mind tanulmányozhatók a tó környékén a felszínen. A meghatározó geológiai és klimatikus adottságok révén a talajtípusok is sokfélék. A erősen szikes szoloncsák és szolonyec talajoktól a humuszban gazdag, agyagbemosódásos barna erdőtalajig számos talajféleség megtalálható. A fertő szó a magyar nyelvben sekély, iszapos, kénhidrogénes bűzős állóvizet jelent. A Kárpát-medencében nagyon sok fertő elnevezés van, így pl: Romániában, Erdélyben a Hargita-hegység posztvulkáni gázokkal bugyborékoló fellápja Csíkmadaras határában vagy a szegedi Gyevi-fertő, a velencei tavi Dinnyési-fertő, stb. Legnagyobb közülük maga a Fertő-tó. A fertő itt olyan állóvizet jelent, amelyet a következők jellemeznek: a tavi elöregedés előre haladott állapota, feltöltődöttség, iszaposság, sekélység, a víz szélsőséges felmelegedése nyáron, ill. teljes átfagyása télen, stb. Ide kívánkoznak az 1928/29-es tél eseményei is, amikor a szélsőségesen alacsony vízállás mellett fellépő kivételes keménységű tél során a tó jelentős része fenékig ill. az üledék felsőbb rétegeivel együtt befagyott. Száz napig tartott az egybefüggő jégtakaró, a jég vastagsága sok helyen a 60 cm-t is meghaladta. A nagy mértékben változó vízellátás miatt a tó mérete az idők során szélsőséges variációkat mutatott. A vízháztartást elsősorban a klimatikus viszonyok szabályozzák. A tó vízgyűjtő területe mintegy 900 km 2, víztömege magas vízállás esetén mintegy 390 km 3. A vízbevitelt a csapadék és olyan folyócskák biztosítják, mint a Wulka és a Rákosi patak, vagy akár még kisebb vízfolyások. A csapadék a teljes vízbevitel kb. 80%-át jelenti, míg a kisebb felszíni folyók, patakok 20%-ot biztosítanak. A felszín alatti vizek bevitele elhanyagolható. A 245

víz 90%-a párolgással távozik, és kb. 10%-a mesterséges vízkivétellel, a Hansági Főcsatorna/Eisenkanal révén. A klimatikus tényezők közvetlen és azonnali hatással vannak a vízállásra, amely következésképpen igen szélsőségesen változik. A környék rendkívül sík adottságainak következtében a vízszint 10 cm-es változása 20 km 2 -rel változtatja meg az elárasztott terület nagyságát. A Fertő-tó így az igazi asztatikus tavakhoz tartozik. A Fertő-tó általános limnológiai szempontból a tavi elöregedés (feltöltődés) előrehaladott stádiumában lévő, szélsőségesen sekély tó. Nádasai nemcsak partszéli sávként, hanem a tó közepe illetve középvonala felé is szabálytalan alakulásokkal benyúlnak. Ezáltal a nyíltvízi terület kisebb-nagyobb területrészekre, öblökre, sőt teljesen a nádasba zárt kisebb belső tavak -ra is tagolódik. Partszéli nádasai különösen a déli tórészen rendkívüli szélességűek, helyenként a 6 km-t is meghaladják. A tó Ny-i partvonalát is viszonylag széles nádas-öv kíséri, különösen az ÉNy-i részen, ahol a nádas szélessége 5 km körüli. A nádasok gyors területi növekedése a terület vízrendezésével, a vízszint állandósításával hozható összefüggésbe. A munkálatok már a VI. században elkezdődtek a Sarród és Pomogy (Pamhagen) közötti útépítéssel. A jelentősebb változások a I. században kezdődtek meg, a Hanság csatornázásával, amely elzárta a Fertő-tavat édesvízi mocsarától. 1912-re megépült a Pomogytól Hegykőig húzódó körgát, amely megakadályozza az erős és uralkodó ÉNY-i szelek idején bekövetkező vízlengés hatására a Sarród- Mekszikópuszta térségében található, változó vízborítású mocsár, illetve szikes gyepek természetes elöntését. Az eredeti állapot részleges helyreállítását célzó élőhelyrekonstrukció 1989-ben kezdődött meg. A víz hőmérséklete és sekélysége következtében viszonylag gyorsan követi a levegő hőmérséklet-változásait, nyáron a felső 10 cm-es rétegben egyes részeken eléri a 30 C-ot. A könnyen felkavarodó üledékrészecskék miatt a víz átlátszósága a nagy nyíltvízi területeken csekély. A szélvédettebb vízrészeken ezért az intenzívebb fény- és hőhatás az üledék felszínéig is könnyen lejut. A tó vize nátrium-magnézium-hidrogénkarbonát-(szulfát) jellegű szikes víz, vezetőképessége 1300 3500 (4000) us cm-1, a ph érték 7,7 és 9,5 közötti. Összsótartalma kelet felé növekszik, átlagosan 1700 mg/l. A kémiai jellemzők a tó vizében térben és időben változatosak és változékonyak. Az oldott oxigén-tartalom is igen eltérő: míg pl. a nyíltvízi területeken kielégítő, sőt, gyakran a telitettséget is eléri, addig ugyanazon időpontban a nádasokba zárt vízterületeken igen szegény, időleges oxigénhiánnyal. Trofitása a klorofill tartalom alapján a mezotrof tartományba esik. A Fertő-táj jellegzetessége, hogy itt több flóravidék találkozik. A Fertő-tó az Alföldi flóravidék (Eupannonicum) Kisalföldi flórajárásába (Arrabonicum) sorolható, nyugati partján már érezhető a Nyugat-Dunántúl (Praenoricum) vidékébe sorolt Lajta-hegység (Laitaicum) hatása is, így a területen az élőhelyek rendkívül széles skáláját találjuk meg. Egyaránt előfordulnak az eurázsiai sztyeppekre jellemző füves élőhelyek, ill. az Alpokaljára jellemző lombos és tűlevelű erdők, pangóvizes lápok. A terület képét ma az óriási kiterjedésű nádasok, az egykori öbölszerű képződmények és kisebb öblok lefűződésével kialakult, nádasba záródott kisebb tavak határozzák meg. Jellemzőek a gyepek, kisebb kiterjedésű a fás vegetáció. A Fertő-tó térségének legjelentősebb természetes és féltermészetes biotópjai (a centrumtól a periféria felé haladva) az alábbiak: 1. Növényvilág 1.1 Hínárnövényzet A nyílt víz és a csatornák jellemző lebegő és rögzült növényzete. Egyes években rendkívül elterjedt. A jellemző társulások ritkán fordulnak elő önállóan, általában mozaikos komplexeket alkotnak. Jellemző társulások: Lemno-Utricularietum vulgaris (CORINE: 22.414) Parvopotameto-Zannichellietum (CORINE: 22.422) Myriophyllo-Potametum (CORINE: 22.421) Jellemző fajok: Potamogeton pectinatus, Zanichellia palustris, Myriophyllum verticillatum, Utricularia vulgaris 246

1.2 Nádasok és magassásosok: A nádas a Fertő-tó legjellemzőbb élőhelye, a védett terület több mint 70%-át borítja. Egyes helyeken sűrű, járhatatlan, máshol felritkult, nyílt vízfoltokkal tarkított. Jellemző társulások: Phragmitetum communis (CORINE: 53.112, 53.1111) Ide sorolhatjuk a telelő sás és a keskenylevelű gyékény dominálta társulásokat is. Ezek zömében a nádas partközeli oldalán fordulnak elő, de kisebb-nagyobb foltokban megtalálhatók beljebb is. Typhetum angustifoliae (CORINE: 53.132) Cladietum marisci (CORINE: 53.31) Jellemző fajok: Phragmites australis, Typha angustifolia, Cladietum marisci, Schoenoplectus tabernaemontani, Schoenoplectus lacustris. Külön kiemelendő a belső tavak mediterrán reliktumnövénye, a Schoenoplectus litoralis. A nádas partközeli felén gyakoriak még a mocsársásos, partisásos és zsombéksásos állományok. Caricetum acutiformis (CORINE: 53.219) Caricetum ripariae (CORINE: 53.213) Caricetum elatae (CORINE: 53.2151) 1.3 Kontinentális jellegű szikes mocsarak, nádas habitussal A Bolboschoenus maritimus és a Schoenoplectus tabernaemontani dominálta, csaknem homogén állományok. Kisebb foltokban csetkákások is előfordulnak. Egyes helyeken ezekbe a homogén foltokba kúszik be a nád, majd alakul át nádassá. Kizárólag a déli parton fordulnak elő. Jellemző társulások: Schoenoplectetum tabernaemontani (CORINE: 53.1122) Bolboschoenetum maritimi (CORINE: 53.131) Bolboschoeno-Phragmitetum (CORINE: 53.1122) 1.4 Üde láprétek Ezek az üdébb láprét-társulások a Fertő-tó partján kisebb foltokat alkotnak, és a Kis-Tómalomnál is előfordultak. Az elmúlt 10 év száraz időjárásának és az általános eutrofizációnak köszönhetően mindenhol degradálódtak, és területükben még inkább visszahúzódtak. Jellemző társulások: Carici flavi-eriophoretum (CORINE: 54.239) Caricetum davallianae (CORINE: 54.233) Schoenetum nigricantis Juncetum subnodulosi (CORINE: 54.216) Seslerietum uliginosae (CORINE: 54.238) Jellemző fajok: Sesleria uliginosa, Eriophorum latifolium, Orchis laxiflora ssp. palustris, Carex davalliana, C. flava, Juncus subnodulosus 1.5. Kiszáradó láprétek Valamikor jelentősebb élőhely lehetett, ma a nádasodás miatt visszaszorulóban van. Jellemző társulás: Molinietum coeruleae ((CORINE: 57.311) Jellemző fajok: Molinia coerulea, Lythrum salicaria, Schoenus nigricans 1.6. Mocsárrétek 247

Több társulás tartozik ide. Leggyakrabban kaszálóként kezelt területek. Többnyire nedves, magasabb talajvízszintű nem sós területeken fordulnak elő. Jellemző társulás csoport: Deschampsion caespitosae (CORINE: 37.26) Jellemző fajok: Agrostis stolonifera, Festuca pratensis, Alopecurus pratensis, Crepis biennis 1.7. Szoloncsák szikfok növényzet Tavasszal és késő ősszel többnyire vízzel borított társulások. A víz általában májusig marad meg. Kisebb foltokban keréknyomokban vagy túllegeltetett foltokban is megjelenik. Gyakori a szikvirágzás. Jellemző társulások: Salicornietum prostratae (CORINE: 15.11511) Suaedetum maritimae (CORINE: ) Puccinellietum peisonis (CORINE: 15.A142) Lepidio crassifolii - Camphorosmetum annuae (CORINE: 15.A132) Jellemző fajok: Lepidium crassifolium, Plantago maritima, Triglochin maritima, Aster tripolium ssp. pannonicum, Podospermum canum, Juncus gerardi Külön kiemelendő az endemikus Puccinellia peisonis. 1.8. Szolonyec szikfok növényzet Mélyebb fekvésű, nedves területeken fordul elő. Jellemző az élőhelyrekonstrukciók nyáron kiszáradó medrében. Jellemző társulások: Puccinellietum limosae (CORINE: 15.A135) Pholiuro-Plantaginetum (CORINE: 15.A134) Crypsidetum aculeatae (CORINE: 15.1161) Acorelletum pannonicae (CORINE: 15.1165) Jellemző fajok: Puccinellia limosa, Matricaria chamomilla, Eleocharis uniglumis, Hordeum hystrix, Plantago tenuiflora 1.9. Szolonyec sziki rétek Jobb minőségű, humuszossabb talajok növényzete. A nedvesebb helyeken az ecsetpázsitos sziki rét (Agrostio- Alopecuretum partensis), míg a magasabb pontokon a Festuca pseudovina dominálta társulások uralkodnak. Jellemző társulások: Agrostio-Alopecuretum pratensis (CORINE: 15.A121) Achilleo-Festucetum pseudovinae (CORINE:15.A112) Artemisio-Festucetum pseudovinae (CORINE: 15.A113) Jellemző fajok: Cirsium canum, Alopecurus pratensis, Festuca pseudovina, Galium verum, Achillea setacea 1.10 Szoloncsák sziki rétek: Enyhén szikes, erősen mozaikos élőhelyek. (Gyakran szoloncsák szikfoknöveényzettel együtt fordulnak elő.) Tavasszal nedves, tocsogós, nyárra a kemény, szikkadt talajfelszín jellemző. Az említett társulás jellegzetes pannóniai endemizmus. Jellemző társulások: Agrostio-Caricetum distantis (CORINE: 15.A1251) Jellemző fajok: Agrostis stolonifera, Carex distans, Ophrys sphecodes 1.11 Szubkontinentális-szubmediterrán xerotherm tölgyesek: A Fertő-melléki dombsor jellemző növényzete. Jó növekedésű, zárt lombkoronájú erdőket alkot. Aljnövényzetükben a szárazságtűrő fajok dominálnak. A meleg, délies lejtőkön a molyhos tölgyesek (a jelzett társulás kizárólag itt fordul elő), míg máshol a cseres tölgyesek dominálnak. Jellemző társulások: 248

Querco petraeae-carpinetum (CORINE: ) Quercetum petraeae cerris (CORINE: 41.7A124 ) Euphorbio-Quercetum pubescentis laitaicum (CORINE: 41.73741) Quercetum pubescentis-cerris (CORINE: ) Buphthalmo-Fagetum laitaicum (CORINE: ) Jellemző fajok: Crataegus monogyna, Rosa canina, Ligustrum vulgare, Vicia tenuifolia 1.12 Lejtősztyeppnövényzet (többnyire xerotherm tölgyessel, karsztbokorerdővel mozaikban) Elsősorban a déli lejtőkön kialakuló edafikus társulás. Fajkészletében a kontinentális fajok dominálnak. A korábbi évszázadokban kaszálóként hasznosították őket. Gyakran az erdő kiirtásakor keletkeznek. Jellemző társulások: Festucetum rupicolae caricetosum humilis Medicagini-Festucetum valesiacae (CORINE: 34.3151) Genisto pilosae-festucetum valesiacae (újonnan leírt, a Szárhalmi-erdőre jellemző, különleges értékű társulás) Jellemző fajok: Adonis vernalis, Stachys recta, Galium glaucum, Pulsatilla grandis, Pulsatilla pratensis ssp. nigricans, Stipa sp.. Festuca rupicola, Festuca valesiaca Ahogy a fentiekből kitűnik, a jelölt területre az élőhelyek nagyfokú diverzitása jellemző. Az egyes élőhelyek növényeinek fajdiverztitása, sajátosságaikból fakadóan, ugyan nem kiemelkedő, de a területen több nemzetileg és nemzetközileg is jelentős növényfaj is előfordul. A jelentős fajokat a Függelék 1. sz. táblázata mutatja be. A nemzetközileg védett (Corine Biotópok, Cites, Berni Konvenció) fajok közül kiemeljük a boldogasszony papucsát (Cypripedium calceolus) és a hagymaburkot (Liparis loeselii). Mindkét fajnak kevés (2-5) lelőhelye van Magyarországon, de a jelölt területen stabil állománya él. Az orchideák közül jelentős még a területen a Fertő-menti dombvidéken élő légybangó (Orchis insectifera), ill. a szikesen élő pókbangó (Ophrys sphecodes) és mocsári kosbor (Orchis laxiflora ssp. palustris). Korábban a területen élt, de az utóbbi 5 évben nem került elő a vidrafű (Menyanthes trifolia) és a lisztes kankalin (Primula farinosa). A mocsári hízóka (Pinguicula vulgaris) csak az ausztriai Zitzmannsdorf domboldalain fordul elő egy csekély területen. Ezek a fajok jelenleg (majdnem) kipusztultként vannak nyilvántartva, de az életfeltételek javításával, nem kizárt, hogy újra előkerülnek. A visszatelepülést esetleg mesterséges betelepítéssel lehet elősegíteni. A terület érdekes faja a barázdás csüdfű (Astragalus sulcatus), amelyet 50 éve kihaltnak tekintenek Magyarországon, de az utóbbi két évben két helyen is felbukkant. Gyakran találkozhatunk a Fertő-menti szikeseken a kisfészkű aszattal (Cirsium brachycephalum) is. 2. Állatvilág (7., 24.-32. ábrák) Állatföldrajzi szempontból A Fertő-vidék a Pannonicum faunakörzet kisalföldi faunajárásába (Arrabonicum) esik. A Fertőmelléki-dombsor bizonyos noricumi hatást is mutat, erdei (Sylvicol) és montán fajok előfordulásával, kelet-alpesi és mediterrán színezőelemekkel. A tópart alapfaunája európai, közép-európai jellegű, kevés bennszülött (endemikus) fajjal, jellegzetes pusztai faunával. Ismert endemikus fajok a kerekesférgek (Rotatoria) közé tartozó Lepidocyrtus peisonis és a fertői kerekesféreg (Rotatoria fertöensis), valamint az ugróvillások (Collembola) közé tartozó Lepidocyrtus peisonis, azonban ezekben az alsóbbrendű taxonokban további fajok felbukkanására lehet számítani. A gerinctelen fauna kiemelkedő tagjai a szitakötők közé tartozó Leucorrhinia pectoralis és L. caudalis, melyekkel a belső tavakban találkozhatunk. Mindkét faj több nemzetközi egyezményben is szerepel. Emellett jelentős állománya él a területen a következő fajoknak: Lestes dryas, Coenagrion scitulum, Anaciaeschna isosceles. Ezek mindegyike szerepel az IUCN listáján. A Szárhalmi-erdő idősebb tölgyeseiben gyakori a szarvasbogár (Lucanus cervus). Élettere egészen addig fenntartható, amíg biztosítani tudjuk az öreg, korhadó tölgyek jelenlétét. 249

A pókfauna legjelentősebb tagja a szongáriai cselőpók (Lycosa singoriensis), e tarantella, amely elsősorban Dél- Eurázsia sztyeppéin él. Talajba fúrt lakócsövei igen jellemzőek a Fertő-tó térségében. Az említett fajokon kívül több más nemzetközileg is jelentős gerinctelen fajnak van említésre érdemes állománya területen. A Fertő halállománya a tó elmúlt évszázadok során történt kiszáradásai során többször kipusztult, ezeket a kipusztulásokat azonban minden esetben a halfajok gyors, természetes visszatelepedése követte a Hanságból és a Duna mellékfolyóiból a magas vízállások periódusaiban. A tó mellett élő lakosság számára a halászat mindig jelentős megélhetési forrás volt. A korabeli forrásmunkákban többnyire a gazdasági szempontból jelentős fajokra találhatóak utalások, ezek elsősorban a ponty (Cyprinus caprio), a csuka (Esox lucius), a harcsa (Silurus glanis), a süllő (Lucioperca lucioperca) és a kárász (Carassius carassius). A későbbiekben halászati érdekből betelepítették az angolnát (Anguilla anguilla) a fehér busát (Hypophtalmicthys molitrix) és az amurt (Ctenopharyngodon idella), és spontán betelepedett a szintén tájidegen ezüstkárász (Carassius auratus gibellio). Ezeket a Nemzeti Park megalakulása után nem telepítik tovább. Az egyes kutatások 20-34 faj jelenlétét mutatták ki, azonban ezek között több olyan ideiglenesen behurcolt vagy már kipusztult faj szerepel, amelyet ma már nem találunk meg a tóban. A védett fajok közül ez utóbbi kategóriába tartozik a lápi póc (Umbra krameri). Számos kétéltű (Amphibia) és hüllő (Reptilia) faj él a területen (a Magyarországon előforduló 18 kétéltű fajból 12). Nem a ritka, kiveszőben lévő fajok miatt értékes a tó faunája, hanem a Nyugat-Európában a tájátalakítások miatt már erősen megritkult, helyenként kipusztult, egykor ott is közönséges fajok óriási egyedszáma miatt. Kiemelkedő a tó vízibéka (Rana sp.) és levelibéka (Hyla arborea) állománya, e fajok populációi milliós nagyságrendűek. A tóban élő fajok a Fertőmenti-dombsor kocsánytalan-tölgyes erdőállományaiba vonulnak telelésre. A szakirodalom a századforduló utáni évtizedekből még említi a parlagi vipera (Vipera ursinii rakosiensis) előfordulását is, de ezt a fajt azóta nem találták meg. A közeli Hanságban még bizonyítottan élnek kisebb populációi, a Kárpát-medence endemikus kígyójának összesen mintegy 100 példánya fordul elő a láprétek kiterjedt térségében. Fő tápláléka az elevenszülő gyík (Lacerta vivipara). A Fertő-tó kiemelkedő jelentőségű természeti értéke a gazdag madárvilág. Úgy a fajok számát tekintve, mint az egyes fajok állománynagysága szempontjából, Közép-Európa egyik legjelentősebb vízimadár-élőhelye. Szerepel a jelentős madárélőhelyek listáján (Important Bird Areas), és a Ramsari Egyezmény által is védett terület. Magyarország Európai Uniós csatlakozásával a Bird Directive listára is kijelölésre kerül. 1.1.1 2.1 Rendszeres fészkelők Kiemelkedő jelentőségűek a nádasokban telepesen fészkelő gémfélék (Ardeidae), a nagy kócsag (Egretta alba) állománya lassan de folyamatosan emelkedik, ma már megközelíti a 700 párt, ez a világállomány 1-10%-a közé esik. A vörösgém (Ardea purpurea) állománya tartós csökkenés után újra némi növekedést mutat, jelenleg 250 pár fészkel. Hasonlóképpen újra növekszik a kanalasgém (Platalea leucorodia) populációja, ez jelenleg 70 párra tehető. A telepek felmérése évente repülőgépről történik. A telepbe nem tömörülő, magányosan fészkelő gémfélék képviselője a helyenként kisebb nádas állományokban is fészkelő bölömbika (Botaurus stellaris). A tó nádrengetegében elszórtan sok helyen fészkel, állománya mintegy 300 pár. Fészkelő fajok továbbá a szürke gém (Ardea cinerea) és a törpegém (Ixobrychus minutus). A lúdalakúak (Anseriformes) közül a nyári lúd (Anser anser) állománya 500 pár, a veszélyeztetett cigányréce (Aythya nyroca) állománya rejtett életmódja és a nagy kiterjedésű nádas miatt nem ismert, de jelentős. Stabil populációja él itt a nyugat felől terjeszkedő üstökösrécének (Netta rufina), amely Magyarországon itt költött először és jelenleg is egyedül itt nem számít ritkaságnak. Fészkelő állománya 10-30 pár. Jellemző fészkelő fajok 250

még a böjti réce (Anas querquedula), tőkés réce (Anas platyrrhynchos), kanalas réce (Anas clypeata), kendermagos réce (Anas strepera) és a barátréce (Aythya ferina). A partimadarak (Limicola) közül legjelentősebb fajok a gulipán (Recurvirostra avosetta), amelynek jellemző fészkelőhelyei a Fertőzug szikes tavai, azonban kisebb számban a Mekszikópuszta melletti elárasztásokon is fészkel a magyar oldalon. Állománya ingadozik, átlagosan 100 párra tehető. Szigetszerű populációja él a Kárpátmedencében a tengerpartokon fészkelő széki lilének (Charadrius alexandrinus). A magyar Alföld szikesei mellett itt él egy stabil állománya, ugyancsak a szikes tavacskák mellett (25-30 pár), alkalmanként a magyar tórész szikesein is költ 1-8 pár. Jellemző fészkelő fajok még a piroslábú cankó (Tringa totanus), a goda (Limosa limosa) és a bíbic (Vanellus vanellus). A nádashoz kötődő énekesmadarak (Passeriformes) fészkelő állományai nem ismertek kellő pontossággal a nagy kiterjedésű, áttekinthetetlen nádrengeteg miatt, amelyben a közlekedés helyenként lehetetlen. Ki kell emelni a Közép-Európában legnagyobb sitkét (Acrocephalus melanopogon) és az utóbbi évtizedekben csökkenő állományú kékbegyet (Luscinia melanopogon). A nádasban költő énekesmadarak közül leginkább jellemző fajok továbbá a foltos nádiposzáta (Acrocephalus schoenobaenus), a cserregő nádiposzáta (A. scirpaceus), a nádirigó (A. arundinaceus) és a nádi sármány (Emberiza schoeniclus). 1.1.2 2.2 Alkalmi fészkelők A mindenkori vízviszonyok alapvetően meghatározzák a fészkelő madárfaunát, egyes több-kevesebb rendszerességgel költő fajok esetleg hosszú ideig nem találnak megfelelő fészkelőhelyet, míg mások csak speciális vízviszonyok mellett ritkán jelennek meg fészkelőként, esetleg évtizedek telnek el az egyes költések között. Az utóbbira példa a gólyatöcs (Himantopus himantopus), amely az utóbbi években 5-20 párban fészkel, de korábban hosszú ideig nem volt megfigyelhető. A ritkán kialakuló, sajátos vízviszonyokhoz kötődik a vörösnyakú (Podiceps griseigena) és a feketenyakú vöcsök (P. nigricollis), valamint a fattyúszerkő (Chlidonias hybrida). Van néhány faj, amely korábban fészkelt, vagy fészkelhetett a vidéken, majd eltűnt és csak az utóbbi években utalnak jelek esetleges újabb megtelepedésére, amely a stabil költőállományok alakulásának függvényében bekövetkezhet. Ilyen a 80-as évek elején eltűnt túzok (Otis tarda), a ragadozó madarak közül a rétisas (Haliaetus albicilla) és a kerecsen (Falco cherrug). 2.3 Egyéb fontos fajok A Fertő a vonuló európai vízimadarak egyik fontos állomása, az Alpoknál feltorlódó, a hegyláncot megkerülő madárcsapatok táplálkozó és pihenőhelye. Kiemelkedő jelentőségű a lúd- és récefélék tekintetében. Az őszi és tavaszi vonulás nagy tömegét alkotják a vadludak, a nyári lúd (Anser anser) átvonuló állománya rendszerint 15.000 példánnyal, a vetési lúdé (A. fabalis) 25-40.000 példánnyal, a nagy liliké (A. albifrons) 3-8.000 példánnyal tetőzik. A nagy csapatokkal rendszeresen megjelennek a veszélyeztetett kis lilik (A. erythropus) egyedei (1-4 példány), és az ugyancsak veszélyeztetett vörösnyakú lúd (Branta ruficollis) kisebb csapatai (1-22 példány), de egy kivételével valamennyi európai vadlúdfaj egyedei előfordultak az utóbbi 10 év során. A récefélék legnagyobb tömegét a tőkés réce (Anas platyrrhynchos) és csörgő réce (A. crecca) adják egyenként 15-20.000 példányos maximummal, de szinte minden európai faj megfigyelhető itt. A legjelentősebbek a kendermagos réce (A. strepera, 1.500-3.000 példány), nyílfarkú réce (A. acuta, 200-300 példány), üstökös réce (Netta rufina, 1.000-1.500 példány). 2.4 Alkalmanként megjelenő vagy ritka fajok: Egyes madárfajok csak alkalmanként jelennek meg: költőhelyüktől, illetve vonulási útvonaluktól távolabb, egyesével, esetleg kisebb csapatokban. A tengerpartok mentén vonuló, a kontinens belsejében ritkán megjelenő sarki csér (Sterna paradisea) több megfigyelése ismert. Magyarországon itt fordult elő első 251

alkalommal a Kisázsiában honos sivatagi lile (Charadrius leschenaultii), a keleti sztyeppek felől terjeszkedő citrombillegető (Motacilla citreola), a kékbegy tundrai/alpesi alfaja (Luscinia svecica svecica). Az emlősfauna fajszáma kisebb. Az egyes taxonok nem egyenletesen kutatottak, pl. a denevérfauna csak kevéssé ismert, felmérése a közelmúltban kezdődött meg. Stabilnak tekinthető a jelölt terület ürgeállománya (Citellus citellus). E korábban mezőgazdasági kártevőként ismert faj elterjedési területének itt van a nyugati határa. Állománya az utóbbi 50 évben erősen megfogyatkozott. Fennmaradása azért is fontos, mert fő zsákmányállata két Európában veszélyeztetett ragadozó madár fajnak, a kerecsennek (Falco cherrug) és a parlagi sasnak (Aquila heliaca). Ugyancsak itt van legnyugatibb előfordulása a szöcskeegerek (Zapodidae) közé tartozó csíkosegérnek (Sicista subtilis). A faj tipikusan a sztyeppék, félsivatagok lakója. Az utóbbi időben nem ismert újabb előfordulása, de rendkívül rejtett életmódja következtében ez nem jelenti eltűnését. Jégkorszaki reliktum faj a patkányfejű pocok (Microtus oeconomus), amelynek pannóniai populációja legdélebbi, szigetszerű európai előfordulása. A Fertő-menti vizes gyepekben, lápréteken erős populációi élnek, egyes években kimondottan elszaporodhat. Kulturális értékek Települési és építészeti értékek (8., 9., 36.-54. ábrák) A tavat egy lokális jelentőségű útra felfűződő belső és egy távolabb futó, regionális út menti külső településlánc karéjozza. Fertőd, Fertőszéplak, Hegykő, Fertőhomok, Hidegség, Fertőboz, Balf (Sopron), Fertőrákos, Mörbisch, Rust, Oggau, Purbach, Breitennbrunn, Winden, Jois, Neusiedl am See községeken át Widen-ig és tovább a falvak szorosan egymást követik és a tóparti belső útra fűződnek fel: közülük Rust és Fertőrákos védett óvárosa és Fertőd településének területileg védett kastélyegyüttese a felterjesztési zónában fekszik. A tavat távolabb övező, külső településlánc egy nyugat-keleti és egy észak-déli irányú ősi útvonalra fűződik fel, melynek Sopron városa a történelmi-szerkezeti csomópontja. A felterjesztési területen található Nagycenk településének kastélya a nyugat-keleti út mentén található. A Fertő-tó körül a legegyszerűbb beépítési forma a nyújtott udvar. A szobából, konyhából, előtérből és kamrából álló háromrészes lakrészhez a hosszanti tengelyen csatlakozik a gazdálkodó rész. Ez a típus az udvar felől a sarokudvar felé keresztben elhelyezett épületrész hozzátoldásával alakult L-alakú nyújtott udvarrá, vagy egy további, utcai szárny hozzátoldásával párhuzamos épülettegyüttessé. Építőanyagként az agyagot használták döngölt agyag, vagy levegőn szárított agyagtégla formájában. A tó területén a nád szolgált fedőanyagként. Az egész térség és a tágabb környezet építészeti hagyományát a nádfedeles építkezés jellemzi. A gazdaságilag fejlett településeken már a VI. században megkezdődött a paraszt- és vincellérházaktól a polgári jellegű paraszti birtokok irányába vezető átmenet. Olyan kőépítmények keletkeztek, amelyeket többek között a közeli St. Margarethen községben található (az ütközőzónában elhelyezkedő) római kőfejtőből származó homokkőből építettek. A házak egyéni életkora sehol sem túl magas. A városszerűen elhelyezett és védekezésre berendezkedett településeken található régebbi objektumoktól eltekintve, amelyek a VII. és VIII. századba nyúlnak vissza, a vidéki építmények túlnyomó többségét a I. évszázad első harmadában és közepe tájékán a régebbi alapon építették újjá. Ennek oka a nagy számban előforduló pusztító tüzekben keresendő, amelyek gyakran sújtották a helységeket. A kulturális jelentőséggel bíró építményeknél a barokk kor dominál, a polgári lakóépületekben gyakorta újabb kialakításokkal átfedve. A jellegzetesen paraszti objektumokat a I. század második felében megváltoztatták, legalábbis ami számos falu terének és utcájának jellemző homlokzatait illeti. Ugyanakkor azonban számos polgári lakóépület érintetlenül maradt fenn a barokk korból. Ezek egy része mind a mai napig meghatározza a terület helységeinek és városainak arculatát. A tágas sekély tó okozta enyhe klíma a terület különleges sajátossága. A gólya helybéli szimbólummá vált. Ezek a háztetei állatok gyakran a kéményre építik a fészküket. Ám csak akkor, ha a kémény elég magas ahhoz, hogy zavartalan rálátást biztosítson a környező területekre, és ha a közeli mocsaras vagy nádas kellő eledelt nyújt. A növény- és állatvilághoz hasonlóan a kultúra és a tradíciók is alapvető szerepet játszanak a Fertő-tó környéki emberek életében. A tó körzetének egyik sajátossága, hogy a természetet szinte kizárólag a szigorú értelemben vett települések szakítják meg. Ez annak a ténynek köszönhető, hogy a múltban a házakat biztonsági okokból közel kellett építeni egymáshoz, mivel a terület sík 252

jellege a külső támadások széles skáláját tette lehetővé. A falvak körüli térségekben vagy az utak mentén létesített építményeknél megfigyelhető mély, sokszor lépcsőzetes és védő célzatú struktúrák máig az egykori védelmi rendszerről tanúskodnak. A barokk kor azonban nemcsak a grandiózus épületekben jelenik meg ilyen markánsan, hanem a kisemlékek területén is. Az egyes településeken belül (de csak az utak mentén) oszlopos szentek, feszületek, keresztek, képoszlopok, szobrok sokaságával találkozunk, melyek a VIII. századtól a. század elejéig keletkeztek. A Szentháromságoszlopok, Nepomuki Szt. Jánosok, Pieta-szobrok, Kálváriák, Ecce-Homo szobrok, Szt. József szobrok, Szt. Annák, Mária-oszlopok, Pestis oszlopok között a kiemelkedő egyedi alkotástól a sorozatgyártott műkő emlékig úgyszólván minden szint megtalálható. A modern műemlékvédelem alapelveinek és technikáinak általános elterjedése elősegítette bizonyos városok és vásárhelyek történelmi jellegének fennmaradását. E tekintetben említésre érdemes a kijelölt ütközőzóna területén lévő helyszínek némelyike is. Mörbisch tipikus keskeny utcáival és régi vincellér-gazdaságaival, vagy a homogén településszerkezettel és figyelemreméltó istállósorokkal rendelkező Donnerskirchen, avagy Purbach városfallal körülvett településmagja a domináns istállótetőkkel, az öreg pincesorokkal, illetve Breitenbrunn a VII. századi őrtoronnyal. Rust szabad városa (történelmi központja a felterjesztési zóna területén helyezkedik el; 9., 38.-40. ábrák) Rust, a történelmi szabadváros olyan vidéken helyezkedik el, amelyet egyfelől a Rusti hegyvonulat mentén lévő szőlőkertek, másfelől pedig a széles nádövezettel körülvett Fertő-tó partja határol. Egy, még a mai településszerkezetet meghatározó falvonulaton belül az eredeti helységkép maradt fenn, amelynek megőrzése elsősorban annak a körülménynek köszönhető, hogy az okmányokban legelőször 1339-ben megnevezett bortermelés gazdasági bázisa még mindig fennáll. A település magját a magaslaton fekvő, egykori középkori plébániatemplom, a mai Fischerkirche (Halásztemplom) képezi, amelynek irányából a helység a tó felé húzódik. Ezt a fontos vásárhelyet 1612-1614-ben vették körül bástyákkal kialakított fallal, amely még ma is jórészt fennmaradt. I. Lipót császár 1681-ben emelte szabad királyi város rangjára, és ezzel lényegében befejeződött a város kialakulása. A későbbiek során két óriási plébániatemplommal gazdagodott a település, amelyek a helység mai képét is meghatározzák: a VII. században épített római-katolikus, és a helység nyugati végén fekvő, 1785-ben épült evangélikus templom. Az egykori derékszögű és nagy kiterjedésű központi zöldterület VII. és VIII. században történt szabálytalan beépítésével nyugat-keleti irányú háromszög alakú terek keletkeztek, mint például a Konradplatz (Konrád-tér), és a romantikusan egységes Rathausplatz (Városháza tér), amelyet nyugaton a Fischerkirche koronáz, kelet felé lejtve pedig eléri a régi védőgát tókapuját. Hozzá képest keresztirányban helyezkedik el a térszerű Joseph- Haydn-Gasse, az egykori halpiac. A túlnyomórészt kétszintes polgárházak, amelyek alapjai a VI.-VII. századból valók, kivétel nélkül boltozatos kapucsarnokokkal, részben stukkómennyezettel rendelkeznek, és a kialakított homlokzatokon előreugranak a Rust városra jellemző lapos erkélyek. A keskeny parcellákon, az udvar felől lakóés gazdasági épületszárnyak találhatók, ezekhez gyakran nyílt lépcsők tartoznak tornáccal vagy árkádokkal. Különleges helyértéket képvisel a főút északi oldala, amelyet figyelemreméltó, reprezentatív polgárházak zárt sora képez. Rendkívül változatos rendben a VII. és VIII. század igen gazdag homlokzatdíszítései láthatók; az óriási, boltíves portálok, - részben a tulajdonos címerével, - a független, öntudatos polgárság magától értetődő voltáról tanúskodnak. A kisebb utcácskákban, mint például a Kirchengasse-ban ezzel szemben még fellelhető az egykori falusi jelleg az egyszintes építkezéssel. A világosan körülhatárolt kiterjedésű óváros zártan műemlékvédelem alatt áll. A Fischerkirche, a helység legjelentősebb szimbóluma a középkori vásárváros legmagasabb pontján helyezkedik el, és saját körfal veszi körül. A II. században állt már itt egy kis román templom, amelyből a kör alakú oltárfülkében még fennmaradtak egyes falrészek. A III. század második feléből származik a román oltárfülkéhez hozzáépített Mária-kápolna (Marienkapelle), 1300 körüli freskókkal (alatta román füstölőkamrával). 1400 körül létrehozták a gótikus Pongrác-kórust, a VI. század első felében kereszthajóval kötötték össze a kórust és a Mária-kápolnát. A templomnak csaknem a teljes belső tere freskókkal fedett, amelyeket csak a második világháború után tártak fel, és amelyek ma Burgenland legnagyobb középkori freskóállományát képezik. A helybeli természet és kultúra 253

kölcsönhatását jól példázzák: bemutatják a tó halfajait, s ezáltal a város gazdasági virágzásában oly jelentős halászatot is. Rust, mint érintetlenül megmaradt vincellérváros jelentőségét felismerve az Európa Tanács a szabadvárost modellvárossá nyilvánította 1975-ben, a Műemlékgondozás Nemzetközi Évében. Fertőrákos (41.-43. ábrák) A Rust városától délre elterülő Fertőrákos egykor szintén tóparti település volt - a tavat körülölelő belső úthálózatra fűződik fel - a víz visszahúzódásával került a tótól távolabb. A helység neve - Rákos, Racus - egyszerre utal a település nyugati határán folyó Rákos patakra és arra, hogy első lakói magyarok voltak: A Rákos név legelső említésével egy 1199-ből származó oklevélben találkozunk, míg német nevét - Kroisbach - 1457-ben említik először. A település a középkortól kezdve a győri püspök birtoka egészen 1945-ig, Sopron városa a helységet többszöri tárgyalás után sem tudta megszerezni. A tavat nyugatról karéjozó Balfi-dombságon elterülő városka jellegzetesen egyutcás település: az észak felé legyező alakban kiszélesedő beépítést egy középtájon orsó alakúvá kiöblösödő piacutca szeli ketté. Erre az útra fűződik fel a püspöki palota épületegyüttese, a templom, valamint a település északi szélén a római kor óta használatos kőfejtő is. Az út két oldalán keskeny, különböző mélységű, de többé-kevésbé azonos szélességű telkek fekszenek: amíg a telekmélységek a terület morfológiájához igazodnak, a telekszélességek egyöntetűsége az egykori szabályos kiosztás bizonyítéka. Az egyes telkeken a lakóházak közvetlenül az utca vonalán sorakoznak, a beépítés azonban mélyen benyúlik a telek belsejébe, ami a Fertő-mente jellegzetes beépítése. Az épületek alaprajzi rendszere lényegében véve a paraszti életformát tükrözi, szobából, konyhából és kamrából áll, a telek belseje felé haladva. Fertő-menti sajátosság, hogy az idők folyamán az utca felé eső lakrészeket a család bővülésével megtoldják, kialakítva ezzel azt a beépítési módot és háztípust amivel még a közeli Sopronban is találkozhatunk. Ezen hosszú ház lényeges eleme a présház-pince - jellegzetesen szőlő- és bortermelő vidékről lévén szó - illetőleg a zöldség- és a gyümölcs tárolására szolgáló helyiségek, továbbá a pajta, amely harántirányban zárja le a telket és amelyből számos még ma is áll. A házak szinte kivétel nélkül földszintesek, fedésük közepes hajlású nyeregtető. Az épületeket többnyire faragott kövekből rakták, több helyütt azonban terméskövet is használtak. Az épületek utcai homlokzatának kialakítása oromfalas kiképzést mutat, az architekturális dísz többnyire egyszerű, rendszerint az oromzat és az ablaknyílások keretelésére szolgáló vakolt párkányzatokból áll. Az építéstörténeti kutatások alapján úgy tűnik, a település legrégebbi magja a mai püspöki palota közvetlen környezetében lehetett, ahonnan a település a főút mentén fokozatosan bővült észak felé. Ezen út mentén épült fel a Boldogságos Szűzről elnevezett templom, amelyet 1326-ban és 1429-ben is említenek és amely a török átvonulás idején, 1683-ban pusztult el. Újjáépítésére már néhány év múlva sort kerítettek, mai formáját az 1770-es években nyerte el. Sopron város és a települést birtokló győri püspök között 1311-ben viszály támadt, amelynek során a soproniak az itt álló püspöki kastélyt lerombolták: az adat arra utal, hogy a település már a IV. század elején püspöki rezidenciával rendelkezett. A település e déli térsége a középkor végén északi irányban nagy területekkel bővült. Ennek a fejlődésnek az eredménye, hogy a helység - amelynek 1582-ben a király évi két vásár megtartását is engedélyezte - védőfalakat és északon és délen egy városkaput kapott. Az erődítésnél rendkívül ügyesen kihasználták a morfológiai adottságokat: míg a nyugati oldalon a patak és a változatos terep kínált védelmet, addig a keleti oldalon a tavat övező ingovány védte a helységet, a települést csak a rövidebb északi és déli oldalon kellett falakkal és kapukkal megerősíteni. Ennek a középkor végi erődítésnek a nyomai még napjainkban is láthatók. A főút délnyugati részén elhelyezkedő püspöki kastély alapjait minden bizonnyal még a VI. század második felében rakhatták le. Mai formáját azonban a VII. század utolsó harmadától a VIII. század közepéig tartó időszakban nyerte el, három győri püspök építkezéseinek eredményeként. Az egyemeletes, belső, zárt udvarral rendelkező rokokó homlokzatú épület dísztermét és kápolnájának mennyezetét Caietano di Rosa freskói díszítik. A török háborúk nem kímélték a települést sem, az 1683. évi dúlás után a helység hosszabb időre is elnéptelenedett. A VIII. század elejétől beköszöntő nyugalmas évek során a település a városfalakon túli területek beépítésével terjeszkedett tovább, lényegében megtartva a már korábban kialakult településszerkezeti struktúrát. Ugyanakkor a korábbi épületállomány, amely egyrészt a háborúk, másrészt a gyakori tűzvészek következtében megsemmisült, ezen időszaktól kezdve alakult mai formájára. A mai utcakép a VIII. századtól a. század elejéig formálódott ki.. 254

A fertődi volt Esterházy-kastély műemléki környezete Fertőd-Eszterháza települése Magyarország legjelentősebb VIII. századi kastélya köré épült. Történelmi jelentőségének megvilágításához leírásra lesz szükségünk, az európai zene történetében betöltött szerepének megértetéséhez elegendő egy név: Joseph Haydn. Haydn Eszterháza urának szolgálatában töltötte pályafutásának legnagyobb részét, 1769-től 1790-ig Eszterházán csendültek föl művei először: a kastély operaháza számára írta dalműveit, bábszínháza számára színpadi muzsikáit, zenekari műveit és kamaramuzsikáját a kastély zenetermében mutatták be. A tágasabb Fertő-tájék, Eszterháza és Kismarton tehát az egyetemes zene történetének kitűntetett helye. Süttör, amely a VIII. századi Eszterháza elődje, a V. századtól kezdve igen nagy birtokok része volt, amelyek mindenkori birtokosai fontos szerepet töltöttek be az ország középkori és koraújkori századaiban. Közéjük tartozott Nádasdy Ferenc, aki egy Habsburg ellenes főúri összesküvés tagja volt, s ezért 1671-ben lefejezték. Birtokait elkobozták. Kapuvár-szentmiklósi birtoka, amelyhez Süttör is tartozott, akkor került a leggazdagabb, s a VII-VIII. században a legfontosabb országos méltóságokat betöltő család, az Esterházyak birtokába. A falucska egy sajátosságát, azt, hogy határában igen szép tölgyerdő terül el, amely síkvidéki vadászatra nagyon alkalmas, 1719-ben fedezték föl, s használatának megkönnyítésére kicsiny vadászkastélyt építtettek a bécsi építőmesterrel, Anton Erhard Martinellivel. Ezt a kastélyt és a hozzátartozó birtokot 1721-től az Esterházy család hercegi ágának másodszülött fia birtokába sorolták. Esterházy Miklós (1714-1790, 1762-től herceg, a hitbizomány ura) birtokai s főképp állandóbb lakóhellyé emelhető kastélyai sorában Süttör fontosabbá vált: ez volt ugyanis közöttük az, amely a legközelebb feküdt a birodalom központjához, Bécshez, az ország fővárosához Pozsonyhoz, s a család fejének, a hercegnek állandó rezidenciájához, Kismartonhoz. Esterházy Miklós gróf nagy családok másodszülött fiai között nem kivételes módon a katonai pályát választotta, s katonaként küzdötte végig Mária Terézia császárnő, magyar királynő háborúit. Katonai dicsősége a kolini ütközetben (1757) jutott csúcspontra, ennek köszönhette, hogy elnyerte a birodalom legnagyobb katonai kitüntetését, a Mária Terézia rendet, majd a császárnő magyar gárdájának parancsnoki tisztét. Életében bátyja, Esterházy Pál Antal herceg (1711-1762) halála jelentett váratlan fordulatot, herceggé, hatalmas birtokok urává lett. Süttör kastélyát a hozzá tartozó kerttel és erdőséggel ettől az évtől bővítette hatalmas ütemben, s tette előbb nyári rezidenciájává, majd állandó tartózkodásának színhelyévé. A falucska nevét 1765-ben változtatta meg: az Eszterháza név családja dicsőségét örökítette meg, s kifejezte, hogy itt új, a régivel össze nem mérhető település született. A kastély a versailles-i kastély mintájára kialakított rendben entre cour et jardin épült föl a régi falucskától nyugatra, kiszakítva magának a Fertő menti út egy szakaszát. A kastély önálló település magja, amelynek úthálózati alaprajza tompaszögű háromszöget képez. A háromszög átfogója nyugat-kelet irányú út, amely a kastély kerti homlokzatának vonalában fut, szárai fasorok, amelyek a kastély díszudvarának bejáratánál futnak csúcsba. A középtengely a csúcsról az átfogó közepén keresztül fektetett, a főkaputól fut a kastély dísztermeinek közepébe, azon túl a kert és erdő főtengelyébe, hogy annak végén, az erdő középső nyiladékán a fertőszentmiklósi plébániatemplom tornyainak látványa táruljon föl. A középtengely északi része a herceg talán legnagyobb műszaki létesítményére a pomogyi (Pamhagen) gátra vezetett, amely az Eszterháza és Pozsony közti járóutat a felére csökkentette. A háromszög átfogója mentén építették föl a kastély közvetlen szolgálatára szánt épületeket: a tiszttartó- és a vendégházat, a hercegi istállókat és kocsiszíneket, a muzsikusházat és a vendégfogadót. A Sarródról Fertőszentmiklósra vezető utat tovább vezették a szomszédos faluig, fasorának tengelyét a fertőszéplaki plébániatemplomra irányították, a fasor mentén pedig iparosok számára hasítottak ki telkeket. A település így kialakított rendje máig fönnmaradt, útjai, fasorai, s a mentükben fölépített épületek. A kisebbnagyobb házaknak, szép részleteiken túl a méretrendjük és díszítettségük ad összefüggő karaktert: a 255

kétemeletes kastélyhoz mérten építettek egyemeletes és földszintes házakat, s ezeket a kastély architekturális elemeinek leegyszerűsített változataival díszítették. Fertőd-Eszterháza település a kastélytelepülésen kívül fejlődött, ott állnak középületei, ipari létesítményei és lakóházai egyaránt. A kastély téglalap alaprajzú központi tömbjéhez két oldalt merőleges épületszárnyak kapcsolódnak, s az ezek északi végéhez illeszkedő íves szárnyakkal hosszúkás-ovális díszudvart képeznek. Bejárata, vasrácsos kapuja északon nyílik, corps de logis első emeletére, a díszterembe négykarú szabad lépcső vezet a főbejárattal szemközt. Az egységesen rokokó stílusú épület hatása a befoglalt ovális térség harmonikus arányán, s az épületszárnyak méretrendjén alapul: az íves szárnyak földszintesek, s mintegy bevezetik a kétemeletes főépület látványát, amely a középtengelyben egy harmadik szinttel, a belvederé-vel magasodik föl. Valamennyi épületszárnyat lapos olasz tetőzet fedi, a főpárkányon ballusztrádok, vázák és szobrok láthatóak. A kastély kerti homlokzata U-alakú alapon emelkedik: a lakóépületek azonos magasságúak és tagolásúak, a jobbra és balra elnyúló földszintes szárnyak az egykori télikert és a képtár épületei. A hatalmas francia barokk kert a főépülettől délre terül el, a díszterem előtt lévő erkélyről a kert főtengelyén tekinthetünk végig, amelynek végében a fetőszentmiklósi templom áll. Az allé több, mint 1 km hosszú, ez a mulatókert szimmetria-tengelye. A szobor- és virágdíszes parter 300 m hosszú, és 190 m széles sík terület az épülettől távolabbi harmadában trapézszerűen szélesedő, ebből a tengelyt meghatározó alléból jobbra-balra szimmetrikusan épített sétányok ágaztak ki. Ez a három főallé - ami már az 1600-as években is megvolt - a partert is alapvetően osztotta. Idővel a parter díszítése változott. 1780-ig szőlővel futtatott utcák határolták pihenőházakkal, majd 1781-től hárs- és gesztenye hármas fasora kínált sétahelyet nyílott, ún. berceau formában. Az 1754-től kezdődő nagyszabású átépítés során a kastély épületével együtt a barokk hímzéses parter helyett 1762-től - akkor, amikor a kastély a mai formára történő átalakítása elkezdődött - alakult ki az a nagyvonalú megoldás, ami a világhírű események színteréül szolgált. A kerttel a kapcsolatot a Sala Terrena biztosította. A kastély főépületének két oldalán kamarakertek voltak, a nagy partertől kőkorláttal elválasztva. A nagy parter egyik oldalán épült az opera, vele szemben a bábszínház. Ez utóbbi 1773-ban épült, barlangterem volt vízijátékokkal, kagylókkal, csigákkal díszítve. A valamikor európai csillogású, szobrokkal, vázákkal, kerti pavilonokkal gazdagon ékesített francia barokk kertből mára a kert jellegzetes táji, szerkezeti rendszere maradt meg. A hosszú ideig használaton kívüli kert az évszázados magányból csak 1904-ben épült újjá, amikor Pál-Antal herceg ismét lakhelyévé választotta. Az egykori franciakert parterjén szórakozóhelyet alakítottak, a kastély mellett tájképi kertet telepítettek, de a nagy francia barokk kompozíció szinte változatlanul megmaradt, sajnos a kaszkádok, az operaház, az ún. kerti építmények nagyrészt elpusztultak. Megmaradt a növényzet, a barokk útrendszer, a kertszerkezet, az urasági lak, a lovarda, a muzsika-ház, a gránátos házak, a vendéglő, a víztorony, az Orangerie kertészet, a bábszínház, díszkapuk, és a kastélytól Nyárliget felé vezető út mellett az Esterházyak sírkertje. Ezek mind felújításra várnak. Kutató, ásató munkák alapján bebizonyosodott, hogy az eredeti parter felújítható, és elkészültek a felújítás tervei is. A nagycenki volt Széchenyi-kastély műemléki környezete (46., 47. ábrák) Nagycenk magyar látogatói számára személyhez kapcsolódó helynév. Egykori birtokosa gróf Széchenyi István (1791-1860) politikus, közgazdász, reformer, politikai gondolkodó, a Magyar Tudományos Akadémia megalapítója, a közlekedés- és vízügy megújítója, a modern magyar történelem egyik legnagyobb alakja. Személyéhez, s elődeihez - akik között ott van gróf Széchenyi Ferenc (1754-1820), a Magyar Nemzeti Múzeum és könyvtára a mai Országos Széchenyi Könyvtár megalapítója - kapcsolódik a község valamennyi műemléke: a kastély, a plébánia templom, a Széchenyi család mauzóleuma, a múzeumvasút, valamint a hely természeti látnivalói: a kastélykert és a hársfasor. 256

A III. században először említett község több kisebb területű középkori falu összeolvadásából keletkezett, helyrajza szerint azonban ma is két részre különül el: a Sárvár-Keszthelyi úton fekvő Nagycenk falura, s a győri úton fekvő, az előbbitől patakkal elválasztott hajdani Kiscenkre. Az utóbbi a VIII. század óta kastélytelepülés, amely a kastélyt és parkját, a majorságot, s egy uradalmi tisztségviselők és zsellérek lakta házsort foglal magába. A Sopron- győri és a fertőparti út között mezők és erdők foglalnak helyet. A közlekedési kapcsolatot két régi, s egy újabb létesítmény biztosítja. Bizonnyal középkori eredetű az a keskeny út, amely Kiscenkről Hidegségre vezet. A Széchenyiek alkották a másodikat, a hársfasort, amely a Fertő felé hegyszerűen kiemelkedő platóra vezet. Ezen a szép meredélyen építtette Széchenyi Ferenc a klasszicista stílusú gloriette-t, amely a Fertő egészére nyújt pompás kilátást, s amelyről szép időben Pozsonyt is láthatni. A harmadik a legújabb: a szántókon épített keskenyvágányú múzeumvasút, amely Nagycenket a fertőbozi vasútállomással köti össze. A kastély nagy parkban szabadon álló, összetett alaprajzú és kiterjedt épületegyüttes egy U alaprajzú nyitott udvar és két oldalsó téglalap alaprajzú mellékudvar körül. Középrészét az egyemeletes, kiugró középrizalitján manzárdtetővel fedett régi kastély alkotja, amelyet egy régebbi majorház helyén 1756-60 között építettek meg első formájában, boltozott földszintje fölött manzárd emelettel. A falazott emeletet a VIII-I. század fordulóján építette Ringer József kőművesmester. Akkor alakították ki a mai homlokzatot is, amelyet néhány igen szép kőfaragvány díszít. A régi kastélytól jobb kézre (nyugatra) eső L alaprajzú épületrészt Széchenyi István építtette 1834-40 között a maga számára, angliai minták fölhasználásával, s számos épületgépészeti újítással. A munkálatokat a soproni Hild Ferdinánd építőmester vezette. A kastély keleti oldalát a hajdani kastélyistállók alkotják, amelyeket Széchenyi István alakított szinte zárt épületnégyszöggé, hogy befogadják azt a húsz tenyészmént és mintegy hatvan kancát, amelyet a gróf Angliában vásárolt. E vásárlások nem voltak öncélúak: a magyarországi lótenyésztés megújítására adtak mintát, sikerrel. Az épületek helyreállításuk óta újra eredeti céljuknak megfelelően működnek. A kastély nyugati oldala az úgynevezett vörös kastély, amely eredetileg gazdasági célokat szolgált. A 19. század első feléből származó részletek megóvásával kis szálloda működik benne. Legszebb része az öntöttvas szerkezetű, 1870 körül épített hajdani virágház, amely ma reggeliző helyként és eszpresszókén működik. A barokk kastélykert előzményei az 1600-as évekig nyúlnak vissza. A homlokzat előtti barokk kert és a főallé az épület tengelyétől indulva a Fertő-tó partjáig vezet 2,6 km hosszan. A díszudvaron kívül kezdődött az Ikva patak ártere, a mocsaras vidék. A kastélykert középső barokk rendszerétől oldalt gyümölcsös és zöldséges volt, az egész védelmi célból külön be volt kerítve. A táj arculatát a cenki birtok is átalakította, tervek sokasága készült a vizek szabályozására és lecsapolására, hogy teret nyerjenek az épített kertnek. Ez időben még az áradásos víz állandóan elöntötte a kastélypincét is. 1785-ben az Ikva-patak vízrendezési munkái után nyert területen angol stílusú tájképi kertet alakítottak ki. A birtok 1820-tól Széchenyi István tulajdona, aki fejleszti, bővíti, sok virágot és ládás növényeket helyez el a kertben. Fia, Széchenyi Béla és neje, Erdődy Hanna az 1860-70-es években dendrológiai kertet létesítenek a kor divatja szerint. Ezeket az új növényeket a már hatalmas fákkal rendelkező parkba telepítették, hiszen ekkor már száz éves a kert. 1918-ban épült a felesége síremléke szép gránit- és bronzdíszítésekkel, kaukázusi fenyőkkel övezve. A II. világháború komoly károkat okozott az épületben, de az idős növények megmaradtak. Ütközőzóna: 257

A tópart mentén az osztrák oldalon egymást követik a falvak: Mörbisch és Podersdorf között sorakoznak Rust, Oggau, Purbach, Breitenbrunn, Winden, Jois, Neusiedl am See és Weiden. Többségük ősi szőlőtermesztő falu, amelyekben a helybéli szőlőtermesztő családok generációi Burgenland népszerű borait termelték, és amelyeknek pincészeteit és borászait név szerint ismertek. Rust történelmi központjának kivételével valamennyi a tervezett ütközőzónához tartozik. A tó belső útjához kapcsolódó hét magyar falu gazdasági élete évszázadokon át a természettel összhangban folytatott kertgazdaságra és a halászatra épült. Balf, Fertőboz, Hidegség, Fertőhomok, Hegykő, Fertőszéplak, Sarród számtalan helyi látványossággal szolgál. A nem műemléki területek az arisztokrata és a püspöki birtokokhoz tartoznak (Fertőd, Nagycenk, Fertőrákos), és szintén a ütközőzónában fekszenek. b) Történelem, fejlődéstörténet A térség történelme, a kultúrtáj mai karakterének nézőpontjából tekintve lényegében két nagy elváló periódusra bomlik: az ember megjelenésétől a magyar államiság I. századi megteremtéséig tartó hosszú időszakra és a I. századtól napjainkig tartó korszakra. A Fertő-Hanság vidékén az emberi település első régészeti nyomait a Kr. e. VI. évezredből ismerjük, a korai újkőkori dunántúli vonaldíszes kultúra földművelő népessége nagyobb, állandó jellegű falvakban lakott. Ezek maradványait a legutóbbi évek ásatásai és terepbejárási adataiból ismerjük. Hidegség határában, a tótól D-re húzódó dombokon a Vonaldíszes kultúra földművelő népcsoportja jelentős települést épített. Az újkőkori telepek sora kísérte a Fertő D-i partját, amit a csiszolt kőeszközök és jellegzetes kerámiatöredékek gyakori előkerülése bizonyít például Balf és Kópháza között, illetve Nagycenk határában. A kőkorszakban határterület jellege volt ennek a vidéknek. A délkeleti eredetű kultúrák az újabb kőkorszak idősebb szakaszában itt érintkeznek az Európa észak-nyugati területén honos kultúrákkal. Az érintkezés egyik átjárója a Soproni medence volt. A Zseliz csoport és a késő neolitikus Lengyel kultúra telephelyein bekarcolással és festéssel díszített edényeket, valamint változatos, gyakran távoli vidékekről származó nyersanyagokból készített kovavagy kőeszközöket találunk. A környező területekkel fennálló kulturális és kereskedelmi kapcsolatokra utal a festett kerámia forma és motívum kincse. A Kr. e. IV. évezred elejéről már az eltérő településterületet elfoglaló és főként állattartással foglalkozó rézkori Balaton-Lasmja csoport lelőhelyeit ismerjük. A házak és hulladék gödrök leletei között különböző formájú edények, nehezékek és csonteszközök kerültek elő. A kőkor végét és a rézkor kezdetét jelenti a harang alakú edények megjelenése. Nyugatról beköltözött rézkori telepesekre emlékeztet egy fertőrákosi edény. Fertőrákos és Sopronkőhida mellett a későrézkori Bádeni kultúra emlékeit is felfedezték. A rézkor végén, a Kr. e. 2000 körüli időszakban is lakott volt a táj, amint egy fémműves műhely maradványai is bizonyítják. Európa első aranykora, a bronzkor, a Fertővidéken is felvirágzást hozott. Az egymást váltó kultúrák a Fertő DNyi térségében kereszteződő távolsági utakon távoli vidékekkel tartottak kapcsolatot. A fertőparti dombokkal szomszédos Soproni medencén keresztül vezetett az Adriai-tenger térségét a Baltitenger vidékével összekötő Borostyánkő-út, ehhez csatlakozott K felől a Kisalföldet a Bécsi-medencével összekötő főút, amelynek egyik nyomvonala a Fertő D-i partján vezetett. A Kr. e. III. évezred elején, erőteljes déli hatások érték a területet. Ekkor újabb, állattartással és pásztorkodással foglalkozó népcsoportok jelentek meg a Fertő-tó vidékén. A Makó-, Somogyvár-Vinkovci kultúra és az Oka- Sarród csoport népe jellegzetes formájú és díszítésű edényeket készített, valamint balkáni típusú réz- és bronzműves szerszámokat is hozott magával. A középső bronzkor kezdetét a Gáta (Wieselburg) kultúra 258

megjelenése és a lelőhelyek megsokszorozódása jelzi. E nép gazdag emlékanyaga a Bécsi medence és a Rába közötti Duna völgy területéről ismert, körzetünkben pl. Balf, Fertőszéplak, Hegykő határából. Ezt követően a halomsíros kultúra lakossága is megszállta Sopron és a Fertő környékét. Temetkezéseiket kövekből és földből épített halmok jellemzik, bronzfegyvereiknek elsősorban rangjelző szerepe volt. A későbronzkori Urnamezős kultúra (Kr.e. III-I. sz.) népességének települési maradványait és temetőit szintén megtaláljuk a tó mentén elhelyezkedő magaslati telepeken. A korai vaskorban, főleg a Kr. e. VII. sz.-tól sűrűn lakták a Fertőpartot, minden falu határában előkerültek a települések felszíni maradványai. Közelükben a legkiemelkedőbb Hallstatt-i temetkezéseket árok vette körül, gyakoriak a kőkamrás, vagy kőpakolásos sírok, mint pl. a Fertőrákos határában talált. Ismerünk fából ácsolt sírépítményeket is a nemzeti parkkal szomszédos Fertőendrédről. A kelták a Fertő környékén és Sopron határában feltárt telepen már a Kr. e. V. században is kisebb, földbe mélyített, cölöpszerkezetű, tapasztott falú kunyhókban laktak. A gabonát, gyümölcsöt télre méhkas alakú vermekben, e célra készített nagyobb edényekben tartották. A lelőhelyeken munkaeszközöket, ékszereket is találtak a régészek. A gyöngyök, ruhakapcsoló tűk, kar- és lábperecek és edények jellegzetes kelta sírleletek. A kelta férfiak viseletére, a harcosok fegyverzetére, néha életkorára és társadalmi helyzetére is mellékletként eltemetett és épen maradt tárgyak utalnak. A kelták verték az első pénzeket a Fertő vidékén. Plinius Kr. u. 50-57 között említi (Historian Naturalis III. 27. Noricis iuguntur lacus pelso, deserta Boiorum, iam tanem colonia divi Claudii Savaria et oppido Scarbantia Iulia habitantur ), hogy a noricumiak lakhelye a Pelso tóig és a Boiok pusztaságáig terjedt, az utóbbi területen azonban Savaria, Claudius colóniája (a mai Szombathely) és a Julius alapította Scarbantia (a mai Sopron) már lakott helyek. Egyes kutatók a Fertő tavat értik a lacus Pelso említése alatt. Mások szerint az a Balatonra vonatkozik. Mindenesetre Balfon római kori forrásfoglalást és gyógyfürdő maradványait találták meg 1900-ban, Marcus Aurelius császár (161-180) korából. A római korban Scarbantia territoriumához tartozott a Fertőtől délre eső terület. Szinte minden mai település határában előbukkannak a római villagazdaságok nyomai, Fertőrákoson két villát is feltártak, ugyanitt kiemelkedő régészeti műemlék és kultúrturisztikai látványosság az eredeti berendezésével együtt rekonstruált III. századi Mithraeum. Sarródon és Hegykőn is fontos római villagazdaságok voltak. Az itteni római kereskedő sírköve a Soproni Múzeumban látható. A népvándorlás korában ezek az antik alapok megrepedeztek, részben szétporladtak az egymást váltó népek összecsapásai következtében. Ezt a zavaros időszakot az alábbiakban körvonalazhatjuk: A mai Szlovákia területéről 374-395 között betörő germán quádok Scarbantia környékén felszámolták a római közigazgatást. A folyamatosan beköltöző germán svébek még együtt éltek a római lakosság maradványaival. 433-434 körül a Nyugatrómai Birodalom átengedte Kelet-Pannóniát a hunoknak. A nomád hun csoportok és germán szövetségeseik egészen az Alpokig megszállták a provinciát. A keleti gótok népe az V. század elején, a hunok előörseként jelent meg Pannóniában. A hun birodalom bukása után következett a (III.) Keleti gót hegemóniai kora (455-471). Ezt a svéb-herul uralom időszaka (471-526) követte, majd a langobard uralom kora (526-568). Hegykőn és Fertőszentmiklóson tártak fel gazdag mellékleteket tartalmazó langobard kori temetőket. Az Itáliába vonult langobardok helyét a vidékre érkező avarok foglalták el. Ez a keleti lovasnép egyesítette először egy hatalom alatt a Kárpát-medencét. A Fertő környékén is több temetőmaradványukat ismerjük. 670 körül újabb keletről beköltöző telepesek érkeztek, akik alapjaiban szervezték át az Avar Birodalmat. Főleg az onogurok közül kerültek ki az új jövevények (róluk nevezik ma is a később beköltözött magyarokat Ungar, Hungarian néven). Az Avar Birodalom 800 körül felbomlott a frank Nagy Károly és a bolgár Krum kán csapásai 259

és a belső háborúk miatt. A Fertő vidéke (inter Sabariam et Carnuntum, azaz a Szombathely és Petronell közötti terület) az avar capcan maradék népének szállásterülete lett. A felterjesztési terület magyar határán fekvő Petőházán, az Ikva mellett találták meg a Cundpald-kelyhet, amely az avarok keresztény terítésének páratlanul értékes emléke. (36. ábra) Frank bajor katonai telepek is létesültek a Fertőparton, pl. Balf és Fertőrákos között, az utak ellenőrzésére. A. század kezdetén a magyarok szövetkeztek a bajorokkal és észak felől szállták meg a térséget. A Kárpát-medencét elfoglaló magyarság a 900 körüli években vette birtokba a Fertő-tó környékét - állattartásra rendkívül alkalmas vidéket -, melyet többszörösen tagolt határvédelmi rendszerébe illesztett. A I. századtól kiépülő államszervezet és közigazgatás rendszerében a kelta-római eredetű, tóparthoz közel fekvő, útkereszteződés menti Sopron települése ispánsági székhely lett, majd később központja a róla elnevezett vármegyének, amely a Fertő-tó délnyugati térségét fogta át. A tó északkeleti vidéke Moson vármegyébe szerveződött. Már a III. századtól megindult a területre a német telepesek beáramlása, amely az egész középkoron át folyamatosan tartott. Az oklevelek adatai alapján kijelenthető, hogy a II-III. század folyamán alakul ki a mai településhálózat alapja - Rust, Fertőrákos, Balf, Hidegség, Fertőboz, Hegykő -, amiben elvitathatatlanul közrejátszott a gazdaságilag egyre nagyobb jelentőségre emelkedő és egyre dinamikusabban fejlődő Sopron városa is. Sopron város fejlődésének alapját az a tény vetette meg, hogy 1277-ben kikerült az ispáni joghatóság alól, később árumegállító jogot és vámmentességet nyert. A vásárok száma egyre nőtt. Az 1244-42. évi tatárjárás, amely úgyszólván az egész országot elpusztította, megkímélte a vidéket, a tó környéki településeknek fejlődésüket nem kellett előröl kezdeniük. A térség a tatárjárást követően az egész középkor folyamán a VI. századi török hódításig töretlenül fejlődött. Gazdaságának alapja az állatexport mellett a borexport volt. Rust városa a bornak köszönheti gazdasági megizmosodását, amit az is jelez, hogy a V. század második felében vásár és piactartási jogot nyert. Fertőrákos csak 1582-től jutott évi két vásár megtartásának jogához. A Fertő-tó környéke mindazonáltal nem kerülhette el a Bécs ellen vonuló török csapatok, illetőleg az alkalmi portyázók pusztításait. Az 1529. évi Bécs ellen vezetett hadjárat a térséget is végigpusztította. 1594-ben Győr eleste és négyesztendős török megszállása újfent pusztulást hozott. Erre az időszakra esik a megfogyatkozott lakosság pótlására érkezett horvátok bevándorlása Szlavóniából. Az Ottomán Birodalommal szembeni konfliktusok a középkori erődrendszer megújításához vezettek. Némelyiket itáliai reneszánsz erőddé alakították, míg a Fertő-tó partján számos faluban emeltek kőerődítményeket, pl. Rust, Oggau, Donnerskirchen és Purbach térségében. Az első erődített struktúra e területen 1512-15 között épült, Rustnál. E kör alakú, két kapuval ellátott falból álló erődöt 1612-14 között felújították. Rust piacterét már 1546-ban kibővítették, ami a borgazdaságra épült terület gazdagságát jelzi: a VI.-VII. században az itt termesztett bort Skandináviába is exportálták. A nagybirtokosok és hercegek első építkezéseit hamar követték a középnemeseké, akik a kimért középkori királyi lovagi birtokokat nemesi birtokokká és kastélyparkokká alakították, olyanokká, mint pl. az, amelyik Donnerskirchenben fennmaradt (mai nevén Winzerhof, Hauptstrasse 57). A VII. század legfontosabb helybéli eseménye az volt, amikor az Ödenburgi (Sopron) Országgyűlés alkalmával, 1681-ben, Rust szabad királyi városi rangot kapott. A legjelentősebb építkezési periódus, amely azóta is meghatározza a Fertő-tó környéki városok és települések látképét, a VIII. század volt. A török háborúkat, a reformációt és az ellenreformációt, valamint a Rákócziszabadságharcot követő gazdasági fellendülés nemcsak az arisztokrácia nagyszabású építkezéseiben nyilvánultak meg, hanem a helyi polgári gazdaságok ragyogó homlokzataiban is ebben a helybeliek ábrázolási 260

törekvései jutnak kifejezésre. Az egyház a protestantizmus felett vívott győzelmének bemutatására használta az építészetet, a nemesség visszanyert gazdagságának kifejezőeszközeként. A nemesi familiák palotái és udvarházai, mindenekelőtt az Esterházyakéi és a Széchenyiekéi, olyan fényűzésben tobzódtak, ami csupán néhány évtizeddel korábban elképzelhetetlen lett volna. Ez volt a burgenlandi kultúra páratlanul dicső időszaka, a szépművészet és iparművészet virágzó évtizede. Mindez különösképpen vonatkozik a zeneművészetre, aminek legfigyelemreméltóbb példája a nagy Joseph Haydn és a szoros kapcsolat, amely Kismartonhoz (Eisenstadt), Fertőd-Eszterházához és az Esterházy dinasztiához fűzte. Lényeges vonás, hogy a korábban itt birtokos arisztokrácia helyére új családok lépnek: erre az időszakra tehető az Esterházyak és a Széchenyiek megjelenése. Az Esterházyak és a Széchenyiek színrelépése több szempontból is figyelemreméltó. E két család kezdi el, pontosabban folytatja a korábban itt birtokos Nádasdyak vízrendezési munkálatait. A családok tulajdonában - már VI. századi előzmények bázisán - olyan birtokkoncentráció jön létre, ami hosszabb időre gátjává lesz egy nagyobb mérvű paraszti fejlődésnek. Ugyanakkor ebben az időszakban épülnek meg Fertőd és Nagycenk kastélyai a hozzájuk tartozó kertekkel és ekkor formálódnak ki a tavat övező helységek ma ismert településképei. A reformáció után át- és újjáépülnek a középkori eredetű templomok, s épülnek teljesen újak is. Ekkorra tehető a nagyszámú kisemlékek, Szentháromságoszlopok, Ecce-Homo szobrok, Pestis-oszlopok, stb. felállítása, amelyekkel az egyes települések utcáin, de az utak mellett is oly gyakran találkozunk. Míg a vidék gazdasági alapját továbbra is a mezőgazdasági termelés, az állattartás és a szőlőtermesztés jelenti, addig a I. század első felének politikai viharai megakadályozták az épületek jelentősebb átalakítását, illetve a meglévő épületformák bárminemű továbbfejlesztését, így a falvak és városok barokk karaktere érintetlenül megmaradhatott. Az 1848. évi törvények biztosította jobbágyfelszabadítás, illetőleg az 1867. évet követő politikai viszonyok elősegítették a terület falvainak fejlődését. Az építészeti tevékenység ismét felélénkült. Ekkor épültek a gyakran klasszicizáló és eklektikus homlokzatú, vakolatdíszekkel ékített épületek, amelyekből több tucat még ma is áll. A I. század második felének legjelentősebb eseményei továbbá a környékbeli vasutak megépítése és a vízrendezési munkálatok befejezése volt. Sopron és Wiener Neustadt között már 1847-ben megépült a vasút. Sopron és Győr között 1876-ban, Sopron és Ebenfurt között 1879-ben, Fertőszentmiklós és Neusiedl am See között pedig 1897-ben. A I. század végére tehát a régió maradéktalanul bekapcsolódhatott a Monarchia, illetőleg Európa közlekedési rendszerébe. Az I. világháború után az osztrák-magyar határ kettészelte a tájat. Az igazi elszakítást azonban a II. világháború utáni kommunista vasfüggöny megépítése jelentette. A Páneurópai Piknik résztvevői 1989-ben itt, Fertőrákosnál törték át a határt. Itt ütötték ki a Berlini Fal-ból az első téglát. c) A terület legfrissebb adatainak formátuma és dátuma Természeti értékek Ausztria A terület ökoszisztémáinak jelenlegi állapotát és működését folyamatban lévő tudományos kutatások vizsgálják. E munkát általában az Illmitzben találhható Biológiai Kutatóállomás (Biologische Station) irányítja és ellenőrzi. Ez a biológiai központ eredményeinek jelentős részét közzéteszi BFB nevű szakmai kiadványában. Az alábbiakban az itt megjelent tanulmányokból adunk ízelítőt (mindegyik német nyelven jelent meg): 261

Bericht zur 17. Neusiedler See Tagung (A 17. Fertő-tó Szeminárium Jelentése), BFB No. 79. DVORAK, M. és E. NEMETZ, 1992 Brutvögel der Zitzmannsdorfer Wiesen (1992 a Zitzmannsdorf dombjain fészkelő madarakról). BFB. No. 78. HERZIG, A. et al., 1994 Fischereibiologische Untersuchungen des Neusiedler Sees (1994 A Fertő-tó halbiológiai vizsgálatai). BFB No. 81. ILLE, R., 1995 Ergebnisse einer Bestandserhebung beim Steinkauz (Athene noctua) im Nordburgenland zwischen 1992-1994 (1995 a kuvikállomány [Athene noctua] állapotának felmérése észak Burgenlandban, 1992 és 1994 között). BFB No. 83. KARNER, E. et al., 1992 Zur Heuschreckenfauna der Zitzmannsdorfer Wiesen und des angrenzenden Seedammes sowie Zur Heuschreckenfauna des Hackelsberges und Jungerberges (1992 két tanulmány, a Zitzmannsdorfi dombok és a tógát, valamint a Hackelsberg és Jungerberg hegyek sáskafaunájáról), BFB No. 78. KOO, A., 1994 Pflegekonzept für die Naturschutzgebiete des Burgenlandes (1994 Burgenland természeti tartalékainak védelmi koncepciója), BFB No. 82 A helyi mocsarak madárvilágának felmérésére példa lehet: DICK G. et al., 1994 Vogelparadies mit Zukunft? (1994 Egy madárparadicsom jövője.) Ramsar report 3, Neusiedler See Seewinkel, UBA, pp 356 Kulturális értékek DEHIO-Handbuch 1980 Die Kunstdenkmäler Österreichs (DEHIO Handbook 1980 Ausztria kulturális emlékei). SCHMELLER-KITT, A., BURGENLAND, BÉCS ARTINGER, H. 1995 KULTURGÜTERSCHUTZ IM KOMMUNALEN SPANNUNGSFELD (A KULTURÁLIS ÉRTÉKEK VÉDELME A HELYI ÉRDEKEK TÜKRÉBEN). IN: KULTURGÜTERSCHUTZ. EIN AUFRUF ZU TRANSNATIONALER AKTION (A SERIES PUBLISHED BY THE ÖSTERREICHISCHE GESELLSCHAFT FÜR KULTURGÜTERSCHUTZ, 2). BÉCS BERGER, M. 1996 RUST. STADT MIT EIGENEM STATUT (1996 RUST: EGY EGYEDI JELLEGŰ VÁROS). IN: ÖSTERREICHISCHES STÄDTEBUCH, VOL. 2, DIE STÄDTE DES BURGENLANDES. BÉCS. OPITZ, R. 1995 PURBACHER RUNDGANG (1995 A TOUR OF PURBACH), EISENSTADT. SCHLAG, G. (ED.) 1995 TURMMUSEUM BREITENBRUNN (1995 BREITENBRUNN TORONYMÚZEUMA), EISENSTADT. STADTGEMEINDE PURBACH (ED.) 1998 PURBACH, DIE STADT AM LAND (1998 PURBACH, A VIDÉKI VÁROS), PURBACH. Ingatlannyilvántartás Magyarország Az 1: 4000 méretarányú aktuális külterületi kataszteri térképek és közhiteles ingatlan-nyilvántartási adatbázis a körzeti földhivatalokban (Sopron) találhatók. A Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatósága a park területére vonatkozóan nem közhiteles, de naprakész digitális adatbázissal és analóg, illetve digitális (1999) 1:10000 méretarányú átnézeti földhasználati térképekkel rendelkezik. Topográfiai térképek 262

A legfrissebb topográfiai térkép az Magyar Honvédség Térképészeti Hivatal analóg és digitális formában is meglevő 1: 50000 méretarányú térképe. Az Igazgatóság rendelkezésére áll a terület egy részének 1:10000 méretarányú EOV vetületű topográfiai térképe. A Fertő-tó nyugati partvidékéről csak régebbi, szintén 1:10000 méretarányú térkép áll rendelkezésre Gauss-Krüger vetületben. A 10000-es térképek információtartalmának egy része digitális változatban is rendelkezésre áll. Hasonlóan rendelkezünk 1:25000-es sorozattal is, mely a teljes jelölt területre digitálisan is megvan. Légi- és űrfelvételek A legfrissebb légifelvételek 1998-ban készültek. Rendelkezünk egy májusi infra-, illetve egy természetes színes sorozattal a teljes területre, és készült egy augusztusi infra sorozat is, mely ortofotó formájában is rendelkezésre áll. További sorozatok találhatók a Földmérési Intézet (FÖMI) és a Katonai Térképészeti Hivatal (MHTÉHI) archívumában. Rendelkezünk a teljes magyar terület SPOT4 és Landsat TM 1998-as felvételével. Biotikai adatok A Fertő-Hanság Nemzeti Park adatbázisában a területre vonatkozó védett fajok összes adatai megtalálhatók, részben digitális, részben analóg formában. Az adatok feldolgozása folyamatosan történik. Az adatok feldolgozása a digitalizált adatok térinformatikai feldolgozásával párhuzamosan, folyamatosan történik. Környezetvédelmi adatok (beleértve a vízminőséget is) Észak-Dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség (North-Transdanubian Environmental Protection Inspectorate) Észak-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság North-Transdanubian Water Management Directorate) Hidrológiai adatok Észak-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság (North Transdanubian Water Management Directorate) Meteorológiai adatok Országos Meteorológiai Szolgálat (National Meteorological Service) Észak-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság (North Transdanubian Water Management Directorate) Régészeti nyilvántartás Kulturális Örökségi Igazgatóság (Directorate for Cultural Heritage) Műemlék nyilvántartás Országos Műemlékvédelmi Hivatal (National Historic Monument Protection Office) Az értékmegőrzés jelenlegi állapota 263

Természeti értékek: A bioszféra védelmének megfelelő jelenlegi helyzete a Fertő-tó környékén az évszázadokon át kialakult halászati tradíciónak köszönhető, amely mindig összhangban maradt a rendelkezésre álló erőforrásokkal. A terület soha nem szenvedett el intenzív mezőgazdasági vagy ipari termelés okozta károkat. Magyarország és Ausztria eltérő. századi fejlődésének következtében, különösen a földtulajdonlás és a gazdaság, valamint ezeknek a vitatott területre kifejtett hatása miatt, a jelenlegi helyzetet több szemszögből kell szemlélni. Az elmúlt tíz év során Magyarország intenzív törvényalkotást végzett egy független, demokratikus állam jogi alapjainak letételéért. A törvényhozás az EU acquisának beépítését, valamint a szektorális törvényhozás egyedi területein a konformitás bizonyos szintjének biztosítását célozta. A Világörökségi Listára javasolt kulturális táj helyzete és jövője szempontjából meghatározó szerepe van a Természetvédelemről szóló 53./1996. Törvénynek, amelynek általános célja a természeti értékek és területek védelme, a tájvédelem és a természetes rendszerek védelme, a biodiverzitás védelme, a fenntartható hasznosítás mint szükséges hozzáállás felismerésének elősegítése csakúgy, mint a társadalom egészséges és esztétikus természeti környezet iránti igényének kielégítése. A törvény meghatározza a Nemzeti Park fogalmát, részletesen szabályozza többek között a védett természeti környezetek jövőbeli használatát, beleértve a nemzeti parkokat, a bennük engedélyezett tevékenységeket, és ütközőzónát biztosít e területek körül. A 93./1995. Törvény alapján a nemzeti parkok korábban termelőszövetkezetek által birtokolt területeinek nemzeti tulajdonba vétele 2000-ben befejeződik. Ausztriában a mezőgazdasági átalakulás és a növekvő turizmus évtizedei nemcsak a tájképre voltak hatással (pl. gabonatermesztésről szőlőtermesztésre való átállás), hanem az ökoszisztémák működési mechanizmusaira is (pl. csatorna a Fertő-tónál, a tó vízszintjének stabilizálására). Mindezek ellenére az állapotmegőrzés jelene még mindig jónak mondható, amit a tónak és környezetének adományozott számos nemzetközi díj is bizonyít (Ramsar Mocsár, Biogenetikai Rezervátum, Bioszféra Rezervátum és a Fertő-tó-Seewinkeli Nemzeti Park, amely az IUCN II kategóriába tartozik). Kulturális értékek: A Fertő-tó környéke olyan kulturális táj, amelyet nagymértékben meghatároz természeti öröksége, amely bizonyos tájkép-befolyásoló kulturális tényezőket is rejt. A tradicionális építészeti műemlékek e területen és ütközőzónájában jó állapotban megőrizték eredeti építőanyagaikat, eredeti megjelenésüket és művészi hatásukat, a hagyományos építőanyagok megőrzése és fenntartása szintén biztosított. A tó deli partján tervezett a műemlékek egy részének mihamarabbi kijavítása és restaurációja. A kulturális műemlékek jelenlegi védelmi állapotának fenntartását az Osztrák Köztársaság a Műemlékvédelmi Törvény (Denkmalschutzgesetz) keretei között biztosítja, valamint Burgenland provincián keresztül, az 1991-es falurenovációs szabályzat (Dorferneuerungsverordnung) szerint. Az e szabályzat által létrehozott falurenovációs tanácsadó testület a Burgenlandi tartományi kormányzat illetékes hatóságaitól megbízást kapott arra, hogy fordítson különös figyelmet a történelmi anyagok és szerkezeti elemek védelmére és megőrzésére. e) Az értékek bemutatásával és promóciójával kapcsolatos politikák és programok Ausztria A kulturális táj fejlesztésével kapcsolatban az osztrák fél alapelvei a Földfejlesztési Tervben szerepelnek (LEP, 1994, Tartományi Jogi Közlöny, No. 48/1994, A Függelék, 1. 2. Természet és Környezet általában, illetve 2. 2. 3. A Fertő-tó Speciális Zónája). A Neusiedler See-Seewinkel Nemzeti Park széleskörű programokat kínál, úgy mint előadásokat, kirándulásokat, családi napokat, video-napokat vagy iskolai programheteket. 264

Az értékek bemutatására és propagálására szolgáló politikák és programok számos városban és faluban jelen vannak, pl. Rust városában, ahol rendszeres előadások és koncertekre kerül sor a Halászkertben (Fischerkirche) borkóstoló napokat tartanak a borászati akadémián. Mörbisch operett-fesztivált rendez a nyári hónapokban, a St. Margarethen bánya szobrászati szimpóziumoknak ad otthont, továbbá szabadtéri opera és drámaelőadásokat fogad be. A kulturális emlékek védelmét és megőrzését szolgáló politikák és programok egy sor joganyagban szerepelnek, amelyeket a Burgenlandi Falurenovációs Szabályzat hozott létre. Inter alia, interdiszciplináris tervezőcsoportokat hoztak létre, hogy a falurenovációs szabályzat alapelveit a gyakorlatba is átültessék, a falusi felújítási tervekre alkalmazva azokat. Ezeket a csoportokat az érintett közösségek nevezik ki. Összetételüket a szükséges védelmi intézkedések szabta követelményekhez kell szabni. E tervezőcsoportok szakértői tagjai olyan szakágakból érkezhetnek, mint az építészet, a műemlékvédelem, a tájtervezés, az ökológia, a területi tervezés, a szociológia, az etnológia és a közgazdaságtan. A helyi adminisztrációnak a tervezőcsoport által létrehozott végeredményre kell alapoznia tevékenységét. A Fertő-tó és környezete számára Burgenland tartományi kormányzata olyan turisztikai elgondolásokat nyújtott, amelyek e régió speciális igényeit, az átfogó tájképi, természeti és műemlékvédelmi programok által igyekeznek szolgálni. Ez a koncepció biztosítja a fenntartható turizmus alapelvének érvényesülését, valamint olyan turisztikai politikát, amely hajlandó a lehető legnagyobb mértékben ügyelni a történelmileg kialakult közösségi és környezeti struktúrák védelmére. Magyarország A jelölt terület jövőjével kapcsolatos stratégiai feladatokat a b.) pontban felsorolt törvények alapján a Nemzeti Környezetvédelmi Programról szóló 83/1997. (I. 26.) OGY határozat szabja meg, mely leírja az épített és természeti környezet jelenlegi állapotát, meghatározza az elérni kívánt célokat és részletezi a megvalósításhoz szükséges eszközöket. Ez szolgál a politikák és programok törvényi keretéül. A konkrét intézkedéseket ld.: 3 (i) pont. a) Tulajdonviszonyok 265 IV. KEZELÉS Ausztria Teljes terület: 41,590 ha Magán- és közösségi tulajdon: Mörbisch/See, Rust/See, Oggau, St. Margarethen, Donnerskirchen, Purbach/See, Breitenbrunn, Winden, Jois, Neusiedl/See, Weiden/See, Podersdorf/See, Illmitz, Apetlon, Gols, Frauenkirchen, St. Andrä/Frkchn., Pamhagen. További egyéni tulajdonosok: Esterhazy sche Fürstliche Privatstiftung Heiligenkreuz Apátság Állami tulajdon: Minimális (kevesebb, mint 1%; Lajta hegységek, Wulka) Magyarország A Fertő-Hanság Nemzeti Park tulajdonviszonyai: Állami tulajdon: 10,790 ha Kezelők: FHNP Igazgatóság 4,890 ha Észak-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság 4,700 ha

Fertő-tavi Nádgazdaság Rt. TÁEG RT. Egyéb Magántulajdon: Önkormányzatok: Összesen: 473 ha 686 ha 41 ha 1,708 ha 44 ha 1,2542 ha Tulajdonviszonyok a felterjesztési terület további részein: Állami tulajdon: Fertőd és Nagycenk védett kastélyegyüttese a hozzájuk tartozó kertekkel Fertőrákos, volt püspöki kastély és kertje Önkormányzati tulajdon: Fertőrákos településén Egyházi tulajdon: Fertőrákos településen Magántulajdon: Fertőrákos településen b) Jogi helyzet Ausztria összekapcsolta a b) és c) fejezeteket, mert Ausztriában ez a kettő nagyon szoros, kölcsönös kapcsolatban áll. Magyarország külön választotta ezeket. Ausztria Természetvédelmi és tájvédelmi körzetek: A szabályzat a Fertő-tót és környezetét természeti és tájvédelmi szempontból védett területnek nyilvánítja. (Natur- und Landschaftsschutzverordnung Neusiedler See), Tartományi Jogi Közlöny No. 22/1980 Törvény a burgenlandi a természet és táj védelméről és megőzéséről (Burgenländisches Naturschutz- und Landschaftspflegegesetz NG 1990), Tartományi Jogi Közlöny No. 28/1991, Tartományi Jogi Közlöny No. 66/1996 számában módosítva. Szabályzat a vadállatok élőhelyének védelméről és az őshonos állati és növényi sokféleség szüntelen fenntartásáról (Allgemeine Naturschutzverordnung), Tartományi Jogi Közlöny No. 24/1992. Ezek a törvények alapul szolgálnak a közigazgatási szervek vezetése számára. Egész Burgenland tartományban alkalmazhatóak és a Fertő-táj védelmével kapcsolatos törvénnyel együtt értelmezendők. Tartalmaznak kötelezettségeket, tilalmakat és kiváltságokat. Nemzeti Park: A Fertő-tó-Seewinkel Nemzeti Park törvény szerint nemzeti park (NPG 1993), Tartományi Jogi Közlöny, No. 28/1993, módosítva Tartományi Jogi Közlöny No. 82/1993 A Nationalparkgesellschaft Neusiedler See-Seewinkel tábla helyhatósági szabályrendeletei (NP-GES). Tartományi Jogi Közlöny No. 169/1993 Ezek a szabályzatok körülhatárolják a Nemzeti Park területét és megállapítják a Nationalparkgesellschaft (Nemzeti Park Társaság) funkcióját. 15a-Vereinbarung, egy egyezmény Burgenland megye és az osztrák szövetségi kormány között a Nemzeti Park közös finanszírozásáról. Ramsar térség: Szövetségi Jogi Közlöny (Federal Law Gazette) No. 225/1983 Ezzel a törvénnyel az Osztrák Köztársaság teljesíti az Egyezség feltételit, ugyanakkor az egyezmény céljainak megfelelően a Neusiedler See-Seewinkel térséget védett területté nyilvánítja. Szövetségi Jogi Közlöny No. 225/1959 Egyezmény az Osztrák Köztársaság és a Magyar Köztársaság között a közös határvidék a vízügyi vezetési ügyek szabályozásáról. A kulturális tulajdon védelmét az 1923. évi Denkmalschutzgesetz (műemlékvédelmi törvény) szövetségi törvény biztosítja, mely a rendkívüli műemlékekre specializálódik. Az eredeti anyagra és a hagyományos megjelenésre vonatkozóan a védelem teljeskörű, azaz ez a szövetségi törvény (Szövetségi Jogi Közlöny No. 533/1923), módosítva 1978-ban (Szövetségi Jogi Közlöny No. 16/1978), 1990-ben (Szövetségi Jogi Közlöny No. 473/1990) és 1999-ben (Szövetségi Jogi Közlöny No. 162/1999), szabályozza a műemlékvédelmet és a műemlékek megőrzését a nemzeti (szövetségi) esetek tekintetében. Bármely egység (épület) történelmi, művészeti vagy más kulturális jelentőségét valamint e jelentőség fenntartásához fűződő közös érdeket mindenekelőtt a Bundesdenkmalamt (Történeti Műemlékek Szövetségi Irodája) határoz meg, ez az a hivatal, mely felelős a 266

műemlékvédelemért. A törvény értelmében bármely ingó vagy ingatlan, ember által létrehozott vagyon (beleértve az emberi alkotás maradványait és emlékeit, valamint a mesterségesen vagy ember által létrehozott területi alakzatokat) védelem alá kerül, amennyiben történelmi, művészeti vagy más kulturális jelentőségét a közös érdek igazolja. Ezt a jelenetőséget tartalmazhatja maga az egység, vagy eredhet más épületekhez való viszonyából illetve helyzetéből. Az egyedi műemlékekre vonatkozó intézkedések az ingatlan csoportokra (épületcsoportokra), és ingó épületegyüttesekre is érvénysek, feltéve, hogy ezek a csoportok egységes egészet alkotnak történelmi, művészeti vagy más kulturális jelentőségük tekintetében, és hogy mindez végeredményben közös érdeket jelent. A tudományos kutatásokat számításba véve, a Bundesdenkmalamt dönti el, hogy egy önálló épület, épületcsoport vagy épületegyüttes megőrzése közös érdekhez fűződik-e. A felterjesztett területen belül Rust szabad város teljes történelmi óvárosa védelem alatt áll. Az Osztrák Műemlékvédelmi Törvény határozatának értelmében a védett műemlékek különböző megszorítások és a Bundesdenkmalamt felügyelete alá esnek: lebontásuk vagy bármely rajtuk történő változtatás, ami károsíthatja az építőanyagot, a hagyományos megjelenést vagy a művészi hatást, a Bundesdenkmalamt írásbeli engedélyének függvénye. Ha egy műemlék a lebontás veszélyébe kerül vagy építőanyagában vagy megjelenésében károsodást szenved kialakításának megváltoztatása miatt, a Bundesdenkmalamt védőitézkedéseket kérhet. A Műemlékvédelmi Törvény megszegése pénzbírságot vagy hivatali bírságot vonhat maga után. Természeti értékek: Magyarország Ausztria és Magyarország eltérő. századi fejlődése miatt, amely a földbirtoklást és a gazdaságot illetően, valamint azok hatását tekintve különösen szembetűnő, helyzetükkel külöböző módon kell foglalkozni. Az elmúlt tíz évben Magyarország intenzív törvényalkotási folyamaton ment keresztül, amelynek koncepcionális alapja a független, demokratikus jogi berendezkedés megteremtése volt. E jogalkotási folyamat az európai jogharmonizációhoz igazodott és megcélozta az egyes ágazati törvények konformitásának kialakítását is. A jelölt terület státuszát, illetve jövőjét alapvetően meghatározza az 1996. évi LIII. törvény a természet védelméről, melynek célja a természeti értékek és területek, tájak, valamint azok természeti rendszereinek, biológiai sokféleségének általános védelme, megismerésének és fenntartható használatának elősegítése, továbbá a társadalom egészséges, esztétikus természet iránti igényének kielégítése. A törvény meghatározza a nemzeti park fogalmát, részletesen szabályozza többek között a védett természeti területek, így a nemzeti parkok rendeltetését, az ott folytatható tevékenységeket, valamint rendelkezik az ilyen területeken kívül létesítendő védőövezetről. A 1995. évi CIII. törvény alapján 2000-re befejeződik a Nemzeti Park volt szövetkezeti tulajdonban lévő területeinek állami tulajdonba vétele. Amíg az épített környezet sajátos értékeinek védelmét a korábbi jogalkotás mindenekelőtt az egyes, értékes elemek védelmén keresztül kívánta érvényre juttatni, addig az 1990-es évektől egy átfogó és komplex szemlélet váltotta fel a korábbi, elsősorban objektum - és műemlékcentrikus - gyakorlatot. E törekvések első megnyilvánulása az 1990. évi LV. törvény a helyi önkormányzatokról, amely a helyi, a települési illetőleg megyei önkormányzat kötelező feladatává teszi az épített környezet védelmét. Az 1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól egyebek mellett az ember által létrehozott épített (mesterséges) környezet védelméről intézkedik. Az 1996. évi I. törvény a területfejlesztésről és területrendezésről lefekteti a környezet-, a táj- és természetvédelemmel kapcsolatos térségi feladatokat. Az 1997. évi LIV. törvény a műemlékvédelemről az épített környezet egészének védelmét, a terület- és településfejlesztés, a természet- és tájvédelem, a nemzetközi kötelezettségek valamint a kulturális örökség köztudatba való beépítésének figyelembe vételével kívánja érvényesíteni. E törvény 14. (1) bekezdése értelmében "Az egyes kiemelkedő történeti és kulturális értékű műemlékek és műemlékegyüttesek fokozott védelmét biztosítani kell. Ennek érdekében az e törvény mellékletét képező jegyzékben felsorolt műemlékeket, illetve műemlékegyütteseket kizárólagos állami tulajdonban kell tartani. Amennyiben tulajdonjoguk az ingatlan-nyilvántartásba nem az állam javára van bejegyezve, és ez nem az ingatlan-nyilvántartás hiányosságának vagy jogszabálysértésnek az eredménye, a tulajdonjogát az állam javára meg kell szerezni. Az állam kizárólagos tulajdonát képező műemlékek és műemlékegyüttesek a kincstári vagyon körébe tartoznak és forgalomképtelenek." E hatálya alá esik a nagycenki volt Széchenyi-kastély és teljes műemléki együttese, a fertődi volt Esterházykastély teljes műemléki együttese, továbbá Fertőrákos védett műemléki jelentőségű területén a volt püspöki kastély a hozzátartozó kerttel együtt. 267

A 14. (2) bekezdése szerint a " meghatározott műemlékek és műemlékegyüttesek jelentőségükhöz méltó fenntartásáról, helyreállításáról és hasznosításáról - e törvény szabályai és a kincstári vagyonra vonatkozó rendelkezések szerint - az állam a tulajdonosi jogait gyakorló szerve útján gondoskodik." Az 1997. évi CL. törvény a kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről intézkedik, és gondoskodik valamennyi nemzeti és felhalmozott javak mellett a régészeti örökség feltárásáról, megóvásáról, védelméről és közkinccsé tételéről. Az 1997. évi LVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről a településrendezés céljai között jelöli meg a környezet természeti, táji és épített értékeinek fejlesztését és feladatként határozza meg a falu és a táj arculatának védelmét. A Fertő-Hanság Nemzeti Park jogelődjét a Fertő-tó Tájvédelmi Körzetet az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal elnöke 19/1977. OKTH számú határozatával hozta létre azzal a céllal, hogy: - védje és őrizze meg a táj jellegzetes képét és jelentős természeti értékeit (a tó vízfelületét, a kiterjedt mocsárés nádasterületeket, mocsárréteket, szikes legelőket és erdőket, ezen élőhelyek természetes növény- és állatvilágát); - biztosítsa a védett madarak háborítatlan fészkelését és vonulását; - őrizze meg a táj kulturális emlékeit; - biztosítsa a tudományos kutatás természeti feltételeit; - a természeti környezet megőrzésével segítse elő a szabadban történő pihenést, élményszerzést és tudományos ismeretterjesztést. A Fertő-tó Tájvédelmi Körzet a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter 2/1991. (II.9.) KTM rendeletével lett Nemzeti Parkká nyilvánítva. A Fertő-tavi Nemzeti Park területének bővítéséről és az elnevezésének Fertő-Hanság Nemzeti Parkra történő változtatásáról a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter 5/1994. (III.8.) KTM rendelete határozott. Ez utóbbi rendelettel a 14/1976. OTVH határozattal védetté nyilvánított Hansági Tájvédelmi Körzet is nemzeti parki rangra emelkedett. A Fertő-Hanság Nemzeti Park területének legutóbbi bővítéséről a környezetvédelmi miniszter 1/1999. (I.18.) rendelete szólt. A Fertő-tó területe MAB Bioszféra Rezervátum, és 1989.-óta a Ramsari Egyezmény hatálya alá tartozik. Kulturális értékek: A felterjesztési területen fekvő fertődi Esterházy-kastély és a nagycenki Széchenyi-kastély együttesét 1966-ban az Országos Műemlékvédelmi Hivatal igazgatója műemléki környezetté nyilvánította. A védelem biztosítéka, hogy az 1997. évi LIV. műemlékvédelmi törvény értelmében Fertőd és Nagycenk kastélyai a magyar állam kizárólagos tulajdonát képezik, a kincstári vagyon körébe tartoznak és forgalomképtelenek. Fertőrákos egykor fallal övezett óvárosa az építésügyi és városfejlesztési miniszter és a kulturális miniszter együttes határozata értelmében, 1976-ban műemléki jelentőségű területként területi védelmet kapott, ami ma is érvényben an.. c) Védelmi előírások és az alkalmazásukhoz szükséges eszközök A Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság a területek tulajdonosaként, valamint területileg illetékes elsőfokú természetvédelmi hatóságként tud érvényt szerezni a természetvédelmi előírások és szabályok betartásának. Tulajdonosként a bérlőkkel kötött szerződésekben, a természetvédelmi kezelési tervben meghatározott célkitűzéseknek megfelelően szabályozza az egyes gazdálkodási formák (legeltetés, kaszálás, nádaratás) működését. A nem saját tulajdonú területeken a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság elsőfokú hatósági jogkört gyakorol a környezetvédelmi felügyelőségekről és a nemzeti parkok igazagatóságairól szóló 211/1997. (I. 26.) Kormányrendelet alapján, és érvényt szerez az 1996. évi LIII. törvénynek, az ebben foglalt végrehajtási utasításoknak, valamint a természetvédelmi kezelési tervben foglaltaknak. Ugyanez vonatkozik a vadászati törvényben, valamint a halászati törvényben lefektetett elsőfokú hatósági, illetve szakhatósági jogkörökre is. A Nemzeti Park területén (ahol nem a NP a jogosult), a mezőgazdasági, halászati és vadászati hasznosítás a természetvédelmi (vadászati, halászati) kormányrendeletben, a nádgazdálkodást szabályzó kormányrendeletben (120/1999. /VIII. 6./), valamint a FHNP természetvédelmi kezelési tervében foglaltaknak megfelelően történik. A területek hasznosítása nagy részben állami kézben összpontosul. A feladatokat a Nemzeti Park Igazgatóságon kívül az Észak-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság, valamint az ÁPVRT Fertő-tavi Nádgazdálkodási RT látja el. Ezek mellett kis számban mezőgazdasági szövetkezetek és magángazdaságok vannak még jelen a peremterületeken. A Nemzeti Park területén folyó vadgazdálkodás korábban sok probléma forrása volt. A fő gondot a területen jelenvolt három vadgazdálkodó által folytatott vízi madarak vadászata jelentette. 1995. év óta a terület jelentős 268

részén a vadászati jogosultsággal a Nemzeti Park rendelkezik. Az 1997.-ben hatályba lépett vadászati törvény (1997. évi LV. TV.) a vadászati jogot a földtulajdonhoz kötötte, így a Nemzeti Park vadászati jogosultsága alá eső terület 9 ezer hektárra nőtt. A természetvédelmi érdekek maradéktalan érvényre jutását a vadászterület természetvédelmi és génkészlet-megőrzési különleges rendeltetése biztosítja. A területen sportvadászat (bérvadásztatás, vendégvadászat) nem folyik. A természetvédelmi szempontból elkerülhetetlen állományszabályozó beavatkozásokat képzett szakemberek hajtják végre, a természetes állapotok lehető legkisebb mértékű zavarása mellett. Ilyen például a nagyszámban jelenlévő vaddisznóállomány élő vadként történő befogása és eltávolítása az érzékeny területről. A peremterületek négy vadgazdálkodó vadászati jogosultsága alá esnek. Ezeken a területeken a Nemzeti Park Igazgatóság hatósági eszközök igénybevételével tudja biztosítani a természetvédelem érdekeinek érvényre jutását. A természetvédelmi előírásokat a Nemzeti Park négy természetvédelmi területi felügyelője ellenőrzi. Munkájukat az őrszolgálat-vezető irányítja, valamint a szakfelügyelői kar felügyeli és segíti. A hatályos műemléki törvény értelmében a mindenkori tulajdonos kötelezett a műemlék jó karban tartására. A műemlékek védelme, továbbá a jó karban tartási kötelezettség teljesítésének ellenőrzése elsősorban a műemlékvédelmi hatóság jogkörébe tartozó feladat. A műemlékvédelmi államigazgatási eljárásban a szakhatósági jogkört első fokon az Országos Műemlékvédelmi Hivatal Műemlékfelügyeleti Igazgatósága, másodfokon a hivatal elnöke gyakorolja, és ellátja a műemlékek tekintetében az építésügyi hatósági jogkört. A műemlékvédelmi hatóság engedélye szükséges minden olyan változtatáshoz, amely befolyásolja a műemlék állapotát, hagyományos megjelenését, történeti, esztétikai hatását. Műemlékvédelmi hatóság engedélye szükséges a műemlékvédelem tárgyát érintő településrendezési terv, helyi építési szabályzat megalkotásához, a belterület határvonalának műemlékvédelmi érdekeket érintő módosításához. A műemlékvédelmi hatóság műemlékvédelmi érdekből kötelezheti a tulajdonost a jó karban tartásra, míg a műszaki felülvizsgálat a műemlék érvényesülését zavaró méltatlan elemek eltávolításához, lebontásához vezethet. A műemlékvédelmi hatóság a törvény megsértőit bírsággal sújthatja. A helyi önkormányzat műemlékvédelmi feladata a tulajdonában lévő műemlékek védelmén túl mindenekelőtt folyamatosan figyelemmel kísérni a műemlékek és a védett területek helyzetét, és megállapításairól, valamint saját hatáskörben megtett intézkedéseiről tájékoztatni a műemlékvédelmi hatóságot. d) A kezelést végző szervezet(ek) és a kapcsolattartásért felelős személy neve és címe Ausztria Amt der Burgenländischen Landesregierung, Abt. 5, Hauptreferat III, Natur und Umweltschutz. Europaplatz 1, A 7001 Eisenstadt W HR MMag. Dr. Wilfried Hicke Amt der Burgenländischen Landesregierung Abt. 9 Wasser- und Abfallwirtschaft Europaplatz 1, A 7001 Eisenstadt W HR Dipl. Ing. Julius Marosi Nationalpark Gesellschaft Neusiedler See-Seewinkel Apetloner Hof, A 7143 Apetlon Director Kurt Kirchberger Österr./Ungar. Gew. Kommission Szövetségi Mezőgazdasági és Erdőgazdálkodási, Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium, Stubenring 12, 1010 Vienna Sektionschef Dr. Wolfgang Stalzer A Bundesdenkmalamt és a Landeskonservatorat für Burgenland (Burgenland Területvédelmi Hivatala) 269

tapasztalt tudósai, úgy mint építészek, művészettörténészek, városrendezők és régészek, ugyancsak kompetensek a Fertő-tó kulturális táj védelmében. Magyarország A jelölt terület természetvédelmi kezelését a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság végzi. Felelős vezető: Phd. Dr. Kárpáti László, igazgató Címe: H-9435, SARRÓD Rév-Kócsagvár Tel.: (36)-99-370919 Fax: (36)-99-971-590 A nagycenki volt Széchenyi-, a fertődi volt Esterházy és a fertőrákosi volt püspöki kastély épületegyüttesei a hozzájuk tartozó kertekkel a magyar állam tulajdonát képezik. Kezelőjük a Kincstári Vagyoni Igazgatóság. Felelős vezető: dr. Molnár Zoltán vezérigazgató Cím: H-1054 Budapest, V. Zoltán u. 16. Tel.: (36-1) 331-1500 Fax: (36-1) 312-1828 Fertőrákos védett településmagjának, illetőleg a településnek a kezelője Fertőrákos Polgármesteri Hivatala, az egyes objektumok kezelője a mindenkori tulajdonos. Polgármester: Palkovits János Cím: H-9421 Fertőrákos Fő u. 139. Tel.: (36)-99-35-58-88 Régészeti emlékek felügyeletéért a felelős a Kulturális Örökségi Igazgatóság Felelős vezető: Jankovich B. Dénes igazgató Cím: H-1053 Budapest, Magyar u. 40. Tel.: (36)-(1) 266-00-27 Fax: (36-1) 327-77-02 Az országos szintű műemlékek védelméért a felelős az Országos Műemlékvédelmi Hivatal. Felelős vezető: Cselovszki Zoltán elnök Cím: H-1014 Budapest, Táncsics M. u. 1. Tel.: (36-1) 3569-722 Fax: (36)-1-212-91-13 e) A kezelés szintje (pl. területi, regionális) Ausztria A természetvédelm Ausztriában kizárólag a megyék (laender) hatáskörébe tartozik. A nemzeti parkon kívül eső terület és táj regionális védelme a jelen okirat 4b bekezdésében mefogalmazott határozat szerint működik. A Nemzeti Parkon belül a kezelési szervek a Nationalparkvorstand (Nemzeti Park Bizottság), a Nationalparkkommission (Nemzeti Park Bizottság) és a Wissenschaftliche Beirat (Tudományos Tanácsadó Tábla). A Nationalparkgesellschaft (Nemzeti Park Vállalat) egy igazgató vezetésével a fenti szervek által megállapított szerkezeten belül gyakorol hatalmat. A Fertő-tó vízszintjének szabályozását az osztrák-magyar vízügyi kezelési csoport végzi. Rust, egy saját oklevéllel rendelkező szabad város, nagy felelősséget fejez ki, amikor történelmi örökségének megőrzéséről foglalkozunk. Ez magába foglal, noha nem kizárólagosan, kulturális eseméyeket, a Kulturkreis Burgenland im Torwächterhaus (Burgenland kulturális közösség a kapuőr házban), Verein der Freunde des Kremayr-Hauses (Kremayr House [toronymúzeum] baráti közössége) és az osztrák borászati egyetem keretében. (Lásd még a politikák és programok c. fejezetet). A. század második felében a Burgenlandba látogató turisták száma növekedésnek indult. Ez az irányvonal a műemlékvédelemnek nagy hasznot jelent, mivel a megfelelően védett házak és városképek a turisták számára a terület fő látványosságai közé tartoznak. Magyarország 270

A természetvédelmi kezelés regionális szinten a vonatkozó természetvédelmi és egyéb ágazati jogszabályok figyelembevételével történik. A kulturális örökség kezelési kötelezettsége Magyarországon a mindenkori tulajdonost terheli. A kezelés szakmai és jogi kereteit a műemléki és építési törvény határozza meg. Az állami tulajdon kezelésének anyagi hátterét az egyes intézmények saját bevétele és az állami költségvetés elkülönített kerete a Kincstári Vagyoni Igazgatóságon keresztül biztosítja. Az önkormányzatok helyi értékvédelmi rendeletei a tulajdonosoknak támogatási rendszert határozhatnak meg. Emellett a tulajdonosok aktuális helyreállítási feladatok támogatásához alapítványokhoz és elkülönített állami forrásokhoz folyamodhatnak. A támogatások egyszeri segélyek vagy kofinanszírozás formájúak. Az Országos Műemlékvédelmi Hivatal Állami Műemlékrestaurálási Központja a legkényesebb feladatok megoldásához tervezési és szakrestaurálási munkával nyújt segítséget. f) A területre vonatkozó elfogadott tervek (pl. regionális, helyi, természetvédelmi, turisztikai fejlesztési terv) Ausztria A Neusiedler See-Seewinkel Nemzeti Park vezetősége az IUCN feltételek szeint működik. Tervezik a Nemzeti Parkon kívüli természetvédelmi területek gondozását is. (lásd 3c szekció, KOO, 1994). A terület- és zónaredezés és -fejlesztés megfelel a Földfejlesztési Tervben megfogalmazott táj- és műemlékvédelmi követelményeknek (LEP 1994), Tartományi Jogi Közlöny No. 48/1994. Ezenkívül létezik egy egész Burgenlandra érvényes kötelező falumegújítási terv (vö. 3d+e szekciók). Ennek célja egy széleskörű dokumentáció összeállítása a falumegőrzés és megújítás vezető irányelvei alaján, a terület megkívánt gazdasági, kulturális, társadalmi és szerkezeti állapotáról. Természetvédelmi kezelési terv Magyarország A Fertő-Hanság Nemzeti Park kezelési terve (készítette: Seregélyes Tibor), Sopron. 1996 Országos Területrendezési Terv Országos Területrendezési Terv célja az ország távlati térszerkezetének (az országos közlekedési és közmű hálózatok helyének, az urbanizált, mezőgazdasági illetve természeti területek rendszerének) meghatározása, a területek használatának és a természeti erőforrások megőrzésének átfogó szabályozása, valamint a fejlesztések műszaki és ökológiai keretfeltételeinek biztosítása. Az Országos Területrendezési Terv feladata: - a térszerkezet kiegyensúlyozottabbá tétele - a globális illetve az európai kapcsolatrendszerbe való következetesebb betagozódás biztosítása - a térségi terület-felhasználás minőségi feltételeinek megteremtése - a települések, településcsoportok számára kedvező fejlődési perspektíva területi feltételeinek megteremtése. A térségi szerkezeti terv (a táj terhelhetősége szerint) a környezet védelme, az ökológiai adottságok, a kialakult közlekedési kapcsolatok, az országos települési szerkezet adottságai és a nemzetközi együttműködésből adódó kötelezettségek és igények figyelembevételével meghatározza a térségi terület-felhasználás rendjét, a közlekedési infrastruktúra térbeli rendszerét, körvonalazza a települési szerkezet alakulásának irányait és irányelveket határoz meg ezek fejlesztéséhez illetve alakításához. A térségi terület-felhasználás irányelvei az övezetekre vonatkozó szabályokban konkretizálódnak. Az Országos Területrendezési Terv - többek között - kiemelt térséggé nyilvánítja a Fertő-Hanság Nemzeti Park térségét, amely a kulturális örökség szempontjából is kiemelten kezelendő terület fokozottan érzékeny övezete. Az övezetben a műemlékek, épületek, hidak, archeológiai területek, városképek, történelmi központok, falvak, települések, történeti földépítmények (sáncok, halmok, földvárak) és a táj formájában testet öltött kulturális és oktatási intézményrendszert, valamint az élő humánökológiai értékrendszert az integrált védelem módszerével kell megőrizni. A kulturális örökség területeinek összehangolt tervezése, földhasználata és fejlesztése nemzeti érdek. Ezért a már megállapított kiemelt térségek lehatárolását a kulturális örökségi területek figyelembevételével módosítani kell és területükre a kiemelt térségekre vonatkozó előírásokat kell alkalmazni. A cél a teljes örökség egységként való megtartása, legyen az kulturális táj, régészeti érték vagy műemléki érték, az egész örökséget, amely a jelölt területen megtalálható, lehetőleg egységes egészként kell megőrizni. 271

Térségi Területrendezési tervek Fertő-Hanság regionális és tájrendezési terve. Erdészeti szakági Tanulmány. Urbanitás kft. (készítette: Halász Tibor erdőmérnök) Balatonfüred, 1992. szeptember. Fertő-Hanság térség regionális és tájrendezési terve. Egyeztetési anyag, 1995. Urbanitás Kft. Budapest. (A terv elkészült, elfogadására az Országos Területrendezési Terv törvénybe iktatása után és az abban foglaltak átvezetése után kerül sor.) A felterjesztési terület teljes egésze a terv határain belül fekszik. A terv táj- és természetvédelmi szempontokkal egyeztetett területfelhasználást, a természeti állapotok fenntartását, a védelmi tevékenység hatékonyságának javítását és erre épülő gazdálkodási, turisztikai célokat, intézkedéseket határoz meg. Övezeti rendszere tartalmaz táj- és természetvédelmi övezetet, környezetvédelmi övezetet. Védőzónákat és ökológiai folyosókat határoz meg. Külön hangsúlyt tesz az épített környezeti és régészeti védelemre. A roncsolt felszínekre tájrehabilitációs övezetet határoz meg. Fertőhomok összevont Rendezési Terv Program. Koller és Társai Tervező Kft., Pécs. 1991. Fertőújlak (Sarród község) összevont rendezési terve Koller és Társai Tervező Kft. 1995. Hidegség összevont Rendezési Terv Program. Koller és Társai Tervező Kft., Pécs. 1991. Hegykő összevont Rendezési Terv Program. Koller és Társai Tervező Kft., Pécs. 1991. Sopron Általános Rendezési Terve, 1993. Urbanitás Tervező és Tanácsadó Kft. Sopron és a Fertő-tó településcsoportjai általános rendezési tervének programja. VÁTI, 1974. Tanulmányterv a soproni szőlővidék és a Fertő-táj komplex meliorációjához. Győr, 1983. Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság (Győr), Agrober (Szombathely), Fertőrákos - Fertő-tó Szennyvízcsatornázás IV. ütem. Engedélyezési tervdokumentáció. Mestervonal Tervező, fejlesztő és Beruházó Kft. 1993., Sopron Tanulmányterv a fertőrákosi barlangszínház felújításához. Észak-dunántúli Tervező Vállalat (Győriterv), Soproni Irodája 1982. Fertőrákos szennyvíztisztító telep. Engedélyezési Terv., 1992. Fertő-Hanság regionális tájrendezési terv vizsgálatok. Urbanitás kft. 1991. Győr-Moson-Sopron megye regionális terve. A terv készítése most van folyamatban. VÁTI Kht. g) A finanszírozás forrásai és szintjei Ausztria Ausztriában a természetvédelem és az ehhez kapcsolódó témakörök finanszírozását a Burgenland megyei önkormányzat, a 15a (Nemzeti Parkra vonatkozó) egyezménye értelmében az osztrák szövetségi kormány és a vízügyi vezetés szerkezetén belül a szövetségi kormány által kibocsátott állami támogatások biztosítják. A Bundesdenkmalamt (Történelmi Műemlékek Szövetségi Irodája) által kibocsátott állami támogatások a kulturális értékek megőrzését segítik. Közösségek és műemlékek tulajdonosai ugyancsak adnak nagyobb támogatásokat. Amint azt már az említett falumegújító szabályzatban meghatároztuk, a közösségek képviselői és tagjai egyaránt és egyre inkább bekerülnek a védelemre érdemes kulturális tulajdon megőrzéséért tett intézkedések megvalósításába. Burgenland megyei önkormányzat a Fertő-Neusiedler tó körül elhelyezkedő városok és falvak történelmi örökségének megőrzésére már kijelölt bizonyos penzösszegeket. Magyarország 1999-ben a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság finanszírozási forrásai a következők voltak: Központi Költségvetés: 209 millió HUF Központi Környezetvédelmi Alap Célelőirányzat (pályázatok): 18 millió HUF Külföldi segélyek: PHARE (mezőgazdasági gép): 3 millió HUF Egyéb EU. támogatás: 5.5 millió HUF (térségi iskolák pedagógusainak továbbképzése a védelem céljai érdekében, SOCRATES program) A Nemzeti Park az utóbbi években jelentős összegű külföldi segélyeket tudott bevonni a természetvédelmi, infrastrukturális, turisztikai és oktatási fejlesztésekbe. Ezek közül kiemelkedik az a 140 millió HUF értékű beruházás, amely megteremtette a Nemzeti Park alapvető infrastruktúráját. Ebből valósultak meg (mintegy 120 millió HUF értékben) a Kócsagvár (NP központ és látogatóközpont), a NP Majorság, valamint egy kutatóház létesítésének beruházásai. Az állam kizárólagos tulajdonát képező műemlékekről, műemlékegyüttesekről az 1997. évi LIV. törvény a 272

műemlékvédelemről értelmében az állam gondoskodik. Ugyanezen törvény 30. -a értelmében a helyi önkormányzat köteles gondoskodni a tulajdonában lévő műemlékek védelméről, fenntartásáról és méltó hasznosításáról. A helyi önkormányzat a kiemelt vagy országos jelentőségű feladataihoz a központi költségvetésből támogatásra tarthat igényt. A finanszírozás további lehetőségei pályázatok elnyerése, adókedvezmények, illetőleg kedvezményes kamatozású hitelek elnyerése. A Fertődi kastély együttes helyreállítására és hasznosítására a Magyar Köztársaság költségvetése elkülönített keretet hozott létre és a hasznosításra koncepciót készíttet a 103/1997. (I. 15.) OGY határozat és a 1029/1998. (III. 13.) határozat értelmében. h) A védelemhez és kezeléshez rendelkezésre álló szakértői és oktatói bázis Ausztria Ausztriában a közvetkező illetékes szakértői és okatói bázisok állnak rendelkezésre: Biologische Station (Biológiai Tudományos Intézet), Illmitz Neusiedler See Seewinkel Nemzeti Park Információs Központ Amt der Burgenländischen Landesregierung (Abt 5/III, Natur- und Umweltschutz, Abt 7, Kultur, Wissenschaft und Archiv, valamint a Burgenländische Landesmuseum). Művészettörténeti, építészeti, archeológiai, restaurátori, várostervezési és városrendezési szakemberek állnak rendelkezésre a kulturális tulajdon védelmének és kezelésének biztosítására. A konzervátori és restaurátori technikák speciális gyakorlására a Bundesdenkmalamt két központi restaurátorműhelyet hozott létre (építészeti műemlékek és műtárgyak védelmére). Magyarország A kezelések elméleti megalapozásához és gyakorlati kivitelezéséhez szükséges emberi erőforrások a Fertő- Hanság Nemzeti Park Igazgatóságon rendelkezésre állnak. Az Igazgatóság felügyelői gárdája ökológusokból, agrármérnökökből, erdőmérnökökből és vízügyi szakemberekből áll, és a Nyugat-Magyarországi Egyetem illetve a Savaria Múzeum tudósai és a Magyar Természettudományi Múzeum kutatói segítik munkájában. A Fertő- Hanság Nemzeti Park Igazgatósága megalakulása óta több jelentős vízi- és pusztai élőhely-rehabilitációt végzett, így az ott szerzett tapasztalatok is nagyban segítik a mindennapi munkát. Magyarországon a kulturális értékek feltárása, számbavétele, dokumentálása és restaurálása több országos és regionális intézmény keretei között történik. Ezek: Magyar Tudományos Akadémia Régészeti Intézete, Magyar Tudományos Akadémia Néprajzi Intézete, Magyar Tudományos Akadémia Művészettörténeti Kutató Csoportja. Néprajzi Múzeum Országos Műemlékvédelmi Hivatal Kulturális Örökség Igazgatósága Soproni Múzeum Ezek az intézmények rendelkeznek a megfelelő régész, etnográfus és művészettörténészi szakértői bázissal. Rendelkezésre áll az Országos Műemlékvédelmi Hivatal restaurátori szakértő gárdája is. Több magyarországi egyetemen folyik régész, etnográfus, művészettörténész és építész képzése, a Magyar Képzőművészeti Főiskolán szakrestaurátorokat képeznek. A szakmai utánpótlás feltételrendszere messzemenőkig biztosított. i) Látogatók számára elérhető lehetőségek és statisztikák Ausztria A Neusiedler See Seewinkel Nemezeti Park Információs Központja modern információs lehetőségeket biztosít, beleértve egy könyvtárat és egy rendszeres hírközlő lapot. Vezetővel ellátott sétákat, előadásokat és beszélgetéseket tart ezek között vannak gyermekek és iskolák számára specializáltak is. További információ áll rendelkezésre az Interneten (http://www.burgenland.at/) a Turizmus Természet alpontok alatt. Az olyan szabadtéri tevékenységek mellett, mint a túrázás és biciklizés kijelölt ösvényen, lehetőség nyílik a sétakocsikázásra és a megfigyelőtornyok felkeresésére. Egyéb lehetőségek a látogatók számára: Landesverband Burgenland Tourismus (Burgenland turistaegylet) 273

A Fertő-Neusiedler tó körüli bicikliutak hálózata Hajózás a Fertő-Neusiedler tón (a Nemzeti Parkon kívül eső területen) Borászati Egyetem Rustban Városi múzeum Rustban Turmmuseum (toronymúzeum) Breitenbrunnban St. Margarethen kőfejtő A turizmus évek óta a minőségi fejlődésre koncentrál. A tartomány 1976 óta tesz erőfeszítéseket a csoportos turizmus leszorítása érdekében, az egyéni turistákat részesítve előnyben. Statisztikák a területre vonatkozóan: Statistische Jahrbücher für das Burgenland (Burgenland Statisztikai Évkönyv), az Amt der Burgenländischen Landesregierung kiadásában. Magyarország A Fertő-táj természeti látnivalói és a több évezredes és néháy évszázados történelmi és kulturális örökség látványosságai nagy tömegeket vonzzanak a térségbe. Évente mintegy 500.000 látogató fordul meg a vidéken. E nagy látogatótömeg kiszolgálására mind a Fertő-Hanság Nemzeti Parkban, mind pedig a nagyobb központi településeken megfelelő látogató- és információs központok, valamint turisztikai információs irodák működnek. A természetvédelmi területeken az élményszerzést több madármegfigyelő torony, tájékoztató táblák, séta- és kerékpárutak, tanösvények, térképek, kiadványok segítik. A Fertő-Hanság Nemzeti Parkban külön egység (department) foglalkozik az ún. szelíd turizmus szervezésével. A látogatócsoportoknak teljes körű szakvezetést is biztosít a Fertő-Hanság Nemzeti Park, három nyelven (magyar, német, angol). A Nemzeti Park különös hangsúlyt fektet arra, hogy speciális, ún. környezeti nevelési programok keretében megismertesse a fiatalokkal a táj értékeit. Mindezen oktatási-bemutatási tevékenységek keretében a Nemzeti Park szárazföldi és vízi tanösvényeket tart fenn, továbbá kerékpárokat, kenukat, távcsöveket stb. bocsát a látogatók rendelkezésére. Fertőrákosi kőfejtő megtekintése, az ásványmúzeum, a vízisporttelep, valamint június-július hónapokban színházi előadások által válik teljessé. Fertődön az Esterházy-kastély megtekintésén túl hangversenyek, kisoperai előadások, kórusfesztiválok, Haydn Zenei Napok, zenei kurzusok és nyári táborok nyújtanak évente 50-60 különleges kulturális esemény keretében szórakozást. Emellett említést kell tennünk a Haydn munkásságát bemutató kiállításról: Haydn és Európa, Haydn és Magyarország. A templom búcsúját szeptember első vasárnapján tartják. A kastélyegyütteshez tartozó Muzsikaházban, Haydn egykori lakóhelyén is megtekinthető egy emlékkiállítás. Nagycenken a kastélyban található Széchenyi István Emlékmúzeum, közlekedéstörténeti kiállítás, a temetőben pedig a Széchenyi mauzóleum nyújt látnivalókat. A Széchenyi-kastélyhoz tartozó méntelepen lovasiskola működik. Rendezvényi kínálatot jelentenek a lovasbemutatók és a lóversenyek. Különleges élményt nyújt a Múzeumvasút és Mozdony-skanzen megtekintése. Fertőszéplakon Falumúzeum tekinthető meg, Balfon és Hegykőn pedig termálfürdő üzemel. j) A terület kezelési terve és annak célkitűzései (másolatban mellékelendő) Ausztria A természeti tulajdon tekintetében a természetvédelemről és a Nemzeti Parkról szóló szabályzat, valamint a földfejlesztési terv az irányadóak. A Nemzeti Parkon kívül eső természetvédelmi területek számára kezelési terv áll rendelkezésre, amelynek célzata a természetes viszonyok biztosítása a különleges élőhelyek növénytársulásai számára (rétek kaszálása, milyen gyakran, mikor stb.). Ez többek között érvényes Goldbergre Schützenben /Geb., Thenauta Breitenbrunnban, Hackelsbergre és Jungerbergre Joisban, Pfarrwiesenre Illmitzben és Hölzlstein védett élőhelyre Oggauban. További fontos intézkedéseket tartalmaz az EC (ÖPUL) földművelésügyi programja. Mivel az egész területet felterjesztik a Natura 2000 hálózat felé a 92/43/EWG és a 79/409/EWG direktívák szerint, új és részletesebb kezelési terveket kell kidolgozni, amelyek a Nemzeti Parkot is magukban foglalják. A terület fejlesztési politikáiért az Amt der Burgenländischen Landesregierung és a vidékfejlesztési testületek közösen felelnek. A Nemzeti Parkon belüli kezelést a Nationalparkgesellschaft (Nemzeti Park Vállalat) vezeti az IUCN II kategória parkokra vonatkozó szabályainak értelmében. Egyebek mellet főként a természetes erőforrások védelmét és 274

állandó fenntartását tartják szem előtt, és tiszteletet követelnek az ökológiai, geomorfológiai és esztétikai befolyásoló tényezőknek és a területen élő populációnak. A felügyelet, a fenntartás, és ahol szükséges, az infrastruktúra bővítése, a földbeszerzés, az élőhelyek karbantartása (kaszálás, nádvágás stb.), a helyi lakosság és a látogatók információval való ellátása mind a Nationalparkgesellschaft hatásköre alá tartozik. A határvidékek problémáinak összehagolása az osztrák-magyar Nemzeti Park Bizottság feladatkörét képezi. Az Amt der Burgenländischen Landesregierung megbízásából további kezelési terveket készítenek bizonyos szakterületek, például a vadászat és halászat szakértői (vö. 7c bibliográfia). A tó vízszintjét a megállapodások szerint a Fertő-tó Osztrák-Magyar Vízgazdálkodási Egyezménye biztosítja. Az EK madarak és élőhelyeik direktívában megállapított szabályzata értelmében Ausztriának új kezelési és monitoring tervet kell készítenie az egész térségre. Ez tartalmazni fogja a jelenleg rendelkezésre álló terveket, de bizonyos esetekben részletesebb kezelési útmutatásokat kell kidolgoznia. A kulturális tulajdon kezeléséhez lásd még a 4c szakaszt a védőintézkedésekről. A meglévő kulturális tulajdon megőrzése érdekében a szövetségi szintű (Osztrák Köztársaság), a tartományi szintű (Burgenland megyei önkormáynzat) és a helyi szintű (érintett közösségek) megosztott felelősség rendkívül gyümölcsözőnek és hasznosak bizonyult. A Műemlékvédelmi Törvény és a turizmusra vonatkozó falumegújító szabályzat (Burgenland turistaegylet és célkitűzései) összetett hatásai biztosítják a szelíd vagy fenntartható turizmus már létező fogalmának megvalósulását. A kultúrtörténeti örökség céljaira ezen források megfelelő kezelésének irányítása a Burgenland tartományi önkormányzat kezében van, amely a következő intézmények között oszotta el a szükséges felelősséget. Kulturamt der Burgenländischen Landesregierung (megyei önkormányzat kulturális irodája), Burgenland turistaegylet, megyei múzeumok és falumegújító tanácsadó testületek. A védőintézkedések, a monitoring és a kezelési terv jobb megértése érdekében hivatkozunk a már említett jogi rendelkezésekre a természeti és kulturális tulajdon megőrzésével kapcsolatban, amely állandó monitoringból, egy megfelelő konszolidáló rendszerből és így egy kezelési tervből áll össze. Ez a külön hivatkozás azért szükséges, mert a fenti jogi és adminisztratív intézmények és az értékfenntartásra és megőrzésre használt eszközök hibás képet nyújthatnak arról, hogy mennyiben támaszkodnak a feltétlenül szükséges kezelési tervre, hiszen a kezelési terv valóban aktív jellege nem igazán figyelhető meg és következtethető ki ebből a kotextusból. A jogi szerkezet és a felelős intézmények szerepe egyaránt félremagyarázható lenne amennyiben így kerülnének ismertetésre úgy, hogy a passzív beavatkozás szintjén maradva csak akkor válnának aktívvá, ha szükséges. Valójában azonban a természeti/kulturális örökség védelme és a védelmet biztosító szervek vagy építkezési szervek törvényes rendelkezése egyenértékű egy folyamatos kezelési tevvel, melyet arra terveztek, hogy a rendezett természeti és kulturális tulajdon védelmének állapotát felügyelje és monitorozza és folyamatosan megtegyen minden szükséges megőrző és visszaállító intézkedést. Az a tény, hogy a fenti itézmények mindegyikében felsőfokú végzettségű tudósok és konzervátorok vannak, biztosítja, hogy a szükséges megőrző intézkedések tervezése és megvalósítása a kezelési terv céljainak megfelelően elérje a megfelelő szakmai színvonalat. Ennélfogva a természeti és műemélkvédelmi törvényes rendelezések Ausztriában automatikusan tartalmaznak egy ambiziózus célokkal teli kezelési tervet. Ez egyenértékű az általános kezelési tervekkel (mint például a nemzeti parkokra vonatkozó tervek) és még túl is mutat azok területén és tartalmán, mert pénzügyi forrásokat is tartalmaznak, melyek a monitorozási és fenntartási politikák érvényesítéséhez és megvalósításához hozzáférhetőek. Mindez azt jelenti, hogy az őrző és védőrendszerek nem függnek magánkezdeményezésektől, vállalkozási tervektől és a pézügyi támogatás keresésétől (noha ezeket felhasználhatják). Ehelyett egy létező és garantált törvényes és nyilvános segítségre, valamint állami támogatásra támaszkodhatnak. Az állagmegőrző és kezelési célkitűzések értelmében a műemlékekről és telephelyekről a Bundesdenkmalamt szerkesztésében készült teljes leltár hozzáférhető. Magyaroszág A Fertő-Hanság Nemzeti Park természetvédelmi kezelési terve 1996-97-ben készült el. A kezelési terv rövidített változata a mellékletben található. Legfontosabb célkitűzései a következők: A vízrendezések során megszüntetett, vagy lecsökkent területű vizes élőhelyek rekonstrukciója és fenntartása. A korábban mezőgazdaságilag hasznosított területek füves pusztai rekonstrukciója és fenntartása. A Szárhalmi-erdő sztyeppréteinek fenntartása, kisebb mértékű rekonstrukciója. Láprétek fenntartása a nem szikes területeken. 275

A különleges és fokozottan védett fajok és élőhelyük kiemelt védelmének biztosítása. A védett területek és környékén megtelepedett tájidegen, invázív fajok terjeszkedésének megakadályozása. Régi magyar háziállat fajták fenntartása, az ezekkel folytatott legeltetés alkalmas a gyepterületek fenntartásához. A védett területek állapotának nyomon követését biztosító botanikai és zoológiai monitoring kiterjesztése. A látogató zöld turizmus szervezése. Az oktatási infrastruktúra fejlesztése, az egykori mekszikópusztai laktanya átvétele oktatóközpont kialakítása céljából. A helyi lakosság szemléletformálása, a táj természeti értékeire való fokozott figyelemfelhívással. A kulturális tulajdon kezelését a vonatkozó nemzeti, regionális és helyi tervek kontrolálják. k) Személyi állomány szintjei (szakmai, technikai, fenntartási) Ausztria A természeti és kulturális tulajdon kompetens hatóságai és szervezetei a következők: Amt der Burgenländischen Landesregierung (Burgenland Megyei Önkormányzati Hivtal), Abt 4a, Agrar- und Veterinärwesen (4a szakasz, mezőgazdasági és állatorvosi gyógyszerek), Abt 5/III, Natur- und Umweltschutz (5/III szakasz, természet- és környezetvédelem), Abt 6, Raumordnung (6 szakasz, területrendezés), Abt 7, Kultur, Wissenschaft und Archiv (7 szakasz, kultúra, tudomány és levéltár), Abt 9, Wasser- und Abfallwirtschaft (9 fejezet, víz és hulladékanyag ügyitézése). Nationalparkgesellschaft (Nemzeti Park Vállalat) Landesverband Burgenland Tourismus (Burgenland turistaegylet) Landeskonservatorat für Burgenland (Burgenland műemlékvédelmi irodája) Magyarország A Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóságon dolgozó, a Nemzeti Park működtetését, a hatósági, területfenntartási, kutatási, oktatási, ökoturisztikai feladatok ellátását végző személyi állomány a köetkező: igazgató:1 fő, igazgatóhelyettes: 2 fő, osztályvezető: 3 fő, szakmai felügyelők: 7 fő, őrszolgálat: 8 fő, technikai személyzet: 11 fő, összesen: 32 fő. Az Igazgatóság személyi állományának képzettségét az alábbiak jellemzik: Dr. (PhD.): 2 fő, doktorandusz (PhD. hallgató): 3 fő, felsőfokú nyelvvizsgával rendelkezik: 2 fő, középfokú nyelvvizsgával rendelkezik: 7 fő, egyetemi (főiskolai) végzettségű: 14 fő, technikusi (ill. érettségi) végzettségű: 10 fő. Mindezeken belül: Mérnök (erdő és agrármérnök): 12 fő, felsőfokú közgazdasági végzettségű: 1 fő, tanár: 1 fő. Felsőfokú posztgraduális végzettségű: szakökológus zoológus: 2 fő, szakmérnök (természetvédelem): 3 fő, szakmérnök (vadgazdálkodás): 1 fő, szakmérnök (környezetvédelem): 1 fő, szakmérnök (ingatlankataszteri): 1 fő, mérnök-tanár: 1 fő, ökoturisztikai menedzser: 1 fő a) Fejlesztési ártalmak (pl. területnövelés, hozzácsatolás, mezőgazdaság, bányászat) V. A TERÜLETRE HATÁST GYAKORLÓ TÉNYEZŐK Ausztria Ausztriában az ilyen ártalmas tényezők az északi és nyugati partvidéket érintik és a turizmus fejlődésével párhuzamosan kell vizsgálni őket. Az ütközési zónában elhelyezkedő településekben és határövezetekben változások vannak folyamatban, mert a gazdaságilag meghatározó határvidékek települései elvárosiasodnak, a meglévő települések pedig egyre nagyobbak lesznek. A történelmi épületeket és épületegyütteseket mindazonáltal nem érinti ez a folyamat. Magyarország A magyar oldalon a természetvédelmi és környezetvédelmi szabályzat értelmében semmiféle fejlesztés nem lehetséges a Fertő-tó védett területein belül és az ütközőzónában, amely természetvédelmi szempotból ártalmas lehet. 276

b) Környezeti ártalmak (e.g. szennyezések, klímaváltozás) Mivel a Fertőbe csak két vízfolyás torkollik, és ezek mentén jelentős szennyező forrás nem található, így lényeges szennyezéstől nem kell tartani. A Rákos-patakon található szennyvíztisztító kibővítése folyamatban van. Az osztrák oldalon a szennyeződési forrásokat nagyobb mértékben felszámolták. A levegő hordozta szenyeződések még mindig jelentős mértékűek. c) Természeti katasztrófák és készültség (földrengés, árvíz, tűzvész, stb.) Valódi természeti katasztrófák a Fertő-Hanság Nemzeti Park területét nem veszélyeztetik. Néhány kisebb tűz károsítja az élőhelyeket. A nádasban alkalmanként keletkeznek ezek a tüzek és az égetés következtében megsemmisülő szerves anyag feltöltődést csökkentő hatását hozzávetőlegesen kiegyenlítik a rendszeres feltöltő folyamtok. Árvízveszély a védett területen nem áll fenn, a magas vízállás az élőhelyeknek inkább kedvező, mint káros. A környező települések árvízvédelme megfelelő, így itt sem kell katasztrófától tartani. A történeti részben említett teljes kiszáradás a tó természetes folyamatainak része, így nem lehet katasztrófának nevezni. d) Látogatók/turizmus hatása Ausztria A látogatók létszáma az osztrák oldalon az érzékeny területeken elfogadhatónak mondható. 1976 óta történnek erőfeszítések a csoportos turizmus leszorítása érdekében, az egyéni turistákat részesítve előnyben. A turisztikai tevékenységeket igen eredményesen kontrollálja a bicikliutak meglévő hálózata. A Fertő-Seewinkel Nemzeti Park területén tervezett programok és szervezett szakvezetéssel ellátott séták irányítják a látogatókat. Magyarország A 4i pontban leírtak alapján kijelenthető, hogy a turizmusnak a természeti értékeket veszélyeztető hatása a Fertő-Hanság Nemzeti Parkban nincsen. Az idegenforgalom hatása a park néhány kisebb, az övezeti beosztás szerint látogatható területére korlátozódik. Az ökoturisztikai fejlesztések keretében kialakított létesítmények kihasználtsága jelenleg alatta marad terhelhetőségüknek. Megoldásra váró probléma a látogatók által visszahagyott hulladék megfelelően gyors és hatékony összegyűjtése és elszállítása. A belső területrészek, nádasok látogatása csak kis csoportokban, vezetővel lehetséges. e) Lakosok száma a területen illetve az ütközőzónában Terület: 3,800 Ütközőzóna: 63,200 a) A védelem állapotának kulcsfontosságú indikátorai VI. MONITORING A természeti tulajdon védelmének és természetvédelmi kezelések legfontosabb jelenlegi és potenciális indikátorai a következők: Jelenlegi: vegetáció és élőhelymintázat az egyes élőhelytípusok karakterfajainak populációnagysága és relatív gyakorisága nagy térigényű fészkelő és átvonuló madárfajok populációi (nagykócsag, túzok, kanalasgém, vadliba-fajok, gulipán) Potenciális: gyom és invázív fajok abundacia-dominancia értékei A kulturális tulajdon figyelemmel kísérését a 4d és a 4k szakaszban említett intézetek végzik. 277

b) Adminisztratív intézkedések a terület monitorozására vonatkozóan Ausztria A tóval (kémiai anyagok, plankton), a leglők feljődésével és a vízimadarakkal kapcsolatban a Biologische Station, Illmitz végzi a monitorozást. A vízminőséget és a vízszintet beleértve a talajvíz szintjét a megyei önkormányzat végzi (vízminőségi felügyelet és vízrajzi felmérések egyaránt). A vízáramlás további monitorozását nemzetközi szinten a Wetland International, Wageningen, Netherlands végzi. Rust szabad város történelmi központja teljes védelmet élvez. Ami a kulturális terület monitorozására vonatkozóan az adminisztratív intézkedéseket illeti, lásd a szabályozási szintek szakaszt. Magyarország A Világörökségi Listára felterjesztett területen lett kijelölve a Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer egyik országosan kiemelt 5x5km-es négyzete, mely a tájléptékű változások élőhelyszintű nyomon követésére szolgál. T5x5_066 Fertő (N38C) Emellett a terület ütközőzónájába esik egy regionális jelentőségű négyzet is, mely Fertőd és környéke élőhelyeinek monitorozását célozza meg. R5x5_109 Fertőd (N47A2,B1,A4,B2) A mintaterületekre 1:12500 méretarányú standard módszerrel készülő élőhelytérképet kell készíteni. 1998-ban a Fertő négyzet (N38C) készült el, 2001-ben pedig ez kerül megismétlésre, 2001-ben pedig a Fertőd négyzet (N47A2,B1,A4,B2) ugyancsak megrajzolásra kerül. A gyepterületek vizsgálatára indult 1999-ben egy 6 mintavételi pontot vizsgáló projekt. Ebben a természetvédelmi kezelések hatását monitorozzuk a növényzetre és a gerinctelen faunára. A monitoring során évi több mintát veszünk az előre kijelölt kezelt és kezeletlen mintanégyzetekből. A mintavételek cönológiai felvételek készítéséből, talajcsapdás és fűhálós gyűjtésekből állnak. 1998-tól kezdően tervszerűen folyik a terület védett növényfajainak állapotkövetése. Az első 3 évben elvégezzük az alapállapot felvételeit és közben megszervezzük a folyamatos nyomon követés feltételeit. A felvétel során Biotikai Adatközlő Lapot töltenek ki a felvételezők és ennek adatai kerülnek be a NP adatbázisába, majd megtörténik a térinformatikai feldolgozás. (Az adatbázis és a rendszer jelenleg fejlesztés alatt áll.) A nemzetközi vadlúdszámlálás keretében a 80-as évek elejétől folyamatos felvételezések történnek. A már említett okokból a nagy területű nádasokra kiterjedő részletes monitoring nem történt. A mekszikópusztai elárasztások fészkelő madárállományainak monitoringja és az átvonulók számlálásán alapuló dinamikai vizsgálatok 1989-től folyamatosan történnek. 1998-tól ez utóbbi egy speciális, részletes helyi vonulásdinamikai monitoringgal egészült ki. c) Korábbi jelentések eredményei A megfelelő kezelések eredményeképpen a gyepterületek természetességi mutatói javuló értéket mutatnak. Ezt jelzi több korábban kipusztultnak ítélt faj visszatelepülése is. Hat éve stabil állománya van a pókbangónak (Ophrys sphecodes) és két éve ismét él Magyarország területén a barázdás csüdfű (Astragalus sulcatus). A Kis-Tómalmi lápréten végzett kaszálások eredményeképpen jelentősen csökkent a nádfedte területek mérete. Több éves erőfeszítések nyomán az ezüstfa elterjedési területe is jelentősen csökkent. 1989-ben sor került a századforduló után lecsapolt egykori árterület részleges rekonstrukciójára, elsődlegesen azzal a céllal, hogy az időközben megszűnt, vagy területileg erősen lecsökkent madárélőhelyeket helyreállítsák. A munkálatok tervezéséhez felhasználásra kerültek az elmúlt száz évből fennmaradt élőhelyfelmérések és - leírások. Ezért az első 10 év tapasztalatai alapján 1989-ben sor került annak kibővítésére. Ezek a területek részletes monitoring alatt állnak, többek között azzal a céllal, hogy a további élőhelyfejlesztések szakmaiökológiai hátterét megteremtsék. a) Illusztrációk (ld. melléklet) b) Igazgatási térképek és más fontos térképek kivonatainak másolata (ld. melléklet) c) Bibliográfia VII. DOKUMENTÁCIÓ 278

1 2 Természeti értékek Általános és összefoglaló munkák Anon. (1970): A táj hidroszférája és vízgazdálkodása. A Fertő-tájjal kapcsolatos kutatásokat és feltárásokat áttekintö helyzetfelmérő tanulmányok(1970)(ed.):. Vol. II. Fertő-táj Bizottság, Bp. 125 pages. Aujeszky,L., Schilling,F. & Somogyi,S.(1974) (eds.): Természeti adottságok. A Fertő-táj geoszférája. A Fertő-táj Monográfiáját elökészítö adatgyűjtemény. Vol. 1. Fertő-táj Bizottság, Bp. 254 pages. Aujeszky,L., Schilling,F. & Somogyi,S.(1976): Alkalmazott kutatások: a Fertő-táj bioszféra-készleteinek hasznosítása. A Fertő-táj monográfiáját elökészítö adatgyűjtemény. Vol. 4. Fertő-táj Bizottság, Bp. 175 pages. Löffler,H.(1974): Der Neusiedlersee. Molden Verlag, Vienna. 175 pages. Pichler,J.(1979)(ed.): A Fertő-táj tudományos kutatási terve. Győr-Sopron megye Tanácsa, Bp. 419 pages. GEOLÓGIA, FÖLDTAN, HIDROGRÁFIA Antal,E. et al.(1982): A Fertő tó éghajlata. in: Kováts,Z. & Kozmáné Tóth,E. (eds.): A Fertő tó természeti adottságai. Országos Meteorológiai Szolgálat, Budapest, pp. 44-124. Becrzik,Á.(1993): Beobachtungen über die Temperaturverhältnisse der oberen Sedimentschichten im Neusiedler See. BFB-Bericht, 79:41-46. Csaplovics,E.(1989): Die geodätische Aufnahme des Bodens des Neusiedler Sees. Vol. 84. Burgenländisches Landesmuseum, Eisenstadt. 68 pages. Dinka,M.(1993): Über die regionalen wasserchemischen Verschiedenheiten des ungarischen Seeteiles im Neusiedler See. BFB-Bericht, 79:31-39. Kalmár,I.(1982): A Fertő tó vízháztartása. in: Kováts,Z. & Kozmáné Tóth,E. (eds.): A Fertő tó természeti adottságai. Országos Meteorológiai Szolgálat, Budapest, pp. 144-152. Kalmár,I.(1982): A Fertő tó vízrajza. in: Kováts,Z. & Kozmáné Tóth,E. (eds.): A Fertő tó természeti adottságai. Országos Meteorológiai Szolgálat, Budapest, pp. 126-141. Kovács,L.(1962): A Fertő-tó földtani kialakulása. Hidrológiai Tájékoztató, 1962:122-127. Kováts,Z.(1982): A Fertő tó mederviszonyai. in: Kováts,Z. & Kozmáné Tóth,E. (eds.): A Fertő tó természeti adottságai. Országos Meteorológiai Szolgálat, Budapest, pp. 14-43. Kövér,F.J.(1930): A Hanság földrajza. Föld és az ember 1930..évf. 1. melléklete, 139 pages. Nagy,F.(1909): A Fertő geografiája., Sopron. 81 oldal. Pannonhalmi,M.(1982): A Fertő tó vízminősége. in: Kováts,Z. & Kozmáné Tóth,E. (eds.): A Fertő tó természeti adottságai. Országos Meteorológiai Szolgálat, Budapest, pp. 154-170. Szabolcs I.- Várallyai Gy. (1969): Talajviszonyok a Fertő tó környékén. MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézete, Budapest, pp. 17-23. ZOOLÓGIA Andrikovics, S. & Takáts, T. (1985): On the odonata fauna of the Hungarian part of Lake Fertő (Imagos, Larvae). BFB-Bericht 58., pp. 67-72. Andrikovics, S. & Ujhelyi, S. (1983): Trichoptera of the Hungarian part of Lake Fertő (faunistical and ecological treatise). Fol. Ent. Hung. 44/2., pp. 5-8. Balsay,S.(1994): Győr-Moson-Sopron megye fehér gólya (Ciconia ciconia) állományának alakulása 1986-1993 között. Szélkiáltó, 8:3-5. Bauer,K., Freundl,H. & Lugitsch.R(1955): Weitere Beiträge zur Kentnis der Vogelwelt Neusiedlersee-Gebietes. Wiss.Arb.Burgenland, 7:1-123. Dvorak,M. et al.(1997): Verbreitung, Bestand und Habitatwahl schilfbewohnender Vogelarten in der Naturzone des Nationalparks Neusiedler See - Seewinkel. BFB-Bericht, 86:1-69. Dick,G.(1990): Ortstreue und Zusammenhalt markierter Graugänse, Anser anser, im Brutgebiet Neusiedler See: erste Analysen. BFB-Bericht, 74:129-135. 279

Dick,G., Hudec,K. & Machácek,P.(1984): Sommerlicher Zwischenzug der Graugänse (Anser anser) des Neusiedlersee-Gebietes nach Südmähren. Vogelwarte, 32:251-259. Dvorak,M. et al.(1997): Verbreitung, Bestand und Habitatwahl schilfbewohnender Vogelarten in der Naturzone des Nationalparks Neusiedler See - Seewinkel. BFB-Bericht, 86:1-69. Faragó,S.(1991): Bestandsverhältnisse bei der Saatgans (Anser fabalis) und Dynamik ihres Zuges auf der ungarischen Seite des Neusiedler Sees. BFB-Bericht, 77:59-76. Faragó,S.(1993): Bestandsverhältnisse bei der Bleßgans (Anser albifrons) und Dynamik ihres Durchzuges auf der ungarischen Seite des Neusiedler Sees. BFB-Bericht, 79:105-116. Faragó,S.(1993): Vadlúd állományvizsgálatok 10 éves eredményei a Fertő-tó magyar területrészén: 1983-1993. Áll.Közl., 79:37-47. Faragó,S.(1995): Geese in Hungary 1986-1991. Numbers, migration and hunting bags. Vol. 36. IWRB Publication, Slimbridge. 97 pages. Faragó,S.(1996): A magyar vadlúd monitoring adatbázis 1984-1995: egy tartamos monitoring. Magyar Vízivad Közlemények, 2:3-168. Fászl,I.(1883): Sopron madarai. A Pannonhalmi Szent-Benedek-Rend Soproni Kath. Fögymnasiumának Értesítője az 1882/83 iskolaévröl, 1883:1-31. Hadarics,T. & Pellinger,A.(1993): A citrombillegetö (Motacilla citreola) újabb elöfordulása Magyarországon. Mad.Táj., 1993:26. Hadarics,T. & Pellinger,A.(1993): A Fertő-táj hazai részén elöforduló madarak névjegyzéke (1971-1992). Szélkiáltó, 10:3-16. Hadarics,T. & Pellinger,A.(1993): A sivatagi lile (Charadrius leschenaulti) elsö megfigyelése Magyarországon. Mad.Táj., 1993:25. Hadarics,T.(1990): A sárgafejű billegetö (Motacilla citreola) elsö megfigyelése Magyarországon. Mad.Táj., 1990:32. Hadarics,T.(1991): A kanadai lúd (Branta canadensis) elsö megfigyelése Magyarországon. Mad.Táj., 1991:29. Hadarics,T.(1995): Új fajok a Fertő madárfaunájában. Szélkiáltó, 10:27. Hadarics,T., Mogyorósi,S. & Pellinger,A.(1993): A sárgalábú sirály (Larus cachinnans) újabb költése a Fertőtónál. Mad.Táj., 1993:24-25. Hadarics,T., Mogyorósi,S. & Pellinger,A.(1993): Fenyörigó (Turdus pilaris) költése a Fertő-tájon. Mad.Táj., 1993:25. Hadarics,T., Mogyorósi,S. & Pellinger,A.(1993): Vöröscsillagos kékbegy (Luscinia svecica svecica) elsö bizonyított elöfordulása Magyarországon. Mad.Táj., 1993:26-27. Kárpáti,L.(1987): Üstökösréce (Netta rufina) fészkelése a Fertő hazai oldalán. Mad.Táj., 1987:29-31. Keresztessy,K.(1992): Halfaunisztikai kutatások a Fertő-tó és a Hanság körzetében. Halászat, :58-60. Marián,M. & Traser,Gy.(1978): Sopron környékének kétéltű-hüllö világa. Soproni Szemle, 32:153-171. Mészáros,Z. & Szabóky,Cs.(1981): A Fertő-tó nádrontó lepkéi. Növényvédelem, 17:372-375. Mészáros,Z., Szabóky,Cs. & Ronkay,L.(1980): Adatok a Fertő tó lepkefaunájához. Savaria, 13-14:53-57. Pellinger,A. & Soproni,J.(1995): Adatok Sopron környéke és a Fertő madárvilágához az 1993-as évböl. Szélkiáltó, 10:25-26. Pellinger,A.(1993): A Fertő vadludairól. Szélkiáltó, 7:10-14. Pellinger,A.(1995): Gólyatöcsök (Himantopus himantopus) költése a Fertő magyarországi részén. Szélkiáltó, 10:5-9. Pellinger,A.(1995): Szerkök (Chlidonias sp.) vonulásdinamikája a Fertőn. Szélkiáltó, 10:18-20. Ponyi, J. & Dévai, I. (1977): A Fertő-tó magyar területének rákjai (Crustacea). Hidrol. Közl. 6-7., pp. 262-69. Schlenker,R.(1988): Zum Zug der Neusiedlersee(Österreich)-Population des Teichrohrsängers (Acrocephalus scirpaceus) nach Ringfunden. Vogelwarte, 34:337-343. Szinetár,Cs.(1993): A nádasok pókfaunája. Fol.Entom.Hung., 54:155-162. Szinetár,Cs.(1995): Some data on the spider fauna of reeds in Hungary. I. Interesting faunistic data from the reeds of Lake Balaton. Fol.Entom.Hung., 56:205-209. 280

Traser,Gy.(1975): A Fertő-tó madárvilágának vizsgálata és a létesítendö Fertői természetvédelmi területek kijelölése. Diplomaterv, EFE Sopron. 68 pages. Traser,Gy.(1983): Egy félintenzíven legeltetett tehénlegelö madárvilága a Fertő DK-i partján. Erd.Faip.Tud.Közl., 1983/2:175-189. Traser,Gy. & Christian,E.(1992): Lepidocyrtus peisonis sp. n., neuer Springschwanz aus dem Neusiedlersee- Gebiet (Collembola: Entomobryidae). Fol.Entom.Hung., 52:119-122. Traser,Gy., Thibaud,J.-M. & Najt,J.(1993): Deux nouvelles espèces de Collemboles (Insecta) de Hongrie. Bonn.zool.Beitr., 44:221-224. Triebl,R. & Früschtück,H.(1979): Erhebungen über den Weiss-Storch (Ciconia ciconia) im Burgenland von 1963-1973. Natur und Umwelt im Burgenland, Sonderheft 2.:3-31. Triebl,R.(1984): Die Graugans (Anser anser) im Neusiedler-Seegebiet, Österreich. Acta Sc.Nat.Brno, 18:25-30. Tunner,H.G. & Kárpáti,L.(1997): The water frogs (Rana esculenta complex) of the Neusiedlersee region (Austria, Hungary). Herpetozoa, 10:. Vásárhelyi,T.(1996): A nádasok állatvilága. MTM, Bp. Zwicker,E. & Grüll,A.(1985): Über die jahreszeitliche Verteilung, Brutphänologie und nachbrutzeitlichen Wanderungen bei Schilfvögeln am Neusiedler See. in: Grosina,H. (ed.): Forschungbericht 1987-1989. Landesmuseum Burgenland, Mattersburg, pp. 413-445. BOTANIKA Csapody, I. (1969): A Fertő melléki dombsor vegetációja. Hidrol. Táj. pp28-30 Dinka,M.(1997): Nádasok egészségi állapotának, fejlödésének vizsgálata a Fertőn. Kutatási jelentés, MTA Vácrátóti Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete. 19 p. Dinka,M. & Szeglet,P.(1998): Reed (Phragmites australis (Cav.) Trin ex Steudel) growth and production in defferent habitats of Neusiedlersee (Lake Fertő). Verh.Internat.Verein.Limnol., 26:1830-1834. Frank,N., Király,G. & Tímár,G.(1998): A hazai Laitaicum védett és veszélyeztetett edényes növényfajai. Soproni Műhely különszám, Sopron. 68 pages. Márkus,I.(1995): Fertő-tavi Nemzeti Park Biotóp Térkép. EFE Sopron. 1:12500. Map 19. Scale 1:12500. Tóth,L. & Szabó,E.(1962): Botanikai és környezettani vizsgálatok a Fertő tó nádasaiban. Hidrológiai Tájékoztató, 1962:129-138. Természetvédelem Csapody,I.(1956): A soproni természetvédelem múltja, jelene és feladatai. Soproni Szemle, 10:230-255. Frank,T., Pellinger,A. & Selyem,J.(1991): Kétéltű- (Amphibia) és hüllö- (Reptilia) védelem a Fertő-tó mentén (1987-1990). in: (): A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület III. Tudományos Ülése. MME, Szombathely, 330-337. Kárpáti,L.(1988): Salzsteppen-Rekonstruktion am Neusiedlersee in Ungarn. BFB-Bericht, 68:87-92. Kárpáti,L.(1989): A hazai Fertő-rész mint madárparadicsom szomorú realitásai és vígasztaló lehetöségei. Soproni Egyetem (természetvédelmi különszám), :40-45. Kárpáti,L.(1991): Erste Ergebnisse der Lebensreumrekonstruktion bei Mekszikópuszta. BFB-Bericht, 77:85-91. Kárpáti,L.(1993): Élöhely-rekonstrukció a Fertő-menti szikeseken. Mad.Táj., 1993:11-15. Kárpáti,L.(1988): Massensterben der Herpetofauna (Amphibien und Reptilien) infolge des Kraftverkehrs. Möglichkeiten und Ergebnisse des Schutzes am Südufer des Neusiedlersees. BFB-Bericht, 68:71-79. Kysela,P.(1992): Der Einfluss des winterlichen Schilfsnittes auf die Spinnenfauna in Schilfgürtel des Neusiedler Sees. Szakdolgozat, Universität Vienna. Szeglet,P.(1993): Probleme der Schilferhaltung in drei Seen Neusiedler See, Velencer See, Plattensee. BFB- Bericht, 79:53-58. Átfogó történelmi munkák a Fertő-tájról 281

Kiss,A.(1998): Historical study of the changing landscape of Lake Fertő during the later Middle Ages (13th c.- 15th c.). CEU, Budapest. 120 oldal. Kulturális értékek (Ausztria) Allgemeine Landestopographie des Burgenlandes, edited by Burgenländische Landesregierung. vol. 1: Der Verwaltungsbezirk Neusiedl am See, Eisenstadt 1954. vol. 2: Der Verwaltungsbezirk Eisenstadt und die Freistädte Eisenstadt und Rust, Eisenstadt 1963. AUER, G. 1985 - Heimatbuch der Marktgemeinde Donnerskirchen. Donnerskirchen. CONRAD, P.L. 1819 - Ährenlese des Georgikons, Beschreibung des Ruster Weinbaues. Vienna. CSATKAI, E. 1932 - Die Denkmale des politischen Bezirkes Eisenstadt und der Freien Städte Eisenstadt und Rust (Österreichische Kunsttopographie, vol. 24). Vienna CZEIKE F. 1988 - Das Burgenland. Cologne DÖRNER, L. 1959 - Der Neusiedlersee. Bad Fischau. FISCHBACH A. 1998 - Touristische (Groß-)Projekte infolge des Fremdenverkehrs und Freizeitwohnens in der Region Neusiedler See. Eine raumplanerische Analyse, diploma thesis, University of Vienna. GROSINA, H. 1984 - Aspekte des Beziehungsgefüges Mensch - Raum am Neusiedlersee. In: Burgenländische Forschungen, special vol. 7. Eisenstadt. HEGER, R. 1975 - Rust, Weinstadt am Neusiedler See. Graz. KAUBEK, H. 1933 - Die Freistadt Rust und der Neusiedlersee. Eisenstadt. KUNSTWERK STADT. 1988 - Österreichische Stadt- und Ortsdenkmale, edited by Bundesdenkmalamt. Salzburg and Vienna LÖFFLER, H. 1974 - Der Neusiedlersee. Naturgeschichte eines Steppensees. Vienna LÖFFLER, H. 1982 - Der Seewinkel - Die fast verlorene Landschaft. St. Pölten. RAINER, R. 1961 - Anonymes Bauen Nordburgenland. Salzburg. RATZ, A. 1965 - Reiseführer Freistadt Rust und Umgebung. Vienna. Roth-FUCHS, G. 1981 - Rust - 300 Jahre Freistadt. Rust. SCHMELLER, A. 1963 Das Burgenland. Salzburg. SCHMELLER-KITT, A. 1980 - Die Kunstdenkmäler Österreichs, Burgenland, DEHIO-Handbuch. Vienna. Kulturális értékek (Magyarország) Általános és átfogó munkák Bél, M., 1735 1742 Notitia Hungaria novae historico geographica I IV. Budapest, V. Budapest 1892. Fényes E., 1851 Magyarország geographiai szótára I IV. Pesten Hunfalvy J. Rohbock A., 1860 Magyarország és Erdély eredeti képekben II. Darmstadt Kogutowicz K., 1930 1936 Dunántúl és Kisalföld írásban és képben. 1 2. Korabinszky, J. M., 1786 Geographisches Historisches und Producten Lexikon von Ungarn. Marosi S. Somogyi S., szerk.: 1990 Magyarország kistájainak katasztere. Budapest Prinz Gy. Cholnoky J. gr. Teleki Bartucz L., é.n. Magyar föld magyar faj I. Magyarország tájrajza. Budapest Rudolf trónörökös szerk.: 1896 Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben. Budapest Magyarország, IV. köt. Budapest Vályi A., 1796 - Magyarország leírása. Buda Lovas,G.(1937): A Fertő vidék népének építészete. A Magyar Ház Barátainak kiadása, Bp. Történelem Csánki D., 1890 1913 Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. I III., V. Budapest Győrffy Gy., Az Árpád-kori Magyarország történet földrajza. Budapest Hóman B. Szekfű Gy., 1935 Magyar történet I V. Budapest Marczali H., 1911 Magyarország története. Budapest Pach Zsigmond P. szerk.:, 1976 1989 Magyarország története tíz kötetben. Budapest 282

Megyei monográfiák Belitzky J., 1938 Sopron vármegye története I. köt. Budapest Berényi P., 1895 Sopron megye. Budapest Hunfalvy J., 1858 Soprony és környéke. Pest Kiss S., 1823 Soprony vármegyének rövid ismertetése. Tudományos Gyűjtemény. kötet Kiss J., 1833 Sopron vármegye ismertetése. Tudományos Gyűjtemény I. kötet Építészeti műemlékek listái Csatkai E., 1932 Sopron környékének műemlékei I. Sopron Csatkai E., 1935 Sopron vármegye műemlékei II. Sopron Csatkai E., 1956 Sopron és környéke műemlékei. Magyarország műemléki topográfiája II. Győr-Sopron megye műemlékei I. Szerk.: Dercsényi D. Budapest Genthon I., 1959 Magyarorszgág művészeti emlékei I. Dunántúl. Budapest Magyarország műemlékjegyzéke I., 1990 Budapest Tomek, E., 1903 Historische Orte und Bauten im Komitate Sopron. Sopron Archaeológia Alföldi A., 1932 - Leletek a hun korszakból és etnikai szétválasztásuk. Budapest Banner J., 1943 - Néhány Sopron környéki őskori leletröl. Soproni szemle, 3. sz. Banner J., 1956 - Die Péceler Kultur. Budapest Bella L., 1893 - Voltak-e a Fertőben őskori cölöpépítmények? Archeológiai Értesítö Bella L., 1900 - A balfi római kori forrásról. Archeológiai Értesítö Bella L., 1910 - A balfi lelet. Archeológiai Értesítö Bóna I., 1960 - VI. századi germán temető Hegykőn. Soproni Szemle 3. sz. Bóna I., 1961 - VI. századi germán temető Hegykőn. Soproni Szemle 2. sz. Bóna I., 1963 - VI. századi germán temető Hegykőn. Soproni Szemle 2. sz. Bóna I., 1963 - Beitrage zur Archeologie und Gerschichte der Quaden. Acta Archeologia Hungarica Bóna I., 1964 - Cundpald fecit. A petőházi kehely és a frank térítés kezdetei a Dunántúlon. Soproni Szemle 2. sz. Bóna I., 1966 - Cundpald fecit. Der Kelch von Petőháza und die Anfange der bayrisch-frankischen Awarenmission in Pannonien. Acta Archeologia Hungarica. Csallány, D., 1956 - Archäologische Denkmäler der Awarenzeit in Mitteleuropa. Budapest Groller M., 1911 - Archeológiai ásatások Sopron megyében. Archeológiai Értesítö H. Bónis É. - Sz. Burger A., 1956 - Leletmentő ásatások az 1954. évben. Archeológiai Értesítö Hunfalvy P., 1876 - Magyarország ethnographiai képe a frank-német uralkodás korában. Századok 4. sz. Hunyadi I., 1944 - Kelták a Kárpát-medencében. Budapest. Márton L., 1933-34 - A kora La téne sírok leletanyaga. Régészeti Dolgozatok. Nováki Gy., 1955 - A Sopron környéki régészeti kutatások tíz éve. Soproni Szemle 3-4. sz. Nováki Gy., 1956 - A Sopron környéki régészeti kutatások feladatai. Soproni Szemle 3. sz. Nováki Gy., 1957 - Germán sírok Hegykőn. Soproni Szemle 3-4. sz. Nováki Gy., 1958 - Sarród-Kacsadűlö. Régészeti Füzetek 9. sz. Nováki Gy., 1958 - Római kori halastavak. Soproni Szemle 1. sz. Patay P., 1938 - Korai bronzkori kultúrák Magyarországon. Budapest. Patay P., Sarródi bronzkori sírlelet. Folia Archeologia Hungarica. Polány I., 1935 - Hová lettek a nyugat-magyarországi avarok és a nyugati gyep finn-ugor (török) népessége? Vasi Szemle 5-6. sz. Radnóti A., 1954 - Leletmentö ásatások az 1952. évben. Archeológiai Értesítö 1. sz. Sági K., 1955 - Adatok a pannóniai civitások területének és etnikumának kérdéséhez. Soproni Szemle 3-4. sz. 283

Schmidt L., 1934 - Geschichte der deutschen Stämme bis zum Ausgang der Völkerwanderung. Die Ostgermanen. Munich. Széchényi B., 1876 - Kőkori lelet a Fertő-tava medrében. Budapest Stessel, J., 1899 - Megjegyzések a soproni várispánság határairól. Századok. Művészettörténet Askerecz É., 1993 - Barokk út menti szobrok Észak-Nyugat-Magyarországon. A Kisalföld népi építészete. Szentendre-Győr Aradi N. (föszerk.) 1983 - A művészet története Magyarországon. A honfoglalástól napjainkig Bak J., 1996 - Fertődi Esterházy kastély Balogh A., 1953 - A Fertődi kastély építéstörténetének föbb mozzanatai. Művészettörténeti Értesítö Balogh A., 1953 - Fertőd és Kismarton parkjai a VIII. és I. század fordulóján. Kertészeti és Szölészeti Főiskola Évkönyve Bessenyei Gy. 1941 - Az eszterházi vigasságok. Budapest Csatkai E. 1898 - Az Esterházy hercegek. Soproni Napló Csatkai E., 1924 - Régi sopron megyei kertek. Sopron vármegye Csatkai E., 1939 - A Fertőrákosi püspöki kastély. Soproni Szemle 4. sz. Csatkai E., 1940 - le Versailles hongrois: Eszterháza. Nouvelle Revue de Hongrie Cs. Katona i., 1959 - A Fertődi eszterházai kastély kialakulása. Építés- és Közlekedéstudományi Közlemények. 1. sz. Ferenczy K., 1961 - Adatok a Fertődi kastély értékeléséhez. Műemlékvédelem 4.s z. Garády S., 1863 - A Győri püspökök régi kedves mulatóhelyröl, Rákosról. Győri Történelmi és Régészeti Füzetek II. Dercsényi D.-Örsi K., 1990 - Magyar kastélyok Geröné Krámer M., 1974 - Adatok a nagycenki volt Széchenyi-kastély építéstörténete. Építés- Építéstudomány, 3-4. sz. Gombos Z., 1975 - Régi kertek Pest-Budán Hekler A., 1934 - A magyar művészet története. Budapest Horányi M., 1959 - Eszterházi vigasságok. Budapest Hulesch K., 1910 - Az eszterházai park. Kertészeti lapok V. évf. márc. Kapossy J., 1927 - Késöbarokk építészet Magyarországon. Magyar Művészet 5. sz. Katona I., 1960 - Fertőd Haydn századában. Zenetudományi Tanulmányok VIII. Katona I., 1962 - A Fertődi kastély kialakításának és helyreállításának néhány kérdése. Művészet okt. Kont I., 1910 - Az eszterházai vigasságok egy francia tanúja. Századok Kriszt Gy., 1973-1974. A nagycenki Széchenyi kastély helyreállítása. Magyar Műemlékvédelem, Budapest Kriszt Gy., 1978 - A nagycenki Széchenyi kastély helyreállítása. Műemlékvédelem Möcsényi M., 1981 - Barocke Gärten und Landschaften in Westungarn Möcsényi M., 1997 - Eszterháza. Soproni Szemle I. sz. Örsi K., 1973-1974 - Győr-Sopron megyei történeti kertek és az elsö történeti kertekkel foglalkozó nemzetközi kollokvium. Magyar Műemlékvédelem Pasteiner Gy., 1894 - Eszterháza kastély. Művészi Ipar I. évf. Rábel L., 1932 - Haydn és Eseterházy herceg. Soproni Hírlap, máj. Rados J., 1939 - Magyar kastélyok. Budapest Rados J., 1974 - Magyar építészettörténet. Budapest Rapaics R., 1940 - Magyar kertek. Budapest Sallay M., 1959 - A Fertődi Esterházy kastély. Budapest Szalmás E., 1965 - A Fertődi kastély leírása 1858-ból. Soproni Szemle 2. sz. Valkó A., 1953 - A Fertődi (Eszterházy) kastély művészei, mesterei. Művészettörténeti Értesítö. 1-2. sz. Valkó A., 1955 - Fertőd mesterei, m vészei 1720-1768 között. M vészettörténeti Értesítö 1. sz. 284

Velladics M., 1996 - Egy apró, ámde érdekes adat Fertőd építéstörténetéhez. Soproni Szemle 1. sz. Voit P., 1943 - Régi magyar otthonok Voit P., 1970 - A barokk Magyarországon Településtörténet és etnográfia Bárdosi j., 1994 - A magyar Fertő halászata. Sopron Bossányi Á., 1929 - Fertőrákos a VI. században. Soproni Hírlap, márc. 31. Drosnyák J., 1930 - Fertőhomok. Soproni Hírlap, máj. 28. Élö D., 1937 - Sarród monográfiája. Budapest Élö D., 1937 - A Fertőmenti falvak társadalmi képe. Széchényista Ifjúság 1-2. sz. Herman O., 1887 - A magyar halászat könyve. Budapest Herman O., 1909 - A magyarok nagy ösfoglalkozása. Budapest Kósa l. - Filep A., 1978 - A magyar nép táji-történeti tagolódása. Budapest Kücsány J., 1999 - Hol termett a soproni bor? Sopron szölöskertjei a 17-18. században. Soproni Szemle Nagy I., 1869 - A Fertő régi áradásai. Századok Novák L., 1986 - Településnéprajz. Nagykörös Ortutay Gy., (föszerk.): 1977-1982 Magyar néprajzi lexikon. Budapest Padányi Gulyás J., 1937 - A Fertő vidék népének építészete. Budapest S. Lackovits E., 1975 - A lakáskultúra a Fertő mentén. I. rész. Arrabona. 17. S. Lackovits E., 1977-78 - A lakáskultúra a Fertő mentén II. rész. Arrabona 19-20. Soproni E., 1940 - A kultúrsarok gondjai. Sorpnvármegye szociális és gazdasági viszonyainak feltárása. Budapest Tomek E., 1901 - Boz (Holling) Oedenburger Zeitung, Márc. 10. Tóth J., 1945 - A magyar falu építőművészete. Szombathely d) A leltárak, irattárak és archívumok címei Ausztria - Amt der Burgenländischen Landesregierung: Abteilung 5/III, Natur- und Umweltschutz (5/III egység, természetvédelem és környezetvédelem) Abteilung 7, Kultur, Wissenschaft und Archiv (7. egység, kultúra, tudomány és archívumok) Abteilung 9, Wasser- und Abfallwirtschaft (9. egység, víz- és hulladékgazdálkodás) Mind: A-7001 Eisenstadt, Europaplatz 1 - Bundesdenkmalamt, Landeskonservatorat für Burgenland, A-1010 Vienna, Hofburg, Säulenstiege - Burgenländische Landesmuseen (Burgenland múzeumai), A-7000 Eisenstadt, Jerusalemplatz 1-5 - Biologische Station, A-7142 Illmitz - Nationalparkhaus (Nemzetipark-ház), A-7142, Illmitz, Hauswiese - Stadtarchiv der Freistadt Rust (Rust Városi Levéltár), A-7071 Rust - Österreichische Nationalbibliothek, 1010 Vienna, Josefsplatz 1 Magyarország - Magyar Természettudományi Múzeum Állat- és Növénytár (Hungarian Natural Science Museum Animal and Plant Archive) Budapest, Baross utca 13. - Magyar Országos Levéltár (Hungarian State Archives) 1014 Budapest, Bécsi kapu tér 2/4 (Historical maps) - Országos Széchenyi Könyvtár Térképtára (Map Archive of the National Széchenyi Library) 285

Budapest Budavári Palota, F szárny - Hadtörténeti Intézet és Múzeum Térképtára (Map Archive of the Military History Institute and Museum) 1014 Budapest Kapisztrán tér 2/4 - Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatósága (Fertő-Hanság National Park Directorate) 9435 Sarród, Rév-Kócsagvár - Győr-Moson-Sopron megyei Levéltár (Győr-Moson-Sopron County Archives) - Földmérési Intézet (FÖMI) (Land Survey Institute) 1149 Budapest, Bosnyák tér 5. - Magyar Honvédség Térképészeti Hivatala (Mapping Institute of the Hungarian Armed Forces) Budapest Szilágyi Erzsébet fasor 7-9. - MTI - Magyar Távirati Iroda H-1016 Budapest, Naphegy tér 8. - OMvH Országos Műemlékvédelmi Hivatal H-1014 Budapest, Táncsics M. utca 1. - VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Közhasznú Társaság H-1016, Budapest, Gellérthegy utca 30-32. Köszönetnyilvánítás a fényképfelvételekért az alábbiaknak: Bundesdenkmalamt, Vienna, 1, 9, 38-40, 48-51, 54 Dr. E. Weber, Illmitz:3 Nationalpark Neusiedler See-Seewinkel/Biologische Station Neusiedler See, Illmitz: 4-6, 13-17, 23, 25-28, 30 Fertő-Hansági Nemzeti Park, Sarród: Pellinger A.: 7, 12, 18-22, 24, 31. 34, 35; Pintér Cs.: 2; Nagy Cs.: 29, 32; Takács G.: 33 VÁTI KHT, Budapest: 8, 10, 11, 36, 37, 41-47, 52, 53, 55 Aláírások az Osztrák Köztársaság és a Magyar Köztársaság részéről 286

Melléklet - Képek jegyzéke: 1. Műholdfelvétel 2. A Fertő-tó horizontja a környező hegyekkel és az Alpokkal a háttérben 3. Nádas, a háttérben Schneeberg 4. Seewinkel egyik sósvizi medencéinek egyike 5. Nyílt vízfelületek a nádas övezetében 6. Központi seewinkeli Freiflecklacke 7. A gólya a tó körüli falvak jellegzetes költőmadara 8. Fertőd, Esterházy kastély, légifelvétel 9. Rust szabad város történelmi városmagja, légifelvétel 10. Pannonie superioris, a legrégebbi részletes térkép. Deák Lázár, 1528 11. A Fertő-tó térképe 1758-ból 12. csatorna a nádas övezetben 13. A Wulka folyó deltatorkolata 14. A mocsaras terület (Hanság) a tó déli területén 15. Látvány a tavon át, É-Ny-i irányban. A háttérben Leithagebirge és a Ruster Höhenzug magasodnak. 16. A tó keleti partvonala egy sóaknával, az Oberer Stinkersee-vel. 17. Sótáblák az Oberer Stinkersee -ben. 18. a nádas övezet belső tavainak egyike, alakzatok, amelyek megmaradtak a korabeli völgyekből. 19. Tradicionális varsás halászás 20. Ősz a Cikes -ben 21. Kiszáradt talaj 22. Naplemente a néhai vasfüggönynél 23. Este a tónál 24. Magyar rackajuh 25. Vidra (Lutra lutra) 26. Pelobates fuscus 27. Cirsium vulgare és mantis 28. Gulipán (Recurviriostra avosetta) 29. Kanalasgém 30. Fehérkócsag (Egretta alba) 31. Nyárilúd család 32. A kékbegy a nádas ágain üldögélve táplálkozik 33. A nád terjeszkedése 34. Papucskosbor 35. Dactilorrhyza incarnata 36. A Cunpald kehely, 8. század 37. Borostyánkő-leletek 38. Rust, a protestáns és a Római Katolikus templom (Halásztemplom) 39. Rust, utcakép a reprezentatív polgári házakkal 40. Rust, polgárház egy tipikus köríves portállal 41. Fertőrákos, a bányából előkerült Collonade látványa 42. Fertőrákos, fogadalmi ereklye Mitrász, a bikaölő portréjával, a szentélyben, 3.század 43. Fertőrákos, utcakép 44. Fertőd, a kastély látványa a kert felől, Gaetano Peici rézmetszete, 1781 45. Fertőd, részlet az emeleti díszteremből 46. Nagycenk, a kastély főhomlokzata és a barokk kert 47. Nagycenk, a kastély főhomlokzata 48. Donnerskirchen madártávlatból. Matthias Greischer rézmetszete, 1680. 49. Donnerskirchen távoli képe, a háttérben a Leithagebirge dombjai 50. Mörbisch, egy tipikus keskeny portálsor részlete 51. Purbach, részletes légifelvétel 52. Hidegség, a római katolikus templom, falfestmény a szentélyben, II.-III. század. 53. Fertőszéplak, mai utcakép 54. Breitenbrunn, tipikus pincesor 55. Tradicionális nádfeldolgozás 287

Térképek: ** 1. térkép Világörökség - Fertő-Neusiedler tó földrajzi elhelyezkedése Méretarány: 1:4500000 Magyar Nemzeti Vetület (EOV) Szerkesztette Takács Gábor (Fertő-Hansági Nemzeti Park) 2. térkép Világörökség - Fertő-Neusiedler tó Cím: a terület (központi zóna és ütközőzóna) Méretarány: 1:140000 Magyar Nemzeti Vetület (EOV) Jelmagyarázat (a jelek sorrendjében a ford.): Központi terület Ütközőzóna Határ Főút Közigazgatási határ Települések Tavak Nádas övezet Szerkesztette Takács Gábor (Fertő-Hansági Nemzeti Park) 3. térkép Világörökség - Fertő-Neusiedler tó Cím: országos vetület Méretarány: 1:140000 Magyar Nemzeti Vetület (EOV) Jelmagyarázat (a jelek sorrendjében a ford.): Központi terület Ütközőzóna Határ Főút Települések Nádas övezet Tavak Nemzeti Park Természetes zóna Védelmi zóna, tájvédelmi körzet Szerkesztette Takács Gábor (Fertő-Hansági Nemzeti Park) 4a. térkép Világörökség - Fertő-Neusiedler tó Cím: Nemzetközi vetület Méretarány: 1:140000 Magyar Nemzeti Vetület (EOV) Jelmagyarázat (a jelek sorrendjében a ford.): Központi terület Ütközőzóna Határ Főút Települések Tavak Az ember és a bioszféra 288

RAMSAR terület Szerkesztette Takács Gábor (Fertő-Hansági Nemzeti Park) 4b. térkép Világörökség - Fertő-Neusiedler tó Cím: Nemzetközi vetület Méretarány: 1:140000 Magyar Nemzeti Vetület (EOV) Jelmagyarázat (a jelek sorrendjében a ford.): Központi terület Ütközőzóna Határ Főút Települések Tavak SPA, SCI és Természet 2000 SPA Szerkesztette Takács Gábor (Fertő-Hansági Nemzeti Park) 5. térkép Világörökség - Fertő-Neusiedler tó Cím: Kulturális hagyaték Méretarány: 1:140000 Magyar Nemzeti Vetület (EOV) Jelmagyarázat (a jelek sorrendjében a ford.): Központi terület Ütközőzóna Főbb utak Kulturális örökség Archaeológiai lelőhelyek Műemlékek, épületegyüttesek Határ Tavak Nádas övezet Települések Szerkesztette Takács Gábor (Fertő-Hansági Nemzeti Park) Rövidítések (bal felső sarokban) PH Prehisztorikus kor NE Neolithikus kor CA - -Rézkor BA Bronzkor EIA Korai Vaskor LIA Késői Vaskor RA Román kor MIP Népvándorlások kora AP Avar kor CP Karoling kor HÁ Árpád-kor MEP Középkori periódus Archaeológiai lelőjhelyek: (bal alsó sarok) Műemlékek: (jobb alsó sarok) 2. Rust régi város 4. Purbach Erődítmény 5. Breitenbrun - őrtorony 289

6. Poddersdorf - szélmalom 37. Fertőrákos ősi falu, bánya 38. Balf templom 40. Nagycenk Széchenyi-kastély 41. Fertőszéplak régi falu 42. Fertőd, Esterházy-kastély 43. Hidegség - templom FERTŐ-TÁJ VILÁGÖRÖKSÉGI ELŐTERJESZTÉS KÉPMELLÉKLETEI Képek eredete** 1. Műholdfelvétel (Ausztria) 2. A Fertő-tó horizontja a környező hegyekkel és az Alpokkal a háttérben (FHNP) 3. Nádas, a háttérben Schneeberg (Ausztria) 4. Seewinkel egyik sósvizi medencéinek egyike (Ausztria) 5. Nyílt vízfelületek a nádas övezetében (FHNP) 6. Központi seewinkeli Freiflecklacke (FHNP) 7. A gólya a tó körüli falvak jellegzetes költőmadara (FHNP) 8. Fertőd, Esterházy kastély, légifelvétel (OMvH) 9. Rust szabad város történelmi városmagja, légifelvétel 10. Pannonie superioris, a legrégebbi részletes térkép. Deák Lázár, 1528 (KARTOGRÁFIAI VÁLL., 1982) 11. A Fertő-tó térképe 1758-ból (FHNP) 12. csatorna a nádas övezetben (AUSZTRIA) 13. A Wulka folyó deltatorkolata (AUSZTRIA) 14. A mocsaras terület (Hanság) a tó déli területén (AUSZTRIA) 15. Látvány a tavon át, É-Ny-i irányban. A háttérben Leithagebirge és a Ruster Höhenzug. (AUSZTRIA) 16. A tó keleti partvonala egy sóaknával, az Oberer Stinkersee-vel. (AUSZTRIA) 17. Sótáblák az Oberer Stinkersee -ben. (AUSZTRIA) 18. A nádas övezet belső tavainak egyike, alakzatok, amelyek megmaradtak a korabeli völgyekből. (FHNP) 19. Tradicionális varsás halászás (FHNP) 20. Ősz a Cikes -ben (FHNP) 21. Kiszáradt talaj (FHNP) 22. Naplemente a néhai vasfüggönynél (FHNP) 23. Este a tónál (AUSZTRIA) 24. Magyar rackajuh (FHNP) 25. Vidra (Lutra lutra) (AUSZTRIA) 26. Pelobates fuscus (AUSZTRIA) 27. Cirsium vulgare és mantis (AUSZTRIA) 28. Gulipán (Recurviriostra avosetta) (AUSZTRIA) 29. Kanalasgém (FHNP) 30. Fehérkócsag (Egretta alba) (AUSZTRIA) 31. Nyárilúd család (FHNP) 32. A kékbegy a nádas ágain üldögélve táplálkozik (FHNP) 33. A nád terjeszkedése (FHNP) 34. Papucskosbor (FHNP) 35. Dactilorrhyza incarnata (FHNP) 36. A Cunpald kehely, 8. század (Tájak Korok Múzeumok Kiskönyvtára, TKM Egyesület) 37. Borostyánkő-leletek (Dr. Gömöri János) 38. Rust, a protestáns és a Római Katolikus templom (Halásztemplom) (AUSZTRIA) 290

39. Rust, utcakép a reprezentatív polgári házakkal (AUSZTRIA) 40. Rust, polgárház egy tipikus köríves portállal (AUSZTRIA) 41. Fertőrákos, a bányából előkerült Collonade látványa (MTI) 42. Fertőrákos, fogadalmi ereklye Mitrász, a bikaölő portréjával, a szentélyben, 3.század (OMvH) 43. Fertőrákos, utcakép (VÁTI) 44. Fertőd, a kastély látványa a kert felől, Gaetano Peici rézmetszete, 1781 (OMvH) 45. Fertőd, részlet az emeleti díszteremből (OMvH) 46. Nagycenk, a kastély főhomlokzata és a barokk kert (OMvH) 47. Nagycenk, a kastély főhomlokzata (OMvH) 48.Donnerskirchen madártávlatból. Matthias Greischer rézmetszete, 1680. (AUSZTRIA) 49. Donnerskirchen távoli képe, a háttérben a Leithagebirge dombjai (AUSZTRIA) 50. Mörbisch, egy tipikus keskeny portálsor részlete (AUSZTRIA) 51. Purbach, részletes légifelvétel (AUSZTRIA) 52. Hidegség, a római katolikus templom, falfestmény a szentélyben, II.-III. század. (VÁTI) 53. Fertőszéplak, mai utcakép (OMvH) 54. Breitenbrunn, tipikus pincesor (AUSZTRIA) 55. Tradicionális nádfeldolgozás (FHNP) **A DOKUMENTÁCIÓBAN HIVATKOZOTT KÉPEK ÉS TÉRKÉPEK A CD-DOKUMENTÁCIÓ KÉPEK ÉS TÉRKÉPEK C. MAPPÁJÁBAN TALÁLHATÓK 291

292

293

294

295

296

297

298

299

300

301

302

Grundregel des Ungarischen Rates der Welterbestätte Fertő-Region (Entwurf) I. 1. ALLGEMEINE VERORDNUNGEN 1. Der Name des Vereins: Fertő-táj Világörökség Magyar Tanácsa in Englisch: Hungarian Council of the World Heritage Fertő Area in Deutsch: Ungarischer Rat der Welterbestätte Fertő-Region 2. Sitz: H 9431 Fertő, Haydn u. 2. 3. Die Gründer gründen aufgrund des Gesetzes im Jahre 1989 / Nr. II. und aufgrund der sich hierfür beziehenden Kapitel des Gesetzes im Jahre 1997 / Nr. CLVI. den Verein als herausragend gemeinnützige Organisation, für die Tätigkeiten: Schutz des Kulturerbes im Sinne des bezogenen Gesetzes 26. c. Punkt 6., sowie Naturschutz, Tierschutz im Sinne des Punktes 8. 4. Der Gemeinnützige Verein Ungarischer Rat der Welterbestätte Fertő-Region ist eine Rechtsperson. Die wichtigsten Daten ihrer Tätigkeit und ihrer Wirtschaftung werden in der Tageszeitung Kisalföld und in der Zeitschrift Műemlék-védelem veröffentlicht. 1. Ziel: Die Ziele und die Aufgaben des Vereins: 2. Das Ziel des Vereins ist die würdige Erhaltung der Werte der Welterbestätte Fertő-Region, deren entsprechende Entwicklung, die Mitwirkung in der Verfertigung des Managementplanes, um dem Rang und den Anforderungen, die aus der Erlangung des Titels Welterbe resultieren, entsprechen zu können, sowie die Umsetzung des Managementplanes. Weiterhin die Bestrebung nach der Entwicklung des Tourismus und anderer wirtschaftlicher Tätigkeiten, damit diese die Beschützung und die Erhaltung der Werte der Welterbestätte fördern. In dessen Interesse arbeiten die betroffenen staatlichen Organisationen und die Gemeinden im Rahmen dieses Vereines zusammen. 303

2. Aufgaben: a. Der Verein führt im Interesse des Schutzes der Welterbenwerte eine abstimmende, koordinierende Tätigkeit zwischen den betroffenen staatlichen Organen und den Gemeinden, sowie den amtlichen, kulturellen, unterrichtenden und eine Wirtschaftstätigkeit ausübenden Organisationen. b. Er fungiert als ein Forum für die Besprechung und Klärung der Probleme und Aufgaben, die sich in Beziehung mit der Fertő-Region als Welterbestätte ergeben. c. Er wirkt bei der Anfertigung des Managementplanes mit, der im Interesse der Bewahrung des Welterbenranges nötig ist. d. Aufgrund des fertigen Managementplanes betreut und verfolgt er seine Umsetzung und Einhaltung. Nötigenfalls geht er bei den zustandigen Organen vor, damit diese ihre Amtsrechte im Interesse der Bewahrung der Welterbenwerte geltend machen können. e. Er bittet die betroffenen Gemeinden darum, die für die Ausführung des Managementplanes nötigen Verordnungen zu verabschieden. Er betreut und verfolgt die Verabschiedung und Ausführung der Verordnungen, zu der er die mögliche Hilfe leistet. f. Er verfolgt den Tourismus und die sonstigen Wirtschaftstätigkeiten in der Fertő-Region, damit diese keine nachteilige oder schädliche Wirkung auf die Werte der Welterbestätte verursachen können. g. Er sorgt für die Schaffung der finanziellen Basis des Vereines aus Mitgliegsbeiträgen, Unterstützungen. Er reicht Bewerbungen ein, sucht nach selbständigen Einnahmequellen und nimmt diese in Anspruch, um ihre Ziele im Interesse der Erweiterung der nötigen Geldmittel zu erreichen. h. Er organisiert Veranstaltungen, um die Werte der Welterbestätte Fertő-Region allgemein bekannt zu machen, um die Tätigkeit, die im Interesse des Wertschutzes ausgeübt wurde, vorzustellen, und um im Interesse des Schutzes der Welterbenwerte die Bevölkerung zu mobilisieren. i. Er fördert die Interessenvertretung der auf dem Fertő-Gebiet zuständigen Gemeinden beim Ministerium des Nationalen Kulturerbes, beim Ungarischen Denkmalamt und bei der Ungarischen Nationalen Welterbekommission, sowie bei anderen Organisationen, deren Mitwirkung für die Erreichung seiner Ziele nötig ist. j. Er wirkt mit den Organisationen, die auf österreichischer Seite eine ähnliche Tätigkeit ausüben, zusammen, um die gemeinsame Welterbestätte Fertő / Neusiedlersee aufeinander abgestimmt, miteinander in Einklang betreuen zu können, und um bei internationalen Veranstaltungen gemeinsamen auftreten zu können. k. Er äußert seine Meinung über die Entwicklungsprogramme und über die Pläne der Gemeinden der Fertő-Region in Sachen Siedlungsorganisierung und regelung. l. Er lässt die Ideen für die Vorstellung und Popularisierung der Region und der Werte der Welterbestätte Fertő-Region, sowie die Möglichkeiten der Interessenerweckung erarbeiten. 3. Der Verein übt eine gemeinnützige Aufgabe aus, für die die von der Welterbestätte Fertő / Neusiedlersee örtlich betroffenen Gemeinden und staatlichen Organe sorgen müssen, aufgrund des Gesetzes Nr. LIV. über den Schutz des Kulturerbes und des Gesetzes im Jahre 1996. Nr. LIII.. 4. Der Verein a. schließt nicht aus, dass sich außer seiner Mitglieder auch Andere an seinen gemeinnützigen Dienstleistungen teilhaben können; 304

b. übt eine unternehmerische Tätigkeit nur im Interesse der Durchsetzung seiner gemeinnützigen Ziele aus, allerdings ohne diese zu gefährden; c. teilt sein Ergebnis, das er während seiner Wirtschaftung erreichte, nicht auf und verwendet dies für jene Tätigkeiten, die in der Grundregel festgelegt wurden; d. übt keine direkte politische Aktivität aus, seine Organisation bleibt von den Parteien unabhängig, er leistet ihnen und nimmt von ihnen keine finanzielle Unterstützung an. 3. DER STRUKTURELLE AUFBAU DES VEREINS Die Tätigkeit des Vereins wird von folgenden Organen geleitet bzw. verrichtet: 1. Generalversammlung 2. Vorstand (Vertretungsorgan) 3. Kommissionen 4. Sekretariat (sachbearbeitendes Organ) II. 4. DIE GENERALVERSAMMLUNG 1. Das Hauptorgan des Vereins ist die Generalversammlung, die sich aus allen in den Verein aufgenommenen Mitgliedern des Vereins zusammensetzt und das Recht hat, in allen Fragen, die den Verein betreffen, eine Entscheidung zu treffen. Die Mitglieder nehmen an der Generalversammlung durch ihre Vertreter teil. An der Tätigkeit der Generalversammlung kann teilnehmen, der seine Vertretungs- bzw. Mitgliedsrecht entsprechend nachgewiesen hat. Die Sitzungen der Generalversammlung sind öffentlich. 2. In den ausschließlichen Wirkungsbereich der Generalversammlung gehören: a. die Wahl der Mitglieder des Vorstandes b. Entscheidung über die Änderungen in der Organisation, Vereinigung mit anderen Vereinen, bzw. Entscheidung über die Auflösung des Vereines c. Verabschiedung des Budgets d. Diskussion und Bewilligung des Vorstandsberichtes, sowie des Gemeinnützigkeitsberichtes e. Verabschiedung, bzw. Abänderung der Grundregel des Vereins f. Festlegung des Organisations- und Funktionsreglements des Vorstandes, in Anbetracht des Kszt. 7, 3. Absatz g. bei Auflösung des Vereines Entscheidung über die Anwendung des Vereinsvermögens h. Festlegung der Summe des Mitgliedsbeitrages i. Gründung der Kommissionen und die Wahl ihrer Mitglieder j. Aufnahme und Ausschließung der Mitglieder k. Zulassung der Kooperationsvereinbarung mit ausländischen Organisationen l. Entscheidung über die kontoführende Bank 3. Die Generalversammlung muss je nach Bedarf, jedoch jährlich mindestens zweimal einberufen werden. Die Generalversammlung muss weiterhin einberufen werden, wenn ein Fünftel der Vereinsmitglieder mit der Benennung des Grundes und des Zieles den Vorstand um die Einberufung der Versammlung ersucht. Solche Fürbitten müssen beim Vorstand schriftlich eingehen, denen der Vorstand innerhalb von 30 Tagen Folge leisten muss. Die Versammlung wird mit der genauen Benennung und der schriftlichen Unterbreitung des Programmes vom 305

Präsidenten einberufen. Die Einladungen müssen den Mitgliedern mindestens 8 Tage vor der Sitzung ausgehändigt werden. Zu der Sitzung muss die Kontrollkommission eingeladen werden. 4. Die Versammlung ist beschlussfähig, wenn mehr als die Hälfte der Mitglieder anwesend ist. Die Versammlung, die wegen Entscheidungsunfähigkeit vertagt und frühestens 8 aber spätestens 15 Tage später wieder einberufen wird, ist in Fragen, die in der ursprünglichen Tagesordnung stehen, bei Anwesenheit von mehr als einem Drittel der Mitglieder beschlussfähig. Die Versammlung verabschiedet ihre Beschlüsse mit einfacher Stimmenmehrheit; das Einverständnis von zwei Drittel der Anwesenden ist jedoch nötig: zu der Änderung der Grundregel, zur Vereinigung des Vereines mit anderen Organisationen, bzw. zur Erklärung der Auflösung des Vereines, zur Aufnahme der ordentlichen Mitglieder des Vereines. Die einstimmige Stimmabgabe der Mitglieder ist zur Genehmigung bzw. zur Abänderung des Managementplanes nötig. Die Stimmabgabe erfolgt im Allgemeinen mit offener Stimmabgabe, die Würdenträger und Mitglieder des Vorstandes werden jedoch mit geheimer Stimmabgabe gewählt. 5. Der Beschluss der Versammlung muss schriftlich abgefasst und in beglaubigter Weise geführt werden, in das jedermann einblicken kann. Die Beschlüsse müssen innerhalb von fünf Tagen denen mitgeteilt werden, die im Beschluss bestimmt werden. III. Der Vorstand 5. Der Vorstand ist eine für vier Jahre gewählte Organisation. Der Vorstand leitet die Tätigkeit des Vereines, sorgt für die Einhaltung der Grundregel, sowie der Durchführung der Beschlüsse der Generalversammlung. Der Vorstand ist berechtigt, in allen Angelegenheiten des Vereines eine Entscheidung zu treffen, die nicht in den ausschließlichen Wirkungsbereich der Generalversammlung gehören. Es ist die Aufgabe des Vorstandes, das Organisations- und Funktionsreglement des Vereines und des Vorstandes vorzubereiten und der Generalversammlung zu unterbreiten, ein Sekretariat aufzustellen und dessen Funktionsrahmen festzulegen. Der Vorstand entscheidet über die Aufnahme eines unterstützenden Mitgliedes, worüber er später die Generalversammlung informieren muss. 6. 1. Der Vorstand leitet im in der Grundregel des Vereines festgelegten Wirkungsbereich die Arbeit des Vereines. 2. Die Mitglieder des Vorstandes, der Präsident und der Vizepräsident des Vereines werden von der Generalversammlung gewählt. Der Vorstand besteht aus dem Präsidenten, dem Vizepräsidenten und drei Mitgliedern, insgesamt aus fünf Mitgliedern. Bei der Aufnahme weiterer ordentlicher Mitglieder, wenn die Mitgliederzahl des Vereines um ein weiteres Drittel der originalen Mitgliederzahl anwächst, muss die Mitgliederzahl des Vorstandes auf sieben erhoben werden. 3. Die Vorstandssitzungen und die Generalversammlungen werden im Verhinderungsfall des Präsidenten von dem Vizepräsidenten einberufen und geleitet. Die Sitzungen sind öffentlich. 4. Die Vorstandssitzungen müssen mit der genauen Angabe der Tagesordnung so einberufen werden, dass die Einladungen von den Mitgliedern fünf Tage vor der Sitzung zur Hand genommen werden. 5. Der Vorstand hält seine Sitzungen nach Bedarf, jedoch mindestens vierteljährlich ab. Die Einberufung einer Vorstanssitzung kann von jedem Vorstandsmitglied mit der Angabe des Grundes und des Zieles beim Vorstandspräsidenten veranlasst werden. Der Vorstand ist 306

berechtigt, in allen, in seinen Wirkungsbereich gehörenden Fragen eine erweiterte Sitzung abzuhalten. An der erweiterten Sitzung nehmen mit Beratungsrecht die von dem Vorstandspräsidenten eingeladenen Gäste teil. Die Vorstandssitzung ist beschlussfähig, wenn die Mehrheit der Vorstandsmitglieder (3 Personen) anwesend ist. 6. Der Vorstand verabschiedet seine Beschlüsse mit einfacher Stimmenmehrheit, im Fall von Stimmengleichheit entscheidet die Stimme des Präsidenten. Gegen den Beschluss des Vorstandes kann man bei der Generalversammlung Rechtsmittel einlegen. 7. Der Beschluss der Versammlung muss schriftlich abgefasst und in beglaubigter Weise geführt werden, in das jedermann einblicken kann. Die Beschlüsse müssen innerhalb von fünf Tagen denen mitgeteilt werden, die im Beschluss bestimmt werden. 8. Die Aufgaben des Vorstandes sind insbesondere: - er macht Vorschläge für den Arbeitsplan der Generalversammlungen, entscheidet über seine eigene Geschäftsordnung, - er bereitet die Generalversammlung vor und beruft sie ein, - er sorgt dafür, dass der Jahresbericht des Vereines und der Gemeinnützigkeitsbericht der Generalversammlung unterbreitet werden. Er ist verpflichtet, den Unterbreitungen über den Bericht laut Rechnungslegungsgesetz und über die Verwendung des versteuerten Gewinns auch die schriftliche Meldung der Kontrollkommission beizulegen. - er koordiniert die Aufgaben des Vereins, er lässt die nötigen fachlichen Unterlagen erarbeiten, organisiert darüber Foren, fasst einen Beschluss über sie, oder er unterbreitet sie der Versammlung zwecks Entscheidung, - er organisiert die Ausführung und die Bekanntmachung der Entscheidungen des Vereines, die Ordnung der Einsicht in die Unterlagen, - er sorgt für die Ausführung der übernommenen Kontrolltätigkeit des Vereines und für das Treffen der nötigen Maßnahmen, - durch das Sekretariat versieht er die Aufgaben der Amtsführung des Vereines in Geld- und Vermögensverwaltung (Handhabung der Kasse, die Registration der eingehenden Mitgliedsbeiträge, Kontrolle der Verrichtung der buchhalterischen, finanziellen Verpflichtungen, Ausführung der mit der Administration zusammenhängenden Aufgaben), - er nimmt sich durch das Sekretariat die Betreuung, das Managen der Fertő-Region als Welterbestätte vor, und reicht Bewerbungen ein, um den für die übernommene Aufgabe nötigen finanziellen Hintergrund zu beschaffen, - Verrechnung und Handhabung der Mitgliedsbeiträge, Unterstützungen, Einnahmen und Ausgaben - Führung der Verzeichnisse über die Vereinsmitgliedschaft, über die Entscheidungen des Vorstandes, sowie der in den Rechtsregelungen vorgeschriebenen Verzeichnisse, - Kontakt zu den gedruckten und den elektronischen Medien, Sorgen für den Ruf des Vereines und Pflege der Pressebeziehungen. PRÄSIDENT UND VORSTANDSMITGLIEDER, DIE AUFGABEN DES SEKRETÄRS, INKOMPATIBILITÄTSREGELN 7. 1. Der Präsident vertritt den Vorstand, stimmt weiterhin die Arbeit der Vorstandsmitglieder miteinander ab, leitet durch den Sekretär die Tätigkeit des Sekretariates. Der Verein wird vor den Ämtern, bzw. vor dritten Personen von dem Präsidenten, in seiner Abwesenheit von dem Vizepräsidenten vertreten, seine Kompetenz kann er aber gegebenenfalls schriftlich auf einen beliebigen Vorstandsmitglied übertragen. 2. Das Vorstandsmitglied verrichtet die Aufgaben, die im Vorstandsarbeitsplan auf ihn übertragen wurden, notfalls kann er den Präsidenten vertreten und hilft dem Präsidenten bei seiner Arbeit. 307

3. Die Arbeit des Vorstandes wird von dem Sekretär unterstützt, der von dem Vorstand durch Bewerbungsausschreibung beauftragt wird. Der Sekretär sorgt bei den Vorstandssitzungen für die Protokollführung, die Registration der Mitglieder, er bereitet die Vorstandsitzungen vor und leistet Hilfe bei der Verrichtung der administrativen Aufgaben, die sich im Laufe der Arbeit des Vorstandes ergeben. Die Aufgabe des Sekretärs ist die Leitung des Sekretariats, weiterhin die Organisierung der Veranstaltungen des Vereines. Er sorgt für die Ausführung der Wirtschaftsund Finanzaufgaben. 4. An der Beschlussfassung des Vereines kann jene Person nicht beteiligt sein, der oder dessen naher Verwandter (BGB 685., Punkt b) aufgrund des Beschlusses a. von einer Verpflichtung oder Verantwortlichkeit enthoben wird oder b. dadurch in irgendeiner Form bevorzugt wird, bzw. sonst interessiert ist (Kszt. 8., 1. Absatz) 5. Der Präsident des Vereines kann nach der Auflösung des Vereines zwei Jahre lang kein führender Abgeordneter von einem anderen gemeinnützigen Organ sein, indem er diesen Posten zwei Jahre vor der Auflösung mindestens ein Jahr lang bekleidete und seine öffentlichen Schulden im Sinne des Gesetzes über die Vereinsordnung und die Ordnung der Steuerzahlung nicht betilgte. 6. Der Präsident des Vereines, bzw. der Präsindentkandidat ist verpflichtet, den Verein im Voraus darüber zu benachrichtigen, dass er einen ähnlichen Posten gleichzeitig bei einer anderen gemeinnützigen Organisation bekleidet. 7. Der Vorstand verrichtet seine Arbeit ohne Entgelt, dem Sekretär steht eine Belohnung zu, die im Budget festgelegt wird. 8. DIE KOMMISSIONEN 1. Die Generalversammlung kann mit der Benennung einer konkreten Aufgabe eine provisorische Fachkommission gründen. 2. Bei der Sitzung der Generalversammlung wird gleichzeitig mit der Wahl des Vorstandes aus den Mitgliedern der Versammlung auch eine Kontrollkommission gewählt, die aus einem Präsidenten und zwei Mitgliedern besteht. Zwei Mitglieder der Kontrollkommission werden von den Gemeinden-Mitgliedern des Vereines, ein Mitglied von den staatlichen Organisationen (die über ein Mitgliedsrecht verfügen), gewählt. Ihre Aufgaben: - sie kontrolliert die Durchführung der Beschlüsse der Generalversammlung und des Vorstandes - sie kontrolliert und prüft die finanzielle und wirtschaftliche Tätigkeit des Vereines und benachrichtigt darüber die Generalversammlung - sie kontrolliert die Einzahlung der Mitgliedsbeiträge und der finanziellen Unterstützungen - sie kontrolliert die Wirksamkeit der Tätigkeit des Vereines im Interesse ihrer akzeptierten Ziele Die Kontrollkommission informiert die Generalversammlung und den Vorstand, wenn sie einen Vorfall laut Kszt. 11., 3. Absatz merkt. 3. Jene Person kann nicht der Präsident oder ein Mitglied der Kontrollkommission sein, der a. der Präsident oder das Vorstandsmitglied des Vereines ist b. mit dem Verein außer seines Auftrages auch für eine andere Tätigkeit in einem Arbeitsverhältnis oder in einem sonstigen Rechtsverhältnis für eine Arbeit steht, wenn darüber eine Rechtsregelung nicht anders verordnet, 308

c. an der zielbestimmten Zuwendung des Vereines teilhat ausgenommen jene nicht finanziellen Leistungen, die von jedermann unverbindlich in Anspruch genommen werden können und aufgrund des Mitgliedsverhältnisses die zielbestimmte Zuwendung des Vereines seinen Mitgliedern gegenüber, entsprechend der Gründungsurkunde, d. ein Verwandter der unter den Punkten a. bis c. bestimmter Personen ist. 4. Die Kontrollkommission bestimmt seine Geschäftsordnung selbst. 5. Die Kontrollkommission kann bei seinen Kontrollen den Präsidenten um einen Bericht, den Sekretär um Informationen oder Auskunft bitten, weiterhin darf sie in die Bücher und Unterlagen des Vereines Einsicht bekommen, sie darf sie überprüfen. 6. Die Kontrollkommission nimmt an den Vorstandssitzungen mit Beratungsrecht teil. 7. Der Vorstand muss auf die Veranlassung der Kontrollkommission innerhalb von 30 Tagen nach der Aussprechung einberufen werden. Nach dem erfolgslosen Ablauf des Termins ist für die Einberufung des Vorstandes auch die Kontrollkommission berechtigt. Wenn der Vorstand die für die Zurückstellung der gesetzmäßigen Wirksamkeit nötigen Maßnahmen nicht unternimmt, ist die Kontrollkommission verpflichtet, unverzüglich das Organ der gesetzlichen Aufsicht zu benachrichtigen und die Generalversammlung einzuberufen. IV. Sonstige Verordnungen 9. 1. Der Verein besteht aus gründenden, ordentlichen und unterstützenden Mitgliedern. Gründende Mitglieder des Vereines sind jene Bezirks- und Siedlungsgemeinden, die auf dem Gebiet der Welterbestätte Fertő-Region zuständig sind, die Intentionserklärung über den Beitritt unterschrieben, an der konstituierenden Generalversammlung des Vereines durch ihren Vertreter teilgenommen und die den Inhalt dieser Grundregel akzeptiert haben. 2. Ein ordentliches Mitglied des Vereines kann jene Rechtsperson sein, die die Zielsetzungen des Vereines akzeptiert, die gewillt ist, in derer Durchführung aktiv mitzuwirken, und die von der Generalversammlung nach dem in dem Organisations- und Funktionsreglement bestimmten Verfahren in den Ungarischen Rat der Welterbestätte Fertő-Region aufgenommen wird. 3. Ein unterstützendes Mitglied des Vereines kann jene natürliche oder Rechtsperson sein, die die finanzielle und moralische Unterstützung des Vereines auf sich nimmt. Der Eintritt erfolgt nach dem Einsenden der Eintrittserklärung zum Verein und aufgrund der Entscheidung des Vorstandes. 10. 1. Die gründenden und ordentlichen Mitglieder des Vereines sind berechtigt, durch ihre Vertreter: - an der Generalversammlung und an den Veranstaltungen des Vereines mit Stimmrecht teilzunehmen; - ihre Organisationsrechte auszuüben; sie sind für die Vereinsämter aufgrund der Grundregel nominierbar; - sich an den Sitzungen zu äußern und Vorschläge zu unterbreiten; - über die Maßnahmen der führenden Organisationen des Vereines oder über alle Fragen, die im Leben des Vereines aufgetaucht sind, in der Generalversammlung zu diskutieren. 2. Die gründenden und ordentlichen Mitglieder des Vereines sind verpflichtet: 309

- in der Verwirklichung der Zielsetzungen des Vereines und in seiner Tätigkeit aktiv mitzuwirken, die Beschlüsse der Generalversammlung und des Vorstandes durchzuführen, - den festgelegten Mitgliedsbeitrag regelmäßig zu bezahlen, - ihren Delegierenden über die Tätigkeit des Vereines und darunter ihre eigene Tätigkeit regelmäßig zu berichten. 3. Die unterstützenden Mitglieder des Vereines sind berechtigt: - mit Beratungsrecht an der Generalversammlung des Vereines teilzunehmen, - hinsichtlich der Arbeit des Vereines Vorschläge zu unterbreiten, - die Leistungen des Vereines in Anspruch zu nehmen. 4. Die unterstützenden Mitglieder des Vereines sind verpflichtet: - den Verein finanziell und moralisch zu unterstützen, die übernommenen Aufgaben restlos auszuführen. Die Vereinsmitglieder können nach eigenem Entschluss für Vereinszwecke auch über den Mitgliedsbeitrag hinaus Eigenbeträge einzahlen. 11. 1. Die Vereinsmitgliedschaft erlöscht durch - Austritt oder - Streichung / Tilgung. 2. Die Mitgliedschaft von denjenigen muss gelöscht werden, der dies schriftlich selbst beantragt (Austritt), oder wenn das Mitglied ohne einen Rechtsnachfolger aufgelöst wird. Die Mitgliedschaft dessen kann gelöscht werden, der einen Beitragsrückstand von einem Jahr hat und diesen nach erneuter Mahnung nicht in die Kasse des Vereines eingezahlt hat. Die Tilgung gehört in den Wirkungsbereich des Vorstandes, gegen den innerhalb von 30 Tagen nach der Aushändigung der Generalversammlung des Vereines Einspruch eingelegt werden kann. In diesem Fall ist der Vorstand verpflichtet, die Berufung bei der ordentlichen Generalversammlung im nächsten Jahr den Mitgliedern vorzulegen. 12. 1. Die finanziellen Quellen für die Wirksamkeit des Vereines: - Mitgliedsbeiträge - Sonstige Geldzuwendungen, Beiträge, Spenden - Unterstützung aus Bewerbungen, sonstige Quellen, Zuwendungen Die Höhe des Mitgliedsbeitrages und die Art der Bezahlung wird von der Generalversammlung jährlich bestimmt. Die Mitgliedsbeiträge und die sonstigen Geldzuwendungen müssen in die Kasse des Vereines eingezahlt, oder auf das Konto des Vereines überwiesen werden. Das Bargeldvermögen des Vereines wird auf dem Konto Nr. geführt. Über das Konto sind der Präsident und der Sekretär des Vereines zusammen (.. Name, Adresse) zu verfügen berechtigt. Im Verhinderungsfall des Vereinspräsidenten unterschreibt der Vizepräsident. 2. Der Mitgliedsbeitrag der gründenden Mitglieder ist für das Jahr 2003 für die Gemeinden unter 10.000 Einwohnern: Einwohnerzahl x 340.- Ft. Der Mitgliedsbeitrag der Stadt Sopron mit Bezirksrecht und der Verwaltung des Bezirkes Győr-Moson-Sopron ist 50 %, bzw. 70 % des von 310

den Gemeinden unter 10.000 Einwohnern einbezahlten Beitrages. Ansonsten wird der Mitgliedsbeitrag gemäß einer Sondervereinbarung jährlich bestimmt. 3. Die Spenden, Zuwendungen für den Verein müssen zum Buchpreis (mangels dessen zum gewöhnlichen) oder zum Marktpreis (für die Registrierung) berücksichtigt werden. 4. Der Verein haftet für seine Schulden mit dem Vereinsvermögen; für die ordnungsgemäße Geldund Vermögensverwaltung ist der Präsident des Vereines verantwortlich. Die Mitglieder des Vereines haften für die Schulden des Vereines nicht mit ihrem eigenen Vermögen. 13. DIE REGELN DER WIRTSCHAFTSFÜHRUNG DES VEREINES 1. Der Verein darf sein während seiner Wirtschaftsführung erreichtes Ergebnis nicht aufteilen, er muss es für die Tätigkeit, die in der Gründungsurkunde festgelegt wurde, verwenden. 2. Der Verein kann von den Subsystemen des Staatshaushaltes außer der normativen Unterstützung ausschließlich aufgrund eines schriftlichen Vertrages unterstützt werden. Im Vertrag müssen die Bedingungen und die Art der Verrechnung mit der Unterstützung bestimmt werden. 3. Die Unterstützungsmöglichkeiten, die laut dem 2. Absatz in Anspruch genommen werden können, deren Höhe und Bedingungen müssen in der Presse veröffentlicht werden. Die zielgerichteten Zuwendungen des Vereines können von jedermann kennengelernt werden. 4. Der Verein kann den Unterstützenden, sowie seine Verwandten an der zielgerichteten Zuwendung nicht beteiligen außer der von jedermann unverbindlich in Anspruch nehmbaren Leistungen, bzw. außer der Zuwendungen, die von dem Verein aufgrund des Mitgliedsverhältnisses, gemäß der Gründungsurkunde den Mitgliedern geleistet werden. Der Verein 14. a. darf für die Entwicklung seiner Unternehmung kein Kredit aufnehmen, dessen Höhe seine gemeinnützige Tätigkeit gefährden könnte b. darf die Unterstützung von den Subsystemen des Staatshaushaltes als Deckung für ein Kredit bzw. für die Rückzahlung des Kredites nicht verwenden. 15. 1. Der Verein fertigt gleichzeitig mit der Bewilligung des Jahresberichtes einen Gemeinnützigkeitsbericht an. 2. Der Gemeinnützigkeitsbericht beinhaltet: a. den Buchhaltungsbericht b. die Verwendung der Unterstützung aus dem Budget c. den Nachweis über die Verwendung des Vermögens d. den Nachweis der zielgerichteten Zuwendungen e. die Summen der Unterstützungen von dem zentralen Budgetorgan, vom abgesonderten staatlichen Geldfonds, von den örtlichen Gemeinden, von den Minderheitenverwaltungen, von der Vereinigung der Gemeinden und von deren Organen 311

f. den Wert bzw. die Summe der Zuwendungen für die führenden Würdenträgern des Vereines g. den kurzen Inhaltsbericht über die gemeinnützige Tätigkeit. 3. In den jährlichen Gemeinnützigkeitsbericht des Vereines kann jeder einsehen, bzw. davon auf eigene Kosten Kopien machen. 4. Die Verordnung im 2. Absatz Punkt a. betrifft die Verwendung der Rechnungslegungsregeln nicht, die sich auf die Anfertigungspflicht des Jahresberichtes bzw. auf dessen Hinterlegung und Bekanntmachung beziehen. 5. Bei der Endigung des Gemeinnützigenstatus des Vereines ist er verpflichtet, seine fälligen öffentlichen Schulden zu begleichen, bzw. seine Verpflichtungen, die sich aus seinem Vertrag über die Erfüllung eines Gemeinnutzes ergeben, zeitverhältnisgleich zu leisten. 16. 1. Der Verein löst sich auf, wenn die Generalversammlung seine Auflösung aussagt, wenn er sich mit einem anderen Verein vereinigt, oder wenn er von dem Kontrollorgan auflöst wird, bzw. er seine Auflösung feststellt. 2. In den Fragen, die in dieser Grundregel nicht behandelt werden, sind die Verordnungen des Gesetzes im Jahre 1989, II., des Gesetzes im Jahre 1997, CLVI., sowie die sonstigen Rechtsregelungen über die Vereine maßgebend. 3. Für die Eintragung der Organisation (des Vereines) beim Bezirksgericht sind auch die Körperschaftsbeschlüsse der gründenden Gemeinden nötig. 4. Die Gründer beauftragen mit der Eintragung des Vereines in das Firmenregister die Verwaltung des Bezirkes Győr-Moson-Sopron. Diese Grundregel wurde bei der Gründenden Generalversammlung des Ungarischen Rates der Welterbestätte Fertő-Region am.. bewilligt / bestätigt. Győr, den. 2003. Unterschrift aller Bürgermeister und Leiter der Gründer.... 312

Besprechung über die Kulturlandschaft Fertő / Neusiedlersee Ort: Budapest, Sekretariat der Ungarischen Welterbekommission (VÖMNB) Termin: 26. Februar 2003 Teilnehmer: Richard Giefing (Österreich), Manager der Weltkulturlandschaft Neusiedlersee Tamás Pintér, Sekretariatsleiter der VÖMNB Dr. Zsolt Máté, Direktor, VÁTI Ákos Frankó, Mitarbeiter, VÁTI Dr. Lia Bassa, Mitarbeiterin, VÖMNB Viktoria Schurk, Mitarbeiterin, VÖMNB Bei der Besprechung wurden die folgenden Punkte behandelt: 1. Verein Welterbe Neusiedlersee: Der unter Leitung des Landespräsidenten und mit Teilnahme von mehr als 20 Siedlungen, der Landesregierung, der für den Tourismus verantwortlichen Organisation, der Esterházy-Gruppe und der Ebenfurter Eisenbahn gegründete österreichische Verein Welterbe Neusiedlersee hielt am 21. Februar seine erste Vorstanssitzung ab. Für seine Finanzierung versucht der Verein über das Landesbudget hinaus auch bei INTERREG- Ausschreibungen Förderungen zu beschaffen. (Es wurde vorgeschlagen, dass sich der Ungarische Verein mit einem ähnlichen Ziel bei den PHARE-Ausschreibungen bewirbt.) Der Verein Welterbe Neusiedlersee veröffentlicht sofort eine Ausschreibung für die Anfertigung des Managementplanes, in dem es erwähnt wird, dass der Gewinner mit dem ungarischen Expertenkolleg, mit 2. VÁTI, eng zusammen arbeiten muss. Herr Máté, Direktor von VÁTI, übergab Herrn Giefing die Checkliste für die Kontrolle der UNESCO-Vorschriften, aufgrund derer die Expertenguppen, die auf österreichischer und auf ungarischer Seite den Managementplan anfertigen, vorgehen müssen. In dieser Checkliste werden neben der Datenverarbeitung auch jene gemeinsamen Themen genannt, die sie gemeinsam und in Abstimmung mit den örtlichen Vereinen bis zum 7. November vorbereiten werden. Der österreichische Partner übernahm die Erledigung der Redaktions- und Bindungsarbeiten der Managementpläne. 3. Diplomübergabe: Da der 18. Mai für beide Parteien ein passender Zeitpunkt wäre, wurde uns von der UNESCO Welterbekommission auf unseren Gesuch angeboten, dass ihr ehemaliger Direktor, der angesehene Fachmann Bernd von Droste sie vertreten könnte. Seine persönliche Zustimmung muss noch abgewartet werden, es ist aber theoretisch von beiden Parteien akzeptabel, dass am 17. Mai (Samstag) auf der ungarischen Seite und am 18. Mai (Sonntag) auf der österreichischen Seite die Diplomübergabe stattfindet. Zu den Feierlichkeiten wurden von österreichischer Seite der Landeskultus- und der Landesaußenminister eingeladen, von ungarischer Seite der Kultus-, der Außen- und der Naturschutzminister eingeladen, darüber hinaus informieren sie sich gegenseitig über die eingeladenen Persönlichkeiten. Budapest, den 27. Februar 2003 313

AZ ICOMOS-IUCN TANÁCSADÓ MISSZIÓ JELENTÉSEI ÉS TOVÁBBI UNESCO DOKUMENTUMOK,JELENTÉSEK, BESZÁMOLÓK Az alábbi, az UNESCO által Ref: 772rev számon nyilvántartott Fertö / Neusiedlersee Cultural Landscape hivatalos dokumentumai (felterjesztés, állásfoglalások, térképi lehatárolás) a http://whc.unesco.org/en/list/772/documents oldalon érhetők el. (Angol nyelvű dokumentumok) 1 2001 Advisory Body Advisory Body Evaluation Evaluation 2 2001 Map Site Map - Fertö / Neusiedlersee Cultural Landscape 3 2001 Nomination file [36.557mb] [Note: The documents you are about to consult were prepared by the concerned State Party aiming inscription of a property on the World Heritage List. The information included and the opinions expressed are not necessarily those of UNESCO and do not commit the Organization. The cartographic material presented do not imply the expression of any opinion whatsoever on the part of UNESCO concerning the legal status of any country, territory, city or area or of its authorities, or concerning the delimitation of its frontiers or boundaries. All persons reproducing, redistributing, or making commercial use of the documents included in this file are expected to adhere to the terms and conditions asserted by the copyright holder. Transmission or reproduction of protected items beyond that allowed by fair use (PDF) as defined in the copyright laws requires the written permission of the copyright owners.] 4 2001 Decision Report of the 25th Session of the Committee 5 2001 Decision CONF 208 A - Cultural Landscape of Fertö/Neusiedlersee (Austria/Hungary) 6 2003 Decision 27 COM 8C.2 - Changes to Names of Existing Properties in Austria, Hungary and Slovakia 7 2004 SOC Reports SOC Report 2004 8 2004 Decision 28 COM 15B.84-9 2004 Decision 28 COM 15B.84 - Fertö/Neusiedlersee Cultural Landscape 10 2007 Mission Report Report On Icomos Unesco Iucn Reactive Monitoring Mission To Fertö / Neusiedlersee Cultural Landscape, Austria And Hungary, 25-26 February 2007 (ICOMOS, UNESCO, IUCN) 11 2007 SOC Reports SOC Report 2007 12 2007 Decision 31 COM 7B.107 - Fertö / Neusiedlersee Cultural Landscape (Austria/Hungary) 13 2009 SOC Reports SOC Report 2009 14 2009 Decision 33 COM 7B.92 - Fertö / Neusiedlersee Cultural Landscape (Austria/Hungary) (C 772 rev) 15 2013 Decision 37 COM 8E - Adoption of retrospective Statements of Outstanding Universal Value 314

AZ ICOMOS-IUCN TANÁCSADÓ MISSZIÓ JELENTÉSE Fertő/Neusiedlersee kultúrtáj, Ausztria és Magyarország 2013. május 12-15. A jelentést készítették: Cristina Castel-Branco (ICOMOS) és Daniel Pullan (IUCN) 2013. június hó 1

TARTALOMJEGYZÉK KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS ÉS A MISSZIÓ ÉRTÉKELÉSE 1. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ ÉS AJÁNLÁSOK 2. A MISSZIÓ HÁTTERE 2.1 Rövid leírás 2.2 A terület Világörökség Jegyzékbe való felvételének története 2.3 Kritériumok és a világörökségi kiemelkedő egyetemes érték (KEÉ) 3. A VILÁGÖRÖKSÉGI HELYSZÍN MEGŐRZÉSÉNEK ÉS KEZELÉSÉNEK NEMZETI POLITIKÁJA A KÉT ORSZÁGBAN 3.1 A védett területekre vonatkozó jogszabályok 3.2 Intézményi keretek 3.3 Kezelés/Igazgatás 4. A HELYSZÍN MEGŐRZÉSI ÁLLAPOTÁT ÉRINTŐ PROBLÉMÁK AZONOSÍTÁSA ÉS VIZSGÁLATA 4.1 Feladatleírás: értékelés és válaszok 4.2 A teljes helyszín (épületek, tájgazdálkodás, természetvédelmi stratégiák) kezelése határon átnyúló együttműködéssel 4.3 A szélenergia parkokra vonatkozó fejlesztési tervek stratégiai tervezése és engedélyezése határon átnyúló együttműködés révén 5. KÖVETKEZTETÉSEK ÉS AJÁNLÁSOK 6. MELLÉKLETEK 2

KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS ÉS A MISSZIÓ ÉRTÉKELÉSE A misszió tagjainak lehetőségük nyílt kifejezni hálájukat a burgenlandi helyi hatóságok felé az utolsó ülés alkalmával, valamint az első hivatalos vacsorán, ahol jelen volt Hans Niessl úr burgenlandi kormányzó is, ill. az Osztrák Köztársaság felé, amelyet az Oktatási, Művészeti és Kulturális Minisztérium főigazgatója, Michael Franz úr képviselt. A misszió mindkét alkalommal köszönetet mondott a szakértői csapatnak és hangsúlyozta, hogy minden közreműködő kitűnő munkát végzett. Mag. Giefing, Mag. Peter Zinggl és a helyi hatóságok a napirendet és a helyszíni látogatásokat megfelelően előkészítették ill. összehangolták a helyi magánvállalkozásokkal és intézményekkel. Külön köszönet mondunk Bruno Maldoner-nek (Szövetségi Oktatási, Művészeti és Kulturális Minisztérium) a misszió számára szervezett nagyon hatékony látogatásért ill. hogy elfogadott minden szükséges változtatást egy két országot érintő misszió megvalósulása érdekében. Ugyancsak külön köszönet Eva Holzmair- Ronge fordítónak és konferencia tolmácsnak, aki jó munkát végzett nemcsak a szimultán, hanem a követő tolmácsolás terén is az étkezések alatt, az autóban ill. bármikor, ha szükségünk volt az ő kitűnő és szolgálatkész munkájára. A missziónak mellékhatásai is voltak. A két nap alatt a misszió összehozta a két fél Ausztria és Magyarország hatóságait és érintettjeit, katalizálva ez által egy erőteljes, a mindkét országban küszöbön álló kezelési változások szempontjából nagyon hasznos információcserét. A résztvevők igyekeztek nyilvánosan kérdéseket felvetni politikusoknak, ami jól mutatta mindkét ország szakértői gárdájának aggodalmait a helyszínkezeléssel és jövőbeli projektekkel kapcsolatban. A misszió értékelése hat pontban foglalható össze: 1. Jól szervezett, habár a program túl optimista volt. Módosításokra volt szükség a misszió céljának elérése érdekében (a napi munka 8:30-kor kezdődött és 21:00-kor fejeződött be). 2. A feladatleírás szerinti fő témák feldolgozása során kiegyensúlyozott volt a helyszíni látogatások és megbeszélések aránya. Mindazonáltal az utolsó látogatáson, Sarródról jövet a misszió a tó nyugati oldalán lévő úton közlekedett (Magyarországon és Ausztriában is), ahonnan a szélfarmok vizuális hatása jobban megfigyelhető. A hosszú megbeszélések és egyéb látogatások miatt ezen az úton nem volt idő megállni annál a gloriettnél (kilátópontnál), ahonnan a tavat (és a szélerőmű parkokat) látni lehet. 3. A problémák nagyon világos, őszinte és átlátható bemutatása. 4. Eva Holzmair-Ronge kiváló fordítása és tolmácsolása. 5. Kitűnő időjárási és látási viszonyok, a szélpotenciál tapasztalható volt. 3

6. Habár Ausztria volt minden kiadásért a felelős, a magyar érintettek meghívást kaptak minden megbeszélésre és időt kaptak problémáik bemutatására és a kérdéseik megosztására. A második napon sor került egy 3 órás látogatásra a magyar oldalon. 1. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓÉS AJÁNLÁSOK A misszió három szélerőmű park hatását vizsgálta, amelyekre 2011 szeptemberében hívták fel az ICOMOS és az IUCN figyelmét: Észak-mönchlof-i szélerőmű park 23 széltoronnyal (kerékagy-magasság 135 vagy 138m, rotor átmérő 82 vagy 101m); Mönchlof/Halbturn/Nickelsdorf-i szélerőmű park 46 toronnyal (Enercon E-101 típusú turbinák a tornyokba beépített transzformátor állomásokkal, névleges teljesítmény 3.000 kw, rotor átmérő 101m, kerékagy-magasság 135m, teljes magasság 186m); és Andau/Halbturn-i szélerőmű park 93 széltoronnyal. A misszió azt tapasztalta, hogy mindhárom projekt már üzemeltetési fázisban vagy az építkezés kései szakaszában volt. Meglátogatta ezeket a helyszíneket, és fel tudta mérni nagyságrendjüket ill. tájképbe való illeszkedésüket. A missziónak mind Burgenlandban, mind Magyarországon lehetősége volt megvitatni kormánytisztviselőkkel, fejlesztőkkel és a civil társadalom képviselőivel a szélenergia fejlesztésnek a világörökségi terület kiemelkedő egyetemes értékére gyakorolt vizuális és természetvédelmi hatásaihoz kapcsoló kérdéseket. Ami a vizuális hatás kérdéseit illeti, a misszió azt tapasztalta, hogy Burgenlandban alaposan kidolgozott és erőteljes stratégiai tervezési politika (azaz a Regionális Rendezési Tervek) nem veszi kellőképpen figyelembe sem a szélerőmű telepek vizuális hatását mint a döntéshozatalba bevonandó tényezőt, sem azok világörökségi tájjal határos elhelyezkedéséből következő kumulatív hatását. Ami a más típusú (nem szélenergia) energiafejlesztési építkezéseket és az átdolgozott építési útmutatót illeti, ezek jelenleg nem tűnnek fontos kérdéseknek, de szélesebb körű, a kultúrtáj látványelemzését magába foglaló megbeszélésekre van szükség. Elkezdődött egy gondolatcsere a kultúrtáj és környezete átfogó védelméről, de a terület átfogó védelmének különböző alternatívái lehetnek, amelyek mindegyike mélyebb elemzést igényel, azaz a tó vizuális burkának (lehatárolásának) tanulmányozását (világörökségi magterület) és annak precíz földrajzi információs eszközökkel való meghatározását. Egy ilyen vizsgálat alapján az alábbi intézkedéseket kellene hozni: 4

a) Magyarországon: egy tájképvédelmi övezet kijelölése az Országos Területrendezési Terv keretében. b) Ausztriában: egy tilalmi (az épített fejlesztést tiltó) övezet létrehozása a burgenlandi Regionális Rendezési Terv átdolgozása során, hogy az a jövőben épülő szélerőmű parkoknak a Fertő-tótól való távolabbi elhelyezését szorgalmazó döntéseknek kedvezzen. c) Mindkét országban a védőövezet bővítése (amely jelenleg alkalmatlan a tó védelmére), és a módosított lehatárolás benyújtása a Világörökség Központnak a Végrehajtási Irányelvekben meghatározott ügyrend szerint. Habár a világörökségi terület nem természeti adottságai miatt lett kijelölve, a természetvédelmi vonatkozások szerves részét képezik a kultúrtájnak. Ezen vonatkozásokat a határon átnyúló Neusiedlersee-Seewinkel Nemzeti Park és számos egyéb nemzetközi természetvédelmi kijelölés ismeri el: a Fertő-tó Ramsari terület, a Neusiedlersee Ramsari terület, a Fertő-tó Különleges Madárvédelmi Terület (SPA), a Neusiedlersee-Seewinkel Különleges Madárvédelmi Terület (SPA) & Különleges Természetmegőrzési Terület (SCI) és Fertő Különleges Természetmegőrzési Terület (SCI), amelyek közül ez utóbbi három részei az EU Natura 2000 hálózatának, külön-külön az Madárvédelmi és az Élőhelyvédelmi Irányelvek alapján nyilvánítva védetté. A misszió figyelembe vette a három szélerőmű park lehetséges hatásait a világörökségi terület természetvédelmi értékeire, különös tekintettel annak nemzetközileg is jelentős áttelelő, vonuló és helyben költő madaraira. Építés utáni monitoring vizsgálat eredményei más, már működő szélerőmű parkoknál azt sugallják, hogy az ütközés és zavarás okozta hatások nem valószínű, hogy populáció-szintű hatással vannak azon madárfajokra, amelyek miatt jelenleg a terület védettséget élvez. Az átfogó zonációs, stratégiai tervezési és környezeti hatástanulmányi folyamatok, amelyeknek az új szélerőmű parkokat alávetették, azt valószínűsítik, hogy azok nem gyakorolnak számottevő kedvezőtlen hatást madártani szempontból a világörökségi területen belüli kijelölt természetvédelmi területekre. Mindazonáltal, a számos nemzetközileg is védetté nyilvánított helyszínnel tarkított terület igen érzékeny volta miatt az elővigyázatossági elv szerint kell eljárni, és tanulmányozni kell a már létező szélenergia-fejlesztések hatásainak valódi természetét és meghatározni ezek mértékét újabb szélenergia projektek kilátásba helyezése előtt. A magyar fél nagy érdeklődést mutatott a határon átnyúló konzultáció iránt, főleg az új szélerőmű parkoknál végrehatott környezeti hatástanulmányok folyamataival kapcsolatban. A misszió szakértői úgy vélik, hogy a határokon átnyúló konzultáció (mind formális, mind informális) és együttműködés (főként a kezelési tervkészítés és a finanszírozás tekintetében) alapvető fontosságú ügyek, amelyek előrehaladásáért mindkét fél felelősséggel tartozik. 5

Ajánlások R1.1 Új látványtanulmányok alapján közösen (a burgenlandi kormány és a magyar hatóságok) együttműködve határozzanak meg és térképezzenek le egy tilalmi övezetet azzal a céllal, hogy elkerüljék a Fertő/Neusiedlersee látható közelségében további, 100m-nél magasabb széltornyok okozta hatásokat; R1.2 Folytassák a turbinák okozta madárhalálozást és zavarást követő monitoring tevékenységet, és egészítsék ezt ki látvány- és hangvizsgálatokkal, valamint olyan vizsgálatokkal, ahol a vizuális adottságokat kvantitatív módon mérhető paraméterekkel határozzák meg.. Ennek képezze részét a táj vizuális terhelhetőségének vizsgálata, a 4.3.2 szakaszban tárgyaltak szerint. R2.1 Habár a misszió bizakodó, hogy politikai szinten mindkét országban lépések történtek a kérdéseknek határon átnyúló tervezéssel és hatásvizsgálattal történő kezelésére, mindkét felet további lépésekre ösztönözzük ez ügyben: jelöljenek ki megfelelő kontaktszemélyeket a burgenlandi és magyar minisztériumokban, hogy kapcsolattartó szerepet töltsenek be a megbeszélések és hivatalos konzultációk tekintetében; megegyezés alapján alakítsanak ki hivatalos kétoldali protokollt a határon átnyúló konzultációs folyamatokra; biztosítsanak rendszeres találkozókat és műhelymegbeszéléseket a területrendezési tervek, hatástvizsgálatok és mindkét fél beleegyezését igénylő kérdések megvitatására. Amennyiben egy, a szélerőmű parkokra vonatkozó /keretterv készül, a Misszió javasolja, hogy az kövesse a jól bevált együttműködési módszert az összes partnerszervezettel és civilszervezettel, hogy egy, a nyilvánosság bevonásával készített dokumentum születhessen; R2.2 Alakítsanak ki egy kiemelt, hatékony együttműködési mechanizmus-rendszert Magyarország és Ausztria között az alábbi területeken: a. a világörökségi terület kezelése b. tájgazdálkodás c. természetvédelmi stratégiák d. szélerőmű park fejlesztési projektekre vonatkozó stratégiai tervezés és engedélyezés e. projektek pénzügyi fedezetének közös igénylése potenciális donoroknál; R3 Vizsgálják felül a helyszín védőövezetét meghatározott kritérium-rendszer alapján és biztosítsák, hogy a jövőbeli tudatosságnövelő társadalmi események és kiadványok bemutassák a táj szélenergia-fejlesztéssel járó változásait; 6

R4 A két ország szoros együttműködésben vizsgálja felül a világörökségi terület kezelési tervét, biztosítva annak összhangját az országos szintű törvényi szabályozással és a világörökségi területen belül elhelyezkedő egyéb védett területek érvényben lévő kezelési terveivel. Ez foglalja magába új látványvédelmi zóna biztosítását is. R5 Ne helyezzenek kilátásba további szélenergia fejlesztéseket, amíg rendelkezésre nem állnak az összes már működő és jelenleg épülő szélfarmokról az építés utáni monitoring tevékenység során gyűjtött és elemzett adatok. Az elemzés összpontosítson a közeli védetté nyilvánított területek, köztük a világörökségi terület természetvédelmi értékeire gyakorolt kumulatív hatásokra; R6 Sürgősen alakítsák ki a vízgazdálkodás átfogó kereteit, bevonva a helyi földtulajdonosokat és vízhasználókat, hogy megőrizzék a tó körüli egyedi vízi környezetet; R7 Egy új rendezési terv kialakításán túl a misszió arra ösztönzi Burgenlandot, hogy működjön együtt közös projektek keretében magyarországi partnerekkel, főként az alábbi területeken: A világörökségi kezelési terv felülvizsgálata, ezen belül egy központi elv alapján a nemzeti park kezelési terve tájgazdálkodási előírásainak felülvizsgálata; határon átnyúló építés utáni, a szélerőmű parkok hatásait osztrák és magyar oldalon vizsgáló monitoring tevékenység, megcélozva ezzel egy hosszú távú monitoring rendszer kialakítását; nemzetközi projekt megvalósítása egyéb, szélpark-kérdésekkel küszködő világörökségi helyszínekkel és egyetemekkel olyan tudományos módszertanok kifejlesztésére, amelyek stratégiát nyújtanak a szélfarmok megfelelő elhelyezésére; kidolgozott tudományos módszerek szerint hozzanak létre tájképvizsgálati szakmai útmutatót. 2. A MISSZIÓ HÁTTERE 2.1 Rövid leírás A Fertő/Neusiedlersee és környezete egy adott kultúrára jellemző, hagyományos emberi település és földhasználat példája. A Fertő/Neusiedlersee nyolc évezrede különböző kultúrák találkozási pontja, és ennek látványos bizonyítéka az ember és fizikai környezete közötti kölcsönhatás folyamatosan fejlődő és szimbiotikus folyamatának eredményeként létrejött változatos táj. A táj jelenlegi arculatát az állattartáson és a szőlő-bor kultúrán alapuló 7

évezredes tájhasználat alakította ki olyan léptékben, amely Európa más tóparti területeire nem található meg. A középkori Ruszt város történelmi központja a térségre jellemző hagyományos emberi települést példázza. A város felvirágzását a borkereskedelemnek köszönhette. Ruszt 16. sz.-i, a megjelenő ottomán fenyegetésre adott válaszként történő újbóli megerősítése egy építkezési korszak kezdetét jelölte a térségben, eleinte erődítményekkel majd később, a 17-19. sz.-ban lakóépületek emelésével és átalakításával. A jobbágyok 1848 utáni felszabadítása és az 1867 utáni politikai helyzet kedvezett a fejlődésnek, és az építkezés újra indult. A város egy olyan társadalmi és kulturális berendezkedés különleges építkezési módját mutatja be, ahol a polgári és földműves életmód egységet alkot. A tó a 70 kilométernyire húzódó Alpok és a két ország, Ausztria és Magyarország területén fekvő alföld között található. A tó maga a feltöltődés előre haladott fázisában van, kiterjedt nádasokkal. 500 éve egy aktív vízgazdálkodási rendszeren belül létezik. A 19.sz.-ban a Hanság csatornázása elzárta a tavat édesvízi lápjától. Egy körbe futó, a délre fekvő Hegykőnél végződő gát megépítése 1912 óta megakadályozza az áradást. A fertődi Esterházy és a Széchenyi kastélyok a Fertő/Neusiedlersee kultúrtáj magterületének különböző részein álló főúri rezidenciák. A fertődi Esterházy-kastély a legjelentősebb 18. sz.-i kastélya volt Magyarországnak: kertjeit a Le Notre által Vaux-le-Viconte-ban bevezetett barokk kertépítészet elvei alapján alakították ki. Csak úgy mint a versailles-i kastély és kert, a kastély, a kert és a park alaprajza egy 1 km hosszú tengelyen fekszik, ami egy templomtorony látványában végződik, az új Esterháza faluig elérő geometriai vonalon. A fertődi Esterházykastélyban jelentős esemény zajlott1790 körül: itt voltak első ízben hallhatóak Joseph Haydn szerzeményei. Maga a kastély épülete négyszög alakban fut körbe lekerekített belső sarkokkal, és alapos helyreállításon esett át. A kert is számos változáson esett át, és 1904- ben, hosszú elhanyagoltság után újjáépítették. Egy nemrégiben történt frissítés után, amely a kert 1762-es állapotának visszaállítására törekedett, még mindig szükség van a vízarchitektúra helyreállítására és a növényzet szakértők általi gondozására. A nagycenki Szechenyi-kastély a tó déli partjánál fekszik, és mindenekelőtt a modernkori magyar történelem egyik legnagyobb alakjához, gróf Széchenyi Istvánhoz (1790-1860) kapcsolható. A település maga több kisebb középkori falu összeolvadásával jött létre. A kastély egy különálló épületegyüttes egy nagy park közepén. Az eredeti elrendezés 2,6 km hosszú barokk tengelye összekötötte a kastélyt a tóval, és keretet nyújtott kastélynak és kertnek. Később angol kertet hoztak létre természetes vonalú ösvényekkel és lenyűgöző fa gyűjteménnyel, amely túlélte a 2. világháborút. Jelenlegi formáját és megjelenését bizonyos mértékben 1800 körül nyerte el. Egy angol modellen alapuló, higiéniai újításokkal kísért bővítés történt az 1830-as években, míg a keleti 8

oldalon a kb. 20 csődör és 60 kanca számára fenntartott istállók helyezkedtek el. A lovakat a gróf Angliában vásárolta a megújuló magyar lótenyésztés bázisaként. A legjelentősebb helyi események a 19. sz. második felében a vasútvonalak építése és a vízgazdálkodási létesítmények megépítése volt. A 20. sz.-ban, az 1. világháború után kialakult osztrák-magyar határ kettévágta a területet, de a valódi elszigetelődés csak a kommunista világot és Európa többi részét elválasztó Vasfüggöny leeresztésekor kezdődött a 2. világháborút követően. Fertőrákos volt az a hely ahol az első téglát kiütötték a berlini falból ahol a Páneurópai Piknik résztvevői lebontották a szögesdrótot és újra megnyitották a határt, amely a mai napig átszeli a tavat. 2.2 A terület Világörökség Jegyzékbe való felvétele 1994-ben a Neusiedlersee kultúrtáj az osztrák várományos jegyzékbe került, majd 1995 szeptemberében Burgenland tartomány az felelős országos hatóságok tájékoztatása nélkül - Neusiedlersee/Seewinkel néven természeti helyszínként felterjesztette (a kritériumokat nem jelölték meg a felterjesztési dossziéban). A Világörökség Bizottság (WHC) 19. ülése során (Berlin, 1995. december) az UNESCO/WHC, az IUCN és az ICOMOS tagjai tájékoztatták az osztrák képviselőt, hogy a Neusiedlersee jegyzékbe vétele csak a természeti terület magyar részével együtt képzelhető el. Miután 1996-ban elkezdődtek a kétoldalú tárgyalások Ausztria és Magyarország között, a helyszín az (v) kulturális kritérium (24, Végrehajtási Irányelvek 1999) és a (ii), (iii) és (iv) természeti kritériumok (44 a Végrehajtási Irányelvek 1999) alapján vegyes helyszínként került felterjesztésre 2000-ben. Az IUCN és a Világörökség Bizottság azonban nem támogatta jegyzékbe kerülését természeti értékei miatt. Ennek okait a IV. melléklet tartalmazza. 2001. december 13-án a Világörökség Bizottság 25. ülésén (Helsinki) Világörökség Jegyzékbe vette a helyszínt Fertő/Neusiedlersee kultúrtájként az (v) kritérium alapján. A Jegyzékbe vétel óta a Világörökség Bizottság következő esetekben vizsgálta a helyszínt: 2007 Az osztrák részes állam közös ICOMOS/WHC/IUCN szakértői (reaktív monitoring) missziót kért válaszul egy sokemeletes hotel kiváltotta aggodalmakra. A misszió ajánlásai voltak: - Új zónációs szabályozás a világörökségi terület teljes környezetében További magas építésű fejlesztések megakadályozása érdekében, amelyek hatással lehetnek a helyszínre, új zonációs szabályozási rendszer kerül bevezetésre a világörökségi terület környezetének kedvezőtlen fejlesztésektől való megvédése céljából. Az ilyen szabályozás a környezet vizuális és kulturális értékeinek értékelésén alapul. - Kiegészítő kezelési terv szabályozás 9

Annak biztosítására, hogy a világörökségi helyszín kezelési terve teljesen beépüljön a szélesebb körű területrendezési politikába, megegyezés született, hogy kiegészítő stratégiákat kell bevezetni a fejlesztésekre és a népi építészet védelmére (ez utóbbi válaszképpen született a misszióval való, a hagyományos épületek hivatalos védelmének korábbi hiányáról és a kis járulékos változások hatásáról folytatott beszélgetésre). 2009 Építési Irányelvek benyújtása az UNESCO Világörökség Központnak. 2011 Levél Prof. Titztől a Világörökség Központnak, amely felhívja a Központ figyelmét a szélerőmű parkok gyakori előfordulására a világörökségi terület környezetében: 23 széltorony, 101m-es magasság Monchhof Nord 46 széltorony, 186m Monchhof/Halbturn/Nickelsdorf 93 széltorony, 186m Andau/Halbturn 2013 május A részes állam által kért ICOMOS/IUCN tanácsadó misszió a magyar/osztrák Fertő/Neusiedlersee kultúrtájon Ld. az V. mellékletet A Világörökség Bizottság döntései és a helyszín megőrzési állapotáról szóló munkadokumentumok teljes listája 2.3 Kritériumok és a világörökségi kiemelkedő egyetemes érték (KEÉ) A kiemelkedő egyetemes érték visszamenőleges meghatározását a Világörökség Bizottság 2013-ban hagyta jóvá (WHC-13/37.COM/8E sz. döntés, 217.o.), és a. melléklet tartalmazza. 3. A VILÁGÖRÖKSÉGI HELYSZÍN MEGŐRZÉSÉNEK ÉS KEZELÉSÉNEK NEMZETI POLITIKÁJA A KÉT ORSZÁGBAN 3.1 A védett területekre vonatkozó jogszabályok A Burgenlandi Regionális Tervezési Törvény 7. és 10. paragrafusa alapján egy regionális fejlesztési program került elfogadásra egy 2011. november 29-i rendeletben (Burgenlandi Jogi Közlöny, 71/2011). A rendelet 3.2.4 pontjában a Világörökség Egyezmény alá tartozó táj, kultúrtáj, építkezési kultúra és építészet vonatkozásában a kezelési terv és az Építkezési kritériumok a világörökségi helyszínen kötelező érvénnyel bírnak. Természetvédelmi és tájgazdálkodási szempontból a Fertő/Neusiedlersee kultúrtáj világörökségi terület jogszabályi keretét az alábbi előírások és szabályok alkotják: 10

a) A természetvédelmet és a tájgazdálkodást szabályozó törvény, Burgenland, Burgenlandi Jogi Közlöny 27/1991., a 7/2010. ban megjelent módosítás szerint. b) 1980. július 16-án a Burgenland kormánya által hozott rendelet, természetvédelmi és tájgazdálkodási státusszal ruházza fel a Neusiedlersee-t és környezetét, Burgenlandi Jogi Közlöny 22/1980. c) A Neusiedlersee-Seewinkel Nemzeti Parkra vonatkozó törvény, Burgenlandi Jogi Közlöny 28/1993, a 44/2001.-ben megjelent módosítás szerint. d) 2013. március 19-én a Burgenland kormánya által hozott rendelet, amely a Natura 2000 Area Neusiedler See Nordöstliches Leithagebirge státusszal ruházza fel a Neusiedlersee-t és környezetét, valamint az északkeleti Lajtavidéket. e) 2005. december 21-én Burgenland kormánya általt hozott rendelet Nemzeti Park Neusiedlersee Leithagebirge státusszal ruházza fel a Neusiedlersee természeti és tájvédelmi körzetet (Burgenlandi Jogi Közlöny 4/2006.) 3.2 Intézményi keretek A helyszín intézményi kereteinek diagram-ábrája a VI. mellékletben található. 3.3 Kezelés/Igazgatás Az engedélyezési eljárást egy, a helyi önkormányzat által készített tájhasználati koncepció előzi meg, amely az tartományi kormány jóváhagyása után válik véglegessé. (Enélkül)nincs jogcím semmilyen meghatározott földhasználatra. A burgenlandi szélerőmű parkoknak adott minden engedély egy korábbi, egy átfogó keretkoncepciós folyamat által kialakított zonációs kijelölésen alapszik. A folyamatbanszéles körűen részt vettek az érintett intézmények, szakértők és civil szervezetek (főként madártani egyesületek és természetvédők). 4. A HELYSZÍN MEGŐRZÉSI ÁLLAPOTÁT ÉRINTŐ PROBLÉMÁK AZONOSÍTÁSA ÉS ÉRTÉKELÉSE 4.1 Feladatleírás: értékelés és válaszok A misszió a látogatáshoz kapott feladat meghatározásból a következő feladatokhoz tud megjegyzést fűzni: 1. Elemezze a jelenlegi helyzetet a meglévő szélfarmokon ill. a tervezett új szélfarmok építésénél. 11

Az akkoriban tervezett turbinák Prof. Titz által megadott elhelyezkedése pontos. A Prof. Titz által 2011. szeptember 21-én küldött szöveg három épülő vagy 2011 folyamán építendő szélfarmra utal. A misszió in loco megbizonyosodott róla, hogy a számok és az elhelyezkedés pontos. (ld. 1. ábra NEM MEGVALÓSULT SZÉLENERGIA PROJEKTEK 2013-tól). Ezek az alábbiak voltak: i) Mönchhof város térségében, Neusiedler-Seewinkel Nemzeti Parktól ill. a Fertő/Neusiedlersee világörökségi területtől északkeletre az ún. Mönchhof Észak Szélerőműpark létrehozását tervezik 23 széltoronnyal (kerékagy-magasság 135 vagy 138m, rotor átmérő 82 vagy 101m). ii) Keleten, Mönchhof, Halburn és Nickelsdorf városok térségében az ún. Mönchlof/Halbturn/Nickelsdorf Szélerőműpark létesítését tervezik, ami 46 Enercon E-101 típusú turbinából fog állni a tornyokba beépített transzformátor állomásokkal, 3.000 kw névleges teljesítménnyel, 101m rotor átmérővel, 135m kerékagy- és 186m összmagassággal. Ennek a szélerőmű park 2011 és 2013 között kell megépülnie. iii) Délen, a Neusiedlersee és a magyar határ között az ún. Andau/Halbturn Szélerőműpark projektet 93 szélturbinával éppen kidolgozzák. A fenti helyszíneket a misszió meglátogatta. Két nagy szélerőmű park már megépült és üzemel. Az Andau/Halbturn Szélerőműpark a misszió idején még építés alatt állt, és sürgetik további 50-100 torony építését (ld. a misszió fotóit a mellékletekben). A misszió szakértői úgy ítélik meg, hogy ezek összességükben kedvezőtlenül és vissza nem fordítható mértékben fognak hatni a kiemelkedő egyetemes értékre. Figyelembe véve az energia termelés, a mezőgazdasági termelés és a természetvédelmi kérdések jelentőségét a Fertő/Neusiedlersee környékén, a misszió a látképi, vizuális problémákat fontos tényezőnek tartja a világörökségi helyszín kiemelkedő egyetemes értéke szempontjából. A visszamenőleges KEÉ meghatározás hangsúlyozza a helyszín jelentőségét mint az ember és természet harmonikus együttélésének egyedülálló példáját és fontosságát a tó és a társadalom közötti szerves, nagy múltú, sokoldalú és még elő humánökológiai kapcsolat szempontjából. Ezen a kis és részben körülzárt területen a szélturbinák zavaróan hatnak erre a harmóniára és az ember és természet közötti kölcsönhatás összhangjára. Ebből kifolyólag a jövőbeli stratégiai tervezés során a vizuális tényezők is a mérlegelt tényezők közé sorolandók, és ezeket többi faktorral egyenlő súllyal szükséges figyelembe venni annak megítélésében, hogy a Fertő/Neusiedlersee kiemelkedő egyetemes értékét milyen mértékben csökkentik. Úgy tűnik, hogy a Fertő/Neusiedlersee-t körülvevő táj teherbíró képességének határához ért mind természetvédelmi, mind a környező szélerőmű parkok okozta vizuális telítettség szempontjából. A burgenlandi kormánynak elejét kell 12

vennie a Fertő/Neusiedlersee-hez látható közelségben épülő további széltornyok okozta kedvezőtlen hatásoknak. 2. Mérlegelje, hogy a jelenlegi szabályozás megfelelően foglalkozik-e a szélerőmű parkoknak a helyszínre gyakorolt hatásaival, és szükséges-e új szabályozás elfogadása, beleértve új, egyeztetett hatásvizsgálati módszertanokat. Burgenland alaposan kidolgozott és erőteljes stratégiai tervezési politikája (azaz a Regionális Rendezési Tervek) nem veszi figyelembe sem szélerőmű parkok vizuális hatását mint a döntéshozatalba bevonandó tényezőt, sem a parkok világörökségi területi tájjal határos elhelyezkedésének kumulatív hatását. A jelenlegi tervezési folyamatok nem foglalkoznak kielégítően sem a szélerőmű parkok vizuális hatásaival, sem a kiemelkedő egyetemes értékre gyakorolt hatásukkal. Habár a Regionális Rendezési Terv figyelembe vette a táj arculatát, a tájjelleget, és egy földrajzi információs rendszerben végzett láthatósági elemzés alapján tiltó övezeteket is kijelölt (ld. alább), úgy tűnt, hogy az általános gyakorlat nem a kiemelkedő egyetemes érték attribútumaira alapozva működött. És bár vizuális környezeti hatásvizsgálatok zajlanak (ld. alább), úgy tűnik, ezek nem tartalmaznak olyan elemet, amely általában véve a kulturális örökséget vagy kifejezetten a világörökséget érő hatásokkal foglalkozik. Ezért ezen tanulmányok csak részleges képet nyújtanak a szélturbinák nemzetközi jelentőségű területekre gyakorolt hatásáról. A világörökségi vonatkozás feltűnően hiányzik, ami azt jelenti, hogy jelenleg a tervezési folyamatok nem védik eléggé a helyszín kiemelkedő egyetemes értékét az olyan veszélyektől, mint amilyet a szélerőmű parkok is jelentenek. Úgy tűnik, hogy sürgősen szükség lenne a tervezési folyamatok módosítására, hogy lehetővé váljék egy teljeskörű örökségi hatásvizsgálat lefolytatása (a kulturális világörökségi helyszínek örökségi hatásvizsgálatáról szóló ICOMOS által készített útmutató szerint) annak érdekében, hogy minden fontosabb projekt esetében világos értékelés szülessen a jóváhagyott KEÉMben rögzítettkiemelkedő egyetemes értéket hordozó -attribútumokra gyakorolt potenciális hatásokról. A folyamat megkönnyítése érdekében a misszió azt javasolja, hogy vegyék fontolóra a kiemelkedő egyetemes értéket hordozó attribútumoknak a részletezettebb/kidolgozottabb felsorolását, ill. annak meghatározását, hogy ezek térbeli módon hogyan képezik a táj részét. Tervezett szélerőmű parkok esetében, annak érdekében, hogy világosan meg lehessen határozni a távolságot, amelyen kívül a széltornyok már nem hatnak kedvezőtlenül a helyszínre, ugyancsak szükség van a helyszín és környezetének háromdimenziós vizsgálatára 13

egy olyan vizuális burok (t.i. határvonal) kijelölése érdekében, amely mind a fejlesztők, mind a helyi hatóságok számára érthetővé teszi a látvány-összefüggéseket (t.i. a látóvonalakat) a tervezett széltornyok és a helyszínről ill. helyszínre nyíló kilátások és rálátások között. 3. Vitassameg az illetékes hatóságokkal a felülvizsgált Építési Útmutatót Erre a megbeszélésre sor került, de nem kifejezetten az útmutató felülvizsgálatáról szólt, mivel az főként rögzítettnek tűnő építészeti tartalmakkal foglalkozik. A megbeszélést ki kellene terjeszteni a világörökségi kultúrtáj látványelemzésére és a vizsgálat módjára a kiemelkedő egyetemes érték vonatkozásában, a már említett kulturális világörökségi helyszínek örökségi hatásvizsgálatára vonatkozó ICOMOS útmutató figyelembe vételével. 4. Vitassa meg az illetékes hatóságok helyi intézményeivel és szervezeteivel a kultúrtáj és környezetének átfogó védelmét Elindult egy gondolatcsere a témáról, de a terület átfogó védelmének különböző alternatívái lehetnek, amelyek mindegyike mélyebb elemzést igényel, azaz a tó körüli vizuális buroknak (határvonalnak) a tanulmányozását (világörökségi magterület) és annak precíz földrajzi információs eszközökkel való meghatározását. Ez után választhatóak: a) Magyarországon: egy tájképvédelmi övezet kijelölése az Országos Területrendezési Terv keretében. b) Ausztriában: egy, az épített fejlesztést tiltó övezet létrehozása a burgenlandi Regionális Rendezési Terv átdolgozása során, hogy az a jövőben épülő szélerőmű parkoknak a Fertő/Neusiedlersee-től való távolabbi elhelyezését támogató döntéseket szorgalmazza. c) Mindkét országban a védőövezet bővítése (amely jelenleg alkalmatlan a tó védelmére), és a módosított lehatárolás újbóli benyújtása a Világörökség Központnak és a tágabb környezet védelmének javítása. 5. Vizsgáljon meg egyéb, a helyszínen észlelt természetvédelmi kérdéseket Habár a terület nem természeti adottságai miatt lett világörökségi területté nyilvánítva, a természetvédelmi vonatkozások szerves részét képezik a kultúrtáj kezelésének. Ezen vonatkozásokat a határon átnyúló Neusiedlersee-Seewinkel Nemzeti Park és számos egyéb nemzetközi természetvédelmi cím ismeri el: a Fertő-tó Ramsari terület, a Neusiedlersee Ramsari terület, a Fertő-tó Különleges Madárvédelmi Terület (SPA), a Neusiedlersee- Seewinkel Különleges Madárvédelmi terület (SPA) és Különleges Természetmegőrzési terület (SCI) és a Fertő Különleges Természetmegőrzési terület (SCI), amelyek közül az utóbbi három 14

részét képezi az EU Natura 2000 hálózatának, külön-külön a Madárvédelmi és Élőhelyvédelmi irányelvek alapján nyilvánítva védetté. A misszió figyelembe vette a három szélerőmű park lehetséges hatásait a világörökségi helyszín természetvédelmi értékeire, különös tekintettel annak nemzetközileg is fontos áttelelő, vonuló és helyben költő madaraira. Az építés utáni monitoring vizsgálat eredményei más, már működő szélerőmű telepeken azt sugallják, hogy az ütközés és zavarás okozta hatások nem valószínű, hogy populáció-szintű hatásokkal bírnak azon madarakra, amelyek miatt jelenleg a terület védettséget élvez. Az átfogó zonációs, stratégiai tervezési és környezeti hatástanulmányi folyamatok, amelyeknek az új szélerőmű parkokat alávetették (kizárólag természeti szempontból), azt valószínűsítik, hogy azok madártani szempontból nem gyakorolnak számottevően kedvezőtlen hatást a világörökségi helyszínen belüli természetvédelmi területekre. 6. Észrevételei alapján a misszió készítsen az osztrák és magyar kormány ill. a Világörökség Bizottság elé terjesztendő gyakorlati ajánlásokat és fogalmazzon meg intézkedéseket a világörökségi helyszín környezete védelmének további javítására. Ezeket az 5. fejezet tárgyalja (KÖVETKEZTETÉSEK ÉS AJÁNLÁSOK). 4.2 A teljes helyszín (épületek, tájgazdálkodás, természetvédelmi stratégiák) kezelése határon átnyúló együttműködéssel Ausztria 4.2.1 A nemzeti park tájhasználati rendszere Neusiedler See-Seewinkel Nemzeti Park a világörökségi terület keleti részén helyezkedik el és 7 különálló területből áll, amelyek közül kettőnek van nemzeti parki magterület (szigorú beavatkozást tiltó kezeléssel) státusza, míg a többi 5 terület az ún. természetvédelmi zónához tartozik, ahol aktív tájgazdálkodással védik és fejlesztik a biodiverzitási értékeket. Az osztrák oldalon a park teljes területe (96,74 km2) magántulajdon, amit kb. 1200 család, a szomszédos falvak hagyományos földbirtokos szövetkezetei és az Esterházy alapítvány birtokol. A hosszú távú szerződések alapján ezek a tulajdonosok éves kompenzációt kapnak a nemzeti park költségvetéséből, ezáltal átadva a földhasználat és kezelés jogát a Nemzeti Park Igazgatóságnak. A hagyományos extenzív földhasználat és mezőgazdaság, főként szarvasmarha és ló legeltetés, kaszálás és nádvágás formálták és struktúrálták a kultúrtájat a sekély szikes tavak és a Neusiedl-tó alkotta eredeti tájkörül. A fenntartható tájhasználat évszázados helyi ismerete a Nemzeti Park tudományos monitoring tevékenységének legfrissebb eredményeivel ötvözve alakította ki a tájgazdálkodás kereteit a természetvédelmi zónában. 15

A határon átnyúló nemzeti park közös tervezési fázisában (1988-1992) a tervező csapat osztrák és magyar szakértői azonos központi módszereket fogadtak el különféle értékes élőhelyek megőrzésére és/vagy helyreállítására. Azóta az élőhelyek kezelésében mind a gyepterületek és a nádasok aktív kezelése általi biodiverzitás-megőrzés, mind a jobb vízmegtartó képesség által a korábbi talaj- és felszíni vízszintek visszaállítása hangsúlyt kap. Ma a Park maga kezeli az élőhelyeket a Neusiedlersee partján cca. 500 szarvasmarhával (magyar szürkemarha, ázsiai vízibivaly), 50 fehér szamárral és 15 Przewalski lóval. Ezen felül partnerek bevonásával biztosítja az extenzív legeltetést a természetvédelmi zónák egész területén helyi osztrák szarvasmarha fajtákat (Illmitz, Apetlon), Aberdeen Angus marhát (Illmitz, Weiden) és lovakat (Illmitz) használva. Mindent egybevetve, kb. 1300 állat legel a park természetvédelmi zónájában, és a legelők nagy része és a kapcsolódó biodiverzitás visszanyerték jó megőrzési állapotukat. Az állattenyésztés szerves részeként a kaszálás is helyi partnerek segítségével történik: minden tavasszal a füves területeket kiadják gazdálkodóknak vagy lótulajdonosoknak, akik egy bizonyos időkereten belül levágják a füvet. A többit a park személyzete intézi, téli élelmet nyerve így saját szarvasmarha és szamár állománya részére. A területen lévő élőhelyek kezelésének segítése érdekében ajánlott a hagyományos, ellenálló (állat)fajták extenzív használata. Az ilyen típusú kezelés biztosítja azoknak a fajtáknak a későbbi megtartását is, amelyek szerves részét képezik a kultúrtájnak, ill. csökkenti az igényt intenzívebb kezelési intézkedésekre. Ez utóbbiak drágábbak és valószínűleg kevésbé hatékonyak lennének, és akár károsan is hathatnak a helyszín atmoszférájára. Néhány területen (pl. Ruszti-dombság) további erőfeszítéseket igényel a földtulajdonosokkal és bérlőkkel való pozitív együttműködés a megfelelő kezelési eljárások bevezetése érdekében, hogy fenntartsák a természetvédelmi javak kedvező megőrzési állapotát, pl. a megfelelő legeltetés biztosítása által. Magyarország A nemzeti park szigorúan védett övezete (magterület) a Magyar Állam tulajdonát képezi és a Fertő-Hanság Nemzeti Park kezelésében van. A nemzeti park rendelkezik kezelési tervvel, ami összefoglalja a természetvédelem legfontosabb célkitűzéseit és az ezek eléréséhez szükséges kezelési tevékenységeket. A nemzeti park átfogóan kezeli a tó közelében lévő gyepterületeket, hogy fennmaradjon a hagyományos táj és élőhely szerkezet a legelt területekhez, a kaszálókhoz, a vizes élőhelyekhez és a nádas övezetekhez kapcsolódó közösségek számára. A táj természetes és 16

természetközeli elemeit ideértve cserjéseket, fasorokat, őshonos fajok csoportjait fenntartják, az invazív fajok terjedését korlátozzák - vagy legalább is törekednek erre. A kezelési/gazdálkodási tevékenységek hagyományos magyar szürke marha és vízibivaly csordák ill. racka juh nyájak tartásához kapcsolódnak: legeltetés és kaszálás. A nádas övezet magáncég általi kezelése egy figyelemre méltó helyzet. Ez egy vitatott állapot az ügyet bíróság vizsgálja -, mivel a módszer és a betakarítási jog megöröklése az eredeti állami tulajdonban lévő cégtől nincs összhangban a természetvédelmi célokkal. A szigorúan védett övezeten (nagyjából a védőövezet) kívül különböző tulajdoni viszonyok vannak jelen: magán földhasználók, az állam, helyi önkormányzatok, közösségi tulajdon stb. A mezőgazdasági művelést az agrár-környezetgazdálkodási támogatási rendszer általános szabályai ill. gyepterületek esetében helyenként a Natura 2000-es szabályozás befolyásolja. Az az agrár-környezetgazdálkodási támogatási rendszerhez való csatlakozás szabadon választható, de a Natura 2000-es szabályok kötelező érvényűek. Egy új, versenyképesebb állami támogatási rendszer bevezetésére van szükség, ami jobban tudja kezelni a helyszínen jelentkező környezeti (tápanyagterhelés) és természetvédelmi problémákat. Ez azt jelenti, h ki kell jelölni egy speciális övezetet (Érzékeny Természeti területek /ÉTT/, most Magas Természeti Értékű Terület /MTÉT/) helyi programokkal, úgymint: szántóföld legelővé való átalakítása (a földhasználat intenzitásának csökkentése); a tápanyag beáramlás és a feltöltődés csökkentése; a vonuló madarak (pl. vadludak) bizonyos mennyiségű takarmány szántóföldön hagyásával való támogatása (egyfajta kompenzáció a veszteségért); annak megengedése, hogy víz borítsa a földet (egy másfajta kompenzáció a takarmányveszteségért). A legfontosabb, hogy a Fertő-tó térsége új MTÉT címet kapjon, amely lehetővé teszi a további, magasabb összegű anyagi támogatást. Ez nagyobb arányú részvételre ösztönözné a gazdálkodókat és jobb környezeti és ökológiai eredményeket produkálna. 4.2.2 Város- és településtervezés menedzsment Az engedélyezési eljárást egy, a helyi önkormányzat által készített területhasználati koncepció előzi meg, ami a tartományi kormány jóváhagyása után válik véglegessé. Nincs jogcím semmilyen meghatározott területhasználatra. A burgenlandi szélerőmű parkoknak adott minden engedély korábbi, egy átfogó keretkoncepciós folyamat által kialakított zóna kijelölésen alapszik, amelyben széles körben részt vettek az érintett intézmények, szakértők és civil szervezetek (főként madártani egyesületek és természetvédők). 17

Hasonlóképpen, a Burgenlandi Regionális Tervezési Törvény szerint is épületeket csak az ilyen (építési) célra szánt területeken lehet emelni. Semmilyen jogcím alatt sem lehet a területet átminősíteni. A világörökségi területen az épületeknek meg kell felelniük a világörökségi területen való építkezés kritériumainak és egy bizonyos magasság feletti épületek terveit be kell nyújtani egy burgenlandi kormány által felállított tervtanácsnak. Az építési engedélyt egy Burgenlandban alkalmazott építési szabályzat szerint kell megszerezni. A nyílt vidéken épülő épületek esetében egy további engedélyre is szükség van a természetvédelemre és tájgazdálkodásra vonatkozó burgenlandi törvény alapján. A felhasználás típusától függően egyéb engedélyekre is szükség lehet. 4.2.3 Látogatók és idegenforgalom-menedzsment Látogató menedzsment tevékenységeket, beleértve az ökoturizmushoz és a környezeti neveléshez kapcsolódó infrastruktúrát, a helyi közösségekkel, földbirtokos szövetségekkel és idegenforgalmi szervezetekkel szoros együttműködésben kell tervezni, mivel a teljes úthálózat köztulajdon. Habár a nemzeti park csak egy részét fedi le a világörökségi helyszínnek, a menedzsment tevékenységeinek kirakat funkciója számos pozitív folyamatot indított el a fenntartható fejlődés tekintetében. 1993 óta ennek a határ menti, a hajdani vasfüggönynél fekvő térségnek az identitása jelentős mértékben elmozdult egy természetbarátabb és környezettudatosabb szemlélet felé. Ennek hivatalos keretét az Osztrák-Magyar Nemzeti Park Bizottság biztosítja, és az igazgatók időszaki megbeszélései hozzájárulnak a részletes információcseréhez minden kapcsolódó területen. 4.2.4 Természetvédelmi intézkedések/összehangolt kezelési tervek A misszió során Prof. Titz számos, a világörökségi terület osztrák részének kezelési intézkedéseivel kapcsolatos kérdést vetett fel. Ezek között volt potenciális úszó és hajózáshoz/csónakázáshoz kapcsolódó létesítmények hatása a világörökségi helyszínre és a hozzá kapcsolódó Natura 2000 területre, a hajó/csónak festék ill. lakk lehetséges szennyező hatása ill. a helyszín vízminőségének romlása és a hajók főként motorcsónakok - megnövekedett számának hatása a tóra. Ami az új úszó és hajózó/csónakázó infrastruktúra létesítését illeti, az Burgenlandi Természetvédelmi és Tájgazdálkodási Törvény (27/1991, módosítva a 7/2010. Közlönyben) szerinti engedélyezési folyamat hatálya alá tartozik, és meg kell felelnie a szigorú 18

elővigyázatossági teszteknek, amelyek az Élőhelyvédelmi Irányelvből kerültek be az osztrák jogba. Az is lényeges lenne, hogy bármilyen építményt a világörökségi helyszínre és annak kiemelkedő egyetemes értékére gyakorolt hatása szempontjából is megvizsgáljanak. Az Élőhelyvédelmi Irányelvből átvett 6(4) cikkely hatálya alatt a burgenlandi hatóságok soha nem engedélyezték még olyan infrastruktúra létesítését, amely károsan befolyásolta volna a Natura 2000 terület természetvédelmi célkitűzéseit. A potenciálisan szennyező festékek és lakkok esetében ezeket az anyagokat az országos szintű törvényhozás szabályozza és érvényesíti (az osztrák vegyszerekre vonatkozó törvény). A kereskedők e törvény szerinti ellenőrzésére a Neusiedlersee térségében legutóbb 2012- ben került sor. Ezen túlmenően az osztrák Navigációs Törvény alapján a hajókat 5 évente engedélyeztetni kell, ami nagyobb hajók/csónakok esetében a festékek és lakkok ellenőrzését is magában foglalja. Végül, ami a hajók/csónakok számának és használatának ellenőrzését a szabályok érvényesítését illeti, a motorcsónakok/ motoros hajók számát az osztrák Hajózási Törvény 17. paragrafusa alapján a burgenlandi kormány által kiadott rendelet szabályozza, ami megszabja, hogy 86 motoros hajónál/csónaknál nem használható több a tavon. Ezek a hajók/csónakok speciális rendszámtáblával rendelkeznek, amely megkönnyíti a rendőrség számára a rendelet betartatását. A rendelet alóli kivételről, pl. kereskedelmi halászok számára, a rendőrség dönt. A nemzeti park zónáiban tilos a hajózás/csónakázás, és a nádasokban való hajózás/csónakázás még a Nemzeti Park határain kívül is tilos. Eleddig nem dokumentáltak az élővilág zavarásával vagy hajó-nyomdokvizzel kapcsolatos problémás eseteket, és a tó méretéhez képest a hajó/csónakhasználat viszonylag alacsony mértékű. A nemzeti park vezetése a határ mindkét oldalán megpróbálja összehangolni a kezelési tevékenységet. A halgazdálkodás kérdése a Fertő-tavon jó példa erre: az eltérő törvényi szabályozás miatt a nemzeti park igazgatóságnak Magyarországon először meg kellett szereznie a jogot a halfauna kezelésére ez után mindkét igazgatóság fel tudta számolni a káros halászati gyakorlatot, nevezetesen az angolna mesterséges újratelepítését (amely nem őshonos fajként káros hatással volt a helyi halközösségre). Amint a 3.2.1 pontban leírtuk, a határon átnyúló nemzeti park létrehozásának közös tervezési szakaszában (1988-1992) az osztrák és magyar szakértők megállapodtak a helyszíni élőhelyek megóvásának és/vagy helyreállításának azonos központi módszereiben. Habár sor kerül határon átnyúló együttműködésre és információcserére a helyszínkezelők időszaki megbeszélésein keresztül, a missziónak az volt a benyomása, hogy ezt a gyakorlatot lehetne élénkíteni. Ez több közös finanszírozási kezdeményezéshez is vezethetne (ld. 3.2.6). A szélerőmű parkok esetében alapvető fontosságúnak tűnik, hogy egy transznacionális szemlélet érvényesüljön a helyszín és környezete vizuális burkának (lehatárolásának) 19

megállapításában és annak a távolságnak a meghatározásában, amin túl a szélturbinák nincsenek kedvezőtlen hatással a helyszín kiemelkedő egyetemes értékére. 4.2.5 A tó mint örökséggazdálkodás Vízgazdálkodás Vízgazdálkodási ügyekben a legfontosabb partner a burgenlandi kormány illetékes részlege. Ezek a szakemberek támogatják a nemzeti parkot középtávú koncepciók kidolgozásában, és elvégzik a gyakorlati/terep munkát is, pl. csatornahálózat részleges lezárása. 2011 óta egy külön weboldal nyújt nagyon világos betekintést a közvélemény számára, főként a főcsatorna duzzasztórendszerével kapcsolatos kétoldalú vízgazdálkodási tevékenységeket illetően. (Einserkanal http:\\wasser.bgld.gv.at/). Ennek ellenére a megfelelő vízgazdálkodás továbbra is kihívást jelent a nemzeti park számára, mivel a közel száz éven át húzódó nagymérvű, főként mezőgazdasági célból útjára indított csatornázási munkálatok sora jelentősen módosította az egész térség hidrológiai adottságait. Mivel a csatornarendszer messze túlnyúlik a nemzeti park határain, bármilyen kísérlet a természetesebb hidrológia feltételek visszaállítására a védett területeken belül ütközik a területen kívüli földhasználók érdekeivel. Számos érintettel (stakeholder) való hosszadalmas és bonyolult egyezkedésekre van szükség, hogy kompromisszum születhessen a s/vízvisszatartás ügyében. Ez a kezelési terv egy gyenge pontja. 4.2.6 Finanszírozás A világörökségi terület burgenlandi része sikeresen vonzotta be a külső pénzügyi támogatást a helyszínkezelésre és idegenforgalmi célokra, pl. a világörökségi terület körüli információs táblák kihelyezésén keresztül. A misszió szerint további lehetőségek is kínálkoznak támogatás szerzésére a világörökségi terület magyar részével közös határon átnyúló projektek finanszírozására (pl. az INTERG vagy a LIFE+ keretein belül). Burgenland szerint például az alábbi projektek esetében lenne ez esetleg lehetséges: A világörökségi kezelési terv felülvizsgálata, ezen belül egy központi elv alapján a nemzeti park kezelési terve tájgazdálkodási előírásainak felülvizsgálata; határon átnyúló építés utáni, a szélerőmű parkok hatásait osztrák és magyar oldalon vizsgáló monitoring tevékenység, megcélozva ezzel egy hosszú távú monitoring rendszer kialakítását; nemzetközi EU-projekt keretében való együttműködés más, ugyancsak szélerőmű-problémákkal küszködő világörökségi helyszínekkel és egyetemekkel olyan tudományos módszertanok összehangolására, amelyek segítségével meghatározható a szélerőmű parkok elhelyezésének vizsgálatára szolgáló vizuális burok (határvonal). (Kulturális világörökségi helyszíneken van már ide vonatkozó tapasztalat.) 20

Tapasztalatcsere az ICOMOS Örökségvédelmi hatásvizsgálat kulturális világörökségi. helyszínek számára c. útmutatója szerint megvalósult örökségvédelmi hatásvizsgálatokról. Ezen felül közös, részes államokat, kulturális intézményeket, szakági civil szervezeteket is felölelő projektekben is kellene gondolkozni, pl. a BirdLife partnerek mindkét országban, WWF stb. 4.3 A szélenergia parkokra vonatkozó fejlesztési tervek stratégiai tervezése és engedélyezése határon átnyúló együttműködés révén 4.3.1 A szélenergiai fejlesztések engedélyezésének keretei 2002-ben a burgenlandi kormány elindította a Regionális rendezési terv szélerőművek számára kidolgozását, hogy irányítsa a szélenergiával kapcsolatos fejlesztéseket. Ennek egyik fontos első lépése volt a BirdLife Ausztria által elvégzett elemzés, ami az meglévő alapadatok alapján meghatározta a térségben a madarak számára kulcsfontossággal bíró területeket és repülési folyosókat, majdezen madár-érzékenység alapján kijelölt tilalmi zónákat integrálták a Regionális Rendezési Tervbe. A Regionális Rendezési terv figyelembe vette a táj arculatát, jellegét és védettségét is. A települések körüli 1km-es tilalmi övezet bekerült a tervbe, és a szélerőmű parkokkal szemközt lévő településhatárok jellegét és sérülékenységét is felmérték. A földrajzi információs rendszerben (GIS) történt láthatósági elemzés is részét képezte a folyamatnak. A világörökségi területet és a láthatósági zónákat kizárták a fejlesztési helyszínek köréből (bár úgy tűnik, ezeket a láthatósági zónákat nem a kiemelkedő egyetemes értékre tekintettel jelölték ki), mint ahogy minden kijelölt természetvédelmi terület is. A Magyarországon működő szélerőmű parkokat is bevonták az elemzésbe. Ez a folyamat összesen kb. 35000 hektárnyi területből egy cirka 3000 hektárnyi terület szélenergia fejlesztések szempontjából alkalmasnak nyilvánításához vezetett. Ez a terv Neusiedl és Weiden térségében épülő szélerőmű parkok jóváhagyásához vezetett, 44 széltoronnyal. 2009-ben a madártani szempontból érzékeny területek vizsgálatát frissítették további a BirdLife Ausztria és mások által szolgáltatott alapadatok felhasználásával. Az eredményt beépítették a 2010. októberében aktualizált szélenergia fejlesztésről szóló regionális rendezési tervbe. Az új Regionális Rendezési Terv elkészítése után Stratégiai Környezeti Vizsgálat indult 2010. novemberben. Ezen folyamatok eredményei beépültek a LEP Együtt a természettel az új siker felé burgenlandi területfejlesztési programba, ami 2012. januárban lépett hatályba és meghatározza a fenntartható fejlődést a következő 10-15 évre Burgenland számára. Ez a terv nem irányoz elő további szélenergiát felhasználó kapacitás bővítést a már működő 21

szélerőmű parkok által elért 100%-os célon túl. Ez azonban nem zárja ki szükségszerűen a hálózati kapacitásra irányuló további fejlesztéseket (ld. 4.3.2). Mindezen folyamatokat társadalmi egyeztetések és konzultációk kísérték, amelyek befolyással bírtak a tervre és láthatóan a szélenergiával kapcsolatos fejlesztések magas elfogadási arányához vezettek Burgenlandnak ebben a részében. A projektek szintjén, az összes burgenlandi szélenergia-projekt szigorú engedélyezési folyamaton megy keresztül (ld. 1. ábra a jelentés végén), amely magában foglalja az EU környezeti hatásvizsgálati irányelvek előírásait, amint azt az osztrák jogrendszer átvette. Ennek részét képezi egy évnyi környezeti alapadat szolgáltatás, beleértve a telelő, vonuló és költő madarak felmérését. Az környezeti hatásvizsgálatok megállapításainak minőségét a nemzeti park igazgatóság szakemberei értékelik az engedély megadása előtt. Az Audau/Halbturn projektet 2010. novemberben, a Monchhof/Halbturn/Nickelsdorf projektet 2011. augusztusban, és a Monchhof Nord projektet 2011. novemberben jelentették be. A világörökségi terület magyarországi része és környezetét az Ausztriában kialakítotthoz hasonló piros-sárga-zöld közlekedési lámpa -szerűen működő zónációs térkép védett, ami az érzékeny tájaktól és természetvédelmi területektől távolabb irányítja a szélenergia projekteket. Azonban ahogy a fentiekben is hangsúlyoztuk, ez a szigorú rendszer nem vette teljes mértékben figyelembe a KEÉ szerinti attribútomok védelmének szükségességét és így azt a kötelezettséget sem, hogy az átfogó környezeti hatásvizsgálaton belül felmérje a hatásokat a kulturális javakra, különösképpen a világörökségi helyszínre. A missziót lenyűgözte az a szisztematikus és alapos területrendezési tervezési és zonációs folyamat, amit a burgenlandi hatóságok felvállalnak a szélenergia fejlesztések negatív hatásainak minimalizálása érdekében, főként a fejlesztések madártani szempontból érzékeny területektől való távoltartásával a burgenlandi természetvédelmi területeken belül és kívül is. A misszió azonban megjegyzi, hogy a jelenleg működő rendszer messze nem kielégítő abban az értelemben, hogy a fejlesztéseket a védett kulturális javak, különösen a világörökségi helyszín miatt érzékeny területektől is távol tartsa. Ezért alapvető fontosságú, hogy ezt a diagrammot és a rendszert úgy módosítsák, hogy a környezeti hatásvizsgálati folyamatnak kulturális örökségvédelmi hatásvizsgálat eleme is legyen, hogy a kiemelkedő egyetemes értéket érő hatásokat is vizsgálják. Ha a folyamatot ily módon átalakítják, a misszió arra ösztönzi Burgenlandot, hogy mint példaértékű legjobb gyakorlatot terjessze ezt a szemléletet Ausztrián belül és a nemzetközi színtéren is. 22

Sajnálatos, hogy a legfrissebb Regionális Rendezési Terv stratégiai környezeti vizsgálatát csak a terv elkészítése után hajtották végre. Az stratégiai környezeti vizsgálatnak egy olyan folyamatnak kellene lennie, ami a tervkészítést felülvizsgálati módon befolyásolja, és nem csupán a tervben kiválasztott alternatívák és intézkedések igazolására szolgáló eszköz legyen annak elfogadása után. A misszió ösztönzi a burgenlandi kormányt, hogy építse be a stratégiai környezeti vizsgálatot már a Regionális területrendezési terv következő felülvizsgálatának kezdetén mind természeti mind kulturális örökségre vonatkozóan. Valójában úgy is felfogható, hogy ez követelménye az EU stratégiai környezeti vizsgálati irányelveinek. Ami az egyes projektek esetében végrehajtott környezeti hatásvizsgálatokat illeti, ezek a minimális ajánlott követelmények szerinti környezeti vizsgálatnak megfelelő eljárásoknak tűnnek ( 1 évnyi alapfelmérések, sztenderd módszertanok), főként amiatt, hogy a szélerőmű projekteket környezetileg kevésbé érzékenynek minősített területeken terjesztették elő. Ahol váratlan problémák merültek fel, pl. egy parlagi sas egy lehetséges költő területének beazonosítása, kárenyhítő intézkedéseket hoztak ilyenkor az építkezés utáni monitoring tevékenységnek különös figyelmet kell fordítania arra, hogy ez a kárenyhítés az elvárt módon működjön, és hogy további intézkedések szülessenek, ha nem. Ahogy már említettük, a környezeti hatástanulmányok örökségvédelmi hatásvizsgálat szempontjából a minimum szintet sem érik el. Ami a hatások építkezés utáni monitoringját illeti, az a burgenlandi előírás, hogy a fejlesztők 5 évente ellenőrizzék a helyszíneiket a projektek várható 25 éves fenntartási ideje alatt, általában véve elismerést érdemel. Ugyanakkor, a rövid- és középtávú hatások hatékony monitorozása szempontjából az 1., 2., 3., és 5. évben majd 5 évenként történő ellenőrzés jobb eredményeket produkálna. A misszió arra biztatja a burgenlandi kormányt, hogy tegye ezeket a vizsgálatokat nyilvánosan elérhetővé, jelentősen hozzájárulva ezáltal ahhoz, hogy a nemzetközi közösség megértse a széltornyok és madarak közötti kölcsönhatást. Habár társadalmi egyeztetések a területrendezési tervezés során és projektek alatt megfelelő módon zajlottak Burgenlandban, a magyar képviselők komoly aggodalmukat fejezték ki a misszió során a szélerőmű parkok lehetséges határon átnyúló hatásaival kapcsolatban, ill. arra vonatkozóan, hogy a burgenlandi hatóságok milyen mértékben tartották be az EU stratégiai környezeti vizsgálati és környezeti hatásvizsgálati irányelveinek egyeztetésre vonatkozó előírásait és az Espoo-i Egyezmény ide vágó részét. A fő kérdések a Mosoni-sík különleges védettségű területtel kapcsolatban merültek fel, amely szomszédos néhány, a magyar határ túloldalán épült burgenlandi szélerőmű parkkal. A terület azonban nincs a világörökségi területen belül vagy annak közelében, így nem képezi tárgyát a misszió vizsgálódásának. Mindazonáltal a határon átnyúló konzultáció és együttműködés tágabb kérdésköre jelentőséggel bír a világörökségi helyszín és a területén lévő természetvédelmi 23

területek határon átnyúló jellegének köszönhetően, így a misszió feladatkörébe is tartozik, és foglalkozunk vele a Következtetések és ajánlások fejezetben. 4.3.2 A táj terhelhetősége A már működő (vagy épülő) szélenergia parkok összesen 160 szélturbinával bírnak, és a Fertő-tó/Neusiedlersee északkeleti részén koncentrálódnak. A területet szélenergia-termelés szempontjából magas ill. nagyon magas potenciájúnak minősítették a 2013-ban a tervezési hatóságok által kiadott Nem megvalósult szélenergia-projektek -ben (ld. mellékletek, 1.ábra). A misszió célkitűzései szempontjából ez a térkép egy nagyon fontos eszköz, amely segíti mind a jelenlegi helyzet értékelését (mivel ezeknek a szélenergia projekteknek a megvalósítása valójában zajlik), mind a jövőbeli szélerőmű park-létesítési lehetőségek ill. a meglévő szélenergia parkok Fertő/Neusiedlersee-re mint kiemelkedő egyetemes értékkel bíró kultúrtájra gyakorolt hatásának vizsgálatát. Az energiatermelés szempontjából három feltétel eredményezi az örökség és a szélfarmok között fennálló helyzet kialakulását: 1- A tervezési rendszernek Ausztriában teljesítenie kell a 20%os zöld energia termelést. A Burgenlandi térség ebben az évben (2013. március) elérte azt a célját, hogy önellátó legyen megújuló energia tekintetében, ténylegesen a kereslet 110%-át kitermelve. Innentől kezdve minden többlettermelés eladható az országnak. 2- A tó körüli (a védőövezeten kívül eső, de a tóparti terület jelentős részéről látható) terület szélerőmű létesítési potenciálját energiatermelés szempontjából a legalkalmasabbnak ítélik meg a szélerőmű parkokra vonatkozó regionális tervben. A szélenergia termelés tervezési rendszere jól átlátható volt, megbízható és részt vett benne a nyilvánosság is, így a Fertő/Neusiedlersee táj északkeleti részét (a magas szélenergia potenciállal jellemezhető tájat) félig beterítik a szélerőmű parkok és további parkok számára is van hely. 3- Az energiaszállítás hálózata fontos része a szélenergia befektetéseknek. A rendszert 1250MW szállítására állították be, de a jelenlegi turbinák csak 1000MW-ot szolgáltatnak. Ez azt jelenti, hogy további 60 modernebb turbina telepíthető még a magas potenciállal rendelkező zónában, hogy a szállító rendszer elérje a teljes kihasználtságot. Másrészről három három folyamat zajlik, amelyek hatással vannak a kultúrtájra: 4- Az érdekeltek (stakeholderek) magán, félig magán ill. közösségiek - befektetési hajlandósága a szélenergia üzletbe ezen a tó körüli magas potenciájú területen, ahol a befektetések egy része már megvalósult; 24

5- A már működő szélerőmű parkok közelében még mindig vannak területek, amelyek jogilag megfelelnek a további szélpark-létesítési kritériumoknak a Fertő/Neusiedlersee körüli magas potenciájú zónában. 6- A világörökségi helyszínt és a természetvédelmi területeket látogató turisták a tó nyugati részén lévő utakat, városokat, kilátókat és gazdaságokat használják, és a tavon átnézve látják a szélfarmokat, átlagosan +/- 22km távolságban. A szőlőskerteket, a nádasokat, a tavat és a szélerőmű parkokat ugynabban a vizuális egységben észlelik (ld. mellékletek 30., 33., 35., és 37. ábra). Tehát a tavat és a már említett tájat mint a különböző kultúrák nyolc évezredes találkozási pontját, amely a kiemelkedő egyetemes értékét adja, megzavarja egy új, 180m magas objektum. Mindezek a problémák in situ igazolást és megerősítést nyertek és hivatkoztak rájuk az országos és regionális irodák a tisztviselői is, akikkel a misszió kapcsolatban volt. A világörökségi területért felelős hatóságoknak és a burgenlandi kormánynak sort kellene kerítenie egy alapos vizuális elemzésre, a Fertő/Neusiedlersee kiemelkedő egyetemes értékének megőrzése érdekében. 5. KÖVETKEZTETÉSEK ÉS AJÁNLÁSOK A Fertő/Neusiedlersee missziót főként azért hívták meg, hogy megértse hogyan és milyen mértékben hatottak a folyamatban lévő szélfarm építések a tó környéki tájra mint vizuális és természetvédelmi érdekekkel rendelkező világörökségi területre. A misszió jogi és gyakorlati szempontból megvizsgálta, jelenleg hogyan működik a szélturbinák felállítása és milyen engedélyezési eljárás kapcsolódik hozzá. Minden érintett partner és a misszió számára is az jelenti a kihívást, hogy kompromisszumot találjon az energiatermelés érdekei és a kiemelkedő egyetemes értékre jellemző vizuális és egyéb attribútumok minősége ill. a Fertő/Neusiedlersee természetvédelmi értékének megőrzése között. A következtetéseket 7 pontban tárgyaljuk, mindegyiket követi a rá vonatkozó ajánlás. I- A szélenergia parkok vizuális hatása a helyszínre A Neusedlersee térségében szélenergia szempontjából magas a szélerőmű parkok potenciálja. Három nagy szélenergia park már megépült, egy épül, és 50-100 további széltorony építését szorgalmazzák. A misszió szerint ezek mind kedvezőtlen hatással vannak a helyszín kiemelkedő egyetemes értékére, és azt ajánlja, hogy a szélenergiával kapcsolatos bármilyen további fejlesztés előtt vizsgáljanak meg alternatív helyszíneket a jövőbeli szélfarmok számára. Mindezt úgy tegyék, hogy kialakítják a helyszín és környezete vizuális 25

burkának (lehatárolásának) modelljét, amely lehetővé teszi a széltornyok a helyszín területéről való láthatóságának világos megértését. A Fertő/Neusiedlersee körüli energiatermelés, mezőgazdasági termelés és természetvédelmi kérdések fontosságát figyelembe véve, a misszió úgy véli, hogy a vizuális attribútumok a világörökségi helyszín kiemelkedő egyetemes értékének (KEÉ) fontos összetevőjét alkotják. Ezért a jövőbeli stratégiai tervezés során a vizuális tényezőt hozzá kell adni a mérlegelt tényezők rendszeréhez és hivatalos hatásvizsgálat keretén belül kell vele foglalkozni. Azt is el kellene ismerni, hogy a KEÉ fenntartásának kötelezettsége azt jelenti, hogy a többi tényezőnél úgy mint gazdasági és idegenforgalmi fejlesztés, mezőgazdasági termelés stb. nagyobb súlyt kell hogy kapjon a KEÉ atrribútumainak védelme. Úgy tűnik, a Fertő/Neusiedlersee körüli táj már túllépte terhelhetőségi küszöbét a szélerőmű parkokra ill. a KEÉ-re gyakorolt kedvezőtlen hatások szempontjából. Bármilyen további fejlesztést megelőzően új vizuális vizsgálatok alapján a burgenlandi kormánynak meg kell határozni és le kell térképeznie egy olyan tilalmi zónát, hogy elkerüljék a Fertő/Neusiedlersee látható közelségében lévő további szélturbinák estleges KEÉ-re gyakorolt kedvezőtlen hatását. A tilalmi határ létrehozható részben kartográfiai eszközökkel, precízen, a megfelelő GIS szoftver segítségével, csökkentve ezzel a szubjektivitás mértékét. A Bécsi Műszaki Egyetem (Prof. Dr. N. Pfeifer) által bemutatott, fotogrammetrián és távérzékelésen alapuló vizuális tanulmányok képezhetik az új vizsgálatok alapját, amelyekhez a VI. mellékletben leírt módon lehet hozzájutni. R1.1 Új látványtanulmányok alapján a burgenlandi kormány és a magyar hatóságok együttműködve határozzanak meg és térképezzenek le egy tilalmi övezetet azzal a céllal, hogy elkerüljék a Fertő/Neusiedlersee látható közelségében további, 100mnél magasabb széltornyok okozta hatásokat. R1.2 Folytassák a turbinák okozta madárhullást és zavarást követő monitoring tevékenységet, és egészítsék ezt ki láthatósági és hangvizsgálatokkal, valamint olyan kisérletekkel, vizsgálatokkal, amelyek a vizuális adottságokat kvantitatív módon mérhető paraméterekkel határozzák meg. Az elemzéseknek a táj vizuális terhelhetősége is legyen része, a 4.3.2 szakaszban tárgyaltak szerint. II- A fejlesztési projektek stratégiai tervezése és engedélyezése határon átnyúló együttműködés útján A helyszín Világörökség Jegyzékbe vétele óta a felterjesztés előkészítésében és a Fertő/Neusiedlersee helyszín kezelésében résztvevőket mindkét országban újak váltották fel. A misszió tanúja volt annak a nagyon nagyfokú elkötelezettségnek, amivel a két felelős 26

ország különböző szinteken igyekszik orvosolni a problémákat, de hiányzik egy olyan jogi struktúra, ami biztosítaná a területnek mint egységes tájnak a kezelését a határ mindkét oldaláról. Nyilvánvalóan valamelyest megszakadt a kommunikáció a burgenlandi és a magyar hatóságok között mind a stratégiai tervezési folyamatokat, mind az osztrák-magyar határ menti régió szélenergia projektjeinek engedélyezési eljárását illetően. Ez konfliktushoz és bizalmatlansághoz vezetett a két fél között. R2.1 Habár a misszió bizakodó, hogy politikai szinten mindkét országban lépések történtek a kérdések határon átnyúló tervezéssel és hatásvizsgálattal történő kezelésére, mindkét felet további lépésekre ösztönözzük ez ügyben: jelöljenek ki megfelelő kontaktszemélyeket a burgenlandi és magyar minisztériumokban, hogy kapcsolattartó szerepet töltsenek be a megbeszélések és hivatalos konzultációk tekintetében; megegyezés alapján alakítsanak ki hivatalos kétoldalú protokollt a határon átnyúló konzultációs folyamatokra; biztosítsanak rendszeres találkozókat és műhelymegbeszéléseket a területrendezési tervek, hatástvizsgálatok és mindkét fél beleegyezését igénylő kérdések megvitatására. Ha egy új, a szélenergia parkokra vonatkozó Rendezési Terv/keretkoncepció kerül kidolgozásra, a misszió azt javasolja, hogy a jól bevált módszer szerint működjenek együtt az összes partnerszervezettel és civilszervezettel, egy, a nyilvánosság bevonásával készített dokumentum létrehozása érdekében. R2.2 Alakítsanak ki egy kiemelt, hatékony együttműködési mechanizmus-rendszert Magyarország és Ausztria között az alábbi területeken: f. a világörökségi terület kezelése; g. tájgazdálkodás; h. természetvédelmi stratégiák; i. szélenergia park-fejlesztési projektekre vonatkozó stratégiai tervezés és engedélyezés; j. projektek pénzügyi fedezetének közös igénylése EU-tól és egyéb donoroktól. III- A kultúrtáj és környezetének átfogó védelme Habár a burgenlandi tervezési rendszer sikereket és jó gyakorlatot is fel tud mutatni, ez nem jelenti azt, hogy a fejlesztések ugyanilyen keretben folytatódhatnak tovább. A kumulatív hatások ugyanis elérni látszanak egy pontot, amit a misszió egyben a táj telítettségi pontjával azonosít a KEÉ-re gyakorolt kedvezőtlen hatások szempontjából. A Fertő/Neusiedlersee ugyanakkor olyan példaként használható, amelyet meg lehet osztani más területekkel, ahol a 27

kultúrtáj érdekei és az energiatermelés közelsége összeütközésbe kerülnek. A misszió alatt megvitatásra került egy nemzetközi találkozó ötlete, ahol megoldásokat lehetne bemutatni és megosztani egyéb, azonos vagy hasonló problémákkal küzdő világörökségi helyszínekkel. A szélturbinák problémáját számos világörökségi helyszín felvetette a Világörökség. Bizottságnál. Két olyan problémát ismert fel a misszió, amelyek gyengítik a helyszín egyébként erős védelmét: a nem megfelelő védőövezet és az a tény, hogy az érintettek (stakeholders) nincsenek tudatában a Fertő/Neusiedlersee körüli tájban történt változásokkal. A korábbi missziók jelentései egyhangúlag nyilatkoznak a helyszín védőövezetének és a tágabb környezet védelmének alkalmatlanságáról. A misszió semmilyen lehatárolásra vonatkozó kritériumot nem tudott megállapítani, a védőövezet lehatárolása a tó körüli, többnyire sík terület védelmére vonatkozó látványkritériumokkal sem rendelkezik, és ez az egyik oka, hogy a szélerőmű parkok a tó nyugati részéről olyan jól láthatóak. A szélerőmű parkok egy újfajta ember alkotta tájat képviselnek, és megszokott elemeivé váltak a 21. sz.-i tájaknak. A helyszíni látogatások során ennek az új egyensúlynak az értékelése és megvitatása a misszió és a résztvevők körében megtörtént. Az utóbbiak elégedettnek tűnnek a takarmánytermelés és az energiatermelés közötti fúzióval. Számukra a szélturbinák valójában olyan eszközök, amelyek nem szennyezik a levegőt és a vizet, nem bolygatják meg a talajt, a madarak életére ellenőrizhető mértékben hatnak, tehát jó gazdasági eszközöknek tekinthetők a tájban. Ez a hozzáállás nem foglalkozik azzal a ténnyel, hogy az energiatermelő és mezőgazdasági farmoknak ezen a keveréke a helyszín által megőrzendő évezredes tájképtől egy teljesen különböző tájat hozott létre. A hatékony védelem érdekében a köztudatban fel kell hívni a figyelmet erre az új tényre. Néhány érintett (stakeholder) nem ismerte fel világosan, hogy jelentős változás történt a tájban, és azt állítják, hogy a tájhasználat és az életmód évszázadok óta nem változott. Valójában mindkettő változni kezdett: a 20. sz.-ban a turizmus mint új gazdasági tevékenység megjelenésével, és a szélerőmű parkok megjelenésével mintegy új típusú tájként tovább fejlődtek. Ismertté kell tenni ezeket a tényeket annak érdekében, hogy hatékonyan felül lehessen vizsgálni az újfajta tájhasználat KEÉ-re gyakorolt hatásait. Az ismeretterjesztést segítő egyik eszköz a vizuális szimulációk használata. Az új szélturbinák szimulált hatásainak meglévő képei már megjelentek a Szélerőmű parkok és a Neusiedl-tó világörökségi terület a projektek által okozott konfliktus értékelése az UNESCO Világörökség Egyezmény szempontjából virtuális tájfotók alapján c. Prof. Elmar Csaplovics által írt tanulmányban, és felhasználtuk őket a VII. mellékletben annak illusztrálására, hogy a szimulációs képek segítenek meglátni és megérteni a jövőbeli építkezések hatását. A misszió ajánlja, hogy vegyék figyelembe ezt a technológiát mint egy eszközt a helyszín és a szélenergia termelés közötti vizuális konfliktus megértésére. 28

R3 Vizsgálják felül a helyszín védőövezetét meghatározott kritérium-rendszer alapján és biztosítsák, hogy a jövőbeli társadalmi ismeretterjesztő/tudatosságnövelő események és kiadványok bemutatják a táj szélenergia-fejlesztéssel járó változásait. IV- A nemzeti park kezelési rendszere a helyszín körül A helyszín kezelési tervének frissítése és felülvizsgálata szükséges lesz az elkövetkező években, mivel az egy évtizeddel ezelőtt készült. Ez mindkét országban megkívánja majd az illetékes hatóságok közötti szoros együttműködést, közösen elfogadott irányelvek és módszertanok rendszerének kidolgozását. Az új kezelési tervnek összhangban kell lennie a közelmúltban kiadott magyar, 315/2011. sz. Kormányrendelettel, amely a dokumentum szerkezetére és tartalmára vonatkozó előírásokat tartalmaz, és a 77/2011. sz. világörökségről szóló törvénnyel. Ugyancsak alaposan figyelembe kell vennie a Nemzeti Park és a Natura 2000 területek meglévő kezelési terveit. A burgenlandi kormány javaslata alapján az új kezelési tervnek fontolóra kellene vennie a helyszín körüli új látványvédelmi zónák kiterjesztését és létrehozását. R4 A két ország szoros együttműködésben vizsgálja felül a világörökségi terület kezelési tervét, biztosítva annak összhangját az országos szintű törvényi szabályozással és a világörökségi területen belül elhelyezkedő egyéb védett területek érvényben lévő kezelési terveivel. Ez foglalja magába új látványvédelmi zóna biztosítását is. V- Természetvédelmi intézkedések/összehangolt kezelési tervek Az átfogó zonáció-kialakítási, stratégiai tervezési és környezeti hatásvizsgálati eljárások eredményei, amelyeknek az új szélerőmű parkokat alávetették, azt támasztják alá, hogy a projektek nem valószínű, hogy kedvezőtlen hatással bírnak a világörökségi területen belülre eső védett területek madártani vonatkozásaira, és így azon jellegzetességek kezelésére, amelyek hozzájárulnak a terület kiemelkedő egyetemes értékéhez. Mindazonáltal szükség van építés utáni monitoring tevékenységre, valaminta kumulatív hatásokvizsgálatára, ami megerősíti ezt a következtetést, és mielőtt ezen vizsgálatok eredményei megszületnek, további szélenergia fejlesztést nem kellene kilátásba helyezni. Tekintettel a világörökségi helyszín és a területén elhelyezkedő természetvédelmi területek, ill. egyéb szomszédos, mind Ausztriában mind Magyarországon fekvő, ökológiailag összefüggő Natura 2000 területek nemzetközi jelentőségére, az elővigyázatosság elve szerint kell eljárni. Ezeket a kérdéseket bővebben a 4.3.1 pont tárgyalja. 29

Ami a 4.2.4 pontban tárgyalt természetvédelmi kezelési kérdéseket illeti, a misszió elégedett, hogy a szükséges szabályozások és azok érvényesítése jelen vannak a helyszínen a fenti problémák kezelésére. Magától értetődő, hogy ezek betartatása és az egyéb potenciálisan káros tevékenységek olyan kulcskérdések, amelyek a világörökségi terület kezelése keretében állandó figyelemre tartanak számot. A magyar kormánynak fontolóra kellene vennie a helyszín és környezetének Magas Természeti Értékű Terület kategóriába való besorolását, hogy lehetővé tegye a gazdák számára a környezeti gazdálkodás finanszírozását. A természetvédelmi értékek kezelése a világörökségi terület kiemelkedő egyetemes értéke részét képezik. Ezért a misszió azt is javasolja, hogy a térségben minden létező szélerőmű telepen az építés utáni monitoring során gyűjtött adatokat elemezzék, hogy meghatározzák a halmozódó hatások mértékét azon érzékeny madárpopulációkra vonatkozóan, amelyek védelme érdekében a nemzetközileg jelölt helyszíneket a térségben védetté nyilvánították (beleértve a Magyarországon lévőket is). Ha ez a vizsgálat arra a következtetésre jut, hogy nem érik káros halmozódó hatások ezeket a populációkat, csak akkor kellene további elemzéseket végezni az új Regionális Rendezési Tervben, és a tervezési folyamat során a meglévő szélerőmű parkok bármilyen további bővítésének ötletét alaposan meg kell vizsgálni abból a szempontból, hogy a hatásküszöb fölött érik-e majd halmozódó hatások az említett madárfajokat. R5 Ne helyezzenek kilátásba további szélenergia fejlesztéseket, amíg rendelkezésre nem állnak a már működő és jelenleg épülő szélfarmokról építés utáni monitoring tevékenység során gyűjtött és elemzett adatok. Az elemzés összpontosítson a közeli védetté nyilvánított területek, köztük a világörökségi terület természetvédelmi érdekeire gyakorolt halmozódó hatásokra; VI- Tavi örökséggazdálkodás/vízgazdálkodás Jelenleg a megvalósult hidrológiai helyreállítás mértéke nem kielégítő a biodiverzitás és természetvédelem szempontjából. A térségben található szikes tavak, sós mocsarak és sós sztyeppék még mindig súlyos károkat szenvednek az alacsony talajvízszint és a sók állandó, csatornahálózaton keresztüli kimosódása miatt. Ambiciózus vízmegtartási célkitűzéseket kell teljesíteni a következő néhány évben, ha ezen egyedi élőhely típusok folyamatban lévő (és végül majd visszafordíthatatlan) pusztulását meg akarjuk állítani. Jelenleg zajlik egy vízgazdálkodási terv készítése a földtulajdonosok közreműködésével a probléma orvoslása érdekében. R6 Sürgősen alakítsák ki a vízgazdálkodás átfogó kereteit, bevonva helyi földtulajdonosokat és vízhasználókat, hogy megőrizzék a tó körüli egyedi vízi környezetet; 30

VII- Finanszírozás R7 Egy új rendezési terv kialakításán túl a misszió arra ösztönzi Burgenlandot, hogy működjön együtt közös projektek keretében magyarországi partnerekkel, főként az alábbi területeken: A világörökségi kezelési terv felülvizsgálata, ezen belül egy központi elv alapján a nemzeti park kezelési terve tájgazdálkodási előírásainak felülvizsgálata; határon átnyúló építés utáni, a szélerőmű parkok hatásait osztrák és magyar oldalon vizsgáló monitoring tevékenység, megcélozva ezzel egy hosszú távú monitoring rendszer kialakítását; nemzeteken átívelő projekt egyéb, szélpark-kérdésekkel küzdő világörökségi helyszínekkel és egyetemekkel olyan tudományos módszertanok kifejlesztésére, amelyek megfelelő stratégiával kutatják a szélerőmű telepek megfelelő elhelyezésének stratégiáit; a kidolgozott tudományos módszerek alapján hozzanak létre tájvizsgálati szakmai útmutatót. 31

32

Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ Világörökség Titkárság Összefoglaló az ICOMOS-IUCN tanácsadó misszióról a Fertő/Neusiedlersee kultúrtáj világörökségi helyszínen 2013. május 13-14. I. Előzmények A Világörökségi Egyezmény Működési Irányelveinek 172. bekezdésében meghatározott Részes Állami kötelezettségnek eleget téve az osztrák Oktatási, Művészeti és Kulturális Szövetségi Miniszter nevében a Világörökségi Egyezmény osztrák kapcsolattartója 2011. december 28-án tájékoztatta az UNESCO Világörökség Központot a helyszín kiemelkedő egyetemes értékét esetlegesen érintő szélerőmű projektekről és tanácsadó missziót hívott. A misszió feladata az volt, hogy felmérje milyen hatással van a határ osztrák oldalán létesülő három új szélerőmű telep a világörökségi helyszín kiemelkedő egyetemes értékére. Az összesen mintegy 162 széltorony a világörökségi területtől északra, illetve északkeletre épül 8-15 km távolságban Mosontarcsa (93 db), Barátudvar (46 db) és Miklóshalma (23 db) külterületein, darabonként 3000 kw teljesítményű 150-186m összmagasságú széltoronnyal. A szélerőmű parkok a világörökségi helyszínen kívül épülnek ugyan, de szükséges volt megvizsgálni, hogy működésük milyen hatással lehet például a helyszín természeti értékeire (madarak élőhelyei, vándorlási útvonalai) illetve a helyszín látványára és az onnan való kilátásokra. Az eredetileg csak az ICOMOS (International Council on Monuments and Sites - a Műemlékek és Műemléki Együttesek Nemzetközi Tanácsa) szakértőjéből álló misszió feladatleírását Állandó UNESCO Képviseletünkkel közösen fellépve sikerült úgy módosítani, hogy a feltehetően érintett természeti értékekre való tekintettel a misszióba a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) szakemberét is bevonják. A kéttagú szakértői misszió 2013. május 13-án és 14-én látogatott a Fertő/Neusiedlersee világörökségi helyszínre és környezetére. Tagjai Cristina Castel-Branco, az ICOMOS által felkért szakértő és Daniel Pullan, az IUCN által felkért szakértő voltak. Mivel a határon átívelő helyszín megőrzése és fenntartása közös felelősségünk, a tanácsadó misszió meghívását és céljait Magyarország is támogatta. Előkészítésében és lebonyolításában a Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ is aktívan részt vett, ugyanakkor fontosnak tartottuk, hogy a hangsúly a kezdeményező és finanszírozó osztrák fél oldalán maradjon és Magyarország kifejezetten szakmai szinten vegyen részt a programban. A misszió szakértői azt is megvizsgálták, hogy a hatályos jogszabályi környezet, ágazati politikák és területrendezési tervek általánosságban is megfelelően kezelik-e a szélerőművek világörökségi helyszínre gyakorolt hatását, valamint azt, hogy új eljárások kialakítása szükséges-e, például a környezeti hatáselemzések módszertanára vagy a tervtanácsi rendeletekre vonatkozóan. 1014 Budapest, Táncsics Mihály utca 1. Tel. (06 1) 225 4884 www.vilagorokseg.hu

Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ Világörökség Titkárság II. A misszión résztvevő szervek - Az ICOMOS és IUCN szakemberei - Osztrák részről: Oktatási, Művészeti és Kulturális Szövetségi Minisztérium Osztrák Terület Tervezési Intézet Burgenland tartomány kormányhivatalának környezet- és természetvédelmi osztálya Burgenland tartomány kormányhivatalának regionális tervezési osztálya Neusiedlersee-Seewinkel Nemzeti Park Neusiedlersee kultúrtáj helyszínkezelője Winden am See önkormányzata Műemlékvédelmi hivatal, Burgenland Befektetők (Burgenlandi elektromos művek, magánbefektető) Burgenland tartományi környezetvédelmi ombudsman Bird Life Ausztria WWF Ausztria - Magyar részről: Forster központ, Világörökség Titkárság Fertő kultúrtáj helyszínkezelője Fertő-Hanság Nemzeti Park Vidékfejlesztési Minisztérium, Környezetmegőrzési és Fejlesztési Főosztály, valamint Természetmegőrzési Főosztály Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Magyar Madártani Egyesület III. A misszió főbb programpontjai - Osztrák előadások: A világörökségi helyszín és kezelési terve, a Burgenland tartományi szélerőmű parkok létesítése és vonatkozó szabályozások, a helyszín természeti értékei és madárvédelme, madárhalálozási tanulmányok, Burgenland energiatermelése. - Civil szervezetek meghallgatása: Az UNESCO-nak levelet küldő helyi lakos, Bird Life Ausztria, WWF. - Magyar előadások: Vidékfejlesztési Minisztérium - az Espoo-i egyezmény alkalmazásáról az épülő szélerőmű parkokra vonatkozóan és egyben az osztrák fogadókészség hiányáról e tárgyban, Fertő-Hanság Nemzeti Park madártani szempontok, Örökségvédelem (járási iroda) a szélerőmű parkok láthatósága - Területek bejárása: Az épülő szélerőmű parkok egyes részei, valamint a Fertő tó déli és nyugati oldala: rálátás a tó északi és keleti oldalán elhelyezkedő szélerőmű parkokra. IV. A misszió előzetes megállapításai (Jelentésüket valószínűleg a nyár folyamán küldik) A misszió összegző konzultációján kiemelte, hogy a jó szervezés, a nyílt kommunikáció és készséges információszolgáltatás mind az osztrák mind a magyar oldalról kedvező benyomást nyújtott és bizonyította a világörökségi cím mindkét ország számára való fontosságát és a két Részes Állam elkötelezettségét. Példamutató gyakorlatnak tartotta az osztrák szélerőmű park-tervezés jól strukturált folyamatát, ami kitér az örökség- és természetvédelem kérdéseinek vizsgálatára és fontosnak tartja az esztétikai megjelenést, a magas minőségű formatervezést is. Továbbá, jó gyakorlat, hogy a területi tervezésben meg van határozva a szélerőművek lehetséges helye, bár a 1014 Budapest, Táncsics Mihály utca 1. Tel. (06 1) 225 4884 www.vilagorokseg.hu

Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ Világörökség Titkárság misszió során az is kiderült, hogy nem volt megfelelő hatékonyságú együttműködés a két ország között. Vizuális szempontból a szélerőmű parkok létesítésének hatására megváltozik a tájkép. Az alakuló táj a gazdasági átalakulást tükrözi: az Eszterházy idők tájképéből megmaradtak a gazdálkodásra használt földek, a fasorok, az erdők, ugyanakkor a 21. század tájképében megjelennek a széltornyok. A világörökségi helyszínre a látvány nincs jó hatással. A klímaváltozás hatásainak mérséklése érdekében feltétlenül helyeslendő a megújuló energiatermelés és szélerőművek létesítése, ugyanakkor fontos, hogy olyan helyre kerüljenek, ahol minimális a közvetlen környezetre gyakorolt kedvezőtlen hatásuk. Ezért a további szélerőmű parkok építése csak a világörökségi szempontok fokozottabb figyelembevételével történhet és további vizsgálatokat igényel három területen: 1. madárvédelem (a megépült tornyok hatásai) 2. örökségvédelem (látvány tanulmányok) 3. mezőgazdaság, tájgazdálkodás. A misszió hangsúlyozta a már meglévő szélerőmű parkok hatásainak további tanulmányozásának jelentőségét is, mivel ez példaértékű modell lehet más olyan világörökségi helyszínek számára, melyek hasonló vizuális fenyegetettségnek vannak kitéve. Javasolta az elkészülő tanulmányok publikálását és bemutatását Európa szerte. Hangsúlyozták továbbá a fokozottabb együttműködés szükségességét és hatékonyságának növelését a két Részes Állam között. A jelenlegi helyzet kezelésére és a további tanulmányok tekintetében a misszió előzetesen öt kérdéskört illetve megoldási lehetőséget határozott meg. Ezek kidolgozása nem csak a világörökségi terület közelében létesülő szélerőmű parkok esetleges káros hatásainak elkerülését segíthetik elő, hanem a továbbiakban Ausztria és Magyarország szorosabb együttműködését eredményezhetik e területen. Az egyes témakörök kidolgozásában a misszió javaslatokat kért az illetékes szakemberektől, akik további anyagok megküldését vállalták 2013 május 30-ig az alábbiak szerint: Témakör A misszió számára megküldendő anyag Magyar felelős 1 Tájgazdálkodás A tájgazdálkodás eszközei (meglévő és Ambrus András (FHNP) javasolt) 2 Szélerőművek engedélyezése Az engedélyezési folyamat és javaslatok az osztrák folyamat során szükséges határon Pocsai Zsuzsa (VM) Soós Gábor (Forster, VT) átívelő egyeztetésekre 3 A világörökségi védőövezet bővítése A védőövezet bővítésének lehetősége, illetve egyéb jogi megoldások Árgay Zoltán (VM) Soós Gábor (Forster, VT) 4 A kezelési tervek felülvizsgálata és átdolgozása a két ország összehangolásának növelésével 5 A szélerőmű parkok kumulatív hatása Javaslatok a kezelési terv közös kidolgozásának megvalósítására Javaslatok a megépült parkok monitoringolására és a káros hatások enyhítésére 1014 Budapest, Táncsics Mihály utca 1. Tel. (06 1) 225 4884 www.vilagorokseg.hu Soós Gábor (Forster, VT) Taschner Tamás (v.ö. helyszínkez.) Halmos Gergő (MME) FHNP FHNP = Fertő-Hanság Nemzeti Park Forster, VT = Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ, Világörökség Titkárság MME = Magyar Madártani Egyesület VM =Vidékfejlesztési Minisztérium v.ö. helyszínkez. = A Fertő kultúrtáj világörökségi helyszín kezelője A misszió munkatársai az UNESCO, az ICOMOS és az IUCN eljárásrendje szerint jelentést készítenek és a helyszínnel kapcsolatos javaslatokat is tesznek, a két Részes Állam és az UNESCO Világörökség Bizottsága számára.

Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ Világörökség Titkárság V. Következtetések Magyar részről egyetértettünk azzal, hogy a világörökségi helyszín megfelelő kezelése érdekében fontos volna szorosabb együttműködést kialakítani Ausztria és Magyarország, illetve Burgenland és Magyarország között. Bár eddig nagyrészt az Espoo-i egyezményre szorítkoztunk, világossá vált, hogy ez önmagában egy korlátolt eszköz, az egyeztetést és közös tervezést makró szinten érdemes kezdeni. A világörökségi helyszín érintettsége is későn került szem elé, a misszió meghívása azonban ráirányította a figyelmet. Magyarország számára három fő következtetést vonhatunk le: 1. A szélerőmű parkok tervezése és hatásvizsgálatai során eredetileg nem fordítottak nagy figyelmet a világörökségi helyszínre gyakorolt hatásokra. Burgenland tartomány sem makró szinten, sem az Espoo-i egyezmény szintjén nem vette kellő mértékben tekintetbe Magyarország szempontjait. Világörökségi szinten azonban már nem orvosolhatók azok a problémák, amiket korábban nem sikerült rendezni. Ezen tapasztalatokból kölcsönösen levonjuk a tanulságokat, a misszió szerint az együttműködés növelése a megoldás. 2. a) Szükséges volna Magyarországon belül a már meglévő osztrák-magyar illetve a burgenlandi-magyar együttműködési keretekről egyeztetni és megvizsgálni, hogy milyen lehetőséget adnak a szorosabb és érdemibb együttműködésre és érdekeink érvényesítésére főképp, de nem kizárólag a világörökségi helyszín tekintetében. Esetleg szükséges lehet új együttműködési struktúrákat létrehozni. Az együttműködés azért is érdekünk, mert csak így van esélyünk befolyásolni az osztrák oldali folyamatokat. b) A következő lépések megvalósításában nagy szerepe lehet a misszió által megjelölt eszközöknek, különös tekintettel a kezelési terv elkészítése során megvalósuló fokozott együttműködésnek. E tekintetben a Világörökség Titkárság a Világörökségről szóló 2011. évi LVII. sz. törvényben meghatározott világörökségi kezelési tervről szóló 315/2011 korm. rendelet szerint készülő kezelési terv készítése során törekedni fog az osztrák partnerrel való egyeztetésre. 3. Tanulságos lehet az osztrák/burgenland tartományi szabályozás, engedélyeztetés és hatásvizsgálati folyamatok megismerése és a jó gyakorlatok átvétele. A területrendezési tervekben a szélerőmű parkok létesítését tiltó zónák meghatározása nálunk is hasznos volna, akár országos, akár megyei szinten, de mindenképpen központilag meghatározott módszertan szerint. A szabályozás szakmai megalapozottságához elengedhetetlen a megfelelő módszertan kialakítása (köztük jó európai példák átvételével) aminek a kulturális és természeti örökségi értékeket és látképvédelmi szempontokat is tekintetbe véve, saját szempontrendszerrel kell rendelkeznie. 1014 Budapest, Táncsics Mihály utca 1. Tel. (06 1) 225 4884 www.vilagorokseg.hu