Táblázat az Észak-alföldi Operatív Program 2009-2010-es Akciótervéhez ÉARFÜ-höz beérkezett véleményekről

Táblázat az Észak-alföldi Operatív Program 2009-2010-es Akciótervéhez ÉARFÜ-höz beérkezett véleményekről Ssz. Javaslattevő Javaslat rövid összegzése Javaslat indoklása Tervezői vélemény (Igen / Nem / Részben) 1. ÉARFT Koordinációs Testület 2. ÉARFT Koordinációs Testület A 3.1.2. Önkormányzati utak fejlesztése konstrukció esetében plusz pontot kapjanak a városrészek összeköttetését biztosító útfejlesztési projektek. A 3.1.4. Közösségi közlekedés fejlesztése konstrukció esetében a Volán társaság a település önkormányzatával együtt pályázhasson, feloldva a tulajdonjogi kérdésekből adódó problémákat (pl. ha a buszmegálló az önkormányzat, míg egy kihelyezendő intelligens tábla a Volán tulajdonában van.) Igen - Igen Tervezői vélemény indoklás A kedvezményezetti körben mindkét szervezet feltüntetése indokolt, a közös pályázat (pl. konzorcium) feltételeinek megfogalmazása a pályázati kiírás feladata. Ez a 2007-2008-as akciótervben és pályázati kiírásban is így szerepelt, azaz pályázhatott önkormányzat, és közösségi közlekedés ellátásáért közszolgáltatási szerződéssel rendelkező gazdasági társaság. Utóbbi, ha 100% önkormányzati tulajdonban van, önállóan is, amennyiben nem önkormányzati tulajdonban van, csak partnerségben a helyi önkormányzattal. 1

3. ÉARFT Koordinációs Testület 4. ÉARFT Koordinációs Testület A 2.1.2. Turisztikai szálláshelyek fejlesztése konstrukciónál csökkenjen a max. adható támogatás összege, a forráskeret kerüljön megosztásra a komponensen belül, védett keretet biztosítva a nem-szálloda típusú szálláshelyfejlesztéseknek, területi fókuszálás legyen Hajdúszoboszló- Debrecen területén kívül. A 4.1.5. Akadálymentesítés konstrukciónál az idősek otthona, valamint a polgármesteri hivatalok esetében ne kelljen igazolni a mozgássérültek számát. Igen A max. támogatási összeg csökkentése 400 MFt-ra indokolt, a komponensen belüli védett kereteket képező megosztás indokolt, a területi fókusz is indokolt, sőt az IH által kifejezetten elvárt. Részben Az idősek otthona esetében egyetértünk, itt az idősek számára egyaránt fontos az akadálymentes hozzáférés, javaslatunk szerint automatikusan kapja meg a plusz pontot. A polgármesteri hivatalok esetében azonban indokoltnak tartjuk, hogy túlpályázás esetén plusz ponttal előnyben részesítsük azon polgármesteri hivatalokat, ahol a hivatalban fogyatékkal élők is dolgoznak. Eddig az akciótervben nem szerepelt ez a kritérium, csak a pályázati kiírásban, de az indoklás alapján szükségesnek tartjuk ebben a formában beépíteni. Egyébiránt a konstrukció automatikus elbírálású lesz, tehát a pályázatok értékelése során nem biztos, hogy az előnyt jelentő szempontokat a Közreműködő Szervezet figyelembe veszi. 2

5. ÉARFT Koordinációs Testület 6. ÉARFT Koordinációs Testület Az intézményfejlesztést lehetővé tévő pályázati konstrukcióknál nyíljon lehetőség a megújuló energia felhasználásra. Kerüljön be a roma telepek rehabilitációja a támogatható tevékenységek közé. Részben Részben A közintézmények önmagában történő energiahatékonyságát, energiaracionalizálását célzó pályázati konstrukció indítására nincs lehetőség az ágazati-regionális lehatárolások miatt. Azonban az ÉAOP konstrukcióiban eddig is lehetőség nyílt az épületek megújítása, fejlesztése során megújuló vagy alternatív energiaforrások kihasználására (pl. humán infrastruktúra, városfejlesztés), természetesen nem önmagában (ami intézményi energiakorszerűsítés), hanem egyéb fejlesztések részeként. A pályázati adatlap fenntarthatósági szempontjai között a megújuló energiahasználat előnyként szerepel. ERFA forrásból a rendelet szerint csak olyan telepfejlesztéseket, városfejlesztéseket lehet támogatni, ami nem eredményezi a lakosság kiszorítását, cseréjét. Ezért a ROP-ok keretében a szociális típusú városrehabilitációs akció csak a romatelepek korszerűsítését, közművesítését (pl. szociális blokk kiépítése) tartalmazhatja, romatelep felszámolását nem. Szociális bérlakások esetében is csak felújítás, vagy más funkciójú épület átalakítása támogatható, új építése nem. A roma népesség társadalmi integrációjára, hátrányos helyzetének csökkentésére pedig az 5.1.3. Civil szervezetek konstrukciója keretében biztosítható támogatás a civil szervezetek infrastukturális fejlesztésén keresztül. 3

7. Debreceni Egyetem rektora Az ÉAOP 2009-2010-es akciótervében minél hangsúlyosabban szerepeljen a sportlétesítmények fejlesztése. Örömmel láttuk, hogy a sport több prioritást érintően is szerepel az említett munkaanyagban. A Debreceni egyetemen a 2008/2009-es tanévben összesen mintegy 7 500 hallgató kezdte meg tanulmányait. Jelenleg Egyetemünkön megközelítőleg 32 000 diák tanul. Elgondolkodtató az a tény, hogy a hallgatóknak több mint felel az Észak-Alföldi Régióból jutott be intézményünkbe. A fiatalok egészséges fejlődéséhez és kiegyensúlyozottságához alapvető fontosságú a sport szeretete és művelése. Egyetemünk egyik legfontosabb célja a hallgatóbarát egyetemmé válás, amelynek egyik lényeges eleme a sport szolgáltatások minél magasabb szintű háttérfeltételeinek biztosítása.. Nem Az ágazati lehatárolás alapján az oktatási intézmények közül az alapfokú, valamint a középfokú intézmények infrastrukturális fejlesztései kerültek a ROP-okba, míg a felsőfokú, valamint TISZK típusú intézmények fejlesztései az ágazati operatív programokba. Így a javaslat elfogadása nem áll módunkban. Az ÉAOP-ban az OP-k közötti lehatárolásokat figyelembe véve eddig is törekedtünk a népesség egészségügyi állapotának javítására, a prevenciót is szolgáló sporttevékenységek támogatására. Így szerepelt sporttevékenységek támogatására több területen is: - a turizmuson belül rendezvény és sportturizmus infrastrukturális feltételeinek támogatása, és szálláshelyek szolgáltatásbővítésénél lehetőség nyílt sportszolgáltatások kiépítésére. - humán infrastruktúrán belül a közösségi infrastruktúra, valamint az oktatási-nevelési intézmények esetében sportlétesítmények felújítása, építése - városfejlesztés esetében az akcióterületen szabadtéri sportterek és sportcsarnokok létesítése, felújítása Ezeket a területeket a 2009-2010-es időszakban is szeretnénk tovább támogatni (új területek bevonására a lehatárolások miatt nem nyílik lehetőség). 4

8. Debreceni Egyetem OEC 9. Debreceni Egyetem OEC 10. Debreceni Egyetem OEC 11. Debreceni Egyetem OEC 4.1.2. C) Egészségügyi rehabilitációhoz kapcsolódó fejlesztések pályázati kiírását 2008 év végén megtenni, 2009. évi beadással. 4.1.2. C) Egészségügyi rehabilitációhoz kapcsolódó fejlesztések esetében a támogatás minimum-maximum összegét 100-800 millió Ft-ról 100-1000 millió Ft-ra módosítani. 4.1.2. C) Egészségügyi rehabilitációhoz kapcsolódó fejlesztések esetében a nem gazdasági társaságok esetében a támogatás intenzitását 95%-ra emelni. 4.1.2. C) Egészségügyi rehabilitációhoz kapcsolódó fejlesztések esetében a jelenlegi szövegrész kiegészítése az alábbi speciális jogosultsági feltétellel: az érintett szolgáltató igazoltan rendelkezik a személyi feltételekkel, vagy a pályázat zárásakor rendelkezni fog. Nem A javaslattal egyetértünk, de nem tudjuk beépíteni. Az Ügynökség és az RFT több mint egy éve szorgalmazza a pályázat kiírásának megjelentetését, mely azonban a ROP IH hatáskörébe tartozik. A ROP IH az egészségügyi rehabilitáció koncepciójának hiányára hivatkozva eddig nem jelentette meg a kiírást, melyet jelenleg 2009 év elejére tervez. Nem A tovább növelt projektméret kevesebb intézmény fejlesztését jelentené, mely ellentétben áll a korábban támogatott koncepcióval, miszerint lehetőleg minden fekvőbeteg ellátást végző intézménynek legyen lehetősége a rehabilitációhoz kapcsolódó fejlesztését végezni (teljes régiót lefedő kiemelt projekt ÉARFT támogatása). Továbbá a projekt maximális méretét nem kívánjuk szabályozni, tehát az önerő emelésével nagyobb méretű projekt is megvalósítható. Vagy ütemekre bontással a következő időszakban is lesz pályázható forrás. Nem A támogatási intenzitás a komplex programmal segítendő kistérségekben megvalósuló fejlesztések esetén érheti el a 95%-ot, egyéb esetben maximum 90 %. Igen A javaslatot elfogadjuk, beépítjük. 5

12. Felső-Tisza Vidéki Többcélú Kistérségi Társulás Tanácsa 13. Felső-Tisza Vidéki Többcélú Kistérségi Társulás Tanácsa 1.1.1/F LHH kistérségekben ne visszatérítendő konstrukcióban legyen a támogatás. Támogatás intenzitás növelése. A hitelfedezeti biztosíték az ingatlanok érétkének a régió átlagánál alacsonyabb mértéke miatt nehezen teljesíthető. Általánosan javasoljuk az LHH kistérségeknek elkülönített keret létrehozását. Ebben a kistérségben az itt élők jövedelme illetve potenciális pályázók tőkeszegénysége indokolttá teszi, hogy vissza-nemtérítendő támogatásban részesüljenek. A vállalkozások jövedelmezőségének alacsonyabb szintje a hosszabb idejű megtérülést valószínűsíti, mely szintén alátámasztja véleményünket. Félő, ha a konstrukció így marad, nem tudja a kistérség a lehetőséget kihasználni. (TRFC alacsony számú kistérségi pályázó) Különösen azért mert kistérségünket érinti a Tisza folyó. Részben Az 1.1.1 F) komponens keretében az LHH program vissza nem térítendő pénzügyi eljárásban lesz megvalósítva. A támogatási intenzitás növelésére azonban a 85/2004. (IV.19.) regionális térképről szóló Kormányrendelet miatt nincs lehetőség. Nem Az LHH kistérségek számára rendelkezésre álló keretek kialakításakor az NFÜ LHH Programirodája által meghatározott módon, azaz a 311/2007. (XI.17) Korm. rendelet alapján kizárólag a komplex programmal segítendő LHH kistérségek számára alakíthattunk ki külön forráskeretet. A keretösszegek tekintetében a lakosságarányt (~21%) figyelembe véve jártunk el. A többi kistérség számára témánként egy pályázatos keret kerül az IH véleménye alapján meghirdetésre. A központi iránymutatásoknak megfelelően a komplex LHH kistérségek pályázhatnak a nyílt pályázati keretre is, további preferencia nélkül. 6

14. Felső-Tisza Vidéki Többcélú Kistérségi Társulás Tanácsa 15. Felső-Tisza Vidéki Többcélú Kistérségi Társulás Tanácsa 2.1.1/B1,B2,C esetében javasoljuk az LHH kistérségeknek elkülönített keret létrehozását, valamint a támogatási intenzitás alacsony. 2.1.1/D esetében javasoljuk az LHH kistérségeknek elkülönített keret létrehozását, a támogatás intenzitás alacsony. Kiemelt rendezvényünk a Szatmári Fesztivál. (Külön projekt) 2009- ben nincs rá forrás biztosítva, csak 2010- ben. A fehérgyarmati kistérségben az egyik meghatározó húzó gazdasági ágazat a természeti és környezeti értékek bemutatását szolgáló turisztikai tevékenység. Az elmúlt években jelentős mértékben nőtt az ebből származó jövedelme a térségnek, annak érdekében, hogy a térség turisztikai potenciálját jobban ki tudjuk használni, szükséges a már meglévő attrakciók fejlesztése, az esélyegyenlőség biztosítása érdekében indokolt a külön keret. Az LHH kistérségekben hiányzik az önerő a projektekhez. Max.: 5-10% az elfogadható. Nem Nem Az egyes prioritásokon belüli LHHkeretek lehatárolása az NFÜ LHH Programiroda javaslatai alapján történt meg. Ennek alapján - hasonlóan a többi régió akcióterveihez - a turizmus prioritással szemben nem volt elvárás az elkülönített keret megjelenítése. A támogatási intenzitás növelésére a 85/2004. (IV.19.) sz. Kormányrendeletben foglalt regionális támogatási térkép alapján az Északalföldi régió esetében a maximális támogatási intenzitás 50%. A korábbi akcióterv B) és C) komponense esetében lehetőség nyílt a max. 90%-os támogatásra, de az egyes projektek támogatási arányának végső mértékét a benne foglalt tevékenységekre vonatkozó támogatási intenzitások határozták meg a költség-haszon elemzés (CBA) alapján. Ez az eljárás várhatóan a 2009-10-es időszakban is tovább fog működni. Az egyes prioritásokon belüli LHHkeretek lehatárolása az NFÜ LHH Programiroda javaslatai alapján történt meg. Ennek alapján - hasonlóan a többi régió akcióterveihez - a turizmus prioritással szemben nem volt elvárás az elkülönített keret megjelenítése. A 85/2004. (IV.19.) sz. Kormányrendeletben foglalt regionális támogatási térkép alapján az Északalföldi régió esetében a maximális támogatási intenzitás 50%. 2009-ben a Turisztikai Célelőirányzat keretén belül lehet rendezvényekre pályázni. 7

16. Felső-Tisza Vidéki Többcélú Kistérségi Társulás Tanácsa 17. Felső-Tisza Vidéki Többcélú Kistérségi Társulás Tanácsa 2.1.2 esetében az LHH kistérségekben ne visszatérítendő konstrukcióban legyen támogatás. Támogatás intenzitás növelése. 2009-ben nincs rá forrás biztosítva, csak 2010-ben. Javasoljuk az LHH kistérségeknek elkülönített keret létrehozását. 2.1.3 esetében a TDM fejlesztés 2009-ben induljon meg. Az LHH kistérségekben a tám. intenzitás elérhetné akár a 100%-ot is. Nincs megfelelő minőségű és mennyiségű szálláshely indokolja a külön keretet. Ebben a térségben indokolt, hogy szakmailag magas színvonalon épüljenek egymásra a szolgáltatások. Ehhez szükséges egy olyan menedzsment, mely ennek irányítását a kezében tartja. Nem csak a turisztikai szolgáltatásokhoz szükséges, hanem a térség tradicionális termékeinek menedzseléséhez is. Részben Az IH javaslata a turisztikai szálláshelyfejlesztések esetében a visszatérítendő támogatás alkalmazása, ellenkező esetben a vissza nem térítendő támogatás intenzitását csökkenteni kell (max. 15%-ra). Emiatt nem látjuk a lehetőségét a jelenlegi támogatási intenzitás további növelésére. A visszatérítendő támogatások alkalmazása jelenleg még az IH szintjén nem dőlt el. 2.1.2. konstrukció mindkét komponense 2009-ben indul, a kiírás kerete A) 3 Mrd Ft, B) 1,5 Mrd Ft. Az egyes prioritásokon belüli LHHkeretek lehatárolása az NFÜ LHH Programiroda javaslatai alapján történt meg. Ennek alapján - hasonlóan a többi régió akcióterveihez - a turizmus prioritással szemben nem volt elvárás az elkülönített keret megjelenítése. Nem A 2007-08-as akcióterv helyi TDM-es regisztrációja 2008. év második felében indult el, a megvalósítás áthúzódik 2009-re. Az erre ráépülő, következő időszakra eső térségi TDMes kiírások előreláthatólag 2009-ben, az év második felében jelenhetnek meg. Általános véleményünk valamennyi konstrukció esetében, hogy nem tartjuk indokoltnak a 100%-os támogatási intenzitást, mivel attól sem a projektek minősége, sem költséghatékonysága nem javul egyértelműen. Minimális önerő biztosítását minden konstrukció esetében alapvető elvárásnak tartunk. 8

18. Felső-Tisza Vidéki Többcélú Kistérségi Társulás Tanácsa 19. Felső-Tisza Vidéki Többcélú Kistérségi Társulás Tanácsa 3.1.2 esetében kevésnek tartjuk az LHH térségben lehatárolt összeget és a támogatandó projektek tervezett számát. Az LHH-n kívüli közösségi közlekedés infrastrukturális keretéből is át lehetne csoportosítani. 4.1.1/B esetében alacsony a 2009/2010-ben rendelkezésre álló forrás nagysága. Sokkal nagyobb forrás szükséges ahhoz, hogy az LHH kistérségek lemaradását csökkentsük. A közlekedési infrastruktúra nélkül nem települnek be vállalkozások. A régióban 28 kistérség van, a támogatandó projektek száma a 3.1.4-ben 38 db, az LHH-ban ez 8 db, nem indokolt a nem LHH-s kistérségekben a magas forrás. (150%) A térségben a folyamatban lévő fejlesztések ellenére még igen magas azon oktatási intézmények száma, melyek elavultak, korszerűtlenek, gazdaságtalanul működtethetők. Nem. Az LHH kistérségek számára rendelkezésre álló keretek kialakításakor az NFÜ LHH Programirodája által meghatározott módon, azaz a 311/2007. (XI.17) Korm. rendelet alapján komplex programmal segítendő LHH kistérségek lakosságarányát (~21%) figyelembe véve jártunk el. A komplex LHH kistérségek pályázását az elkülönített kereteken túl meg kívánjuk engedni a nem komplex kistérségek pályázatos keretében is. A tervezett támogatható projektek száma csupán átlagos projektméreten alapuló becslés, melyet nagyban módosíthatnak a beérkező projektméretek, illetve a kért támogatási összegek, így a támogatható projektek számát csupán irányadásként kell értelmezni, semmiképpen sem konkrétumként. - A véleménnyel egyetértünk, az oktatás területén jelentős a fejlesztési igény. Az ÉARFT 2008 júliusában döntött az NFGM javaslatára az oktatási célú fejlesztési források időbeli előrehozásáról, így a 2007-2008-as időszakban több mint 23 Mrd Ft kerül felhasználásra. A hátralévő összeg. kerül a 2009-2010-es időszakban kiírásra, az A és B komponensek közötti arány egy tervezett arány, az akcióterv véglegesítése során az ÉARFT döntése alapján változhat. A 2007-2008-as időszakban viszont érdemes megvizsgálni a 18 Mrd Ft forráskeret megoszlását, ahol jelentős arányban részesedett a 8 LHH kistérség (mintegy 53%). 9

20. Felső-Tisza Vidéki Többcélú Kistérségi Társulás Tanácsa 4.1.1/B esetében a speciális jogosultsági feltételeknél javasoljuk kivenni a Óvoda létesítés esetén a település nem rendelkezik óvodával kitételt. Tekintettel arra, hogy a speciális jogosultsági feltételeknél szigorúan szabályozott az új intézmény építés. Térségünkben 2007-ben teljes körűen felmérésre került az óvoda épületek állapota, állaga, és megállapítható, hogy magas azon intézmények száma, melyek eredetileg nem oktatási intézménynek épültek, esetenként több 100 évesek. A felújításuk a jelenlegi intézményekre vonatkozó működési feltételek biztosításához indokolatlanul magasabb költséget jelentene, mint egy új épület kialakítása. - Az óvodák infrastrukturális feltételei a 2009-2010-es időszakban a hazai területfejlesztési programon belül kerülnek fejlesztésre, ezért a teljes témakör kikerül az Akcióterv ezen pontjából, mellyel a javaslat is érvényét veszíti. 10

21. Szabolcs-Szatmár- Bereg Megyei Természetvédelmi Alapítvány 5.1.3. esetében javaslatunk az, hogy minden közhasznú tevékenységet végző szervezet pályázata befogadásra és elbírálásra, érdemei esetén támogatásra kerüljön a pályázati rendszerben. Amennyiben valamiféle elvárásrendszer alapján kiemelten szükséges támogatni a kisebbségekkel (romákkal) foglalkozó szervezeteket, abban az esetben javasoljuk, hogy osszák fel a pályázati prioritást 2 részre. A meghirdetett címből nem derül ki az a tény, hogy csupán azokat a civil szervezetek pályázhatnak, amelyek kisebbségekkel, romákkal foglalkoznak. Igen, ez maga a diszkrimináció! Hiszen fel sem merül az a kérdés, hogy milyen közösségi célú feladattal jól vagy rosszul foglalkozva, megyeszékhelyen vagy halmozottan hátrányos helyzetű kistérségben tevékenykedve, milyen szakmaisággal, szakmai múlttal működnek a szervezetek. Ezzel a megoldással csupán két dolgot ér el a pályázati rendszer. Az egyik az, hogy a más témában (és nem a hátrányos helyzetűekkel foglalkozva) komoly szakmai tevékenységet végző szervezetek kiszorulnak a pályázati támogatásból. A másik, hogy alibi szervezetek (a romakérdéssel foglalkozva) jönnek létre, vagy már meglevő szervezetek alibi tevékenységekre vállalkoznak. Erős kétségeink vannak, hogy az EU szabályrendszere ezt a diszkriminatív pályázati kiírást, egy részletes átvilágítás esetén elfogadja. Részben. A javaslattal egyetértünk, hogy valóban ne történjen meg azon civil szervezetek kizárása a pályázati rendszerből, akik az OP céljaihoz és tartalmához illeszkedő programok végrehajtásához kapcsolódóan szeretnének infrastrukturális fejlesztéseket megvalósítani. Így javasolni fogjuk a támogatási területek kibővítését, azonban az IH-val egyeztetve ezt olyan területekre tudjuk megtenni, ahol a civil szervezet az önkormányzattól feladatot vesz át, átadott feladatot lát el a fenntartható projektek támogatása érdekében az előző időszak pályázati tapasztalatai alapján. A végső döntés azonban az Irányító Hatóságé, és így került az előző időszakban is a hátrányos helyzetűekkel foglalkozó területekre szűkítve kiírásra a pályázat, ellentétben a 2007-08-as akciótervben foglaltakkal. Azonban ilyen kis kiírásnál nem tartjuk indokoltnak külön pályázati komponensek alkalmazását. Továbbá megpróbáljuk megkeresni annak a módját, hogy a kritériumrendszerben hogyan lehet objektíven, ellenőrizhető kritériumrendszerrel azt biztosítani, hogy a tényleges munkát végző és szakmailag felkészült szervezetek kaphassanak támogatást (amely céllal nagymértékben egyetértünk), ehhez azonban konkrét szövegszerű javaslatot örömmel veszünk. 11

22. Farkas Imre, országgyűlési képviselő A javaslatom szerint a regionális pályázati rendszerben a normál LHH kistérségek számára fenntartott keret kerüljön alkalmazásra, melynek lényege: A pályázati konstrukció támogatási összegének meghatározott százalékát - akcióterv prioritástól függően 10-30 % - a normál leghátrányosabb kistérségek számára kell fordítani. Amennyiben a meghatározott százalékos hányadot eléri a normál LHH kistérségekből érkezett, támogatható kategóriába kerülő pályázati projektek forrásigénye, akkor ezen projektek a fenntartott keret erejéig támogatásra kerülnek (az elért pályázati pontszám szerinti rangsorolás figyelembe vételével). A keretbe nem férő az LHH kistérségekből érkezett támogatható projektek a fenntartott kereten felüli hányad tekintetében a nem az LHH kistérségekből érkezett projektekkel együtt kerülnek támogatási elbírálás alá. Megítélésem szerint a magasabb hányadú fenntartott keretet különösen a munkahelyteremtést, gazdasági fejlődést segítő támogatási konstrukciók esetében célszerű alkalmazni. Nem. A véleményben szereplő normál LHH kistérség értelmezésünk szerint a 311/2007 (XI.17.) Korm. rendeletben szereplő leghátrányosabb helyzetű kistérségeket jelenti, amelyekbe nincsenek beleértve a komplex LHH kistérségek, azaz a régiónban 7 kistérség. A komplex programmal segítendő 8 kistérség elkülönült pályázati konstrukciója központi elvárás alapján került kialakításra, ahol nem nyílt pályázás, hanem kistérségi tervezés keretében lesznek a források felhasználva. A többi (20 db) kistérség továbbra is nyílt pályázat rendszerben juthat fejlesztési forrásokhoz, ahol továbbra is érvényesül a hátrányos kistérségek preferenciarendszere. A javaslat eljárásrendi változást is jelent, és az Irányító Hatóság véleményét is megkérdezve nem tartjuk indokoltnak a nyílt pályázati keret további tagolását. A javaslatban foglalt eljárásrendi módszer szerint az LHH kistérségek projektjeiből a védett keret erejéig a legnagyobb pontszámúak kapnának támogatást, míg az alacsonyabb pontszámú LHH projektek az egyéb térségekkel együtt lennének elbírálva, viszont ott nem valószínű, hogy támogatásban részesülhetnek az alacsonyabb pontszámaikkal. Ezért továbbra is az egységes pályázati rendszerben alkalmazandó és a korábbinál erőteljesebb (több pont) pályázati preferenciát tartjuk indokoltnak alkalmazni, ez a hátrányos helyzet miatt megítélt plusz pontok mellett jól előkészített és minőségileg kidolgozott projektek benyújtására is jobban ösztönzi a projektgazdákat. 12

23. Jászfényszaru Ipari Centrum Kft. 2. prioritás A komponens 7. Projekt kiválasztási szempontok Vélemény: Az Akcióterv ezen komponense indokolatlanul korlátozza azon városok körét és számát, ahonnan pályázat nyújtható be: a tervezet szerint a régió 64 városa közül csak háromból lehetne pályázni 4 *-os szálloda létesítésére. Javaslat: A 10.000 lakos feletti városokból lehessen pályázatot benyújtani, ne csak a megyeszékhelyekről. A komponens nem veszi figyelembe a tényleges szükségleteket és igényeket. Jászberényben és 20 km-es körzetében (Jászárokszállás, Jászfényszaru) több jelentős gazdasági súllyal bíró cég működik (pl. Electrolux, Samsung). Ezen cégekhez folyamatosan érkeznek vendégek (pl. a cégcsoport más gyáraiból, üzletfelek tárgyalásokra). Helyben lévő, minőségi szálláshely hiányában ezen személyek számára pl. Budapesten foglalnak szálláshelyet. Nem Új 4*-os szálloda építése azokon a településeken indokolható, ahol a turisztikai attrakciók jellege a turizmusnak nem csupán egy (ez esetben hivatás-turizmus) ágához köthető. Ezért javasolható a térség meglévő szálláshelyeinek hivatásturizmushoz kapcsolódó szállásférőhely és szolgáltatásfejlesztése. 24. Jászfényszaru Ipari Centrum Kft. 25. Jászfényszaru Ipari Centrum Kft. 2. prioritás A komponens 7. Projekt kiválasztási szempontok Vélemény: A megfogalmazásból nem derül ki egyértelműen, hogy meglévő épület átalakításával létrehozható-e 4*-os szálloda. Javaslat: Más funkciójú, meglévő épületek átalakításával is lehessen szálloda létesítésére pályázatot benyújtani. 2. prioritás A komponens 7. Projekt kiválasztási szempontok Javaslat: A 4*-os szállodák létesítésére rendelkezésre álló keretösszeget növeljék meg 1 milliárd Forintra. Egy vállalkozás évek óta szeretne szállodát létesíteni Jászberény központjában a korábbi börtön épületének átalakításával, hasznosításával. A pályázók körének bővítése esetén az eredeti keretösszeg kevésnek bizonyulhat. Nem Új 4*-os szálláshely kialakításának minősül a javaslat, melyet ebben az időszakban kizárólag megyeszékhelyen támogatható, ahol a 4 csillagos szállodai férőhelyek száma nem éri el a 200 férőhelyet a KSH tájékoztatási adatbázisa alapján. Nem Az előző válaszból következően új 4 csillagos szálloda építésére a komponens keretéből max. 600 Millió Ft fordítható, melynek alapján a keret növelése nem indokolt. 13

26. Jászfényszaru Ipari Centrum Kft. 27. Jászfényszaru Ipari Centrum Kft. Vélemény: Az 1.1.1./A komponensre 2011-13 között nincs forrás betervezve, ami indokolatlan és érthetetlen! Javaslat: minimum 1 milliárd Forint legyen átcsoportosítva erre az időszakra (akár a 2009-10-re tervezett összeg csökkentésével)! 1. prioritás A komponens 7. Projektkiválasztási szempontok Vélemény: indokolatlan és irreális annak megkövetelése, hogy azoknak a pályázóknak is kell területeladást vállalniuk, akik épületberuházást hajtanak végre a projekt keretében! Javaslat: Az épületberuházást megvalósítók számára az épület kihasználását írják elő valamilyen formában, ne pedig területértékesítési kötelezettséget. Elfogadhatatlan, hogy három éven keresztül ne legyen lehetőség illetve forrás az ipari parkok, ipari területek fejlesztésére. A(z Akcióterv) tervezők 2010 után nem tartanak szükségesnek befektetéseket a régióban (illetve az azokat elősegítő, megalapozó beruházásokat)? Kettő év rossz gyakorlatát nem kellene fenntartani, tovább folytatni! Nem A 2011-2013-as időszakra forrásátcsoportosítás nem indokolt, mivel addigra az 1.1.1 A) komponens legalább 3-szor, de lehet, hogy 4-szer kerül kiírásra. Ezekkel a legkorábban megjelent pályázati kiírásokkal kívánta a régió megteremteni a szükséges feltételeket a kiemelten szükségesnek tartott befektetések számára, hogy 2011-2013 között megtörténhessen az ipari parkok és területek minél nagyobb arányú betelepítése. Valamint, a kért forrásátcsoportosításra nem marad annyi keret, hogy érdemi összeg kerülhessen 2011-2013-ra, kevés összeggel pedig nem hatékony pályázati rendszert működtetni. A források lekötésével az elmúlt időszakban is gondok voltak, nem volt elegendő pályázati igény, ezért amennyiben ez így alakul újra, a le nem kötött forrásoknak van esélyük átkerülni 2011-2013-ra. Igen A fejlesztett területet és épületet nem lehetett eladni, korábban sem, hanem a támogatással létrehozott termelő kapacitásokat és szolgáltatásokat minimum 5 évig kell üzemeltetni. Területértékesítési kötelezettsége nincs a pályázónak, hanem kizárólag a fejlesztéssel nem érintett területet és épületet lehet eladni. A fejlesztett területek célja nem az eladás, hanem a fejlesztett területek nettó betelepedettségének növelése, azaz a pályázónak nem eladnia kell a területet, hanem vállalni, hogy az infrastruktúrával ellátott területekre termelő vállalkozások betelepedését biztosítja.. 14

28. Jászfényszaru Ipari Centrum Kft. 29. Törökszentmiklósi kistérség, Körmöndiné Katona Edit kistérségi koordinátor 30. Törökszentmiklósi kistérség, Körmöndiné Katona Edit kistérségi koordinátor 31. Törökszentmiklósi kistérség, Körmöndiné Katona Edit kistérségi koordinátor 1. prioritás A komponens 7. Projektkiválasztási szempontok Vélemény: Az öt illetve 3 (emelt szintű) szolgáltatás nyújtásával olyan kötelezettséget ill. annak vállalását és nyújtását írják elő a pályázóknak, amikre sok esetben nincs igény a betelepült, betelepülő cégek részéről. Javaslat: Legyen törölve ez a kötelezettség. A tervezők mérjék fel, hogy a régió ipari parkjaiban mi a jelenlegi helyzet, mire van igény! Ennek ismeretében, ha van rá igény, akkor a pályázat kiírója ösztönözze a szolgáltatásnyújtást, pl. részesítse előnyben (plusz pontok) azokat a pályázókat, akik szolgáltatások nyújtását vállalják. 1.prioritás A) komponensnél: Telekhatárán helyett Telekhatáron belüli alapinfrastruktúra. 1.prioritás 6. pont A) komponens: Projektgenerálás, közös kutatás-fejlesztési tevékenység, közös projektek előkészítése és továbbfejlesztése új gondolatjeles bekezdés (?). 1.prioritás táblázat 1. sor 2007-2010. évi kötelezettségvállalás tervezett összege hibásan szerepel (0,494 helyett 0,499). Nincs hiteles információ arra vonatkozóan (az Akcióterv kidolgozóinak), hogy milyen tényleges igény van a különböző szolgáltatásokra. A pályázókat nem szabad belekényszeríteni olyan szolgáltatások kialakításába, biztosításába és fenntartásába éveken keresztül (tekintettel annak költségvonzatára is), amelyekre ugyan nincs valós igény, de a támogatás elnyerése érdekében muszáj vállalni! Igen A pályázat benyújtását követően különösen a kétfordulós pályázatok esetében a projektfejlesztés szakaszában körvonalazódnak a betelepülők és azok igényei. A pályázat benyújtásakor vállalt szolgáltatásokon van lehetőség változtatni, természetesen annak értékének megtartásával. Az ipari parknak nem kizárólag az a funkciója, hogy csak alapinfrastruktúrával ellátott területet adjon bérbe, hanem megfelelő szolgáltatásokkal befektetőket vonzzon a területre. A javaslatnak megfelelően, de a fenti okokat figyelembe véve a 2009-2010- es időszakban 3 szolgáltatás lesz kötelezően előírt, de az értékelés során alkalmazni fogjuk a differenciált értékelést, tehát a több és minőségi szolgáltatást vállaló pályázó magasabb pontot kap. Igen Javítjuk, köszönjük az észrevételt. Igen Nem Javítjuk, köszönjük az észrevételt. A legfrissebb, ÉAOP forrásallokációt tartalmazó táblázat szerint a 0,499 millió Ft a helyes. 15

32. Törökszentmiklósi kistérség, Körmöndiné Katona Edit kistérségi koordinátor 33. Törökszentmiklósi kistérség, Körmöndiné Katona Edit kistérségi koordinátor 34. Törökszentmiklósi kistérség, Körmöndiné Katona Edit kistérségi koordinátor 35. Törökszentmiklósi kistérség, Körmöndiné Katona Edit kistérségi koordinátor 36. Törökszentmiklósi kistérség, Körmöndiné Katona Edit kistérségi koordinátor 1.prioritás 6. pontban, a Támogatható tevékenységek körénél a customer relationship management helyett véleményem szerint célszerűbb lenne a magyar megnevezést használni: ügyfélkapcsolat menedzselés/ menedzsment. 2. prioritás A) komponensnél az Önmagában nem támogatható tevékenységeket érdemes lenne kibővíteni az értékmegőrzők létesítését, illetve ahol ilyen szolgáltatás már van azok fejlesztését, korszerűsítését. 2. prioritás A) komponens esetében a Projekt kiválasztási szempontoknál az értékelési szempontok között érdemes lenne vizsgálni a vendégéjszakák számának a fejlesztés eredményeképp bekövetkező változását, növekedését. 2. prioritás 6. pont: támogatható tevékenységek köre felsorolásánál a Szakmai program megvalósítása c. pont kiegészítését a konkretizálás érdekében javaslom a következőkkel: kötelezően előírt szakmai elemek megvalósítása (turisztikai arculatterv, turisztikai értékesítési és értékesítés-ösztönzési cselekvési program készítése, aktualizált vonzerőleltár készítése). 3. prioritás Táblázat: Összefoglaló adatok, 2007-2010. összesen oszlopban az A) és B) komponens összege hibásan szerepel. (5,132 + 0,735 = 5,867) A TDM Működési Kézikönyvben a támogatható tevékenységek között szerepel ez a megfogalmazás, ami véleményem szerint pontosabb, konkrétabb, mint az akciótervi verzió. Igen Igen Javítjuk, köszönjük az észrevételt. Értékmegőrzők létesítése, fejlesztése önmagában nem támogatható tevékenységként indokolt. Igen A 2007-08-as Pályázati útmutató szakmai értékelési szempontjai között is szerepel, a 2009-10-es akcióterv jelen változata is tartalmazza. Nem Ez akciótervi szintű megfogalmazásnak megfelel, a TDM kézikönyvben foglalt pontosabb, kimunkáltabb részek már pályázati kiírás szintű megfogalmazások. Igen. Javítjuk, köszönjük az észrevételt. 16

37. Volt Állami Gondozottak Országos Egyesülete 5. prioritásban nagyobb hangsúlyt fektessen az akcióterv a hátrányos helyzetű elsősorban roma származásúak integrációjára,felzárkóztatására. A célcsoportok számára ne csak az 5. prioritás nyújtson pályázati lehetőséget,hanem a 2.3.és 4.prioritásban is gondoljunk erre a rétegre. Tehát a pályázati lehetőségek terjedjenek ki a gazdasági,turisztikai,humán erőforrás,szociális irányvonalra is. Európai uniós elvárás a roma integráció és felzárkóztatás. Az egyesületünk által elkészített problémaváz/tiszadobi térségében/is megerősíti azt tényt,hogy e réteg felkarolása nélkül nem lesz versenyképes Magyarország. Csak az a roma civil szervezet vagy cigány kisebbségi önkormányzat pályázhasson,akik mögött szakmai tapasztalat van és az elmúlt időszakban tevékenységük felmutatható eredménnyel bír. Részben Véleményünk szerint az 5. prioritásban az operatív programok közötti tartalmi lehatárolásokat is figyelembe véve elegendő hangsúllyal jelenik meg a hátrányos helyzetűek, kiemelten roma származásúak integrációjának támogatása. Megjelenik egyrészt az integrált városfejlesztés területén (a szociális típusú rehabilitációnál még erősebben), valamint külön konstrukció került a 7 régió közül egyedüliként kialakításra, ahol 2007-2008-ban csak a hátrányos helyzetűek felzárkóztatásával foglalkozó civil szervezetek pályázhattak infrastrukturális fejlesztésekre. Ez továbbra is szerepel a 2009-2010-es akciótervben. Továbbá külön pályázati kiírása van a TÁMOP-nak a civil programok végrehajtására. Az 5. prioritáson belül szereplő környezetvédelmi területen pedig nem látjuk terét a hátrányos helyzetűek integrációjának. Amennyiben konkrét szövegszerű javaslatot kapunk, természetesen megvizsgáljuk annak beépítési lehetőségét. Szintén szövegszerű konkrét javaslatot várunk a közlekedés, turizmus és humán infrastruktúra prioritásai esetében is, hogy mely területeken és hogyan szeretné a javaslattevő látni a roma származásúak integrációját. Az említett prioritásokban nincsenek kizárva, sőt számos esetben előnyként is szerepel pl. a hátrányos térségekben megvalósított fejlesztés (pl. közlekedés, turizmus, szociális stb.). 17

38. Jász-Nagykun- Szolnok Megyei Közgyűlés 39. Jász-Nagykun- Szolnok Megyei Közgyűlés A 2007-2013-as időszakra rendelkezésre álló pénzügyi keret 85%-ának 2010-ig történő lekötése túl magas arány, ezért 75%-ban javasoljuk maximalizálni a 2010- ig történő forráskihelyezést. Az 1.1.1. Vállalati inkubáció komponensnél a rossz tapasztalat és a kedvezőtlen összetételű döntés az irodaház jellegű fejlesztésekhez köthető. Ez a pályázati feltételek és a támogatható tevékenységek pontosításával kiküszöbölhető. A hátrányos helyzetű térségekből is jöttek jó pályázati elképzelések, ezért számukra is lehetőséget biztosítandóan, 2009-2010 között is indokolt új pályázatok kiírása inkubáció területén. Részben Nem A javaslattal annyiban egyetértünk, hogy a források előrehozatalával a 2011-2013-as időszak kerül forráshiányos helyzetbe. Az irányító hatóság azonban ragaszkodik a kötelezettségvállalás 80-85%-os mértékéhez, amit az elhúzódó első időszak miatt a biztonságos forrásfelhasználással, valamint a visszahulló (kb. 10%-ra becsült) források 2011-2013-as felhasználásával indokolt. Ezt a véleményt jelezzük újra az IH-nak, de a források felhasználásával kapcsolatban az IH hozza a végső döntést. Az Inkubáció elősegítése pályázati kiírásra összesen 28 db pályázat érkezett, ebből 3 db a komplex programmal segítendő leghátrányosabb helyzetű és további 5 db a leghátrányosabb helyzetű kistérségekből, amelyek az összes megítélt támogatás (1,73+1,56) 3,29%-át kötötték le. A kétfordulós eljárás elhúzódása miatt ezek a pályázatok jelenleg az egyfordulós döntésig sem jutottak el. Fenti okok miatt nem tartjuk indokoltnak a pályázat 2009-2010-ben történő megjelentetését. Az inkubáció elősegítésén nincsen annyi forráskeret, hogy mindhárom AT időszakra egy önálló pályázati kiírás meghirdetéséhez szükséges, megfelelő mennyiségű összeg álljon a pályázók rendelkezésére. 18

40. Jász-Nagykun- Szolnok Megyei Közgyűlés 41. Jász-Nagykun- Szolnok Megyei Közgyűlés 42. Jász-Nagykun- Szolnok Megyei Közgyűlés 43. Jász-Nagykun- Szolnok Megyei Közgyűlés Feltétlenül indokolt a 2.1.1 A) fürdőfejlesztési pályázatok 2009-es indítása. Amennyiben ehhez nincs elegendő forrás, úgy a sport és rendezvényturizmus támogatásából szükséges forrást átcsoportosítani a fürdőfejlesztés támogatására. A 2009-2010-es 2.1.3 TDM pályázatnál a térségi szervezetek kialakítását kiemelten kellene ezért szerepeltetni. A rendszer teljes kiépítésének érdekében ebben az időszakban is szükséges új helyi szervezetek létrehozására kereteket biztosítani. A 4. és 5. számjegyű utak fejlesztése komponensnél figyelembe kell venni a Nemzeti Útfelújítási Programban (NUP) meghatározott 2009-2012 között felújítandó utak fejlesztését is. Jász-Nagykun-Szolnok megye odaítélt pályázatokból való részesedéséből kiindulva javaslom, hogy a 2009-2010 közötti 4.1.1. konstrukció oktatási pályázatai legfőbb kedvezményezettjei Jász-Nagykun-Szolnok települések legyenek. megyei 2008-ban 9 fürdőfejlesztés kapott támogatást 3,4 milliárd Ft értékben. Ezzel szemben a 2008. május 15- ei ülésen az RFT 21 db 7,6 milliárd Ft támogatási igényű fürdőfejlesztési pályázat ROP-hoz való illeszkedéséről foglalt állás. Az igények teljesítése a következő: régiós szinten 44,7%, Hajdú-Bihar megyénél 69,6%, Jász-Nagykun- Szolnok megye esetében 36,3%. Figyelembe véve még a nevesített kiemelt projekteket is, nem igazolható az a megállapítás, hogy túlzott mértékűek a fürdőfejlesztések a régióban. A régió gazdaságának egyik kitörési pontja lehet a gyógy- és termálturizmus fejlesztése. A turisztikai desztináció menedzsment (TDM) munkaszervezetek esetében a 2008. szeptember 25-ig szóló előzetes regisztrációs felhívás szerint a helyi szervezetek kialakítására lesz lehetőség. Részben Az IH nem javasolja a komponens indítását a 2009-10-es időszakban a mostani periódusban támogatásra kerülő fürdőfejlesztési projektek alapján. Álláspontunk szerint indokolt a komponens 2009-10-es időszakban történő indítása, azzal a megállapítással, hogy szükséges egy fókusztanulmány elkészítése a régió egészségturisztikai stratégiájára vonatkozólag. Így a komponens indítását 2010-ben javasoljuk. Részben A 2009-2010-es TDM konstrukcióban a térségi szervezetek kialakítására kerülne sor. A jelenleg futó TDM-es pályázat végrehajtási tapasztalatai alapján mérlegelendő további új helyi TDM szervezetek kialakításának támogatása. Igen A NÚP útlistát teljes egészében figyelembe vette a Regionális Fejlesztési Tanács a 2009-2010-es források terhére felújítani tervezett 4 és 5 szj. utak kiválasztásakor. Nem Az Akciótervben megyék közötti felosztást nem tudunk és kívánunk tenni, a pályázatok szakmai tartalma alapján fogja a Bíráló Bizottság a döntést meghozni a pályázatok értékelését követően. 19

44. Jász-Nagykun- Szolnok Megyei Közgyűlés 45. Jász-Nagykun- Szolnok Megyei Közgyűlés Az 5.1.2. Környezeti értékek védelmi, környezeti biztonság konstrukciónál a B, a C1 és a C2 komponensek esetében mindenhol egyfordulós pályázat támogatandó. Az 5.1.2 állami (D1) és az önkormányzat (D2) belvízrendezés esetében javasolható a kiemelt projekt eljárás alkalmazása az öblözetek szerint összehangolt fejlesztések megvalósítása érdekében (amit a 2008-as döntéseknél nem sikerült megvalósítani), a Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése esetében pedig az igazi garancia az érintett települések belvízrendezésének megvalósítására egy önálló D3 komponens lenne, szintén kiemelt projekt eljárással. Részben Az előző időszak pályázati tapasztalatai valóban azt mutatták, hogy a 2 fordulós eljárás helyett 1 fordulós pályázati eljárást alkalmazzunk. Azonban a C1 komponens esetében az indokolja a 2 fordulós eljárás megtartását, hogy így a 2. fordulóban lehet bekérni a hatósági kötelezést a TSZH és TFH lerakók rekultivációjára. Egyfordulós esetén ezt az 1. fordulóban be kellene nyújtani, és ha nem nyer a pályázat, az önkormányzatnak saját forrásból akkor is meg kell csinálni a több tíz-, vagy százmillió Ft-os fejlesztést. Ez pedig jelentősen csökkentené a pályázati kedvet, az első időszakban is ez a konstrukció volt a legkevésbé sikeres ~16%-os forráslekötéssel. Így a források felhasználása és a pályázók védelme érdekében kívánjuk a C1 komponens esetében továbbra is a 2 fordulós eljárást megtartani. Részben A kiemelt eljárásrend az első időszak tapasztalatai alapján nem igazán jelent könnyítést a projektgazdák számára, számos területen komolyabb feltételeknek kell megfelelni és nem rövidíti az előkészítés idejét sem. Továbbá az ÉARFT 2008. májusban hozott döntése alapján nem kíván újabb kiemelt projekteket támogatni, csak a meghatározott kört. A VTT öblözetek települései számára indokoltnak látjuk egy külön komponens (D3) kialakítását, különös tekintettel az NFGM hivatalos levelében foglalt változásokra (települési kör változása és tározók módosulása), annak eljárásrendje azonban még egyenlőre bizonytalan a változó körülmények miatt. 20