ELEKRTONIKUS LAKOSSÁGI BŰNMEGELŐZÉSI INFORMÁCIÓS RENDSZER Lakossági hírlevél 2010. április Ma már nemzetközileg elfogadott célkitűzésként szerepel a környezet állapotának megőrzése, javítása. Miért van erre szükség? Az emberiség, az egyes emberek és társadalmak közvetlenül vagy a gazdaság révén szükségleteik kielégítése érdekében természetes környezetükből veszik el azokat a javakat, amelyeket a földi rendszer létezése óta felhalmozott. A fenntarthatóság biztosítása azt kívánja tőlünk, hogy a jelen és jövő generációk létfeltételeihez szükséges természeti és épített környezet minőségét, értékeit megőrizzük. Ezt a problémát hazánk is felismerte, és az 1995. évi LIII. törvényben, a környezet védelmének általános szabályairól rendelkezett ebben a témában: a természeti örökség és környezeti értékek a nemzeti vagyon részei, amelyeknek megőrzése és védelme, minőségének javítása alapfeltétel az élővilág, az ember egészsége, életminősége szempontjából; e nélkül nem tartható fenn az emberi tevékenység és természet közötti harmónia, elmulasztása veszélyezteti a jelen generációk egészségét, a jövő generációk létét és számos faj fennmaradását Ebben a feladatban a környezet feltételként jelenik meg, amely azt jelenti, hogy addig a mértékig használhatjuk természetes környezetünk erőforrásait, amíg nem sértjük annak megújulási lehetőségét. A környezet megóvása az egyén és a társadalom együttes feladata. Az állam feladatai: A környezet védelmének jogi szabályozását. Környezet védelméhez fűződő állampolgári jogok érvényesítését. Környezet állapotának felmérése, fenntartása. Gazdasági-pénzügyi alapok biztosítása. Nemzeti Környezetvédelmi Program megalkotása. Környezetvédelmi politika érvényesítése. Környezetvédelmi információs rendszer kiépítése. Tapasztalatok azt mutatják, hogy a lakosság energiafelhasználása, termékválasztásai, vagy épp szelektív hulladékgyűjtése jelentősen segítheti az energiapolitikai intézkedéseket, ezzel az államok környezetgazdálkodását is. Így általánosságban véve megfogalmazódnak az állampolgári feladatok is: Mindenkinek joga, hogy környezetveszélyeztetés, környezetkárosítás vagy környezetszennyezés esetén a környezethasználó és a hatóságok figyelmét erre felhívja. Aki tevékenységével vagy mulasztásával a környezetet veszélyezteti, szennyezi, vagy károsítja, illetőleg tevékenységét a környezetvédelmi előírások megszegésével végzi, felelősséggel tartozik. Mit tehetünk azért, hogy utódainkra ne szennyezett talajt, szennyezett levegőt, szennyezett vizeket, elherdált természeti kincseket hagyjunk.
A levegő védelmében Magyarország levegőminőségi helyzete sok területen még mindig nem kielégítő. A levegő minőségét a természeti tényezők mellett (talajviszonyok, uralkodó szélirány, csapadék, stb.) elsősorban a mező- és erdőgazdálkodás, az ipar- és szolgáltatóipar, a közlekedés, valamint a lakossági tüzelés határozza meg. Mit tehet a lakosság a levegő tisztasága védelmében? Az időszakosan keletkező kerti hulladékokat ne égessük el. Azokat a zöldhulladék gyűjtések alkalmával távolítsák el otthonaikból, amennyiben az nem hasznosítható komposztálás útján. Az egyedi fűtéssel rendelkező lakóházakban a megfelelően karbantartott tüzelőberendezésekben csak az arra a berendezésre engedélyezett tüzelőanyagot szabad égetni. A háztartási fűtőeszközökben a tüzelőanyag egészségre káros égésterméket kibocsátó anyagot - különösen ipari hulladékot, műanyagot, gumit, vegyszert, festéket, stb. - nem tartalmazhat. Lehetőség szerint használunk tömegközlekedési eszközöket. A légszennyezés csökkentése érdekében, légszennyezés tűrő és nagy levegő szűrű fákat kell lehetőleg ültetni. Az állattartás miatti szaghatás allergizáló következményeire legyünk tekintettel, Jelentős porszennyező forrás a burkolt járda, illetve kerítés közötti növényzet nélküli területek, tisztítatlan járdák. Ezek rendben tartása az adott területet érintő ingatlantulajdonos, használó kötelezettsége. Természetvédelem Napjainkban egyre hangsúlyosabban vetődik fel a természeti adottságok humán értékei használatának igénye, a természetes élőhelyek, tájképi értékek védelmének szükségessége, természet-közeli állapotuk hosszú távú fenntartásának követelménye. Egyszerre kell a hasznosítás és a megőrzés egyszóval a környezetgazdálkodás szempontjait úgy ütköztetni, összehangolni, hogy a természeti adottságok és értékek, mint a közösség tulajdona, hosszú távon megmaradhasson, megújulhasson és szolgálhassa utódaink örömét és érdekeit. Hiszen a meggondolatlan pazarló életmód a természeti kincsek elapadásához, a környezeti elemek elszennyeződéséhez, a biológiai sokféleség lecsökkenéséhez vezet. A védett természeti értékek mindenütt védettek. Az erdő nem hulladéktároló. A gyalogtúra jót tesz az embernek és természeti környezetnek is. Nincs jogunk megbolygatni a természet rendjét.
Ivóvízellátás A víz alapvető, pótolhatatlan lételeme minden élőlénynek. Az érintetlen vagy természetközeli állapotú tiszta felszíni vizek a biodiverzitás megőrzése szempontjából kiemelt jelentőségűek. A víz természeti erőforrásként is értékes. A felszíni és felszínalatti vizeket megannyi gazdasági tevékenységhez használják fel: turizmus, mezőgazdaság, ipar, bányászat és nem utolsósorban természetesen ezek az ivóvíz legfőbb forrásai. Hogyan tudunk takarékoskodni a vízzel? Fürdés helyett inkább zuhanyozzunk! Ne folyassuk feleslegesen a vizet, a fogmosáshoz használjunk poharat! A csöpögő csap vízpazarlás, meg kell javíttatni! Egy lassan csöpögő csap, amit véletlenül nyitva felejtettünk vagy nem csináltatunk meg egynap alatt 40-120 liter vizet pazarol el. A kertet reggel és este ajánlott locsolni, mert ilyenkor kevésbé párolog el a víz. A használjuk ki a mosógép kapacitását, egy-két darabért pazarlás beindítani. Fogmosás közben el kell zárni a vízet, így akár 4 liter viz is megspórolható. Tavakban, folyókban való fürdőzés előtt ne használjunk napolajat, vagy krémet Ne öntsünk mérgező anyagokat a lefolyóba! Energiagazdálkodás Világszerte erős törekvés mutatkozik a megújuló energiaforrások hasznosítására, egyrészt a fosszilis energiahordozók felváltása, másrészt a környezeti kockázat csökkentése, harmadrészt pedig az energiaimport függőség csökkentése érdekében. Elavultak a nyílászáróink, rosszul szigeteltek a falaink, egyszóval, az 50 évvel ezelőtti műszaki színvonalon vannak megépítve házaink. Sajnos még az újonnan épült hagyományos házak szigetelése sem éri el a jelenlegi hőtechnikai szabvány értékét. Nehéz megbecsülni a pontos értéket, de évente több tízmilliárd forintra rúghat az az összeg, amit feleslegesen költünk fűtésre. Pedig az épületek hatásosabb szigetelésével, korszerűbb ajtók, ablakok beszerelésével akár harmadával, negyedével is csökkenthetjük a fűtésszámlát. Ne fűtsük túl az otthonunkat! Ha csak 1 Celsius fokkal csökkentjük az otthoni hőmérsékletet, akár 7%-al csökkenhet a fűtés számla és országos szinten napi 1 millió m3 gázt tudunk megtakarítani. Távollétünkben kapcsoljuk le a termosztátot! Ha 3 Celsius fokkal csökken lakásunk hőmérséklete azokban az órákban, amikor nem vagyunk otthon, akár 15 %-os energiacsökkentést is el lehet elérni. A mosóvíz hőfokának mérséklése jelentős megtakarítással jár. Ha negyvenről harminc fokra állítja a hőfokot, máris 40%-os energia-megtakarítást ér el. A huzatos ablakok, ajtók akár 10 százalékkal is megnövelhetik a lakás hőveszteségét. Cseréljük le a szimpla üvegű, rosszul záró ablakainkat dupla üvegű ablakokra! Ezzel a beruházással akár egynegyedére is csökkenthetjük a rossz ablakokkal elszökő energia mennyiségét.
Hőszigeteljük épületünket, lakásunkat! A hőszigeteléssel a fűtési és hűtési energia akár 30%-át is megspórolhatjuk. Az energiatakarékossággal járó felújítások esetében lehetőség van állami támogatásokra pályázni, így csökkenthetőek az ilyen típusú beruházások lakosságra eső terhei. Hőszigeteljük belül is megfelelően otthonunkat! Például szigeteljük a központi fűtés csöveit és helyezzünk el alumínium fóliát a radiátorok mögé. Akár 50 %-al is hatékonyabbá tehetjük a lakásunk fűtését. Amikor szellőztetünk, hagyjuk az ablakot tárva néhány percig (kereszthuzatot is csinálhatunk), majd utána csukjuk be újra. Ez jobb módszer, mint hosszú időn keresztül tartó szellőztetéssel hagyni a meleget elszökni a lakásból. Ne felejtsük leoltani a lámpát, ha már nincs szükség rá! Ha 5 db feleslegesen égő 60 W- os izzót lekapcsolunk, évi kb. 12 ezer Ft-ot megtakaríthatunk. Használjunk energiatakarékos égőket! Az energiatakarékos égők 5-ször kevesebb áramot fogyasztanak, és tovább tartanak, mint a hagyományos izzók. Kompakt fénycsövet ott érdemes használni, ahol naponta legalább 3-4 órát világítunk folyamatosan. Vigyázni kell, hogy a kompakt fénycső veszélyes hulladék, ezért külön gyűjteni kell! Húzzuk ki a csatlakozóból a mobiltelefon-töltőt, ha már nem használjuk! A töltő akkor is fogyaszt áramot, ha nincs a telefon rácsatlakoztatva. Így ugyanis az elektromos áram 95 %-a kárba vész, ha a töltőt folyamatosan bedugva hagyjuk. Zöldterület-gazdálkodás Az épített környezet, azaz a település védelme, fenntarthatóvá, élhetőbbé tétele természetvédelmi, tájvédelmi, környezet egészségügyi és nem utolsósorban érzelmi-hangulati, mentális kérdés. Természetvédelmi kérdés abban a tekintetben, hogy hogyan illeszkedik az ökoszisztémába, mekkora térrészt foglal el és mekkorát használ fel. A település szerkezete, zöldfelület-rendszere, arculata nagyban meghatározza a lakosság hangulatát, egészségét, azaz döntően befolyásolja az életminőséget. Ezáltal mi is hozzájárulhatunk településünk makro környezetének életviteléhez. A fák a zöldfelületi rendszer legfontosabb elemeit alkotják, és környezetvédelmi szempontból is domináns a szerepük. Ügyeljünk a meglévő fák egészségére, és gondoskodjuk új csemeték telepítéséről. Az ingatlanukhoz tartozó területen gondoskodjunk a gyommentesítésről, főként az allergiát kiváltó növények esetén. Ne szemeteljünk az utcán, útmentén. Gondoljunk bele, ha mindenki csak egy papírzsebkendőt dobna el, mekkora szeméthalomban kellene élnünk?!
Környezettudatos vásárlás Minennapi vásárlásunk tulajdonképpen egy-egy szavazat az egészség, a környezet vagy az emberi jogok védelme mellett vagy ellen. Vásárlóként mi is hozzájárulunk ahhoz a környezetterheléshez, amely a termék előállításához és a polcig jutásához szükséges; de ennek mértéke rajtunk is múlik. Ki ne járt volna már úgy, hogy megvett egy megkívánt terméket, és miután otthon kicsomagolta rádöbbent, hogy maga a termék csak a fele az eredetinek, a kuka pedig pillanatok alatt megtelt a csomagolóanyaggal. Belegondoltunk-e, hogy még annak a haszontalan terméknek, vagy a csomagolóanyagnak az előállítása is nyersanyagba és energiába került, nem is beszélve a hulladék elszállításáról és kezeléséről, és mindez elkerülhető lett volna egy kis körültekintéssel? Nem csak a karácsonyi bevásárlási láz hevében, de mindennapi vásárlásainkkor is döntésünket leginkább a pénztárcánk vastagsága befolyásolja. De ha van rá lehetőségünk, csökkenthetjük a környezeti, és egészségügyi károkat is némi odafigyeléssel. Ne higgyen a csábító reklámoknak! Bevásárlás előtt otthon írjunk listát, ezzel elkerüljük a túlvásárlást, a reklámfogások miatti felesleges, céltalan dolgok kosárba rakását. Válassza a tartós termékeket! Műszaki cikkeknél ne legyen utolsó szempont a termék tartóssága, hiszen az elektronikai hulladék veszélyes hulladéknak minősül. Vásárláskor vigyük vissza a régi, otthon elfekvő, már nem használt készüléket, ugyanis ma már a műszaki cikket árusító boltok kötelesek visszavenni az újonnan vásárolt terméknek megfelelő régi berendezésünket, és gondoskodnak a hulladék szakszerű kezeléséről. Ne a csomagolásért vásároljunk! A plusz, leginkább csak reklámnak szolgáló fóliák, zacskók, dobozok előállítása energiát, nyersanyagot igényel, ugyanakkor növeli a hulladék mennyiségét. Gyakorlatilag kétszer fizetünk a csomagolásért, először amikor megvesszük, másodszor, amikor elszállíttatjuk a szemetessel. Lehetőleg ne vásároljunk agyoncsomagolt terméket, válasszunk inkább természetes, lebomló anyagba csomagoltat, vagy újratölthetőt. Az ember választásán múlik! Egy döntés arról, hogy mit tartunk fontosnak, mi az, ami érdekünkben áll. El kell érni a környezet és annak védelmének előtérbe kerülését. Ezt igényli saját és gyermekeink jövője! Tegyünk a jövőnkért, ne csak éljünk a jelenben! Somogy Megyei Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Igazgatóság Bűnmegelőzési és Áldozatvédelmi Osztály 7400. Kaposvár, Szent Imre u. 14/c. Tel.: 82/502-771; IRM: 03/23/27-71; Fax:27-72