A MOLDVAI CSÁNGÓMAGYAROK SZÖVETSÉGE ELNÖKÉNEK SOLOMON ADRIÁNNAK AZ ELŐADÁSA A MAGYAR PARLAMENTBEN A NEMZETI ÖSSZETARTOZÁS BIZOTTSÁG ELŐTT SAJTÓANYAG SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ A HAGYOMÁNYOK HÁZÁBAN A Nemzeti Összetartozás Bizottsága március 7-i ülésének fő napirendi pontjaként hallgatta meg Solomon Adrián, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének beszámolóját a moldvai csángómagyarok helyzetéről. Előzmények A 2010-es választásokat követően kialakított új kormányszerkezet a bizottság létrehozásával is kifejezésre kívánta juttatni azt a politikai szemléletváltást, mely szerint a határon túlinak mondott magyarok ügye nem külügyi kérdés, ezen ügyek vitele kormányzati szinten nem a Külügyminisztérium, hanem egy tárca nélküli miniszter (miniszterelnök-helyettes), valamint a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium feladata. A képviselőcsoportok között egyetértés volt abban, hogy az Országgyűlés bizottsági rendszere is tükrözze ezt a szemléletet. Ennek kifejezéseként országgyűlési határozat hozta létre a Nemzeti Összetartozás Bizottságát, illetve a megváltozott feladatkörnek megfelelően módosította a Külügyi és Határon Túli Magyarok Bizottsága nevét. A 2010. december 23-án hozott határozat 2011. január 1-jén lépett hatályba, a bizottság Kövér László házelnök részvételével 2011. február 15-én tartotta alakuló ülését. A bizottság elnöke Potápi Árpád János (Fidesz Bonyhád polgármestere), alelnöke Kovács Ferenc (Fidesz Nyíregyháza polgármestere) és Szili Katalin (független). Tagjai: Ékes Ilona (Fidesz), Hoppál Péter (Fidesz), Kőszegi Zoltán (Fidesz), Révész Máriusz (Fidesz), Kalmár Ferenc András (KDNP) és Stágel Bence (KDNP), Szávay István (Jobbik), valamint Dr. Dorosz Dávid (LMP). Az MSZP nem jelölt tagot a bizottságba. A meghallgatás Potápi Árpád János, a bizottság elnöke, iletve Szili Katalin alelnök köszöntőjükben leszögezték, hogy a Bizottság munkája során minden nemzetrész problémáira gyakorlatias módon megoldásokat kíván keresni. Muszáj volt valamilyen sorrendiséget felállítaniuk, és ma talán a magyar nemzetrészek közül a moldvai csángók és a kárpátaljai magyarok problémáira a legégetőbb választ keresnünk, ezért is örülnek, hogy már a harmadik ülésen sikerült fogadniuk a moldvai magyar anyanyelvű oktatásban erőn felül teljesítő MCSMSZ képviselőit. Solomon Adrián a beszámoló során általános tájékoztatást nyújtott a Bizottság tagjainak és a számos meghívott vendégnek a moldvai csángómagyarság általános helyzetéről, a Bákóban folyó munkáról, az oktatási program eredményeiről, kilátásairól és a jövőbeni tervekről egyaránt.
Kiemelte: míg 2000-ben két helyszínen, ma már 24 faluban folyik magyar oktatási program, amelynek eredményeként sok gyermek jelentkezik magyar tanítási nyelvű intézménybe továbbtanulni. Mint elmondta, a 2010-2011-es tanévben 1860 gyermeket sikerült a programba bevonni, ugyanakkor szeretnének minél több gyermeket elérni, és minél több óvodás korú gyermekkel szeretnének foglalkozni. Kiemelte: még legalább 20-30 helyszínt szeretnének a programba bevonni, és további magyar házakat is szeretnének kialakítani. A magyarházak nem csak a gyermekek, hanem az egész falu életében nagyon fontos szerepet játszanak mutatott rá. Az elnök szorgalmazta azt is, hogy Bákóban, ahol a legtöbb csángómagyar él, egy oktatásikulturális központot alakítsanak ki, és magyar nyelvű médiumok is működjenek Csángóföldön. A moldvai csángók magyaroktatásának t örténeti áttekintése 1950-ig nem létezett magyar nyelvű oktatás sem állami, sem egyházi szervezésben 1950-es években a Magyar Népi Szövetség szervezésében felülről létrehozott magyar nyelvű iskolák jelennek meg A legtöbb településen 4-5 évig működtek, a legtöbbet 1956-57-ben megszűntetik rendeletileg 1960 után egyre megközelíthetetlenebbé válik Csángóföld, majd Ceausescu idejében gyakorlatilag teljesen elzárják a magyarságtól A római katolikus egyház Iasi-ban működő püspöksége végig vehemensen ellenzi a magyar oktatás bármilyen formában történő bevezetését 1989 decembere után több faluban ismét próbálkoznak ezúttal azonban már alulról építkezve az oktatással 2000-ig elsősorban nyári vagy hétvégi alkalmi oktatás folyik néhány faluban 2000-ben indul a Csángó Oktatási Program, amely keretében iskolán kívül ugyan, de napi tevékenységeket szervezünk a gyerekeknek 2002 szeptemberétől állami iskolai rendszerbe is sikerül bevinni a magyar anyanyelvi órákat Általános helyzetkép A mintegy 250 ezer moldvai katolikus túlnyomó többsége magyar származásúnak tekinthető Moldvában. Az asszimiláció utolsó pillanatait éli a 60 ezer, magyarul még beszélő csángó Moldvában. 2000-ben a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (MCSMSZ - www.csango.ro) főleg civil forrásokból indította el a magyar nyelv tanítását - újratanítását Bákó megyében. Ma 24 településen több mint 1800 gyerek tanulhatja ősei nyelvét. Viszont további még legalább 6500 olyan magyarul még értő csángó gyermek van, akire nem jut magyar tanító, és több mint 30 moldvai magyar településen nincs egyetlen magyar pedagógus sem. Eddigi eredményeink 24 településen megteremtettük a lehetőséget a gyerekek számára, hogy magyarul tanuljanak Gyerekek Házait hoztunk létre eddig 6 településen (magyar házként működnek) 16 állami iskolába sikerült bevezetni a magyar anyanyelvi órákat közel ezer gyerek számára 65 továbbtanuló diákunk csíkszeredai magyar középiskolákban tanul, 9 egyetemi hallgatónk van Az MCSMSZ keretében szociális, vallási, ifjúsági, gazdasági programokat is bonyolítunk
Nehézségeink Nincs olyan intézményrendszer, amely támogatná a moldvai csángó kultúra fennmaradását, csupán civil kezdeményezések révén tudtunk eddig valamit tenni. Nincs egyetlen a csángók nyelvén oktató iskola sem. Bár van jónak mondható törvényi rendszer, helyben a hatóságok erről nem akarnak tudmást venni Nagy területen szétszórva találhatóak a csángó települések Az erőszakos aszzimiláció lassan önmagától zajló asszimilációvá alakul át Mi is az az oktatási program? Iskolai és iskolán kívűli magyar nyelvű foglalkozások Versenyek, vetélkedők, ünnepségek szervezése gyerekeknek További állami iskolákba szeretnénk bevezettetni a magyar nyelv oktatását Óvodás korú gyerekekkel való szabadidős foglalkozások Kiadjuk a Reverinda nevű nevű gyereklapot havonta 16 oldalon színesben (a gyerekek megírják, mi összeszerkesztjük). Megjelenik 1000 példányban. VIII. osztály után segítjük és ösztönözzük a továbbtanulni vágyó diákokat, hogy valamely középiskolában folytathassák tanulmányaikat Szórványkollégiumot működtetünk 65 diák számára saját személyzettel. Minden évben megszervezzük a Szeret menti népdalvetélkedőt, amelyre egész Csángóföldről jelentkeznek a versenyző diákok saját gyűjtésű dalokkal (minimum 10 dal) Minden évben megszervezzük a Csángó gyerekek regionális szavalóversenyét. Rangos zsűrít hívunk, a gyerekek legkevesebb 10 verset kell tudjanak szavalni. Tantárgyversenyt szervezünk közösen a Bákó Megyei Tanfelügyelőséggel Nyári táborokat szervezünk (idén 32 ilyen táborunk volt Erdélyben, Magyarországon vagy éppen Moldvában) Hollandiai segítséggel elkezdtük megépíteni a Lábniki Táborközpontunkat. Egyre több gyermeket taníthatunk, az oktatási program minden nehézség dacára is fejlődik! Oktatási-nevelési támogatás Bákó megye (gyereklétszám) Iskola Alapítvány által jóváhagyott pályázatok 1.800 1.600 1.400 1.200 1.000 Oktatási-nevelési támogatás Bákó megye (gyereklétszám) 800 600 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010
A költségeket jelentős részben magánadományokból tudjuk fedezni Magyar állami támogatás / valós költségigény -- Csángó Oktatási Program 2000-2010 Támogatás / Költségigény (millió Ft) 140,0 130,0 120,0 110,0 100,0 90,0 80,0 70,0 60,0 50,0 40,0 30,0 20,0 10,0 0,0 21 20 19 16 15 13 11 10 25 22 20 61,0 10 43,0 7 32,5 29,2 30,0 30,0 32,0 5 19,0 19,0 2 9,0 2,0 0 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 15 Oktatási helyszínek száma Támogatás oktatási program részére (millió Ft) Oktatási helyszínek száma (költségigény) Prioritásaink Avagy mit kell még közösen megtennünk, a gyors asszimiláció miatt amilyen gyorsan csak lehet. Versenyt futunk az idővel! 1. Az oktatási helyszínek számának növelése (jelenlegi 24-ről legkevesebb 40-re) 2. Az oktatási folyamat minőségének biztosítása, tartalami fejlesztés. 3. Magyar házak létrehozása a nagyobb csángók lakta településeken (a jelenlegi 6 ház mellé továbbiakat kellene létrehozni) 4. Kulturális és oktatási központ Bákóban (Bákó a legnagyobb csángó falu, mintegy 30 ezer magyar származású katolikussal) 5. A térség gazdasági fellendítése 6. Kommunikációs csatornák a csángók nyelvén: rádió, tv, újság A Bizottság részéről Potápi Árpád elnök úr regált az elhangzottakra. Javaslata szerint az opratív lépésekhez szükséges volna egy, a csángó ügyet felkaroló szervezetek által közösen kialakított cselekvési terv, amelynek tárgyalását a Bizottság annak elkészültét követően napirendjére tűzhetne. Solomon Adrián válaszában ismertette, hogy április 7-11-ig Bákóban rendeznek konferenciát az Új csángó cselekvési terv létrehozása céljából, amelyre minden érintett szervezet vezetőjét meghívták. A bizottság tagjait, és minden jelenlévőt meghívta a konferenciára, amelynek időtartama alatta konferenciákon és kerekasztalbeszélgetéseken kívül csángóföldi települések és Magyar Házak, oktatási helyszínek bemutatására is sort kerítenek. Diószegi László, a Teleki László Alapítvány igazgatója szerint ha nem indult volna el a csángó oktatási program, ma nem beszélhetnénk a Kárpátokon túli magyarságról. Az eredmények közé sorolta az Európa Tanács 2001-es témában megfogalmazott ajánlásait, hogy veszélyeztetettnek nyilvánították kultúrájukat. Ugyanakkor feltette a kérdést, hogy az elmúlt tíz évben az oktatási programot miért szinte kizárólag magyarországi forrásból valósították meg, miért volt elenyésző a román forrás, s az RMDSZ miért nem lépett fel hatékonyan. A jövőre nézve elengedhetetlennek tartotta Bákóban magyar nyelvű középfokú oktatási intézmény kialakítását. Megjegyezte: mára a korábbi 62 ezerről 45 ezerre csökkent a magyarul még beszélők száma, és a korfája is meglehetősen rossz ennek a népcsoportnak. A csángóügy egyben modell is, hiszen a Kárpát-medence magyarságának többsége szórványban él. Ha az alkalmazott megoldások sikeresek, akkor azok máshol is használhatók lehetnek hangsúlyozta.
Pákozdi Judit, a Keresztszülők a Moldvai Csángómagyarokért Egyesület elnöke az előrehaladott asszimilációra hívta fel a figyelmet. Megjegyezte: előrelépéshez e téren magukra a csángókra is szükség van, ezért identitásukat erősíteni kell. Horváth Szilárd, a Moldvai Magyar Oktatásért Alapítvány elnöke arról beszélt, hogy jó lenne, ha minden magyarul tanuló csángó gyermeknek lenne egy befogadó családja Magyarországon. Elmondta: az alapítvány közel 300 millió forinttal támogatta a csángóföldi programot az elmúlt mintegy hat évben. Ugyanakkor úgy látta, a civil szférában még van tartalék, ezért a kezdeményezések, támogatási formák további bővítését szeretnék elérni. Ezek között említette a Csángóföldön oktató tanárok, kiadványok, többnyelvű misekönyvek kiadásának támogatását. Fontosnak tartotta, hogy együtt tudjanak működni az állami szférával, az erről szóló egyeztetések már megkezdődtek. A diószéni születésű, moldvai csángó keramikusművész Petrás Mária arról beszélt, először történik meg, hogy a magyar Országgyűlés asztalára kerül az ügyük. Kapcsolódva az előtte elhangzott felvetésekhez, megerősítette, helyzetükön nagyon sokat segítene ha magyar nyelvű médium működhetne Csángóföldön. A moldvai magyarságot úgy fosztották meg nyelvétől és magyar nyelvű misétől, hogy soha nem kérdezték meg őket mutatott rá, hozzátéve: hibás megközelítés lenne, ha most azt kérdezgetnék tőlük, hogy valóban magyarnak vallják-e magukat. Kalmár Ferenc (KDNP) szintén arról beszélt, hogy nagyon fontos lenne magyar nyelvű rádió, vagy televízióadás elindítása, illetve az oktatási program bővítése. A KDNP-s politikus elsősorban a székelyföldi kapcsolatok terjesztésében lát lehetőséget. A bákói magyar ház felépítése szerinte kemény ellenállásba ütközik majd, de ennek ellenére mondta meg kell próbálni. Szili Katalin, a bizottság független alelnöke problématérkép készítésére tett javaslatot, hogy valóban elérjék a nyelv és a kultúra megtartását Csángóföldön. Azt is kezdeményezte, hogy a finanszírozás ügyét később tűzze napirendjére a bizottság. Szávay István (Jobbik) arra biztatta képviselőtársait, hogy hozzá hasonlóan vállaljanak keresztszülőséget egy-egy csángó gyermek támogatása érdekében. (mti) A március 8-i sajtótájékoztatón elhangzott Kelemen László, a Hagyományok Háza főigazgatója köszöntötte a vendégeket, és elmondta, hogy minimális költségtértés ellenében biztosították és biztosítják a jövőben is sajtóesemények céljára az intézményt az MCSMSZ részére, ezzel is kifejezve elismerésüket a Szövetség erőn felüli munkája iránt. A moldvai magyarság az ősi magyar hagyományok, nélpszokások, kulturális kincs és az archaikusan ékes magyar nyelv őrzője, ezért nagy öröm a számukra, hogy a népcsoport ügyéről, a csángó ügyről itt az Intézmény keretein belül is szót emelhetnek. Solomon Adrián, az MCSMSZ elnöke a média képviselőinek is bemutatta a Nemzeti Összetartozás Bizottság számára is prezentált előadását és meghívta a média képviselőit az április 7-11-ig Bákóban rendezendő konferenciára, melynek célja az Új csángó cselekvési terv létrehozása. Az öt nap során a konferenciákon és kerekasztalbeszélgetéseken kívül csángóföldi települések és Magyar Házak, oktatási helyszínek bemutatására is sort kerítenek. Horváth Szilárd, A Moldvai Magyar Oktatásért Alapítvány (az MCSMSZ magyarországi partnerszervezete) elnöke egy igazi sikertörténetet, a keresztszülő programot ismertette a média munkatársainak. Mára már közel 1000 keresztszülő fizeti egy-egy csángóföldi kisdiák magyaroktatásának költségét. Az elnök úr a finanszírozási gondokról is beszélt. Elmondta, hogy a válság miatt a tavalyi volt az első esztendő, amikor csökkentek a támogatói bevételek, a szervezet ennek ellenére újabb oktatási helyszínek bevonásában gondolkodik. Ehhez viszont nélülözhetetleneka
magánadományok, hiszen az oktatási program finanszírozása jelenleg is nagyobb részben magánadományokból, főleg a Keresztszülő programból történik. Mesélt a program indíttatásáról, a program elnevezéséről is. Elmondta, hogy a moldvai csángók falvaiban még ma is elképzelhetetlen, hogy két ember szó nélkül menjen el egymás mellett. Ha többet nem is, két mondatot biztosan váltanak egymással a találkozók, megtudakolva, ki merre, mi járatban indult, vagy honnan érkezett haza. A legudvariasabb megszólítás, ha keresztanyának, vagy keresztapának nevezzük beszélgetőtársunkat, függetlenül attól, van-e köztünk bármiféle rokoni kapcsolat, vagy egyáltalán ismerjük-e egymást. Ezekben a közösségekben még jelen van az egymásra figyelés, az együvé tartozás érzése. Azt kérte, hogy figyeljünk mi is erre az elárvult népcsoportra, érezzék, hogy nincsenek egyedül, hozzánk tartoznak! Adjuk meg a lehetőséget a csángó gyermekeknek, hogy magyarul tanulhassanak, hogy megismerhessék a magyarság értékeit szerte a Kárpát medencében. Arra buzdította azokat, akik segíteni szeretnék a szervezet munkáját, hogy vállalják egy moldvai csángómagyar kisgyermek jelképes keresztszülőségét, vagyis legyenek Keresztapák, Keresztanyák és váljanak családtagjává a moldvai csángómagyar közösségnek. A keresztszülőség vállalásával, évi 40.000 Ft befizetésével a támogató biztosítja egy általános iskolás korú gyermek számára az anyanyelvi oktatást. Ebből az összegből tudják fedezni a tanári fizetéseket, az oktatási helyszín fenntartását (tanszerek, taneszközök, tűzifa stb.). Szerencsére évről-évre sok csángó diák megy magyar középiskolába továbbtanulni, őket Csíkszeredába irányítják. Amennyiben közülük támogat a segítő valakit, az évi támogatás összege 150.000 Ft (napi három étkezés, kollégiumi költség, nevelők, felzárkóztató tanárok bére). A keresztszülős kapcsolatok azonban messze túlmutatnak ezeken az összegeken. A gyermekkel történő személyes kapcsolattartás (levelezés) során a Keresztszülő betekinthet a csángóság életébe, barátságok alakulhatnak ki, nyomon követhetik fogadott keresztgyermekük fejlődését. Számos keresztszülő tett már látogatást moldvai pártfogoltjánál, mindannyian felejthetetlen élményekkel gazdagodva tértek haza és mindannyian megfogadták: még visszajönnek. Posch Dániel, a szervezet magyarországi kommunikációs munkatársa az adó 1%-os felajánlások jelentőségére hívta fel a média, és azon keresztül a lakosság figyelmét. A felmérések szerint a felajánlható adóforintoknak 70%-a marad bent az államkasszában. Napjaink nehéz gazdasági helyzete miatt most még inkább szükséges az, hogy éljünk a támogatások lehetőségével, nekünk semmibe nem kerül, sok szervezetnek, köztük az MCSMSZ-nek és rajta keresztül pedig egy egész népcsoportnak viszont létérdek az 1%-os összegekből befolyt támogatás. Tavaly az 1 százalékos felajánlások nagy segítséget jelentettek: hét csángóföldi magyartanár éves bérét és járulékát tudták belőle kifizetni. Jelentős segítség tehát az 1 százalékokból befolyó összeg, és nagyon szeretnék, ha egyre több helyszínen, egyre több tanárt tudnának alkalmazni az így befolyt pénzből. Ezért kérik, hogy személyi jövedelemadójának civileknek felajánlható egy százalékát ajánlja minden csángó ügyet ismerő és értő személy az oktatási programot támogató A Moldvai Magyar Oktatásért Alapítványnak (adószám: 18710209-1-13), és ezt javasolja ismerőseinek és barátainak is.