XLIV. ÉVFOLYAM 2007. 1-2. SZÁM A MAGYAR VILLAMOS MÛVEK KÖZLEMÉNYEI Fenntartható-e a fejlôdés? (A füstölgô kéménytôl a zéró kibocsátásig) Az MVM csoport új stratégiai irányítási rendszerének bemutatása A hazai vízgazdálkodás távlati feladatai Összeállítás a Paksi Atomerômûben megvalósult fejlesztésekrôl
A MAGYAR VILLAMOS MÛVEK KÖZLEMÉNYEI Felelôs kiadó Dr. Kocsis István Fôszerkesztô Dr. Gerse Károly Felelôs szerkesztô Tringer Ágoston Szerkesztôbizottság Dr. Bacskó Mihály Civin Vilmos Gaál Gábor (MAVIR ZRt.) Kerényi A. Ödön Kreissné Hartai Gabriella (MVM Trade ZRt.) Sándor József Simig Péter (MAVIR ZRt.) Simon Gábor (MAVIR ZRt.) Dr. Stróbl Alajos (MAVIR ZRt.) Szalkai István Tari Gábor (MAVIR ZRt.) Veréb Tamás (MAVIR ZRt.) Megjelent a Mecum Stúdió Kft. gondozásában DR. KOCSIS ISTVÁN XLIV. ÉVFOLYAM 2007. 1 2. SZÁM FENNTARTHATÓ-E A FEJLÔDÉS 1 DR. BACSKÓ MIHÁLY AZ MVM CSOPORT ÚJ STRATÉGIAI IRÁNYÍTÁSI RENDSZERÉNEK BEMUTATÁSA 7 DR. GERSE KÁROLY MIÉRT KELL TÁROZÓS VÍZERÔMÛ? 10 DR. BACSKÓ MIHÁLY, DR. SZTANKÓ ÉVA AZ EURÓPAI UNIÓ EGYETEMES SZOLGÁLTATÁSI KÖTELEZETTSÉG 21 FOGALMÁNAK ÉRTELMEZÉSE, BEVEZETÉSÉNEK TAPASZTALATAI ÉS VÁRHATÓ HATÁSAI AZ ENERGIAIPARBAN SZÁNTÓ ISTVÁN GENERÁTORÁLLÓRÉSZ-CSERE A PAKSI ATOMERÔMÛ 1. BLOKKJÁN 33 SCHÄFFER KÁROLY REAKTOR BELSÔ BERENDEZÉSEINEK VÍZSUGARAS TISZTÍTÁSA 37 (PROBLÉMÁTÓL A MEGOLDÁSIG) ELTER ENIKÔ, DR. KATONA TAMÁS JÁNOS, PÉCSI ZSOLT A PAKSI ATOMERÔMÛ TERVEZETT ÜZEMIDÔHOSSZABBÍTÁSÁNAK 40 KÖRNYEZETVÉDELMI ENGEDÉLYEZTETÉSI ELJÁRÁSA ISSN 1216-4992 (nyomtatott) HU ISSN 1786-674X (online) SZÔKE LARISZA TELJESÍTMÉNYNÖVELÉS A PAKSI ATOMERÔMÛBEN 46 MAYER GYÖRGY Címlapkép Az MVM Csoport 2008-ban átadásra kerülô új székházának látványterve ENERGIAPIACI KÖRKÉP ÚJSÁGÍRÓI SZEMMEL 51 DR. MOSONYI EMIL A HAZAI VÍZGAZDÁLKODÁS TÁVLATI FELADATAI 63 GAZDASÁGI ROVAT 68 EURELECTRIC HÍREK 70 E SZÁMUNK SZERZÔI 76
FENNTARTHATÓ-E A FEJLÔDÉS? (A FÜSTÖLGÔ KÉMÉNYTÔL A ZÉRÓ KIBOCSÁTÁSIG) DR. KOCSIS ISTVÁN Jelen dolgozat kiinduló alaptézise, hogy a villamos energetika és az annak áldásait élvezô gazdaság, illetve társadalom viszonya az elmúlt mintegy 150 évben a villamosság gyakorlati hasznosítása óta egészen napjainkig a lényegét tekintve mit sem változott. A folyamatos mûszaki fejlôdés, az új és új technológiák egyfelôl mind magasabb színvonalú ellátást tettek lehetôvé egyre többek számára egyre könnyebben, de ezt a fejlôdést ugyanakkor a verseny kényszere is hajtotta. Az eredmény: az emberi civilizáció 150 éven keresztül szorosan összefonódott, együtt fejlôdött az energetikával. (1. ábra) Úgy tûnik, mára ez a helyzet viszszafordíthatatlanul megváltozott. Akár izgalmasnak is mondhatnánk azt a jelenkorunkban mindinkább érzékelhetô folyamatot, amely egyre bôvülô mértékben hatja át immár mindennapjainkat is ha nem lenne a probléma mértéke ennyire fenyegetô, hovatovább a civilizáció egészét veszélyeztetô. Az energetikának a környezetre gyakorolt hatása kezdetben teljes egészében kézben tarthatónak, lokális jelentôségûnek tûnt. Késôbb ez a viszonyrendszer regionális méretûvé nôtt, miközben továbbra is úgy tûnt, hogy a technológia fejlôdése ezeket a gondokat orvosolni tudja gondoljunk például a hagyományos erômûvek füstgáztisztítási eljárásaira, vagy az új tüzelési technológiákra. Mára azonban a Föld egészét fenyegetô veszélyforrássá vált az energetika környezeti hatása. Nyilvánvaló, hogy a tendencia lineáris, de akkor az is nyilvánvaló, hogy a folyamat megállítása az egész emberi civilizáció alapkérdése. (2. ábra) Mindennek szemléltetésére elég a Föld átlaghômérsékletének trendjét követni. A grafikon által kirajzolt tendencia egyértelmû. Ha pedig a helyzet mélyebb elemzéséhez néhány további tényt is számba veszünk, aligha bízhatunk abban, hogy a trend vissza- KÉMÉNY FÜST AZ IPARI FEJLÔDÉS JELKÉPE A gazdaságosság javítása (költségcsökkentés), másképpen fogalmazva a gazdasági verseny kezdetektôl fogva fejlesztésre ösztönzött: kondenzáció bevezetése nyomás növelése túlhevítés bevezetése tüzeléstechika javítása szerkezeti anyagok, gyártásfejlesztése alternáló (gôz) gép felváltása forgógéppel (gôzturbina) gázturbina kifejlesztése együttmûködô villamosenergia-rendszer kialakulása atomenergia alkalmazása termodinamika, elektrotechnika, anyagtudomány, gyártástechnológia, fizika fejlôdése Az energetikában végbement tudományos-mûszaki fejlôdés 150 éven keresztül biztosította a civilizáció fejlôdését 1. ÁBRA KÖRNYEZETI HATÁSOK A PROBLÉMÁK NAGYSÁGRENDJE Kezdetben: Kis léptékben a természet kompenzálta, zavar csak szûkebb környezetben: por, szmog közvélekedés: vele jár (kedvezô mikrohatások ellensúlyozzák) Késôbb: Savas esôk, ózonpajzs vékonyodása: kénleválasztás, NO x -kibocsátás-csökkentés Vízhiány: száraz hûtôtornyok (Heller Forgó rendszer) Napjainkra: Globális problémák: üvegházhatás: légköri melegedés? 2. ÁBRA LOKÁLIS REGIONÁLIS GLOBÁLIS GLOBÁLIS ÁTLAGHÔMÉRSÉKLET-NÖVEKEDÉS 0,6 0,4 0,2 0,0-0,2-0,4 (a) Globális felszíni átlaghômérséklet-növekedés ( C) 1880 1900 1920 1940 1960 1980 2000 Évi átlag Ötévi átlag Nincs tovább, meg kell állítani, vissza kell fordítani a tendenciát DE: kb. 1,8 Mrd ember villamos energia nélkül, napi energiaellátási gondok Feltörekvô gazdaságok: nem a mi gondunk, oldják meg mások Commission staff working document, Impact Assessment Summary (COM(2007) 2 final; SEC (2007) 8 3. ÁBRA a magyar villamos mûvek közleményei 2007/1-2 1
EU-KIHÍVÁSOK, CÉLOK, KÉRDÉSEK KIHÍVÁSOK Fenntarthatóság (+2 C átlaghômérséklet, +5% CO 2 -növekedés veszélye) Ellátásbiztonság (2030-ban a gáz 85%-a, az olaj 93%-a import lesz) Versenyképesség (drága munkaerô, nagy energiaszámla, 100 $/hordó feletti olajár 2030-ban) 3320% STRATÉGIAI CÉLOK Üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése 2020-ig 30%-kal, 2050-ig 50%-kal, ebbôl fejlett országokban 60-90%-kal EU kötelezettségvállalása mindenképpen 20% csökkentésre 2020-ig 1990-hez viszonyítva (ez hozzájárul a versenyképességhez is, mivel így jelentôsen csökkenteni kell a primerenergia-felhasználást is) ÚJ IPARI FORRADALOM, DE KÉRDÉSEK: Megvalósíthatóság, versenyképesség, egyenlôtlenségek kezelése, igazságosság 4. ÁBRA MEGOLDÁSOK Csak megújuló energiaforrásokból középtávon nem lehetséges (ma is ~35% CO 2 -mentes) Hagyományos erômûvek: hatásfokjavítás, CO 2 -befogás, -tárolás (CCS) Nukleáris opció IV. generációs atomerômûvek 5. ÁBRA SZÉNERÔMÛ KÖRFOLYAMAT-JAVÍTÁSA 1200 1000 800 600 400 200 6. ÁBRA Világátlag Hatások hatásvizsgálatok EURELECTRIC: role of electricity MVM: magyar lehetôségek EU-25 Mai technológia 700 C technológia 1116 g CO 2 /kwh 881 g CO 2 /kwh 743 g CO 2 /kwh 669 g CO 2 /kwh 30% 38% 45% ~50% 480 g szén/kwh 379 g szén/kwh 320 g szén/kwh 288 g szén/kwh 0 2000 2005 2010 2015 2020 CO 2 -mentes erômû, 5-14% hatásfokcsökkenés fordulna, vagy akár enyhülne. Az egyik alapprobléma amit a kérdésre könnyû válaszokat ígérôk közül sokan hajlamosak figyelmen kívül hagyni ugyanis az, hogy egyféle, egy adott mûszaki-gazdasági fejlettségû régióra hatékony megoldás nem lehet gyógyír globális méretekben, mivel az egyes területek, kultúrák adottságai olyannyira eltérôek. Sôt: a Föld lakosságának igen jelentôs része számára például a villamosenergiaellátás mint civilizációs alapelem nem is létezik, miközben az ellátási igény fennáll. Nemigen várható el, hogy a New York-i tôzsdebróker, és a közép-indiai nomád kecskepásztor ugyanúgy járuljon hozzá a globális célokhoz (miközben elvben mindkettô ugyanazt szeretné: táplálékot, biztonságot, kényelmet), hiszen energiafelhasználásuk legalább 3-4 nagyságrendben különbözik egymástól. Hamis próféták tehát, akik ebben a rendkívül összetett viszonyrendszerben egyszerû recepteket kínálnak az emberiség számára. (3. ábra) Ha szûkebb régiónkat, az Európai Uniót tekintjük, a helyzetet egyrészt konkrétabban is jellemezhetjük, másrészt kijelenthetjük, hogy a feszítô gondok egy még összetettebb szempontrendszer által meghatározottak, hiszen azokat a klímavédelem mellett az energetikai ellátásbiztonság és az EU gazdaságának versenyképessége is determinálja, esetünkben leszûkíti a mozgásteret. Nem véletlen, hogy lényegében elsô számú CO 2 -BEFOGÁS, -SZÁLLÍTÁS, -TÁROLÁS Elôtüzelés (IGCC) Oxyfuel Leválasztás Szénelgázosítás, szintetikusgáz-tisztítás, CO CO 2 -konverzió H 2 gáz-, gôzturbina Levegôszétválasztás, gôzkazán, tüzelés oxigénnel, vízgôz-kondenzáció gôzturbina Hagyományos erômû, CO 2 -lekötés alkalikus (mono/dietanolamin, ecoamin) abszorpció, deszorpció Forrás: Role of electricity 7. ÁBRA Gáz halmazállapotú CO 2, továbbítás szokásos eszközökön, gáz, vagy cseppfolyós állapotban (.73 bar nyomás) 2 2007/1-2 a magyar villamos mûvek közleményei
stratégiai kérdéssé lépett elô az uniós szintû politikában a probléma kezelésének szándéka. Kérdés, hogy mindez elegendô-e a hosszú távú fennmaradáshoz. (4. ábra) A megoldások keresése során tehát mindenekelôtt az illúziókkal kell leszámolni. Ki kell mondani például, hogy a megújuló energiaforrások alkalmazása, a probléma kezelésének sürgôssége miatti rövid idôtávon nem jelenthet önmagában megoldást. Természetesen enyhíti a problémákat, de eközben új típusú problémákat is eredményez. Létezik ugyanak- ATOMERÔMÛ-FEJLESZTÉS I. GENERÁCIÓS II. GENERÁCIÓS III. GENERÁCIÓS III+. GENERÁCIÓS IV. GENERÁCIÓS Korai prototípus reaktorok Kereskedelmi reaktorok Fejlett könnyûvizes reaktorok Továbbfejlesztett tervek megnövelt hatékonyságot ajánlva közeljövôbeli alkalmazásra Nagyon gazdaságos Fokozott biztonság Minimális hulladék Proliferation Resistant Shippingport Dresden, Fermi I Magnox LWR-PWR, BWR CANDU AGR ABWR System 80+ SWR-100 PBMR Dél-Afrikai Köztársaság GT-MHR USA IFBR India AP-100 WER-100 I. GEN. II. GEN. III. GEN. III+. GEN. IV. GEN. 1950 1960 1970 1980 1990 2000 2010 2020 2030 Forrás: Role of electricity, US DOE http://gen-iv.ne.doe.gov 8. ÁBRA ROLE OF ELECTRICITY Változatok Business as usual (Baseline scenario) Erômûoldali beavatkozások (Supply scenario) Hatékonyságjavítás, megújulók alkalmazása (Efficiency & RES scenario) Minden lehetôség optimális használata (Role of Electricity scenario) Eredmények 2030-ra Baseline Efficiency Supply Role of & RES Electricity Teljes energiaigény (2005=100) 118 102 113 106 Villamosenergia-fogyasztás (2005=100) 145 127 143 172 Villamos energia atomerômûbôl (TWh) 654 852 1535 1643 Villamos energia megújulóból (TWh) 1092 1675 1267 1359 Tárolt CO 2 (Mrdt) 0 0 4,8 3,6 Erômû-létesítés (SGW) 928 984 950 1090 Nettó gázimport (2005=100) 188 179 174 164 Nettó olajimport (2005=100) 116 97 108 93 Villamosenergia-ár (2005=100) 111 122 132 120 Teljes energiaköltség a GDP %-ában 9,57 10,27 10,61 9,64 CO 2 -emisszió (1995=100) 110 70 70 70 CO 2 -kvóta ára (a/t) 5 116 125 56 9. ÁBRA a magyar villamos mûvek közleményei 2007/1-2 3
kor szakmai alapú útkeresés, az európai villamos társaságok szövetségén belül. Az Eur elec tric is elkészítette a realitásokon alapuló, stratégiai megoldási javaslatcsomagot, és hazánk energetikai jövôjére is elvégeztük a szakmai alapú, a hazai adottságokra és realitásokra építô elemzéseket. (5. ábra) A szakmai alapú útkeresés egyik lehetséges iránya, hogy a mûszaki fejlôdés kínálta új esélyeket vesszük számba. Ha az egyes tech no ló giák - ban meglévô lehetôségeket ele mez - zük, megállapítható, hogy a ha tás - fok nö ve lés pl. a szén erô mû vi energiatermelésben reális lehetôséget jelent, bár az alapprobléma megoldására, azaz az üvegházhatású gázok kibocsátásának drasztikus csökkentésére csak korlátozottan alkalmas. Léteznek ugyan CO 2 -mentes technológiák, ezek alkalmazása azonban olyan mérvû hatásfokcsökkenést eredményez, ami egyenértékû a korábbi, rosszabb hatásfokú meg ol - dá sok újbóli alkalmazásával. Mind - azon ál tal, ha a korábban említett józan, az adottságokból kiinduló válaszokból indulunk ki, számos esetben a célhoz közelebb vezetô eredményeket ígér a korszerû technológia. (6. ábra) A CO 2 -mentes tüzelési technológiák elvi alapjai már adottak, a közeljövôben mintaprojektek megvalósulása várható, ahol a gyakorlat próbáját is kiállhatják ezek a hagyományos energiatermelés környezetre gyakorolt hatását új alapokra helyezô eljárások. Segítségükkel az üvegházhatású gázok kibocsátása megszûnik, a költségnövekedés ugyanakkor az adott üzemeltetô társaság vagy nemzetgazdaság versenyképességét rontja. Nagy kérdés, hogy ezeket a többletköltségeket ki állja, amennyiben a klímavédelem szorító kényszere szükségessé teszi ezen eljárások alkalmazását. (7. ábra) Folyamatos a technikai fejlôdés a nukleáris energiatermelés területén is. Jelenleg a II. generációs reaktorok jelentik a legkorszerûbb, kereskedelmi célú technológiát, és intenzív fejlesztések folynak a minél biztonságosabb reaktortípusok kifejlesztése érdekében. Úgy tûnik, mára a nukleáris alapú energiatermelés jövôje immár nem technológiai kérdés, hi- A MAGYAR VÁLASZ: ÜVEGHÁZHATÁSÚ GÁZEMISSZIÓ ALAKULÁSA Szén-dioxid-kibocsátás (kt/év) 19 000 18 000 17 000 16 000 15 000 2005 2010 2015 20% csökkentés 30% csökkentés Alapeset (business as usual) Intenzív biomassza Intenzív biomassza + szélerômû program program Alapeset atomerômû-bôvítéssel A MAGYAR VÁLASZ: FOGYASZTÓI KÖLTSÉGEK Átlagköltség (Ft/kWh) 10-11. ÁBRA 16,0 15,5 15,0 14,5 14,0 13,5 13,0 12,5 2005 2010 2015 Alapeset (business as usual) Intenzív biomassza + szélerômû program Alapeset atomerômû-bôvítéssel szen a szakma megnyugtató, biztonságos és hatékony megoldásokat kínál. A kérdés, hogy a társadalom miként tud együtt élni mindezzel. Éppen az atomerômûvek léte az a pont, ahol a jelen dolgozatban feszegetett tételek leginkább érvényesülni fognak, itt fog eldôlni, hogy képesek vagyunk-e józanul, felelôsen dönteni közös jövônkrôl. (8. ábra) Az elôzôekben fôbb vonalaiban felvázoltuk az energiatermelés jövôje szempontjából leginkább szóba jöhetô lehetôségeket. Gondolatmenetünk Intenzív biomassza program 2020 2020 4 2007/1-2 a magyar villamos mûvek közleményei
következô lépése tehát, hogy mind - ezek alapján van-e, lehet-e olyan optimális megoldás, amely összességében az alapproblémát kezelni képes. A már említett Eurelectric-tanulmány felvázolja azt az ideális utat, amely az európai energetika számára a kiutat jelentheti. Röviden összefoglalva ezt a valamennyi szóba jöhetô lehetôség optimális alkalmazása, a villamos energia bôvülô felhasználása, a nukleáris alapú energiatermelés bôvülô részaránya jellemzi. (9. ábra) A felelôs energetikai gondolkodás ugyanezt az útkeresést a nemzeti dimenziókban is elvégzi. Ha Magyarország földrajzi és technológiai adottságait, valamint import lehetôségeit együttesen számba vesszük, a szakmai elemzések az európaiakéhoz hasonló követendô jövôképet vázolnak fel, mint az európai elemzések. A nukleáris energiatermelés bôvítése, a megújulók részarányának realitásokon alapuló bôvítése jelenti a nemzeti szintû megoldást a klímavédelem, de a hazai fogyasztói árak szempontjából is. A két teljesen eltérô cél- A SZÜKSÉGES PLUSZ: TÁROZÓS VÍZERÔMÛ Teljesítmény (MW) 12. ÁBRA 5000 4800 4600 4400 4200 4000 3800 3600 3400 3200 3000 0:15 6:15 12:15 Idô (munkanap) Tározóértékesítés (,0,73Tározó alaptöltés) Tározó többletértékesítés (,0,753Tározó többlettöltés) Gyors felterhelés (max. 300 MW) Tározó többlettöltés egyenletes (max. 300 MW) Tározó alaptöltés (max. 300 MW) Rendszer eredeti (töltés alatti) és módosult (értékesítés alatti) teljesítménye 18:15 0:15 KONKLÚZIÓ AZ EGYES IPARÁGAK HOZZÁJÁRULÁSA AZ ÜVEGHÁZ HATÁSÚ GÁZOK KIBOCSÁTÁSÁHOZ AZ EU-BAN A megoldás kulcsa Átfogó szemlélet Egyedi sajátosságokra és adottságokra alapozott válaszok 130 120 Történelmi esély A tecjnológiai fejlôdés által elôidézett problémákra az új, innovatív technológiák kínáljanak megoldást! Index (1990=100) 110 100 90 80 DE: ehhez erôs, stabil hátterû társaságok kellenek Nemzeti villamos társaság!!! 70 1990 1992 1994 Energiaipar Egyéb Nehéz- és feldolgozóipar Összes 1996 1998 2000 Közlekedés 2002 13. ÁBRA a magyar villamos mûvek közleményei 2007/1-2 5
függvény szerinti ábrasor meglepôen azonos futású görbéket mutat, a kérdés ugyanaz, mint néhány gondolattal korábban: Eléggé bölcsek vagyunk-e, hogy e görbék tanulságait súlyos, évtizedes fejlôdést meghatározó döntések formájában hasznosítsuk? (10-11. ábra) Mindehhez azonban még egy feltételnek teljesülnie kell: ez a hazai erômûrendszer adottságait ellensúlyozó, rugalmas tározós erômû megépítése. Errôl az elemrôl nemcsak azért érdemes említést tenni, mert valóban nélkülözhetetlen, hanem mert a szivattyús tározó léte mintegy energetikai állatorvosi ló szemléltetheti, hogy az energetikai döntéseknek, a lehetséges opciók választásának mennyire összetett, sokféle szempontrendszer alapján kell történnie. A tározós vízerômû ugyanis nettó energiafogyasztó, mégis paradox módon szinte megkerülhetetlen feltétele annak, hogy fenntartható és alacsony költségû energiaellátás valósuljon meg egy adott régióban komoly szakmai elemzések alapján hazánkban is. (12. ábra) Az idáig vázolt gondolatok öszszegzéseként tanulságként elsôsorban az átfogó, valamennyi egyedi szempontot és adottságot figyelembe vevô megoldások keresésének igényét kell említenünk. Ennek szemléltetésére kiváló illusztráció az egyes ágazatok hozzájárulásának alakulása az üvegházhatású gázok kibocsátásához. A megoldás kulcsa kézenfekvô: Nem az energetikán kell minden erôvel számon kérni a kibocsátások csökkentését, ha ugyanannyi ráfordítás árán sokszorta nagyobb eredménnyel lehet pl. a közlekedés által okozott környezetterhelést csökkenteni. (13. ábra) Összefoglalásként egyben a bevezetô gondolathoz való visszatérésként elmondhatjuk, hogy történelmi fordulóponthoz érkezett az emberi civilizáció és a mûszaki fejlôdés viszonya legalábbis az energetika terén. Rajtunk múlik, hogy azt a kritikus és azonnali megoldást sürgetô helyzetet, amit az emberiség jólétén munkálkodva idôközben elôidéztünk, megfordítsuk, és ismét a technológia lehetôségeit segítségül hívva biztosítsuk a civilizáció további fennmaradását. hírek ÚJ TAGGAL BÔVÜLT AZ MVM CSOPORT A Vértesi Erômû Zrt. 2007. szeptember 26-ától megkezdi csatlakozását az MVM Elismert Vállalatcsoporthoz. A csoporthoz tartozás lényege, hogy az eddigi anyavállalatleányvállalat viszonyban álló, de üzleti értelemben MVM-irányítású Vért ezután egységes, csoportszintû üzletpolitikai koncepció alapján mûködik. Magyarország nemzeti villamos társaságcsoportja, az MVM csoport 2007. június 1-jétôl mûködik hazánkban elsôként ún. Elismert Vállalatcsoportként. Ez azt jelenti, hogy az anyavállalat MVM Zrt. egységes, hatékony irányítási eszközrendszer birtokában koordinálja a cégcsoport 12 leányvállalatának üzleti tevékenységét. A Vértesi Erômû Zrt. Elismert Vállalatcsoporthoz való tartozásáról a szerdai Közgyûlésen született döntés. Errôl Kamarás Miklós, a Vért Igazgatóságának elnöke tájékoztatott. Az MVM irányító pozíciót kíván kialakítani abban a vállalatcsoportban, amely a többségi tulajdonába tartozó cégeket jelenti. Az új irányítási rendszer korszerû és hatékony eszköz a cégcsoport versenyképességének javítása, piaci és tulajdonosi értékének növelése érdekében. Az Elismert Vállalatcsoport tagjai nem egyenként, hanem a vállalatcsoport részeként törekszenek a gazdasági optimumra. Az MVM stratégiai célja a rövid idôn belüli tôzsdeképesség elérése ez, illetve a küszöbön álló árampiaci liberalizáció kihívásai is indokolják, hogy a nemzeti villamos társaságcsoport irányítása egységes, egyben korszerû eszközrendszer segítségével történjen fogalmazott az elnök. Kamarás Miklós elmondta: a csoportba lépéssel nem került le a napirendrôl a Vért privatizációja. Ha az MVM kap olyan ajánlatot, amely mellett a Vért jövôbeli fejlôdése, piacon való jelenléte garantált, úgy megfontolják a privatizációs ajánlatot, ugyanis az MVM nem mondott le a Vért részvényeinek esetleges értékesítésérôl. A Közgyûlési döntés nincs közvetlen befolyással az itt dolgozók mindennapi munkájára. A cégcsoporthoz való csatlakozás során kiemelt figyelmet fordítanak az érdekképviseletekkel történô egyeztetésekre. Azoktól a kisrészvényesektôl, akik ebben az ellenôrzött viszonyban nem kívánják részvényeiket megtartani. az MVM a jogszabályban foglaltak szerint megvásárolja a részvényeket. Az elismert vállalatcsoporttá alakulással egyidejûleg az MVM Társaságcsoport külsô megjelenésében is megújult: a cégcsoport anyavállalatánál és valamennyi, az új irányítási rendszer keretében mûködô leányvállalatánál egységes arculat váltotta fel a korábbi heterogén vállalati arculatot, ezzel is kifejezve a cégcsoport összetartozását és közös stratégiai céljait. Ehhez az arculathoz csatlakozik a Vért is, a közeljövôben új logóval jelenik majd meg. VÉ ZRt. sajtóközlemény 6 2007/1-2 a magyar villamos mûvek közleményei
AZ MVM CSOPORT ÚJ STRATÉGIAI IRÁNYÍTÁSI RENDSZERÉNEK BEMUTATÁSA AZ MVM ZRT. KÖZGYÛLÉSE ÁLTAL 2005-BEN ELFOGADOTT KÖZÉPTÁVÚ CSOPORTSZINTÛ STRATÉGIA A TULAJDONOSI ÉS PIACI ÉRTÉK NÖVELÉSE ÉRDEKÉBEN CÉLKÉNT RÖGZÍTETTE A CSOPORTMINIMUMON TÖRTÉNÔ MÛKÖDÉS MEGVALÓSÍTÁSÁT AZ ELLÁTÁS- BIZTONSÁG ELSÔDLEGESSÉGE, AZ ÁLLAMI VAGYON ÉRTÉKÉNEK NÖVELÉSE ÉS A VILLAMOS ENERGIA ÁRÁNAK A LEHETÔ LEGALACSO- NYABB SZINTEN TARTÁSA MELLETT. A STRATÉGIAI CÉLOK ELÉRÉSE ÉRDEKÉBEN KIALAKÍTÁSRA KERÜLT A TÁRSASÁGCSOPORT ÚJ, CSOPORTSZINTÛ IRÁNYÍTÁSI RENDSZERE, AMELY ALAPVETÔ FELTÉTELE ANNAK, HOGY A MÛKÖDÉSBEN ELÉRHETÔ HATÉKONYSÁG - NÖVEKEDÉS ÁLTAL AZ MVM CSOPORT A HAZAI VILLAMOSENERGIA-PIAC TELJES KÖRÛ LIBERALIZÁCIÓJÁT KÖVETÔEN IS A VILLA- MOSENERGIA-PIAC DOMINÁNS RÉSZTVEVÔJE MARADJON, VALAMINT REGIONÁLIS SZINTEN IS VERSENYKÉPESSÉ VÁLJÉK. DR. BACSKÓ MIHÁLY AZ ÚJ IRÁNYÍTÁSI RENDSZER KIALAKÍTÁSÁNAK ELÔZMÉNYEI Az MVM Rt. Közgyûlése 39/2005. (VII. 29.) számú határozatával fogadta el az MVM középtávú üzleti stratégiáját, amely alapvetô célként tûzte ki a tulajdonosi és piaci érték növelését az ellátásbiztonság elsôdlegessége, az állami vagyon értékének növelése és a villamos energia árának a lehetô legalacsonyabb szinten tartása mellett. A stratégiai célok elérése érdekében kiemelten fontossá vált az MVM csoport jövedelmezôségének javítása és a mûködési hatékonyság fejlesztése, amelynek elengedhetetlen feltétele volt, hogy a társaságcsoport mûködésében alapvetô szemléletváltás történjen. Ennek megfelelôen tulajdonosi döntés született arról, hogy az MVM csoport a vállalati optimumon mûködô társaságok csoportjából csoportoptimumon mûködô stratégiai holdinggá alakuljon és kialakításra kerüljön az új, csoportszintû mûködési szemléletmódot támogató makrostruktúra és irányítási rendszer. Az új irányítási rendszer kialakításának jogi keretrendszerét a 2006. július 1-jével hatályba lépô új Gazdasági törvény (a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény, a továbbiakban: új Gt. ) teremtette meg. Az új Gt. bevezette a magyar társasági jogban az elismert vállalatcsoport intézményét, amely révén az elkülönült anyavállalat-leányvállalat jellegû viszonyban álló, de üzleti értelemben mégis közös irányítású cégek egységes üzletpolitikai koncepció alapján mûködhetnek. Az ebbôl származó elônyök minél szélesebb körû kihasználása érdekében célként került rögzítésre, hogy az új irányítási rendszer kialakítását célzó munka részeként az MVM csoport elismert vállalatcsoporttá alakuljon. A CSOPORTSZINTÛ IRÁNYÍTÁS KÖZVETLEN CÉLJA, A STRATÉGIAI CÉLOK MEGVALÓSÍTÁSÁBAN BETÖLTÖTT SZEREPE A csoportszintû irányítási rendszer átalakításának közvetlen célja, hogy elôsegítse a csoportoptimum elérését azáltal, hogy biztosítja a holdingközpont tulajdonosi érdekérvényesítésének feltételeit, megteremti a csoport vertikális és horizontális integráltságából adódó szinergiák kihasználásának lehetôségét, valamint biztosítja a holdingközpont megfelelô informáltságát és a gyors felsô vezetôi döntéshozatal lehetôségét. A csoportoptimum elérése mellett a csoportszintû irányítási rendszer további stratégiai célok megvalósulását is támogatja hozzájárul a társaságcsoport tulajdonosi és piaci értékének növeléséhez, valamint a tôzsdeképesség eléréséhez, elôsegíti az MVM csoport pénzügyi stabilitásának és az iparági átlagnak megfelelô csoportszintû jövedelmezôségének elérését, hozzájárul a meghatározó nagykereskedôi szerep fenntartásához a belföldi villamosenergia-kereskedelemben, segíti az MVM csoport termelôi portfoliójának jövedelmezôséget növelô, kereskedelmi célú bôvítését, tôkeerejénél és koncentrációjánál fogva képessé válik befektetôként és/vagy beruházóként megjelenni a régió országainak villamosenergia-piacain, a VET keretein belül jelentôs mértékben képessé válik az ellátásbiztonsághoz és a hosszú távú nemzeti energiapolitikához kapcsolódó állami feladatok megvalósulásának piaci eszközökkel történô támogatására a tulajdonosok erre vonatkozó igénye esetén. AZ IRÁNYÍTÁSI RENDSZER FELÉPÍTÉSE, ESZKÖZEI Az új, csoportszintû irányítás a gyakorlatban egy komplex, többszintû szabályozási rendszerként, illetve az e szabályozás szerinti mûködés által jelenik meg, amelynek kiemelten fontos részét képezik az elismert vállalatcsoport jogintézményéhez kapcsolódó uralmi szerzôdések (illetve társasági szerzôdések), a csoportszintû szabályzatok és az egyedi utasítások. Az MVM Zrt., és a többszemélyes ellenôrzött társaságok között létrejött uralmi szerzôdések az új irányítási rendszer legfontosabb létesítô és mûködtetô dokumentumai, amelyek biztosítják annak jogi kereteit, hogy az uralkodó tag a csoportoptimumon történô operatív mûködés érdekében hatáskör(öke)t vonjon el az ellenôrzött társaság(ok)tól. Amennyiben az ellenôr- a magyar villamos mûvek közleményei 2007/1-2 7
zött társaságban az uralkodó tag az egyedüli tag (részvényes), akkor a társaságok közötti együttmûködésrôl az uralmi szerzôdés helyett az uralkodó tag és az egyszemélyes ellenôrzött társaság társasági szerzôdése rendelkezik. Az uralmi szerzôdések (illetve a társasági szerzôdések) csak a hatáskörök elvonásának lehetôségét, a további szabályozás kereteit teremtik meg. A részletes szabályozás komplex csoportszintû folyamatok esetében csoportszintû szabályzatokban, eseti jelleggel történô, illetve egyszerûbb hatáskör-átcsoportosítás esetén egyedi utasításokban kerül rögzítésre. Ezen csoportszintû szabályozó dokumentumok az adott csoportszintû folyamat, illetve tevékenység vonatkozásában tartalmazzák a folyamatban részt vevô szervezetek közötti felelôsség-megosztást, valamint az együttmûködés pontos eljárásrendjét. Az uralmi jogviszonyon alapuló csoportszintû szabályzatokat és egyedi utasításokat a szabályozott folyamat jellegétôl, kiterjedésétôl függôen az MVM Zrt. IG ügyrendje szerint az MVM Zrt. Igazgatósága, illetve vezérigazgatója hagyja jóvá. A csoportszintû szabályozási eszközrendszert további, nem az uralmi jogviszonyon alapuló szabályozási eszközök (például csoportszintû irányelvek, szolgáltatási szerzôdések) teszik teljessé. A csoportszintû irányelvek nem kötelezô jellegû szabályozó dokumentumok, amelyek a társaságcsoport stratégiai céljai elérése érdekében tartalmaznak ajánlásokat egyes tagvállalati vagy csoportszintû tevékenységek vonatkozásában. Az MVM Zrt. által alapított csoportszintû szolgáltatásokat nyújtó szolgáltató társaságok és az MVM csoport néhány vagy összes társasága között létrejött szolgáltatási szerzôdések bizonyos támogató, kiszolgáló tevékenységek esetén egységes rendszerû, magas színvonalú és költséghatékony szolgáltatás biztosítását teszik lehetôvé. AZ ÚJ IRÁNYÍTÁSI RENDSZER KIALAKÍTÁSÁNAK FÁZISAI Az új irányítási rendszer kialakítását célzó munka az MVM csoport új makrostruktúrájának kialakítását, valamint a társaságok MVM csoportban betöltött szerepének és az irányítási eszközrendszer körének meghatározását követôen 2006. közepén kezdôdött. A munka kereteinek meghatározásaként kialakításra került a holdingközpont és az MVM csoport meghatározó leányvállalatai közötti felelôsségmegosztást tartalmazó kompetenciamátrix, valamint a csoportszinten szabályozandó területek, tevékenységek körét, a szabályozás javasolt eszközeit és az ezek összefüggéseit tartalmazó szabályozási mátrix. A csoportszintû irányítás szabályozási rendszerének elkészítésére a feladatok nagyságrendjét és összetettségét, valamint a csoport tagvállalatai részérôl biztosítandó együtt mû - kö dés szükségességét figyelembe véve egy önálló projekt (Csoportszintû Szabályozási Projekt, a továbbiakban: Projekt ) alakult. A Projektet tanácsadóként a TIG-RES Vállalkozásfejlesztési ZRt. és a Budapesti 5000. Ügyvédi Iroda segítette. A Projekt keretében folyó munka kiterjedését, logikáját, valamint az irányítási rendszer kialakításában betöltött szerepét az 1. ábra mutatja be A projektmunka elsô lépésében elkészült az MVM csoport irányítási rendszerének koncepciója, amelynek Az irányítási rendszer stratégiában megnevezett keretei Az MVM csoport új makrostruktúrája A társaságok szerepe az MVM csoportban Az irányítási rendszer eszközrendszere Csoportszintû szabályozási projekt A szabályozási munka elôkészítése Az MVM csoport irányítási rendszere koncepciójának elkészítése, elfogadása Uralmi szerzôdések és társasági szerzôdések elkészítése Az új Gt. szerinti egyeztetések lebonyolítása Uralmi és társasági szerzôdések elfogadása Csoportszintû szabályozó dokumentumok elkészítése Csoportszintû szabályozó dokumentumok elfogadása Az irányítási rendszer átalakításához kapcsolódó további (Projekten kívüli) feladatok 1. ÁBRA 8 2007/1-2 a magyar villamos mûvek közleményei
célja a csoportszintû irányítási (illetve az azt leíró szabályozási) rendszer tartalmi kereteinek meghatározása volt. A koncepcióban meghatározott feladatok, célok két párhuzamosan futó, de egymással szoros összhangban álló munkafolyamat keretében kerültek megvalósításra. A jogi munkafolyamat során az új Gt. rendelkezéseinek megfelelôen elkészültek és jóváhagyásra kerültek az elismert vállalatcsoport jogalapját képezô uralmi szerzôdések (illetve társasági szerzôdések). Ennek eredményeként Magyarországon elsôként a Fôvárosi Bíróság, mint Cégbíróság 2007. május 25-i határozata alapján megtörtént az MVM csoport, mint az új Gt. szerinti elismert vállalatcsoport bejegyzése. A párhuzamosan futó szabályozási munkafolyamat során szövegszerûen kidolgozásra kerültek a csoportszintû szabályzatok és az egyedi utasítások. A csoportszintû szabályzatok és egyedi utasítások köre a mûködés során bôvíthetô, jelenleg a 2. ábrán látható területekre terjed ki. Folyamatcsoportok Alapvetôen az uralkodó tag által mûködtetett, az irányítás szempontjából kiemelt jelentôségû csoportszintû folyamatok Az alaptevékenység vertikális és horizontális integráltságából adódó lehetôségek kihasználását biztosító csoportszintû folyamatok A központi irányítást segítô, illetve a csoportszintû jövedelmezôséget javító csoportszintû támogató folyamatok Kontrollt segítô támogató folyamatok 2. ÁBRA Az irányítási rendszer kialakítását célzó, Projekten kívüli munka keretében a Projekt eredményeinek bázisán folyamatban van az MVM Zrt. és az érintett ellenôrzött társaságok új Igazgatósági Ügyrendjének elkészítése. A HATÁSKÖRÖK ÉS FELELÔSSÉGEK MEGOSZTÁSA A CSOPORTSZINTÛ IRÁNYÍTÁSBAN Csoportszinten szabályozott folyamatok Üzleti tervezés Kontrolling jelentési rendszer Pénzgazdálkodás és finanszírozás (likviditásmenedzsment, kockázatkezelés, hosszú távú finanszírozás Stratégiai menedzsment Csoportszintû beruházás, befektetés, üzletfejlesztés A kereskedelem csoportszintû koordinációja Termelés (villamos energia, hô) koordináció Karbantartás és rendelkezésre állás tervezés Bértömeg-gazdálkodás Az elsô számú vezetôk és a felsôvezetôk kiválasztása és ösztönzése PR tevékenységek Számviteli politika, eszköz- és forrásértékelés Közös beszerzés Belsô ellenôrzés A csoportszintû irányítási rendszer az uralmi jogviszonyon alapuló szabályozás, valamint további társaságjogi és szabályozó eszközök alapján az alábbi társaságokra terjed ki MVM Zrt. MVM Trade Villamosenergia Kereskedelmi ZRt. MVM Partner ZRt. MVM ADWEST HgmbH. (külföldi bejegyzésû társaságként az együttmûködés módja nem az uralmi szerzôdésben kerül szabályozásra) MAVIR ZRt. (az MVM Zrt.-vel kötött Együttmûködési Megállapodás alapján, a jogszabályokban biztosított függetlenségének figyelembe vételével) Paksi Atomerômû Zrt. Vértesi Erômû ZRt. GTER Kft. Tatabánya Erômû Kft. MIFÛ Kft. MVM Észak-Buda Projekt Kft. ERBE Energetika Kft. OVIT ZRt. VILLKESZ Kft. MVMI Informatika Zrt. MVM KONTÓ ZRt. Energo-Merkur Kft. EKS-Service Kft. Niker Kft. Energetikai Kiadó Kht. Az új irányítási rendszer mûködése során a társasági szintû irányítás szintjén jelentôsen megváltoznak a hatásköri és felelôsségi viszonyok az MVM csoportban: a társaságok vezetô tisztségviselôi a korábbi gyakorlattól (a társaság érdekének elsôdlegessége) eltérôen a csoportszintû szabályzatok és egyedi utasítások, illetve további, nem az uralmi jogviszonyon alapuló szabályozó eszközök alapján a társaságcsoport üzleti érdekeinek elsôdlegessége alapján látják el feladataikat. Az uralkodó tag ügyvezetése az elismert társaságcsoporti körben az ellenôrzött társaságok ügyvezetésének báramely hatáskörét elvonhatja, ezzel azonban a kapcsolódó felelôsséget is felvállalja. Amennyiben az ellenôrzött társaság ügyvezetése az uralmi szerzôdés, illetve uralkodó tag utasítása alapján járt el, nem vonható felelôsségre. Az MVM Zrt. az elismert vállalatcsoporti körön kívül egyéb társaságjogi eszközökkel, illetve további, nem az uralmi jogviszonyon alapuló szabályozó dokumentumokkal biztosítja a csoportoptimum prioritását a társasági mûködésben. Az engedélyes tevékenységet is érintô csoportszintû szabályozás esetén az engedélyekhez kapcsolódó törvényi és hatósági elôírások, szabályozások prioritást élveznek. Az új irányítási rendszer kialakítása során ezért önálló, speciális kérdésként kell kezelni a MAVIR ZRt. TSO csoporton belüli mûködését, biztosítani kell a döntési, mûködési függetlenségre vonatkozó, jogszabályokban rögzített elôírások teljes körû érvényesülését. a magyar villamos mûvek közleményei 2007/1-2 9
MIÉRT KELL TÁROZÓS VÍZERÔMÛ? DR. GERSE KÁROLY A villamosenergia-rendszer fogyasztói igényei fokozatosan, az elmúlt idôszak gazdasági, társadalmi fejlôdésének eredményeként alakultak ki. A rendszer mûködése szempontjából a fogyasztói igényeket azok minimuma, maximuma, igényváltozási sebessége jellemzi. Ezek alakulását az élet- és munkaritmus, szezonális hatások, valamint a fogyasztói tarifarendszer is befolyásolják. Az ellátást biztosító erômûparkot úgy kell kialakítani, mûködtetni, hogy lehetôség szerint a fogyasztók számára legkisebb költségen tudja követni a fogyasztói igények változását. Liberalizált piaci körülmények között a hazai erômûpark mellett az importból beszerezhetô források is elôsegíthetik az igények kielégítését. Miután a fogyasztói igény (kereslet) folyamatosan változik, az erô - mûvek ben elôállított vil la mos ener - gia-mennyiséget (kínálat) is folyamatosan változtatni kell. A keresletkínálat közötti egyensúlyt a hálózati frekvencia változása mutatja. Egyensúly esetén a frekvencia állandó, a kínálatot meghaladó kereslet esetén csökken, ellenkezô esetben növekszik. A frekvencia ugyanakkor fontos minôségi paraméter is, mivel meghatározza a villamos energiával mû köd te tett berendezések teljesítményét, forgógépek esetén azok sebességét is, ezért állandósága, a szándékolt érték betartása elsôrendû érdek. Együtt - mûködô rendszerek esetén (mint az UCTE rendszer) a frekvencia állandóságának biztosítására, az esetleges üzemzavarok következményeinek elhárítására szigorú szabályok vonatkoznak. Ezek Magyarország vonatkozásában is elôírják a primer és szekunder tartalék nagyságát, ezek minôségi (aktiválási idô, be - avat ko zá si sebesség stb.) elvárásait, a szabályozási zóna határán megengedhetô idôleges mennyiségi eltéréseket. PIACNYITÁS HATÁSA A RENDSZER SZABÁLYOZHATÓSÁGÁRA A magyar villamosenergia-rendszer az UCTE-elvárásoknak a csatlakozást megelôzôen eleget tett, a technikai rendszer alkalmasságát üzemi kísérletekkel, próbaüzemmel igazolta. A piacnyitást megelôzô szabályozási rendben a kizárólagos vásárlónál (szállító engedélyesnél) mûködtetett rendszertervezés folyamatosan elemezte a rendszer mûködését, a nemzetközi kötelezettség vállalásokban elôírt minôségi jellemzôk betartását. A bevezetôben említett minimális és maximális terhelés közötti igények követését forrásoldalról az erômûvek, illetve az import teljesítményének változása követte. Miután a rendszer optimalizálása (az említett legkisebb költségelv és a technikai adottságok, korlátok figyelembevételével) egy helyen történt, a rendszer az elôírt tûréseken belül hagyományos erômûvekkel is gazdaságosan mûködtethetô volt. Egyértelmû volt a költségviselés is, hiszen a rendszer optimumának biztosítása, ennek legkisebb költség melletti megoldása egyben a kizárólagos vásárló hatékony mûködését is jelentette. Az import menetrendek változtatása, az export lehetôségek kihasználása az üzemtervezésnél maximálisan támogatta a rendszerszintû optimum elérését. Ebben a mûködési modellben az import beszerzések optimalizálása az erômûvek változóköltségeinek figyelembevételével történt. A piacnyitással együtt megváltozott az optimalizálás szempontrendszere, megszûnt az érdemi beavatkozásokra képes rendszertervezés, ezen túlmenôen hatásvizsgálat nélküli beavatkozások történtek a rendszerben: A kereskedôk az importot nem a hazai erômûvek változóköltségével, hanem a közüzemi nagykereskedelmi árakkal hasonlítják össze. Így a döntôen zsinór import a korábbiakkal ellentétben nem javítja, hanem nehezíti a rendszer szabályozását. A rendszerirányítónál mûködô rendszertervezés csak elvi megállapításokat, javaslatokat tehet, az egyes portfolió tulajdonosok az érdekkörükbe tartozó erômûveket, saját érdekeiket mérlegelô döntéseik alapján, esetenként a rendszertervezésbôl adódó optimum ellenére mûködtetik. A rendszertervezés és a termelôkapacitások fejlesztése között nincs közvetlen kapcsolat. Utóbbi a befektetôk egyéni érdekekre alapuló döntésein múlik. A kapcsolt villamosenergia-termelés, illetve a megújuló erôforrások arányának növelésére vonatkozó EU irányelvek teljesítésére a rendszer technikai adottságainak figyelembevétele, az ebbe a körbe tartozó berendezések elszaporodásából adódó következmények elôzetes hatásvizsgálata nélkül ki - ala kí tott hazai támogatási rendszer (kötelezô átvétel) a szabályozhatatlan teljesítôképesség gyors növekedésére vezetett, ami ellehetetlenítette a rendszer eddigi eszközökkel fenntartott szabályozását. A kötelezô átvétel növekedése esetén a hatásmechanizmus a következôk szerint képzelhetô el: Normál esetben minimális igénynél a legolcsóbb, úgynevezett alap erô mû vek teljes terheléssel járnak, a drágább, menetrend tartó, szabályozó egységek minimális terhelésen. Az igények növekedésekor az utóbbi berendezések fokozatosan (a növekményköltség sorrend figyelembevételével) felterhelôdnek, maximális igénynél csak a forgótartalékot tartó berendezések járnak részterhelésen. A minimális terhelésnél is üzemben tartandó berendezések számát úgy kell meghatározni, hogy a naponta elindítható-leállítható berendezé- 10 2007/1-2 a magyar villamos mûvek közleményei
1 Technikailag, az engedélyezett korlátok között az atomerômû is alkalmas menetrendtartó üzemmódra, átmeneti teljesítménycsökkentésre, ezek száma azonban a vastag falú szerkezeti elemeknél bekövetkezô, a tervezettnél gyorsabb kisciklusú kifáradás megelôzésére korlátozott. Minden egy adott mértéket meghaladó visszaterhelés végsô soron az atomerômû várható üzemidejét csökkenti. Természetesen olyan atomerômûvek is megvalósíthatók, amelyek a berendezések, részelemek gyorsabb kifáradása nélkül alkalmasak szabályozó üzemmódra, ezen igényt azonban a berendezés kiválasztása elôtt kell meghatározni. Teljesítmény (MW) Teljesítmény (MW) 3500 3300 3100 2900 2700 2500 2300 2100 1900 1700 1. ÁBRA KÖZÜZEMI PORTFOLIÓBA TARTOZÓ ERÔMÛVEK ÁTLAGOS TERHELÉSE (2005. JÚNIUS) sekkel, import-export menetrend változtatással együttesen az elôírt tûréseken belül legyenek képesek az igényfelfutás követésére, a maximális terhelésnél szükséges forgótartalék biztosítására. Amennyiben a teljes terheléssel járatandó (technikai adottságok miatt, mint pl. az atomerômû 1, vagy hatósági elô írás eredményeként a kötelezô átvétel körébe tartozó erômûvek) berendezések teljesítôképessége megnô, minimális igénynél a korábban minimális terhelésen járó berendezések egy részét le kell állítani. Az igények felfutásakor, miután a maximális igény nem változik, ezen berendezéseket ismét el kell indítani. (A következmény naponkénti indításleállítás, amennyiben a technológiai berendezések arra alkalmasak.) Amennyiben tovább növekszik a kötelezô átvétel körébe tartozó, így maximális teljesítménnyel járatható berendezések aránya, más beavatkozási lehetôség hiányában az atomerômû teljesítményét is csökkenteni kell. Miután erre nagyobb mértékben, nagyobb gyakorisággal nincs lehetôség, továbbá a fosszilis energiahordozókat hasznosító berendezések mindegyikét sem lehet naponta indítani-leállítani, a rendszerszabályozás kénytelen kereskedelmi eszközöket is igénybe venni, azaz a minimális igények idôtartományában, a piacnyitást követôen völgyidôszakban az erômûvekkel szembeni igények növelésére villamos energiát értékesíteni az idôszakra jellemzô rendkívül olcsó áron. Az értékesített villamos energia teljesítményét a technikai feltételek által meghatározott mértékig kell növelni, azaz az atomerômû visszaterhelésének elkerülésére és a minimális-maximális teljesítmény igény közötti szabályozási tartomány követésére (az esetenkénti leállítható berendezések teljesítmény felfutás elôtti beindítását is figyelembe véve) alkalmas számú berendezés minimális teljesítményen történô üzemeltetésére. A közüzemi portfolióba tartozó nagyobb erômûvek nyári (júniusi) és téli (decemberi) átlagos üzemmenetét az 1. és 2. ábra mutatja. 1500 0:15 12:15 0:15 12:15 0:15 12:15 (Átlagos napok 2005. július) Paksi Atomerômû Mátrai Erômû 200 MW-os blokkok Dunamenti Erômû G2 Pécsi Erômû IV. blokk Bpesti Erômû ZRt. Kelenföldi Erômû Bpesti Erômû ZRt. Újpesti Erômû Bpesti Erômû ZRt. Kispesti Erômû Csepeli Áramtermelô ZRt. Dunamenti Erômû F blokkok AES Tiszai Erômû 3500 3300 3100 2900 2700 2500 2300 2100 1900 1700 1500 0:15 12:15 0:15 12:15 0:15 12:15 (Átlagos napok 2005. december) Paksi Atomerômû Mátrai Erômû 200 MW-os blokkok Dunamenti Erômû G2 Pécsi Erômû IV. blokk Bpesti Erômû ZRt. Kelenföldi Erômû Bpesti Erômû ZRt. Újpesti Erômû Bpesti Erômû ZRt. Kispesti Erômû Csepeli Áramtermelô ZRt. Dunamenti Erômû F blokkok AES Tiszai Erômû 2. ÁBRA KÖZÜZEMI PORTFOLIÓBA TARTOZÓ ERÔMÛVEK ÁTLAGOS TERHELÉSE (2005. DECEMBER) a magyar villamos mûvek közleményei 2007/1-2 11
Az ábrákon jól látható az üzemben lévô erômûvek völgyidôszaki visszaterhelése, az is, hogy a rendszerirányító más fizikai beavatkozási lehetôség hiányában kénytelen a Paksi Atomerômû teljesítményét is csökkenteni. Fontos hangsúlyozni, hogy az atomerômû visszaterhelésére nem a kereskedelmi értékesítés hiánya miatt (hiszen termelése teljes mértékben értékesítésre kerül a közüzemi nagykereskedô vásárlói, a szolgáltató társaságok részére), hanem egyéb beavatkozási lehetôség hiányában kerül sor. (Fizikailag természetesen leállítható lenne bármelyik nagyobb változóköltségû egység is, de ez esetben a völgyidôszakot követô gyors igénynövekedés nem lenne uralható forrásoldalról, mivel az üzemben lévô berendezések terhelés változtatási sebességének összege kisebb lenne az igényfelfutás által megkövetelt értéknél.) Az elôbbi napi erômûvi leállításokat, paksi visszaterheléseket, a versenyképes erômûvek kihasználásának csökkenését jelenleg mérsékli, elfedi a közüzemi nagykereskedô tevékenysége. Ugyanis a kötelezô átvétel a közüzemi szereplôk (nagykereskedô, szolgáltatók) kötelezettsége, így az elôbbi problémák a köz - üzemi mérlegkörben, a köz üzemi nagykereskedô hatáskörében jelentkeznek. A közüzemi nagykereskedô a technikai lehetôségek kimerülését követôen csak kereskedelmi eszközökkel tudja biztosítani a rendszer szabályozását. Azaz rendszeresen leállít blokkokat, nem teljesíti a korábban tervezett, optimális üzemmenethez tartozó garantált átvételt, a Paksi Atom erô - mû visszaterheléseinek minimalizálására, valamint a minimális-maximális teljesítmény közötti szabályozási tartomány csökkentésére rendkívüli, elsôsorban völgyidôszaki értékesítéseket kénytelen végrehajtani. Az egyes napok fogyasztásának eltérô jellege, a minimális-maximális fogyasztói igények idôjárás és más hatások miatti változása, pontos elôre jelezhetetlensége miatt a közüzemi nagykereskedô rákényszerül az optimális értéknél több villamos energia kényszerértékesítésére. A kényszerértékesítésre versenypiaci körülmények között nem csak a minimális terhelés idôszakában (néhány órára), hanem a termék típus kívánalmainak megfelelôen a teljes völgyidôszakban sor kerül. Így a kényszerértékesítés lényegesen nagyobb a technikailag szükséges mértéknél. Miután a portfolió az elôbbiek következtében nem az optimumon mûködik, és a völgyidôszaki értékesítés a nem alacsony változó költségû berendezésekbôl csak veszteséggel lehetséges, jelentôs, a piaci szereplôk számára jelenleg nem transzparens többletköltségek jelentkeznek. Az utólagos beavatkozások, mint pl. a mélyvölgy idôszaki átvételi tarifa bevezetése a kötelezô átvételnél csak a romlás ütemét tudták csökkenteni, érdemi változást nem jelentettek. További súlyos következményekkel jár a MEH által szélerômûvek létesítésére kiadott engedélyek alapján megvalósítandó, mintegy 350 MW sztochasztikusan termelô kapacitás. Ez lényegesen módosítja a rendszer szabályozhatóságával szembeni elvárásokat. Ezek közül a legjelentôsebb a völgyidôszaki úgynevezett negatív szabályozási tartomány megnövelésének igénye, amely jelenleg csak kereskedelmi eszközökkel, az éjszakai értékesítés mennyiségi növelésével (és ezzel, mint arra más helyen rámutattunk, az eredeti szándékokkal szemben, öszszességében a CO 2 -kibocsátás növekedésével) biztosítható. Gyakorlatilag a rendszerbe belépô szélerômûkapacitás nagyságát megközelítô mértékkel kell növelni a völgyidôszaki értékesítés teljesítményét. Az elôbbiek (azaz a rendszerszintû problémák megoldásának egyetlen piaci szereplôre hárításának) fenntartása csak a teljes piacnyitásig lehetséges. Azt követôen a fogyasztói igények kereskedelmi ügyletekkel nem megoldható követését a rendszerüzemeltetônek kell biztosítania, hiszen a piaci szereplôk a számukra üzletileg nem kezelhetô kereslet-kínálat egyensúly biztosítását nem fogják megoldani. Kereskedôk csak optimális, a döntési kompetenciájukba tartozó technikai háttérrel teljesíthetô termékeket (mint pl.: zsinór, völgy, csúcs, menetrendes) fogják értékesíteni, a változó fogyasztói igények pontos követése nem lehet a kereskedôk feladata. Felvethetô, hogy villamosenergiatôzsde mûködése esetén, ahol a kereslet-kínálat folyamatosan találkozik, és elméletileg létre jöhet az egyensúly, a rendszer szabályozása csaknem automatikusan, a piaci eszközökkel megoldódik, így a rendszerüzemeltetô által ellátandó technikai kiegyenlítés feladata lényegesen leegyszerûsödik. A valóságban a technikai berendezések korlátai miatt ez esetben is piacra kellene jutni völgyidôszakban is, a piaci árnál drágább, jól szabályozható berendezéseknek. Ez pedig csak úgy valósítható meg, ha van vevô a minimális terhelésû idôszakban felkínált többletre, azaz a szervezett piac valamilyen más részpiacra értékesíteni tud. A hazai többlet villamos energia kényszerértékesítése végeredményben más országok szabályozó erômûveinek visszaterhelését eredményezi, vagy ottani tározós erômûvek töltését szolgálja. Ezen túlmenôen az árkülönbségeket (azaz az újra teherelosztás többletköltségét) is meg kell fizetni valakinek, nyilvánvalóan az egyensúly biztosításáért felelôs rendszerüzemeltetônek. A likvid szervezett piac talán annyi elônyt kínál, hogy az újra teherelosztásra (kényszer kereskedelemre) nem az egész völgyidôszakban, hanem csak a technikai minimumok idôszakában lesz szükség. A helyzet a rendszer szabályozhatósága szempontjából már jelenleg is aggasztó, a MAVIR Rt. Igazgatóságának 2005. november 29-i ülésére készített az érintett államigazgatási szervezeteknek, tulajdonosoknak is megküldött tájékoztató alapján 2005 januárja és októbere között a felszabályozáshoz szükséges szekunder tartalékot az idôszak 14%-ában, míg a leszabályozáshoz szükséges szekunder tartalék teljesítményt az idôszak 24%-ában nem tudta teljes mértékben lekötni a rendszerirányító az üzemelô blokkokból igénybe vehetô ajánlat hiányában. Miután az elôbbiek miatt az Európai Rend szer - irá nyí tók Szövetségében aláírt a villamos energia minôségének, az együttmûködô rendszeregyesülés zavartalan mûködésének biztosítására hozott ajánlások betartására vonatkozó Sokoldalú Megállapodást a hazai rendszerirányító nem tudja betar- 12 2007/1-2 a magyar villamos mûvek közleményei
tani, elvileg kártérítés érvényesítése is felvetôdhet. LEHETÔSÉGEK A RENDSZER SZABÁLYOZÓKÉPESSÉGÉNEK JAVÍTÁSÁRA 2 Többen felvetik, hogy a völgyidôszaki minimális terhelés növelhetô lenne a fogyasztók átterelésével, a villamosenergia-fogyasztás ezen idôszakbeli (pl.: hôtároló berendezésekkel történô) növelésével. Valóban ezek is javíthatják a rendszer szabályozhatóságát, de a megoldandó probléma méretéhez képest hatásuk kevés. Érdemi változást az úgynevezett hidrogén gazdaságra történô áttérés hozhat, amikor az éjszakai völgyidôszaki energiafelesleget a gépjármûvek hajtására felhasználandó hidrogén elôállítására lehet felhasználni, ha ennek gazdaságosságát a villamos- és motorhajtóanyag piaci árak biztosítják. Ennek gyakorlati bevezetésére azonban 2030-at megelôzôen nem lehet számítani. 3 Természetesen az értékesítési kényszer (kiszorítósdi) hatására érvényesülô völgyidôszaki árak, illetve a jelenlegi csúcsidôszaki árak mellett az energiatárolás gazdaságossága önmagában is vizsgálható, azonban figyelembe kell venni, hogy a tározós erômû belépése által gerjesztett kereslet-kínálat megváltoztatja az árakat. A rendszer szabályozó képességének javítására az elôbbiekbôl adódóan, tehát nem a primer-szekunder szabályozás javítására, perces, órás és egyéb tartalék biztosítására, hanem a mindenkori kereslet-kínálat egyensúlyának, a rendszer szabályozóképességének megôrzésére van szükség. A megoldandó részfeladatok: a versenyképtelen völgyidôszaki (éjszakai) értékesítés minimalizálása, a csúcsidôszaki erômûvi terhelés csökkentése, a csúcsidôszaki kihasználás növelése, a rendszer felfutási/lefutási sebességének növelése. A probléma megoldására: Legegyszerûbb lehetôségnek a regionális villamosenergia-piac mielôbbi kialakítása kínálkozik, egy ilyen piacon (miután a szomszéd országokban jelentôs átfolyós és tározós vízerômû kapacitások, még visszaterhelhetô hagyományos erômûvek vannak) a hazai minimális fogyasztói igény idôszakbeli többletek rugalmasan értékesíthetôk lennének és a teljesítmény felfutáshoz, csúcsidôszaki igényekhez szükséges villamos energia is beszerezhetô lenne. Erre azonban csak addig van lehetôség, míg a megújuló erôforrások aránya el nem éri azt a mértéket, amikor már regionális szinten is ellehetetlenül a rendszer szabályozása. A völgyidôszaki igény növelésére korlátozottan tarifális eszközökkel is van mód, ennek hatása azonban önmagában nem elegendô a helyzet rendezésére. Ebbôl a szempontból hazai viszonylatban különösen a tarifális völgyidôszakban (délután) jelentkezô csúcsigények csökkentésénél nagy jelentôsége lenne a zónaidôk, villamosenergiaigényekhez, beszerzési költségekhez igazításának. Lényegi változást csak a keresletikínálati oldalon egyaránt beavatkozásra képes szabályozó erômû jelenthet 2. Ilyen berendezés létesítésére a regionális kereskedelmi, szabályozási lehetôségek kimerülését követôen mindenképpen szükség lesz. Ennek több gyakorlatban alkalmazott megoldása lehetséges, technikailag, gazdaságilag azonban legoptimálisabbnak a tározós vízerômû létesítése tûnik. Egy ilyen új erômûtípus alapvetô feladata, tehát nem a villamosenergia-igények kielégítése, nem a rendszer szabályozása, hanem a rendszer mûködôképességének megôrzése, a minimális terhelési idôszakokban kényszerûen elnyeletendô vil la - mos ener gia-mennyiség tárolása és ennek csúcsidôszaki hálózatra adása. Természetesen e csúcsidôszaki többlet teljesítôképességgel a rendszer számára hasznot hajt, csökkenti a más erômûtípusok iránti igényt és bizonyos mértékig hasznosítható a rendszer szekunder szabályozására, forgó, vagy hideg tartalékának biztosítására is. Megvalósításának gazdasági elemzésénél nem a meglévô szabályozási lehetôségekkel való versenyképességet, nem az energiatárolás árkülönbözetbôl adódó önfinanszírozó mû - kö dé sé nek lehetôségét kell bizonyítani, hanem azt kell vizsgálni, hogy a rendszer mûködésének elôbbi okok miatti ellehetetlenülése hogyan kerülhetô el a legkisebb költséggel 3. Ugyanakkor az elôbbiekbôl adódóan a berendezés visszahat az (energiaés rendszerszintû szolgáltatások) piac mûködésére, a várható árakra, ezzel befolyásolja a meglévô szabályozási, energiatárolási lehetôségek versenyképességét. Az elemzést zavaró tényezôk közül a legnehezebben a várható villamosenergia-árak alakulása becsülhetô. Ebbôl a szempontból a jelenlegi közüzemi tarifák, vagy a versenypiaci árak nem tekinthetôk jellemzônek, hiszen egy olyan berendezés esetében, amely folyamatosan képes energianyelésre, energialeadásra, miközben az utóbbi változó költségét az elôbbi bekerülési költsége határozza meg, a gazdasági számításokat a változó kínálati árak figyelembevételével indokolt végezni. Egy további, mûködést, gazdaságosságot befolyásoló tényezô, hogy a jelenlegi ta ri fá - lis völgy idô szak ban a délutáni órákban jelentkezô vezérelt terhelés és az ebbôl adódó csúcsfogyasztás a hatósági árak megszûnését követôen bizonyosan megszûnik, átkerül egy olcsóbb termelôi árkínálatú idôszakba. TÁROZÓS ERÔMÛ KIHASZNÁLÁSA, GAZDASÁGI JELLEMZÔI Annak ellenére, hogy a tározós víz - erô mû rendszerbe állítására a rendszer mûködésének, szabályozásának biztosítására (az ellehetetlenülés megelôzésére) mindenképpen szükség van, indokolt az energiatárolás finanszírozó képességének, a tározó által biztosítható szolgáltatások kereskedelmi értékesíthetôségének vizsgálata is. Az elôbbi megfontolásokat is figyelembe véve a tározós vízerômû kereskedelmi szempontból a következô ügyletek ellátásában 4 vehet részt: Energiatárolás (3. ábra): az éjszakai völgyidôszakban olcsón beszerzett villamos energiával energiatárolás (zöld terület), majd a tárolt energiamennyiség értékesítése a legdrágább piaci árú csúcs idô - 4 Az E.ON Wasserkraft GmbH tapasztalatairól jó összefoglalás található dr. Dominik Godde, dr. Josef F. Ciesiolka: Pumped Storage Plants in a New Framework Challenges and Consequences címû cikkében. (VGB Power- Tech 4/2006 S. 52 57) a magyar villamos mûvek közleményei 2007/1-2 13
Teljesítmény (MW) 5000 4800 4600 4400 4200 4000 3800 3600 3400 3200 3000 0:15 6:15 12:15 Idô (munkanap) Tározóértékesítés (0,73 Tározó alaptöltés) Tározó többletértékesítés (,0,75 Tározó többlettöltés) Gyors felterhelés (max. 300 MW) Tározó többlettöltés egyenletes (max. 300 MW) Tározó alaptöltés (max. 300 MW) Rendszer eredeti (töltés alatti) és módosult (értékesítés alatti) teljesítménye 3. ÁBRA IGÉNYBEVÉTEL ENERGIATÁROZÁSRA (2005. JANUÁR ÁTLAGOS MUNKANAP) [V.Ö. JELEN LAPSZÁMUNK VEZÉRCIKKÉNEK 12. ÁBRÁJÁVAL] sza kok ban (sötétebb zöld terület). Fontos hangsúlyozni, hogy sem az energiatárolás, sem az ener gia le - adás nem a szokásos völgyidôszaki, csúcsidôszaki termékek kereskedelmével, hanem egyedi a termelôi, kereskedôi kínálathoz, fogyasztói, viszonteladói kereslethez igazodó, esetleg mérési idôintervallumonként változó nagyságú beszerzéssel, értékesítéssel történik majd. A kiadott energia az eredô hatásfokból adódóan maximum a betárolt energia mintegy 75%-a lehet. Amennyiben az energiatárolás nem csak a legolcsóbb egységek visszaterhelésének elkerülésére, hanem a szivattyúzási teljesítmény maximális kihasználásával (az ábrán a zöld és piros terület összege) történik, akkor a kiadható energiamennyiség is megnövekszik (az ábrán a többletértékesítést narancssárga terület jelöli). Az értékesítés egyik formája lehet, ha az erômû völgyidôszakban betárolt energiával rendszeresen részt vesz a csúcsidôszakot (csúcsidôszakokat) megelôzô gyors igényfelfutások kielégítésében 18:15 0:15 (kékkel jelölt terület). Miután (a rendkívüli események hatásától eltekintve) statisztikailag mind a napi, heti energiatárolás, felszabályozási rásegítés esetében jól valószínûsíthetô folyamatokról van szó az energiabeszerzés, -értékesítés jól tervezhetô a tároló kihasználása kereskedelmileg, gazdaságilag maximalizálható. Ez csökkenti a csúcsidôszakban értékesíthetô energiamennyiséget (ezért szerepel az ábrán az alapértékesítésre 0,75-nél kisebb szorzó). Forgó+hideg szekunder (másodperces, perces) tartalék: az éjszakai völgyidôszakban betárolt energiával energiatárolás, majd a sztochasztikusan jelentkezô tartalék igények kielégítése. Miután a forgó, hideg tartalék üzemállapotból értékesített energia mennyisége nem határozható meg pontosan az energia beszerzés is rendszertelenül, a megelôzô napi, heti energiaértékesítésnek megfelelôen történhet. A vásárlás az elôzôekhez hasonlóan, mérési idôintervallumonként változó teljesítménnyel az erômûvek, kereskedôk völgyidôszaki kínálatából történhet. Valószínûsíthetô, hogy a rendszertelen értékesítés miatt a tározó feltöltött állapotban, hosszú ideig is kihasználatlanul állhat. Szabályozó tartalék: a piaci szereplôk által bejelentett elôzetes menetrendekhez képesti többlet beszerzés tárolása és a betárolt energiával az elôzetes menetrendekhez képesti többletértékesítés biztosítása (kiegyenlítô szabályozás). Egy ilyen üzemmódban a tárolás és energiakiadás folyamatosan, sztochasztikusan történik, a folyamatok változása miatt a betárolt, kiadott energiamennyiség viszonylag kicsi, a mûködôképesség érdekében azt kell biztosítani, hogy a betárolt, kiadott energiamennyiség, a tározó többlettárolási kapacitásának (amelynek töltésére az energiatárolás szempontjából kedvezô völgyidôszakokban kerülhet sor) figyelembevételével is folyamatosan egyensúlyban legyen. Nyilvánvalóan az elôbbi lehetôségek közül azt (azokat) kell választani, amely (amelyek) a rendszer szabályozhatóságát legjobban elôsegítik, miközben az önfinanszírozó képességet (elvárt megtérülést) a lehetséges kereskedelmi ügyletek mesterséges áreltérítés nélkül, a lehetô legnagyobb mértékben biztosítják. A lehetôségek gazdasági értékeléséhez elkerülhetetlen a valószínûsíthetô árak becslése. Ezen árak a helyettesítô ügyletek 5 várható árszínvonalától érdemben nem térhetnek el. Egy ±300 MW-os tározós víz erô - mû re elvégzett költségbecslés eredményét a 4. ábra mutatja. A töltésre igénybe vehetô villamos energia költségét (negatív tartomány) a rendelkezésre álló források növekményköltsége határozza meg. Amennyiben a termelôknek piaci értékesítésre is lenne lehetôségük, akkor az árak a piaci árakkal egyeznének meg. Mi - után azonban a vizsgált idôszakokban regionális kereslet nincs, a töltésre felhasználható villamos energia 5 Nyilvánvaló, hogy összehasonlításra a helyettesítô termékekkel csak a tényleges helyettesíthetôség mértékéig van lehetôség. A tározós erômû meglévô forrásokkal nem helyettesíthetô szolgáltatása új termékként jelenik meg és értékelendô. 14 2007/1-2 a magyar villamos mûvek közleményei
Kiadás (-), költség (MFt) 14000 12000 10000 8000 6000 4000 2000 0-2000 -2000-4000 -2000 0 1000 2000 Kihasználás szivattyú (-), turbina üzemmódban (h/év) Völgyidôszaki beszerzési költség (MFt) Értékesítési költség (MFt) 4. ÁBRA KÖLTSÉGGÖRBE A KIHASZNÁLÁSI ÓRASZÁM FÜGGVÉNYÉBEN Ft/kWh 60 50 40 30 20 10 0-2000 -1000 0 1000 2000 Kihasználás szivattyú (-), turbina üzemmódban (h/év) Beszerzési átlagár (Ft/kWh) Értékesítési átlagköltség (Ft/kWh) Nyílt ciklusú gázturbina megtérülés (3-16%), futamidô (max. 60 év) és a fajlagos beruházási költségre vetített 2,75%-os egyéb ál - landó költség arány figyelem - bevételével 6 67-193 a/kw/év értéket eredményezett. Az 5. ábrán a 100 a/kw/év értékkel (amely közelítôleg a 800 a/kw beruházási költséggel, 6,71% átlagos tôkeköltséggel, 60 év üzemidôvel becsült fajlagos éves állandó költségnek felel meg) számított fajlagos értékesítési ár szerepel. A 6. ábrán bemutatott a rendszerben lévô egységekre vonatkozó átlagos költségek alapján megítélhetô, hogy az elôbbi ár versenyképes lehet-e a valószínûsíthetô kis ki hasz - ná lá si óraszám mellett. Meg ál la pít - ha tó, hogy néhány (nem alap erô mûvi üzemmódban járó) berendezés fajlagos költsége bizonyosan nagyobb az 5. ábrán bemutatott értékeknél, így elvileg lehetséges meglévô berendezések csúcsidôszaki termelésbôl történô kiszorítása a tározós erômû igénybevételével. Természetesen figyelembe kell venni azt is, hogy a tározós erômû nagyon rövid idôszakokra is igénybe vehetô, míg a 6. ábrán szereplô berendezések nem alkalmasak a 3. ábrán valószínûsített nagyságú, jellegû csúcsidôszaki értékesítésekre. A potenciális versenytárs nyílt ciklusú csúcs gázturbinával való összehasonlíthatóság érdekében az 5. ábrán az erre (60 a/kw/év fajlagos állandó költség, jelenlegi gáz - árak mellett) becsülhetô átlagos költségeket is feltüntettük. A nagyvonalú becslés alapján úgy tûnik, hogy mintegy 1000 óra/év kihasználás felett a 5. ÁBRA ÁTLAGOS TÖLTÉSI ÉS ÉRTÉKESÍTÉSI ÁR beszerzési ára vélelmezhetôen a viszszaterhelést elkerülô erômûvek növekmény költségével egyezik meg. Miután a kihasználás növekedésével részben egyre drágább, vagy egyébként visszaterhelésre már nem kerülô forrásokat is igénybe kell venni, az átlagos költség (5. ábra) egyre jobban nô. A minimális értékesítési ár (állandó költségek figyelembevétele nélkül) a hatásfok reciprokának arányában megnövelt beszerzési ár + egyéb változó költségek összege lenne. A valóságban az állandó költségek megtérítését is biztosítani kell. Ez közismerten a befektetés megtérülésébôl, a befektetô elvárt hozamából, valamint az állandó karbantartási, üzemeltetési költségekbôl tevôdik össze. A nagyságára vonatkozó becslés a fajlagos beruházási költség (800, 1000 a/kw), az alaptôke/hitelarány (30/70%), az elvárt 6 Jogosan vethetô fel, hogy miért van szükség a nagyon eltérô, esetenként (3% megtérülés) hihetetlen értékek figyelembevételére, miért nem lehet a szokásos benchmark számításoknál alkalmazott értékekkel közelítô számításokat végezni. A magyarázatot a beruházási költségek erôs telephely-, teljesítményfüggése, a megvalósításnál szóba jöhetô különféle pénzügyi megoldások, és legfôképpen a hozzáférhetô irodalom befektetések megtérülésével kapcsolatos sokszínûsége indokolja. (IEA, World Energy Investment Outlook, 2003.; AEN-IEA, Projected Costs of Generating Electricity, 2005 Update; Wolfgang Pfaffenberger, Maren Hille: Investitionen im liberalisierten Energiemarkt: Optionen, Marktmechanismen, Rahmenbedingungen, Abschlussbericht, Januar 2004; Concept Study, Reference Power Plant North Rhine-Westphalia (RPP NRW), Code for supported project: 85.65.69 T-138, February 2004) a magyar villamos mûvek közleményei 2007/1-2 15
Átlagos költség (Ft/kWh) 80 70 60 50 40 30 20 10 0 1000 1500 2000 2500 3000 A F B G Kihasználási óraszám (h/év) 6. ÁBRA MEGLÉVÔ ERÔMÛVEK ÁTLAGOS KÖLTSÉGE A KIHASZNÁLÁSI ÓRASZÁM FÜGGVÉNYÉBEN C H D I E J tározós erômû a csúcsigények kielégítésére is elônyösebb lehet. Az elôzôekben csak vázlatos öszszehasonlítást végeztünk, a szabatos vizsgálatoknál nyilvánvalóan a befektetôk által elvárt megtérülésekbôl, a megvalósítási helyszíntôl, gépnagyságtól függô tényleges beruházási költségekbôl kell kiindulni, emellett egyéb járulékos költségeket, mint pl. a töltéshez felhasznált villamos energia elôállításához kapcsolódó CO 2 -kibocsátásnövekedés stb. figyelembe kell venni. Szabályozási tartalékként történô igénybevétel esetén a versenyképességet csak az biztosíthatja, ha a felszabályozási célú értékesítés maximális ára a versenytárs erômû ma rendszerint kombinált ciklusú gázturbinás erômû, vagy szénhidrogén tüzelésû hagyományos erômû változó költségénél (15-22 Ft/kWh) kisebb. Amennyiben a töltésre felhasznált energia ára ennél, a hatásfokot is figyelembe véve, lényegesen kisebb, akkor az ebbôl adódóan megjelenô árkülönbözet is hozzájárulhat az állandó költségek finanszírozásához. Amennyiben leszabályozási igény esetén lenne lehetôség hagyományos erômûvek visszaterhelésére, de e helyett inkább a tározó töltésére kerülnek igénybevételre, akkor az elôbbi felszabályozási ártartományból maximum 11,25-16,5 Ft/kWh árú berendezések jöhetnek szóba. Ennél nagyobb változó költség esetén olcsóbb a berendezések visszaterhelése. Az optimalizálást nyilvánvalóan a rendszerirányítónak kell majd elvégezni, de az visszahat a kiegyenlítô szabályozás költségszintjére is. Jelenleg leszabályozás esetén az energiadíj nulla. Ezzel az érintett termelôk csak a fajlagos hôfogyasztás változásából adódó mértékben károsodnak, hiszen a termeléscsökkentés miatt üzemanyag-felhasználásuk is csökken. Felszabályozás esetén az érintett termelôk megkapják a többlettermelés miatti jogos többletköltségeket. Tározós vízerômûvel végzett szabályozás esetén a felszabályozást a tározós erômû végezné, a leszabályozási idôszakban a leszabályozás végrehajtása nélkül megtermelt és tárolt többletenergiával. Amennyiben ugyanolyan változóköltségû berendezések végzik a le- és felszabályozást, akkor a tározós erô mû hatásfoka miatt ugyanolyan felszabályozási energiamennyiség többe kerülhet, mint hagyományos erômûvekkel végzett kiegyenlítô szabályozás esetén. A döntô különbség azonban nem a költségeknél, hanem az éjszakaivölgyidôszaki tároló töltés rövid idôszakát kivéve a bármikor igénybe vehetô leszabályozási 7 lehetôségben van. LEHETÔSÉGEK A MAGYAR RENDSZERBEN Az elôzôekben általánosan érintettük a tározós erômû felhasználását, gazdasági lehetôségeit, bár ezekhez felhasználtuk a hazai erômûrendszer tipikus adatait. A következôkben azt vizsgáljuk, hogy egy olyan, döntôen kereskedelmileg szabályozott erômû rendszer esetében, mint a jelenlegi magyar villamosenergia-rendszer az elôbbi szokásos lehetôségek mellett további költségmegtakarítások is figyelembe vehetôk-e a beruházás gazdaságosságának mérlegeléséhez. Ehhez a 2005. évre a havi típusnapok figyelembevételével elvégeztük 8 a magyar villamosenergia-rendszer vizsgálatát egy ±300 MW-os tározós erômû üzemeltetésének feltételezésével. Az igénylefutások változását a fôbb erômûvek megjelenítésével a 7. ábra, egész évre vonatkozóan a 8/ab ábra mutatja. Az egyes átlagos napokra a töltéshez felhasznált energia és a csúcsidô- 7 Ne tévesszen meg senkit: a leszabályozás (felesleges termelés megszüntetése, hagyományos erômûvek esetében erômûvi termeléscsökkentés) a tározós erômû igénybevétele esetén a tározó töltésével, azaz változatlan erômûteljesítménnyel valósul meg. 8 A szerzô ezúton köszöni meg Balázs Antal osztályvezetônek és munkatársainak a különféle üzemállapotokra készített napi menetrendeket, költségszámítást. 16 2007/1-2 a magyar villamos mûvek közleményei
7. ÁBRA ERÔMÛVEK ÁTLAGOS TELJESÍTMÉNYE TÁROZÓS ERÔMÛ NÉLKÜL (FELSÔ SOR), TÁROZÓS ERÔMÛVEL (KÖZÉPSÔ SOR), TÁROZÓ TÖLTÉSE, KISÜTÉSE (ALSÓ SOR), 2005. JANUÁR MUNKANAP, SZOMBAT, PIHENÔNAP szakban értékesíthetô energia menynyiségét napi bontásban, havi összesítésben az indokolatlan völgyidôszaki visszaterhelés elkerülésére az 1. táblázat mutatja. Látható, hogy az átlagos kihasználás szivattyú üzemmódban kevéssel 1000 óra/év felett, turbinaüzem módban az alatt van. Miután a töltésre felhasználható energiamennyiséget a szivattyú maximális teljesítményigénye mellett az igénygörbe alakja is befolyásolja az értékesítésnél a turbina teljesítménye nem használható ki teljes egészében, mint azt a következô táblázat mutatja. Olyan eset is elôfordulhat, hogy lenne lehetôség maximális kiadott teljesítménnyel törté- 1. TÁBLÁZAT. ENERGIATÁROZÁS, ENERGIAKIADÁS Töltô energia Kinyert energia Munkanap Szombat Pihenônap Havi Munkanap Szombat Pihenônap Havi GWh/nap GWh/nap GWh/nap GWh/hó GWh/nap GWh/nap GWh/nap GWh/hó Január 0,929 0,655 0,781 26,818 0,697 0,491 0,586 20,114 Február 1,008 0,667 0,803 26,035 0,756 0,500 0,602 19,527 Március 0,963 0,763 0,866 28,372 0,722 0,572 0,649 21,279 Április 1,014 1,263 0,892 31,176 0,760 0,947 0,669 23,382 Május 1,110 0,788 0,977 32,313 0,832 0,591 0,732 24,235 Június 1,029 0,758 1,027 29,772 0,772 0,568 0,770 22,329 Július 1,127 0,890 1,011 33,166 0,845 0,668 0,759 24,875 Augusztus 1,014 1,181 0,904 31,395 0,761 0,886 0,678 23,546 Szeptember 0,940 1,349 1,433 31,808 0,705 1,012 1,075 23,856 Október 0,966 1,309 1,448 34,064 0,724 0,982 1,086 25,548 November 0,952 0,946 0,786 27,879 0,714 0,709 0,590 20,909 December 0,940 0,632 0,686 26,324 0,705 0,474 0,514 19,743 Összesen 359,121 269,341 a magyar villamos mûvek közleményei 2007/1-2 17
Teljesítményigény (MW) Teljesítményigény (MW) Teljesítményigény (MW) 5000 4800 4600 4400 4200 4000 3800 3600 3400 3200 3000 2800 Jelenleg Tározós erômûvel 2600 0:00 12:00 0:00 12:00 0:00 12:00 0:00 Idô (munkanap, szombat, pihenônap) Január 5000 4800 4600 4400 4200 4000 3800 3600 3400 3200 3000 2800 Jelenleg Tározós erômûvel 2600 0:00 12:00 0:00 12:00 0:00 12:00 0:00 Idô (munkanap, szombat, pihenônap) Március 4800 4600 4400 4200 4000 3800 3600 3400 3200 3000 2800 2600 Jelenleg Tározós erômûvel 2400 0:00 12:00 0:00 12:00 0:00 12:00 0:00 Idô (munkanap, szombat, pihenônap) Május Teljesítményigény (MW) Teljesítményigény (MW) Teljesítményigény (MW) 5200 5000 4800 4600 4400 4200 4000 3800 3600 3400 3200 3000 Jelenleg Tározós erômûvel 2800 0:00 12:00 0:00 12:00 0:00 12:00 0:00 Idô (munkanap, szombat, pihenônap) Február 5200 5000 4800 4600 4400 4200 4000 3800 3600 3400 3200 3000 Jelenleg Tározós erômûvel 2800 0:00 12:00 0:00 12:00 0:00 12:00 0:00 Idô (munkanap, szombat, pihenônap) Április 4800 4600 4400 4200 4000 3800 3600 3400 3200 3000 2800 2600 Jelenleg Tározós erômûvel 2400 0:00 12:00 0:00 12:00 0:00 12:00 0:00 Idô (munkanap, szombat, pihenônap) Június 8/a. ÁBRA ÁTLAGOS IGÉNYLEFUTÁS VÁLTOZÁSA TÁROZÓS ERÔMÛ RENDSZERBE ILLESZTÉSE ESETÉN (I. FÉLÉV) nô értékesítésre, de ezt (a feltételezett üzemi mód melletti) kevés betárolt energiamennyiség megakadályozza (sárgával jelölt idôszakok). Az elôzôekben a tározós erômûvet elsôsorban helyettesítô erômûként vizsgáltuk, alkalmas-e más berendezéseknek a gazdaságos kiváltására, versenyképes kiszorítására. Indokolt annak vizsgálata, hogy vajon a portfolión belül nem jelentkeznek-e olyan további elônyök, amelyek a gazdaságosságot javíthatják (egy ilyen vizsgálat nem felesleges a portfolió teljes felbontása esetére sem, hiszen a rendszer szabályozását az esetben is meg kell oldani, de az elkülönült felelôsségrendszerben nyilvánvalóan bonyolultabb lesz.) Egy ilyen vizsgálat abból indulhat ki, hogy jelenleg a rendszer völgy - idô sza ki leszabályozhatóságának megôrzésére egyéb lehetôség hiányában rendszeresen kell a völgyidôszakban (EU típustermék esetén este 8 órától reggel 8 óráig) villamos energiát értékesíteni. A tározós erômû rendszerbe állítása esetén ez a villamosenergia-értékesítés megszüntethetô, másrészt pedig a hagyományos erômû egységekkel szemben megjelenô kisebb maximum-minimum különbség és kisebb maximális teljesítményigény következtében az összköltségigény csökkenhet. Feltételezve, hogy a 12 órás idôtar- 18 2007/1-2 a magyar villamos mûvek közleményei