Az egészségben megnyilvánuló egyenlőtlenségek és az egészségfejlesztés. Hol tartunk? I. Probléma detektálása II. Országgyűlés Jogalkotás III. Tárca szintű megvalósítás IV. Gyakorlati tapasztalatok V. Mit tehetnek a közösségek? VI. Miért? EGÉSZSÉGBEN MEGNYILVÁNULÓ EGYENLŐTLENSÉGEK MIT TEHETNEK A KÖZÖSSÉGEK? KONFERENCIA 2010. április 22. Gábor Edina
I. Probléma detektálása: 20 éve volt rendszerváltás az egyenlőtlenségek növekedtek A társadalmi-gazdasági státusz alapján meghatározott területi egyenlőtlenségek Magyarországon (2001) és a születéskor várható élettartam különbségei Pl.: Csorna, Balatonfüred születéskor várható élettartam átlagosan 75 év felett Pl.: Tokaj, Bodrogköz - születéskor várható élettartam átlagosan 68 év alatt
II. Országgyűlés Jogalkotás 2003 Törvény az esélyegyenlőségről (2003. évi CXXV) Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról 2003 Népegészségügyi Program Országgyűlési Határozat 46/2003. (IV.16.) Három cél: Születéskor várható élettartam növekedése Egészségben eltöltött életévek számának növelése Egészségi egyenlőtlenségek csökkentése
III. Tárca szintű megvalósítás Néhány példa: Oktatási tárca Deszegregációs program Szociális tárca Gyermekszegénység elleni program Munkaügyi tárca Alternatív munkaerő közvetítési program Egészségügyi tárca - Egészségügyi szolgáltatások fejlesztése elérhetőség -Népegészségügyi szűrési programok kiterjesztése (SZOK), egészségfejlesztési programok támogatása - OEFI: Closing the Gap, Promo, Determine, Engender, EU Joint Action on Health Inequalities, WorkinTunewithLife, DevelopingEuropean Health Champions from Advocacy to Action, etc.
IV. Gyakorlati tapasztalatok 1.) Az egészségben megnyilvánuló egyenlőtlenségek redukálásához szükséges: a tárcák közötti hatékony koordináció helyi önkormányzatok elkötelezettségének erősítése színterekre fókuszáló közösségfejlesztés, egészségfejlesztés 2.) A hátrányos helyzetű földrajzi területekkel és társadalmi csoportokkal kiemelten kell foglalkozni A magyarországiroma közösségek állapotára országos szintű indikátor lehet a telepek/gettók környezet-egészségügyi állapota, így a létszám problémás meghatározása elkerülhető.
Egyenlőtlenségek csökkentése Magyarországon I. Erősség Az Uniós és a WHO-s dokumentumokkal a jogszabályi háttér harmonizál. II. Gyengeség Fiatal demokrácia (hosszú távú szakpolitikák következetességének, koordinálásának bizonytalansága). III. Lehetőség Célzott Uniós forrás allokáció Magyarország Uniós elnöksége (2011) segíti - a magyar stakeholderek paradigma váltását - Egészséges kormányzás és Egészséges önkormányzás megerősítését IV. Veszély Gazdasági válság kezelése kapcsán háttérbe szorulhat az egyenlőtlenségek, ezen belül az egészségben megnyilvánuló egyenlőtlenségek redukálásának lehetősége V. Mit tehetnek a közösségek? jó gyakorlatok megismerése/megismertetése megvalósítva tanulni (do by learning) pályázatok közösségi mozgósítás, mint önerő információ horizontális kapcsolatok a változás a fejekben kezdődik (paradigma váltás támogatása) közösségi szerepek kovász ÁNTSZ egészségfejlesztői
VI. Miért? Humanizmus, igazságosság? Közgazdasági megfontolás?
Egy főre jutó nemzeti bevétel és várható élettartam a gazdag és szegény országokban Gazdag országok Wilkinson & Pickett, The Spirit Level (2009)
Gazdag országokban az egy főre jutó bevétel és a várható élettartam között nincs különbség Wilkinson & Pickett, The Spirit Level (2009)
Hányszor gazdagabb a felső jövedelmi ötöd az alsó jövedelmi ötödnél? Wilkinson & Pickett, The Spirit Level (2009) A kvintilisarány azt mutatja, hogy a jövedelem-eloszlás felső 20%-ába tartozó háztartások összjövedelme hányszorosa az alsó 20% összjövedelmének. A jövedelem egyenlőtlenségeket mutató kvintilis arány 2005-ben 5,5 volt Magyarország esetében
Hosszabb a várható élettartam azokban a gazdag országokban, ahol alacsonyabb a jövedelmi egyenlőtlenség
10.35 11.00: Közösség, tolerancia és szolidaritás a XXI. században Magyarországon Letenyei László PhD, egyetemi docens, Budapesti Corvinus Egyetem 11.00 11.20: A hazai önkéntes társulások tagságának egészségi állapota egy országos reprezentatív felmérés alapján Dr. Susánszky Éva, egyetemi adjunktus, Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet 11.20 11.40.: Kalocsától Veresegyházig - kapcsolathálózat és egészségfejlesztés a szociológiai kutatások fényében Dávid Beáta PhD, tudományos fımunkatárs, Magyar Tudományos Akadémia Szociológiai Kutatóintézet Kerekasztal beszélgetés 12.20 14.00: Az egészségfejlesztési programok hatása az egyenlıtlenségekre Vitavezetı: Fehér István, politológus, igazgató, PROVITAL Fejlesztési Tanácsadó Zrt. Résztvevık: Gulyás János, polgármester, Borsodbóta Kapás Zsolt, elnök, Egészségesebb Munkahelyekért Egyesület Dr. Kósa Karolina, tanszékvezetı egyetemi docens, Debreceni Egyetem Népegészségügyi Kar, Balogh Gyula Opre Roma (Állj fel, roma) Egyesületet Monspart Sarolta, osztályvezetı, Országos Egészségfejlesztési Intézet