Talajvédelem Talajok átalakítása és elzárása Talajok beépítése Talajművelés Talajok víztelenítése és öntözése Erózió, defláció Talajok szennyezése
Talajok szennyezése Porok Savak Fémek Sók Növény-védőszerek Szerves anyagok Radioaktív anyagok Gázok és meleg Trágyák
Trágyázás célja és mennyisége Növények 13 ásványi elem szükséges Terméssel ezeket elvonják pótolni kell őket Trágyázás mennyiségét meghatározza: Talaj, klíma Termesztési cél Növény igénye
Trágyázás formái Ásványi trágyák (N,P,K, Ca, Mg) Szerves trágyák Mesterséges trágyák: tőzeg, ásványi anyagok Nem mesterséges trágyák: alom trágya, stb. Talaj terhelése Nitrogén, foszfor és kálium esetén Ballaszt anyagok hatása
Nitrogén trágyázás Talaj felső szintjében 2000-9000 kg N/ha Mikrobiológiai lebontás : NH 4+ szabadul fel, 40-180 kg N / ha Kémiai folyamat: R-NH 2 + H 2 O -> R-OH + NH 3 NH 3 + H + -> NH 4+ -> adszorbció, felvétel NH 4+ + 2O 2- -> NO 3- + H 2 O + 2H + a felszabaduló H + savasodást okoz
Nitrogén körforgalma
Nitrát (NO 3- ) műtrágyázás (a nitrogén trágyák csak 50 %-a hasznosul) kimosódás függ talajvíz mennyisége (csapadék, evapotranszspiráció, talajforma) talajtípus (talajszemcsék mérete) talaj használat formája (erdők, mezők alatt kevesebb) trágyázás módja (szőlő, gyümölcsös alatt a legnagyobb a kimosódás) állattartó telepek környékén igen sok ivóvíz (főleg ott, ahol a sekély a kút)
Magyarország talajainak nitrát tartalma
A nitrát tartalom eloszlása a TIM pontokon
Nitrát érzékeny területek
Gázformájú nitrogén veszteségek ammónia eltávozás légkörrel egyensúlyban légkörből (csapadékkal) évi 3-6 kg NH 4 + /ha/év ammónia forrása: állattartás trágyázás (hígtrágya!) istállótrágya meszes talajon nagyobb veszteség
Denitrifikáció sok szervezetet nitrátot használ oxigén helyett NO 3- -> N és N 2 O felhasználás mennyisége függ: hőmérséklettől talajban lévő NO 3- koncentrációtól növényzet mennyiségétől
Ökológiai hatás Nitrátkimosódás -> megjelenik az ivóvízben Oka: nitrát -> redukció -> nitrit ->hemoglobin centrális atomjához kötődik - csecsemőkre veszélyes Denitrifikáció N 2 O -> az ózon csökkenéséhez vezet (üvegházhatás) Ammónia eltávozás sztómákon keresztül felvehető, de a túl magas koncentráció káros (pl. állattartó telepek)
Nitrogén mérleg Magyarországon Bevitel, kivitel, mérleg
Egyéb nitrogénforrások Mezőgazdaság állattartó telepek ammónia Égetés Közlekedés
Globális nitrogén kibocsátás
Európai nitrogén kibocsátás megoszlása
Nitrogénülepedés néhány kiválasztott helyen
Nitrogén ülepedés Európában (becslés)
Foszfor trágyázás hatása Talaj foszfortartalma: 0,01-0,1 % 60 % szervetlen, 40 % szerves Trágyázás: foszfát adszorbeálódik - lassan szabadul fel (trágyázást követő első évben 10-15 %-os a kihasználtság)
A foszfor körforgalma
A foszfor körforgalma műtrágyázás növény műtrágyázás Agyag deszorpció adszorpció Felvehető H 2 PO 4 + HPO 4 2- mobilizálás immobilizálás Szerves P-nukleinsav P-lipidek, stb. Fe és Al foszfát és hidroxidok feltáródás <6 ph >7 ph feltáródás feltáródás kicsapódás Szervetlen P-ásványok Ca(OH, Cl) PO 4
Foszfátvándorlás általában 1 kg P/ha alatt (max. 6 kg P/ha - savanyú talajon) kimosódás mértéke: ugyanazon tényezők, mint nitrogénnél nagy mennyiségű P-trágyázásnál is csak a talaj legfelső rétegében felhalmozódás szerves trágyából származó foszfát mozgékonyabb erózióval kerülhet foszfor a felszíni vizekbe
Foszfát elvitel erózió hatására mg. művelés -> nő az erózió veszély éves lemosódás függ: talajtípus lejtfok, kitettség növényzet csapadék védekezés trágyázás módja, ideje (bedolgozás a talajba) A talaj foszfortartalma, A- gyengén, B- erősen trágyázott területen
Foszfát túltrágyázás ökológiai hatásai túl sok foszfát gátolja a gombák tevékenységét vízben foszfor minimum faktor -> eutrofizáció
Foszfor körforgalma Lassú és gyors szervetlen és szerves Elsődlegesen: apatit
Kálium trágyázás hatása Talajban 0,2-3 % 98-99 % ásványokban stabilan Növények számára a másodlagos agyagásványokból válik felvehetővé Mozgása: kationcsere alapján Több agyagásvány, több káliumot köt le
Kálium kimosódást befolyásoló tényezők Agyagtartalom nagy agyagtartalom esetén kicsi a kimosódás Homok talajon 5-36 kg/ha K + Agyagtalajon 1-7 kg/ha K + Leszivárgó víz mennyisége Trágyázás mértéke ott, ahol az agyag < 12 % jelentős lehet a kimosódás
Káliumkörforgalma K + - körforgalom csak részben ismert Legfontosabb részei: Földpátok káliföldpát Rétegszilikátok (illitesedés) Mállási folyamatok (250 kg/ha K + is lehet) Talajban kicserélődéssel (kolloidok) Talajoldatban
A trágyázás hatása a talaj élőlényekre Az edafonban mennyiségi és minőségi változásokat okoz Mezőgazdasági területeken ez nem túl jelentős (többi hatáshoz képest)
A talaj reakciói Hatás a talajsavanyodásra Kation hozzáadása (szerves és istállótrágya) NH 4+ -> (ásványi trágya) baktériumok katalikus reakcióiban H + szabadul fel ph változás alapvetően befolyásolja talajorganizmusok mennyiségét és minőségét (meszezés hatása)
A szerves anyag bevitele Fokozza a mikroorganizmusok tevékenységét Jelentős szén forrás, de sok szén a növényi maradványokban is Ásványi trágya is növeli a szerves anyag mennyiségét - > nő a humusztartalom -> nő a talajélőlények mennyisége
Tápanyagok bevitele Nitrogén gyakran limitáló faktor -> nitrogén trágyázás növeli a biomassza mennyiségét (kivétel N 2 fixálók: akác Rhizobiumok) Foszfát gátolja egyes mikrogombák működését
Túltrágyázástól való védelem lehetőségei A trágya mennyiségének meghatározása N-esetén N-min eljárás Adagolás ideje, módja Növényzet Jogi lehetőségek Hígtrágya (idő, mennyiség, tér) Mezőgazdasági területek kiváltása (erdősítés)