A Q-AGEING: minőségi időskor városi környezetben (Q-AGEING: Quality Ageing in an urban environment) című nemzetközi CENTRAL EUROPE projekt nyitó konferenciájának összefoglalója A projekt vezető partnere, a konferencia szervezője: Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata 2009. február 6., Budapest Hotel Mercure Budapest Buda (Budapest 1013, Krisztina krt. 41-43.) 1
Előszó Európa szerte megfigyelhető társadalmi jelenség a népesség korstruktúrájának radikális változása: az idősebb korú munkavállalók száma (55-64) növekszik, az idős (65-79) és a nagyon idős korú (80+) népesség aránya is egyre magasabb és ezzel egyidejűleg a munkaképes korú lakosság száma csökken. Ez súlyos társadalmi problémákat vetít előre, melyek megoldása helyi, nemzeti és Európai szinten egyaránt sürgős feladat. Az idős lakosság fizikai és szellemi aktivitásának, munkaképességének meghosszabbítása elengedhetetlen ahhoz, hogy az időskorúak ellátásából fakadó társadalmi költségek ne emelkedjenek elviselhetetlen mértékűvé. Másik fontos szempont, hogy az időskorú lakosság számára az aktív és minőségi időskor egy alapvető emberi jog, amelyhez megfelelő környezet, társadalmi elfogadás és ellátórendszer kialakítása kötelezettség a mindenkori nemzeti és helyi szintű kormányzatok számára. Budapest XI. kerületben is kiemelkedően magas és emelkedő az időskorú lakosság aránya, ezért Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata úgy döntött, hogy a kerület stratégiai célkitűzései közé emeli a minőségi időskor biztosítását, intézkedéseket dolgoz ki és forrásokat keres ennek végrehajtására. A probléma kezelésének érdekében hirdette meg helyi 60+ programját, s emellett az önkormányzat kezdeményező félként és vezető partnerként szervezi az Európai Területi Együttműködés CENTRAL EUROPE programjának keretében nyertes Q-AGEING minőségi időskor városi környezetben című projektet, amely lehetőséget kínál arra, hogy a fenti célkitűzéseket az Európában megtalálható korszerű modellek és a felhalmozott tapasztalok alapján, nemzetközi partnerségben valósítsa meg. A Q-AGEING projekt célja, hogy az öregedés problémájára hatékony megoldást keressen két fontos, egymást átfedő területen: a közszolgáltatások színvonalának javításával és azoknak az idősek szükségleteihez való hozzáigazításával, valamint a változó életstílus és a városi társadalom öregedéséből adódó új szükségleteket is előtérbe helyező új városi környezet kialakításával. Mindennek központi célja az idős lakosság nagyobb fokú társadalmi integrációja. Egy kiegyensúlyozott társadalom, amelyben az idős generáció továbbra is aktív marad, ahol az idősek számára nyújtott szolgáltatások jól szervezettek, és amelynek urbanisztikai szerkezete az idősek szükségleteit is figyelembe veszi, fontos versenyképességi tényező, amely akár egyegy nemzetközi cég beruházási döntéseit is befolyásolhatja. Mindezek következtében a projekt által kitűzött tevékenységek az alábbi területekre irányulnak: Az idős népesség részvételi arányának növelése a munkaerő-piacon és a közösségi munkában; A közösségi szolgáltatások színvonalának növelése és innovatív jellegének erősítése; A közösségi részvétel fokozása: az alulról jövő kezdeményezések tudatos és strukturált támogatása, a megfelelő szakpolitikai tényezők és területek együttműködésének erősítése (szociális, egészségügyi, tervezési, közlekedési, foglalkoztatási); Jó példák kiválasztása és bemutatása arra vonatkozóan, hogy hogyan lehet a városi életfeltételeket jobban hozzáigazítani az öregedő népesség változó szükségleteihez. 2
A projekt partnerségi köre A Q-AGEING projekt 9 partner szervezet aktív közreműködésével valósul meg az alábbiak szerint: 1. Újbuda Önkormányzata vezető partner, Magyarország 2. Maribor Önkormányzata, Szlovénia 3. Slovenska Bistrica Önkormányzata, Szlovénia 4. Közgazdasági Intézet, Maribor Humán Erőforrás Fejlesztési Központ, Szlovénia 5. Treviso Tartomány, Olaszország 6. Genova Önkormányzata, Olaszország 7. Nemzeti Egészségügyi Akadémia, Olaszország 8. Sopot Önkormányzata, Lengyelország 9. Civil Társadalom Fejlesztési Központ, Freiburg, Németország A partnerek döntéshozói szinten képviseltetik magukat a projektben, hogy ezzel is biztosítsák a hosszú távú szakpolitikai beágyazottságot és megvalósítást. A projekt szakmai végrehajtása: Helyzetelemzés a partnerek által közösen meghatározott módszertan segítségével: széles körű helyzetfeltárás (nagy mintán végzett vizsgálat és mélyinterjúk), azaz kvantitatív és kvalitatív vizsgálati módszerek kombinált alkalmazásával. Az elemzés célterülete: 50+, 60+; egészség, mobilitás, foglalkoztatottság, mindennapi életkörnyezet. Regionális akciótervek: a felmérések eredményeinek közös kiértékelése alapján a stratégiailag legfontosabb beavatkozási területek meghatározása és a pilot szakaszban megvalósítandó konkrét akciók részletes kidolgozása. A Pilot tevékenységek megvalósítása 5 témakörben zajlik partneri szinten, folyamatos együttműködés mellett. Az 5 témakör a következő: városi környezet és mobilitás; városi terek/középületek; alkonygazdaság; alkonygazdaság - tudás társadalom; e-alapú információs rendszerek. Pilot akciók értékelése: a pilot tevékenységek partnerenkénti értékelése és közös összehasonlító értékelő tanulmány elkészítése. ToolBox: A legjobb pilot esetek kiválasztása, az azok keretében kidolgozott megoldások, eszközök, módszertanok összegyűjtése, leírása partnerenként és összesítve. Politikai ajánlások, hosszú távú megvalósítás: a partnerek a számukra leginkább releváns, ún. eszköztárakban foglalt megoldásokat a nemzeti és helyi döntéshozatal számára ajánlásként bemutatják, illetve amennyiben lehetséges, megvalósítási terveket dolgoznak ki. A konferencia célja egyrészt a projekt ünnepélyes keretek között való elindítása volt a projekt partnerek és a projektben potenciálisan érdekelt szakemberek részvételével, másrészt a résztvevők tájékoztatása a témáról, annak fontosságáról és a projektben vállalt célokról. Ennek megfelelően a konferencia során először a különböző érintett európai és magyar politikai szint téma iránti álláspontját ismertettük (Európa Parlament, Európai Bizottság Foglalkoztatási, Szociális és Esélyegyenlőségi Főigazgatóság, Szociális és Munkaügyi Minisztérium, Magyarország, a CENTRAL EUROPE Program Közös Szakmai Titkársága) majd a partnerek közreműködésével bemutattuk a projekt különböző aspektusait. A konferenciát az MTA Szociológiai Kutatóintézetnek egy, az időskor és a városi környezet összefüggéseit taglaló előadása zárta. 3
Az előadók bemutatása Dr. Lévai Katalin Magyarországon széles körben ismert szakember, politikus, s íróként is közkedvelt. Dr. Lévai Katalin 2004 óta az Európa Parlament és azon belül az Emberi Jogok Bizottságának tagja, 2005 óta a Roma Fórum elnöke. Emellett számos más, elsősorban az esélyegyenlőséggel foglalkozó munkacsoport aktív tagja mind Magyarországon, mind az EU szintjén. Európai uniós munkáját megelőzően is az esélyegyenlőség témájával foglalkozott a mai Szociális és Munkaügyi Minisztérium elődjében, 2003-2004 között miniszteri szinten. Szakpolitikusi pályája előtt a Kossuth Lajos tudományegyetem tanára, a Szociálpolitikai Tanszék tanszékvezetője volt. Dr. Lévai Katalin a szociológiai és szociálpolitika doktora. www.drlevaikatalin.hu Egbert Holthuis holland állampolgár, diplomáját geográfusként és az üzleti tudományok területén szerezte. 1993 óta dolgozik az Európai Bizottság számára, kezdetben gazdasági tanácsadóként az Európai Unió csádi delegációjánál, majd a Vállalati Főigazgatóságon a kémiai vegyszerek jogi szabályozásával foglalkozott. 2004 óta a Foglalkoztatási Főigazgatóság munkatársa, munkája elsősorban a migráció és az öregedés, időskor tématerületét érinti. Egbert Holthuis az Európai Foglalkoztatási Stratégia főosztály helyettes vezetője, ennél fogva az Európai Foglalkoztatási Stratégia, továbbá a Lisszaboni Stratégiai foglalkoztatási elemeinek megvalósításáért felelős. Európai uniós munkásságát megelőzően Egbert Holthuis a holland külügyminisztérium és az Alkalmazott Tudományos Kutatások Intézete munkatársa volt. http://ec.europa.eu/social/ Dr. Kovárik Erzsébet az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán végzett jogászként, 2008. július 14-től a Szociális és Munkaügyi Minisztérium szociálpolitikai szakállamtitkára. Ezt megelőzően a Miniszterelnöki Hivatal politikai főtanácsadója, a Gyerekesély Iroda vezetője, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium miniszteri biztosa, a Gyermek- Ifjúsági és Sportminisztérium, majd az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium közigazgatási államtitkára, az Esélyegyenlőségi Hivatal megbízott elnöke volt. Szakpolitikai pályafutása előtt a Magyar Közigazgatási Intézet tudományos munkatársaként, főosztályvezetőként, ügyvédként, a Miniszterelnöki Hivatal főosztályvezetőjeként, a közigazgatási államtitkárság vezetőjeként tevékenykedett. www.szmm.gov.hu Robert Mühlegger a CENTRAL EUROPE Program Közös Szakmai Titkárságának (Bécs) projektmenedzsere. Robert Mühlegger munkája során a CENTRAL EUROPE Program koordinációjáért, megvalósításáért és monitoringáért felel. Ezt megelőzően, 2004-től az INTERREG IIIC EAST programjának menedzsere volt. Az Európai Területi Együttműködés alatt futó programok menedzsmentje előtt az előadó egy városfejlesztéssel, regionális fejlesztéssel foglalkozó tanácsadó cég projektmenedzsere és kutatója volt. Robert Mühlegger a bécsi Műszaki Egyetem Regionális Tudomány szakán végzett. www.central2013.eu 4
Győrffyné Molnár Ilona Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata humánszolgálati igazgatója, aki l971 óta dolgozik a kerület oktatásában, 1982 óta a Polgármesteri Hivatalban. Több évtizedes tapasztalattal rendelkezik az oktatás, a kultúra, a sport, az egészségügy és a szociális feladatok ellátása területén. A megszerzett tapasztalatok alapján részt vett és vesz annak a programnak a megalkotásában és megvalósításában, amely a 60 év felettiek életminőségének javítását, a közéletben való aktív részvételének segítését és érdekeiknek érvényesítését tűzte ki célul és Újbuda 60+ néven 2008-ban elindult. Pedagógusként végzett a József Attila Tudományegyetemen. www.ujbuda.hu Barbara Trentin tanárként, újságíróként kezdte pályafutását. 1994 és 2003 között egy üveggyártással foglalkozó cég külkereskedelmi menedzsere volt. Politikai pályafutását 1985-ben kezdte a Demokrata Párt helyi, tartományi ifjúsági koordinátoraként, majd Nervesa della Battaglia Önkormányzatának a szociális közszolgáltatásokkal foglalkozó tanácsosa lett. 2005 és 2007 között a Forza Italia regionális tanácsának titkárságvezetője, 2006-2007 között Veneto Régió kommunikációs bizottsága számára dolgozott. Barbara Trentin 2006 júniusa óta Treviso Tartomány szociálpolitikával, esélyegyenlőséggel, önkéntességgel, egészségüggyel, bevándorlással és családpolitikai kérdésekkel foglalkozó tanácsosa. http://www.provincia.treviso.it/ Dr. Martina Wegner a freiburgi Civil Társadalom Fejlesztési Központ igazgatója. http://www.zentrum-zivilgesellschaft.de/ Kucsera Csaba a Magyar Tudományos Akadémia Szociológiai Kutatóintézetének keretében működő Welfare Mix Kutatóműhely tudományos munkatársa. Fő kutatási területei az öregedés folyamatához kapcsolódnak: az idős emberek életminősége és munkaerő-piaci részvételük. Az előadó az öregedés témakörében több nemzetközi kutatásban is részt vett. Ezt megelőzően Kucsera Csaba a Central European University Labour projektjének munkaerő-piaci kérdésekkel foglalkozó kutatója, asszisztense volt. Szociológusként végzett az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. http://www.socio.mta.hu/ Dr. Széman Zsuzsa szociológus a Magyar Tudományos Akadémia Szociológiai Kutatóintézetének keretében működő Welfare Mix Kutatóműhely vezetője, tudományos főmunkatárs, emellett a Kodolányi János Főiskola Társadalmi Tanulmányok tanszékének tanára. Dr. Széman Zsuzsa fő kutatási területe a nyugdíjrendszer, az öregedés, az időskori ellátás és a szegénység tématerületéhez kapcsolódik. Számos hazai és nemzetközi kutatási projektben vett részt (pl.: MOBILATE; ENABLE-AGE; EUROFAMCARE; Foglalkoztatási kezdeményezések az öregedő munkaerő számára), szerzője és szerkesztője számos, a fenti témákkal foglalkozó könyvnek, szaklapnak. http://www.socio.mta.hu/ 5
Kulturális nyitóprogram A konferencia program kezdeteként a résztvevők számára is meglepetéssel bíró, Budapest XI. kerületéből érkező, vagy a kerülethez kötődő művészek mutatkoztak be, rázták fel a közönséget. Először Gáti György, André Kertész ösztöndíjas fotográfusnak (www.gatifoto.hu) a XI. kerületet bemutató, Újbudai Pillanatok című fotómontázsát tekinthették meg az érdeklődők. Ezt követően Szalóki Ági többszörösen kitüntetett népdalénekes (www.szalokiagi.hu) énekelt néhány dalt a közelmúltban megjelent A vágy muzsikál című Karády lemezéről. A művésznőt Juhász Gábor - Gramofon és Artisjus díjas - gitárművész kísérte. A kulturális program második részében az Őrmezei Közösségi Ház Senior Civil Alkotó Közösségének tagjai léptek fel: Lengyel Péter mozgásművész Megfagyott emlékek Senior Vadrózsák táncegyüttes szólistái Hurrá opti Világhírű dallamok - Adrigán Judit operaénekes és Hegedűs Valér zongoraművész előadásában. A műsor kedves színfolttal zárult az Európai Unió Himnuszára koreografált produkcióval, amelyet az Őrmezei Közösségi Ház COMMEDIA 2000 Gyermekszínházának tagjai adtak elő. Köszöntő A Q-AGEING projekt vezető partnere nevében Molnár Gyula, Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzatának polgármestere köszöntötte a résztvevőket. Beszédében külön kihangsúlyozta az együttműködés fontosságát annak érdekében, hogy a társadalom öregedése okozta feszültségeket hatékonyan tudjuk kezelni, egyúttal az ebben rejlő előnyöket kihasználni. Molnár Gyula elmondta, hogy Újbuda Önkormányzata arra törekszik, hogy az itt élők a kerület közösségének részeként sokoldalú támogatást kapjanak saját életük minőségi továbbfejlesztésére. A kerületben élő idős korú emberek tapasztalata, tudása, hagyományaik adják a városrész valódi erejét. Az ő együttműködésükkel lehet csak képes a kerület vezetése arra, hogy az általuk tisztelettel őrzött és óvott, a jövő szempontjából is fontos hagyományokat tovább vigye. A polgármester úr hangsúlyozta, hogy az időskor nem egyenlő a betegségekkel, a szociális ellátórendszer általi támogatással, hiszen a 60 év felettiek fontos tagjai a társadalomnak, éppen ezért Újbuda célja a 60+ néven az idősek életminőségét javító, közéleti szerepét és érdekeinek érvényesítését támogató program megvalósítása. A Q-AGEING nemzetközi projekt a 60+ programot egészíti ki, nemzetközi tapasztalatok megismerését nyújtja olyan kiemelt területeken mint a képzés, városi környezet, rekreáció, önkéntesség, foglalkoztathatóság, stb. A Q-AGEING nemzetközi kitekintést biztosít, amely lehetővé teszi, hogy a nemzetközi trendek, igények megismerése révén a 60+ programban megvalósítandó konkrét akciók már ezen nemzetközi tapasztalatokra is épüljenek. 6
Dr. Lévai Katalin, képviselő, Európa Parlament: Az öregedést érintő legfontosabb kérdések az Európai Unió politikájában Az idősödő európai társadalom problémája számos kihívás elé állítja a döntéshozókat: a társadalom ezen csoportjánál jelentkező egészségügyi kérdésekre speciális megoldásokat kell találni; a munkahelyi és családi aktivitás csökkenését ellensúlyozni kell; ügyelni kell arra, hogy a szociális ellátórendszerből ne essen ki senki, továbbá arra, hogy az idős emberek mentális egészségét megőrizzük. Az öregedés problémájával foglalkozó érintett európai szakpolitikában az emberi méltóság és az aktív élet megőrzése különösen fontos szempontot képvisel, ennél fogva a szakpolitika a megfelelő munka- és életlehetőségek megteremtésére helyezi a hangsúlyt. A fenti kihívásokra választ adó Európai Szociális Modell megteremtése előtt számos akadály áll: a nemzeti sajátosságok, a többnyelvűség, a kulturális sokszínűség, az eltérő gazdasági fejlettség, és az európai identitás hiányzó elemei (közös értékek, közös valuta, közös kül- és védelmi politika). Minderre megoldást kínál a Lisszaboni Szerződés. Az európai szakpolitika napjainkban szembesül a demográfiai trendek által körvonalazott problémával. Cél egy olyan fenntartható nyugdíjrendszer kidolgozása, amely figyelembe veszi a versenyképességet, azonban előnyben részesíti a szociális biztonságot is, e kettő végpont között igyekszik megtalálni az egyensúlyt. A különböző tagországbeli nyugdíjrendszerek összehasonlítása érdekében szükség van egy közös adatbázisra és közös indikátorokra, a nyugdíjrendszer modernizációja elkerülhetetlen. Az időskor, öregedés közös politikájának célja a társadalmi kirekesztés és a szegénység megelőzése, a korábbi életszínvonal biztosítása, továbbá a generációk közötti szolidaritás erősítése. További cél a nyugdíjrendszer pénzügyi fenntarthatóságának megteremtése. Magyarországon ehhez további forrásokat kell bevonni annak érdekében, hogy a szükséges intézkedéseket finanszírozni lehessen: a nyugdíj szintjének éves emelése, az idő előtti nyugdíjazás lehetőségeinek szigorítása, a nyugdíjkorhatár emelése, az átlagbér szintjének emelése. Mindehhez alapvetően fontos a foglalkoztatottság szintjének növelése, a közfinanszírozás mérséklése, a nyugdíjrendszer modernizációja (átláthatóság, esélyegyenlőség biztosítása, stb.). Az idős emberek aktív életformáját célzó általános európai elvek, politikák: Egész életen át tartó tanulás Hatékony munkaerő-piaci politika Egészséges és biztonságos munkakörülmények megteremtése Flexibilis munkavégzés lehetőségének megteremtése A szociális partnerek közötti együttműködés erősítése. Az Európai Unió legfőbb célja a szemléletváltozás elérése, annak felismerése és tudatosítása, hogy az aktív időskor érték az egész társadalom számára. Mindenkinek alapvető emberi joga az aktív nyugdíjas kor. 7
A fenti általános elveket a következő konkrét EU intézkedések támogatják: Szociális csomag 2008 (B6-0429/2008) Munkaidő irányelv (48 óra) (2003/88/EC) Az esélyegyenlőség 4 irányelve (2000/43/EK; 2000/78/EK; 2004/113/EK; 2008/140/CNS) Európai kisebbségi politika Egész életen át tartó tanulást érintő programok (Leonardo, Erasmus Mundus, Socrates, Comenius Regio programok) A pótnyugdíj szabályozása (2005/214/COD). 8
Egbert Holthuis, megbízott osztályvezető, Európai Bizottság Foglalkoztatási, Szociális és Esélyegyenlőségi Főigazgatóság, Brüsszel: Öregedés az Európai Bizottság szempontjából elvárások, eszközök és eredmények Az előadó, Dr. Lévai Katalinhoz hasonlóan előadása elején azt hangsúlyozta, hogy a gazdasági válság kapcsán az EU előtt olyan kihívások állnak, amelyek minden szakpolitikát érinteni fognak. A gazdasági válság arra hívja fel a figyelmet, hogy vissza kell állítani a fogyasztói és az üzleti bizalmat, beruházásokat kell eszközölni saját gazdaságunkba, továbbá munkahelyeket kell létrehoznunk, segíteni kell a munkanélkülieket. A kiélezett gazdasági versenyben fokozott szerepe van az oktatásnak, az egész életen át tartó tanulásnak. Meg kell kezdeni az átmenetet egy alacsonyabb szénkibocsátású, energiahatékonyabb gazdaság irányába. Az elöregedő korszerkezetű társadalom problémájával fokozottan számolnunk kell Európában, miközben soha nem látott gazdasági változások előtt állunk. 2030-ra a 65 éven felüliek lakosságon belüli aránya eléri a 40%-ot az EU 25 tagállamában. Ennél magasabb arány csak Japánt fogja jellemezni a világon. A statisztikák szerint a jelenlegi, a foglalkoztatás szintjének növekedésével és a dolgozó korú lakosság társadalmon belüli arányának enyhe emelkedésével jellemezhető korszak 2011-ig tart, ezt követően ugyan a foglalkoztatottság tovább nő, de a munkakorú lakosság aránya drasztikusan csökkeni fog. 2018-tól mind a foglalkoztatottság, mind a munkaképes korú lakosság aránya csökkeni fog, miközben a munkanélküliség tovább emelkedik. A várható demográfiai tendenciák ismeretében, az előadó összefoglalta az öregedés makrogazdasági következményeit: Az egyre idősebb társadalmak negatívan hatnak a GDP növekedésre Az idősek népességszámhoz viszonyított magas aránya hatalmas költségvetési terhet jelent minden ország számára Feszültségek a szociális- és nyugdíjrendszerekben Egyre kevesebb dolgozó egyre több és egyre nagyobb életkort megélő nyugdíjas életét kell, hogy finanszírozza. Mindez természetesen következménnyel van az aktív korosztály munkavállalási lehetőségeire is: az alacsonyabb iskolai végzettségű személyek egyre inkább ki lesznek téve az elszegényesedés veszélyének, hiszen a tendenciák azt mutatják, egyre több kvalifikált munkaerőre lesz szükség. Az európai szakpolitikának meg kell találnia annak módját, hogy a szakképzés segítségével a megfelelő ember a megfelelő munkahelyre kerülhessen. A demográfiai, szociális kihívások megoldása érdekében hozta létre az EU az ún. Social Agenda 2010-2015 átfogó programot, amelynek 7 fő prioritása a következő: Felkészülés a holnapra: gyermekek és fiatalok támogatása Humánerőforrás-fejlesztés A mobilitás erősítése A hosszabb és egészségesebb élet támogatása A társadalmi kirekesztés és a szegénység elleni harc A diszkrimináció elleni harc Nemzetközi ütemterv. 9
Az előadó az oktatás fontosságára, az egész életen át tartó tanulás lehetőségének mindenki számára történő megteremtésére hívta fel a figyelmet. A globális problémákra adott EU szintű intézkedések ezen a ponton keresztezik az öregedés, az idős korosztály problémáit: őket is be kell vonni az egész életen át tartó tanulás folyamatába. Az előadás végén Egbert Holthuis felhívta a figyelmet, hogy az öregedő társadalmi korszerkezet, a várható élettartam növekedése számos pozitív lehetőséget is magában rejt ugyanakkor: megkönnyíti a gyermekvállalást, hiszen az idős emberek (a nagyszülők) aktív segítséget tudnak nyújtani a gyermeknevelésben. 10
Robert Mühlegger, projekt menedzser, CENTRAL EUROPE Program, Közös Szakmai Titkárság, Bécs, Ausztria: A CENTRAL EUROPE Program prioritásai a Q-AGEING projekt szempontjából Az Európai Területi Együttműködés amely összesen 13 transznacionális programot finanszíroz az Európai Unió területén - keretében működő CENTRAL EUROPE Program a 2000-2006 között működő INTERREG IIIB CADSES program folytatása a SOUTH EAST Programmal együtt. A CADSES program földrajzilag került felbontásra, a CENTRAL EUROPE a közép-kelet-európai térségből érkező transznacionális kezdeményezéseket, a SOUTH EAST pedig délkelet-európai projekteket támogat. A CENTRAL EUROPE Programot az Európai Regionális Fejlesztési Alap támogatja, fő célja a régiók versenyképességének az erősítése. A Program olyan területi együttműködési projekteket támogat, amelyek magas színvonalúak, innovatívak, ennél fogva valódi hozzáadott értékeket és eredményeket mutatnak fel. A Program irányító szervei, mindenekelőtt az Irányító Hatóság és a közreműködő szervezetként funkcionáló Közös Szakmai Titkárság a programterület földrajzi középpontjában, Bécsben található. A CENTRAL EUROPE Program összesen 298 millió EUR-ból gazdálkodik, a nemzeti társfinanszírozás mértéke országokként változó (75%-85%), Magyarország esetében 85%. A Program 4 prioritás alatt támogat transznacionális projekteket: Az innováció erősítése Kelet-Közép-Európában, Az elérhetőség fejlesztése a térséghez és a térségben Felelős környezethasználat A városok és régiók versenyképességének fejlesztése. Beavatkozási területek: 1. prioritás: az innováció körülményeinek fejlesztése; megfelelő kapacitás kiépítése az innováció terjesztésének és felhasználhatóságának érdekében; a tudásfejlesztés erősítése. 2. prioritás: az elérhetőség fejlesztése a Program területén; logisztikai együttműködés fejlesztése; fenntartható és biztonságos szállítás biztosítása; info-kommunikációs eszközök fejlesztése. 3. prioritás: a természeti környezet, örökség védelme; a természeti- és ember által okozott veszélyek kockázatának csökkentése; a megújuló energiaforrások és az energiahatékonyság támogatása; környezetbarát technológiák és tevékenységek támogatása. 4. prioritás: területi együttműködés és többközpontú települési struktúrák támogatása; a demográfiai és szociális változások területi hatásainak mérséklése; a kulturális örökség hasznosítása. A CENTRAL EUROPE Program valós partnerségen alapuló, nemzetközi projekteket támogat, amelyek magas hozzáadott értékkel, hatékony tudástranszferrel rendelkeznek, s amelyek megfogható eredményekhez vezetnek. 11
A Program nagy hangsúlyt helyez arra, hogy az egyes projektek az adott országok politikájára befolyással legyenek, az elért eredmények a tagországok politikájában megjelenjenek, hasznosuljanak. Ezért fontos szempont a kommunikáció és a disszemináció erősítése az egyes projektekben. A CENTRAL EUROPE Program általános bemutatását követően az előadó az első pályázati felhívás eredményeit ismertette, amelynek keretében a beérkező 95 projekt közül 29 kapott támogatást. 12
Győrffyné Molnár Ilona, szakmai vezető, Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata: A Q-AGEING projekt bemutatása A Q-AGEING: minőségi időskor városi környezetben című projekt a CENTRAL EUROPE Programban az Európai Unió és a Magyar Köztársaság társfinanszírozásával valósul meg. Újbuda 2 db előkészítő partnertalálkozót szervezett, amelyek segítségével 9 partner szervezet és 5 ország (Lengyelország, Magyarország, Németország, Olaszország, Szlovénia) részvételével jött létre a projekt. A CENTRAL EUROPE Program elvárásainak megfelelően a partnerek nagy része önkormányzat (Genova, Maribor, Slovenska Bistrica, Sopot, Újbuda, Treviso Tartomány), de szakmai szervezetek is képviseltetik magukat (Közgazdasági Intézet Humán Erőforrás Fejlesztési Központ, Maribor; Nemzeti Egészségügyi Kutató Intézet, Genova; Civil Társadalom Fejlesztési Központ, Freiburg). A projekt kezdete: 2008. december 1., megvalósítási ideje 38 hónap. A Q-AGEING projekt az érintett régiókban közös gazdasági - társadalmi problémákra keresi a választ: versenyképesség a társadalmi korstruktúra radikális változása hasonló demográfiai trend foglalkoztatottság szintje. Az egyes partner régiókban folyó szakmai munkára épül fel és azt mélyíti el nemzetközi tapasztalatok beemelésével a Q-AGEING projekt. A helyi program Újbuda esetében a 60+ program. Az időskor, öregedés szempontjából a projekt legfőbb üzenete, alapfelvetése az, hogy az aktív és minőségi időskor alapvető emberi jog mindenki számára, továbbá az, hogy ennek társadalmi kihasználása nem teher, hanem lehetőség az egész társadalom számára. Egy kiegyensúlyozott társadalom ugyanis, amelyben az idős generáció továbbra is aktív marad, ahol az idősek számára nyújtott szolgáltatások jól szervezettek, és amelynek urbanisztikai szerkezete az idősek szükségleteit is figyelembe veszi, fontos versenyképességi tényező. A Q-AGEING projekt önkormányzati szinten keresi a választ a fenti problémákra: a megfelelő városi környezet kialakítása és a közszolgáltatások színvonalának javítása segítségével. A projektnek ugyan két fő tématerülete, tengelye van (városi környezet, közösségi, szociális szolgáltatások), az egyes partnerek más-más, az adott területen releváns témára fókuszálnak. Az egész projekt szintjén megfogalmazott cél ugyanakkor: az időskorúak munkaerő-piaci re-integrációjának elősegítése, célcsoportra szabott közszolgáltatások fejlesztése, alulról érkező kezdeményezések támogatása, intézményesítése, az időskorúak változó igényeinek megfelelő városi élettér fejlesztése. A leírtaknak megfelelően a projekt fő kimenetei: a projekt partnerekkel közösen a fenti problémák kezelésére kifejlesztett eszköztár; a közszolgáltatások, a városi környezet területén kidolgozott PILOT tevékenységek; munkamodellek, szenior tanácsadók rendszerének kidolgozása; 13
Időskor Forráscentrum transznacionális tudásközpont Mariborban; javaslatok kidolgozása további forrásbevonás érdekében helyi és EU-s döntéshozók számára; regionális megvalósítási tervek. A projekt 1. szakaszában történik meg a helyzetfeltárás, kutatás, a jó gyakorlatok azonosítása. A helyzetfeltárás eredményei alapján dolgozzák ki és tesztelik a partnerek a pilot projekteket, amely alapján jön létre a projekt fő kimeneteként a letesztelt módszerek, megoldások és gyakorlatok eszköztára. Az eszköztárban foglaltak alapján a projektpartnerek javaslatokat fogalmaznak meg mind a helyi, mind az EU-s döntéshozók számára. A projekt nagy hangsúlyt helyez a disszeminációra és a jó gyakorlatok megismerésére, ennek megfelelően minden partner régióban road-show típusú rendezvény valósul meg. A szolgáltatás-fejlesztés érdekében a helyi érintettek bevonását az ún. helyi stratégiai platformok biztosítják. Ezen felül három tanulmányút (Genova, Maribor, Sopot) és három nemzetközi workshop (Treviso, Genova, Freiburg) támogatja a sikeres megvalósítást. Fontos kiemelni a tényt, hogy a Q-AGEING projekt egy nemzetközi keretek között megvalósuló projekt, amely egyrészt kötelezettségeket jelent, másrészt további előnyöket biztosít: a szinergia kihasználására nyílik alkalom, a nemzetközi jó gyakorlatok azonosítása és alkalmazása a minőségi időskor elősegítése érdekében, a nemzetközi tapasztalatok hasznosítása helyi szinten (hozzáadott érték), a partnerek szoros együttműködése a megvalósítás során, javaslattétel a döntéshozók számára helyi és EU-s szinten. A CENTRAL EUROPE Program irányelveinek megfelelően fokozott kommunikáció és disszemináció (szórólapok nemzetközi és helyi szinten, hírlevelek, szakmai publikációk, nemzetközi szakmai rendezvényeken való részvétel, road.show típusú rendezvények) biztosítja a sikeres megvalósítást. A Q-AGEING projekt teljes költségvetése 2 612 750 EUR, amelyből 2 094 872,5 EUR az ERFA hozzájárulás, a nemzeti hozzájárulás országonként különböző mértékű. A projekt megvalósításáért a Vezető Partner felelős. 14
Barbara Trentin, tanácsos, Treviso Tartomány, Olaszország: a Q-AGEING projekt bemutatása Az Olaszország északi részén, Veneto régióban található Treviso Tartomány az ország egyik legdinamikusabban fejlődő része, ugyanakkor a projekt többi partner régiójához hasonlóan a tartomány korszerkezete erősen öregedő: jelenleg 25,4% a 60 éven felüliek aránya, de ez már 2030-ra 33,3%-a nő, amennyiben a trendek nem változnak. A tartomány vezetése éppen ezért kapcsolódott be a Q-AGEING projekt megvalósításába. Treviso a projekt keretében fel szeretné mérni az egyes önkormányzatok gyakorlatát, módszereit az öregedés, az idősekkel való foglalkozás területén, erősíteni kívánja az önkéntesség és az egyes intézmények közötti kapcsolatot, és főképpen erősíteni kívánja a csekély közlekedési lehetőség miatt elszigetelt időskorú lakosság mobilizációját annak érdekében, hogy elősegítse ezzel az időskorúak nagyobb mértékű társadalmi integrációját. Treviso tartományi központja ugyanakkor már jelentős eredményeket is elért a témában: számos egészségügyi felmérés zajlott le és létrehoztak 6 közösségi lakóházat is a hátrányos helyzetű személyek számára. A projekt folyamán Treviso különös hangsúlyt fektet olyan közösségi terek kialakítására, amelyek figyelembe veszik az időskorúak speciális igényeit, továbbá az időskorúak fokozott részvételére a közösségi munkában és a munkaerő-piacon. Treviso ezen intézkedésekkel az időseket sújtó szegregációt kívánja csökkenteni, továbbá igyekszik a városi környezetet nagyobb mértékben idős-baráttá alakítani. A Q-AGEING projektben kidolgozandó pilot projektek közül Treviso az idősbarát szállítási eszközök kifejlesztését tűzte ki célul (kerékpárhasználat erősítése, alternatív buszközlekedés biztosítása). Ez utóbbi, önkéntes sofőrök alkalmazásával lehetőséget kínál arra is, hogy a régióban erős önkéntes mozgalmat összekapcsolja az öregedés problémájának kezelésével. A pilot tevékenységek másik fontos része a nyugdíjas, önkéntes orvosok alkalmazása az idősek kezelésében. Treviso ebben a projektelemben szorosan együttműködik Mariborral. 15
Dr. Martina Wegner, igazgató, Civil Társadalom Fejlesztési Központ, Freiburg, Németország: a Q-AGEING projekt bemutatása A Civil Társadalom Fejlesztési Központ gazdag tapasztalattal rendelkezik elsősorban a közösségfejlesztés, az önkéntesség és a munkaerő-piaci re-integráció területén. Ennek megfelelően maga a központ is nagyon gazdag tevékenységi körrel, referenciával rendelkezik. Tevékenysége az önkéntes munka szervezésétől kezdve a közösségszervezés különböző feladatain keresztül kiterjed a CSR, a vállalati önkéntesség és az adományozás menedzsmentjéig. Az előadó az intézet egy saját felmérését felhasználva azt mutatta be, hogy mennyire szoros kapcsolat van az önkéntesség és az időskor problémáinak kezelése között, mennyire alkalmas az önkéntesség az idősek problémáinak kezelésére. Az idős személyek több szempontból is kiváló önkéntesek ugyanis, miközben ez arra is jó eszköz, hogy aktív életkorukat egy, a munka világától eltérő rendszerben kiterjesszék nyugdíjas éveikre is. A tapasztalatok szerint az idősek többek között nagyon értenek a gyermekekkel való foglalkozáshoz, megértőek, felkészültek, gazdag élettapasztalatukat képesek megosztani másokkal, megbízhatóak és hosszú távon alkalmasak az önkéntes munkára. Mindez Németország esetében azért nagyon fontos szempont és egyben lehetőség, mert a német társadalom korszerkezete alapján az egyik legidősebb Európában. A ma született német gyermekek 50% megéri 100. életévét. A Központ korábbi tapasztalataira alapozva a Q-AGEING projekt keretében elsősorban a vállalkozások és önkormányzatok számára kíván olyan eszközöket és tananyagot kifejleszteni, amelyek segítségül szolgálnak abban, hogyan tudnak időskorúakat foglalkoztatni. A projekt kimeneteként Karlsruhe városában székelő vállalatokkal kívánnak egy egyezséget, megállapodást kidolgozni a szenior foglalkoztatás területén, továbbá HR menedzsereknek szóló speciális szemináriumot kívánnak szervezni. 16
Kucsera Csaba, tudományos munkatárs Széman Zsuzsa Ph.D., tudományos főmunkatárs, Welfare Mix Kutatóműhely vezető, Magyar Tudományos Akadémia, Szociológiai Kutatóintézet: Az öregedés európai trendjei a demográfia és a városi környezet változásának kontextusában Az MTA Szociológiai Kutatóintézetének előadója először az Európára és a projektben érintett tagországokra vonatkozó statisztikákat (várható élettartam, az idősek megoszlása az egyes társadalmakban, stb.) ismertette. Az érintett tagországokban az idősek megoszlása az EU átlag körüli, azonban a trendek szerint az elkövetkező évtizedekben mindenhol meghaladja ez az arány az EU átlagot. Az előadó által bemutatott korfa érzékletesen szemléltette az európai társadalom öregedését, annak meglehetősen gyors ütemét. A Szociológiai Kutatóintézet által vezetett kutatás, amelynek eredményei jelenleg kerülnek be a Szociális és Munkaügyi Minisztérium eszköztárába egy pályázat formájában (www.szmm.gov.hu/idosbaratlakas), egyértelműen bizonyítja, hogy a lakosságon belül egyre nagyobb arányban képviselt társadalmi csoport, az idősek életfeltételein jelentősen javíthat a fizikai környezet viszonylag egyszerű változtatása. A mára már országosan elterjedt jelzőrendszeres otthoni segítségnyújtás mellett a jobb egészségi állapotban lévő idős személyek napi életét is nagyban segíti az ún. idősbarát lakás. A három év alatt 50 háztartásban vizsgált és tesztelt megoldások (zuhanyzókabin beszerelése kád helyett, fogódzkodók felszerelése, speciális lépcső beépítése a kádba, csúszásmentes padló, stb.) viszonylag egyszerűek, könnyen kivitelezhetők, mégis sokban segítik az idős személyek életkörülményeit. A program során letesztelt eszközök erősen lecsökkentették az otthoni, lakáson belüli esések, sérülések számát, biztonságosabbá tették a mindennapi életet a lakáson belül, elérhetővé a lakás által nyújtott előnyöket, továbbá komfortosabbá az idős személyek életét. Hasonló típusú, egyszerű változtatásokkal a városi környezet amely sok esetben sokkal nagyobb kihívások elé állítja az időseket, akik ettől megriadván otthon maradnak, s kirekesztődnek a közösségi életből - is idősbaráttá alakítható (padok felszerelése, a megfelelő közvilágítás kialakítása, túl magas járdaszegély megbontása gyalogos átkelőnél, stb.). Bár a fenti kutatás nem tudott a lakáson kívüli területtel foglalkozni, az idős korosztály speciális igényeit a városi tervezésnek figyelembe kell vennie. A megfelelő városi környezet kialakítása az egészséges időskor biztosításának alapfeltétele. A konferencia végén Veresné Krajcár Izabella alpolgármester mondott zárszót, majd Gáti György fotográfus egy másik költői képsorozata zárta az előadásokat. A konferencia a számok és a visszajelzések alapján egyértelműen sikeresnek mondható: 117 fő jelentkezett a konferenciára, s összesen 109-en vettek részt a rendezvényen. A résztvevők által kitöltött értékelőlapok (44 db) tanúsága szerint a konferencia elérte célját, figyelemfelkeltő és érdekes volt. A rendezvényt a résztvevők 8,4 pontra értékelték a 10-ből. Az értékelőlapokon a kapott információk hasznosságát, újszerűségét, az előadások és az ellátás színvonalát kellett pontozniuk a résztvevőknek. 7 pont alatti átlag egyik kérdés esetében sem volt. A konferencia innovatív és tartalmas volt, méltó nyitánya egy hasonlóan innovatív nemzetközi projektnek. 17