Budapesti Műszaki és Gazdas{gtudom{nyi Egyetem Gépészmérnöki Kar KÉPZÉSI T[JÉKOZTATÓ

Budapesti Műszaki és Gazdas{gtudom{nyi Egyetem Gépészmérnöki Kar KÉPZÉSI T[JÉKOZTATÓ az energetikai mérnöki alapszak (BSc) 2012/2013. tanévben beiratkozott hallgatói részére Össze{llította: Dr. Bihari Péter egyetemi docens, szakfelelős Budapest, 2012. szeptember Az aktu{lis t{jékoztató letölthető: http://www.gpk.bme.hu/bsc/alapszakok 1

TARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 1. Az energetikai mérnöki p{ly{ról és képzésről... 3 2. a kétciklusú képzés... 6 3. A kredit-rendszer fő von{sai... 9 3.1. Alapvető szab{lyok... 9 3.1.1. A kreditpont... 9 3.1.2. A tanulm{nyi munka mennyiségének mérése... 9 3.1.3. A tanulm{nyi munka minősítése... 9 3.1.4. A kredit-rendszerrel kapcsolatos szab{lyoz{sok... 9 3.2. Az alapdiplom{s képzés legfontosabb ellenőrzési pontjai... 10 4. Az oktató munk{ból részt v{llaló karok és szervezeti egységek... 12 5. A tant{rgyak kódrendszere... 14 6. Az energetikai mérnöki alapszak tananyaga és tant{rgyai... 16 6.1. Az energetikai mérnöki alapszak törzsanyaga... 16 6.2. A törzsanyag t{rgyainak előtanulm{nyi h{lózata... 17 6.3. A szakir{nyok tantervei... 18 6.3.1. Atomenergetika szakir{ny... 18 6.3.2. Épületenergetika szakir{ny... 20 6.3.3. Hőenergetika szakir{ny... 21 6.3.4. Vegyipari energetika szakir{ny... 22 6.3.5. Villamos energetika szakir{ny... 23 7. Tant{rgyak ismertetése... 24 7.1. Természettudom{nyos alapismeretek... 24 7.2. Szakmai törzsanyag... 28 7.3. Gazdas{gi és hum{n ismeretek... 37 7.4. Differenci{lt szakmai ismeretek... 39 7.4.1. Atomenergetika szakir{ny... 39 7.4.2. Épületenergetika szakir{ny... 45 7.4.3. Hőenergetika szakir{ny... 49 7.4.4. Vegyipari energetika szakir{ny... 54 7.4.5. Villamos energetika szakir{ny... 59 7.5. Kritérium tant{rgyak, Szakdolgozat... 64 7.6. Szabadon v{lasztható t{rgyak... 65 2

ELŐSZÓ A Budapesti Műszaki és Gazdas{gtudom{nyi Egyetem Gépészmérnöki Kar{n 1871 óta folyik mérnökképzés. A Kar első alkalommal 2005-ben indította el négy szakon az Európai Felsőoktat{si Térségben egységesített BSc (Bachelor of Science) alapdiplom{s képzést. E négy szak: a gépészmérnöki szak, az energetikai mérnöki szak, a mechatronikai mérnöki szak és az ipari termék- és formatervező mérnöki szak. A képzés valamennyi szakon hétszemeszteres. Az energetikai mérnöki szak alapképzésében törekedtünk arra, hogy megőrizzük eddigi oktat{sunk értékeit és igyekeztünk olyan szakir{ny v{lasztékot biztosítani, amihez egyrészt a személyi és infrastruktur{lis feltételek magas szinten rendelkezésre {llnak, m{srészt, ami a munkaerő-piaci elhelyezkedésre jó esélyt teremt. Az ön{lló energetika szak 1987-ben jelent meg a BME és a Paksi Atomerőmű V{llalat kezdeményezésére. Az akkor elindított főiskolai szintű energetikai mérnök képzés a BME keretei között 2003-ig kettős helyszínen, Budapesten és Pakson, majd csak Budapesten folyt. Az egyetemi szintű energetika szak akkredit{ciója ut{n 2000-ben indult el a BME Gépészmérnöki Kar ir{nyít{s{val és a Villamosmérnöki és Informatikai Kar közreműködésével az okleveles energetikai mérnökök képzése. A sikeres akkredit{ció ut{n 2005-ben, az orsz{gban elsőként indítottuk el az energetikai mérnök alapszakot és erre alapoztuk 2009-ben szintén az orsz{gban elsőként az energetikai mérnök mesterszakunk elindít{s{nak. Az egyes tudom{nyterületekhez tartozó laboratóriumok folyamatos fejlesztésével az elméleti képzés mellett a gyakorlatorient{lt képzés feltételeit teremtettük meg, segítve ezzel a hallgatók mérnöki készségeinek biztos alapokra helyezését. Az energetikai mesterszakon nemcsak a BME-n végzett alapdiplom{s (BSc) mérnökök tanulhatnak, hanem az orsz{g b{rmely felsőoktat{si intézményében végzett mechatronikai mérnöki, gépészmérnöki, villamosmérnöki, energetikai mérnöki BSc diplom{val rendelkezők is. Remélem és hiszem, hogy a képzés sor{n olyan energetikai mérnökké v{lnak, akik mindenben eleget tesznek Pattantyús [brah{m Géza néhai műegyetemi professzor {ltal megfogalmazott elv{r{soknak: A mérnöki hivat{s felelősségteljes gyakorl{s{hoz az alapos szaktud{son felül széles l{tókörre, erkölcsi értékkel p{rosult jellemerőre és felelősségtudatra van szükség. Mindny{juknak jó egészséget, elegendő akaraterőt és tanulm{nyi sikereket kív{n: Dr. Czig{ny Tibor dék{n 3

1. AZ ENERGETIKAI MÉRNÖKI P[LY[RÓL ÉS KÉPZÉSRŐL Az emberiség nagy kihív{sa a XXI. sz{zadban a fenntartható fejlődés megvalósít{sa, és ennek egyik kiemelkedő fontoss{gú kulcskérdése az energiaell{t{s megold{sa. Jelenlegi fejlett vil{gunk modern és komfortos berendezkedését az teszi lehetővé, hogy a régmúlt időktől eltérően az emberi és {llati izomerő helyett a lényegesen nagyobb teljesítmények, munkavégzés elérését lehetővé tevő energiaforr{sokra t{maszkodunk. Az energetikai szakterülete ezen (nukle{ris, fosszilis és megújuló) energiaforr{sok felhaszn{l{s{tól, az energia{talakít{si lépcsőkön keresztül a végső felhaszn{l{sig tart. A technikai-műszaki fejlődés, az egyre nagyobb volumenű termelés egyre növekvő mennyiségű energi{t igényelt. Ez vezetett oda, hogy m{r a XX. sz{zad m{sodik felében, az intenzív fejlesztések időszak{ban megjelentek a növekvő energiaigények és a fejlődés hosszút{vú fenntarthatós{g{nak ellentmond{sai. A XXI. sz{zad energetik{j{nak nagy kihív{sa az, hogy az energiafelhaszn{l{s növekedése ne vezessen fenntarthatatlan növekedési p{ly{khoz, és eközben az energiafelhaszn{l{s korl{toz{sa ne v{ljék a tov{bbi fejlődés akad{ly{v{. A szakterület eredményes műveléséhez széles l{tókörű, az energiaell{t{s különböző részterületein otthonosan mozgó, az energetika gazdas{gi és környezeti hat{sait teljes kiterjedésében értékelni tudó mérnökökre lesz szükség. Ma m{r nem engedhető meg, hogy az energetika sz{m{ra a gépészmérnök, a villamosmérnök, a környezetmérnök és m{s rokonterületi mérnökképzés keretében a szakterület egy-egy részét {ttekinteni képes szakembereket képezzünk, hanem egységes energetikai gazdas{gi környezeti szemlélettel felvértezett mérnökök kezébe kell adni e kulcsfontoss{gú terület művelését. Az is fontos, hogy az energetikai mérnökök a teljes energiatermelő, energiasz{llító, energia elosztó és energia felhaszn{ló rendszer ismeretében legyenek képesek az energetikai hatékonys{g javít{s{ra. Az energetikai mérnöki p{lya nem csak egyszerűen életp{lya, hanem hivat{s is. Ez azt jelenti, hogy az energetik{ban dolgozó mérnökök nem csak pénzkereső foglalkoz{snak tartj{k munk{jukat, hanem elhivatotts{got éreznek az energiaell{t{s és felhaszn{l{s minél tökéletesebb, minél gazdas{gosabb és a környezetet minél kevésbé terhelő megold{- s{ra. Belső késztetést éreznek a szakterület legújabb eredményeinek megismerésére és alkalmaz{s{ra, a folyamatos tov{bbképzésre. Reményeink szerint ez a jövőben is így lesz, és ez döntően a képzésbe most belépő gener{ción múlik. Az energiaell{t{ssal is foglalkozó mérnökök képzése m{r több mint 100 éves múltra tekint vissza, elsősorban a gépészmérnök képzés keretei között (gondoljunk csak a gőzgépre). A XX. sz{zad az energetik{ban igen gyors fejlődést hozott, az évi alapenergiafelhaszn{l{s a sz{zad folyam{n 16-szoros{ra nőt. Ez teremtette meg az igényt arra, hogy kifejezetten erre a szakterületre specializ{lt mérnököket képezzenek. Ennek egyik következménye volt, hogy a villamosenergi{val a leguniverz{lisabban haszn{lható ener- 4

gia fajt{val foglalkozó villamosmérnökök képzése a XX. sz{zad közepe t{j{n különv{lt a gépészmérnökképzéstől. E szükséges és előnyös v{ltoz{s azonban bizonyos h{tr{nyokkal is j{rt. Ezek közül az egyik, hogy az energetika egyes részterületein (pl. hőenergetik{ban, villamosenergetik{ban) működők képzése elt{volodott egym{stól. Nem sokkal ezt követően jelent meg egy új, imm{r a fizik{hoz még szorosabban kapcsolódó terület: az atomenergetika, amely újabb képzési igényt jelentett. Az atomenergetikai mérnökök kezdetben szakmérnök képzés form{j{ban, ugyancsak a gépészmérnökképzéshez kapcsolódott, később ön{lló diszciplínaként jelent meg. A felsorolt energetikai területek szoros kapcsolód{sa teremtette meg az igényt arra, hogy a nemzetközi trendeknek is megfelelően összehangolt energetikai mérnökképzést indítsunk el. Az ön{lló energetika szak főiskolai szinten 1987-ben jelent meg a BME és a Paksi Atomerőmű V{llalat kezdeményezésére. Az egyetemi szintű okleveles energetikai mérnök képzés 2000-ben kezdődött a BME Gépészmérnöki Kar ir{nyít{s{val és a Villamosmérnöki és Informatikai Kar közreműködésével. Ezzel p{rhuzamosan indult az 1990-es években a BME Természettudom{nyi Kar{n a mérnökfizikus képzés, amelynek egyik szakir{nya a nukle{ris technikai modul, utóbbinak meghat{rozó része az atomenergetika oktat{sa. A XX. sz{zad fejlődése r{mutatott arra, hogy az energi{val való takarékos gazd{lkod{s nem csak az energiatermelés területén követel erőfeszítéseket, hanem abban az energia felhaszn{lók is fontos szerepet j{tszanak. Az energiafelhaszn{l{s egyik legjelentősebb területe az épületek energiaell{t{sa, ami nem csak a fűtést, hanem a vil{gít{st, a szellőzést, a klimatiz{l{st is mag{ba foglalja. Sz{mos m{s épületgépészeti rendszer (pl. vízell{t{s) is komoly energetikai vonzatokkal j{r. Ezek a szempontok teremtették meg az igényt az e nagy területeket egységgé összerendező energetikai mérnökképzés ir{nt, amely a BSc rendszer keretében valósult meg elsőként, és amelyre épülő MSc szintű képzés a kutat{s és fejlesztés ir{ny{ban kív{n mélyebb ismereteket adni. Fontos jellemzője az energetik{nak, hogy jelentős részben nemzetközi keretek között valósul meg. A vil{g nemzetközi kereskedelmének középpontj{ban {llnak az energiahordozók (szén, kőolaj, földg{z), emellett a termékek is a nemzetközi piacon forognak, aminek szép péld{ja az európai orsz{gok többségét {tfogó egységes villamosenergiarendszer. Ennek megfelelően az energetikai mérnök életp{ly{ja nem korl{tozódik egy orsz{gra, sokkal ink{bb jellemző a nemzetközi együttműködésekben való részvétel, a több orsz{gra kiterjedő életp{lya. Az elmondott gondolatok jegyében a BME Gépészmérnöki Kara a képzésben résztvevő t{rskarok közreműködésével olyan képzésben részesíti hallgatóit, hogy a felsorolt területek b{rmelyikén a kellő gyakorlat megszerzése ut{n eredményesen tudjanak tevékenykedni, az alapos tud{s birtok{ban képesek legyenek elsaj{títani és alkalmazni az új eredményeket, tudjanak alkalmazkodni a gyorsan v{ltozó körülményekhez és kialakuljon bennük a folyamatos tov{bbtanul{s, tov{bbképzés igénye is. 5

2. A KÉTCIKLUSÚ KÉPZÉS Az utóbbi időben gyakran hallunk az egységes európai felsőoktat{si térség kialakít{- s{ról. Ezt a Bolognai Nyilatkozat -ban leírtak alapj{n kív{nj{k megvalósítani, amelyhez szükséges folyamatokat, {talakít{sokat a bolognai folyamatként említik. E nyilatkozatban lefektetett célok egyike az ún. többciklusú képzés bevezetése, amelynek segítségével tervezik a különböző felsőoktat{si intézményekben szerzett diplom{kat összehasonlítani, elfogadni. Haz{nk is csatlakozott ehhez a folyamathoz. A műszaki felsőoktat{s többségében m{r 2005-től bevezette a kétciklusú képzés. Ez alapvetően eltér attól a gyakorlattól, amelyet a kor{bbi főiskolai és egyetemi képzés jelentett. Ezid{ig a középfokú végzettséget szerzett hallgatónak döntenie kellett, hogy felsőfokú tanulm{nyait az elsősorban gyakorlati képzést szolg{ló főiskol{n, vagy az ink{bb mélyebb elméleti ismereteket nyújtó egyetemen folytatja. Az új képzés egyik lényeges jellemzője, hogy az első ciklus végén (alapdiploma, BSc, baccaleureus) hét szemeszternyi tanul{s (210 kredit gyűjtése l{sd később kreditrendszert) ut{n a hallgató olyan gyakorlati ismereteket is elsaj{tít, amely lehetővé teszi sz{- m{ra az iparban való elhelyezkedést azaz rendelkezik a munk{ba {ll{shoz szükséges tanúsítv{nnyal. Azok sz{m{ra viszont, akik tov{bbi ismereteket kív{nnak szerezni valamelyik speci{lis szakterületen, elegendő elméleti alapot ad, hogy tov{bbi tanulm{nyaikat is sikeresen végezhessék. E m{sodik ciklus végén mester (MSc, Magister) végzettséget szerezhetnek tov{bbi négy félévnyi tanul{s (120 kredit megszerzése) ut{n. A legjobbaknak lehetőségük van tanulm{nyaik folytat{s{ra a doktori képzésben (PhD fokozatot szerezhetnek), amely tov{bbi hat féléves tanulm{nyt (180 kredit megszerzése, a doktori z{róvizsg{k letétele és a disszert{ció megvédése) jelent. Jóllehet az alapdiploma jogilag független attól, hogy melyik intézményben szerezte meg valaki, de mint ahogy a vil{g b{rmely részén, úgy Magyarorsz{gon is mivel a különböző intézmények oktat{si színvonala eltérő, így nem mindegy a tov{bbtanulni sz{ndékozók sz{m{ra az intézmény megv{laszt{sa. Az energetika szakterületén mesterképzést jelenleg csak az egyetemek folytatnak. Azok a hallgatók, akik alapdiplom{jukat (első ciklus) egyetemen szerzik meg, olyan speci{lis ismereteket is elsaj{títanak, amelyek birtok{ban nagyobb sikerrel végezhetik majd tanulm{nyaikat a m{sodik ciklus sor{n. Természetesen ez az első ciklus jellegéből is következik egyúttal olyan gyakorlati ismeretekhez is hozz{jutnak, amelyek birtok{ban a tov{bbtanulni nem sz{ndékozók az iparban sikerrel elhelyezkedhetnek. A BME Gépészmérnöki Kara az alapdiplom{s képzés tananyag{nak kialakít{sa sor{n is arra törekedett, hogy a képzést sikeresen teljesítő hallgatók tud{sa az egyetem tradícióinak megfelelően magas színvonalú, korszerű, európai mércével mérve is versenyképes legyen. 2005-től a Gépészmérnöki Kar {ttért a kétciklusú képzésre. Az első ciklus tanulm{nyai sor{n a hallgatók a mintatanterv szerint hét szemeszter alatt 210 kredit értékű tanulm{- 6

nyokat folytatnak, és szakdolgozat készítése, valamint sikeres z{róvizsga ut{n alapdiplom{t (BSc fokozat) szerezhetnek, amennyiben B2 (kor{bban középfokú C) típusú nyelvvizsg{val rendelkeznek. Az első négy szemeszter sor{n természettudom{nyos és szakalapozó ismereteket tanulnak, amelyek megfelelő elméleti alapot biztosítanak tov{bbi szakir{nyú képzéshez és a m{sodik ciklusú tanulm{nyokhoz (mester, MSc fokozat szerzése). A szükséges szakmai ismeretek a negyedik szemesztert követő szakir{nyú tanulm{nyok alatt saj{títhatók el. Az alapképzés befejezését követően azok, akik megfelelő tanulm{nyi eredményeket értek el folytathatj{k tanulm{nyaikat a mesterképzés keretében {llamilag finanszírozott vagy térítéses képzés form{j{ban. Az új kétciklusú képzés sikeres teljesítése új szemléletet is kív{n. Egy-két szemeszter tanulm{nyi eredményei és az időközben kialakult vagy {talakult érdeklődés alapj{n célszerű életp{ly{t tervezni, és ehhez igazodó döntéseket hozni. Ilyenek pl. az alapképzés sor{n a szakir{ny megv{laszt{sa, ill. annak eldöntése, hogy az első ciklus elvégzése ut{n folytatni kív{nja-e tanulm{nyait, vagy az ipari, mérnöki gyakorlatot v{lasztja. Amennyiben a tov{bbtanul{s a cél, el kell dönteni, hogy valaki egyenes {gon kív{n tov{bbhaladni, vagy a mester tanulm{nyait egy m{sik szakon folytatja. A döntéstől függően esetleg tov{bbi a mesterképzés belépési feltételeihez szükséges ismereteket kell megszereznie. Egyenes {gon (gépész gépész vagy energetikai mérnök energetikai mérnök stb.) a bekerüléshez nem kell többlettanulm{nyokat folytatni. Aki az alapképzésétől eltérő mesterképzésre kív{n jelentkezni, időben érdeklődjön a bekerülési feltételekről az adott szak szakfelelősétől. A mesterképzésre felvételi elj{r{s sor{n lehet bekerülni. A felvételi elj{r{s sor{n 100 pontot lehet szerezni. Ebből 45 pont az alapképzés sor{n szerzett súlyozott tanulm{nyi {tlag alapj{n kerül majd meghat{roz{sra. Tov{bbi 10 pont szerezhető egyéb tevékenységek alapj{n a felvételi t{jékoztatóban leírtak szerint (m{sodik nyelvvizsga, TDK tevékenység, cikkek, demonstr{tori tevékenység stb.). A fennmaradó 45 pont a szóbeli felvételi elj{r{s sor{n szerezhető. Azok részére, akik közvetlenül az alapdiploma megszerzése ut{n sz{ndékoznak tanulm{nyaikat a mesterképzésben folytatni, a felvételi a z{róvizsg{val együtt kerül megszervezésre. Az energetikai mérnökök sz{m{ra az egyenes {gi folytat{s mellett még re{lis folytat{sként elképzelhető mesterszakok esetén a mesterszintű diploma elnyeréséhez a szakra előírt feltételeknek kell megfelelni. Ez {ltal{ban a kor{bbi tanulm{nyokból 70 (esetenként 60) kreditpontnyi ismeret besz{míthatós{g{t írja elő. Ezen belül ennek {ltal{ban kb. fele olyan természettudom{nyos, ill. gazdas{gi és hum{n ismeret, amellyel végzetteink rendelkezni fognak. A fennmaradó ({ltal{ban 25-40 kreditnyi) szakmai ismeretanyagban lehet a v{lasztott szak t{vols{g{tól függő mértékű elmarad{s. A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a felsorolt ismeretkörökben legal{bb 30-40 kredittel rendelkezzen a hallgató. A hi{nyzó krediteket a mesterfokozat megszerzésére ir{nyuló képzéssel p{r- 7

huzamosan, a felvételtől sz{mított két féléven belül, a felsőoktat{si intézmény tanulm{- nyi és vizsgaszab{lyzat{ban meghat{rozottak szerint meg kell szerezni. T{jékoztat{sként bemutatjuk, hogy az energetikai mérnök mesterszak milyen követelményeket {llít a m{s alapszakról érkezők elé: természettudom{nyos alapismeretek (20 kredit): matematika, fizika és részterületei (mechanika, hő- és {raml{stan, villamoss{gtan, mag- és neutronfizika<); gazdas{gi és hum{n ismeretek (10 kredit): mikro- és makroökonómia, menedzsment, v{llalkoz{s-gazdas{gtan, energetikai gazdas{gtan; szakmai ismeretek (28 kredit): informatikai ismeretek (programoz{s, digit{lis technika, méréstechnika, jelfeldolgoz{s, rendszertechnika, szab{lyoz{stechnika <), elektrotechnikai alapismeretek (elektrotechnika, elektronika, elektronikai alkalmaz{sok <), szerkezeti és üzemtani ismeretek (mérnöki alapismeretek, anyagszerkezettan, szerkezettan, {raml{stechnikai gépek, hőerőgépek, villamos gépek <); energetikai szakir{nyú ismeretek (12 kredit): energetika, villamosenergiatermelés, megújuló energiaforr{sok, villamosenergia-rendszerek, villamos hajt{- sok, berendezések és h{lózatok, atomenergetikai alapismeretek, környezettechnika, energiaell{t{s és felhaszn{l{s, épületenergetika. Sz{mos olyan, re{lis tov{bbtanul{si lehetőségként szóbajöhető szak létezik vagy v{rható, amely az energetikai mérnök alapdiplom{val rendelkezőktől nem igényel olyan mértékű besz{mítható ismeretet, amely nem szerezhető meg a mesterképzés tanulm{nyi ideje alatt. Ezek közül néh{ny, a teljesség igénye nélkül: gépészmérnök mesterszak mechatronikai mérnök mesterszak villamosmérnök mesterszak épületgépészeti és elj{r{stechnikai gépészmérnök mesterszak. 8

3. A KREDIT-RENDSZER FŐ VON[SAI 3.1. Alapvető szab{lyok A kredit-rendszer alkalmas az eredményesnek elismert tanulm{nyi munka mennyiségének mérésére, minősítésére, az egyéni tanulm{nyi rend kialakít{s{nak megkönnyítésére, a hallgatók előmenetelének mérésére. 3.1.1. A KREDITPONT A kredit-rendszeren belül a mérősz{m a kreditpont. A kreditpont a t{rgyak elsaj{tít{- s{ba fektetett munka mennyiségének egységes mérésére szolg{l. Egy kreditpont {tlagosan 30 óra r{fordított munk{t jelent. A mintatanterv szerint szemeszterenként {tlagosan 30 kredit szerezhető. A szemeszter egy regisztr{ciós hétből (ezalatt kell a hallgatóknak beiratkozniuk és a v{lasztott tant{rgyakat a NEPTUN-ban felvenniük, vagy a v{ltoztat{sokat megtenniük.) és 14 oktat{si hétből {ll. Ehhez jön még kb. 4 hét vizsgaidőszak. (A vizsgaidőszakban kell a vizsg{kat és az esetleges ismételt vizsg{kat letenni. A vizsgaidőszak letelte ut{n vizsg{t tenni m{r csak a következő szemeszter vizsgaidőszak{ban lehet). Így a 30 kredit megszerzése hetente {tlagosan 30 30 50 (14 4) óra tanulm{nyi munk{t igényel. Ez egyar{nt tartalmazza az órarendi és az azon kívüli munk{t. A heti órarendi elfoglalts{g kb. 28-30 óra, így ehhez {tlagosan még 15-20 ór{t kell a h{zi feladatok megold{s{val, az előad{shoz kapcsolódó anyagok feldolgoz{s{val és a mérnökök sz{m{ra olyan fontos begyakorl{ssal, azaz a gyakorlat megszerzésével eltölteni. 3.1.2. A TANULM[NYI MUNKA MENNYISÉGÉNEK MÉRÉSE Az energetikai mérnöki alapdiploma megszerzéséhez a hét szemeszterből {lló tanulm{- nyok sor{n 210 kreditpont összegyűjtése szükséges. Ez szemeszterenként {tlagosan 30 kreditpontot megszerzését jelenti. A kreditpontok megszerzésének feltétele a t{rgyak követelményeinek teljesítése. 3.1.3. A TANULM[NYI MUNKA MINŐSÍTÉSE A tant{rgyakból szerzett érdemjegyek mellett a tanulm{nyi munka minősítésére szolg{l a súlyozott tanulm{nyi {tlag: érdemjegy kreditpont K kreditpont 3.1.4. A KREDIT-RENDSZERREL KAPCSOLATOS SZAB[LYOZ[SOK A mérnöki stúdium első hét szemesztere az alapképzés (BSc) sor{n a hallgatónak 210 kreditpontot kell megszereznie, 21-28 vizsg{t (kollokviumot) és 2 szigorlatot kell sikeresen teljesítenie. A szemeszter és a napt{ri félév fogalma különböző. Az alapképzés 7 szemeszterének időtartama {ltal{ban valóban 7 tanulm{nyi félév, de arra is módot ad a kredit-rendszer, hogy erre a hallgató ettől eltérő időt fordítson. A tanterv sűrítésére az 9

első néh{ny szemeszterben kevesebb, a későbbiekben, a szakmai képzés sor{n több lehetőség adódik. A z{róvizsg{t a tantervminta 7. félévének lez{r{s{t követően kell letenni. Abszolutóriumot (végbizonyítv{nyt) az alapképzés lez{r{s{t követően {llítanak ki, amely jogot ad a z{róvizsga letételére. Ezt legkésőbb a tanulm{nyok megkezdésétől sz{mított 7 éven belül meg kell szerezni. A 7. szemeszter sor{n elkészített szakdolgozat 15 kreditpont értékű. A tanulm{nyi munka részletes szab{lyoz{s{t a Tanulm{nyi és Vizsgaszab{lyzat (TVSZ), a hallgatókra vonatkozó pénzügyi szab{lyokat a Térítési és Juttat{si Szab{lyzat (TJSZ) tartalmazza. 3.2. Az alapdiplom{s képzés legfontosabb ellenőrzési pontjai A hallgatóknak o két lez{rt aktív félév ut{n 30 kreditpontot, o négy lez{rt aktív félév ut{n 60 kreditpontot, o hat lez{rt félév ut{n 90 kreditpontot, illetve félévente minimum 15 kreditpontot kell teljesíteni. Ezen kreditpontokba a felvételt megelőzően megszerzett és befogadott ún. akkredit{lt kreditek nem sz{mítnak bele. A jelenleg érvényben lévő szab{lyoz{s értelmében a végbizonyítv{nyt (abszolutóriumot) legkésőbb a képzési idő kétszeresének leteltéig lehet megszerezni (BSc képzés esetén 14 félév). Ebbe az aktív, passzív és akkredit{lt idő is belesz{mít. Megszűnik a hallgatói jogviszony, ha azonos tant{rgyból, 2012. szeptember 1. ut{n tett sikertelen vizsg{k sz{ma eléri a hatot. Tant{rgyfelvétel csak az előtanulm{nyi követelmények teljesítése ut{n lehetséges. Szakir{nyra a szakir{ny feltételek teljesítése ut{n a tavaszi félévben lehet jelentkezni. A szakir{ny jelentkezés hat{ridejét, módj{t és részletes feltételeit minden év febru{rj{ban közöljük. A szakir{nyra történő belépés feltétele: a mintatanterv szerint legal{bb 90 kreditpont és matematika szigorlat, valamint a szakir{nyhoz szükséges, al{bbi kritérium t{rgyak teljesítése: Atomenergetika szakir{ny: Műszaki hőtan II. és Mag- és neutronfizika Épületenergetika szakir{ny: Hőenergetika szakir{ny: Műszaki hőtan II. Műszaki hőtan II. Vegyipari energetika szakir{ny: Műszaki hőtan II. Villamos energetika szakir{ny: Műszaki hőtan II. és Elektrotechnika A szakmai gyakorlat ideje 6 hét, melyre a szakir{nyt gondozó (vagy a szakmai gyakorlatot szervező) tanszéken lehet jelentkezni, a mintatanterv 6. szemesztere ut{n, legal{bb 130 kreditpont birtok{ban, amennyiben a hallgatónak érvényes szakir{ny v{laszt{sa van. A Szakmai gyakorlat című tant{rgyat a szakmai gyakorlat teljesítését követő félévben lehet a NEPTUN-rendszerben felvenni. A Szakdolgozat című tant{rgy két szigorlat és legal{bb a mintatanterv szerinti t{rgyakból teljesített 175 kreditpont birtok{ban vehető fel. Szakdolgozat készítéssel egyidőben, a mintatanterv 7. szemeszteres t{rgyai mellett csak egyetlen 5. 10

vagy 6. félévről elmaradt tant{rgy vehető fel. Erről a hallgató a szakdolgozat feladatlap {tvételekor nyilatkozatot ír al{. A kritérium követelmények és a tanterv {ltal előírt tant{rgyak teljesítése ut{n, valamint a szakdolgozatra meg{llapított érdemjegy birtok{ban, a hallgató részére a BME abszolutóriumot {llít ki. Z{róvizsg{ra az abszolutórium megszerzése ut{n közvetlenül, vagy későbbi z{róvizsga időszakban a szakir{nyt gondozó tanszéken és a NEPTUN-rendszerben kell jelentkezni. A z{róvizsga időpontj{t, a szakir{nyt gondozó tanszék tűzi ki. Z{róvizsga a végbizonyítv{ny megszerzését követő két éven belül tehető. Oklevelet csak eredményes z{róvizsga és a megfelelő nyelvvizsga igazol{s bemutat{sa ut{n {llít ki az intézmény. A mindenkor hat{lyos jogszab{lyok szerint a hallgató térítésmentesen az összes előírt kredit meghat{rozott részét felveheti. Az ezen felül felvett kreditekért a jogszab{ly térítési díjat írhat elő. 11

4. AZ OKTATÓ MUNK[BÓL RÉSZT V[LLALÓ KAROK ÉS SZERVE- ZETI EGYSÉGEK Az oktat{si egység valamely tudom{nyterület művelésére és oktat{s{ra létrejött szakmai szervezet, amely {ltal{ban tanszék, ritk{bban intézet. A képzésben az al{bbi oktat{- si egységek működnek közre: Kar kód Tanszék cím GE Gépészmérnöki Kar GE [T [raml{stan Tanszék AE ép. I. em. GE EN Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék D. ép. II. em. GE FO Mechatronika, Optika és Gépészeti Informatika Tanszék D ép. IV. em. GE GE Gép- és Terméktervezés Tanszék D. ép. III. em. Mg ép. I. em. GE GT Gy{rt{studom{ny és -technológia Tanszék T ép. IV. em. GE MM Műszaki Mechanikai Tanszék MM ép. I. em. GE MT Anyagtudom{ny és Technológia Tanszék MT ép. fszt. GE PT Polimertechnika Tanszék T ép. III. em. GE VG Hidrodinamikai Rendszerek Tanszék D ép. III. em. GE VÉ Épületgépészeti és Gépészeti Elj{r{stechnika Tanszék D ép. I. em. GT GT Gazdas{g- és T{rsadalomtudom{nyi Kar Üzleti Tudom{nyok Intézet: GT 20 Menedzsment és V{llalkoz{sgazdas{gtan Tanszék Q ép. A sz. III. em. GT 55 Üzleti Jog Tanszék Q ép. A sz. II. em. GT Közgazdas{gtudom{nyok Intézet: GT 30 Közgazdas{gtan Tanszék Q ép. A sz. II. em. 12

Kar kód Tanszék cím TE Természettudom{nyi Kar Matematika Intézet: TE 90 Differenci{legyenletek Tanszék H ép. IV. em. Fizikai Intézet: TE 13 Elméleti Fizika Tanszék F ép. III. lh. mfsz. Nukle{ris Technikai Intézet: TE 80 Nukle{ris Technika Tanszék R ép. II.-III. em. Atomenergetika Tanszék R ép. II.-III. em. VE Vegyészmérnöki Kar VE KT Kémiai és Környezeti Folyamatmérnöki Tanszék FII ép. II. em. VI Villamosmérnöki és Informatikai Kar VI AU Automatiz{l{si és Alkalmazott Informatikai Tanszék Q. ép. B. 207. VI VE Villamos Energetika Tanszék V2 ép. IV.-V. em. VI HV Széless{vú Hírközlés és Villamoss{gtan Tanszék V2 ép. VI-VII. em. ÉP Építészmérnöki Kar EG Épületenergetikai és Épületgépészeti Tanszék K ép. II. em. 13

5. A TANT[RGYAK KÓDRENDSZERE A tant{rgyak a Képzési t{jékoztató következő fejezeteiben az al{bbi form{ban jelennek meg. A magyar{zat kedvéért példaként vegyük az al{bbi tant{rgyat: BMEGEENAEGK KALORIKUS GÉPEK v 4 kp, ma, 4.sz. 4 ko (2 ea, 1 gy, 1 lab) EK:. Műszaki Hőtan I., Műszaki kémia A tant{rgy előadója: Név: Beoszt{s: Tanszék, Int.: Dr. Penninger Antal egyetemi tan{r Energetikai Gépek és Rendszerek Dr. Maiyaleh Tarek egyetemi docens Energetikai Gépek és Rendszerek Energia{talakít{s hőerő és hűtőgépekben. Gőzkaz{nok és tüzelőberendezések. Belsőégésű motorok, gőz és g{zturbin{k, hűtő és hőszivattyú berendezések felépítése, működése, méretezése. [llandósult és dinamikus üzem, szab{lyoz{s és védelem. Környezetvédelmi szempontok. Minden tant{rgynak van egy azonosító kódja, esetünkben ez: BME GE EN AEGK egyetem kar tanszék 4 karakteres kód A kód első hét karaktere tartalmazza a BME, a kar és a tanszék kódj{t. A karok és tanszékeiknek nevét, címét és kódj{t a 4. fejezet t{bl{zata tartalmazza. A kód utolsó négy karaktere a tanszéki t{rgyak megkülönböztetésére szolg{l. Az utolsó négyes csoport első karaktere {ltal{ban A, ami az alapdiplom{s (BSc) képzés részére kidolgozott t{rgyra utal. A 2. és 3. sorban kiegészítő inform{ciók olvashatók. A 2. sorban: a félévvégi oszt{lyzat jellege, amely lehet szigorlati jegy (s), vizsgajegy (v) vagy félévközi munk{val megszerezhető jegy (f). A vizsga (szigorlat) lehet szóbeli, ír{sbeli vagy a kettő együttesen is előfordulhat (a péld{ban v szerepel); a tant{rgy kreditpont értéke (kp), melyeket a tant{rgyi követelmények teljesítésével kell megszerezni (a péld{ban 4 kp szerepel); az előad{s nyelve, (a péld{ban a ma magyart jelent); 14

a mintatanterv szerinti szemeszter (a péld{ban a 4. szemeszter szerepel); a kontakt ór{k sz{ma (ko), z{rójelben pedig azok megoszl{sa ( ea - előad{s, gy - gyakorlat, lab - laboratórium); A 3. sorban az előtanulm{nyi követelmények (Ek) felsorol{sa l{tható. Ezt követi a tant{rgy előadóinak felsorol{sa, majd a t{rgy tartalm{t tömören összefoglaló néh{ny soros annot{ció, a t{rgyak követelményei és a felhaszn{lható irodalom. 15

6. AZ ENERGETIKAI MÉRNÖKI ALAPSZAK TANANYAGA ÉS TAN- T[RGYAI 6.1. Az energetikai mérnöki alapszak törzsanyaga Tantárgy kredit 1 2 3 félévek 4 5 6 7 NEPTUN kód e gy l kr v/f e gy l kr v/f e gy l kr v/f e gy l kr v/f e gy l kr v/f e gy l kr v/f e gy l kr v/f BME 40 TERMÉSZETTUDOMÁNYOS ALAPISMERETEK Matematika A1 6 4 2 6 v TE90AX00 Matematika A2 6 4 2 6 v TE90AX02 Matematika A3 4 2 2 4 f TE90AX10 Műszaki kémia 3 2 1 3 f VEKTAGE1 Fizika A2E 4 2 2 4 v TE15AX15 Fizika A3 2 2 2 v TE15AX03 Mag- és neutronfizika 4 3 1 4 f TE80AE00 Mechanika 4 2 2 4 v GEMMAE01 Műszaki hőtan I. 3 2 1 3 f GEENAETD Műszaki hőtan II. 4 2 2 4 f GEENAEG2 SZAKMAI TÖRZSANYAG 83 Áramlástan 5 3 1 1 5 v GEÁTAE01 Információtechnológiai ismeretek Informatikai rendszerek 4 2 2 4 f GERIA31I Programtervezés 2 2 2 f GERIA32P Méréstechnika és jelfeldolg 4 2 2 4 f VIVEA001 Irányítástechnika 5 2 2 1 5 v GERIA35I Elektrotechnikai ismeretek Elektrotechnika 4 2 1 1 4 v VIVEA002 Elektronika és alkalmazások 5 3 1 1 5 v VIVEA097 Szerkezettani és üzemtani ismeretek Energetikai anyagismeret 4 3 1 4 v GEMTAEA4 Polimerek 2 2 2 f GEPTAE0P Szerkezettan I. 4 2 2 4 f GEGEAES1 Szerkezettan II. 3 2 1 3 v GEGEAES2 Áramlástechnikai gépek 4 2 1 1 4 v GEVGAE01 Kalorikus gépek 4 2 1 1 4 v GEENAEGK Villamos gépek és hajtások 4 3 1 4 f VIVEA095 Környezetvédelmi elj. és berendezések 3 2 3 f GEVÉAGE1 Energetikai alapismeretek Energetika I. 2 2 2 f GEENAEE1 Energetika II. 3 2 1 3 v GEENAEE4 Erőművek 4 2 2 4 v GEENAEK4 Atomenergetikai alapismeretek 5 3 2 5 f TE80AE01 Energiaellátás 3 2 1 3 f GEENAEEE Épületenergetika 3 2 1 3 v GEÉPAE51 Villamosenergia-rendszerek 4 3 1 4 v VIVEA005 Villamos berendezések 2 1 1 2 f VIVEA096 DIFFERENCIÁLT SZAKMAI ISMERETEK 45 Szakmai modul, kötelező tárgyak 28 4 2 1 8 vf 8 3 2 13 2v2f 5 1 0 7 ff Szakmai modul, választható tárgyak 8 2 2 f 4 1 1 6 ff Mérések 6 3 3 f 3 3 f Tervezés/Önálló labor 3 3 3 f Szakdolgozat 15 10 15 f GAZDASÁGI ÉS HUMÁN ISMERETEK 17 Mikro- és makroökonómia 4 4 4 v GT30A001 Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan4 4 4 f GT20A001 Energetikai gazdaságtan 3 2 1 3 f GEENAEGT Üzleti jog 2 2 2 f GT55A001 Választható gazdasági vagy humán tárgy 4 2 2 f 2 2 f Szabadon választható tárgyak 10 4 4 f 4 4 f 2 2 f Kredit félévente 210 29 28 31 31 31 30 30 Órák száma 19 6 4 29 20 6 2 28 22 7 2 31 19 8 4 31 15 9 5 29 17 4 9 30 11 12 1 24 Vizsgák 3 4 3 4 4 3 0 Félévközi jegy 4 4 6 4 5 7 5 Kritériumok Testnevelés X X X X Munkavédelem X Matematika szigorlat X TE90AX23 Műszaki hőtan szigorlat X GEENAEHS Szakmai gyakorlat 6 hét szakmai gyakorlat A tant{rgyak félévek közötti eloszt{s{ban a szakir{nyok között kisebb eltérések lehetnek. 16

6.2. A törzsanyag t{rgyainak előtanulm{nyi h{lózata Mechanika Szerkezettan I. Matematika A1 Műszaki kémia Informatika rendszerek Energetikai anyagismeret Szerkezettan II. Fizika A2E Matematika A2 Műszaki hőtan I. Programtervezés Mikro- és Makroökonómia Fizika A3 Mag- és neutronfizika Elektrotechnika Matematika A3 Műszaki hőtan II. Áramlástan Energetika I. Polimerek Menedzsment és vállgazd. Villamos gépek és hajtások Villamosenergia rendszerek Méréstechnika és jelfeldolg. Atomenerg. alapism. Kalorikus gépek Áramlástechnikai gépek Energetika II. Energetikai gazdaságtan Villamos berendezések Erőművek Irányítástechnika Épületenergetika Környezetvédelmi eljárások Energiaellátás Elektronika és alkalmazások 17

6.3. A szakir{nyok tantervei 6.3.1. ATOMENERGETIKA SZAKIR[NY Kötelező t{rgyak: ea gy lab köv krp félév T{rgykód Reaktorfizika mérnököknek 3 1 f 4 5 BMETE80AE02 Atomerőművek termohidraulik{ja 3 1 v 4 5 BMETE80AE03 Gőz- és g{zturbin{k 2 1 f 3 5 BMEGEENAEGG Laboratóriumi mérések 1. 3 f 3 5 BMETE80AE09 Atomreaktorok üzemtana 3 1 v 4 6 BMETE80AE08 Laboratóriumi mérések 2. 3 f 3 6 BMETE80AE10 Speci{lis laboratórium 3 f 3 6 BMETE80AE18 Atomerőművek 3 1 v 5 6 BMETE80AE05 Nukle{ris méréstechnika 1 1 f 2 6 BMETE80AE06 Környezeti sug{rvédelem 2 1 f 3 7 BMETE80AE07 Erőművek szab{lyoz{sa 3 1 f 4 7 BMEGEENAEK5 kötelezően v{lasztható t{rgyak: ea gy lab köv krp félév T{rgykód Energiat{rolók 2 f 2 6 BMEVIVEA063 Energiatervezés 1 1 f 2 6 BMEGEENAEV3 Radioaktívhulladék-gazd{lkod{s 2 v 2 6 BMETE80AE12 Radioanalitika 3 v 3 6 BMETE80AE26 Szab{lyozott villamos hajt{sok 3 1 v 4 6 BMEVIVEA036 Atomerőművi anyagvizsg{latok 2 f 2 7 BMETE80AE14 Energia és környezet 2 1 f 3 7 BMEGEENAEK7 Hőkörfolyamatok modellezése 1 2 f 3 7 BMEGEENAEHM Nukle{ris biztons{g 2 f 2 7 BMETE80AE15 Nukle{ris elektronika 1 1 f 2 7 BMETE80AE13 Nukle{ris üzemanyagciklus 3 f 3 7 BMETE80AE22 Üzemi mérések és diagnosztika 2 1 f 3 7 BMETE80AE17 Védelmek 1 1 f 2 7 BMEVIVEA045 Rövidítések: ea: előad{s; gy: gyakorlat; lab: labor; krp: kreditpont; köv: követelmény 18

A szakir{ny z{róvizsgat{rgyai: Kötelező z{róvizsga t{rgy Tant{rgy Kredit Energetika Energetika I. + II. 5 Tov{bbi két t{rgycsoport az al{bbiakból Reaktorfizika Mag- és neutronfizika + Reaktorfizika 8 Atomerőművek termohidraulik{ja és üzemtana Atomerőművek termohidraulik{ja + Atomerőművek üzemtana 8 Szab{lyoz{stechnika Erőművek szab{lyoz{sa + Üzemi mérések és diagnosztika + Nukle{ris elektronika 9 Hő- és atomerőművek Atomerőművek + Erőművek 8 Nukle{ris környezetvédelem Sug{r- és környezetvédelem + Radioaktívhulladékgazd{lkod{s + Radioanalitika + Nukle{ris méréstechnika 9 Atomenergetika Atomenergia-rendszerek + Nukle{ris biztons{g + Atomerőművek üzemtana 9 19

6.3.2. ÉPÜLETENERGETIKA SZAKIR[NY Kötelező t{rgyak ea gy lab köv krp. félév T{rgykód Energetikai mérések I. 0 0 3 f 3 5 BMEGEENAEM1 Épületszerkezetek hőtechnik{ja 2 1 0 f 3 5 BMEEPEGAG52 Hősz{llít{s 3 1 0 v 4 5 BMEGEÉPAGE2 Épületenergetikai mérések 0 0 3 f 3 6 BMEGEÉPAE63 Épületgépészeti rendszerek 4 2 0 v 6 6 BMEGEÉPAE66 Épületgépészeti tervezés 0 0 3 f 3 6 BMEGEÉPAGE3 Klímarendszerek energetik{ja 2 2 0 v 4 6 BMEGEÉPAE64 Szellőzéstechnika 2 2 0 v 4 6 BMEGEÉPAE65 Épületüzemeltetés 2 1 1 f 5 7 BMEGEÉPAE72 Megújuló energiaforr{sok 2 0 0 f 2 7 BMEEPEGAE71 Kötelezően v{lasztható t{rgyak ea gy lab köv krp. félév T{rgykód Épületinformatika 2 f 2 6 BMEGERIAE7E Épületgépészeti kivitelezési ismeretek 1 0 3 f 4 7 BMEGEÉPAG74 Épületgépészeti tervezés II. 0 2 0 f 3 7 BMEGEÉPAG75 Épületgépészeti mérések 2 f 2 7 BMEGEÉPAG72 Munka és lakókörnyezet vil{gít{sa 2 f 2 7 BMEVIVEA098 Épületvillamoss{g 1 1 f 2 7 BMEVIAUA013 Épületakusztika 2 f 2 7 BMEEPESAE76 Energia és környezet 2 1 f 3 7 BMEGEENAEK7 Energiatervezés 1 1 f 2 6 BMEGEENAEV3 Hűtéstechnika 2 1 f 3 7 BMEGEENAGE1 A szakir{ny z{róvizsgat{rgyai Kötelező z{róvizsga t{rgy Tant{rgy Kredit Energetika Energetika I. + II. 5 Tov{bbi két t{rgycsoport az al{bbiakból Épületgépészeti rendszerek Épületgépészeti rendszerek + Épületenergetika 9 Épületüzemeltetés Épületüzemeltetés 5 Hőell{t{s Épületüzemeltetés + Hősz{llít{s 9 Klíma- és légtechnika Klímarendszerek energetik{ja + Szellőzéstechnika 8 20

6.3.3. HŐENERGETIKA SZAKIR[NY Kötelező t{rgyak ea gy lab köv krp. félév T{rgykód Energetikai mérések I. 3 f 3 5 BMEGEENAEM1 Gőz- és g{zturbin{k 2 1 f 3 5 BMEGEENAEGG Tüzeléstechnika 2 1 v 4 5 BMEGEENAETT Atomerőművek 3 1 v 4 6 BMETE80AE05 Energetikai mérések II. 3 f 3 6 BMEGEENAEM2 Kaz{nok és tüzelőberendezések 2 1 1 v 4 6 BMEGEENAEKT Megújuló energiaforr{sok 2 1 f 3 6 BMEGEENAEK6 Tervezés 3 f 3 6 BMEGEENAEPR Energia és környezet 2 1 f 3 7 BMEGEENAEK7 Erőművek szab{lyoz{sa 3 1 f 4 7 BMEGEENAEK5 Hőkörfolyamatok modellezése 1 2 f 3 7 BMEGEENAEHM Kötelezően v{lasztható t{rgyak ea gy l köv krp. félév T{rgykód Atomreaktorok üzemtana 3 1 v 4 6 BMETE80AE08 Energiat{rolók 2 f 2 6 BMEVIVEA063 Energiatervezés 1 1 f 2 6 BMEGEENAEV3 Szab{lyozott villamos hajt{sok 3 1 v 4 6 BMEVIVEA036 Atomerőművek termohidraulik{ja 3 1 v 4 7 BMETE80AE03 Energetikai folyamatok dinamik{ja 2 1 f 3 7 BMEGEENAEV1 Hűtéstechnika 2 1 f 3 7 BMEGEENAGE1 Környezeti sug{rvédelem 2 1 f 3 7 BMETE80AE07 Védelmek 1 1 f 2 7 BMEVIVEA045 A szakir{ny z{róvizsgat{rgyai Kötelező Z{róvizsga t{rgy Tant{rgy Kredit Energetika Energetika I. + II. 5 Tov{bbi két t{rgycsoport az al{bbiakból Erőművek Erőművek + Energetikai gazdas{gtan 7 Energetikai berendezések Környezetvédelem Gőz- és g{zturbin{k + Kaz{nok és tüzelőberendezések Energia és környezet + Környezetvédelmi elj{r{sok és berendezések 7 6 Szab{lyoz{stechnika Erőművek szab{lyoz{sa + Ir{nyít{stechnika 9 Atomenergetika Atomerőművek + Atomenergetikai alapismeretek 7 21

6.3.4. VEGYIPARI ENERGETIKA SZAKIR[NY Kötelező t{rgyak ea gy lab köv krp. félév T{rgykód [tad{si folyamatok 2 1 v 3 5 BMEGEVÉAG05 [raml{s- és hőtechnikai mérések 1 0 2 f 3 5 BMEGE[TAG02 Hűtéstechnika 2 1 f 3 5 BMEGEENAGE1 Laboratóriumi mérések I. 2 f 2 5 BMEGEVÉAE11 Vegyipari elj{r{sok és berendezések 3 2 v 5 6 BMEGEVÉAG03 Vegyipari géptan 1 1 f 2 6 BMEGEVÉAE06 Technológiai rendszerek 1 2 f 3 6 BMEGEVÉAE08 Vegyipari és élelmiszeripari műveletek szimul{ciója 1 1 1 f 3 6 BMEGEVÉAE09 Tervezés 1 2 0 f 3 6 BMEGEVÉAE10 Laboratóriumi mérések II. 3 f 4 6 BMEGEVÉAE12 Folyamatszab{lyoz{s és műszerezés 2 1 f 3 7 BMEGEVÉAE07 Energetikai folyamatok dinamik{ja 2 1 f 3 7 BMEGEENAEV1 Kötelezően v{lasztható t{rgyak ea gy l köv krp. félév T{rgykód Élelmiszeripari technológi{k és gépei I. 2 v 2 6 BMEGEVÉAEV1 Élelmiszeripari technológi{k és gépei II. 2 1 f 3 7 BMEGEVÉAEV2 Energia és környezet 2 1 f 3 7 BMEGEENAEK7 Hőkörfolyamatok modellezése 1 2 f 3 7 BMEGEENAEHM Gőz- és g{zturbin{k 2 1 f 3 7 BMEGEENAEGG Energiat{rolók 2 0 0 f 2 6 BMEVIVEA063 Bevezetés a CFD módszerekbe 1 0 2 f 3 6 BMETE80AE25 A szakir{ny z{róvizsgat{rgyai Kötelező Z{róvizsga t{rgy Tant{rgy Kredit Energetika Energetika I. + II. 5 Tov{bbi két t{rgycsoport az al{bbiakból [tad{si folyamatok [tad{si folyamatok + Vegyipari és élelmiszeripari műveletek szimul{ciója 6 Vegyipari elj{r{sok és berendezések Vegyipari elj{r{sok és berendezések 5 Készülékszerkesztés Szerkezettan II. + Vegyipari géptan 5 22

6.3.5. VILLAMOS ENERGETIKA SZAKIR[NY Kötelező t{rgyak ea gy l köv krp. félév T{rgykód Ir{nyít{stechnika eszközei 2 1 v 4 5 BMEVIAUA032 Minőségi energiaell{t{s 2 1 f 4 5 BMEVIVEA044 Villamos laboratórium 1. 3 f 3 5 BMEVIVEA042 Diagnosztika és monitoring 2 0 1 f 3 6 BMEVIVEA038 Környezetkímélő elektrom{gneses rendszerek Nagyfeszültségű technika és szigeteléstechnika 3 f 3 6 BMEVIVEA039 3 1 v 4 6 BMEVIVEA037 Ön{lló laboratórium 3 f 3 6 BMEVIVEA040 Szab{lyozott villamos hajt{sok 3 1 v 4 6 BMEVIVEA036 Villamos laboratórium 2. 3 f 3 6 BMEVIVEA043 Védelmek 1 1 f 2 7 BMEVIVEA045 VER sz{mítógépes analízise 4 f 5 7 BMEVIVEA007 Kötelezően v{lasztható t{rgyak ea gy l köv krp. félév T{rgykód [ramütés elleni védelem 2 f 2 6 BMEVIVEA035 Atomerőművek 3 1 v 5 6 BMETE80AE05 Atomreaktorok üzemtana 3 1 v 4 6 BMETE80AE08 Energiat{rolók 2 f 2 6 BMEVIVEA063 Energiatervezés 1 1 f 2 6 BMEGEENAEV3 Atomerőművek termohidraulik{ja 3 1 v 4 7 BMETE80AE03 Energia és környezet 2 1 f 3 7 BMEGEENAEK7 Erőművek szab{lyoz{sa 3 1 f 4 7 BMEGEENAEK5 Gőz- és g{zturbin{k 2 1 f 3 7 BMEGEENAEGG Szélerőművek villamos rendszerei 2 f 2 7 BMEVIVEA047 Villamos energetikai alkalmaz{sok 2 f 2 7 BMEVIVEA008 A szakir{ny z{róvizsgat{rgyai Kötelező z{róvizsga t{rgy Tant{rgy Kredit Energetika Energetika I. + II. 5 Tov{bbi 2 t{rgy az al{bbiakból Villamos gépek és hajt{sok Villamos gépek és hajt{sok 4 Nagyfeszültségű technika és berendezések Villamosenergia-rendszerek, üzemük, ir{nyít{suk Nagyfeszültségű technika és szigeteléstechnika + Villamos berendezések Villamosenergia-rendszerek + VER sz{mítógépes analízise 6 9 23

7. TANT[RGYAK ISMERTETÉSE 7.1. Természettudom{nyos alapismeretek BMETE90AX00 MATEMATIKA A1 Előadó: Dr. Szil{gyi Brigitta, Dr. L{ngi Zsolt v, 6 kp, ma, 1.sz, 6 ko (4 ea, 2 gy, 0 lab) Ek: Bevezetés az egyv{ltozós kalkulusba, ismerkedés a matematikai gondolkod{smóddal és egyes matematikai szoftverek elemi szintű haszn{lat{val. Sík és térvektorok algebr{ja. Komplex sz{mok. Sz{msorozatok. Függvényhat{rérték, nevezetes hat{rértékek. Folytonoss{g. Differenci{lsz{mít{s: Deriv{lt, differenci- {l{si szab{lyok. Elemi függvények deriv{ltjai. Középértéktételek, L'Hospital szab{ly. Taylor tétel. Függvényvizsg{lat: lok{lis és glob{lis szélsőértékek. Integr{lsz{mít{s: a Riemann integr{l tulajdons{gai, Newton Leibniz formula, primitív függvény meghat{roz{sa, parci{lis és helyettesítéses integr{l{s. Speci{lis integr{lok kisz{mít{sa. Improprius integr{l. Az integr{lsz{mít{s geometriai és mechanikai alkalmaz{sai. Matematikai szoftverek alkalmaz{sa néh{ny elemi szintű feladat megold{s{ra. Babcs{nyi Wettl: Matematikai feladatgyűjtemény I. Műegyetemi Kiadó 1998. B{rczy B.: Differenci{lsz{mít{s, Műszaki Könyvkiadó 1994. B{rczy B.: Integr{lsz{mít{s, Műszaki Könyvkiadó. Cs{sz{r [.: Valós analízis I. Tankönyvkiadó 1983. S. Banach: Differenci{l és integr{lsz{mít{s, Tankönyvkiadó 1975. BMETE90AX02 MATEMATIKA A2 Előadó: Dr. Szabó S{ndor v, 6 kp, ma, 2.sz, 6 ko (4 ea, 2 gy, 0 lab) Ek: Matematika A1. A line{ris algebra, a többv{ltozós függvénytan és a sorfejtés alapfogalmainak megismerése, bevezetés ezek alkalmaz{s{ba, életszerű problém{k megold{sa matematikai szoftverek alkalmaz{s{val. Line{ris algebra elemei: műveletek m{trixokkal, line{ris egyenletrendszerek megold{s{nak módszerei, a megold{s geometriai szemléltetése, determin{nsok; az n dimenziós vektortér fogalma, vektorterek, line{ris transzform{ció, saj{térték, saj{tvektor. Többv{ltozós valós függvények: folytonoss{g, differenci{lhatós{g (parci- {lis, tot{lis, ir{nymenti), többv{ltozós függvények szélsőértéke, többv{ltozós integr{lok. Sz{msorok, konvergencia kritériumok, Taylor sorok, periodikus függvények, Fourier sorok, alkalmaz{sok. Matematikai szoftverek alkalmaz{sa néh{ny elemi szintű feladat megold{s{ra. Babcs{nyi Wettl: Matematikai feladatgyűjtemény II. Műegyetemi Kiadó 1998. Horv{th E.: Line{ris algebra, Műegyetemi Kiadó 1998. Howard Anton Robert Busby: Contemporary Linear Algebra, Wiley, 2003. 24

BMETE90AX10 MATEMATIKA A3 Előadó: Dr. Szirmai Jenő egyetemi tan{r, Geometria Tanszék f, 4 kp, ma, 3.sz, 4 ko (2 ea, 2 gy, 0 lab) Ek: Matematika A2. Bevezetés a közönséges differenci{legyenletek elméletébe és alkalmaz{s{ba. Bevezetés a vektoranalízisbe és alkalmaz{saiba. Egyes matematikai szoftverek haszn{lata. Differenci{legyenletek (DE) oszt{lyoz{sa. Szétv{lasztható DE, line{ris {llandó és v{ltozó együtthatós DE, line{ris {llandó együtthatós DE rendszerek. Közönséges differenci{legyenletek néh{ny alkalmaz{sa. Skal{r és vektormezők. Görbe és felület menti integr{lok. Divergencia és rot{ció, Gauss és Stokes tétel. Green formula. Konzervatív vektormezők, potenci{l. A vektoranalízis néh{ny alkalmaz{sa. Matematikai szoftverek alkalmaz{sa néh{ny elemi szintű feladat megold{s{ra. Thomas Finney Weir Giordano: Thomas Calculus, 10th Edition, Wesley, 2002. BMEVEKTAGE1 MŰSZAKI KÉMIA Előadó: Dr. Bajnóczy G{bor egyetemi docens, Kémiai Technológia Tanszék f, 3 kp, ma, 1.sz, 3 ko (2 ea, 0 gy, 1 lab) Ek: Kémiai reakciók termodinamik{ja. Reakciókinetika, kataliz{torok. Kémiai egyensúlyok, vizes oldatok kémi{ja. Elektrokémiai korrózió és korrózióvédelem. Tüzelőanyagok és tüzeléstechnikai alapfogalmak. Szén és kőolaj feldolgoz{s, motorhajtóanyagok kémiai tulajdons{gai. Kenőolajok elő{llít{sa és adalékai. Vízkémiai alapok, kaz{nt{pvíz előkészítés, szennyvíztisztít{s. Környezetvédelmi ismeretek. Laborgyakorlatok az elektrokémiai korrózió, vízelőkészítés, kenőolajok és tüzeléstechnika területén. Laboratóriumi gyakorlatok M{sodik héten két óra. Laboratóriumi gyakorlatok forgószínpadszerűen kerülnek lebonyolít{sra 6-8 fős csoportokban. 1. Bevezető előad{s 2. Elektrokémiai korrózió 3. G{zkaz{n gyakorlat I. (mérés) 4. G{zkaz{n gyakorlat II. (sz{mol{s) 5. Kenőolajok vizsg{lata 6. Akkumul{tor vizsg{lat Bajnóczy Szebényi: Műszaki Kémia, Műegyetemi Kiadó 2001. Műszaki Kémia (laboratóriumi gyakorlatok) Műegyetemi Kiadó 2001. Bajnóczy G.: Környezeti Kémia BMETE15AX15 FIZIKA A2E Előadó: Dr. Szunyogh L{szló egyetemi tan{r, Elméleti Fizika Tanszék v, 4 kp, ma, 2. sz, 2 ko (2 ea, 2 gy, 0 lab) Ek: Matematika A1 Elektromos alapjelenségek. Pontszerű töltések kölcsönhat{sa: a Coulomb törvény. Az elektromos fluxus és a Gauss törvény. Az elektromos tér szigetelők belsejében. Munkavégzés elektromos erőtérben. elektro- 25

mos potenci{l fémek belsejében és fémek felületén. Vezetőkben mozgó töltések. Ide{lis és valódi feszültségforr{sok. M{gneses alapjelenségek. A m{gneses tér forr{sai. Line{ris és tetszőleges alakú elektromos vezetőre m{gneses térben ható erő. Időben v{ltozó elektromos tér és az eltol{si {ram. Gener{torok. Transzform{tor. Maxwell egyenletek integr{lis alakja. Erosty{k Litz: A fizika alapjai. Nemzeti Tankönyvkiadó. Hudson Nelson: Útban a modern fizika felé, LSI Oktatóközpont Szabó [.: Elektrodinamika, Tankönyvkiadó Füstöss Tóth: Fizika II. Tankönyvkiadó Hevesi I.: Elektromoss{gtan, Nemzeti Tankönyvkiadó BMETE15AX03 FIZIKA A3 Előadó: Dr. Kugler S{ndor egyetemi docens, Elméleti Fizika Tanszék v, 2 kp, ma, 3.sz, 2 ko (2 ea, 0 gy, 0 lab) Ek: Matematika A2, Fizika A2 Kinetikus g{zelmélet. G{znyom{s, hőmérséklet, g{zok fajhőjének saj{ts{gai. A statisztikus fizika alapfogalmai. Ide{lis g{z. Boltzmann eloszl{s. Statisztikus hőmérséklet. Folyamatok ir{nya. Entrópia. Planck hipotézis. Fotonok. Fényelektromos jelenség. Atomok vonalas színképe. Bohr modell. Maghasad{s, magfúzió. Szil{rdtestek fajhője. Elektronok szil{rdtestekben. Energias{vok kialakul{sa. Szigetelők, félvezetők, jó vezetők, szupravezetők. Erosty{k Litz: A fizika alapjai, Nemzeti Tankönyvkiadó, 2003. Hudson Nelson: Útban a modern fizika felé, LSI Oktatóközpont Fizika 2 (szerkesztette Holics L.), Műszaki Könyvkiadó Tóth A.: Segédanyag a Fizika A3 című t{rgyhoz (sokszorosított segédanyag) BMETE80AE00 MAG ÉS NEUTRONFIZIKA Előadó: Dr. Sükösd Csaba egyetemi docens, Nukle{ris Technika Intézet f, 4 kp, ma, 3.sz, 4 ko (3 ea, 1 gy, 0 lab) Ek.: Matematika A2, Fizika A2E Az atommag felépítése és jellemzői. Rendsz{m, tömegsz{m, méret, tömeg, kötési energia. Félempirikus kötési energia formula. Radioaktivit{s, és értelmezése az atommagok kötési energi{ja alapj{n. Alfa béta gamma boml{sok. Exponenci{lis boml{störvény és felezési idő. Boml{si sorok. Radioaktív egyensúly. Radioaktív kormeghat{roz{s. Sug{rz{s és anyag kölcsönhat{sa Töltött részecskék és anyag kölcsönhat{sa. Behatol{si mélység, Bethe Bloch egyenlet, Bragg csúcs. Gamma sugarak és anyag kölcsönhat{sa. Fotoeffektus, Compton szór{s, p{rkeltés. Exponenci{lis gyengülési törvény, felezési rétegvastags{g. Neutronok és anyag kölcsönhat{sa. Atommag reakciók. Fluxus és hat{skeresztmetszet fogalma. Atommag reakciók energiamérlege. Exoterm, endoterm reakciók. Reakcióküszöb. Direkt és közvetett mag kialakul{s{val j{ró reakció mechanizmusok. Magfizikai rezonanci{k. Neutron magreakciók saj{toss{gai. Neutron hat{skeresztmetszetek energiafüggése. Atommag reakciók gyakorlati alkalmaz{sai: izotópgy{rt{s, transzmut{ció. Atomenergia felszabadít{s{nak útjai: maghasad{s és magfúzió. A maghasad{s lefoly{sa és energiamérlege. Hasad{si termékek, hasad{si neutronok. Prompt neutronok és késő neutronok. L{ncreakció és fajt{i. 26

Effektív sokszoroz{si tényező empirikus fogalma. Kritikus, szub és szuperkritikus rendszerek. Az atomreaktor típusok {ttekintése. A neutrong{z fizika alapvető fogalmai és módszerei. Neutron sűrűség, neutron {ramsűrűség és neutronfluxus. Neutronspektrum fogalma. Fluencia. Neutronok diffúziója. A diffúziós hossz és mérése. Csom Gy.: Atomerőművek üzemtana (Műegyetemi Kiadó 1997) I. kötet, I II. fejezet Erosty{k Litz: A fizika alapjai, Nemzeti Tankönyvkiadó, 2003. VI. fejezet K. Krane: Introductory Nuclear Physics, Wiley & Sons, 1988. BMEGEMMAE01 MECHANIKA Előadó: Dr. Kov{cs [d{m egyetemi docens, Műszaki Mechanika Tanszék v, 4 kp, ma, 1.sz, 4 ko (2 ea, 2 gy, 0 lab) Ek.: A statika alaptételei. Koncentr{lt erőkből és erőp{rokból {lló erőrendszer eredője. Súlypontsz{mít{s. Síkbeli erőrendszerek: Két és h{rom erő egyensúlya. Rúd és rúdszerkezet egyensúly{nak vizsg{lata. A h{- romcsuklós szerkezet. Részekre bont{s. A szuperpozíció elve. [ltal{nos rúdszerkezetek. Az igénybevétel fogalma és fajt{i. Igénybevételi függvények és {br{k. Egyenes rúd és rúdszerkezet igénybevételi függvényei és {br{i. A feszültség és alakv{ltoz{si {llapot meghat{roz{sa norm{lerő (húz{s, nyom{s) esetén. Az egyszerű Hooke-törvény. Síkidomok m{sodrendű nyomatékai. Főtengelyek, fő m{sodrendű nyomatékok. A Bernoulli-hipotézis. Feszültségi és alakv{ltoz{si {llapot tiszta, egyenes hajlít{s esetén. Kör és körgyűrű keresztmetszetű rudak csavar{sa. Méretezés, ellenőrzés norm{l igénybevételre, hajlít{sra, tiszta csavar{sra. [ltal{nos feszültségi és alakv{ltoz{si {llapot. Fajlagos nyúl{s és szögv{ltoz{s. Főfeszültségek, főnyúl{sok, feszültségi és alakv{ltoz{si főir{nyok. A feszültségi Mohr-körök. Az {ltal{nos Hooke-törvény. Méretezés, ellenőrzés többtengelyű feszültségi {llapot esetén: a Mohr és HMH-elméletek. Béda-Kocsis: Statika, Műegyetemi Kiadó, 45027. Elterné: Statika példat{r, Műegyetemi Kiadó, 45040. Béda: Szil{rds{gtan, Műegyetemi Kiadó, 45024. Elterné: Szil{rds{gtan példat{r, Műegyetemi Kiadó, 45062. BMEGEENAETD MŰSZAKI HŐTAN I. Előadó: Dr. Gróf Gyula egyetemi docens, Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék f, 3 kp, ma, 2.sz, 3 ko (2 ea, 1 gy, 0 lab) Ek.: - Termodinamika alapfogalmai. A munka, hő, entrópia, fajhők. Termodinamika nulladik főtétele. Hőmérsékleti sk{l{k. I. főtétel, belső energia, entalpia. Ide{lis g{zok egyszerű {llapotv{ltoz{sa. Körfolyamatok: hőerőgép, hűtőgép, hőszivattyú. II. főtétel, exergia, irreverzibilit{sok munkavesztesége. Folyadékok és g{zok. Re{lfaktor. [llapotegyenletek. Kétf{zisú rendszerek. Energia{talakít{s alapvető körfolyamatai. G{zkeverékek. Nedves levegő. Környey T.: Termodinamika jegyzet Segédletek, gyakorlati feladatok: www. energia.bme.hu 27

BMEGEENAEG2 MŰSZAKI HŐTAN II. Előadó: Dr. Gróf Gyula egyetemi docens, Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék f, 4 kp, ma, 3.sz, 4 ko (2 ea, 2 gy, 0 lab) Ek.: Matematika A2 A hőterjedés alapvető form{i és alapegyenletei. A hővezetés {ltal{nos differenci{legyenlete. Hőellen{ll{s. Bord{zott felületek. Hő{tvitel. Belső hőforr{sok. Időben v{ltozó hővezetés, közelítő megold{sok. Hő{tad{s, hasonlós{g. A hat{rréteg, szerepe. Empirikus sz{mít{si képletek. Hőcserélők, hatékonys{g. Hősug{rz{s, gyakorlati sz{mít{sa. Ernyőzés. Hő{tad{s és sug{rz{s együttesen. Környey T.: Hő{tvitel, Műegyetemi kiadó 1999. Környey T.: Hő{tvitel Példat{r, Műegyetemi kiadó, 2001. Segédletek, gyakorlati feladatok: www. energia.bme.hu 7.2. Szakmai törzsanyag BMEGE[TAE01 [RAML[STAN Előadó: Dr. Vad J{nos egyetemi docens, Dr. Lajos Tam{s egyetemi tan{r; [raml{stan Tanszék v, 5 kp, ma, 3.sz, 5 ko (3 ea, 1 gy, 1 lab) Ek: Matematika A2 Folyadékok saj{toss{gai, kinematika, Euler egyenlet, Bernoulli egyenlet, {raml{stani méréstechnika elmélete és gyakorlata, örvénytételek, impulzustétel, súrlód{sos közegek és mozg{segyenletük, Navier Stokes egyenlet, lamin{ris és turbulens {raml{sok, az {raml{sok hasonlós{ga, hidraulika, hat{rrétegek, {raml{sba helyezett testekre ható erő, összenyomható közegek {raml{sa, az energiaegyenlet, kiömlés tart{lyból Lajos T.: Az {raml{stan alapjai, Műegyetemi Kiadó 2004. BMEGERIA31I INFORMATIKAI RENDSZEREK Előadó: Dr. Tam{s Péter egyetemi docens, Mechatronika, Optika és Gépészeti Informatika f, 4 kp, ma, 1.sz, 4 ko (2 ea, 0 gy, 2 lab) Ek: Előad{s témakörei: Sz{mítógépek felépítése és működése. H{lózatok és az Internet. Alkalmazott informatika: adatszerkezetek, adatb{zis, sz{mítógépes grafika, programtervezési módszerek és megold{sok. Sz{mítógép laborgyakorlatok: Irodai szoftverek {ttekintése, és alkalmaz{suk a műszaki gyakorlatban. H{lózatkezelés (Internet, FTP, levelezés, Windows és Unix alatt). Saj{t HTML oldalak készítése. Adatb{- zis kezelési alapismeretek, az SQL nyelv. Algoritmusok hagyom{nyos sz{mítógépes megfogalmaz{sa. Czenky: Tanuljuk együtt az Informatik{t! ComputerBooks Kiadó, 2003. Juh{sz Kiss: Tanuljunk programozni! ComputerBooks Kiadó, 2003. BMEGERIA32P PROGRAMTERVEZÉS Előadó: Dr. Tam{s Péter egyetemi docens, Mechatronika, Optika és Gépészeti Informatika f, 2 kp, ma, 2.sz, 2 ko (0ea, 2 gy, 0 lab) Ek: Informatikai rendszerek 28