Tájak Korok Múzeumok kiskönyvtára 62

Tájak Korok Múzeumok kiskönyvtára 62

SZABADKÍGYÓS Kastélypark

Ki gondolná, hogy Békés megye mely fában, erdőben hazánk egyik legszegényebb területe, országos jelentőségű növényritkaságokat rejteget parkjaiban, botanikus kertjeiben. Elég, ha csak a híres szarvasi arborétumra, a gerlai, dobozi öreg tölgyekre, a kétegyházi szürkenyárakra, vagy a szabadkígyósi tölgyekre, platánokra, vadgesztenyékre gondolunk. Békés megye kastélyparkjai sokat megőriztek eredeti szépségükből, indokolt tehát, hogy bekapcsolva az idegenforgalomba egyre többet megismerjünk közülük. Kerttörténeti és műemléki értékét tekintve legjelentősebb a szabadkígyósi kastély és park együttese. A park 1954 óta természetvédelmi terület és az 1977-ben létrejött Szabadkígyósi Tájvédelmi Körzet része. A park szabadon látogatható reggel 8-tól napnyugtáig. A Békéscsabától 15, Gyulától 20 km-re fekvő Szabadkígyós - régi nevén Kígyós - kisebbnagyobb megszakításokkal a rézkortól lakott település. Néhány gödörsíros (Jamnaja kultúra), szarmata kori és X. századi feltárt temető bizonyítja, hogy többé-kevésbé a honfoglalás koráig folyamatosan lakott a település. A török megszállás után ez a terület is elnéptelenedett. Mint Békés megye nagy része, így Kígyós is a Harruckern család birtokába került. Az új tulajdonos részben magyar, részben szlovák és német telepesekkel népesítette be birtokát. A Kígyósi uradalom beházasodása útján került a Wenckheim család birtokába. Gróf Wenckheim József Antal alapította Újkígyós községet 100 Torontál megyei dohánykertészcsalád letelepítésével. A mai szabadkígyósi majorban - régi nevén Ókígyós - állt az uradalmi kastély és angolkert, az 1844-ben fölszentelt kápolna, alatta a családi kriptával. Wenckheim József Antalnak második felesége Feith Anna 1846-ban elhunyt. A hagyomány szerint az ekkor már 65 éves grófnak birtokára szemet vetett unokaöccse. Egyenes ági leszármazott híján ő volt az uradalom várományos örököse. Az idős gróf mérgében hogy birtokát megtarthassa, megházasodott. 1847-ben elvette kulcsárnőjének 22 éves lányát, Serz Krisztinát. Megszületett Krisztina nevű leányuk, aki 1872-ben feleségül ment az unokaöcshöz, a gerlai ágból származó Wenckheim Frigyeshez. (A történet meglepően hasonlít Jókai Mór: Kárpáthy Zoltán című regényéhez. Az irodalomtörténeti kutatások két családot is megneveztek, kikről a könyv íródott. Az egyik a fenn említett Wenckheim család.) A kastély főhomlokzata Krisztina és Frigyes kezdték építeni a jelenlegi kastélyt Ybl Miklós tervei alapján. A kastély annak idején nagy tetszést aratott. A korabeli újságok és monográfiák elismeréssel

és csodálattal írtak róla. A park kialakítását az építkezéssel egyidőben kezdték. Az eredeti park területe 44 kat. hold volt, melynek jelentős részét erdő borította. A jelenleg is látható tölgyek és platánok egy része már az építkezés idejében is kifejlett szép példányok lehettek. Sétáljunk be a parkba az aszfaltburkolatú úton a kastélyig, s itt megállva ismerkedjünk meg először az épülettel. A kastély 1875-79 között épült romantikus, neoreneszánsz stílusban. Erősen tagolt homlokzatú, kéttornyú, kéttömegű épület. A főépületet nyitott folyosó kapcsolja a melléképülethez. A főépület K-i szárnyán találjuk a kápolnát. Mellette üvegház állott, melynek ma már csak az alapjait láthatjuk. A kastély nagy földszinti helyiségei: a mennyezetig faborítású ebédlő és könyvtár, a kis- és a nagyszalon, a kerek torony alsó szintjén a dohányzó... Az emeleten, lakosztályok, vendégszobák sorakoztak. A melléképületben volt a konyha, az emeleten a vasaló- és cselédszobák... A kastély északi homlokzata az átjáróval Hintóval a jelenlegi bejárati úton hajtottak be egész a folyosó alá. Itt kiszállva a lépcsőházba értek, míg a kocsi egyenesen továbbhajtva beállhatott az istállóba. Az istálló és a kocsiszín két egymással szemben álló épület ma is látható, csak közéje egy modern zárt folyosó épült. Az épület körül egykoron gázlámpák világítottak. Egy régi öntöttvas kandeláber még ma is a kastély É-i oldalán áll. A világítógázt az ún. gázházban fejlesztették a konyha épülete mögött. Az egész kastély alápincézett. A téglából boltozatosan készült pincében lóré vasúton szállították ide a kertészetből a tárolásra szánt élelmiszert. Az építkezés során az alapokból kikerülő földmennyiségből óriási teraszt építettek a kastély főhomlokzata elé, mely szép vonalvezetésű támfallal néz a franciakertre. A franciakert vagy pleasure ground Az épületet nyírott buxussövény és nyírott tiszafák szegélyezik. Az egykori játékos buxusgirlandok felújítása folyamatban van, lassan visszanyerik eredeti formájukat, szépségüket. A kápolna oldalán egykor kör alakú medencében álló tálból csordogált a víz, benne aranyhalak úszkáltak. A támfal vaskorlátját alulról nyírott tiszafasövény kísérte, a kőoszlopokon virágtartó edényben egynyári kiültetés díszlett.

A kápolna A teraszról levezető széles lépcső mindkét oldalán óriási rózsaágy illatozott. A támfal mellett magas törzzsel nevelt rózsákat, majd a kert felé haladva alacsonyabbakat, az út mentén pedig törpe növekedésűeket ültettek. A színpompás látványt a sötét tiszafasövény keretezte. Ha lesétálunk a lépcsőn, mind jobb, mind bal kéz felől óriási, földig ágas vadgesztenyét találunk. Az egyiknek lehajló ágai még le is gyökeresedtek, ami egyedülálló ritkaságnak számít. Virágzás idején, szinte földig borítják a gyertyához hasonló sárgásfehér virágzatok, ezért is néhol bokréta -fának nevezik a vadgesztenyét. Gyönyörű, hússzínű változatát találjuk ugyanennek a fának a terasz nyugati istálló felé néző végén. Gesztenyevirágzás idején még két különleges nemesített vadgesztenyét találunk erős piros virágzattal (egyet a bevezető út mentén, másikat a kastély Ny-i homlokzata előtt). Ez után a kis kitérő után térjünk vissza az ún. franciakerthez. Az épület tengelyében a széles díszlépcső előtt nagy, ellipszis alakú, szimmetrikus, nyírott buxusból gazdagon díszített terület látható. Ez a tájképi kerteknek ebben az időben tipikus alkotórésze. Ezzel kívánták az épület előtti kertrész szépségét fokozni. Közepén barokkos vonalvezetésű szökőkútmedencét találunk, melybe fehér márványtálból csordogál a víz. Az eredeti vízrendszeréről még ma is feltölthető a medence. Nyugati homlokzat

A nyírott buxus pleasure ground a századforduló hazai kerttörténeti alkotásainak egyik legépenmaradottabb emléke. Karbantartása, szakszerű felújítása fontos feladat. A pleasure groundot a nagy tisztástól alacsony kis kerítés választotta el, melynek egy öntött, bimbófejes vasoszlopa még ma is látható. Az angol vagy tájképi kert: A Wenckheim család birtokainak egy része Békés megyében: Tarhos, Póstelek, Doboz, Gerla..., egy része Erdélyben: Borossebes, Kisjenő, Székudvar... terült el. A kastély építésével egyidőben innen -- Borossebesről -- hozták a nagy, földlabdás tölgyeket. A fákat ősszel, földlabdával együtt emelték ki, gyökerüket szalmafonattal védték a kiszáradás ellen. A csizmaszár törzsvastagságú fákat a tél folyamán alacsony építésű szekereken szállították a parkba, ahol azonnal elültették. Így a helyszínen található idős növényállománnyá együtt a kastély építésének befejezésekor már a park jelentős része is készen állott. Az egykori kastélypark két részre osztható: - az épületek környezete, az utak, terek gondosan kialakított együttese, a tulajdonképpeni parkosított terület, - valamint a bokros, csalitos, vadregényesebb része, mely egyben átmenetet képez a szabad természetbe. A kastélypark egy főtengelyre épült. Ez a tengely kissé megtörik - két oldala nem szimmetrikus, amit valószínűleg az építés idejében már meglévő idős faállomány indokolt. A főtengely kifutott a szabad pusztákra, a kitekintést semmi sem akadályozta. A XIX. században létesült parkok gyűjteményes jellege itt kevésbé érvényesül. Bár ide is hozattak egzotikus, a természetes tájtól idegen fa- és cserjeféléket, zömmel az őshonos fajokból találjuk a legszebb példányokat (pl. kocsányos tölgyek). A kertre néző terasz kővázákkal Az egykori angolpark legromantikusabb részlete a tó és környéke, melyből ma már csak következtetni tudunk az egykori állapotra. A tó mesterséges kotrással készült. Jelenlegi vízfelülete cca 0,3 ha. Két híd ível át rajta - az egyik egy kis szigetre, a másik félszigetre vezet. Ez utóbbi kecses, légies vonalvezetése figyelmet érdemel. A kis szigeten található szobortalapzat egykor egy cupido alakját tartotta. A tó partját 1 m szélességben téglaburkolat szegélyezi. Fölötte egykoron terméskövek közé

vízparti növényeket ültettek. A tó vizén tavirózsa virított, benne halakat neveltek. Szinte hihetetlennek tűnik, hogy az egykori elbeszélések szerint itt fogták az egyik korabeli fotón látható 13 kg-os harcsát. A vízen kacsák, hattyúk úszkáltak. Romantikus, nádfedeles etetőjük a parton állott. A tavat egy csőrendszeren keresztül a parkban fakadó források táplálták, vizét egy zsilipen keresztül a major felé lehet ma is elvezetni. A források időközben elapadtak. Ma fúrt kutak vizét nyomják a csőrendszeren keresztül a tóba. Amikor a tó medrét tisztították, halállományát egy másik kis tóba telepítették, mely a jelenlegi kézilabdapálya nyugati oldalán egy nagy tölgyfa tövénél vaditatóként szolgált. Lehajló ágaival legyökeresedő vadgesztenye A tóparton körbesétálva még érdekes dolgokat figyelhetünk meg. A kis szigetről távolabb tekintve házikót pillanthatunk meg. Ez az ún. babaház a Wenckheim család gyermekeinek készült, akik nyolcan voltak testvérek. A parasztházat utánzó tornácos, búbos kemencés házikó hangos lehetett a gyermekzsivajtól. Ugyancsak a tópartról már látható a borostyánnal benőtt úszómedence maradványa. A 2 m mély medencét a volt gázház mellett - egy szomorúfűz tövénél fakadó - meleg vizű forrásból töltötték fel. A medence mellett kabinok, távolabb kis tisztáson tornaszerek gyűrű, nyújtó, hinta állott. A sportolásra számtalan lehetőség kínálkozott. Az istálló mellett kör alakú homokpályán lovagolni lehetett tanulni. A haladók akadályokkal teletűzdelt lovaspályán tehették próbára ügyességüket. Ünnepi eseménynek számítottak a kastély előtti nagy tisztáson rendezett lovaspólójátékok. A jelenleg kerítéssel övezett kút helyén teniszpálya, a fiúkollégium környékén pedig hangár épült a sportrepülőgép számára. Innen délnyugati irányba indult a kifutópálya lucernával bevetve, erdősávval szegélyezve. A technika fejlődésével a család szokásai is módosultak. A ló mint kizárólagos közlekedési eszköz lassan átadta helyét az automobilnak, a kerékpárnak. Az autó számára nem volt megfelelő a bogárhátúra kiképzett földút, ezért külön út készült vastag salakborítással. A kocsiszínben jól megfértek egymás mellett a hintók és a gépkocsi. A lovaspólójátékok is átváltoztak lassan biciklipólóra, melyet a kápolna előtti nagy tisztáson játszottak.

Romantikus tórészlet A tavon karcsú híd ível át A park növényvilága A kastélyparkot az itt található őshonos erdőspusztai növénytársulásra alapozták. A máig megmaradt kocsányostölgy matuzsálemek, a szürkenyár, mezei juhar, platán idős egyedei a legszebb díszei a parknak. Az ültetett fafajok közül a már említett vadgesztenyéken kívül szép idős példányokat találunk: mocsárciprusból a tavon átívelő híd mindkét oldalán; jegenyetölgyből a nagy tisztás szegélyén; mocsári tölgyből - a volt teniszpálya mellett; török mogyoróból - a gázház mellett, vérbükkből - a franciakert mellett. Az öreg platánhoz közel, de ugyanitt pompázik egy hatalmas páfrányfenyő is, Jeanne kisasszony útján haladva aki több mint 60 esztendeig volt a Wenckheim család gyermekeinek nevelőnője óriási lucokban, simafenyőkben gyönyörködhetünk; különlegességnek számítanak a francia Riviéráról hozatott, szabdalt levelű hársak a tóhoz vezető út mentén, valamint a teljesen szabályos koronájú gyertyán a bevezető út K-i oldalán. Sajnos ezek az idős példányok lassan-lassan elpusztulnak. Egy-egy erősebb szélvihar

kidönti, megcsonkítja őket. A kápolna mellett álló öreg tölgy megcsonkított ágai is az elhalás jelei. A tövénél kettérepedt idős török mogyorót sem lehet már megóvni a pusztulástól. Erősen a fa törzsébe mélyed az a vaspánt, amellyel még a gróf próbálta megmenteni a kápolnával szemben álló óriási tölgyet - sikerrel. Meg kell őrizni a parkot az elöregedéstől, időben ki kell szabadítani, ápolni, ültetni kell azokat a fákat, melyek 50-100 év múlva a mai matuzsálemeket pótolni fogják. Idős szomorúfűz A parkban az utakat mindenütt cserjeszegély kísérte, és egyben megakadályozta a betekintést a zárt állományba. A kísérő cserjeszegély fajtaösszetételét úgy határozták meg, hogy egy-egy utat, egy-egy kiválasztott szín jellemezzen. Így jöhettek létre fehér-, rózsaszín-, sárga-, pirosutak - természetesen csak a virágzás idejében. Nagy tömegben használták az orgonát és fajtáit, a jezsáment, a galagonyát. Talajtakaróként óriási területeket borított a mahónia. A kastély körül a cserjéket sövény vagy kúp formájúra nyírták, illetve szabályos, oszlopos növekedésűeket telepítettek. Ugyanitt helyezték el a nagy díszítőértékkel rendelkező, vagy ritkaságszámba menő növényeket. Fehér, rózsaszín, lila virágú magnólia bokrok, telt virágú gyöngyvirágcserje, piros virágú öreg galagonya, nagy foltban labdarózsa, cserjenövésű vadgesztenye, amerikai fűszercserje pompázik és illatozik kora tavasztól. Az évelők legnagyobb számban a kastély körül pompáztak. A teraszon és előtte hatalmas rózsaágyakat szegélyezett egynyári kiültetés. A lépcsőket és a terasz korlátját kővázába ültetett egynyáriak díszítették. A télen üvegházban nevelt pálmákat nyáron kitették a szabadba, még hangulatosabbá téve a teraszt és a kastélyhoz vezető főutat. A fő- és melléképület között vezető út kétoldalán alacsonyra nyírt, kettős buxussövény közé magas növésű egynyárit ültettek. A gondosan nyírt sövények, a pázsit, a gereblyézett utak - óriási élőmunka-ráfordítással - mindig a legnagyobb rendet mutatták. 3 4 szakképzett kertész mellett 30 kertészfiú és kertészlány dolgozott. Ők a park gondozásán kívül ellátták az üvegházakban és a kertészetben adódó feladatokat is.

Öreg platán A tópartot a már említett vízparti növények szegélyezték. Ma is látható még foltokban a japán keserűfű, a tűzliliom, beljebb az erdő fái alatt nagy foltokban a gyöngyvirág, a babaház körül a pirosló és fekete hunyor; a leánykökörcsin... A tó vizét leeresztő zsilip mellett kicsi mesterséges dombon szaletli állott, körülötte sziklakert. A ma már mindent elborító borostyán helyett, az árnyas utakat páfrány, a napos tisztásokat pünkösdi rózsa szegélyezte. A földig ágas vadgesztenye A futónövények számára virágrácsot építettek. Ilyen vasvázra kapaszkodott fel a lilaakác a kastély kerek tornya előtt. A futórózsák számára különös építményt készítettek. Egy 3-4 m magas faoszlop tetejére kereket erősítettek, küllőihez vashuzalokat vezettek. Az oszlop tövéhez ültetett növény ezen felkapaszkodhatott. Így készült a rózsafa. Állatvilág A kastélypark állatvilága rendkívül gazdag volt. A vadon élő rengeteg madár mellett vadkacsát, hattyút, pávát tartottak, a tóba csukát, harcsát, pontyot telepítettek, a medencékben

aranyhalak úszkáltak, a park távolabbi erdős, csalitos része pedig bővelkedett apróvadban. A csikókat is gyakran szabadon engedték a nagy tisztáson. Terv készült egy vadvédelmi kerítés felállításával szarvas és vaddisznó tartására, ez azonban már nem valósult meg. Mocsárciprus A kastély és a park jelenlegi használata, funkciója Az épületben a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Szakiskola működik. A kastély földszintjén irodákat, tanári szobákat, könyvtárat, tornatermet találunk. Az emeleten leánykollégiumot, a melléképületben tantermeket, laboratóriumot helyeztek el. A volt kocsiszínt és az istállót átalakították, jelenleg konyha, illetve ebédlő, a gázház autóbuszgarázs. A hangár helyén fiúkollégium épült. A nagy tisztáson futballpálya, körülötte salakos futópálya található. Az iskola nagy gondot fordít a park tisztán tartására. A gyerekek társadalmi munkában szedik össze egy-egy forgalmasabb hétvége után a szétszórt szemetet. Kérjük ezért a látogatókat, őrizzék meg a park tisztaságát, óvják, kíméljék a növényzetet, ne zavarják a park gazdag madárvilágának életét. Az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal padok, szemétgyűjtők kihelyezésével segíti a kulturált látogathatóságot. Terv készült a park, és készül a kastély rekonstrukciójára, felújítására.

Páfrányfenyő A környék nevezetességei Szabadkígyós községtől D-re található: a Szabadkígyósi Tájvédelmi Körzet. A 3785 ha-os terület a szikes puszták ősi növény- és állatvilágának maradványait őrzi. A mozaikszerűen megmaradt ősgyepmaradványokon értékes, ritka fajok élnek. Az itt megfigyelt 178 madárfajból mintegy 90 itt fészkelő ezek közül számos Európa-szerte ritka ragadozó madár talál itt háborítatlan táplálkozási adottságokat. A kígyósi majorban - a parktól nem messze - látható a szintén Ybl Miklós tervei alapján készült magtár épülete, valamint a dombon álló, műemléki jellegű klasszicista templom, alatta a Wenckheim család kriptájával. Lövey Ilona

Szabályos koronájú gyertyán IDEGENFORGALMI TUDNIVALÓK Megközelítés: - autóval - Békéscsabától 15 km, Gyulától 20 km Újkígyós irányában. - Békéscsabáról autóbusszal, mely a vasútállomásról indul. Látogathatóság: - mindennap reggel 8-tól napnyugtáig szabadon látogatható, - csoportok szakvezetést kérhetnek, ha az iskolánál előre bejelentik látogatásukat, - a kastély belülről csak vezetővel látogatható, az iskola zavartalan működése érdekében. Szállás: Békéscsabán: Csaba Hotel II. István király tér 2. tel.: 12-242, Körös Hotel II. Kossuth tér 2. tel.: 11-641 Gyulán: Komló Hotel, Béke, Sugár út 6. tel.: 41, Park Hotel Part u. 15. tel.: 374, Camping Vadaskert u. tel.: 374 Vendéglátás: Újkígyós és Szabadkígyós községekben bisztró, cukrászda és ABC- üzlet áll a vásárlók rendelkezésére. Újkígyóson az Aranykalász Termelőszövetkezet, kezelésében Vincellérház és a közelében lévő Gesztenyésnél szalonnasütőhely található.

IRODALOM Csorna Antal: Körös vidéki kastélykertek. Műemlékvédelem 1971. XV. évf. 4. sz. Gál Imréné: Békés megyei kastélyparkok. Békés megyei természetvédelmi évkönyv 2. 1977. Lövey Ilona: Javaslat a szabadkígyósi Wenckheim-kastély újrahasznosítására és parkjának rekonstrukciós terve. Szakdolgozat. Kézirat 1979. Őrsi Károly: A magyar történelmi kertekről. Műemlékvédelem 1968. XII. évf. 2. Őrsi Károly: A természetvédelem, erdészet és műemlékvédelem kapcsolatai. Műemlékvédelem 1970. XIV. évf. 2. sz. Réthy Zsigmond: A szabadkígyósi puszta és környékének értékei. Békés megyei természetvédelmi évkönyv 1. 1977. Dr. Sterbetz István: Békés megye tájvédelme. Békés megyei természetvédelmi évkönyv 2. 1977. Szikra Éva: Kastélyparkok funkcióváltozása. Szakdolgozat. Kézirat. 1973. Készítette a Tájak-Korok-Múzeumok Szervező Bizottsága az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal megbízásából 1981-ben, 10 000 példányban Felelős kiadó: Éri István Szerkesztette: Temesi Ida Tervezte: Köböl Vera Fényképek: Lövey Ilona, Őrsi Károly Fedél: Kartográfiai Vállalat, Budapest, 63-8035 Belív: Veszprémi Nyomda, Veszprém, 80/81 3854 ISBN. 963-555-059 0 ISSN:0139-245X

SZABADKÍGYÓSI KASTÉLYPARK Eredeti és jelenlegi rendeltetés Eredeti és jelenlegi rendeltetés 1 Kastély főépülete Iskola, kollégium 10 - Főbejárat 2 Kastély Tantermek, 11 Francia-kert Francia-kert melléképülete laboratóriumok 3 Kápolna Kápolna 12 Kilátó Nagy-tisztás 4 Kocsiszín Konyha 13 Természetes forrás Mesterséges forrás 5 Istálló Ebédlő 14 Hideg-meleg Elapadt források források 6 Gázház (majd Autóbuszgarázs 15 Úszómedence Rom jégverem) 7 Babaház - 16 Jeanne kisasszony Sétaút útja 8 Kapusház Lakás 17 Hangár, kifutópálya - 9 - Fiúkollégium 18 Lovaspálya Tervezett sportpálya A CÍMLAPON: SZÖKŐKÚT A HÁTLAPON: Parter