Természetvédelmi alapozó ismeretek
Természeti terület A természeti terület olyan erdő-, nádas- illetve gyepterület, esetleg művelésből kivont terület, mely természetközeli állapotban van. A természetközeli állapot, meglehetősen tág és tudományosan nehezen értelmezhető fogalom. Ezen területek jellemzői: Az emberi tevékenység és a természetes folyamatok egyensúlyban vannak Megtalálhatóak a természetes növény és állatvilág elemei Az emberi tevékenység megváltoztatása az egyensúlyi állapot felbomlását eredményezheti. Haraszt-hegy
Magas Természeti Értékű Területek (MTÉT) Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program zonális természetvédelmi célprogramjai olyan konkrétan lehatárolt, ún. Magas Természeti Értékű Területeken támogatják a gazdákat a természetkímélő gazdálkodási módok kialakításában és fenntartásában, ahol a megfelelő mezőgazdasági hasznosítás folytatása különösen fontos feltétele az élővilág, a tájkép valamint az épített és történeti értékek hosszú távú megőrzésének. Ennek érdekében olyan gazdálkodási előírásokat, csomagokat fogalmaz meg, amelyek önkéntes vállalásáért és teljesítéséért területalapú, vissza nem térítendő kifizetés illeti meg a gazdálkodót. A kifizetés nagysága arányos a választott előíráscsomag összetettségével, várható környezeti, valamint a termelés gazdasági eredményét befolyásoló hatásával.
Magas Természeti Értékű Területek (MTÉT) A 2002-ben kísérleti jelleggel 11 modellterületen indult ÉTT program, 2004-ben - a MePAR rendszerben már szereplő - 15 mintaterületen folytatódott. 2009-től - az időközben elvégzett felülvizsgálat alapján - további tíz területen, összesen 25 kijelölt helyen indult újra - MTÉT (Magas Természeti Értékű Területek) néven a program.
Magas Természeti Értékű Területek (MTÉT) A jelentős területi növekedés mellett a program 2009. évi meghirdetésének egyik új eleme a belső zónarendszerek kialakítása, amelynek értelmében minden egyes Magas Természeti Értékű Terület további A, B, és C zónára tagolódik. A zónarendszer szerepe kettős, mivel egyrészről meghatározza, hogy a gazdálkodó mely célprogramok igénylésére jogosult, másrészről azt is befolyásolja, hogy a támogatási kérelmek elbírálása során a gazdálkodó hány pontot szerezhet. Az igényelhető célprogramok körének zónánkénti rögzítését az indokolta, hogy az egyes célprogramok kiemelt fajainak előfordulása, jelenléte az MTÉT-eken belül a legtöbb esetben nem egyöntetű.
Magas Természeti Értékű Területek (MTÉT) A zónarendszer segítségével a különböző célprogramok a védendő fajok által valóban használt területekre koncentrálhatóak. A zónák pontozási rendszerben való megjelenítésével biztosítható, hogy a természetvédelmi szempontból kiemelten fontos területek (pl.: túzok fészkelő-, és dürgőhelyek) nagyobb biztonsággal juthassanak az agár-környezetgazdálkodási kifizetésekhez. Őrség MTÉT
Magas Természeti Értékű Területek (MTÉT) Célprogramok Szántóföldi célprogram Gyepgazdálkodási célprogram Szántóföldi gazdálkodás gyepgazdálkodássá alakításának célprogramja Bihari-sík MTÉT
Magas Természeti Értékű Területek (MTÉT) Jogosultsági feltételek: Szántóföldi célprogramok a legkisebb támogatható terület 1 hektár egy tábla területe 0,3-75 hektár lehet Célprogramok 1. Szántóföldi növénytermesztés túzok élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram 2. Szántóföldi növénytermesztés vadlúd- és daruvédelmi előírásokkal célprogram 3. Szántóföldi növénytermesztés madár- és apróvad élőhelyfejlesztési előírásokkal célprogram 4. Szántóföldi növénytermesztés kék vércse élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram
Magas Természeti Értékű Területek (MTÉT) Szántóföldi célprogramok 1. Szántóföldi növénytermesztés túzok élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram Célja a regionális, ökológiai szempontú, fenntartható mezőgazdasági földhasználat, a természetvédelmi, illetve környezetvédelmi szempontok érvényesülésének elősegítése, valamint olyan gazdálkodási módok elterjesztése, amelyek segítik megőrizni a tájegységek természeti értékeit. A célprogram kiemelt célja a túzok, ugartyúk, a szalakóta, parlagi sas, kerecsensólyom, hamvas rétihéja és egyéb, szántóföldi élőhelyhez kötődő védett madárfajok élőhelyeinek megfelelő kezelése, valamint a mezőgazdasági biológiai sokféleség fenntartása, növelése. Bihari-sík MTÉT
Magas Természeti Értékű Területek (MTÉT) Szántóföldi célprogramok 2. Szántóföldi növénytermesztés vadlúd- és daruvédelmi előírásokkal célprogram A támogatás célja a vonulásuk során az ország egyes jellemző tájait érintő, jelentős lúd-, réce- és daruállományok számára megfelelő őszi-téli táplálkozóhely biztosítása, az általános madárvédelmi szántóföldi előírások mellett a speciális vetésszerkezet és a betakarítás korlátozásával a táplálékbázis megteremtése, az apróvad fajok életfeltételeinek javítása, valamint a mezőgazdasági biológiai sokféleség fenntartása, növelése. Bihari-sík MTÉT
Magas Természeti Értékű Területek (MTÉT) Szántóföldi célprogramok 3. Szántóföldi növénytermesztés madár- és apróvad élőhelyfejlesztési előírásokkal célprogram Célja a vadonélő madarakra, apróvadra káros hatások csökkentése a növényvédő szerek korlátozott alkalmazásával, növényvédő szer mentes táblaszegélyek kialakításával, megfelelő betakarítási és növényápolási technológiák alkalmazásával, kevesebb műtrágya fel-használásával. A célprogram további fontos célja a különböző ragadozó madarak, illetve a fogoly és fürj életfeltételeinek biztosítása, valamint a mezőgazdasági biológiai sokféleség fenntartása, növelése. Hortobágy MTÉT
Magas Természeti Értékű Területek (MTÉT) Szántóföldi célprogramok 4. Szántóföldi növénytermesztés kék vércse élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram A támogatás célja a regionális, ökológiai szempontú, fenntartható mezőgazdasági földhasználat, a természetvédelmi, illetve környezetvédelmi szempontok érvényesülésének elősegítése, valamint olyan gazdálkodási módok elterjesztése, amelyek segítik megőrizni a tájegységek természeti értékeit. A célprogram kiemelt célja a kék vércse, a szalakóta, parlagi sas, kerecsensólyom és egyéb, szántóföldi élőhelyhez kötődő védett madárfajok élőhelyeinek megfelelő kezelése, valamint a mezőgazdasági biológiai sokféleség fenntartása, növelése. Hortobágy MTÉT
Magas Természeti Értékű Területek (MTÉT) Jogosultsági feltételek: Gyepgazdálkodási célprogramok a legkisebb támogatható terület 1 hektár egy tábla területe legalább 0,3 hektár a célprogramba bevitt gyepterületre vonatkozóan legalább 0,2 állategység/ha legeltethető állatállományt kell biztosítani a legeltethető állatfajok: szarvasmarhafélék, lófélék; juh, kecske Célprogramok 1. Gyepgazdálkodás túzok élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram 2. Gyepgazdálkodás élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram Hortobágy MTÉT
Magas Természeti Értékű Területek (MTÉT) Gyepgazdálkodási célprogramok 1. Gyepgazdálkodás túzok élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram A támogatás célja a környezetbarát gazdálkodás módszereinek alkalmazása, amely fenntartja az MTÉT egységek magas természeti élőhelyeit és értékeit, valamint a túzok, ugartyúk, szalakóta, parlagi sas, kerecsensólyom, kék vércse, hamvas rétihéja madárfajok állományainak védelme, élőhelyeinek fenntartása és kialakítása. A célprogram további célja a mezőgazdasági biológiai sokféleség fenntartása, növelése. Turjánvidék MTÉT
Magas Természeti Értékű Területek (MTÉT) Gyepgazdálkodási célprogramok 2. Gyepgazdálkodás élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram A támogatás célja a nedves rétek fokozottan védett, földön fészkelő madárfajainak (haris, hamvas rétihéja, réti fülesbagoly) fészkelő- és táplálkozó helyének fenntartása e rétek megőrzésével és kíméletes hasznosításával, továbbá egyéb védett fajok élőhelyeinek biztosítása, mint például rákosi vipera, különböző orhidea fajok, kockás liliom, szibériai nőszirom, kígyógyökerű keserűfű, nyári tőzike, réti iszalag, kornistárnics. A célprogram céljai közé tartozik a védőzónák kialakítása a térség sérülékeny természeti területei körül, valamint a mezőgazdasági biológiai sokféleség fenntartása, növelése. Hortobágy MTÉT
Magas Természeti Értékű Területek (MTÉT) Szántóföldi gazdálkodás gyepgazdálkodássá alakításának célprogramja Jogosultsági feltételek: a legkisebb támogatható terület 1 hektár egy tábla területe legalább 0,3 hektár a célprogramba bevitt területre vonatkozóan a célprogram 2. évétől legalább 0,1 állategység/ha legeltethető állatállomány megléte a legeltethető állatfajok: szarvasmarhafélék, lófélék; juh Célprogram Természetvédelmi célú gyeptelepítés célprogram Turjánvidék MTÉT
Magas Természeti Értékű Területek (MTÉT) Szántóföldi gazdálkodás gyepgazdálkodássá alakításának célprogramja Természetvédelmi célú gyeptelepítés célprogram A támogatás célja a magas biodiverzitású gyepterületek kiterjedésének növelése, a mezőgazdasági biológiai sokféleség fenntartása, növelése. A természetkímélő gyephasznosítási technológia lehetővé teszi a környező természetes és természetközeli gyepterületek karakterfajainak betelepülését az átalakítandó szántóra, és ezzel rövid időn belül a természeteshez hasonló gyeptársulás jöhet létre. Őrség MTÉT
Magas Természeti Értékű Területek (MTÉT) Magas Természeti Értékű Területek Magyarországon Baranya Észak-Cserehát Mosoni-sík Zámolyi-med. Békés-Csanádi-hát Gerje-Perje-sík Őrség Marcal-med. Bihari-sík Hanság Sárvíz-völgye Turjánvidék Bodrogköz Hevesi-sík Somogy Dunavölgyi-sík Borsodi-Mezőség Homokhátság Szatmár-Bereg Kis-Sárrét Bükkalja Hortobágy Szentendrei-sziget Taktaköz Dévaványa Borsodi-Mezőség MTÉT
Nemzeti Ökológiai Hálózat (NÖH) Az ökológiai hálózatokról Európa természetes élőhelyeinek jelentős része az emberi hasznosítás és terhelés következtében megsemmisült, illetve feldarabolódott. A fajok az eredeti állapotokhoz viszonyítva kis foltokban megmaradt természetes és természetközeli élőhelyekre szorultak vissza, illetve egy részük mesterséges vagy degradált élőhelyekre kényszerült. (forrás: maps.google.hu)
Ha a védett területek és a megmaradt nem védett természetes és természetközeli élőhelyek egymástól elszigetelődnek, kis kiterjedésük miatt hosszú távon már nem biztosítják az élővilág fennmaradását. Nyilvánvalóvá vált, hogy az egyes területeket olyan funkcionális rendszerben, ökológiai struktúrában kell felmérni és kezelni, hogy a kisebb-nagyobb élőhelyek összekapcsolása valamilyen módon megvalósuljon. Ennek a szakmai felismerésnek az eredményeként a 90-es évek elején az "ökológiai hálózat" rendszere jelentős szakmapolitikai hangsúlyt kapott a nemzetközi természetvédelem terén. Nemzeti Ökológiai Hálózat (NÖH) (forrás: www.termeszetvedelem.hu) Az ökológiai hálózatokról
Nemzeti Ökológiai Hálózat (NÖH) A Páneurópai Ökológiai Hálózat területi kategóriái Magterület Természetes és féltermészetes, Európára jellemző és európai jelentőségű területek, európai jelentőségű fajok, populációk élőhelye. Ökológiai folyosó Jellemzője a kielégítően nagy méretű élőhelyek biztosítása a populációk számára. Funkciója a vándorló fajok mozgásához szükséges élőhelyösszeköttetés, a genetikai és térbeli kapcsolatok biztosítása. Pufferterület Olyan terület, amely a negatív külső hatások csökkentésére a magterület, ill. folyosó méretének növelésére, a magterület alakjának (a kerület és terület arányának) javítására alkalmas. A magterület és a folyosó körül, szükség szerint kialakítható. Rehabilitációs terület Funkciója a másik három elem rehabilitálása, minőségi javítása, növelése, a hiányzó és kapcsolódó pontok kialakítása.
Nemzeti Ökológiai Hálózat (NÖH) Először 1993-ban, a maastrichti konferencián merült fel egy európai szintű ökológiai hálózat létrehozásának igénye Európai Ökológiai Hálózat (EECONET) néven. Komolyabb, állami szintű támogatást ez a kezdeményezés akkor kapott, amikor az Európa Tanács által kezdeményezett Páneurópai Biológiai és Tájdiverzitási Stratégiát a környezetvédelmi miniszterek szófiai találkozóján a csatlakozó országok - köztük Magyarország is - aláírták (1995. Szófia). A konferencián jóváhagyták, hogy a Páneurópai Ökológiai Hálózatot (PEEN) 2005-ig kell a résztvevő országoknak kijelölniük (melyet Magyarország időben teljesített). 1999 áprilisában Genfben elfogadták a Páneurópai Ökológiai Hálózat kialakítására vonatkozó irányelveket.
Nemzeti Ökológiai Hálózat (NÖH) A PEEN az egyes országok ökológiai hálózatából tevődik össze. Magyarországon a Nemzeti Ökológiai Hálózat tervezése 1993-ban kezdődött meg az IUCN szervezésében. A Nemzeti Ökológiai Hálózat kijelölését a nemzetközi eszközök messzemenő figyelembe vételével végezték. A nemzetipark-igazgatóságok közreműködésével elkészültek az egyes igazgatóságok illetékességi területéhez tartozó regionális ökológiai hálózatok.
(forrás: www.termeszetvedelem.hu)
Natúrpark A natúrpark a természeti értékek fenntartásán alapuló, a helyi önkormányzatok, civil szervezetek és a lakosság összefogása, együttműködése eredményeként létrejövő területfejlesztési együttműködés, amely az ökoturizmus fejlesztésén, a helyi nevezetességek, természeti értékek, a népi kultúra, hagyományok bemutatásán keresztül hozzájárul a természet és a táj értékeinek megőrzéséhez, a munkahely-teremtéshez és a lakosság életminőségének javításához. Vértesi Natúrpark
Natúrpark A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvényben foglalt definíció szerint a natúrpark az ország jellegzetes természeti, tájképi és kultúrtörténeti értékekben gazdag, a természetben történő aktív kikapcsolódás, felüdülés, gyógyulás, fenntartható turizmus és a természetvédelmi oktatás, nevelés, ismeretterjesztés, továbbá a természetkímélő gazdálkodás megvalósulását szolgáló nagyobb kiterjedésű területe. Vértesi Natúrpark
Natúrpark A Natúrpark név használata A natúrpark név használata a Tvt. alapján a miniszter hozzájárulásához kötött az alábbiak szerint. Amennyiben a natúrparki kezdeményezés megfelel a Tvt-ben foglalt definíciónak, a hozzájárulás megadását a miniszternél lehet beadványban kérelmezni. A beadványhoz csatolni kell a tervezett natúrpark szakmai dokumentációját. Vértesi Natúrpark
A dokumentációnak tartalmaznia kell az alábbiakat: Natúrpark a natúrparkot képviselő szervezet és a natúrparkért felelős személy adatai az érintett (alapító) önkormányzatok, szervezetek egyetértő nyilatkozatai a natúrpark létesítéséről a natúrpark kiterjedése (hektár), pontos lehatárolása. a natúrpark létesítésének célja A Natúrpark név használata a tervezett natúrpark fenntartási, fejlesztési koncepciója, illetve szakmai koncepciója, amelynek összhangban kell lennie a vonatkozó jogszabályokkal és a területre vonatkozó tervekkel (terület- és településrendezési, -fejlesztési tervek, természetvédelmi kezelési tervek stb.) Vértesi Natúrpark
A dokumentációnak tartalmaznia kell az alábbiakat: Natúrpark A Natúrpark név használata védett természeti területekkel való átfedés esetén a működési területével érintett nemzeti park igazgatósággal megkötött együttműködési megállapodás természetvédelmi oltalom alatt nem lévő natúrpark esetében a működési területével érintett nemzeti park igazgatóság véleménye Vértesi Natúrpark
Natúrpark Miniszteri hozzájárulással létesült Natúrparkok Magyarországon Vértesi Natúrpark (2005) Írottkő Natúrpark (2006) Sokoró-Pannontáj Natúrpark (2006) Cserhát Natúrpark (2009) Szatmár-Beregi Natúrpark (2010) Hét Patak Gyöngye Natúrpark (2011) Gerecse Natúrpark (2013)
Csillagoségbolt-park Az elmúlt évtizedekben rohamosan csökkent azon területek mérete, ahonnan a csillagos égbolt, a Tejút zavaró fényektől mentesen látható. Az emberi települések és létesítmények növekedésével a fölösleges fénykibocsátás is egyre növekszik. Ennek az a következménye, hogy a csillagos égbolt látványa eltűnik. A csillagos égbolt az emberiség kulturális örökségének is része, az éjszakai ég látványát is meg kell óvnunk a jövő nemzedékei számára. Mindezeken túl nagyon sok faj él a természetben - például rovarok, madarak, denevérek - amelyeket zavar az ember által telepített mesterséges fényforrások által a természetbe kibocsátott fény.
Csillagoségbolt-park A "nemzetközi csillagoségbolt-park" (International Dark Sky Park) címet a Nemzetközi Csillagoségbolt Szövetség alapította. Csillagoségbolt-park lehet az a védett, közösségi tulajdonú vagy használatú terület, melyet állami, vagy helyi köztestület kezel. A parknak kiemelkedően jó minőségű és zavarásmentes éjszakai égbolttal kell rendelkeznie. Fontos kritérium, hogy legyen lehetőség az éjszakai látogatásra is. Hortobágyi Csillagoségbolt-park
Csillagoségbolt-park Cillagoségbolt-parkok Magyarországon Európában elsőként 2009-ben alakult meg a Zselici-Csillagoségboltpark a Zselici Tájvédelmi Körzetben. A Nemzetközi Csillagoségbolt Szövetség elismerését a skóciai Galloway Parkkal egyszerre, nyerte el. Hazánkban másodikként 2011-ben alakult Hortobágyi Csillagoségboltpark. Zselici Csillagoségbolt-park (forrás: zselic.csillagpark.hu)
Geopark Az UNESCO Földtudományi Tagozata 1997-ben hirdette meg geopark programját. 2000-ben európai szakemberek létrehozták az Európai Geopark Hálózatot (European Geoparks Network), amelynek napjainkban már 52 tagja van. Egy geoparkban számos olyan földtani, felszínalaktani értéket találunk, amely tudományos és oktatási jelentősége, ritkasága, valamint esztétikai értéke miatt egyaránt kiemelkedő (tehát a geodiverzitás szempontjából jelentős). A szelíd, fenntartható jellegű geoturizmuson keresztül egy megfelelően nagy kiterjedésű geopark képes a helyi gazdaság fejlődését is szolgálni. Egyik alapvető feladata a földtani örökség jelentőségének tudatosítása nem csupán a látogatók, de a helyben élők körében is. A komplex jelleget hangsúlyozva fontos kiemelni, hogy a geoparkok területén jelentős történelmi, kulturális és ökológiai értékek is vannak. A Geopark státusz nem jelent jogi védettséget!
Bakony-Balaton Geopark Geopark Geoparkok Magyarországon A geopark több mint 3200 km²-es területén számos olyan földtani, felszínalaktani érték található, amely tudományos és oktatási jelentősége, ritkasága, valamint esztétikai értéke miatt egyaránt kiemelkedő. Bakony-Balaton Geopark
Bakony-Balaton Geopark Geopark Geoparkok Magyarországon A geopark területe a Balaton-felvidék és a Bakony térségében található. A Kis-Balaton tájegység kivételével magában foglalja a Balaton-felvidéki Nemzeti Park területét, valamint a Magas-bakonyi Tájvédelmi Körzetet, a Somló Tájvédelmi Körzetet, illetve Fonyód térségét. A geopark szervezeti hátterét a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóságon belül működő Bakony Balaton Geopark Csoport adja. Bakony-Balaton Geopark (forrás: www.bakony-balaton-geopark.hu/)
Novohrad Nógrád Geopark A világ első, országhatárokon átnyúló nemzetközi geoparkja, 28 szlovák és 63 magyar oldali település örökségét ápolja. Földtani bemutatóhelyeinek jelentős része már most is látogatható. Geoturisztikai központja az Ipolytarnóci Ősmaradványok Természetvédelmi Terület. Geopark Geoparkok Magyarországon (forrás: www.nogradgeopark.eu/) Novohrad-Nógrád Geopark
Világörökség helyszínek Az egyiptomi kormányzat az ötvenes években döntött egy víztározó létesítéséről Asszuánnál, a Nílus alsó folyásánál. A hatalmas építkezés terve a politikai fejlemények miatt (Egyiptom eltávolodása a Nyugattól) az ország számára a nemzet nagyságának és identitásának szimbólumává is vált így az Abu Simbeli templomoknak, több évezredes egyiptomi-núbiai kultúra kiemelkedő műemlékeinek elárasztása sokadrangú kérdéssé degradálódott. A régészeti emlékek visszafordíthatatlan pusztulásának híre óriási visszhangot váltott ki világszerte és megmentésükre 1959-ben, az UNESCO kezdeményezésére nemzetközi kampány indult. Hortobágyi www.vilagorokseg.hu Nemzeti Park Puszta
Világörökség helyszínek Abu Simbel és Philae templomait hatalmas kőtömbökre darabolták és egy közeli, a későbbi víztükör fölé nyúló mesterséges dombon ismét felépítették. Az akció kereken 80 millió dollárba került, amelynek felét 50 állam teremtette elő. Ez mutatta meg az összefogás fontosságát, azaz hogy a kiemelkedő értékkel bíró kulturális javak megőrzésének felelőssége a nemzetek közösségének együttes feladata. Rávilágított továbbá arra is, hogy léteznek olyan műemlékek, amelyek az egész világ, az egész emberiség számára rendkívüli és egyetemes jelentőséggel bírnak és amelyek sorsa nem függhet egyes államok kormányzatának döntéseitől.
Világörökség helyszínek Szükségessé vált egy államok felett álló jogi eszköz megalkotása, amelynek segítségével az egyes államok szuverenitásába történő beavatkozás nélkül lehet biztosítani a hasonló értékek védelmét. Ezen előzmények után dolgozta ki az UNESCO az ICOMOS-szal (Műemlékek és Történeti Együttesek Nemzetközi Tamácsa) együttműködve az egyezményt a kulturális örökség védelmére. Hortobágyi Nemzeti Park Puszta
Világörökség helyszínek Egy 1965-ös, washingtoni konferencián született meg a gondolat, hogy ezt az egyezményt kiterjesszék a természeti örökségre is, azaz hogy a kulturális emlékek megőrzését összekössék a természeti helyek védelmével. A konferenciát World Heritage Trust címmel rendezték ekkor született meg a World Heritage azaz világörökség fogalom. Hortobágyi Nemzeti Park Puszta
Világörökség helyszínek Az IUCN (Nemzetközi Természetvédelmi Unió) 1968-ban fogalmazta meg az ICOMOS előterjesztéséhez hasonlóan javaslatait a természeti értékek védelmére. A közös indítványt az Egyesült Nemzetek 1972-es stockholmi konferenciáján terjesztették elő. A résztvevő államok egyhangúlag döntöttek a szövegjavaslatról, amelyet az UNESCO Közgyűlése Egyezmény a világ kulturális és természeti örökségének védelméről címen még ugyanebben az évben elfogadott. Az Egyezmény ratifikálása után 1978-ban vették fel az első helyszíneket a Világörökségi Listára.
Világörökség helyszínek A Világörökség Egyezmény azóta tagállamai számát tekintve a világ egyik legnagyobb és legsikeresebb szervezetévé nőtte ki magát: 1972. óta már 187 állam csatlakozott hozzá, többen, mint az UNESCO bármely más akciójához. Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai
A Világörökség fő kategóriái: Kulturális örökség Természeti örökség Világörökség helyszínek Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai
Kulturális örökségek lehetnek: műemlékek; épületegyüttesek; helyszínek; Természeti örökségek lehetnek: Világörökség helyszínek esztétikai vagy tudományos szempontból rendkívüli értékű fizikai és biológiai képződmények vagy képződménycsoportok; a tudomány vagy a megőrzés szempontjából rendkívüli értékű geológiai és fiziográfiai képződmények, a kihalástól fenyegetett állat- és növényfajok élőhelyei; természeti tájak www.vilagorokseg.hu
Kulturális kategória: Világörökség helyszínek Világörökségi helyszínek Magyarországon 1987: Budapest Duna-parti látképe, a Budai Várnegyed, (2002) az Andrássy út és történelmi környezete 1987: Hollókő ófalu és táji környezete 1996: Az Ezeréves Pannonhalmi Bencés Főapátság és közvetlen természeti környezete 1999: Hortobágyi Nemzeti Park Puszta 2000: Pécsi ókeresztény sírkamrák 2001: Fertő / Neusiedlersee kultúrtáj 2002: A tokaji történelmi borvidék Természeti kategória: 1995: Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai
Világörökség helyszínek A Magyar Várományos Listán szereplő helyszínek Kulturális kategória: A római limes magyarországi szakasza A Ripa Pannonica Lechner Ödön független, premodern építészete Az Esztergomi középkori vár A Tihanyi félsziget, a Tapolcai-medence tanúhegyei és a Hévízi tó A Visegrádi királyi székhely és vadászterület A tájház hálózat Magyarországon A Mezőhegyesi Állami Ménesbirtok Az északkeleti Kárpát-medence fatemplomai A Komárom / Komarnoi erődrendszer a Duna és a Vág folyók összefolyásánál Természeti kategória: A budai termálkarszt-rendszer barlangjai A Tarnóc ősélőhely
Ramsari területek Hivatalos nevén: egyezmény a nemzetközi jelentőségű vizes területekről, különösen, mint a vízimadarak élőhelyeiről a természetvédelmi államközi megállapodások legrégebbike. 1971 február 2-án az iráni Ramsar városában írták alá. (Ezt a napot ma a vizes élőhelyek világnapjaként ünnepeljük) Századunk második felében a vizes területek átalakításának, pusztulásának felgyorsuló üteme eredményezte azt a nemzetközi összefogást, mely e szerződés létrehozásához vezetett. Az egyezmény legfontosabb célja a vizes élőhelyek megőrzése, fenntartható hasznosításuk elősegítése és az erre vonatkozó megfelelő jogi, intézményi és együttműködési keretek biztosítása. A vizes területek erőforrásainak hasznosítását olyan módon célozza meg, melyek azok ökológiai jellegét nem befolyásolják, tehát a hosszabb távú, fenntartható hasznosítás a cél.
Ramsari területek Fontosabb fogalmak "Wetland"-nek, azaz vizes élőhelynek nevezzük azokat a területeket, ahol a természeti környezet és az ahhoz tartozó növény- és állatvilág számára a víz az elsődleges meghatározó tényező. Világméretű megállapodás lévén az egyezmény meglehetősen tág definíciót alkalmaz a vizes területek meghatározására, mely a következő: Mocsarak, ingoványos és tőzeges területek, vagy vízi élőhelyek, melyek lehetnek természetesek, mesterségesek, ideiglenesek, és állandóak, folyó- vagy állóvizek, édesvizűek avagy félsósak (brakkvíz) és sósak ide értve azon tengeri területeket, melyek mélysége nem haladja meg a hat métert apály idején. Magukba foglalhatják a parti, tengerparti részeket közvetlenül a vizes élőhely területe mellett, valamint szigeteket is. "
Ramsari területek Hat nagy csoportot különítenek el osztályozásuknál: Tengeri élőhelyek (partvidéki vizes területek tengerparti lagúnákkal, továbbá sziklás partok és korallszirtek). Deltákhoz kapcsolódó élőhelyek (delták, árapály mocsarak, és mangrove mocsarak). Tavi élőhelyek (tavakhoz kapcsolódó vizes területek). Folyó menti élőhelyek (vízfolyások mentén). Főbb terület típusok Mocsári élőhelyek (mocsarak, lápok és náddal borított fertők). Az ember által létrehozott, mesterséges vizes élőhelyek (hal-, kagyló, garnélarák-nevelő tavak, (akvakultúrák), mezőgazdasági tavak, öntözött mezőgazdasági területek, sólepárlók, víztározók, bányatavak, szennyvízülepítő tavak, csatornák).
Ramsari területek Az egyezmény részes feleinek kötelezettségei A legfontosabb követelmény a tagországok számára, hogy legalább egy vizes élőhelyet jelöljenek a Nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyek jegyzékére, más néven a Ramsari Jegyzékre. A vizes élőhelyeik védelmét beillesztik földhasználati- és regionális tervezési folyamataikba. Rába-völgy
Ramsari területek Az egyezmény részes feleinek kötelezettségei A vizes élőhelyeken alapuló védett természeti területek létrehozása és fenntartása a vízimadár fajok életfeltételeinek javítása érdekében. A vizes élőhelyekkel kapcsolatos továbbképzést, különös tekintettel a vizes területek kutatása, kezelése és őrzése terén szintén meg kell valósítani. Minden ország köteles más aláíró országgal konzultálni az egyezmény végrehajtásáról, különös tekintettel határon túlnyúló vizes területek esetén. Velencei madárrezervátum és a Dinnyési Fertő
Ramsari területek A vizes élőhelyek "nemzetközi jelentőségének" kritériumai 1. A terület az adott életföldrajzi övezetben található vizesélőhelytípusok jellemző, ritka vagy egyedi példáját foglalja magába. 2. Sérülékeny, veszélyeztetett vagy kritikusan veszélyeztetett fajoknak, vagy veszélyeztetett ökológiai közösségeknek nyújt élőhelyet. 3. Az adott életföldrajzi régió biológiai sokféleségének fenntartásában fontos állat- és/vagy növényfajok állományainak nyújt élőhelyet. 4. Állat- és/vagy növényfajokat azok életciklusának kritikus időszakában tart fenn. Ipoly
Ramsari területek A vizes élőhelyek "nemzetközi jelentőségének" kritériumai 5. Rendszeresen 20 000 vagy annál több vízimadarat tart el. 6. Rendszeresen egy vízimadár faj vagy alfaj populációjának legalább 1%-át tartja el. 7. Őshonos halak taxonjainak, életciklus-szakaszainak, fajok közötti interakcióknak és/vagy állományának jelentős részét tartja fenn. 8. Halfajok számára fontos táplálékforrást, szaporodási-, halivadék nevelő területet és/vagy vándorlási útvonalat foglal magába. 9. Ha valamely vizes élőhelytől függő, (nem madár) állatfaj vagy -alfaj állománya egyedeinek legalább 1%-át tartja fenn. Kis-Balaton
Ramsari területek Az egyezmény részes feleinek kötelezettségei Jelenleg 157 aláíró ország és számos nemzetközi partner, illetve társadalmi szervezet (BirdLife International, WWF és az IUCN), tagja, illetve partnere az egyezménynek. Jelenleg több mint 1.700 vizes élőhely szerepel a listán, melyek kiterjedése meghaladja a 161 millió hektárt. Mivel a vizes élőhelyek egyezmény általi megfogalmazása meglehetősen tág, ezért még az igen kis területű vagy speciális földrajzi adottságú országok is képesek ezt a kötelezettséget kielégíteni. Kis-Balaton
Ramsari területek Az egyezmény szervezeti háttere Az egyezmény legfőbb kormányzó testülete a szerződő felek konferenciája, mely háromévente tartja üléseit, és határozatokat, ajánlásokat fogad el. A konferenciák közötti időszakban az Állandó Bizottság tölti be az irányítói szerepet, megadva a legfontosabb kereteket a nemzetközi titkárság számára. A tudományos testület felelős valamennyi olyan kérdésben állást foglalni, melyek tudományos vizsgálatot igényelnek. Kis-Balaton
Ramsari területek Ramsari területek Magyarországon Magyarország 1979-es csatlakozását követően jelentős számú vizes területet jelölt a Nemzetközi jelentőségű vizes területek jegyzékére. Többszöri jelöléseket követően jelenleg 29 hazai vizes élőhely található a Ramsari Jegyzéken, összesen 243 410,6 hektár kiterjedéssel. A magyarországi Ramsari területek a Kárpát-medence szinte valamennyi jellemző vizes terület típusát magukba foglalják: tavakat, mocsarakat, szikes tavakat, lápokat, holtágakat, folyószakaszokat, nedves réteket, valamint ember alkotta halastavakat, víztárolókat. Rétszilas
1. Felső-Tisza 2. Nyirkai-Hany 9. Felső-kiskunsági szikes puszták 10. Felső kiskunsági szikes tavak 17. Ócsa 25. Kis-Balaton 18. Pacsmag 26. Borsodi- Mezőség 3. Balaton 11. Fertőtó 19. Pusztaszer 27. Hortobágy 4. Baradla 12. Gemenc 20. Rába-völgy 28. Montág-puszta 5. Béda 13. Ipoly 21. Rétszilas 6. Biharugra 14. Kardoskút 22. Szaporca 7. Bodrogzug 15. Kolon-tó 23. Tata 8. Csongrádbokros 16. Mártély Ramsari területek Ramsari területek Magyarországon 24. Velencei madárrezervátum és a Dinnyési Fertő 29. Dél-balatoni berkek és halastavak
Ramsari területek Ramsari területek Magyarországon Forrás: (www.termeszetvedelem.hu)
Fontos Madárélőhelyek (IBA) A fontos madárélőhelyek, avagy angol rövidítéssel az IBA-területek (Important Bird Areas) rendszere - olyan, a Föld madárvilága szem-pontjából kulcsfontosságú területek hálózata, amelyek, ha megfelelő védelmet kapnak, hosszú távon biztosíthatják a vadonélő madárfajok, rajtuk keresztül pedig az őket magába foglaló életközösség fennmaradását. A globális IBA-program célja szerte a világon a madárvilág szempontjából kulcsfontosságú területek hálózatának kijelölése, megfelelő védelme, és folyamatos monitorozása. Hanság
Az IBA területek közös jellemzői: Fontos Madárélőhelyek (IBA) nemzetközi jelentőségűek a vadon élő madárfajok szempontjából gyakorlatias eszközt ajánlanak a csoportosuló és a szűk elterjedésű fajok védelméhez nemzetközileg egységes kritériumrendszer szerint kerülnek kijelölésre önálló populációk számára kell élőhelyet biztosítaniuk a környezetüktől jól elhatárolhatóak egy átfogó, integrált biodiverzitás-védelmi stratégia része. Velencei-tó és Dinnyési fertő
Fontos Madárélőhelyek (IBA) A természetvédelmi jelentőségük szerint lehetnek: Globális jelentőségű területek (GIBA): Kiválasztási kritériumaik az egész világon egységesek. (A kategória) Regionális jelentőségű területek: Kiválasztási kritériumaik egyegy régióban egységesek (Pl.: Európa, Közel-Kelet, stb.). (Esetünkben Európai jelentőségű madárélőhelyek) (B kategória) Szubregionális jelentőségű területek: Kiválasztási kritériumaik egy-egy földrajzi-gazdasági régióban egységesek (C kategória) Belső-Somogy
Fontos Madárélőhelyek (IBA) A terület kijelölés kritériumai a globális jelentőségű területeken a világszerte veszélyeztetett madárfajok esetén (A1 kategória): A területen rendszeresen és jelentős számban fordulnak elő világszerte veszélyeztetett fajok, vagy olyan fajok, melyeknek globális természetvédelmi jelentősége van. Ha a kritikus és veszélyeztetett helyzetű fajok állandóan előfordulnak az adott területen, akkor az állomány nagyságára való tekintet nélkül is jelölhető. Ipoly-ártér
Fontos Madárélőhelyek (IBA) A terület kijelölés kritériumai a globális jelentőségű területeken a kis elterjedési területtel rendelkező madárfajok esetén (A2 kategória) A feltétel, hogy a terület egy jelentős része tartalmazzon endemikus madárélőhelyet (EBA). (Endemikusnak tekinthető az a faj, melynek az elterjedési területe nem haladja meg az 50000 km²-t.) Hazánkban ez a kategória nem alkalmazható. Bihari-sík
Fontos Madárélőhelyek (IBA) A terület kijelölés kritériumai a globális jelentőségű területeken a biomhoz kötődő madárközösségek esetén (A3 kategória) A terület jelentős része lefedi egy olyan fajcsoport élőhelyét, mely egy adott biomhoz kötődik. Magyarországon ez a kategória nem alkalmazható. Duna menti síkság
Fontos Madárélőhelyek (IBA) A terület kijelölés kritériumai a globális jelentőségű területeken a globális jelentőségű csoportosulások esetén (A4 kategória) Az alábbi feltételek közül legalább egynek meg kell felelnie: Valamely vízimadárfaj állatföldrajzilag elkülönülő populációjának legalább 1%-a rendszeresen előfordul a területen. Valamelyik tengeri vagy szárazföldi madárfaj világállományának legalább 1%-a rendszeresen előfordul a területen. Legalább 20000 vízimadár vagy 10000 tengeri madár rendszeresen előfordul a területen Az átvonuló madarak száma rendszeresen meghaladja a szűk keresztmetszetű területeken átvonuló madarak számára megállapított határértéket. (Európában a szűk keresztmetszetű terület jelentése: az a terület, ahol 20000 gólya, ragadozó vagy daru rendszeresen átvonul ősszel vagy tavasszal.)
Fontos Madárélőhelyek (IBA) A terület kijelölés kritériumai az európai jelentőségű területeken regionális jelentőségű csoportosulások esetén (B1 kategória) Az alábbi feltételek közül legalább egynek meg kell felelnie: Valamely vízimadárfaj egy vonulási útvonalhoz tartozó vagy más módon elkülönült populációjának legalább 1%-a rendszeresen átvonul. A tengeri madarak egy jól elkülöníthető populációjának legalább 1%- a rendszeresen előfordul. Valamely más csoportosuló madárfaj egy vonulási útvonalhoz vagy más módon elkülönült populációjához tartozó állományának legalább 1%-a rendszeresen előfordul. Olyan szűk keresztmetszetű átjáró, ahol legalább 5000 gólya vagy 3000 ragadozó, illetve daru az őszi vagy tavaszi időszakban rendszeresen átvonul.
Fontos Madárélőhelyek (IBA) A terület kijelölés kritériumai az európai jelentőségű területeken regionálisan kedvezőtlen védelmi helyzetű madárfajok élőhelyének esetén (B2 kategória) A terület egy Európában kedvezőtlen védelmi helyzetű faj legfontosabb n élőhelye közé tartozik az adott országban, és a faj esetében a területi védelem alkalmas a faj állományának fenntartására. (Az n az adott fajokra külön-külön meg van határozva) Hortobágy
Fontos Madárélőhelyek (IBA) A terület kijelölés kritériumai az európai jelentőségű területeken a kedvező védelmi helyzetű, de Európára korlátozódó elterjedésű madárfajok élőhelyének esetén (B3 kategória) A terület egy kedvező védelmi helyzetű, de főként európai elterjedésű faj legfontosabb n élőhelye közé tartozik az adott országban, és a területi védelem alkalmas a faj állományának fenntartására. (Az n az adott fajokra külön-külön meg van határozva) Bihari-sík
Fontos Madárélőhelyek (IBA) A terület kijelölés kritériumai a szubregionális jelentőségű madárélőhelyek esetén (C kategória) Esetünkben a szubregionális alatt az Európai Uniót értjük. A kritériumrendszer hasonló a korábbiakhoz, de a regionális sajátosságokat is figyelembe veszi. Jelentősége abban rejlik, hogy e kritériumok alapján kijelölt területek jegyzékére támaszkodva jelölték ki a Natura 2000 területek különleges madárvédelmi területeit (SPA). Velencei-tó és Dinnyési fertő
Fontos Madárélőhelyek (IBA) A világon 2006-ban 178 országban mintegy 8000 fontos madárélőhelyet jelöltek ki. A teljes IBA-hálózat az előzetes számítások szerint 15000 területet foglal majd magába, a Föld szárazföldjeinek 7%-át, 10 millió km²-t fedve le. Minden országban a BirdLife nemzeti partnerszervezete felelős a program kidolgozásáért. Magyarországon ezt a feladatot a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) látja el.
Fontos Madárélőhelyek (IBA) Európában, 47 országban és autonóm területen mintegy 4558 IBA terület található (2005). Az unióban található fontos madárélőhelyek 50%-a Madárvédelmi Irányelv értelmében különleges madárvédelmi területként (Special Protection Area SPA) kijelölésre került, így uniós szintű védettséget élvez. Hazánkban ez az arány 80%. Számos IBA-terület tartozik a nemzetközi jelentőségű vizesélőhelyek közé, a Ramsari Egyezmény hatálya alá. Egy terület IBA hálózatba történő bevonása nem jelent jogi védelmet! Hanság
Fontos Madárélőhelyek (IBA) Jelenleg 54 fontos madárélőhely található hazánkban, összesen több mint 1.301.000 hektáron (az állam területének 14%-a). Nagy részük valamilyen jogi védelmet is élvez! Az IBA területek Magyarországon (Forrás: mme-monitoring.hu)