A VAS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETE

NÉPEGÉSZSÉGÜGYI FŐOSZTÁLYA A VAS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETE Készült: 2015. június 01. készítette: Dr. Stánitz Éva megyei tisztifőorvos 1

A VAS MEGYEI LAKOSSÁG EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTA I. DEMOGRÁFIA Népesség száma és összetétele Hazánk lakónépessége 2015. január 1-én 9849 ezer fő volt, ami a 2013. évinél 0,59%-kal kevesebb. Vas megye lélekszáma 2014- es évben 2013-hoz képest 0,27%-kal 254 ezerre csökkent. A népesség életkor szerinti összetételében folytatódtak a kilencvenes évek óta tapasztalt kedvezőtlen irányú változások. Népességünk fogyása öregedő korösszetétellel párosul. Lakónépesség nem és korcsoport szerint 2014. Vas megye 90-80-84 70-74 60-64 50-54 40-44 30-34 nő-2014 férfi-2014 20-24 10-14 0-4 -15000-10000 -5000 0 5000 10000 15000 Forrás:KSH A lakosság korösszetétele az előző évhez képest tovább romlott, a gyermekek és az aktív korúak népességen belüli aránya csökkent, míg a 65 éven felüliek és idősebbek száma 1,4%-kal, arányuk, pedig 0,3 százalékponttal lett magasabb. Az öregedési index 2014-ben az országosnál 14 százalékponttal alakult kedvezőtlenebbül. Vas megye népességének kormegoszlása az országos trendnek megfelelően az elöregedő társadalmakra jellemző képet mutat. Az öregedő korszerkezetnek köszönhetően tovább nőttek az aktív korúakra nehezedő eltartás terhei. A megyében az eltartottsági ráta 45%, ami az országosnál (47%) kedvezőbb. Az 50-54 éves korosztálytól nőtöbblet alakul ki, melynek mértéke az életkor növekedésével egyre nagyobb. 2

Vas megye népmozgalmi folyamatait jellemző arányszámok közül az élveszületések száma az utóbbi három évet tekintve változatlan (7,7), a halálozások számában a tavalyi évhez képest változás gyakorlatilag nem történt (13,8), a természetes fogyás üteme fokozatosan lassul- belföldi és nemzetközi betelepülők eredményeképpen. (2014-ben a természetes fogyás ezer lakosra Vas megyében - 6,1, országban -3,5). 16 14 12 10 8 6 4 2 0 Népmozgalom főbb arányszámai ezer lakosra vonatkoztatva 2011-2014 Vas megye élveszületés Vas megye halálozás Magyarország élveszületés Magyarország halálozás Forrás:KSH Csecsemőhalandóság A korai halálozás struktúráján belül sajátos csoportot képvisel a csecsemőhalálozás, mely elsősorban az egészségügyi ellátás színvonalát tükrözi. Csecsemőhalálozásunk az EU-s trendhez hasonlóan javulást mutat. 2013- ban Vas megye csecsemőhalálozása kiemelkedően jó 3,7 ezrelék (ország 5,1 ezrelék) volt, melyet sajnos 2014-ben megismételni nem sikerült, újra a 2010-es 6,7 ezrelékes halandósági mutató értékére nőtt (országos 4,6). Cél a 4 ezrelékes Európai Uniós álomhatár elérése. 12 10 8 6 4 2 0 Csecsemőhalandóság 2001-2014 ezer élveszülöttre 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 Vas megye Magyarország Forrás:KSH 3

Születéskor várható átlagos élettartam A születéskor várható átlagos élettartam növekedésének következtében a Vas megyei férfiak születéskor várható átlagos élettartama 2013-ban 71,61 év a nőké 79,01 év. Férfiak esetében a magyarországi átlaghoz (72,01 év) képest kedvezőtlenebb, míg nők esetében kedvezőbb a megyei lakosság várható élettartama. 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 Születéskor várható átlagos élettartam 1990-2013 Vas megye férfi Vas megye nő Magyarország férfi Magyarország nő 1990 2001 2013 Forrás:KSH II. MORBIDITÁS Házi és házi gyermekorvosok száma: 2000-ben 183 fő, 2006-ban 182 fő, 2012-ben 172 fő. 1 házi és házi gyermekorvosra jutó lakos 2006-ban 1446 fő, 2011-ben 1500 fő. A 2001-2011 közötti időszakban, Vas megyében a magas vérnyomás betegség aránya lényegesen megemelkedett, 2011-re meghaladta az országos arányt. Az ischemiás betegségek aránya majdnem megduplázódott. Hasonló arányú emelkedés van a cerebrovasculáris betegségek esetén is. 2011-re a diabetes betegség arányszáma közel háromszorosára nőtt, meghaladva az országos arányt. A lipoprotein anyagcsere rendellenességek arányszáma is többszörösével emelkedett. Az asthma betegség arányszáma közel megnégyszereződött, meghaladva az országos arányt. A májbetegségek arányszámában lényegi változás nem történt. 4

II. NEM FERTŐZŐ BETEGSÉGEK EPIDEMIOLÓGIÁJA 1. Általános halálozás Vas megyében átlagosan 3500 ember hal meg évente, a 2000-2012-ig terjedő időszakot tekintve a megye folyamatosan csökkenő lakosságszáma változatlan halandóság mellett növekvő halálozási arányt eredményez. A 2007-2012 évek összhalandósági adatai (2/a és b ábra) az országos átlaghoz képest összességében kedvezőtlenebb a helyzetet mutatnak, különösen a férfiak esetében, ahol szignifikáns különbséget láthatunk. (Térképes megjelenítés, halálozási adatok forrása: OTH, HAMIR, 2015.) 1. ábra: Az összes halálok miatti standardizált halálozás alakulása Vas megyében és Magyarországon 2007-2012 között 2/ a és b ábra: Magyarország lakosságának összes halálok miatti halandósága megyei bontásban 5

1/a A halálozás struktúrája Megyénkben a teljes lakosságot tekintve a legtöbben a keringési rendszer betegségeiben halnak meg, kiemelendő, hogy a nők halálozásának több mint felét ez a betegségcsoport adja. Mind a férfiak, mind a nők esetében a második vezető halálokként a daganatos megbetegedések jelennek meg, harmadik helyen pedig, szintén mindkét nemnél, az egyéb - az öt vizsgált, fő haláloki csoportba nem sorolt - halálokok szerepelnek. 3. ábra: A 0-x éves férfiak és nők haláloki struktúrájának alakulása, Vas megye, 2008-2012 6

A standardizált halálozási hányados korcsoportonkénti bontásban történő vizsgálata során a 0 évesek halálozása, mindkét nem 75 évnél idősebb korban történő halálozása, valamint összességében a férfiak halálozása mutat szignifikánsan rosszabb értékeket az országosnál. A nők korai halálozása szignifikánsan kedvezőbb az országos átlagnál. 2. KORAI HALÁLOZÁS 2/a Vezető halálokok a 15-64 éves korú lakónépesség körében, Vas megyében A korai (15-64 éves) halálozás tekintetében a vezető halálok mindkét nem esetében a daganatos betegségek- a férfiak 33%, a nők 43%-a rosszindulatú daganatos betegségek következtében hal meg. A második helyen a keringési betegségek okozta halálozás áll, harmadik helyen férfiaknál az emésztőrendszeri betegségek, majd sorrendben a külső okok, egyéb okok és légzőrendszeri betegségek okozta halálozás következik. Nőknél a harmadik helyen az egyéb okok miatti halálozás, negyedik illetve ötödik helyen az emésztőrendszer betegségei és a külső okok miatti halálozás szerepel. 5. ábra: A 15-64 éves férfiak és nők haláloki struktúrája Vas megyében, 2007-2012 A 2007-2012 közötti időszakot vizsgálva férfiak esetében az országos, összes halálok miatti, korai halálozás folyamatos csökkenése nagyobb mértékű volt a megye férfi halálozásának csökkenésénél; nők esetében a javulás lassabb, a megye halálozása ebben az időszakban mindvégig az országos alatt maradt. 7

6. ábra: Az összes halálok miatti standardizált korai (15-64 éves) halálozás alakulása Vas megyében és Magyarországon, 2007-2012 2/b Az összes halálok miatti korai halálozás területi egyenlőtlenségei A területi egyenlőtlenségeket vizsgálva férfiak esetében a Vasvári-, Kőszegi-, Szentgotthárdi-, Körmendi járásokban mutatkozik az országoshoz képest többlethalálozás, a Sárvári-, Celldömölki járás az országos átlaggal megegyező, míg a Szombathelyi járás halálozása kedvezőbb az országosnál. Nőknél a Szentgotthárdi járás mutat jelentősebb többlethalálozást, a Szombathelyi járás halálozási adatai jobbak az országosnál, a többi járás tekintetében az országoshoz hasonló a halálozás mértéke. 7. ábra: Vas megye női és férfi lakosságának összes halálok miatti, korai halálozása területi bontásban 8

2/c. Ok specifikus korai halandóság i. A rosszindulatú daganatok A rosszindulatú daganatok miatti halálozás a vezető halálok mindkét nem esetében a 15-64 éves korcsoportban. A férfiak daganatok miatti halálozása az országos átlag körüli, míg az országos halálozási arány lassú csökkenő trendet mutat a vizsgált időszakban, a férfiak halálozási aránya ingadozó; a nők halálozása kedvezőbb az országosnál, és inkább stagnáló értékeket mutat. Férfiak esetében a külön vizsgált rosszindulatú daganattípusok közül hosszú évek óta vezető helyen áll a légcső-, hörgő-, tüdődaganat okozta halálozás, második illetve harmadik helyen sorrendben a vastagbél-, végbél és a prosztata daganatok miatti halálozás szerepel. Nőknél szintén a légcső-, hörgő-, tüdődaganat okozta halálozás áll az első helyen, az emlőrák okozta halálozás a második helyre került, míg harmadik helyen a vastagbél-, végbéldaganatok állnak. Járásonként bontásban a férfiakat tekintve öt járásban mutatkozik többlethalálozás, a Vasvári járásban jelentősebb többlettel; a nők esetében 3 járásban kedvezőtlenebb a helyzet az országosnál, jelentősen a Kőszegi járásban. 8. ábra: Rosszindulatú daganatok szerepe a korai halálozásban, nemenként 9

9. ábra: A rosszindulatú daganatok miatti standardizált korai halálozás alakulása Vas megyében és Magyarországon, 2007-2012 10. ábra: A rosszindulatú daganatok miatti korai halálozás területi egyenlőtlenségei ii. A keringési rendszer betegségei A keringési rendszer betegségei okozta korai halálozás szempontjából az 1990-es évek végétől észlelhető folyamatosan javuló tendencia, különösen a férfiak halálozása tekintetében. A 2007-2012 közötti időszakot szemléltetve láthatóan nem állt meg a javulás, a megye halálozása összességében az országos átlagnál kedvezőbb, a férfiak halálozása a nőkét még mindig nagymértékben meghaladja. 10

11. ábra: A keringési rendszer betegségei miatti standardizált korai (15-64 éves) halálozás alakulása Vas megyében és Magyarországon, 2007-2012 A területi egyenlőtlenségek vizsgálata a férfiak esetében a Sárvári- és Vasvári járás többlethalálozását mutatja, az egy járásban az országos átlaghoz hasonló, négy kedvezőbb a halálozási arány. Nők esetében csak két járásnál lényegesen kedvezőbbek a halálozási arányszámok az országos átlaghoz képest, míg a Szentgotthárdi járás kifejezett többlethalálozást mutat. 12. ábra: A keringés rendszer betegségei miatti korai halálozás területi egyenlőtlenségei 11

iii. Az emésztőrendszer betegségei Férfiak tekintetében az emésztőrendszeri betegségek okozta halálozás áll a halálok struktúra harmadik helyén, az országos átlaghoz képest a vizsgált időszak nagyobb részében a megyei halandóság kedvezőtlenebb és a 2011-es évtől emelkedő tendenciát kezd, míg a nők halálozása az országos átlag körüli, csökkenő tendenciájú. 13. ábra: Az emésztőrendszer betegségei miatti standardizált korai halálozás alakulása Vas megyében és Magyarországon, 2007-2012 A területi eloszlást vizsgálva férfiaknál az előbbiekben leírtak megmutatkoznak, hiszen Szombathely járás kivételével az országos átlaghoz képest minden járásban többlethalálozás mutatkozik. Nők esetében a legtöbb járásban átlag körüli a halálozás, Kőszegi járásban jelentősen kedvezőbb, Vasvári járásban pedig kedvezőtlenebb az átlagnál. 14. ábra: Az emésztőrendszer miatti korai halandóság területi egyenlőtlenségei 12

iv. A légzőrendszer betegségei A légzőrendszer betegségei miatti halálozás férfiak tekintetében a vizsgált időszakban csökkenő trendet mutat, az időszak második felére országos szintnél kedvezőbb értékeket ér el, nők esetében tartósan kedvezőbb, de stagnáló a halálozás. 15. ábra: A légzőrendszeri betegségek miatti standardizált korai halálozás alakulása Vas megyében és Magyarországon, 2007-2012 Járásonként jelentős különbségek mutatkoznak, legkedvezőbb a helyzet férfiak esetében a Vasvári- és Sárvári járásban, jelentős többlethalálozás mutatkozik a Szentgotthárdi- és Kőszegi járásban. Nők esetében csak a Vasvári és Kőszegi járásban jelentkezik jelentős többlethalálozás, a legtöbb járásban az országos szintnél kedvezőbb a halálozási arány. 16. ábra: A légzőrendszeri betegségek miatti korai halandóság területi egyenlőtlenségei 13

2/d. Mortalitás külső okai szerinti halandóság v. Külső okok miatti korai halandóság 17. ábra: Külső okok miatti standardizált korai halálozás alakulása Vas megyében és Magyarországon, 2007-2012 A külső okok miatti korai halálozás férfiak tekintetében az emésztőrendszeri betegségek okozta halálozással közel azonos súllyal a negyedik vezető halálok, míg nők esetében az ötödik helyen áll. Az országos halandósági arány lassan csökkenő trendet mutat ebben az időszakban, férfiak esetében összességében országos átlag alatti a halálozás, az utolsó két évben emelkedett átlag fölé. Nőknél tartóan országos átlag alatti, stagnáló a halálozási arány Vas megyében. A területi egyenlőtlenségeket tekintve a férfiaknál láthatunk országos átlag feletti halálozási arányt Vasvár, Körmend, Szentgotthárd járások esetében, míg nőknél országos átlag körüli, vagy annál jobb a halandóság Szombathely, Celldömölk járás- a megye járásaiban. 18. ábra: Külső ok szerinti korai halálozás területi egyenlőtlenségei 14

vi. Időskori külső okok miatti halandóság A 75 év feletti korosztály halálokok vizsgálata tekintetében körültekintést igényel, hiszen az időskorra kialakuló multimorbiditás miatt a halálokok megbízhatósága csökken, kivétel ez alól a külső okok- balesetszerű esések, öngyilkosság- miatti halandóság. Férfiak esetében Vas megyében a külső okok miatti halálozás többnyire országos átlag alatti tendenciájú, ám az országos átlagra jellemző javulást nem mutatja, nőknél az országos szint is stagnáló, és a megyénkre a többlethalálozás jellemző. A területi egyenlőtlenségeket vizsgálva látható, hogy férfiaknál a Vasvári- és Szentgotthárdi járásban magasabb, a Kőszegi-, és Sárvári járásban pedig kedvezőbb a halálozás az országos átlagnál. Nők esetében a Szombathelyi-, Vasvári járásban van többlethalálozás, míg a Szentgotthárdi-, Sárvári-, Celldömölki járásban országos átlag alatti a halandóság. 19. ábra: Külső okok miatti standardizált időskorú (75-x éves) halálozás alakulása Vas megyében és Magyarországon 20. ábra: A külső ok szerinti időskori halálozás területi egyenlőtlenségei 15

vii. Elkerülhető, korai halálozás Az elsősorban primer prevenciós tevékenység révén megelőzhető, korai halálozás Vas megyében, mindkét nem esetén kedvezőbb, mint az országos szint és tartósan csökkenő tendenciát mutatott, a vizsgált időszak végén látható a halálozás emelkedése, mely még nem jelent tartós rosszabbodást. Az egészségügyi szolgáltatáshoz köthető elkerülhető halálozás szintén mindkét nem esetében országos átlag alatti, bár kissé ingadozó tendenciájú. 21. ábra: Elsődleges megelőzéssel befolyásolható, elkerülhető, korai halálozás Vas megyében és Magyarországon, 2007-2012 22. ábra: Az egészségügyi szolgáltatáshoz köthető elkerülhető halálozás Vas megye és Magyarország vonatkozásában, 2007-2012 16

viii. Alkoholfogyasztással és dohányzással összefüggő korai halálozás Az alkoholfogyasztással összefüggésbe hozható 15-64 éves, hazai lakosság halálozása mindkét nem esetében csökkenő tendenciájú. Vas megyében a férfiak halálozása a vizsgált időszakot megelőző években követte ezt a javuló trendet, azonban az általunk vizsgált években újra az országos átlag fölé emelkedett a halandóság. A nők halandósága e tekintetben nem mutat többlethalálozást, és lassú javulása sem állt meg. 23. ábra: Alkoholfogyasztással összefüggésbe hozható korai halálozás Vas megyében és Magyarországon, 2007-2012 A dohányzással összefüggő halandóság országosan szintén csökkenő tendenciájú- kifejezettebben a férfiaknál-, a megye halandósága minkét nem esetében kedvezőbb az országosnál, nőknél javuló trend nem figyelhető meg. 24. ábra: Dohányzással összefüggésbe hozható korai halálozás Vas megyében és Magyarországon, 2007-2012 17

Összefoglalásként megállapíthatjuk, hogy Vas megye lakosságának nem fetőző betegségek miatti főként rosszindulatú daganatok, keringési rendszer betegségei okozta- korai (15-64 éves) halálozása mind férfiak mind nők tekintetében az országos átlaghoz nagyban hasonló vagy kedvezőbb, valamint folyamatos ugyan lassú ütemű, de csökkenő tendenciát mutat. Területi különbségek azonban megyén belül is jelentkeznek, klasszikusan az országos átlaghoz képest magasabb halálozási kockázattal járó járásaink a kőszegi, vasvári és szentgotthárdi járások, melyekben évek óta észlelhető eme kedvezőtlen jelenség. IV. Fertőző betegségek epidemiológiája 2014. évben a bejelentett fertőző betegségek száma 1828, mely 6%-al kevesebb, mint előző évben. Enterális fertőző betegségek: A bejelentett enterális fertőző betegségek száma a tavalyi évhez hasonló, a bakteriális megbetegedések 65%-át campylobacteriosis és 35%-át salmonellosis okozta. A campylobacteriosisok száma folyamatos emelkedést mutat, a salmonellosisok számának korábbi években megkezdett csökkenése tovább folytatódik. Virális megbetegedések közül a rotavírus gastroenteritis 2014. évben a legkedvezőbb megbetegedési arányt mutatta. Megyénkben 2014. évben 11 enterális járvány fordult elő, 5 közösségi és 6 családi járvány. A járványok közül 6 virális eredetű, 4 bakteriális eredetű volt. Fertőző májgyulladás bejelentés tárgyévben 11 érkezett, az esetszám így több mint harmadával magasabb az előző évihez képest. Ezzel a megyei morbiditás 4,3 %ooo, mely az elmúlt öt évben a legmagasabb. A korábbi évekhez képest a megbetegedés folyamatosan emelkedő tendenciát mutat, mely a fecal-oral úton terjedő hepatitis fertőzések növekvő számának köszönhető. Kedvezőtlen jelenség, hogy nőtt (4 eset) a Hepatitis A vírus okozta megbetegedés, akut HCV infekció változatlanul nem került diagnosztizálásra, az akut HBV fertőzés pedig felére csökkent a tavalyi évhez képest. A Hepatitis E vírus okozta megbetegedések száma megduplázódott a korábbi évhez képest. Ez az eddig észlelt legmagasabb évi esetszámot (6 megbetegedést) jelent. Az összes megbetegedés Szombathely Járás területéről érkezett. Légúti fertőző betegségek: 2014/15. évi influenza szezonban az influenzaszolgálatba bevont háziorvosi praxisok területén 3950 fő fordult orvoshoz influenzaszerű tünetekkel, szemben a korábbi szezon 1835 fős megjelenési arányával. Az influenza figyelőszolgálat a 39 háziorvosi praxisban 60 634 fő megbetegedési adataira terjedt ki, ez Vas megye lakosságának 23,6%-át fedte le, az influenzaszerű tünetekkel orvoshoz fordulók a megfigyelt populáció 6,51%-át teszik ki. A virológiai adatgyűjtés során a kijelölt sentinel orvosok a korábbi szezonhoz képest mintegy kétszeres mintavételi számot teljesítettek, valamint a minták 60%-a pozitívnak bizonyult, szemben a korábbi szezon 11%-os pozitivitási arányával. A korábbi években megbetegedést okozó Influenza A (H1N1) szerotípus túlsúlyát az idei szezonban felváltotta az Influenza A (H3N2). 18

Míg a 2013/2014. évi influenza szezonban egy közösségi inluenza járványt észleltünk, mely az exponáltak 25%-ának megbetegedésével járt egy szociális intézményben, addig a 2014/2015-ös szezonban már 6 közösségi járványt jelentettek, melyek közül 3 szociális otthonban, 2 kórházi osztályokon zajlott, 1 pedig egy álatalános iskola diákjai között tört ki, a gyermek kitettek esetében magas megbetegedési aránnyal. 2014. évben 823 bárányhimlő megbetegedés bejelentés érkezett. Megyei morbiditás: 324 %ooo. Az elmúlt évhez viszonyítva a megbetegedettek száma 169 fővel alacsonyabb, így a morbiditást tekintve 17 százalékos csökkenést jelent. A betegség leggyakrabban az óvodás korúak között fordul elő, a bejelentett esetek 58 százalékát a 3-5 éves korosztályban regisztrálták (474 kisgyermek). Csecsemők között 38 megbetegedést jelentettek, mely az összes megbetegedés 5 százalékát jelenti. A korspecifikus morbiditás felső határa magasabb életkorok felé kitolódása többek között egy hosszú ápolási idejű, elme-szociális otthonban zajló járványnak is köszönhető. Kórházi ápolásra 8 beteg szorult, mely pontosan megegyezik a 2013 évben hospitalizációra szorultak számával, mely esetszám a varicellában megbetegedettek 1 százalékát alkotja. A betegség súlyos lefolyása miatt kórházi ápolásra szorultak száma: 3,12 %ooo. Vas megyében a bejelentett skarlát megbetegedés esetszám 208, mely 67 esettel több, mint a 2013-ban jelentett megbetegedések száma. 2014-ben a megyei morbiditás az elmúlt öt évhez viszonyítva a legmagasabb: 81 %ooo, mely a tárgyévet megelőző évhez képest 47 százalékkal nőtt. 2014-ben 8 gennyes agyhártyagyulladás bejelentés érkezett, mely esetszám az elmúlt 5 év mediánjának megfelelő. A tavalyi évhez képest (6 bejelentett eset) 2 megbetegedéssel több fordult elő. Mikrobiológiai vizsgálatok alapján 2 esetben Streptococcus pneumoniae volt a gennyes agyhártyagyulladás etiológiai ágense, 1 esetben meningitis epidemicát diagnosztizáltak, 5 esetben nem sikerült identifikálni kórokozót. Azonban kiemelkedően magas a betegség miatti halálozás: a nyolc betegből 5 személy meghalt. A betegség megyei morbiditása 3,12 %ooo, mortalitása 1,95 %ooo, letalitása 62,5 %. Az 5 halálesethez vezető közvetlen ok: 1 esetben Neisseria meningitidis, 1 esetben Streptococcus pneumoniae, 3 esetben meningitis purulenta k.m.n. volt. Kullancs okozta agyvelőgyulladás diagnózissal 6 esetet jelentettek, a tavalyi esetszámhoz képest (7 fő) 1 megbetegedéssel emelkedett a bejelentett fertőzések száma. Megyei morbiditása 2,34 %ooo. Kiugróan magas a Körmendi Járás morbiditása: 10,8 %ooo, mivel mindegyik megbetegedés a Körmendi Járás területéhez tartozott. Minden beteg kórházi kezelésben részesült. Lyme-kór bejelentett esetszám 38, mely 15 %ooo-es megyei morbiditást eredményezett. Ez a tavalyi évhez képest pontosan 50 százalékos csökkenést jelent (76 megbetegedettről 38-ra csökkent). Vas megyében 2014-ben egy esetben diagnosztizáltak Hantavírus fertőzést. A betegség megyei morbiditása 0,39 %ooo. A betegség az elmúlt 6 évben nem fordult elő megyénkben. Vas megyében 12 tularaemia esetet jelentettek: hármat Szombathelyről, négyet Körmendről, öt megbetegedést Sárvárról. Ez Vas megyében kiemelkedően magas esetszámnak számít, az elmúlt öt év legmagasabb esetszámának a duplája. A 2013-as évben jelentkezett megbetegedési szám (3 eset) négyszerese. A megyei morbiditás 4,68 %ooo. 19

Az infekció súlyosságára utal az, hogy 10 esetben kórházi kezelés vált szükségessé (tüdőtularaemia többször előfordult). Fertőző betegségek okozta halálozás: 2014. évben fertőző betegség miatt 7 fő hunyt el, 5 esetben gennyes agyhártyagyulladás szerepelt halálokként, egy esetben heveny B vírus hepatitis, egy esetben pedig salmonella sepsis. A legfiatalabb, egy 5 éves kislány fertőző agyhártyagyulladás miatt bekövetkező halála gyors, szakszerű intézkedéseket követelt a további megbetegedések megelőzése céljából a kontaktok felderítése, gyógyszeres profilaxisa, széleskörű tájékoztatás, fokozott médiaérdeklődés kezelése tekintetében. Védőoltások: Életkorhoz kötött kötelező védőoltások teljesítése minden oltás vonatkozásában 99% feletti. Hozzátennénk, hogy megyénk területén egyre több család nem kíván élni a kötelező védőoltások adta előnyökkel, jelenleg mintegy 25 család ellen folyik hatósági eljárás, közülük 3 eset bírósági szakaszba került. Nehézségeket okoz továbbá a megyénkben folyamatosan növekvő tendenciát mutató az Ausztriába kijáró általános és középiskolás diákok száma. A külföldön tanuló diákok számáról pontos nyilvántartással sem az Oktatási Hivatal sem a Klebelsberg Intézet nem rendelkezik, csak becslésekkel rendelkezünk erre vonatkozólag, mely szerint közel 100 diák jár naponta a határon túlra különböző települések iskoláiba, akiknek oltási státuszáról nem rendelkezünk információkkal. Humán Papillomavírus fertőzés elleni védőoltási kampány kezdődött 2014- ben, 12 éves leányok számára térítésmentesen igénybe vehető volt a vakcina. Széleskörű szülői tájékoztatás, teljeskörű védoltással valamint a betegséggel kapcsolatos felvilágosítást követően megyénkben 86,4%-os átoltottságot sikerült elérni a védőoltás első adagjára vonatkozóan. A 2014/15-ös influenza szezonban rendelkezésre álló térítésmentesen igénybe vehető influenza elleni védőoltás felhasználási aránya 60,8%-os volt, folytatva az évek óta folyamatosan csökkenő felhasználási és átoltottsági tendenciát. Szűrés, védőoltási tanácsadás: A Főosztályunkon működő HIV/AIDS tanácsadóban tárgyévben 28 személy kért anonim, 17 személy pedig nevesített HIV szűrést, az előző évhez hasonló arányban. Az anonim vizsgálatra jelentkezők között HIV pozitív személy kiszűrésére nem került sor. Nemzetközi Oltóhelyünket 2014. évben mintegy 140 fő kereste fel, emellett számos telefonos érdeklődés, személyes tanácsadás történt. 15 fő a korábban elkezdett védőoltási sorozat folytatása miatt, ismétlő oltásért jelentkezett, 106 személy utazással kapcsolatos tanácsadása- utazással összefüggő fertőző betegségek, az ellenük való védekezés, védőoltásokkal kapcsolatos felvilágosítása és a szükséges oltásokkal ellátása történt meg. 20

Egészségügyi kártevők elleni védekezés: A fejtetvesség Vas megyében, 2014-ben meghaladta az előző évek mértékét: az óvodákban és általános iskolákban a védőnők adatai szerint a megyei átlag 0,8 % illetve 0,7 % volt (az előző évi 0,4 %-hoz képest), bölcsődékben és a középfokú oktatási intézményekben a vizsgálatok során 2013-ban sehol sem tapasztaltak fejtetvességet, tárgyévben viszont egy középiskola két osztályában is. A fejtetvesség mértéke a Szombathelyi Járási Népegészségügyi Intézet illetékességi területén volt a legmagasabb 0,8% illetve 1,0 %, a Sárvári Járási Népegészségügyi Intézet adatai szerint 0,4%-0,7%, a legalacsonyabbnak a Körmendi Járási Népegészségügyi Intézet területén működő oktatási-nevelési intézményekben bizonyult, mindössze 0,2-0,7 %. Azon gyermekkollektívákban és családoknál ahol visszafertőződést tapasztaltak a Járási Népegészségügyi Osztályok munkatársai is végeztek fejtetvességi vizsgálatokat. A hajléktalanok ellátására szolgáló szállók higiénés ellenőrzését minden évben a megyei intézet munkatársai végzik. Mindkét intézmény személyi és tárgyi feltételei megfelelőek a hajléktalanok ellátásához. Ellenőrzésünk kiterjedt a tetvességi helyzet felmérésére is: 2014-ben 7 személynél észleltek fejtetvességet, ruhatetvesség az év folyamán nem fordult elő. Egyéb egészségügyi kártevők vonatkozásában a Járási Népegészségügyi Osztályokhoz évről- évre egyre több lakossági panaszbejelentés érkezik, főleg patkányjárással kapcsolatban. Tapasztalataink szerint a rágcsálók elszaporodása összefüggésbe hozható, hogy a településeken egyre több az üres, gazdátlan épület, melyeknek rendezetlen a környezete, esetenként nagy mennyiségű hulladék került felhalmozásra. A panaszkivizsgálások helyszíni szemléje során minden esetben felhívták a tulajdonos figyelmét környezetük rendbetételére, a hulladék folyamatos elszállítására, a megelőző jellegű rágcsálóirtásra. Az eseteket minden bejelentést követően kivizsgálták és átirat vagy határozat formájában történt intézkedés. Összegezve Vas megye járványügyi helyzete az országoshoz hasonlóan kedvező. 2014-ben kedvező jelenségként észleltük, hogy nem fordultak elő megyénkben kötelező védőoltással megelőzhető betegségek: diphteria, pertussis, tetanus, poliomyelitis, mumps, morbilli, rubeola. Csökkent a rotavírus gastroenteritis, varicella, Lyme-kór és a toxoplasmosis megbetegedések bejelentése is a tavalyi évhez képest. 2014-ben öt éves viszonylatban a legmagasabb értékű morbiditású betegség a campylobacteriosis, a fertőző májgyulladás, a hepatis A vírus és hepatitis E vírus okozta infekciók, a scarlatina és a tularaemia. Utóbbi lefolyásának súlyosságával (pulmonalis érintettség), a diagnosztika elhúzódásával is kitűnik. Igen kedvezőlen jelenség ez évben a bakteriális agyhártyagyulladás miatti fertőzőbeteg halálozás, mely egy esetben meningococcus, egy esetben pneumococcus következtében történt. 3 esetben azonban a halált okozó purulens meningitis hátterében álló kórokozót nem sikerült identifikálni. A kötelező védőoltások vonatkozásában a 99% feletti átoltottságot sikerül megtartani Vas megyében, a nem kötelező védőoltások tekintetében is az országoshoz átlaghoz hasonló átoltottsági rátával rendelkezünk. 21

V. KÖZEGÉSZSÉGÜGY Vas megye közüzemi ivóvízellátásával kapcsolatos népegészségügyi prioritások Vas megyében a közüzemi ivóvízellátás 99, 9 % -os, a külterületen élő lakosság 0,1%-a egyedi vízellátással rendelkezik. A közüzemi ivóvízellátó rendszerek üzemeltetését jelenleg 5 szolgáltató látja el megyénkben, melyek az alábbiak: VASIVÍZ ZRT. Szombathely, Rákóczi F u. 10 (203 Vas megyei településen), Bakonykarszt Víz- és Csatornamű Zrt. Veszprém (1 Vas megyei településen), Soproni Vízmű Zrt. 9400 Sopron, Bartók Béla u. 42.(10 Vas megyei településen) és a Pápai Víz- és Csatornamű Zrt. (egy településen), továbbá az Észak-zalai Víz- és Csatornamű Zrt. (szintén egy településen). Megyénkben 64 közüzemi ivóvízellátó rendszert üzemel. 2014. évben 253 ivóvízmintából 5868 hatósági vizsgálat történt. 24 alkalommal határozati intézkedésre került sor hatóságunk részéről az ivóvízhálózat fertőtlenítésére vonatkozóan. A 2014. év folyamán két városunkban és 11 községben megvalósult a hosszú távú egészséges ivóvízminőség biztosítása KEOP támogatással (Körmend, Csepreg és a Szarvaskendi vízműtelepeken). Folyamatban van még 12 település vízminőség javításának megoldása, mely három vízműtelepet érint, de ideiglenes megoldással az arzén határértéket tudja tartani az üzemeltető. Megtorpant az ammóniamentesítésre vonatkozó vízminőségjavító beruházások megvalósítása. Azzal, hogy Celldömölk város vízminőségjavító beruházásának második fordulója elutasításra került. Közegészségügyi szempontból sürgető a Celldömölki sérülékeny ivóvízbázis vízminőség javító programjának megvalósítása. 2015. hatósági vizsgálati eredményeket követően elrendeltük Celldömölk város két fogyasztói pontján a nitritmonitorig végzését kéthetes gyakorisággal, illetve a vízminőségjavító beruházás megvalósítására két év javasolt határidőt jelöltünk meg. Kőszeg város Rőti - völgyi ivóvízbázisának védelme, és Kőszeg város ivóvízbiztonsága érdekében sürgető a Gyöngyös patak medrében az akadálytalan vízelvezetés biztosítása, vízműtelep melletti mederszakasz eredeti állapotának helyreállítása. Jelenleg a tervezési, engedélyezési munkálatok folynak. Szakhatóságunk feltételekkel jóváhagyta az előzetes vizsgálati dokumentációt. Levegőminőség 2013. március hónaptól két városunkban (Szombathely és Szentgotthárd) került automata légszennyezettség mérőállomás telepítésre. A környezetvédelmi felügyelőség honlapján folyamatosan figyelemmel kísérjük a vizsgálati eredményeket, mind a napi, mind pedig az órás mérési eredmények vonatkozásában. A Szombathely, Markusovszky úti mérőállomás adatai alapján a szállópor koncentráció (PM10 és a PM 2,5) néhány napon határérték feletti eredményt mutatott 2014. és 2015 évben, azonban közegészségügyi szempontból egy mérőállomás adatai alapján nem ítélhető meg egy város légszennyezettsége. Részt vettünk a Falco Zrt. környezeti állapot vizsgálatának értékelésében, a vizsgálati dokumentáció és a helyszíni szemlék alapján a környezet-egészségügyi szakkérdés vizsgálata során az alapanyagként átvett fűrészpor zárt 22

tárolását írtuk elő, továbbá levegőterhelési szintjének objektív megismerése, egészségkárosító hatások és kockázatok megítélése érdekében folyamatos immisszió mérő állomás telepítését tartjuk szükségesnek. A mérendő komponensek között szerepeltetni szükséges a PM 10, PM 2,5 és a formaldehid meghatározását. Az immisszió mérőállomás telepítési tervét 2015. december 31-ig szükséges benyújtani. Természetes fürdővizek A turizmus fejlesztése és magas színvonalú közegészségügyi biztonság, továbbá a természetes fürdőhelyek vízminőségének megóvása érdekében szükséges a Természetes Fürdőhelyek infrastruktúrájának fejlesztése (szennyvízelvezetés, vízellátás, közvilágítás, vendégek részére biztosított szociális helyiségek színvonalának növelése). A természetes fürdőhelyek hatósági felügyeletét a 78/ 2008. (IV.3) Kormányrendelet értelmében a népegészségügyi hatáskörben eljáró megyei kormányhivatalok végzik. Jelenleg üzemeltetett természetes fürdőhelyek: Vadása - tó, Szajki tó, Gersekarát Olimpia-tó, Döröske-tófürdő, Szentgotthárd- Máriaújfalu Hársas-tó. Valamennyi természetes fürdőnk vízminősége 2014. évben megfelelő volt. Medencés közfürdők, gyógy- és wellness fürdők A Magyarország termálvízkészletét tekintve világviszonylatban az 5. helyen áll. A bőséges termálvízkészlet késleltette hazánkban a vízforgatással, víztisztítással és fertőtlenítéssel üzemeltetett fürdők elterjedését. A töltő-ürítő rendszerű medencéket fokozatosan felváltották a közegészségügyileg biztonságosabb visszaforgatásos rendszerű, úgynevezett wellness medencék. A gyógyvíz minőségének, gyógyhatásának megőrzése miatt azonban gyógyfürdőinkben a tiszta gyógyvízzel működő töltő-ürítő rendszerben üzemeltetett medencék a mai napig megtalálhatók. Közegészségügyi ellenőrzéseink során tapasztaltuk, hogy a megye közfürdőiben 2015. évben 39 közfürdő üzemel, melyből 5 gyógyfürdő minősítéssel rendelkezik. Az üzemeltetők a fürdőmedencék vízminőségét befolyásoló közegészségügyi követelményeket betartják. A hatósági ellenőrzéseken azt is tapasztaltuk, hogy általános gyakorlat szerint a fürdővendégek jelentős része az előfürdőket, zuhanyzókat medencébe lépés előtt nem veszi igénybe, az öltözői szappanos mosakodást egyáltalán nem alkalmazza. Előnyben részesítik a 30 o C víz hőmérsékletű, vagy afeletti medencéket, így ezek gyakran túlzsúfoltak. Ugyanakkor az úszómedencékben alig tartózkodik vendég. A fürdőzők által bevitt mikrobiológiai szennyeződés, a zsúfoltság jelentős közegészségügyi kockázatot jelent, és a bakteriológiai vízminőség romlásához vezet. Megállapíthatjuk, hogy fürdőzők ilyen higiénés magatartása alapvető vízminőséget befolyásoló tényező. A gyógyító Magyarország program gyógy-, és termálvízkincsének fenntartható kezelése és megőrzése érdekében a fürdőkultúra fejlesztése szükséges az általános iskolákban és a középiskolákban, a Népegészségügyi Főosztály bevonásával. Minősített oktatóanyaggal és kiadvánnyal rendelkezünk az általános iskolák vonatkozásában. A program, kedvező fogadtatásra talált, mind megyénkben, mind pedig országos viszonylatban. Az Országos Egészségfejlesztési Intézet A fürdőkultúra fejlesztése Vas megyében című egészségfejlesztési programunkat ajánlott programnak minősítette 3/2013. szám alatt és országos alkalmazását javasolta. A program célja: környezettudatosabb és egészségtudatosabb magatartás, a gyermekeken keresztül szüleik is elérhetőek-multiplikátor 23

hatással: egészség és környezettudatosabb felnőttek. Javul a fürdővizek bakteriológiai vízminősége, csökken a vegyszerfelhasználás, gazdaságosabb az üzemeltetés. 2014-15-ben Vas megye 15 általános iskolájában és egy gimnáziumban 6 közfürdő közreműködésével folytattuk a programot. A közfürdők létesítéséről és üzemeltetéséről szóló 37/1996. (X.18.) NM rendelet értelmében a hatósági felügyelet szintén a népegészségügyi hatáskörben eljáró megyei kormányhivatalok feladata, így szakmai ismereteink nélkülözhetetlenek. Szennyvíztisztítás Szennyvíztisztítás vonatkozásában a megye aprófalvas szerkezete miatt települési szinten jelentős lemaradás tapasztalható az országos szinthez viszonyítva, annak ellenére, hogy az elmúlt években csatornahálózat több településünkön létesült. Megyénk településeinek 47%-a nem rendelkezik jelenleg csatornahálózattal. Szeleste, Hegyfalu községek fejlődését akadályozza a szennyvíz csatornahálózat hiánya. Több éve nem üzemel Szeleste községben a termálfürdő, az ipari üzemek továbbfejlődését is akadályozza a szennyvízcsatorna hiánya, Hegyfalu községben a szociális otthon elavult tisztítóberendezése nem képes megfelelően tisztítani a szennyvizet, szennyezve ez által a környezetet. Közegészségügyi szempontból kiemelt prioritású feladat, különösen a sérülékeny ivóvízbázis területét érintő csatornázatlan települések vonatkozásában: például Kenéz-Pecöl, Sótony-Nyőgér, Szombathely- Újperint. Jelenleg közegészségügyi szempontból a Kőszeg város súlyos környezeti problémája és infrastrukturális hiányossága a város egyes területein a szennyvizek tisztítatlansága, a szennyvízgyűjtő aknák nem megfelelő vízzáróságának biztosítása, mely szennyezi a talajt, a talajvizet, az élővízfolyásokat és veszélyezteti az ivóvízbázist. A fent említett probléma különösen jelentkezik Kőszeg, Fekete dűlő és Kövi dűlő vonatkozásában, ugyanis a részben üdülőházakkal, részben pedig életvitelszerű folyamatos tartózkodásra szolgáló lakások szennyvízcsatorna hálózattal nem ellátottak. Kőszeg város szennyvízcsatorna hálózatának bővítése kiemelt fontosságú, különösen azon külterületi ingatlanok vonatkozásában, ahol az életvitelszerű ott tartózkodás megvalósul. Hulladék elhelyezés Javasoljuk a környezeti állapot javítása vonatkozásában a kistelepüléseken a lakosságnál keletkező veszélyes hulladékok begyűjtésének megszervezését, a szelektív gyűjtés növelését, mely hulladékudvarok létesítésével valósítható meg. Településrendezési tervek véleményezése 2014. év során a települési önkormányzatok 53 esetben keresték meg hatóságunkat a településrendezési tervek véleményezésével kapcsolatosan. A rendezési tervek véleményezésénél az ivóvízbázisok védelmét, a lakosság egészségi állapotát befolyásoló tényezők vizsgálatát kiemelten figyelemmel kísértük, s fogalmaztuk meg javaslatainkat. Javaslatainkat beépítik a véleményezési dokumentációba. 24

A legjelentősebb és legkomplexebb munkát igényelte a Vas Megyei Területfejlesztési Koncepció tervezetével kapcsolatos és a környezeti vizsgálat SKV Ausztria Magyarország - Szlovénia 2014-2020 Európai Területi Együttműködési Program tervezésével kapcsolatos javaslattétel. Javaslatainknál kitértünk: Az aprófalvas településszerkezet miatt a csatornázottság elmaradásának megszüntetésére, különösen a sérülékeny vízbázisok területén. A turizmus fejlesztése és magas színvonalú közegészségügyi biztonság, továbbá a természetes fürdőhelyek vízminőségének megóvása érdekében Természetes Fürdőhelyek infrastruktúrájának fejlesztésének fontosságára. A környezeti állapot javítása fejezetrészben, a hulladékgazdálkodás vonatkozásában a kistelepüléseken a lakosságnál keletkező veszélyes hulladékok begyűjtésének megszervezését, a szelektív gyűjtés növelésére. Közegészségügyi szempontból kiemelt prioritású feladat, különösen a sérülékeny ivóvízbázis területét érintő csatornázatlan települések szennyvízcsatornázása. Kőszeg város ivóvízbiztonsága szempontjából sürgető a Gyöngyös patak medrének visszaállítása az eredeti állapotba, s rendkívül fontos a folyamatos karbantartása a vízbázis elszennyeződésétől való megóvása érdekébent. A patak medrének rendezetlensége árvizes elöntésekkel is fenyegeti Kőszeg várost. Kőszeg város Rőti - völgyi sérülékeny vízbázisának hidrogeológiai védőterülete átnyúlik Ausztriába. A Gyöngyös patak mellett lévő vízbázisra a patak által szállított víz, a patak medrének állapota jelentős hatást gyakorol. Vízgazdálkodási Tanács munkájában bizottsági tagként részt veszünk. Javaslatainkkal segítettük a Tanács munkáját. Előadást tartottunk az ivóvíz-biztonsági tervek véleményezésének gyakorlati tapasztalatairól. Élelmezés- és táplálkozás-egészségügy Népegészségügyi szempontból az új közétkeztetéssel kapcsolatos jogszabályban foglaltakra való felkészülés kiemelt fontosságú volt az elmúlt időszakban. A Vas megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztálya a Mintamenza program keretein belül három főzőkonyhánál végzett táplálkozás-egészségügyi vizsgálatokat. Az érintett időszakban a három főzőkonyhával kapcsolatban összesen 5 db étrendértékelést végeztük 20 napos nyersanyag kiszabat alapján, ebből két főzőkonyha, melyek elsősorban gyermekek közétkeztetését látnak el 3x-i étkezés keretében, egy pedig vendéglátóegység, mely csak ebédet biztosít minden korcsoport számára. Az étrend értékelések alapján összességében elmondható, hogy a közétkeztetők törekednek mind az ajánlás, mind a hamarosan hatályba lépő közétkeztetési jogszabály betartására, csökkentették a sót az ételekben, már porcukrot nem raknak a gyerekek ételeire, a kényelmi termékek felhasználása szintén visszaszorult, a péksüteményeknél figyelnek arra, hogy egészségesebbet, kevésbé édeset kapjanak a gyerekek, próbálnak naponta adni friss gyümölcsöt, zöldséget. Továbbá táplálkozás-egészségügyi ellenőrzést tartottunk három kórházi főzőkonyhán, ezek egyikében a kapott nyersanyagkiszabati ív alapján étrendértékelést is végeztünk. A kapott eredmények alapján megállapítható, hogy mind energia, mind fehérje, mind 25

szénhidrát, hozzáadott cukor vonatkozásában megfelelő, a sótartalom viszont magas volt, és a halfogyasztás alkalomszáma is kevésnek bizonyult. A Járási Népegészségügyi Osztályoknál az ellenőrzött időszakban a szociális, bölcsődei étkeztetés vizsgálatára felkérés 75 esetben érkezett. A bölcsődei étkeztetést ellátó főzőkonyhákon biztosított volt az OTH által kiadott HOT- 1222-2/2011. iktatószámú táplálkozás-egészségügyi ajánlásban előírt étkeztetések száma, illetve a naponta biztosítandó élelmiszerek, élelmiszercsoportok is. Az élelmezésvezetők az étrendtervezést és a tápanyagszámítást szoftver segítségével végzik. A zöldséget, gyümölcsöt napi rendszerességgel adják a gyerekeknek, melyet nyersen vagy hőkezelve biztosítanak. A gabonafélék közül teljes kiőrlésűt is felhasználnak, cukormentes folyadék mindenhol korlátlanul rendelkezésre áll. A szociális szolgáltatók ellenőrzése során több konzultációs lehetőséget biztosítottunk 2014 évben, az EMMI rendelet végrehajtására való felkészülés érdekében. Az ellenőrzött főzőkonyhákon közegészségügyi higiénés kifogás nem merült fel. A tavalyi évben több értekezletre is sor került a Népegészségügyi Főosztály részéről, kiemelt téma volt az új közétkeztetési jogszabály bevezetésével kapcsolatos teendők, az abban foglaltak megismertetése, továbbá hirdetés formájában a helyi médián keresztül a lakosságot is tájékoztattuk a leendő változásokról. A Szombathelyi Városházán 2014. augusztus 28-án az ELAMEN ZRT. által megtartott Közétkeztetési Fórumon Főosztályunk képviseletében Csinyi Barbara közegészségügyi felügyelő tartott előadást az Egészséges Közétkeztetés, Egészséges Táplálkozás témakörében intézményvezetőknek, polgármestereknek, élelmezésvezetőknek, továbbá 2014. év decemberében a fekvőbeteg ellátó és szociális intézmények vezetőinek tartottunk Fórumot, szintén a közétkeztetési jogszabályban foglaltakkal kapcsolatban. A Járási Népegészségügyi Osztályok 9 fórumot szerveztek meg a közétkeztetési rendelet kapcsán a járási tisztifőorvosok részvételével, de több előadást tartott népegészségügyi felügyelő is. VI. Ápolás szakfelügyelet Vas Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztályánál az ápolás szakfelügyeleti egységek száma 1416 db. Megyénkben a vizsgált időszakban 117 egység ellenőrzés történt. Ápolás-szakfelügyeleti ellenőrzések során egységes jegyzőkönyvek kerültek alkalmazásra. Az összesített ellenőrzési jegyzőkönyvek az Országos Tisztifőorvosi Hivatal felé további felhasználásra vannak továbbítva. Szakfelügyeleti ellenőrzés során is és elektronikus-levelezés formájában is folyamatosan tájékoztatjuk a szolgáltatókat a jogszabályi változásokról, új előírásokról, képzésektovábbképzések lehetőségeiről. Továbbra is fontos feladatunk az egészség megőrző és betegség megelőző programok szervezése, lebonyolítása. Az év folyamán járási és megyei szűrési és egészség- megőrző napokat szerveztünk, melynek fő célja a betegségek kialakulásában szerepet játszó kockázati tényezők felmérése. Eredményességét az bizonyítja, hogy magas volt a megjelenési létszám és hatására többen is életmódot váltottak. 26

Központilag kiadott szakfelügyeleti ellenőrzések 2014- ben: Önálló kistérségi járóbeteg szakrendelők ápolási ellenőrzése Gyógymasszőrök átfogó ellenőrzése. Magán nőgyógyászatok szakdolgozóinak átfogó ellenőrzése. Fekvőbeteg-ellátásban az ápolási dokumentáció vezetésének vizsgálata a 2013-ban megkezdett munka folytatása Fekvőbeteg ellátásban az ébredő-megfigyelők átfogó ápolás szakmai ellenőrzése. Fekvőbeteg ellátásban a patológián dolgozó szakdolgozók átfogó ápolás szakmai ellenőrzése. A fekvőbeteg- ellátó helyek kiemelt célellenőrzése kiterjedt az ápolási dokumentáció vezetésére, tartalmára, ellenőrzöttségére valamint a vizsgált osztály létszámára és az előírt szakképesítés meglétére. Kiemelten vizsgáltuk a munkaköri leírások szabályozottságát, a beteg és ellátott jogok, illetve a patológiákon a kegyeleti jogok betartását. 2014. évi munkatervi feladat és ellenőrzési terve 100%-ban megvalósult. Szakfelügyeleti ellenőrzés során továbbra is problémaként merült fel a kritikus nővér és szakápoló hiány. Nem közfinanszírozott szülészet- nőgyógyászati ellátást végző szolgáltatók ellenőrzése: Megyénkben 32 szolgáltató 37 telephelyén történt ellenőrzés. Ellenőrzés során több esetben probléma volt, hogy a munkaköri leírások, az asszisztensre is kiterjedő felelősség biztosítás, cytológiai,- virológiai szerződések a helyszínen nem voltak megtekinthetők. A dokumentáció és a sterilizációs napló vezetése hiányos. Feltárt hiányosságok pótlását az ellenőrzés után megoldották, hiánypótlást igazolták. Szociális ellátás területén 18 egységben történt ellenőrzés. Azt tapasztaltuk, hogy több helyen is hiányosak az ápolási eszközök, készenléti táska és a szakmai létszám nem a jogszabályban előírtaknak megfelelő. /1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről/. Gyógy-masszőri tevékenységet végző székhellyel telephellyel rendelkező egészségügyi szolgáltatók szakfelügyeleti ellenőrzése: Az ellenőrzés során jól látható az a tendencia, hogy a működési engedéllyel rendelkező szolgáltatók közül több is visszavonta vagy szüneteltette az engedélyét. Okokat az alábbiakban látjuk: gyógymasszőri tevékenység engedélyhez kötött, működési nyilvántartás köteles, továbbképzési, tárgyi és dokumentációs feltételeknek kell eleget tenni. Ellenőrzéskor jellemzően a protokollok, az egészségügyi dokumentáció hiányosságai. Több helyen az információs tábla, cégtábla, ártábla hiányzik vagy pontatlan.. A feltárt hiányosságokat a szolgáltatók pótolták. Megyénkben ápolás szakfelügyeleti szempontból a szakdolgozók képzése, tovább képzése jól megoldott. A hatályos egészségügyi szakdolgozók továbbképzésének szabályairól szóló 63/2011.(XI. 29.) NEFMI rendelet alapján a szakdolgozóknak minősített továbbképzéseken kell részt venniük. A Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar Szombathelyi képzési központjával, évente többször megtartott közös képzési workshop keretében egyeztetjük továbbképzési terveket. A szakdolgozók képzési igényeihez igazodva közösen állítják össze a kötelező szakmacsoportos képzés tervét. A fekvőbeteg ellátó intézményekben 2014.-ben több akkreditált képzés valósult meg belső képzés formájában. Ezekre a képzésekre elsősorban a szervező intézmény dolgozóit várják. 27

A Megyei Kormányhivatal évente kétszer, akkreditált továbbképzést szervez az alapellátásban dolgozó szakdolgozóknak: 2014.április 09.: Prevenciót támogató tevékenységek az alapellátásban címmel, a programon részt vevők száma 113 fő volt. 2014. október 08.: Korunk népbetegsége: Az agresszió címmel, a programon részt vevők száma 137 fő. VII. Védőnői szakfelügyelet Szakfelügyeleti tevékenység munkaterv alapján történt, figyelembe véve az OTH által kiemelt munkatervi feladatokat. Illetékességi területünkön valamennyi védőnői szolgálat szakfelügyeletére legalább egyszer sor került. A védőnői szolgálatok minimum két szakfelügyelete 84 %-ban teljesült. A szakfelügyeleti vizsgálatok (178) 48,5%-a helyszíni ellenőrzéssel, (189) 51,5%-a bekért dokumentumok alapján történt. A vezető védőnői, kórházi védőnői, és a CSVSZ védőnői tevékenység vizsgálata, helyszíni ellenőrzéssel történt. A területi védőnői ellátás szakfelügyeletét a járási vezető védőnők végezték, a területi védőnői körzetek száma 112, a státuszok 97%-a betöltött. Megyénkben üres állások száma 3 ebből, két körzet kis létszámú ezekben a körzetekben tartós helyettesítéssel biztosított az ellátás. Valamennyi védőnői szolgálat önálló védőnői tanácsadóval (73 db) és végleges működési engedéllyel rendelkezik. A járási vezető védőnők a területi védőnők gyermekvédelemmel kapcsolatos tevékenységének monitorozását az elmúlt évben is elvégezték a védőnők által megküldött Éves tájékoztatók alapján. A gyermekvédelmi beszámoló alapján végzett szakfelügyeleti vizsgálatok eredményeit összehasonlítva az előző évek vizsgálati eredményeihez a mutatók javultak. Javult a védőnői és gyermekjóléti szolgálat közötti együttműködés. A négy éves gyermekek védőnői szűrővizsgálatának ellenőrzési szakasza befejeződött, a vizsgálat valamennyi védőnői körzetben megtörtént. Az összesítés, az azt követő értékelés határideje 2015. június, így még nincsenek átfogó megállapítások, intézkedések. A szakfelügyelet folyamatosan monitorozta (adatok gyűjtése, elemzése, értékelése) a népmozgalmi adatokat. Az elvégzett rendkívüli szakfelügyeletek során szakmai hiányosság, szakmai szabályok megsértése nem volt megállapítható. Iskolavédőnői ellátás szakfelügyelete: Az iskola-egészségügyi feladatot főállásban ellátó védőnői állások száma: 28. Betöltetlen állások száma: 2. Az oktatási intézményekben tanulók iskola-egészségügyi ellátását 26 főállású és 60 vegyes körzetet ellátó védőnő végezte. A járási vezető védőnők az iskolai munka monitorozását az elmúlt tanévben is elvégezték a 2013/2014. tanévről megküldött egységes szempontok alapján összeállított védőnői éves beszámolók alapján. Az iskola-egészségügy területén fokozott figyelmet kapott a HPV iskolai kampányoltás szervezése. Az eredményesség (átoltottság) növelését a vezető védőnők tájékoztató anyagok eljuttatásával, az OSZÍR rendszer 28

működtetéséhez védőnői adatok pontosításával, konzultációs lehetőséggel (járványügyi szakemberek bevonásával), a védőnők motiválásával segítették. A kórházi védőnői ellátás szakfelügyelete: illetékességi területünkön két intézmény biztosít szülészeti ellátást. 2014-ben a szakmai felügyelet valamennyi kórházi védőnői tevékenységet ellátó védőnőnél megtörtént. A szakfelügyelet a működési feltételek és a jogszabályban előírt feladatok vizsgálatára irányult. Az ellenőrzések tapasztalatai szerint a munkavégzéshez szükséges tárgyi feltételek biztosítottak. Családvédelmi Szolgálat védőnői tevékenységének szakfelügyelete: A CSVSZ tevékenységének vizsgálata országosan egységes adattartalmú jegyzőkönyvvel történt. Az ellenőrzés valamennyi CSVSZ tevékenységet ellátó (4 fő) védőnőnél megtörtént. Az összesítésre és az azt követő értékelésre 2015 I. félévében kerül sor. A kérelmezők által kitöltött elégedettségi kérdőívek pozitív visszajelzéseket tartalmaznak. A vezető védőnői tevékenység szakfelügyelete. Az ellenőrzés valamennyi (4 fő) járási vezető védőnőnél megtörtént. Fontosabb megállapítások a szakfelügyeleti munka, tervezett és dokumentált. A szakfelügyeleti ellenőrzésekről készült jegyzőkönyvek megküldésre/átadásra kerülnek, a munkáltatók részére is formailag és tartalmilag az előírásoknak megfelelnek. Hiányosság, mely a jegyzőkönyvekben rögzítésre került, hogy a munkáltató és a védőnő értesítése néhány esetben csak szóban történt. A vezető védőnői tevékenységben a szakmai irányítás jelentős munkaidőt igényelt a TÁMOP projektekkel kapcsolatos feladatok (szervezés, tájékoztatás, adatszolgáltatás, adategyeztetés, képzéshez csoportok szervezése, védőnői regisztráció segítése, kenetvételi gyakorlatok koordinálása) megyei koordinálása. Az új várandósgondozási rendelet hatálybalépése is számtalan feladatot (konzultációk, tájékoztatások, egyeztetések) adott. A szakmai irányítás feladatai közé tartoztak továbbá azok az intézkedések, amelyek a faladat ellátáshoz szükséges tájékoztatást, szakmai anyagok továbbítását, emlékeztetők, meghívók megküldését adatok gyűjtését, továbbítását szolgálták. Két járási vezető három alkalommal, a többiek négyszer vagy többször szerveztek munkaértekezletet, az éves védőnői munka értékelése, elemzése megtörtént. A megyei és a járási vezető védőnők összehangoltan, egymást segítve dolgoznak. VIII. Egészségfejlesztés, népegészségügyi szűrések Egészségfejlesztő programok megyénkben I. Diabetes prevenciós program 2013-2014 A 2-es típusú cukorbetegség megelőzésére indított programunk 2014 őszén lezárásra került. A kétéves prevenciós programunk a Nemzeti Diabetes Program célkitűzéseivel összhangban a következő területeken fogalmazott meg feladatokat: 1. egészséges életmód pogramjai (táplálkozás, testmozgás) 2. nagyfokú kockázattal rendelkező egyének korai felismerése, 3. a lakosság körében a diabetes és kockázati tényezőinek tudatosítása. Programunk az alábbi prioritások mentén került végrehajtásra: 1. az egészséget meghatározó életmódi elemek - egészséges táplálkozás, testmozgás - megerősítésével befolyásolni az egészséget meghatározó eme kockázati tényezőket, 2. epidemiológiai kutatás Vas megye diabetes prevalenciájának felderítésére 3. az alapellátás 29