AZ INFORMATIKA TANTÁRGY HELYI TANTERVE

AZ INFORMATIKA TANTÁRGY HELYI TANTERVE 1. Célok és feladatok... 2 2. Fejlesztési követelmények... 5 3. Részletes tanterv... 7 3.1. Hatévfolyamos képzés... 7 7. évfolyam... 7 8. évfolyam... 9 9. évfolyam... 12 10. évfolyam... 13 11. évfolyam... 15 3.2. A nyelvi előkészítővel induló emelt szintű nyelvi képzés helyi tanterve... 17 9. évfolyam... 17 10. évfolyam... 21 11. évfolyam... 22 12. évfolyam... 24 3.3. Angol célnyelvű, két tanítási nyelvű képzés... 26 9. évfolyam... 26 10. évfolyam... 29 11. évfolyam... 31 3.4. A nyelvi előkészítővel induló emelt szintű művészeti képzés helyi tanterve... 35 9. évfolyam... 35 10. évfolyam... 41 4. A tankönyvek és segédanyagok kiválasztása... 43 5. Szempontok a tanulók teljesítményének értékeléséhez... 43 6. Függelék... 44 7. körök a középszintű érettségi vizsgára... 45

1. Célok és feladatok Az információs társadalom létrejöttét a mindent átható számítástechnika, a telekommunikáció fejlődése és az internet tették lehetővé. Az exponenciálisan növekvő számítási kapacitás egyre összetettebb problémák megoldását (gépesítését) eredményezi. Az adat és az információ termelése, feldolgozása, forgalmazása és fogyasztása alapvető termelési móddá válik, az információs szektor egyre több munkaerőt és számítógépet alkalmaz. Folyamatosan nő az információs termékek és szolgáltatások gazdasága, az információ áruvá válik. A társadalom minden szférájában döntő tényező a hálózatba szerveződés. Kialakul a globális hálózati gazdaság. Napjainkban a tudás reformációja is zajlik, az egyén és a tudás viszonya megváltozik. A webhelyek összességén lényegében az egész emberi kultúra, a társadalom minden szférája reprezentálódik. Az internet nyújtotta lehetőségeket felhasználva az egyén és az információ (az egyén és a tudás) közvetlenebb kapcsolatba kerül. A kommunikáció sebessége radikálisan felgyorsul. Megváltozik az egyén magatartása is, kritikus és értő módon kell közölnie, fogadnia és kezelnie az információt. Az információs és kommunikációs kultúrát minden tanuló számára hozzáférhetővé kell tenni. Az informatikai nevelésnek meg kell mutatnia, hogy a természetes és a technikai környezet mellett létezik a jelek, kódok, szoftverek virtuális környezete is (program, szöveg, kép, mozgókép, hang ), amely az emberiség praktikus, tudományos, művészi és sok másféle információit "hordozza" és megjeleníti. Az informatikaoktatás célja, hogy a tanuló mozogjon otthonosan ebben a virtuális környezetben. Képes legyen a különféle alkalmazások kezelésének elsajátítására, együttműködésre és a problémák, feladatok megoldására IKT eszközökkel. Az informatikai nevelés célja annak megmutatása, hogy az IKT gyors fejlődése a társadalmat átalakítja, amelyben élni és dolgozni kell. Törekedni kell az érdeklődés felkeltésére a kreativitás és a problémamegoldó gondolkodás fejlesztésére, hogy az informatika iránt különösen fogékony fiatalok - megfelelő továbbtanulás után - később az információs gazdaságban, mint alkotó munkaerő dolgozhassanak. Az ipari társadalom kialakulásával az iskola átalakult, a mai iskolának is meg kell változnia az információs társadalom igényeinek megfelelően. Az iskolarendszer feladata a tanulók felkészítése az információs társadalom viszonyaira. Nevelni kell a tanulókat az információs termékek és szolgáltatások kritikus, etikus és értő befogadására (fogyasztására), hogy az IKT használatával tudjanak tanulni, alkotni, dolgozni, művelődni, kapcsolatot, közösséget teremteni és szórakozni. Megváltozik a pedagógus szerepe is: előtérbe kerül az információk közötti eligazodást segítő, tanácsadó szerepe, az ismeretek birtokosából és átadójából a tudás navigátorává és a kompetenciák fejlesztőjévé kell válnia. Az informatikai eszközök lehetőséget teremtenek az egyéni ütemű tanulásra is, a tehetségekkel és a lemaradókkal való speciális foglalkozásra. Ennek leghatékonyabb módját a több éven keresztül tanult informatika tantárgy és az iskolai élet egészében jelen lévő informatikai nevelés biztosíthatja. Az informatikaoktatás célrendszere összhangban van a Nemzeti alaptantervben is megjelenő kulcskompetenciákkal. Ezeket a célokat és feladatokat differenciáltan és az életkori sajátosságoknak megfelelően kell értelmezni. Fejleszteni kell a tanulók digitális kompetenciáját. A társadalom információs technológiáinak magabiztos és kritikus használatát a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. Ez a következő készségeken, tevékenységeken alapul: az információ felismerése, keresése, értékelé- 2

se, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje, továbbá kommunikáció és hálózati együttműködés az interneten. A digitális kompetencia magában foglalja az információs technológiák lehetőségeinek értését és használatukhoz szükséges képességet, készséget a szövegszerkesztés, táblázatkezelés, képszerkesztés, prezentáció, adatbázisok, adattárolás, Internet-szolgáltatások, elektronikus kommunikáció terén, a személyes és társadalmi életben a tanulásban, a munkában, a kutatásban és a szabadidőben. Az egyénnek ismernie kell az információ hitelességével, megbízhatóságával és kritikus értékelésével kapcsolatos kérdéseket, az etikai és jogi vonatkozások alapjait. A digitális kommunikáció az anyanyelvi és idegen nyelvi (szóban és írásban történő) kommunikáció kiterjesztésének tekinthető, - gyakran digitális írástudásnak is nevezik amennyiben magában foglalja a multimédiás, hipermédiás kommunikációt és azt az alkalmazói vizuális-manuális nyelvtudást, amellyel a számítógéppel kommunikálunk. Az anyanyelvi kommunikáció kompetenciaelemeit ki kell egészíteni a digitális médiumok rutinos használatának kompetenciáival: adatok, szövegek, táblázatok, diagramok, hangok és mozgóképek szerkesztése, értelmezése, prezentálása, különféle alkalmazásokban és az interneten. A számítógépeket eredetileg nagy mennyiségű matematikai számítás gyors elvégzésére fejlesztették ki, ezért nem meglepő a matematikai és az informatikai kompetenciák rokonsága. Az informatikában fontos szerepet kap a matematikai kompetencia fejlesztése, azaz a matematikai gondolkodás és problémamegoldás fejlesztése, az algoritmusok alkalmazásának képessége, mindennapi problémák megoldása és a világ rendszereinek, folyamatainak informatikai (számítástechnikai) modellezése során. Mindezeken túlmenően a tevékenység-algoritmusok nagy szerepet játszanak a számítógépes kommunikációban, az alkalmazások és az információk kezelésében is. A természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával magyarázzuk és előre jelezzük a természeti folyamatokat, illetve a rendszerek mozgását, tulajdonságait. A matematika köztudottan a természetleírás, különösen a fizikai leírás átütő erejű eszköze, nyelve. A természeti rendszerekre vonatkozó számítások azonban gyakran nagy nehézségekbe ütköznek, továbbá jelentős probléma bizonyos mérések során nyert nagy mennyiségű adat informatikai kezelése, feldolgozása is. A korszerű számítógépek és modellek alkalmazásával azonban korábban elképzelhetetlen mennyiségű számítást lehet rövid idő alatt elvégezni. Ezzel a természettudományos és műszaki modellezés - praktikus szempontból - magasabb szintre lépett. Az informatikaiszámítástechnikai kompetencia itt kapcsolódik szorosan a matematikai és a természettudományos kompetenciához. A természettudományos és műszaki-technikai kompetencia magában foglalja a kételkedő, kritikus és kíváncsi attitűdöt, a megismerés és konstruálás iránti vágyat, valamint a biztonsággal és fenntarthatósággal kapcsolatos etikai kérdések iránti érdeklődést is. Ezen a ponton szintén kapcsolódik az informatikához. A hatékony és önálló tanulást nagymértékben segítheti az informatika azzal, hogy új eszközöket ad a kezünkbe: általános és speciális alkalmazások, elektronikus tananyagok, e- könyvek, internetes adatbázisok, multimédia oktatóprogramok, valamint elektronikus oktatástechnikai eszközök (projekttor, interaktív tábla ). A hatékony és önálló tanulás fel is tételezi, hogy rendelkezünk megfelelő digitális kompetenciával, ismerjük és tudjuk használni a fenti eszközöket. Az informatikai eszközök segítik a motiváció és az összpontosított figyelem folyamatos fenntartását, ezért is alkalmasak a legtöbb tantárgy tanulására. 3

Az informatikai eszközök, a médiainformatika és az infokommunikáció lehetőségei új tanulási technikákat kínálnak minden tantárgyban a tanórákon és az órán kívüli felkészülésben. Az informatika tantárgy egyik célja, hogy a fenti eszközöket és módszereket megismertesse a tanulókkal. Az informatika gyakorlatorientált tantárgy, ami nem csak azt jelenti, hogy jelentős a számítógépes gyakorlati tevékenység, hanem azt is, hogy a feladatok zöme a hétköznapi élettel, a közösségi, iskolai és családi életvitellel, a munkával, alkotással és tanulással kapcsolatos. Mindez kitűnő lehetőséget teremt a szociális és állampolgári kompetenciák fejlesztésére. Az IKT eszközök gyakori használata megköveteli, hogy az egyén rendelkezzen a biológiai és mentális egészség megőrzésének képességével, ugyanis a túlzott informatikai eszközhasználat egészségkárosító és függőséget okozhat. Az internet soha nem látott mértékben lehetővé teszi más társadalmak és kultúrák megismerését és elismerését, ezzel hozzájárul az állampolgári kompetencia fejlesztéséhez. Az információ nyilvánossá válása lehetőséget ad a demokrácia erősítésére. Az informatikaoktatás hozzájárul az állampolgári kompetencia fejlesztéséhez, amennyiben külön foglalkozik az informatika kultúrtörténetével és az információs társadalommal, kiemelve az informatika jogi és etikai vonatkozásait. Az informatikai kompetenciák szükségesek a munka világának szinte minden információkezelést és szellemi tevékenységet igénylő területén. Az informatikaoktatás elősegíti a kezdeményezőképesség és a vállalkozói kompetencia tudatos fejlesztését is. A gyakorlati feladatok megoldása során olyan készségeket és képességeket fejleszt, mint a tervezés, szervezés, irányítás, elemzés, kommunikálás, a tapasztalatok értékelése, egyénileg és csapatban történő munkavégzés. Az informatikaoktatás tág lehetőségeket teremt az innovatív és kreatív problémamegoldásra. Az információs termékek alkotása, tervezése és gyártása során fontos szempont a mű, illetve a dokumentum esztétikai megjelenése és kifejezőképessége. (Gondoljunk a könyvkiadásra, a multimédiára vagy a webhelyekre.) Rohamosan fejlődik a digitális vagy digitalizált műalkotások, illetve művészetek száma is. Az informatikaoktatás az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség kompetenciafejlesztésének egyik korszerű eszköze. Az iskolai számítógépes hálózat, az internet és a könyvtár forrásközpontként történő felhasználásával fejleszteni kell az önműveléshez szükséges attitűdöket, képességeket és tanulási technikákat. A könyvtári informatikának fel kell készítenie a tanulókat az információk elérésére, kritikus kiválasztására, feldolgozására és közlésére. Cél az iskolai és más típusú könyvtárakban a könyvtári eszközökkel végzett tevékenységek gyakoroltatása, tudatos és biztos használói magatartás kialakítása is. Mindehhez azonban nem elég az informatika tantárgy. A tanulóknak ismerniük és használniuk kell az informatikai eszközöket a különböző órákon és a felkészülésük során is. A Nemzeti alaptanterv kiemelt fejlesztési feladatai a kulcskompetenciákra épülnek. Egyes kulcskompetenciák meghatározó szerepe különösen megfigyelhető az aktív állampolgárságra és demokráciára nevelés, a gazdasági nevelés, a környezettudatosságra nevelés, a tanulás tanítása, a felkészülés a felnőtt lét szerepeire, kiemelt fejlesztési feladataiban. Az informatikaoktatás és nevelés részben az ismeretek szintjén, nagyrészt azonban a feladatmegoldások, problémamegoldások, alkalmazások szintjén építi be a kiemelt fejlesztési feladatokat napi gyakorlatába. 4

Az informatikaoktatásban a differenciálás azt a célt szolgálja, hogy a tanulók érdeklődésüknek megfelelően, minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket. Ennek érdekében olyan differenciálást kell alkalmazni, amely optimálisan alkalmazkodik az egyének tudásához, kompetenciáihoz, olyan szervezési, irányítási és értékelési módokat kell alkalmazni, amelyek előmozdítják a tanulás belső motivációinak kialakulását és fejlesztését. Az egyéni és a kooperatív tanulási technikák, valamint az IKT alkalmazása erre különösen tág teret nyújt az informatikában. A tantárgy célja hogy megismertesse az informatika eszközeit, módszereit és fogalmait, amelyek lehetővé teszik a tanulók helyes informatikai szemléletének kialakítását, tudásuknak, digitális kompetenciájuk fejlesztését, alkalmazását más tantárgyakban, későbbi tanulmányaikban, a mindennapi életben, a szórakozásban és a munkában. Fontos, hogy a tanulóknak sikerélményük legyen az informatikaórákon, és megfelelő motiváltsággal törekedjenek ismereteik folyamatos megújítására. Cél olyan attitűd kialakítása, hogy az egyén érezze, képes tevékenyen bekapcsolódni az egész világra kiterjedő információs társadalomba. 2. Fejlesztési követelmények A tanuló ismerje meg és tartsa be a számítógépes és az oktatásban előforduló más intelligens informatikai eszközökkel végzendő munka szabályait, különös tekintettel a balesetek megelőzésére. Sajátítsa el a számítógép-kezelés alapjait, felhasználói szinten tudja kezelni a számítógépet és perifériáit. Legyen képes a számítógéppel és más intelligens informatikai eszközökkel való kommunikációra (interaktív kapcsolat tartására). Tudja alkalmazni az operációs rendszer és a segédprogramok szolgáltatásait. Tartsa be a program- és adatvédelem szabályait. Szerezzen jártasságot az informatikai eszközök és információhordozók használatában. Ismerje a használt informatikai eszközök működési elveit. Legyen képes a különböző formákban megjelenő adatokat felismerni; tudjon adatot különféle formákban megjeleníteni, szemléltetni, vizsgálni. Ismerje az alapvető dokumentumformákat, ezeket legyen képes megvalósítani, legyen igénye a mondanivaló lényegét tükröző esztétikus külalak kialakítására, különböző formában való megjelenítésére. Tudjon kezelni és szerkeszteni multimédiás dokumentumokat. Szerezzen tapasztalatokat az adatok különféle formáinak (szöveges, hangzó, képi) együttes kezelésében, tudjon adatokat megkeresni, elérni adatbázisból, számítógépes hálózatból. Tudjon oktatóprogramokat használni. Legyen képes egy probléma megoldásához kiválasztani az általa ismert eszközök, programok, alkalmazások és módszerek közül a megfelelőt. Legyen tudomása az intelligens eszközökről és növekvő jelentőségükről. Legyen képes különféle formákban megfogalmazni a környezetében, az iskolában előforduló tevékenységek algoritmizálható részeit. Helyesen használja a logika bizonyos elemeit (és, vagy, nem, ha akkor ). A problémamegoldás során ismerje fel az adatok közötti összefüggéseket. Ismerje fel az adatok és az eredmények kapcsolatát. Egyszerű feladat megoldásához legyen képes algoritmust készíteni, és az algoritmust megvalósítani számítógépen (a használt fejlesztő rendszerrel). Legyen képes értelmezni a programok által szolgáltatott válaszokat. Kísérletezzen egyszerű folyamatok számítógépes modelljeivel, figyelje meg a paraméterek módosításának hatását. A tanuló ismerje a közvetett (technikai) kommunikáció modelljét és néhány eszközét. Legyen jártas a hálózat alapszolgáltatásainak önálló használatában. Tudjon adatokat megkeresni, letölteni és elhelyezni az interneten. Tudjon kapcsolatot teremteni másokkal a hálózat révén: 5

csoportos kommunikációs formák, elektronikus levelezés. Tudja használni a mobilkommunikáció lehetőségeit. Legyen tájékozott a média (internet, televízió, rádió) szerepéről. Ismerje a hagyományos médiumok elektronikus megfelelőit (például elektronikus könyv, folyóirat, zene). Ismerje és használja az internetes portálokat, digitális fényképezést, a multimédiát. Ismerkedjen az új médiumokkal (virtuális valóság, interaktív média). Tudjon használni médiainformatikai eszközöket a tanulási folyamatban és a szabadidős tevékenységben. A tanuló ismerkedjen meg a számítástechnika történetével, a mai informatika alkalmazásaival és fejlődési irányaival. Ismerje meg és értékelje a magyar tudósok szerepét, tevékenységét a világ informatikai kultúrájának fejlődésében. Tanulmányozza az informatika társadalmi szerepét, az információs társadalom főbb jellemzőit, az újonnan felmerülő pszichológiai és szociális kérdéseket. Ismerje a programok és adatok használatának jogi és etikai alapjait (szerzői jog, személyes adatok, hitelesség). Legyen tudatában a túlzott informatikai eszközhasználat egészségkárosító és a személyiségre káros hatásainak (pl. játék-függőség, gerinc vagy a szem károsodása). Legyen tájékozott az e- kereskedelemről. Tudjon terméket és szolgáltatást interneten rendelni, illetve vásárolni. A tanuló rendszeresen használja az iskolai könyvtárat, mint információs-tanulási forrásközpontot, vegye igénybe szolgáltatásait. Alkalmazza a könyvtárhasználat szabályait, informatikai eszköztudását, és a megfelelő viselkedés normáit. Ismeretei bővítéséhez, tanulási feladataihoz szerezzen jártasságot a könyv- és médiatár, az internet és az elektronikus könyvtár használatában. Feladatai megoldásához rendszeresen használja a folyóiratokat, lexikonokat, szótárakat, kézikönyveket, az ismeretterjesztő irodalmat, a különböző médiumokat, valamint az interaktív multimédiát. A dokumentumtípusok ismeretében legyen képes azok önálló használatára. Ismerje a könyvtártípusokat, a kézikönyvtár informálódásban betöltött szerepét. Tudjon különböző szempontok szerint dokumentumokat keresni nyilvántartásokban, a könyvtár adatbázisaiban, katalógusaiban. Tudjon forrást és információt keresni a tájékoztató eszköznek megfelelő keresési módszerek alkalmazásával. Tudjon a dokumentumokból idézni, és a forrásokra szabályosan, etikusan hivatkozni. Tudjon feladata megoldásáról beszámolni a különböző forrásokból szerzett információk elemzése és feldolgozása alapján. 6

3. Részletes tanterv 3.1. Hatévfolyamos képzés 7. évfolyam heti óraszám: 1 (összesen: 37, ebből 8 óra könyvtárhasználat) Belépő tevékenységformák Hardver alapismeretek: A személyi számítógép fő részeinek és működésük lényegének a megértése; a billentyűzet és az egér gyakorlott kezelése, a háttértárak és más perifériák használata. Ergonómiai szempontok megismerése a számítógépes munkakörnyezet kialakításában. A túlzott informatikai eszközhasználat (tévé, videó, számítógép) veszélyeinek megbeszélése. Operációs rendszer használata: Formázás, majd a kívánt könyvtárszerkezet kialakítása a létrehozás, törlés parancsok használatával. Egymásután és szórtan elhelyezkedő állományok kijelölése, azok másolása, mozgatása, átnevezése, törlése. Egy ismert nevű állomány megkeresése adott háttértáron. Informatikai eszközök és szoftverek etikus használata. Az operációs rendszer testreszabása, valamint működési jellemzőinek beállítása. Kommunikáció hálózaton: Saját e-mail cím létrehozása (a rendszergazda segítségével) és használata. Egy levelezőprogram alkalmazása, levél küldése, fogadása, a fő mezők funkciójának megismerése: a címzett, a tárgy és a másolatok. Állományok csatolása a levélhez. Hálózati keresőgépek használata: a kulcsszavas és a tematikus keresés módjának megismerése és gyakorlása. Hasznos webhelyek önálló felkeresése (például: MEK, vasúti információ, önkormányzati oldalak, diákoldalak, érdeklődési körbe tartozó oldalak). Egy letöltött weboldal részletének elmentése saját háttértárra vagy új állományba a vágólap használatával. Az SDT ismertetése. Az információ kódolása és továbbítása: A bináris és a hexadecimális számrendszerek Az információtovábbítás folyamatának leírása az informatika alapfogalmai segítségével. A kódolás és dekódolás különböző módozatai (képek számokká alakítása és dekódolása). A kódolt információ tárolása. Információ és adat megkülönböztetése. Hibafelismerő és javító eljárások. Hardver alapismeretek: 1.1 A számítógép fő részei Számítástechnika alapfogalmak, a számítógépkonfigurációt alkotó hardver-elemek (gépház, háttértár, központi egység, periféria, alaplap, processzor, memória (ROM és RAM), billentyűzet, nyomtató, egér, monitor, lemezmeghajtók, szkenner, mikrofon, hangszóró, fényképezőgép, webkamera, illesztőkártya, bit, bájt, BIOS, multimédia, órajel, pixel). Hordozható számítógép, mobilkommunikációs eszközök. A használt informatikai eszközök működési elveinek bemutatása. 1.2 Számítástechnikai eszközök kezelése A számítógépterem rendjének, a gépek balesetmentes használatának megismerése. A biztonságos és előírásszerű használat szabályai. A túlzott informatikai eszközhasználat veszélyeinek, személyiséget károsító hatásainak megbeszélése. 7

1.3 Egészséges, ergonómiai szempontoknak megfelelő számítógépes munkakörnyezet kialakítása A feltételek lebontása az egyes hardverelemek vonatkozásában Az operációs rendszer használata: 2.1 Az operációs rendszer fogalma és típusai 2.2 A grafikus kezelői felület fontosabb parancsainak a megismerése 2.3 A grafikus kezelői felület testreszabása A szoftverek csoportosítása, grafikus és parancsszavas operációs rendszerek, a grafikus kezelői felület elemei Lemez-, mappa- és állománykezelés (csoportos állományműveletek), a Windows Intéző (vagy más segédprogram) használata, keresés, tömörítés a Start menü és a Vezérlőpult mappa ikonjai (Dátum és idő, Billentyűzet, Egér, Képernyő) Kommunikáció a hálózaton: 3.1 Hálózati alapismeretek Az iskolai hálózat vázlatos felépítése Belépés a hálózatba saját felhasználói névvel és kóddal A szolgáltató és a munkaállomás kapcsolata 3.2 Elektronikus levelezés Netikett Saját e-mail cím használata (felépítése) A levelezőprogram alapfunkcióinak használata: küldés és fogadás, melléklet. Mobilkommunikáció (SMS, MMS) 3.3 Keresés a Web-en Tematikus és kulcsszavas keresés Hasznos és érdekes webhelyek, letöltések, weboldal mentése. SDT felülete, használata Az információ kódolása és továbbítása: 4.1 A kommunikáció folyamata Az informatika alapfogalmai: üzenet, hír, jel, jelkészlet, információ, adat, kódolás, titkosítás, dekódolás, adó, vevő, csatorna, zaj, metakommunikáció 4.2 Titkosítások A spártai, a Caesar-féle és a rácsos-keveréses módszer, stb. 4.3 Neumann János Neumann János munkássága, a Neumann-elvek alapján működő számítógép logikai felépítése 4.4 Kódolás és dekódolás Analóg és digitális jel különbözőségének és átalakíthatóságának megértése. Karakterek kódolása. Hibafelismerés- és javítás 4.5 Számrendszerek Számok átalakítása a kettes, a tízes és a tizenhatos számrendszerek között. Kalkulátor használata átváltásra. 8

Könyvtári ismeretek: 5.1 Dokumentumtípusok Hagyományos (írásos) és nem hagyományos (képi, audiovizuális, elektronikus) dokumentumok Időszaki kiadványok (hírlap napilap, hetilap, folyóirat, egyéb periodika) A könyv formai jellemzői (külső részei borító, gerinc -, belső részei címlap, verzó, tartalomjegyzék, lábjegyzet, mutatók, rejtett bibliográfia) 5.2 Könyvtártípusok, feladataik, használatuk nemzeti, közművelődési, felsőoktatási, iskolai és szakkönyvtár) könyvtári szolgáltatások a kézikönyvtár, a segédkönyvek főbb típusai A kézikönyvtár használati jellemzői 5.3 A könyvtár állományrészei 5.4 Használati jellemzők raktári rend (szakrend, betűrend) 5.5 Tartalmi tájékozódás irányított forrás-és információkeresés megfelelő módszerek alkalmazásával, A továbbhaladás feltételei A tanuló ismerje fel a számítógép legfontosabb hardverelemeit, és tudja megnevezni azok szerepét a számítógép működésében. Legyen képes a számítógép legfontosabb perifériáit kezelni. Tudjon tájékozódni a számítógép könyvtárstruktúrájában. Tudja használni a számítógép karbantartásához szükséges segédprogramok egyikét, vagy az operációs rendszer néhány szolgáltatását. Küldjön és fogadjon elektronikus leveleket. Legyen képes a WEB-en egyszerű kereséseket végrehajtani. Legyen tisztában a kommunikáció folyamatával és e folyamatot leíró alapfogalmakkal. Legyen képes a tanult könyvtári ismeretek alapján információkat keresni. Belépő tevékenységformák 8. évfolyam heti óraszám:2 (összesen: 74, ebből 9 könyvtárhasználat) Prezentáció készítése, multimédia Önálló multimédia-bemutató elkészítése és vetítése valamilyen oktatási-nevelési vagy akár a tanárral egyeztetett szabadon választott témáról (ajánlott témák: etika, egészségnevelés, kommunikáció, az informatika jövője). A bemutató-készítés egyik fő célja a formázási lehetőségek és a grafikai eszközök minél szélesebb körű használata, illetve a prezentáció-készítés lényegéből fakadóan az önálló esztétikus feladatmegoldás gyakorlása. Algoritmusok, adatok és programozás: Szóban megfogalmazott problémák lépésekre bontása, és e lépések közötti logikai kapcsolatok megállapítása: az algoritmus-írás algoritmusleíró nyelven. Szoftverek (segédprogramok) telepítése, használatuk és eltávolításuk: Értsék a tanulók a fontosabb szoftver-típusoknak az informatikai rendszerben betöltött szerepét, illetve pontosan tudják alkalmazni a fontosabb szoftver-fogalmakat (freeware, shareware és kereskedelmi szoftver). Legyenek képesek az operációs rendszer működését kiegészítő segédprogramokat telepíteni. Ismerjék a felhasználói program telepítését, illetve regisztrálását az installációs anyag alapján. Legyenek tisztában a gyakori telepítések következményeivel, illetve azzal, 9

hogy miképpen lehet áthidalni a gyakori rendszertelepítéseket, valamint a törlés (delete) és az eltávolítás (uninstall) különbségével. Ismerjék a tömörítő programok általános jellemzőit. Legyenek képesek tömörítő programot alkalmazni (tömörítés, archiválás, bővítés, kicsomagolás és adatvédelem.) Értsék egy víruskereső program működésmódjának beállításait. Ismerjék a vírusok főbb fajtáit és az ellenük való hatékony védekezés módjait. Alkalmazzanak víruskereső programot egy meghatározott helyen (könyvtár, vagy fájl ellenőrzés). Prezentáció készítése, multimédia: 1.1 Bevezetés a prezentációkészítés, illetve a program használatának alapjaiba 1.2 Grafikus objektumok 1.3 Diavetítés, animálás Programozás Imagine Logo nyelven: A multimédia időfüggő és időfüggetlen elemei Alapfogalmak, a program felülete, nézetmódok, dia hozzáadása, törlése, elrendezések, diaminta, háttér, rétegek, igazítás. Szövegdobozok, szöveg bevitele, szöveg tulajdonságai, felsorolás, fejléc, lábléc, sorszámozás. Fájl-műveletek. Helyesírás-ellenőrzés. Nyomtatási beállítások, nyomtatás, jegyzetek, jegyzet nyomtatása. Képek szkennelése, digitális fényképek és mozgóképek készítése, használata. Kép és rajzelemek/alakzatok beillesztése és tulajdonságai. Másolás és áthelyezés. Csoportok. WordArt objektum, diagram, szervezeti diagram és táblázat létrehozása és módosítása. Áttűnési és egyéb vetítési beállítások. Hangok, filmek beillesztése. Egyszerű bemutatók készítése. 2.1 Ismerkedés az Imagine Imagine Logo kezelői felületének áttekintése Logo-val 2.2 Toll, szín, vastagság Az Imagine Logo parancsai 2.3 Vezérlési szerkezetek Ismétléses ciklus, feltételes ciklus, feltételes vezérlésátadás (elágazás) és ezek kombinációi 2.4 Eljárások készítése Az eljárások szerkezete és a változók fogalma 2.5 Animációk készítése eljárások segítségével Alakzatok mozgatása, illetve a változók helyes értékeinek megtalálása a mozgó alakzat látványa alapján. Futtatás, 2.6 Több eljárásból felépülő projektfájlok tesztelés, javítás Egymást hívó eljárások. Egyszerű programok készítése. 10

Szoftverek telepítése, használatuk és eltávolításuk: 3.1 Fogalmak helyes használata 3.2 Programok telepítése és eltávolításuk 3.3 Segédprogramok használata Szoftverek helye az informatikai rendszerben. A fontosabb szoftver fogalmak alkalmazása Az operációs rendszer működését kiegészítő egyes segédprogramok telepítése. (Víruskezelő, tömörítő, stb.) Egy felhasználói program telepítése, illetve regisztrálása az installációs anyag alapján. A törlés (delete) és az eltávolítás (uninstall) különbsége. A tömörítő programok általános jellemzői. Tömörítő program alkalmazása, finombeállítások. (tömörítés, archiválás, bővítés, kicsomagolás és adatvédelem.) A vírus fogalma, fajtái. Egy víruskereső program beállítása és alkalmazása meghatározott helyen. (Kötet, könyvtár, vagy fájl ellenőrzés) Könyvtári ismeretek: 4.1 Könyvtárismeret Betűrendes katalógus (használata, készítése). Egyéb katalógusok, elektronikus katalógus keresési szempontok kifejezése. Elektronikus könyvtár. Ismerkedés a könyvtárak felépítésével, könyvtári szolgáltatásokkal (könyvtárlátogatás). 4.2 Direkt és indirekt tájékoztató eszközök Kézikönyvek (lexikon, enciklopédia, kronológia, atlasz, adattárak, bibliográfia). Hagyományos katalógusok: leíró, tárgyszó és szakkatalógus. Elektronikus katalógus, könyvtári és egyéb információs rendszerek. A közhasznú 4.3 A szellemi munka technikája A továbbhaladás feltételei tájékozódás eszközei. Az irodalomkutatás módszerei. Tudjon néhány diából álló bemutatót készíteni. Ismerje a számítógép fontosabb alkalmazási területeit és jelentőségét a mai társadalomban. Ismerjen fel algoritmus-szerkezeteket (elágazás, ciklus). Tudjon néhány lépéses algoritmusokat alkotni. Legyen tisztában a programírás lépéseivel, és sajátítsa el egy grafikus programfejlesztői környezet használatát. Legyen képes önállóan egyszerű programok megalkotására. Tudjon szoftvereket telepíteni és eltávolítani, Tudjon használni egy tömörítőprogramot és egy vírusirtót, illetve legyen tisztában a folyamatokban szereplő fogalmakkal. Ismerje a könyvtári katalógusokat és a tartalmi tájékozódás módszereit. 11

Belépő tevékenységformák 9. évfolyam heti óraszám: 2 (összesen: 74 óra) Dokumentumkészítés számítógéppel: Többféle formázási megoldást tartalmazó dokumentumok készítése minta alapján, illetve feladat leírás alapján. Típusdokumentumok elkészítése. Kiselőadás, esszé vagy tanulmány dokumentumának elkészítése (képekkel, táblázatokkal, diagramokkal, például környezetvédelmi vagy informatikai témáról). Dokumentumok mentése, konvertálása különböző formátumokban. Táblázatkezelés: A táblázatokban szereplő adatok típusának felismerése. Alapvető adattípusok használata; az adatok többféle megjelenítési formájának gyakorlása; egyszerű matematikai műveletek, képletek, beépített függvények önálló használata. A függvényhivatkozások másolása. Egy táblázatkezelő program matematikai, statisztikai számításokra épülő felhasználása. Tantárgyi feladatok megoldása táblázatkezelővel. Diagramok készítése a problémához igazodva. Adatok összefüggésének megjelenítése diagramon. A megfelelő diagramtípus kiválasztása. A táblázat önálló megtervezése szöveges feladat alapján. Esztétikus és jól áttekinthető táblázatok készítése. Dokumentumszerkesztés (szövegszerkesztés): 1.1 Szövegszerkesztő használata Típusdokumentumok elkészítése (levél, tanulmány, meghívó, önéletrajz, kérelem stb.), az elkészítés szokásos menete. Karakter-, bekezdés-, szakasz-, oldalformázás. A vágólap használata. Élőfej, élőláb, oldalszámozás, lábjegyzet. Tabulátorok. Táblázatok, diagramok készítése, formázása. Keresés, csere. Képek csatolása, beillesztése, hasábok. Nyelvi ellenőrzés. Mentés, nyomtatás. Körlevél. Általános dokumentum beállítások. Képletszerkesztés, feliratkészítés. jegyzék készítése Táblázatkezelés: 2.1 Táblázatkezelés alapjai A program felülete (munkafüzet, munkalap, cella, oszlop, sor), Mozgás a munkalapon, adat- bevitel és javítás, ill. adattípusok. Műveletek saját és idegen formátumú fájlokkal: betöltés és mentés. 2.2 Táblázatkezelési műveletek Másolási műveletek, áthelyezés, törlések, mentés, automatikus kitöltés, cellák formázása. Mentés más formátumba, import más formátumból. 2.3 Címzések és képletek Képletek felépítése, abszolút, relatív és vegyes hivatkozások; képletek másolása, címzések fajtái (abszolút, relatív és vegyes), képletek másolása. 2.4 Rendezés és nyomtatás Tartományok adott oszlop szerinti növekvő/csökkenő rendezése. Nyomtatási és oldalbeállítások 12

2.5 Diagram Az adatok diagramon történő ábrázolásához szükséges adat-tartományok felismerése és kijelölése. Diagram-típusok, diagram- elemek kezelése/formázása. Diagram pozicionálása, nyomtatása, törlése. 2.6 Munka több munkalappal Új munkalap beszúrása, törlése és átnevezése. Tartományok áthelyezése, másolás és csatolás 2.7 Függvények A függvények szerepének áttekintése (célja és felépítése), az argumentum megadásának módja. Egyszerű (SUM, ÁTLAG, MIN, MAX és DARAB) és bonyolultabb (statisztikai, logikai, dátum és kereső) függvények. A továbbhaladás feltételei Önállóan tudjon dokumentumot tervezni és megszerkeszteni. Tudjon műveleteket táblázatban végezni, és összefüggéseket diagramban megjeleníteni. Ismerje a táblázatokban végzendő műveletek matematikai hátterét és eszközeit. Legyen képes diagramot értelmezni. Belépő tevékenységformák 10. évfolyam heti óraszám: 2 (összesen: 74 óra) Adatbázis-kezelés: Az adat, adathalmaz, adatállomány, adatbázis fogalmak biztos használata. Egy relációs adatbázis alapszintű kezelése. Az adatbázissal szembeni követelmények; adattábla, rekord, mező, kapcsolómező, kulcsmező jellemzők és az állomány fogalmak alkalmazása; ezek egymáshoz való viszonyának megértése. Mindennapi életünkkel kapcsolatos egyszerű adatállomány tervezése, a szerkezet definiálása, létesítése és feltöltése néhány adattal. Adatok módosítása, törlése. Adatbázis-rendezés -és keresés, megjelenítés; adatbázis-lekérdezés, nyomtatás. Az adatbázis védelme. Hozzáférés egy adatbázishoz. Az adatbázis-karbantartás fontosságának érzékeltetése. Hálózati ismeretek: Ez a témakör a 7. évfolyamon tanultak átismétlését jelenti, mindamellett jelentősen kibővíti a korábban tanultakat, illetve új ismeretek elsajátítását is jelenti. Azonosító és a jelszó önálló használata, saját e-mail cím létrehozása (rendszergazda) és használata, az elektronikus levelezés (például csoporttársakkal vagy más osztályok, iskolák tanulóival) alapcélkitűzés. Egy levelező program funkcióinak használata: levéljellemzők beállítása, szűrés tárgy, feladó és tartalom szerint, elküldött és kapott levelek rendezése, válogatás, selejtezés a levelek között már a tényleges, gyakori használat esetén lesz fontos. A diákokban fontos tudatosítani azt, hogy az elektronikus levelezés-szolgáltatás, amit akkor használnak helyesen, ha az a Netikettnek megfelelően történik. A WWW használata kapcsán - a könyvtárhasználattal összedolgozva - az internet nyújtotta lehetőségek közül annak, mint információforrásnak a használata kiemelten fontos. Az összetett keresési feladatok megoldása, valamint megadott témakörrel foglalkozó webhelyek tárolása szintén fokozott jelentőségű. Tanulóinkat megismertetjük a weblapkészítéssel, a levelezőlisták alkalmazásával, az SDT használatával valamint a fórumok és a chat kihasználásával. 13

Dokumentumszerkesztés (Képobjektumok kezelése, valamint weboldalak készítése) Képszerkesztők fontosabb szolgáltatásai. Alapvető képmanipulációk (vágás, retusálás, fények, színek, transzformálás, méretezés, konvertálás, stb.). Egyszerű weblapok szerkesztése és elhelyezése az interneten. Adatbázis-kezelés: 1.1 A relációs adatbáziskezelés alapfogalmai Az adatbázis fogalma és összetevői (rekord, mező, kulcs) Az adatbázis készítésének alapelemei. Létező adatbázis megnyitása. Egyszerű adatbázis tervezése. 1.2 Táblák Mezőtípusok, jellemzőik, módosítás. Adatfeltöltés, manipulálás. Értse a mezők módosítását. Kulcsmező, kapcsolatok a táblák között 1.3 Alapvető adatbáziskezelési műveletek Lekérdezések készítése: választó, frissítő, kereszttáblás, törlő. Szűrés, keresés, rendezés, összesítés. Űrlapkészítés, jelentéskészítés. Hálózati ismeretek: 2.1 Hálózati alapok Hálózati bejelentkezés és kijelentkezés, jelszó specialitások. Topológia (csillag, gyűrű, sín), protokoll, sávszélesség. Szerver-kliens és peer-to-peer hálózat. 2.2 Kommunikáció a hálózaton A levelezés szabályai (Netikett). A hálózati levelezés végrehajtása (levéljellemzők beállítása, szűrés tárgy, feladó és tartalom szerint, elküldött és kapott levelek rendezése, válogatás, selejtezés). Címlista, csatolások. Levelező listák. FTP, CHAT, blog, fórum, telefonálás. Összetett keresés az Interneten. Vásárlás, ügyintézés az Interneten és/vagy mobilon, telefonon (banki, önkormányzati ügyintézés) Dokumentumszerkesztés (Képobjektumok kezelése, valamint weboldalak készítése): 3.1 Szerkesztő-programok használata Az Interneten leggyakrabban előforduló állományformátumok. A HTML leíró nyelv alapelemei. Egy webszerkesztő használata az egyszerűbb weblapkészítésére (szöveg, kép, táblázat, link bevitele, formázási 3.2 Grafikai kiegészítő ismeretek lehetőségek) Grafikus elemek használata. (kép, grafika, alakzatok, szövegdoboz) Digitalizálás. Képszerkesztők fontosabb szolgáltatásai. Alapvető képmanipulációk (vágás, retusálás, fények, színek, transzformálás, méretezés, konvertálás, stb) Képbeillesztés a szövegbe. 14

A továbbhaladás feltételei Mindennapi életünkkel kapcsolatosan legyen képes egyszerű relációs adatbázist tervezni, illetve tudja azt karbantartani. Legyen képes egyszerű lekérdezések és jelentések elkészítésére. Magabiztosan használja az Internet által nyújtott szolgáltatásokat. Tudjon egyszerű weblapot szerkeszteni és publikálni. Legyen képes egyszerű képszerkesztési feladatok elvégzésére. Belépő tevékenységformák 11. évfolyam heti óraszám: 1 (összesen: 37 óra) Az infotechnológia és az információs társadalom témaköreinek feldolgozása kooperatív technikákat alkalmazva, az elsajátított informatikai ismeretek komplex felhasználásával. Problémamegoldó tevékenység tervezése, problémák megoldása egyénileg vagy csoportban. Kooperatív munkák, projektek. Informatikai eszközök és módszerek kiválasztása és komplex alkalmazása. Az informatika fejlődéstörténetéből, az információs társadalomról, etika és jog, adatvédelem, az információ megbízhatósága: 1.1 A számítástechnika történetéből. Magyar tudósok szerepe az informatikai kultúra fejlődésében. A hálózati szolgáltatások kialakulásának rövid története. Különféle számítógéppel ellátott eszközök, rendszerek (például gépkocsi, lakás, robot) fejlődése. Az internet és az IKT forradalma. Fejlődési trendek, a robotok. A számítástechnika történetére vonatkozó adatok gyűjtése, rendszerezése; tájékozódás a mai hardvereszközök világában; adatok gyűjtése a számítógép, a robotok és más informatikai eszközök alkalmazási területeiről, tanári irányítással, könyveket, folyóiratokat és az internetet forrásként használva. Források értékelése a megbízhatóság szempontjából. Kutatómunkák és dolgozatok, prezentációk, weblapok írása és/vagy bemutatása, előadása az informatika történetének egy-egy érdekes eszközéről vagy technológiájáról. 15

1.2 Az információs vagy tudástársadalom fő jellemzői. A gazdaság, a környezet, a kultúra és a személyiség az információs társadalomban. A környezetvédelem lehetőségei. Az élethosszig tartó tanulás. Az információ (adat, tudás, felfedezés, szabadalom, találmány, szerzői mű ) mint termék. A számítógépek alkalmazási területei a társadalomban. Az IKT veszélyei a személyiségre, illetve az egészségre. Az emberi kapcsolatok változása az információs társadalomban. Infokommunikációs viselkedési szabályok bemutatása példákkal. 1.3 A szoftverek csoportosítása a felhasználói jog szerint. A szellemi termékek védelme, felhasználása és a szerzői jog. Alapvető viselkedési, publikálási szabályok. Szabad felhasználás körébe tartozó adatok, dokumentumok bemutatása példákkal. Felhasználói etika. 1.4 Adataink védelme. Az adatok hitelessége. Az információ és a tudás megbízhatósága. Az internetes források megbízhatósága. Az információ hitelessége. Kutatómunkák az információs társadalomról. Előadások, dolgozatok készítése az információs társadalom egyegy jellemző vonásáról, problémájáról. A jellemzők megvitatása, összevetése a legújabb szociológiai, gazdasági adatokkal. Az elektronikus demokrácia osztály- vagy iskolaszintű kipróbálása, és/vagy társadalmi méretű esélyeinek megvitatása. Az információ és a tudás mint érték: a társadalmi lét különböző szféráiból vett példák megbeszélése. Konkrét szoftverek csoportosítása. Licencszerződések tanulmányozása, szövegértése. A szerzői és a szabadalmi jogból idézett szövegek tanulmányozása, megértése. A szerzői jog fogalmának megismerése. Informatikai eszközök és szoftverek etikus használata. Adatok (adataink) csoportosítása az értékük és a szükséges védelem (titkosság) szerint. Hagyományos és elektronikus hitelesítés. Példák felkutatása a média információinak megbízhatóságával kapcsolatban, az elhallgatott információ szerepe. A tudományos és az áltudományos ismeretek felismerése, megkülönböztetése. A továbbhaladás feltételei Legyen képes adott téma feldolgozásához önállóan információkat gyűjteni, a munka elvégzéséhez informatikai eszközöket, szoftvereket igénybe venni. Ismerje meg az informatika történetének fontosabb állomásait, fejlődési irányait, magyar vonatkozásait. Ismerje meg az információs társadalom jellemzőit, problémáit. Legyen tisztában a szerzői jog fogalmával. Ismerje az adatbiztonság és az információ hitelességével kapcsolatos problémákat. 16

3.2. A nyelvi előkészítővel induló emelt szintű nyelvi képzés helyi tanterve A 2005-2006-os tanévtől iskolánkban újabb ötéves képzés indult, melynek során az informatika tantárgyat az eltérő óraszámok miatt a korábban ismertetett tárgyi bontástól eltérő felépítésben oktatjuk. Az oktatás céljai megegyeznek a dokumentum elején ismertetettekkel. Ez a követelményekkel kapcsolatban is elmondható azzal a módosítással, hogy a nagyobb óraszámok mélyebb ismeretek átadását teszik lehetővé, illetve több órát tudunk gyakorlati feladatok megoldására fordítani. A megnövekedett oktatási lehetőségeket azzal próbáljuk kézzelfogható eredménnyé formálni, hogy a képzés struktúráját az ECDL vizsga követelményeihez igazítjuk, és ösztönözzük a tanulókat a vizsgára való jelentkezésre. Ez azonban mármint a jelentkezés, illetve a sikeres vizsga, már csak a pénzügyi vonzatai miatt sem része helyi tantervünknek. 9. évfolyam heti óraszám: 4 (összesen: 148 óra ebből 9 óra könyvtárhasználat) Belépő tevékenységformák Az információtechnológiai alapismeretek témakör célja a személyi számítógép ismertebb perifériáinak gyakorlott kezelése, illetve azok fontosabb jellemzőinek megértése. Ez a terület a számítógép önálló vásárlása és fejlesztése miatt lényeges, már csak a számítógépes munkakörnyezet ergonómiai és munkavédelmi szempontok szerinti kialakítása miatt is. A Neumannelvű számítógépek felépítésének és működésének bemutatása; annak megértése, hogy léteznek más elven működő gépek is. A szűkös időkeretnek megfelelően az analóg és a digitális jel különbözőségének megértése, analóg jel digitalizálása, illetve a jelátalakítás lényegének megértése a cél, az átalakítás módja és folyamata nem. Ebben a témakörben, mint a későbbi tanulmányok elé illesztett bevezetőben kerülnek ismertetésre a szoftverelméleti, illetve a számítógép-hálózatokra vonatkozó alapismeretek is, valamint az adatvédelemmel és a szerzői joggal kapcsolatos tudnivalók. Ebből az oktatási egységből, amely további ismeretekkel lesz elmélyítve, majd csak a 11. évfolyamon javallott a vizsga letétele. Az operációs rendszer oktatási egység célja, hogy a felhasználó gyakorlottan kezelje a PC-re telepített operációs rendszert, amibe beleértendő az is, hogy felhasználóbarát munkakörnyezetet tudjon kialakítani, illetve tudja kiaknázni az operációs rendszere nyújtotta előnyöket. Ezen túl cél még az állományműveletek precíz, önálló elvégzése, a kiválasztott állományokról biztonsági másolat készítése, tömörített állományok létrehozása, és már létezők bővítése, az alkalmazások önálló installálása a használt környezetben. A háttértárak megbízhatóságának ellenőrzése (töredezettség-mentesítés, felület-ellenőrzés) a napi munkában használt adathordozók kezelésére vonatkozik. Szövegszerkesztés: Többféle formázási megoldást tartalmazó dokumentumok készítése minta alapján, illetve leírás alapján. Típusdokumentumok elkészítése. Kiselőadás, esszé vagy tanulmány dokumentumának elkészítése (képekkel, táblázatokkal, diagramokkal, például környezetvédelmi vagy informatikai témáról). Dokumentumok mentése, konvertálása különböző formátumokban. Bemutatók (prezentációk) készítése: Önálló multimédia-bemutató elkészítése és vetítése valamilyen oktatási-nevelési vagy akár a tanárral egyeztetett szabadon választott témáról (ajánlott témák: etika, egészségnevelés, kommunikáció, az informatika jövője). A bemutató-készítés egyik fő célja a formázási lehető- 17

ségek és a grafikai eszközök minél szélesebb körű használata, illetve a prezentáció-készítés lényegéből fakadóan az önálló esztétikus feladatvégzés gyakorlása. Információ és kommunikáció: Azonosító és a jelszó önálló használata, saját e-mail cím létrehozása (rendszergazda) és használata, az elektronikus levelezés (például csoporttársakkal vagy más osztályok, iskolák tanulóival) alapcélkitűzés. Egy levelező program funkcióinak használata: levéljellemzők beállítása, szűrés tárgy, feladó és tartalom szerint, elküldött és kapott levelek rendezése, válogatás, selejtezés a levelek között már a tényleges, gyakori használat esetén lesz fontos. A diákokban fontos tudatosítani azt, hogy az elektronikus levelezés-szolgáltatás, amit akkor használnak helyesen, ha az a netikettnek megfelelően történik. A WWW használata kapcsán - a könyvtárhasználattal összedolgozva - az internet nyújtotta lehetőségeknek, mint információforrásoknak a használata kiemelten fontos. Az összetett keresési feladatok megoldása, valamint megadott témakörrel foglalkozó webhelyek tárolása szintén fokozott jelentőségű. Információtechnológiai alapismeretek: 1.1 1.2 A modern informatika keletkezése A számítógépek felépítése 1.3 Számrendszerek 1.4 Kódolás, analóg és digitális jelek 1.5 Hardver-elméleti alapismeretek 1.6 Szoftver-elméleti alapismeretek 1.7 1.8 Hálózati alapismeretek Adatvédelem és szerzői jogok Számítógép-generációk Ismerje a Neumann-elvű számítógépek elvi felépítését és a tárolt program elvét. Ismerje, hogy más elven működő számítógépek is vannak Ismerje a bináris, decimális és hexadecimális számrendszereket Alkalmazza segédeszköz használata nélkül a 8 bites bináris számok oda-vissza alakítását bináris, decimális, hexadecimális számok esetében. Ismerje a kód-, kódolás fogalmát. Ismerjen különböző kódolási módszereket. A számítógép felépítése, főbb típusai, az egyes részegységek bemutatása: tápegység, memória, processzor, stb., Perifériák input és output jellemzői és fontosabb képviselőik; ergonómia Az operációs rendszer bemutatása, operációs rendszer és szoftvertípusok, programozási nyelvek rövid bemutatása A hálózatok alapjai: LAN, WAN, elektronikus levelezés, Internet, extranet, e-világ (e-work, e-learning, e-kormányzat, e-commerce, e-banking), biztonság Védelem, vírusok Személyes adatok nyilvántartása hozzáférési jogok, szerzői jog 18

Operációs rendszer: 2.1 2.2 2.3 2.4 2.5 Ismerkedés a számítógéppel Operációs rendszer használata Programok telepítése és eltávolítása Segédprogramok használata A hálózatba kapcsolt gépekre vonatkozó alapvető ismeretek A számítógép bekapcsolása, kikapcsolása, felhasználói név, jelszó, rendszergazda fogalma, jogosultságok. A felhasználói felület kezelése. Munkaasztal, tálca, ikonok, programok indítása, ablak felépítése. Jegyzettömb használata Alkalmazza a használt operációs rendszerben az alapvető műveleteket, mint a könyvtárszerkezet kialakítása, másolás, átnevezés, törlés, illetve törölt állományok visszaállítása és a tulajdonságok módosítása Alkalmazza az adott operációs rendszer segítségével az alapvető rendszer-információk lekérdezését. (Jogosultságainak figyelembe vétele mellett) Alkalmazza a lemez-karbantartási feladatokat (töredezettségmentesítés, lemez törlése, új lemez használatba vétele biztonsági másolat készítése). Alkalmazza az állománykeresést. Alkalmazza a használt operációs rendszer működési jellemzőinek lekérdezését, illetve beállítását. Nyomtatási beállítások, nyomtatás Ismerje a szabályos és a szabálytalan kilépés következményeit. Alkalmazza az operációs rendszer működését kiegészítő segédprogramok telepítését. (Víruskezelő, tömörítő, stb.) Alkalmazza egy felhasználói program telepítését, illetve regisztrálását az installációs anyag alapján Ismerje a tömörítő programok általános jellemzőit. Alkalmazzon tömörítő programot. (tömörítés, archiválás, bővítés, kicsomagolás és adatvédelem.) Értse egy víruskereső program működésmódjának beállítását. Alkalmazzon víruskereső programot egy meghatározott helyen. (Kötet, könyvtár, vagy fájl ellenőrzés) Felhasználó név, jelszó és rendszergazda fogalma, illetve a jogosultságok ismerete Szövegszerkesztés: 3.1 3.2 Alapvető szövegszerkesztési ismeretek Szöveges dokumentumok készítése A szövegszerkesztés alapjainak tisztázása: a szövegszerkesztő program felülete és alapfunkciói, a dokumentum felépítése, alapvető műveletek: szöveg bevitele, korrigálása, törlése, nyomtatása. A szöveg beolvasása/mentése saját, illetve idegen fájlformátumba(-ból). Dokumentum formázása és táblázat-műveletek: a dokumentum formázásának alapjai (tabulátor, szakasz, bekezdés, hasábok, stb.). 19

3.3 3.4 Táblázatok, beillesztések Grafikus objektumok Beillesztések bármilyen külső forrásból. Táblázat készítése (létrehozás, törlés, és cellaműveletek) és formázása (tabulátor táblázatban). Mentés más formátumokban. TXT fájl beolvasása. Súgó használata Grafikus objektumok - kép beillesztése ClipArtból, kép beillesztése fájlból, rajzolás, szövegdoboz, WordArt Kép beillesztése szövegbe, grafikus objektum tulajdonságai 3.5 Körlevél Körlevél és etikett készítése Prezentáció-készítés: 4.1 4.2 4.3 Bevezetés, a prezentáció-készítés, illetve a program használatának alapjaiba Grafikus objektumok Alapfogalmak, a program felülete, nézetmódok, dia hozzáadása, törlése, elrendezések, diaminta, háttér, rétegek, igazítás. Szövegdobozok, szöveg bevitele, szöveg tulajdonságai, felsorolás, fejléc, lábléc, sorszámozás. Fájl-műveletek Helyesírás-ellenőrzés Nyomtatási beállítások, nyomtatás, jegyzetek, jegyzet nyomtatása. Kép és rajzelemek/alakzatok beillesztése és tulajdonságai. Másolás és áthelyezés. Csoportok. WordArt objektum, diagram, szervezeti diagram és táblázat létrehozása és módosítása. Áttűnési és egyéb vetítési beállítások Információ és kommunikáció: 5.1 Internet 5.2 5.3 5.4 Az Internet egyes szolgáltatásai Diavetítés, animálás Böngészőprogramok használata és a hálózati keresés módszerei HTML alapismeretek Az Internet története, hálózatok, szerver-kliens modell, IP cím. Böngészés, letöltés, keresés. Levelezési alapfogalmak, e-mail cím. A levelező programok szokásos beállításai. Levél fogadása, levél küldése, válasz, továbbítás, fájl csatolása, prioritás, jelölés, címjegyzék használata. Munka a mappaszerkezetben, levelek rendezése, nyomtatás, exportálás, másolás, aláírás. Internet, hírcsoportok, linkek, web címek. Böngészők működése: hasznos oldalak, előzmények, oldalak, képek mentése, programok/fájlok letöltése, oldal küldése, könyvjelzők, biztonsági és más beállítások. Találati lista, keresési feltételek optimalizálása A HTML oldal felépítése és a HTML utasítások szerkezete 20