Balmazújváros Város Önkormányzatának 3/2009. (I. 21.) B. újv. Ör. sz. r e n d e l e t e Az önkormányzati tulajdonban lévő lakások, és helyiségek elidegenítéséről Balmazújváros Város Önkormányzatának képviselő-testülete a módosított 1993. évi LXXVIII. tv. 54. és 58. -ban, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. (továbbiakban: Ötv.) 16. (1) bekezdésében és a 79-80. -ban kapott felhatalmazás alapján az önkormányzati tulajdonban lévő lakások és helyiségek elidegenítéséről az alábbi rendeletet alkotja: I. RÉSZ Általános rendelkezések 1. A rendelet hatálya (1) A rendelet hatálya - e rendelet 2. -ában foglalt kivétellel Balmazújváros Önkormányzatának tulajdonában lévő, elidegenítésre kijelölt: a.) Határozatlan és határozott időre kiutalt, és bérbe adott elővásárlási joggal terhelt lakások elidegenítésére terjed ki, melyet a bérlő folyamatosan életvitelszerűen legalább 5 éve lakásként használ, valamint a bérlőkijelölési joggal érintett lakásokra, ha a jog gyakorlója ehhez írásbeli hozzájárulását adja. Időközbeni lakáscsere esetén az első kiutalás időpontja a számítás alapja. b.) Nem lakás céljára szolgáló helyiség elidegenítésére terjed ki. (2) Annak, aki saját tulajdonú lakással rendelkezik és az 1. (1) bekezdés a.) pontjában foglalt feltételeknek megfelel, a vételár, a forgalmi érték 100 %-a. (3) Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv és a lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló módosított 1993. évi LXXVIII. tv. rendelkezései az irányadóak. (továbbiakban tv.) 2. Önkormányzati tulajdonban maradó lakások köre (1) A rendelet 1. számú melléklete tartalmazza azon lakások jegyzékét, melyeket önkormányzati tulajdonban kíván tartani, illetve amelyekre nem áll fenn a bérlők vételi joga. II. RÉSZ Lakások eladása 3. A lakások vételára (1) Az 1. (1) bekezdése alapján megállapított elővásárlási jog (a továbbiakban elővásárlási jog) jogosultság fennállása esetén a vételár, a bérlő által a lakásra fordított és meg nem térített értéknövelő beruházások értékével csökkentett fogalmi érték. A lakások forgalmi értékét - a Ltv. 52. - ban rögzített szempontok figyelembételével készített
ingatlanforgalmi értékbecslés alapján - a Képviselő-testület határozza meg. (2) Amennyiben az elővásárlási jog jogosultja nem saját, hanem egyenesági rokona, örökbefogadott gyermekei javára szerez tulajdonjogot, a vételár a forgalmi érték 100 %-a, melyet egyösszegben a szerződés aláírásával egyidejűleg kell megfizetni. (3) Ha a lakást a bérlő vagy bérlőtárs készpénzért vásárolja meg, a vételárat csökkenteni kell a szerződés tárgyát képező lakásra, a bérlő által az önkormányzat vagy jogelődje részére, ténylegesen befizetett lakáshasználatba vételi díj összegével. Ez a kedvezmény a bérlőt csak akkor illeti meg, ha saját részére szerez tulajdonjogot és csak arra az összegre, melyet a bérbeadón keresztül az önkormányzat vagy jogelődje javára fizetett meg. 4. A lakás vételárának megfizetése, kedvezmények (1) A lakás vételárát az elővásárlási jog jogosultja készpénzben, pénzintézeti hitelből egyösszegben vagy legfeljebb 15 évi részletfizetési kedvezménnyel fizetheti meg. (2) Az elővásárlási jog jogosultját a szerződéskötéssel egyidejű egyösszegű teljesítés esetén a vételárból 5 % kedvezmény illeti meg. (3) Részletfizetés esetén kamatot kell fizetni, melynek mértéke: - 5 évi részletfizetésnél a szerződéskötéskor hatályos Ptk-ban foglalt kamat 70 %-a, - 10 évi részletfizetésnél a szerződéskötéskor hatályos Ptk-ban foglalt kamat 90 %-a, - 10 év feletti részletfizetésnél a szerződéskötéskor hatályos Ptk-ban foglalt kamattal megegyező. Részletfizetés esetén a szerződés megkötésekor a vételár minimum 20 %-át egyösszegben kell megfizetni. (4) Ha vevő a szerződésben foglalt fizetési feltételektől eltérően előbb kifizeti a még fennálló teljes vételárat, kedvezmény illeti meg. A kedvezmény összege egyenlő a még fennálló vételár 5 %-ávai. (5) Ha a részletfizetési kedvezménnyel megvásárolt ingatlan vevője a vételár hátralék havi törlesztőrészleteit határidőre nem fizeti meg, a Ptk. 301 -ban meghatározott késedelmi kamatot köteles fizetni. III. RÉSZ A nem lakás céljára szolgáló helyiségek eladása 5. A nem lakás céljára szolgáló helyiségek vételára, a vételár megfizetése (1) A nem lakás céljára szolgáló helyiségek vételára - ha azt elővásárlási jog jogosultja vásárolja meg - azonos a helyiség beköltözhető forgalmi értékével.
(2) Az üresen álló nem lakás céljára szolgáló helyiségeket versenytárgyalás útján kell értékesíteni. A kikiáltási ár azonos a helyiség beköltözhető forgalmi értékével. (3) A nem lakás céljára szolgáló helyiség értékesítése esetén a vételárra 500.000.-Ft, azaz ötszázezer Ft értékhatárig a Pénzügyi, Város- és Vállalkozásfejlesztési Bizottság részletfizetést engedélyezhet, a részletfizetés feltételeit a bizottság határozza meg. (4) A 500.000.-Ft, azaz ötszázezer forint értékhatár feletti nem lakás céljára szolgáló helyiség értékesítése esetén a vételár megfizetésének feltételeit a Képviselő-testület egyedileg dönti el. IV. RÉSZ A kedvezményesen vásárolt lakások továbbadásának és cseréjének feltételei. 6. (1) Az elővásárlási joggal rendelkező személy által vásárolt lakásra egy összegű teljesítés esetén a szerződéskötéstől számított 5 évre szóló elidegenítési és terhelési tilalmat kell a szerződésben kikötni és azt az ingatlan-nyilvántartásba a Földhivatalnál Balmazújváros Város Önkormányzat javára be kell jegyeztetni. (2) Részletfizetés esetén az (1) bekezdésben foglalt elidegenítési és terhelési tilalmat a részletfizetés időtartamára kell kikötni. (3) Ha az elővásárlási joggal rendelkező az általa vásárolt lakás tulajdonjogát átruházza, vagy elcseréli az elidegenítési és terhelési tilalom fennállása alatt, akkor a hozzájárulás csak akkor adható meg, ha a 4. -ban foglalt kedvezményeket az önkormányzat javára visszatéríti, illetve a fennálló vételárhátralékot kedvezmények nélkül egy összegben megfizeti. (4) Az elidegenítési és terhelési tilalommal terhelt lakásra is köthető tartási szerződés, ha a lakás tulajdonosa a 65. életévet betöltötte, egyedülálló, eltartásra szorul és tartásra köteles hozzátartozója nincs, vagy más módon nem tud róla gondoskodni a tartásra köteles, és igazolja, hogy legalább 1 éve közös háztartásban élnek. Egyéb esetben a (3) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni. V. RÉSZ 7. Az értékesítéssel kapcsolatos eljárási szabályok. (1) Az elővásárlási jog gyakorlására vonatkozó nyilatkozatot a jegyzőhöz írásban kell bejelenteni. Az elővásárlási jog gyakorlására vonatkozó bejelentéshez mellékelni kell: a.) a lakáskiutaló határozatot és a bérleti szerződést vagy ezek hiteles másolatát b.) az elővásárlási jog jogosultjának írásbeli hozzájárulását ahhoz, hogy az elővásárlási jogot egyeneságbeli rokona vagy örökbefogadott gyermeke gyakorolja. (2) A jegyző megvizsgálja az elővásárlási jog fennállását, erről értesíti az önkormányzati tulajdonú lakások kezelőjét és a nyilatkozattevőt.
(3) Ha a jegyző azt állapítja meg, hogy a bejelentőnek nincs elővásárlási joga, erről az ügyfelet 30 napon belül értesíti. (4) Valótlan nyilatkozat alapján szerzett elővásárlási jog a szerződés azonnali hatályú felbontását és az eredeti állapot helyreállítását, valamint a büntetőeljárás mérlegelés nélküli megindítását vonja maga után. (5) A lakások elidegenítésében közreműködő önkormányzati szervek az elővásárlási joggal érintett állampolgárok személyazonosító és egyéb személyi adatait a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvényben foglalt szabályok szerint kezelhetik. 8. Az értékesítés előkészítése, szerződéskötés (1) Az önkormányzat rendelete alapján elidegeníthető ingatlanokat a kezeléssel megbízott készíti elő értékesítésre. (2) Az adásvételi szerződés tervezet elkészíttetése, illetve a tulajdonjog bejegyzéssel kapcsolatos feladatok és költségek a vevőt terhelik. (3) Az értékesítések bonyolításával összefüggő jegyzői feladatok: - tájékoztatni a jogosultat a vételárról és a fizetési feltételekről, - a vételár átvétele, a részletfizetés előírása, nyilvántartása és folyamatos vezetése, - az elidegenítési és terhelési tilalom bejegyeztetése. 9. Versenytárgyalás után történő értékesítés (1) Ha a lakás, illetve helyiség üresen áll, vagy az elővásárlási jog jogosultja lemondott a jogának gyakorlásáról és az önkormányzat a lakást vagy helyiséget értékesítésre kijelölte a lakást nyilvánosan meghirdetett versenytárgyalás útján lehet értékesíteni. (2) A versenytárgyalásról hirdetményt a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján és egy megyei napilapban kell közzétenni legalább 30 nappal korábban. (3) Versenytárgyalás útján történő értékesítés esetén a vételárat - az 5. (3-4) bek. kivételével - egyösszegben kell kiegyenlíteni. 10. Az elidegenítésből származó bevételek elszámolása és felhasználása (1) A jegyző az értékesítésből befolyó vételárat elkülönített számlán köteles kezelni a kamatokkal együtt. (2) A befolyt vételárral és kamatokkal szemben a törvényben előirt költségek számolhatók el.
(3) A lakások elidegenítéséből származó bevétel új önkormányzati lakás építésére, vagy használt lakás vásárlására fordítható. 11. Átmeneti rendelkezés (1) Az értékesítésre kijelölt épületen, lakásban a kezelő csak azonnali beavatkozást igénylő munkákat végezhet el. Amennyiben a karbantartás körét meghaladó mértékű javítási munka kerül elvégzésre, arról a polgármesteri hivatalt értesíteni kell és az ingatlan vételárát újból meg kell állapítani. (2) A bérlő a bérleti díjat az adásvételi szerződéskötés hónapjának utolsó napjáig köteles fizetni. (3) Az adásvételi szerződés akkor köthető meg, ha a tárgybeli lakásra adótartozás nem áll fenn. Helyiség esetén meg kell kérni az adóhatóságok (helyi, APEH) nemleges adóigazolását is. 12. (1) E rendelet alkalmazása során a forgalmi érték az ingatlanforgalmi szakértő által a lakottság tényének figyelembevételével megadott értéket jelent. 13. (1) E rendelet 2009. február 01. napján lép hatályba. (2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a 12/1997. (IV.25.) B.újv. Ör. sz.rendelete, valamint az azt módosító 13/1998. (III.26.) B.újv.Ör sz. rendelet és a 46/1999. (XII.17.) B.újv. Ör.sz. rendelete. Balmazújváros, 2009. január 21. Dr. Tiba István Szilágyi Jánosné dr. polgármester jegyző Z á r a d é k : Kihirdetve 2009. január 21-én. Szilágyi Jánosné dr. jegyző
1. sz. melléklet Önkormányzati tulajdonban maradó lakások köre (1) Önkormányzati tulajdonban marad: a.) - Az 1994. január 1. után önkormányzati eszközökből épített vagy vásárolt önkormányzati lakások: - A Dózsa Gy. u. 5-7. sz. alatti egészségházban lévő 4 db lakás - A Kossuth tér 18. sz. alatti Művelődési Központ épületében lévő 1 db lakás - A Gyepmesteri telepen található 1 db lakás - A Vers Péter utca 57. sz. alatti 6 db. költségalapú bérlakás b.) A kötelező alapellátási (egészségügyi és közoktatási) önkormányzati feladatok biztosítására az a.) pontban foglaltakon túlmenően: - Kossuth tér 6-7. III. Iph. I/1. - Kossuth tér 6-7. I. Iph. I/2. - Kossuth tér 6-7. I. Iph. li/3. - Kossuth tér 6-7. II. Iph. II/2. - Dózsa Gy. u. 12. III/11. - Dózsa Gy. u. 12. III/12 - Bocskai u. 3. I/5. - Bocskai u. 3. II/7. - Bocskai u. 3. II/8. - Bocskai u. 3 III/10.