Általános Szerződési Feltételek Szállítás: Szállítási idő: rendeléstől számított 3-4 munkanap, amennyiben a megrendelt termék raktáron van. a megrendelendő termékekre 3-5 hét a várakozási idő (beszállítótól függően) Szállítás díja: az ország egész területén, Utánvéttel 2300Ft Fizetési feltételek: Banki átutalással: 1500Ft utánvéttel : kézbesítéskor kell készpénzben kifizetni a futárnak banki átutalással: ebben az esetben a szállítási idő, az összeg beérkezése napjától érvényes *feliratozott termékek esetén csak az előre utalás választható Hasznos információk: 1. Megrendelését a készlet erejéig tudjuk teljesíteni, esetleges készlethiány esetén e-mailen tájékoztatjuk az áru beérkezéséről. 2. Ha a megrendelt áruhoz feliratozást is szeretne, kérjük jelezze a megjegyzés rovatban. Kollégánk felveszi Önnel kapcsolatot, hogy megbeszéljék a pontos adatokat. 3. Team Sport megrendelésre *20% kedvezményt adunk *10db- tól; a kedvezményt a rendszer automatikusan levonja a megrendelésnél Ha további kérdése lenne a csapat rendelésekről, írjon nekünk a "Kapcsolat" menüpont alatt található email címek bármelyikére, kollégánk fel fogja venni Önnel a kapcsolatot! Szavatosság, jótállás - elállás Méret illetve típuscsere igényt az áru átvételét követő 3 napon belül, minőségi reklamációt 8 napon belül tudunk elfogadni. A vevő által visszahozott árut eredeti címkével és kizárólag számla ellenében vesszük vissza! Szavatosság kizárólag a gyártási ill. anyaghibákra vonatkozik! A cipőn jelentkező hibát azonnal jelezni kell. Abnormális kopásból, teremcipőnél égéstől, hibás kezeléstől ill. használattól, elhasználódásból, külső mechanikai hatás okozta sérülésekből eredő hibákért szavatosságot nem tudunk vállalni! A fogyasztót a vásárláskor megilleti a szavatosság (Ptk 305-311. ). A szavatosság az eladó részére törvényi kötelezvény, amelyet nem szabad összetéveszteni a jótállással (garanciával), amely a szavatossági jogokon túl vállalt, meghatározott tartalmú önkéntes (vagy kötelezően vállalandó) kötelezettség a terméket eladó részéről.
A termék szavatossága azt jelenti, hogy az árucikk a vásárlás időpontjában megfelel a jogszabályban vagy a szerződésben meghatározott tulajdonságoknak. Az árunak alkalmasnak kell lennie azokra a célokra, amire a hasonló dolgokat rendszerint használják, rendelkeznie kell a hasonló termékek esetében szokásos minőséggel, a reklámban, árucímkén, fogyasztói tájékoztatón erre vonatkozóan tett nyilvános kijelentésekkel, stb. Ugyanakkor a szavatosság nem terjed ki a termék azon hibáira, amelyekre az eladó a vásárláskor felhívja a vevő figyelmét. A szavatossági időtartamon belül szavatossági reklamáció nyújtható be, ha a termék rendeltetésszerű használat, ápolás, tárolás, stb. ellenére meghibásodik. A meghibásodás bejelentésekor a vevő lényegében azt állítja, hogy meghibásodást eredményező ok már az eladáskor is benne volt a termékben, s azt nem valamilyen erőszakos külső behatás, vagy a nem rendeltetésszerű használat okozta. Vagyis az eladó hibásan teljesített. Ha ez bizonyítható a vásárló, reklamációja jogos. Ha azonban a termék rendeltetésszerű viselet mellett elhasználódik, az alapvetően nem jogos ok a reklamációra. A szavatossági időtartam 2 év. Ez az időtartam két részre tagozódik. Az eladást követő hat hónapban bekövetkező meghibásodás esetén a törvény szerint automatikusan fel kell tételezni, hogy a hiba a termékben az eladáskor már benne volt. Ha ezzel az eladó nem ért egyet, neki kell bizonyítania, hogy a meghibásodás később, a vásárló valamely hibájából keletkezett. A hetedik hónaptól kezdve a kétéves időtartam végéig bejelentett reklamáció esetén ha az eladó nem ért egyet a vásárló reklamációjával, a vásárlónak kell bizonyítania, hogy a meghibásodás oka már az eladáskor benne volt a termékben. A szavatossági jogok a vásárlót két lépcsőben illetik meg. Az első lépcsőben kijavítást vagy kicserélést igényelhet. A vásárló választhat a két lehetőség közül, azzal a megszorítással, hogy az eladónak aránytalan többletköltséget okozó jogot nem választhatja. A szavatossági jogok második lépcsőjére csak akkor lehet áttérni, ha a kijavítást vagy a kicserélést az eladó nem vállalja, vagy azok nem valósíthatók meg. ( A vásárló a forgalmazó költségére a hibás terméket továbbra is kijavíttathatja, ha utóbbi azt nem vállalta.) A második lépcsőben a vásárló az árleszállítás és elállás között választhat, de jelentéktelen hiba esetén az elállást nem igényelheti. Hogy mi minősül "jelentéktelen hibának", az csak a konkrét hiba ismeretében - határesetekben csak szakértői vagy bírósági állásfoglalással - dönthető el. A reklamációt a vásárlás helyén kell bejelenteni, a hibás termék és a fizetési bizonylat felmutatásával. A reklamációról jegyzőkönyvet kell felvenni, az általában szokásos adatokkal: a vásárló neve, címe, a termék megnevezése, vételára, a vásárlás időpontja, a bejelentés időpontja, a hiba leírása, az érvényesíteni kívánt igény, a kifogás rendezésének módja, stb. Vita esetén a vásárlónak tájékoztatást kell kapnia a szakértő igénybevételével és a vita rendezésével kapcsolatos jogairól, s ennek megtörténtére a jegyzőkönyvnek utalnia kell. Ha a reklamáció rendezésének módja eltért a vevő igényétől, azt a jegyzőkönyvben indokolni kell. A vásárló a saját kiegészítéseit is csatolhatja a jegyzőkönyvhöz. A jegyzőkönyv másolatát a vevő rendelkezésére kell bocsátani. ( A reklamáció intézésének szabályait a 49/2003. (VII.30.) GKM rendelet tartalmazza.) Elállás joga Megrendelése során Ön élhet a 17/1999. Kormányrendeletben részletesen rögzített feltétel nélküli elállási jogával. Fogyasztóvédelemmel kapcsolatos további információkat az alábbi linken kaphat: http://www.nfh.hu/ Adatvédelem A Gigisport Hungary Kft. fenntartja magának a jogot, hogy a weboldalt előzetes figyelmeztetés nélkül megváltoztassa, frissítse, illetve annak működését időlegesen vagy tartósan szüneteltesse, vagy megszüntesse. A weboldal felhasználója elfogadja, hogy a weboldal módosításából, frissítéséből, működésének felfüggesztéséből illetve megszüntetéséből eredő kárért a Gigisport Hungary Kft. felelősséget nem vállal. A Gigisport Austria&Hungary webshop üzemeltetője, a Gigisport Hungary Kft. (9400 Sopron, Bezerédj u. 11., továbbiakban: Szolgáltató) a Gigisport Austria&Hungary webshop felületén, valamint az ehhez kapcsolódó
tevékenysége során a Felhasználói adatok kezelésében az 1992. évi LXIII. Törvény, a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról; az 1995. évi CXIX. Törvény, a kutatás és közvetlen üzletszerzés célját szolgáló név- és lakcímadatok kezeléséről; az 1998. évi VI. törvény, az egyének védelméről a személyes adatok gépi feldolgozása során az alábbi adatkezelési szabályokat érvényesíti: 1. A Felhasználók hozzájárulnak, hogy a Szolgáltató kezelje a Felhasználók személyes és különleges adatait. A Szolgáltató kijelenti, hogy Felhasználói által megadott minden adatot, bizalmas információt bizalmasan kezel. Szolgáltató ugyanakkor fenntartja magának a jogot, hogy amennyiben Felhasználóval szemben a szolgáltatással való visszaélés vagy egyéb bűncselekmény gyanúja merül fel, annak személyes adatait az illetékes hatóságok számára átadja. 2. Felhasználói számára a Szolgáltató lehetőséget biztosít, hogy a róluk tárolt adatokat bármikor megtekinthessék, szükség esetén módosíthassák, a regisztrációjuk törlését a kezdeményezhetik. 3. Az adatok egyéb célra csak az érintett kifejezett írásbeli hozzájárulásának megadása esetén kerülnek felhasználásra. 4. A Felhasználói adatokba kizárólag a Szolgáltató erre jogosított munkatársai tekinthetnek bele. A Felhasználókról tárolt személyes adatokat (beleértve az e-mail címet is) a Szolgáltató harmadik fél számára nem szolgáltatja ki. Kivételt képez ez alól, hogy Szolgáltató a Felhasználó személyes adatait a Gigisport Austria&Hungary webshopon történő vásárlás teljesítéséhez kereskedelmi partnerei számára átadja. 5. Az oldal szolgáltatásaiban való részvétel önkéntes. A Szolgáltató kötelezi magát, hogy semmilyen szankciót nem érvényesít azon Felhasználóval szemben, aki a nem kötelező adatszolgáltatást megtagadja. 6. A Szolgáltató gondoskodik arról, hogy szolgáltatásai révén a Felhasználókról megszerzett adatok felhasználása megfeleljen a mindenkor hatályos magyarországi jogszabályoknak. 8. A Szolgáltató minden tőle elvárható intézkedést megtesz az adatok biztonságos őrzésére, de nem vállal felelősséget az adatok megrongálódásáért, megsemmisüléséért vagy illetéktelen kezekbe kerüléséért műszaki hiba, természeti csapás, terror- vagy bűncselekmény esetén. 9. A Szolgáltató megtesz minden tőle elvárható intézkedést, hogy az oldalaihoz való hozzáférés folyamatos és hibamentes legyen, de nem vállal felelősséget az esetlegesen fellépő hibákért, mely az oldalak nem megfelelő működését és/vagy esetleges adatvesztést okoz. 17/1999. (II. 5.) Korm. rendelet a távollevők között kötött szerződésekről A Kormány a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Fvtv.) 55. -ának e) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli el: 1. (1) A rendelet hatálya arra a szerződésre terjed ki, amelyet fogyasztó [Ptk. 685. d) pont] és fogyasztónak nem minősülő személy vagy szervezet (a továbbiakban együtt: értékesítő) köt egymással az értékesítő áruértékesítő, illetve szolgáltató tevékenységi körében, kizárólag egy vagy több távközlő eszköz használata útján (távollevők között kötött szerződés). (2) A rendelet akkor alkalmazható, ha külön jogszabály a rendelet hatálya alá tartozó szerződésről eltérően nem rendelkezik. (3) A rendelet hatálya nem terjed ki: a) a távértékesítés keretében kötött pénzügyi ágazati szolgáltatási szerződésekről szóló törvény által szabályozott pénzügyi ágazati szolgáltatásokra irányuló szerződésekre; b) automatából történő értékesítésre; c) nyilvános távbeszélő állomás igénybevétele útján a távbeszélő szolgáltatást nyújtó szervezettel kötött szerződésre; d) az építési szerződésre;
e) ingatlan tulajdonjogának vagy ingatlanra vonatkozó más jog megszerzésére irányuló szerződésekre, kivéve a bérleti szerződést; f) az árverésen kötött szerződésre. (4) Nem kell alkalmazni a 2-6., valamint a 7. (1) bekezdésének rendelkezéseit a) az élelmiszerek, valamint egyéb mindennapi fogyasztásra szolgáló áruk rendszeres házhozszállítására vonatkozó szerződésekre, továbbá b) az olyan szállást nyújtó, szállítási, étkeztetési vagy szabadidős szolgáltatásokra vonatkozó szerződésekre, amelyek alapján az értékesítő e szolgáltatásokat meghatározott időpontban vagy meghatározott időszakban nyújtja. (5) E rendelet alkalmazásában távközlő eszköz: bármely eszköz, amely alkalmas a felek távollétében - szerződés megkötése érdekében - szerződési nyilatkozat megtételére. Ilyen eszköz különösen a címzett vagy a címzés nélküli nyomtatvány, a szabványlevél, a sajtótermékben közzétett hirdetés megrendelőlappal, a katalógus, a telefon, az automata hívókészülék, a rádió, a videotelefon, VIDEO TEX (mikroszámítógép képernyővel) billentyűzettel vagy érintőképernyővel, az elektronikus levél (e-mail), a távmásoló (telefax) és a televízió. 2. (1) Az értékesítő a szerződés megkötése előtt kellő időben köteles a fogyasztót tájékoztatni: a) az értékesítő cégnevéről (nevéről), székhelyéről (lakóhelyéről), a külön jogszabályban meghatározott nyilvántartásba vételi számáról, adószámáról és telefonszámáról; b) a szerződés tárgyának lényeges tulajdonságairól; c) az ellenszolgáltatásról, beleértve az ellenszolgáltatáshoz kapcsolódó egyéb fizetési kötelezettséget is; d) szükség szerint a szállítás költségéről; e) a fizetés, a szállítás vagy a teljesítés egyéb feltételeiről; f) az elállás jogáról (4-5. ); g) a távközlő eszköz használatának díjáról, ha azt az alapdíjtól eltérően állapítják meg; h) az ajánlati kötöttség idejéről; i) a szerződés legrövidebb időtartamáról olyan esetben, amikor a szerződésben foglaltak teljesítésére folyamatosan vagy ismétlődően kerül sor. (2) Az értékesítő az (1) bekezdés szerinti tájékoztatási kötelezettségnek egyértelműen, közérthetően és pontosan, az igénybe vett távközlő eszköznek megfelelő módon köteles eleget tenni. (3) Ha az értékesítő telefonon tesz szerződéskötésre ajánlatot a fogyasztónak, annak kezdetekor köteles közölni legalább cégnevét (nevét), székhelyét (lakóhelyét) és telefonszámát, valamint a fogyasztó figyelmét kifejezetten fel kell hívnia szerződéskötésre irányuló szándékára. 3. (1) Az értékesítő köteles a fogyasztót a szerződés megkötése előtt kellő időben, de legkésőbb a szerződés megkötésekor a 2. (1) bekezdésének a)-f) pontjában foglaltakról írásbeli tájékoztatóval vagy más, a szóbeli tájékoztatást megerősítő dokumentummal (a továbbiakban együtt: írásbeli tájékoztató) ellátni. (2) Az írásbeli tájékoztatónak az (1) bekezdésben előírtakon felül tartalmaznia kell: a) a 4. szerinti elállási jog gyakorlásának feltételeit, módját és következményeit, ideértve a 4. (5) bekezdésében, a 6. -ban és a 7. (3) bekezdésében foglaltakat, továbbá azt az esetet is, amikor a fogyasztót az 5. alapján az elállás joga nem illeti meg; b) az értékesítő azon telephelye (fiókja) vagy egyéb szervezeti egysége címét, ahol a fogyasztó kifogásait érvényesítheti;
c) a szavatosság, illetve a jótállás feltételeit, valamint a teljesítést követően igénybe vehető kiegészítő szolgáltatás (alkatrészellátás, javítószolgálat) biztosítását; d) a szerződés megszüntetésének lehetőségét, ha az határozatlan időre szól, vagy tartama az egy évet meghaladja. (3) Az (1)-(2) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatóak távközlő eszköz útján egyetlen alkalommal nyújtott olyan szolgáltatás esetében, amelynek ellenértékét a távközlő eszköz üzemeltetője részére kell megfizetni. A fogyasztót azonban ilyen esetben is tájékoztatni kell az értékesítő (2) bekezdés b) pontjában meghatározott címéről. 4. (1) A fogyasztó a szerződéstől nyolc munkanapon belül indokolás nélkül elállhat. (2) A fogyasztó az elállás jogát attól a naptól kezdve gyakorolhatja, amikor az árut átvette, szolgáltatás nyújtása esetében pedig, amikor a szerződést megkötötte, feltéve, hogy az értékesítő a 3. szerinti tájékoztatási kötelezettségének eleget tett. (3) Ha az értékesítő nem tesz eleget a 3. szerinti tájékoztatási kötelezettségének, a fogyasztó az elállás jogát az áru átvételének napjától, szolgáltatás nyújtása esetében pedig a szerződés megkötésének napjától számított három hónapon belül gyakorolhatja. (4) Ha a 3. szerinti tájékoztatásra a (3) bekezdésben meghatározott három hónapon belül sor kerül, a fogyasztó számára az elállásra nyitva álló nyolc munkanapos határidő attól a naptól kezdődik, amikor a tájékoztatót kézhez kapta. (5) Az értékesítő köteles a fogyasztó által kifizetett összeget haladéktalanul, de legkésőbb az elállást követő harminc napon belül visszatéríteni. A fogyasztó viseli az elállási jog gyakorlása miatt az áru visszaszolgáltatásával kapcsolatban felmerült költségeket. A fogyasztót ezenfelül egyéb költség nem terheli. Az értékesítő azonban követelheti az áru nem rendeltetésszerű használatából eredő kárának megtérítését. 5. A felek eltérő megállapodása hiányában a fogyasztó nem gyakorolhatja a 4. szerinti elállási jogot a) szolgáltatás nyújtására vonatkozó szerződés esetében, ha a nyolc munkanapos elállási határidő lejárta előtt az értékesítő a teljesítést a fogyasztó beleegyezésével megkezdte; b) olyan áru értékesítése, illetve szolgáltatás nyújtása esetében, amelynek ára, illetve díja a pénzpiac értékesítő által nem irányítható ingadozásától függ; c) olyan áru értékesítése esetében, amely a fogyasztó személyéhez kötött, illetve amelyet a fogyasztó utasításai alapján vagy kifejezett kérésére állítottak elő, vagy amely természeténél fogva nem szolgáltatható vissza vagy gyorsan romlandó; d) hang-, illetve képfelvétel, valamint számítógépi szoftver példányára vonatkozó szerződés esetében, ha a csomagolást a fogyasztó felbontotta; e) hírlap, folyóirat és időszaki lap terjesztésére vonatkozó szerződés esetében; f) szerencsejáték-szerződés esetében. 6. (1) Ha az áru árát vagy a szolgáltatás díját részben vagy egészben az értékesítő által nyújtott kölcsön [Fvtv. 2. d) pont] fedezi, a fogyasztó 4. szerinti elállási jogának gyakorlása a fogyasztási kölcsönszerződést is felbontja. (2) A fogyasztó az értékesítőnek a fogyasztási kölcsönszerződés felbontásából eredő kárát nem köteles megtéríteni, és tőle kamat vagy egyéb költség sem követelhető. Az értékesítő azonban követelheti a fogyasztótól a kölcsönszerződés megkötéséből eredő kárának megtérítését, feltéve, hogy a kölcsönszerződésben ezt a kár elemeinek és összegszerűségének meghatározásával kifejezetten kikötötte, és a 3. szerinti tájékoztatási kötelezettségének eleget tett. (3) Az (1)-(2) bekezdésben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni, ha az áru árát vagy a szolgáltatás díját részben
vagy egészben harmadik személy által nyújtott fogyasztási kölcsön (a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 2. számú melléklete III. 5. pont) fedezi, feltéve, hogy a fogyasztási kölcsönszerződés a pénzügyi intézmény és az értékesítő előzetes megállapodásán alapul. Az értékesítő köteles a fogyasztó elállásáról a pénzügyi intézményt haladéktalanul értesíteni. 7. (1) A felek eltérő megállapodása hiányában az értékesítő a fogyasztótól kapott felszólítás kézhezvételétől számított harminc napon belül köteles a szerződés szerinti teljesítésre. (2) Ha az értékesítő a szerződésben vállalt kötelezettségét azért nem teljesíti, mert a szerződésben meghatározott áru nem áll rendelkezésére, illetve a megrendelt szolgáltatást nem áll módjában nyújtani, köteles erről a fogyasztót haladéktalanul tájékoztatni, valamint a fogyasztó által fizetett összeget haladéktalanul, de legkésőbb harminc napon belül visszatéríteni. E kötelezettség teljesítése az értékesítőt nem mentesíti szerződésszegése egyéb következményei alól. (3) Ha az értékesítő a szerződésben meghatározott módon helyettesítő áruval, illetve szolgáltatással teljesít, a 4. szerinti elállási jog gyakorlása folytán az áru visszaszolgáltatásával kapcsolatban felmerült költségek az értékesítőt terhelik. A költségek viseléséről, valamint a megfelelően helyettesítő áruval, illetve szolgáltatással történő teljesítésről az értékesítő egyértelműen és pontosan köteles a fogyasztót tájékoztatni. 8. (1) Az értékesítő nem követelhet a fogyasztótól ellenszolgáltatást, ha olyan árut értékesít, illetve olyan szolgáltatást nyújt, amelyet korábban a fogyasztó nem rendelt meg. (2) A fogyasztó nyilatkozatának elmulasztása esetén sem lehet vélelmezni az értékesítő ajánlatának - hallgatólagos - elfogadását. 9. (1) A fogyasztó kifejezett hozzájárulása szükséges ahhoz, hogy az értékesítő a szerződéskötés céljából automata hívókészüléket, illetve távmásolót (telefaxot) használjon. (2) Ha külön jogszabály eltérően nem rendelkezik, az értékesítő a fogyasztó kifejezett tiltakozásának hiányában használhat olyan, közvetlen kapcsolatot lehetővé tevő távközlő eszközt, amely nem tartozik az (1) bekezdés hatálya alá. 10. Az értékesítőt terheli annak bizonyítása, hogy a rendeletben meghatározott tájékoztatási kötelezettségének eleget tett, a határidők betartására vonatkozó előírásokat megtartotta, valamint a fogyasztó 9. -ban előírt hozzájárulását beszerezte. 11. (1) A fogyasztó a rendeletben meghatározott jogáról érvényesen nem mondhat le. (2) A rendeletben foglaltaktól csak a fogyasztó javára lehet eltérni. (3) Ha a rendelet hatálya alá tartozó szerződés az Európai Gazdasági Térség valamelyik államával szoros kapcsolatban áll, harmadik ország jogának a felek által a szerződésre irányadó jogként való választása érvénytelen annyiban, amennyiben e harmadik ország joga az említett államnak a 97/7/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet átültető jogszabálya eltérést nem engedő rendelkezésével ellentétes. Az érintett kérdésben a felek által választott jog helyett az említett állam jogát kell a szerződésre alkalmazni. 12. (1) Ez a rendelet 1999. március 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit csak a hatálybalépését követően kötött szerződésekre kell alkalmazni.
(3) Ez a rendelet a távollévők között kötött szerződések esetén a fogyasztók védelméről szóló, 1997. május 20-i 97/7/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja; az irányelv 8. cikke kivételével. 2001. évi CVIII. Törvény az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről (Kihirdetve: 2001. XII. 24.) Az Országgyűlés az elektronikus kereskedelem fejlődése és ez által a gazdasági fejlődés előmozdítása, valamit az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások révén a magyar gazdaság nemzetközi versenyképességének javítása, továbbá az elektronikus kereskedelmi kapcsolatokban a fogyasztók jogainak védelme érdekében az európai uniós jogszabályokkal összhangban az alábbi törvényt alkotja: Értelmező rendelkezések 2. (1) E törvény alkalmazásában: a) Elektronikus kereskedelmi szolgáltatás: olyan információs társadalommal összefüggő szolgáltatás, amelynek célja áruk, illetőleg szolgáltatások üzletszerű értékesítése, beszerzése, cseréje; b) Elektronikus út: elektronikus adatfeldolgozást, -tárolást, illetőleg továbbítást végző vezetékes, rádiótechnikai, optikai vagy más elektromágneses eszközök alkalmazása; k) Szolgáltató: az információs társadalommal összefüggő szolgáltatást nyújtó természetes, illetve jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet. Az információs társadalommal összefüggő szolgáltatással kapcsolatos adatszolgáltatás 4. (1) A szolgáltató köteles elektronikus úton közvetlenül és folyamatosan, könnyen hozzáférhető módon, magyar nyelven legalább a következő adatokat, illetve tájékoztatást közzétenni: a) a szolgáltató nevét, amennyiben a szolgáltató nem természetes személy, képviselőjének nevét is; b) a szolgáltató lakcímét, illetve székhelyét, telephelyét; c) a szolgáltató elérhetőségére vonatkozó adatokat, különösen az igénybe vevőkkel való kapcsolattartásra szolgáló, rendszeresen használt elektronikus levelezési címét; d) amennyiben a szolgáltató létrejöttét vagy tevékenysége gyakorlásának megkezdését jogszabály valamely nyilvános nyilvántartásba való bejegyzéshez köti, a szolgáltató a nyilvántartásba bejegyző vagy hatóság megnevezését és a szolgáltató nyilvántartásba vételi számát; e) amennyiben a szolgáltató tevékenységének gyakorlása jogszabály alapján engedélyköteles, illetve minősítéshez vagy akkreditációhoz kötött, ezt a tényt az engedélyező hatóság (minősítő, akkreditáló szerv) megnevezésével és elérhetőségi adataival, valamint az engedély (minősítés, akkreditációs határozat) számával; f) ha a szolgáltató az általános forgalmi adó alanya, a szolgáltató adószámát; g) a szabályozott szakmák gyakorlásának körében: ga) annak a szakmai érdek-képviseleti szervnek (kamarának) a megnevezését, amelynek a szolgáltató akár kötelező előírás alapján, akár önkéntesen tagja; gb) a természetes személy szolgáltató szakképzettségének, illetve szakmai, tudományos fokozatának, valamint annak a tagállamnak a megjelölését, ahol ezt a szakképzettséget, illetve fokozatot megszerezte; gc) hivatkozást a szabályozott szakma gyakorlásának a szolgáltató letelepedési helye szerinti államban alkalmazandó szakmai szabályaira, és az azokhoz való hozzáférés módjára; h) az adott szolgáltatáshoz kapcsolódóan a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. Törvény (a továbbiakban: Fgytv.) 8. -ának megfelelő tájékoztatást. (2) Az információs társadalommal összefüggő szolgáltatás ellenértékhez kötését és ellenértékét, valamint az ellenérték teljesítésének módját a szolgáltató köteles elektronikus úton közvetlenül és folyamatosan hozzáférhetővé tenni oly módon, hogy a tájékoztatás tartalma egyértelmű és közérthető legyen. Különösen tájékoztatni kell az igénybe vevőt arról, hogy az ellenérték tartalmazza-e a szolgáltatást terhelő közterheket, illetve az igénybe vevőhöz
történő eljuttatás minden költségét. (3) A szolgáltató köteles általános tájékoztatást adni az alkalmazott információs rendszerek biztonsági fokáról, a felhasználó számára kockázatot jelentő tényezőkről és az általa megteendő óvintézkedésekről. Az elektronikus úton kötött szerződésekre vonatkozó szabályok: 5. (1) Az elektronikus úton történő szerződéskötésre vonatkozó ajánlat elküldését megelőzően a szolgáltató köteles az információs társadalommal összefüggő szolgáltatásra vonatkozó általános szerződési feltételeket oly módon hozzáférhetővé tenni, amely lehetővé teszi az igénybe vevő számára, hogy tárolja és előhívja azokat. (2) A szolgáltató az (1) bekezdésben, a 4. -ban, valamint egyéb jogszabályban előírt tájékoztatási kötelezettségén túlmenően az igénybe vevő ajánlatának elküldését megelőzően köteles egyértelműen tájékoztatni az igénybe vevőt; a) azokról a technikai lépésekről, amelyeket a szerződés elektronikus úton való megkötéséhez meg kell tenni; b) arról, hogy a megkötendő szerződés írásba foglalt szerződésnek minősül-e, a szolgáltató iktatja-e a szerződést, illetve, hogy az iktatott szerződés utóbb hozzáférhető lesz-e; c) az adatbeviteli hibáknak a szerződéses nyilatkozat elküldését megelőzően történő azonosításához és kijavításához biztosított eszközökről; d) a szerződés megkötésének, valamint a szerződésnek a nyelvéről; e) arról a szolgáltatási tevékenységre vonatkozó magatartási kódexről, amelynek az adott szolgáltatás tekintetében aláveti magát, amennyiben van ilyen: továbbá arról, hogy ez a magatartási kódex elektronikus úton hol hozzáférhető. (3) A szolgáltató és a fogyasztónak nem minősülő igénybe vevő közötti szerződéskötés során a felek kölcsönös megállapodással eltérhetnek a (2) bekezdés rendelkezéseitől. 6. (1) A szolgáltató köteles megfelelő, hatékony és hozzáférhető technikai eszközökkel biztosítani, hogy az igénybe vevő az adatbeviteli hibák azonosítását és kijavítását ajánlatának elektronikus úton való elküldése előtt el tudja végezni. Ilyen eszköz hiányában az igénybe vevő nyilatkozata nem minősül ajánlatnak. (2) A szolgáltató köteles az igénybe vevő ajánlatának megérkezését az igénybe vevő fél elektronikus úton haladéktalanul visszaigazolni. Amennyiben e visszaigazolás az igénybe vevő ajánlatának elküldésétől számított 48 órán belül nem érkezik meg az igénybe vevőhöz, az igénybe vevő ajánlati kötöttsége megszűnik. (3) Az ajánlat és annak visszaigazolása akkor tekintendő a másik szerződő félhez megérkezettnek, amikor az számára hozzáférhetővé válik. (4) A szolgáltató és a fogyasztónak nem minősülő igénybe vevő közötti szerződéskötés során a felek eltérhetnek az (1)-(2) bekezdés rendelkezéseitől, ha erre megállapodtak. (5) Az (1)-(2) bekezdések rendelkezéseit, valamit az 5. (1) és (2) bekezdéseit nem kell alkalmazni a kizárólag elektronikus levelezés vagy azzal egyenértékű kommunikációs eszközzel tett címzett nyilatkozatok útján létrejött szerződések esetén. Egyéb jogszabályok, kormányrendeletek: 1997. évi CLV. törvény a fogyasztóvédelemről 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet - az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról 49/2003. (VII. 30.) GKM rendelet - a fogyasztói szerződés keretében érvényesített szavatossági és jótállási igények intézéséről