TANULMÁNY AZ ÚMVP FIATAL GAZDÁK INDULÓ TÁMOGATÁSA JOGCÍM KÉRDŐÍVES FELMÉRÉS EREDMÉNYEIRŐL Készítette: EMVA Vidékfejlesztési Tanácsadó Kft. Készült a www.emva.hu oldalon elvégzett nem reprezentatív kérdőíves felmérés alapján 2010. november 1
Szerkesztette: Keszthelyi Krisztián Kérdőívet összeállította: Mező Sándor Szerzők: Keszthelyi Krisztián Mező Sándor Magyari Rita
Tartalomjegyzék 1. Bevezető...4 2. Intézkedés bemutatása...4 2.1. Az intézkedés forrása, beérkezett kérelmek száma...4 2.2. Az intézkedés jogszabályi háttere...5 3. Módszertan...5 3.1. Módszertan bemutatása...5 3.2. Minta bemutatása...6 4. Pontozásra vonatkozó kérdések eredményei...8 5. Egyéb kérdések eredményei...13 6. Pontszámbecslés...25 7. Következtetések és javaslatok...27 8. Melléklet - Nyitott kérdések eredményei...29 9. Melléklet - Támogatási kérelmek társadalmi haszna...32
1. Bevezető Az EMVA Kft. már több alkalommal végzett internetes kérdőíves kutatást az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) végrehajtásával és intézkedéseivel kapcsolatban. Az eddigi kérdőíves kutatások főbb témái a következők voltak: beruházások támogatásának elszivárgása, ÚMVP eddigi végrehajtása, a LEADER program. Az ÚMVP Fiatal gazdák induló támogatása jogcím az elmúlt időszakban mind a sajtóban, mind a gazdák életében nagy vihart kavart. Az intézkedés a rendelkezésre álló források szűkössége ellenére igen népszerű volt, az eddigi két támogatási kérelmi kört többszörös túljelentkezés jellemezte. Bár a jogszabály alkotó a második kérelmi körben az intézkedés feltételeit finomította, mégis azt a következtetést lehet levonni, hogy az intézkedés során még mindig sok a szerencselovag, a mezőgazdasági tevékenységet nem életvitelszerűen folytató kérelmező. A kérdőívvel az volt a célunk, hogy ezeket a tapasztalatokat feltérképezzük, és megkérdezzük, hogy a jövőben újra megjelenő intézkedés esetében mit kellene a jogalkotónak esetlegesen figyelembe vennie. A felmérés során megvizsgáltuk az eddigi főbb pontozási szempontokat, a válaszolók információ szerzési lehetőségeit, az intézkedésről alkotott egyéni véleményeket, valamint a válaszolók javaslatait. A felmérés alapján összeállított következtetéseket és javaslatokat külön fejezetben foglaltuk össze. 2. Intézkedés bemutatása 2.1. Az intézkedés forrása, beérkezett kérelmek száma A fiatal gazdák induló támogatása mind a 2008-as, mind a 2009. őszi időszakban igen nagy érdeklődést keltett. A 2008-as időszakban 2.514 kérelemből 1.461 darabot bíráltak el pozitívan, ami már akkor is magas összegű támogatási igényt jelentett a programban eredetileg tervezett összeghez képest, ezért a gazdaságátadás intézkedésből csoportosítottak át forrást. A 2009. őszi támogatási intézkedés némi késéssel jelent meg, hiszen az eredeti tavaszi meghirdetési időszak helyett csak 2009. szeptemberétől lehetett támogatási kérelmet benyújtani. A fiatal gazdák induló támogatására beérkezett, több mint 6.000 darab támogatási kérelem 64 milliárd forintos támogatási igénye jóval magasabb az eredetileg allokált 3,8 milliárd forintnál, ezért más intézkedések terhére további forrásokat kellett átcsoportosítani. Az FVM (jelenleg Vidékfejlesztési Minisztérium) végül 906 kérelemre vállalt kötelezettséget, melyből később 80-at visszavontak, a pontszámok felülvizsgálata után viszont 42 kérelemnek helyt adtak. Az intézkedések népszerűségének okait a következők szerint lehet összefoglalni:
a kis méretű családi gazdaságok jelentős forrásbevonási lehetőséget látnak az intézkedésben gazdaságaik fejlesztésére; aranykalászos gazda tanfolyam elvégzésével már lehet kérelmet benyújtani, vagyis a belépési küszöb nem került magasra; a teljesítési küszöb, a 10 EUME elérése nem lehetetlen feladat, sokan családi-rokoni területek bérlésével kívánják az üzemméretet teljesíteni; az internetnek és az erre fogékony korosztálynak köszönhetően számos ágazaton kívüli, eddig mezőgazdasággal nem foglalkozó személy is megismerte az intézkedést. A jogcímhez tartozó intézkedés jelentősen módosult az előző támogatási intézkedési körhöz képest, ezért nem az előző rendeletet módosították, hanem teljesen új támogatási rendeletet hirdettek meg. Az új rendeletben egyrészt a korábbi meghirdetéshez képest több ponton tisztázódtak a kérdések, másrészt az előző intézkedés tapasztalatait is figyelembe véve változott a pontozás, belekerült a helyben-vidéken lakás, az állattenyésztési részarány vállalás preferálása, az EUME cél minél korábbi elérése. Az előző jogcímhez képest a nő, roma, a TCS, illetve TÉSz tagság pontozási részaránya csökkent, illetve az üzleti és pénzügyi terv részaránya növekedett. 2.2. Az intézkedés jogszabályi háttere Hasonlóan a többi ÚMVP intézkedéshez, a 23/2007-es FVM rendelet ezen intézkedés esetében is irányadó, ez a jogszabály határozza meg többek között a kulcskérdést jelentő EUME számítást, valamint az SFH értékeket. Az első intézkedési kör esetében a 67/2007-es FVM rendelet volt az irányadó, melyet a tapasztalatok alapján jelentősen át kellett szabni 2009-ben (többek között ez volt az oka annak, hogy az intézkedés a bejelentett időhöz képest később jelent meg). A változtatások, pontosítások majd minden jogszabályi bekezdést érintettek, ezért a jogszabályalkotó inkább új rendelet alkotott a 113/2009-es sorszámon. A módosítás pontosította a kifizetési kérelmeket, azok euró átváltását, az intézkedés pontozását életszerűbbé tette, a szankciók körét pontosította, bővítette. 3. Módszertan 3.1. Módszertan bemutatása Az internetes kérdőíves felmérés az adott kérdés vizsgálatának szempontjából teljesen újszerűnek mondható. A módszer kiválasztását az indokolta, hogy rövid idő alatt nagyszámú választ kaphatunk, anélkül, hogy a válaszadókat elkedvetlenítenénk a hosszú válaszadással járó procedúrától. Emellett a kérdőív feldolgozása is azonnal megtörténik, mivel az erre kialakított web alapú szoftver a válaszokat azonnal összesíti.
Azonban a rendszernek vannak hiányosságai is, a gyors kitöltés nem mindig a megalapozottabb válaszokat szüli, melyeket egy személyes kérdőíves felmérés során tisztázni lehet. Emellett az alkalmazott webes megoldás a válaszadók rétegezését sem tette lehetővé, ezért a kérdőíves felmérés nem lehet reprezentatív. Mindezen módszertani hiányosságok ellenére azért választottuk ezt a megoldást, mert megfelelő alapot jelent a kérdéskör további vizsgálatához, illetve az egyes kérdésekre adott válaszokat is megfelelően skálázni lehet a kapott adatok alapján. Válaszadás: A 24 zárt és 4 nyitott kérdésből álló kérdőív kitöltésére felkérő levél 3000 e-mail címre került kiküldésre és a www.emva.hu oldalon 3 hétig folyamatosan elérhető volt. Ez alatt az idő alatt 310 visszajelzés érkezett. A válaszadók között vannak olyanok, akik már nyújtottak be támogatási kérelmet, viszont azoknak is lehetőségük volt kitölteni a kérdőívet, akik csak tervezik, hogy kérelmet fognak benyújtani, vagy csak nyomon követik az eseményeket és érdeklődnek az utóbbi időben nagy port kavart intézkedések és az aktualitások iránt és véleményüket e kérdőíves formában is szerették volna kifejteni. A válaszadók 46,7%-a a nyitott kérdést is kitöltötte, melyből szintén kiértékelendő információkhoz jutottunk. 3.2. Minta bemutatása A minta bemutatásánál három szempontot vettünk figyelembe: a nemet, a kort és a végzettséget, hogy általános képet kapjunk a válaszadókról. Mindhárom kritérium egyben pontozási szempontként is szerepelt a kérelemben. Elsőként a nemek arányát vizsgáltuk, ami a hazai társadalom demográfia jellemzőitől eltérő képet mutat, hiszen a válaszadók közel 40%-a nő, míg a kérelmezők között mindössze 5-10%- os lenne az eredmény. Ennek egyik oka a kérdőív sajátosságában keresendő, hiszen a gazdálkodókat nem személyesen kerestük meg, hanem az interneten keresztül. Sok családi gazdaság esetében a nők végzik az adminisztrációt, ezért az internetes információkkal ők találkoznak először. A másik oka a magas aránynak, hogy a fiatal gazdák között magas a nők aránya. Ez annak köszönhető, hogy már nem tabu ez a munka a nők számára sem, illetve sok család, házaspár esetében a már gazdálkodó férj mellett csak a feleség tudott az intézkedésnek megfelelni.
Az Ön neme: (307/310, válaszadás: 99%) Az Ön neme 38% 62% Nő Férfi Az Ön életkora: (307/310, válaszadás: 99%) Az Ön életkora 19% 14% 34% 33% 30-34 év 25-29 év 35-40 év 18-24 év Az életkor esetében (mely szintén pontozási szempont volt) az tapasztalható, hogy az összes válaszadó 34%-ának életkora 30-34 év. Őket követik a 25-29 éves korosztály alig egy százalékkal elmaradva, 33%-al. A maradék 33%, közel azonos arányban, a 18-24 éves és a 35-40 éves korosztályhoz tartozik.
Az Ön végzettsége: (306/310, válaszadás: 99%) Az Ön végzettsége 14% 17% 50% 19% Rendelet szerint szakirányú szakmunkás végzettség (aranykalász szintű) Rendelet szerint szakirányúi egyetemi végzettség Rendelet szerint szakirányú főiskolai végzettség Rendelet szerint szakirányú felsőfokú szakképesítés vagy technikusi szakképzettség A válaszadók végzettségét vizsgálva elmondható, hogy 49%-uk a rendelet szerinti szakirányú szakmunkás végzettséggel vagy aranykalász szintű végzettséggel rendelkezik, őket követik 19%-al a rendelet szerinti szakirányú egyetemi végzettségűek. A maradék 31% a rendelet szerinti szakirányú főiskolai és szakirányú felsőfokú szakképesítésűek vagy technikusi szakképzettségűek között, közel azonos arányban oszlik meg, 17 és 14%-al. 4. Pontozásra vonatkozó kérdések eredményei 4.1 A kérelem beadása során TÉSZ/TCS tagsága volt-e? (306/310, válaszadás: 99%) A kérelem beadása során TÉSZ/TCS tagsága volt-e? 12% 11% 40% 37% A kérelem benyújtásakor TÉSZ/TCS-be való belépésről szóló szándéknyilatkozattal rendelkeztem. A kérelem benyújtásakor TÉSZ/TCS tagsággal rendelkeztem. Még nem nyújtottam be támogatási kérelmet. Nem voltam tag és szándéknyilatkozatot sem nyújtottam be.
Szakmai értékelési szempontok szerint, a kérelemben megadott tevékenységgel releváns elismert termelői csoport, vagy zöldség-gyümölcs termelői csoport, vagy termelői szervezet tagsági igazolás, vagy azokhoz való csatlakozási szándék volt szükséges a maximális 8 pont eléréséhez. Erre a kérdésre beérkezett válaszok alapján a kitöltők 37%-a a kérelem benyújtásakor rendelkezett TÉSZ/TCS tagsággal, 40% pedig belépésről szóló szándék nyilatkozattal. Ha nem vesszük figyelembe azt, hogy 12% nem adott még be támogatási kérelmet és a maradékot tekintjük 100%-nak, akkor a kitöltők 87,5%-a volt jogosult pontszerzésre. E pontozási szempont esetében fontos még megemlíteni, hogy aki elnyerte a támogatási összeget és a támogatási kérelemben szándéknyilatkozatot nyújtott be, annak az első kifizetési kérelemhez csatolnia kell a tagságról szóló formanyomtatványt. Bár az a szándék, hogy csak nyilatkozatot kér a döntéshozó a pontozáshoz logikus lépés volt, hiszen nem is lehet tag az, aki nem termel, mégis a végrehajtás nem volt teljesen logikus. Az végleges tagsági igazolás csatolása az első kifizetési kérelemhez nem indokolható, hiszen ekkor a fiatal gazdálkodó még mindig nem kezdte meg a gazdálkodást. Jobb lett volna, ha a tagsági igazolást a gazdálkodónak csak a 10%-os kérelemhez kellett volna csatolnia. Emellett a szándéknyilatkozat esetében meg kellett volna követelni, hogy a felvételi nyilatkozatot a TÉSZ/TCS visszavonhatatlanul tegye meg, arra az esetre, ha a kérelem nyer, mert több esetben előfordult, hogy nyerést követően a TÉSZ/TCS egyéb okokra hivatkozva megtagadta a felvételt. 4.2 Vállalt-e állattenyésztést? (EUME-ben kifejezve)? (307/310, válaszadás: 99%) Vállalt-e állattenyésztést? (EUME-ben kifejezve)? 12% 8% 40% 15% 25% Egyáltalán nem vállaltam. Igen, 80% felett 50% és 80% között Még nem nyújtottam be támogatási kérelmet. 50% alatt Az állattenyésztés vállalása szintén többletpontot jelentett a bírálat során. Abban az esetben, ha a kérelmező vállalta azt, hogy a negyedik év végére vállalt EUME értékből 50%-ot vagy azt meghaladó részarányt állattenyésztésből teljesít, az értékelés során plusz 9 pontot jelentett.
A válaszadók 40%-a egyáltalán nem vállalt állattenyésztést kérelmében, 25%-a 80%-ot meghaladó részarányban, 15%-a 50% és 80% közötti részarányban és 8%-a 50% alatti részarányban vállalt állattenyésztést, ez utóbbi kategória már nem ért pontot. A fennmaradó 12% nem adott még be támogatási kérelmet. Az állattenyésztés részarányának vállalása kulcskérdés volt a kérelmek beadása során. Sok kérelmező ezt önmagától nem vállalta volna, inkább csak a magas pontszám miatt döntött az állattenyésztés mellett. Ezért is került be sok kérelmező a gazdák által könnyebbnek ítélt állattenyésztési ágazatokkal, mint a méhészet, vagy a húsmarhatartás. Ezen ok miatt az állattenyésztést 80% felett vállalók tekinthetők inkább kimondottan állattenyésztésre szakosodott gazdaságnak. 4.3 Az Ön lakóhelye a kérelem benyújtását megelőzően legalább egy éve olyan településen volt, mely: (307/310, válaszadás: 99%) Az Ön lakóhelye a kérelem benyújtását megelőzően legalább egy éve olyan településen volt, mely: 12% 11% 7% 25% 12% 12% 21% Hátrányos helyzetű település és lakossága 3.000 fő alatti. Egyéb település. Hátrányos helyzetű település és lakossága 3.000 fő feletti, de 10.000 fő alatti. Nem hátrányos helyzetű település és lakossága 3.000 fő feletti, de 10.000 fő alatti. Még nem adtam be támogatási kérelmet. Nem hátrányos helyzetű település és lakossága 3.000 fő alatti. Hátrányos helyzetű település 10.000 fő felett. Ha az ügyfél lakóhelye a kérelembenyújtást megelőzően legalább 1 éve hátrányos helyzetű településen van, akkor az a bírálat során plusz 5 pontot jelentett. Ehhez az 5 ponthoz még hozzájött 4 pont, ha a kérelembenyújtási időszak első napján érvényes KSH adatok alapján a lakóhely olyan településen található, ahol 1-3.000 fő közötti a lakosság létszáma, vagy plusz két pont, ha olyan településen található, ahol 3.001-10.000 fő közötti a lakosság száma. A kérelmezők 25%-ának a lakóhelye a kérelem benyújtását megelőzően hátrányos helyzetű településen volt, ahol a lakosság száma 3.000 fő alatti, vagyis ez a pontozási szempont náluk 9 pontot jelentett. 21% egyik kategóriába sem sorolható be, 12% lakóhelye pedig hátrányos helyzetű településen van, ahol a lakosság létszáma 3.000 fő feletti, de 10.000 fő alatti, vagyis náluk ez a pontozási szempont 7 pontot jelentett. A következő kategória, amibe a válaszadóknak szintén 12%-a tartozik, hogy lakóhelyük nem hátrányos helyzetű település és lakossága 3.000 fő feletti, de 10.000 fő alatti. Ez a bírálat során 2 pontot jelentett.
12% nem adott még be támogatási kérelmet, 11% pedig 4 pontot kapott e szempontra, vagyis lakóhelyük nem hátrányos helyzetű településen van, de a lakosság létszáma 3,000 fő alatti. A maradék 7% hátrányos helyzetű településen élt már a kérelem benyújtását megelőző 1 évben ahol a lakosság létszáma 10.000 fő feletti. Ők 5 pontot kaptak a bírálat során. Az átlag összességében erre a két szempontra összesen 4,68 pont volt a maximálisan kapható 9-ből, illetve a kérelmezők jelentős része 79%-a kapott pontszámot. A pontozási szempont alkalmazás a harmadik körben indokolható volt, mert korábban sok bírálat érte a jogszabályalkotót azért, hogy városi kalandorokat támogat. 4.4 Véleménye szerint a szakmai szempontok mekkora szerepet játszottak a bírálatban? (1 alig játszott szerepet - 5 nagy szerepet játszott) (306/310, válaszadás: 99%) Véleménye szerint a szakmai szempontok mekkora szerepet játszottak a bírálatban? (1 alig játszott szerepet - 5 nagy szerepet 7% játszott) 13% 29% 24% 27% alig játszott szerepet közepes volt kevés szerepet játszott szerepet játszott nagy szerepet játszott A válaszadók ebben a kérdésben egy 1-5-ig terjedő skálán értékelhették azt, hogy a szakmai szempontok mekkora szerepet játszottak a bírálatban. A rendelet szerint a szakmai szempontok a következők: szakképzettség, EUME cél 3. év végéig történő teljesítésének vállalása, állattenyésztés arányának vállalása, a kérelemben megadott tevékenységgel releváns elismert termelői csoport, vagy zöldség-gyümölcs termelői csoport vagy termelői szervezet tagsági igazolás vagy azokhoz való csatlakozási szándék és a működtetési időszak 4. évének végéig az ügyfél lakóhelyéhez képest a gazdaság legtávolabbi pontja legfeljebb 60 km sugarú körön belül található-e. A kérdéssel azt szerettük volna felmérni, hogy a kérdőív kitöltői szerint mekkora szerepet játszottak a szakmai szempontok a támogatási kérelem bírálatában. 113/2009. (VIII. 29.) FVM rendelet mellékletei tartalmazzák a szakmai szempontokat, valamint e szempontok érékelését, ellenőrzési módját. A szakmai szempontok a válaszadók 29%-a szerint alig, 24%-a szerint pedig csak csekély mértékben érvényesültek a bírálati rendszerben.
Többek szerint a szakmaiság, a gyakorlat és a fejlesztés megalapozottsága nem került előtérbe. A horizontális szempontok pedig túl nagy szerephez jutottak, amik súlyos pontokat értek. 4.5 A támogatási kérelemben található pénzügyi terv mennyiben szolgálta a kérelem a bírálatát? (1 teljesen felesleges volt - 5 a pénzügyi terv révén a gazdálkodás pénzügyi fenntarthatósága teljességgel tervezhető) (299/310, válaszadás: 96%) A támogatási kérelemben található pénzügyi terv mennyiben szolgálta a kérelem a bírálatát? (1 teljesen felesleges volt - 5 a pénzügyi terv révén a gazdálkodás pénzügyi fenntarthatósága teljességgel tervezhető) 8% 29% 17% 22% 24% közepesen szolgálta egyáltalán nem szolgálta gyengén szolgálta jól szolgálta kiválóan szolgálta 113/2009. (VIII. 29.) FVM rendelet 4., a támogatás igénybevételének egyik feltétele, hogy a kérelmezőknek gazdálkodási tevékenység fejlesztésére vonatkozó üzleti tervet, és annak részét képező pénzügyi tervet kell benyújtania, és a tervek értékelése során összesen legalább 50 pontot elérnie. A válaszadóknak itt szintén egy 1-5-ig terjedő skálán kellett értékelniük, hogy véleményük szerint a pénzügyi terv milyen szerepet játszott a kérelem bírálatában, teljesen felesleges volt, vagy a pénzügyi terv révén a gazdálkodás pénzügyi fenntarthatósága teljességgel tervezhető. Egy hibátlan pénzügyi tervvel az igénylő maximum 30 pontot szerezhetett. A válaszadók 8% vélekedett úgy, hogy a támogatási kérelem részét képző pénzügyi terv kiválóan szolgálta a kérelem bírálatát. 17% szerint, a pénzügyi terv fontos szerepet töltött be a bírálatban. A kérdőívet kitöltők 29% ítélte úgy, hogy közepesen szolgálta a bírálatot a pénzügyi terv. Mindezekkel szemben a megkérdezettek 22% gyengén, 24% szerint pedig egyáltalán nem szolgálta a kérelem bírálatát a pénzügyi terv. Sok bírálat érte a rendszert a pénzügyi tervért, amelynek legfőbb oka abban keresendő, hogy senki számára nem volt világos, hogy a pénzügyi terv mit is pontoz. Emiatt sok tévhit is elterjedt róla.
4.6 Véleménye szerint mit nem kellett volna pontozni? (301/310, válaszadás: 97%) Véleménye szerint mit nem kellett volna pontozni? 30 25 20 15 10 5 0 Roma származás Csökkent munkaképesség Férfi/nő TÉSZ/TCS tagság Életkor Lakóhely Végzettség Pénzügyi terv Üzleti terv A 301 beérkezett válasz 27%-a szerint, a roma származás nem kellett volna pontozni. Sokakban az fogalmazódott meg, hogy ez visszaélésre adott lehetőséget és diszkriminatív jellegű a nem romákkal szemben. A mezőgazdaság nem származást vagy nemet, hanem komoly szaktudást igénylő, kockázatos terület. A válaszadók 15%-a a csökkent munkaképességet, 14%-a pedig a nemek megkülönböztetését nem pontozta volna. Ezeket követi 11%, aki a TÉSZ/TCS tagságot nem pontozta volna. Az életkort 8%, lakóhelyet 8%, végzettséget 7%, pénzügyi tervet 7% nem szerepeltette volna pontozási szempontként. Az üzleti tervet tartják a kitöltők a legfontosabbnak, mindössze 3% vélekedett úgy, hogy ezt nem kellett volna pontozni. A beérkezett vélemények alapján fontosnak tartják, mennyire fenntartható, életszerű az üzleti terv. Sokak szerint fontosabb lett volna a szakmai szempontok, a szaktudás, gyakorlat értékelése. A külföldi piaci kapcsolatok miatt fontos lenne a nyelvtudás figyelembe vétele. 5. Egyéb kérdések eredményei 5.1 Mikor adta be támogatási kérelmét? (307/310, válaszadás: 99%) A támogatási kérelmet a válaszadók 72%-a 2009-ben, 14%-a 2008-ban és mindössze 1 %-a az AVOP keretében nyújtott be. A kérdőívet kitöltők csupán 13 %-a nem adott még be támogatási kérelmet, ami azt jelzi, hogy a válaszadók túlnyomó része már személyes tapasztalattal, véleménnyel bír a támogatási kérelemmel kapcsolatban. A minta jól tükrözi az intézkedés időbeli ismertégének a növekedését, valamint azt, hogy a támogatási kérelem iránt egyre több érdeklődő van. Mivel a támogatási kérelmek száma is drasztikus növekedést mutat, ezért várható, hogyha újra megjelenik a támogatási kérelem kiírás, akkor az eddig sikertelenek és az új érdeklődők jelentős kérelemszámot fognak produkálni, várhatóan egy új
időszakban a feltételek jelentős szigorítása nélkül a kérelem szám meg fogja haladni az 5.000 darabot, ami közel 54 Mrd forint forrásigényt jelentene. Mikor adta be támogatási kérelmét? 13% 1% 14% 72% 2009-ben 2008-ban Még nem adtam be támogatási kérelmet. Még az AVOP keretében. 5.2 Milyen céllal nyújtott be Fiatal gazda támogatási kérelmet? (303/310, válaszadás: 98%) Milyen céllal nyújtott be Fiatal gazda támogatási kérelmet? 13% 11% 76% Új gazdaság létrehozása Gazdaság átvétele Még nem adtam be támogatási kérelmet. 113/2009. (VIII. 29.) FVM rendelet szerint a Fiatal gazdálkodók induló támogatásának célja új gazdaság alapítása, valamint a birtokstruktúra átalakításának előmozdítása, a mezőgazdasági munkaerő korstruktúrájának javítása, a vidék népességmegtartó képességének növelése és a mezőgazdasági tevékenység hosszú távú fenntartása. E kérdés kettő szempontot vett alapul: az új gazdaság alapítást, valamint a gazdaságátvételt. A kérdésre érkezett 303 válasz alapján 76 % új gazdaság létrehozása céljából nyújtott be Fiatal gazda támogatási kérelmet, 13 %-nak pedig gazdaság átvétel volt a célja. A maradék 11% nem nyújtott még be kérelmet.
Az új gazdaság alapítása azért lehet hangsúlyos, mert sok családban már van örököse a gazdaságnak, és csak a forrás-kiegészítésként adnak be kérelmet egy másik családtagnak. Emellett a családi tulajdonban álló Kft-k átvételét nem jelölhették meg célként a kérelemben, ezért ezekben az esetekben is inkább új gazdaság alapítása volt a cél. Az új gazdaságok magas aránya viszont a birtokszerkezet szempontjából negatív képet ad, hiszen ebben az esetben ha csak formálisan is de a birtoktestek aprózódhatnak, ami nem lehet az intézkedés célja. 5.3 Melyik mezőgazdasági ágba tartozott a támogatási kérelme a végzendő tevékenység szerint? (305/310, válaszadás: 98%) Melyik mezőgazdasági ágba tartozott a támogatási kérelme a végzendő tevékenység szerint? 16% 11% 4% 28% 20% 21% Állattenyésztés Szántóföldi növénytermesztés Még nem adtam be támogatási kérelmet. Vegyes gazdálkodás Kertészet Egyéb A válaszadók 28%-a a végzendő tevékenység szerint az állattenyésztési üzemtípusba sorolható, míg 21% vegyes gazdálkodást fog folytatni. 20%-uk a szántóföldi növénytermesztést, míg 16% a kertészetet jelölte meg a kérdőívben. A maradék 11% még nem adott be támogatási kérelmet, 4% pedig az előzőekbe be nem sorolható mezőgazdasági ágba tartozik. Az állattenyésztők, illetve a részben ide tartozó vegyes gazdálkodók magas aránya egyértelműen a pontszámnak köszönhető. Figyelemre méltó még, hogy igen alacsony a kertészet részaránya, mely annak fényében különös, hogy talán ez az ágazat az, amelynél a 10 EUME a legkisebb ráfordítással elindítható ha más külső segítséget nem veszünk figyelembe. Ennek oka feltehetően az, hogy az ágazat a többihez képest nagyon munkaigényes, de ezzel szemben többlet pontot nem ért az ágazat választása. 5.4. Honnan szerzett tudomást a Fiatal mezőgazdasági termelők induló támogatásáról? (307/310, válaszadás: 99%) Ennek a kérdésnek a célja az volt, hogy kiderítsük, honnan szereztek a gazdálkodók tudomást a Fiatal mezőgazdasági termelők induló támogatásáról. Azért fontos ez a kérdés, mert így az információáramlást is tudjuk vizsgálni. Az ábrán jól látató, hogy a legtöbb kérelmező
különböző internetes forrásokból informálódott. Jól látható az elektronikus információáramlás elterjedése és gyakori alkalmazása. A válaszadók 23%-a az EMVA.hu oldalról informálódott a támogatással kapcsolatban, bár ez az eredmény statisztikai és módszertani szempontból inkább nem vizsgálandó. Honnan szerzett tudomást a Fiatal mezőgazdasági termelők induló támogatásáról? 7% 7% 4% 3% 3% 23% 8% 9% 18% 18% Interneten, az EMVA.hu oldalról Egyéb Újságból, folyóiratból Interneten, az MVH weboldaláról Szervezett képzésen Gazdatárstól Egyéb internetes forrásból Interneten, az FVM FVM.hu vagy umvp.eu oldaláról Falugazdász hálózattól Internetes fórumból Az eredmények szerint a kitöltők 7%-a az MVH, 7%-a pedig az FVM és az UMVP hivatalos weboldaláról szerzett tudomás a támogatásról, 9%-a pedig egyéb internetes forrásból informálódott a Fiatal mezőgazdasági termelők induló támogatásáról. Szembetűnő továbbá, hogy a fiatal gazdák 18%-a kapott segítséget gazdatársától. Ez az eredmény arra enged következtetni, hogy a gazdák közötti kapcsolattartás, információáramlás továbbra is nagy szerepet tölt be. A válaszadók 4%-a a Falugazdász hálózattól, 3%-a pedig szervezett képzésen értesült a támogatásról. Ezek az arányok meglehetősen alacsonyak, figyelembe véve, hogy a falugazdász hálózatnak és a szervezett képzéseknek is célja a direkt, közvetlen információnyújtás. 5.5. Mekkora EUME értéket vállalt a támogatási kérelmében? (302/310, válaszadás: 97%) E kérdés esetében azt szerettük volna megtudni, hogy a fiatal gazdák mekkora EUME értéket vállaltak a támogatási kérelmükben. Ennek eredményeként megtudhatjuk a kérelmezők tervezett gazdaság méretének igényét. Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a fiatal mezőgazdasági termelők indulásához a 2009. évtől nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló 113/2009. (VIII. 29.) FVM rendelet határozza meg a támogatás jellegét és összegét, EUME értékben kifejezve. E szerint a 4-7 EUME-t (bele nem értve a 7 EUME nagyságú üzemméretet) 20 000 eurónak, a
7-10 EUME-t (bele nem értve a 10 EUME nagyságú üzemméretet) 30 000 eurónak, valamint a 10 vagy annál több EUME-t 40 000 eurónak megfelelő összegben támogatja. Mekkora EUME értéket vállalt a támogatási kérelmében? 12% 4% 13% 13% 58% 10-20 EUME között 7-10 EUME között 20 EUME fölött Még nem adtam be kérelmet. 4-7 EUME között A diagramon jól látható, hogy a válaszadók 58%-a vállalt 10-20 EUME között, megcélozva a maximális 40 000 eurónak megfelelő összeget. Figyelemfelkeltő, hogy a válaszadók 20%-a meghirdetett maximális érték felett vállalta az EUME értéket, remélve a támogatási kérelem pozitív elbírálását. 7-10 EUME közötti értéket 13% tűzött ki célul a támogatási kérelmében. 4-7 EUME közötti értéket a válaszadóknak mindössze 4%-a tűzött ki célul. 20 EUME fölötti üzemméretet a válaszadók 13%-a vállalt csak, tehát továbbra is fő cél a kérelemnek való megfelelés, és a jövőben szankciók hatásainak a minimalizálása. 5.6. Hogyan készítette el támogatási kérelmét? (304/310, válaszadás: 98%) Hogyan készítette el támogatási kérelmét? 13% 2% 25% 60% Tanácsadó segítségével. Saját magam írtam a támogatási kérelmem. Még nem adtam be támogatási kérelmet. Érdekképviselet segítségével.
Célunk ezzel a kérdéssel az volt, hogy megtudjuk, hogyan készítik, készíttetik a gazdálkodók a támogatási kérelmeiket. Kimagaslóan nagy hányad, a válaszadók 60%-a tanácsadó segítségével készítette el támogatási kérelmét. A beérkezett válaszok eredményeként minden negyedik kérelmező maga készítette el támogatási kérelmét. Mindössze 2%-uk volt az, aki érdekképviselet segítségét vette igénybe. A tanácsadók nagy szerepe feltehetően a pontozási rendszernek és az eddigi gyakorlatnak volt köszönhető. A pénzügyi és üzleti tervre adható pontszám magas aránya arra késztetett sokakat, hogy inkább gyakorlottabbakra, vagy gyakorlottabbnak mondott tanácsadókra bízzák a kérelmüket. Az eddigi gyakorlatot tekintve pedig elmondható, hogy sok gazdálkodó továbbra is pályázatíróhoz fordul a vissza nem térítendő támogatásokkal kapcsolatban. 5.7 Véleménye szerint mihez járul hozzá leginkább a támogatás? (302/310, válaszadás: 97%), illetve Véleménye szerint mihez nem járult hozzá egyáltalán az intézkedés? (291/310, válaszadás: 94%) Ezeknek, a kérdéseknek megfogalmazásakor a vizsgálat középpontjában az állt, hogy kiderítsük, hogyan igazodik a gazdálkodók véleménye, értékrendje és tapasztalata a 113/2009. (VIII. 29.) FVM rendeletben megfogalmazott célkitűzésekhez. Mihez járul, vagy nem járul hozzá leginkább a támogatás. A rendelet 1. kimondja, az intézkedés célja a fiatal mezőgazdasági termelők gazdaságalapításának, valamint a birtokstruktúra átalakításának előmozdítása, a mezőgazdasági munkaerő korstruktúrájának javítása, a vidék népességmegtartó képességének növelése és a mezőgazdasági tevékenység hosszú távú fenntartása. Mi ebben az esetben a következő célkitűzéseket fogalmaztuk meg, amikhez leginkább hozzájárulhat a támogatás: munkahelyteremtés, munkahely megőrzés, falusi élet fenntartása, vidéki életkörülmények javítása, generációváltás, mezőgazdasági dolgozók átlagéletkorának javítása, versenyképesség növelése, mezőgazdasági ismeretek bővítése, technológiakorszerűsítés, birtokszerkezet javulása, valamint a támogatás csak egy pótlólagos jövedelem a már most is aktívan gazdálkodóknak. A megkérdezettek 17%-a a munkahelyteremtést, 6%-a pedig munkahely megőrzést tartja a legfontosabb célnak. A megkérdezettek 15%-a szerint a falusi élet fenntartása, vidéki életkörülmények javítása a legfőbb feladat. 25% gondolja a generációváltás időszerűségét az elöregedő mezőgazdasággal foglalkozók átlagéletkorával szembe. A rendeletben megfogalmazott célokhoz igazodik a kérdőívet kitöltők véleményének többsége. A válaszolók 11%-a úgy gondolja, hogy a támogatás csak egy pótlólagos jövedelem a már most is gazdálkodóknak. A nyitott kérdésekre beérkezett válaszokban is olvasható volt az a vélemény, miszerint a kérelmezők kifogásolták azt, hogy több olyan gazda nyert, akinek ez a támogatás csak pótjövedelem volt. A válaszok alapján jól látszik, hogy az intézkedés nem járult hozzá a birtokszerkezet javításához. A 296 beérkezett válasz 19%-a vélekedik így. Amennyiben induló gazdákról beszélünk, akkor jogosan fogalmazódik meg az a vélemény, mely szerint elegendő törzstőke nélkül, 40 000 euróból nem lehet egy új életképes, nagy
birokszerkezetű gazdaságot létrehozni, fenntartani. Az elaprózódott birtokszerkezet javítása, az eredmények tekintetében, nem éri el az intézkedés által kitűzött célt. Emellett kritikaként fogalmazódott meg a versenyképesség szempontja (16% felett), illetve a falusi élethez való hozzájárulás szempontja (12% felett). Ezekhez sokak szerint az intézkedés nem járult hozzá. Az eredményeket a 9. számú melléklet tartalmazza. 5.8 Szigorítaná-e a támogatási kérelem feltételrendszerét? (303/310, válaszadás: 98%) A megkérdezettek 24% úgy szigorítaná a támogatási kérelmeket, hogy egy családban csak egy közeli hozzátartozó kaphasson támogatást. Több olyan vélemény is érkezett be, amikben sérelmezik azt, hogy testvérek is nyertek támogatást. A 303 válaszadó 36%-a szerint, azok kaphassanak támogatást, akik már egy éve vidéki településen élnek és ott is tervezik a gyerekvállalást. A válaszadók 11%-a nem szigorítaná a támogatási kérelem feltételrendszerét. Két esetben 10%-os a támogatottsága azoknak, akik úgy szigorítanák a kérelem feltételrendszert, hogy előírnák az egyéni főállású vállalkozói igazolvány bevezetését, valamint szűkítenék a jogosultságot jelentő képzések kört, amit a 113/2009. (VIII. 29.) FVM rendelethez 1. számú melléklet tartalmaz. A legkevesebb válasz arra a lehetőségre érkezett, mely szerint, egyes ágazatokban emelnék az elérendő EUME mértéket (5%), valamint előírnák a szakmai szervezeti tagságot (3%). Szigorítaná-e a támogatási kérelem feltételrendszerét? (303/310, válaszadás: 98%) Válaszok aránya Igen, szabályoznám, hogy egy családban csak egy közeli hozzátartozó kaphasson támogatást. 24% Igen, csak vidéki településen már egy éve lakók adhatnának be kérelmet. 18% Igen, csak azok adhatnának be kérelmet, akik vállalják, hogy vidéki településen laknak, és ott is nevelik fel gyermekeiket. 18% Nem. 11% Igen, előírnám a főállású egyéni vállalkozói igazolványt. 10% Igen, szűkíteném a jogosultságot jelentő képzések körét. 10% Igen, egyes ágazatokban emelném az elérendő EUME mértékét. 5% Igen, előírnám a szakmai szervezeti tagságot. 3%
5.9 Hogyan értékeli az FVM szerepvállalását, munkáját? (307/310, válaszadás: 99%) Hogyan értékeli az FVM szerepvállalását és munkáját? 10% 0% 31% 59% Közepesen hatékony Rossz Hatékony Kiváló A válaszadók 59%-a az FVM mint Irányító Hatóság, szerepvállalását és munkáját közepesen hatékonynak értékeli, 31%-a az, aki rossznak ítéli meg és ez a százalékos érték igen magasnak mondható. Mindösszesen 10%, akinek a tapasztalatai szerint hatékony az FVM munkája és a válaszadók közül senki sem nyilatkozott úgy, hogy kiválóan működne az FVM-ben zajló munka. A negatív megítélés fő okai a következők lehetnek: későn megjelenő támogatási intézkedés, nem kell mértékű források csoportosítása, a céloknak nem megfelelő pontozási rendszer kialakítása, lassú döntési folyamat. 5.10 Hogyan értékeli az MVH szerepvállalását és munkáját? (303/310, válaszadás: 98%) A kérdőívet kitöltők 53%-a rossznak ítélte a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) munkáját és szerepvállalását és mindössze 35%-a tartja közepesen hatékonynak. A válaszadók 11%-a gondolja úgy, hogy az MVH hatékonyan végzi munkáját, 1% kiválónak tartja. Sok kritika érte az ügyintézés folyamatát: késtek a tájékoztatások, a meghirdetett 60 nap helyett helyett 6 hónap lett a bírálati idő, ami az indulóknak és a támogatást elnyerőknek súlyos hátrányokat okozott.