Közszolgálati szabályzata (a cafetéria-juttatásra vonatkozó rendelkezésekkel)

Szomolya Községi Önkormányzat Polgármesteri Hivatal Közszolgálati szabályzata (a cafetéria-juttatásra vonatkozó rendelkezésekkel) Kelt: Szomolya, 2010. 01. 28. p.h... jegyző

Tartalomjegyzék A szabályzat hatálya 3 I. fejezet A rendkívüli munkavégzés elrendelésének, nyilvántartásának 4 és elszámolásának rendje II. fejezet Szabadság kiadás, és egyéb munkaidő kedvezmény 8 nyilvántartásának rendje III. fejezet Az egyes illetménypótlékokra jogosító munkakörök 10 meghatározása IV. fejezet A helyettesítési díj mértékének meghatározása 11 V. fejezet A cafetéria-juttatással kapcsolatos szabályok 12 VI. fejezet A köztisztviselők szociális, jóléti, kulturális, egészségügyi 21 juttatásainak mértéke, feltételei, az elbírálás és az elszámolás rendje, valamint a visszatérítés szabályai VII. fejezet A leltárhiánnyal kapcsolatos szabályok 37 VIII. fejezet A vezetendő nyilvántartások 39 IX.. fejezet Egyéb szabályok 40 Mellékletek 41. ( 2

Szomolya Községi Önkormányzat Polgármesteri Hivatal Közszolgálati szabályzata A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2001. évi XXXVI. törvény 106. (6) bekezdése alapján, - figyelembe véve a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény rendelkezéseit, továbbá a köztisztviselők cafetéria-juttatásának részletes szabályairól szóló 305/2009. kormányrendeletet az önkormányzat Önkormányzati Hivatala a köztisztviselőinek közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos, a jegyző általános szabályozási hatáskörébe tartozó kérdésekről; valamint a különböző feltételek mellett a köztisztviselők hozzátartozónak adható támogatások és juttatások szabályainak meghatározására a következő közszolgálati szabályzatot állapítom meg. A szabályzat hatálya A szabályzat hatálya kiterjed az önkormányzati hivatal (a hatósági igazgatási társulás, valamint közterület-felügyelet) köztisztviselőire. Az e szabályzatban meghatározott juttatások és támogatások a nem teljes munkaidőben foglalkoztatott (részmunkaidős) köztisztviselőket ha a szabályzat kifejezetten másként nem rendelkezik munkaidő-arányosan illetik meg. Foglalkoztatási jogviszonyban álló polgármesterre e szabályzat akkor terjed k,i,ha azt törvény, vagy a fentiekben hivatkozott önkormányzati rendelet lehetővé teszi. I. Fejezet A munkaidő, pihenőidő, rendkívüli munkavégzés elrendelésének, nyilvántartásának és elszámolásának rendje 1. A munkáltatói jogkör gyakorlója: A hivatal köztisztviselői tekintetében a munkáltatói jogokat a jegyző gyakorolja. Kinevezéshez, felmentéshez, jutalmazáshoz, tanulmányi szerződés megkötéséhez a polgármester egyetértése szükséges. 2. A hivatal köztisztviselőire érvényes munkarend: Hétfő-kedd-szerda-csütörtök: 08.00-16.30. Péntek: 08.00-13.30. A köztisztviselő részére a munkaidőn belül-a munkavégzés megszakításával, napi 30 perc munkaközi szünetet kell biztosítani. A munkaközi szünet 11.30 órától-12.30 tartó időtartamokon belül lehet igénybe venni. 3

A munkaközi szünet igénybevétele nem akadályozhatja a folyamatos munkavégzést. A jegyző a rendkívüli munkavégzés elrendelésének, nyilvántartásának és elszámolásának helyi rendjét a Ktv. 40. (1) bekezdése alapján a következők szerint szabályozza: 1. A rendkívüli munkavégzés elrendelése 1.1. A rendkívüli munkavégzést a jegyző írásban rendelheti el. 1.2. Ha az elrendelés - 5 főnél kevesebb köztisztviselőt érint, akkor a rendkívüli munkavégzés elrendelését köztisztviselőnként külön-külön kell, - 5, vagy annál több köztisztviselőt érint, akkor a rendkívüli munkavégzés elrendelését valamennyi köztisztviselőre összevontan is lehet dokumentálni. 1.3. Az elrendelés tartalmi követelményei: - a hivatal megnevezése, - a rendkívüli munkavégzés időpontjának meghatározása kezdő és befejező időponttal ( év. hónap.. nap óra. perc), - a rendkívüli munkavégzés elrendelésének dátuma és időpontja, - a munkavégzéssel érintett köztisztviselő(k) neve, beosztása (szükség esetén egyéb azonosítója), - a köztisztviselő(k) aláírása - a rendkívüli munkavégzésre rendelés tudomásul vételének igazolására, - keltezés, - a jegyző aláírása, pecsét. 1.4. A rendkívüli munkavégzés munkanapon történő elrendelésének szabályai: a) A rendes munkaidőben foglalkoztatható munkavállaló számára akkor lehet rendkívüli munkavégzést elrendelni a rendkívüli munkavégzés munkanapján, ha a rendkívüli munkavégzés elrendelésének tényét a rendes munkaidő lejárta előtt legalább 4 órával ismertetik az érintettel. b) A rendkívüli munkavégzés elrendelése napján rendes szabadságon lévő munkavállaló számára akkor lehet csak rendkívüli munkavégzést elrendelni, ha adott feladatot az a) pontban meghatározott személyekkel várhatóan nem lehet ellátni. 1.5. Pihenőnapon és munkaszüneti napon rendkívüli munkavégzés elrendelése a rendes munkaidőben adott napon is foglalkoztatható munkavállaló számára akkor lehetséges, ha a rend- 4

kívüli munkavégzés elrendelésének tényét a rendkívüli munkavégzés időpontját megelőző munkanapon közlik. 1.6. A rendkívüli munkavégzés elrendelésének indokoltságáért a jegyző tartozik felelősséggel. Különösen indokolt lehet a rendkívüli munkavégzés elrendelése, ha: - képviselő-testületi ülésen a hivatal dolgozójának jelenléte indokolt, mivel: - részt vett előterjesztés összeállításában, - szaktudására, tájékoztatására szükség lehet; - államigazgatási, illetve közigazgatási határidők tartása csak így lehetséges, - olyan feladat ellátására kerül sor, melynek időpontja a rendes munkaidőn kívüli időre esik (pl.: választás lebonyolítása stb.). 1.7. A rendkívüli munkavégzést elrendelő dokumentumokat évenként elkülönítve gyűjteni kell. 2. A rendkívüli munkavégzés nyilvántartása 2.1. A rendkívüli munkavégzés nyilvántartásának célja, hogy a rendkívüli munkavégzéssel kapcsolatos ellentételezések megalapozottan, ellenőrzötten történhessenek. 2.2. A nyilvántartás rendszere: a) a rendkívüli munkavégzés miatt munkával töltött időt a jelenléti íven a rendes munkaidőtől nem kell elkülönítve bejegyeznie a köztisztviselőnek, b) a jegyző, illetve a jegyző megbízásából más köztisztviselő köteles A rendkívüli munkavégzés nyilvántartását vezetni. 2.3. A nyilvántartást folyamatosan, naprakészen kell vezetni. Az adatok valódiságáért a jegyző tartozik felelősséggel. 2.4. A nyilvántartásba a saját adatai tekintetében a köztisztviselőnek betekintési joga van. 2.5. A nyilvántartás felépítése: a) a nyilvántartás első része tartalmazza a rendkívüli munkavégzés összevont nyilvántartását, b) a nyilvántartás második része tartalmazza a köztisztviselőnként vezetendő nyilvántartó lapokat. 2.6. A nyilvántartás vezetése: 1. A nyilvántartást évenként kell vezetni. 5

2. A nyilvántartás első és második része között számszaki egyezőségnek kell fennállnia, mely egyezőséget legalább negyedévente ellenőrizni kell. Az ellenőrzés tényét a borítóra fel kell jegyezni. 3. A köztisztviselőkre vonatkozó nyilvántartó oldalak jellemzője, hogy: - tartalmazza a szabadidő keletkezésével kapcsolatos részletes információkat, - egyértelműen meghatározza a szabadidő ellentételezésének formáját, - általa könnyen ellenőrizhető a jogszabályban meghatározott szabadidő felhasználására vonatkozó határidő betartása. 4. A nyilvántartásban a szabadidő keletkezésével kapcsolatos adatokat megfelelő, ellenőrizhető dokumentumok alapján lehet bejegyezni, pl.: köztisztviselők jelenléti íve; indokolt esetben a rendkívüli munkavégzés jelenléti íve, jegyzőkönyv jelenléti ívei stb. 5. A nyilvántartás szabadidő ellentételezésével kapcsolatos adatait a szabadidő engedélyek alapján lehet kitölteni. 6. A nyilvántartásokhoz meg kell őrizni köztisztviselőnként a nyilvántartásba történő bejegyzés alapjául szolgáló dokumentumokat. 2.7. A szabadidő megállapításra vonatkozó speciális szabály, hogy a rendkívüli munkavégzés időtartamát fél órára kerekítve is meg kell adni, és a továbbiakban már csak a kerekített idővel kell számolni. A kerekítés szabálya: fél órának számít, ha a megkezdett fél órából a munkavégzés időtartama eléri, vagy meghaladja a 15 percet. A 15 perc alatti időtartamot nem szabad figyelembe venni. 3. A rendkívüli munkavégzés elszámolásának rendje 3.1. A rendkívüli munkavégzés ellentételezéseként a köztisztviselőt: - jogszabályban meghatározott mértékű szabadidő illeti meg, melyet 30 napon belül ki kell adni, - ha a szabadság kiadása nem lehetséges, a szabadidőt meg kell váltani. 3.2. A szabadidő kiadása/megváltása, kifizetésének elszámolása elsősorban a köztisztviselő kérésének megfelelően történhet. a) A szabadidő kiadásakor figyelembe kell venni, hogy: - a szabadidő kiadására a köztisztviselő kérése alapján kerülhet sor, - amennyiben a köztisztviselő a szabadidő kiadását a szabadidő keletkezésétől számított 15 napon belül nem használja fel, illetve nem jelzi, hogy mikor szeretné felszámolni, a jegyző - meghatározza a szabadidő kiadásának időpontját, illetve - ha a szabadidő kiadása nem lehetséges, intézkedik a szabadidő megváltás kifizetéséről. b) A szabadidő kiadása, vagy megváltása csak engedélyezést követően lehetséges. A használandó nyomtatvány: Szabadidő kivétel/megváltás engedély a továbbiakban szabadidő engedély. c) A szabadidő kiadásának elszámolása a szabadidő engedély alapján történik. 6

A szabadidő engedély alapján kell a rendkívüli munkavégzés nyilvántartásába bejegyezni a szabadidő felhasználást. d) A szabadidő megváltás elszámolása szintén a szabadidő engedély alapján történik. Az engedély alapján kerül sor a tényleges számfejtési dokumentumok elkészítésére. 7

II. Fejezet Szabadság kiadás, és egyéb munkaidő kedvezmény nyilvántartásának rendje A jegyző a szabadság kiadás és az egyéb munkaidő kedvezmény nyilvántartásának helyi rendjét a Ktv. 41/A. (1) és (3) bekezdése alapján a következők szerint szabályozza: 1. Szabadságolási terv A szabadságolási terv összeállítása érdekében a jegyző február 15-ig begyűjti a köztisztviselőknek a szabadságuk kivételével kapcsolatos igényeit. Az igények figyelembevételével, de a közszolgálati feladatok zökkenőmentes elláthatóságát szem előtt tartva kell elkészíteni a szabadságolási terv javaslatot. A szabadságolási tervnek tartalmaznia kell: - vízszintesen az év valamennyi munkanapját, - függőlegesen a köztisztviselők nevét. A szabadságolási tervben értelemszerűen be kell jelölni, hogy adott köztisztviselő mely napokon lesz szabadságon. A szabadságolási tervben a köztisztviselőket igazgatási áganként csoportosítva kell felvezetni, hogy könnyen átlátható legyen az, hogy a szabadságolás miatt lesz-e probléma az adott igazgatási területen. A szabadságolási terv javaslatot közszemlére kell tenni, majd a beérkező módosító javaslatok, kérések lehetőség szerinti figyelembevételével február végéig el kell készíteni a végleges szabadságolási tervet. A szabadságolási terv egy-egy példányát: - a jegyző, - a személyi ügyekkel foglalkozó szerv/csoport/személy őrzi, valamint - egy példány kifüggesztésre kerül a hivatal hirdető táblájára. 2. Szabadság nyilvántartás A jegyző, vagy az általa kijelölt személyügyi szervezet/csoport/személy gondoskodik a köztisztviselők szabadságával kapcsolatos nyilvántartások vezetéséről. A szabadság-nyilvántartást évenként kell vezetni. 8

A szabadság nyilvántartáson fel kell tüntetni: a) az adott évben a köztisztviselőt megillető fizetett szabadságokat: - az alapszabadságot, - a pótszabadságokat, - a tanulmányi szabadságot, - a fenti szabadságok alapján az összes fizetett szabadságot; b) az adott évben a fizetés nélküli szabadsággal kapcsolatos adatokat; c) a szabadság ütemezését és felhasználását: - a szabadság ütemezését a szabadságolási terv alapján, - a szabadság felhasználását, a ténylegesen kivett szabadságokat a szabadságengedély alapján. 3. A szabadság kiadása A köztisztviselő kérelmére az alapszabadság kettőötödét a közszolgálati jogviszony első három hónapját kivéve a szabadságolási tervtől eltérően a köztisztviselő által kért időpontban kell kiadni. A köztisztviselőnek az erre vonatkozó igényét a szabadság kezdete előtt legkésőbb 15 nappal be kell jelentenie. A bejelentést elég szóban megtenni. A szabadság kettőnél több részletben csak a köztisztviselő kérésére adható ki. A szabadság kiadása a szabadságengedély kitöltésével lehetséges. A szabadságot a jegyző, vagy az általa kijelölt személyügyi szervezet/csoport/személy engedélyezi. A szabadságkiadásról a polgármestert is tájékoztatni kell. A szabadság-engedély alapján a szabadság kiadásának tényét be kell jegyezni a szabadságnyilvántartásba. 4. Egyéb munkaidő kedvezmény nyilvántartása A jegyző, illetve az általa kijelölt személyügyi szervezet/csoport/személy köteles az egyéb munkaidő kedvezményekkel kapcsolatos nyilvántartási feladatokat ellátni. Az egyéb munkaidő kedvezményre jogosító feltételeket, körülményeket a Munka törvénykönyve a határozza meg. A munkaidő kedvezményekről személyenkénti nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell: - a köztisztviselő nevét, - a munkaidő kedvezmény pontos megnevezését, - a munkaidő kedvezményt megadó irat hivatkozási számát, - a munkaidő kedvezményként ténylegesen igénybe vett időtartamot, időtartamokat. A nyilvántartást évenként kell vezetni. 9

III. fejezet Munkavégzés 1. A hivatal köztisztviselőinek a munkaköri feladatait az egyéni munkaköri leírások tartalmazzák. 2. A köztisztviselő feladatait, a közérdekében, a jogszabályoknak megfelelően, szakszerűen, pártatlanul és igazságosan a kulturált ügyintézés szabályai szerint a szakmai és az etikai szabályok betartásával köteles ellátni. A hivatal köztisztviselői munkavégzésük során mindenkor kötelesek a közszolgálat, az önkormányzat és a hivatal tekintélyét megőrizni. A köztisztviselő köteles megtartani az állam és szolgálati titkot. A köztisztviselő illetéktelen személyeknek és szervnek nem adhat tájékoztatást olyan tényekről, amelyek tevékenysége során jutottak tudomására. és kiszolgáltatásuk az állam a közigazgatási szerv, munkatársa, vagy az állampolgár számára hátrányos, vagy jogellenesen előnyös következtetésekkel járna. 3. A köztisztviselő köteles a kijelölt munkahelyen és időben munkára képes állapotban megjelenni és munkát végezni. Ha a munkára képes állapot nem áll fenn, vagy ennek vizsgálatát a köztisztviselő alapos indok nélkül megtagadja, a munkába állástól, vagy a munkavégzés folytatásától el kell tiltani, és az esetről jegyzőkönyvet kell felvenni. 4. A munkából való távolmaradást a köztisztviselő köteles legfeljebb 24 órán belül munkahelyi vezetőjének bejelenteni, a távolmaradás okát a munkahelyi vezető felszólítására a megadott határidőn belül igazolni. A munkából való távolét nyilvántartásáért, az illetményszámfejtés részére történő időszakos adatközlésért Koós Mónika a felelős. 5. Minden köztisztviselő egyénileg felelős a személyes használatba adott hivatali vagyontárgyakért. A vagyonvédelem és a hivatali titoktartás érdekében köteles gondoskodni annak megakadályozásáról, hogy illetéktelenek a hivatal helyiségeibe belépjenek, és ott tartózkodjanak. A hivatalhelyiségeit távozáskor köteles bezárni, a hivatalos iratokat elzárni, a tűzvédelmi szabályzat szerinti áramtalanítást elvégezni. 6. A munkavégzéssel járó egyéb jogviszonyt a KTV.21. (2) bekezdésben foglalt tevékenységeken kívül a hivatal köztisztviselői a Jegyző engedélyével létesíthetnek. A felmerülő összeférhetetlenségi okot a jegyzőnek be kelljelenteni. Az egyes illetménypótlékra jogosító munkakörök meghatározása A jegyző az egyes hatáskörébe sorolt illetménypótlékokra jogosító munkaköröket a Ktv. 47. (6), 48. (4) és (10), valamint a 48/A. (1) bekezdése alapján a következők szerint szabályozza: 1. Jelenleg olyan munkavégzés, munkakör köztisztviselők részére, amely illetménypótlék megállapítására adna okot, Szomolya Községi Önkormányzatnál nincs. (kivétel: Képzettségi pótlék) Amennyiben olyan munkahely létesül, amely munkahelyi feltételei, vagy munkavégzési ideje alapján a köztisztviselőnek illetménypótlék Tv, vagy helyi rendelet alapján megállapítható lenne, úgy jelen rendeletet módosítani szükséges. 10

1. Képzettségi pótlékra jogosító munkakörök A képzettségi pótlékra jogosító munkaköröket és a képzettségeket a Ktv. 48/A. (3) bekezdése alapján a Szervezeti és Működési Szabályzat (ügyrend) mellékletében határozom meg. IV. fejezet A helyettesítési díj mértékének meghatározása A jegyző az önkormányzati hivatalban a helyettesítési díj mértékét a Ktv. 49/B. (1) bekezdése alapján miszerint a helyettesítési díj a helyettesítő köztisztviselő illetményének 25-50 %-áig terjedhet - a következők szerint szabályozza: - a helyettesítési díj mértéke időarányosan, a helyettesítő köztisztviselő illetményének 40 %-a. 11

V. Fejezet A cafetéria-juttatással kapcsolatos szabályok 1. A cafetéria-juttatás összege A jegyző a Ktv. 49/F. (1) és (4) bekezdése, valamint a köztisztviselők cafetéria-juttatásának részletes szabályairól szóló 305/2009. Korm. rendelete alapján a cafetéria-juttatás egy főre eső éves összegét (amely nem lehet alacsonyabb az illetményalap ötszörösénél és nem lehet magasabb az illetményalap huszonötszörösénél) és amely magánban foglalja a munkáltatót terhelő közterheket is minden év február 15-ig határozza meg. Az éves keretösszeget ezer forintra kell megállapítani, kivéve ha a keretösszeg megfelel - a legalacsonyabb értéknek, vagy - a legmagasabb értéknek. Az éves keretösszeg a hivatal személyi állományára vonatkozóan egységes. Az aktuális évi keretet 4. számú melléklet tartalmazza. 2. A cafetéria-juttatásként választható juttatások A cafetéria-juttatásként választható juttatások közül minden évben választhatóak a jelen pontban meghatározott juttatások. Az adott évre vonatkozó további választható juttatásokat 4/1. számú melléklet tartalmazza. A cafetéria-juttatásként választható juttatások: - üdülési csekk, vagy az önkormányzat tulajdonában, vagyonkezelésében lévő üdülőben nyújtott üdülési szolgáltatás - a meleg étkeztetés, - iskolakezdési támogatás, - helyi utazásra szolgáló bérlet juttatás, - önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztári hozzájárulás, - önkéntes kölcsönös egészségpénztárba, önsegélyező pénztárakba történő hozzájárulás, - a magánszemély tagdíjának kiegészítéseként egyoldalú kötelezettségvállalás alapján a magánnyugdíjpénztárba fizetett összeg, A választható juttatások a hivatal személyi állománya tekintetében azonosak. Üdülési csekk Üdülési csekk köztisztviselőnek és közeli hozzátartozói részére több juttatótól származóan együttvéve az adóévben személyenként a minimálbér összegét meg nem haladó összegig adható. Az üdülési szolgáltatás az üdülési csekknél meghatározott feltétekkel adható. (Lásd SZJA tv. 70. (2) bekezdés a) pont.) 12

Meleg étkeztetés Meleg étkeztetés havonta 18.000 forint értékig biztosítható. (Lásd SZJA tv. 70. (2) bekezdés b) pont.) Meleg étkeztetésnek minősül az étkezőhelyi vendéglátás, a munkahelyi étkeztetés, vagy közétkeztetés nyújtása révén juttatott bevétel (ideértve a kizárólag e szolgáltatások igénybevételére jogosító utalványt is. (Lásd SZJA tv. 70. (4) bekezdés d) pont.) Iskolakezdési támogatás Iskolakezdési támogatás a minimálbér 30 %-áig adható. (Lásd SZJA tv. 70. (2) bekezdés d) pont.) Iskolakezdési támogatásnak minősül a munkáltató a közoktatásban részt vevő gyermekre, tanulóra tekintettel a tanév első napját megelőző és követő 60 napon belül tankönyv, taneszköz, ruházat (ideértve a munkáltató nevére szóló, az előzőekben felsorolt javak beszerzéséről szóló számla ellenértékének az említett időszakban történő megtérítését is) vagy kizárólag az említett javak vásárlására jogosító utalvány juttatás, feltéve, hogy a juttatásban részesülő magánszemély a juttató olyan munkavállalója, aki az említett gyermeknek, tanulónak a családok támogatásáról szóló törvény, alapján családi pótlék juttatására, vagy hasonló ellátására jogosult szülője, vagy e szülőnek vele közös háztartásban élő házastársa. (Lásd SZJA tv. 70. (4) bekezdés f) pont.) Helyi utazásra szolgáló bérlet juttatás A munkáltató nevére szóló számlával megvásárolt kizárólag a munkavállaló helyi utazására szolgáló bérlet összege. (Lásd SZJA tv. 70. (2) bekezdés e) pont.) Önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztári hozzájárulás A hivatal a magánszemély javára az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba a minimálbér 50 %-a erejéig nyújthat hozzájárulást akkor, ha a következő feltételek teljesülnek. Feltételek: A magánszemélynek nyilatkoznia kell, hogy az adott jogcímen - az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztári hozzájárulásból, valamint - az önkéntes kölcsönös egészségpénztárba, illetve önsegélyező pénztárakba együttesen történő hozzájárulásból származó bevétele az adóévben más juttatótól nem volt. Ha a juttató a hozzájárulását havonta, vagy az adott hónapokra vonatkozó összegek közlésével több hónapra előre, vagy utólagosan legfeljebb három hónapra utalja át egy összegben azzal, hogy 1. a jutatás a magánszemélynél a közölt összegnek megfelelő hónap(ok) szerinti bevétel, 2. a juttató 1. pont figyelembevételével megállapított adót a közölt összegeknek megfelelő hónapokra vonatkozó szabályok szerint és mértékkel előre történő utalás esetén a juttatás közölt hónapjának, utólagos utalás esetén az utalás hónapjának kötelezettségeként vallja be és fizeti meg. (Lásd SZJA tv. 70. (5) bekezdés aa) pont.) 13

Önkéntes kölcsönös egészségpénztárba, önsegélyező pénztárakba történő hozzájárulás A hivatal a magánszemély javára az önkéntes kölcsönös egészségpénztárba, illetve önsegélyező pénztárba együttvéve a minimálbér 30 %-ának erejéig nyújthat hozzájárulást az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztári hozzájárulásnál meghatározott feltételek szerint. (Lásd SZJA tv. 70. (5) bekezdés ab) pont.) A magánszemély tagdíjának kiegészítéseként egyoldalú kötelezettségvállalás alapján a magánnyugdíjpénztárba fizetett összeg A hivatal a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló törvény rendelkezései szerint a magánszemély tagdíjának kiegészítéseként egyoldalú kötelezettségvállalás alapján a magánnyugdíjpénztárba fizethet összeget. (Lásd SZJA tv. 70. (5) bekezdés b) pont.) 3. A cafetéria-juttatás keretösszegének felhasználása Az éves keretösszeg az adott évben a jelen szabályzatban meghatározott cafetéria-juttatás igénybevételére használható fel. 3.1. Nyilatkozat a cafetéria-juttatás keret igénybevételéről a) A tárgyév január 1-én köztisztviselői jogviszonnyal rendelkező nyilatkozata A köztisztviselő írásban vagy elektronikus úton a tárgyév március 1-éig köteles nyilatkozni arról, hogy a cafetéria-juttatás összegén belül milyen juttatásokra tart igényt. b) Amennyiben a köztisztviselő jogviszonya év közben keletkezik Ha a köztisztviselői jogviszony év közben keletkezik, a köztisztviselő a cafetériajuttatás éves keretösszegének időarányos részére jogosult. A keretösszeget ezer forintra kerekítve kell megállapítani. A jogosultsági idő számításakor az adott évi naptári napjainak számát kell figyelembe venni. A köztisztviselőt a jogviszony keletkezésekor tájékoztatni kell a részére megállapított keretösszegről. Amennyiben a köztisztviselő jogviszonya év közben keletkezik írásban vagy elektronikus úton köteles nyilatkozni arról, hogy a cafetéria-juttatás összegén belül milyen juttatásokra tart igényt. A nyilatkozat-tételi határidők a következők: - az első munkában töltött napot követő 10 munkanapon belül, illetve - ha az első munkában töltött napot követő 10 munkanap korábbi időpont lenne a március 1-nél, akkor március 1. - ha az első munkában töltött napot követő 10 munkanap korábbi időpont lenne a február 15-nél és a bérlet térítés juttatást választaná, akkor február 15. c) Az utazási bérlet juttatás választás Amennyiben a köztisztviselő a helyi utazásra szolgáló bérletet is választja juttatásként, akkor az erre vonatkozó nyilatkozatot február 15-ig meg kell tennie. A nyilatkozat megtételéhez a köztisztviselőt tájékoztatni kell az adott évi cafetéria-juttatás éves összegéről, hogy annak figyelembevételével tudjon dönteni. 14

A nyilatkozatban meg kell jelölni a választott juttatásokat, valamint azok mértékét. d) Önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztári, egészségpénztári, önsegélyező, illetve magánnyugdíj pénztári hozzájárulás juttatás választás Ha a köztisztviselő az SZJA tv. 70. (5) bekezdésben szereplő juttatások közül választ, akkor a keretösszegből legalább akkora összeget kell felhasználnia, amekkora összegű az adott pénztár, intézmény által előírt minimum tagdíj összege. E követelmény olyan módon is teljesíthető, hogy a köztisztviselő a minimum tagdíj összegére kiegészíti a felhasznált cafetériajuttatás összegét. Ez utóbbi választást a nyilatkozaton jelölni kell. e) A nyilatkozat-tétel önhibából történő elmulasztása Ha a köztisztviselő a juttatásról való nyilatkozat határidőben történő megtételét önhibájából elmulasztja, akkor a jegyző által meghatározott juttatásra jogosult. 3.2. A nyilatkozat év közi módosítása A köztisztviselő által a cafetéria-juttatás adott évi keretösszegének igénybevételére vonatkozó nyilatkozata adott évben egyszer, indokolt esetben módosítható. A módosításhoz meg kell adni a köztisztviselő számára szükséges tájékoztatást különösen arra vonatkozóan, hogy a keretösszegből mennyi a még fel nem használt kerete. A módosítás ismételt nyilatkozat-tétellel történik, melyen meg kell jelölni a juttatás keret igénybevétel módosítás kért dátumát. A módosítási igényt úgy kell leadni, hogy az igény leadás és a módosítás kért időpontja között legalább egy hónap különbség legyen. A módosítás névre szóló utalvány esetében csak akkor lehetséges, ha a szerv még nem rendelte meg a köztisztviselő részére annak korábbi nyilatkozata alapján. 3.3. Az adott évi keretösszeg maradvány felhasználás A köztisztviselő november 30-ig köteles írásban nyilatkozni arról, hogy a tárgyi keretösszegének november 30-ig fel nem használt maradványát milyen módon és összegben kívánja felhasználni. Amennyiben a keretösszegből ezer forintot meg nem haladó összeg marad, azt a köztisztviselő nem veheti igénybe. A tárgyévben igénybe nem vett összeg a következő évre nem vihető át. 3.4. Az áthelyezéssel érintett személy cafetéria-juttatása Ha a köztisztviselőt a tárgyév közben áthelyezik, cafetéria-juttatásra az egyes munkáltatóknál időarányosan jogosult. Ha a köztisztviselő a korábbi munkáltatónál az időarányos részt meghaladó értékű cafetériajuttatást vett igénybe, visszafizetési kötelezettség nem terheli. Az áthelyező szerv igazolást állít ki a köztisztviselő által az időarányos részt meghaladó mértékben igénybe vett cafetériajuttatás összegéről. A juttatás elszámolásánál figyelembe kell venni - a köztisztviselő nevére szóló, a szerv által már megrendelt utalvány összegét is, valamint - a SZJA tv. 70. (5) bekezdése szerinti juttatások (önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztári; az önkéntes egészségpénztári, önsegélyező pénztári; valamint a magánnyugdíjpénztári hozzájárulások) esetében a tárgyhavi munkáltatói hozzájárulást. 15

Az időarányos részt meghaladó mértékkel az új munkáltatónál igénybe vehető cafetériajuttatás értékét legfeljebb az új munkáltatónál igénybe vehető juttatás mértékéig csökkenteni kell. 4. Cafetéria-juttatás helyzete a köztisztviselő év közbeni közszolgálati jogviszony megszűnése esetén Ha a köztisztviselő közszolgálati jogviszonya a tárgyév közben szűnik meg, az időarányos részt meghaladó mértékben igénybe vett cafetéria-juttatás értékét a jogviszony megszűnésekor a) amennyiben a juttatás vissza nem adható vissza kell fizetni, vagy b) amennyiben a juttatás természete miatt a juttatás vissza adható, a köztisztviselő választása szerint a juttatást - vissza kell adni, vagy - vissza kell fizetni. Nem kell visszafizetni a cafetéria-juttatás értékét, ha a jogviszony a Ktv. 15. (1) bekezdés b) pontjában meghatározott okból (a köztisztviselő halála miatt) szűnik meg. 5. Nem jogosult cafetéria-juttatásra Nem jogosult cafetéria-juttatásra - a köztisztviselő azon időtartam vonatkozásában, amelyre illetményre vagy átlagkeresetre nem jogosult, feltéve, hogy a távollét időtartama meghaladja a 30 napot, - a tartós külszolgálaton lévő (illetve nemzeti szakértőként foglalkoztatott) köztisztviselő. Ha a köztisztviselő az előzőek miatt az időarányos részt meghaladó mértékben vett igénybe cafetéria-juttatást, a többlet juttatást a távollét vége utáni első munkanapon kell visszafizetni, illetve a juttatást visszaadni a köztisztviselő év közbeni közszolgálati jogviszony megszűnésére vonatkozó szabályok szerint. 6. A cafetéria-juttatás elszámolására vonatkozó szabályok 6.1. Utalványok Az egyes cafetéria-juttatások tényleges biztosítását azokban az esetekben, ahol a juttatás természete lehetővé teszi utalványok formájában kell biztosítani. Utalványok formájában kell biztosítani különösen a következő juttatásokat: - üdülési csekk, - meleg étkeztetés (meleg étkeztetési utalvány), - iskolakezdési támogatás (iskolakezdési utalvány), - egyéb az adott évben a cafetéria-juttatásról való szabályozás szerint olyan választható juttatás, melyeket utalványként is lehet adni. 16

6.1.1. A megszemélyesített utalványokra vonatkozó szabályok A megszemélyesített utalványok körébe jellemzően az üdülési csekkek tartoznak Az üdülési csekk időbeli igénylése és átadása Az üdülési csekkek igényléséről és az igények időbeli eloszlásáról kimutatást kell készíteni. Az üdülési csekkek megrendelésénél a költségtakarékossági szempontokat, valamint a költségvetési szerv likviditási helyzetét is figyelembe kell venni. Az üdülési csekkeket úgy kell megrendelni, hogy az üdülési csekk a kiadás kért hónapjának 1 napján rendelkezésre álljon, és kiadható legyen. Nyilvántartás vezetés Az üdülési csekkekről olyan nyilvántartást kell vezetni, melyből kiolvasható - az üdülési csekk jogosultja, - az üdülési csekk átvételének időpontjára vonatkozó köztisztviselői igény, - az üdülési csekk megrendelésének adatai (időpontja, ügyiratszáma), - az üdülési csekk megérkezésének időpontja, - az üdülési csekk azonosító adatai, - az üdülési csekk köztisztviselő részére történő átadásának időpontja és az átvétel köztisztviselő aláírásával való igazolása, - az üdülési csekkel kapcsolatos egyéb adatok (meghosszabbítás stb.). 6.1.2. A nem megszemélyesített utalványokra vonatkozó szabályok Az utalványok időbeli igénylése és átadása. Az utalványok utalvány típusonként igényléséről és az igények időbeli eloszlásáról kimutatást kell készíteni. Az utalványokat a költségtakarékossági szempontokat, valamint a költségvetési szerv likviditási helyzetét figyelembe véve kell megrendelni. Lehetőség szerint az utalványokat legalább 1 hónapra előre meg kell rendelni a) A melegétel utalványok A melegétel utalványok esetében a köztisztviselőknek az utalványok ütemezési igényéről nem kell nyilatkozniuk, azt havonta egyenlő részletben kapják meg. Az első három hónapra vonatkozó utalványt március 15-ig kell átadni a köztisztviselők részére. A többi hónapokban a köztisztviselők részére az illetmény kifizetés napjáig ki kell adni. A köztisztviselő távolléte estében az utalványt az első munkában töltött napon át kell adni. b) Az iskolakezdési utalványok Az utalványokat a tanév első napját megelőző 60 napig meg kell rendelni. Az iskolakezdési utalványokat a tanév első napját megelőző 60 és 30 napon belül kell kiadni, hogy a juttatást az érintettek megfelelő módon fel tudják használni. Későbbi kiadás a SZJA törvényben meghatározott határidő figyelembevétel akkor történhet, ha azt a köztisztviselő távolléte, illetve az év közbeni munkakezdése indokolttá teszi. c) Az adott évi cafetéria-juttatás során az előzőeken kívül választható juttatások utalványai Az utalványok igényléséről, időbeli megoszlásáról a köztisztviselőknek nyilatkoznia kell. Az igénylések alapján kell gondoskodni az utalványok megrendeléséről. 17

Az utalványokat a köztisztviselő által megjelölt hónap 10.-éig kell kiadni. (Távollét esetében a határidőt követő első munkanapon kell kiadni.) Az utalványok nyilvántartása Az utalványokról évenként elkülönített nyilvántartást kell vezetni. A nem megszemélyesített utalványokról utalvány típusonként külön nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartást úgy kell kialakítani, hogy abból megállapítható legyen: - a beszerzés, visszavételezés - időpontja, - értéke, - az utalványok címlete és db száma, azonosító sorszáma, - a kiadás - időpontja, - értéke, - az utalványok címlete és db száma, azonosító sorszáma, - az utalványok aktuális állományának: - értéke, - az utalványok címlete és db száma, azonosító sorszáma. A nem megszemélyesített utalványok esetében az átadás-átvétel igazolására nyilvántartást kell vezetni a jegyek átadás-átvételéről sorszám feltüntetésével. 6.2. A helyi utazásra szolgáló bérlet A helyi utazásra szolgáló bérlet vásárlásáról - amennyiben ezt a juttatási formát választotta a szerv nevére kiállított számlát köteles kérni. Adott hónapra ezt a juttatást csak akkor veheti igénybe, ha a számlát leadta. A számlát a mellékletben kijelölt személy részére kell leadni. A számlát átvevőnek ellenőriznie kell, hogy az érintett a számára átadott - 8. pontban meghatározott - kimutatás alapján ki lehet-e fizetni a juttatást vagy sem. A kifizetés tényét a juttatást készpénzben kifizető köteles a vonatkozó kimutatásra is rávezetni. A január és februári bérlet térítést legkésőbb a márciusi bérlet térítéssel egyidőben ki kell fizetni. 6.3. Az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztári, egészségpénztári, és önsegélyező pénztári, valamint magánnyugdíjpénztári hozzájárulás A hozzájárulás munkáltató általi hozzájárulását, beleértve a dolgozó által kiegészítést is a 8. pontban meghatározott kimutatás alapján kell utalni az érintett szervek részére. A dolgozó általi kiegészítésekről külön nyilvántartást kell vezetni. A dolgozótól a kiegészítését a dolgozó választása alapján - a személyi juttatásából a munkáltatói utalás hónapjában le kell vonni, vagy előzetesen - a pénztárba be kell fizettetni. 18

6.4. Az egyéb, az adott évi cafetéria-juttatás szabályozása során meghatározott választható elemek Ezekre a juttatás elemekre vonatkozó sajátos szabályokat az adott évre vonatkozó rendelkezések között kell meghatározni. 7. A cafetéria-juttatás keret összeg köztisztviselőnkénti felhasználása A cafetéria-juttatás keret összeg köztisztviselőnkénti felhasználási - igényről, valamint - a tényleges felhasználásról, - az esetleges év közi keretmódosításokról és a juttatás visszafizetésekről nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartásban az adatokat - a juttatások nettó, a közterhek, és a bruttó összegben, illetve - havi bontásban kell szerepeltetni. 8. A cafetéria-juttatások biztosításának rendje 8.1. A költségvetési koncepcióban, majd a tervezéskor a cafetéria-juttatásra felhasználható összeg meghatározása A költségvetési koncepcióban, valamint a költségvetés terv javaslat összeállításakor a jegyző, illetve az általa kijelölt személy köteles javaslatot tenni az érintett költségvetési évre vonatkozó cafetéria-juttatásra. A javaslatnak tartalmaznia kell: - a cafetéria-juttatással érintett köztisztviselők számát, valamint az ismert nem teljes évre való jogosultságokat, - a cafetéria-juttatások személyenkénti éves keret összegét, valamint - a köztisztviselők állományára vonatkoztatott összesített éves keretösszeget. A keret összeg meghatározásnál a személyenként meghatározott legkisebb és legmagasabb összeghatárokhoz kell igazodni. 8.2. Tájékoztatás az utazási bérlet juttatás választás esetén A dolgozókat tárgyévet megelőző év december 25-ig tájékoztatni kell arról, hogy amennyiben választani szeretnék az utazási bérlet juttatást, akkor a bérletről a szerv nevére kiállított számlát kell kérniük, s a cafetéria-juttatás utazási bérlet célú felhasználási igényükről február 15-ig kell nyilatkozniuk. A vonatkozó nyilatkozatot legkésőbb január 30-ig meg kell küldeni az érintetteknek. 19

8.3. Az adott évi cafetéria-juttatásokkal kapcsolatos szabályok meghatározása február 15-ig A jegyző a költségvetési tervben jóváhagyott előirányzat alapján meghatározza személyenkénti éves cafetéria-juttatás keretösszeget, valamint a választható juttatásokat. 8.3. Tájékoztató és nyilatkozat készítése a cafetéria-juttatások igénybevételéhez Minden dolgozó számára elérhetővé kell tenni a jegyző által meghatározott - keret-összeget, - az igénybe vehető juttatásokat és azok összeghatárait. A dolgozók részére el kell juttatni azt a nyilatkozatot, melyen nyilatkozhatnak az adott évi cafetéria-juttatás keretösszegük igénybevételéről. A nyilatkozatra fel kell vezetni, hogy a nyilatkozatot meddig kell leadni. 8.4. A cafetéria-juttatás helyi nyilvántartási rendszerének működtetése Ki kell alakítani, illetve módosítani kell a nyilvántartási rendszert a választható juttatásoknak megfelelően. Biztosítani kell a dolgozónként évenkénti elkülönített nyilvántartást. 8.5. A cafetéria-juttatás biztosítási rendjének meghatározása, felelősök kijelölése Az utalványok megrendeléséért, nyilvántartásáért, és kiadásáért a 4/6. számú mellékletben meghatározott személy tartozik felelősséggel. A nem utalványban nyújtott juttatások biztosítására vonatkozóan - a jogosultságról, illetve - a tényleges juttatásról havonta kimutatást kell készíteni és el kell juttatni az adott juttatás kezelését, tényleges kifizetését teljesítő részére. A kimutatás elkészítéséért, valamint a pénzügyi teljesítéséért a 4/6. számú mellékletben meghatározott személy tartozik felelősséggel. A jegyző legalább három havonta köteles tájékozódni arról, hogy cafetéria-juttatások rendszere megfelel-e a jelen szabályzatnak. 20