Iktatószám: Tárgy: BKO/001/01170-0012/2015 Elsőfokú kötelezést kiszabó határozat Ügyintézés helye: Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály Fogyasztóvédelmi Osztály 6000 Kecskemét, Szent István krt. 19/A. Tel.: 76/795-710 Fax: 76/795-721 E-mail: fogyved_daf_kecskemet@nfh.hu H A T Á R O Z A T Szénás Gizella egyéni vállalkozó (székhely: 6050 Lajosmizse, Dózsa Gy. u. 88., adószám: 64826338-1-23) részére az I. 1-8. pontokban, valamint a II. A) pontban megállapított megtévesztő kereskedelmi gyakorlat folytatását m e g t i l t o m.
2 Ezen túlmenően a vállalkozást a II. B) pontban feltárt jogsértés okán k ö t e l e z e m arra, hogy az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló 151/2003. (IX. 22.) Kormányrendelet (továbbiakban: Korm. rendelet) hatálya alá tartozó, tartós fogyasztási cikk átadásával egyidejűleg biztosítson a fogyasztó számára a fenti jogszabályban előírt tartalmú jótállási jegyet. Fenti kötelezettségének a vállalkozás a határozat jogerőre emelkedésének napjától köteles eleget tenni. Felhívom figyelmét, hogy amennyiben a jelen határozatban foglalt hiba, hiányosság, illetve a jogsértés megszüntetésére irányuló kötelezettségének nem tesz eleget, és a fogyasztóvédelmi hatóság eljárása során megállapítja a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (továbbiakban: Fgytv.) 45/A. (1)-(3) bekezdésében meghatározott fogyasztóvédelmi rendelkezések ismételt megsértését, úgy a hatóság az Fgytv. 47. (1)-(2) bekezdésében meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazhatja. Ugyanakkor, figyelemmel a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (továbbiakban: Kkvtv.) 12/A. -ára, az ott meghatározott esetekben, a fogyasztóvédelmi hatóság minden esetben bírságot szab ki. H A T Á R O Z A T Szénás Gizella egyéni vállalkozó (székhely: 6050 Lajosmizse, Dózsa Gy. u. 88., adószám: 64826338-1-23) részére az I. 1-8. pontokban, valamint a II. A) pontban megállapított megtévesztő kereskedelmi gyakorlat folytatását
3 m e g t i l t o m. Ezen túlmenően a vállalkozást a II. B) pontban feltárt jogsértés okán k ö t e l e z e m arra, hogy az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló 151/2003. (IX. 22.) Kormányrendelet (továbbiakban: Korm. rendelet) hatálya alá tartozó, tartós fogyasztási cikk átadásával egyidejűleg biztosítson a fogyasztó számára a fenti jogszabályban előírt tartalmú jótállási jegyet. Fenti kötelezettségének a vállalkozás a határozat jogerőre emelkedésének napjától köteles eleget tenni. Felhívom figyelmét, hogy amennyiben a jelen határozatban foglalt hiba, hiányosság, illetve a jogsértés megszüntetésére irányuló kötelezettségének nem tesz eleget, és a fogyasztóvédelmi hatóság eljárása során megállapítja a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (továbbiakban: Fgytv.) 45/A. (1)-(3) bekezdésében meghatározott fogyasztóvédelmi rendelkezések ismételt megsértését, úgy a hatóság az Fgytv. 47. (1)-(2) bekezdésében meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazhatja. Ugyanakkor, figyelemmel a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (továbbiakban: Kkvtv.) 12/A. -ára, az ott meghatározott esetekben, a fogyasztóvédelmi hatóság minden esetben bírságot szab ki. I. A hatósági ellenőrzésről készült BKO/001/01170-0001/2015. ügyiratszámú hivatalos feljegyzésben foglaltak alapján az alábbi tényállást állapítottam meg: 1. A szolgáltató beazonosításához szükséges adatok közül az egyéni vállalkozót nyilvántartásba vevő hatóság megnevezését nem tüntették fel. 2. Nem volt biztosított a tájékoztatás a vállalkozás részére tárhelyet biztosító szolgáltató székhelyét, telephelyét, valamint az elérhetőségére vonatkozó adatokat
4 (különösen az igénybe vevőkkel való kapcsolattartásra szolgáló, rendszeresen használt elektronikus levelezési címét) illetően. 3. Nem biztosítottak információt arról, hogy a megkötendő szerződés írásba foglalt szerződésnek minősül-e, a szolgáltató iktatja-e a szerződést, illetve, hogy az iktatott szerződés utóbb hozzáférhető lesz-e. 4. 5. A szerződéskötés lehetséges nyelveiről sem tettek említést. A vállalkozás panaszkezelési módjára vonatkozó információkat nem tette közzé. 6. Nem volt biztosított a tájékoztatás a békéltető testülethez fordulás lehetőségéről, a vállalkozás székhelye szerint illetékes békéltető testület nevéről és székhelyének postai címéről. A webáruházban női-, férfi-, és gyermekórákat kínálnak megvételre. 7. A vállalkozás nem a hatályos jogszabályi környezet szerint nyújtott tájékoztatást a szavatosság, továbbá a jótállás fennállásáról és annak feltételeiről. Nem tett különbséget a kellékszavatosság, a termékszavatosság, valamint a jótállás feltételei között. 8. A fogyasztót megillető elállási jogról szóló tájékoztatás nem volt megfelelő, mivel az a távollevők között kötött szerződésekről szóló 17/1999.(II.5.) Kormányrendelet már nem hatályos szabályai alapján készült. I. A hatósági ellenőrzésről készült BKO/001/01170-0001/2015. ügyiratszámú hivatalos feljegyzésben foglaltak alapján az alábbi tényállást állapítottam meg: 1. A szolgáltató beazonosításához szükséges adatok közül az egyéni vállalkozót nyilvántartásba vevő hatóság megnevezését nem tüntették fel. 2. Nem volt biztosított a tájékoztatás a vállalkozás részére tárhelyet biztosító szolgáltató székhelyét, telephelyét, valamint az elérhetőségére vonatkozó adatokat (különösen az igénybe vevőkkel való kapcsolattartásra szolgáló, rendszeresen használt elektronikus levelezési címét) illetően. 3. Nem biztosítottak információt arról, hogy a megkötendő szerződés írásba foglalt szerződésnek minősül-e, a szolgáltató iktatja-e a szerződést, illetve, hogy az iktatott szerződés utóbb hozzáférhető lesz-e. 4. A szerződéskötés lehetséges nyelveiről sem tettek említést.
5 5. A vállalkozás panaszkezelési módjára vonatkozó információkat nem tette közzé. 6. Nem volt biztosított a tájékoztatás a békéltető testülethez fordulás lehetőségéről, a vállalkozás székhelye szerint illetékes békéltető testület nevéről és székhelyének postai címéről. A webáruházban női-, férfi-, és gyermekórákat kínálnak megvételre. 7. A vállalkozás nem a hatályos jogszabályi környezet szerint nyújtott tájékoztatást a szavatosság, továbbá a jótállás fennállásáról és annak feltételeiről. Nem tett különbséget a kellékszavatosság, a termékszavatosság, valamint a jótállás feltételei között. 8. A fogyasztót megillető elállási jogról szóló tájékoztatás nem volt megfelelő, mivel az a távollevők között kötött szerződésekről szóló 17/1999.(II.5.) Kormányrendelet már nem hatályos szabályai alapján készült. A próbavásárlásról készült BKO/001/01170-0007/2015. ügyiratszámú hivatalos feljegyzésben foglaltak alapján az alábbi tényállást állapítottam meg: A próbavásárlásról készült BKO/001/01170-0007/2015. ügyiratszámú hivatalos feljegyzésben foglaltak alapján az alábbi tényállást állapítottam meg: A) Megállapítást nyert, hogy a vállalkozástól érkezett valamennyi tájékoztatás együttes vizsgálata alapján, az ún. visszaigazolást a forgalmazó hiányos tartalommal bocsátotta a megrendelő részére, mivel nem biztosított tájékoztatást: az elállási jog gyakorlásának határidejéről és egyéb feltételeiről, valamint nyilatkozat-mintáról; arról, hogy az elállási jog esetén a termék visszaküldésének költségét a fogyasztónak kell viselnie, ha a vállalkozás nem vállalta e költség viselését, és - a távollévők között kötött szerződés esetében - a termék postai küldeményként nem küldhető vissza; arról, hogy a fogyasztó köteles megtéríteni a vállalkozás ésszerű költségeit; a kellékszavatosságra és a termékszavatosságra vonatkozó jogszabályi kötelezettségről; az értékesítés utáni ügyfélszolgálati és egyéb szolgáltatások, valamint a jótállás fennállásáról és annak feltételeiről; a békéltető testülethez fordulás lehetőségéről, a vállalkozás székhelye szerint illetékes békéltető testület nevéről és székhelyének postai címéről.
6 A) Megállapítást nyert, hogy a vállalkozástól érkezett valamennyi tájékoztatás együttes vizsgálata alapján, az ún. visszaigazolást a forgalmazó hiányos tartalommal bocsátotta a megrendelő részére, mivel nem biztosított tájékoztatást: az elállási jog gyakorlásának határidejéről és egyéb feltételeiről, valamint nyilatkozat-mintáról; arról, hogy az elállási jog esetén a termék visszaküldésének költségét a fogyasztónak kell viselnie, ha a vállalkozás nem vállalta e költség viselését, és - a távollévők között kötött szerződés esetében - a termék postai küldeményként nem küldhető vissza; arról, hogy a fogyasztó köteles megtéríteni a vállalkozás ésszerű költségeit; a kellékszavatosságra és a termékszavatosságra vonatkozó jogszabályi kötelezettségről; az értékesítés utáni ügyfélszolgálati és egyéb szolgáltatások, valamint a jótállás fennállásáról és annak feltételeiről; a békéltető testülethez fordulás lehetőségéről, a vállalkozás székhelye szerint illetékes békéltető testület nevéről és székhelyének postai címéről. B) A vállalkozás nyilatkozatában foglaltak szerint a következőket állapítottam meg: A próbavásárolt 13.000,- Ft eladási árú, DANIEL KLEIN Premium női karóra a Korm. rendelet [1] hatálya alá tartozik. Erre tekintettel a forgalmazó a jogszabály alapján köteles a fogyasztónak a fogyasztási cikkel együtt, külön kérés nélkül jótállási jegyet átadni. A Korm. rendelet nem csak jótállási jegy átadási kötelezettséget ír elő a vállalkozás számára, hanem azt is meghatározza, hogy annak milyen kötelező elemeket kell tartalmaznia a fogyasztók jótállási jogaira, illetve a termék adataira vonatkozó teljes körű tájékoztatása érdekében. Mindezek alapján megállapítást nyert, hogy annak ellenére, hogy a termék Korm. rendelet hatálya alá tartozik, a vállalkozás a próbavásárlás alkalmával nem bocsátotta rendelkezésre a Korm. rendelet által előírt jótállási jegyet. Mindezek alapján a rendelkezésre álló adatokra figyelemmel megállapítottam, hogy a vállalkozás fenti magatartásával az alábbi jogszabályi rendelkezéseket sértette meg: I. 1-4. pontok Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény
7 (továbbiakban: Ektv.) 4. (1) bekezdése értelmében a szolgáltató köteles elektronikus úton közvetlenül és folyamatosan, könnyen hozzáférhető módon, magyar nyelven közzétenni legalább az alábbi adatokat: d) amennyiben a szolgáltató tevékenységének végzéséhez jogszabály nyilvántartásba vételi kötelezettséget ír elő, a szolgáltatót nyilvántartásba vevő hatóság megnevezését és a szolgáltató nyilvántartásba vételi számát; h) a szolgáltató részére a tárhelyet biztosító, a 2. l) pont lc) alpontjában meghatározott szolgáltató székhelyét, telephelyét, az elérhetőségére vonatkozó adatokat, különösen az igénybe vevőkkel való kapcsolattartásra szolgáló, rendszeresen használt elektronikus levelezési címét, kivéve, ha a szolgáltató részére nyújtott tárhelyszolgáltatás jellegéből adódóan ezek az adatok egyébként is megismerhetőek. Az Ektv. 5. (2) bekezdése szerint, a szolgáltató az igénybe vevő megrendelésének elküldését megelőzően köteles egyértelműen tájékoztatni az igénybe vevőt: b) arról, hogy a megkötendő szerződés írásba foglalt szerződésnek minősül-e, a szolgáltató iktatja-e a szerződést, illetve, hogy az iktatott szerződés utóbb hozzáférhető lesz-e; d) a szerződéskötés lehetséges nyelveiről. A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény (továbbiakban: Fttv.) 3. (5) bekezdése értelmében a fogyasztókkal szembeni kereskedelmi gyakorlatra vonatkozóan az 1. (4) vagy (5) bekezdése szerint külön jogszabályban előírt, az e törvényben foglaltaknál szigorúbb követelményeket megsértő kereskedelmi gyakorlat tisztességtelen. I. 5-7. pontok, II. A) pont A fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól szóló 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet (továbbiakban: Kormányrendelet) 11. (1) bekezdése értelmében, az üzlethelyiségen kívül kötött szerződés és távollévők között kötött szerződés megkötését megelőzően a vállalkozás köteles világosan és közérthető módon tájékoztatni a fogyasztót: h) a teljesítés feltételeiről, így különösen a fizetésről, a fuvarozásról és a teljesítési határidőről, valamint a vállalkozás panaszkezelési módjáról; m) a kellékszavatosságra és a termékszavatosságra vonatkozó jogszabályi kötelezettségről; n) az értékesítés utáni ügyfélszolgálati és egyéb szolgáltatások, valamint a jótállás
8 fennállásáról és annak feltételeiről; w) a békéltető testülethez fordulás lehetőségéről, a vállalkozás székhelye szerint illetékes békéltető testület nevéről és székhelyének postai címéről. A Korm. rendelet 18. a) pontja alapján a távollévők között kötött szerződés megkötését követően - ésszerű időn belül, de a termék adásvételére irányuló szerződés esetén legkésőbb az átadáskor, a szolgáltatásnyújtására irányuló szerződés esetén legkésőbb a szolgáltatás teljesítésének megkezdésekor - a vállalkozás tartós adathordozón visszaigazolást ad a fogyasztónak a megkötött szerződésről. A visszaigazolás tartalmazza a 11. (1) bekezdésében meghatározott tájékoztatást, kivéve, ha azt a vállalkozás már a szerződés megkötése előtt tartós adathordozón a fogyasztónak megadta. A jogszabály értelmében tilos a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat.[2] A (3) bekezdés értelmében tisztességtelen [3] különösen az a kereskedelmi gyakorlat, amely megtévesztő (6. és 7. ) vagy agresszív (8. ). A 7. (1) bekezdése alapján megtévesztő az a kereskedelmi gyakorlat, amely a) - figyelembe véve valamennyi tényszerű körülményt, továbbá a kommunikáció eszközének korlátait - az adott helyzetben a fogyasztó tájékozott ügyleti döntéséhez szükséges és ezért jelentős információt elhallgat, és b) ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés [4] meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg, vagy erre alkalmas. [1] Korm. rendelet mellékletének 22. pontja (órák és ékszerek 10 000 Ft eladási ár felett) [2] Az Fttv. 3. (1) bekezdése [3] Az Fttv. 3. (2) bekezdése alapján tisztességtelen az a kereskedelmi gyakorlat, amelynek alkalmazása során a kereskedelmi gyakorlat megvalósítója nem az ésszerűen elvárható szintű szakismerettel, illetve nem a jóhiszeműség és tisztesség alapelvének megfelelően elvárható gondossággal jár el (a továbbiakban: szakmai gondosság követelménye), és amely érzékelhetően rontja azon fogyasztó lehetőségét az áruval kapcsolatos, a szükséges információk birtokában meghozott tájékozott döntésre, akivel kapcsolatban alkalmazzák, illetve akihez eljut, vagy aki a címzettje, és ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg, vagy erre alkalmas. [4] Az Fttv. 2. h) pontja értelmében ügyleti döntés: a fogyasztó arra vonatkozó döntése, hogy kössön-e, illetve hogyan és milyen feltételek mellett kössön szerződést, továbbá hogy gyakorolja-e valamely jogát az áruval kapcsolatban. Ennek értelmében tehát jelen
9 esetben ügyleti döntés a fogyasztó azon döntése, hogy gyakorolja-e elállási jogát. B) A vállalkozás nyilatkozatában foglaltak szerint a következőket állapítottam meg: A próbavásárolt 13.000,- Ft eladási árú, DANIEL KLEIN Premium női karóra a Korm. rendelet [1] hatálya alá tartozik. Erre tekintettel a forgalmazó a jogszabály alapján köteles a fogyasztónak a fogyasztási cikkel együtt, külön kérés nélkül jótállási jegyet átadni. A Korm. rendelet nem csak jótállási jegy átadási kötelezettséget ír elő a vállalkozás számára, hanem azt is meghatározza, hogy annak milyen kötelező elemeket kell tartalmaznia a fogyasztók jótállási jogaira, illetve a termék adataira vonatkozó teljes körű tájékoztatása érdekében. Mindezek alapján megállapítást nyert, hogy annak ellenére, hogy a termék Korm. rendelet hatálya alá tartozik, a vállalkozás a próbavásárlás alkalmával nem bocsátotta rendelkezésre a Korm. rendelet által előírt jótállási jegyet. Mindezek alapján a rendelkezésre álló adatokra figyelemmel megállapítottam, hogy a vállalkozás fenti magatartásával az alábbi jogszabályi rendelkezéseket sértette meg: I. 1-4. pontok Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény (továbbiakban: Ektv.) 4. (1) bekezdése értelmében a szolgáltató köteles elektronikus úton közvetlenül és folyamatosan, könnyen hozzáférhető módon, magyar nyelven közzétenni legalább az alábbi adatokat: d) amennyiben a szolgáltató tevékenységének végzéséhez jogszabály nyilvántartásba vételi kötelezettséget ír elő, a szolgáltatót nyilvántartásba vevő hatóság megnevezését és a szolgáltató nyilvántartásba vételi számát; h) a szolgáltató részére a tárhelyet biztosító, a 2. l) pont lc) alpontjában meghatározott szolgáltató székhelyét, telephelyét, az elérhetőségére vonatkozó adatokat, különösen az igénybe vevőkkel való kapcsolattartásra szolgáló, rendszeresen használt elektronikus levelezési címét, kivéve, ha a szolgáltató részére nyújtott tárhelyszolgáltatás jellegéből adódóan ezek az adatok egyébként is megismerhetőek. Az Ektv. 5. (2) bekezdése szerint, a szolgáltató az igénybe vevő megrendelésének elküldését megelőzően köteles egyértelműen tájékoztatni az igénybe vevőt: b) arról, hogy a megkötendő szerződés írásba foglalt szerződésnek minősül-e, a szolgáltató iktatja-e a szerződést, illetve, hogy az iktatott szerződés utóbb hozzáférhető
10 lesz-e; d) a szerződéskötés lehetséges nyelveiről. A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény (továbbiakban: Fttv.) 3. (5) bekezdése értelmében a fogyasztókkal szembeni kereskedelmi gyakorlatra vonatkozóan az 1. (4) vagy (5) bekezdése szerint külön jogszabályban előírt, az e törvényben foglaltaknál szigorúbb követelményeket megsértő kereskedelmi gyakorlat tisztességtelen. I. 5-7. pontok, II. A) pont A fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól szóló 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet (továbbiakban: Kormányrendelet) 11. (1) bekezdése értelmében, az üzlethelyiségen kívül kötött szerződés és távollévők között kötött szerződés megkötését megelőzően a vállalkozás köteles világosan és közérthető módon tájékoztatni a fogyasztót: h) a teljesítés feltételeiről, így különösen a fizetésről, a fuvarozásról és a teljesítési határidőről, valamint a vállalkozás panaszkezelési módjáról; m) a kellékszavatosságra és a termékszavatosságra vonatkozó jogszabályi kötelezettségről; n) az értékesítés utáni ügyfélszolgálati és egyéb szolgáltatások, valamint a jótállás fennállásáról és annak feltételeiről; w) a békéltető testülethez fordulás lehetőségéről, a vállalkozás székhelye szerint illetékes békéltető testület nevéről és székhelyének postai címéről. A Korm. rendelet 18. a) pontja alapján a távollévők között kötött szerződés megkötését követően - ésszerű időn belül, de a termék adásvételére irányuló szerződés esetén legkésőbb az átadáskor, a szolgáltatásnyújtására irányuló szerződés esetén legkésőbb a szolgáltatás teljesítésének megkezdésekor - a vállalkozás tartós adathordozón visszaigazolást ad a fogyasztónak a megkötött szerződésről. A visszaigazolás tartalmazza a 11. (1) bekezdésében meghatározott tájékoztatást, kivéve, ha azt a vállalkozás már a szerződés megkötése előtt tartós adathordozón a fogyasztónak megadta. A jogszabály értelmében tilos a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat.[2] A (3) bekezdés értelmében tisztességtelen [3] különösen az a kereskedelmi gyakorlat,
11 amely megtévesztő (6. és 7. ) vagy agresszív (8. ). A 7. (1) bekezdése alapján megtévesztő az a kereskedelmi gyakorlat, amely a) - figyelembe véve valamennyi tényszerű körülményt, továbbá a kommunikáció eszközének korlátait - az adott helyzetben a fogyasztó tájékozott ügyleti döntéséhez szükséges és ezért jelentős információt elhallgat, és b) ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés [4] meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg, vagy erre alkalmas. [1] Korm. rendelet mellékletének 22. pontja (órák és ékszerek 10 000 Ft eladási ár felett) [2] Az Fttv. 3. (1) bekezdése [3] Az Fttv. 3. (2) bekezdése alapján tisztességtelen az a kereskedelmi gyakorlat, amelynek alkalmazása során a kereskedelmi gyakorlat megvalósítója nem az ésszerűen elvárható szintű szakismerettel, illetve nem a jóhiszeműség és tisztesség alapelvének megfelelően elvárható gondossággal jár el (a továbbiakban: szakmai gondosság követelménye), és amely érzékelhetően rontja azon fogyasztó lehetőségét az áruval kapcsolatos, a szükséges információk birtokában meghozott tájékozott döntésre, akivel kapcsolatban alkalmazzák, illetve akihez eljut, vagy aki a címzettje, és ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg, vagy erre alkalmas. [4] Az Fttv. 2. h) pontja értelmében ügyleti döntés: a fogyasztó arra vonatkozó döntése, hogy kössön-e, illetve hogyan és milyen feltételek mellett kössön szerződést, továbbá hogy gyakorolja-e valamely jogát az áruval kapcsolatban. Ennek értelmében tehát jelen esetben ügyleti döntés a fogyasztó azon döntése, hogy gyakorolja-e elállási jogát. I. 8. pont A Korm. rendelet 11. (1) bekezdés i) pontja kimondja, hogy az üzlethelyiségen kívül kötött szerződés és távollévők között kötött szerződés megkötését megelőzően a vállalkozás köteles világosan és közérthető módon tájékoztatni a fogyasztót a 20. szerinti jog gyakorlásának határidejéről és egyéb feltételeiről (különösen a 22. -ban foglaltakról), valamint a 2. melléklet szerinti nyilatkozat-mintáról. Az Fttv. 6. (1) bekezdés i) pontja értelmében megtévesztő az a kereskedelmi gyakorlat, amely valótlan információt tartalmaz, vagy valós tényt - figyelemmel megjelenésének valamennyi körülményére - olyan módon jelenít meg, hogy megtéveszti vagy alkalmas arra, hogy megtévessze a fogyasztót a fogyasztó jogai, illetve a fogyasztót az ügylet folytán esetlegesen terhelő hátrányos jogkövetkezmények kockázata tekintetében és
12 ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg, vagy erre alkalmas. I. 8. pont A Korm. rendelet 11. (1) bekezdés i) pontja kimondja, hogy az üzlethelyiségen kívül kötött szerződés és távollévők között kötött szerződés megkötését megelőzően a vállalkozás köteles világosan és közérthető módon tájékoztatni a fogyasztót a 20. szerinti jog gyakorlásának határidejéről és egyéb feltételeiről (különösen a 22. -ban foglaltakról), valamint a 2. melléklet szerinti nyilatkozat-mintáról. Az Fttv. 6. (1) bekezdés i) pontja értelmében megtévesztő az a kereskedelmi gyakorlat, amely valótlan információt tartalmaz, vagy valós tényt - figyelemmel megjelenésének valamennyi körülményére - olyan módon jelenít meg, hogy megtéveszti vagy alkalmas arra, hogy megtévessze a fogyasztót a fogyasztó jogai, illetve a fogyasztót az ügylet folytán esetlegesen terhelő hátrányos jogkövetkezmények kockázata tekintetében és ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg, vagy erre alkalmas. II. B) pont A Korm. rendelet 3. (1) bekezdése értelmében a vállalkozás köteles a fogyasztási cikkel együtt a jótállási jegyet a fogyasztó rendelkezésére bocsátani olyan formában, amely a jótállási határidő végéig biztosítja a jótállási jegy tartalmának jól olvashatóságát. Hatóságunk hatáskörét az Fttv. 10. (1) bekezdése szerint állapítottam meg a vállalkozás nyilatkozatára tekintettel. II. B) pont A Korm. rendelet 3. (1) bekezdése értelmében a vállalkozás köteles a fogyasztási cikkel együtt a jótállási jegyet a fogyasztó rendelkezésére bocsátani olyan formában, amely a jótállási határidő végéig biztosítja a jótállási jegy tartalmának jól olvashatóságát.
13 Hatóságunk hatáskörét az Fttv. 10. (1) bekezdése szerint állapítottam meg a vállalkozás nyilatkozatára tekintettel. Kelt: Kecskemét, 2015. Récsányi Ilona fogyasztóvédelmi felügyelő Kapják: 1) Szénás Gizella egyéni vállalkozó (székhely: 6050 Lajosmizse, Dózsa Gy. u. 88.) Jogerőre emelkedés után: 2) Irattár