A tananyag alcíme Szerző: Dr. Horváth Béla Lektor: Dr.Jenei Ágnes
Bevezető Ez az elektronikus tananyag a média funkcióiról ad áttekintést. A média tájékoztat, szocializál, szórakoztat, nevel, tehát átszövi mind az egyén, mind a társadalom életét. Megkönnyíti az életünket, hisz egyszerű módon juthatunk szinte végtelen mennyiségű információhoz, de - ha nem vagyunk rá felkészülve befolyásolhat, félretájékoztathat, ránk kényszeríthet viselkedésmintákat, magatartásformákat. A nevelésben, a szórakozásban, az információszerzésben soha nem látott lehetőségeket nyújt az emberi élet kiteljesedéséhez, ha okosan él az ember a mai médiumok eszközrendszerével. A tananyag a különböző funkciókat veszi sorba, azokat értelmezi, példákkal illusztrálva. Az internetről letölthető szemléltető anyagokat alkalmaz, beépítve a szövegbe. Ezekre kattintva videók teszik szemléletesebbé a szövegben kifejtett tartalmakat. Kiegészítő szövegek szolgálnak a továbbolvasásra, a továbbgondolásra, további ismeretek megszerzésére.
Tartalom 1. Tájékoztatás 2. Társadalmi szerep 3. Szocializáció 4. Szórakoztatás 5. Infotainment 6. Edutainment
1. Tájékoztatás A modern tömegmédia működését és hatásvizsgálatát értelmező elméletek a médiumok tájékoztató és befolyásoló szerepét állítják a középpontba, s ebben a kontextusban értékelik hasznosnak vagy ártalmasnak, a közönséget egyoldalúan befolyásolónak vagy közönség és média kölcsönös egymásra hatásának összefüggésében. A médiapesszimisták az erőszak terjesztésével, a konzum társadalom fogyasztói magatartásának reklámozásával, a felületes szórakoztatással vádolják a médiumokat. A médiaoptimisták a modern audio-vizuális technológiáknak köszönhetően az információ hatásosabb közvetítését, az oktatás szemléletesebbé válását, a kultúraközvetítésben levő társadalomformáló erőt látják.
1.video Konzumtársadalom (irónikusan)
A média jelen van a társadalom életében, az emberek mindennapjaiban, otthonaiban, magánéletében, intimitásaiban. Nemcsak tartalmaiban, technológiájában is. Az egyre kisebbedő digitális fényképezőkkel, mobiltelefonokkal videók készíthetők, azok szerkeszthetők, s úgy szólván pillanatok alatt a világhálóra feltéve a legszélesebb közönség számára elérhetők. A technológia történelmet is alakít. Az USA elnökválasztásai történetében jól érzékelhetők a heigh tech forradalom egyes állomásai. Theodor Roosewelt elnök 1930-as évekbeli megválasztásában nagy szerepe volt a rádiónak, amely beszédeit közvetítette. 1961-ben John F. Kennedy sikerét az első televíziós vita hozta meg. 2010-ben Barack Obama az internet segítségével múlta felül ellenfelét.
2.video: Kennedy-Nixon tv-vita
Denis McQuail a média tájékoztató funkcióját így foglalja össze (McQuail, 2003, 77.) információ nyújtása a társadalom és a világ eseményeiről és állapotáról; a hatalmi viszonyok megmutatása; az újítás, az alkalmazkodás és haladás segítése.
Elméletek sora született, amelyek a modern tömegmédia hatását vizsgálták (média effects-studies). A lövedékelmélet szerint a médiumokból érkező üzenetek lövedék szerint csapódnak be az egyén és a közösség tudatába és ott roncsoló hatást váltnak ki. Az elméletet az első világháborús propaganda hatásának vizsgálata alapján Harold Lasswell fejtette ki (Propaganda Techniques in the Word War, 1927.) (az elméletek történeti áttekintése: Bajomi 2005, McQuail, 2003.) Ezek szerint a kommunikáció egyirányú folyamat, a közönség kritikátlan befogadója a mozgósító üzeneteknek, az egyéni identitás feloldódik a média manipulációjában.
A lövedékelmélettel szemben fogalmazódott meg a kétlépcsős hatás elmélete. Paul Lazarsfeld munkája nyomán (The People s Choice). Az emberek választása az elnökválasztás vizsgálata alapján fogalmazta meg tételét, miszerint az egyén nem passzív befogadó, hanem aktív és mindenki másként fogadja be a célzott üzenetet. Ez az elmélet a véleményvezérek befolyásoló hatásának nagyobb szerepet tulajdonít, mint a tömegkommunikációnak. Lazarsfeld eredményeit kritikai szemlélettel fejlesztette tovább Joseph Klapper A tömegkommunikáció hatásai (The Effects of Mass Kommunication, 1960) című munkája. Elgondolása szerint az ember válogat, szelektál az információözönből. Mintegy védekező mechanizmusként az övétől eltérő véleményeket nem észleli, illetve nem emlékezik azokra.
George Gerbner kultivációs elmélete szerint a média hatása kummulatív módon, hosszabb távon érvényesül. A Kulturális mutatók (Toward Cultural Indicators, 1969) a médiát valóságalakító tényezőként értelmezi, amely szelektálja, kiemeli (kultiválja) a valóság bizonyos részleteit, s ezáltal torz valóságképet ad. A túlzott médiafogyasztás ezért idéz elő hamis valóságképet, a látottakat gyakran valóságnak fogják fel. A Gerbner nézeteit elemzők a médiumok sokféleségére és az egyének szociális különbözőségére figyelmeztetnek.
Bernard Cohen napirendelmélete a tematizálás gyakorlatát írja le, amit aztán Maxwell McCombs és Donald Shano A tömegmédia napirend meghatározó szerepe (The Aqendes-setting Funktion of Mass Media, 1972) című munkájában fejlesztett tovább. Értelmezésük szerint a média a kapuőr szerepét játssza, hisz szelektál, kiemel, s az emberek csak a kiemelt híreket, információkat fogadják el fontosnak, s ily módon manipuláltak. (Kritikai elemzése: McQuail, 2003, 392-393.)
A manipuláció, az információk közlését befolyásoló politikai-gazdasági érdekcsoportok szerepének kritikája fogalmazódik meg a kódolás-dekódolás modellben. Stuart Hall (Encoding/decoding, 1980) a jelegyüttes szemiotikai elemzéseiből kiindulva a jelentésképződés és a kontextus összefüggéseire hívja fel a figyelmet. A kontextus pedig gyakran valamilyen külső preferált jelentést közvetít. Hall téziseit továbbfejlesztette David Morley, aki a tömegmédiumokat hosszú ideig a tv-vel azonosító kutatások eredményeit hasznosítva állapítja meg, hogy a nézők különböző értelmezési stratégiák mentén más jelentést kapnak, ugyanazt a műsort találják érdekesnek vagy érdektelennek.
A média és közönség kapcsolatának összetettségét érzékelteti Daniel Dayan és Elihu Katz munkája: A Médiaesemények: történelem egyenes adásban (Media Ewents: The Live Braadcasting of History, 1992). A sokcsatornás médiakínálatban a néző az előzetes percepciója alapján választ, megfelelő információforrást találva, egyfajta diskurzusban a médiummal vagy médiumokkal.
1.szöveg: médiaelméletek
2. Társadalmi szerep Az emberi lét alapvetően a magánlét és a közösségi lét kettős terében történik. A magán, a privátszféra (privacy) a polgári társadalmi berendezkedésben és normarendszerben az egyén személyes, intim létének kiteljesedésére szolgál, míg a közösségi tér a társadalom által kialakított és hagyományozott szerepek gyakorlásának a színtere. A demokráciák története azt mutatja, hogy a két szféra az egyén tevékenységében ugyan szorosan összekapcsolódik, a társadalmi szabályozásban azonban szétválik.
A modern polgári társadalmak egyik alapelve a magánszféra, a magánlét sérthetetlensége. Ez a jogrendből (alkotmányból) következő szabályozás alapvetően igaz a kommunikációra, a médiára is. A szenzációra, a meghökkentésre törő médiumok elsősorban az un. bulvársajtó azonban a híres emberek privát életének megmutatásával átírják ezt az alapelvet. Kihasználják az átlag ember kíváncsiságát a hírességek, a celebek életébe, intimitásaiba való betekintéssel, miáltal megadják azt a téves érzetet, hogy az átlag ember is fontos titkok tudója, beavatott.
3.video: bulvársajtó
2.szöveg: BBC etikai kódexe
Az egyén nemcsak elkülönül, hanem a társadalom, a közösség tagja is. A modern társadalmak horizontálisan tagolódó részrendszerekből állnak, amelyek a társadalom működését (politika, vallás, tudomány, művészet, gazdaság) szabályozzák. A társadalmi működését a közösség által hozott és a közösségre érvényes normatív szabályok biztosítják. Ez a kettősség a modern társadalmakban csak a nyilvánosság révén funkcionálhat. (A modernitás egyébként is elutasítja azt, ami titkos, ami nem ellenőrizhető.)
A média a közösség tájékoztatását szolgálja a nevében és érdekében hozott döntésekről, az általa megválasztott hatalmi struktúrák működéséről és az azokat működtető személyekről, ily módon biztosítva azt a jogot és lehetőséget, hogy az egyén ellenőrizhesse és morálisan befolyásolhassa azokat a folyamatokat, amelyekből mint egyén ki van zárva. Ebben a folyamatban különösen fontos szerep jut a közszolgálati médiának. Mivel a társadalom az adófizetők pénzéből van fenntartva, jogosan várható el a korrektség, a pártatlanság, a kereskedelmi médiumok profitorientáltságából adódó túlzások elkerülése.
A közszolgálati műsorszórást magasabb célok vezérlik, mint a puszta szórakoztatás. A közszolgálati műsorszórás arra tesz kísérletet, hogy minőségi módon állítson elő népszerű programokat. Kielégíti az emberi tudásvágyat. Nem csak sztereotípiákban gondolkodik. Hozzáad valamit az emberi élet minőségéhez. Az általa közvetített műfajok az ember komplexitását tükrözik. (Keane, 1999, 88.) A közszolgálatiság gyakran a kereskedelmi médiumokkal való szembeállítás bipoláris gondolkodásában értelmeződik. Ezek szerint a közszolgálati médiumokat az igényesség, a tárgyilagosság, a pártatlanság, a közösségi jogok érvényesítése jellemzi, míg a kereskedelmi médiát a kommercializálódás, a felületesség, a szórakoztatás túldimenzionálása.
3.szöveg: közszolgálati média
A posztmodern gondolkozás azonban átértékeli a szórakozás szerepét a kultúrában és az emberi életben, másrészt a változatosságot, a gyorsaságot, a formalitás mellőzését üdvözli. A közszolgálatiság védelmezőit gyakran éri a kirekesztés, a sznobizmus vádja is, egyfajta arisztokratizmus, amely rá akarja kényszeríteni saját kultúráját a széles közönségre. Egyes közszereplőket szakértőket, kommentátorokat, politikusokat privilegizál, különösen ha az adott társadalmi keretek között nem érvényesül kellőképp a demokratikus jogrendszer.
3. Szocializáció A média szocializációs szerepe sokrétű. Információkat, viselkedési mintákat közvetít, amelyek beépülhetnek az egyén személyiségébe, identitásába. A tömegmédiát pesszimistán figyelők ezért hivatkoznak a médiumok különösen a tv felelősségére, káros hatására. A médiumok egyre fontosabb szerepet játszanak az egyén szocializációjában, neveltetésében. Ebben a folyamatban a korábban csaknem monopóliummal rendelkező iskola egyre inkább háttérbe szorul. A gyerekek és a fiatal korosztályok információjuk egyre nagyobb részét a médiából szerzik, s erre a jelenségre az oktatás, az iskola nehezen találja meg a választ. Még mindig keresi azt az oktatási formát és tantárgyat, amely alkalmas arra, hogy a médiatartalmak befogadásához segítséget nyújtson.
Hiányoznak azok a szakemberek is, akik a mai, posztmodern médiáról megfelelő tudással és szükséges empátiával is rendelkeznek. Hisz nyilvánvaló az x, y, z generációkhoz más pedagógiai kultúra, más szakmai felkészültség kell, mint korábban. A mai tömegmédiumokban jártas szakemberekre az iskolákban nincs pénz és fogadókészség. Az egyes generációk más és más médiumokat preferálnak. A fiatalabb korosztályok körében a rádió és a sajtó egyaránt vesztesnek tűnik, nyertesnek a televízió és a még inkább a számítógép, az internet.
Korábban a televízió jelentette a fiatalok körében a fő szórakozási és információszerzési forrást, ezért a felmérések is elsősorban a tv-nézési szokások időtartamára fókuszáltak. Egy 1997. évi felmérés szerint a magyar nyolcadikos tanulók 15 %-a napi több mint 5 órát, 33 %-a 3-5 órát tévézett, ami 40 ország felmérésére kivetítve szélsőséges adatot jelentett. (Báthory, 1998, 26-27.) Ez a helyzet azóta lényegesen megváltozott. Az új generációk körében a számítógép, az internet az abszolút győztes, mind az információszerzés, mind a szórakozás és a szocializáció területén.
1.kép tv nézésre fordított idő heti átlaga
2.kép: tv nézésre fordított idő napi átlaga 2012
A médiaveszélyektől a szakemberek a kis gyerekeket azért féltik, mert azok a valóságot és a fikciót kevésbé tudják szétválasztani. A számítógépek játékai azt a megtévesztő információt közlik a kisebbekkel, hogy az embereknek több élete van, a game over után kezdődik újra a játék, tehát az erőszak, az öldöklés megengedett. A fiatal korosztályokat pedig a szabadidő aránytalan felhasználása mellett a médiatartalmak személyiségtorzító ártalmaitól féltik. Elsősorban az erőszak, a közönségesség természetes életjelenségként való elfogadásától, másrészt a szexualitás túlságosan korai megismerésétől, a pornográfia téves ismereteitől, hatásaitól. Az y,z generáció felpörgött, hirtelen felnőtt és gyorsan kiábrándult, kiégett életvilágában a tömegmédia jelentős szerepet játszik és nem pozitív módon.
4.szöveg: hírműsorok
A szocializáció egyik sajátos válfaja a politikai szocializáció, amelyben a politikai kommunikáció, s azt közvetítő média meghatározó szerepet játszik. Az európai politikai medializáció hagyományosan pártos (Bajomi, 2007, 102), azaz az egyes (neves) médiumok a maguk politikai irányultságának megfelelően csoportosítják az információkat, illetve interpretálják azokat ( Európai tekintélyes napilapok: Frankfurter Allgemeine Zeitung konzervatív, Le Figaro baloldali, Liberation liberális stb.)
4. Szórakoztatás A modern média megjelenése óta a szórakoztatás egyik alapvető eszköze. A könyv, majd később a folyóiratok, s a rádió, film, televízió az ember szórakozási igényét is kiszolgálta az információ közvetítése mellett. A mai kor szórakozásában-szórakoztatásában mindinkább meghatározó szerepet játszik a digitális média. Néhány nagy filmsiker Csillagok háborúja, Avatar már jelezte, milyen lehetőségeket nyújt a digitális technika a filmkészítésben és nemcsak a sience fiction-ben. A reális, valóságban rögzített jelenetek, személyek a filmben tökéletes egységet alkotnak a számítógépes grafikával tervezett, utóbb 3 D technikával megjelenített filmrészletekkel, szereplőkkel. Az új technológia a befogadónak és a befogadásnak új lehetőségeket nyit, kitágul a képzelet világa, realitás és irrealitás természetes egységben létezik, a valóság és a virtuális valóság határai összemosódnak.
A digitalizáció a számítógépes játékok világát is egyre jobban átformálja, egyre életszerűbb lesz és valóságosabb látványelemekből épülnek ezek a játékprogramok. Az internetről letölthetők és egy átlagos számítógép alkalmazásával elérhetők. A korábban csak a gyerekek körében népszerű számítógépes játék egyre nagyobb közönséget vonz a felnőttek köréből, akik gyakran függővé is válnak. A különböző trükkök, effektusok, grafikák azonban az igazán reálisnak látszó emberi figurát (életszerű mozgás, mimika stb.) jelenleg még nem képesek létrehozni.
Az interaktivitás mai korunk egyik legdivatosabb szava. A latin között (inter) és a tevékeny (activus) szavakból származik. A televíziós interaktivitást a mobiltelefonok széleskörű elterjedése eredményezte. (Ma Magyarországon több mint 10 millió mobiltelefont használnak). A mobilmánia előtti időszakban mai szemmel nézve igen kezdetleges módon vonták be a nézőket a műsorfolyamatba. Ma már elképzelhetetlen, ahogy az 1960-as években Magyarországon egy közönségszavazást a háztartásokban villanyok leoltásával és felkapcsolásával mértek. Európában a BBC egyik gyerekműsora (1988) volt az első igazi interaktív műsor, amikor is a gyerekek telefonhívása alapján határozták meg a program folytatását (Koltai, 2010). Ma a különböző kvíz műsorok elképzelhetetlenek a nézők aktív bevonása nélkül, akik betelefonálnak, szavaznak, beszavaznak vagy kiejtenek szereplőket a műsorokban.
5. szöveg: interaktív tv
Az interaktivitás a call tv vagy participation tv műsortípusaiban a meghatározó. Ezek a műsorok a nézők betelefonálásával azok aktív részvételét, a műsoralakítás folyamatának illúzióját keltik, s emellett az emelt tarifájú SMS-ekkel jelentős bevételt szereznek. A telco (program related telco application) alkalmazásoknak több típusa létezik (áttekintésük: Koltai, 2010.): az adott műsor tartalmához kapcsolódik kérdés véleményszavazás (kvázi közvéleménykutatás) text to screen (képernyő alján SMS üzenőfal)
Az interaktivitás a posztmodern társadalom új nyilvánosságát is eredményezi azzal, hogy a néző bevonódik a társadalmi kommunikációba. Betelefonálásával megjelenítheti a személyességét vagy annak illúzióját. A kereskedelmi televízió nem azért népszerű, mert sok tényt közöl a világról, hanem azért, mert segít, hogy részt vegyünk benne és jól érezzük magunkat benne. Sikere van, mert az érzelmünkre hat és közérthető populáris nyelven, egyszerű, stilizált formába öntött történeteken keresztül tárja fel az élet fontos kérdéseit, lehetséges értelmeit, összefüggéseit úgy, hogy közben lehetőséget ad a közönségnek állításai megkérdőjelezésére. Igazságok, értékrendek, szerepkészletek színes tárházát jeleníti meg, amelyből a nézők tetszés szerint válogathatnak. (Jenei, 2005)
A modernitás leghatásosabb médiuma is alakul a mai technológiáknak megfelelően. Napjainkban is már elérhető szolgáltatás, hogy a tv-műsorok, azok egyes részei visszatekerhetők, újraindíthatók a néző kívánságának és elfoglaltságának megfelelően. A jövő az interaktív televízióé. A digitális műsorvezető a néző kívánságának, interaktivitásának megfelelő műsort indít, s információkat közvetít.
5. Infotainment A kifejezés az angol információ (information) és szórakoztatás (entertainment) szavak összevonásából keletkezett. A mindinkább használatos elnevezés pontosan érzékelteti a tömegmédiumok jellegét és szerepét: a hatások intenzitását, a hatások expanzióját és fluiditását. Új műfajok keletkeztek, amelyek egyszerre szolgálják a tájékozódást, az informálódást és a hasznos időtöltést, a szórakoztatást. A műfaji határok és tartalmak is elmosódnak és összemosódnak.
Korábban száraz, tájékoztató, oktató, felvilágosító műsorok ma bőséges képanyaggal, változatos formában, show jelleggel adják át az információkat. Az infotaintment sokféle alkalmazási lehetőséget kínál. Informálja, oktatja a nézőt olyan anyagokkal, amelyek a szemléletes befogadással megkönnyítik a referencialitás feloldását. Kielégítik az ember variabilitás-igényét és a könnyed befogadásra való alapvető törekvését, amikor kis színesekkel (soft stories) (Jenei, 2005) szolgálják a médiumok azt az emberi igényt, hogy könnyedén legyen jól értesült és ugyanakkor a világ aktív részese, ahogy átéli, interszubjektivizálja a különböző szituációkat.
Az infotainment a posztmodern média új megközelítését is igényli. Ez alapvetően a befogadásra koncentrál: mikor, mire és miképp használja az ember a médiumot, milyen szükségleteinek kielégítésére. A Blumler-Katz használat-kielégülés modell érvényesül. Nemcsak az információszerzés elve jelenik meg, hanem a szórakozásé, a kikapcsolódásé, a valóságból való kiszakadásé is. Azaz a tömegkommunikáció transzmissziós elve átszövődik a rituális modellel.
4.video: infotainment
6. Edutainment A mai médiumok alkalmazkodnak a gyerekek, a fiatalok megváltozott igényeihez, szokásaihoz és az edutainment megoldásait részesítik előnyben. A kifejezés az education = (oktatás) + entertainment = (szórakozás) szavak összevonásából keletkezett. Az edutainment célközönsége elsősorban a gyermek. Az ilyen eszközök kihasználják a gyerekek játékkedvét, illetve a valóság és fikció, a valóság és virtuális valóság közötti hatások könnyed átlépésének képességét.
A médiumok fontos szerepet tölthetnek be az oktatásban. A különböző tematikus, ismeretközvetítő csatornák (Discovery Chanel, Leonardo da Vinci, Spektrum) jelentős mértékben kiegészítik az iskolai oktatást, kibővítik és szemléletessé teszik a tananyagokat. Vizualizálják az esetleg elvont ismereteket (biológiai, kémiai, fizikai folyamatok) építve a fiatalok egyébként is fejlett vizuális befogadó képességeire. A hagyományos feldolgozási módok kiegészülnek a medialitás nyújtotta audovizuális komplexitással. Salo és Johnson így foglalja össze ezeket:
Nagyfokú komplexitás, amely a tanulók számára lehetővé teszi, hogy változatos legyen tanulásának iránya, s magas szintű intellektuális műveleteket követel meg. A kötelező tanterven kívüli tartalom, a tanagyag, új tudományok, valamint ezzel kölcsönös összefüggéseinek feltárása. A tanuló egyéni érdeklődéseinek elfogadása, annak biztosítása, hogy az meghatározó szerepet kapjon a teljesítésben. Kreatív és kritikai gondolkodás fejlesztése. Osztályszinten alig alkalmazott források, eszközök használata, amelyek biztosítják az ismeretek alkalmazását is. (idézi Balogh, 1998, 112.)
A játékipar régen felfedezte a lehetőséget, különböző cégek hirdetik honlapjaikon a legkülönbözőbb szimulációs játékokat: a családtól a börtönig, a farmtól a bizniszig. A felnőttek is kielégíthetik játékszenvedélyüket az olyan mára többgenerációs, ismeretközlő játékokban, mint a Civilization vagy az Age of Empire. Ezek a nagy terjedelmű és sok időt igénylő játékok nem tudnak beépülni a hagyományos oktatásba. Új törekvés, hogy olyan szimulációs játékokat készítenek, amelyek pl. a történelemoktatásban a II. világháború történetét ilyen játékok formájában tegyék megismerhetővé és átélhetővé a mai generációknak. A Making History softverébe be vannak építve a visszajelző, állapotjelző panelek, információt adva a tanárnak egy diák döntéseiről is.
A játékok olyan grafikával, két- és háromdimenziós ábrázolással, animációval rendelkeznek, amelyek megteremtik a végtelenség illúzióját. A gyerek az interaktivitás révén bevonódik ebbe a végtelen világba, amit az újabb és újabb felületek nyújtanak. A különböző show-k (cooking, hunting, science stb.) gazdag látványvilággal és rendkívül szemléletes animációkkal hozzák közel a realitást és az irrealitást.
5.video: edutainment
A hagyományos tanulási folyamathoz képest az edutaintment típusú eszközök nagyobb kreativitást, felfedező kedvet, innovatív hajlamot igényelnek és indukálnak. A tanulás maga is könnyebb, hisz a verbalitás mellett ott van a vizualitás, s az animációs látványok könnyebbé teszik a megértést és a továbbgondolást. A technológiák az interdiszciplinaritás alkalmazását is elősegítik. A tanulás élvezetté válik, ahogy az egyik játék hirdeti: Learning is Fun!
Irodalom Bajomi-Lázár Péter,2006, Manipulál-e a média http://www.mediakutato.hu/cikk/2006_02_nyar/04_ma nipulal-e_a_media/02.html Balogh László, 1998, Tehetségfejlesztés és média, In: gyermekek és fiatalok a média vonzásában, 107-119. Báthory Zoltán, 1998, Tanulóink televízió-fogyasztása egy felmérés tükrében In: Lovas Gy, Rab L. (szerk),gyermekek és fiatalok a média vonzásában,bp.,25-33.
Jenei Ágnes, 2005,Kereskedelmi televízió és demokrácia,médiakutató, www.mediakutato.hu/cikk/2005_03_osz/01_kereskedelmi_01/h tml Jenei Ágnes,2008, Táguló televízió, interaktív műsorok és szolgáltatások, Print Budavár, Bp. Koltai Andrea, 2010,InterActivity, Médiakutató, www.mediakutato.hu/cikk/2010_03-sz/02_televizio_interaktiv Keane, John, 1999, Média és demokrácia, Helikon, Bp. McQuil, Denis, 2003, Tömegkommunikáció, Osiris, Bp.
Képek 1. kép http://www.agbnielsen.com/uploads/hungary/s tat_atv_eves_2011.pdf 2.kép http://www.agbnielsen.com/uploads/hungary/s tat_eves_2012_atv_prof2.pdf
Szövegek 1.Myat Kornél,2010,Média-elméletek és a későmodern médiakörnyezet http://www.mediakutato.hu/cikk/2010_02_nyar/04_me diaelmelet 2. BBC etikai kódexe 3. Közszolgálatiság http://www.mediakutato.hu/cikk/2007_02_nyar/02_ko zszolgalati_media_fogalm nem megnyitható http://mediatorveny.hu/dokumentum/5/kozszolgalati_k odex.pdf
Szövegek 4. hírműsorok Terestényi Tamás,2007, Televíziós hírműsorok összehasonlító vizsgálata http://www.mediakutato.hu/cikk/2007_04_tel/01_hirad ok/09.html 5. interaktív tv Jenei Ágnes, 2007, Digitális interaktív televízió: az (anti)utópisztikus valóság http://www.mediakutato.hu/cikk/2007_01_tavasz/05_d igitalis_interaktiv_televizio
Videók 1.konzumtársadalom http://www.globlight.hu/2008/06/konzum-idiota-nemtudatos-vasarlo/ 2. Kennedys opening statment http://www.youtube.com/watch?feature=player_embed ded&v=_xww4wmbtk8 3. bulvár http://www.youtube.com/watch?v=dpzcie-yt8y
Videók 4.infotainment http://www.youtube.com/watch?v=ieqc6nmwr4k 5. edutainment http://www.youtube.com/watch?v=1pa7l0agcis http://www.youtube.com/watch?v=ihjjxmp85aq http://videa.hu/videok/tudomany-technika/az-ismertuniverzum-vilagegyetem-hyknkvbysnh5nm1c http://www.thekidzpage.com/learninggames/index.htm http://making-history.com/support
Ikonok Ikonok vissza a legelejére Ugrás a tartalomjegyzékre Hallgatható médiaanyag Film média Külső forrás (pl. csatolt pdf) Külső web forrás Kérdések feladatok Fontos anyagrész