Médiaismeretek EET mesterképzés hallgatóinak Dr. Móré Mariann
A média fogalma Médium (latin): szuggerálható, könnyen befolyásolható személy, közvetítő eszköz, közeg; Média: a szó többes alakja (összefoglaló neve a tömegkommunikációs eszközöknek)
A média fogalma A közvetítés, közvetítő közeg jelentésből: A média bekapcsolja az egyént a társadalomba Közvetít a politikusok és az állampolgárok között.
Médiatörténet Ie. 59. : Julius Ceasar elrendeli a szenátusi és főpapi határozatokat közlő tábla naponta történő kifüggesztését. 13. század: news letters (hírlevelek) amely az angliai vidéki főnemesek számára biztosította a betekintés lehetőségét az udvari életbe 1536. Velence. az első, utcán árusított lap megjelenése gazetta
Médiatörténet Franciaország (1790) : 300 hírlap jelenik meg. Magyarország: az első nyomtatott újságlevél 1587-ben jelent meg német nyelven és a szigetvári pasa vereségének leírását tartalmazta. 1705: az első újság (latin nyelven), szerkesztője és szerzője Ráday Pál Rákóczi Ferenc személyi titkára 1780: az első magyar nyelvű újság Pozsonyban Magyar Hírmondó címen. 1841: Kossuth Lajos szerkesztésében a Pesti Hírlap (modern politikai napilap)
Médiatörténet 1893: a rádió őse a budapesti közönség számára Puskás Tivadar hírmondója 1923: a Magyar Távirat Iroda megvásárolja a Telefonhírmondó részvényeit, és ez a vállalkozás kapja meg a rádiókoncessziót. 1925 december 1. : megindul a sugárzás.
Médiatörténet Televízió:= görög tele és latin visio (távolbalátvány) 1925: Európában Birdnek ekkor sikerült az első arcképet továbbítania. 1928: az első készülék 1935: Németországban egy héten háromszor sugároznak adást, amelyet néhány nyilvános szobában lehetett megtekinteni. 1939: Egyesült Államok 1949: a színes televízió
Médiatörténet 1954: a Magyar Televízió kísérleti adásai (rendszeres tévéközvetítések 1958-tól) 1957. május 1. : a televízió születésének hivatalos dátuma (közvetítik a Hősök teréről egymillió ember felvonulását, és Kádár János beszédét)
Médiamodell Európa A posta és a telefonszolgáltatás kizárólag állami monopóliumként működhetett. A rádió és a televízió fenntartása: az állam a tévékészülékek után előfizetési díjat szed Elnevezés: állami rádió és tévé (később hangzatosabb név: közszolgálati adók)
Médiamodell Egyesült Államok A posta állami fennhatóság alatt működött, a telefonszolgáltatás nem. Magánrádiók és magántévék jöttek létre Fenntartás: nem előfizetési díjból, hanem reklámokból Kereskedelmi vállalkozások neve: kereskedelmi rádiók vagy tévé
A médiacsoportok befogadási jellemzői Nyomtatott média Az olvasó válogat a cikkek között A cikk ismételhető Elektronikus média Más által szerkesztett műsort kap Az ismétlés nem lehetséges Olvasni tudni kell! A terjedelem kevéssé korlátozott A terjedelem korlátozott A szöveg az információhordozó A kép az elsődleges (80%)
Társadalmi kommunikáció A társadalmi kommunikáció minden olyan viszonylatot magában foglal, amely az ember és a hozzá tartozó közösségek, szociális rendszerek között létezik. Felöleli két ember kapcsolatát, a tömegkommunikációs eszközökön keresztül történő információátadást, és a társadalmi intézmények között zajló információcserét
A kommunikáció általános sémája ADÓ KÓDOLÁS CSATORNA DEKÓDOLÁS VEVŐ Adó: újságírók vagy a műsorkészítők tartósan Vevő: a lakosság, a közönség tartósan és lényegileg
Tömegkommunikáció és szociálpszichológia A tömegkommunikáció: Egyének közvetítésével megvalósuló információmozgás társadalmi struktúrák között. A közlemény adója (egyén vagy intézmény) tartósan a beszélő szerepét ölti magára időben és (vagy) térben távoli befogadók halmazához képest
Tömegkommunikáció és szociológia A tömegkommunikáció feltétele: ipari forradalom Tömegtermelés urbanizáció
Tömegkommunikáció és szociológia Ipari jellegű információtermelési folyamat: Befogadói oldal: az ipari forradalom által létrehozott, elemi vagy középszinten iskolázott tömegek foglalnak helyet. Gyártó oldal: az üzenetek szervezett, iparszerű előállítása, a modern gazdaság piackutató és marketingmódszereivel megfigyelik és megteremtik a befogadói igényeket
Tömegkommunikáció és szociológia tömegtársadalom, urbanizáció, iskolázottság, ipari folyamatként szervezett szerkesztőségi munka, ipari folyamatként szervezett gyártástechnológia (nyomda, stúdió), piackutatás és marketing, szervezett terjesztés és szocializáció (rászoktatás a termékre), különféle finanszírozási konstrukciók együttélése (reklám, előfizetés stb.), a tömegkommunikáció a politikai, kulturális és gazdasági hatalmi struktúrák metszetében helyezkedik el; egyikben sem maradhat kívülálló.
A tömeg kifejezés kettős jelentése 1) A kommunikációnak ez a formája nagyszámú emberhez, tömeghez juttat el üzeneteket 2) A szétsugárzott üzenetek a fogyasztási cikkekhez hasonlóan tömegcikk jellegűek. Tudatosan megépített, professzionális hálózatokon, és személyek közreműködésével jutnak el a címzettekhez az információk, amelyek a valóságot nemcsak tükrözik, hanem konstruálják is.
Tömegkommunikációs kutatások Laswell (1948): az alapkérdések kutatója Gálik (2000): Laswell továbbgondolása Gerbner: hatáskutatások Tarde (1870): hatáskutatás Zsolt: magyar hatáselméletek Terestyéni: társadalmi tematizáció McQuail: tömegkommunikáció és társadalmi kommunikáció
Gabriel Tarde (1843-1904) Francia szociálpszichológus: hogyan terjed el a társadalomban egy új gondolat? Franciaországban megjelennek a rokokó szalonok: irodalmárok, tudósok közös találkozási helye, ahol véleménycsere zajlott.
Gabriel Tarde (1898) A sajtó inspirálja a társalgást A társalgás formálja véleményt A vélemény váltja ki a cselekvést A sajtó és a társalgás teremti meg a politizálást A társalgás a központi kategória, amely politikai szempontból egyúttal a legbefolyásosabb társadalmi erő.
Paul Lazersfeld (1948) A mai értelemben vett közvélemény kezdetei: a középosztály megjelenése a demokratikus intézmények elterjedése az általános műveltség fejlődése a tömegmédia fejlődése
Harold Lasswell (1902-1978) Csupán öt kérdésre kell válaszolnunk ahhoz, hogy bármely kommunikációs aktust leírhassunk: Ki üzen? : az intézményesített információ kibocsátásában az alkotó elemzése Mit üzen?: a kibocsátott információk tartalomelemzése Milyen csatornák felhasználásával?: a tömegkommunikációs eszköz elemzése Kinek üzen?: az üzenettel megcélzott közönség elemzése Milyen hatással?: az üzenet közönségre gyakorolt hatásának elemzése
További kérdések (Gálik 2000) Miért üzen?: a tömegkommunikáció politikai elemzése Hogyan üzen?: a tömegkommunikációs eszköz működésének elemzése Ki szól vissza?: a visszacsatolás folyamatainak elemzése
Georg Gerbner (1918-2005) Magyar származású, 1939-ben disszidál 1968 Philadelphia: Kulturális Mutatók Kutatóintézete (az amerikai televíziós kutatások egyik legfontosabb központja) Kutatási területe: a televízióban bemutatott erőszak, valamint a televíziónak az emberek kulturális identitására és világképére gyakorolt hatása.
Gerbner: A társadalmi kommunikáció folyamatának négy szintje Személyen belüli kommunikáció: maga a gondolkodás, a kísérő mozdulatok, hangok, amelyek megelőzik beszédünket Személyek közötti kommunikáció: kevés számú ember közti kommunikáció, akár szemtől szembe, akár közvetítő eszköz révén Csoportkommunikáció: több ember vesz részt a kommunikációs folyamatban Tömegkommunikáció: egy központi szereplő, a kommunikátor, technikai eszköz segítségével emberek nagy csoportjával
McQUAIL (2003) A tömegkommunikáció egyszerre társadalmi és kulturális jelenség: A tömegmédia intézménye a társadalmi struktúra része (technológiája gazdasági és hatalmi alaphoz tartozik) A médiumok által terjesztett képek és információk a kultúránk részét alkotják.
McQUAIL (2003) A médiaelmélet alapvető kérdései: 1. hatalom és egyenlőtlenség, 2. társadalmi integráció és identitás, 3. társadalmi változás.
Hatalom és egyenlőtlenség Az egyik legalapvetőbb erőforrás a hatalom. A hatalom elosztásának egyenlőtlensége: az egyes társadalmi csoportoknak milyen esélyük van az őket érintő döntések befolyásolására. A média: Van ára, értéke Verseny folyik ellenőrzéséért és hozzáféréséért Politikai, gazdasági és jogi szabályozás alatt áll
Társadalmi integráció és identitás Elősegíti-e a média a társadalmi kohéziót? (nyomtatott sajtó elterjedése!) Dezintegrál-e? (a személyes kapcsolatokat elsorvasztja, a hagyományos közösségeket bomlasztja)
Társadalmi integráció és identitás A sajtó funkciói : összefogja a társadalmat vezető szerephez juttatja az alkotó közönséget segít kialakítani a nyilvánosságot lehetővé teszi a vezetők és tömegek közötti eszmecserét tükröt tart a társadalom elé eleget tesz a tájékoztatási igényeknek
Társadalmi változás A média a társadalmi változások oka vagy okozója? Médiaközpontú szemlélet: a médiumok a társadalmi változások elsődleges mozgatói Társadalomközpontú szemlélet: a médiumokat a társadalmi változások alakítják.
A tömegkommunikáció funkciói tájékoztatás-tájékozódás :hírek, adatok képek, tények összegyűjtése, tárolása, feldolgozása, terjesztése vita-eszmecsere. közérdekű kérdésekben a megegyezéshez szükséges vélemények összegyűjtése és nyilvánosságra hozatala Szocializáció: részvétel a társadalmi normák, magatartásminták, értékek és ismeretek létrehozásában kultúra-oktatás: kulturális és művészi ismeretek terjesztése szervezés-mozgósítás: rendkívüli állapot esetén
A tömegkommunikáció jellegzetességei Ugyanazon közleményekkel, üzenetekkel látja el a legkülönbözőbb embereket csoporttá alakítja őket, s mintegy termeli, előállítja a maga közönségét. A feladó centrális helyzetben van a címzettekhez képest (valamilyen hatalmi helyzetet is élvez)
A tömegkommunikáció társadalmi funkciói tájékoztatás a politikai hatalom kontrollálása érték- és normahordozás szórakoztatás
Tömegkommunikációs eszközök A tömegkommunikáció termékei, szolgáltatásai: sajátos árucikkek a kereskedelmi piacokon, a kereslet és a kínálat törvényei szabályoznak. A termékeket a tömegkommunikáció közvetítő eszközök (média) segítségével jutattja el a társadalom tagjaihoz.
Tömegkommunikációs eszköz Sajtó, rádió, televízió? Ipari televízió? Az üzenetet nyilvánosan közölje, olyan időben, hogy a lehető legtöbb emberhez jusson el, igen gyorsan és egyidejűleg.
A média fejlődése Primer média: az információtovábbítás összes hordozója (eszköz és hírnök) tartozik, amely és aki a könyvnyomtatás előtt működött Másodlagos vagy nyomtatott média: a könyvnyomtatás rendszeresítésétől, a tizenötödik század utolsó harmadától tartott a tizenkilencedik-huszadik század fordulójáig
A média fejlődése Harmadlagos vagy analóg média: a tizenkilencedik században a távíróval és a távirattal kezdődött, a rádióval, majd a televízióval folytatódott Negyedleges média: a számítógép egyre szélesebb körű alkalmazásával fejlődött digitális médiává
Van-e és mekkora hatása a médiának? Orson Welles rádiójátéka 1938. október 30. a dátum jelentősége a marslakók leszálltak New Jersey-ben az emberek az utcákra rohantak többen állították, hogy látták az idegeneket
Van-e és mekkora hatása a médiának? az időjárás-jelentésnek megfelelően öltözködünk, egy reklám miatt veszünk meg valamit, számtalan módon reagálunk a médiahírekre, az erőszakos cselekmények vagy öngyilkosságok mintha médiabeli ábrázolásukat másolnák
A hatáselméletek fő csoportjai Nagyon erős hatások modellje, lövedékelmélet : az első világháborút követő időszakban úgy tekintettek a propagandaüzenetekre, mint információs lövedékekre, melyek a passzív tömegekre záporoznak. Ezek az üzenetek behatolnak az emberekbe és hatásokat váltanak ki.
A hatáselméletek fő csoportjai Minimális hatás-elmélet: a szimpatikus értékekre odafigyelünk, a nem szimpatikust észre sem vesszük Moderált hatások modelljei: szociálpszichológiai vizsgálatok mutatták ki a televízió és az ifjúkori erőszak közötti szignifikációt
LAZARSFELD (1948) A negyvenes évek elnökválasztási kampánya: a rádió és a sajtó nem befolyásolta az emberek politikai választását Véleményformálók: nagy befolyást tudtak gyakorolni társaik szavazási szándékára Kétszakaszos kommunikációáramlás elmélete: az üzenetek a tömegkommunikációból először a véleményformálókhoz áramlanak, s tőlük kerülnek tovább a lakosság kevésbé aktív csoportjaihoz.
ARONSON (hetvenes-nyolcvanas évek) A média erősen befolyásolja az emberek világképét, gondolkodását A reklámok hatásosságának kutatása A televízió által közvetített erőszak gyermekekre gyakorolt hatásainak vizsgálata. A kommunikátor személyisége
TERESTYÉNI (2002 ) A tömegkommunikációs eszközöknek fontos, de nem kizárólagos szerepe van a társadalmi tematizáció folyamatában Hozzájárulnak a közgondolkodás témaszerkezetének alakításához Társadalmi, politikai kulturális stb. kérdéseknek és problémáknak egy bizonyos rangsorát, fontossági sorrendjét állítják fel
GERBNER (2002) Kultivációs elmélet: A kommunikáció szerepet játszik a kultúra termelésében, fenntartásában. Tudásunk nagy részét nem közvetlen tapasztalás útján, hanem elbeszéléseken keresztül szerezzük meg. Világunk elmesélt világ, történetek révén szocializálódunk
Kik mesélik a történeteket? GERBNER (2002) Oralitás korszaka: család, egyház( ókortól nyomdászatig) Nyomtatás: könyvek, írott sajtó Televízió: a 20. század második felétől a legfontosabb eszköze lett a kultúra formálásának és fenntartásának. Televízió:helyettesíti a személyes tapasztalatot és a világ megismerésének más eszközeit Televízió: a gyerekek számára a valóság megtapasztalásának elsődleges forrása
GERBNER (2002) Mesefunkciók és a televízió: 1. megmutatják miként működnek a dolgok (oksági viszonyok feltárása) 2. leírják azt, hogy mi micsoda a világban (hírek, tudósítások, dokumentumok, tárgyi tudás) 3. megtanítanak arra, hogy miként is kell bánnunk a dolgokkal. (értékek és választások irányítása, reklám)
A hatáselméletek fő csoportjai Napirend-meghatározó hatás: a tömegkommunikáció nem azt szabja meg, hogy az emberek mit gondolnak, hanem azt, hogy miről gondolnak valamit
Napirend-meghatározó hatás A médiumok rangsort, napirendet állítanak fel az aktuális közügyekről, és ezen keresztül járulnak hozzá az egyének napirendjének alakulásához. A hírek szelektálása nem egyéni érdekektől és szándékoktól függ elsősorban, hanem a hírszerkesztést jellemző szakmai-, gyakorlati-, szervezési kritériumoktól, értékektől. A valóság a hírek folyamatában nemcsak szándékos manipuláció révén torzulhat, hanem akaratlanul, a hírszerkesztés szakmai módszertanából eredően is.
A média elkerülhetetlen hatása A média részese a társadalmi és kulturális eseményeknek, hozzájárul a közgondolkodás témaszerkezetének alakításához A médiumok a hírek, események kiválasztásának, tálalásának módjával bizonyos társadalmi, politikai, kulturális kérdések fontosságának képzetét keltik a közönségben.
A média elkerülhetetlen hatása A hatás erőssége, tartóssága függ: a társadalmi-szociális közegtől, amelyben a befogadó néző, hallgató olvasó él. Azok a tömegkommunikációs tartalmak, amelyek ellentmondanak az egyének mindennapi tapasztalatainak és szociális attitűdjeinek, értékeinek, világképének csak csekély mértékben vagy egyáltalán nem képesek befolyásolni a véleményeket
A média elkerülhetetlen hatása A kibocsátott információmennyiség a befogadó közönség kulturális környezetének állandó és szerves összetevőjévé válik. Ebből, a részben a tömegkommunikáció által előállított és fenntartott kulturális környezetből az egyén nem vonhatja ki magát, s bár nem kell, hogy elfogadja a tartalmakat, vagy magáévá tegye azt, attitűdjeit, véleményeit mégis azokhoz méri.
MCQUAIL (2003) Hatáselméleti kutatások: A propaganda és a tömegkommunikációs eszközök viszonya Tömegkommunikáció eszköz: elérhető a teljes nyilvánosság Tömegkommunikációs eszköz: a sikeres propaganda eszköze
Tömegkommunikáció és politika 1) Domináns média modell: a média az uralkodó intézményrendszer kiszolgálója a média hatékony eszköz az embertömegek szervezésében 2) Pluralista média modell: a média ellenőrzése a versengés tárgya a média hajlandó azok érdekeit szolgálni, akiknek politikai és gazdasági hatalmunk van a közönség kritikusan tekint a médiára
Tömegkommunikáció és politika Pokol (1996): Alacsony az emberek politikai aktivitása, a kevés választó befolyásolásának eszköze a média Kéri (2000): Kormányzati rejtett befolyásolás: törvények, adóellenőrzés, hirdetési piac befolyásolása Médiatulajdonos: saját üzleti biztonság=kapcsolattartás
Tömegkommunikáció és politika Magyarországon MSZMP tömegkommunikációs elvei (1956-1959): A tömegkommunikáció a párt monopolisztikus hatalmi eszköze. Működtetéséhez gazdasági kategóriák kapcsolódtak: fogyasztói ár, előfizetési díj, papírellátottság A tömegkommunikáció alapvető funkciója: a lakosság, a társadalom, a közvélemény alakítása, befolyásolása a hatalom céljainak megfelelően.
Tömegkommunikáció és politika Magyarországon 1956-1962 1963-1970 1971-1980 1981-1989 Sajtó 23 26 1 - Rádió 32 15 6 4 Tv 12 27 11 2 Újságírók - - 1 1 Tömegkommunikáció 12 20 19-79 88 38 7
Tömegkommunikáció és politika Magyarországon Az ötvenes évek második fele: 1956-1959 a sajtó a párt politikáját szolgálja bírálat: az újságírók mert nem népszerűsítik megfelelően a termelőszövetkezeteket. a jövő feladata: az ipari termelés, a munkásélet, a mezőgazdaság átalakításának népszerűsítése
Tömegkommunikáció és politika Magyarországon A hatvanas évek A figyelem a megyei napilapok felé irányul (a megyei pártlapok példányszáma 1958-tól 1964-ig több mint 80%-kal emelkedett) Az 575 000 példányszámban megjelenő megyei sajtót a megyei párt végrehajtó bizottságai igénybe veszik a helyi feladatokra való mozgósításban.
Tömegkommunikáció és politika Magyarországon A hatvanas évek Szociológia tudománya A tömegek nem korlátlanul alakíthatók, érdekeiket és véleményüket figyelembe kell venni (ennek eszköze a tömegkommunikáció) Nevelés és a mozgósítás helyett: újságírói magyarázat, publicisztika, belpolitikai kommentár, az állami és pártvezetők rendszeres szerepeltetése
Tömegkommunikáció és politika Magyarországon A hetvenes évek Külp.események: Csehszlovákiai, Lengyelország, Jugoszlávia, 1973-as gazdasági világválság A pártirányítás direkt formáinak újbóli megjelenése Sajtó: szocialista szemlélet formálása, a politikai aktivitás erősítése, a szocialista életforma népszerűsítése ( A hét c. műsor létrehozása, a híradó reformja)
Tömegkommunikáció és politika Magyarországon A nyolcvanas évek Két irányzat párhuzamos jelenléte: 1) Formális közmegegyezés: visszafogottabbá vált a stílus tömegkommunikációs ügyekben 2) XII. kongresszus határozata: a szerkesztőségek visszaéltek önállóságukkal, tehát az önállóságot korlátozni, a pártirányítást fokozni kell.
Tömegkommunikáció és politika Magyarországon Új kommunikációs technikák megjelenése: 70-es évek végén a nyugaton, a nyolcvanas évek második felében Magyarországon is Változás: kommunikációs viszonyokban, a társadalom önmeghatározó képességében (a műholdas műsorszórás, a videó nem ismernek határokat, ezzel korlátozzák az állami ellenőrzés mozgásterét)
Tömegkommunikáció és politika Magyarországon KÉRI (2000): 1987-re kettészakad a magyar társadalom nyilvánossága. A párt még eredményesen uralja a médiát, de ezzel párhuzamosan széles körben épül ki a második nyilvánosság Értelmiségi csoportok jelentős része megvonja bizalmát a hivatalos nyilvánosságtól Kapu, Hitel, Reform.
Tömegkommunikáció és politika Magyarországon Rendszerváltás és sajtószabadság A kormány eskütétele és a BEK döntő Legtöbbet használt kifejezés a médiaháború Gazdasági életre vonatkozó törvényi változtatások Calypso, a Juventus, Danubius Rádió, az újságosoknál szórakoztató magazinok
Tömegkommunikáció és politika Magyarországon Rendszerváltás és sajtószabadság 1996: Médiatörvény A közszolgálati médiumok közalapítványként működnek, felügyeletüket kuratórium látja el. 1997: TV2, RTL Klub, TV3
Médiatörvény 1996. 1. A törvény hatálya kiterjed a műsorszolgáltatásra, ha a műsorszolgáltató a Magyar Köztársaság területén rendelkezik székhellyel (lakóhellyel), 4. (1) A közérdeklődésre számot tartó hazai és külföldi eseményekről, vitatott kérdésekről a tájékoztatásnak sokoldalúnak, tényszerűnek, időszerűnek, tárgyilagosnak és kiegyensúlyozottnak kell lennie 16. (1) A napi műsoridőnek legfeljebb tizenöt százaléka lehet klasszikus reklám.. (2) A műsoridő - bármely módon számított - egy óráján belül a reklám nem haladhatja meg a tizenkét percet, ide nem értve a televíziós vásárlási műsorablakot. 31. (1) Az Országos Rádió és Televízió Testület védi és előmozdítja a szólásszabadságot
16. (1) A napi műsoridőnek legfeljebb tizenöt százaléka lehet klasszikus reklám. A reklámidő elérheti a húsz százalékot, ha az magában foglalja a televíziós vásárlásnak a televíziós vásárlási műsorablak nélkül számított időtartamát. (2) A műsoridő - bármely módon számított - egy óráján belül a reklám nem haladhatja meg a tizenkét percet, ide nem értve a televíziós vásárlási műsorablakot. 31. (1) Az Országos Rádió és Televízió Testület védi és előmozdítja a szólásszabadságot
33. (1) A Testületet az Országgyűlés - a képviselők több mint felének szavazatával - négy évre választja. A Testület elnöke és tagjai (a továbbiakban együtt: a Testület tagjai) nem hívhatók vissza. (2) A Testület létszáma legkevesebb öt fő. (3) A Testület elnökét a köztársasági elnök és a miniszterelnök együttesen jelöli. (4) A Testület többi tagját az Országgyűlési képviselőcsoportok jelölik. Minden képviselőcsoport egy-egy tagot jelölhet 39. (1) A Testület elnöke a miniszter, tagja az államtitkár illetményével azonos összegű díjazásban, valamint az e tisztségeket betöltő személyt megillető járandóságban részesül.
41. (1) A Testület feladatai: a) ellátja a műsorszolgáltatási jogosultság és a kormányzati rendelkezésben lévő műsorszolgáltatás céljára biztosított műholdas csatornák pályáztatásának és a pályázat elbírálásának feladatát; b) ellátja a törvényben előírt felügyeleti és ellenőrzési feladatokat; c) Panaszbizottságot működtet az eseti bejelentések kivizsgálására; d) műsorfigyelő és -elemző szolgálatot működtet;
53. (1) A közszolgálati műsorszolgáltatás biztosítására, függetlenségének védelmére az Országgyűlés létrehozza a Magyar Rádió Közalapítványt, a Magyar Televízió Közalapítványt és - alapítójának kezdeményezésére - átalakítja a Hungária Televízió Közalapítványt (a továbbiakban együtt: közalapítványok). 55. (1) A közalapítványok kezelő szervei a kuratóriumok. (2) A kuratóriumok az Országgyűlés által választott, illetőleg az e törvényben meghatározott szervezetek által delegált tagokból állnak. (3) Az Országgyűlés által választott tagok alkotják a kuratórium elnökségét. (4) Az Országgyűlés mindhárom kuratóriumba külön-külön legalább nyolc tagot választ a képviselők több mint felének szavazatával, egyenként.
59. (1) A kuratórium jogköre a) a közszolgálati műsorszolgáltató részvénytársaság vonatkozásában a gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvény (a továbbiakban: Gt.) alapján a közgyűlés jogainak gyakorlása, b) a közalapítvány éves gazdálkodási tervének elfogadása és mérlegének megállapítása, c) javaslattétel a Testületnek az üzemben tartási díjbevétel növelése érdekében, e) amit a közalapítvány alapító okirata - e törvény keretei között - a hatáskörébe utal. (2) Az elnökség a közalapítvány kezelőjének jogkörében gazdálkodik a közalapítvány vagyonával.
Tömegkommunikációs kutatások Tartalomelemzés: a kommunikáció jellemzőinek (mit hogyan és kinek mondtak valamit) vizsgálata, valamint a hatásokkal kapcsolatos (milyen hatása volt a közölteknek) elemzések elvégzésének legkorszerűbb eszköze Az üzenetek törvényszerűen visszatérő sajátságai alapján ezzel a módszeres és objektív eljárással olyan következtetéseket vonhatók le, amelyek a közleményekben nyíltan kimondva nincsenek
Tartalomelemzés Ha elegendően sok textus áll rendelkezésre, akkor ezek bizonyos elemeit megszámlálva a különböző szövegek között értelmes összehasonlítások tehetők A kontingencia-analízis: a szimbólumok kontingenciája, szoros egymásmellettiségének elemzése
Tartalomelemzés A dokumentumok egy lehetséges csoportosítása: magánjellegű írásos dokumentumok (emlékiratok, naplók, krónikák) a nyilvánosságnak szánt írásos dokumentumok (könyvek, újságcikkek) okiratok (jegyzőkönyvek, periratok, adókönyvek) nyilvános statisztikák
Tartalomelemzés PIETILÄ (1979) trend összehasonlítás (ugyanazon előállító által, különböző időkben létrehozott dokumentumok tartalmi sajátosságait hasonlítják össze egymással) az adók összehasonlítása (különböző adók dokumentumainak tartalmi sajátosságait hasonlítják össze) eszközalapú összehasonlítások (különféle eszközök által közvetített dokumentumok tartalmi sajátosságait hasonlítják össze)
Tartalomelemzés A médiatartalom vizsgálatát meghatározó fő motívumok: a médiatermés leírása és összehasonlítása a média összehasonlítása a társadalmi valósággal a média funkciói és hatása (egy tartalom önmagában nem tekinthető a hatás bizonyítékának), a szervezeti elfogultság - torzítás - vizsgálata műfaji, szöveg és diskurzuselemzési kérdések
Tartalomelemzés Az elektronikus sajtó elemzése a zene, a szignál, a hangok beállítják a néző hangulatát, a televíziós műsorvezető öltözködése, metakommunikációja is befolyásolja a tartalom megértését televíziós hírek megértésében 80%-ban a kép, és csak 20%-ban a textus adja a hír tartalmának megjegyzését
Tartalomelemzés A tartalomelemzés három munkafázisra bontható: 1. a kódolás szakasza:a kódolás nem előre meghatározott kategóriák szerint történik, hanem ezek az elemzés folyamatában alakulnak ki 2. az elemzés fázis: az előfordulási gyakoriságot, az együttes előfordulást vizsgáljuk 3. az értelmezés fázisa: a tendenciaszerű együttes előfordulások alapján a szövegbeli törvényszerűségekre lehet következtetni
Az elemzés A megjelenés vizsgálata: A megjelenés időpontja A megjelenés forrása (hírügynökség, esemény, saját forrás) A megjelenés műfaja (hírközlés, riport, képes beszámoló) Méret Szerző A téma gyakorisága A médium vizsgálata A média típusa (napilap, magazin, hetilap, szakmai lap stb.) A terjesztés módja (országos vagy helyi orgánum
A téma vizsgálata: Az elemzés Kontextus: a téma érintettje, milyen összefüggésben esik szó róla Név használata: a szervezet vagy egységeinek említése, konkurensek említése Hivatkozások: a szervezet tagjára, annak véleményére történő hivatkozás Szubjektív elemek: Megítélés: a cikkek hangneme (pozitív, negatív, semleges) Súlyozás: a cikkek tartalmának súlyozása a terjesztés módja szerint
Terestyéni Tamás:Televíziós híradóműsorok összehasonlító vizsgálata (2007) 2007: az MTV, a TV2, az RTL Klub, az ATV és a HírTV hírműsorának két hetéről készített tartalomelemzés
A híradások tartalmi típusai (%) MTV1 TV2 RTL ATV HÍRTV Belpolitika 39,3 28,6 14,5 46,4 55,4 Külpolitika 1,6 1,8 0 3,6 3,6 Gazdaság 5,4 5,4 3,6 3,6 0 Egészségügy 17,8 10,7 19,6 10,7 14,3 Baleset 3,6 5,4 12,5 1,8 1,8 Bűnügy 21,4 23,2 26,8 26,8 16,1 Színesek 0 1,8 0 1,8 0
ORTT elemzés: preferenciák (2008. nov.) Siker és kudarc 10- Siker és kudarc 28-
Olvasottsági adatok
Olvasottsági adatok
DrH Nézettségi adatok
Köszönöm a figyelmet!
Számonkérés: beadandó dolgozat Összehasonlító elemzés a Népszabadság és egy országos Tv csatorna esti hírműsorának hírei között (egyazon napon) Szempontok: - A tárgyalt belpolitikai és külpolitikai témák összevetése (azonosság és eltérés) - A híradóból kimaradt, de az újságban szereplő bel-, és külpolitikai témák - A tárgyalt egyéb témák összevetése - Beadás: posta, ill. morem@ped.unideb.hu - Határidő: november 15.
Irodalom: ANGELUSZ, R. (1995): Kommunikáló társadalom. Ferenczy, Bp. ANGELUSZ, R. (1998): Az új kommunikációs technikák és a nyilvánosság. Világosság, 1998/4. BAJOMI-LÁZÁR, P. (2005): A politika mediatizálódása és a média politizálódása. Médiakutató 2005/tavasz GÁLIK, M. (2000): Médiagazdaságtan. Aula, Budapest GERBNER, G. (2002): A média rejtett üzenete. Osiris, Budapest KÉRI, L. (2000): Hatalmi kísérletek, Helokin Kiadó, Budapest. KAPITÁNY, Á. - KAPITÁNY, G. (2000): Tömegkommunikáció. Sajtóház Kiadó, Budapest LASSWELL. H. D. (1948): The structure and funnction os communication is society.in: The communication of Ideas. McQUAIL, D. (2003): A tömegkommunikáció elmélete. Osiris, Bp.