Változó kölcsönfeltételek Budapest, 2010. november 16. Dr. Horváth István ügyvéd, c. egyetemi docens, PhD ELTE ÁJTK
Mit (köz)vetítek? Rövid európai és magyar múltba tekintés Hosszú vajúdás irányelv a kölcsönzésről A legfontosabb rendelkezések A hatály milyen jellegű kölcsönzésre nem vonatkozik az irányelv Az ideiglenesség szabályozási alternatívák A kölcsönzés korlátai mi maradjon mi lazuljon? Egyenlő bánásmód kivételekkel Egy új jogintézmény a kölcsönzésben a keret-munkaszrződés
Alapvetések és visszatekintés Munkaerő-kölcsönzés eltérés a tradicionális munkaviszonytól Általában: határozott idejű, rövidebb tartamú foglalkoztatás A munkáltató munkaerőt szolgáltat a harmadik félnek Harmadik fél munkáltatói szerepben a munkavégzéssel kapcsolatos jogok és kötelezettségek terén EK megjelölés (1982): triangular employment relationship kifejezőbb a temporary work -nél A kölcsönzés megjelenése a Közös Piac országaiban a 60-70- es évek fordulóján (Magyarországon akkor új gazdasági mechanizmus) Az igény: rendkívüli helyzet, rövid tartamú foglalkoztatási igénnyel ehhez megoldás harmadik fél szolgáltatásának ellenérték fejében történő igénybevétele nem felvenni, csak használni!
Tagállami szabályozás az irányelv előtt EU 15 három csoport Megengedik és szabályozzák (pl. B, D, F, NL, SF, P, A, LUX, ESP) Nem tiltják és nem szabályozzák (pl. GB, DK) Tiltják, nem ismerik el (I, GR, S) 1999 javasolt program: keret-megállapodás megalkotása a munkaerő-kölcsönzésről Röpke 9 év 15 helyett már 27 tagállamra megszületik a 2008/104/EK irányelv a munkaerő-kölcsönzésről.
Hazatérés - diagnózis A szabályozási és társadalmi problémák egyik forrása: Az Mt-t módosító 2001. évi XVI. törvény miniszteri indokolása: a kölcsönzés a rövid időtartamú, átmeneti munkaerő-igény kielégítését szolgálja. De! A jogalkotói koncepció nem tükröződik a kölcsönzés szabályozásában. Nincs szabály, amely meghatározná, milyen okokból, és/vagy milyen időtartamra lehet kölcsönözni munkaerőt. Klasszikus szerepétől eltérve a határozatlan idejű munkaviszony egyenértékű alternatívájaként kerül az Mt-be a munkaerőkölcsönzés, De számos, a tipikus munkaviszonyban biztosított munkavállalói jogosultságot - éppen a kölcsönzés sajátosságára figyelemmel az Mt. kizár vagy eltérően állapít meg, így Munkajogi tekintetben határozatlan időre kölcsönzöttek kevesebb joggal rendelkeznek, mint a kölcsönvevővel ugyancsak - határozatlan időre munkaszerződést kötők.
Munkajogi meteorlógia: mit hozhat a 2008/104/EK irányelv átvétele? Az első közösségi szabályozási kísérlet: 1982 26 év áldott állapot majd 2008.XI.17-én megszületik a 2008/104/EK irányelv a munkaerő-kölcsönzés keretében történő munkavégzésről Átvételi határidő: 2011.XII.5. Menetrend a legfontosabb cikkelyek
Az irányelv hatálya (EU) 1. cikk (1) Ez az irányelv a munkaerő-kölcsönzőkkel kötött munkaszerződéssel rendelkező vagy ott munkaviszonyban álló munkavállalókra vonatkozik, akiket a kölcsönvevő vállalkozásoknál való ideiglenes, az adott vállalkozás felügyelete és irányítása melletti munkavégzésre kölcsönöznek ki. (2) Ez az irányelv minden olyan, gazdasági tevékenységet folytató köz- és magánvállalkozásra vonatkozik, amely munkaerőt kölcsönöz, illetve kölcsönzött munkaerőt vesz igénybe, függetlenül attól, hogy a vállalkozás nyereségérdekelt-e. (3) A tagállamok a szociális partnerekkel folytatott konzultációt követően úgy rendelkezhetnek, hogy ez az irányelv nem vonatkozik a meghatározott állami vagy államilag támogatott szakképzések, beilleszkedési vagy átképzési programok keretében kötött munkaszerződésekre vagy munkaviszonyokra.
A hatállyal kapcsolatos jogharmonizációs feladatok (H) Az Mt. egységesen szabályozza a kölcsönzési szektort, a munkaerő-kölcsönzésről szóló III. rész XI. fejezet minden kölcsönbeadóra és kölcsönvevőre kiterjed. Az átvétel során létrehozható egy olyan alanyi kör, amelyre rugalmasabb szabályok vonatkoznak (elsősorban: akikre az egyenlő bér elve csak a most hatályos korlátokkal érvényesülne, és akiknél a kikölcsönzés tartós is lehet). Ide tartozhatnának például: az állami munkaközvetítés mintájára megszervezett állami kölcsönbeadók, a gazdasági tevékenységet nem végző kölcsönvevők (pl. szakszervezetek, egyházak, alapítványok, stb.). a hátrányos munkaerő-piaci helyzetű munkavállalókat kölcsönzés keretében foglalkoztató képzési programok.
A munkaerő-kölcsönzés definíciója (EU) 3. cikk (1) Ezen irányelv alkalmazásában: a) munkavállaló : olyan személy, akit az adott tagállamban a nemzeti munkajog munkavállalóként véd; b) munkaerő-kölcsönző : olyan természetes vagy jogi személy, aki/amely a nemzeti joggal összhangban munkaszerződést köt vagy munkaviszonyt létesít kölcsönzött munkavállalókkal annak céljából, hogy azokat a kölcsönvevő vállalkozásoknál való ideiglenes, az adott vállalkozás felügyelete és irányítása melletti munkavégzésre kölcsönözze ki; c) kölcsönzött munkavállaló : egy kölcsönvevő vállalkozásnál való ideiglenes, az adott vállalkozás felügyelete és irányítása melletti munkavégzésre történő kikölcsönzés céljából egy munkaerő-kölcsönzővel kötött munkaszerződéssel rendelkező vagy ott munkaviszonyban álló munkavállaló; d) kölcsönvevő vállalkozás : olyan természetes vagy jogi személy, akinek/amelynek és aki/amely felügyelete és irányítása mellett a kölcsönzött munkavállaló ideiglenesen munkát végez;
A munkaerő-kölcsönzés definíciója (EU) e) kikölcsönzés : az az időszak, amelyre a kölcsönzött munkavállalót a kölcsönvevő vállalkozáshoz helyezik ki az adott vállalkozás felügyelete és irányítása melletti ideiglenes munkavégzés céljából. (2) Ezt az irányelvet a fizetés, a munkaszerződés, a munkaviszony, illetve a munkavállaló meghatározása tekintetében a nemzeti jog sérelme nélkül kell alkalmazni.
A kölcsönzés definiálásával kapcsolatos jogharmonizációs feladatok (H) Az Mt. 193/C. -át kiegészíthető a kölcsön-munkavállaló és a kikölcsönzés fogalmával. A kölcsönzést azért is érdemes szabályozni, mert a gyakorlatban sokszor összetévesztik a kikölcsönzés időtartamát a munkaerőkölcsönzésre irányuló munkaviszony és a kölcsönbeadó, illetve kölcsönvevő között fennálló polgári jogi szerződés hatályának időtartamával. A kritikus fogalmi elem: az ideiglenesség Mi az, hogy ideiglenesség? 45 év? - A hazánkban ideiglenesen tartózkodó Szovjet Csapatok Meghatározott feladat - 4-es Metró vagy Déva vára?
Az ideiglenesség mit írjunk az Mt-be? (H) Ideiglenesség az Mt. előírja: egy adott kikölcsönzés időtartama legfeljebb mennyi lehet. Az irányelv nem igazít el - milyen hosszú kikölcsönzés ideiglenes még. Legyen egy év a felsőhatár?] Mit mond a magyar statisztika 2009-ről? a kikölcsönzés hossza 92 nap volt, ebből: fizikai alkalmazottak: 88 nap; szellemi alkalmazottak: 120 nap; határozatlan időre alkalmazottak: 96 nap; határozott időre alkalmazottak: 79 nap. Legyen csak 4 hónap az egy kölcsönvevőnél ledolgozható idő? A szolgáltatás szabadsága - többi tagállamhoz képest - ne teremtsünk hátrányos feltételeket. Hány év legyen a maximum?
Az ideiglenesség alternatíva és a visszaélés megakadályozása Az évben mért ideiglenesség mellett helyettesítés és meghatározott tevékenység elvégzése Az ideiglenesség lazítása - a kikölcsönzések meghosszabbítása (pl. a rendkívüli munka éves mértéke megállapodáson alapuló felemelésének mintájára) A visszaélés megakadályozása a határozott idejű munkaviszonnyal azonos módon; a kölcsönzés időtartamának megállapításakor a különböző kölcsönbeadók általi munkaerő-kölcsönzést egybe kell számítani. a munkaviszony a kölcsönvevő és a munkavállaló között jön létre az időkorlát legalább egy munkanapos túllépésével.
A korlátozások és tilalmak felülvizsgálata (EU) 4. cikk (1) A munkaerő-kölcsönzés keretében történő munkavégzés igénybevételére vonatkozó korlátozások vagy tilalmak kizárólag akkor tekinthetők indokoltnak, ha általános érdeket szolgálnak, különös tekintettel a kölcsönzött munkavállalók védelmére, a munkahelyi biztonság és egészségvédelem követelményeire és annak szükségességére, hogy a munkaerőpiac megfelelően működjön, a visszaélések pedig megelőzhetők legyenek. (2) 2011. december 5-ig a tagállamoknak a szociális partnerekkel lefolytatott, a nemzeti jogszabályoknak, kollektív szerződéseknek és gyakorlatnak megfelelő konzultációt követően felül kell vizsgálniuk a munkaerő-kölcsönzés keretében történő munkavégzés igénybevételére vonatkozó korlátozásokat és tilalmakat annak megállapítása érdekében, hogy azok az (1) bekezdésben említett okok alapján indokoltak-e.
A korlátozások és tilalmak felülvizsgálata (EU-H) (4) Az (1), (2) és (3) bekezdés nem sérti a munkaerő-kölcsönzők nyilvántartására, engedélyezésére, tanúsítására, ellenőrzésére és a nyújtandó pénzügyi garanciákra vonatkozó tagállami feltételeket. A hatályos szabályozásból mely korlátozások, tilalmak fenntartása indokolt? Tilos a kölcsönzés jogszabály által meghatározott tilalomba ütköző munkavégzésre (pl. sztrájk letörése). Az irányelv preambuluma is tartalmazza. Visszaélés megelőzése létszámleépítés és a visszakölcsönzés tilalma. Nem lehet tehát kiváltani a hagyományos munkaviszonyt a rugalmasabb kölcsönzéssel. Egyszerűsített foglalkoztatás nem indokolt a kölcsönzés tiltása Az Mt. 106. (1) bekezdésében meghatározott tulajdonosi kapcsolat kölcsönadó- és vevő között - egy konszern ne hozhassa létre a saját munkaerő-kölcsönző cégét munkaerőszükségletének kielégítésére.
Közszféra bontsuk a korlátokat? (H) A közszféra: A Ktv. hatálya alatt nincs mód munkaerő-kölcsönzésre A Kjt szerint kölcsön-munkavállaló közvetlenül a munkáltató alaptevékenysége körében nem foglalkoztatható. Lazítsunk a közalkalmazottaknál a hiányszakmákban (pl. orvos, ápoló)! A kölcsönvevő a munkavállalót más munkáltatónál történő munkavégzésre nem kötelezheti. ennek hiányában átláthatatlan munkáltatói láncok alakulnának ki A munkaviszony a kölcsönvevő és a munkavállaló közötti törvény általi létrehozása csak a kölcsönzött hozzájárulásával Külföldi állampolgár - csak akkor lehet kölcsön-munkavállaló, ha magyarországi munkavállalásához nem szükséges engedély Oldjuk a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásának engedélyezéséről szóló 16/2010. (V. 13.) SZMM rendeletet ha egyébként EGT tagállamból kikölcsönözhető
Az egyenlő bánásmód (EU) 5. cikk (1) A kölcsönzött munkavállalókra vonatkozó alapvető munka- és foglalkoztatási feltételeknek a kölcsönvevő vállalkozásnál töltött kikölcsönzés időtartamára legalább olyan szintűnek kell lenniük, mintha az adott állás betöltésére közvetlenül a kölcsönvevő vállalkozás vette volna fel őket. Az első albekezdés alkalmazásában a kölcsönvevő vállalkozásnál érvényben lévő, a) az állapotos nők és szoptató anyák védelmére, továbbá a gyermekek és fiatalok védelmére; valamint b) a nők és férfiak közötti egyenlő bánásmódra, továbbá a nemen, faji vagy etnikai származáson, valláson, meggyőződésen, fogyatékosságon, koron vagy szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetés elleni küzdelmet szolgáló intézkedésekre vonatkozó szabályokat be kell tartani a törvényi, rendeleti, közigazgatási rendelkezésekben, a kollektív szerződésekben és/vagy az egyéb általános rendelkezésekben meghatározottak szerint.
Az egyenlő bánásmód (EU) 3. cikk (1) f) alapvető munka- és foglalkoztatási feltételek : törvényben, rendeletben, közigazgatási rendelkezésekben, kollektív szerződésekben és/vagy a kölcsönvevő vállalkozásnál hatályban lévő egyéb kötelező erejű általános rendelkezésekben megállapított munka- és foglalkoztatási feltételek a következők vonatkozásában: i. a munkaidő hossza, túlmunka, szünetek, pihenőidő, éjszakai munka, szabadságok és munkaszüneti napok; ii. fizetés.
Az egyenlő bánásmód és a kollektív szerződés hatálya (H) Az Mt-ben: pontosítani kell: az irányelv szerinti munkafeltételek vonatkozásában a kölcsönvevőnél hatályos kollektív szerződés és egyéb szabályzatok irányadóak a kölcsönzött munkavállalóra is. Az Mt. jelenleg: a munkavállalóra a kölcsönvevőnél irányadó munkarendre, munkaidőre, pihenőidőre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Felhatalmazást ad ez a kollektív szerződés alkalmazására? Mert a kölcsönzött munkavállaló vonatkozásában a kölcsönbeadó, és nem kollektív szerződést megkötő fél a munkáltató.
Egyenlő bánásmód és fizetés (H) Nem biztosított az egyenlőség a fizetés vonatkozásában. A 2006. január 1-től hatályos korlátozott egyenlő bér elve két megszorítással érvényesül:időbeli és terjedelmi korlát. Az Mt. ellentétes az irányelvvel, ezért a fenti szabály legfeljebb valamelyik irányelvi kivétel alapján lehet fenntartható. Az irányelv alapján az Mt.-t úgy kell módosítani, hogy általános szabály szerint a kikölcsönzés első napjától és minden bérelem vonatkozásában alkalmazandó az egyenlő bér elve.
Kivételek az egyenlő bánásmód alól (EU- H) 5. cikk (2) A fizetés tekintetében a tagállamok a szociális partnerekkel folytatott konzultációt követően mentességet biztosíthatnak az (1) bekezdésben megállapított alapelv alkalmazása alól olyan esetekben, amikor a munkaerőkölcsönzővel kötött tartós munkaszerződéssel rendelkező kölcsönzött munkavállaló a kikölcsönzések közötti időszakokban is kap fizetést. Átvétel - az egyenlő bér szabályának megszorítás nélküli átvétele nem szolgálja az ország munkaerő-piaci érdekeit. Az Mt. a tartós jogviszonyban álló, kikölcsönzések között is díjazást kapó munkavállalókat kizárhatja az egyenlő bér elve alól. Az Mt. szerint a kölcsönzések közötti időszak állásidőnek minősül,arra a munkavállalót személyi alapbére illeti meg. A kivételhez szükséges egyik feltétel minden kölcsönzött munkavállaló esetében teljesül.
Két részre szakadnak? (H) Az Mt. szabályozása a munkaviszony tartósságára tekintettel két részre osztható: Általános szabály: szerint a kölcsön-munkavállalókra alkalmazni kell az egyenlő bér elvét. Kivétel: a tartósan foglalkoztatott munkavállaló és a hatályos korlátozott egyenlő bér elve maradna fenn. Mi a tartós foglalkoztatás? Az időszak jelentősen hosszabbnak kell lennie az egy kikölcsönzés maximumára az Mt-ben meghatározott, ideiglenesnek tekintett időszaknál. Ez alkotmányos követelmény is - AB : nem tehető különbség a bérezésben, ha az önkényes, azaz ésszerű indok nélküli különbségtételt jelent. Minden kölcsönzött munkavállalónak jár díjazás két kikölcsönzés között, ezért csak a munkaviszony tartóssága minősülhet olyan ésszerű indoknak, amelyre tekintettel különbséget lehet tenni két kölcsönzött munkavállaló között.
Újabb kivételek? a keretmunkaszerződés és a hatálybalépés Magyar kölcsönzési szektor - rendkívül alacsony a szakszervezeti szervezettség, ezért nincs realitása annak, hogy az irányelv 5. cikkét a szociális partnerek megállapodása alapján lehetne átvenni. Bízzunk a jövőben? Felhatalmazó rendelkezés az Mt.-be, amely szerint az egyenlő bér Mt. szerinti szabályaitól a kölcsönzési szektorban (vagy más ágazati párbeszéd bizottságban) kötött (esetleg kiterjesztett) kollektív szerződés a munkavállalók általános védelmének tiszteletben tartása mellett eltérhet. És egy új jogintézmény a keret-munkaszerződés kölcsönzésre A hatályba léptetés honan számoljuk az ideiglenességet?
VÉGE, END, FINE, KONYEC Köszönöm megtisztelő figyelmüket! A továbbiakban is maradjanak ébren. dr.p.horvath.istvan@gmail.com