BÉKÉS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: DAOP - 6.2.1/13/K-2014-0002

BÉKÉS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Projekt azonosító: DAOP - 6.2.1/13/K-2014-0002

BÉKÉS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2015 Készült: Belügyminisztérium megbízásából Projekt azonosító: DAOP - 6.2.1/13/K-2014-0002 Készítette: TRENECON COWI Tanácsadó és Tervező Kft. (konzorciumvezető) MAPI Magyar Fejlesztési Iroda Zrt. (konzorcium tagja)

STRATÉGIA 3 KÖZREMŰKÖDŐ SZAKÉRTŐK: Projektvezető Dócsné Balogh Zsuzsanna Régiós koordinátor Megyei koordinátor Felelős tervező Felelős tervező helyettes Településtervező Településtervezési zöldfelületi és tájrendezési szakági szakértő Tendli Krisztina Csupor Viktória Tendli Krisztina Fürstand Attila Pap Ádám Pap Ádám Fekete Zoltán Településtervezési szakági szakértő Településtervezési szakági szakértő közlekedési víziközmű Dávid Gábor Siposs Árpád Erdész Béla Tárnok Barbara Településtervezési energiaközmű szakági szakértő Társadalompolitikai szakértő Gazdaságfejlesztési szakértő Anti-szegregációs szakértő Partnerségi szakértő Horváth Lajos Váradi Zsuzsanna Palicska János Bernáth Péter Pap Ádám Környezetvédelmi szakértő Műemlékvédelmi szakértő Erdész Béla Tárnok Barbara Pap Ádám TOVÁBBI KÖZREMŰKÖDÖK: Békés Város Önkormányzata

STRATÉGIA 4 Tartalomjegyzék 1 BEVEZETÉS... 8 2 HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA... 11 2.1 A VÁROSI SZINTŰ HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA... 11 2.2 PROBLÉMATÉRKÉP / ÉRTÉKTÉRKÉP... 19 2.3 A VÁROSRÉSZI SZINTŰ HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA... 27 3 KÖZÉPTÁVÚ CÉLOK ÉS AZOK ÖSSZEFÜGGÉSEI... 31 3.1 JÖVŐKÉP... 32 3.2 A STRATÉGIAI FEJLESZTÉSI CÉLOK MEGHATÁROZÁSA... 36 3.2.1 Városi szintű középtávú tematikus célok... 36 3.2.2 Városrészi szintű területi célok... 41 3.3 A TEMATIKUS ÉS A TERÜLETI CÉLOK KÖZÖTTI ÖSSZEFÜGGÉSEK BEMUTATÁSA... 48 4 A MEGVALÓSÍTÁST SZOLGÁLÓ BEAVATKOZÁSOK... 51 4.1 AKCIÓTERÜLETEK KIJELÖLÉSE, A KIJELÖLÉS ÉS LEHATÁROLÁS INDOKLÁSA... 51 4.2 AZ EGYES AKCIÓTERÜLETEKEN MEGVALÓSÍTANDÓ FEJLESZTÉSEK ÖSSZEFOGLALÓ BEMUTATÁSA... 56 4.2.1 Városközpont akcióterület (AT1)... 56 4.2.2 Turisztikai és idegenforgalom-fejlesztési akcióterület (AT2)... 58 4.2.3 Déli iparterület akcióterület (AT3)... 60 4.2.4 Szociális célú városrehabilitációs akcióterület (AT4)... 62 4.3 AZ AKCIÓTERÜLETEKEN KÍVÜL VÉGREHAJTANDÓ, A TELEPÜLÉS EGÉSZE SZEMPONTJÁBÓL JELENTŐS FEJLESZTÉSEK... 62 4.3.1 Kulcsprojekt Városközpont akcióterület (K)... 62 4.3.2 Hálózatos projektek (H)... 62 4.3.3 Egyéb projektek... 66 4.4 A TERVEZETT FEJLESZTÉSEK ILLESZKEDÉSE A STRATÉGIAI CÉLJAIHOZ... 69 4.5 A FEJLESZTÉSEK ÜTEMEZÉSE... 70 4.6 AZ AKCIÓTERÜLETI FEJLESZTÉSEK ÖSSZEHANGOLT, VÁZLATOS PÉNZÜGYI TERVE... 74 5 ANTI-SZEGREGÁCIÓS PROGRAM... 82 5.1 A TELEPÜLÉS SZEGREGÁTUMAINAK BEMUTATÁSA... 82 5.2 AZ ELMÚLT ÉVEKBEN TERVEZETT, ILLETVE MEGVALÓSÍTOTT, A SZEGREGÁTUMOKAT ÉRINTŐ BEAVATKOZÁSOK... 85 5.3 ANTI-SZEGREGÁCIÓS INTÉZKEDÉSI TERV... 86 5.3.1 A szegregáció mérséklését vagy megszüntetését célzó intézkedések... 86 5.3.2 A tervezett fejlesztések szegregációs hatásainak kivédésére hozott intézkedések... 94 5.3.3 A szegregációt okozó folyamatok megváltoztatására, hatásuk mérséklésére teendő intézkedések... 94 5.3.4 Az Anti-szegregációs Program megvalósításának nyomon követése monitoring... 95 6 A STRATÉGIA KÜLSŐ ÉS BELSŐ ÖSSZEFÜGGÉSEI... 96 6.1 KÜLSŐ ÖSSZEFÜGGÉSEK... 96 6.1.1 Illeszkedés EU 2020 tematikus célkitűzéseihez... 98 Illeszkedés az országos és megyei területfejlesztési tervdokumentumokhoz... 103 6.1.2 Illeszkedés Békés megye Területfejlesztési dokumentumaihoz Egyéb helyi fejlesztési és rendezési dokumentumokkal való kapcsolat... 106 6.2 BELSŐ ÖSSZEFÜGGÉSEK... 114 6.2.1 A célok és a helyzetértékelésben bemutatott problémák kapcsolata... 114 6.2.2 A célok logikai összefüggései... 130 6.2.3 A stratégia megvalósíthatósága... 134 6.2.4 A célok megvalósítása érdekében tervezett tevékenységek egymásra gyakorolt hatása. 134 7 A STRATÉGIA MEGVALÓSÍTHATÓSÁGÁNAK FŐBB KOCKÁZATAI... 138

STRATÉGIA 5 8 A MEGVALÓSÍTÁS ESZKÖZEI ÉS NYOMON KÖVETÉSE... 142 8.1 A CÉLOK ELÉRÉSÉT SZOLGÁLÓ FEJLESZTÉSI ÉS NEM BERUHÁZÁSI JELLEGŰ ÖNKORMÁNYZATI TEVÉKENYSÉGEK... 142 8.2 AZ ITS MEGVALÓSÍTÁSÁNAK SZERVEZETI KERETEI... 146 8.2.1 A városfejlesztés jelenlegi szervezeti rendszere... 146 8.2.2 Az ITS megvalósításának intézményi háttere... 146 8.3 A TELEPÜLÉSKÖZI KOORDINÁCIÓ MECHANIZMUSAI, EGYÜTTMŰKÖDÉSI JAVASLATOK... 148 8.4 A PARTNERSÉG BIZTOSÍTÁSA AZ ITS KÉSZÍTÉSE ÉS MEGVALÓSÍTÁSA SORÁN... 149 8.5 MONITORING RENDSZER KIALAKÍTÁSA... 153 8.5.1 Az ITS intézkedéseihez kapcsolódó output és eredményindikátorok meghatározása... 153 8.5.2 A monitoring rendszer működtetési mechanizmusának meghatározása... 161

STRATÉGIA 6 Táblázatjegyzék 1. táblázat: Érték/probléma... 19 2. táblázat: Városrészek funkciói... 30 3. táblázat: A Városrészek és tematikus célok összefüggése... 50 4. táblázat: Városközpont akcióterület fejlesztései... 56 5. táblázat: Turisztikai, idegenforgalom-fejlesztési akcióterület fejlesztései... 59 6. táblázat: Déli iparterület akcióterület fejlesztései... 61 7. táblázat: Stratégiai célok és projekttípusok kapcsolata... 69 8. táblázat: A fejlesztések vázlatos ütemterve... 70 9. táblázat: Megyei TOP forrásai... 75 10. táblázat: A tervezett fejlesztések vázlatos pénzügyi terve... 76 11. táblázat: Békés város KSH által kijelölt szegregátumainak státusza a legsúlyosabb helyzetben lévő területek kiemelésével (témakörönként)... 83 12. táblázat: A 2008-ban elkészített IVS tervezett, megvalósításra nem került anti-szegregációs célú beavatkozásai... 85 13. táblázat: Anti-szegregációs célú beavatkozások és azok eredményei (2008-2014) a városban... 86 14. táblázat: Az anti-szegregációs terv horizontális céljai és alcéljai... 87 15. táblázat: Az anti-szegregációs terv terület specifikus céljai és azok relevanciája az egyes szegregátumokban... 87 16. táblázat: Az anti-szegregációs terv tervezett, horizontális intézkedései... 90 17. táblázat: Az anti-szegregációs terv tervezett, szegregátum specifikus intézkedései... 92 18. táblázat: Az anti-szegregációs terv intézkedéseinek ütemezése... 93 19. táblázat: Az ITS illeszkedése az EU tematikus célkitűzésekhez és beruházási prioritásokhoz... 98 20. táblázat: Az ITS illeszkedése az OFTK szakpolitikai és területi célkitűzéseihez... 104 21. táblázat: Az ITS illeszkedése Békés megye Területfejlesztési Koncepciójának stratégiai céljaihoz... 106 22. táblázat: Az ITS illeszkedése Békés megye Területfejlesztési Programjának gazdaságfejlesztési és ágazati fejlesztési programjaihoz... 108 23. táblázat: Az ITS illeszkedése Békés megye Területfejlesztési Program Békési Járási részprogramjának intézkedéseihez... 110 24. táblázat: A városi szintű középtávú tematikus célok és problémák kapcsolatai... 115 25. táblázat: A városi szintű középtávú tematikus célok és adottságok kapcsolatai... 118 26. táblázat: A városrészi szintű területi célok és problémák kapcsolatai... 120 27. táblázat: A városrészi szintű területi célok és adottságok kapcsolatai... 125 28. táblázat: A települési célok logikai összefüggései... 131 29. táblázat: A beavatkozások logikai összefüggései... 136 30. táblázat: A stratégia megvalósíthatóságának főbb kockázatai... 139 31. táblázat: Megvalósult partnerségi lépések... 151 32. táblázat: Tematikus célok eredményindikátorai... 155 33. táblázat: Területi (városrészi célok) eredményindikátorai... 156 34. táblázat: A fejlesztések (beavatkozások) output indikátorai... 158 Ábrajegyzék 1. ábra: A monitoring folyamatának összefoglalása... 161

STRATÉGIA 7 Térképjegyzék 1. térkép: Értéktérkép... 25 2. térkép: Problématérkép... 26 3. térkép: Békés városrészei... 28 4. térkép: Akcióterületek elhelyezkedése... 52 5. térkép: Városközpont akcióterület... 53 6. térkép: Turisztikai, idegenforgalom-fejlesztési akcióterület... 54 7. térkép: Déli iparterület akcióterület... 55 8. térkép: Szociális célú városrehabilitációs akcióterület... 56 9. térkép: Városközpont akcióterület fejlesztései... 58 10. térkép: Turisztikai, idegenforgalom-fejlesztési akcióterület fejlesztései... 60 11. térkép: Déli iparterület akcióterület fejlesztései... 62 12. térkép: Békés szegregátumokat bemutató térképe.... 82

STRATÉGIA 8 1 Bevezetés ITS célja és szerepe Előzmények Stratégia felülvizsgálat indokai Az Integrált Településfejlesztési Stratégia (a továbbiakban: ITS) a város középtávú fejlesztési irányait, célrendszerét és azok elérése érdekében tervezett tevékenységeket határozza meg az önkormányzat által jóváhagyott jövőkép és hosszú távú (15-20 év) átfogó célok alapján. Az ITS célja, hogy a stratégiai tervezés eszközeivel segítse elő a következő 7-8 év városfejlesztési tevékenységeinek eredményességét. Békés Városa 2008-ban dolgozta ki első Integrált Városfejlesztési Stratégiáját, amely tulajdonképpen jelen dokumentum előzményének tekinthető. A Stratégia kidolgozása óta eltelt 6 évben számos külső és belső tényező együttes változása indokolttá teszik annak felülvizsgálatát. Belső tényezők változásai: az IVS kidolgozása óta eltelt időszakban bekövetkező társadalmi-gazdasági változások (pl.: gazdasági világválság hatásai, piaci, befektetői környezet változása, demográfiai adatokban, tendenciákban érzékelhető változások), a korábbi IVS-ben foglalt fejlesztései elképzelések megvalósításának tapasztalatai, fejlesztések eredményei Külső tényezők változásai: A hazai szakpolitikai és jogszabályi környezetben bekövetkezett változások, illetve a 2014-2020- as időszakra vonatkozó országos és megyei fejlesztéspolitikai elképzelések megfogalmazása. Különös tekintettel: az Integrált Településfejlesztési Stratégia tartalmi és egyes eljárásrendi elvárásait rögzítő 314/2012. (XI.8) Korm. rendelet megalkotására, melynek értelmében a Stratégia tartalmi követelmény rendszere jogszabályban rögzítésre került, a korábbiakhoz képest bővült, változott. Az országos fejlesztési és rendezési dokumentumok, mint tervezési kereteket meghatározó dokumentumok elfogadására, azokban történt változásokra (így az Nemzeti Fejlesztés 2030 - Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció - 1/2014 (I.3) OGy. határozattal (a továbbiakban: OFTK) történő elfogadására; valamint az Országos Területrendezési Terv (a továbbiakban: OTrT) 2014. február 1-től hatályos módosításaira. o o Az OFTK az országos fejlesztéspolitika átfogó célrendszerét és középtávú (2020-ra vonatkozó) céljait fogalmazza meg, foglalkozik a városhálózat szerkezetének alakulásával, a városfejlesztés nemzeti prioritásainak felvázolásával. Az OFTK kiemelten kezeli a vidéki térségek, települések sajátos vidéki értékeit megőrző, azokra építő fejlesztését, felzárkóztatását, beleértve a társadalmi, közösségi, gazdasági és infrastrukturális fejlesztéseket. Kulcsfontosságúnak tartja, hogy a vidéki települések népességmegtartó erejének erősödését, az agrár- és élelmiszergazdaságon túl a vidéki térségek jövője a vidéki foglalkoztatást biztosító további gazdasági ágazatok fejlesztését, a gazdasági diverzifikációt, a helyi gazdaság megerősítését.

STRATÉGIA 9 Az ITS helye a tervezési rendszerben A Megyei területfejlesztési koncepciók és programok 2014-ben történő felülvizsgálatára, megalkotására. Az egymással közel egy időben zajló tervezés eredményeként a korábbiakhoz képest nagyobb lehetőség nyílik a megye, a megyei jogú városok, valamint a megye többi városát érintő fejlesztések összehangolására, a fejlesztések egymást kiegészítő és egymást erősítő hatásainak kihasználására. Megalkották az EU 2014-2020 közötti támogatási időszakának új támogatáspolitikai célkitűzéseit, forráslehetőségeit; új eljárásrendjeit és az ezekhez kapcsolódó jogszabályokat: Elfogadásra került EU 2020 Stratégia; amelyben az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést, mint fölérendelt cél szem előtt tartva az EU öt nagyszabású célt tűzött ki maga elé a foglalkoztatás, az innováció, az oktatás, a társadalmi befogadás és a klíma/energiapolitika területén, amelyeket 2020-ig kíván megvalósítani a kohéziós politika eszközrendszerén keresztül. A kohéziós politika megvalósítását célzó un. közös rendelkezéseket tartalmazó rendelet rögzíti azt a 11 tematikus célkitűzést, melyek támogatásával a kohéziós politika hozzájárul az EU 2020 céljaihoz. Az Európai Unió 2020-ig érvényes átfogó Stratégiájában kiemelt figyelmet kap a városok fejlesztése. Az ERFA prioritásainak mindegyike megvalósítható városi környezetben, a rendelet azonban kifejezetten városi problémák kezelésére irányuló beruházási prioritásokat is meghatároz. az EU2020-hoz igazodóan kidolgozásra és Brüsszel által is elfogadásra került hazánk Partnerségi Megállapodása (2014. szeptember), amelyben Magyarország a 2014-2020 időszakra vonatkozóan azonosította a legfontosabb kihívásokat és kitűzte a fő fejlesztési prioritásokat, melyek alapvetően meghatározzák az Európai Strukturális és Beruházási Alapok forrásainak eredményes és hatékony felhasználásának hazai feltételeit. a Partnerségi Megállapodásban foglalt irányok mentén kidolgozásra kerültek és Brüsszel által részben elfogadásra kerültek, illetve elfogadás előtt állnak a következő támogatási időszak Operatív Programjai. Az Operatív Programok közül a városok számára az egyik legjelentősebb forrásokat tartogató Terület és Településfejlesztési Operatív Programhoz (TOP) kapcsolódóan a stratégia készítésével párhuzamosan zajlik megyei Integrált Területi Programok (ITP) tervezése és ehhez kapcsolódóan a városi fejlesztési elképzelések összegyűjtése, rendszerezése. A külső és belső tényezők együttes változása miatt - a megyei jogú városok számára 2014-2015 során biztosított támogatást követően - a Belügyminisztérium EU-s támogatási forrás igénybevételével a járásszékhelyek számára is biztosítja, valamint szakmailag támogatja a tervezési munkát a Fenntartható településfejlesztés a kis-, és középvárosokban (és a fővárosi kerületekben Integrált Településfejlesztési Stratégiák kidolgozása című projekt keretében. Ennek köszönhetően az ország összes járásszékhelyére egy időben, egymással párhuzamosan történik az Integrált Településfejlesztési Stratégiák elkészítése, a korábbi IVS-ek felülvizsgálata. A jogszabályi előírásokból, de a tervezési logikából is fakadóan az ITS egy átfogó tervezési rendszer egyik eleme. A rendszer alapelemeit és azok egymásra épülését az alábbi ábra foglalja össze.

STRATÉGIA 10 Az ITS szakmaitartalmi felépítését meghatározó dokumentumok A jelenleg készülő Integrált Településfejlesztési Stratégia szakmai-tartalmi felépítését: a 314/2012. (XI.8) Kormány rendelet a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről és egyes településrendezési jogintézményekről tartalmi elvárásai; a Városfejlesztési Kézikönyv (Második javított kiadás, NFGM 2009. január 28.) tartalmi javaslatai, szakpolitikai iránymutatásai; Belügyminisztérium részéről jelen munka támogatására kidolgozott Útmutató a kis-, és középvárosok és a fővárosi kerületek Integrált Településfejlesztési Stratégiáinak elkészítéséhez 2014-2020 c. módszertani dokumentum segíti. A Stratégia elkészítését a jogszabályi elvárások szerint részletes helyzetfeltáró, helyzetelemző és helyzetértékelő munkarészekből álló Megalapozó vizsgálat, valamint a Településfejlesztési Koncepció kidolgozása előzte meg. A Megalapozó vizsgálat számos tématerületet elemezve, számszerű adatokra, tendenciákra támaszkodva mutatja be a város térségi szerepkörét, társadalmi és gazdasági helyzetét, településrendezési háttérét, a stratégia alkotás számára meghatározva a város és városrészek legfőbb erősségeit, gyengeségeit, lehetőségeit és veszélyeit. A megalapozó vizsgálati fázis elemzéseihez a szakértők támaszkodhattak a KSH 2011. évi Népszámlálás eredményeire mind a városi, mind a városrészi elemzések során, valamint a Belügyminisztérium részéről a szakértői munkát támogató TEIR ITS modul adatállományára. A központi elvárásokon, módszertani segédleteken túl az ITS készítői nagymértékben építettek Békés város önkormányzatának információszolgáltatásra: a megalapozó vizsgálat jogszabályi elvárások szerinti kidolgozása érdekében helyi adatokra, ágazati koncepciókra, dokumentumokra; a stratégia alkotás fázisában a településfejlesztési koncepcióra, a korábbi IVS-ben foglaltakra és megvalósítás tapasztalataira, a 2014-2020 időszakra releváns helyi

STRATÉGIA 11 A Stratégia eredményessége koncepciókra és programokra, így a 2015-2019 közötti időszakra irányuló Gazdasági Ciklusprogramban foglaltakra, a hatályos Településszerkezeti Tervre, valamint a stratégiai tervezés folyamatát végigkísérő partnerségi lépések (szakmai konzultációk, munkacsoport ülések, workshopok) keretében a helyi társadalom véleményét, elképzeléseit tartalmazó soft információkra. A stratégia akkor válhat eredményessé, ha: annak segítségével Békés városa a tervezett mértékben ki tudja használni fejlődési potenciálját a 2014-2020 közötti időszakban; a célok és azok megvalósítása érdekében tervezett tevékenységek (projektek) jelentős része megvalósul; az ITS a városfejlesztés különböző szereplői közötti kommunikáció eszközévé válik; hozzájárul ahhoz, hogy a városban megvalósuló fejlesztések térben és időben egymással összehangoltan valósuljanak meg; az abban foglalt kiszámítható, világos célrendszer révén a közszféra mellett a magánszféra fejlesztéseit is képes ösztönözni. 2 Helyzetelemzés összefoglalása 2.1 A városi szintű helyzetelemzés összefoglalása Demográfiai viszonyok és tendenciák Békés gazdag történeti tradíciókkal rendelkező kisváros a megyeszékhely, Békéscsaba közvetlen közelében. Jelentősége a megye településhálózatában egykor lényegesen nagyobb volt, a középkorban megyeszékhely, az újkorban a soknemzetiségű táj protestáns vallású, jellemzően magyar ajkú lakosságának szellemi, kulturális központja. Békés funkcionális értelemben járási és kistérségi szerepkörökkel rendelkező, mérete alapján kis-középváros, kifejezetten kis kiterjedésű vonzáskörzettel. Térségi funkcióinak kiteljesedését a közeli megyeszékhely Békéscsaba, valamint a másodlagos centrum Gyula vonzástere erőteljesen leárnyékolja. Noha kifejezetten erős kulturális hagyományokkal, meglehetősen kiterjedt művelődési-kulturális intézményhálózattal és nagy múltú oktatási intézményekkel rendelkezik, az előbb vázolt tendenciák, a közeli várostársak elszívó hatása, érvényesülnek ezen a téren is. Jól mutatják ezt az ingázási adatok: igen jelentős számban járnak békésiek a megyeszékhelyre napi szinten oktatási intézménybe, munkahelyre, miáltal a városban egyes szatellit-városi tendenciák érzékelhetők. Békés része a megye egyértelmű súlypontjának, a Közép-Békési Település-együttesnek (Békés, Békéscsaba, Gyula), mely a Dél-Alföld régió harmadik legjelentősebb népesség és gazdasági tömörülése, s tágabb viszonylatban is számottevő fejlődési lehetőségekkel rendelkezik. Szemben a várostrió két másik településével a város még nem tudta kellő határozottsággal pozicionálni magát a településegyüttesen belül. Békés városa Békéscsaba, Gyula és Orosháza után Békés megye negyedik legnépesebb települése. A város demográfiai folyamatait illetően a népesség csökkenése és öregedése két olyan meghatározó folyamat, amely az országos tendenciákhoz hasonlóan komoly kihívások elé állítja települést, noha a folyamatok árnyalatnyival kedvezőbbek a megyei átlagnál. Az elmúlt bő tíz évben közel másfélezer fős népességcsökkenés a természetes fogyás mellett alapvetően a jelentős elvándorlásnak köszönhető. Az elvándorlás az országos és a megyei tendenciákhoz

STRATÉGIA 12 Iskolázottság Foglalkoztatottság, munkaügy Munkanélküliség Települési kohézió, civil szféra Intézményrendszer Gazdaságszerkezet hasonlóan különösen jelentős a felsőfokú végzettséggel rendelkező fiatalok körében, akik főiskolai, egyetemi tanulmányaik elvégzését követően az ország fejlettebb régióiban telepednek le. Mindezek mellett az utóbbi évtizedben megnőtt az ideiglenesen vagy állandóan külföldre költözők száma is. A helyi foglalkoztatók körében csak az alsó- és középfokú oktatási, a közigazgatási és kulturális intézmények kínálnak munkalehetőséget a magasabb képzettségű lakosság számára. A helyi gazdaság magas képzettségűek iránti igénye ágazati adottságai miatt kevéssé jelentős, sokkal nagyobb arányban tudja lekötni az alacsonyabb képzettségű betanított és szakmunkás réteget. Békésen az átlagos iskolázottság alacsony szintű. A lakosságon belül a legnagyobb, ötezer főnél is népesebb csoportot azok alkotják, akiknek az általános iskolai végzettség a legmagasabb iskolai képesítésük, a 18 évnél idősebb korosztálynak alig 39%-a szerzett középiskolai érettségi bizonyítványt. A diplomások aránya a 25 évnél idősebb lakosságon belül szintén elmarad a megyei, és országos szinttől. A Békésre jellemző foglalkoztatási adatok nem csak országos, hanem megyei szinten is kedvezőtlen viszonyokra utalnak. A foglalkoztatottak többsége a városon belül rendelkezik munkahellyel, ugyanakkor több mint kétezer fő napi rendszerességgel ingázik, további ezer fő jár városon kívüli oktatási intézménybe. A munkanélküliek arányát nézve a város helyzete szintúgy rossz, a nyilvántartott álláskeresők aránya igen magas. Fontos kiemelni ugyanakkor, hogy kedvező tendencia bontakozott ki az elmúlt években a város munkanélküliségét illetően. 2010. után mérséklődött az álláskeresők száma, amely mára megközelíti a tíz évvel ezelőtt mért értéket. Békés kiemelkedő kulturális hagyományokkal rendelkezik, mint a soknemzetiségű táj döntően magyar lakosságúnak megmaradt települése, a protestáns, nemzeti szellemű mezővárosi kultúra letéteményese. A város civil szervezetei jelentős és aktív szerepet töltenek be a helyi társadalom közösségépítésében. A szervezetek száma jelentős, önkormányzattal való kapcsolatuk jónak mondható, azonban működésük és aktivitásuk fenntartása, szerepük erősödése nagyban függ az önkormányzat gazdasági erejétől, a számukra biztosított pénzügyi támogatásoktól. A következő EU-os támogatási időszakban a civil szervezetek számára jelentős források állhatnak rendelkezésre, amelyek eredményes lehívása érdekében a szervezetek fejlesztési céljainak, elképzeléseinek szervezetenkénti átgondolása, illetve azok összehangolása szükséges. A település térségi szerepéből, kulturális hagyományaiból adódóan is komoly intézményhálózattal rendelkezik. Több intézmény azonban infrastrukturális fejlesztésre szorul, részben a működtetés megfelelő biztosítása, részben pedig az önkormányzati és intézményi gazdálkodás optimalizálása érdekében, elsősorban energiahatékonyság növelése révén. Kiemelendő a város méretéhez képest rendkívül változatos szolgáltatásokat biztosító, a városhatáron túlnyúló vonzáskörzetű oktatási intézményrendszer: elérhető a német és roma nemzetiségi oktatás, alapfokú sport és művészeti képzés, a gimnáziumok mellett sokrétű szakképzés, felnőttképzés, gyógypedagógiai képzés, a kollégiumi elhelyezés. Ugyanakkor a beiratkozottak száma az intézményrendszer minden fokán erősen csökken. Az oktatási rendszer hiányossága, hogy felsőfokú képzést nyújtó intézmény nincs a városban, s ez Békés városi szerepkörét is kedvezőtlenül befolyásolja. Békés térségében az önkormányzati fenntartású Békési Gyógyászati Központ és Gyógyfürdő lát el egészségügyi szakellátási tevékenységet. A város gazdasága az ország más településeihez hasonlóan számos kihívással és nehézséggel kellett szembesüljön a rendszerváltozás óta eltelt 25 év során, így a piacgazdasági átmenet, globalizáció, európai integráció, a gazdasági világválság és általa teremtett recesszió. A Békésen működő vállalkozások száma meglehetősen alacsony a város lakosságszámához képest, ami a helyi gazdaság erőtlenségére utal. A működő vállalkozások ágazati megoszlását tekintve az ipar ezen belül is az építőipar - jelentősége nagy, a mezőgazdasági feldolgozóipar súlya viszont

STRATÉGIA 13 Turizmus Az Önkormányzat működése csekély annak ellenére, hogy a város jelentős agrártradíciókkal bír. Szembetűnő továbbá a szakmai, tudományos, műszaki tevékenységet folytató vállalkozások kisebb aránya. Reményt keltő azonban, hogy a Békéscsaba felé vezető 470-es út melletti déli iparterület spontán fejlődési folyamatai megindultak, az előrelépést jelenleg az infrastrukturális feltételek elégtelensége gátolja. A helyi gazdaság erősítése, prosperitásának megőrzése érdekében a város üzleti infrastruktúrájának folyamatos fejlesztésével, így az ipari, gazdasági területek infrastruktúrájának igény szerinti bővítésével igyekszik támogatni a már működő és betelepülő vállalkozásokat. Mindezek mellett a Békés elkötelezett a megújuló energiaforrások fokozottabb használata iránt, a gazdaságfejlesztés terén is támogatja a megújuló energia hasznosítására épülő vállalkozások megtelepedését. A turizmus jelenleg még nem meghatározó gazdasági szegmens a településen, holott a város kiváló adottságokkal rendelkezik e téren. Kiemelkedő épített környezeti értékei, kulturális és gasztronómiai hagyományai, természeti környezete mind a jelenleginél markánsabb idegenforgalmi szerepkörre predesztinálják. Az elmúlt időszak turisztikai célzatú fejlesztései (pl. Városi Fürdő, Dánfok) még nem hozhattak jelentős eredményeket e téren, mert a kapcsolódó, lehetőségeket kiteljesítő fejlesztések (pl. szálláshelyek építése, marketing) nem valósultak meg. Az azonban egyértelműen megállapítható, hogy a fejlesztések megvalósíthatóságát jelentős mértékben befolyásolták a rendelkezésre álló támogatási források, számos konkrét fejlesztési elképzelés megvalósításra vár az időközben kimerülő forráskeretek és a válság miatt érezhető forráshiány miatt. A város és környezete az ismert fejlesztési szándékokon túl jelentős, még kihasználatlan potenciált rejt számos területen, amely térségi összefogással, a tudatos fejlesztési tevékenység folytatásával, helyi adottságokra és reális igényekre építve lépésről-lépésre megvalósítható. A továbbfejlődés bázisát a fürdőre épülő egészség és gyógyturizmusban rejlő lehetőségek kiaknázása, valamint Dánfok adottságaira építve az aktív turizmus (kerékpár, vízi túra, horgászat), illetve a kulturális, gasztronómiai és rendezvény turizmus, örökségturizmus erősítése jelentheti, ezzel magas színvonalú komplex kínálatot nyújtva az ide érkezők számára. A város gazdálkodása stabil és kiegyensúlyozott, hitelállománya nincs, kötvénykibocsátásra nem került sor. Az elmúlt években 6,5 milliárd forintot tudott fejlesztésekre fordítani. Fejlesztési önerőket az önkormányzat tudja biztosítani, ez látható a megyében kiemelkedő számú nyertes pályázatokban. Az önkormányzat gazdálkodására, vagyoni helyzetének alakulására jelentős hatással van a megfelelő hatékonysággal működő intézményrendszer. E tekintetében a város jelentős lépéseket tett, fejlesztéseket hajtott végre az elmúlt években az intézmények energiahatékonysági felújítása, alternatív energiaforrások felhasználásának növelése, a szolgáltatások színvonalának emelése és modernizálása terén. Ez irányú fejlesztések folytatása továbbra is cél, a költségtakarékos és racionális működtetés érdekében. Az intézményrendszer működését érintő fent említett pozitív tendenciák mellett a városnak azonban fel kell készülni a demográfiai változások (elöregedés, illetve a fiatalkorú népesség csökkenése) miatt az intézményrendszer fenntartásában, működtetésében jelentkező költségnövekedésre. pl. oktatásinevelési intézmények kapacitás kihasználatlanságból, illetve az egészségügyi-szociális ellátás intézményrendszerében várható kapacitáshiányok miatt megjelenő anomáliákra. Továbbra is cél az önkormányzati bevételek növelése, a rendszerben rejlő lehetőségek maximális kihasználása, a jó adófizetési morál megőrzése. Tekintettel azonban arra, hogy az önkormányzat bevételeinek legnagyobb része helyi adókból származik és a helyi adórendeletek jelenleg is figyelembe veszik a helyi adózók teherbíró képességét. Az adórendeletek változtatása és új adó bevezetése a mindenkori törvényi előírásokon alapulhat. Fontos cél, hogy a helyi adóbevételek mind nagyobb hányada működés finanszírozása helyett fejlesztési célt szolgálhasson.

STRATÉGIA 14 Településszerkezet Épített környezet Az önkormányzati bevételek növelésének fontos eszköze lehet a külső támogatási források megszerzése, de a város törekszik a helyi vállalkozások és a lakosság anyagi támogatásának megnyerésére is. Békés a Fehér- és Fekete-Körös összefolyása felett lévő kettős átkelőhelynél alakult ki, így településszerkezetét elsődlegesen a folyók medre és az átkelésnél összefutó országutak vonala határozta meg. A Fehér-Körös holtágaként a várost észak-déli irányban átszelő Élővíz-csatorna a szerkezetet máig alapvetően meghatározó topográfiai elem. Kezdetben a település észak-déli irányban hosszan elnyúlva terült el partvonalát követve. A lakóterületek a meder feletti ármentes hátságot ülték meg, az utcák a magaslat hajlatát követve vezettek. Békés észak-déli tengelye az Élővíz-csatorna, amelyet mind a jobb-, mind a balparton hosszanti irányú úthálózati tengelyek kísérnek a Széchenyi tér magasságában érve el a medret, így Ibrányban a Bocskai-Csíkos utca vonala, Újvárosban a Csabai út, a központban pedig a Petőfi utca. Ezekre merőleges a keletről nyugatra, Bánhidától Hatházig futó Fülöp utca Rákóczi utca, az Élővíz csatorna túlpartján folytatódva: Ady utca - Szarvasi út keresztirányú szerkezeti vonal. Az észak-déli irányban elnyúló belterület a XIX. században már kelet és nyugat felé fejlődött elsősorban, miáltal arányos településstruktúra jött létre. A lakóterületek ezt követő bővítései a meglévőkhöz csatlakozva koncentrikus jelleggel történtek, fenntartva a szerkezeti egyensúlyt. A településtestről leszakadó kisebb kiterjedésű, kedvezőtlen elhelyezkedésű lakóterületek csak észak-keleten és északnyugaton alakultak ki. Dél-nyugat felé ipari-gazdasági övezetek csatlakoznak a lakóterületekhez, nyugaton temetők és iparterületek, míg Hatháztól nyugatra védett természeti területek, így a növekedés lehetősége ezen irányokban korlátozott. A település intézményeinek túlnyomó része a városközpontban található, igazi kisvárosias miliőt teremtve. Az alföldi mezővárosok legtöbbjéhez hasonlóan az urbanizáltság foka a belterület szélétől a centrumig fokozatosan emelkedik az épületek szintszámával, a beépítés sűrűségével, zártságával párhuzamosan. A központtól nyugatra, ahhoz viszonylag közel található a településszövetbe kevéssé szervesült békési vasúti szárnyvonal fejpályaudvara, közelében a buszpályaudvarral. Az ipari, gazdasági területek, egyes kihelyezett funkciókkal vegyesen a lakóterületektől elkülönülten, a belterület délnyugati részéhez csatlakozva települtek, elsősorban a vasútvonal és a békéscsabai út között húzódó félkörben. Békés határa két gyökeresen eltérő arculatú részre osztható. A Kettős-Köröstől keletre, az egykori nagybirtok területén majorságok, mezőgazdasági nagyüzemek jellemzők. A folyó balpartján ezzel szemben a külterület erősen tanyásodott, a tanyák legtöbbje a Békés megyében általános települési módnak megfelelően sortanya, azaz a dűlőutak mentén, azokra felfűzve épült. A beépítésre szánt területek nagymértékű növelése, a lakóterületek bővítése szükségtelen, a rendezési tervben már kijelölt területeken lévő beépítetlen telkek fedezik a szükségleteket, ahogy elmondható ugyanez a gazdasági területekről is. Békés Dél-alföldi viszonylatban épített örökségi értékekben gazdag város. Történeti épületei zömmel a XVIII-XX. századból valók, legősibb településépítészeti hagyománya Ibrány és Újváros városrészek halmazos szerkezete. Ezekben az utcahálózatot a szabályos és a váratlan meglepetésekben gazdag organikus hálózat kettőssége jellemzi. A központ hagyományos beépítésű területein az Alföld mezővárosi építészetének sajátosságai keverednek kisvárosias építési tradíciókkal, a külső lakóterületek jellege általában falusias. Kisvárosi jelleget a településképnek a központ jelentősebb intézményei, zártabban beépült utcái kölcsönöznek. A harmonikus városképet a szocializmus korszakának lakóterületi és intézményi fejlesztései törték meg a hagyományos szerkezetet, beépítési módokat, általában a Békésre jellemző tradíciókat semmibe vevő építészeti magatartásukkal.

STRATÉGIA 15 Védett örökségi emlékek Zöldfelületek Tájhasználat Az igazgatási terület regisztrált régészeti öröksége jelentős, 238 terepbejárásokkal, feltárásokkal azonosított régészeti lelőhely ismert, melyek közül mintegy 25 kunhalom van. A régészeti lelőhelyek védelme elvben megoldott, azonban a sokszor tájmorfológiai elemként is jelentős kunhalmok fennmaradását nagyon komolyan veszélyezteti a szántóföldi művelés. Az országosan védett műemlékek és a helyi védelemben részesített épületek, építmények műszaki állapota széles skálán mozog. Örvendetesen szaporodnak az igényesen, örökségvédelmi elveknek megfelelően felújított objektumok, míg némelyik állapota kritikus. Különösen veszélyeztetettek a tradicionális mezővárosi építészet hagyományait közvetítő magántulajdonú lakóházak, melyek fennmaradásának a jelenleg országosan érvényesülő tendenciák nem kedveznek. Az értékes épített környezet, a régészeti emlékek, az országos és a helyi védelem alatt álló, vagy csak jellegzetes épületek, épületegyüttesek egyértelműen pozitív hatással vannak a települési közösségre (kohézió, kultúra, hagyományok, civil társadalom), de megkerülhetetlen az idegenforgalom vonatkozásában is. Az utóbbi miatt a település gazdasági életére, szerkezetére és dinamikájára, is serkentőleg hathat az értékes, jó állapotú, megfelelően használt épített emlék. Külön említeni kell, hogy Békés világörökség-várományos település, s ha a tájházrendszer világörökségi jelölése célt ér, a város világörökségi helyszín lesz, amely páratlan lehetőségeket, de nagy felelősséget is jelent. A város területén védelem alá helyezett bő félszáz egyedi objektum és néhány utcakép, kiegészülve a 23 műemlékkel csak a jéghegy csúcsa, a városkaraktert meghatározó történeti épületek száma ennek sokszorosa. Ezek, tehát a város egészének, történetiségének megőrzése a cél, a legértékesebb épületek hivatalos védelme ehhez csak eszköz, útmutató lehet. A múlt alkotásai időhöz és helyhez kötik a ma építészeti produktumait is. A genius loci hordozói, eltűnésükkel olyan érték megy veszendőbe, melynek pótlása semmilyen archaizálással, hamisítással nem lehetséges, egészen addig, míg az "új"-ból "régi" nem lesz. A történeti épületállomány, köztük elsősorban az ezek tömegét adó magántulajdonú lakóingatlanok megőrzésének azonban több buktatója is van jelenleg. Mindenekelőtt: az utóbbi évek lakástámogatási, hitelezési, finanszírozási rendszere éppen nem kedvez az örökségvédelemnek (sokkal jobban megéri új épületet emelni a régi felújítása, korszerűsítése helyett), a tulajdonosok nem ismerik fel az értékeket, sokszor idősek, illetve a leginkább tradicionális életmódot élők, akik öreg házaikban a szegénység, elmaradottság jelképeit látják. Fontos és el nem tagadható objektív körülmény, hogy a történeti értékű épületállomány jelentős része könnyen pusztuló építőanyagból, sokszor földfalazattal épült, amelynek rekonstrukciója általában körülményes és egyes építőanyagok (pl. jó minőségű nád) beszerzése lehetetlen, vagy megfizethetetlen, valamint hiányzik a tradicionális szakmai tudással rendelkező munkaerő is. Békés zöldfelületekkel közepes szinten ellátott (egy lakosra jutó zöldfelület 26,3 m 2 /fő), bár ellátatlan településrészek is vannak még. A várost észak-déli irányban keresztülszelő Élővízcsatorna mentén húzódnak a legfontosabb parkok, zöldfelületek, de a Kettős-Körös völgye is gazdagítja zöldfelületi rendszerét. A meglévő elemek ugyanakkor nem szerveződtek rendszerré a közparkok felszereltsége, kiépítettsége sokszor nem megfelelő. Ebből következik, hogy használati értékük is alacsony szintű. Természeti adottságai miatt a város zöldfelületi fejlesztési lehetőségei jók, mind a területi (közparkok, közkertek), mind a hálózati elemek (utcafásítás) tekintetében. A XX. század elejére befejeződött folyószabályozásokat követően az addig jellemzően mocsaras területek mezőgazdasági művelésbe való bevonására került sor. A külterület jelentős részére a szakszerű nagyüzemi gazdálkodás a jellemező, de megtalálhatóak a kisparcellán gazdálkodó családi vagy egyéni gazdaságok, tanyák is. A külterületen a nagy kiterjedésű szántóterületek között szórványosan néhány kisebb-nagyobb erdősáv, fasor, ill. a vízfolyást kísérő nádas-foltok találhatóak. Békés város jellegzetessége a jelentős méretű fás, ligetes külső kertövezet, amely a lakóövezettel közvetlenül határos. Az erdősültség a megyei helyzethez hasonlóan nagyon

STRATÉGIA 16 Közlekedéshálózat, elérhetőség Vízi közlekedés Belső úthálózat alacsony és a rétek és legelők aránya sem jelentős. A mezőgazdasági területek további terjedésének a múltban a talaj és a vízrajzi adottságok szabtak gátat. Az utóbbi évtizedben, elsősorban az Európai Uniós csatlakozás következtében a természetvédelmi szempontok is felerősödtek, amelyek erős befolyással bírnak a tájhasználat jövőbeli alakulására. A város az európai gazdasági-közlekedési térszerkezet léptékéből nézve fontos vasúti folyosó közelébe és két közúti tranzitfolyosó köztes terébe esik. Békés számára sokkal inkább kulcskérdés a tervezett (nem TEN-T besorolású) M44 autóút megépítése és elérése. Békés város legfontosabb gazdasági és munkahelyi kapcsolata a Békéscsaba irányú reláció, a megyeszékhely közelsége igen kedvező adottság. A város főúti és regionális vasúti kapcsolatokkal rendelkezik, térségi jelentőségű közlekedési alcsomópontnak számít. A két irányban kiinduló főúti, további három irányban kiinduló országos mellékút szintű úthálózat, illetve a várost bekötő üzemen kívüli vasútvonal által kirajzolt közlekedési hálózat a település kapcsolatrendszerének viszonylag (méretéhez, szerepéhez képest) alulreprezentált leképeződése. Több mint négyszer annyi a napi eljáró, mint a bejáró, ami főként Békéscsaba közelségével magyarázható. A napi eljárókat tekintve pedig a döntő többség, az emberek 75%-a közlekedik a megyeszékhelyre. A helyben közlekedők közül több mint 50% kerékpározik. A távlati elképzelések szerint az Országos Területrendezési Terv (OTrT) és a nagytávú ágazati tervek tartalma alapján Békés jobb kapcsolatrendszere érdekében döntően a jelenlegi mellékutak fejlesztésével főúttá lesz alakítva a Békés - Doboz - Sarkad - országhatár kapcsolat. A város szabályozási terve szerepeltet egy déli-délnyugati elkerülő nyomvonalat, amit az OTrT megkötései miatt országos főútnál alacsonyabb besorolással lehet majd megvalósítani. Eldöntetlen, Békés várost közvetve érintő nyomvonali kérdés az M44 autóút Békéscsaba térségi továbbvezetése. A tágabb térséget a kormány 2020-ig terjedő középtávú beruházási céljai közül elsősorban az M44 autóút Békéscsabáig történő megépítése és a Budapest - Lökösháza vasútvonalak fejlesztése érinti. Az M44 autóút (beleértve az M8 Kecskemét térségi rövid szakaszát) Békéscsaba elkerülőig történő megvalósítása a magyar közlekedésfejlesztés történetének egyik legnagyobb költségű beruházása lesz, ami Békés település felzárkózási esélyeit jelentősen javítja. A Kettős-Körös és Hármas-Körös II. víziút osztályba sorolt, 500 tonna hordképességű hajókra alkalmas hajózási útvonal, kikötő esetén elsősorban turisztikai/sport/szabadidő célok feltételei biztosíthatók. A városi hálózat fő elemei az országos közúthálózat települési átkelési szakaszaival jelentős részben egybe esnek, de a városi gyűjtőutak az önkormányzati kezelésben vannak. Az úthálózat a külső adottságokhoz (pl. országos közutak, Körös, élővíz-csatorna és vasút vonala) alkalmazkodó szerkezetű, lakóterületenként nézve már többnyire szabályos, de helyenként szabálytalan, esetlegesen kialakított. Békés városban a belterületi önkormányzati utak közül 63,8 km kiépített és 40,0 km kiépítetlen. A településen 18,0 km kerékpárút van. A nyilvántartás szerint a kiépített járdák hossza 152,0 km, a kiépítetlen járdák nyilvántartott hossza 81,0 km. A város 2013-ban az utak és járdák fejlesztésre 144,1 MFt-ot költött, azok fenntartására 5,2 MFt-ot, üzemeltetésére 3,2 MFt-ot fordított. A városhoz vezető utak állapota nem kielégítő és felújításra szorulnak a város helyi útjai is. A település úthálózata az elmúlt évtizedben keveset változott. A közelmúltban nagyobb közlekedési fejlesztési projekt, illetve jelentősebb útfelújítás nem történt. Az 1 000 főre eső személygépjárművek száma egy évtizeddel ezelőtt és jelenleg is alacsonyabb volt a régiós és főként az országos átlagnál, de a megyei átlagot mindig meghaladta. A városközpontot ugyan keresztezi az északkelet-délnyugat irányú tranzitforgalom, azonban ez nem számottevő. A forgalom összetételét tekintve a tranzit csekély, így a településen belüli, valamint a városi cél- és eredőforgalom dominál. A város közlekedési terhelését már eddig is

STRATÉGIA 17 Közösségi közlekedés Kerékpáros közlekedés Vízi közmű Termálvíz Csapadékvíz Energia-ellátás Megújuló energia javította a 47-es főút új nyomvonalra terelése, azt a közép- és hosszú távon tervezett település közigazgatási területét is elkerülő (M44 és M47) gyorsforgalmi utak is tehermentesítik. A várost keresztező utak távlatban sem válnak nemzetközi, térségi főirányokká, a forgalom az elkészített prognózisok alapján nem növekszik számottevően. A Békést érintő legnagyobb forgalmi áramlat a Békéscsaba - Békés (eredő és cél-) forgalom, aminek gördülékeny, várost kevéssé (nem egy ponton) terhelő lefolyása érdekében a megfelelő elosztóhálózat lehet kulcskérdés (pl. a Csabai út belső szakaszának, illetve az elkerülő út délnyugati első ütemének segítségével). Kapacitásbővítési igény figyelembe véve az M44 és M47 gyorsforgalmi utak távlati tranzitelvezető szerepét nem mutatkozik. A városi úthálózaton elsősorban a Kossuth L. utca belvárosi szakaszán találunk baleseti sűrűsödési helyeket. A helyközi autóbusz-szolgáltatás hálózati lefedettsége néhány összekötő út kivételével lényegében megegyezik a közúthálózattal, fizikailag minden település elérhető. A 129-es számú Murony - Békés regionális vasúti pálya besorolású zsák jellegű vasútvonalon 2007 óta a személyszállítás szünetel, a vasútvonal jelenleg üzemen kívül van. A kerékpárúthálózat jól kiépített, az majdnem teljesen lefedi az országos közúthálózat városi átkelési szakaszait (hiányzik még például a 470. sz. főút Csabai u. - Petőfi S. u. közötti szakaszánál). Külterületen folyamatos kerékpárút-kapcsolat van Békéscsaba és Mezőberény felé is. Békés város kerékpáros infrastruktúrája országos összehasonlításban igen jó. A közüzemi ivóvízhálózatba bekapcsolt lakások aránya közel 100%-os. A városban 2004-re elkészült a szennyvízelvezető rendszer, és a szennyvízhálózati lefedettség elérte a 99,6 %-os arányt a belterületen. Azóta csak kisebb fejlesztések történtek például a Malomasszonykerti lakóterület szennyvízhálózatának fejlesztését 2009-ben végezték el. A város szennyvízgyűjtőhálózatába 2001-ben a lakások 51 %-át, 2005-ben 89%-át, 2013-ban pedig 89%-át kapcsolták be. A települési szennyvíztisztító telep korszerűsítése a tavalyi évben fejeződött be. A kommunális szennyvizek kibocsátása a Békési Szennyvíztisztító Telepen történt tisztítást követően a Kettős-Körösbe történik, melyre a kibocsátott víznek a hatása nem jelentősként lett jelölve a Vízgyűjtőgazdálkodási Tervben. A település körzetében igen gazdag geotermikus energia halmozódott fel, a Békési Gyógyfürdő termálvizét kémiai összetétele miatt 1996-ban gyógyvízzé nyilvánították, reumatológiai és nőgyógyászati panaszok kezelésére ajánlott. A használt termálvizet az Élővíz-csatornába engedik, mely magas szerves anyag, és sótartalommal terheli az élővizet. A csapadékvíz elvezetése kisebb fejlesztési szükségletek megléte mellett megoldottnak tekinthető. A csapadékvizek végső befogadója a Kettős-Körös. A Békés város energiaellátásában a földgáz és az elektromos áram játszik meghatározó szerepet, de folyamatosan növekszik a napenergia hasznosítás. Fűtésre használnak még szilárd tüzelőanyagokat (tűzifa, szén), melyek részaránya a gázár emelkedésével ismét növekszik. Az áramszolgáltatást a Dél-magyarországi Áramszolgáltató Rt (DÉMÁSZ) biztosítja. Az energiaellátás az Békéscsabán lévő transzformátor állomás segítségével érkezik Békésre. A hálózat teljesen kiépített. A település minden pontján korlátozások nélkül lehet áramot vételezni. A gázvezeték hálózat a város belterületén és egyes külterületi lakott helyeken egyaránt kiépült, a rácsatlakozattak aránya 80 % körüli. Békés városban intézményes szinten számos épületben kialakítottak már napenergiát hasznosító rendszereket és a magánszektorban is folyamatosan bővül a szolárenergia hasznosítása. A település vízenergia potenciálja ez idáig nem lett kihasználva. Magán kezdeményezésre napjainkban kezdődtek el, egy a békési duzzasztóhoz kapcsolódó vízerőmű tervezési munkálatai. A Hidasháti Mezőgazdasági társaság 1,2 megawatt teljesítményű biogázüzemet épített Békés város határában. Az üzemben zöldáramot és hőt termelnek, illetve az ott keletkező

STRATÉGIA 18 Levegővédelem melléktermék évenként 2000-2500 tonna műtrágya használatát váltja ki. A településen geotermikus energiát egyelőre nem hasznosítanak energiatermelésre, vagy fűtésre, de a település adottságai kedvezőek, hosszú távon kiaknázásra váló lehetőségek vannak. A levegő minőségére legjelentősebb hatást a közlekedésből, a lakossági fűtésből és az ipari tevékenységből származó szennyezések gyakorolják, de nem hanyagolhatók el a különböző meteorológiai helyzetekben esetlegesen nagyobb távolságról érkező szennyezések sem. A település környezetében légszennyező forrásként a környék közútjai, elsősorban a települést érintő 47.sz. főút vehető számba. Ezen kívül a vizsgált környezetben az uralkodó szélirányból érkező, a mezőgazdasági területekről származó por-terhelés jelentkezhet elsősorban a szélvédő erdősávok hiányosságai miatt. Általános probléma a szezonális pollenterhelés, bár az allergén gyomok irtását törvény szabályozza.

STRATÉGIA 19 2.2 Problématérkép / Értéktérkép 1. táblázat: Érték/probléma ÉRTÉK PROBLÉMA MI? HOL? MI? HOL? Belváros városrész 1. 2. 3. 4. 5. Élővíz-csatorna menti zöldterületek, ökológiai folyosó Kisvárosi, mezővárosi arculatú utcaképek értékes épített örökségi emlékekkel, műemléki környezet A város jól kiépült intézményikereskedelmi központja Gondozott zöldterületek Arculatmeghatározó hidak az Élővízcsatornán Élővíz-csatorna partja A Településszerkezetet megtörő iparosított építéstechnológiájú lakótelep Széchenyi tér, Petőfi, Jantyik Mátyás utca és környezete Széchenyi tér, Petőfi, Jantyik Mátyás utca és környezete Széchenyi tér, Karacs Teréz utca Élővíz-csatorna B C D 1970-80-as évek fejlesztései által okozott sérülések a hagyományos településszerkezetben Holt Fekete-Körös régi medrének rendezetlensége Településszerkezetet megtörő kereskedelmi létesítmények sivár parkolókkal Karacs Teréz utca, Szántó utca között Széchenyi tér, Sportcsarnok, Ady utca Spar, Penny Market

STRATÉGIA 20 ÉRTÉK PROBLÉMA MI? HOL? MI? HOL? Újváros városrész 1. 6. 7. Borosgyán- Malomasszonykert vr. 1. 8. Malomvég városrész 1. 9. Élővíz-csatorna menti zöldterületek, ökológiai folyosó Védett halmazos településszerkezet, nagyszámú épített örökségi emlékkel Jelentős városi intézmények Élővíz-csatorna menti zöldterületek, ökológiai folyosó Lakóterület fejlesztési lehetőségek Élővíz-csatorna menti zöldterületek, ökológiai folyosó Korszerű fürdő gyógyvízzel Élővíz-csatorna partja E Közhasználatú zöldfelületek hiánya Újváros Csabai utca két oldalán F 1970-80-as évek intézményfejlesztései által okozott sérülések a hagyományos településszerkezetben Fúró utca G Beépítetlen területek megtörik a halmazos szerkezetet Fúró utca, Szent Pál sor Korona utca Élővíz-csatorna partja S3 3. sz. szegregátum Mátyás király utca - Hunyadi utca - Szabadkai utca - Kisvasút utca Malomasszonykert északi része H Közhasználatú zöldfelületek hiánya Borosgyán- Malomasszonykert vr. Élővíz-csatorna partja I Termálvíz bevezetése az Élővíz-csatornába Fürdő Körösi Cs. Sándor utca J Közhasználatú zöldfelületek hiánya Malomvég városrész

STRATÉGIA 21 ÉRTÉK PROBLÉMA 10. Dánfok városrész Épített örökségi emlékek 11. Dánfoki strand 12. Dánfoki üdülőterület és fejlesztési lehetőségei Bánhida városrész 13. 1. Szécsénykert városrész 14. 15. 1. MI? HOL? MI? HOL? Védett bordás jellegű településszerkezet Élővíz-csatorna menti zöldterületek, ökológiai folyosó Jelentős intézményterület Fejleszthető zöldterületek Élővíz-csatorna menti zöldterületek, ökológiai folyosó Petőfi és Dózsa utcák között Libazug utca Rákóczi utca között Élővíz-csatorna partja K Zöldterületek hiánya Bánhida Farkas Gyula utca környezete L Barnamezős terület Körös-híd feljárótól északra Farkas Gyula utca M Településszerkezetileg leszakadt Csallóközi utca, Tárház környéke lakóterület utca Élővíz-csatorna partja N Településszerkezetet megtörő iparosított Veres Péter tér építéstechnológiájú lakótelep O Rossz környezeti állapotú temetőterület Temető

STRATÉGIA 22 ÉRTÉK PROBLÉMA MI? HOL? MI? HOL? Ibrány városrész 1. 16. 17. Hatház városrész 18. Élővíz-csatorna menti zöldterületek, ökológiai folyosó Védett halmazos településszerkezet, nagyszámú épített örökségi emlékkel Békési Pálinkamanufaktúra (vasúti emlékhellyel) Rendelkezésre álló, fejleszthető gazdasági területek Élővíz-csatorna partja S2 2. sz. szegregátum Kubikos utca - Maróthy utca - Gagarin u. - Kodály Zoltán utca P Rossz környezeti állapotú temetőterület Temető Szarvasi út környéke 1sz. szegregátum Pipacs utca - Pusztaszeri utca - Törökvész utca - Táncsics Mihály utca - Nagykert IX. - Szigetvári utca - Gagarin utca - Táncsics Mihály utca - Károlyi utca - Mónus Illés utca - Lengyel Lajos utca - Legelő utca - Töltés u. - Belterület határa - Bihari János utca (mindkét oldala) - belterület határa

STRATÉGIA 23 ÉRTÉK PROBLÉMA 19. 20. 21. 22. MI? HOL? MI? HOL? Városi sporttelep Szarvasi út 4. sz. szegregátum Rövid utca - Szélmalom utca - Vasút sor - Kecskeméti utca Közlekedési és kereskedelmi alközpont Vásártér környéke, autóbusz-állomás 5. sz. szegregátum Szarvasi utca - Vágóhíd utca - Szarvasi utca - Rét utca - Kötélverő utca - Vágóhíd utca - Névtelen utca Jelentős zöldfelületek Víztorony környéke 6. sz. szegregátum Lengyel Lajos utca - Hegedűs utca - Vasút sor - Darányi utca - Töltés utca Békési Szilvapálinka Centrum (volt Zsinagóga) Ady utca 1. 7. sz. szegregátum Magyar utca - Kecskeméti utca - Kereszt utca - Szélmalom utca - Vasút sor - Legelő utca Q Barnamezős terület volt Téglagyár Szarvasi úttól északra R Alulhasznosított vasúti terület Vasútállomás S Településszerkezetet megtörő iparosított Ady Endre út környéke építéstechnológiájú lakótelep T Településszerkezetet megtörő Vásártér kereskedelmi létesítmények sivár parkolókkal V Elhanyagolt temetőterület, pusztuló műemlékekkel Katolikus temető

STRATÉGIA 24 ÉRTÉK PROBLÉMA Külterület városrész MI? HOL? MI? HOL? 23. Természeti értékek, Kőrösök vízrendszere 24. Kishajó kikötő Duzzasztó Fejleszthető gazdasági Békéscsabai út két 25. területek oldalán, Vésztői úton, 470-es úttól északra, Agropark, majorok 26. Borosgyáni Borosgyán homokbánya-tavak A táblázatban felsorolt helyszíneket az alábbi térképek mutatják. W Környezeti rehabilitációt igénylő területek Vasútvonal és a Szarvasi út között X Hasznosítás nélküli, üres közintézmény Vásártér W Tanyavilág speciális problémái

STRATÉGIA 25 1. térkép: Értéktérkép

STRATÉGIA 26 2. térkép: Problématérkép

STRATÉGIA 27 2.3 A városrészi szintű helyzetelemzés összefoglalása A Békés város Településfejlesztési Koncepcióját és Integrált Településfejlesztési Stratégiáját megalapozó vizsgálat a korábbi Integrált Városfejlesztési Stratégiával összhangban tíz városrészt azonosít be. A városrészek részletes a KSH adatbázisára épülő helyzetelemzését, valamint funkcionális elemzését a Megalapozó vizsgálat tartalmazza. A városrészek önálló identitással, sajátos jellemvonásokkal rendelkező, szerkezetileg is jól lehatárolható területei Békésnek, melyek közül többeket már XVI. századi források is említenek. Békés lehatárolt városrészei az alábbiak: 1. Belváros városrész 2. Újváros városrész 3. Borosgyán-Malomasszonykert városrész 4. Malomvég városrész 5. Dánfok 6. Bánhida városrész 7. Szécsénykert városrész 8. Ibrány városrész 9. Hatház városrész 10. Külterület városrész Belváros Újváros és Ibrány Borosgyán- Malomasszonykert A Belváros városrész Békés adminisztratív és intézményi centrum területe, melynek jelentőségét funkcióellátottsága is kiemeli, noha a lakófunkció is jelen van a területen, jellemzően lakótelepi és társasházak formájában. A város népességének bő 16%-a koncentrálódik itt, szociális mutatói kedvezőek, a lakosság azonban elöregedő, viszont nem oly mértékben, mint a település más városrészei. Az országos trendeket követve a Belváros felnőtt korú lakosságának legmagasabb az iskolai végzettsége, a 25 éven felüliek csaknem ötöde felsőfokú végzettségű, míg a népesség 12%-a végezte el maximum az általános iskola 8 osztályát. A Településszerkezeti Terv zömmel vegyes területeket és lakóterületeket jelöl ki a városrészben, lakótelepi beépítései nagyvárosias lakóterületek. A terület zöldfelület-ellátottsága jó. Újváros és Ibrány alapvetően halmazos településszerkezetű ősi lakóterület családi házas beépítéssel, Újvárosban azonban található néhány, a belvárosi intézményterülethez funkciójában kapcsolódó jelentős közintézmény is. Mindkét városrész jelentős, mezővárosi jellegű építészeti örökséggel rendelkezik. Újvárosban a lakosság 9%-a él, népességének szerkezete elöregedő, 29%-a 60 éven felüli, 14%-a 14 éven aluli, a városi átlagnál szűkebb az aktív korúak rétege. A 792 újvárosi lakás tizede alacsony komfortfokozatú. A békési átlagnál alacsonyabb a felsőfokú végzettségűek és szintén alacsonya a maximum 8 általános iskolai osztályt abszolváltak aránya. Ibrányban Békés népességének 14,5%-a lakik, demográfiai szerkezete a városi átlagot tükrözi, azonban itt található Békés KSH által azonosított szegregátumai közül egy. Mindkét városrész zöldterületi ellátottsága gyenge, az ibrányi temető igen elhanyagolt. Borosgyán-Malomasszonykert kevert funkciójú városrész, ahol a domináns lakóterületi jelleg mellett jelentős kertségek, egykori zártkertek is vannak, a 470-es út mellett pedig gazdasági területek. A népesség csaknem 10%-a él itt, a társadalom korszerkezete a városi átlagnál kedvezőbb, az iskola végzettség kedvezőtlen, a lakásállomány tizede alacsony komfortfokozatú. Az aktív korúak 47%-a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezik, és 45%-os a foglalkoztatott nélküli háztartások rátája. A Településszerkezeti Terv lakóterületeket és gazdasági területeket jelöl ki a városrészben, zöldfelület-ellátottsága gyenge. A muronyi és békéscsabai út között elterülő városrész gazdasági jelentőségét az adja, hogy itt található a város fejlődő déli gazdasági területének egy része.

STRATÉGIA 28 3. térkép: Békés városrészei Forrás: IVS Malomvég Malomvég városrész nagy része családi házas lakóterület, de itt található a Fürdő rekreációs területe. Malomvég jelenti a kapcsot a belvárosi intézményterületek és Dánfok üdülő és idegenforgalmi funkciójú városrész között. A városrészben a népesség egynyolcada lakik, még erősebb elöregedési jegyeket mutatva, mint a város egyéb településrészei. Alacsony komfortfokozatúnak a lakások tizede számít, ez kevesebb, mint a városi átlag. Az aktív korúak foglalkoztatottsági adatai kedvezőek, 56,2% a foglalkoztatottak aránya, és a városi átlagnál

STRATÉGIA 29 Dánfok Bánhida Szécsénykert Hatház Külterület látványosan kevesebb, 37% a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya, ugyanakkor a lakosság iskolai végzettsége alacsony szintű. A Településszerkezeti Terv zömmel lakóterületeket és a fürdő különleges területét jelöl ki a városrészben. A lakóterület zöldfelületellátottsága gyenge. Az alapvetően üdülőközponti szerepkört betöltő városrészen mindösszesen 75 lakót jelzett a KSH összeírása 2011-ben. Intézménye összesen egy akad (üdülőközpont), minden mást a városrész határain kívül kell elérni. Ez a Belváros és a szomszédos Malomvég szűkös megközelíthetősége miatt problémát jelent a helyben élők számára. A Településszerkezeti Terv zömmel üdülő- és különleges területeket jelöl ki a városrészben. A terület zöldfelület-ellátottsága jó. Gazdasági jelentőségét idegenforgalmi lehetőségei adják elsősorban. Bánhida ősi városrésze Békésnek zömmel családi házas beépítésekkel, ősi bordás településszerkezettel, építészeti örökségi emlékekkel. Már 1781-ben említik az írásos források, egykor önálló település lehetett. A város népességének mintegy 15%-a él ebben a városrészben, így a Belváros után ez a második legnépesebb békési településrész. A társadalom elöregedése itt is súlyos probléma 30% a 60 éven felettiek és 14% a fiatalok aránya. Az iskolai végzettség sem kedvező, 13-13%-os mind a felsőfokú, mind maximálisan általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya. A Településszerkezeti Terv zömmel lakóterületeket jelöl ki a városrészben, melyek zöldfelület-ellátottsága gyenge. A Szécsénykertre jellemző területfelhasználás meglehetősen vegyes: családi házas és lakótelepi beépítések keverednek intézményi- és gazdasági területekkel, zöldterületekkel. Korszerkezete a Békés városival tökéletesen megegyező mintázatú elsődleges jellemzője az elöregedés, a lakosság iskolai végzettsége városi szinten itt a legkedvezőtlenebb. A Településszerkezeti Terv gazdasági-, vegyes-, különleges- és lakóterületeket jelöl ki a városrészben lakótelepi beépítései nagyvárosias lakóterületek. Itt található Békés egyik jelentősebb barnamezős területe. A gazdasági területtől északra fekvő elnyúló lakóterületei kedvezőtlen szerkezeti adottságokkal bírnak. A terület zöldfelület-ellátottsága közepes. A nagy kiterjedésű Hatház városrészben az összes területfelhasználási kategória megtalálható. Belvároshoz csatlakozó részén lakótelepek vannak, az egykori vásártér területén autóval érkező vásárlók kiszolgálására berendezkedett diszkontáruházak sivár parkolóikkal, ezen felül családi házas lakóterületek, vasútterület, zöldterületek, intézmények, rekreációs célú létesítmények is megtalálhatók. A városból nyugat felé kivezető Szarvasi út két oldalán nagy kiterjedésű temetőkkel vegyesen működő és potenciális gazdasági területek, barnamezős zónák és egyes települési kihelyezett funkcióknak helyet adó telephelyek vannak. A városrész egyes területei úgy településszerkezetileg, mint társadalmilag leszakadó telep-szerű képződmények. Ezekben és egyes lakótömbökben azonosította a KSH Békés szegregálódó területeinek túlnyomó hányadát. A város legfiatalosabb korstruktúrával rendelkező településrésze, ahol a fiatalok aránya 21%-os, míg az időseké 16,5%. Városi szinten itt a legalacsonyabb a foglalkoztatottság (36,2%), míg a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya ezzel korrelálva kimagasló. A háztartások csaknem felében nem él foglalkoztatott. A Településszerkezeti Terv lakóterületeket, - lakótelepeket nagyvárosias lakóterületként -, gazdasági és különleges területeket, vegyes területeket jelöl ki a városrészben. A terület zöldfelület-ellátottsága viszonylag jó. A külterület statisztikai mutatói általában kedvezőtlenebbül alakulnak, mint a fenti kilenc városrészben. A határ korábban jelentős tanyavilága nagyrészt eltűnt, de még jelenleg is Békés lakosságának mintegy 4%-a külterületen él. A város gazdasági fejlesztésre alkalmas területeinek döntő része külterületen, elsősorban annak belterülethez kapcsolódó részén helyezkedik el, részben nyugaton (a vasúti pálya és a Szarvasi út mentén), részben déli irányban (Csabai út két oldalán). Utóbbi elsősorban a megyeszékhely és rajta keresztül az ország nagyobb piacainak jó elérhetősége miatt messze a legdinamikusabb, bár funkcióját tekintve a legkevésbé homogén is egyben (nagyterületű raktár, kereskedelmi, szálláshely egységek keverednek a megmaradt

STRATÉGIA 30 tanyákkal). A Településrendezési Tervben kijelölt külterületi gazdasági területek közül csak a déli, Csabai út menti fejlődik, a Sebők-kerthez kapcsolódva kijelölt ún. Agropark és a 470-es út Mezőberénybe vezető szakasza melletti gazdasági-szolgáltató terület kialakítása ezidáig nem történt meg és szintúgy kevésbé prosperálnak a Szarvasi út menti területek. 2. táblázat: Városrészek funkciói FUNKCIÓ Intézményi Közlekedési Gazdasági Rekreációs Lakó Városközpont Belváros városrész XXX XX X X XX XXX Újváros városrész XX X X X XXX XX Borosgyán- Malomasszonykert városrész Malomvég városrész X XX XX X XXX X X X XX XXX X Dánfok városrész X X X XXX X Bánhida városrész X X X X XXX X Szécsénykert városrész XX X XX X XXX X Ibrány városrész X X X X XXX X Hatház városrész XX XX XX XX XX XX Külterület városrész XX XXX X X Forrás: saját szerkesztés X: alig jellemző; XX: kiegészítő funkció; XXX: domináns funkció

STRATÉGIA 31 3 Középtávú célok és azok összefüggései Békés célrendszerének definiálása során meghatározóak az Európai Unió tematikus célkitűzéseinek tartalmi keretei, továbbá azok a hatályos területi stratégiai dokumentumok így Békés megye 2014-2020 időszakra vonatkozó Területfejlesztési Koncepciójának, Területfejlesztési Programjának célrendszere; azon belül a Békési járás részprogramjának célrendszere, melyekhez az ITS céljainak is illeszkednie kell. Mindenekelőtt ugyanakkor a településfejlesztési koncepcióban rögzített jövőkép és az ehhez kapcsolódó hosszú távú célok biztosítják az ITS tervezési keretrendszerét. Békés 2004-ben elfogadott Településfejlesztési Koncepciója hosszú távú jövőképet nem határozott meg. A dokumentumnak ez a hiányossága és a készítése óta eltelt évtizednyi időtáv szükségessé tette az ITS készítését megelőzően a Településfejlesztési Koncepció (TFK) elkészítését is jelen munka keretei között. Mindennek következtében az ITS és TFK célrendszerének összhangja biztosított, a koncepció átfogó céljai változtatás nélkül bekerültek az ITS-be. A fentiek mellett a célrendszer megalkotása során építettünk az alábbi fontosabb dokumentumokra: Békés Város Önkormányzatának 2014-2019-es időszakra irányuló Gazdasági Programjában foglalt célkitűzésekre, valamint jelen ITS (és a TFK) keretében készített Megalapozó vizsgálat eredményeire, abban szereplő megállapításokra és a tervezési folyamatot kísérő partnerségi lépések keretében megismert helyi elképzelésekre, javaslatokra. (kérdőív, munkacsoport ülések, workshopok eredményeire) A 2015-2020 közötti időszak fejlesztési célrendszerének kialakítása során tervezési alapelv volt, hogy: A meghatározott fejlesztési célok tényleges fejlesztési igényekre és szükségletekre reflektáljanak és a megalapozó vizsgálatban feltárt erősségekre, potenciálokra és azok kihasználására épüljenek. A célrendszer legyen Békés-specifikus, általános célkitűzések helyett a helyi igényekre és jellegzetességekre fókuszáló. A megfogalmazott célok mind műszaki, mind pénzügyi megvalósíthatóság, mind pedig fenntarthatóság szempontjából reálisak legyenek. A középtávú célrendszer megvalósíthatósága érdekében annak megalkotása során kiemelt szerepet kapott a 2015-2020 között elérhető forráslehetőségekhez való illeszkedés

STRATÉGIA 32 3.1 Jövőkép A Településfejlesztési Koncepcióban meghatározott jövőkép pozícionálja a várost a régióban, járásban, illetve vonzáskörzetében, meghatározza a társadalmi, gazdasági és épített környezetet érintő állapotokat és domináns folyamatokat. A jövőkép hosszabb időtávra, 2030-ig érvényes. A fentiek alapján a település jövőképe a társadalmi, gazdasági, táji, természeti és épített környezetre vonatkozóan az alábbi: Békés Város jövőképe Békés lakható város, mely csábító környezetet teremt a helyben lakók és az idelátogatók számára egyaránt. A gazdasági fejlődésnek köszönhetően nő a város népességmegtartó képessége, csökken a népesség fogyásának üteme. A folyamatosan bővülő helyi gazdaság lehetőséget teremt a minőségi életkörülmények Mindezek alapján Békés jövőbeli céljai megteremtéséhez. az alábbiakban foglalhatók össze: A Településfejlesztési Koncepció mindemellett meghatározta Békésnek kifejezetten a város térségi szerepkörére vonatkozó alábbi jövőképét is: Békés Város Jövőképe Békés Város térségi szerepkörére vonatkozó jövőképe: A település térségi szerepe a szolgáltatások minőségi és mennyiségi fejlesztésén keresztül tovább erősödik. A városban működő kis- és középvállalkozások hozzájárulnak a város és vonzáskörzetének gazdasági integrációjához. Békés sikeresen határozza meg arculatát a Közép-Békési Centrumtérségen belül. Mindezek alapján Békés jövőbeli céljai az alábbiakban foglalhatók össze: Demográfia Üzleti környezet Közszolgáltatások Az elmúlt évtizedek negatív demográfiai folyamatai lelassulnak: a természetes szaporulat negatív hatását ellensúlyozni tudja a bevándorlás, így a lakosságszám csökkenési üteme lassul. Ennek lehetőségét az teremti meg, hogy a helyi gazdaság megerősödik, egyre több és jobb munkahelyet biztosít, másrészt Békés felértékelődik lakóhelyként az általa nyújtott igényes és vonzó környezetnek, magas színvonalú városi szolgáltatásainak köszönhetően. A város sikeresen szólítja meg és vonja be a helyi gazdaság fejlesztésében érintett szereplőket, kezdeményező, ösztönző szerepe révén jelentősen javul a gazdaság és a munkaerőpiac szereplői közötti együttműködés. Ennek eredményeként a város gazdasági területein erősödnek a korszerű technológiát alkalmazó és a város lakosai számára jövedelmező munkahelyet biztosító vállalkozások. A meglévők mellett új, ígéretes vállalkozások indulnak. A helyi gazdaság speciális igényeinek megfelelően alakul a munkaerő képzettsége a város, a gazdaság szereplői és az oktatási intézmények közötti programoknak köszönhetően. Az agráriumban végbemenő koncentráció egyrészt a korszerű technológiát alkalmazó nagygazdaságok, másrészt a kialakuló rövid ellátási láncokba bekapcsolódó kisebb gazdaságok erősödését hozza. Erősödik a turizmus, mint gazdasági ág, mely elsősorban Békés sajátos, távoli múltban gyökerező kulturális hagyományaira, örökségi értékeire, a fürdőhöz kapcsolódó egészségturizmus lehetőségeire és a Körös-völgy természeti értékekeit megőrizve bemutató aktív turizmusra épül. Ugyancsak hozzájárulhat a gazdaság fejlesztéséhez a vállalkozások közötti együttműködések erősödése, mely további fenntartható munkahelyek kialakításához is hozzásegítheti a várost és térségét. A város nyújtotta szolgáltatások kiemelkedő életminőséget biztosítanak a lakosságnak. A békésiek egészségi állapota jelentősen javul, az egészség védelme olyan értékké válik, amely minden korosztályban tudatosul. Ez nem csak az egészségügyi intézmények ténykedésének

STRATÉGIA 33 Kultúra Környezet Térségi szerepkör eredménye, hanem annak is, hogy a városban jó néhány sportolási, aktív rekreációs lehetőség áll rendelkezésre. Az oktatásban és a város egyéb területein is érvényesülő anti-szegregációs programok következtében a lakosság minden rétege profitál a város fejlődéséből. A kreativitásra és a helyi kultúrára építő, közel egyforma minőségű oktatásban részesülő, megfelelő lakhatási körülmények között élő gyerekek, a magas színvonalú szakoktatásban tanuló fiatalok, a fejlődő gazdaság által teremtett lehetőségek haszonélvezői, békési mivoltukra büszke polgárok. Békés kiteljesíti kiemelkedő, mezővárosi múltban gyökerező kulturális hagyományait. Az erőteljes, város határain túlmutató kulturális szerepkör a helyi identitás és kohézió egyik legfontosabb alapja, ugyanakkor jelentős turisztikai vonzerő. A város a településkép történeti hagyományain alapuló értékeit ápoló, tradicionális városszerkezetének sérüléseit kezelő, arculatában megújulni képes település. A mezővárosi, kisvárosi értékrendet és léptéket megőrző, azt továbbfejlesztő városközpont jól karbantartott intézményeivel kifejezi Békés múltbeli, jelenkori és jövőbeli szerepét a térségben úgy az itt élők, mint az idelátogatók számára. A kiemelkedő épített örökségi emlékek megújulnak, az országos védettségű műemlékek mellett a helyi védettségű objektumok értékőrző rekonstrukciója is lendületet kap, Békés átmenti jellegzetes, népi építészettől ihletett környezeti kultúráját a következő generációk számára. Realitássá válik Békésnek a népi műemlékek védelme terén játszott szerepével kiérdemelt világörökségi helyszín cím. A környező Körös-völgyi táj kiemelkedő természeti és táji adottságai a jövőben felértékelődnek, gazdagodnak, a jellegzetes alföldi táj méltó megítélést kap. A természeti értékek tudatos megőrzését kiegészíti a harmonikus együttélés, a kölcsönös előnyökkel járó hasznosítás. Békés méginkább környezettudatos várossá válik, szemléletváltás következik be a környezeti magatartásban. A megerősödő térségi szerepkör kulcselemei a város nyújtotta közösségi szolgáltatások. Az oktatás területén mind az általános, mind pedig a középiskolai oktatás szélesebb beiskolázási körzetet jelent a városnál, jelentős a más településekről bejáró tanulók száma, ugyanakkor sok diák más településre jár át tanulni. A járási székhely funkcióból adódó kötelezettségek további térségi súlyt adnak a városnak. Békés mezővárosi tradíciókon alapuló kulturális hagyományai, ezzel összefüggésben épített örökségi értékei, jelentenek olyan potenciális erőforrást, amelynek kiaknázásával, előtérbe helyezésével a település önálló arculata kialakul a városhármason belül és ez turisztikai szerepkörének alakulására is kedvező hatással van. A jövőképben és az átfogó célokban megfogalmazott törekvések a városfejlesztés legfőbb kihívásaira és problémáira koncentrálnak, melyek megvalósulását a tematikus célokban megfogalmazott részletes fejlesztési célok segítik elő.

STRATÉGIA 34 Átfogó cél: Békés népességmegtartó és népességvonzó képességének javítása, a vonzó városi környezet megteremtésével és az elérhető települési szolgáltatások fejlesztésével, társadalmi kohézió erősítésével Hosszútávon cél a település népességcsökkenésének lassítása, amely csak a város élhetőségének, komfortosságának növelésével lehetséges. A lakossági elégedettség növelése érdekében tovább kell fejleszteni a település és a térség népességét egyaránt ellátó szolgáltatások körét, törekedve a minél magasabb színvonal elérésére. Az intézmények fejlesztése során szem előtt kell tartani az energetikai jellegű felújításokat is. A kapcsolódó infrastrukturális fejlesztések mellett preventív eszközökkel az egészségesebb társadalom megteremtése, illetve komplex eszközrendszerrel a helyi közösségek megerősítése a cél. A települési környezet fejlesztésekor koncentrálni kell egyfelől a meglévő problémák megoldására, (pl. lakótelepek épületeinek energetikai, műszaki állapota, településképi konfliktusok, barnamezős, alulhasznosított területek, a zöldfelület ellátottság területi aránytalanságai, szerkezetileg leszakadó területek), másfelől támaszkodni kell a meglévő adottságokra (pl. természeti környezet, épített örökség). Közlekedési szempontból továbbra is cél a még burkolatlan utak szilárd burkolattal való ellátása, illetve egyes közúti csomópontok közlekedésbiztonsági szempontú fejlesztése. A város kiemelkedően fejlett kerékpáros közlekedésének további ösztönzése az új, jó minőségi kerékpárutak és kerékpáros infrastruktúra kialakítása révén történhet meg. Békés külső elérhetőségének és egyben hosszú távú fejlődésének is egyik kulcsa a szinte a városhatárig vezető M44-es gyorsforgalmi út megépülése, mely jelentősen befolyásolhatja a település jövőjének alakulását. Az átfogó cél a vonzó városi, kisvárosi életminőség megteremtésére fokuszál. A hatékonyan működő, minőségi kínálatot nyújtó, magas színvonalú humán szolgáltatásokat és infrastrukturális feltételeket, harmonikus lakókörnyezetet biztosító kisváros megteremtése szükséges. Az optimális működés érdekében folyamatosan szükséges az intézményrendszer rugalmas hozzáigazítása a változó demográfiai viszonyokhoz, a kereslethez, a különböző kor- és célcsoportok igényeihez. Kiemelt hangsúlyt kap a helyi erőforrások, adottságok (épített környezet értékei, meglévő épületállomány) felhasználása, továbbfejlesztése. A funkciók, szolgáltatások színvonalának, kínálatának és elérhetőségének javítása, a közterületek minőségi fejlesztése Békés minden városrészében meghatározó az élhetőség szempontjából. A kialakuló harmonikus, kisvárosi arculat vonzó a beköltözők számára, így fokozza a város népességmegtartó erejét, de lényeges az ide látogatók (kistérség lakossága, turisták) és a megtelepedő gazdasági szereplők szempontjából is. Az átfogó cél utal az ökológiai és gazdasági fenntarthatósággal, klímaváltozás elleni küzdelemmel, környezetvédelemmel összefüggő feladatokra. Békésen és környékén is számítani kell arra, hogy a szélsőségesebbé váló éghajlat növeli az egyszerre lehulló csapadék mennyiségét, az aszály és a hőhullámok, általában az időjárási szélsőségek kockázatát. Egyre fontosabbá válnak tehát azok a fejlesztések, amelyek a városi és városkörnyéki életet a változások ellenére megfelelő minőségben biztosítják, beleértve a kommunális és zöldfelületi hálózatok hatékony működtetését. A megújuló energiaforrások széleskörű felhasználásával, az energiahatékonyság javításával, szemléletformálással Békés környezettudatos várossá válik. Az energetikai fejlesztések, környezetvédelmi beavatkozások révén a település környezeti állapota javul, mindemellett jelentős megtakarítások érhetők el a korszerűsített épületek üzemeltetésében.

STRATÉGIA 35 Az átfogó cél a társadalmi integrációval, leszakadó társadalmi csoportok felzárkóztatásával kapcsolatos célokat is megfogalmazza. A szolidáris és befogadó társadalom képéhez hozzátartozik a különböző társadalmi helyzetű csoportok közötti kohézió javítása és az egyenlő hozzáférés és esélyegyenlőség megteremtése. Az összetartó helyi társadalom alapja az erős békési önazonosság-tudat, amely a helyi identitás fejlesztésével kapcsolatos tevékenységek révén érhető el. Magabiztos társadalom képes végrehajtani a célul kitűzött integrációt. Átfogó cél: Békés gazdasági pozíciójának erősítése, a befektetők számára vonzó helyi üzleti környezet megteremtésével, a helyi gazdaság ágazati diverzifikálásával Az átfogó cél a gazdasági teljesítmény növelésével, a versenyképesség javításával és a foglalkoztatással, munkahelyteremtéssel kapcsolatos gazdaságfejlesztési célokat integrálja. Hosszútávon alapvető cél a helyi gazdaság dinamizálása, a városi befektetői környezet továbbfejlesztése oly módon, hogy vonzó lehetőséget teremtsen mind a kevésbé képzett munkaerőt alkalmazó, mind pedig a magas hozzáadott értéket felmutató vállalkozások betelepüléséhez, ezáltal hozzájárulva a város kedvezőtlen foglalkoztatási mutatóinak javulásához. A cél elérése érdekében meg kell teremteni a gazdaság fejlődésének infrastrukturális feltételeit új területek igénybe vételével, valamint a barnamezős ipari területek energiahatékonyságot is szem előtt tartó további fejlesztésével. Támogatni kell a helyi vállalkozói együttműködéseket (klaszterek, helyi kis- és középvállalkozásokra épülő beszállítói hálózatok, szövetkezetek stb.), melyek egyúttal Békés térségi szerepkörének erősítéséhez is hozzájárulhatnak. A város meglévő és tervezett, műszakilag még nem kialakított gazdasági területeinek fejlesztésével kell segíteni a vállalkozások megtelepedését, a meglévők fejlődését. Fontos cél, hogy a megtelepedő vállalkozások közt minél több magas hozzáadott értékű termékek előállításával, feldolgozásával foglalkozó, környezetbarát technológiákat alkalmazó cég legyen. Mindezek kapcsán kulcsfontosságú a lakosság képzettségi szintjének emelése. A gazdaságszerkezet diverzifikálása érdekében növelni kell a turisztikai, idegenforgalmi ágazat szerepét Békés gazdaságában. Továbbra is támogatni kell ezzel együtt a helyi specifikumnak tekinthető brand -ek előállítását, népszerűsítését, mert ezek széleskörű ismertsége jótékony hatást gyakorol a turizmus fejlődésére. A helyi termékek mindezek mellett nemcsak munkahelyet és jövedelmet teremtenek, hanem erősítik a helyi identitást is. A munkahelyteremtés hozzájárul a város népességmegtartó erejének fokozásához, a járási, térségi központ integrált fejlődéséhez, ami természetesen a járás és a térség egészére is pozitív hatással lenne. Az energiahatékonyság nemcsak környezetvédelmi, ökológiai szempontból lényeges, hanem fontos gazdasági pénzügyi kérdés is, hiszen a korszerűbb rendszerek jelentős megtakarításokat hozhatnak a település számára, ugyanakkor az energetikai iparág számos munkahelyet teremthet, ahogy erre Békésen már korábban is volt példa. Cél továbbá a helyi gazdaság struktúrájának továbbfejlesztése új ágazatok szerepének növelésével. Ennek érdekében a város turisztikai- és rekreációs potenciáljának hatékonyabb kihasználására, a kulturális és természeti adottságok rendszerszintű turisztikai célú hasznosítására van szükség a jövőben összefogva a Közép-Békési Centrumtérség településeivel.

STRATÉGIA 36 3.2 A stratégiai fejlesztési célok meghatározása Békés Város 2015-2020 között elérendő középtávú stratégiai céljai egyrészt a városi szintű tematikus célokat, másrészt a városrészi szintű területi célokat foglalják magukban. 3.2.1 Városi szintű középtávú tematikus célok A városi szintű, 7-8 évre szóló középtávú célok alapvetően ágazati bontásban kerülnek megfogalmazásra. T1: Sokszínű, fejlett közösségi szolgáltatások és intézményrendszer T2: Értékeit őrző, kisvárosias települési környezet T3: Fenntartható, biztonságos közlekedési rendszer T4: Társadalmi kohézió, oldódó szegregáció T5: Versenyképes vállalkozások, fejlett gazdasági területeken T6: Értékorientált idegenforgalom és turizmus T7: Hatékony, környezetbarát energetikai rendszerek T1: Sokszínű, fejlett közösségi szolgáltatások és intézményrendszer A közszolgáltatások és az intézményrendszer fejlesztése hozzájárul a lakosság életminőségének, mindennapi életkörülményeinek javításához, a társadalmi elégedettség eléréséhez. Békés közszolgáltatási rendszere már az elmúlt években is jelentős megújításon és racionalizáláson ment keresztül, a megkezdett folyamatokat a jövőben is folytatni szükséges, szem előtt tartva az intézményrendszer költséghatékony működtetését, az ezt szolgáló további intézmény felújítási tevékenységeket. A beavatkozások az elmúlt évek demográfiai es társadalmi változásai, a működtetés feltételrendszerének módosulása, illetve ezen folyamatok jövőben is folytatódó hatásainak kezelése miatt is indokoltak. A meglévő intézményrendszer szintentartása, fejlesztése és racionalizálása mellett szükséges az intézményrendszer egyes, még hiányzó elemeinek megvalósítása is. Azon intézmények és szolgáltatások esetén, ahol az ellátási körzet adminisztratív módon meghatározott és a járás településeire vagy azok egy részére terjed ki, illetve azon szegmensekben, ahol a nyújtott szolgáltatás minőségére alapozva alakult ki a város térségi szerepköre, ott is elsődleges cél a minőségi, modern és színvonalas működési környezet kialakítása, valamint a szolgáltatások minőségfejlesztése. A kiskereskedelmi ellátás terén továbbra is cél a minőségi és változatos üzlethálózat, valamint a helyi piac nyújtotta szolgáltatások további fejlesztése, így különösen a térség helyi termelőinek árusításához megfelelő feltételek biztosítása. A tematikus cél feltételrendszerének eléréséhez szükséges fontosabb beavatkozások, intézkedések: Szociális ellátórendszer fejlesztése. Városi intézmények korszerűsítése. Egészségügyi alapellátást nyújtó intézmények infrastrukturális fejlesztése. Közétkeztetést szolgáló konyha rekonstrukciója.

STRATÉGIA 37 Tornaterem építése. Temetők rekonstrukciója. T2: Értékeit őrző, kisvárosias települési környezet A tematikus cél az emberi környezet fejlesztésével, annak ökológiai fenntarthatóságával összefüggő tevékenységeket helyezi fókuszba, legyen az a természeti vagy épített-műszaki környezetet érintő beavatkozás. A vonzó városi élettér állapota alapvetően kihat Békés népességmegtartó-erejének alakulására, a befektetések városba vonzása szempontjából sem közömbös, de a környezeti értékek megőrzése, fejlesztése, átörökítése a következő generációk számára alapvető része kell, legyen a városlakók felelősségtudatos magatartásának. A tematikus cél éppúgy felöleli a környezetvédelemmel, örökségvédelemmel kapcsolatos témákat, mint az azok fejlesztésére, kiteljesítésére szolgáló projekteket. A környezet pozitív irányú alakításával, értékeinek megőrzésével összefüggésben kiemelkedő jelentőségű a szemléletformálás szerepe, ezért a célok eléréséhez, az eredmények megtartásához fontosak egyes, szemléletformálást szolgáló szoft elemek is. A tematikus cél feltételrendszerének eléréséhez szükséges fontosabb beavatkozások, intézkedések: A város épített környezetének védelme, rehabilitációja, fejlesztése. A természeti környezet, ökológiai rendszerek megóvása, rehabilitációja, értékeinek, adottságainak kiteljesítése. Közterületek fejlesztése. Zöldterülethálózat rehabilitációja, fejlesztése. A vonalas infrastruktúra hálózatos fejlesztése. Hulladékgazdálkodás fejlesztése. Környezettudatos életmóddal, értékvédelemmel kapcsolatos szemléletformálás. T3: Fenntartható, biztonságos helyi közlekedési rendszer Békés folytatja a közlekedés környezet- és energiatudatos, összehangolt, differenciált fejlesztését. Az eddig elért eredmények kerékpárosbarát város megtartása, továbbfejlesztése, a balesetmentes, Békés megőrizni óhajtott kisvárosi miliőjéhez lehetőség szerint illeszkedő, gördülékenyen működő rendszer létrehozása a cél, amely a lehető legkisebb káros környezeti hatásokkal jár. A fenntartható közlekedés szempontjából szükséges az utak és kerékpárutak felújítása, fejlesztése belterületen és külterületen egyaránt, úgy a hivatásforgalom, mint a turisztika fejlődése szempontjából is. A tematikus cél feltételrendszerének eléréséhez szükséges fontosabb beavatkozások, intézkedések: Az aktív közlekedési módok között a kerékpározás meghatározó részarányának megtartása érdekében a kerékpáros infrastruktúra további fejlesztése. A belterületi közúthálózat, valamint a vállalkozási területek kiszolgálásához szükséges utak teljes körű kiépítettségének elérése. A külterületi közúthálózaton a szilárd burkolatú szakaszokra vonatkozó fejlesztési elképzelések megvalósítása.

STRATÉGIA 38 A közúthálózaton a baleseti kockázatok csökkentésére irányuló intézkedési terv összeállítása és megvalósítása. A város kezelésében lévő közlekedési infrastruktúra folyamatos érték és állagmegőrző szintű fenntartása. T4: Társadalmi kohézió, oldódó szegregáció A 2011. évi népszámlálási adatok alapján a KSH hat szegregátumot és egy szegregációval veszélyeztetett területet határolt le Békés három városrészében (Hatház, Ibrány és Borosgyán- Malomasszonykert). A társadalmi hátrányok elsősorban Hatház észak-nyugati, szerkezetileg is leszakadó területein ( Párizs ) koncentrálódnak. A szociális városrehabilitáció típusú beavatkozás ezen a területen szükséges. A szociális városrehabilitáció magas integráltságot kívánó beavatkozás, amely szoft és infrastrukturális programokat egyaránt tartalmaz. Célja a szegregálódó városrészben élő lakosság társadalmi felzárkóztatása. Az infrastruktúrafejlesztések elsősorban az épített környezet rehabilitációját, szociális bérlakások építését érintik, a szoft jellegű beavatkozások a tartós társadalmi eredmények elérésére irányulnak: pl. tanulási kompetenciák fejlesztése, foglalkoztatás, szociális szövetkezet kialakítása, közösségfejlesztés révén a társadalmi kohézió, szociális kompetenciák fejlesztése. Hasonló jellegű beavatkozások szükségesek a területileg kevésbé koncentrált szegregátumokban, szegregációval veszélyeztetett területeken is. A tematikus célhoz kapcsolódó intézkedések keretében megvalósuló fejlesztések hozzájárulnak a hátrányos helyzetű népességcsoportok integrációjához, a társadalmi kohézió erősítéséhez, a befogadó helyi társadalom kialakulásához. A tematikus cél feltételrendszerének eléréséhez szükséges fontosabb beavatkozások, intézkedések: Anti-szegregációs program. T5: Versenyképes vállalkozások, fejlett gazdasági területeken A tematikus cél a vállalkozások fejlődését, növekedését, hatékonyságuk javítását, valamint a munkaerő versenyképességét támogató beavatkozásokat helyezi előtérbe. Fontos a lehetséges vállalkozói kör figyelmének a város irányába terelése, amely eredményes gazdasági marketingtevékenységet igényel. A gazdaság infrastrukturális feltételeinek javítása magában foglalja egyrészt gazdasági célú területek úthálózatának, közműrendszerének, infokommunikációs eszközeinek, megfelelő minőségű zöldfelületi rendszereinek kialakítását, másrészt elősegíti a vállalkozások számára biztosított szolgáltatások fejlesztését is. A szolgáltatásfejlesztés kiterjed a vállalkozások mindennapi működéséhez szükséges üzleti és ügyviteli szolgáltatások bővítésére, az ipari-, gazdasági területek egységes, XXI. századi arculatának kialakítására. Cél, hogy a vállalkozások működési feltételei javuljanak, ezzel is megfelelő hátteret biztosítva a versenyképesség és működési hatékonyság növekedéséhez. A KKV-k versenyhátrányának csökkentése érdekében szükséges a modernizáció elősegítése, a vállalkozói kultúra, a műszaki-technológiai háttér fejlesztése, a fejlődésre képes mikro-, kis- és középvállalkozások piaci pozícióinak javítása, innovatív képességük növelése. A versenyhátrány mérséklése céljából fontos a térség vállalkozóinak összefogásában rejlő előnyök kihasználása, a területileg koncentrált, ágazatilag vagy szakmailag szerveződött együttműködések kialakítása. Az intézkedés keretében törekedni kell a helyi vállalkozások által előállított javak helyi fogyasztását célzó projektek kidolgozására. Ez akkor hatékony, ha a termelőket közvetlenül bevonják az

STRATÉGIA 39 élelmiszer feldolgozásba, magas minőségű élelmiszeripari terméket előállítva, majd ennek piacra kerülését valamint marketingjét támogatják. A folyamat, már megindult pl. a jelentős tradícióikkal rendelkező pálinkafőzés esetében, melynek kiterjesztésétől a gyümölcstermesztés fellendülése várható. Cél a kistermelői piacok erősítése, az ezekre épülő közétkeztetés előtérbe helyezése, a helyben megtermelt alapanyagokra épülő nagy hozzáadott értékű termék előállítás, feldolgozás, piaci értékesítés és agrármarketing tevékenység termelői együttműködéssel. Ezen területek fejlődése azért is fontos, mert a nagyüzemi mezőgazdasággal ellentétben nagyobb foglalkoztatás bővítő hatással rendelkeznek. A cél megvalósulását olyan termelői integrációk segíthetik elő, amelyben az önkormányzat az uniós támogatások segítségével elsősorban a hosszú megtérülési idejű infrastruktúrák (pl. hűtőház, tárolási kapacitások) létrehozásában, termelők szövetkezetei számára történő bérbeadásában játszik szerepet. Mindemellett az önkormányzatnak kiemelt szerepe lehet egyes helyi tradíciókkal rendelkező speciális gazdasági, termelői hagyományok, tevékenységek, illetve a hozzájuk kötődő szakmák újjáélesztésében, fennmaradásuk, fejlődésük elősegítésében. A tematikus cél feltételrendszerének eléréséhez szükséges fontosabb beavatkozások, intézkedések: Gazdasági területek műszaki infrastruktúrájának fejlesztése. Ipari park kialakítása. Vállalkozások együttműködésének ösztönzése, szövetkezetek létrehozása. Mezőgazdasági tárolókapacitás növelése. Marketing, brandépítés. Helyi termékek népszerűsítése, felhasználása a közétkeztetésben, városi piac területének műszaki fejlesztése. Képzési struktúra átalakítása a helyi gazdaság igényeinek figyelembe vételével. T6: Értékorientált idegenforgalom és turizmus A tematikus cél az idegenforgalom és turizmus - helyi gazdaság diverzifikálásának elősegítésére is szolgáló fejlesztését helyezi előtérbe. Fontos az ágazat szereplőinek (pl. utazásszervezők, turisták) figyelmét a város irányába terelni, amely eredményes, településspecifikus marketingtevékenységet igényel. Békésen és környékén kiemelkedő természeti, építészeti és kulturális értékek vannak, de ezek még nem működnek attrakciók hálózataként és kevésbé ismertek úgy a hazai, mint a külföldi turisták számára. A tematikus cél eléréséhez elengedhetetlen a térségi összefogás fejlesztése, a környék attrakcióinak, településeket átfogó csomagban történő megjelenítése. Békés számára elsősorban a turizmus alábbi szegmenseiben vannak kiaknázásra váró lehetőségek: Aktív turizmus a Körösök-völgyében (pl. gyalogos, kerékpáros, lovas, vízi turizmus) együttműködve az érintett környező településekkel. Gasztroturizmus (fesztiválok, vendéglátóhelyeken helyi termékek alkalmazása, városi piac fejlesztése). Örökségturizmus (kulturális hagyományokra építő tematikus attrakciók, építészeti, régészeti, művelődéstörténeti emlékek). Egészségturizmus (a Városi Fürdő kapacitásaira épülő rehabilitációs szolgáltatások, építve a város termálvíz kincsére).

STRATÉGIA 40 A cél eléréséhez szükséges a városi rekreációs, szabadidős potenciálok fejlesztése, amelyek a városlakók igényein felül turisztikai attrakcióként szintúgy szolgálhatnak. Általában is elmondható, hogy a tematikus céllal összefüggő intézkedések, programok legtöbbjének célközönsége közé tartoznak a városlakók is. A tematikus cél feltételrendszerének eléréséhez szükséges fontosabb beavatkozások, intézkedések: Dánfoki üdülőterület infrastruktúrájának, szolgáltatásainak fejlesztése. Városi Fürdő fejlesztése. Szálláshelyek számának növelése, minőségének fejlesztése. A térségben kihasználatlan vonzerők népszerűsítése marketing és kommunikációs eszközökkel (kulturális örökség, természeti táj, gasztronómia, szabadidős sportok). Programkínálat fejlesztése. Aktív turizmus feltételeinek javítása (kerékpáros, gyalogos, horgászturizmus, tanösvény, Ó- Fehér-Körös, Kettős-Körös). Attrakciók fejlesztése. Turisztikai desztináció menedzsment. T7: Hatékony, környezetbarát energetikai rendszerek A klímaváltozás nagy kihívás elé állíthatja a Békésen élőket is, ezért a tematikus cél a fenntartható fejlődés elősegítésére az energiahatékonyság növelésére, illetve a megújuló energiák alkalmazására koncentrál. Az energetikai fejlesztések mind a közszféra mind pedig a magánszféra szempontjából egyre inkább előtérbe kerülnek a 2014-2020-as időszakban, részben az energetikára irányuló előírások szigorodása, részben pedig a beruházásokat támogató források elérhetősége miatt. A környezettudatosság fontos eleme az energiatudatosság beépülése a mindennapi életbe, amely kapcsán törekedni kell az épületállomány energiatakarékosságot szolgáló felújítására, valamint működtetésére. A fejlesztéseknek a teljes vertikumot kell átfogni az épületkorszerűsítésektől az alternatív energiák alkalmazásán át az energetikai célú munkahelyek kialakításáig. Az épületek energiahatékony felújítása mellett szükséges szoft jellegű elemek alkalmazása is ahhoz, hogy a használók szemlélete megváltozzon és megfelelő hatékonysággal tudják kihasználni a beruházási jellegű energetikai beavatkozások teremtette korszerű műszaki háttér lehetőségeit (pl. a rendszerek optimális szabályozásával, használatával). A tematikus cél összhangban van a TFK célrendszerének A települési környezet, műszaki infrastruktúra fejlesztése megfogalmazású részcéljával. A tematikus cél feltételrendszerének eléréséhez szükséges fontosabb beavatkozások, intézkedések: Közintézmények, lakóépületek (nem kizárólag paneles technológiával épültek), vállalkozások telephelyeinek energetikai korszerűsítése (külső felületek és épületgépészet) és az ahhoz köthető komplex épületfelújítás. Energiatakarékos közösségi célú infrastruktúrarendszerek (pl. közvilágítás) kiépítése, fejlesztése. Alternatív energiaforrások alkalmazása az energiaellátásban.

STRATÉGIA 41 Energetikai tanácsadás és energetikai fejlesztések koordinációja hátterének megteremtése. A bemutatott városi szintű tematikus célokhoz tartozó indikátorokat, becsült célértékeket az ITS 8.5.1 fejezete tartalmazza részletesen. 3.2.2 Városrészi szintű területi célok A középtávú területi célok a Megalapozó vizsgálat részletes városrészi szintű helyzetfeltárása és helyzetelemzése alapján kerülnek megfogalmazásra. A városrészi célok meghatározásának alapelvei: a területi célok a városrész gazdasági, társadalmi és funkcionális jellemzői alapján legyenek meghatározva, hatásosan támogassák város egészére érvényes célrendszer megvalósulását. Városrészi célok felsorolása: V1: Belváros A városrész jelenlegi funkcióinak és adottságainak kiteljesítésével a város, a járás és a térség méltó központjának megteremtése. V2: Újváros, Ibrány, Bánhida A mezővárosi tradíciókat fejlesztve megőrző, magas környezeti minőséget biztosító lakóterületek kialakítása. V3: Borosgyán-Malomasszonykert Magas környezeti minőséget biztosító kertvárosi jellegű lakóterületek létrehozása, a gazdasági aktivitás fokozása és a munkahelyek számának növelése V4: Malomvég Magas környezeti minőséget biztosító kertvárosi jellegű lakóterületek létrehozása, a városrész idegenforgalmi, turisztikai funkcióinak bővítése mellett. V5: Dánfok Az üdülőterület minőségi fejlesztése, a város határain túl is ismert és elismert turisztikai, szabadidős és rekreációs terület létrehozása. V6: Szécsénykert Magas környezeti minőséget biztosító kertvárosi jellegű lakóterületek létrehozása mellett a lakótelep rehabilitációja, a meglévő iparterületen a gazdasági aktivitás fokozása és a munkahelyek számának növelése, az intézményhálózat fejlesztése. V7: Hatház A városrész külső és belső integrációjának javítása magas környezeti minőséget biztosító lakóterületek létrehozása mellett a lakótelepek rehabilitációjának folytatásával, a meglévő és újonnan létesülő ipari-gazdasági területen a gazdasági aktivitás fokozásával, a munkahelyek számának növelésével, az intézményhálózat fejlesztésével, a szegregáció oldásával. V8: Külterület Az ipari-gazdasági területek fejlesztése a helyi gazdaság katalizátora lehet. A meglévő és újonnan létesülő ipari-gazdasági területen a gazdasági aktivitás fokozásával, a munkahelyek számának növelése. Az alapvető infrastrukturális hiányok oldásával, a mobilitás feltételeinek javításával a külterületi életminőségben meglévő különbségek mérséklése.

STRATÉGIA 42 V1: Belváros A városrész jelenlegi funkcióinak és adottságainak kiteljesítésével a város, a járás és a térség méltó központjának megteremtése. A Belváros városrész Békés adminisztratív és intézményi centrum területe, melynek jelentőségét funkcióellátottsága is kiemeli, noha a lakófunkció szintén markánsan jelen van a területen, jellemzően lakótelepi és társasházak formájában. Területfelhasználása, a beépítés jellege meglehetősen vegyes, a lakó- és intézményterületek mellett jelentős közlekedési- és zöldterületek találhatók. Legfontosabb szerkezeti tengelye az Ó-Fehér-Körös medre és az azt kísérő zöldterületi sáv. A városrész centrumában metszik egymást Békés környékének legfontosabb közlekedési útvonalai, amelyek városélénkítő és környezeti hatásai egyaránt jelentősek. A városrész jelenlegi funkcióját és adottságait kiteljesítő (intézményi, közterületi, közlekedési, infrastrukturális) fejlesztésével kell kialakítani a város, a járás és térség méltó központját. Fontos a műszakilag és energetikailag avult lakótelepek rekonstrukciója, a lakótelepi lakások presztízsének emelése. A Belváros arculatát a beavatkozások során a történeti és építészeti folytonosság igényének kell meghatározni, különös tekintettel jelentős örökségi emlékeire. A területi célhoz kapcsolódó programok, intézkedések: Intézmények folyamatos korszerűsítése (műszaki állapot, energetikai jellemzők javítása, akadálymentesítés, stb.), szolgáltatási színvonaluk javítása. Lakótelepi jellegű beépítések műszaki és környezeti rehabilitációja. Zöldterületek minőségi fejlesztése. Közlekedés fejlesztése, az átmenő forgalom hatásainak mérséklése. Az épített örökségi értékek védelme, megújítása. Település- és utcaképi szempontok érvényre juttatása az épületek felújításakor, közterületek, új beépítések alakításakor. Városi piac revitalizációja. V2: Újváros, Ibrány, Bánhida A mezővárosi tradíciókat fejlesztve megőrző, magas környezeti minőséget biztosító lakóterületek kialakítása. Újváros, Ibrány és Bánhida sok tekintetben hasonló adottságú ősi városrész, ahol Békés településszerkezetének legkorábbi emlékeit őrző részei, valamint örökségvédelmi jelentőségű objektumai közül jó néhány található. A városrészek területfelhasználására döntően a lakófunkció jellemző, mindenekelőtt a családi házas, sok esetben történeti értékű beépítések. A városrészek közös problémája, hogy a sűrűn beépült lakóterületeken kevés a közösségi célú zöldfelület. A városrészek specifikus fejlesztési lehetősége a mezővárosi tradíciókat fejlesztve megőrző, magas környezeti minőséget biztosító elsősorban családi házas lakóterületek kialakítása. Az örökség megőrzése értéknövelő fenntartást és illeszkedési alázatot igényel. A célállapot eléréséhez szükséges a közösségi rendeltetésű zöldfelületek mennyiségi és minőségi fejlesztése is, meglévő adottságok (pl. ibrányi temető zöldfelülete) kibontakoztatásával és új területek bevonásával.

STRATÉGIA 43 A területi célhoz kapcsolódó programok, intézkedések: Lakóterületek szabályozott fejlesztése a környezeti örökség, tradíciók előtérbe helyezésével. Zöldterületek minőségi és mennyiségi fejlesztése. Az épített örökségi értékek (épületek, településszerkezet) védelme, megújítása. Település- és utcaképi szempontok érvényre juttatása az épületek felújításakor, közterületek, új beépítések alakításakor. V3: Borosgyán-Malomasszonykert Magas környezeti minőséget biztosító kertvárosi jellegű lakóterületek létrehozása, a gazdasági aktivitás fokozása és a munkahelyek számának növelése Borosgyán-Malomasszonykert. kevert funkciójú városrész, ahol a domináns lakóterületi jelleg mellett jelentős kertségek, egykori zártkertek is vannak, a 470-es út mellett pedig gazdasági területek. A városrészben található Békés egyik legjelentősebb lakóterület fejlesztési területe. A lakófunkció tekintetében elsődleges cél a magas környezeti minőséget biztosító, elsősorban családi házas, kertvárosi jellegű lakóterületek létrejötte, a lakossági infrastruktúra és a közterek fejlesztése révén az életminőség javítása. A kijelölt lakóterület fejlesztési terület benépesedése lényeges a városi demográfiai folyamatok kedvezőbb alakulása szempontjából. Fontos feladat a Szabadkai utca körzetében kialakult szegregátum problémáinak kezelése. A déli gazdasági területhez kapcsolódó, 470-es út menti új iparterület fejlesztése révén a gazdasági aktivitás fokozása és a munkahelyek számának növelése érhető el. A területi célhoz kapcsolódó programok, intézkedések: Lakóterületek szabályozott fejlesztése a kertvárosi jelleg előtérbe helyezésével. Anti-szegregációs program (szegregátumra vonatkozóan). Az iparterület infrastrukturális fejlesztése. Közlekedés fejlesztése, az átmenő forgalom hatásainak mérséklése, városközpont elérhetőségének javítása. Közterületek, belső úthálózat fejlesztése. Zártkerti program a zártkertek funkcionális megújítására. V4: Malomvég Magas környezeti minőséget biztosító kertvárosi jellegű lakóterületek létrehozása, a városrész idegenforgalmi, turisztikai funkcióinak bővítése mellett.. Malomvég városrész nagy része családi házas lakóterület, de itt található a Városi Fürdő rekreációs területe is. A Fürdő a közelmúlt jelentős fejlesztései révén Békés potenciális idegenforgalmi, turisztikai létesítményévé vált, elhelyezkedése azonban kissé félreeső. Malomvég jelenti a kapcsot a belvárosi intézményterületek és Dánfok üdülő és idegenforgalmi funkciójú városrész között. A városrész problémája, hogy a lakóterületeken kevés a közösségi célú zöldfelület. A lakófunkció tekintetében cél a magas környezeti minőséget biztosító, kertvárosi jellegű lakóterületek létrejötte, a lakossági infrastruktúra és a közterek, zöldfelületek fejlesztése révén az életminőség javítása. A Városi Fürdő megkezdett fejlesztésének folytatásával, a kiváló minőségű, gyógyvíz besorolású termálkincsre építve hozható létre Békés egyik idegenforgalmi, turisztikai súlypontja. A már megvalósult beruházások teremtette lehetőségek optimális kihasználásához

STRATÉGIA 44 további fejlesztések szükségesek (pl. fürdő szolgáltatásainak bővítése, szálláshelyek) a fürdő körzetében. A közlekedési fejlesztések (pl. kerékpárút a Körösi Csoma Sándor utcában) megteremtik a Belváros Városi Fürdő Dánfok üdülőterület turisztikai tengely kialakulásának infrastrukturális feltételeit, miáltal a Fürdő környéke jobban integrálódik a turizmus vérkeringésébe, egyúttal lehetővé válik a Kettős-Körös töltésén tervezett településközi, turisztikai célú kerékpárút bevezetése a Belvárosba. A területi célhoz kapcsolódó programok, intézkedések: Lakóterületek szabályozott fejlesztése a kertvárosi jelleg előtérbe helyezésével. Városi Fürdő műszaki-infrastrukturális feltételeinek javítása (pl. új termálkutak fúrása), a szolgáltatások körének bővítése (új medencék építése, gyógyászati részleg fejlesztése). Turisztikai marketingtevékenység. Szálláshelyek fejlesztése. Közlekedés fejlesztése, a forgalom hatásainak mérséklése, városközpont elérhetőségének javítása. Körösi Csoma Sándor utcai kerékpárút. Közterületek, zöldfelületek, belső úthálózat fejlesztése. V5: Dánfok Az üdülőterület minőségi fejlesztése, a város határain túl is ismert és elismert turisztikai, szabadidős és rekreációs terület létrehozása.. Dánfok üdülő és idegenforgalmi funkciójú városrész jelentéktelen, de erősödő lakófunkcióval. Az üdülőterület a Kettős-Körös békési Duzzasztóműve mellett a mentett oldalon alakult ki. Területén közösségi és egyéni üdülőterületek vannak elsősorban. A Dánfoki csatornára települt strand megkapó természeti környezetben helyezkedik el és a közelmúlt jelentős fejlesztései révén Békés potenciális idegenforgalmi, turisztikai létesítményévé vált, ismertsége azonban jelenleg inkább lokális körű. A városrész specifikus fejlesztési lehetősége az üdülőterület minőségi fejlesztése, a város határain túl is ismert és elismert turisztikai, szabadidős és rekreációs terület létrehozása. Ehhez az eddigi magas környezeti minőséget eredményező fejlesztések, turisztikai kínálatot bővítő, a szolgáltatások minőségét javító továbbvitele szükséges. A megkezdett fejlesztések folytatásával, az aktív turizmus lehetőségeire is építve jöhet létre Békés idegenforgalmi, turisztikai centruma, kapcsolódva a településközi szárazföldi és vízi turisztikai útvonalakhoz. A már megvalósult beruházások teremtette lehetőségek optimális kihasználásához azonban további fejlesztések szükségesek a strand körzetében. A fejlesztéseknek mindenkor kettős célt kell szolgálni, hiszen Dánfok nemcsak turisztikai potenciállal rendelkezik, de a helyiek kedvelt rekreációs, szabadidős területe is. A területi célhoz kapcsolódó programok, intézkedések: Üdülőterületek szabályozott fejlesztése az üdülőtelepi jelleg előtérbe helyezésével. A Dánfoki szabadstrand és kirándulóközpont szolgáltatásainak fejlesztése (interaktív látogatóközpont, kalandpark. Szálláshelyek fejlesztése. Turisztikai marketingtevékenység. Közterületek, zöldfelületek, belső úthálózat fejlesztése.

STRATÉGIA 45 V6: Szécsénykert Magas környezeti minőséget biztosító kertvárosi jellegű lakóterületek létrehozása mellett a lakótelep rehabilitációja, a meglévő iparterületen a gazdasági aktivitás fokozása és a munkahelyek számának növelése, az intézményhálózat fejlesztése.. A Szécsénykertre jellemző területfelhasználás meglehetősen vegyes: családi házas és lakótelepi beépítések keverednek intézményi- és gazdasági területekkel, zöldterületekkel, egykori zártkertekkel. A lakóterületek között zárványszerűen elhelyezkedő, paneles technológiával épült, elavult energetikai, műszaki állapotú lakótelep rehabilitációra szorul. Mindemellett a városrészben található Békés jelentős közintézményei közül néhány és kisebb barnamezős gazdasági terület. Szécsénykertben található ezeken túl Békés egyik lakóterület fejlesztési területe. A lakóterületek tekintetében cél a magas környezeti minőséget biztosító kertvárosi jellegű lakóterületek létrejötte, a lakótelep rehabilitációja, a lakossági infrastruktúra és a közterek, zöldterületek (pl. temető) fejlesztése révén az életminőség javítása. A kijelölt lakóterület fejlesztési terület benépesedése lényeges a városi demográfiai folyamatok kedvezőbb alakulása szempontjából. A meglévő gazdasági területek fejlesztése révén a gazdasági aktivitás fokozása és a munkahelyek számának növelése érhető el. A Szécsénykertben található intézmények fejlesztésével a városrész funkcionális kiteljesítése, Békés városi, járási és térségi szerepkörének erősítése érhető el. A területi célhoz kapcsolódó programok, intézkedések: Családi házas lakóterületek szabályozott fejlesztése a kertvárosi jelleg előtérbe helyezésével. A lakótömbök speciális adottságai alapján falusias jellegű lakóterületek kijelölése. A lakótelep műszaki-energetikai, környezeti rehabilitációja. A meglévő gazdasági területek fejlesztése. Intézményhálózat fejlesztése (műszaki rekonstrukció, energetikai fejlesztések, szolgáltatások körének bővítése, színvonaluk emelése) városrészi, városi és térségi szerepkör figyelembe vételével. Közterületek, zöldfelületek (pl. temető), belső közlekedési hálózat fejlesztése. Zártkerti program a zártkertek funkcionális megújítására. V7: Hatház A városrész külső és belső integrációjának javítása magas környezeti minőséget biztosító lakóterületek létrehozása mellett a lakótelepek rehabilitációjának folytatásával, a meglévő és újonnan létesülő ipari-gazdasági területen a gazdasági aktivitás fokozásával, a munkahelyek számának növelésével, az intézményhálózat fejlesztésével, szegregáció oldásával.. A nagy kiterjedésű Hatház városrészben szinte az összes területfelhasználási kategória megtalálható. Belvároshoz csatlakozó részén lakótelepek vannak, az egykori vásártér területén autós vásárlók kiszolgálására berendezkedett diszkontáruházak sivár parkolóikkal, ezen felül családi házas lakóterületek, vasútterület, zöldterületek, intézmények, rekreációs célú létesítmények is megtalálhatók. A városból nyugat felé kivezető Békési út két oldalán nagy kiterjedésű temetőkkel vegyesen működő és potenciális gazdasági területek, barnamezős zónák és egyes települési kihelyezett funkcióknak helyet adó telephelyek vannak. A városrész egyes területei úgy településszerkezetileg, mint társadalmilag leszakadó telep-szerű képződmények.

STRATÉGIA 46 Ezekben és egyes lakótömbökben azonosította a KSH Békés szegregálódó területeinek túlnyomó hányadát. A városrészre a széteső, mozaikos területfelhasználás, településszerkezet jellemző. Az eltérő jellegű területegységek határvonalán sok esetben éles törések, településszerkezeti sebhelyek alakultak ki, ezeket a fejlesztések során lehetőség szerint kezelni kell. A lakóterületek tekintetében cél a magas környezeti minőséget biztosító, elsősorban kertvárosi jellegű lakóterületek létrejötte, a lakótelep rehabilitációja, a lakossági infrastruktúra és a közterek, zöldterületek (pl. temetők) fejlesztése révén az életminőség javítása. Az iparosított technológiával épült lakótelepek épületei közül többnek műszaki, energetikai jellemzői kedvezőtlenek, felújításuk, energetikai korszerűsítésük szükséges a környezet megújításával. A lakótelepi épületek, területek rehabilitációja során érvényesíteni kell a településképi szempontokat. A meglévő és újonnan kijelölt gazdasági területek fejlesztése révén a gazdasági aktivitás fokozása és a munkahelyek számának növelése érhető el. Fontos feladat az alulhasznosított, barnamezős területek környezeti rendezése, funkcióval való megtöltése. Az intézmények fejlesztésével a városrész funkcióinak bővítése, kiteljesítése, Békés városi, járási és térségi szerepkörének erősítése érhető el. A kegyeleti szempontok és a város zöldhálózatának fejlesztési szándékai feltétlenül indokolttá teszik a temetők zöldfelületi rehabilitációját, pusztuló, elhanyagolt örökségi emlékeik, műemlékeik sorsának rendezését. A városi sporttelep fejlesztésével térségi jelentőségű sportközpont kialakítása lehetséges. Hatház fejlődésének egyik kulcskérdése a városrészben található szegregátumok társadalmi felzárkóztatása, műszaki revitalizációja, a Párizs telep szociális városrehabilitációjának hatékony megvalósítása. A műszaki jellegű fejlesztések során mindenkor cél a településszerkezeti, városképi szakadások lehetőség szerinti kezelése, az eltérő területfelhasználású területek integrálása. A területi célhoz kapcsolódó programok, intézkedések: Családi házas lakóterületek szabályozott fejlesztése a kertvárosi jelleg előtérbe helyezésével. A lakótömbök speciális adottságai alapján falusias jellegű lakóterületek kijelölése. A lakótelepek műszaki-energetikai, környezeti rehabilitációjának folytatása. Anti-szegregációs program. A meglévő gazdasági területek fejlesztése, új gazdasági területek infrastruktúrájának kiépítése. Intézményhálózat fejlesztése (műszaki rekonstrukció, energetikai fejlesztések, szolgáltatások körének bővítése, színvonaluk emelése) városrészi, városi és térségi szerepkör figyelembe vételével. Üres középületek funkcióval való ellátása. Közterületek, zöldfelületek, belső közlekedési hálózat fejlesztése. Települési infrastruktúra fejlesztése. Közlekedés fejlesztése, az átmenő forgalom hatásainak mérséklése. Barnamezős területek rehabilitációja. Temetők zöldfelületi rekonstrukciója, fejlesztése.

STRATÉGIA 47 V8: Külterület Az ipari-gazdasági területek fejlesztése a helyi gazdaság katalizátora lehet. A meglévő és újonnan létesülő ipari-gazdasági területen a gazdasági aktivitás fokozásával, a munkahelyek számának növelése. Az alapvető infrastrukturális hiányok oldásával, a mobilitás feltételeinek javításával a külterületi életminőségben meglévő különbségek mérséklése. A külterület alapvetően három zónára osztható: a belterülethez (mindenekelőtt annak dél-nyugati szektorához) csatlakozó beépítésre szánt területek, melyek sok tekintetben ténylegesen városrésznek tekinthetők; a Körös bal parti tanyásodott és Körös jobb parti nem tanyásodott zónákra. A város gazdasági fejlesztésre alkalmas területeinek döntő része külterületen, elsősorban annak belterülethez kapcsolódó részén helyezkedik el, részben nyugaton (a vasúti pálya és a Békési út mentén), részben déli irányban (Csabai út két oldalán). A Településrendezési Tervben kijelölt külterületi gazdasági területek közül csak a déli, Csabai út menti fejlődik, az ún. Agropark és a 470-es út Mezőberénybe vezető szakasza melletti gazdasági-szolgáltató terület műszaki kialakítása nem történt meg és kevésbé prosperálnak a Békési út menti területek is. A városrész specifikus fejlesztési lehetősége a belterülethez csatlakozó területeken az alapvető infrastrukturális hiányok oldásával, a mobilitás feltételeinek javításával lehetővé tenni a helyi gazdaság fejlődését szolgáló, vállalkozásokat fogadni tudó ipari-gazdasági területek kialakítását. Az új iparterületeken létrejövő új munkahelyek megvalósulása a város alapvető érdeke céljainak megvalósításában. A határ tanyásodott részein bel- és külterületi életminőségben meglévő különbségek mérséklése a cél az infrastrukturális hiányosságok javításával. További fejlesztési irány a rekreáció, turizmus lehetőségeinek bővítése, mindenekelőtt az aktív turizmus fejlődése érdekében. A területi célhoz kapcsolódó programok, intézkedések: A gazdasági területeken az infrastrukturális feltételek, elérhetőség javítása (vonalas infrastruktúra, szervízút, stb.). Ipari park létrehozása. Vállalkozások megtelepedésének ösztönzése, önkormányzati érdekeltségű vállalkozások megtelepedése a gazdasági területeken. Közutak fejlesztése, belterület elérhetőségének javítása. Sűrűbben lakott tanyás térségek infrastruktúra fejlesztése. Zöldfelületi, ökológiai hálózat fejlesztése.

STRATÉGIA 48 3.3 A tematikus és a területi célok közötti összefüggések bemutatása A város középtávú tematikus céljai a városrészi célkitűzések egy vagy több városrészben történő megvalósításával érhetők el. A területi célok és tematikus célok együttes megvalósítása segíti elő a településfejlesztési koncepcióban felvázolt átfogó célok és a tervezett jövőkép elérését. A következő táblázat összefoglalóan mutatja be a tematikus célok és területi célok közötti összefüggéseket, kapcsolatuk erősségének mértékét.

STRATÉGIA 49 Békés városfejlesztési célrendszere 2014-2020-ig JÖVŐKÉP Békés élhető város, mely csábító környezetet teremt a helyben lakók és az idelátogatók számára egyaránt. A gazdasági fejlődésnek köszönhetően nő a város népességmegtartó képessége, csökken a népesség fogyásának üteme. A folyamatosan bővülő helyi gazdaság lehetőséget teremt a minőségi életkörülmények megteremtéséhez. A település térségi szerepe a szolgáltatások minőségi és mennyiségi fejlesztésén keresztül tovább erősödik. A városban működő kis- és középvállalkozások hozzájárulnak a város és vonzáskörzetének gazdasági integrációjához. Békés sikeresen határozza meg arculatát a Közép-Békési Centrumtérségen belül. ÁTFOGÓ CÉLOK Békés népességmegtartó és népességvonzó képességének javítása, a vonzó városi környezet megteremtésével és az elérhető települési szolgáltatások fejlesztésével, társadalmi kohézió erősítésével Békés gazdasági pozíciójának erősítése, a befektetők számára vonzó helyi üzleti környezet megteremtésével, a helyi gazdaság ágazati diverzifikálásával TEMATIKUS CÉLOK Sokszínű, fejlett közösségi szolgáltatások és intézményrendszer Értékeit őrző, kisvárosias települési környezet Fenntartható, biztonságos közlekedési rendszer Társadalmi kohézió, oldódó szegregáció Versenyképes vállalkozások, fejlett gazdasági területeken Értékorientált idegenforgalom és turizmus Hatékony, környezetbarát energetikai rendszerek TERÜLETI (VÁROSRÉSZI) CÉLOK Belváros A városrész jelenlegi funkcióinak és adottságainak kiteljesítésével a város, a járás és a térség méltó központjának megteremtése. Újváros, Ibrány, Bánhida A mezővárosi tradíciókat fejlesztve megőrző, magas környezeti minőséget biztosító lakóterületek kialakítása. Borosgyán-Malomasszonykert Magas környezeti minőséget biztosító kertvárosi jellegű lakóterületek létrehozása, a gazdasági aktivitás fokozása és a munkahelyek számának növelése Malomvég Magas környezeti minőséget biztosító kertvárosi jellegű lakóterületek létrehozása, a városrész idegenforgalmi, turisztikai funkcióinak bővítése mellett. Dánfok Az üdülőterület minőségi fejlesztése, a város határain túl is ismert és elismert turisztikai, szabadidős és rekreációs terület létrehozása. Szécsénykert Magas környezeti minőséget biztosító kertvárosi jellegű lakóterületek létrehozása mellett a lakótelep rehabilitációja, a meglévő iparterületen a gazdasági aktivitás fokozása és a munkahelyek számának növelése, az intézményhálózat fejlesztése Hatház A városrész külső és belső integrációjának javítása magas környezeti minőséget biztosító lakóterületek létrehozása mellett a lakótelepek rehabilitációjának folytatásával, a meglévő és újonnan létesülő ipari-gazdasági területen a gazdasági aktivitás fokozásával, a munkahelyek számának növelésével, az intézményhálózat fejlesztésével, a szegregáció oldásával. Külterület Az ipari-gazdasági területek fejlesztése a helyi gazdaság katalizátora lehet. A meglévő és újonnan létesülő ipari-gazdasági területen a gazdasági aktivitás fokozásával, a munkahelyek számának növelése. Az alapvető infrastrukturális hiányok oldásával, a mobilitás feltételeinek javításával a külterületi életminőségben meglévő különbségek mérséklése.

STRATÉGIA 50 3. táblázat: A Városrészek és tematikus célok összefüggése Városrészek / Tematikus célok T1: Sokszínű, fejlett közösségi szolgáltatások és intézményrendszer T2: Értékeit őrző, kisvárosias települési környezet T3: Fenntartható, biztonságos közlekedési rendszer T4: Társadalmi kohézió, oldódó szegregáció T5: Versenyképes vállalkozások, fejlett gazdasági területeken T6: Értékorientált idegenforgalom és turizmus T7: Hatékony, környezetbarát energetikai rendszerek Belváros városrész Újváros városrész Borosgyán-Malomasszonykert városrész Malomvég városrész Dánfok Bánhida városrész Szécsénykert városrész Ibrány városrész Hatház városrész Külterület városrész Erős koherencia Közepes koherencia Gyenge koherencia

STRATÉGIA 51 4 A megvalósítást szolgáló beavatkozások Az ITS a város középtávú célrendszerének felvázolásán túl tartalmazza a lényeges fejlesztési jellegű beavatkozások (programok és projektek) indikatív listáját. A projekteket a Stratégia a kidolgozásakor rendelkezésre álló információk alapján, a Stratégia által igényelt mélységben, vázlatosan és lényegre törően mutatja be. Az ITS operatív jellege nem feltételezi a projektek teljes körű és részletekbe menő kifejtését. A Stratégiai célok megvalósítását szolgáló beavatkozások számbavételét azonban több tényező is indokolja: a célok megvalósítása érdekében összegyűjtésre és rendszerezésre, majd priorizálásra kerülhessenek a különböző szereplőknél, potenciális projektgazdáknál körvonalazódó fejlesztési elképzelések; így a megvalósítás fázisában a stratégiai célokhoz igazodóan reális lehetőség nyíljon konkrét projektek megvalósítására; valamint az előkészítettség különböző fázisában lévő projekt elképzelések egymáshoz optimálisan illeszkedve a lehető leghatékonyabban járulhassanak hozzá a Stratégia céljainak eléréséhez. Az ITS megvalósítását szolgáló beavatkozások tekintetében az alábbi projekttípusokat azonosítottuk: Akcióterületi projektek: Olyan, egybefüggő vonallal körülhatárolt akcióterületen végbemenő fejlesztések, amelyek egymással szinergikus hatást fejtenek ki, az egyes projektelemek segítik más projektek megvalósulását, illetve hatásának kiteljesedését. A projektek az akcióterület számára megfogalmazott cél érdekében kerülnek megvalósításra, volumenük, így várható hatásuk is akkora, hogy érzékelhető változást idéznek elő a kijelölt akcióterületen. Kulcsprojektek: A kulcsprojektek azok a tervbe vett fejlesztések, melyek alapvető feltételét képezik valamely (akár több) középtávú városi cél elérésének, tehát, ha a projekt nem valósul meg, valamelyik cél nem vagy csak kismértékben érhető el. Gyakran a kulcsprojekt (ami jellemezően nagyobb összegű projekt) megvalósulása előfeltétele egyéb tervezett fejlesztések megvalósulásának vagy azok hatásai érvényesülésének. " Hálózatos projektek: amelyek több, egymáshoz kapcsolódó, akár azonos jellegű projektelemből állnak, a város egészére vagy annak jelentős részére kiterjednek és a projektelemek egy együttműködő rendszer elemeit képezik. Egyéb projektek: A fenti kategóriákba nem tartozó fejlesztések, amelyek lehetnek pontszerű, egy vagy több városrész, illetve a település egésze szempontjából jelentős fejlesztések, amelyek között beruházási jellegű és soft elemek egyaránt szerepelhetnek. A következőkben a fenti logikát követve mutatjuk be azon fejlesztési elképzeléseket, amelyek az ITS középtávú célrendszerében megfogalmazott célok megvalósítását szolgálják. 4.1 Akcióterületek kijelölése, a kijelölés és lehatárolás indoklása Békés városa a fejlesztési elképzelések területi és funkcionális csoportosítása során 2014-2020 közötti időszakra vonatkozóan négy akcióterületet határolt le, amelyekhez indikatív projektjavaslatokat rendelt. A lehatárolások a jövőbeli fejlesztési területek alapját fogják képezni.

STRATÉGIA 52 Akcióterületek: 1. Városközpont akcióterület (AT1) 2. Turisztikai és idegenfogalom-fejlesztési akcióterület (AT2) 3. Déli iparterület akcióterület (AT3) 4. Szociális célú városrehabilitációs akcióterület (AT4) Az akcióterületek elhelyezkedését és területi kiterjedését a következő térkép szemlélteti 4. térkép: Akcióterületek elhelyezkedése Bár a tervezés jelenlegi fázisában még nem feltétlenül szükséges az akcióterületek végleges és pontos lehatárolása, ezek jellege és elhelyezkedése már tervezhető, vagyis az alapvető adottságok alapján előzetesen a mindenkori módosítás jogát fenntartva lehatárolhatóak a fejlesztési területek.

STRATÉGIA 53 Városközpont akcióterület Az egyes akcióterületek lehatárolásánál figyelembe vettük a területek sajátos elhelyezkedését, a területek lehatárolását meghatározó jellemzőket, továbbá kiemelten kezeltük az egyes akcióterületekhez rendelhető fejlesztési elképzelések tartalmi kapcsolódását, ezeknek az akcióterületen elérhető funkciókra gyakorolt hatását. A Városközpont akcióterület jelentős átfedést mutat a Belváros városrésszel, amely Békés funkciógazdag, központi elhelyezkedésű centrum területe. A városközpont intézményi funkcióihoz kapcsolódó, Újváros városrészben elhelyezkedő közintézményekre is kiterjed az akcióterület, azok területfelhasználási, rendeltetésbeli hasonlósága és területük összefüggése okán. Az akcióterület kijelölését központi szerepköre indokolta, a területen jelenleg is meglévő településközponti funkciók, a közelmúltban megkezdett intenzív fejlesztések és a jövőbeli fejlesztési elképzelések alapján. A korábbi évek fejlesztési tevékenységeinek jelentős része érintette az akcióterületet. A projektek keretében számos intézmény felújítása, energetikai korszerűsítése megtörtént (pl.: Szegedi Kis István Gimnázium, Kistérségi Járóbeteg-ellátó Központ), utcáinak, tereinek egy jelentős részét felújították (pl.: Széchenyi tér); a terület zöldfelületeinek megújításáért is számos lépést tett a város. A megkezdett programok folytatásának igénye, a korábban már megteremtett lehetőségek jobb kihasználása indokolja a Városközpont akcióterület fenti módon történő lehatárolását, a korábbi akcióterületi határ kiterjesztését az újvárosi intézmények felé. 5. térkép: Városközpont akcióterület Turisztikai és idegenfogalomfejlesztési akcióterület A Turisztikai és idegenforgalom-fejlesztési akcióterület Békés idegenforgalmának súlyponti területeit, a Városi Fürdő környékét és a Dánfoki üdülőközpontot foglalja magában Malomvég és Dánfok városrészek területén, valamint a Duzzasztómű környezetét a Kettős-Körös töltésének mentetlen oldalán. Önálló akcióterületként való szerepeltetését a területen megvalósítandó fejlesztések jellegének, tematikájának hasonlósága (idegenforgalom, turisztika) és területi koncentrációja, térbeli összefüggésük indokolja. Az IVS a Fürdő környékét és a Dánfoki üdülőtelepet önálló akcióterületként kezelte, összevonásukkal lehetőség nyílik egy a Belváros felől a Kettős-Körös

STRATÉGIA 54 felé irányuló turisztikai, idegenforgalmi tengely létrehozására, ezzel a jelenleg kissé félreeső Városi Fürdő és Dánfok helyzetbe hozására. A megelőző időszak fejlesztési tevékenységei közül nem egy érintette az akcióterületet. Megvalósult a Városi Fürdő és a Dánfoki strand, a kishajó kikötő fejlesztése, s ezáltal potenciális turisztikai gócpontok jöttek létre a városon belül. A megkezdett programok folytatásának igénye, a korábban már megteremtett lehetőségek jobb kihasználása a fejlesztések szinergikus hatásának érvényesíthetősége indokolja az akcióterület fenti módon történő lehatárolását, a korábbi akcióterületek összevonását, térbeli kapcsolatuk erősítését. Az akcióterületen egyrészt a természeti értékek megőrzésére és azokra épülő környezetbarát aktív turisztikai attrakciófejlesztésre irányuló fejlesztések (Dánfok), illetve elsősorban a wellnessés egészségturizmushoz kötődő (Városi Fürdő) projektek megvalósítása a cél. 6. térkép: Turisztikai, idegenforgalom-fejlesztési akcióterület Déli iparterület akcióterület Az akcióterület a belterület déli határa körül, a 470-es út Békéscsabára vezető szakasza mentén, nagyobb részben külterületen, kisebb részben Borosgyán-Malomsszonykert városrészben helyezkedik el. Az akcióterület kijelölését a gazdaságfejlesztésnek a város közép- és hosszú távú céljai között betöltött kiemelkedő szerepe indokolja. A helyi gazdaság megerősödését szolgáló költséges infrastrukturális beruházások területi koncentrációja mindenképp szükséges. A területen fejlődésnek indult gazdasági funkciók és a tervezett fejlesztések egyaránt indokolják az egyéb területektől történő külön kezelést. Békés városa a Déli iparterület intenzív fejlesztésével ki

STRATÉGIA 55 akarja használni az ismert tervek szerint az akcióterület közelében végződő M44-es gyorsforgalmi út megépítésével nyíló lehetőségeket. Az IVS szintén önálló akcióterületet határozott meg a 470-es út déli bevezető szakasza mentén, s a környéket a Településrendezési Terv is gazdasági terület területfelhasználási kategóriába sorolta. Mindezek hatására a terület fejlődése megindult, az elmúlt időszakban számos vállalkozás telepedett itt meg. A további fejlődés számára azonban akadályt jelent az infrastruktúra-rendszer fejletlensége, a felhasználói igények kielégítésének megoldatlansága. Az akcióterületen a helyi gazdaság élénkítését célzó, vállalkozások megtelepedését elősegítő fejlesztések megvalósítás szükséges. 7. térkép: Déli iparterület akcióterület Szociális célú városrehabilitációs akcióterület Az akcióterület Hatház észak-nyugati, belterületi határ menti, településszerkezetről leszakadó tömbjeit ( Párizs ), valamint a csatlakozó területeket foglalja magába. Szociális célú városrehabilitációs akcióterületként történő kijelölését indokolja, hogy a terület a város szegregációs problémák által leginkább sújtott területe, a KSH aktuális mutatórendszere alapján lehatárolt 1. számú szegregátum. A város 2008-ban készült IVS-ének megállapításai szerint is ezt a környéket sújtotta összességében a leginkább a szegregáció és a depriváció. A területen a roma és alacsony státuszú népesség jellemző és a családok szociális mutatói is itt a legkedvezőtlenebbek a városban.

STRATÉGIA 56 8. térkép: Szociális célú városrehabilitációs akcióterület Az akcióterület részletekbe menő ismertetését és a tervezett intézkedéseket, beavatkozásokat az Anti-szegregációs program tartalmazza (jelen munka 4. fejezete). 4.2 Az egyes akcióterületeken megvalósítandó fejlesztések összefoglaló bemutatása A fejlesztések célja 4.2.1 Városközpont akcióterület (AT1) A Városközpont funkcióinak bővítése, még inkább vonzó és élhető településközpont megteremtése. A városrész jelenlegi funkcióját és adottságait kiteljesítő fejlesztésével a város, a járás és térség méltó központjának megteremtése. A Belváros arculatának alakítása a történeti és építészeti folytonosság igényével, különös tekintettel a jelentős örökségi emlékekre. Ennek keretében cél az épített környezet megújítása, a korábbi időszakban megkezdett fejlesztések folytatásával a vízparti területek, a Piac környékének intenzívebb bevonása a belvárosi életbe, az intézmények korszerűsítése, a lakótelepek rekonstrukciója, a lakótelepi lakások presztízsének emelése. Az akcióterület komplex fejlesztése a város kulcsprojektjeként is értelmezhető, amely számos területre hatást gyakorol, mind ágazati, mind területi vonatkozásban. Az akcióterületi fejlesztések koherensek a Belváros területi céljainak megvalósulását szolgáló beavatkozásokkal: Intézmények folyamatos korszerűsítése (műszaki állapot, energetikai jellemzők javítása, akadálymentesítés, stb.), szolgáltatási színvonaluk javítása. Lakótelepi jellegű beépítések műszaki és környezeti rehabilitációja. Zöldterületek minőségi fejlesztése. Közlekedés fejlesztése, az átmenő forgalom hatásainak mérséklése. Az épített örökségi értékek védelme, megújítása. Városi piac revitalizációja. 4. táblázat: Városközpont akcióterület fejlesztései

STRATÉGIA 57 Sorsz. Projekt megnevezése Indikatív költségvetés (millió Ft) 1. Cseresznye- Petőfi út kereszteződés, körforgalom létesítése 30 2. Városközpont öntöző rendszer kiépítése 38 Az Ó-Fehér-Körösből történő öntözés megvalósítása 3. Jantyik utca 5. sz. épület felújítása 284 Műemlék épület felújítása (építési engedéllyel rendelkezik). 4. Tanösvény (Rendelő- Fábián u.) kialakítása 12 5. Futópálya kiépítése (Piac- Cseresznye u.) 35 6. Városi piac revitalizálása 70 7. Szociális Szolgáltató Központ felújítása (Jantyik u. 1.) 34 8. Közétkeztetés infrastrukturális korszerűsítése Békésen (Jantyik u. 21-25.) 210,6 Meglévő konyhaüzem korszerűsítése. 9. Járóbeteg-ellátás fejlesztése 300 A Rendelőintézet korszerűsítése, felújítása. 10. Tornaterem építése (Hepp Ferenc Általános Iskola) Az iskola korszerű tornateremmel nem rendelkezik. Megnövekedett számú tornaórák megtartásához tornaterem építése szükséges. 11. Iskolamesteri lakás felújítása Műemléképület felújítása, korszerűsítése. 12. Városháza korszerűsítése 40 (ügyfélhívó, nagyterem, biciklitároló, informatikai rendszer) 13. Burkolt parkoló felületek létrehozása n. a 14. Iskola és Polgármesteri Hivatal akadálymentesítése 43,3 15. Múzeum és Könyvtár akadálymentesítése 25

STRATÉGIA 58 9. térkép: Városközpont akcióterület fejlesztései Elérni kívánt eredmények A fejlesztések célja A komplex program keretében tervezett beavatkozások révén, a korábban megkezdett beavatkozások folytatásával és területi kiterjesztésével a Városközpont meglévő funkciói tovább erősödnek, épített és természeti környezetének állapota javul, az elérhető szolgáltatások köre bővül, színvonala emelkedik, összességében a Városközpont vonzereje erősödik mind az itt élők, és az ide érkező térségi lakosok, mind a városba látogató turisták számára. 4.2.2 Turisztikai és idegenforgalom-fejlesztési akcióterület (AT2) Békés markáns turisztikai és idegenforgalmi súlypontjának kialakítása a Városi Fürdő környéke és a Dánfoki üdülőterület intenzívebb összekapcsolásával, a fejlesztések egymást erősítő, szinergikus hatásának kihasználásával. A Városi Fürdő környékén és Dánfokon megkezdett fejlesztések folytatásával, attrakciófejlesztéssel, a gyógyvíz besorolású termálkincsre és az aktív turizmus lehetőségeire, Dánfok természeti környezetére építve széleskörű ismertséggel rendelkező turisztikai, idegenforgalmi helyszín létrehozása. Ennek keretében cél a Városi Fürdő wellness- és egészségturizmushoz kapcsolódó szolgáltatásainak minőségi és mennyiségi fejlesztése (új medencék, gyógyászati részleg fejlesztése, infrastruktúra megújítása), a szálláshelyek kínálatának bővítése. Dánfokon az üdülőközpont szolgáltatásainak bővítése szükséges (látogatóközpont, kalandpark) a turizmus és idegenforgalom, valamint a helyi lakosság igényeinek megfelelően. A tervezett fejlesztések optimális működésének elősegítésére a tervek között szerepel a településközi, térségi aktív turizmust szolgáló szárazföldi és vízi útvonalakhoz történő intenzívebb kapcsolat elősegítése, elsősorban a közlekedési infrastruktúra fejlesztésével (kerékpárutak). Az akcióterület komplex fejlesztése számos más területre pozitív hatást gyakorol, mind ágazati, mind területi vonatkozásban. Az akcióterületi fejlesztések koherensek a Malomvég és Dánfok területi céljainak megvalósulását szolgáló beavatkozásokkal:

STRATÉGIA 59 Városi Fürdő műszaki-infrastrukturális feltételeinek javítása (pl. új termál kutak fúrása), a szolgáltatások körének bővítése (új medencék építése, gyógyászati részleg fejlesztése). Turisztikai marketingtevékenység. Szálláshelyek fejlesztése. Közlekedés fejlesztése, a forgalom hatásainak mérséklése, városközpont elérhetőségének javítása. Körösi Csoma Sándor utcai kerékpárút. A Dánfoki szabadstrand és kirándulóközpont szolgáltatásainak fejlesztése (interaktív látogatóközpont, kalandpark). 5. táblázat: Turisztikai, idegenforgalom-fejlesztési akcióterület fejlesztései Sorsz. Projekt megnevezése Indikatív költségvetés (millió Ft) 1. Strand fejlesztése (dánfoki szabadstrand) 300 2. Dánfok interaktív látogató központ 384 3. Kalandpark fejlesztése (Dánfok) 195 4. Körösi Csoma Sándor u.- Vashalom u. kereszteződés körforgalom 14 5. Körösi Csoma Sándor u. kerékpárút fejlesztés 6. Szálláshely építése Panzió építése a Városi Fürdő közelében eddig hiányzó szálláshelyek megteremtésére (cca. 25 szoba) 7. Fürdőkomplexum további fejlesztése (új kút fúrás, kültéri medencék létesítése) 8. Élővíz-csatorna használt termálvíz szennyezésének megszüntetése A Városi Fürdő használt termálvize jelenleg az Ó-Fehér-Körösbe (Élővíz-csatorna) ömlik ökológiai problémákat okozva. 9. Sárkányhajó pálya kialakítása a felvízen. (civil szervezet kezdeményezése) 93,4 Partrekonstrukció, nézőtér kialakítása, hullámtörő stabilizálása a Kettős-Körös mentetlen oldalán. 10. Alvízi kishajó-kikötő fejlesztése (civil szervezet kezdeményezése) 717 Mederalakítás, férőhelybővítés a Kettős-Körösön lévő kishajó kikötőnél.

STRATÉGIA 60 10. térkép: Turisztikai, idegenforgalom-fejlesztési akcióterület fejlesztései Elérni kívánt eredmények A fejlesztések célja A programok révén, a korábban megkezdett beavatkozások folytatásával és a turisztikai idegenforgalmi célú területek térbeli összekapcsolásával, a marketingtevékenység erősítésével körvonalazódik Békés széleskörű ismertségnek örvendő turisztikai gócpontja. A Városi Fürdő környéke és Dánfok meglévő funkciói tovább erősödnek, az elérhető turisztikai szolgáltatások köre bővül, színvonala emelkedik, vonzereje erősödik nemcsak a városba látogató turisták, de az itt élők számára is. 4.2.3 Déli iparterület akcióterület (AT3) A Békést Békéscsabával összekötő 470-es főút mentén nagybefektetők vonzására, zöldmezős fejlesztésekre is alkalmas ipari-szolgáltató terület kialakítása, illeszkedve a tágabb zóna átalakulási folyamataihoz. Az akcióterület fejlesztése egyrészről a meglévő infrastruktúrarendszerek bővítését, másrészről pedig új funkciók megjelenését szolgálja, hozzájárulva a terület további fejlődéséhez. Az iparterület a helyi gazdaság fejlődésének motorja lehet. Vállalkozóbarát üzleti infrastruktúrájával és szolgáltatásaival hozzájárul a betelepülő kkv szektor vállalkozásainak munkahelyteremtéséhez, illetve a munkahelyek megtartásához, a versenyképesség növeléséhez. Cél az elmúlt években fejlődésnek indult területen már működő és az újonnan megjelenő vállalkozások működési feltételeinek javulása, megfelelő hátteret biztosítva a működési hatékonyság erősödéséhez. Ennek keretében cél a terület elérhetőségének javítása, a vonalas infrastruktúra fejlesztése, ipari park jellegű területegység kialakítása. A Déli iparterület akcióterület komplex fejlesztése igen

STRATÉGIA 61 fontos Békés stratégiai céljainak megvalósulása szempontjából. A program számos más területre pozitív hatást gyakorol, mind ágazati, mind területi vonatkozásban. Az akcióterületi fejlesztések koherensek a Borosgyán-Malomasszonykert és Külterület városrész területi céljainak megvalósulását szolgáló beavatkozásokkal: Az iparterület infrastrukturális fejlesztése (Borosgyán-Malomasszonykert). Közlekedés fejlesztése, a városközpont elérhetőségének javítása (Borosgyán- Malomasszonykert). A gazdasági területeken az infrastrukturális feltételek, elérhetőség javítása (vonalas infrastruktúra, szervízút, stb.). Ipari park létrehozása. Vállalkozások megtelepedésének ösztönzése, önkormányzati érdekeltségű vállalkozások megtelepedése a gazdasági területeken. 6. táblázat: Déli iparterület akcióterület fejlesztései Sorsz. Projekt megnevezése 1. 470-es főút Békéscsaba irányába külterületen ivóvíz vezetékrendszer építése 2. 470-es főút Békéscsaba irányába külterületen szennyvízcsatorna hálózat kiépítése 3. 470-es főút Békéscsaba külterületen irányába a főút mellett szervízút építése Indikatív költségvetés (millió Ft) 15 131 22,5 4. Ipari park létrehozása Hiányzó ipari park kialakítása vállalkozások megtelepedésére alkalmas terület létrehozása. 5. Hűtőház kialakítása 300 Hűtőház kialakítása meglévő csarnoképület átépítésével. 6. Vágópont létrehozása 200 Helyi, kistérségi állatállomány feldolgozásának lehetővé tétele. (Alternatív helyszín: Szarvasi úttól északra) 7. Mezőgazdasági szövetkezet létrehozása Mezőgazdasági szövetkezet telephelyének kialakítása, eszközbeszerzése. 8. Önkormányzati építési vállalkozás létrehozása Telephely kialakítása 500 60

STRATÉGIA 62 11. térkép: Déli iparterület akcióterület fejlesztései Elérni kívánt eredmények A fejlesztés révén javul az iparterület infrastrukturális ellátottsága, és a betelepülő vállalkozások részére új, a vállalkozási tevékenységet segítő szolgáltatások válnak elérhetővé. Az ipari park jellegű terület mind arculatában, mind környezetében megfelel a XXI. századi elvárásoknak. 4.2.4 Szociális célú városrehabilitációs akcióterület (AT4) Az akcióterület fejlesztésének céljait, a megvalósítani kívánt programokat, projekteket, az elérni kívánt eredményeket jelen dokumentum 4. fejezete Anti-szegregációs program tartalmazza. 4.3 Az akcióterületeken kívül végrehajtandó, a település egésze szempontjából jelentős fejlesztések 4.3.1 Kulcsprojekt Városközpont akcióterület (K) A Városközpont akcióterület fejlesztései a városi és területi célkitűzésekkel összhangban kulcsprojektként is értelmezhetők. A fejlesztések részletes kifejtése 4.2.1 fejezetben történik. 4.3.2 Hálózatos projektek (H) Békés 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó hálózatos (horizontális) projektjei amelyek több, egymáshoz kapcsolódó, hasonló jellegű projektelemből állnak, és a város jelentős részére kiterjednek az alábbiak: A fejlesztések indokoltsága 4.3.2.1 Korszerű és fenntartható energiagazdálkodás (H1) Az intézmények és lakótelepi épületek energiakorszerűsítése az elmúlt időszakban csak részben valósult meg Békésen, s ez egyrészről a közüzemi költségek növekedését eredményezi, másrészről pedig az Európa 2020 vállalásainak teljesítését is kérdésessé teszi a város vonatkozásában. A számos közintézményi és egyéb, energetikai, megújuló energia hasznosításán alapuló fejlesztés megvalósulását segíti a projektek összehangolása. A korszerűsítéseknek ki kell terjedniük a nyílászáró cseréjére, a gépészeti berendezések A fejlesztések célja

STRATÉGIA 63 felújítására és kialakítására (klíma, szellőzés, világítástechnika, stb.), az épület külső homlokzati hőszigetelésére, a meglévő fűtési rendszer korszerűsítésére, valamint szükség szerint a megújuló energiaforrások alkalmazására is. A fejlesztésekben városi szinten könnyebben érvényesíthetők a városüzemeltetéshez is közvetlenül kapcsolódó energiahatékonysági és fenntarthatósági szempontok, amelyek már korábban is megjelentek Békés fejlesztési gyakorlatában. Az energiahatékonyság további fokozásának célszerű formája a magáningatlanok és közintézmények energetikai korszerűsítésének támogatása, összehangolása. Tervezett projektek 1. Iparosított technológiával épült lakóépületek energetikai korszerűsítése 2. Intézmények épületenergetikai korszerűsítés 3. Napkollektor, napelemes rendszerek kiépítése 4. Települési egészségügyi alapellátás energetikai korszerűsítése 5. HMV rendszerek korszerűsítése 6. Közel 0 épület kialakítása 7. Önkormányzati intézmények világítás korszerűsítése 8. Közvilágítási hálózat további korszerűsítése Elérni kívánt eredmények A fejlesztések indokoltsága A fejlesztések célja A fejlesztések eredményeképpen csökkennek a településen a közüzemi költségek és Békés hozzájárul az Európa 2020 céljainak eléréséhez. Nemcsak az anyagi terhek csökkennek, de a környezetvédelmi, fenntarthatósági szempontok is érvényre jutnak. 4.3.2.2 Közlekedési infrastruktúra fejlesztése (H2) Békésen a gépjárműforgalomból eredő káros hatások elsősorban a 470-es főút települési átkelési szakasza mentén éreztetik hatásukat. Ez egyrészről konfliktust teremt a közlekedés szereplői (gyalogosok, kerékpárosok, gépjárművet használók) között, másrészt a település levegőjét is szennyezi. A fentiek miatt hosszú távon forgalomcsillapított övezetek, a baleseti kockázatot csökkentő, gördülékenyen működő csomópontok létrehozása, a közösségi közlekedés előtérbe helyezése, valamint megfelelő számú parkolóhely létesítése szükséges. A közkedvelt, nagy helyi hagyományokkal rendelkező kerékpáros közlekedés további fejlesztése Békés kerékpárosbarát város a település elemi érdeke a nyugodt, kisvárosi hangulat, életminőség megőrzése miatt is. A kerékpáros infrastruktúra fejlesztése mindemellett az aktív turizmus érdekeit is szolgálja. A közlekedési fejlesztések megvalósulását segíti a projektek összehangolása, a város egészének közlekedési rendszerébe történő illesztése. A meglévő közlekedési infrastruktúra fejlesztése mellett kiemelt cél, hogy a jelenlegi és a jövőben várható forgalom a (települési és természeti) környezetet minél kisebb mértékben terhelje. Mindezek mellett tekintettel a város méretére és adottságaira - az aktív közlekedési módokat igénybe vevők arányának növelése, ezzel fenntartható közlekedési struktúra megteremtése. Tervezett projektek 1. Belterületi úthálózat rekonstrukciója, fejlesztése 2. Tárház utca felújítása 3. Birkás tanyai út felújítása (külterület) 4. Hangyási út felúítása (külterület) 5. Rosszerdei út felújítása (külterület) 6. Békés-Tarhos kerékpárút

STRATÉGIA 64 7. Békés-Murony kerékpárút 8. Körösi Csoma Sándor u. kerékpárút fejlesztés (ld. még AT2) 9. Járda és kerékpárút építése (Rákóczi utca 61. Tisza Kálmán Közoktatási intézmény) 10. Önkormányzati intézményeknél fedett kerékpártárolók építése 11. Gyalogátkelőhelyek építése 12. Belterületi járdák felújítása, fejlesztése Az elérni kívánt eredmények A fejlesztések indokoltsága A fejlesztések célja A fejlesztés révén megvalósul az átmenő forgalom környezeti hatásainak csillapítása, a Belvárost sújtó parkolási gondok enyhítése, valamint megépülnek a gördülékeny, balesetmentes, közlekedést szolgáló, a közlekedés szereplői közti konfliktusokat feloldó úthálózati elemek. Békés, mint deklaráltan kerékpárosbarát település, intenzívebben kapcsolódik az aktív (kerékpáros) turizmus vérkeringésébe. 4.3.2.3 Közösségi célú infrastruktúra fejlesztése (H3) A település vonalas infrastruktúra rendszerének fenntartható fejlesztése a folyamatosan változó körülmények függvényében mindenkor fontos feladata a városnak. A technológia fejlődése, a csökkenő lakosságszám mellett is jellemzően növekvő igények kielégítése az infrastruktúrarendszerek állandó fejlesztését, korszerűsítését követelik meg. A globális klímaváltozás hatásainak kezelése, a szélsőséges időjárási események negatív hatásainak megelőzése, a szélsőséges csapadékmennyiség zavartalan elvezetésének biztosítására való felkészülés a felszíni vízelvezető rendszer fejlesztését igényli. A hatékonyan működő infrastruktúra hálózatok műszakilag átgondolt rendszert alkotnak, lokális fejlesztésük is csak a struktúra egészében gondolkozva valósítható meg célszerűen. A vonalas infrastruktúra rendszerek továbbfejlesztése, hatékonyságuk növelése, hosszútávú fenntarthatóságuk biztosítása. A belterület egészén és a külterület sűrűbben beépült részein a rendszerekhez történő hozzáférés javítása. Tervezett projektek 1. Belvízrendezés 2. Közvilágítási rendszer bővítése 3. Szélessávú internet hálózat bővítése 4. Borosgyáni új lakóövezet közművesítésének folytatása 5. Térfigyelő kamerarendszer Az elérni kívánt eredmények A fejlesztések indokoltsága Az alapvető infrastruktúra belterületen minden felhasználó rendelkezésére álljon, az ellátás színvonalának emelkedése mellett. A rendszerek fenntartásának terhei ezzel együtt csökkenjenek. A felszíni vízelvezető rendszerek hatásos védekezést tegyenek lehetővé a szélsőségesebbé váló időjárási eseményekkel szemben. 4.3.2.4 Közösségi célú zöldfelületek fejlesztése (H4) Békés zöldfelületekkel közepesen ellátott város, azonban a közhasználatú zöldfelületek területi eloszlása aránytalan, így mennyiségi és minőségi fejlesztések egyaránt szükségesek. Alapvető követelmény, hogy a felületi jellegű elemeket (parkok, közkertek, zöldfelületi jellegű intézmények) vonalas elemek (fasorok, zöldsávok) kapcsolják össze, egybefüggő városi zöldfelületi rendszert alkotva. A közterületi jellegű hálózati elemek mellett a rendszer részei a kiterjedt zöldfelülettel

STRATÉGIA 65 A fejlesztések célja Az elérni kívánt eredmények A fejlesztések indokoltsága A fejlesztések célja rendelkező intézmények (óvodák, iskolák, fürdő, strand, temetők, stb.) is, ahol a biológiailag aktív területek állapota nem mindig kielégítő. Egységes zöldfelületi rendszer kialakítása az Ó-Fehér-Körös menti és Körös-völgyi markáns zöldfelületi sávhoz kapcsolva. Ennek keretében a közterületi zöldfelületek arányának növelése, játszóterek kialakítása az ellátatlan városrészekben, a nagy kiterjedésű zöldfelülettel rendelkező temetők kertészeti rekonstrukciója, intézménykertek (óvodák) fejlesztése. Tervezett projektek 1. Fásítás 2. Temetőrekonstrukció 3. Közpark kialakítása az Ó-Fehér-Körös mellett őshonos fákkal 4. Óvodák udvarának fejlesztése 5. Játszóterek építése Békésen a zöld mindenhol jelen van, felületi, vagy vonalas jellegű zöldfelülethálózati elemek formájában. Ezáltal a város klímája, levegője, környezeti állapota, utcáinak, tereinek, közterületeinek településesztétikai megjelenése javul. A lakóterületek közelében mindenhol könnyen elérhetők a rekreációra, kikapcsolódásra alkalmas zöldfelületek. 4.3.2.5 Épített örökség védelme (H5) Békés kiemelkedő értékű épített örökségi emlékekkel rendelkezik, amelyek egy része országos (műemléki), más része helyi védelemben részesül, de ezeken felül a történeti épületállomány nem védett részében is jelentős értékek vannak. Ezek megőrzése, felújítása a városidentitás, települési környezet és idegenforgalom szempontjából is igen lényeges. Az épített örökségi értékek Békés több városrészében megtalálhatók, így az általuk meghatározott történeti jellegű, mezővárosias miliő a város nagy részére jellemző, stratégiai jelentőségű érték. Az értékvédelem hatékonyságát fokozza az örökségvédelmi érdekű projektek összehangolása, azonos elvek mentén történő megvalósítása. Az épített örökség értékeinek megóvása, értékközpontú felújítása, ezáltal a helyi identitás erősítése, a környezet településesztétikai fejlesztése, Békés bekapcsolása az örökségturizmus vérkeringésébe. A rekonstrukciók során, az örökségvédelmi értékeket maradéktalanul megőrizve, modernizálni, korszerűsíteni a történeti épületeket, hogy azok megfeleljenek a XXI. századi igényeknek is. Tervezett projektek 1. Műemlékek felújítása 2. Iskolamesteri lakás felújítása (ld. még AT1) 3. Jantyik utca 5. sz. épület felújítása (ld. még AT1) 4. Helyi védett épületek felújítása, felújításuk támogatása Az elérni kívánt eredmények A fejlesztések indokoltsága Békés világörökség-várományos terület státuszához méltó módon előtérbe kerülnek a város ismert és rejtett épített örökségi értékei. A XXI. század igényeit is kielégítő felújításukkal, rekonstrukciójukkal bebizonyosodik, hogy az épületek jelentős kompromisszumok nélkül megfelelnek a kor kihívásaink. Békés örökségi értékeihez méltó megítélést kap határain kívül is. 4.3.2.6 Akadálymentes környezet kialakítása (H6) A szolidáris és befogadó társadalom kialakítása szempontjából elsődleges fontosságú a fizikális értelemben - egyenlő hozzáférés lehetőség szerinti biztosítása a társadalom minden tagja számára. Az épületek egy részének akadálymentesítése már megtörtént a városban, de

STRATÉGIA 66 A fejlesztések célja Az elérni kívánt eredmények A fejlesztési indokoltsága nagyszámú létesítmény még nem elérhető mindenki által. Szintén nem megoldott a közterületek jelentős részének akadálymentes kialakítása. A komplex módon értelmezett akadálymentes környezet kialakításának hatékonyságát fokozza az ilyen célú projektek összehangolása, azonos elvek mentén történő megvalósítása. Akadálymentes környezet kialakítása a városban a legfontosabb közhasználatú intézmények, az azok körüli közterületek és a legfrekventáltabb terek, utcák, parkok, egyéb közhasználatú területek vonatkozásában. Komplex szemléletű, lehetőség szerint teljes körű akadálymentesítés az adottságok függvényében. Tervezett projektek 1. Intézmények akadálymentesítése 2. Iskola és Polgármesteri Hivatal akadálymentesítése (ld. még AT1) 3. Múzeum és Könyvtár akadálymentesítése (ld. még AT1) 4. Közterületek akadálymentesítése A legfontosabb intézmények, közterületek akadálymentes használata biztosított a városban. 4.3.2.7 Szociális ellátórendszer hálózatos fejlesztése (H7) A szociális ellátórendszer fejlesztése az elmúlt időszakban folyamatos volt, de jelentős számban maradtak még megoldásra váró feladatok. A XXI. századi infrastruktúra teljes körű kialakítása mind a szolgáltatások színvonala, mind üzemeltetésük hatékonysága, s ezáltal a fenntartás terheinek alakulása szempontjából lényeges. A szociális intézmények a város több területén megtalálhatók, működésük lefedi a települést, ezért hatékony, a lehetőségeket optimálisan kihasználó fejlesztésük elsősorban összehangoltan valósítható meg. A fejlesztés célja, hogy a városi szociális ellátórendszer minőségében megújuljon és mindenki számára elérhető legyen, ezáltal a helyi és térségi lakosság életminősége javuljon. Tervezett projektek 1. Közétkeztetés infrastrukturális korszerűsítése Békésen (Jantyik u. 21-25., ld. még AT1) 2. Szociális Szolgáltató Központ felújítása (Jantyik u. 1., ld. még AT1) 3. Helyi szociális ellátórendszer infrastrukturális fejlesztése 4. Óvoda építése 5. Vásárszél utcai rendelő korszerűsítése, eszközfejlesztése 6. Szociális Szolgáltató Központ férőhelybővítés (időskorúak nappali ellátása) Elérni kívánt eredmények Javul a szociális ellátás színvonala, az ellátórendszer fenntartásának terhei mérséklődnek. A minőségi fejlesztések mellett egyre többen tudják igénybe venni a szükséges szolgáltatásokat. 4.3.3 Egyéb projektek A kulcsprojektek, hálózatos, illetve akcióterületi projekteken kívül azonosíthatók egyéb, a település egésze szempontjából jelentős fejlesztések, amelyek között a beruházási jellegű beavatkozások mellett soft elemek is szerepelnek. A fejlesztés indokoltsága 4.3.3.1 Települések közti turisztikai együttműködés fejlesztése (E1) A turizmus és idegenforgalom fejlesztése szempontjából kulcsfontosságú, hogy a térség turisztikai potenciállal rendelkező települései attrakcióikat ne csak önállóan, de több településre kiterjedő közös programcsomag részeként is kínálják. A különböző helyszíneket célszerű ezért aktív turisztikai jellegű útvonalakkal összekötni. Kiváló lehetőséget teremt erre, hogy a Békés

STRATÉGIA 67 A fejlesztés célja Az elérni kívánt eredmények A fejlesztés indokoltsága A fejlesztés célja Az elérni kívánt eredmények A fejlesztés indokoltsága A fejlesztés célja Az elérni kívánt eredmények A fejlesztés indokoltsága A fejlesztés célja megye központi területén markánsan kirajzolódó Közép-Békési Centrumtérség településeit turisztikai lehetőséget biztosító természetföldrajzi elemek, a Körösök vízrendszere (Ó-Fehér- Körös, Kettős-Körös) köti össze. A Körösök vízrendszere mentén fekvő szomszédos települések felé vezető aktív (vízi, kerékpáros, gyalogos) turisztikai útvonalak fejlesztése a Kettős-Körös töltésén, illetve az Ó- Fehér-Körösön. Ennek részeként a töltésen kerékpárút kiépítése szükséges és az Ó-Fehér- Körösön (Élővíz-csatorna) való turisztikai célú vízi közlekedés lehetőségének megteremtése. Tervezett projektek 1. Ó-Fehér-Körös (Élővíz-csatorna) viziturisztikai fejlesztése 2. Turisztikai célú kerékpárút létesítése a Kettős-Körös töltésén A térség turisztikai potenciállal rendelkező településeinek összefogásával az aktív turizmus lehetőségeinek kibontakoztatása a Körösök-völgyének Békést érintő részén, ezáltal unikális jellegű turisztikai attrakciók kialakítása. 4.3.3.2 Barnamezős területek rehabilitációja (E2) A település barnamezős területei a Szarvasi úttól északra és Szécsénykert gazdasági területén helyezkednek el. A területek gazdasági, ipari célú hasznosítása lehetséges elhelyezkedésük és a Településrendezési Terv alapján. A Szarvasi úttól északra eső alulhasznosított terület a Vágópont (AT3 6.) alternatív helyszíne. A barnamezős területek rehabilitációja, újra-integrálása a helyi gazdaság vérkeringésébe, ezáltal a környezeti minőség javítása, területfelhasználás optimalizálása. A barnamezős területek ipari, gazdasági célú hasznosítása, környezeti rehabilitációja. 4.3.3.3 Komposztáló telep fejlesztése (E3) Békés hulladékgazdálkodással összefüggő fejlesztéseinek jelentős része megvalósult az elmúlt időszakban. Megoldásra vár azonban a településen keletkező zöldhulladék kezelése, hasznosítása. Korszerű komposztáló telep kialakítása, ezzel Békés hulladékgazdálkodási rendszerének továbbfejlesztése, a lakossági szolgáltatások színvonalának javítása. A meglévő telephely fejlesztésével megoldódik a zöldhulladék korszerű, környezetbarát kezelése. A fejlesztés révén a helyi hulladékgazdálkodási rendszer komplettebbé válik. 4.3.3.4 Sporttelep fejlesztése, edzőközpont létrehozása (E4) A Városközponthoz közel, a Szarvasi úttól északra elhelyezkedő Sporttelep kiváló adottságokkal rendelkező, jelentős zöldfelületű intézmény, azonban állapota, az elérhető szolgáltatások színvonala messze nem kielégítő. A hagyományos, elsősorban szabványos nagypályás labdarúgópályára alapozott sportszolgáltatások színvonalán túlhaladt a kor. A létesítmény állapota hátrányosan befolyásolja az egészséges életmód népszerűsítését, a szabadidős sportok terjedését. A létrejövő infrastruktúra elsősorban az egészségmegőrzés területén széleskörű sport- és kapcsolt szolgáltatásokat nyújtson, akadálymentes megközelíthetősége fogyatékossági típusokra tekintet nélkül biztosított legyen, valamint a fejlesztés edzőközpontként mint az aktív turizmust speciális ágát (edzőközpont igénybevétele) szolgáló infrastruktúra növelje a városba látogatók átlagos tartózkodási idejét. Cél, hogy a beavatkozás elsősorban a közösségi típusú, csapatban űzhető mozgásformákat preferálja.

STRATÉGIA 68 Az elérni kívánt eredmények A sporttelep felújítása, átalakítása, bővítése hozzájárul a helyi lakosság életminőségének javulásához, szemléletének megváltoztatásához, és újabb lehetőségeket teremt a sportturizmus számára. 4.3.3.5 Büntetésvégrehajtási intézet építése (E5) A munkahelyek számának növelése szempontjából jelentős előrelépést hozhat a korszerű büntetésvégrehajtási intézet megépítése a Szarvasi úttól északra, a vasútvonaltól délre. A létesítmény alulhasznosított területet venne igénybe az ONCSA-telep szomszédságában. A nagyléptékű objektum mind megépítése, mind üzemeltetése során jelentős gazdasági hatásokat generál, amelyek Békés városa számára előnyösek. A Hatház városrésztől nyugatra eső területen korszerű, humánus büntetés végrehajtási intézet létrehozása a cél. 4.3.3.6 Városmarketing tevékenység (E6) Békés kommunikációját mind a helyi lakosság és vállalkozások, mind pedig a potenciális turisták és befektetők irányában meg kell erősíteni. Ehhez elengedhetetlen a főbb üzenetek frappáns megfogalmazása, majd erre alapozva a célcsoportok tudatos megszólítása. A kommunikációnak ki kell terjednie a helyi termékek, a speciális békési kulturális tradíciók (beleértve az épített örökség értékeit) népszerűsítésére, az aktív hazai és nemzetközi turisztikai marketingre, a befektetők és vállalkozások megszólítására. A kitűzött cél eléréshez nagy segítséget jelenthet Békés remélhető világörökségi helyszínné válása. 4.3.3.7 Társadalmi kohézió és identitás erősítése, szemléletformálás, foglalkoztatás elősegítése (E7) A fejlesztés célja a helyi közösségek megerősítése. Ehhez erősíteni szükséges az egyének békési identitását, illetve az emberi kapcsolatok színvonalát. Közösségi szinten segíteni kell a közösségek összetartó erejének növelését, a civil aktivitás fokozását. A természeti, az épített és a kulturális örökség védelme, megőrzése a békésiek közös ügye, amely szemléletformálás nélkül csak részeredményeket hozhat, sikere nagymértékben hozzájárul a helyi identitástudat erősítéséhez. A helyi természeti értékek közös gondozása, a köréjük épülő programok, esetleges hagyományok ápolása, bemutatása elősegíti a helyi közösségek kialakulását, ill. megerősödését. Mindezek mellett a szemléletformálás, képzettségi szint emelése Békés legtöbb stratégiai céljának teljeskörű megvalósításához nélkülözhetetlen. Tervezett projektek 1. Közösségfejlesztést célzó programok 2. Egészségügyi programok 3. Helyismereti oktatás 4. Szakképzés bázisának erősítése 4.3.3.8 Szegregált vagy szegregációval veszélyeztetett területek fizikai megújítása és társadalmi integrálása (E8) Az Anti-szegregációs Program a Szociális célú városrehabilitációs akcióterületen (AT4) kívüli intézkedéseket is meghatároz, amelyek a város egészét érintő, horizontális jellegű beavatkozások. Ezeket a 4. fejezet (Anti-szegregációs Program) ismerteti.

STRATÉGIA 69 4.4 A tervezett fejlesztések illeszkedése a stratégiai céljaihoz 7. táblázat: Stratégiai célok és projekttípusok kapcsolata Középtávú városi célok (tematikus célok) Kulcsprojektek Hálózatos projektek Akcióterületi projektek Egyéb projektek T1: Sokszínű, fejlett közösségi szolgáltatások és intézményrendszer K H1, H3, H4, (H5), H6, (H7), H8 AT1, AT2 E3, E4, E7 T2: Értékeit őrző, kisvárosias települési környezet K H1, H2, H3, H4, H5 AT1, AT2, AT3 E1, E2, E3, E4 T3: Fenntartható, biztonságos közlekedési rendszer K H2, (H6) AT1, AT2, AT3 E1 T4: Társadalmi kohézió, oldódó szegregáció H2, (H3), H6, H7, H8 AT4 E7 T5: Versenyképes vállalkozások, fejlett gazdasági területeken T6: Értékorientált idegenforgalom és turizmus T7: Hatékony, környezetbarát energetikai rendszerek (K) H2, H3 (AT1), AT3 E2, E5, E6 K H2, H4, H5 AT1, AT2 E1, E4, E6 K H1, H3, (H8) AT1

STRATÉGIA 70 4.5 A fejlesztések ütemezése A tervezett fejlesztések 2014-2023 között kerülnek megvalósításra. Az ütemezés a fejlesztések egymásra épülése alapján került kialakításra, figyelembe veszi azok jellegét, időszükségletét. A tervezett beavatkozások között számos olyan található, amelynek ütemezése a tervezési időszak nagy részét felöleli, ilyenek például egyes hálózatos projektek. A tervezett beavatkozások indikatív ütemezését a következő alfejezet összefoglaló táblázata tartalmazza. 8. táblázat: A fejlesztések vázlatos ütemterve Projekt típus Projekt megnevezése 2015. 2016. 2017. 2018. 2019. 2020. Ütemezés (AT1) Cseresznye- Petőfi út kereszteződés, körforgalom létesítése 2020 Városközpont öntöző rendszer kiépítése 2015-2016 Jantyik utca 5. sz. épület felújítása 2015-2017 Tanösvény (Rendelő- Fábián u.) kialakítása 2019 Futópálya kiépítése (Piac- Cseresznye u.) 2018 Városi piac revitalizálása 2019 Szociális Szolgáltató Központ felújítása (Jantyik u. 1.) Közétkeztetés infrastrukturális korszerűsítése Békésen (Jantyik u. 21-25.) 2017-2018 2016-2017 Járóbeteg-ellátás fejlesztése 2017-2020 Tornaterem építése (Hepp Ferenc Általános Iskola) Iskolamesteri lakás felújítása 2015 Városháza korszerűsítése 2015-2020 Burkolt parkoló felületek létrehozása n. a (AT2) Iskola és Polgármesteri Hivatal akadálymentesítése Múzeum és Könyvtár akadálymentesítése Strand fejlesztése (dánfoki szabadstrand) 2018-2020 2016 2015-2017-

STRATÉGIA 71 Projekt típus Projekt megnevezése 2015. 2016. 2017. 2018. 2019. 2020. Ütemezés Dánfok interaktív látogató központ 2018-2019 Kalandpark fejlesztése (Dánfok) 2019-2020 Körösi Csoma Sándor u.- Vashalom u. kereszteződés körforgalom 2020 Körösi Csoma Sándor u. kerékpárút fejlesztés Szálláshely építése Fürdőkomplexum további fejlesztése (új kút fúrás, kültéri medencék létesítése) Élővíz-csatorna használt termálvíz szennyezésének megszüntetése (AT3) Sárkányhajó pálya kialakítása a felvízen. 2016-2017 Alvízi kishajó-kikötő fejlesztése 2017-2018 470-es főút Békéscsaba irányába külterületen ivóvíz vezetékrendszer építése 2018 470-es főút Békéscsaba irányába külterületen szennyvízcsatorna hálózat kiépítése 470-es főút Békéscsaba külterületen irányába a főút mellett szervízút építése 2018 2017-2020 Ipari park létrehozása Hűtőház kialakítása 2015-2016 Vágópont létrehozása Mezőgazdasági szövetkezet létrehozása Önkormányzati építési vállalkozás létrehozása 2017- (AT4) 2015-2020

STRATÉGIA 72 Projekt típus Projekt megnevezése 2015. 2016. 2017. 2018. 2019. 2020. Ütemezés (H1) Iparosított technológiával épült lakóépületek energetikai korszerűsítése 2016-2020 Intézmények épületenergetikai korszerűsítés Napkollektor, napelemes rendszerek kiépítése Települési egészségügyi alapellátás energetikai korszerűsítése 2017-2020 2015-2017 2015-2016 HMV rendszerek korszerűsítése 2016-2018 Közel 0 épület kialakítása 2020 Önkormányzati intézmények világítás korszerűsítése Közvilágítási hálózat további korszerűsítése 2019-2020 n. a. (H2) Belterületi úthálózat rekonstrukciója, fejlesztése Tárház utca felújítása Birkás tanyai út felújítása (külterület) 2018-2019 Hangyási út felújítása (külterület) 2018-2019 Rosszerdei út felújítása (külterület) 2018-2019 Békés-Tarhos kerékpárút 2015-2017 Békés-Murony kerékpárút 2017-2019 Járda és kerékpárút építése (Rákóczi utca 61. Tisza Kálmán Közoktatási intézmény) 2019 Önkormányzati intézményeknél fedett kerékpártárolók létesítése 2019 Gyalogátkelőhelyek építése 2019 Belterületi járdák felújítása, fejlesztése (H3) Belvízrendezés 2016-2018

STRATÉGIA 73 Projekt típus Projekt megnevezése 2015. 2016. 2017. 2018. 2019. 2020. Ütemezés Közvilágítási rendszer bővítése Szélessávú internet hálózat bővítése Malomasszonykerti új lakóövezet közművesítésének folytatása Térfigyelő kamerarendszer (H4) Fásítás 2016-2019 Temetőrekonstrukció Közpark kialakítása az Ó-Fehér- Körös mellett őshonos fákkal Óvodák udvarának fejlesztése Játszóterek építése (H5) Műemlékek felújítása Helyi védett épületek felújítása, felújításuk támogatása (H6) Intézmények akadálymentesítése Közterületek akadálymentesítése (H7) Helyi szociális ellátórendszer infrastrukturális fejlesztése (E1) (E2) Óvoda építése 2018-2020 Vásárszél utcai rendelő korszerűsítése, eszközbeszerzése Szociális Szolgáltató Központ férőhelybővítés (időskorúak nappali ellátása) Ó-Fehér-Körös (Élővíz-csatorna) vízi turisztikai fejlesztése Turisztikai célú kerékpárút létesítése a Kettős-Körös töltésén Barnamezős területek rehabilitációja (E3) Komposztáló telep fejlesztése 2019-2020 (E4) Sporttelep fejlesztése, edzőközpont létrehozása (E5) Büntetés végrehajtási intézet építése 2016- (E6) Városmarketing tevékenység 2016-2020. 2018

STRATÉGIA 74 Projekt típus Projekt megnevezése 2015. 2016. 2017. 2018. 2019. 2020. Ütemezés (E7) Közösségfejlesztést célzó programok 2015-2020 Egészségügyi programok 2015-2020 Helyismereti oktatás 2018 Szakképzés bázisának erősítése 2016-2020 (E8) 2015-2020 4.6 Az akcióterületi fejlesztések összehangolt, vázlatos pénzügyi terve Az ITS-ben kitűzött célok megvalósítását szolgáló fejlesztések finanszírozására elsősorban európai uniós ágazati és területi operatív programokon keresztül nyílik lehetőség. A tervezett fejlesztések, projektek ismeretében a következő támogatási időszakban a Békés városa számára releváns források elsősorban a TOP (Terület és Településfejlesztési Operatív Program), továbbá a GINOP, (Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program), KEHOP (Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program) és VP (Vidékfejlesztési Program) programokból kerülhetnek lehívásra. TOP és az ITP A 2014-2020 közötti EU-s támogatási időszakban Békés szempontjából is kiemelt figyelmet érdemel a TOP források új eljárás szerinti felhasználása, melynek értelmében a 272/2014 (XI.05.) Korm. rendeletben meghatározott eljárás szerint a megyék Integrált Területi Programjuk (ITP) alapján, központi koordináció mellett végzik a források lehívását, a 1702/2014. (XII.3) Korm. határozatban rögzített forráskeret felhasználásával. (A 2014-2020 közötti programozási időszakban a Terület és Településfejlesztési Operatív Program tervezésének egyes szempontjairól, valamint az operatív programokhoz tartozó megyék megyei önkormányzatai és megyei jogú városok önkormányzatai tervezési jogkörében utalt források megoszlásáról szóló 1702/2014. (XII.3) Korm. határozat) A fentiek alapján 2014-2020 támogatási időszak egészére nézve Békés megye tervezési jogkörébe 57,94 milliárd Ft forrás tartozik. A területi szereplők, így Békés városa is a megye közreműködésével, a megyei keretből többnyire a települések igényei és szükségletei alapján előzetesen allokált forráskeretből gazdálkodhat a következő hét év során. A megyei Területfejlesztési Koncepció, illetve Program célkitűzéseihez, valamint a TOP intézkedéseihez igazodóan az érintett keretösszeg felhasználása érdekében Békés megyei ITPjének célkitűzései az alábbiak szerint kerültek meghatározásra: Üzleti környezet komplex fejlesztése a megye teljes területén A települési infrastruktúra integrált fejlesztése a területi kohézió erősítése érdekében A társadalmi integráció feltételeinek javítása, a periférikus térségek felzárkózási esélyeinek javítása

STRATÉGIA 75 A megyék, így Békés megye számára is elérhető, felhasználható öt TOP prioritástengely forrásainak belső arányairól a TOP rendelkezik, melyek betartása a területi szereplők, a megyék és a megyei jogú városok számára kötelező. Elvi lehetőség volt azonban arra, hogy a megye a reális és valós igényekhez igazítsa a prioritásokon belüli forrásfelhasználás belső arányait. Békés megye az ITP 2.0 verziójának kidolgozása során több esetben élt ezzel a lehetőséggel, azonban az Irányító Hatósággal folytatott egyeztetések eredményeként végül az eredetileg ajánlott forrásmegoszlás elfogadása várható. Ennek megfelelően: 9. táblázat: Megyei TOP forrásai Prioritás 1. Térségi gazdasági környezet fejlesztése a foglalkoztatás elősegítésére 2. Vállalkozásbarát, népességmegtartó településfejlesztés 3. Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés kiemelten a városi területeken 4. A helyi közösségi szolgáltatások fejlesztése és a társadalmi együttműködés erősítése 5. Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, foglalkoztatásösztönzés és társadalmi együttműködés Intézkedés 1.1 Helyi gazdasági infrastruktúra fejlesztése 1.2 Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés 1.3 A gazdaságfejlesztési és munkaerő-mobilitás ösztönzését szolgáló közlekedésfejlesztés 1.4 Foglalkoztatás segítése és az életminőség javítása 2.1 Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés 3.1 Fenntartható települési közlekedésfejlesztés 3.2 Önkormányzatok energiahatékonyságának és a megújuló energia felhasználás arányának növelése 4.1 Egészségügyi alapellátás infrastrukturális fejlesztése 4.2 A szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának bővítése, fejlesztése 4.3 Leromlott városi területek rehabilitációja 5.1 Foglalkoztatás-növelést célzó megyei és helyi együttműködések (paktumok) (ESZA) 5.2 A társadalmi együttműködés erősítését szolgáló helyi szintű komplex programok (ESZA) Megyei forráskeret (milliárd Ft) Megyei forráskeret (%) 8,296 38,32 5,174 23,9 3,709 17,13 4,472 20,65 10,721 100 5,461 37,45 9,120 62,55 1,56 34,92 1,24 27,67 1,681 37,51 4,808 73,89 0,625 9,61

STRATÉGIA 76 Prioritás Intézkedés 5.3 Helyi közösségi programok megvalósítása (ESZA) Megyei forráskeret (milliárd Ft) Megyei forráskeret (%) 1,074 16,5 Forrás: Békés Megye Önkormányzata Békés megye Integrált Területi Programja 2.0 alapján A TOP források megyei szinten tervezett forrásallokációját követően, az alábbi táblázat Békés városa vonatkozásában fejlesztés típusonként rögzíti az egyes elképzeléseket, melyekhez az indikatív költségvetés megjelölése mellett bemutatja az operatív programokban megjelenő potenciális finanszírozási lehetőségeket is. 10. táblázat: A tervezett fejlesztések vázlatos pénzügyi terve Projekt típus Városközpont akcióterület (AT1) Projekt megnevezése Cseresznye- Petőfi út kereszteződés, körforgalom létesítése Városközpont öntöző rendszer kiépítése Akcióterületek Indikatív költségvetés (millió Ft) Finanszírozás lehetséges forrása 30 TOP 1.3 2020 Ütemezés 38 TOP 2.1 2015-2016 Jantyik utca 5. sz. épület felújítása 284 TOP 2.1 2015-2017 (építési engedéllyel rendelkezik) Tanösvény (Rendelő- Fábián u.) kialakítása Futópálya kiépítése (Piac- Cseresznye u.) 12 TOP 2.1 2019 35 TOP 2.1 2018 Városi piac revitalizálása 70 TOP 2.1 2019 Szociális Szolgáltató Központ felújítása (Jantyik u. 1.) 34 TOP 4.2 2017-2018 Közétkeztetés infrastrukturális korszerűsítése Békésen (Jantyik u. 21-25.) 210,6 TOP4.2 2016-2017 Gyermekétkeztetés feltételeit javító fejlesztések támogatása 20 Központi költségvetés terhére kiírt keret Járóbeteg-ellátás fejlesztése 300 TOP 4.2 még nem azonosítható Tornaterem építése (Hepp Ferenc Általános Iskola) még nem azonosítható 2016 2017-2020 Iskolamesteri lakás felújítása Múzeum sajáterő 2015 Városháza korszerűsítése (ügyfélhívó, nagyterem, biciklitároló, informatikai rendszer) 40 még nem azonosítható KÖFOP 2 2015-2020

STRATÉGIA 77 Projekt típus Projekt megnevezése Indikatív költségvetés (millió Ft) Finanszírozás lehetséges forrása Ütemezés NKA Sajáterő Burkolt parkolófelületek létrehozása n. a még nem azonosítható n. a Turisztikai és idegenforgalomfejlesztési akcióterület (AT2) Iskola és Polgármesteri Hivatal akadálymentesítése Múzeum és Könyvtár akadálymentesítése Strand fejlesztése (dánfoki szabadstrand) 43,3 még nem azonosítható TOP 2.1 25 még nem azonosítható TOP 2.1 GINOP 7 2018-2020 2016 300 TOP 1.2 2015-2017- Dánfok interaktív látogató központ 384 TOP 1.2 2018-2019 Kalandpark fejlesztése (Dánfok) 195 TOP 1.2 saját forrás GINOP 7 Körösi Csoma Sándor u.- Vashalom u. kereszteződés körforgalom 14 TOP 1.3 2020 2019-2020 Körösi Csoma Sándor u. kerékpárút fejlesztés Szálláshely építése Fürdőkomplexum további fejlesztése (új kút fúrás, kültéri medencék létesítése) Élővíz-csatorna használt termálvíz szennyezésének megszüntetése Sárkányhajó pálya kialakítása a felvízen. (civil szervezet kezdeményezése) Partrekonstrukció, nézőtér kialakítása, hullámtörő stabilizálása. Alvízi kishajó-kikötő fejlesztése. (civil szervezet kezdeményezése) Mederalakítás, férőhely bővítés. még nem azonosítható GINOP 7 még nem azonosítható GINOP 7 még nem azonosítható GINOP 7 még nem azonosítható KEHOP 2 93,4 még nem azonosítható 717 még nem azonosítható 2016-2017 2017-2018 Déli iparterület akcióterület 470-es főút Békéscsaba irányába külterületen ivóvíz vezetékrendszer építése 15 TOP 1.1 2018

STRATÉGIA 78 (AT3) Projekt típus Projekt megnevezése 470-es főút Békéscsaba irányába külterületen szennyvízcsatorna hálózat kiépítése Indikatív költségvetés (millió Ft) Finanszírozás lehetséges forrása 131 TOP 1.1 2018 Ütemezés 470-es főút Békéscsaba külterületen irányába a főút mellett szervízút építése 22,5 TOP 1.1 saját forrás 2017-2020 Ipari park létrehozása még nem azonosítható GINOP Hűtőház kialakítása 300 TOP 1.1 2015-2016 Szociális célú városrehabilitációs akcióterület (AT4) Korszerű és fenntartható energiagazdálkodás (H1) Vágópont létrehozása 200 még nem azonosítható GINOP VP (21) Mezőgazdasági szövetkezet létrehozása Önkormányzati építési vállalkozás létrehozása Iparosított technológiával épült lakóépületek energetikai korszerűsítése Intézmények épületenergetikai korszerűsítés 500 még nem azonosítható GINOP VP (12) VP (2) VP (37) 60 TOP 1.1 2017- Ld.: Anti-szegregációs Program Hálózatos projektek 200 még nem azonosítható KEHOP 5.2 2016-2020 780 TOP 3.2 2017-2020 Napkollektor, napelemes rendszerek kiépítése Települési egészségügyi alapellátás energetikai korszerűsítése 210 TOP 3.2 2015-2017 300 TOP 4.1 2015-2016 HMV rendszerek korszerűsítése 83 TOP 3.2 2016-2018 Közel 0 épület kialakítása 83 TOP 3.2 2020 Önkormányzati intézmények világítás korszerűsítése 26 TOP 3.2 2019-2020 Közvilágítási hálózat további korszerűsítése n. a. még nem azonosítható n. a.

STRATÉGIA 79 Projekt típus Közlekedési infrastruktúra fejlesztése (H2) Projekt megnevezése Belterületi úthálózat rekonstrukciója, fejlesztése Indikatív költségvetés (millió Ft) Finanszírozás lehetséges forrása VP (38) még nem azonosítható VP (38) Tárház utca felújítása 63 TOP 1.3 központi költségvetés keretére kiírt pályázatok Birkás tanyai út felújítása (külterület) 48 TOP 1.3 VP (38) Ütemezés 2018-2019 Hangyási út felújítása (külterület) 45 TOP 1.3 VP (38) Rosszerdei út felújítása (külterület) 104 TOP 1.3 VP (38) 2018-2019 2018-2019 Békés-Tarhos kerékpárút 244,8 TOP 3.1 2015-2017 Békés-Murony kerékpárút 179,60 TOP 3.1 2017-2019 Járda és kerékpárút építése (Rákóczi utca 61. Tisza Kálmán Közoktatási intézmény) Önkormányzati intézményeknél fedett kerékpártárolók létesítése 20 TOP 3.1 2019 35 TOP 3.1 2019 Gyalogátkelőhelyek építése 50 TOP 3.1 2019 Közösségi célú infrastruktúra fejlesztése (H3) Közösségi célú zöldfelületek fejlesztése (H4) Belterületi járdák felújítása, fejlesztése még nem azonosítható Belvízrendezés 150 TOP 2.1 2016-2018 Közvilágítási rendszer bővítése Szélessávú internet hálózat bővítése Malomasszonykerti új lakóövezet közművesítésének folytatása Térfigyelő kamerarendszer még nem azonosítható még nem azonosítható GINOP még nem azonosítható VP (38) még nem azonosítható GINOP Fásítás 34 TOP 2.1 2016-2019 Temetőrekonstrukció Közpark kialakítása az Ó-Fehér- Körös mellett őshonos fákkal még nem azonosítható még nem azonosítható GINOP 7

STRATÉGIA 80 Projekt típus Projekt megnevezése Indikatív költségvetés (millió Ft) Finanszírozás lehetséges forrása VP (14 VP (18) VP (19) Óvodák udvarának fejlesztése 24 TOP 1.4 Ütemezés Épített örökség védelme (H5) Akadálymentes környezet kialakítása (H6) Szociális ellátórendszer hálózatos fejlesztése (H7) Játszóterek építése Műemlékek felújítása Helyi védett épületek felújítása, felújításuk támogatása Intézmények akadálymentesítése Közterületek akadálymentesítése Helyi szociális ellátórendszer infrastrukturális fejlesztése még nem azonosítható még nem azonosítható GINOP 7 NKA még nem azonosítható GINOP 7 NKA még nem azonosítható még nem azonosítható VP (43) 100 még nem azonosítható Óvoda építése 300 TOP 1.4 2018-2020 Vásárszél utcai rendelő korszerűsítése, eszközbeszerzése 60 TOP 4.1 2018 Szociális Szolgáltató Központ férőhelybővítés (időskorúak nappali ellátása) még nem azonosítható Települések közti turisztikai együttműködés fejlesztése (E1) Barnamezős területek rehabilitációja (E2) Komposztáló telep fejlesztése Egyéb projektek Ó-Fehér-Körös (Élővíz-csatorna) vízi turisztikai fejlesztése Turisztikai célú kerékpárút létesítése a Kettős-Körös töltésén (Körösök Völgye Natúrpark pályázata) még nem azonosítható HURO BIKE még nem azonosítható KEHOP 25 TOP 2.1 KEHOP 2 2019-2020

STRATÉGIA 81 Projekt típus Projekt megnevezése Indikatív költségvetés (millió Ft) Finanszírozás lehetséges forrása Ütemezés (E3) Sporttelep fejlesztése, edzőközpont létrehozása (E4) Büntetés végrehajtási intézet építése (E5) Városmarketing tevékenység (E6) a büntetés-végrehajtási intézetek nemzetközi elvárásoknak való megfelelésével összefüggő átfogó vizsgálat megállapításaihoz kapcsolódó intézkedésekről szóló 1040/2011. (III. 9.) Korm. határozat Turisztikai és gazdaságfejlesztési jellegű marketing és helyi brandépítés. még nem azonosítható 2016- TOP 1.2 2016-2020. Társadalmi kohézió és identitás erősítése, szemléletformálás, foglalkoztatás elősegítése (E7) Szegregált vagy szegregációval veszélyeztetett területek fizikai megújítása és társadalmi integrálása (H7) Közösségfejlesztést célzó programok 30 TOP 5.3 2015-2021 Egészségügyi programok 30 TOP 5.3 2015-2021 Helyismereti oktatás 15 TOP 5.4 2018 Szakképzés bázisának erősítése Ld.: Anti-szegregációs Program

STRATÉGIA 82 5 Anti-szegregációs program 5.1 A település szegregátumainak bemutatása Békésen az alacsony státuszú lakosság aránya 13,5%, számuk 1622 fő volt 2011-ben. A népszámlálási adatok alapján a KSH hat szegregátumot és egy szegregációval veszélyeztetett terület határolt le a városban. 12. térkép: Békés szegregátumokat bemutató térképe. Forrás: 2011. évi népszámlálás, KSH. A KSH által lehatárolt hat szegregátum és egy veszélyeztetett terület közül az 1. sz. szegregátum mutatói a legkedvezőtlenebbek. A terület a Hatház városrészben található Pipacs utca - Pusztaszeri utca - Törökvész utca - Táncsics Mihály utca - Nagykert IX. - Szigetvári utca - Gagarin utca - Táncsics Mihály utca - Károlyi utca - Mónus Illés utca - Lengyel Lajos utca - Legelő utca - Töltés u. - Belterület határa - Bihari János utca (mindkét oldala) - belterület határa által határolt tömböket foglalja magában.

STRATÉGIA 83 11. táblázat: Békés város KSH által kijelölt szegregátumainak státusza a legsúlyosabb helyzetben lévő területek kiemelésével (témakörönként) Társadalom 1. (Demográfia) Társadalom 2. (Foglalkoztatottság) Lakáshelyzet Épített környezet / Közterületek minősége Szolgáltatásokhoz (közintézményi/piaci jellegű) való hozzáférés Etnikai szegregáció Szegregátum 1. A lakónépesség száma 1.119 fő. Az alacsony státuszú lakosok aránya meghaladja a 47%-ot. Az aktív korúak 73%-a nem rendelkezik rendszeres munkajövedelemmel. A háztartások 60%-ában egyetlen foglalkoztatott sincs. A lakások 17%-a alacsony komfortfokozatú, 16%-a egyszobás. Egyes utcákban hiányzik a közvilágítás, a szennyvízgerinc, a pormentes út. A IX. kerület Nagykertben nincs pormentes út, vízvezeték és közvilágítás, háztartási hulladékszállítás. A terület a település belterületi határa mellett található. Nagykerten pedig külterületen. A területen rendkívül magas a roma lakosság aránya Szegregátum 2. A lakónépesség száma 81 fő. Az alacsony státuszú lakosok aránya meghaladja a 36%-ot. Az aktív korúak 62%-a nem rendelkezik rendszeres munkajövedelemmel. A háztartások 17%-ában egyetlen foglalkoztatott sincs. A lakások 5%-a alacsony komfortfokozatú, 6%-a egyszobás. A Kubikos, Maróthy, Gagarin utcákban nincs pormentes út. A terület a település belterületi határa mellett található. A területen rendkívül magas a roma lakosság aránya Szegregátum 3. A lakónépesség száma 206 fő. Az alacsony státuszú lakosok aránya meghaladja a 36%-ot. Az aktív korúak 72%-a nem rendelkezik rendszeres munkajövedelemmel. A háztartások 50%-ában egyetlen foglalkoztatott sincs. A lakások 13%-a alacsony komfortfokozatú, 7%-a egyszobás. A Mátyás, Kisvasút, Hunyadi, Szabadkai utcákban nincs pormentes út. A terület a település belterületi határa mellett található. A területen rendkívül magas a roma lakosság aránya Szegregátum 4. A lakónépesség száma 62fő. Az alacsony státuszú lakosok aránya meghaladja a 36%-ot. Az aktív korúak 67%-a nem rendelkezik rendszeres munkajövedelemmel. A háztartások 59%-ában egyetlen foglalkoztatott sincs. A lakások 17%-a alacsony komfortfokozatú, 9%-a egyszobás. Nincs pormentes út a Szélmalom és a Kecskeméti utcákban, valamint a Vasút soron. A terület a település belterületi határa mellett található. A területen rendkívül magas a roma lakosság aránya

STRATÉGIA 84 Szegregátum 5. Szegregátum 6. Társadalom 1. (Demográfia) A lakónépesség száma 57 fő. Az alacsony státuszú lakosok aránya meghaladja a 36%-ot. A lakónépesség száma 82 fő. Az alacsony státuszú lakosok aránya meghaladja a 32%-ot. Társadalom 2. (Foglalkoztatottság) Az aktív korúak 82%-a nem rendelkezik rendszeres munkajövedelemmel. A háztartások 65%-ában egyetlen foglalkoztatott sincs. Az aktív korúak 75%-a nem rendelkezik rendszeres munkajövedelemmel. A háztartások 64%-ában egyetlen foglalkoztatott sincs. Lakáshelyzet A lakások 25%-a alacsony komfortfokozatú, 22%-a egyszobás. A lakások 19%-a alacsony komfortfokozatú, 11%-a egyszobás. Épített környezet / Közterületek minősége Nincs pormentes út a Vágóhíd, a Rét, a Kötélverő és a Névtelen utcákban. Nincs pormentes út a Hegedűs, Darányi és Töltés utcákban, valamint a Vasút soron. A terület mellett található egy szeméttelep (rekultiválása folyamatban). Szolgáltatásokhoz (közintézményi/piaci jellegű) való hozzáférés A terület a település belterületi határa mellett található. A terület a település belterületi határa mellett található. Etnikai szegregáció A területen rendkívül magas a roma lakosság aránya A területen rendkívül magas a roma lakosság aránya Szegregátum 7. A lakónépesség száma 90 fő. Az alacsony státuszú lakosok aránya meghaladja a 36%-ot. Az aktív korúak 66%-a nem rendelkezik rendszeres munkajövedelemmel. A háztartások 65%-ában egyetlen foglalkoztatott sincs. A lakások 21%-a alacsony komfortfokozatú, 9%-a egyszobás. Hiányzik a pormentes út a Magyar, a Kecskeméti, a Kereszt, a Szélmalom és a Legelő utcákban, és a Vasút soron. A terület a település belterületi határa mellett található. A területen rendkívül magas a roma lakosság aránya

STRATÉGIA 85 5.2 Az elmúlt években tervezett, illetve megvalósított, a szegregátumokat érintő beavatkozások A 2008-ban elkészített Integrált Városfejlesztési Stratégia elkészítése óta érdemi változás nem történt a szegregátumok szociális és foglalkoztatási mutatóiban. A 2008-as IVS Anti-szegregációs Tervének célrendszere: lakhatási integráció elősegítése, infrastruktúra fejlesztése, mobilizáció lehetőségének megteremtése, oktatási integrációs, romák társadalmi integrációja, foglalkoztatottság növelése, közszolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása. A 11. számú táblázat a 2008-ban tervezett, de megvalósításra nem kerülő beavatkozásokat tartalmazza. 12. táblázat: A 2008-ban elkészített IVS tervezett, megvalósításra nem került anti-szegregációs célú beavatkozásai Ágazat Közoktatás Lakhatás Korábbi IVS antiszegregációs tervének tervezett intézkedései Pedellus program utak aszfaltozása, infrastruktúra fejlesztése Megjegyzés roma koordinátorokat, pedagógiai. asszisztensek kerültek alkalmazásra forrás hiányában nem valósult meg A 12. számú táblázat tartalmazza azon beavatkozásokat, amelyek az integráció érdekében megvalósultak az IVS elkészítése óta. A szegregáció oldása és a szegregátumok lakhatási, infrastrukturális helyzetében nem történt jelentős változás. Elsősorban horizontális antiszegregációs beavatkozások történtek a városban. Az önkormányzat számos civil és egyházi partner bevonásával folytatott érdemi deszegregációs intézkedéseket. Ugyanakkor ezek egy része eseti, pályázathoz kötött program volt. Az önkormányzat kifejezett célja, hogy az integrációs beavatkozások fenntarthatóságát megteremtse, a már meglévő jó gyakorlatok átvételével, bevezetésével, lakhatási mobilizáció megteremtésével a szegregátumokban élők számát csökkentse és hosszútávon az emberek képzettségi és foglalkoztatási mutatóinak javításával, az alacsony státuszt felszámolja a településen.

STRATÉGIA 86 13. táblázat: Anti-szegregációs célú beavatkozások és azok eredményei (2008-2014) a városban Lakhatás Korábbi IVS antiszegregációs terv megvalósult intézkedései Rossz minőségű lakásokból - integrált lakókörnyezetben - bérlakásokban történő elhelyezés Eredmény /értékelés Az önkormányzat számos bérlakással rendelkezik. Több szegregátum területéről is, de elsősorban a Párizsból, több család költözött a Veres Péter térre. Ugyan az ide költöző családok lakhatási körülményei javultak, de a Veres Péter tér mutatói folyamatosan romlottak, a terület szegregálódott. lakókörnyezet fejlesztése belvízrendezés érintette az 1. sz. szegregátum területét Horizontális antiszegregációs beavatkozások Korai fejlesztés biztosítása Pedagógiai Szakszolgálaton keresztül ellátott feladat Tanoda megvalósítás alatt áll a TÁMOP-5.3.6-11/1 program keretében Jelenleg megvalósítás alatt áll Békés Város Önkormányzata, a Magyar Pünkösdi Egyház Országos Cigánymisszió, a Reményhír Alapítvány, valamint a Türr István Képző és Kutató Intézet konzorciumában a Remény-Híd Békésen élő hátrányos csoportok felzárkóztatása című projekt. A projekt keretein belül szociális, egészségügyi, oktatási, képzési és foglalkoztatási jellegű programokat szervezünk cigány és nem cigány, hátrányos és nem hátrányos helyzetű személyek, szakemberek és önkéntesek bevonásával. 5.3 Anti-szegregációs intézkedési terv 5.3.1 A szegregáció mérséklését vagy megszüntetését célzó intézkedések 5.3.1.1 Anti-szegregációs célok Békés elemi érdeke és célja, hogy az egyenlő hozzáférés, az esélyegyenlőség és az integráció biztosításának elve az élet minden területén megvalósuljon a városban. Ehhez a lakhatási feltételek biztosítása mellett széleskörű együttműködésen alapuló többféle: szociális, képzési, foglakoztatási, a szolgáltatásokhoz való hozzáférést javító intézkedések együttesével kívánunk hozzájárulni. Az alacsony státuszú lakosok integrációja előmozdításának elengedhetetlen feltétele az egyenlő hozzáférés biztosításán túl olyan szolgáltatások tervezése és megvalósítása, amelyek csökkentik munkaerő-piaci hátrányaikat, javítják foglalkoztatási esélyeiket, hozzájárulva ezzel az alacsony státusz megváltozásához.

STRATÉGIA 87 14. táblázat: Az anti-szegregációs terv horizontális céljai és alcéljai Horizontális célok 1. Az esélyegyenlőség biztosítása a város minden fejlesztési beavatkozásánál, annak figyelembe vételével, hogy semmilyen fejlesztés nem járulhat hozzá a településen belüli, vagy kívüli szegregáció kialakulásához és erősödéséhez Alcélok 2. Oktatási integráció biztosítása Az iskolai sikeresség feltételeinek megteremtése A lemorzsolódás csökkentése 3. Az alacsony státuszú lakosság foglalkoztatási helyzetének javítása 4. A szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása 5. Közösségfejlesztés A rendszeres munkajövedelemmel rendelkezők számának emelkedése Az elsődleges munkaerő-piacon megjelenők számának növekedése A szociális szolgáltatások színvonalának emelkedése Új szociális szolgáltatások biztosítása A legrosszabb mutatókkal rendelkező 1. sz. szegregátum megszüntetése nem lehetséges, a magas lakosságszám miatt. A többi szegregátumban lényegesen alacsonyabb a népesség. Legfőbb célunk, hogy a rossz állagú ingatlanok felszámolásával, a mobilizációs lehetőségek megteremtésével a szegregációt oldjuk, a szegregátumokban élők számát csökkentsük. Emellett, hogy a területek rehabilitációjával élhetőbb lakókörnyezetet teremtsünk. A foglalkoztatottság növelésével az alacsony státuszú lakosság számát csökkenteni kell, így a szegregátumok oldása is elősegíthető. 15. táblázat: Az anti-szegregációs terv terület specifikus céljai és azok relevanciája az egyes szegregátumokban Terület specifikus célok Mobilizációs program kidolgozása az alacsony státuszú lakosság koncentrációjának csökkentése érdekében A lakókörnyezet rehabilitációja A szegregátumban élők számának csökkentése, a szegregáció oldása szociális bérlakásokkal A közüzemi tartozások csökkentése kártyás mérőórákkal A hiányzó infrastruktúrák kiépítése szegr1 szegr2 szegr3 szegr4 szegr5 szegr6 szegr7 X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X

STRATÉGIA 88 5.3.1.2 Általános horizontális anti-szegregációs intézkedések A társadalmi egyenlőtlenségek megszüntetése és ezen belül a területi vagy más típusú szegregáció feloldása, Békés város számára a fenntartható városfejlődés alapja. Ennek tudatában a város messzemenőkig figyelembe veszi a jövőben megvalósuló fejlesztéseinél, hogy azok nem okozhatják sem horizontálisan, sem területileg a szegregáció kialakulását, vagy erősödését. Az önkormányzat az általa működtetett intézményekkel, a Békési Roma Nemzetiségi Önkormányzattal, az egyházakkal és a városban és a városért dolgozó civil szervezetekkel együttműködik annak érdekében, hogy a településen az esélyegyenlőség és a szegregációmentesség a mindennapok részévé váljon. A megállapodás eredményeként Integrációs kerekasztalt hoz létre, amely meghatározott időközönként áttekinti a legrosszabb helyzetű családok, a szegregátumokban és a szegregációval veszélyeztetett területen élő lakosság helyzetét, megvizsgálja annak lehetőségét, hogy a rendelkezésére álló eszközök elérik-e ezeket a családokat, és amennyiben nem, intézkedéseket javasol a városvezetésnek a helyzet javítására. A kerekasztal figyelemmel kíséri az esetleges diszkriminációs folyamatokat és összehangolt intézkedésekkel megszünteti azt. A devianciák kiszűrése, a megfelelő fejlődés és a sikeres felnőtté válás érdekében létre kell hozni egy szakmaközi hálózatot, amely a rendszeresen megtartott szakmai műhelyek keretében összehangoltabb, eredményesebb és hatékonyabb szolgáltatásokat tud biztosítani, a szükséges jelzőrendszer kialakításával. A hálózatban az alábbi szakterületek képviselői kerülnek meghívásra: közoktatási intézmények munkatársai, egészségügyi intézmények, szociális és családsegítő munkatársak, igazgatási és foglalkoztatási intézmények munkatársai. A Magyar Pünkösdi Egyház Országos Cigánymisszió által működtetett tanoda pályázati támogatása 2015 végén lezárul. A szolgáltatásra szükség van, így a későbbiekben pályázati forrásból szükséges a munkát folytatni. Az ifjúsági korosztály részére nincs megfelelő, a szabadidő hasznos eltöltésének helyet adó épület. Ifjúsági tanácsadó és segítő irodát kívánunk működtetni. Jelenleg 15 fő kortárs-segítő képzése zajlik. A kortárscsoportok részére kiváló lehetőséget biztosítana az ifjúsági iroda. Az iroda alacsony küszöbű, ifjúságsegítő szolgáltatásokkal és erre épülő strukturált programokkal, foglalkozásokkal segítené az ifjúsági korosztályt. Felkereső-tanácsadó jellegű ifjúságsegítő munkával azokat a fiatalokat kívánja elsősorban elérni, akik csellengenek, kimaradnak az iskolából, vagy a lemorzsolódás fenyegeti őket. Személyes és rendszeres kapcsolatra kívánja a hangsúlyt helyezni: mentori szolgáltatást nyújt egyéni és zárt, tematikus csoportokban (személyiségfejlesztő jellegű foglalkozások, ártalomcsökkentő mentálhigiénés fejlesztő csoportok); önkénteseket, kortárs segítőket képezne a programjainkban résztvevő fiatalok köréből. Egyénre szabott, kompetenciafejlesztő kiscsoportos foglalkozásokat tartana: az ifjúsági korosztálynál fiatalabb, a 12-15 éves korosztály, valamint a kamaszok (15-18 évesek) számára nem formális tanulási módszerekre épülő személyiség-és kompetenciafejlesztő programok szervezésével. Mindhárom korosztály számára egyénre szabott, személyes, kiscsoportos tanácsadást tartana, fejlesztő programokkal. Tudatos közösségépítő munka egyrészt megtartó jellegű, ami azt jelenti, hogy az ide tartozó fiatalok egymást segítve, hasznos, strukturált tevékenységek és programok segítségével erősítik egymást, így könnyebben elkerülhető a lecsúszás veszélye. A mentori szolgáltatáson keresztül, ifjúságsegítők segítségével könnyebben átvészelik a kamaszkorral járó szerepváltás nehézségeit, illetve a peremhelyzetükből fakadó nehézségeket. Az itt megjelenő közösségi kezdeményezéseket támogatni kívánjuk. A fiatalok által kialakítandó akcióprogram kidolgozását segítjük.

STRATÉGIA 89 A szociális ágazatban dolgozó segítő szakemberek számára támogatást kívánunk nyújtani a segítő munka során jelentkező testi, szellemi, érzelmi kimerülés megelőzése érdekében, ezért szupervíziót biztosítunk számukra. Civil fórum létrehozásával, a civil szervezetek esélyegyenlőséget előmozdító tevékenységeik elősegítésével, az erre irányuló szemléletváltás érdekében képzést szervez a településen működő civil szervezetek részére. Az alacsony státuszú lakosok foglalkoztatásának elősegítése érdekében az önkormányzat előnyben részesíti a beruházások során azon vállalkozásokat, akik alacsony státuszú lakosságból választanak munkavállalókat. Számukra helyi adókedvezményt biztosítunk. A 2014-ben alakult Békési Gazdasági és Szolgáltató Szövetkezetet fejleszteni kívánjuk. A megtermelt zöldségek feldolgozására van szükség. Segítve ezzel a szövetkezet versenyképességét, növelve a foglalkoztatottak körét. Marketingtevékenységre, helyi termék népszerűsítésére van szükség. A szövetkezet által megtermelt termékeknek a szociális - és közétkeztetésen túl a piacon is meg kell jelennie. Egyes szegregátumokban a portákhoz 500-750 négyzetméteres, általában műveletlen kertek tartoznak, érdemes lenne kisléptékű, a konyhakertek megművelésére, baromfitartásra ösztönző konyhakert programot kidolgozni, akár közmunka keretei között is. Egy ilyen jellegű program alapos előkészítést igényel, a területen élőket a tervezési folyamatba a kezdetektől szükséges bevonni.

STRATÉGIA 90 16. táblázat: Az anti-szegregációs terv tervezett, horizontális intézkedései Horizontális cél Megvalósítást célzó intézkedés Felelős Lehetséges pénzügyi Megvalósulás forrás lehetséges időtávja 1. Esélyegyenl Integrációs kerekasztal működtetése Jegyző, együttműködve a Békési Nem releváns 2015- őség biztosítása RNÖ elnökével 2. Oktatási integráció Tanoda-program folytatása Polgármester EFOP 2016- Alacsony státuszú lakosokat foglalkoztató vállalkozások Polgármester Saját forrás 2015- adókedvezményben részesítése Alacsony státuszú lakosokat foglalkoztató vállalkozások polgármester Nem releváns 2015- előnyben részesítése az önkormányzati beruházások 3. Az alacsony esetében státuszú lakosság felnőttképzés (szociális szövetkezet tevékenységéhez Polgármester Saját forrás 2016- foglalkoztatási kapcsolódóan) helyzetének javítása A Békési Gazdasági és Szolgáltató Szövetkezet Polgármester GINOP vagy EFOP 2017- megerősítése Kisléptékű gazdaságfejlesztési program a konyhakertek Polgármester Saját forrás, START 2016- megművelésére Munkaprogram, EFOP Szakmaközi hálózat működtetése, szakmai műhelyek Jegyző Nem releváns 2015- szervezése a jelzőrendszer sikeresebb működése 4. A szociális szolgáltatásokhoz való érdekében Szociális szakemberek szupervíziója Békés Városi Szociális Saját forrás 2016- hozzáférés javítása Szolgáltató Központ vezetője Ifjúsági Iroda kialakítása, működtetése Békés Városi Szociális EFOP 2016- Szolgáltató Központ vezetője 5. Közösségfejlesztés Közösségi kezdeményezések támogatása Békés Városi Szociális EFOP 2016- Szolgáltató Központ vezetője Civil Fórum munkájának elősegítése, a civil szervezetek részére esélyegyenlőségi képzés és esélyegyenlőséget Polgármester Saját forrás 2016- célzó projektek megvalósítása érdekében projekttervezési képzés biztosítása

STRATÉGIA 91 5.3.1.3 Terület (szegregátum) specifikus anti-szegregációs intézkedések A legkedvezőtlenebb mutatókkal az 1. számú szegregátum rendelkezik. A terület mérete miatt a megszüntetése nem lehetséges. Mindegyik területen erősen leromlott az ingatlanállomány. Mindegyik terület esetében alapvetően rehabilitációs programok alkalmazására van szükség. Az 1. számú szegregátum esetében szociális városrehabilitációs program lebonyolítására lenne szükség. A leromlott, életveszélyes állagú ingatlanok elbontásával, szociális bérlakások kialakításával, a családok integrált környezetben történő elhelyezésével kívánunk a lakhatási körülményeken javítani, egyúttal a területeken a lakosságszámot csökkenteni és ezzel a szegregációt oldani. A költöző családok részére a költözést megelőzően, majd azt követően minimálisan két éven keresztül szociális támogatást, mentorálást szükséges biztosítani. A bérlakások kialakításánál figyelembe kell venni, hogy tömbszerűen ne költözzenek az alacsony státuszú családok, mert az újabb szegregátumok kialakításához vezethet (ez a folyamat a Veres Péter téren már elindult). Annak érdekében, hogy a szegregált területeken ne épüljön több ház, az önkormányzati tulajdonban lévő telkeken lakóházat nem épít az önkormányzat, ilyen célból nem is értékesít területet. A településen magas az üresen álló ingatlanok száma. Meg kell vizsgálni egy szociális lakásügynökség megalakításának lehetőségét. Ennek érdekében fel kell venni a kapcsolatot a szombathelyi önkormányzattal, jó gyakorlat megismerésére van szükség. A hiányzó közművek és a pormentes utak kiépítése szükséges. Mindegyik területen magas - a díjhátralék miatt - a közművekről lekötött ingatlanok száma. A közműszolgáltatókkal együttműködve kártyás mérőórák kihelyezését szükséges kezdeményezni azon családok esetében, ahol a közművek díjhátralék miatt lekötésre kerültek az ingatlanokról, vagy ennek a veszélye fenyeget. Az 1. számú szegregátum területén szükséges a lezárt közkutak visszaállítása.

STRATÉGIA 92 17. táblázat: Az anti-szegregációs terv tervezett, szegregátum specifikus intézkedései Szegregátum Konkrét intézkedés/ beavatkozás Érintett terület specifikus cél Felelős partner Lehetséges pénzügyi forrás Megvalósulás lehetséges időtávja 1. Szociális városrehabilitáció lakókörnyezet rehabilitációja, szegregáció oldása polgármester TOP 4 2016-1., 2., 3., 4., 5., 6., 7. Szociális lakásügynökség megalakításának előkészítése szegregáció oldása polgármester saját forrás 2016 1., 2., 3., 4., 5., 6., 7. Hiányzó közművek és/vagy pormentes út kiépítése lakókörnyezet rehabilitációja polgármester TOP, hazai forrás, saját forrás 2016-1., 2., 3., 4., 5., 6., 7. Előrefizetős, kártyás mérőórák felszerelése hiányzó infrastruktúra elérése Békés Városi Szociális Szolgáltató Központ vezetője szolgáltató költsége 2015-

STRATÉGIA 93 5.3.1.4 Az anti-szegregációs beavatkozások ütemezése 18. táblázat: Az anti-szegregációs terv intézkedéseinek ütemezése Intézkedés 2015 2016 2017 2018 2019 2020 2021 2022 2023 Integrációs kerekasztal működtetése X X X X X X X X X Tanoda-program folytatása X X X X X X X X Alacsony státuszú lakosokat foglalkoztató vállalkozások adókedvezményben részesítése Alacsony státuszú lakosokat foglalkoztató vállalkozások előnyben részesítése az önkormányzati beruházások esetében X X X X X X X X X X X X X X X X X X felnőttképzés (szociális szövetkezet tevékenységéhez kapcsolódóan) X X X X X X X X A Békési Gazdasági és Szolgáltató Szövetkezet megerősítése X X X X X X X Kisléptékű gazdaságfejlesztési program a konyhakertek megművelésére X X X X X X X X Szakmaközi hálózat működtetése, szakmai műhelyek szervezése a jelzőrendszer sikeresebb működése érdekében X X X X X X X X X Szociális szakemberek szupervíziója X X X X X X X X Ifjúsági Iroda kialakítása, működtetése X X X X X X X X Közösségi kezdeményezések támogatása X X X X X X X X Civil Fórum folyamatos munkájának elősegítése, a civil szervezetek részére esélyegyenlőségi képzés és esélyegyenlőséget célzó projektek megvalósítása érdekében projekttervezési képzés biztosítása X X X X X X X X Szociális városrehabilitáció X X X X X X X X Szociális lakásügynökség megalakításának előkészítése Hiányzó közművek és/vagy pormentes út kiépítése X X X X X X X X Előrefizetős, kártyás mérőórák felszerelése X X X X X X X X X X

STRATÉGIA 94 5.3.2 A tervezett fejlesztések szegregációs hatásainak kivédésére hozott intézkedések A projektfejlesztés során általánosan tartózkodni kell attól, hogy bárminemű beavatkozás esélyegyenlőtlenséghez, diszkriminációhoz, szegregációhoz, vagy ezek konzerválódásához járuljon hozzá. A projektfejlesztés dokumentumainak, a település stratégiai dokumentumainak és a település helyi rendeleteinek elkészítésekor ugyanezen elvek kell, hogy érvényre jussanak. A projektfejlesztés során elemi érdekünk a tervezett tevékenységek társadalmi elfogadottsága. Mind az előkészítés, mind a megvalósítás során biztosítjuk a társadalmi párbeszéd lehetséges formáit. A Békési Roma Nemzetiségi Önkormányzatot bevonjuk ezen folyamatokba. Célirányos kampányt tervezünk minden fejlesztés, program, a település életét befolyásoló esemény, illetve a településen megjelenő szolgáltatás széles körű megismertetésére, a hátrányos helyzetű csoportok tájékoztatására. A város tervezett fejlesztései nem járnak szegregációs hatással. 5.3.3 A szegregációt okozó folyamatok megváltoztatására, hatásuk mérséklésére teendő intézkedések A szegregációt okozó folyamatok hátterében különböző okok húzódhatnak meg, közülük a legfontosabb az alacsony iskolai végzettségből következő munkanélküliség, a kizárólagosan a legolcsóbb és egyben legrosszabb minőségű lakhatáshoz történő hozzáférés lehetősége, az eladósodás és ennek következtében a közszolgáltatásokhoz való hozzáférés szűkülése. A legtöbb önkormányzat gazdálkodása feszített, sokszor az alapvető fejlesztésekre sem jut forrás. A településen élő legszegényebb családok támogatását ennek ellenére fel kell vállalnia az önkormányzatnak annak érdekében, hogy helyzetük javuljon, körük ne bővüljön. A rossz szociális helyzetben lévő családokon leginkább az segít, ha tagjai munkához jutnak, ez az alapfeltétele a család jobb helyzetbe kerülésének. A lakhatási programok megvalósításánál elsődleges szempont megakadályozni, hogy a legszegényebbek egy tömbbe lakjanak, mivel ez gettósodási folyamatot indít el. Szegregálódási folyamatokat indíthat el, ha egy városrész leromlása elindul, az önkormányzat felelőssége, hogy ha ezt észleli, gyorsan reagáljon. Az önkormányzatban, ha valóban kialakul a tulajdonosi szemlélet, mindent el fog követni, hogy a leromló területek további pusztulását megállítsa. Ennek egyik eszköze lehet a hiányzó közszolgáltatások elérhetővé tétele, akár azok átszervezésével. A fentebb jelzett problémák és lehetséges megoldások az integrált oktatás kivételével forrásigényesek, ezért az önkormányzatnak törekednie kell arra, hogy megtalálja azokat a külső, leginkább pályázati forrásokat, amelyek segítségével a település legrosszabb helyzetben lévő családjait tudja támogatni. A jelenlegi városfejlesztési elképzelések szerint nem ismert olyan beavatkozás, amely a területeken az ingatlanok nagyszámú bontását követelné meg, ezzel esetlegesen hozzájárulva újabb szegregátumok létrejöttéhez. A fiatal családok lakhatáshoz jutásának elősegítése érdekében bérlakásokat alakítunk ki. A településen más ágazatot érintő szegregációs mechanizmusok nem ismertek.

STRATÉGIA 95 5.3.4 Az Anti-szegregációs Program megvalósításának nyomon követése monitoring Az önkormányzat Integrációs kerekasztalt hoz létre. A Kerekasztal tagjai közé meghívja a Békési Roma Nemzetiségi Önkormányzatot, a program megvalósításába bevont (szociális, köznevelési) intézmények vezetőit, illetve a releváns civil szervezeteket. A Kerekasztal látja el a Programban leírt tervezett intézkedések monitoringját is. A Kerekasztal folyamatosan nyomon követi a projektek megvalósítását, gondoskodik az érintettek véleményének kikéréséről, alternatív javaslatok felvetéséről, a megvalósult intézkedésekkel kapcsolatos elégedettség méréséről. A feladatok teljesítéséről, a fejlesztések állásáról az egyes intézkedések felelősei félévente beszámolnak a képviselőtestületnek. A Kerekasztal monitoring munkája kiterjed az egyes intézkedések relevanciájának vizsgálatára is. Békés Város Önkormányzata a fennhatósága alatt álló valamennyi terület egészére nézve kötelezettséget vállal az Anti-szegregációs Intézkedési Tervben foglaltak érvényesítésére. A fennhatósága, felügyelete alá tartozó szervek és intézmények tekintetében kötelezővé teszi, hogy döntéseik, tevékenységük során a kialakult területi és/vagy etnikai szegregációs folyamatok megfordítására kell, törekedjenek, azok a szegregációt semmilyen formában nem segíthetik elő.

STRATÉGIA 96 6 A stratégia külső és belső összefüggései 6.1 Külső összefüggések A terület és településfejlesztési, valamint rendezési eszközök, továbbá az ágazati fejlesztési dokumentumok különböző típusait, szintjeit és hierarchiáját, egymással való kapcsolatrendszerét, illetve az ITS-nek ebben a tervrendszerben elfoglalt helyét az alábbi ábra mutatja be. A rendszerben minden alacsonyabb szintű terv célrendszerét a felette lévő, magasabb szintű terv(ek) célrendszerének figyelembe vételével, ahhoz illeszkedve alakítja. Az alacsonyabb szintű tervek egyre részletesebben dolgozzák ki a kitűzött célokhoz vezető konkrét megoldásokat. Jelen ITS készítéséhez kapcsolódóan kidolgozásra került Megalapozó vizsgálat részletesebben is vizsgálja az ITS illeszkedése szempontjából releváns terület és településfejlesztési, valamint rendezési dokumentumokat. Az ITS célrendszere a megalapozó vizsgálatban rögzített információkra építve, azokra alapozva került kidolgozásra. információkra építve, azokra alapozva került kidolgozásra.

STRATÉGIA 97

STRATÉGIA 98 6.1.1 Illeszkedés EU 2020 tematikus célkitűzéseihez Az EU 2020 stratégia (intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés) megvalósítása érdekében kijelölt 2014-2020 közötti EU kohéziós politika tematikus célkitűzései az alábbiak: TC1: A kutatás, a technológiai fejlesztés és az innováció erősítése; TC2: Az IKT-hoz való hozzáférésnek, azok használatának és minőségének a javítása; TC3: A kkv-k, (az EMVA esetében) a mezőgazdasági, illetve (az ETHA esetében) a halászati és akvakultúra-ágazat versenyképességének a növelése; TC4: Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé történő elmozdulás támogatása minden ágazatban; TC5: Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a kockázatmegelőzés és -kezelés előmozdítása; TC6: A környezet megóvása és védelme és az erőforrás-felhasználás hatékonyságának előmozdítása; TC7: A fenntartható közlekedés előmozdítása és szűk keresztmetszetek megszüntetése a kulcsfontosságú hálózati infrastruktúrákban; TC8: A fenntartható és minőségi foglalkoztatás, valamint a munkavállalói mobilitás támogatása; TC9: A társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység, valamint a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem; TC10: Az oktatásba és a képzésbe, többek között a szakképzésbe történő beruházás a készségek fejlesztése és az egész életen át tartó tanulás érdekében; TC11: A hatóságok és az érdekelt felek intézményi kapacitásának javítása és hatékony közigazgatáshoz történő hozzájárulás. A tematikus célokhoz beruházási prioritások kerültek kijelölésre. Az ITS keretében tervezett fejlesztések illeszkedését az EU tematikus célkitűzésekhez és beruházási prioritásokhoz a következő táblázat mutatja be. 19. táblázat: Az ITS illeszkedése az EU tematikus célkitűzésekhez és beruházási prioritásokhoz ITS Tematikus célok Kapcsolódó EU tematikus célok Kapcsolódó EU beruházási prioritások T1: Sokszínű, fejlett közösségi szolgáltatások és intézményrendszer T2: Értékeit őrző, kisvárosias települési környezet TC 11 A hatóságok és az érdekelt felek intézményi kapacitásának javítása és hatékony közigazgatáshoz történő hozzájárulás TC 10: Az oktatásba és a képzésbe, többek között a szakképzésbe történő beruházás a készségek fejlesztése, egész életen át tartó tanulás érdekében TC5: Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a kockázat megelőzés és -kezelés előmozdítása - - a) az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást, többek között az ökoszisztémán alapuló megközelítéseket célzó beruházások támogatása;

STRATÉGIA 99 ITS Tematikus célok Kapcsolódó EU tematikus célok Kapcsolódó EU beruházási prioritások T3: Fenntartható, biztonságos közlekedési rendszer T4: Társadalmi kohézió, oldódó szegregáció TC6: A környezet megóvása és védelme és az erőforrásfelhasználás hatékonyságának előmozdítása TC4: Az alacsony szén-dioxidkibocsátású gazdaság felé történő elmozdulás támogatása minden ágazatban TC7: A fenntartható közlekedés előmozdítása és szűk keresztmetszetek megszüntetése a kulcsfontosságú hálózati infrastruktúrákban TC9: A társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység, valamint a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem b) egyedi kockázatok kezelésére, a katasztrófákkal szembeni ellenálló képesség biztosítására és katasztrófavédelmi rendszerek kifejlesztésére irányuló beruházások elősegítése b) a vízgazdálkodási ágazatba történő beruházás az uniós környezeti vívmányok követelményeinek való megfelelés, és a tagállamok által megállapított, e követelményeken túlmutató beruházási igények kielégítése érdekében; c) a természeti és kulturális örökség megőrzése, védelme, elősegítése és fejlesztése e) a városi környezetfejlesztést, a városok megújítását, a rozsdaövezetek (köztük a átalakuló használatú területek) helyreállítását és szennyezésmentesítését és a légszenynyezettség csökkentését célzó intézkedések, valamint a zajcsökkentési intézkedések támogatása e) alacsony szén-dioxid-kibocsátással járó stratégiák támogatása valamennyi területtípuson, de különösen a városi területeken, ideértve a fenntartható multimodális városi mobilitást és a kárenyhítést előmozdító alkalmazkodási intézkedések támogatását c) környezetbarát (többek között alacsony zajkibocsátású) és alacsony szén-dioxid kibocsátású közlekedési rendszerek, többek között belvízi és tengeri hajózási útvonalak, kikötők, multimodális összeköttetések és repülőtéri infrastruktúrák kifejlesztése és korszerűsítése, a fenntartható regionális és helyi mobilitás előmozdítása érdekében a) a nemzeti, regionális és helyi fejlődést szolgáló egészségügyi és szociális infrastruktúrába történő beruházás, az egészségi állapotbeli egyenlőtlenségek csökkentése, a társadalmi, kulturális és rekreációs szolgáltatásokhoz való jobb hozzáférés megteremtésével a társadalmi befogadás előmozdítása,

STRATÉGIA 100 ITS Tematikus célok Kapcsolódó EU tematikus célok Kapcsolódó EU beruházási prioritások T5: Versenyképes vállalkozások, fejlett gazdasági területeken TC10: Az oktatásba és a képzésbe, többek között a szakképzésbe történő beruházás a készségek fejlesztése és az egész életen át tartó tanulás érdekében TC1: A kutatás, a technológiai fejlesztés és az innováció erősítése TC3: A kkv-k, (az EMVA esetében) a mezőgazdasági, illetve (az ETHA esetében) a halászati és akvakultúra-ágazat versenyképességének a növelése valamint az intézményi szolgáltatásokról a közösségi alapú szolgáltatásokra való átállás; b) a városi és vidéki területeken élő, rászoruló közösségek fizikai rehabilitációjának, valamint gazdasági és társadalmi fellendülésének támogatása; c) a szociális vállalkozások támogatása; - b) a vállalkozások K+I beruházásainak előmozdítása, valamint a vállalkozások, a kutatási és fejlesztési központok és a felsőoktatási ágazat közötti kapcsolatok és szinergiák létrehozása, különös tekintettel a termék- és szolgáltatásfejlesztésbe, a technológiaátadásba, a társadalmi innovációba, az ökoinnovációba és a közszolgálati alkalmazásokba, a keresletélénkítésbe, a hálózatépítésbe, a klaszterekbe és az intelligens specializáció általi nyílt innovációba történő beruházásokra, továbbá a technológiai és alkalmazott kutatás, a kísérleti programok, a korai termékhitelesítési intézkedések, az alaptechnológiák fejlett gyártási kapacitásának és próbagyártásának támogatása, valamint az általános célú technológiák terjesztése a) a vállalkozói szellem előmozdítása, különösen az új ötletek gazdasági hasznosításának megkönnyítése, valamint új cégek alapításának többek között üzleti inkubátorházak segítségével történő ösztönzése; b) a kkv-k számára új vállalati modell elsősorban a nemzetközivé válás céljával történő kidolgozása és megvalósítása; c) a korszerű termék- és szolgáltatásfejlesztési képességek megteremtésének és bővítésének támogatása; d) a kkv-k abban való segítése, hogy

STRATÉGIA 101 ITS Tematikus célok Kapcsolódó EU tematikus célok Kapcsolódó EU beruházási prioritások T6: Értékorientált idegenforgalom és TC4: Az alacsony szén-dioxidkibocsátású gazdaság felé történő elmozdulás támogatása minden ágazatban TC6: A környezet megóvása és védelme és az erőforrásfelhasználás hatékonyságának előmozdítása TC8: A fenntartható és minőségi foglalkoztatás, valamint a munkavállalói mobilitás támogatása TC10: Az oktatásba és a képzésbe, többek között a szakképzésbe történő beruházás a készségek fejlesztése és az egész életen át tartó tanulás érdekében TC3: A kkv-k, (az EMVA esetében) a mezőgazdasági, illetve (az ETHA esetében) a halászati és növekedni tudjanak a regionális, nemzeti és nemzetközi piacokon, és hogy az innovációs folyamatokban részt tudjanak venni a) a megújuló forrásokból nyert energia előállításának és elosztásának támogatása; b) az energiahatékonyság és a megújuló energiák felhasználásának támogatása a vállalkozásokban f) az alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiák kutatásának, innovációjának és bevezetésének az előmozdítása e) a városi környezetfejlesztést, a városok megújítását, a rozsdaövezetek (köztük a átalakuló használatú területek) helyreállítását és szennyezésmentesítését és a légszennyezettség csökkentését célzó intézkedések, valamint a zajcsökkentési intézkedések támogatása g) az erőforrás-hatékony gazdaságra való ipari átállás támogatása, a zöld növekedés, az ökoinnováció és a környezeti teljesítményirányítás a köz- és a magánszektorban történő előmozdítása a) üzleti inkubátorházak létrehozásának támogatása, valamint az önfoglalkoztatás, a mikro vállalkozások és a cégalapítás beruházásokkal való támogatása; b) a foglalkoztatásbarát növekedés elősegítése a saját belső potenciál kifejlesztése által, az adott területeket érintő területi stratégia részeként, beleértve a hanyatló ipari régiók átalakítását, valamint az egyes természeti és kulturális erőforrások fejlesztését, illetve az ezekhez való hozzáférhetőség javítását - a) a vállalkozói szellem előmozdítása, különösen az új ötletek gazdasági hasznosításának megkönnyítése,

STRATÉGIA 102 ITS Tematikus célok Kapcsolódó EU tematikus célok Kapcsolódó EU beruházási prioritások turizmus akvakultúra-ágazat versenyképességének a növelése TC6: A környezet megóvása és védelme és az erőforrásfelhasználás hatékonyságának előmozdítása valamint új cégek alapításának többek között üzleti inkubátorházak segítségével történő ösztönzése; c) a korszerű termék- és szolgáltatásfejlesztési képességek megteremtésének és bővítésének támogatása; d) a kkv-k abban való segítése, hogy növekedni tudjanak a regionális, nemzeti és nemzetközi piacokon, és hogy az innovációs folyamatokban részt tudjanak venni c) a természeti és kulturális örökség megőrzése, védelme, elősegítése és fejlesztése T7. Hatékony, környezetbarát energetikai rendszerek TC8: A fenntartható és minőségi foglalkoztatás, valamint a munkavállalói mobilitás támogatása TC4: Az alacsony szén-dioxidkibocsátású gazdaság felé történő elmozdulás támogatása minden ágazatban TC6: A környezet megóvása és védelme és az erőforrásfelhasználás hatékonyságának előmozdítása a) üzleti inkubátorházak létrehozásának támogatása, valamint az önfoglalkoztatás, a mikro vállalkozások és a cégalapítás beruházásokkal való támogatása; b) a foglalkoztatásbarát növekedés elősegítése a saját belső potenciál kifejlesztése által, az adott területeket érintő területi stratégia részeként, beleértve a hanyatló ipari régiók átalakítását, valamint az egyes természeti és kulturális erőforrások fejlesztését, illetve az ezekhez való hozzáférhetőség javítását a) a megújuló forrásokból nyert energia előállításának és elosztásának támogatása; b) az energiahatékonyság és a megújuló energiák felhasználásának támogatása a vállalkozásokban; c) az energiahatékonyság, az intelligens energiahasználat és a megújuló energiák felhasználásának támogatása a közcélú infrastruktúrákban, beleértve a középületeket és a lakóépületeket is; g) az erőforrás-hatékony gazdaságra való ipari átállás támogatása, a zöld növekedés, az ökoinnováció és a környezeti teljesítményirányítás a köz- és a magánszektorban történő előmozdítása

STRATÉGIA 103 OFTK-hoz illeszkedés Illeszkedés az országos és megyei területfejlesztési tervdokumentumokhoz A 2014. januárban (1/2014 (I.3) OGY. határozattal elfogadott Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció (OFTK) négy hosszú távú 2030-ig szóló átfogó fejlesztési célt és ezek elérése érdekében tizenhárom specifikus célt, köztük hét szakpolitikai jellegű és hat területi célt fogalmaz meg. Az OFTK kiemelten kezeli a vidéki térségek, települések sajátos vidéki értékeit megőrző, azokra építő fejlesztését, felzárkóztatását, beleértve a társadalmi, közösségi, gazdasági és infrastrukturális fejlesztéseket. Kulcsfontosságúnak tartja, hogy a vidéki települések népségmegtartó képessége erősödjék. Az agrár- és élelmiszergazdaságon túl a vidéki térségek jövője szempontjából kulcsfontosságú a vidéki foglalkoztatást biztosító további gazdasági ágazatok fejlesztése, a gazdasági diverzifikáció, a helyi gazdaság megerősítése. Ezen célokhoz az ITS célrendszere is erőteljes kapcsolódást mutat. A leszakadó és szerkezetátalakítási problémákkal küzdő térségek felzárkóztatását célzó fejlesztéspolitikai témában Békés szintén érintett, amelyekhez az ITS célkitűzései kapcsolódnak. Felzárkóztatási komplex program lehetőségével bíró kistérség Az OFTK-ban megjelenő egyes nagytérségek megújulását biztosító fejlesztések között Békés több fejlesztéspolitikai témában érintett, ezek közül ITS-ének célkitűzései a következőkhöz járulnak hozzá aktívan. Tanyás térségek fejlesztése Vidékies térségek Helyi, térségi vidékfejlesztési együttműködések Az ITS tematikus céljainak és az OFTK szakpolitikai és területi céljainak összhangját az alábbi táblázat részletesen is mutatja be.

STRATÉGIA 104 20. táblázat: Az ITS illeszkedése az OFTK szakpolitikai és területi célkitűzéseihez ITS Tematikus célok Szakpolitikai célok Területi célok Versenyképes, innovatív gazdaság Életképes vidék, egészséges élelmiszertermelés és ellátás, az élelmiszer-feldolgozóipar fejlesztése Gyógyító Magyarország, egészséges társadalom, egészség- és sportgazdaság Kreatív tudástársadalom, piacképes készségek, K+F+I Értéktudatos és szolidáris öngondoskodó társadalom Jó állam, szolgáltató állam és biztonság Stratégiai erőforrások megőrzése, fenntartható használata, környezetünk védelme Az ország makro-regionális szerepének erősítése A többközpontú térszerkezetet biztosító városhálózat Vidéki térségek népességeltartó képességének növelése Kiemelkedő táji értékű térségek fejlesztése Területi különbségek csökkentése, térségi felzárkóztatás és gazdaságösztönzés elősegítése Összekapcsolt terek: az elérhetőség és mobilitás biztosítása Sokszínű, fejlett közösségi szolgáltatások és intézményrendszer T2: Értékeit őrző, kisvárosias települési környezet T3: Fenntartható, biztonságos közlekedési rendszer T4: Társadalmi kohézió, oldódó szegregáció T5: Versenyképes vállalkozások, fejlett gazdasági területeken

STRATÉGIA 105 ITS Tematikus célok Szakpolitikai célok Területi célok Versenyképes, innovatív gazdaság Életképes vidék, egészséges élelmiszertermelés és ellátás, az élelmiszer-feldolgozóipar fejlesztése Gyógyító Magyarország, egészséges társadalom, egészség- és sportgazdaság Kreatív tudástársadalom, piacképes készségek, K+F+I Értéktudatos és szolidáris öngondoskodó társadalom Jó állam, szolgáltató állam és biztonság Stratégiai erőforrások megőrzése, fenntartható használata, környezetünk védelme Az ország makro-regionális szerepének erősítése A többközpontú térszerkezetet biztosító városhálózat Vidéki térségek népességeltartó képességének növelése Kiemelkedő táji értékű térségek fejlesztése Területi különbségek csökkentése, térségi felzárkóztatás és gazdaságösztönzés elősegítése Összekapcsolt terek: az elérhetőség és mobilitás biztosítása T6: Értékorientált idegenforgalom és turizmus T7: Hatékony, környezetbarát energetikai rendszerek Erős koherencia Közepes koherencia Gyenge koherencia

STRATÉGIA 106 Békés megye Területfejlesztési Koncepció 6.1.2 Illeszkedés Békés megye Területfejlesztési dokumentumaihoz Egyéb helyi fejlesztési és rendezési dokumentumokkal való kapcsolat Békés megye jelenleg hatályos területfejlesztési dokumentumait a 2014-2020-as támogatási időszakra való felkészülés jegyében a közelmúltban fogadták el. Békés megye Területfejlesztési Koncepció - 3/2014. (II.14) KGY határozattal; Békés megye Területfejlesztési Program 81/2014 (IX.9.) KGY határozattal került elfogadásra. Békés megye fentiek alapján készülő Integrált Területi Programja jelen ITS-sel párhuzamosan készül, annak megyei közgyűlési elfogadása hamarosan várható. Békés megye jövőképe: Békés megye értékeinek megtartásával, alkotó-, innovatív megújításával Magyarország élelmiszergazdaságának motorja, fenntartható mintatérsége, a hazai megújuló agrárium szervező ereje kíván lenni. Jelen ITS a megyei jövőkép megvalósításához, mind célkitűzésiben, mind a tervezett fejlesztések tekintetében hozzájárul. A következő táblázat az ITS és a megyei területfejlesztési koncepció illeszkedését mutatja be: 21. táblázat: Az ITS illeszkedése Békés megye Területfejlesztési Koncepciójának stratégiai céljaihoz ITS Tematikus célok Megyei Területfejlesztési Koncepció Stratégiai célok T1: Sokszínű, fejlett közösségi szolgáltatások és intézményrendszer Versenyképességet javító, értékalapú, horizontális gazdaságfejlesztés Térségspefikus brandek fejlesztése a megye preiférikus településein Társadalmi, gazdasági kohézió erősítése a megye mag- és perifériális helyzetű térségei között Természeti és épített értékek, a szellemi és kulturális örökség megóvása, alkotó, innovatív fenntartható továbbfejlesztése T2: Értékeit őrző, kisvárosias települési környezet T3: Fenntartható, biztonságos közlekedési rendszer T4: Társadalmi kohézió, oldódó szegregáció T5: Versenyképes vállalkozások, fejlett gazdasági területeken

STRATÉGIA 107 ITS Tematikus célok Megyei Területfejlesztési Koncepció Stratégiai célok T6: Értékorientált idegenforgalom és turizmus Versenyképességet javító, értékalapú, horizontális gazdaságfejlesztés Térségspefikus brandek fejlesztése a megye preiférikus településein Társadalmi, gazdasági kohézió erősítése a megye mag- és perifériális helyzetű térségei között Természeti és épített értékek, a szellemi és kulturális örökség megóvása, alkotó, innovatív fenntartható továbbfejlesztése T7: Hatékony, környezetbarát energetikai rendszerek Erős koherencia Közepes koherencia Gyenge koherencia Békés megye Területfejlesztési Program A fenti táblázatból jól látható, hogy a megyei területfejlesztési koncepció mind a négy stratégiai célja, megjelenik Békés város ITS-ének tematikus céljaiban. Békés megye operatív programja három programból épül fel, melyek projektcsomagokból állnak. A stratégiai program céljai kapcsolódnak Békés megye Területfejlesztési Koncepciójának átfogó és stratégiai fejlesztési irányaihoz. Az egyes programok egymásra épülnek, kiegészítik egymást.

STRATÉGIA 108 22. táblázat: Az ITS illeszkedése Békés megye Területfejlesztési Programjának gazdaságfejlesztési és ágazati fejlesztési programjaihoz ITS Tematikus célok Gazdaságfejlesztési részprogramok Ágazati fejlesztési programok Komplex vállalkozásfejlesztési projektcsomag Integrált beszállítói rendszer fejlesztése projektcsomag Komplex agrárfejlesztési projektcsomag Komplex turizmusfejlesztési projektcsomag Komplex humán erőforrás-fejlesztés projektcsomag Békéscsaba gazdaságfejlesztési projektcsomagja Komplex termálvíz hasznosítási projektcsomag Integrált fenntarthatóság fejlesztési projektcsomag Komplex logisztikai rendszer fejlesztése projektcsomag Integrált társadalmi felzárkóztatási projektcsomag Komplex halgazdálkodási rendszer kialakítási projektcsomag T1: Sokszínű, fejlett közösségi szolgáltatások és intézményrendszer T2: Értékeit őrző, kisvárosias települési környezet T3: Fenntartható, biztonságos közlekedési rendszer T4: Társadalmi kohézió, oldódó szegregáció

STRATÉGIA 109 ITS Tematikus célok Gazdaságfejlesztési részprogramok Ágazati fejlesztési programok Komplex vállalkozásfejlesztési projektcsomag Integrált beszállítói rendszer fejlesztése projektcsomag Komplex agrárfejlesztési projektcsomag Komplex turizmusfejlesztési projektcsomag Komplex humán erőforrás-fejlesztés projektcsomag Békéscsaba gazdaságfejlesztési projektcsomagja Komplex termálvíz hasznosítási projektcsomag Integrált fenntarthatóság fejlesztési projektcsomag Komplex logisztikai rendszer fejlesztése projektcsomag Integrált társadalmi felzárkóztatási projektcsomag Komplex halgazdálkodási rendszer kialakítási projektcsomag T5: Versenyképes vállalkozások, fejlett gazdasági területeken T6: Értékorientált idegenforgalom és turizmus T7: Hatékony, környezetbarát energetikai rendszerek

STRATÉGIA 110 23. táblázat: Az ITS illeszkedése Békés megye Területfejlesztési Program Békési Járási részprogramjának intézkedéseihez ITS Tematikus céljai Békési Járás részprogramjai T1: Sokszínű, fejlett közösségi szolgáltatások és intézményrendszer Települési környezet rehabilitációja a Békési járásban A Békési járás turisztikai vonzerejének növelése Közlekedésfejle sztési beavatkozások a Békési járásban Környezetvédel mi és energiahatékony sági beavatkozások a Békési járásban Közszolgáltatás okhoz kapcsolódó infrastrukturális fejlesztések a Békési járásban Járási humán fejlesztések T2: Értékeit őrző, kisvárosias települési környezet T3: Fenntartható, biztonságos közlekedési rendszer T4: Társadalmi kohézió, oldódó szegregáció T5: Versenyképes vállalkozások, fejlett gazdasági területeken T6: Értékorientált idegenforgalom és turizmus T7: Hatékony, környezetbarát energetikai rendszerek Erős koherencia Közepes koherencia Gyenge koherencia

STRATÉGIA 111 6.1.2.1 Illeszkedés a településrendezési eszközökhöz Az ITS és a településrendezési tervek közötti összhangot elsősorban az alapozza meg, hogy a tervdokumentumok tervhiearchiájának köszönhetően az ITS-nek, mint stratégiai dokumentumnak és a települési szintű rendezési eszközöknek településszerkezeti terv, települési szabályozási terv és helyi építési szabályzat - illeszkedniük szükséges a Településfejlesztési Koncepcióhoz (továbbiakban: TFK). Békés Város Önkormányzata 93/2003. (IV. 24.) KT sz. határozatával hagyta jóvá a településfejlesztési koncepciót, majd annak jelenleg hatályos módosítását 156/2008. (IV. 30.) KT sz. határozatával fogadta el. Tekintettel arra, hogy a dokumentum készítése óta igen hosszú idő telt el, a jelen ITS munkálatait megelőzően új, aktualizált Településfejlesztési Koncepció készült, így annak célrendszere természetesen összhangban van az ITS-sel. A város Településszerkezeti Tervét 2004-ben, 38/2004. (II. 26.) KT sz. határozatával fogadta el a békési Önkormányzat Képviselő-testülete, jelenleg hatályos módosítását 427/2013. (XII. 12.) KT. sz. határozatával hagyta jóvá. A Helyi Építési Szabályzatot (HÉSz) és annak mellékleteként a Szabályozási Tervet 42/2007. (IX.7.) számú rendeletével alkotta meg Békés Város Önkormányzata. A településrendezési eszközök átfogó felülvizsgálatára eddig nem került sor, azonban többször módosították azokat az aktuális igényeknek megfeleleően. A tervezés jelenlegi szakaszában, a kitűzött fejlesztési célok tervezésekor a tervezők igyekeztek figyelembe venni a jelenlegi településszerkezetet. Elvileg az ITS által kitűzött fejlesztési célok mindegyike megvalósítható a hatályos Településrendezési Terv megszabta területfelhasználási, műszaki, szabályozási keretek közt, azonban a Terv elavultsága, a keretjogszabályok többszöri változásai miatt módosítása szükséges, lehetőség szerint az ITS-sel párhuzamosan készült TFK alapján. A Terv módosítása mindenképp hozzájárul az ITS céljainak megvalósulásához, hiszen a korszerű, aktuális jogszabályi környezetnek megfelelő településrendezési eszköz fontos a megvalósítás, realizálás során. Az ITS céljainak gördülékeny megvalósításához a Terv alábbi módosításai célszerűek. Területfelhasználási módosítások, elsősorban a gazdasági területek, vonatkozásában, vállalkozások igényei alapján. Szabályozási Terv és HÉSz övezeti rendszerének egyszerűsítése. Új, megváltozott OTÉK szerinti kategóriák. Egységes szerkezet, térinformtikai feldolgozás. Az Integrált Területfejlesztési Stratégia megvalósítása során, a részletek tisztázása közben mindenkor előfordulhat, hogy szükséges vizsgálni az összhangot a fejlesztési elképzelések és a hatályos rendezési tervek között és ennek eredményeként a Tervet módosítani kell. Az országos és megyei területrendezési terv Békés városára vonatkozó megállapításait, a Megalapozó munkarész tartalmazza. 6.1.2.2 Illeszkedés az önkormányzat gazdasági programjához Békés Város 2014-2019 közötti időszakra vonatkozó Gazdasági Ciklusprogramját a 2011. évi CLXXXIX. tv. 116 -ban foglalt elvárások szerint készítette el. A Gazdasági Program meghatározza mindazokat a célkitűzéseket és feladatokat, amelyek az önkormányzat költségvetési lehetőségeivel összhangban, a helyi társadalmi, környezeti és gazdasági adottságok figyelembe vételével a helyi önkormányzat által nyújtandó feladatok biztosítását, színvonalának javítását célozzák.

STRATÉGIA 112 Tekintettel arra, hogy a Gazdasági Program kidolgozása az ITS készítéssel részben párhuzamosan zajlott, így a két dokumentum közötti kölcsönös illeszkedés biztosított. Az ITS készítése során mind a célrendszer és fejlesztési elképzelések megfogalmazása a Gazdasági Program munkaverziójában foglaltak figyelembe vételével történt, illetve az ITS-ben részletesen kifejtett és a program számára releváns információk abba beépültek. Az ITS véglegesítését követően a még szükséges átvezetések megtörténhetnek. A Gazdasági Programban megfogalmazott célok és települési prioritások közül az ITS különös figyelmet fordított a következőkre: A népességmegtartó erő növelése Élhető város Tiszta város Rendezett város Biztonságos város A konkrét fejlesztési elképzelésekre: Ivóvíz és szennyvíz vezeték építése a 470-es számú főút mentén Békéscsaba irányába Városközpont korszerűsítése, Városközpont öntözőberendezésének megvalósítása, Hűtőház létesítése a Szociális Szövetkezet keretein belül, Jantyik utca 5 számú műemlék épület felújítása, Dánfoki üdülőközpont fejlesztése, Belvíz-rendezés, Békés-Tarhos kerékpárút kiépítése, Rendelőintézet energetikai korszerűsítése, A fürdőkomplexum és környékének további fejlesztése, Hűtőház és zöldség előkészítő, -csomagoló létrehozása, Malomasszonykerti új lakóövezet közművesítésének folytatása, Interreg-es pályázaton turisztikai célú kerékpárút létesítése a Kettős-Körös töltésén, összekötve a belvárossal, KBC-s szinten pályázatok segítségével a város ismertségének javítása, különböző kiadványok segítségével, KEOP-os pályázaton intézmények nyílászárócseréjének, utólagos hőszigetelések elvégzésének folytatása, Közvilágítási hálózat bővítése, korszerűsítés befejezése, EU-s játszóterek számának növelése, Térfigyelő kamerarendszer bővítése, Tornacsarnok építése,

STRATÉGIA 113 Vágópont megépítése, Ipai park fejlesztése További körforgalmú csomópontok létesítése, Futópálya létesítése, Utak korszerűsítése a városon belül, illetve munkahelyteremtő beruházásokhoz vezető utak korszerűsítése, Zártkerti program keretében a használaton kívüli zártkertek bekapcsolása a termelésbe, Mezőgazdasági Termelőszövetkezet létrehozása (kertészettel, állattenyésztéssel), A kerékpáros közlekedést vonzóvá, kényelmessé és biztonságossá kell tenni a lakosság számára ahhoz, hogy valóban növekedjen e közlekedési mód részaránya a városi közlekedésben. utak, járdák korszerűsítése, úthálózat bővítés, Az önkormányzat gazdálkodására vonatkozó alapelvek a Megalapozó vizsgálati dokumentációba már beépültek. Az ITS tematikus céljai teljes egészében reagálnak a Gazdasági Programban megjelenő célokra. 6.1.2.3 A települési környezetvédelmi programmal való összhang A város 2010-ben a készítette el Környezetvédelmi Programját, párhuzamosan a Békési Kistérség Környezeti Fenntarthatósági Tervével. A dokumentum bemutatja a településen a természeti környezeti és a települési és épített környezeti elemek állapotát. A részletes helyzetfeltárásra építve, a település környezeti problémáit feltárja és leírja az elérendő környezeti célokat. Nem utolsó sorban a fejlesztési célok elérése érdekében, megoldási javaslatokat fogalmaz meg a környezetminőség javítása érdekben. Békés város kiemelkedő természeti, környezeti értékekkel rendelkezik, melyek megóvása és az ebben rejlő potenciálok kihasználása a város egyik legfontosabb elérendő célja. Ennek következtében az ITS kiemelt figyelmet fordít erre a tématerületre, így a célrendszer T2-es számú Értékeit őrző, kisvárosias települési környezet tematikus céljában hangsúlyos szerepet kap a meglévő értékes természeti környezet megóvása, fejlesztése. A város természeti környezetének megőrzése, javítása az lakosok testi-lelki egészségének alapfeltétele. A T2. tematikus cél magában foglalja az olyan környezet kialakítását, ahol a lakosok jól érzik magukat. Részben környezetvédelmi célokat szolgál a T3. Fenntartható, biztonságos közlekedési rendszer tematikus cél is. Ennek megvalósulását szolgálják a településen belüli útfejlesztések, szilárd burkolatú utak arányának növelése, a kerékpárút fejlesztések és a közműfejlesztési beavatkozások is. T7. Hatékony, környezetbarát energetikai rendszerek cél fontos eleme a környezet védelme, fenntarthatósága, az energiagazdálkodás kérdése, a környezetkímélőbb energiaforrásra való átállás.

STRATÉGIA 114 6.2 Belső összefüggések 6.2.1 A célok és a helyzetértékelésben bemutatott problémák kapcsolata Jelen fejezet célja, hogy bemutassa, hogy a stratégiában meghatározott célok teljesülése hogyan és milyen mértékben segíti elő a helyzetfeltáró fejezetekben meghatározott városi és városrészi problémák mérséklődését, illetve hogy a célok milyen mértékben építenek a különböző területi szinteken definiált adottságokra. Az alábbi táblázatokban összefoglalva azonosítottuk a tematikus és területi célok, valamint a problémák és adottságok közötti összefüggések, erősségét egy 0-3 skálán, ahol a 0 a kapcsolódás hiányát, míg a 3 érték az erős kapcsolódást jelöli. A fejezet alapjául a megalapozó vizsgálat 3. fejezete szolgál.

STRATÉGIA 115 24. táblázat: A városi szintű középtávú tematikus célok és problémák kapcsolatai Városi szintű középtávú tematikus célok Városi szintű problémák T1: Sokszínű, fejlett közösségi szolgáltatások és intézményrendszer T2: Értékeit őrző, kisvárosias települési környezet T3: Fenntartható, biztonságos közlekedési rendszer T4: Társadalmi kohézió, oldódó szegregáció T5: Versenyképes vállalkozások, fejlett gazdasági területeken T6: Értékorientált idegenforgalom és turizmus T7: Hatékony, környezetbarát energetikai rendszerek A kapcsolódások összesített erőssége A város népességvonzó és népességmegtartó-képessége csökken. A fiatal, munkaképes korúak elvándorlása 2 2 1 2 3 2 1 13 A népesség öregedése 2 1 0 2 2 2 0 9 Az országos átlagnál jelentősen kedvezőtlenebb munkanélküliségi 2 1 2 1 3 3 0 12 mutatók Alacsony képzettségi szint 3 1 0 3 3 0 1 11 A környező városok népességelszívó hatása. Nagy a szegregátumokban élő, ill. szegény népesség aránya a településen. A rekreációs, szórakozási lehetőségek elégtelensége. Oktatási-nevelési intézmények csökkenő kapacitáskihasználtsága A működő vállalkozások száma igen alacsony, nem települt meg a városban 3 2 2 2 3 3 1 16 1 1 1 3 2 1 0 9 3 2 1 2 1 3 0 12 3 1 1 2 1 1 0 9 2 1 2 1 3 3 2 13

STRATÉGIA 116 Városi szintű középtávú tematikus célok Városi szintű problémák T1: Sokszínű, fejlett közösségi szolgáltatások és intézményrendszer T2: Értékeit őrző, kisvárosias települési környezet T3: Fenntartható, biztonságos közlekedési rendszer T4: Társadalmi kohézió, oldódó szegregáció T5: Versenyképes vállalkozások, fejlett gazdasági területeken T6: Értékorientált idegenforgalom és turizmus T7: Hatékony, környezetbarát energetikai rendszerek A kapcsolódások összesített erőssége jelentősebb, magas hozzáadott értéket képviselő cég. Alacsony erdősültség, deflációveszély. 0 3 0 1 0 2 0 6 Jelentős a kihasználatlan turisztikai potenciál 2 3 2 1 0 3 1 12 Zöldfelületek területileg egyenetlen eloszlása, koncentrálódása a városközpontban és a rekreációs területen. 1 3 0 1 0 2 0 7 Szatellitvárosi tendenciák. 2 3 1 0 3 2 1 12 Jelentéktelen vonzáskörzet. 2 1 2 1 3 3 0 12 Lakótelepi zárványok a településszerkezetben. Hagyományos településkép és szerkezet sérülései az 1970-80-as években és a közelmúltban 1 3 0 1 0 2 1 8 Vasúti elérhetőség hiánya. 1 0 3 0 3 2 0 9 Országos és helyi közutak rossz állapota. 1 3 3 1 3 2 0 14

STRATÉGIA 117 Városi szintű középtávú tematikus célok Városi szintű problémák T1: Sokszínű, fejlett közösségi szolgáltatások és intézményrendszer T2: Értékeit őrző, kisvárosias települési környezet T3: Fenntartható, biztonságos közlekedési rendszer T4: Társadalmi kohézió, oldódó szegregáció T5: Versenyképes vállalkozások, fejlett gazdasági területeken T6: Értékorientált idegenforgalom és turizmus T7: Hatékony, környezetbarát energetikai rendszerek A kapcsolódások összesített erőssége Veszélyes baleseti góchelyek. Társadalmilag leszakadó, szegregálódó területek. 2 1 1 3 2 1 0 10 A kapcsolódások összesített erőssége 33 33 22 27 35 37 8 Ahogy a fenti összefoglaló táblából látszik, a város legfontosabb problémái közül az ITS célrendszere legerősebben a népességfogyás mérséklését, ezzel együtt térségi szerepének erősödését a szomszédos városok elszívó hatásának mérséklését célozza közvetlen és közvetett módon, több tematikus célon keresztül: a foglalkoztatási, megélhetési lehetőségek biztosítása és javítása mellett, az élhető lakókörnyezeti feltételek megteremtésével, a városban elérhető szolgáltatási és programlehetőségek bővítésével. Ezen túl hangsúlyos a még kihasználatlan turisztikai potenciál fokozottabb hasznosítása és bevonása a város gazdasági életébe, valamint a nagyobb hozzáadott értéket képviselő, kvalifikált munkaerőt alkalmazó, jól fizető munkahelyek megteremtése iránti elköteleződés. A célok között a problémák mérséklése szempontjából egyaránt fontos a minőségi települési környezet, az idegenforgalmi vonzerő növelése, az intézményi, szolgáltatási szerepkör erősítése, a gazdaságfejlesztés és nem utolsósorban a közlekedésfejlesztés.

STRATÉGIA 118 25. táblázat: A városi szintű középtávú tematikus célok és adottságok kapcsolatai Városi szintű középtávú tematikus célok Városi szintű adottságok T1: Sokszínű, fejlett közösségi szolgáltatások és intézményrendszer T2: Értékeit őrző, kisvárosias települési környezet T3: Fenntartható, biztonságos közlekedési rendszer T4: Társadalmi kohézió, oldódó szegregáció T5: Versenyképes vállalkozások, fejlett gazdasági területeken T6: Értékorientált idegenforgalom és turizmus T7: Hatékony, környezetbarát energetikai rendszerek A kapcsolódások összesített erőssége Demográfiai folyamatok árnyalatnyival kedvezőbbek a megyei tendenciáknál. A helyi identitás kialakítására alkalmas erőteljes történelmi és kulturális hagyományok 3 1 1 2 2 2 1 12 1 2 0 3 1 3 0 10 Speciális békési brand -ek 1 0 0 2 3 3 0 9 Kialakult intézményközpont a centrumban. 3 2 1 1 2 2 1 12 Megyeszékhely közelsége 0 0 1 0 3 3 1 8 Turisztikai, természeti adottságok. 1 3 1 2 0 3 0 10 Iparterületi bővítések lehetősége adott már meglévő, működő területekhez kapcsolódóan. Jó adottságú rekreációs területtel rendelkezik a város, ezek bővítése lehetséges. 0 1 1 0 3 0 1 6 3 2 1 2 1 3 0 11 Épített örökségi értékek. 2 3 0 3 0 3 0 11

STRATÉGIA 119 Városi szintű középtávú tematikus célok Városi szintű adottságok T1: Sokszínű, fejlett közösségi szolgáltatások és intézményrendszer T2: Értékeit őrző, kisvárosias települési környezet T3: Fenntartható, biztonságos közlekedési rendszer T4: Társadalmi kohézió, oldódó szegregáció T5: Versenyképes vállalkozások, fejlett gazdasági területeken T6: Értékorientált idegenforgalom és turizmus T7: Hatékony, környezetbarát energetikai rendszerek A kapcsolódások összesített erőssége M44 autóút középtávú megvalósításának deklarált programba illesztése 1 0 2 2 3 3 0 11 Kerékpáros infrastruktúra fejlett, kerékpárosbarát város. 1 2 3 2 1 3 0 12 Környezet általános állapota kielégítő. 0 3 1 2 1 3 1 11 Megújuló energia potenciál. 1 2 0 1 2 1 3 10 A kapcsolódások összesített erőssége 17 21 12 22 23 32 8 A fenti táblázatból jól látható, hogy Békés városa számos olyan adottsággal, erősséggel bír, amelyre alapozhat a következő 7-8 év fejlesztései során. Az adottságok sokrétűek, a város természeti és kulturális értékeire, környezeti állapotára, településszerkezeti adottságaira egyaránt kiterjednek. Közülük kiemelhető a korábbi évek tudatos fejlesztéseinek eredménye, a Kerékpárosbarát város jelleg, a városközpont intézményhálózata, melyek lendületet adhatnak a következő időszakra vonatkozóan, a megkezdett lépések tudatos folytatása érdekében. A pontszámok összegzéséből látható, hogy a helyi adottságok közül a város legerősebben a turizmusfejlesztés, gazdaságfejlesztés, a települési környezet fejlesztése, valamint az intézményi infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése kapcsán támaszkodhat. Turizmus és gazdaságfejlesztés vonatkozásában az adottságok számossága jól jelzi a város számára rendelkezésre álló, még kihasználatlan vagy a kínált lehetőségekhez képest jelenleg alacsonyabb szinten hasznosított erőforrásokat, helyi adottságokat.

STRATÉGIA 120 26. táblázat: A városrészi szintű területi célok és problémák kapcsolatai 1. városrész Belváros Városrészi szintű kiemelt problémák Városrészi cél: V1. A városrész jelenlegi funkcióinak és adottságainak kiteljesítésével a város, a járás és a térség méltó központjának megteremtése. Intézmények egy része korszerűsítésre, fejlesztésre szorul. 3 Lakótelep energetikai és környezeti rehabilitációja szükséges. 1 Helyenként sérült település- és utcaképek. 2 Zöldfelületek minőségi jellegű fejlesztésre szorulnak. 2 Átmenő forgalom kedvezőtlen környezeti hatásai, kedvezőtlen közlekedési csomópontok, parkolási gondok. 2 Holt-Fekete-Körös medre rendezetlen. 2 A kapcsolódások összesített erőssége 12 2-4. városrész - Újváros, Ibrány, Bánhida Városrészi szintű kiemelt problémák Városrészi cél: V2. A mezővárosi tradíciókat fejlesztve megőrző, magas környezeti minőséget biztosító lakóterületek kialakítása.. Lakóterületek zöldfelületi ellátottsága elégtelen. 3 Helyenként sérült település- és utcaképek. 2 Rendezetlen gazdasági területek beékelődése. 2 Ó-Fehér-Körös partja rendezetlen. 2 Ibrányi temető rossz környezeti állapota. 1 A kapcsolódások összesített erőssége 10

STRATÉGIA 121 5. városrész Borosgyán-Malomasszonykert Városrészi szintű kiemelt problémák Városrészi cél: V3. Magas környezeti minőséget biztosító kertvárosi jellegű lakóterületek létrehozása, a gazdasági aktivitás fokozása és a munkahelyek számának növelése. Lakóterületek zöldfelületi ellátottsága elégtelen, mennyiségi és minőségi fejlesztésre szorulnak. 3 Városközpont elérhetősége nem megfelelő. 1 Hiányos infrastruktúra a gazdasági területeken. 3 Hiányos infrastruktúra a lakóterületek egy részén 3 A kapcsolódások összesített erőssége 10 6. városrész: Malomvég Városrészi szintű kiemelt problémák Városrészi cél: V4. Magas környezeti minőséget biztosító kertvárosi jellegű lakóterületek létrehozása, a városrész idegenforgalmi, turisztikai funkcióinak bővítése mellett. Lakóterületek zöldfelületi ellátottsága elégtelen, játszóterek hiánya. 3 Monoton településszerkezet. 2 Kerékpáros infrastruktúra kevésbé kiépített. 1 Kedvezőtlen adottságú közlekedési csomópont (Vashalom utca Körösi Cs. S. utca) 2 Városi Fürdő szolgáltatásai, infrastruktúrája hiányos. 3 Nincsenek szálláslehetőségek. 3 A kapcsolódások összesített erőssége 14 7. városrész - Dánfok

STRATÉGIA 122 Városrészi szintű kiemelt problémák Városrészi cél: V5. Az üdülőterület minőségi fejlesztése, a város határain túl is ismert és elismert turisztikai, szabadidős és rekreációs terület létrehozása. Turisztikai szolgáltatások körének behatároltsága. 3 Kevés vendéglátóhely. 2 Turisztikai potenciál kihasználatlansága 3 Megközelíthetősége körülményes. 2 A kapcsolódások összesített erőssége 10 8. városrész - Szécsénykert Városrészi szintű kiemelt problémák Városrészi cél: V6. Magas környezeti minőséget biztosító kertvárosi jellegű lakóterületek létrehozása mellett a lakótelep rehabilitációja, a meglévő iparterületen a gazdasági aktivitás fokozása és a munkahelyek számának növelése, az intézményhálózat fejlesztése. Intézmények egy része korszerűsítésre, fejlesztésre szorul. 3 Lakótelep energetikai, környezeti rekonstrukciója nem történt meg. 3 Helyenként sérült település- és utcaképek. 1 Rendezetlen gazdasági területek, barnamezős területek beékelődése. 3 Településszerkezetileg leszakadt lakóterületek. 1 Temető elhanyagolt, rendezetlen. 2 A kapcsolódások összesített erőssége 13

STRATÉGIA 123 9. városrész - Hatház Városrészi szintű kiemelt problémák Városrészi cél: V7. A városrész külső és belső integrációjának javítása magas környezeti minőséget biztosító lakóterületek létrehozása mellett a lakótelepek rehabilitációjának folytatásával, a meglévő és újonnan létesülő ipari-gazdasági területen a gazdasági aktivitás fokozásával, a munkahelyek számának növelésével, az intézményhálózat fejlesztésével, szegregáció oldásával. Lakosság rossz szociális mutatói. 3 Széteső, mozaikos területfelhasználás, városszerkezet. 2 Nagy kiterjedésű szegregátumok. 3 Városszerkezetileg leszakadt lakóterületek. 2 Lakótelepek energetikai, környezeti rehabilitációja folytatásra vár. 3 Zöldfelületek minőségi fejlesztésre szorulnak. 2 Elhagyott vasútterületek. 1 Barnamezős területek. 3 Üres, alulhasznosított középületek. 3 Helyenként sérült település- és utcaképek, sivár parkolók. 1 Temetők rossz környezeti állapota. 2 A kapcsolódások összesített erőssége 25

STRATÉGIA 124 10. városrész - Külterület Városrészi szintű kiemelt problémák Városrészi cél: V8. Az ipari-gazdasági területek fejlesztése a helyi gazdaság katalizátora lehet. A meglévő és újonnan létesülő ipari-gazdasági területen a gazdasági aktivitás fokozásával, a munkahelyek számának növelése. Az alapvető infrastrukturális hiányok oldásával, a mobilitás feltételeinek javításával a külterületi életminőségben meglévő különbségek mérséklése Iparterületi infrastruktúra jórészt kiépítetlen. 3 Tervezett iparterületek jelentős része nem valósult még meg (Szarvasi út, Mezőberényi út, Agropark). 3 Épülő gazdasági telephelyek rossz esztétikája. 1 Külterületi lakosság életminősége lényegesen rosszabb, elérhető szolgáltatások száma, színvonala alacsony. 3 A kapcsolódások összesített erőssége 10

STRATÉGIA 125 27. táblázat: A városrészi szintű területi célok és adottságok kapcsolatai 1. városrész Belváros Városrészi szintű kiemelt adottságok Városrészi cél: V1. A városrész jelenlegi funkcióinak és adottságainak kiteljesítésével a város, a járás és a térség méltó központjának megteremtése. Itt összpontosulnak a városi, térségi és járási intézmények. 3 Kereskedelmi, szolgáltatási funkció 3 Megközelíthetősége, szerkezeti kapcsolatai jók. 3 Vonzó kisvárosias települési környezet. 2 Jelentős zöldfelületekkel rendelkezik. 2 Jelentős örökségvédelmi értékek. 2 A kapcsolódások összesített erőssége 15 2-4. városrész - Újváros, Ibrány, Bánhida Városrészi szintű kiemelt adottságok Városrészi cél: V2. A mezővárosi tradíciókat fejlesztve megőrző, magas környezeti minőséget biztosító lakóterületek kialakítása.. Hangulatos, mezővárosias lakóterületek, vonzó települési környezet. 3 Épített örökségi emlékek, ősi településmag. 2 Önálló identitású ősi városrész. 2 Megközelíthetősége, szerkezeti kapcsolatai jók. 2 A kapcsolódások összesített erőssége 9

STRATÉGIA 126 5. városrész Borosgyán-Malomasszonykert Városrészi szintű kiemelt adottságok Városrészi cél: V3. Magas környezeti minőséget biztosító kertvárosi jellegű lakóterületek létrehozása, a gazdasági aktivitás fokozása és a munkahelyek számának növelése. Kertvárosias jellegű lakóterületek. 3 Lakóterület fejlesztési lehetőségek. 3 Fejlődő gazdasági területek a 470-es út mellett. 3 A kapcsolódások összesített erőssége 9 6. városrész: Malomvég Városrészi szintű kiemelt adottságok Városrészi cél: V4. Magas környezeti minőséget biztosító kertvárosi jellegű lakóterületek létrehozása, a városrész idegenforgalmi, turisztikai funkcióinak bővítése mellett. Kertvárosias lakóterületek, vonzó települési környezet. 3 Jelentős rekreációs területek (Városi Fürdő). 3 Önálló identitású ősi városrész. 1 Megközelíthetősége, szerkezeti kapcsolatai jók. 2 A kapcsolódások összesített erőssége 9

STRATÉGIA 127 7. városrész - Dánfok Városrészi szintű kiemelt adottságok Városrészi cél: V5. Az üdülőterület minőségi fejlesztése, a város határain túl is ismert és elismert turisztikai, szabadidős és rekreációs terület létrehozása. Hangulatos üdülőterület. 3 Jelentős rekreációs célú intézmények (Dánfoki üdülőközpont). 3 Vonzó természeti környezet. 2 Kettős-Körös közelsége, aktív turisztikai potenciál. 2 A kapcsolódások összesített erőssége 10 8. városrész - Szécsénykert Városrészi szintű kiemelt adottságok Városrészi cél: V6. Magas környezeti minőséget biztosító kertvárosi jellegű lakóterületek létrehozása mellett a lakótelep rehabilitációja, a meglévő iparterületen a gazdasági aktivitás fokozása és a munkahelyek számának növelése, az intézményhálózat fejlesztése. Sokféle életmódra lehetőséget adó, változatos jellegű lakóterületek (lakótelep, kertvárosias, falusias). 3 Jelentős városi intézmények. 3 Gazdasági területek. 3 Jelentős zöldfelületek vannak. 2 Megközelíthetősége, szerkezeti kapcsolatai jók. 2 A kapcsolódások összesített erőssége 13

STRATÉGIA 128 9. városrész - Hatház Városrészi cél: Városrészi szintű kiemelt adottságok V7. A városrész külső és belső integrációjának javítása magas környezeti minőséget biztosító lakóterületek létrehozása mellett a lakótelepek rehabilitációjának folytatásával, a meglévő és újonnan létesülő ipari-gazdasági területen a gazdasági aktivitás fokozásával, a munkahelyek számának növelésével, az intézményhálózat fejlesztésével, szegregáció oldásával. Jelentős intézményterületek. 3 Jelentős zöldfelületek. 2 Jelentős kereskedelmi-szolgáltató létesítmények. 2 Közösségi közlekedési centrum. 2 Nagy kiterjedésű zöldfelületi jellegű intézmények (sporttelep, temetők) 2 Gazdasági fejlesztési területek. 3 Kertvárosias jellegű lakóterületek. 3 Megközelíthetősége, szerkezeti kapcsolatai jók. 2 A kapcsolódások összesített erőssége 19

STRATÉGIA 129 10. városrész - Külterület Városrészi szintű kiemelt adottságok Városrészi cél: V8. Az ipari-gazdasági területek fejlesztése a helyi gazdaság katalizátora lehet. A meglévő és újonnan létesülő ipari-gazdasági területen a gazdasági aktivitás fokozásával, a munkahelyek számának növelése. Az alapvető infrastrukturális hiányok oldásával, a mobilitás feltételeinek javításával a külterületi életminőségben meglévő különbségek mérséklése Potenciális gazdasági területek fejlesztési (Szarvasi út, Mezőberényi út, Békéscsabai út mellett). 3 Déli gazdasági területek spontán fejlődése megindult. 3 Fontos utak jelenléte. 3 Potenciális üdülőterületek (Borosgyáni bányató). 1 Megyeszékhely közelsége. 2 A kapcsolódások összesített erőssége 12 A városrészi célok és adottságok kapcsolatát bemutató és értékelő táblázatokból látható, hogy az ITS a városrészi problémák mellett, épít célrendszerében a városrészi szinten megfogalmazott erősségekre és adottságokra, ezt jól tükrözik a legerősebb kapcsolódást mutató 3-as számok. A célok és az adottságok kapcsolata ezáltal erősebb a problémák és a célok kapcsolatánál. Az egyes városrészeknél felsorolt adottságok és a stratégiai célok, valamint azokhoz kapcsolódó beavatkozások a legváltozatosabb funkciójú és legtöbb problémával sújtott Hatház városrész esetén mutatják a legintenzívebb kapcsolódást.

STRATÉGIA 130 6.2.2 A célok logikai összefüggései Jelen fejezetben a stratégiában meghatározott városi és városrészi célok között azonosítható összefüggéseket mutatjuk be. Az alábbi összesítő táblában azt vizsgáljuk, hogy az egyes területi/városrészi célok teljesülése milyen mértékben segíti elő települési léptékű célok megvalósulását. Az alábbi táblázatban a tematikus és területi célok közötti összefüggések erősségét egy 0-3 skálán azonosítottuk, ahol a 0 a kapcsolódás hiányát, míg a 3 érték az erős kapcsolódást jelöli. Az alábbi, a különböző célok logikai összefüggéseit összesítő ábra alapján a következő főbb megállapításokat tehetjük: Általánosságban megállapítható, hogy a városrészi célok mindegyike egy vagy több tematikus cél megvalósításához is erőteljesen hozzájárul. A városrészi célok a település és a térség központjának számító Központi városrész és a területileg kiterjedt, sokféle funkcionális területre osztható Hatház esetén mutatják a legerősebb kapcsolódást, ahol a terület adottságai, funkciógazdagsága és az ott tervezett intenzív beavatkozások okán erős a kapcsolódás. Megállapítható tehát, hogy Hatház és a Központi városrész fejlesztései összességében jelentősebben járulnak hozzá a város egészének fejlődéséhez, mint a többi városrész esetén. A Központi városrész esetén a tervezett fejlesztések kiterjednek az intézményi, szolgáltatási színvonal fejlesztését, a települési környezet, közlekedés fejlesztését, és a megújuló energiaforrások fokozottabb használatát célzó fejlesztésekre egyaránt. Ezt követően a városrészi célok tematikus célokhoz való hozzájárulása a területileg szintén nagy és eléggé vegyes területfelhasználású Szécsénykert esetén a legerősebb. Ennek oka nyilván a területi kiterjedésben és a sokrétű fejlesztési szükségletben keresendő. Újváros, Ibrány és Bánhida városrész a viszonylag homogén lakóterületi jellegű területfelhasználásnak köszönhetően területi súlyához képest némileg kisebb szerepet játszhat a város egészének fejlődése szempontjából. Külterület városrész magasabb pontértéket képvisel homogén gazdasági funkciójának köszönhetően, hiszen a gazdaságfejlesztés kiemelkedő jelentőségű a stratégia célrendszerén belül, s ez a fejlesztések koncentráltságában is megmutatkozik. A tematikus célok közül a vonzó települési épített és természeti környezet, minőségi lakókörnyezet megteremtését, fejlesztését célzó T2: Értékeit őrző, kisvárosias települési környezet megfogalmazású cél járul hozzá legintenzívebben a város fejlődéséhez.

STRATÉGIA 131 28. táblázat: A települési célok logikai összefüggései Városi szintű középtávú tematikus célok Városrészi célok T1: Sokszínű, fejlett közösségi szolgáltatások és intézményrendszer T2: Értékeit őrző, kisvárosias települési környezet T3: Fenntartható, biztonságos közlekedési rendszer T4: Társadalmi kohézió, oldódó szegregáció T5: Versenyképes vállalkozások, fejlett gazdasági területeken T6: Értékorientált idegenforgalom és turizmus T7: Hatékony, környezetbarát energetikai rendszerek A kapcsolódás összesített erőssége V1. Belváros A városrész jelenlegi funkcióinak és adottságainak kiteljesítésével a város, a járás és a térség méltó központjának megteremtése. V2. Újváros, Ibrány, Bánhida A mezővárosi tradíciókat fejlesztve megőrző, magas környezeti minőséget biztosító lakóterületek kialakítása. V3. Borosgyán-Malomasszonykert Magas környezeti minőséget biztosító kertvárosi jellegű lakóterületek létrehozása, a gazdasági aktivitás fokozása és a munkahelyek számának növelése V4. Malomvég Magas környezeti minőséget biztosító kertvárosi jellegű lakóterületek létrehozása, a városrész idegenforgalmi, turisztikai funkcióinak bővítése mellett. 3 3 2 1 1 2 3 15 1 3 1 1 1 3 1 11 1 3 2 2 2 0 1 11 1 3 2 1 1 3 1 12

STRATÉGIA 132 Városi szintű középtávú tematikus célok Városrészi célok T1: Sokszínű, fejlett közösségi szolgáltatások és intézményrendszer T2: Értékeit őrző, kisvárosias települési környezet T3: Fenntartható, biztonságos közlekedési rendszer T4: Társadalmi kohézió, oldódó szegregáció T5: Versenyképes vállalkozások, fejlett gazdasági területeken T6: Értékorientált idegenforgalom és turizmus T7: Hatékony, környezetbarát energetikai rendszerek A kapcsolódás összesített erőssége V5 Dánfok Az üdülőterület minőségi fejlesztése, a város határain túl is ismert és elismert turisztikai, szabadidős és rekreációs terület létrehozása. V6: Szécsénykert Magas környezeti minőséget biztosító kertvárosi jellegű lakóterületek létrehozása mellett a lakótelep rehabilitációja, a meglévő iparterületen a gazdasági aktivitás fokozása és a munkahelyek számának növelése, az intézményhálózat fejlesztése. V7. Hatház A városrész külső és belső integrációjának javítása magas környezeti minőséget biztosító lakóterületek létrehozása mellett a lakótelepek rehabilitációjának folytatásával, a meglévő és újonnan létesülő ipari-gazdasági területen a gazdasági aktivitás fokozásával, a munkahelyek számának növelésével, az intézményhálózat fejlesztésével, szegregáció oldásával. 1 2 2 2 0 3 1 11 2 2 2 1 3 1 3 14 2 2 2 3 3 1 3 16

STRATÉGIA 133 Városi szintű középtávú tematikus célok Városrészi célok T1: Sokszínű, fejlett közösségi szolgáltatások és intézményrendszer T2: Értékeit őrző, kisvárosias települési környezet T3: Fenntartható, biztonságos közlekedési rendszer T4: Társadalmi kohézió, oldódó szegregáció T5: Versenyképes vállalkozások, fejlett gazdasági területeken T6: Értékorientált idegenforgalom és turizmus T7: Hatékony, környezetbarát energetikai rendszerek A kapcsolódás összesített erőssége V8: Külterület Az ipari-gazdasági területek fejlesztése a helyi gazdaság katalizátora lehet. A meglévő és újonnan létesülő ipari-gazdasági területen a gazdasági aktivitás fokozásával, a munkahelyek számának növelése. Az alapvető infrastrukturális hiányok oldásával, a mobilitás feltételeinek javításával a külterületi életminőségben meglévő különbségek mérséklése. A kapcsolódás összesített erőssége 1 1 3 2 3 0 2 12 12 19 16 13 14 13 15

STRATÉGIA 134 6.2.3 A stratégia megvalósíthatósága A stratégia megvalósíthatósága számos külső és belső tényezőtől függ; ezek egy részét az önkormányzat közvetlenül biztosíthatja, más részére jelentős befolyása van, míg a tényezők jelentős része az önkormányzat tevékenységétől részben vagy egészben független adottságként jelentkezik. A legtöbb ilyen tényezővel kapcsolatban kockázatokat is azonosíthatunk, ezeket lásd részletesen a 7. A stratégia megvalósításának főbb kockázatai fejezetben. A megvalósítást befolyásoló legfontosabb tényezők: Partnerségi viszonyok: a megvalósítás alapfeltétele, hogy a város az összes érdekelt fél támogatását élvezze, és mind saját polgáraival, mind pedig járási, megyei és központi kormányzati partnereivel kölcsönös előnyökön nyugvó, a problémák megoldására koncentráló, kreatív párbeszédet folytasson. A partnerség kiépítése már a tervezés során megkezdődik, és a végrehajtás során a különböző ágazati partnerek bevonásával teljesedik ki. A partnerségi kérdéseket a 8.2 Az ITS megvalósításának szervezeti keretei című fejezet fejti ki. Felelős vezetés: a stratégia megvalósításához tekintettel a döntéshozói és operatív feladatok számosságára felelős és aktív városvezetésre, és jól képzett, tájékozott operatív munkatársakra van szükség. A megfelelő szervezet és személyi állomány a biztosítéka annak, hogy a szükséges döntések megfelelő időben és megfelelő tartalommal megszülessenek, és a döntések alapján az operatív végrehajtó szervezet világos hatáskörökkel dolgozzon a megvalósításon. A vezetés és irányítás feladatait részletesen a 8.2 Az ITS megvalósításának szervezeti keretei tárgyalja. Nyomon követés, rugalmas tervezés: a változó társadalmi-gazdasági körülményekhez történő alkalmazkodás követelménye szükségessé teszi, hogy a stratégia elfogadása után is lehetséges rugalmasan tudjon alkalmazkodni a lehetőségekhez, külső adottságokhoz. Ehhez monitoring és kontrolling rendszer működtetése szükséges, amely lehetővé teszi a megvalósulás nyomon követését, az akadályozó tényezők azonosítását és megfelelő intézkedések meghozatalát. A monitoring és kontrolling témakörét a 8.5 Monitoring rendszer kialakítása című fejezet tartalmazza. Pénzügyi tervezés, pénzügyi források: a megvalósítás alapvető feltétele a pénzügyi források megfelelő időben történő rendelkezésre állása. Míg az előkészítés feladatai során ezek elsősorban önkormányzati források, addig a megvalósítás tekintettel a szűkös belső anyagi lehetőségekre elsősorban külső forrásokra támaszkodhat. A források biztosításának körülményeit, ütemezését és azok nagyságrendjét a 4.5 A fejlesztések ütemezés, valamint a 4.6 A fejlesztések összehangolt, vázlatos pénzügyi terve című fejezet tartalmazza. 6.2.4 A célok megvalósítása érdekében tervezett tevékenységek egymásra gyakorolt hatása Jelen fejezetben a stratégiában meghatározott, az önkormányzat döntése értelmében a 2020-ig terjedő időszakban prioritást élvező főbb projektek között azonosítható logikai összefüggéseket mutatjuk be. Az alábbi összesítő táblában azt vizsgáljuk, hogy az egyes beavatkozások milyen mértékben kapcsolódnak más beavatkozásokhoz, mennyiben segítik, vagy éppen rontják azok eredményességét. Az alábbi táblázatban a beavatkozások közötti összefüggések erősségét egy - 2 0 - +2 skálán azonosítottuk, ahol a 0 a kapcsolódás hiányát, a -2 az erős negatív hatást, míg a +2 érték az erős pozitív kapcsolódást jelöli. A beavatkozások azon túl, hogy a várt fejlesztési célokat megvalósítják, több esetben is befolyásolhatják más projektek megvalósulását. A befolyásoló hatás elvileg lehet pozitív, lehet

STRATÉGIA 135 negatív és vannak olyan beavatkozások melyek nincsenek egyáltalán egymásra hatással. Békés esetében negatív hatás az energetikai korszerűsítés esetében mutatható ki az épített örökség vonatkozásában (energetikai felújítások sokszor az építészeti értékek csökkenésével járnak), illetve a büntetés végrehajtási intézmény településmarketingre gyakorolt befolyása tekintetében. A beavatkozások egymásra gyakorolt hatásának vizsgálata során látható egyfajta logika, attól függően, hogy milyen típusú az adott beavatkozás. Az akcióterületek fejlesztése közül azok egymásra hatása intenzív, ahol a főbb célkitűzések részben átfedésben vannak. Így erős a kapcsolat a Városközpont akcióterület és Turisztikai, idegenforgalom-fejlesztési akcióterületek között. Ennek oka egyrészt területi közelségük (egymással szomszédosak), másrészt céljaik egymást erősítő volta. A turizmus, idegenforgalom fejlődése nehezen képzelhető el a települési környezet, intézményrendszer, közlekedési rendszer a kisvárosi lét feltételeinek javulása nélkül, ugyanakkor a turizmust célzó fejlesztések jelentős közvetlen hatással vannak a település életminőségére, tekintettel arra, hogy a turisztikai szolgáltatások jelentős részét a városlakók is igénylik, igénybe veszik (pl. strand). Az Gazdaságfejlesztési akcióterület fejlesztése inkább ágazati jellegű (gazdaságfejlesztés), ezért erős közvetlen kapcsolatok kevésbé jelentkeznek, azonban közvetett hatásai más akcióterületek fejlesztésére érzékelhető. A hálózatos és egyéb projektek speciálisabb célokat jelenítenek meg, ennek ellenére a zöldfelületek fejlesztésének jelentősége nagy (városi életminőség, környezeti állapot, turisztika), ahogy azt a pontszámok is mutatják. A legkevesebb hatással más projektekre a büntetésvégrehajtási intézmény építése gyakorol, de ez természetes is a funkció jellegéből adódóan. Végül fel kell hívni a figyelmet olyan szoft elemekre, mint a településmarketing és a szemléletformálás, melyek hatékonysága alapvetően kihat a beruházási jellegű műszaki fejlesztések hasznosulására, a célok megvalósítására.

STRATÉGIA 136 29. táblázat: A beavatkozások logikai összefüggései Akcióterületi beavatkozások Hálózatos projektek Egyéb projekt Össz. Beavatkozások Városközpont akcióterület Turisztikai és idegenforgalom-fejlesztési akcióterület Déli iparterület akcióterület akcióterület Szociális célú városrehabilitációs akcióterület Korszerű és fenntartható energiagazdálkodás Közlekedési infrastruktúra fejlesztése Közösségi célú infrastruktúra fejlesztése Közösségi célú zöldfelületek fejlesztése Épített örökség védelme Akadálymentes környezet kialakítása Szociális ellátórendszer hálózatos fejlesztése Települések közti turisztikai együttműködés fejlesztése Barnamezős területek rehabilitációja Komposztáló telep fejlesztés fejl. Sporttelep fejl., edzőközpont Büntetésvégrehajtási intézet építése Városmarketing tevékenység Társadalmi kohézió és identitás erősítése, szemléletformálás elősegítése Szegregált vagy szegregációval veszélyeztetett területek fizikai megújítása és társadalmi integrálása Akcióter. beavatk. Hálózatos projektek Egyéb projektek Városközpont akcióterület 3 1 1 3 3 1 3 3 2 2 1 0 0 1 0 2 1 1 28 Turisztikai és idegenforgalom-fejlesztési akcióterület 2 0 0 2 3 1 2 0 2 0 3 0 0 2 0 3 2 0 22 Déli iparterület akcióterület 1 0 1 2 3 2 1 0 1 0 0 0 0 0 0 1 1 1 14 Szociális célú városrehabilitációs akcióterület Korszerű és fenntartható energiagazdálkodás 1 0 0 2 2 3 3 1 1 2 0 0 0 0 0 2 3 3 23 3 1 2 2 0 1 1-1 0 1 0 1 0 1 1 2 2 1 18 Közlekedési infrastruktúra fejlesztése 3 3 3 2 0 1 1 0 1 1 2 1 0 1 0 2 1 1 23 Közösségi célú infrastruktúra fejlesztése 1 1 2 2 0 0 2 0 0 1 0 1 0 1 1 1 0 2 15 Közösségi célú zöldfelületek fejlesztése 3 3 1 2 0 1 1 2 2 0 1 0 1 1 0 2 3 2 25 Épített örökség védelme 3 1 0 0 1 0 0 0 1 1 1 0 0 0 0 3 3 0 14 Akadálymentes környezet kialakítása 1 1 1 1 0 2 0 2-1 2 0 0 0 1 0 2 3 1 16 Szociális ellátórendszer hálózatos fejlesztése Településközi turisztikai együttműködés fejlesztése 2 0 0 2 1 0 1 1 1 2 0 0 0 0 0 1 2 1 14 2 3 0 0 0 1 0 1 1 0 0 0 0 1 0 2 1 0 12 Barnamezős területek rehabilitációja 0 0 0 0 0 1 1 1 0 0 0 0 0 0 2 2 1 0 8 Komposztáló telep fejlesztése 1 1 1 1 0 0 0 1 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 5 Sporttelep fejlesztése, edzőközpont 1 2 0 0 1 1 1 1 0 1 1 1 0 0 0 2 2 0 14

STRATÉGIA 137 Akcióterületi beavatkozások Hálózatos projektek Egyéb projekt Össz. Beavatkozások Városközpont akcióterület Turisztikai és idegenforgalom-fejlesztési akcióterület Déli iparterület akcióterület akcióterület Szociális célú városrehabilitációs akcióterület Korszerű és fenntartható energiagazdálkodás Közlekedési infrastruktúra fejlesztése Közösségi célú infrastruktúra fejlesztése Közösségi célú zöldfelületek fejlesztése Épített örökség védelme Akadálymentes környezet kialakítása Szociális ellátórendszer hálózatos fejlesztése Települések közti turisztikai együttműködés fejlesztése Barnamezős területek rehabilitációja Komposztáló telep fejlesztés fejl. Sporttelep fejl., edzőközpont Büntetésvégrehajtási intézet építése Városmarketing tevékenység Társadalmi kohézió és identitás erősítése, szemléletformálás elősegítése Szegregált vagy szegregációval veszélyeztetett területek fizikai megújítása és társadalmi integrálása létrehozása Büntetésvégrehajtási intézet építése 0 0 0 0 1 1 1 0 0 0 0 0 0 0 0-1 -1 0 1 Városmarketing tevékenység 3 3 2 1 1 0 0 1 2 2 0 3 0 0 1 0 2 0 21 Társadalmi kohézió és identitás erősítése, szemléletformálás elősegítése Szegregált vagy szegregációval veszélyeztetett területek fizikai megújítása és társadalmi integrálása 2 2 0 3 2 1 1 2 3 3 1 3 0 2 2 0 3 3 33 0 0 0 3 1 1 1 2 0 1 2 0 0 0 1 0 2 3 17 A kapcsolódások összesített erőssége 29 24 13 21 17 20 16 26 11 19 14 15 3 3 13 4 30 28 16

STRATÉGIA 138 7 A stratégia megvalósíthatóságának főbb kockázatai A 2013-ban lezárult fejlesztési időszaktól eltérően 2014-2020 között számos olyan új elem jelent meg, melyek a városok fejlesztési programjainak megvalósítását egyértelműen befolyásolják. Az indikátorok határozottabb számon kérhetősége, a forrásfelhasználás tematikus koncentrációja egyértelműen a kockázatelemzés és kockázatkezelés jelentőségét növelik. A következő fejezetben felmérjük az alábbi tényezőkből fakadó, az eddig beazonosított, illetve a jövőben projektgenerálás keretében beazonosítani tervezett fejlesztési projektek megvalósítását, továbbá a jelen városfejlesztési stratégia és az ebben rögzített indikátorok teljesülését veszélyeztető kockázatokat. A kockázatok elemzését a fontosabb kockázati csoportok beazonosításával kezdjük, majd téma specifikus módon immár a kockázat kezelési stratégia keretében javaslatokat fogalmazunk meg az egyes kockázati elemek kezelésére. Az egyes kockázatok esetében vizsgáljuk, hogy milyen valószínűséggel és hatással bír a megvalósítás szakaszára. A különböző kockázati tényezőket tematikus csoportokba rendezve Békés integrált településfejlesztési stratégiájának megvalósítása kapcsán az alábbi kockázati faktorokat azonosíthatjuk be: jogi-intézményi kockázatok: a jelzett kockázatok tekintetében a stratégiai program megvalósításra kijelölt intézményi háttér megléte, a hatáskörök megfelelő szétosztása, továbbá a humán kapacitás minősége jelenthetnek kockázatot. Jogiközbeszerzési kockázat a törvényi, jogszabályi környezet változásaihoz kötődhet, illetve az adott programok kapcsán a közbeszerzési eljárás elhúzódásához, mindezek figyelembe vétele kiemelt fontosságú feladat. pénzügyi-gazdasági: az elégtelen finanszírozásból, a bizonytalan makrogazdasági tényezőkből adódó kockázati elemek, az egyes támogatási konstrukciók specifikus jellemzői, a saját forrás előteremtésének kérdései, illetve az adott fejlesztési elem fenntartáshoz kapcsolódó kockázatokat egyaránt említhetjük. műszaki kockázatok: összetett problémahalmaza a tervezés, kivitelezés és fenntartás során felmerülő kockázatokat jelenti. társadalmi kockázatok: fontos tényező a stratégia megvalósíthatósága szempontjából a megfelelő együttműködő partnerek kiválasztása, a kapcsolatokat szabályozó szerződések pontos megfogalmazása, valamint a lakosság megfelelő bevonása a tervezési, programozási folyamatba. Jelentős kockázatokat rejt a lakosság nem megfelelő szintű tájékoztatása az adott programok tervezéséről, illetve megvalósításáról, a szükséges kommunikáció elmaradása a társadalmi támogatottság meglétét veszélyeztetheti.

STRATÉGIA 139 30. táblázat: A stratégia megvalósíthatóságának főbb kockázatai Sorszám Kockázat megnevezése Valószínűség (magas; közepes; alacsony) Hatás mértéke (jelentős; közepes; alacsony) Kockázatkezelés módja 1 A jogszabályi környezet kedvezőtlen irányba történő változása magas jelentős Az jogszabályi változások folyamatos figyelemmel kísérése Rugalmas, gyors reagálás a megváltozó jogszabályi körülményekhez 2 Közbeszerzési eljárásokból adódó kockázatok (időbeli elhúzódások) közepes közepes Az eljárásrend szigorú betartása minden érintett részéről A közbeszerzési dokumentumok megfelelő szakmai előkészítettségének biztosítása 3 Hatósági dokumentumok hiánya, késése közepes közepes A hatósági dokumentumok ügyintézési időkereteinek figyelembe vétele Esetleges késésre, csúszásra előre felkészülés már az előkészítés során 4 Saját forrás előteremtésének kockázata közepes jelentős Alternatív forráslehetőségek felkutatása 5 Hazai illetve Európai Uniós fejlesztési források elmaradása alacsony / közepes jelentős A forrás lehívás késedelmére való felkészülés 6 A tervezett projektek megvalósítási költsége jóval meghaladja a tervezett mértéket közepes közepes Részletes projekttervek, átgondolt műszaki tervek, költségvetések készítése Tartalékkeret meghatározása 7 Egymásra épülő projektek esetében a kulcsprojekt meghiúsul közepes jelentős Megfelelő ütemezés kialakítása a projektek megvalósításában, tartalékprojektek kijelölése, folyamatos projektgenerálási, projekt fejlesztési feladatok ellátása 8 Kommunikációs nehézségek fellépése a Stratégia megvalósításában résztvevő szereplők között közepes jelentős Pontosan meg kell határozni az adott részterületek feladatrendszerét, felelősségi rendszerét, a pontos és világos eljárás rendet 9 A megvalósításhoz szükséges szakemberek hiánya alacsony közepes Az Önkormányzat feladata, hogy megfelelő szakmai hátteret biztosítson 10 Előre nem látható műszaki problémák magas jelentős Részletes tanulmánytervek készítése, alapos helyzetfelmérés 11 Nem megfelelő műszaki tervek vagy kivitelezés alacsony közepes A tervezők és kivitelezők kiválasztása során kiemelt figyelem fordítása a szakmai alkalmasság, megfelelő referenciák meglétére

STRATÉGIA 140 Sorszám Kockázat megnevezése Valószínűség (magas; közepes; alacsony) Hatás mértéke (jelentős; közepes; alacsony) 12 Többletmunka felmerülése közepes közepes 13 14 15 16 17 18 19 A projektek, illetve a Stratégia által kitűzött célok, indikátorok nem vagy csak részben teljesülnek A fejlesztési programokhoz szükséges befektetők, partnerek hiánya Magyarország gazdasága lemarad a környezetétől, mely a városra is általánosan negatívan hat A városok versenyében való lemaradás okozta munkahelyteremtés elmaradása, munkahelyek megszűnése, a munkanélküliség emelkedése Társadalmi szempontok kockázatai: lakossági ellenállás, negatív közvélemény Forrás: saját szerkesztés A lakosság érdektelenné válik a település közös jövőképének, fejlesztéseinek meghatározását és megvalósítását illetően A fejlesztések során a természeti környezet sérül, melynek mértéke a tolerálható szintnél magasabb és a természet ezt nem képes helyreállítani magas közepes alacsony közepes közepes közepes közepes jelentős közepes közepes jelentős közepes jelentős jelentős Kockázatkezelés módja Esetleges többletmunkára felkészülés már az előkészítés során Folyamatos monitoring tevékenység kialakítása, tartalékprojektek kijelölése Megfelelő marketing és promóciós tevékenységek, a befektetési lehetőségek kapcsán A város fejlődéséhez nem csupán a külső tényezőkre kell építeni, hanem saját erősségeit, adottságait is igyekszik kihasználni Ahhoz, hogy a település a városok versenyében a legjobbak között kerüljön ki, városmarketing stratégiát alakít ki, valamint a gazdasági szereplőit partnerként kezeli Magas szintű partnerség biztosítása Folyamatos kommunikáció a lakossággal, helyi fórumok szervezése A település a helyi identitás kialakítására és fenntartására, valamint a külső imázs meghatározására nagy hangsúlyt fektet, elsősorban soft tevékenységek keretében A beruházások során az engedélyek kiadása és az ellenőrzések során a környezeti szempontok kiemelt figyelmet kapnak A felsorolt kockázatok legtöbbje általános érvényű, bármely tematikus cél megvalósulását veszélyeztetheti. A kockázati tényezők közül a 14., 15., 16. számúak elsősorban a gazdaságfejlesztési jellegű T5. Versenyképes vállalkozások fejlett gazdasági területeken és a T6. Értékorientált idegenforgalom és turizmus tematikus célokra hathatnak.

STRATÉGIA 141 A magvalósítás szakaszában az egyes kockázatok más-más módon hathatnak a kivitelezés folyamatára. Fontos megvizsgálni, hogy az egyes kockázatok esetleges bekövetkezése esetén, milyen valószínűséggel és milyen mértékben hathatnak a megvalósítás folyamatára. Vannak olyan kockázati tényezők, melyeknek nagy a valószínűsége és vele együtt a hatása is jelentős. Ezek a kockázatok jelentik a legnagyobb kihívást, hiszen ezek általában külső tényezők befolyásolják, és általában nem lehet irányítani, csak felkészülni rá. Ilyen kockázati tényező a Békés esetén a jogszabályi környezet kedvezőtlen irányba történő változásaiból adódó problémák illetve az előre nem látható műszaki problémák. Kritikus problémának tekinthető, ha a projektek, illetve a Stratégia által kitűzött célok, indikátorok nem, vagy csak részben teljesülnek. Az alacsony valószínűségű, de mégis jelentős hatású kockázatok komoly odafigyelést igényelnek. Ezek eshetőségére is szükséges felkészülni annak ellenére, hogy kicsi a valószínűsége, hiszen ezek okozhatják a legnagyobb meglepetést a megvalósítást során. Ilyen kockázat Békés esetében az Uniós fejlesztési források elmaradása vagy a saját forrás előteremtésének akadályai. Jelentős kockázati tényező a lakosság érdektelensége, illetve ha a fejlesztések során a természeti környezet károsodik. Az egyik legnagyobb hatású kockázat a kulcsprojektek nem megvalósulása, hiszen a kulcsprojektek azok a tervbe vett fejlesztések, melyek alapvető feltételét képezik valamely (akár több) középtávú városi cél elérésének, ennek következtében, ha a projekt nem valósul meg, valamelyik cél nem, vagy csak kismértékben érhető el. A közepes valószínűségű és hatású kockázatok közül kiemelendő az időbeli elhúzódások, melyeket elsősorban a közbeszerzési eljárásból illetve a hatósági dokumentumok késése okozhat. De ide sorolható még a nem megfelelő műszaki tervekből adódó időveszítés és az ebből adódó többletmunka szükségessége.