Helytörténeti Gyűjtemény Ismertető 2012 Készítette: Kiss Mária Hortensia Honismereti Kör kzhonismeretikor.hu Rajzok: Borsi Sándor Fotók, szerkesztés: Endrész Erzsébet, Nagy Lőrinc
Történet A néprajzi tárgyak gyűjtése 1982-ben indult meg, amikor megalakult az első helytörténeti szakkör Endrész Erzsébet, helyi pedagógus vezetésével. A lelkes gyermekek kiskocsival járva az utcákat vagy padlástakarító akciókat szervezve gyűjtötték a lakosságtól a még fellelhető, régi használati tárgyakat, háztartási, gazdálkodási eszközöket. Az 1. helytörténeti szakkör tagjai, az úttörők: Ács Krisztina, Száz Gizella, Balázs Tibor, Fodor Ildikó, Faragó Ildikó, Simon Erzsébet, Gazsi Roberto, Szilágyi Krisztina, Nagy Attila, Putyora Mária, Prónai Mária, Papós András, Papdi Gábor, Galamb László, Juhász István, Kelemen Hajnalka, Horváth Zsanett, Galamb Mária, Bárdos András, Bakaity Mónika, Rudisch Erika. Az első adományozók: Dani János, Jani József, Góg Mihály, Matuszka Tamás, Gábor József, Husztik István, Szathmári Lajosné, Németh Imre, Kovács Zsolt, Daróczi Istvánné, Dongó Irén, Nagy Lajos, Mészáros László, Sinka Mihályné, Matuszka István, Barna Gyula, Zombori Erzsébet, Endrész Erzsébet, dr Bacsa Pál, Balázs László, Oláh Györgyné, Kispál Jánosné, Kiss Ernőné, Naszradi Mihályné, Szűcs József, Gábor Istvánné, Óhidi Ferenc és neje, Prónai Györgyné, Kőrösi Györgyné, Kollár László, Fodor Lászlóné, Kiss Róbert, Szűcs Andrásné, Simon Béláné, Szemrédi Mihály, dr. Szilágyi Dezsőné, Borsiné Engi Katalin, az egészségház védőnői, Börcsökné Balázs Márta, Farkas József. A tárgyakat az általános iskolában helyezték el, majd 1985-ben a magtár épületét megkapták kiállítás céljára. Az épület felújítását szülői, baráti, tanácsi összefogással sikerült megoldani. Mitykó Sándor, akkori tanácselnök adta át ünnepélyesen a Helytörténeti Gyűjteményt a lakosságnak. Az idők folyamán az iskola helytörténeti szakkörösei végezték az épület takarítását, a néprajzi anyag rendezését és a további gyűjtést. A lakosságtól folyamatosan érkeztek tárgyak, képek, iratok gyarapítva a gyűjtemény anyagát. Mások azonban többször betörtek az épületbe, és értékes tárgyakat vittek el.
A község fennállásának 750. évfordulójára a község önkormányzati vezetése Nagy Tibor polgármestersége alatt felújíttatta az épületet, így történt meg a 2. megnyitás 1997. szeptember 19-én. 2003-tól az épület fölötti gondnokságot a megalakult Kiss Mária Hortensia Honismereti Kör tagjai vállalták, rendezték a tárgyakat, gondozták az épületet, nyitva tartották falunapokon, egyéb rendezvényeken a kiállítást. A Nagyközségi Önkormányzatnak Szegvári Ernőné polgármester vezetésével 2009-ben módja volt pályázatot beadni az épület újabb rendbetételére, teljes felújítására. A pályázat nyert, és megindult a munka 2010 tavaszán. Megtörtént az épület XXI. századi követelményeknek megfelelő átalakítása, valamint önkormányzati támogatással, anyagi és közmunkási segítséggel, illetve a honismereti körösök munkájával a tárgyak restaurálása is. Az épület mindhárom szintjének használata lehetővé vált. A jelenlegi kiállítás címe Élet a házban, amelyet Badicsné Szikszai Zsuzsanna néprajzos tanár iránymutatásával és Endrész Erzsébet közreműködésével valósítottak meg. A bejárattól jobbra látható a valaha helyben működő gazdasági kisvasút, ill. a Joó Sándor-féle téglagyár valószínűsíthetően hasonló kocsija, a lóré.
Szeletek a kiállítás anyagából I. Sinka Mihály kádármester felszerelésének legszebb darabjai 1. Csínvágó: A kis kész dongák, illetve az összeállított hordók dongáinak összegyalulására használt gyalu. A hordó külső-belső ívét követve finomítják egymáshoz a dongákat, illetve a belső csínt a hordófenekeknek vágják ki. 2. Kádárgyaluk 3. Mérőléc 4. Kádármester gyalupadja (a padláson látható)
II. Prónai Miklós, kosárkötő felszerelése 5. A vessző előkészítésére, hántolására szolgáló szerkezetek 6. Szerszámos ládája, benne metszőolló, kések, kalapács, fúró, ár, szurkáló III. A növénytermesztés eszközei
7. Fadikkelő 8. Hagymarosta apróhagyma-osztályozó 9. Kukoricadaráló 10. Répaszelő
11. Háromágú szénagyűjtő favilla 12. Szénahúzó horog 13. Marokszedő gamó
14. Szénavágó 15. Vasgereblye 16. Répaszedő 17. Szemenkénti kukoricavető 18. Kukoricamorzsoló
19.Kézimalom a gabonát őrölték vele a kar forgatásával. Őrlőműve egymáson fekvő kőpár, közülük a felső függőleges középponti tengely körül forog. Sokfelé a legújabb korig a paraszti háztartás felszereléséhez tartozott. IV. Az állattartás eszközei 20. Lófogatolási szerszámok 21. Járom vagy iga, a szarvasmarha befogására szolgáló eszköz
22. Birka és lónyíró 23. Gyümölcsprés 24. Kis szőlőprés
25. Móra Ferenc 1929-es, Óbébai úti régészeti ásatásának 55 darabja, amit a szegedi Móra Ferenc Múzeumtól kaptunk. V. A háztartás eszközei 26. Mosógép kézi forgatású, a vizet leereszthették róla.
27. A szekrényben a zombori Kiss Károlyné, okleveles szülésznő bábafelszerelése. Konyharészlet
28. Az 1900-as években használt fényképező 29. Kenyérkelesztő teknő 30. Kemencekocsi a nyeles, kerekes kocsival tolták be a kemencébe a melegítendő edényt, élelmet.
31. Disznópörzsölő, fával tüzeltek benne. 32. Cimbalom két verővel ütve megszólaltatott húros hangszer.
33. Csigacsinálók az előre formára vágott tésztadarabokat a recés fán átvezetve, felcsavarva kapták a bordázott tésztát. Lakodalmak előtt kalákában készítették az asszonyok, lányok. 2011 őszén a honismereti kör csigacsináló estéket rendezett.
Sublót, amibe a menyasszonyi kelengyét is tehették. 34. Szövőszék - szövet, vászon készítésére szolgáló szerkezet, valamint a
rokka - lábbal hajtott, kézi fonáshoz, a fonal készítéséhez használt eszköz. A 2. szint, a padlás látogatható raktár 35. Az 1. világháborúban kapcarongyra készült hímzés.
36. Régi iskolaszerek: tolltartó, kalamáris, számolótábla, itatós párna, palatábla és palavessző. A tábla négyzetrácsos oldalára számtani feladatokat írhattak, vonalas oldalán pedig a betűvetést gyakorolták. A tábla keretezett palalemez, a vessző a világos palából készített rudacska. A táblához madzaggal kis szivacs, rongy volt kötve az írás törlésére, ez volt a spongya. A felújított Móricz utcai iskola
37. Mosófa. Fakeretben bordázott porcelán felület, amelyen a ruhát dörzsöléssel tisztították. Kemény fából készített falapocska, sulyok, mellyel lúgozás után a patak, folyó szélén a ruhákat verdesték. 38. Mángorlók. Avászonneműek mosás utáni kisimítására, fényesítésére, mángorlására a paraszt- és pásztorcsaládokon kívül a városi polgárság is használta. A simítandó vásznat nyújtófára tekerték, majd a mángorló bordázott felével görgették, a gombos ingek múlt századi divatba jöttével tértek át a sima aljú mángorlók használatára, melyek nem törik a gombot. Készítésével mesteremberek, bognárok, molnárok és falusi faragók, pásztorok egyformán foglalkoztak. Faragtak megrendelésre, eladásra vagy ajándékul. A legény szeretőjének, a férj feleségének faragott mángorlót; leginkább lakodalmi ajándékként készült, esetleg maga az ifjú férj készítette.
39. Póvályos és 39/A szakajtók gyékényből, esetleg vesszőből készültek. Babot, borsót tároltak benne.
40. Kádármester felszerelésének további szerszámai: fűrész, körzők, dongaszorító. A 3. szint, a pince, ami évente néhány alkalommal Kiszomborozóként működik.
41. Kocsi részei 42. Csávázó szerkezet vetőmagok fertőtlenítésére.
43. Fatalicska 44. Permetező rézből 45. Húsvágó asztal 46. Féderes kocsi ülése
47. Lóvontatású vetőgép 48. Méhészfelszerelés Nyomdai munka: