dr. Tomori Erika KIEGÉSZÍTÉS AZ ÉRTÉKPAPÍRJOG ÉS A TŐKEPIAC SZABÁLYOZÁSA 2014. évi KIADÁSÁHOZ 2016. május 1.
Tartalomjegyzék Bevezetés 4 1. Az új Ptk. és a kapcsolódó jogintézmények 4 2. Az értékpapírokra vonatozó szabályok változása 5 2.1. A szabályozás hatálya 5 2.2. Az értékpapír-fogalom tervezett módosítása 5 2.3. A dematerializált értékpapírral kapcsolatos pontosítások 6 2.4. A részvényre vonatkozó szabályok tervezett változása 6 2.5. A többi szabályozott értékpapírra vonatkozó szabály 7 3. Az értékpapírok forgalomba hozatalára vonatkozó szabályok pontosítása 7 3.1. A tájékoztatóval kapcsolatos fogalmi pontosítások 7 3.2. A tájékoztató tartalmára vonatkozó módosítások 7 3.3. A tájékoztatók közzétételi helyének módosítása 7 3.4. A nyilvánosan forgalomba hozott értékpapírokkal kapcsolatos tájékoztatási kötelezettség változása 8 3.5. A könyvvizsgálati szabályok változása 9 3.6. Az ISIN azonosítóra vonatkozó új rendelkezések 9 4. A befolyásszerzési szabályok pontosítása 10 5. A befektetési szolgáltatási tevékenységekre és a befektetési vállalkozásokra vonatkozó szabályok változása 11 5.1. Az egyes befektetési szolgáltatásokra illetve kiegészítő szolgáltatásokra vonatkozó módosult szabályok 11 5.2. A befektetési vállalkozások szervezetére, működésére vonatkozó módosult szabályok 14 5.3. A közvetítői tevékenységre vonatkozó szabályok 23 6. A befektetési alapkezelőkre és a befektetési alapokra vonatkozó szabályozás módosítása _ 24 6.1. A befektetési alapkezelők működési feltételeire vonatkozó pontosítások 24 6.2. Javadalmazás 25 6.3. Helyszíni vizsgáló lehetősége a befektetési alapkezelőknél 27 6.4. Az ÁÉKBV letétkezelőre vonatkozó szabályok módosulása 27 6.5. Az ÁÉKBV-alapkezelőkre és az ÁÉKBV letétkezelőire vonatkozó speciális szabályok 31 6.6. Közzétételi kötelezettség 32 6.7. A befektetési jegy forgalomba hozatali, forgalmazási szabályok pontosítása, kiegészítése _ 32 7. A központi szerződő fél és a központi értéktár szabályozása 33 7.1. A központi értéktár és tevékenysége 34 7.2. A központi szerződő fél és tevékenysége 36 7.3. A központi értéktárra és a központi szerződő félre vonatkozó közös szabályok 37 8. A tőzsdére vonatkozó szabályok változása 37 2
9. A MNB-ről mint felügyeleti hatóságról szóló rendelkezések módosítása 38 9.1. Az ügyfél fogalma 38 9.2. Az ERA rendszer alkalmazása 38 9.3. Kézbesítési szabályok 38 9.4. Az ügyintézési határidő 39 9.5. Ellenőrzési terv 39 9.6. Az MNB ellenőrzései, eljárásai 39 9.7. Fogyasztóvédelmi ellenőrzések 40 9.8. Helyszíni kutatás 40 9.9. AZ MNB adatkezelése és a határozatok nyilvánossága 41 9.10. Az MNB döntései 42 9.11. Intézkedések és szankciók, bírság 42 9.12. Az ügyfeleket ért személyiségi jogi sérelem miatti fogyasztói igény MNB általi érvényesítése 44 9.13. Az MNB kártérítési felelőssége 44 9.14. A közérdekű bejelentések kezelése 45 9.15. Az MNB közérdekű keresetindítási joga 45 9.16. Az MNB elnöke rendelet alkotási jogköre 45 9.17. Hitelnyújtási lehetőség a BEVA számára 46 10. A Pénzügyi Békéltető Testületre vonatkozó szabályok változása 46 11. A Befektető-védelmi Alap (BEVA) módosuló szabályai 46 12. A QUAESTOR és hungária károsultak kárrendezése 48 12.1. A felszámolási eljárások 48 12.2. A QUAESTOR-törvény 48 12.3. A Kárrendezési Alap kárrendezésére jogosultak 49 12.4. A Kárrendezési Alap jogi helyzete 50 12.5. A Kárrendezési Alap működése 51 12.6. A Kárrendezési Alap forrásai 51 12.7. A kárrendezés 52 13. A Szanálási Alap 53 13.1. A Szanálási Alap létrejötte 53 13.2. A Szanálási Alap célja és feladatai 53 13.3. A szanálási hatóság 54 13.4. A szanálási eljárás 54 13.5. A pénzügyi intézmények befizetési kötelezettsége 56 13.6. A szanálási eljárás értékelése 57 3
BEVEZETÉS Az Értékpapírjog és a tőkepiac szabályozása című jegyzet 2014 szeptemberi lezárása óta mind a tőkepiaci szabályok európai szintű változása, mind a svájci frank 2015. január 15-i jelentős árfolyamváltozása folytán bekövetkezett események, mind pedig a magyar tőkepiacon 2015 tavaszán nyilvánosságra került, egyes brókercégek szabálytalan működésére vonatkozó információk szükségessé tették a magyarországi tőkepiaci intézményrendszer módosítását, a szabályozás pontosítását, esetleges megváltoztatását. A jelen kiegészítő jegyzet hangsúlyozottan a teljesség igénye nélkül megkísérel átfogó képet adni a legfontosabb, ezt a területet érintő jogszabályváltozásokról egyrészt annak érdekében, hogy az ezzel a területtel foglalkozó szakemberek a szabályozás változásával megismerkedhessenek, másrészt, hogy a tőkepiaci jogi vizsgákra felkészülők az ismereteik elmélyítéséhez megfelelő segítséget kaphassanak. A jelen összefoglaló a legjobb szándék ellenére sem helyettesítheti azonban a jogszabályok elolvasását, illetve az ezen a területek dolgozó szakemberek részéről azok elemzését, értékelését sem. 1. AZ ÚJ PTK. ÉS A KAPCSOLÓDÓ JOGINTÉZMÉNYEK A tőkepiaci ügyletek általános szabályozási hátterét alkotó új Ptk. 1 2014. március 15-i hatályba lépését követően egyelőre a Ptk.-ban olyan jelentős szabályozásbeli változás nem történt, ami a vonatkozó ismeretek újraértékelését indokolná. Tekintettel kell lenni azonban mindenekelőtt arra, hogy az átmeneti szabályok 2 szerint az új Ptk. hatályba lépésekor fennálló kötelmekkel kapcsolatos tényekre, megtett jognyilatkozatokra továbbra is a régi Ptk. 3, míg az új Ptk. hatályba lépését követően keletkezett tényekre, jognyilatkozatokra már az új Ptk. vonatkozik 4. Emiatt az új Ptk. hatályba lépésekor még az ügyletek jelentős részére a régi Ptk. szabályait kellett alkalmazni, azonban az idő múlásával egyre nagyobb jelentőséget kapnak az új Ptk. rendelkezései, egyidőben a régi Ptk. szabályainak csökkenő jelentőségével. A fentieken túl néhány, az új Ptk. hatályba lépését követően megjelent jogszabály módosítja illetve a későbbiekben is módosíthatja, ki is egészíti az új Ptk. egyes rendelkezéseit. Az Igazságügyi Minisztérium a hatálybalépése óta figyelemmel kíséri az új Ptk. hatályosulását. Mivel az új Ptk.-nak mint a magyar magánjog alapjának meg kell könnyítenie a jogalkalmazók és a jogkeresők eligazodását, ezért közpolitikai cél az új Ptk. hatálybalépését követően felmerülő gazdasági igények kielégítése és a jogértelmezési nehézségek kiküszöbölése. Ide tartozik az óvadék szabályainak a befektetési vállalkozások tevékenységével összefüggésben eszközölt kiszélesítése: az új szabály szerint az értékpapírszámlán és az ügyfélszámlán nyilvántartott pénzeszköz, követelés, továbbá a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvényben (a továbbiakban: Bszt.) meghatározott pénzügyi eszköz is óvadék tárgyát képezheti a számlatulajdonos, illetve a számlatulajdonos vezetője és a számlavezető megállapodása alapján 5, és a zálogjogosult a nyilvános forgalmi értékkel, vagy az adott időpontban a felektől függetlenül meghatározható értékkel rendelkező pénzügyi eszközök mellett az új Ptk.-ban 1 2 3 4 5 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről (a továbbiakban: új Ptk.) 2013. évi CLXXVII. törvény a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről (a továbbiakban: Ptké.) 1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről (a továbbiakban: régi Ptk.) Ptké. 50. 284/2001. (XII. 26.) Korm. rendelet a dematerializált értékpapír előállításának és továbbításának módjáról és biztonsági szabályairól, valamint az értékpapírszámla, központi értékpapírszámla és az ügyfélszámla megnyitásának és vezetésének szabályairól 11. 4
meghatározott közvetlen kielégítési 6 jogával akkor is élhet, ha az óvadék tárgya olyan pénzügyi eszköz, amely nyilvános forgalmi értékkel, vagy az adott időpontban felektől függetlenül meghatározható értékkel nem rendelkezik, amennyiben a pénzügyi eszköz értékelési módjáról a zálogszerződésben megállapodott. A közeljövőre vonatkozó hír, hogy az Igazságügyi Minisztérium a fenti alapvető célkitűzések megvalósítása érdekében 2016. július 1-jei illetve 2017. január 1-jei hatálybalépéssel az új Ptk. egyes, témánk szempontjából is alapvető rendelkezésének, így az értékpapírokra vonatkozó szabályoknak, valamint az óvadékra vonatkozó előírásoknak a módosítását is tervezi. 2. AZ ÉRTÉKPAPÍROKRA VONATOZÓ SZABÁLYOK VÁLTOZÁSA 2.1. A szabályozás hatálya Az új Ptk. hatálybalépését követően az új Ptk. egyéb szabályaihoz hasonlóan alkalmazandók az egyes értékpapírokra vonatkozó tartalmi, anyagi jogi szabályok is: míg a régi Ptk. hatálya alatt kibocsátott értékpapírokra azok teljesítéséig a régi Ptk. szabályai, úgy a 2014. március 15-ét követően kibocsátott értékpapírokra az új Ptk. rendelkezései vonatkoznak. 2.2. Az értékpapír-fogalom tervezett módosítása Az új Ptk. szabályainak a piaci igényekhez igazítása érdekében jelenleg úgy látja az Igazságügyi Minisztérium, hogy szükségessé vált az értékpapírra vonatkozó szabályok felülvizsgálata is, mivel a jogterület szabályozásának hatékonysága és konzisztenciája megkívánja egyes rendelkezések ágazati jogszabályokba történő átültetését. Az új Ptk. 2017. január 1-jével tervezett módosításával a jogalkotó az új Ptk.-ban és a Tpt.-ben 7 meghatározott fogalmak összhangját kívánja biztosítani a gazdasági élet kiszámítható működése és a jogbiztonság alapvető követelménye érdekében, ezért az új Ptk.-nak az értékpapírra vonatkozó alapvetéseit a szabályozási területre speciálisan irányadó Tpt. rendelkezéseihez tervezi igazítani. Ahol pedig a Tpt. vagy felhatalmazása alapján kiadott más jogszabály részletes szabályokat rögzít, mint például a dematerializált értékpapírok előállítása, átalakítása, vagy átruházása esetében, ott a szabályozás új Ptk.-beli fenntartását nem is tartja célszerűnek. Ennek megfelelően a tervek szerint az új Ptk.-ban elsősorban az okirati formában, egyedileg kibocsátott bemutatóra vagy névre szóló értékpapírokra vonatkozó szabályozást kívánják rögzíteni, annak meghatározása mellett, hogy dematerializált formában is előállítható értékpapír, amelyre más ágazati jogszabályok rendelkezései vonatkoznak. Ennek fényében lényegesen egyszerűsíteni tervezik az értékpapír új Ptk.-beli fogalmát, emellett a párhuzamosságok megszüntetése végett egységesítik az értékpapír alaki legitimációs hatására, átruházására és megsemmisítésére irányuló alapvető új Ptk.-beli szabályokat. Mellőzni tervezik továbbá az értékpapír jogintézményi alapjaihoz szorosan nem kapcsolódó, eljárási jellegű vagy a speciálisan a tőkepiaci szabályozásra tartozó rendelkezéseket, valamint kijelölik a módosítandó ágazati szabályozás irányait is. Az értékpapírokra irányadó szabályozás felülvizsgálata változatlanul fenn kívánja tartani azt az új Ptk.-beli újítást, amely a nevesített értékpapírfajták mellett lehetővé teszi azoktól eltérő értékpapírok létrehozását, hogy a szabályozás kielégítően legyen képes alkalmazkodni a tőkepiac innovációs igényeihez, valamint megfeleljen a nyitott piacgazdaság által támasztott elvárásoknak. 6 7 Ptk. 5:138. (1) bekezdés 2001. évi CXX. törvény a tőkepiacról (a továbbiakban: Tpt.) 5
2.3. A dematerializált értékpapírral kapcsolatos pontosítások Annak érdekében, hogy a befektetők ne csak a kibocsátótól értesüljenek a társasági eseményekről, továbbá, hogy a központi értékpapír-nyilvántartás naprakészen tükrözze a vonatkozó adatokat, a Tpt. módosításra került. Ennek értelmében a dematerializált értékpapír kibocsátója számára 2016. január 1-jétől kötelező, hogy az általa kibocsátott értékpapírt érintő társasági eseménynek a központi értékpapír-nyilvántartást érintő lényeges adatait a központi értéktár üzletszabályzatában megjelölt helyen is közzétegye. Azt biztosítandó, hogy a dematerializált értékpapír alapján a kibocsátót terhelő fizetési kötelezettség megfelelő időben és rendben eljusson a befektetőkhöz, 2016. január 1-jétől a dematerializált értékpapír kibocsátója az általa kibocsátott értékpapírt érintő kifizetéseket a központi értéktáron vagy a központi értéktárhoz bejelentett hitelintézeten, befektetési vállalkozáson keresztül a központi értéktár szabályzatában meghatározott eljárásrend szerint köteles a kifizetés napján eljuttatni a befektetők részére. 2.4. A részvényre vonatkozó szabályok tervezett változása A részvények az új Ptk. hatályba lépése szempontból speciális csoportot képeznek: az új Ptk. hatályba lépésekor a cégjegyzékbe bejegyzett, illetve bejegyzés alatt álló gazdasági társaság az új Ptk. hatályba lépését követő első létesítő okirat módosítással egyidejűleg volt köteles dönteni az új Ptk. rendelkezéseivel összhangban álló továbbműködéséről, ennek megfelelően az alapszabálynak az új Ptk. rendelkezéseinek megfelelő módosításáról. Ennek hiányában a részvénytársaság az új Ptk. rendelkezéseit a törvény módosítása folytán hosszabb időszak elteltével 2017. március 15- től köteles alkalmazni 8. Amennyiben pedig a részvénytársaság alapszabályának az új Ptk.-nak megfelelő módosítása a részvényekre vonatkozó szabályozás módosításával is jár, úgy a kibocsátónak gondoskodnia kell a részvények tartalmának megfelelő módosításáról a részvények felülbélyegzéséről, illetve a dematerializált részvényekről kiállított okirat kicseréléséről, és a csere időpontját követően ezen részvényekre az új Ptk. rendelkezései vonatkoznak. Megjegyezzük, hogy az új Ptk.-nak nincsenek olyan kötelezően alkalmazandó (kógens) rendelkezései, amelyek a részvények tartalmának kötelező módosításával járnának. Az új Ptk. alkalmazása tapasztalatainak áttekintése során ugyanakkor az Igazságügyi Minisztérium a joggyakorlatban felmerült kérdések, problémák kezelésére jelentős részben megtartva a szabályozás rugalmasságát a jogi személy belső viszonyainak kialakításában az új Ptk. 2017. január 1-jétől tervezett módosításával újfajta megközelítést kíván alkalmazni: általános szabályba gyűjti össze azokat a szabályozási tárgyköröket, amelyek esetében általános jelleggel tiltja az eltérést, és ha az egyébként eltérést engedő rendelkezéstől az eltérés mégsem lehetséges, azt egyedi eltérést nem engedő tartalmú klauzulával tilalmazza. Ennek eredményeként világosabban elkülönülhetnek a diszpozitív és kógens rendelkezések. Így például a részvénytársaságra vonatkozó szabályozáson belül a törvény egyértelművé kívánja tenni, melyek azok a rendelkezések, amelyektől a részvénytársaság az alapszabályban nem térhet el, rögzíteni tervezi továbbá, hogy a törzsrészvény minimális mennyiségére az új Ptk. által előírt, az alaptőke felét meghaladó mennyiség, valamint a dolgozói részvény maximális kibocsátható mennyiségére az új Ptk. által előírt, a felemelt alaptőke legfeljebb 15 %-ának megfelelő, a kamatozó részvény maximális kibocsátható mennyiségére az új Ptk. által előírt, az alaptőke legfeljebb 10 %-ának megfelelő, a visszaváltható részvény maximális kibocsátható mennyiségére az új Ptk. által előírt, legfeljebb az alaptőke 20 %-ának megfelelő részvénymennyiség kógens (eltérést nem engedő) szabálynak minősül. Ugyanígy kógensek a Ptk.-nak a részvényre (előállítási mód, kiállítás, részvényfajták, részvényosztályok stb.) vonatkozó egyéb rendelkezései. 8 Ptké. 12. 6
A zártkörűen működő részvénytársaság nyilvánosan működő részvénytársasággá történő átalakulását segítő tervezett új rendelkezés, hogy a zártkörűen működő részvénytársaság részvényei az általános szabályoktól eltérően nyilvános forgalomba kerülhetnek akkor, ha az a társaság működési formájának megváltoztatásához (zrt.-ből nyrt.-vé történő módosítás) szükséges. 2.5. A többi szabályozott értékpapírra vonatkozó szabály A többi értékpapír szabályozásában egyelőre nem következett be és nem is ismert olyan lényeges várható változás, amely kiemelést érdemelne. 3. AZ ÉRTÉKPAPÍROK FORGALOMBA HOZATALÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK PONTOSÍTÁSA 3.1. A tájékoztatóval kapcsolatos fogalmi pontosítások A Tpt. a fogyasztóvédelmi szempontokat előtérbe helyezve rögzíti, hogy az értékpapírok nyilvános forgalomba hozatalához elkészítendő, három részből álló [(1) regisztrációs okmány, (2) értékpapírjegyzék, (3) összefoglaló] tájékoztatónak a regisztrációs okmány elnevezésű része a kibocsátóról tartalmaz információkat annak érdekében, hogy a befektető számára egyértelmű legyen, mely dokumentumban találja a kibocsátó pénzügyi, gazdasági, jogi és piaci adataira és azok várható alakulására vonatkozó információkat. A törvénymódosítás azt is egyértelművé teszi, hogy amennyiben a forgalomba hozatallal kapcsolatban végleges feltételek közzétételére is sor kerül, úgy az csak az értékpapírjegyzékkel kapcsolatos információkat tartalmazza. 3.2. A tájékoztató tartalmára vonatkozó módosítások Új szabály, hogy amennyiben az értékpapírban foglalt kötelezettség teljesítéséért valamely EGT-állam kezességet (garanciát) vállal, akkor a kibocsátó, az ajánlattevő vagy a szabályozott piacra bevezetést kérő személy elhagyhatja a kezesre vonatkozó információkat a tájékoztatóból. A befektetési jegy forgalomba hozatali szabályok annyiban pontosításra kerültek, hogy a tájékoztató és a kezelési szabályzat nem befektetési jegy sorozathoz, hanem befektetési alaphoz készül. 2016. január 1-jétől az uniós szabályoknak megfelelően a Tpt. lehetővé teszi, hogy részvény nyilvános forgalomba hozatala esetén a kibocsátó illetve az ajánlattevő az ajánlattételét visszavonhatja és a részvény értékesítése nélkül is zárhatja a nyilvános forgalomba hozatalt. Ezen jog a kibocsátót (ajánlattevőt) a részvényeknek a befektetők értékpapírszámláján történő jóváírásáig illeti meg. Ezen jog gyakorlásának a feltétele, hogy már maga a tájékoztató tartalmazza, hogy az ajánlattétel mikor és milyen körülmények között vonható vissza vagy függeszthető fel. 3.3. A tájékoztatók közzétételi helyének módosítása A korábbi szabályozás a közzététel helyeként a legalább egy országos terjesztésű napilap vagy annak a szabályozott piacnak, illetve multilaterális kereskedési rendszernek a honlapja, amelyen értékpapírral kereskednek, vagy a felügyelet honlapja mellett, ezekhez képest vagylagosan a kibocsátó és a forgalmazó honlapját is megjelölte (feltéve, hogy a forgalmazó rendelkezett honlappal). A módosítás a kibocsátó illetve a forgalmazó honlapját vagylagos közzétételi helyként határozza meg, természetesen az egyéb lehetséges közzétételi helyek választhatóságának fenntarthatósága mellett. 7
3.4. A nyilvánosan forgalomba hozott értékpapírokkal kapcsolatos tájékoztatási kötelezettség változása 2015. november 26-tól, illetve 2016. január 1-jétől az uniós szabályok változásával összhangban módosultak a nyilvánosan forgalomba hozott értékpapírokkal kapcsolatos tájékoztatási kötelezettség szabályai. Az uniós szabályok változásának megfelelően a magyar szabályok is elsősorban azt kívánják meghatározni, mely kibocsátó értékpapírja esetében terheli a kibocsátót a magyar jogszabályok szerinti tájékoztatási kötelezettség. Ennek elhatárolására az szolgál, hogy a kibocsátó meghatározza, mely állam minősül az ő nyilvánosan forgalomba hozott értékpapírjai szempontjából ún. székhely szerinti tagállamnak. Az általános szabályok szerint a székhely szerinti tagállam szabályozott piac esetében az a tagállam, amelyben a szabályozott piac létesítő okirat szerinti székhelye található, vagy ha a nemzeti jog szerint nem rendelkezik létesítő okirat szerinti székhellyel, az a tagállam, amelyben a központi irodája található. A nyilvánosan forgalomba hozott értékpapírok kibocsátóinak tájékoztatási kötelezettsége szempontjából: a) az 1000 eurónál, illetve a forgalomba hozatal napján a Felügyelet által közzétett hivatalos devizaárfolyamon számítva ennek megfelelő összegnél kisebb egységnyi névértékű hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok kibocsátója vagy részvények kibocsátója esetében: aa) az a tagállam, amelyben a kibocsátó létesítő okirat szerinti székhelye van, vagy ab) ha a kibocsátó egy harmadik országban székhellyel rendelkező vállalkozás, a kibocsátó által azon tagállamok közül kiválasztott tagállam, amelyekben értékpapírjait szabályozott piacra bevezették, b) az a) pont hatálya alá nem tartozó bármely kibocsátó esetében a kibocsátó által azon tagállamok közül kiválasztott tagállam, amelyben a kibocsátónak a létesítő okirat szerinti székhelye van, vagy amelyekben értékpapírjait szabályozott piacra bevezették, c) ha a kibocsátó értékpapírjaival az ab) alpont vagy a b) pont szerint meghatározott székhely szerinti tagállamában már nem, egy vagy több másik tagállamban viszont kereskednek, ca) azon új székhely szerinti tagállam, amelyet a kibocsátó azon tagállamok közül választhat, amelyekben a kibocsátó értékpapírjai szabályozott piacon be vannak vezetve, vagy cb) azon tagállam, amelyben a kibocsátó létesítő okirat szerinti székhelye van. Ha a kibocsátó Magyarországot választotta ún. székhely szerinti tagállamának, Magyarország minősül a székhely szerinti tagállamának mindaddig, amíg a fentiek alapján új székhely szerinti tagállam választására nem kerül sor. Ez a választása azonban 3 évig nem változtatható meg, kivéve, ha értékpapírjaival az Európai Unió szabályozott piacán már nem kereskednek, vagy az értékpapírok jellege [lásd fenti a) pont] miatt vagy azon oknál fogva, hogy ugyan Magyarországon, mint székhely szerinti tagállamban az értékpapírjaival már nem, egy vagy több másik tagállamban viszont kereskednek. Ha valamelyik kibocsátó szempontjából a székhely szerinti tagállamnak Magyarország minősül, úgy a kibocsátó ezen a tényt köteles egyrészt bejelenteni mind a Felügyeletnek, mind pedig valamennyi fogadó tagállam felügyeleti hatóságának, másrészt pedig közzétenni. Ha ezt a közzétételt az értékpapírok szabályozott piacra való első bevezetésétől számított 3 hónapon belül Magyarország tekintetében elmulasztja, úgy a székhelye szerinti tagállamának az(ok) a tagállam(ok) minősül(nek), amely(ek)ben az értékpapírjait valamely szabályozott piacra bevezették, mindaddig, amíg székhely szerinti tagállamot nem választ és ezt nem teszi közzé. A rendszeres tájékoztatási kötelezettséggel kapcsolatos módosítás, hogy az egyes tájékoztatásokat a korábbi 5 éves kötelezettséggel szemben 10 évig kell nyilvánosan hozzáférhetővé tenni. A rugalmasság jegyében 2016. január 1-jével módosult a féléves jelentések közzétételének határideje a beszámolási időszakot követő 2 hónapról 3 hónapra. 8
A számviteli szabályokkal való összhang biztosítása érdekében a törvény előírja, hogy amennyiben a kibocsátó a számviteli törvény szerinti IFRS-ek szerinti állítja össze éves beszámolóját, akkor az éves, illetve időközi (negyedéves, féléves) jelentését is az IFRS-ek szerint köteles elkészíteni. Pontosításra került az éves és féléves jelentések készítési kötelezettsége alóli kivételi kör: az a legalább 100.000 EUR névértékű értékpapírok kibocsátóira vonatkozik; a jövőben csak a szabályozott értékpapírpiacra bevezetett értékpapír kibocsátókra vonatkozik a mentesség az irányelvnek megfelelően. A rendszeres és rendkívüli tájékoztatási kötelezettség alóli általános mentességeket fenntartva a törvény azt is egyértelművé teszi, hogy az Európai Monetáris Unió stabilitásának megőrzése céljából létrehozott mechanizmusokra szintén nem vonatkoznak a tájékoztatási szabályok. 3.5. A könyvvizsgálati szabályok változása Új rendelkezés, hogy a kibocsátó jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálatát az új Ptk. jogi személyekre vonatkozó rendelkezéseiben a könyvvizsgálókra meghatározott feltételeken túl 2018. január 1-jétől csak ún. kibocsátói minősítéssel rendelkező könyvvizsgáló (könyvvizsgáló cég) láthatja el. Ezzel összhangban módosult a könyvvizsgálókról szóló szabályozás 9. Eszerint külön jogszabály rendelkezései alapján egyes gazdálkodók (így pl. a kibocsátók) esetében csak megfelelő minősítéssel rendelkező kamarai tag könyvvizsgáló (könyvvizsgáló cég) végezhet jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet. Új minősítésnek számít a fenti ún. kibocsátói minősítés. A minősítés iránti kérelem elbírálására a Magyar Könyvvizsgálói Kamara helyett a könyvvizsgálói közfelügyeleti feladatokat ellátó hatóság jogosult. Amennyiben pedig közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó szervezetről van szó, amilyennek a szabályozott piacra bevezetett értékpapír kibocsátója is minősül, úgy a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet ellátó könyvvizsgálónak az egyéb feltételek teljesítésén túl olyan felelősségbiztosítással is rendelkeznie kell, amelynek biztosítási összege arányban áll az okozható kár nagyságával. 3.6. Az ISIN azonosítóra vonatkozó új rendelkezések A Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB vagy Felügyelet) 2014. június 5-ével újraszabályozta az ISIN azonosító kiadásának rendjét 10. Az új rendelet az ISIN azonosító igénylésére és összetételére vonatkozó technikai szabályokon túl érdemi új rendelkezéseket is tartalmaz. Egyrészt meghatározza, hogy a rendelet hatálya a) a sorozatban kibocsátott értékpapírra, ha aa) annak forgalomba hozatalára Magyarország területén kerül sor, ab) annak forgalomba hozatalára magyar kibocsátó által ide nem értve az államot az Európai Unió területén nyilvánosan kerül sor, vagy ac) a sorozatban kibocsátott értékpapír Magyarország területén működő tőzsdére kerül bevezetésre, és b) az egyéb tőzsdei termékre terjed ki. A piaci tapasztalatok alapján a rendelet felhatalmazza a központi értéktárat arra, hogy amennyiben az ISIN azonosító törlését megalapozó körülményt így különösen a kibocsátó 9 10 2007. évi LXXV. törvény a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről 20/2014. (VI. 3.) MNB rendelet az ISIN azonosítóról 9
jogutód nélküli megszűnését észleli, úgy az ISIN azonosítót az Felügyelet egyidejű tájékoztatása mellett törölje. Az értékpapír sorozatra vonatkozó ISIN azonosító igénylésekor a kérelmező által a központi értéktár rendelkezésére bocsátandó adatok pontosításra kerültek az ideiglenes részvényre, az ideiglenes kockázati tőkealap-jegyre és a befektetési jegyre vonatkozó adatokkal. 4. A BEFOLYÁSSZERZÉSI SZABÁLYOK PONTOSÍTÁSA A törvény egyértelművé teszi, hogy a szanálás alatt álló intézményeknél [lásd 13. rész] a szanálási eszközök tekintetében nem áll fenn a nyilvános vételi ajánlatra vonatkozó követelmény. A befolyásszerzéshez kapcsolódó, a szavazati jog mértékének bejelentését és közzétételét érintő rendelkezések az uniós szabályok pontosításának köszönhetően lényegesen módosultak annyiban, amennyiben a tájékoztatási kötelezettség azt a személyt is terheli, aki közvetlenül vagy közvetve olyan pénzügyi eszköz birtokába kerül, amely lejáratkor feltétel nélkül vagy a birtokos döntésétől függően a kibocsátó szavazati jogot megtestesítő részvényének és szavazati jogának megszerzését teszi lehetővé. Ebből a szempontból a Tpt. az általános pénzügyi eszköz fogalom mellett egy új pénzügyi eszköz fogalmat vezet be. Ezen tájékoztatási kötelezettség szempontjából pénzügyi eszköznek az alábbi eszközök minősülnek: a) átruházható értékpapír, b) opció, c) határidős ügylet, d) csereügylet, e) tőzsdén kívüli határidős kamatláb-megállapodás, f) különbözetre vonatkozó pénzügyi megállapodás vagy g) az a)-f) pontban meghatározott pénzügyi eszközökkel hasonló gazdasági hatást eredményező szerződés. A szavazati jogok mértékét a pénzügyi eszköz alapjául szolgáló részvények össznévértékére vonatkoztatva kell kiszámítani, kivéve a kizárólag készpénzben kiegyenlíthető pénzügyi eszközöket. Ezen utóbbiak esetében a szavazati jogok számát a vonatkozó EU rendelet szerint kell kiszámítani 11. A közzétételi kötelezettség a piac számára akkor bír információval, ha az teljes körű, ennek érdekében a módosítás kimondja, hogy a birtokos az ugyanazon kibocsátóhoz tartozó összes pénzügyi eszközét köteles összesíteni és egységesen bejelenteni. A szavazati jogok számításakor ugyanakkor csak az ún. hosszú pozíciókat kell figyelembe venni és ezek nem nettósíthatóak (a Tpt. alkalmazásában hosszú pozíció minden olyan pozíció, amely esetében az érdekeltség az alapul szolgáló eszköz árváltozását tekintve áremelkedés hatására értéknövekedésben nyilvánul meg). A törvény ugyanakkor mentesítést ad a tájékoztatási kötelezettség alól, ha a szavazati jog a vonatkozó uniós szabályozással összhangban stabilizációs célból szerzett részvényekhez kapcsolódik 12. A kiszorítás jogintézménye keretében a vételi jog gyakorlása során alkalmazandó vételár szabályait a törvény 2016. január 1-jétől pontosította: amennyiben a céltársaság az IFRS-ek szerint állítja össze éves beszámolóját, akkor az egy részvényre jutó saját tőke számítását szintén az IFRSek szerint számított saját tőke alapján kell elvégezni. 11 12 A Bizottság 2015/761 felhatalmazáson alapuló rendelete (2014. december 17.) a 2004/109/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a jelentős részesedésekre vonatkozó egyes szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről A Bizottság 2273/2003/EK Rendelete a 2003/6/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a visszavásárlási programokra vonatkozó mentességek és a pénzügyi eszközök stabilizálása tekintetében történő végrehajtásáról 10
5. A BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÁSI TEVÉKENYSÉGEKRE ÉS A BEFEKTETÉSI VÁLLALKOZÁSOKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK VÁLTOZÁSA Az egyes hazai befektetési vállalkozások működésében 2015 tavaszán napvilágra került hiányosságok okán a Parlament szükségesnek látta, hogy a befektetési vállalkozások tevékenységére vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket pontosítsa, szükség esetén szigorításukról gondoskodjon. 5.1. Az egyes befektetési szolgáltatásokra illetve kiegészítő szolgáltatásokra vonatkozó módosult szabályok 5.1.1. Az ügyfélszámlára vonatkozó szabályok Tekintettel arra, hogy a befektetési vállalkozások által az ügyfelek pénzeszközeinek nyilvántartására szolgáló számlák jogi megítélése korábban bizonytalan volt, szükségessé vált annak egyértelművé tétele, hogy az ügyfélszámla egy, az ügyfél pénzeszközeinek nyilvántartására szolgáló korlátozott rendeltetésű számla, amely kizárólag a számlavezető által nyújtott befektetési szolgáltatás, kiegészítő szolgáltatás, illetve árutőzsdei szolgáltatás során igénybe vett szolgáltatásokhoz kapcsolódó tranzakciók lebonyolítására szolgál, A változtatás egyebekben is pontosítja az ügyfélszámlára vonatkozó szabályokat. Eszerint az ügyfélszámlán kell nyilvántartani a számlatulajdonost megillető bevételt, és az ügyfélszámláról kell teljesíteni a számlatulajdonost terhelő kifizetést. Az ügyfélszámlán elkülönítetten kell nyilvántartani az azonnali, illetve az opciós és határidős ügyletekből eredő követeléseket és kötelezettségeket. A számlavezető az ügyfelek tulajdonát képező ügyfélszámla-állományt ha a Tpt. másként nem rendelkezik letéti számlán köteles elhelyezni. 5.1.2. Az értékpapírszámlára vonatkozó szabályok 2016. január 1-jétől az értékpapír-tulajdonos részére értékpapírszámlát a befektetési vállalkozás, a Magyar Államkincstár, az árutőzsdei szolgáltató, a hitelintézet és a befektetési alapkezelő vezethet (természetesen a vonatkozó engedély birtokában). 2016. január 1-jétől a befektetési vállalkozás új kötelezettsége, hogy a portfóliókezelés kivételével befektetési szolgáltatási tevékenysége keretében kezelt, az ügyfél tulajdonában lévő vagy őt megillető pénzügyi eszközről és pénzeszközről havonta, a hónap utolsó napjára vonatkozóan az alábbi tartalommal jelentést készít és azt írásban vagy más tartós adathordozón az ügyfél rendelkezésére bocsátja: a) az ügyfél tulajdonában lévő vagy őt megillető pénzügyi eszközök és pénzeszközök állománya és részletezése a jelentésben foglalt hónap utolsó napjára vonatkozóan, b) az ügyfél tulajdonában lévő vagy őt megillető pénzügyi eszközök és pénzeszközök azon állománya, amely értékpapír-finanszírozási ügylet tárgyát képezte a jelentésben foglalt hónap utolsó napjára vonatkozóan, c) az értékpapír-finanszírozási ügylet tárgyát képező, az ügyfél tulajdonában lévő vagy őt megillető pénzügyi eszközön és pénzeszközön realizált eredmény, és az eredmény számításának alapja, d) az ügyfél számára az MNB honlapján a következők szerint elérhetővé tett adatok lekérdezéséhez szükséges, egyedileg külön jogszabályban meghatározott módszertan szerint képzett jelszó. A tőkepiacon korábban tapasztalt szolgáltatói visszaélések megelőzésére, illetve a számláknak a számlatulajdonos általi ellenőrzése és a valós számlaforgalomról való információszerzés biztosítása érdekében a törvény 2016. január 1-jétől biztosítja a számlatulajdonos részére azt is, hogy ne csak a 11
befektetési vállalkozásnál, hanem az MNB honlapján is ellenőrizhesse az értékpapírszámlájának aktuális helyzetét. Ezt a számlatulajdonos havi gyakorisággal teheti meg. Ahhoz, hogy a számlatulajdonos az MNB honlapján hozzájuthasson ezen információkhoz, a számlatulajdonosnak rendelkeznie kell egy, a számlavezetője által képzett belépési azonosítóval és jelszóval. A fenti kötelezettségek teljesítése érdekében a számlavezető köteles egyrészt a fenti belépési azonosítót és havonta új jelszót képezni a számlatulajdonos számára, és ezt a jelszót átadni a számlatulajdonosnak és az MNB-nek, másrészt a belépési azonosítóhoz tartozóan az MNB számára köteles anonimizált módon átadni a tárgyhónap utolsó napjának helyzetét mutató értékpapír- és ügyfélszámla egyenleget és adatokat a tárgyhónapot követő 5. munkanapig. Ezen adatok elérhetőségét az MNB az átadást követő 5. munkanaptól a tárgyhónapot követő második hónap 10. munkanapjáig folyamatosan biztosítja. Annak érdekében, hogy a számlavezető a fenti belépési azonosító és jelszó kialakítási és kezelési kötelezettségét jogszerűen teljesíthesse, az adatbiztonság követelményeit rögzítő szabályzatot köteles készíteni, és azt a tervezett hatályba lépés (módosítás esetén a módosítás tervezett hatályba lépése) előtt legalább 60 nappal jóváhagyásra megküldeni az MNB-nek. Az MNB az értékpapírszámla egyenlegekkel kapcsolatban nem kizárólag technikai hozzáférési lehetőséget biztosít, hanem az átadott értékpapírszámla egyenlegek ellenőrzését is végzi: a számlavezető által vezetett értékpapírszámlák összesített egyenlegét összeveti a számlavezetőnek a központi értéktárnál vezetett értékpapír-állományának az MNB rendelkezésére álló adataival. Az adatbiztonság érdekében speciális előírás, hogy bár a Felügyelet a fenti tájékozódási lehetőséghez kapcsolódó ügyfélszolgálati feladatok ellátását a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalán keresztül biztosítja, a Hivatal ennek keretében a számlavezető és a számlatulajdonos adatait nem kezelheti. A fenti rendelkezések a központi értéktár alapvető szolgáltatásaival összefüggésben (hitelesítési szolgáltatás, központi számlavezetési szolgáltatás, kiegyenlítési szolgáltatás) nem alkalmazandók. 5.1.3. Az értékpapír- és ügyfélszámlára vonatkozó közös szabályok Szintén a számlákkal kapcsolatos visszaélések megakadályozása érdekében a törvény módosítása egyértelművé teszi, hogy a befektetési vállalkozás biztosítani köteles, hogy alkalmazottja vagy a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében általa foglalkoztatott más személy az ügyfél részére vezetett ügyfélszámla, értékpapírszámla fölött az ügyfél képviselőjeként a jogszabályon, bírósági vagy hatósági határozaton, létesítő okiraton alapuló képviseleti jogosultság kivételével rendelkezési jogot nem gyakorolhat. 5.1.4. A FATCA törvény és a Pénzügyi Számlákkal kapcsolatos adatszolgáltatás és átvilágítás alapján fennálló kötelezettségek A nemzetközi adóügyi megfelelés előmozdításáról és a FATCA szabályozás végrehajtásáról Magyarország és az Amerikai Egyesült Államok kormányközi megállapodást írt alá. Ennek célja egyrészt annak biztosítása, hogy az amerikai adóalanyok az USA-n kívüli pénzügyi eszközeik tekintetében is megfizessék a megfelelő adót, másrészt az információgyűjtés és információcsere az egyesült államokbeli pénzügyi intézmények által kezelt magyar illetőségű személyek által birtokolt számlákról. A Pénzügyi Számlákra vonatkozó automatikus információcserét uniós irányelvek is biztosítják, melyek fő célja az Európai Unión belül az adóhatóságok közötti automatikus adóügyi információcserének az adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó Pénzügyi Számlákra való kiterjesztése. A szabályozás indoka, hogy a külföldi pénzügyi termékekbe való befektetési lehetőségek kibővülésével az adózás területén rendelkezésre álló uniós és nemzetközi közigazgatási együttműködés korábbi eszközei már nem bizonyultak elég hatékonyak a határokon átnyúló 12
adócsalás és adókijátszás elleni küzdelemben. Ennek keretében az ún. illetőségvizsgálatot, azaz a számlatulajdonos illetőségének megállapítására irányuló vizsgálatot a tőkepiacon vezetett számlák tekintetében is el kel végezni. Ennek keretében kötelezettség, hogy a szolgáltató a számlatulajdonost az illetőségvizsgálat elvégzésével egyidejűleg tájékoztassa az ügyfélfogadásra nyitva álló helyiségeiben kifüggesztett hirdetmény útján, vagy ha az lehetséges, elektronikus úton a) az illetőségvizsgálat elvégzéséről, és b) az adóhatóság felé fennálló adatszolgáltatási kötelezettségéről. Az adatszolgáltatás megtörténtéről a szolgáltató a számlatulajdonost 30 napon belül írásban ha lehetséges, elektronikus úton tájékoztatja. 5.1.5. Az óvadékra vonatkozó szabályok A befektetési szolgáltatási tevékenységekre vonatkozó szabályok pontosítása körében a törvény ahogyan már írtuk, az új Ptk. rendelkezéseit kiegészítve új szabályként lehetővé teszi, hogy óvadék tárgya a Bszt. szerinti pénzügyi eszköz is lehet, és a zálogjogosult a közvetlen kielégítés jogával élhet abban az esetben is, ha az óvadék tárgya olyan pénzügyi eszköz, amely nyilvános forgalmi értékkel, vagy az adott időpontban felektől függetlenül meghatározható értékkel nem rendelkezik. Ennek feltétele, hogy a pénzügyi eszköz értékelési módjáról a felek a zálogszerződésben megállapodjanak. Ahogyan a fentiekben jeleztük, az új Ptk. alkalmazása során napvilágra került jogalkalmazási problémákra tekintettel 2017. január 1-jével várható többek között az óvadékra vonatkozó szabályok módosítása, pontosítása is. 5.16. A letétre vonatkozó szabályok A letéti őrzési tevékenységgel kapcsolatos Bszt.-beli új előírás, hogy a befektetési vállalkozás az ügyfél pénzügyi eszközének letéti őrzésére a tőle elvárható gondossággal kiválasztott harmadik személlyel megállapodást köthet. A befektetési vállalkozás a kiválasztott személyt, valamint a pénzügyi eszközök letéti őrzésére általa alkalmazott megoldásokat a tőle elvárható gondossággal rendszeresen, de legalább évente köteles felülvizsgálni, és az erről készült jelentést legkésőbb a tárgyhót követő hónap 15. napjáig köteles megküldeni a Felügyeletnek. 5.1.7. A portfóliókezelésre vonatkozó szabályok Az a befektetési vállalkozás, amely a befektetési szolgáltatási tevékenysége keretében portfóliókezelési tevékenységet végez, az ügyfél számára a módosult szabályok alapján havonta köteles jelentést készíteni a tárgyhónap utolsó napjára vonatkozóan, és azt írásban vagy más tartós adathordozón az ügyfél rendelkezésére bocsátani a tárgyhónapot követő hónap 10. munkanapjáig. (rendszeres jelentési kötelezettség). A befektetési vállalkozás a portfóliókezelési tevékenység során a végrehajtott ügylettel kapcsolatos tájékoztatását az ügyfél rendelkezése szerint a) ügyletenként, vagy b) a rendszeres jelentési kötelezettsége keretében adja meg. A portfóliókezelési tevékenységről a befektetési vállalkozás a lakossági ügyfél számára a rendszeres jelentési kötelezettségét az alábbi tartalommal teljesíti: a) a befektetési vállalkozás neve, b) az ügyfél neve vagy más azonosítója, 13
c) a jelentésben foglalt időszakra érvényes portfólió összetétele és értékelése, ideértve minden, a befektetési vállalkozás kezelésében lévő pénzügyi eszköz piaci értékét és a pénzeszközök kezdő és záró egyenlegét, és a portfóliónak a jelentésben foglalt időszakra érvényes hozamát, d) a befektetési vállalkozás által a jelentésben foglalt időszakban az ügyfél felé felszámított jutalékok, díjak és egyéb költségek teljes összege, legalább a kezeléssel és a megbízás végrehajtásával összefüggő tételek elkülönítésével vagy az ügyfél kifejezett kérésére, az általa megadott részletezettséggel, e) a jelentésben foglalt időszakra vonatkozó hozam összehasonlítása a befektetési vállalkozás és az ügyfél között létrejött megállapodásban foglalt referenciaértékkel, f) a jelentésben foglalt időszakban az ügyfél portfóliójában lévő pénzügyi eszközön realizált osztalék, kamat, kamatnak minősülő vagy egyéb hozamjellegű kifizetés összege jogcímenként, g) a jelentésben foglalt időszakban történt olyan társasági események, amelyek az ügyfél portfóliójában lévő pénzügyi eszköz kapcsán valamilyen jog vagy jogosultság keletkezésével jártak, és h) minden egyes, a jelentésben foglalt időszakban végrehajtott ügylet kapcsán a következő információk, 1) a kereskedési nap, 2) a megbízás végrehajtásának időpontja, 3) a megbízás típusa, 4) a kereskedési helyszín neve, illetve azonosítója, 5) a pénzügyi eszköz megnevezése és azonosítója, 6) az eladás/vétel megjelölés, 7) a megbízás természete, ha sem eladásnak, sem vételnek nem tekinthető, 8) a pénzügyi eszköz mennyisége, kivéve, ha az ügyfél az ügyletenkénti tájékoztatást választotta i) az ügyfél számára a Felügyelet honlapján elérhetővé tett adatok lekérdezéséhez szükséges, egyedileg külön jogszabályban meghatározott módszertan szerint képzett jelszó. Ha az ügyfél az ügyletenkénti tájékoztatást választotta, a befektetési vállalkozás a portfóliókezelési tevékenysége keretében az ügyfél megbízása alapján végrehajtott ügyletekről szóló tájékoztatását a) a fenti tartalommal, b) írásban vagy más tartós adathordozón, és c) legkésőbb az ügylet végrehajtásának napját követő első kereskedési napon, vagy ha a megbízást a befektetési vállalkozás harmadik személy közreműködésével hajtotta végre, e harmadik személy igazolásának kézhezvételét követő kereskedési napon, ügyletenként adja meg. Ha az ügyfél az ügyletenkénti tájékoztatást választotta, a befektetési vállalkozás portfóliókezelési tevékenysége keretében az ügyfél megbízása alapján végrehajtott ügyletekről szóló rendszeres jelentést köteles legalább havonta elkészíteni és írásban vagy más tartós adathordozón az ügyfél rendelkezésére bocsátani. 5.2. A befektetési vállalkozások szervezetére, működésére vonatkozó módosult szabályok 5.2.1. A befektetési vállalkozások irányítása A Bszt. pontosítja az audit bizottságra vonatkozó követelményeket. A befektetési vállalkozások megfelelő irányítása érdekében a vezető állású személyekkel szemben további követelmények kerültek megállapításra. Eszerint befektetési vállalkozásnál vezető állású személynek az választható meg, illetve az nevezhető ki, aki 14
a) hatósági bizonyítvány útján igazolja, hogy egyes, a tevékenység szempontjából jelentőséggel bíró bűncselekményi kör tekintetében büntetlen előéletű, b) felsőfokú végzettséggel (lásd következő pontot) rendelkezik, c) legalább 3 éves szakirányú szakmai gyakorlattal és legalább 3 éves pénzügyi, illetve gazdasági területen szerzett vezetői gyakorlattal rendelkezik, d) igazolja, hogy vele szemben a törvényben meghatározott összeférhetetlenségi okok nem állnak fenn és e) igazolja, hogy jó üzleti hírnévvel rendelkezik. A befektetési vállalkozás vezető állású személyének az nevezhető ki, akinek személyét a megválasztás, illetve a kinevezés tervezett időpontját 30 nappal megelőzően a Felügyeletnek az előzetes engedély megszerzése érdekében bejelentették, és a Felügyelet az engedélyt megadta. A vezető állású személy és a befektetési vállalkozás köteles a Felügyeletnek haladéktalanul bejelenteni, ha a vezető állású személlyel kapcsolatban az engedély megadását követően kizárási ok merül fel. A vezető állású személy megválasztásához vagy kinevezéséhez megadott engedélyt a Felügyelet visszavonhatja, illetve felfüggesztheti, ha az engedély alapjául szolgáló feltétel az engedély megadását követően megszűnik, illetve ha az engedély megadását követően merül fel kizárási ok. Ha a vezető állású személy kinevezésére vagy megválasztására az engedély megszerzésétől számított 3 hónapon belül nem kerül sor, a vezető állású személy csak ismételt engedélyezést követően nevezhető ki vagy választható meg. A törvénymódosítás hatálybalépésekor, 2015. július 7-én befektetési vállalkozásnál már megválasztott, kinevezett vezető állású személynek legkésőbb 2019. január 1-jétől kell megfelelnie a fenti módosult követelményeknek. Szintén a piaci tapasztalatok alapján szükségessé vált a befektetési vállalkozás vezető állású személyei és befolyásoló részesedéssel rendelkező tagjai jó üzleti hírnevének meghatározásával együtt a jó üzleti hírnév igazolása módjának rögzítése is. Jó üzleti hírnév a befektetési vállalkozás vezető állású személyeinek, befolyásoló részesedéssel rendelkező tagjainak a befektetési vállalkozás irányítására vagy tulajdonlására való alkalmasságát igazoló feltételek megléte. A jó üzleti hírnevet a kérelmezőnek illetve annak kell bizonyítania, akinek érdekében áll, hogy azt a Felügyelet elfogadja. Igazolásának módját ugyan a kérelmező választhatja meg, azonban a Felügyelet egyéb, pontosan meghatározott iratok benyújtását is előírhatja. Amennyiben a jó üzleti hírnév bizonyítása sikertelen, azt a Felügyelet határozattal állapítja meg. 5.2.2. Az üzletkötőkkel szemben támasztott követelmények és az üzletkötői névjegyzék Az összeférhetetlenségi szabályokat az üzletkötőkre is kiterjesztették a piac prudens, és átlátható működésének biztosítása érdekében. Az üzletkötő tevékenyégének jelentősége, a tőzsdei megbízások realizálásában betöltött szerepe okán, az eltérő piaci szereplők közötti érdekösszeütközési problémák megelőzése céljából az üzletkötő egyidejűleg munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban nem állhat más befektetési vállalkozással, illetve árutőzsdei szolgáltatóval. Az ügyfélszámlánál már leírt szabályok érvényesülése érdekében a befektetési vállalkozás feladatává teszi a törvény, hogy biztosítsa, alkalmazottja vagy a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében általa foglalkoztatott más személy az ügyfél részére vezetett ügyfélszámla, értékpapírszámla fölött az ügyfél képviselőjeként a jogszabályon, bírósági vagy hatósági határozaton, létesítő okiraton alapuló képviseleti jogosultság kivételével rendelkezési jogot ne gyakorolhasson. Újdonság a 2015. július 7-ével bevezetésre került névjegyzék: a befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató a szabályozott piacon, multilaterális kereskedési rendszerben megbízás végrehajtását megvalósító üzletkötésre olyan, vele munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló 15
egyéb jogviszonyban álló személyt köteles alkalmazni, akit a befektetési vállalkozás, az árutőzsdei szolgáltató vagy a közvetítő előzetes kérelme alapján a Felügyelet nyilvántartásba vett (névjegyzék). A névjegyzékbe a Felügyelet azt a személyt jegyzi be, aki a) büntetlen előéletű, b) nem áll foglalkozástól eltiltó jogerős bírói ítélet hatálya alatt, c) ellene a Felügyelet vagy a tőzsde 5 éven belül nem alkalmazott jogerős határozatban megállapított, figyelmeztetésnél súlyosabb szankciót, d) rendelkezik a jogszabály szerinti szakmai képesítéssel. A befektetési vállalkozásnál, árutőzsdei szolgáltatónál az ügyfélnek befektetési szolgáltatást vagy kiegészítő szolgáltatást ajánló és az ügyfél igényt az üzletkötésre jogosultnak továbbító, de az ügyféllel befektetési szolgáltatásra vonatkozó megbízási szerződés kötésére, illetve az ügyfél felé befektetési szolgáltatási vagy kiegészítő szolgáltatási jogviszonyt létrehozó kötelezettségvállalásra nem jogosult személynek nem kell megfelelnie a fenti követelménynek. Szakmai képesítésként fogadható el: a) a szakirányú felsőfokú iskolai végzettség, vagy b) a középiskolai végzettség és ba) a szakképesített bankreferensi szakképesítés, bb) a banki, befektetési termékértékesítői szakképesítés, bc) a befektetési tanácsadói szakképesítés, bd) a banki szakügyintézői szakképesítés, be) a pénzügyi szakügyintézői szakképesítés, bf) az értékpapír-piaci szakügyintézői szakképesítés, bg) a pénzügyi szervezeti mérlegképes könyvelői szakképesítés, bh) a tőzsdei szakvizsga, bi) a Magyar Bankszövetség Felsőfokú Bankszakmai Oklevél, bj) a fenti ba)-bi) alpontban foglaltakkal egyenértékű szakképesítés, vagy c) jogszabályban meghatározott, a Felügyelet által kiadott tőkepiaci hatósági vizsga letételét igazoló tanúsítvány. A fentiek alkalmazásában szakirányú felsőfokú végzettségnek minősülnek a) a felsőoktatásról szóló törvény szerint a közgazdasági felsőoktatásban szerzett egyetemi vagy főiskolai szintű szakképzettség, vagy a felsőoktatásról szóló törvény szerint a gazdaságtudományok képzési területen alapképzésben vagy mesterképzésben szerezhető közgazdász szakképzettség, b) a jogász szakképzettség, c) a könyvvizsgálói képesítés, d) a felsőfokú vagy posztgraduális bankszakmai képesítés, e) a főiskolai vagy egyetemi szintű, illetve mesterképzésben szerzett gazdasági agrármérnök szakképzettség vagy műszaki menedzser alapképzési szakon, vagy gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök alapképzési szakon szerzett szakképzettség, és f) a felsőfokú végzettség birtokában szakirányú továbbképzésben, szakosító továbbképzésben a közgazdasági felsőoktatásban szerezett bankszakmai szakképzettség vagy gazdasági, közgazdasági szakképzettség. A nyilvántartásba vételt kérelmező a bejelentéshez köteles mellékelni a bejelentésre kerülő személy azonosító adatait, valamint a fenti követelmények teljesítését alátámasztó dokumentumokat. Ha a névjegyzékbe bejegyzett személlyel szemben a fenti feltételek közül valamelyik már nem áll fenn, az őt igénybe vevő köteles ezt a tényt haladéktalanul bejelenteni a Felügyeletnek. A Felügyelet az érintett személyt a névjegyzékből haladéktalanul törli. A névjegyzék adatai nyilvánosak. 16
A törvénymódosítás hatálybalépésekor, 2015. július 7. napján az üzletkötéssel már foglalkozó személynek legkésőbb 2017. január 1-jétől kell megfelelnie a fenti követelményeknek. A hatálybalépést követő 30 napon belül a befektetési vállalkozások kötelesek voltak ellenőrizni, hogy az üzletkötésre alkalmazott munkatársaik a fenti feltételeknek megfelelnek, és őket a Felügyeletnek e határidőn belül bejelentették, a Felügyelet pedig a bejelentett személyeket nyilvántartásában rögzítette. A törvénymódosítás hatálybalépését követően nyilvántartásba venni kért üzletkötők regisztrációjára vonatkozó szabályok a fenti időpontot követően létesített munkaviszonyban (munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban) álló, üzletkötésre alkalmazott személyekre alkalmazandók. Ez esetben az üzletkötőt alkalmazni kívánó intézmény által benyújtott kérelem alapján indított nyilvántartásba vételi eljárás eredményes lefolytatását követően veszi nyilvántartásba a Felügyelet az új üzletkötőt. A fentiek szerinti, a Felügyelet által kiadott tőkepiaci hatósági vizsgát biztosító hatósági képzéssel és vizsgáztatással kapcsolatban a Felügyelet nyilvántartást vezet a képző és vizsgáztató szervekről, a hatósági vizsgára jelentkező személyekről, a képző szerv által aláíró személyként megjelölt, a képzési igazolás kiállítására és aláírására feljogosított személyekről (a továbbiakban: aláíró személy), az oktatókról és a Felügyelet által kijelölt, a hatósági vizsga jogszabályban foglalt feltételeknek megfelelő lebonyolítását felügyelő személyekről. A tőkepiaci üzletkötői hatósági vizsgának és az ahhoz szükséges képzésnek a pénzügyi szolgáltatás közvetítői, a biztosításközvetítői és a tőkepiaci üzletkötői hatósági képzéssel és hatósági vizsgával összefüggő feladatokról szóló miniszteri rendeletben meghatározott feltételeknek megfelelő képzés és vizsga fogadható el. 5.2.3. Az informatikai rendszer védelmére vonatkozó szabályok Szintén a 2015. tavaszi, a magyar tőkepiacon napvilágra került visszaélések miatt szigorításra kerültek a befektetési vállalkozások informatikai rendszerének védelmét szolgáló rendelkezések. Így a multilaterális kereskedési rendszer (MTF) működtetése tevékenységet végző befektetési vállalkozásokra is előírja a törvény az informatikai rendszer védelmét, tekintettel arra, hogy az ő működésükhöz is elengedhetetlen a megbízható és biztonságos kereskedést lebonyolító informatikai rendszer megléte. Az informatikai rendszer védelme tekintetében a törvény előírja, hogy a) a megbízás felvétele és továbbítása b) a megbízás végrehajtása az ügyfél javára, c) a sajátszámlás kereskedés, d) a portfóliókezelés, e) a pénzügyi eszköz elhelyezése az eszköz (értékpapír vagy egyéb pénzügyi eszköz) vételére vonatkozó kötelezettségvállalással (jegyzési garanciavállalás), f) a pénzügyi eszköz elhelyezése az eszköz (pénzügyi eszköz) vételére vonatkozó kötelezettségvállalás nélkül, és g) a multilaterális kereskedési rendszer működtetése. befektetési szolgáltatási tevékenységet végző, továbbá a) a pénzügyi eszköz letéti őrzése és nyilvántartása, valamint az ehhez kapcsolódó ügyfélszámla vezetése, és b) a letétkezelés, valamint az ehhez kapcsolódó értékpapírszámla vezetése, nyomdai úton előállított értékpapír esetében ennek nyilvántartása és az ügyfélszámla vezetése kiegészítő szolgáltatást nyújtó befektetési vállalkozás, és a) árura, ideértve a közraktárjegyet, annak leválasztott árujegy részét, a forgalomképes vagyoni értékű jogot és az erre vonatkozó származtatott eszközt, b) az üvegházhatású gáz kibocsátási egységre és a légszennyező anyag kibocsátási jogra, valamint az erre vonatkozó opció, határidős és egyéb származtatott ügyletre, és 17
c) meghatározott pénzügyi eszközre vonatkozóan a) megbízás felvételét és továbbítását, b) megbízás végrehajtását az ügyfél javára, c) sajátszámlás kereskedést, d) pénzügyi szolgáltatás közvetítését, e) biztosításközvetítést ügynökként, f) befektetési szolgáltatás, kiegészítő szolgáltatás függő ügynökként történő közvetítését végző árutőzsdei szolgáltató köteles kialakítani a tevékenysége ellátásához használt informatikai rendszer biztonságával kapcsolatos szabályozási rendszerét, valamint gondoskodni az informatikai rendszer kockázatokkal arányos védelméről. A szabályozási rendszerben meg kell határozni az információ-technológiával szemben támasztott követelményeket, a használatából adódó biztonsági kockázatok felmérésére és kezelésére vonatkozó szabályokat az informatikai vállalatirányítás, a tervezés, a fejlesztés és a beszerzés, valamint az üzemeltetés, a monitorozás és független ellenőrzés területén. A fenti befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató az informatika alkalmazásából fakadó biztonsági kockázatok figyelembevételével köteles meghatározni a szervezeti és működési rendeket, a felelősségi, a nyilvántartási és a tájékoztatási szabályokat, a folyamatba épített ellenőrzési követelményeket és szabályokat is, köteles továbbá kiépíteni az informatikai rendszere biztonságos működtetését felügyelő informatikai ellenőrző rendszert és azt folyamatosan működtetni is. A biztonsági kockázatelemzés eredményének értékelése alapján a biztonsági kockázattal arányos módon gondoskodni kell a rendszer megfelelő védelméről. A befektetési vállalkozásnak és az árutőzsdei szolgáltatónak a tevékenysége végzésére csak olyan informatikai rendszer felhasználásával kerülhet sor, amely biztosítja a rendszerelemek zártságát, és megakadályozza az informatikai rendszerhez történő jogosulatlan hozzáférést, valamint észrevétlen módosítását. Az informatikai rendszernek meg kell felelnie az általános információbiztonsági zártsági követelményeknek is. Ennek érdekében a befektetési vállalkozásnak és az árutőzsdei szolgáltatónak adminisztratív, fizikai és logikai intézkedésekkel biztosítania kell az általános információbiztonsági zártsági követelmények teljesülését. Az ezen követelményeknek való megfelelést külső szakértő, ún. tanúsító szervezet által történő, az informatikai rendszerre vonatkozó tanúsítással kell igazolni. Kizárólag a jogszabályban meghatározott tanúsító szervezet állíthat ki tanúsítványt az 1000 állandó ügyfelet meghaladó ügyfelet nyilvántartó informatikai rendszer esetében. Az informatikai rendszerre vonatkozó követelmények teljesülése kizárólag informatikai biztonsági funkciókat megvalósító szoftvertermékek és -rendszerek elfogadott hazai vagy nemzetközi informatikai biztonsági módszertanon alapuló tanúsítására akkreditált tanúsító szervezet által kiállított tanúsítvánnyal igazolható. A tanúsítvány 1 évig érvényes. A tanúsító szervezet írásban haladéktalanul tájékoztatja a Felügyeletet, ha a befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató informatikai rendszerével kapcsolatosan olyan tényt állapít meg, amely a befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató folyamatos működését kedvezőtlenül érinti vagy bűncselekmény elkövetésére, jogszabály megsértésére vagy a befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató belső szabályzatának súlyos megsértésére vagy ezek veszélyére utaló körülményeket észlel. A törvény felhatalmazást ad a kormány számára arra, hogy az informatikai rendszereket felülvizsgáló szakértővel szembeni követelményeket megállapítsa. 5.2.4. A helyreállítási terv A befektetési vállalkozások számára egy új szabályzat, az ún. helyreállítási terv készítése is előírásra került. Minden olyan befektetési vállalkozás 18
a) amelyre az összevont alapú felügyelet nem terjed ki, vagy b) amely a csoportszintű helyreállítási terv felülvizsgálata alapján erre külön kötelezett, az általa végzett befektetési szolgáltatási tevékenység, kiegészítő szolgáltatás és az alkalmazott üzleti modell jellegével, nagyságrendjével, összetettségével és kockázataival arányos helyreállítási tervvel köteles rendelkezni. A helyreállítási terv egy olyan dokumentum, amelyben a befektetési vállalkozás összefoglalja az általa végrehajtandó lépéseket egy, a likviditását vagy a fizetőképességét (szolvenciáját) súlyosan veszélyeztető állapot esetére, annak érdekében, hogy ezek a lépések rendkívüli állami pénzügyi támogatás igénybevétele nélkül biztosítsák a befektetési vállalkozás pénzügyi helyzetének stabilizálódását. A helyreállítási tervet a befektetési vállalkozás igazgatóságának kell jóváhagynia, és azt be kell nyújtani az MNB részére. Az igazgatóság a helyreállítási tervet legalább évente egyszer, valamint a befektetési vállalkozás jogi vagy szervezeti felépítésével, tevékenységével vagy pénzügyi helyzetével kapcsolatos minden olyan változást követően köteles felülvizsgálni, amely a tervben foglaltak végrehajtására lényeges hatással lehet. A helyreállítási tervnek a befektetési vállalkozás esetleges fizetésképtelenné válásának a pénzügyi közvetítőrendszerrel való összefonódásából adódóan a pénzügyi piacokra gyakorolható lehetséges hatásainak arányában legalább a következőket kell tartalmaznia: a) a terv kulcsfontosságú elemeinek, az előző tervhez képest bekövetkezett lényeges változásainak, valamint a befektetési vállalkozás általános helyreállítási képességének összefoglalását, b) az esetleges negatív piaci reakciók kezelését célzó kommunikációs és tájékoztatási tervet, c) a befektetési vállalkozás kritikus funkcióinak meghatározását (kritikus funkciónak minősülnek azok a tevékenységek, szolgáltatások és működési folyamatok, amelyek megszűnése vagy korlátozottan megvalósítható helyettesíthetősége a befektetési vállalkozás vagy a csoport méretéből, piaci részesedéséből, külső és belső összekapcsolódásából, összetettségéből vagy határon átnyúlásából fakadóan Magyarországon vagy más EGT-államban valószínűsíthetően megzavarná a gazdaság vagy a pénzügyi piacok működését), d) a befektetési vállalkozás kritikus funkciói működésének fenntartásához szükséges, a likviditással és a fizetőképességgel (szolvenciával) kapcsolatban tervezett lépéseket, e) a terv minden egyes lényeges lépéséhez szükséges becsült időkeretet, f) a terv esetleges végrehajtását gátló tényezők leírását, ideértve az ügyfelekre, a szerződéses partnerekre, valamint összevont alapú felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozás esetén a csoport többi tagjára gyakorolt hatásokat is, g) a befektetési vállalkozás fő üzletágai, működési folyamatai és eszközei értékének valamint értékesíthetőségének meghatározására irányuló eljárások, valamint értékesítésükhöz szükséges lépések és azok becsült időkeretet, h) annak ismertetését, hogy a terv hogyan illeszkedik a befektetési vállalkozás vállalatirányítási rendszerébe, ideértve a terv kidolgozásához és végrehajtásához kapcsolódó felelősségi köröket, i) a Bszt.-ben meghatározott tőkekövetelmény megőrzéséhez kapcsolódó szabályokat, lehetséges lépéseket, j) az annak biztosítását szolgáló szabályokat és lépéseket, hogy a befektetési vállalkozás megfelelően hozzáférjen a válsághelyzeti finanszírozási forrásokhoz, k) a kötelezettségek szerkezetének átalakítására irányuló szabályokat és intézkedéseket, l) a fő üzletágak szerkezetének átalakítására irányuló szabályokat és intézkedéseket, m) a fizetési, elszámolási rendszerekhez és egyéb infrastruktúrákhoz történő hozzáférés fenntartásához szükséges szabályokat és intézkedéseket, 19
n) a befektetési vállalkozás által tett vagy tervezett előkészítő lépéseket a helyreállítási terv végrehajtásának előmozdítására, ideértve a befektetési vállalkozás esetleges tőkeemeléséről szóló döntést korlátozó szabályok felülvizsgálatát is, o) az arra vonatkozó elemzést, hogy a tervben vázolt körülmények között a befektetési vállalkozás hogyan és mikor igényelhet a jegybanki feladatkörében eljáró MNB-től rendkívüli likviditási hitelt, ideértve a lehetséges fedezetet is, p) az MNB által alkalmazható intézkedést, kivételes intézkedést kiváltó esemény teljesülésekor a befektetési vállalkozás részéről alkalmazandó lehetséges lépéseket, q) a tervben foglalt intézkedéseknek a befektetési vállalkozás általi gyors végrehajtásához szükséges feltételeket és eljárásokat, r) alternatív forgatókönyveket a befektetési vállalkozás egyedi működése szempontjából súlyos makrogazdasági, illetve a pénzügyi közvetítőrendszerben fennálló általános válsághelyzet kialakulásához kapcsolódóan. A helyreállítási tervben nem feltételezhető, hogy a befektetési vállalkozás bármilyen formában rendkívüli állami pénzügyi támogatást kap. A helyreállítási terv olyan indikátorokat kell hogy tartalmazzon, melyek meghatározzák, hogy a befektetési vállalkozás mely pontokon hozza meg a tervben rögzített lépéseket. Az indikátorok a befektetési vállalkozás pénzügyi helyzetével összefüggő mennyiségi vagy minőségi jellegű mutatók lehetnek, azzal, hogy meghatározásuk során a befektetési vállalkozásnak figyelemmel kell lennie azok könnyű nyomonkövethetőségére. Az előbbiektől eltérően a befektetési vállalkozás a) a helyreállítási terv alapján lépéseket tehet akkor is, ha a körülmény nem felel meg a vonatkozó indikátornak, de az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület az intézkedést szükségesnek tartja, b) eltekinthet a helyreállítási tervben foglalt intézkedések meghozatalától, ha az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület úgy ítéli meg, hogy az megtétele a körülmények alapján nem lenne szükséges, azzal, hogy döntéséről 2 munkanapon belül tájékoztatja az MNB-t. Az MNB a benyújtását követő 6 hónapon belül felülvizsgálja és értékeli a befektetési vállalkozás helyreállítási tervét. A felülvizsgálat a fenti feltételeken kívül kiterjed annak vizsgálatára is, hogy a helyreállítási tervben foglaltak alapján megalapozottan valószínűsíthető-e, hogy a) végrehajtásával fenntartható vagy helyreállítható a befektetési vállalkozás vagy a csoport életképessége és pénzügyi helyzete, alkalmas a befektetési vállalkozás likviditását vagy fizetőképességét (szolvenciáját) súlyosan veszélyeztető állapot esetén a befektetési vállalkozás pénzügyi helyzetének stabilizálására, figyelemmel a befektetési vállalkozás által megtett és tervezett lépésekre, b) alkalmazhatósága a vonatkozó stressz-forgatókönyvek alapján reálisan akkor is feltételezhető, ha egyidejűleg más befektetési vállalkozás is helyreállítási tervet hajt végre. Az MNB a befektetési vállalkozás számára biztosított észrevételezési lehetőséget követően a helyreállítási terv 2 hónapon belüli átdolgozására szólíthatja fel a befektetési vállalkozást. A helyreállítási terv vonatkozásában a felügyeleti intézkedések köre is bővült. Az MNB kötelezheti a befektetési vállalkozást a helyreállítási terv életbe léptetésére, az abban foglalt lépések alkalmazására, vagy ha az MNB által alkalmazandó intézkedést kiváltó esemény eltér a helyreállítási tervben foglalt feltételezéstől a helyreállítási terv 30 napon belül történő felülvizsgálatára és a módosított helyreállítási tervben foglalt lépések megtételére. Ha a befektetési vállalkozás az MNB határozata ellenére nem nyújt be átdolgozott helyreállítási tervet, vagy az átdolgozott helyreállítási terv nem orvosolja a határozatban foglalt hiányosságokat, az MNB kötelezheti a befektetési vállalkozást a) kockázatvállalásának ideértve a likviditási kockázatot is mérséklésére, b) az esetleges tőkeemelésről szóló döntést korlátozó szabályzatainak felülvizsgálatára, 20