TÁMOP 4. 2. 1 Projekt Javaslat Regionális Technológiatranszfer Hálózat Működési Rendszerére Innotét Kft. 3519 Miskolc, Hattyú út 12 2009. december 20.
TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezető...1 2. Az innovációt segítő szolgáltatások regionális rendszere, szolgáltatói körök...2 2.1 Innovációs hálózatok...2 2.2 Az innovációs hálózat szolgáltatói oldalának szereplői...4 3. Az információk szerepe, jelentősége...14 4. Információs csatornák...15 5. Az információ transzfer fázisai...16 6. Tematikus információszolgáltatás...16 7. Javaslat a Regionális Technológiatranszfer Hálózat Müködési rendszerére. 18
1. Bevezető A kis- és középvállalkozások (KKV) fejlesztése a gazdaságfejlesztés, a modernizálás és a piaci érvényesülés kulcskérdésévé vált. A nap mint nap felmerülő újabb kihívásra reagálni képes gazdaság csak egy versenyképes KKV szektorral működhet és fejlődhet. Az innováció a tudásalapú gazdaság megteremtésének egyik fontos eszköze. Bizonyított, hogy a versenyképességet a gazdasági folyamatok tudás tartalma határozza meg. A tudás/technológia diffúzió a szakszerű tudásnak, új ismereteknek elterjesztését, a felhasználókhoz történő eljuttatását és alkotó alkalmazását jelenti. A tudás/technológia diffúzió sok-szereplős rendszer, amelynek megvalósításában, elősegítésében a gazdasági szereplők (vállalkozók/vállalatok, kormányzati szervek, diffúziós intézmények, pénzintézetek, információs bázisok, stb.) szinte mindegyike részt vesz a rendszer folyamatainak különböző fázisaiban eltérő súllyal és feladatokkal. A tudás/technológia diffúzió egy komplex rendszer, amelynek az alábbiakban felsorolt alapvető elemei nem elkülönült, egymást követő folyamatokban jelennek meg, hanem egymást folyamatos impulzusokkal gerjesztve, erősítve összetett gazdasági, szakmai, jogi, információs, stb. kapcsolatrendszerben működnek: Tudás/technológia generálás (K+F intézmények) Tudás/technológia transzfer (hídképző szervek, diffúziós intézmények) Tudás/technológia abszorpció (vállalatok stb.) 1
2. Az innovációt segítő szolgáltatások regionális rendszere, szolgáltatói körök 2.1 Innovációs hálózatok A múlt század végére a tudomány és a technika a gazdasági fejlődés meghatározó tényezői lettek. A világ fejlett országainak gazdaságai a modern tudomány és technika legújabb eredményeit tudatosan és növekvő mértékben alkalmazzák a gazdaság teljesítőképességének növelése, a nemzetközi versenyképesség javítása céljából. A piaci termékek újdonságtartalmának relatíve gyors csökkenése, az életciklusok rohamos rövidülése miatt az innovációs folyamatot fel kellett gyorsítani. Az innováció felgyorsítása a szellemi kapacitások és a tőke jelentős koncentrálását, valamint fejlett infrastruktúrát igényel. A gazdasági illetve piaci kényszerek, kihívások hatására a vállalkozások között a hálózati jellegű együttműködések különböző formái az elmúlt évtizedekben kerültek napirendre. Az azonos érdekek mentén rendeződő vállalkozások, intézmények új szervezeti formát hívtak életre, a klasztert. Az innováció segítésére és gyorsítására létrehozott klaszterek alapot jelentenek egy olyan, a nemzetgazdaságban szervesen beépülő innovációs rendszernek a kiépülésére, amely a maga egészében, hálózati struktúrájában segíti a gazdaság innovativitásának növelését. Az innovációs klaszterbe meg kell hogy jelenjenek az innovációs folyamatok szereplői, akik az ötlet megjelenésétől a termék piacon történő értékesítéséig végigkísérik az új termék, technológia vagy rendszer megszületését. Az innovációs folyamatok szereplői közötti együttműködés hatékonysága nagyban függ a szereplők közötti információáramlás és a kommunikáció hatékonyságától, ugyanis minden szereplő egyben információt igénylő, illetve információt szolgáltató is. Az információ szolgáltatások mellett a vállalkozások további szolgáltatásokat is igényelnek, illetve nyújtanak a kutatás-fejlesztés szolgáltatói (egyetemek, kutatóintézetek, transzfer szervezetek, stb). Erre való tekintettel, az innovációs hálózat 2
szereplőit az innovációt segítő technológiatranszfer szolgáltatások iránti igény, illetve szolgáltatói oldala szerint is megkülönböztetjük. Ez a csoportosítás, a szolgáltatások működtetése szempontjából lényeges. Ezeket figyelembe véve a két kategória: Szolgáltatói oldal: K+F intézmények, Szakképző intézmények, Szakmai szervezetek, Érdekképviseleti szervek, Vállalkozást fejlesztő szervezetek, Innovációt segítő szervezetek, Pénzintézetek, Tanácsadó,konzulting vállalkozások, Szolgáltató vállalkozások. Igényoldal: Mikro vállalkozások, Kisvállalkozások, Közepes vállalkozások, Nagyvállalatok, Multinacionális cégek. A továbbiakban az innovációs hálózat alatt az innovációs folyamatok szolgáltatói és igényoldalát együttesen értjük. A hálózatok létrehozását motiváló kihívások: fokozódó globalizáció, a gazdasági nehézségek új szereplők megjelenése az eddig biztosnak tartott piacon, 3
növekvő verseny a hazai és külföldi piacokon, a versenytársak erőkoncentrációja/tőkekoncentrációja nő, vegyes vállalatok, stratégiai szövetségek formálódnak és terjednek el, a piaci feltételek változása, a szállítói, illetve vásárlói alkuerő megváltozása, a technológiák bonyolultsága növekszik, technológiai előnyök megszerzésének magas tőkeigénye, a piaci és tőkekockázatok erőteljes növekedése. 2.2 Az innovációs hálózat szolgáltatói oldalának szereplői A hazai innovációt támogató intézményrendszer alapvetően két csoportba sorolható: az egyik csoportba a vállalkozások fejlesztését támogató szervezetek tartoznak, melyek többek közt az államigazgatás és a különböző érdekcsoportok képviselőiből álló szervezetek, minisztériumok, kamarák, vállalkozásfejlesztési központok, műszaki fejlesztést, kereskedelemfejlesztést támogató szervezetek, pénzügyi támogatást nyújtó intézmények, a munkaadók, illetve a munkavállalók érdekegyeztető szervezetei továbbá különböző civilszervezetek, valamint szakmai szövetségek stb. A másik csoportba a fejlesztési és innovációs szolgáltatást nyújtó intézményrendszerhez elsősorban az akadémiai intézetek, műszaki egyetemek és főiskolák kutatóhelyei, alapítványi formában működő kutatóintézetek, ipari kutatóintézetek, technológiatranszfert segítő intézményhálózatok, vállalati kutatóintézetek, valamint különleges fejlesztési szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások, mérnökirodák stb. tartoznak. K + F intézmények A kutató-fejlesztő intézet önálló jogi személy, amelynek alaptevékenysége a kutatás, kísérleti fejlesztés tevékenységében a K+F túlnyomó hányadot képvisel. A kutatás-fejlesztési szolgáltatásokat nyújtó intézményrendszer fogalomkörébe tartoznak az akadémiai intézetek, a felsőoktatási intézmények - egyetemek és 4
főiskolák - kutatóhelyei, az alapítványi formában működő, illetve ipari kutatóintézetek, valamint a költségvetési forrástól mentes vállalati kutatóintézetek, fejlesztési szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások, mérnökirodák. Szakképző, továbbképző intézmények A tudásalapú társadalom és a gyorsan változó gazdasági környezet kihívásainak való megfelelésben a humán infrastruktúrafejlesztés meghatározó szerepet játszik. Elsődleges cél a kutatási és oktatási humán infrastruktúrafejlesztés, a képzési kínálat átalakítása és fejlesztése a munkaerő-piaci igényeknek és a társadalmi-gazdasági elvárásoknak megfelelően mind a köz- és a felsőoktatásban illetve a gyakorlati képzés színvonalának emelése. Az elmúlt évtizedben a gazdasági kihívásoknak megfelelően a hagyományos iskolarendszeren kívül számos üzleti alapon működő, iskolarendszeren kívüli oktatási intézmény alakult hazánkban, mely intézmények a képzési formák széles skáláját nyújtják, a szakképzéstől (az állam által elismert /OKJ/ szakképesítést adó képzés) egészen a graduális képzésig, az aktuális piaci igényekhez igazodva. A magyar iskolarendszer szakképző intézményei: szakmunkásképző intézmények szakközépiskolák felsőfokú szakképző intézmények egyetemek és főiskolák graduális karai posztgraduális és doktori képzés iskolarendszeren kívüli oktatási intézmények Szakmai szervezetek A szakmai szervezetek fő célkitűzése hogy a magyar gazdaság, versenyszféra, és tudomány szereplőinek legszélesebb bevonásával egy széleskörű információs bázison alapuló professzionális érdekképviseleti munka valósuljon meg. 5
A szűkebb tudományterületen működő szakmai vagy tudományos szervezeteket a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége fogja össze. Feladata: a 14 szakmai egyesület munkájának koordinálása, munkájuk segítése, érdekeik képviselete. A szakmai egyesületek jelentős tevékenységet végeznek az innovációs folyamatokban, a tudás és technológia transzfer területén. Érdekképviseleti szervezetek Az érdekképviseleti szervek és gazdasági kamarák legfontosabb feladata hogy a piaci versenyben a vállalkozói környezet javításával, gazdasági elemzésekkel, előrejelzésekkel, javaslatokkal, megbízható üzleti kapcsolatok kiépítésével, jogi-, számviteli-, közgazdasági-, adó- és egyéb tanácsadással, érdekképviselettel hatékonyan segítsék tagjaikat, a gazdasági élet szereplőit. Az innovációs folyamatok vizsgálatának szempontjából érdekképviseleti szervezetek alatt kizárólag a munkaadói érdekeket képviselő szervezeteket értjük. Ezek a következők: kamarák munkaadói közösségek, szervezetek Ide sorolandók a Kereskedelmi és Iparkamarák, a Regionális Munkaadói Gazdasági Közösség, a Gyáriparosok Szövetségének regionális szervezetei. Vállalkozásfejlesztő szervezetek A KKV-k gazdasági életben betöltött szerepének megfelelően és annak erősítése érdekében számos támogató szerv működik és foglalkozik ország és Európa szerte a KKV politikák által megfogalmazott programok és célok megvalósításával, segítségnyújtással és információszolgáltatással. Számos európai hálózat jött létre, (EIC (European Information Centre), ITD (Investment Trade Development)) melyek 6
tagjai Európa szerte ugyanazokat a szolgáltatásokat kínálják az egyes vállalkozásoknak, nagyban hozzájárulva a legtöbb KKV számára problémás kapcsolatteremtési és partnerkeresési feladatokhoz kiterjedt hálózatuk és adtabázisuk segítségével. Emellett működnek országos, regionális és megyei szervezetek is, mint fejlesztési ügynökségek, vállalkozásfejlesztési alapítványok, melyek az EU prioritásokkal összhangban a hazai prioritásoknak és vállalkozói igényeknek megfelelően alakítják szolgáltatásaikat. E szervezetek tevékenységének középpontjában a befektetés-ösztönzés, kereskedelemfejlesztés, az információszolgáltatás és tanácsadás, valamint a pályázati menedzsment feladatok állnak. Szolgáltatásaik: Befektetés ösztönzés Általános jogi, adózási, pénzügyi stb. információk a befektetési környezetről, Partnerkeresés és közvetítés, Telephelykeresés külföldi befektetésekhez Magyarországon, Zöldmezős beruházások és vegyes vállalatok beruházási döntéseinek előkészítése, Vállalati profilok nyilvántartása és ismertetése, Részvétel az ipari parkok hasznosításában, Regionális projektek menedzselése, Településmarketing szemináriumok önkormányzatoknak, Tanácsadás. Kereskedelemfejlesztés Export- és importlehetőségek közvetítése magyar vállalatoknak Külkereskedelmi partnerkeresés és közvetítés, Magyar vállalatok külföldi vásárokon és kiállításokon való részvételének támogatása, Kis- és középvállalatok külpiaci megjelenésének elősegítése. 7
Ügyfélszolgálat és tanácsadás Tanácsadás külkereskedelemmel kapcsolatos kérdésekben külkereskedelem-technika, vám, pénzügy, jogszabályok területén, Általános tanácsadás a befektetések jogi, adminisztratív környezetéről, Piaci lehetőségek közvetítése külföldi tenderfelhívások, export-import megkeresések, beszállítói partnerek közvetítése. Innovációt, technológiatranszfert segítő szervezetek Az innovációs szolgáltatásokat nyújtó szervezetek körébe minden olyan piaci és nem piaci szereplő beletartozik, amelynek célja a kis- és középvállalkozások innovációs teljesítményének javítása valamilyen szolgáltatás által, mely szolgáltatás keretében vagy saját tudását nyújtja, vagy tudás transzfert hajt végre. Tág értelemben tehát valamennyi vállalkozásfejlesztéssel, illetve gazdaságfejlesztéssel foglalkozó intézmény és szervezet e kategóriába sorolható. Szűken értelmezve azonban kifejezetten csak a valamilyen innováció, technológia, tudás közvetítését, az azzal rendelkező kínálati és az azt igénylő keresleti oldal közötti kapcsolatok megteremtését szolgáltatásaival elősegíteni képes kört foglalja magába. A különböző formák, a szerepvállalások és a központi támogatás eltérő mértéke és módja alapján igen széles, változatos skálája alakult ki ezeknek a szervezeteknek, s ezért definiálásuk, rendszerezésük is bizonyos nehézségekbe ütközik. A változatos formában és tartalommal kialakult innovációs és technológia transzfer, illetve diffúziós szervezetek közös jellemzője az alábbiak szerint foglalható össze: A tudomány és a gazdaság kapcsolatainak szorosabbra fűzése. A vállalkozásfejlesztés (kis, közép és regionális) segítése. Szolgáltatások biztosítása a vállalkozók számára a saját, vagy közvetített műszaki tudományos, technológiai, menedzsment, gazdasági, know-how, innovációs, szakmai ismeret, megoldás, módszer átadása érdekében. 8
Inkubátorházak A vállalkozói inkubátorházak gondolata az 1980-as évek elején született meg. A vállalkozói inkubátorház olyan telephelyek, támogatások és szolgáltatások együttese, melyet a kezdő vállalkozások speciális szükségleteihez alakítanak. Célja, hogy növelje az új vállalkozás esélyeit, és segítse fejlődésüket a kezdeti szakaszban (csökkentse a megszűnés lehetőségét, a vállalkozás sebezhetőségét, és növelje a jövedelmezőségét.). Jellemző feladatai az alábbiak: Ingatlan biztosítása - műhely, iroda, laboratórium biztosítása korlátozott időtartamra, a szabadpiacinál alacsonyabb áron, Adminisztrációs szolgáltatások - felszerelések és szolgáltatások közös használata, amely főként az adminisztratív funkciókra vonatkoznak (titkárság, telex, konferencia terem stb.) Tanácsadás nyújtása - az irányítás, marketing, könyvelés, kutatás, a technológiai transzfer területein, privilegizált kapcsolattartás a tudományos környezettel, Szakhálózati integráció elősegítése, információ áramoltatás és biztosítás Szakhálózati integráció elősegítése, információ áramoltatás és biztosítás az inkubátorházakba betelepült és működő cégek, illetve tevékenységek szakmai és üzleti kapcsolatainak, együttműködéseinek támogatása Az inkubátorházak mint a regionális vállalkozásfejlesztés, munkahelyteremtés közérdeket képviselő szervezetei általában non-profit jelleggel létesülnek, a bevételeket az inkubációs infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztésére forgatják vissza. 9
Innovációs és technológiatranszfer központ Az innovációs és technológiatranszfer központok az egyik legfontosabb feladatot ellátó intézmények az innovációs szolgáltatók közül. Az általuk ellátott feladatok gyakran átfedik az inkubátorházak feladatkörét is, hiszen a technológiai transzfer és gazdaságfejlesztési szolgáltatások mellett tevékenységük nagy részét kezdő vagy fiatal, magasabb hozzáadott értéket létrehozó, technológiai jellegű szolgáltatásokat vagy termékeket előállító innovatív vállalkozások támogatása teszi ki, melyek feladatok a következők: technológiatranszfer információs szolgáltatások szaktanácsadás üzletszerzés vállalkozói börzék, kiállítások szervezése Tevékenységük tekintetében ide sorolhatók az egyetemek mellett működő innovációs ügynökségek, transzfer irodák, központok. Az egyetemi transzfer ügynökségek az egyetemeken felhalmozott ismeretanyag gyakorlati hasznosításával, bevezetésével foglalkozó belső szervezeti egységek. Menedzselik a K+F eredményeket és felkutatják a hasznosításra, alkalmazásra vállalkozó partnereket. A technológia transzfer folyamatosan, informálisan is folyik a kutatók ipari kapcsolatain, publikációin, az egyetemi laboratóriumok tevékenységén keresztül. Az informális kapcsolatok azonban kevésnek bizonyultak, ezért szükségessé vált formalizáltabb transzfer ügynökségek létrehozása is: világszerte változatos jogi formában alakultak ezek az intézmények, sokuknak az egyetem, illetve műszaki főiskola mellett tulajdonosa a helyi önkormányzat, az eredmények hasznosításában érdekelt bizonyos iparvállalatok is. 10
Tudományos parkok A tudományos parkok felsőoktatási intézmények vagy kutatóintézetek közelében alakulnak ki, és napi operatív kapcsolatban állnak e szervezetekkel. A tudományos park célja, hogy elősegítse az új technológiákra épülő vállalatok növekedését. Aktív szerepet vállal a technológia-transzfer folyamatában a tudományos és kutató-fejlesztő intézmények valamint a park területén működő vállalkozások között. A parkban végzett K+F tevékenység többnyire a prototípus kifejlesztésére korlátozódik, a termelést a vállalat máshol végzi. A park célja, hogy a tudományos kutatás kapcsolódjon össze az iparral, az alkalmazással, ezáltal közvetlenül járuljon hozzá az ipar versenyképességének növeléséhez. Ipari parkok Az ipari parkok kialakulása Magyarországon az 1990-es évek elején spontán módon indult meg, a vállalkozások, (elsősorban multinacionális cégek) és a helyi önkormányzatok kezdeményezésére. Az ipari parkok barnamezős, illetve zöldmezős beruházással jöttek létre, jelentős pénzügyi támogatást élvezve mind centralizált és decentralizált valamint uniós PHARE pályázati forrásokból. A parkok jellemzői: egy területileg behatárolt ingatlanon infrastruktúrával és szolgáltatásokkal kedvező feltételeket megvehető, lízingelhető vagy bérelhető telkeket, épületeket biztosítanak a betelepülő vállalkozásoknak, a betelepülő vállalkozások jellegét tekintve elsősorban korszerű termelő és/vagy szolgáltató tevékenységet folytató, nagyobb létszámú munkaerőt foglalkoztató kis- és középvállalkozásokat támogatnak, előnyben részesítik az exportorientált termelést növelő, késztermékgyártó és beszállító vállalkozásokat, 11
a hazai és külföldi tőke bevonásával döntően olyan innovációt valósítanak meg, amely elősegíti az ipari struktúra átalakítását korszerű termékek gyártásával, korszerű technológiák és szervezési módszerek alkalmazásával, a környezet károsítása nélkül, kapcsolattartás és közvetítés kutatóintézetekkel, az innovációs központokkal és a kockázati tőketársaságokkal, segítik a hazai szellemi tőke (találmányok, K+F eredmények) bevonását, az ipari és egyetemi kutatóhelyek bekapcsolódását. Gazdaságpolitikai szempontból a parkok létesítésével kapcsolatban általában a következő három egymással szoros kapcsolatban lévő stratégiai célkitűzéssel találkozhatunk: gazdaságélénkítő hatásukkal a regionális politika céljainak megvalósítását segítik, és az új kis- és középvállalkozások az új ipari struktúra építő elemei és így a parkok a struktúraváltás eszközei, az innovációs, sok esetben high-tech projektek, vállalkozások révén a tudományos eredmények gyakorlati hasznosítását szolgálják. Az ipari parkok fejlődésének kibontakozásához mintegy 7-10 év időre van szükség. Az induló szakaszban történik az alapinfrastruktúra megteremtése, a növekedési szakaszban a tömeges betelepítés és a szolgáltatások gyors és minőségi fejlesztése, az érett szakaszban pedig a szolgáltatások differenciálódása. Az ipari parkok egy része hazánkban még nem nyújt széles körű innovációs szolgáltatásokat a betelepült vállalkozások számára. Ennek egyik oka, hogy jelenleg a vállalkozások fizetőképes innovációs igénye rendkívül alacsony, ezért üzleti alapon gazdaságosan igen nehezen működtethetők az innovációs szolgáltatások. Egyes ipari parkokban működnek műszaki fejlesztéssel foglalkozó mikro- és kisvállalkozások, 12
amelyek főtevékenységük mellett innovációs szolgáltatásokat is nyújtanak a parkba betelepült vállalkozásoknak. Üzleti és innovációs központok Az Innovációs Központok az új termékek és technikai eljárások kifejlesztésével foglalkozó kezdő vállalkozások (start-up) igényeinek kielégítését tűzik ki célul. A központ szolgáltatásai közé tartozik a vállalkozásalapítás segítése, a pénzügyi, marketing és technológiai tanácsadás, adminisztratív szolgáltatások nyújtása illetve kockázati tőke közvetítése. A fő célja a fejlett technológiára épülő új vállalkozások létrehozása. Pénzintézetek A hazai kis- és közepes vállalkozások jelentős hányada tőkehiánnyal küszködik, ami mind a hosszabb távú fejlesztések megvalósítását, mind a forgóeszköz-finanszírozást megnehezíti, sőt nem ritkán lehetetlenné teszi. A KKV-k rendelkeznek ugyan tudással, piacképes ötlettel, de a hatékony, gazdaságos működésüket a pénztőkéhez való hozzájutás nehézsége meggátolja. Alacsony tőkeellátottságuk következtében banki hitelekkel és kölcsönökkel történő külső finanszírozásuk elengedhetetlen. A szükséges források megszerzésének módja - a pályázati pénzek mellett - a kockázati tőke bevonása, illetve egyéb központilag támogatott hitelkonstrukciók (Európa Technológia Fejlesztési Hitelprogram, Széchenyi kártya, Midihitel, Mikrohitel stb.) igénybevétele, mely szolgáltatással számos hazai bank és kockázati tőke társaság áll a vállalkozások rendelkezésére. A kockázati tőke társaságok hitelnyújtás helyett tőkét fektetnek a versenyképes ötletekkel rendelkező, illetve tőkefedezet hiányában hitelhez nem jutó vállalkozásokba tulajdoni részesedés fejében, melyet később, a lehető legnagyobb nyereséggel adnak el. 13
Emellett egyre több kereskedelmi bank kínálja saját fejlesztésű előfinanszírozói vagy társfinanszírozói hitelkonstrukcióit. Szolgáltató, tanácsadó vállalkozások Azon önálló jogi személyiségű vállaltok (Bt., Kft., Rt., stb.), melyek szolgáltató vagy tanácsadó (gazdasági, műszaki, jogi szakértés, pályázatírás) tevékenységet végeznek térítés ellenében üzleti alapon, illetve érdekeltek az innovációban, a hozzáadott értékkel rendelkező új termékek, technológiák, rendszerek és szolgáltatások fejlesztésében és értékesítésében. A tanácsadással, pályázatírással foglalkozó vállalkozások száma a pályázati eszközök és források növekedésének eredményeként növekvő tendenciát mutat. 3. Az információk szerepe, jelentősége Az információs társadalom fejlődése a gazdasági fejlődés egyik meghatározó szereplőit a kis- és középvállalkozásokat (KKV) nagy kihívásnak teszi ki, de egyben nagy lehetőséget is biztosít számukra fejlődésük meredekebb pályára történő állítása tekintetében. Kihívás azért, mert nagy idő és energiaráfordítást igényel az információforrások rendszerében történő eligazodás, a szükséges információk megkeresése, feldolgozása, rendszerezése és szűrése. Esetenként további gondot jelenthet céljaik eléréséhez szükséges információk hatékony felhasználása, alkalmazása. Az információs csatornák elérése mely lehet verbális, írott és elektronikus is esetenként nehézséget okozhat, mivel pl. a KKV-k jelentős része nem rendelkezik INTERNET- elérhetőséggel, így az információ megszerzésében időhátránnyal indul. Az információk gyors megszerzése lehetőséget teremt a KKV-knak a piaci viszonyok megismerésére, áttekintésére, a jó piaci pozíciók megszerzésére, a partnerkeresésre, a kutatás-fejlesztés (K+F) eredményeinek alkalmazására, a technológia transzferre és innovációjuk gyorsítására. 14
Fenti tevékenységek elengedetlen feltételei a vállalkozás fejlődésének, piaci pozíciója megtartásának és erősödésének. 4. Információs csatornák Az információ-átadás, -közlés eszközeinek kiválasztásánál figyelembe kell venni mind az átadó, mind a befogadó technikai (infrastrukturális) lehetőségeit. Hiába rendelkezik az átadó a legkorszerűbb információ technológia eszközrendszerével, ha a befogadó nem rendelkezik a szükséges technikai vagy hálózati feltételekkel. Ebben az esetben kevésbé korszerű információ átadással is meg kell elégedni. Napjaink egyik legkorszerűbb információ technológiája az INTERNET. Sajnos a régióban működő kis- és középvállalkozások, de különösen az egyéni vállalkozók jelentős része nem rendelkezik sem korszerű számítógéppel, sem a hálózati kapcsolódás lehetőségével. Ezeket figyelembe véve az információtovábbításra az elektronikus médiák mellett az írott médiákat (levelezés, hírlevél kiadás, tájékoztató kiadványok, stb.) is szükségszerűen használni kell. Az un. személytelen médiák alkalmazása mellett szükséges a személyes találkozások során folytatható információközlés (pl.: információs nap, konzultáció, tanácsadás, workshop, konferencia, stb.) Ezek során az információközlés mellett lehetőség nyílik a személyes megismerésre, partnerkapcsolatok építésére, konzultációra, tanácsadásra és közvetlen eszmecserékre. Fentiek alapján a KKV knak nyújtandó információ szolgáltatások alábbi csatornáit fogjuk használni: Verbális csatornák információs nap szervezése fogadóórák személyes megkeresés, konzultáció, tanácsadás workshop, konferenciaszervezés 15
Elektronikus csatornák web oldal e-mail Írott médiák hírlevél kiadás közvetlen levelezés tájékoztató anyagok postázása 5. Az információ transzfer fázisai Az információ birtoklás a források feltárásával kezdődik. Ezt követi az információgyűjtés, feldolgozás, rendszerezés, elemzés és az infrastrukturális feltételek figyelembevételével az átadás módjának (csatornáinak) a kiválasztása. A hatékony információátadás nagyban függ az átadandó információk számától és terjedelmétől. Egy átadás során túl sokféle és túl terjedelmes információ emészthetetlenné válhat és érdektelenséget szülhet. Ezért célszerű minden információnál a minimális információt valamint a bővebb információ forrását megadni. Ezt a módszert leghatékonyabban az elektronikus médiák alkalmazzák. 6. Tematikus információszolgáltatás Az alkalmazandó információs csatornáktól függetlenül a tematikus információszolgáltatás célja, hogy a KKV-k tevékenységét legjobban érintő és befolyásoló információkat tematikus rendszerben folyamatosan átadjuk az érintetteknek. Ezek az információk elsősorban a technológia és a termékfejlesztéshez, a vállalati gazdálkodáshoz, a piachoz, a humánerőforrás fejlesztéshez kapcsolódó információk. A KKV-k differenciált elérhetősége miatt ez a tematikus rend mind a szóbeli, mind az elektronikus és mind az írott információszolgáltatásra jellemző lesz. 16
A tematikus információk a következő területekre terjednek ki: Pályázati információk Pénzügyi (forráselérési) információk Adózással kapcsolatos információk Piaci információk Partnerkeresés Innovációt segítő intézmények Érdekvédelmi szervezetek Oktatás, képzés, átképzés K+F intézmények Kiállítások, vásárok Konferenciák, workshopok. 7. A TÁMOP 4.2.1. Projekt, Regionális Technológiatranszfer Hálózatának Működési rendszere A NEMZETI FEJLESZTÉSI TERV Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP 4.2.1.) keretében a Miskolci Egyetem támogatást nyert egy Technológia- és Tudástranszfer Centrum kialakítására és működtetésére. A projekt célja egy olyan regionális szolgáltató centrum létrehozása a Miskolci Egyetem bázisán, amely megfelel az oktatás-kutatás-innováció-szolgáltatás támasztotta komplex követelményeknek, illetve igényeknek, a tudás menedzselése révén kiemelkedő kutatás-fejlesztési, innovációs és oktatási tevékenység folytatására, amely a gazdasági szférával való együttműködés révén elősegíti az északmagyarországi régió technológiai, gazdasági és társadalmi fejlődését, javítva ezáltal a régió és az ország versenyképességét. A projekt KT1. moduljának keretében létre kell hozni egy három megyére ( B.A.Z.-, Heves-, és Nógrád-megye ) kiterjedő Regionális Technológiatranszfer Hálózatot. 17
A hálózat létrehozásának célja, hogy a régióban meglévő, és folyamatosan keletkező tudás/technológia mielőbb hasznosuljon, elősegítve és gyorsítva a régió gazdasági növekedését. Ennek szellemében a hálózat kiemelt tevékenysége a tudás/technológia transzferálása és disszeminációja a régió gazdasági szereplőinek. A tudás/technológia igényoldal célcsoportjának a régió vállalkozásait kell tekinteni, míg a szolgáltatói oldalnak a régióban lévő tudáscentrumokat (egyetem, főiskolák, kutatás-fejlesztési (k+f ) intézményeket) és minden olyan szervezetet és vállalatot kell tekinteni, ahol szellemi termék jön létre. A tudás/technológia iránti igény- és szolgáltatói oldal közötti tevékenység ellátásában a projekt a Miskolci Egyetem szakembereire és szaktudására, a három megye Kereskedelmi és Iparkamaráinak munkatársaira, valamint minden olyan szervezetre számít, melynek feladata a vállalati innováció gyorsítása. A kétéves futamidejű projekt során három információs csatornát célszerű működtetni. A személyes kommunikációra épülő un. verbális csatorna felhasználásával a partnerkapcsolatokat kell kiszélesíteni és felhasználni információ átadásra és konzultációra. Ennek keretében a három Kereskedelmi és Iparkamarával együttműködve, heti fogadóórák keretében célszerű lehetőséget biztosítani a vállalkozások képviselőinek, hogy szakértői szolgáltatásokat vehessenek igénybe az alábbi területeken: K3T partnerkeresés, szabadalmi tanácsadás, forráskeresés és pályázati információk, PR és marketing tanácsadás. A szolgáltatások 2010 év elején indulnak. A közvetlen személyes kapcsolatok fenntartásának jegyében, minden félévben legalább egy alkalommal konferenciát, workshopot vagy információs napot célszerű szervezni. A fórumokon olyan ismeretanyagokat kell ismertetni, melyek jól használhatók a vállalkozások innovációs tevékenységében. Nyomtatott információkat a negyedévente megjelenő Hírlevélben kell közreadni, melyekben aktuális TÁMOP projektinformációkat és tematikus információk 18
jelennek meg a technológiatranszfer, K+F, pályázatok, képzés-továbbképzés témákban. Lehetőséget célszerű adni a hálózati tagoknak rövid bemutatkozásra, partnerkeresésre is. Minden évben nyomtatásban célszerű megjelentetni a Kutatás-Fejlesztés a Miskolci Egyetemen című évkönyvet, mely tartalmazza minden egyetemi kutatóhely szakterületeit, hazai és külföldi kutatási projektjeit és a tanévben megjelent publikációkat. Az évkönyv kiadásával segíteni kell a vállalkozásokat az egyetemmel történő K+F kapcsolatok kiépítésében. Az évkönyv elektronikus változatát elérhetővé kell tenni az egyetem honlapján (www.uni-miskolc.hu). Az elektronikus hírcsatornát az egyetem honlapja mellett az egyetemen futó TÁMOP 4.2.1. és TÁMOP 4.2.3. projektek honlapjai jelentik. A tudás/technológia transzfer keretében 2011 tavaszán a Miskolci Egyetemen rendezendő Állásbörzén, ill. 2010. szeptember 24-én megrendezendő Kutatók Éjszakája rendezvénysorozat keretében kiállításon célszerű bemutatni az egyetemen folyó K+F tevékenységet. Szerepet kell szánni az elektronikus médiáknak (TV, rádiók) az aktuális hírek, események eljuttatásában. A Regionális Technológiatranszfer Hálózatot mindenki számára nyitottá kell tenni. Miskolc, 2009. december 15. 19