ÉRVÉNYTELENSÉG MEGTÁMADÁSI OKOK

ÉRVÉNYTELENSÉG DR. BARZÓ TÍMEA PHD EGYETEMI DOCENS, ÜGYVÉD EGÉSZSÉGÜGYI SZAKJOGÁSZ MISKOLCI EGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR POLGÁRI JOGI TANSZÉK 2014. 1 ALAPVETÉSEK FELEK CÉLJA: Kölcsönös és egybehangzó akaratnyilatkozatuk JOGHATÁST váltson ki (jogok+kötelezettségek keletkezzenek). AZ ÉRVÉNYTELENSÉG ELŐKÉRDÉSE: Csak létrejött szerződés tekintetében vizsgálható: tartalmi és formai követelményeknek való megfelelés. TARTALMI SZEMPONTOK KONSZENZUÁL JELLEG hangsúlyos: SZERZŐDÉSEN ALAPULÓ KÖTELEM: kölcsönös megegyezésen alapuló akarati jogviszony. 1. Kölcsönös 2. Egybehangzó akaratnyilatkozat 3. A másik fél által felismerhető módon megfogalmazva közlés! Nincs szükség semmilyen más ún. reálaktusra (pl. dolog átadása) 2 ÉRVÉNYTELENSÉG LÉNYEGE Ha a szerződés valamely lényeges eleme (akarat, nyilatkozat, joghatás) valamilyen HIBÁBAN szenved nem alkalmas a kívánt joghatás kiváltására. A HIBA súlyától függően beszélhetünk: ABSZOLÚT ÉRVÉNYTELENSÉG (feltétlen) RELATÍV ÉRVÉNYTELENSÉG (feltételes) a szerződés vl. elemének a hibája az érvénytelenségi ok nem olyan olyan kirívó, hogy az érvénytelenség súlyos feltétlen, azaz nincs szükség külön a szerződés csak arra jogosult eljárásra eredményes megtámadása folytán a szerződés ipso iure érvénytelen érvénytelen. SEMMISSÉG MEGTÁMADHATÓSÁG 3 SEMMISSÉGI OKOK SZERZŐDÉSI AKARAT HIBÁJA színlelt szerződés CÉLZOTT JOGHATÁS HIBÁJA tilos szerződés jóerkölcsbe ütköző szerződés uzsorás szerződés fiduciárius hitelbiztosíték fogyasztói jogot csorbító feltétel semmissége fogyasztói joglemondó nyilatkozat semmissége tisztességtelen általános szerződési feltétel tisztességtelen szerződési feltétel fogyasztói szerződésben lehetetlen szolgáltatás ellentmondó, érthetetlen kikötés 4 SZERZŐDÉSI JOGNYILATK. HIBÁJA alakiság sértése MEGTÁMADÁSI OKOK SZERZŐDÉSI AKARAT HIBÁJA CÉLZOTT JOGHATÁS HIBÁJA 1. Tévedés, közös téves 1. Feltűnő értékaránytalanság feltevés 2. ÁSZF-ként a szerződés 2. Megtévesztés részévé vált tisztességtelen szerződési feltétel érvénytelensége 3. Jogellenes fenyegetés 5 1. SEMMISSÉG 6:88. 1.1. ALAPVETÉS: a megkötés időpontjától (visszamenőlegesen) érvénytelen, megállapításához külön eljárásra továbbra sincs szükség SEMMISSÉG HIVATALBÓLI ÉSZLELÉSE: A felek által célzott joghatás nem érhető el, vagyis a semmis szerződés alapján a Bíróság teljesítésre akkor sem kötelezhet, ha a semmisségi okra egyik fél sem hivatkozik. SŐT!!! Ez azonban nem jelenti azt, hogy a Bíróság a semmisség miatti érvénytelenség jogkövetkezményeit is hivatalból alkalmazza a vagyonmozgás rendezésére külön kereseti, v. viszontkereseti kérelmet kell előterjeszteni. 6 1

1. SEMMISSÉG 6:88. 1.2. PERINDÍTÁSRA JOGOSULTAK Az hivatkozhat rá, illetve peres eljárást az kezdeményezhet, aki akinek ehhez jogi érdeke fűződik, illetve akit a törvény feljogosít. ELŐZMÉNY: Reménybeli örökösnek van-e jogilag védett olyan érdeke, amely megalapozná a vele törvényes öröklési kapcsolatban lévő rokonának az olyan szerződése megtámadásának a lehetőségét, amellyel a várt öröksége tárgyáról az ún. ÖRÖKSÉGI VÁROMÁNYÁRÓL rendelkezik. KÚRIAI gyakorlat beépült a PTK-ba. Mindig kell vizsgálni az érintett KERESHETŐSÉGI JOGÁT!! ÜGYÉSZ kivételes keresetindítási joga: Közérdekben okozott sérelem megszüntetése érdekében Uzsorás szerződés esetében 7 1. SEMMISSÉG 6:88. Az új PTK ban ø, hogy a semmisségre határidő nélkül lehet hivatkozni!!!! 1.3. IDŐBELI KORLÁTOK Pl. eredeti állapot helyreállítása: Vételár visszaadására vonatkozó igény: KÖTELMI IGÉNY ELÉVÜLÉSE szab határt. Dolog visszaadására vonatkozó igény: az ELBIRTOKLÁSI IDŐ szab időbeli határt. a semmis szerződés alapján teljesítést határidőre tekintet nélkül soha nem lehet követelni. 1.4. ÁTMINŐSÍTÉS: ha a semmis szerződés más szerződés érvényességi kellékének megfelel az utóbbi érvényes. KIVÉVE: ha az a felek feltehető szándékával ellentétes. 8 2. MEGTÁMADÁS 6:89. 2.1. ALAPVETÉS törvényben meghatározott határidőn belül, az arra jogosult(ak) részéről történt, eredményes megtámadás esetén válik csak érvénytelenné a szerződés ex tunc hatállyal a megkötés időpontjára. 2/2010. PK vélemény A kereseti kérelemhez kötöttség a jogcímet illetően is érvényesül: a B. hivatalból nem vizsgálja olyan megtámadási ok fennállását, amelyre a fél nem hivatkozott. KIVÉTEL: tévedés közös téves feltevés(fordítva nem igaz!!) Ha a fél semmisségi és megtámadási okra is hivatkozik: 1. a semmisségi ok vizsgálata 2. megtámadási ok 3. egyéb igény 9 2. MEGTÁMADÁS 6:89. 2.1.MEGTÁMADÁSRA JOGOSULTAK sérelmet szenvedett fél + akinek a megtámadáshoz jogi érdeke fűződik. Pl. adóhatóság øø 2.2. A MEGTÁMADÁS HATÁRIDEJE A szerződés megkötésétől számított 1 év egységesen! ELÉVÜLÉSI jellegű határidő elévülés nyugvására vonatkozó szabályok MENTHETŐ OK megszűnésétől + 3 hónapv. amennyiméghátravan az1évből. A megtámadásra jogosult a szerződésből eredő követeléssel szemben megtámadási jogát kifogás útján akkor is érvényesítheti, ha a megtámadási határidő már eltelt. 10 2. MEGTÁMADÁS 6:89. 2.3.MEGTÁMADÁS MÓDJA a) másik félhez intézett egyoldalú nyilatkozattal, vagy b) Közvetlenül a bíróság előtti érvényesítéssel ELTÉRÉSEK: a) NEM KÖTELEZŐ AZ ÍRÁSBELISÉG!!! alkalmazni kell a PTK jognyilatkozatok alakszerűségére vonatkozó szabályait ahol a PTK alakszerűséget ír elő, ott az a megtámadásra is irányadó. Pl. ingatlan adásvétel b) NEM KÖTELEZŐ A SORREND SEM!!! DE! 1 éven belül lehet bírósághoz fordulni akkor is, ha a keresetindítást egyoldalú nyilatkozattal történő eredménytelen megtámadás előzte meg. c) Csak polgári bíróság előtt! (Büntetőeljárás, felszámolási elj. Ø) 11 2. MEGTÁMADÁS 6:89. 2.4. A MEGTÁMADÁSI JOG MEGSZŰNÉSE a) Ha a jogosult MEGERŐSÍTI SZERZŐDÉSI AKARATÁT. Csak a megtámadási határidő megnyílta után! Csak a megtámadási ok ismeretében! b) Ha a jogosult LEMOND A MEGTÁMADÁSI JOGÁRÓL. Csak a megtámadási határidő megnyílta után! 12 Egyértelműnek kell lennie ki kell tűnnie belőle a lemondó szándékának. A megtámadásról való lemondás jogszerűen nem foglalható magába a szerződésbe! 2

3.1. A szerződési akarat hibája 3.1.1. TÉVEDÉS 6:90. a) FOGALOM: aki a szerződés megkötésekor valamely lényeges körülmény tekintetében tévedésben volt, szerződési jognyilatkozatát megtámadhatja, ha tévedését a másik fél okozta, vagy a másik felismerhette volna KIVÉTEL: INGYENES SZERZŐDÉSEK!! b) LÉNYEGES KÖRÜLMÉNY: Amelynek ismeretében a fél nem vagy más tartalommal kötötte volna meg a szerződést(bírói gyakorlat beépítése). Vonatkozhat a szerződés alanyára, tárgyára (pl. ellenszolgáltatás mértéke) vagy tartalmára(pl. teljesítési határidő) NINCSENEK JOGI KÉRDÉSBEN VALÓ TÉVEDÉSRE vonatkozó speciális rendelkezések általános szabályok szerint! 13 3.1. A szerződési akarat hibája MEGTÁMADÁST KIZÁRÓ KÖRÜLMÉNYEK TÉVEDÉS JOGI FELTÉTELE: ha a tévedésre hivatkozó fél a tévedését kellő gondosság mellett felismerhette volna. KIVÉTEL: ha a tévedésben lévő fél a tévedés kockázatát maga vállalta. Pl. szerencseelemet tartalmazó szerződés 3.1.2. KÖZÖS TÉVES FELTEVÉS 6:90. FOGALOM: ha a felek a szerződés megkötésekor valamely lényeges kérdésben ugyanabban a téves feltevésben voltak, a szerződést bármelyikük megtámadhatja. Pl. ÁFA v. hrsz. 14 3.1. A szerződési akarat hibája 3.1.3. MEGTÉVESZTÉS 6:91. Szándékos és célzatos magatartás, amely a másik fél tévedését idézi elő: tévedésbe ejtés v. tévedésben tartás. A megtévesztett fél támadhatja azt a jognyilatkozatot, amit a megtévesztés hatására tett meg. 3.1.4. JOGELLENES FENYEGETÉS Olyan súlyos hátrány kilátásba helyezése, amely alkalmas arra, hogy a megfenyegetettben komoly félelmet keltsen és ezzel a szerződő felet jognyilatkozatának megtételében befolyásolja. Ez lehet személyes vagy vagyoni hátrány. 15 3.2.1. FELTŰNŐ ÉRTÉKARÁNYTALANSÁG 6:98. Visszterhesség vélelme szerződési jog alapelve 6:61. FOGALMA: a szerződéssel kikötött szolgáltatásért ellenszolgáltatás jár. KIVÉTEL: szerződésből, körülményekből más következik. Pl. jogszerűen egyensúlyhiányos szerződések FELTŰNŐ ÉRTÉKAARÁNYTALANSÁG FOGALMA szolgáltatás és ellenszolgáltatás értéke között, anélkül, h. az egyik felet az ingyenes juttatás szándéka vezetné, a szerződés megkötésének időpontjában, feltűnően nagy az értékaránytalanság. 16 3.2.1. FELTŰNŐ ÉRTÉKARÁNYTALANSÁG 6:98. elsősorban a forgalmi értéket kell vizsgálni laesio enormis AZ ESET ÖSSZES KÖRÜLMÉNYÉT VIZSGÁLNI KELL: kereslet-kínálat alakulása, ennek az értékekre gyakorolt hatása, szerződő fél különleges igénye, fokozott érdekeltsége a szolgáltatás minősége, korszerűsége, újszerűsége, divatossága értékmeghatározás módja pl. részletfizetés, versenytárgyalás stb. A megtámadási jog nem lehet az utólag vl. okból megbánt szerződéstől való szabadulás vagy kedvezőbb feltételek kikényszerítésének eszköze! 17 3.2.1. FELTŰNŐ ÉRTÉKARÁNYTALANSÁG 6:98. ÚJ SZUBJEKTÍV KRITÉRIUMOK KIZÁRT A MEGTÁMADÁS, ha a)a fél az értékaránytalanság ismeretében kötötte meg a szerződést, b)a fél az aránytalanság kockázatát vállalta, c) a felek a megtámadási jogot a szerződésben kizárják (nem az egyik fél egyoldalúan lemond róla!) DE! NEM LEHET KIZÁRNI a feltűnő értékaránytalanság miatti MEGTÁMADÁSI JOGOT: a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződésben. 18 3

3.2.1. FELTŰNŐ ÉRTÉKARÁNYTALANSÁG 6:98. ÉRVÉNYTELENSÉG JOGKÖVETKEZMÉNYE HA A MEGTÁMADÁS EREDMÉNYES, akkor BÍRÓSÁG a) a szerződést érvényessé nyilvánítja és b) dönt az aránytalan előny kiküszöböléséről DE! EZ NEM JELENTHETI A SZOOLGÁLTATÁS ÉRTÉKÉNEK A FORGALMI ÉRTÉKRE való leszállítását vagy felemelését!! CSAK A FELTŰNŐ ARÁNYTALANSÁGOT KELL KIKÜSZÖBÖLNI! 19 3.2.2. TISZTESSÉGTELEN ÁSZF (nem fogyasztói szerződésben) 6:102. business to business or consumer to consumer El kell határolni a fogyasztói szerződés tisztességtelen ÁSZFjétől, mert ott a PTK kifejezetten meghatározza a tisztességtelennek minősülő feltételeket, illetve az semmisségi ok(6:103-104. ). MINDIG A KÉRDÉSES JOGVISZONY MINŐSÍTÉSE AZ ELSŐ!! 20 3.2.2. TISZTESSÉGTELEN ÁSZF (nem fogyasztói sz.ben) 6:102. - BÍRÓSÁG mérlegeléssel állapítja meg az adott ÁSZF tisztességtelenségét. TISZTESSÉGTELEN ÁSZF: ha szerződésből eredő jogokat és kötelezettségeket a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével, egyoldalúan és indokolatlanul, az ÁSZF alkalmazójával szerződő fél hátrányára állapítja meg. 21 3.2.2. TISZTESSÉGTELEN ÁSZF (nem fogyasztói sz.ben) 6:102. - A BÍRÓI MÉRLEGELÉS SZEMPONTJAI: mindig egyedileg a konkrét ügyben kell vizsgálni, a szerződéskötéskor fennálló valamennyi körülményt vizsgálni kell. TISZTESSÉGTELEN A FELTÉTEL, ha a jóhiszeműség követelményével ellentétben, a felek szerződésből eredő jogai és kötelezettségei tekintetében jelentős egyenlőtlenséget idéz elő a fogyasztó kárára. (93/13/EGK IE.3. cikk (2) bek.) Nagyban meghatározzák a gazdasági élet forgalmi szokásai. 22 3.2.2. TISZTESSÉGTELEN ÁSZF(nem fogyasztói sz.ben) A TISZTESSÉGTELENSÉG VIZSGÁLATA ALÓLI KIVÉTELEK: a)azok a feltételek, melyek a szerződés főszolgáltatását állapítják meg; vagy b) a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás arányát határozzák meg, ha azok világosak és érthetőek, c) ha a feltétel(eke)t jogszabály állapítja meg, vagy jogszabály előírásainak megfelelően határozták meg. (bírói mérlegelés megfelel-e a jogszabályoknak?) 23 3.2.2. TISZTESSÉGTELEN ÁSZF(nem fogyasztói sz. ben) A TISZTESSÉGTELENSÉG ÁSZF megtámadása: a) csak nem fogyasztói szerződések esetén, mert egyébként semmisség; b) OK: a semmisség alkalmazása indokolatlan beavatkozást jelentene a magánautonómiába. c)a BÍRÓSÁG nem észleli hivatalból azt a sérelmett szenvedett félnek meg kell támadnia 24 4

4.1. Szerződési akarat hibája 4.1.1. SZÍNLELT SZERZŐDÉS 6:92. TITKOS FENNTARTÁS: egyoldalú, a másik fél által nem ismert rejtett indok!!!- a szerződés érvényességét nem érinti!! SZÍNLELT SZERZŐDÉS - Mindig tudatos és kétoldalú. a) Egyik fél sem kíván szerződést kötni, vagy b) Másféle szerződésre irányul a felek valóságos akarata, mint amit megkötöttek. JOGKÖVETKEZMÉNYEK: a) a megkötött szerződés semmis, b) a szerződést a leplezett szerződés alapján kell megítélni. 25 4.2. A szerződési jognyilatkozat hibája 4.2.1. SZERZŐDÉS ALAKI HIBÁJA 6:94. bizonyos jognyilatkozatokra a felek vagy a törvény meghatározott alakiságot írnak elő. Pl. törvényi írásbeliség: kötbér, jogvesztés kikötése, ingatlan adásvétel az alakiság megsértésével tett jognyilatkozat semmis. 4.2.2. ALAKI HIBA MIATTI SEMMISSÉG ORVOSLÁSA a semmis szerződés a TELJESÍTÉS ELFOGADÁSÁVAL, a teljesített rész erejéig érvényesség válik csak osztható szolgáltatás esetén Általános jelleggel elismeri a teljesítés orvosló hatását. KIVÉTELEK: a) Haajogszabály közokirati, vagy TBM formát ír elő. b) Ha a szerződés ingatlan tulajdonjogának átruházására irányult. 26 4.2. A szerződési jognyilatkozat hibája 4.2.3. SZERZŐDÉS MÓDOSÍTÁS, MEGSZÜNTETÉS, FELBONTÁS ALAKI HIBÁJÁNAK ORVOSLÁSA ha a szerződéses jogny. csak meghatározott alakban érvényes annak megszüntetésére, módosítására stb. is. KIVÉTEL: ha az annak megfelelő tényleges állapot a felek egyező akaratából jött létre. Pl. lakásbérlet ALKIVÉTEL: a) A jogszabály közokiratot vagy TBM formát írt elő. b) Ha a szerződés ingatlan tulajdonjogának átruházására irányul. 27 4.3.1. TILOS SZERZŐDÉS 6:95. a) Jogszabályba ütközik Ha a szerződés lényeges eleme a PTK kógens rendelkezésébe (pl. fogyasztók jogai), vagy más jogszabály kógens rendelkezésébe ütközik. b) Jogszabály megkerülésére irányul a felek szándéka Pl. a megbízó felmondási jogának aránytalan mértékű korlátozása = tartalmilag a felmondási jog gyakorlását kizárja, ezért a jsz. megkerülésére irányul(bh2004. 179.) 28 4.3.2. JÓERKÖLCSBE ÜTKÖZŐ SZERZŐDÉS 6:96. A jogalkotó korábban is a bíróságokra bízta a megítélését, a PTK továbbra sem ad még támpontokat sem. Olyan absztrakt fogalom, amely a TÁRSADALOM általános értékítéletét, erkölcsi felfogását fejezi ki. Jóerkölcsbe ütközik az a szerződés, amelyet a jogszabály nem tilt, de az azzal elérni kívánt cél, a vállalt kötelezettség jellege, vagy az azért vállalt ellenszolgáltatás felajánlása, vagy a szerződés tárgya az általánosan elfogadott erkölcsi normákat, szokásokat nyilvánvalóan sérti az általános társadalmi megítélés egyértelműen tisztességtelennek minősíti (BH2000. 260.) 29 4.3.2. JÓERKÖLCSBE ÜTKÖZŐ SZERZŐDÉS 6:96. GYÓGYÍTHATATLAN BETEGEKKEL KÖTÖTT TARTÁSI, ÉLETJÁRADÉKI SZERZŐDÉSEK a)nem ütközik jóerkölcsbe: ha az eltartó az eltartott gyógyíthatatlan betegségének tudatában, DE! az eltartott kifejezett kívánságára köti meg a szerződést, és ápolásának teljes terhét magára vállalja. b)jóerkölcsbe ütközik : ha az eltartó az eltartott gyógyíthatatlan betegségének tudatában és egyben közeli halálának reményében köti meg, a helyzet a felek előtt nem kölcsönösen ismert, hanem azt csak az eltartó látja reálisan. 30 5

4.3.3. UZSORÁS SZERZŐDÉS 6:97. objektív és szubjektív feltételek együttes megléte a) OBJEKTÍV FELTÉTEL a szerződés megkötésének időpontjában, feltűnően aránytalan előny kikötése, b) SZUBJEKTÍV FELTÉTEL a szerződő fél gazdasági helyzete válságos legyen (hátrányos helyzet HH), az ellenérdekű fél azt ismerje és célzatosan kihasználja, és ezzel olyan gazdasági előnyhöz jusson, ami őt egyébként nem illeti meg. 31 4.3.4. FIDUCIÁRIUS HITELBIZTOSÍTÉKOK 6:99. FOGALOM Olyan jogügyletek, amelyekben a tulajdonjog, tulajdonjog megszerzésére vonatkozó jog (opció), illetve más követelés vagy jog jogosulti pozíciója biztosítéki szerepet tölt be. TIPIKUS ESETE a biztosítéki tulajdon-átruházás (engedményezés) MEGJELENÉSI FORMÁI MÉG a tulajdonjoghoz kapcsolódó egyes intézmények: tulajdonjog-fenntartás főszabály szerint nincs biztosítéki visszavásárlási jog funkciójuk vételi jog, pénzügyi lízing, faktoring 32 4.3.4. FIDUCIÁRIUS HITELBIZTOSÍTÉKOK 6:99. ELŐZMÉNY a jelzálogjog alapításának magas volt a költsége + az érvényesítése is nehéz, lassú és drága volt. NAGYFOKÚ JOGALKALMAZÓI BIZONYTALANSÁG: Pl. a biztosítéki célú vételi jog nem ütközik-e a lex commissoria tilalmába? Pl. feltűnő értékaránytalanság címén megtámadhatók-e ezek a szerződések? 2013-as PTK: Semmis az a kikötés, amely.. pénzkövetelése biztosítása céljából tulajdonjog, más jog vagy követelés átruházására, vételi jog alapítására irányul Pénzkövetelés dologi biztosítéka a zálogjog legyen! 33 4.3.4. FIDUCIÁRIUS HITELBIZTOSÍTÉKOK 6:99. KIVÉTELEK: a nem pénzkövetelést biztosító FHB, az összetett jellegű pl. egy projektfinanszírozás sikeres megvalósulását biztosító vételi jog kikötés, a pénzügyi biztosítékokról szóló 2002/47/EK IE-ben meghatározott biztosítéki megállapodások(ezek állampolgárokat és szervezeteiket nem érintik) SEMMISSÉG INDOKAI: a) A FHB-ok az adós érdekeinek védelmét szolgáló szabályok megkerülésével járnak. b) A PTK a zálogjogot tekinti alapvető dologi jellegű biztosítéknak: Nem fosztja meg az adós a tulajdonjogától, A zálogjogosult hitelező számára megfelelő, rendezett elsőbbségi kielégítési jogot biztosít. 34 PTK IS ELFOGADJA: tulajdonjog-fenntartást, valamint alízingetésafaktoringot. 4.3.5. LEHETETLEN SZOLGÁLTATÁS FOGALMA: Ha a szerződés megkötésekor valamelyik fél által vállalt szolgáltatás teljesítése lehetetlen a szolgáltatás lehetetlenné válása LEHETETLEN SZOLGÁLTATÁS FAJTÁI: a) Fizikai okból: ha az adott szolgáltatás teljesítése a tudomány által alátámasztottan nem lehetséges. 35 36 4.3.5. LEHETETLEN SZOLGÁLTATÁS FOGALMA: a) FIZIKAI okból lehetetlen: OBJEKTÍVE LEHETETLEN SZUBJEKTÍVE LEHETETLEN ha az adott korban és ha a szolgáltatás teljesítése elvileg körülmények között a lehetséges ugyan, de az adott szolgáltatás megvalósítására helyzetben a kötelezett személyes körülményei és képességei mégis senki sem képes pl. lehozni a kizárják a vállalt szolgáltatás csillagokat az égről megvalósítását pl. néma felolvasásra vállalkozna 6

4.3.5. LEHETETLEN SZOLGÁLTATÁS FOGALMA: b) JOGI okból lehetetlen: Ha a teljesítés megvalósítását vl. jogszabály kizárja. OBJEKTÍVE LEHETETLEN SZUBJEKTÍVE LEHETETLEN Ha a jogszabály általános jelleggel zárja ki a magatartás megvalósítását Pl. forgalomképtelen dolog tulajdonjogának átruházása 37 Ha a jogszabály(ok) csak bizonyos személyi kört érintően tartalmaz korlátozást és a kötelezett ebbe a személyi körbe tartozik. Pl. jsz. által előírt szakképzettséghez kötött tevékenység megvalósítása 4.3.5. LEHETETLEN SZOLGÁLTATÁS A szolgáltatás nem lehetetlen azért, mert a kötelezett a szerződés megkötésekor még nem rendelkezett a szolgáltatás tárgyával! (6:107. ) az öröklési szerződés a tartási szerződés megszüntetésére irányuló perrel megindított tulajdoni jogvitára tekintettel éppen nem irányult lehetetlen szolgáltatásra, így annak semmissége sem állapítható meg mindaddig, amíg az örökhagyó által megindított per jogerősen be nem fejeződik (BH2002. 58). LEHETETLEN SZOLGÁLTATÁS KÖVETKEZMÉNYE: az ilyen szerződés semmis. 4.3.6. ÉRTHETETLEN ÉS EGYMÁSNAK ELLENTMONDÓ KIKÖTÉS a szerződés értelmezése útján állapítható meg. 38 5.1. ÁLTALÁNOS JOGKÖVETKEZMÉNYEK A szerződésnek nincs kötelem-keletkeztető hatálya KÍVÁNT JOGHATÁS KIVÁLTÁSÁRA ALKALMATLAN. Nem hoz létre kötelezettséget a szolgáltatás teljesítésére és nem keletkeztet jogosultságot a szolgáltatás követelésére DE! Az érvénytelenség minden további jogkövetkezményét a Bíróság hivatalból nem alkalmazza, még semmisség esetében sem!! A Bíróság csak a fél erre irányuló kereseti kérelme alapján és aszerint járhat el. 39 5.2. Érvénytelenség megállapítása A JOGKÖVETKEZMÉNYEK ALKALMAZÁSA NÉLKÜL A fél az érvénytelenség megállapítását a Bíróságtól anélkül is kérheti, hogy az érvénytelenség jogkövetkezményeinek alkalmazását is kérné. (1959-es PTK-ba 2012-be került 239/A: ) 5/2013. PJE határozat A PTK a Pp. 123. -ban előírt konjunktív feltételek fennállása nélkül is lehetővé teszi MEGÁLLAPÍTÁSI KERESET előterjesztését. (A PTK a Pp. rendelkezéseihez képest speciális szabály, amely kizárja az ált. rendelkezések alkalmazását). A per tárgyának értékét a szerződésben kikötött szolgáltatásért járó ellenszolgáltatás értéke határozza meg. A perben az érvénytelenség jogkövetkezményeinek alkalmazása ir. VISZONTKERESETET akkor lehet előterjeszteni, ha az alperes a SZ. érvénytelenségét nem vitatja, ill. elismeri a keresetben foglaltakat. 40 5.2. Érvénytelenség megállapítása A JOGKÖVETKEZMÉNYEK ALKALMAZÁSA NÉLKÜL KERESETI KÉRELEMHEZ KÖTÖTTSÉG JOGCÍM SEMMISSÉGRE ALAPÍTOTT érvénytelenségi kérelem a B. a semmisséget a keresetben megjelölttől eltérő más JOGCÍMEN is megállapíthatja A SZERZŐDÉS MEGTÁMADÁSA esetében a kereseti kérelemhez kötöttség a JOGCÍM TEKINTETÉBEN is érvényesül. KIVÉTEL: tévedés közös téves feltevés 41 5.2. Érvénytelenség megállapítása A JOGKÖVETKEZMÉNYEK ALKALMAZÁSA NÉLKÜL KERESETI KÉRELEMHEZ KÖTÖTTSÉG 1/2005. PK vélemény Ha a felek egyike sem kéri a jogkövetkezmények alkalmazását, akkor arról a Bíróság nem dönthet. DE! A BÍRÓSÁG az érvénytelenség jogkövetkezményeiről a fél kérelmétől eltérő módon is rendelkezhet. Pl. eredeti állapot helyreállítása helyett a szerződést az érvénytelenségi ok kiküszöbölése mellett érvényessé nyilváníthatja. KORLÁT: nem választhat olyan jogkövetkezményt, amely ellen valamennyi fél tiltakozik. KÁRVESZÉLY ÁTSZÁLLÁSA Az érvénytelen szerződés alapján nyújtott szolgáltatással a kárveszély a másik félre száll át. 6:109. (tipikusan dologszolgáltatásnál) 42 7

5.3. A szerződés ex tunc hatályú 43 ÉRVÉNYESSÉ NYILVÁNÍTÁSA 6:110. BÍRÓSÁG érvényessé nyilváníthatja a szerződést: a)ha az érvénytelenség miatti érdeksérelem a szerződés megfelelő módosításával kiküszöbölhető, illetve b)az érvénytelenség oka utóbb megszűnt. LEGFONTOSABB JOGHATÁS a felek úgy kötelesek teljesíteni + a szerződésszegésért úgy felelnek, Mintha a szerződés megkötésétől fogva érvényes lett volna! 5.3. A szerződés ex tunc hatályú 44 ÉRVÉNYESSÉ NYILVÁNÍTÁSA 6:110. BÍRÓSÁG ALAKÍTÓAN NYÚL BELE A FELEK SZERZŐDÉSÉBE! KORLÁTAI: (PK267. II.) a felek a szerződést milyen mértékben teljesítették, mi lett a teljesített szolgáltatások sorsa, milyen változások következtek be a felek helyzetében, lényegesek a felek perbeli nyilatkozatai is. A fél szerződési akarata a szerződés érvényessé nyilvánításával sem pótolható. Az orvoslás az érdeksérelem kiküszöbölése! 5.4. A szerződés ex tunc ÉRVÉNYESSÉ 45 VÁLÁSA A FELEK AKARATÁBÓL 6:111. KONVALIDÁLÓDÁS ipso iure - esetkörei: a)az érvénytelenség oka magától elhárul ésa felek a szerződést megerősítik (nincs alaki kelléke) jogszabályváltozás felek megkapják a hiányzó hatósági jóváhagyást b) az érvénytelenségi okot a felek utólag kiküszöbölik hiányzó alakiság pótlása szerződés módosítása, megerősítése stb. A FELEK MAGUK erősítik meg a szerződést! 5.4. A szerződés ex tunc ÉRVÉNYESSÉ 46 VÁLÁSA A FELEK AKARATÁBÓL 6:111. ELTÉRÉS A KORÁBBIAKHOZ KÉPEST: a) valamennyi érvénytelenségi ok tekintetében, b)a felek választására bízza, hogy a konvalidáció ex tunc vagy ex nunc hatállyal valósuljon meg CÉL: a szerződés megmentése JOGHATÁS ex tunc hatály esetén: a felek úgy kötelesek teljesíteni + a szerződésszegésért úgy felelnek, Mintha a szerződés megkötésétől fogva érvényes lett volna! 5.4. A szerződés ex tunc ÉRVÉNYESSÉ 47 VÁLÁSA A FELEK AKARATÁBÓL 6:111. JOGHATÁS ex nunc hatály esetén: az addigi teljesítéseket az érvénytelenség jogkövetkezményeinek alkalmazásával kell rendezni 5.5. EREDETI ÁLLAPOT HELYREÁLLÍTÁSA 6:112. 1/2010. PK vélemény beépülése FELTÉTELE: csak dolog tulajdonjogának átruházására irányuló szerződések esetén, melyek eredetileg mindig reverzibilisek az EÁH csak TERMÉSZETBEN történhet 5.5. EREDETI ÁLLAPOT HELYREÁLLÍTÁSA 6:112. AZ EÁH KORLÁTAI: ha a természetbeni visszatérítés a) dologszolgáltatás dologi jogi igény nem évül el. HATÁRAI: elbirtoklás(10-15 év), ingatlan esetén a törlési per korlátai b) pénzszolgáltatás, mint fajlagos szolgáltatás kötelmi igény elévülnek(5év) SZOLGÁLTATÁSOK EREDETI ÉRTÉKEGYENSÚLYÁNAK FENNTARTÁSA egyik fél se kerüljön aránytalanul kedvezőbb, illetve méltánytalanul hátrányosabb vagyoni helyzetbe, 48 8

5.6. ALAPTALAN GAZDAGODÁS 49 PÉNZBENI MEGTÉRÍTÉSE 6:113. 1959-es PTK eredeti vagy utólagos irreverzibilitás esetén: a) EÁH-ra nem volt lehetőség(nem volt célszerű) és b) a szerződés érvényessé sem volt nyilvánítható a bíróság a szerződést HATÁROZATHOZATALIG HATÁLYOSSÁ NYILVÁNÍTOTTA + rendelkezett az ellenszolgáltatás nélkül maradt szolgáltatás ellenértékének pénzbeli térítéséről. 2013-as PTK új alapokra helyezte ezt a kérdést: jogalap nélküli gazdagodás elvére támaszkodva, de önálló, sui generis szabály: Bíróság rendelkezik az ellenszolgáltatás nélkül maradt szolgáltatás ellenértékének pénzbeli térítéséről. 5.6. ALAPTALAN GAZDAGODÁS 50 PÉNZBENI MEGTÉRÍTÉSE 6:113. Kötelmi természetű igény általános elévülési idő GAZDAGODÁSTÓL ELESÉS nincs megtérítési kötelezettség: ha a másik fél hibájából nem tudja a kapott szolgáltatást visszatéríteni ALAPTALAN GAZDAGODÁS PÉNZBENI MEGTÉRÍTÉSE ha nem irreverzibilis a szerződés DE! az EÁH valamely fél lényeges jogi érdekét sérti! lényeges piaci változások pl. ingatlanok értékváltozásai 5.6. ALAPTALAN GAZDAGODÁS PÉNZBENI MEGTÉRÍTÉSE UZSORÁS SZERZŐDÉS a bíróság egészben vagy részben elengedheti a visszatérítést, ha a sérelmet szenvedett felet még a részletfizetés is súlyos helyzetbe hozná, illetve sérelmet okozó felet az aránytalan előny visszatérítésére kötelezheti. RÉSZLEGES ÉRVÉNYTELENSÉG 6:114. ha az érvénytelenségi ok a szerződés meghatározott és elkülöníthető részét érinti, a felek feltehető akaratának mérlegelése a szerződést az érvénytelen rész nélkül is megkötötték volna 51 5.7. JÁRULÉKOS IGÉNYEK 6:115. KAMAT a jogalap nélkül használt és visszajáró pénzszolgáltatás használati díja HASZNÁLATI DÍJ a teljesített dologszolgáltatás másik fél által a szerződés érvénytelensége folytán jogalap nélkül történő birtoklásának és használatának ellenértéke. 52 5.7. JÁRULÉKOS IGÉNYEK 6:115. Általában mindkét fél jogalap nélküli birtokosnak minősül a másik fél szolgáltatása tekintetében! az egymás egyenértékű szolgáltatásait kölcsönösen használó felek a jogvita eldöntéséig JÓHISZEMŰ JOGALAP NÉLKÜLI BIRTOKOSNAK TEKINTENDŐK egyidejű visszaszolgáltatási kötelezettség időpontjáig a kölcsönösen birtokolt szolgáltatások hasznaival nem kötelesek elszámolni 53 5.7. JÁRULÉKOS IGÉNYEK 6:115. ÉRVÉNYTELENSÉG OKA AZ EGYENÉRTÉKŰSÉG HIÁNYA vagy a szerződés INGYENES akkor a szolgáltatások kölcsönös használata nem kompenzálja egymást a másik fél szolgáltatását egyoldalúan használó fél rosszhiszemű jogalap nélküli birtokosként felel a kamatokkal és a használati díjjal (DOGMATIKAILAG SÁNTÍT!) 54 9

5.7. JÁRULÉKOS IGÉNYEK 6:115. KÁRTÉRÍTÉS érvénytelen szerződésből eredő kárigényeket a deliktuális felelősség szabályai szerint kell elbírálni. FŐSZABÁLY: a szerződés érvénytelenségét okozó fél a másik fél teljes kárát köteles megtéríteni KIVÉTEL: ha a felróhatóság hiányával kimenti a felelősségét a szerződéssel okozott kár(negatív interessze) 55 6. A SZERZŐDÉS HATÁLYA 56 egy érvényesen létrejött szerződés ténylegesen joghatást vált-e ki: jogosult követelheti a szolgáltatást, a kötelezett a szolgáltatás teljesítésére köteles ha az érvényes szerződés nem váltja ki a hozzá fűződő joghatást hatálytalan szerződés. OKAI: a) a felek akaratából bontó vagy felfüggesztő feltétel b) 3. személy beleegyezése, hatóság jóváhagyása JOGKÖVETKEZMÉNYE: a teljesítés nem követelhető. RELATÍV HATÁLYTALANSÁG: csak meghatározott személyek irányába nem vált ki joghatást Pl. fedezetelvonó szerződés 6. A SZERZŐDÉS HATÁLYA FELTÉTEL 6:116. egy bizonytalan jövőbeni esemény, amelyhez a szerződés hatályának beállta vagy megszűnése fűződik. az esemény lehet emberi, társadalmi vagy a külvilág számára észlelhető körülmény, jogi tény, melytől a szerződés hatályának beállta vagy megszűnése függ. Pl. születés, halál, betegség, háború stb. a jövőbeli eseménynek a felek magatartásától függetlennek kell lennie PL. nem lehet hatalmasság gyakorlása (BH2001 170) az eseménynek jövőbelinek kell lennie (nem lehet olyan körülmény, ami a szerződéskötéskor már fennáll) a jövőbeli eseménynek bizonytalannak kell lennie a feltételnek érthetőnek és ellentmondásmentesnek kell lennie 57 6. A SZERZŐDÉS HATÁLYA A FELTÉTELEK FAJTÁI: a) FELFÜGGESZTŐ FELTÉTEL ha a felek a szerződés hatályának beálltát egy bizonytalan jövőbeni eseménytől tették függővé. Ennek az eseménynek a beálltáig a szerződés nem lép hatályba. b) BONTÓ FELTÉTEL ha a felek a szerződésben meghatározott bizonytalan jövőbeli eseménytől a szerződés hatályának megszűntét tették függővé. Ha az esemény beáll a szerződés hatályát veszti. IDŐHATÁROZÁS: egy jövőben biztosan bekövetkező konkrét időpont meghatározása, amely időpont bekövetkeztekor a szerződés hatályba lép, vagy hatályát veszti. Pl. konkrét időpont vagy biztos esemény megjelölése 58 6. A SZERZŐDÉS HATÁLYA FÜGGŐBEN LÉVŐ FELTÉTEL 6:117. a feltétel bekövetkeztéig egy függő jogi helyzet áll elő: a felek jogot nem gyakorolhatnak + kötelezettség sem terheli (felfüggesztő feltétel) -a szerződés hatálya beáll ugyan, de az a feltétel bekövetkeztével megszűnik (bontó feltétel) ÁTMENETI IDŐSZAK JELLEMZŐI: egyik fél sem tehet semmit, ami a másik fél jogát a feltétel bekövetkezése vagy meghiúsulása esetére csorbítja vagy meghiúsítja SŐT! a megállapodás realizálása érdekében együttműködési kötelezettség terheli őket a korlátozás nem érinti jóhiszeműen és ellenérték fejében szerzett személy jogát, a feltétel bekövetkeztére vagy meghiúsulására nem alapíthat jogot az, aki a feltételt felróhatóan maga idézte elő. 59 6. A SZERZŐDÉS HATÁLYA BELEEGYEZÉSTŐL, JÓVÁHAGYÁSTÓL FÜGGŐ SZERZŐDÉS a beleegyezéssel vagy jóváhagyással a szerződés a megkötésének időpontjára visszamenőlegesen válik hatályossá. Pl. praxisjog megvásárlása esetén(6:118. ) Nem válik hatályossá a szerződés, ha a beleegyezést, illetve jóváhagyást az arra illetékes nem adja meg, vagy arról a megszabott határidőn belül nem nyilatkozik. ADDIG A FÜGGŐBEN LÉVŐ FELTÉTEL szabályait kell alkalmazni! HATÁLYTALAN SZERZŐDÉS JOGHATÁSA (6:119. ) a szerződés teljesítése nem követelhető! a hatálytalan szerződés alapján történt teljesítésekre az érvénytelen szerződés jogkövetkezményeit kell megfelelően alkalmazni 60 10

61 Az a szerződés, amellyel 3. személy igényének kielégítési alapját részben vagy egészben elvonták, e 3. személy irányában hatálytalan RELATÍV HATÁLYTALANSÁG LÉNYEGE a PTK a szerződés hatályát csak meghatározott személyek vonatkozásban zárja ki. másik esete az elővásárlási jog megsértése 1/2011.(VI.15.) PK vélemény továbbra is irányadó!! FOGALMI ELEMEK 1.) Fedezetelvonó jogügylet szerződés egyoldalú jogügylet pl. díjkitűzés, közérdekű kötelezettségvállalás FOGALMI ELEMEK 1.) Fedezetelvonó jogügylet az adós vagyonába tartozó vl. vagyontárgy tulajdonjogának átruházása adásvétel, ajándékozás apportálás vagyoni értékű jog átruházása követelés engedményezése a vagyontárgy fedezetelvonási céllal történő megterhelése (zálogjogosult kielégítése elsőbbsége!) 62 63 FOGALMI ELEMEK 2.) Fedezetelvonó szerződés szereplői a) az alapügylet kötelezettje b) a kötelezettel ( fedezetelvonásra ) szerződő fél c) az alapügylet jogosultja: akinek a kielégítési alapját a perben kifogásolt ügylet részben vagy egészben elvonja. Fedezetelvonó szerződés alanyai a) az alapügylet kötelezettje b) a kötelezettel ( fedezetelvonásra ) szerződő fél FOGALMI ELEMEK 3.) Igény állapotában lévő követelés fennállta a szerződés megkötésekor a kötelezettel szemben fennálló követelés léte DE! Nem szükséges, hogy az már lejárt és esedékes követelés legyen! PERINDÍTÁSKOR további feltétel: a kötelezettel szemben fennálló követelés az igény állapotába kerüljön. NEM FELTÉTEL: az előzetes bírósági úton történő igényérvényesítés sikertelensége! 64 FOGALMI ELEMEK 4.) Kötelezett vagyona nem nyújt fedezetet a kötelezett rendelkezik-e olyan egyéb vagyonnal, amely a jogosult követelésére egészben vagy részben fedezetet nyújt? az egyéb vagyon hiányára is a jogosultnak kell a perben hivatkoznia (kötelezett ellenbizonyítással élhet) a fedezetet nyújtó egyéb vagyon léte kereset elutasítása (még akkor is, ha a felek a szerződést fedezetelvonó szándékkal kötötték meg) 65 66 FOGALMI ELEMEK 5) Szerző fél rosszhiszeműsége: a szerződéskötéskor tudott, vagy tudnia kellett kötelezettet terhelő követelésről és emellett arról is, hogy a szerződéssel a jogosult kielégítési alapját részben vagy egészben elvonják. vagylagos feltétel az ingyenesség mellett, a megszerzett vagyontárggyal egyenértékű ellenszolgáltatás nyújtása ellenére a fél rosszhiszeműsége alapul szolgálhat a fedezetelvonás megállapítására. Pl. a szerző fél tudja, hogy a befolyt ellenértéket a kötelezett a jogosult elől elvonja, vagy Ha a nyújtott ellenszolgáltatás a jogosult kielégítésére alkalmatlan pl. beszámítással vagy végrehajtás alól mentes vagyontárggyal teljesít 11

67 FOGALMI ELEMEK 6) A fedezetelvonó szerződés ingyenessége: A szerződő félre a szerződésből ingyenes előny származzon. vagylagos feltétel a rosszhiszeműség mellett, Tipikusan ajándékozás formájában jelenik meg. INGYENESSÉG ROSSZHISZEMŰSÉG VÉLELME a) hozzátartozójával kötött szerződés, b) olyan jogi személlyel (tagjával, vezető tisztségviselőjével, ill. annak hozzátartozójával) köt szerződés, melyben többségi befolyása van, c) Azonos természetes v. jogi személyek befolyása alatt álló jogi személyek egymással kötnek szerződést. 68 JOGKÖVETKEZMÉNYE - A JOGOSULT IGÉNYE: a megszerzett vagyontárgy tulajdonjogával továbbra is a szerző fél rendelkezik, csak az átruházott vagyontárgyból való kielégítés, vagyonra vezetett végrehajtás tűrésére irányul. KÖZÖMBÖS Hogy a jogosult követelése milyen jogcímből ered pl. szerződésből, szerződésen kívüli károkozásból stb. NEM ÉRVÉNYTELEN Ø az eredeti állapot helyreállítása (elvont fedezet visszaszolgáltatására kötelezés) A perben érvényesített igényt pénzben kell meghatározni. JOGKÖVETKEZMÉNYE SZERZŐ FÉL HELYTÁLLÁSI KÖTELEZETTSÉGE KORLÁTOZOTT Csak a megszerzett vagyontárgyra, vagy annak értékére korlátozódik. 1959-es PTK ELŐNYTŐL VALÓ ELESÉS: Az a szerző fél, aki a szerződésből eredő ingyenes előnytől neki fel nem róható módon elesett 3. személy irányában nem felelt. 2013-as PTK ELŐNYTŐL VALÓ ELESÉS Ha az elesésére vagy az átruházásra rosszhiszeműen került sor, a szerző fél a vagyontárgy értékéig saját vagyonából köteles helytállni a 3. személlyel szemben. 69 FEDEZETÜL SZOLGÁLÓ VAGYONTÁRGY TÖBBSZÖR IS GAZDÁT CSERÉL LB PK - a kereset a közvetlenül szerzőtől szerző további személyekkel szemben is érvényesíthető A fedezetelvonó szerződések alapján szerző felek mindegyikét egyetemlegesen helytállási kötelezettség terheli: az utolsó szerző a vagyontárggyal áll helyt, a közbülső szerzők pedig a vagyontárgy értékéig. DE! minden egyes szerződésnél vizsgálni kell a fedezetelvonás feltételeinek fennállását; valamennyi szerző félnek perben kell állnia 70 12