Telepítés Az automata öntözőrendszerek telepítése nagyon nagy szaktudást nem, de nagyon nagy és körültekintő odafigyelést feltétlenül igényel. Előkészületek Telepítéshez az alábbi eszközöket feltétlenül vigyük magunkkal: Ásó, vagy ásólapát. Ez utóbbival jobban járunk, mivel két szerszámot helyettesít, továbbá lapos élcsúcsa miatt jobb árok keresztmetszetet biztosít, melyben könnyebben lehet dolgozni, illetve több csövet tudunk egymás mellé fektetni. Csővágó olló. Csővágásra ajánlott célszerszámot használni. Elégséges megoldás jelenthet egy éles kés vagy egy vasfűrész-lap, de előbbivel súlyos sérüléseket szerezhetünk, míg az utóbbival plusz munkát csinálunk magunknak, ugyanis a vágásfelületet pereméről a spén eltávolítása időigényes feladat. A legegyszerűbb csővágó olló ára 2000 Ft, ezen úgy vélem nem érdemes spórolni. 13-as villás vagy dugókulcs. A béklyók anyáinak meghúzásához. Akkus fúrógép, 10-es vagy 12-es fúrószárral. A KPE cső kifúrására a béklyóknál. Ütvefúró gép, 6-os, 8-as, 10-es kőzetfúrószárral A vezérlő egység rögzítéséhez szükséges furatok elkészítéséhez. Kézi véső és kalapács. A vízrákötéskor a vízóra akna falának átvéséséhez, vagy a járdák betonszegélyének levésésére. Időt takaríthatunk meg egy elektromos vésőgép használatával. Hosszabbító. Legalább 20 méteres hosszabbító az elektromos gépek üzemeltetéséhez. Mérőszalag. Jó ha van nálunk egy kb. 2 méteres fém mérőszalag, valamint a felmérés során már használt legalább 20 méteres mérőszalag. Sniccer. Harapófogó. Csípőfogó. Csavarhúzó. Kereszthornyas csavarhúzó a vezérlő csatlakozóinak oldására és a rögzítő csavarokhoz. Spárga vagy krétapor. A nyomvonalak kijelölésére. Karó. A szórófejek helyének kijelöléséhez. Erre jól szolgálnak az előző telepítésből visszamaradó KPE csődarabok.
További eszközök, melyek megkönnyíthetik a munkánkat: Műanyag fólia. Kész gyep esetében az árkokból kitermelt földet erre helyezzük, hogy a munkálatok végeztével azt maradéktalanul vissza tudjuk helyezni az árokba. Csákány. Kötöttebb talajszerkezet esetén. Gereblye. KPE fitting kulcs. A KPE fittingek meghúzására. Munkás kesztyű. Gumicsizma. Tennivalók a munkálatok megkezdése előtt. A tervrajz alapján jelöljük ki a szórófejek helyét a nálunk lévő karók, vagy KPE csődarabok segítségével. A csőnyomvonalakat spárgával vagy krétaporral jelöljük ki. Ellenőrizzük, hogy a terv megegyezik e a valósággal, nem történt e változás a felmérés óta,, szükség esetén módosítsuk a szórófejek kihelyezését, figyelembe véve a tereptárgyakat. Árokásás és csőfektetés Az ásás megkezdése előtt terítsük ki a fóliát a leendő árok szélére. Az egyik oldalra a gyeptéglákat helyezzük és a termőréteget, a másik oldalra pedig az alsóbb, agyagos réteget. Feltétlenül egyeztessük a közművek elhelyezkedését. Az árok egy ásónyom széles és kb. 40 cm mély legyen. Az árok kiásásához használhatunk árokásó gépet is, ami meggyorsítja az öntözőrendszer telepítés legfárasztóbb és leglassabb műveletét, de ezeket a gépeket köves talajokon illetve szűk területeken nem tudjuk használni.
A csővezetékeket az osztó szerelvénytől kiindulva kezdjük el betekerni az árokba. Amennyiben szükséges, a csővezetéket helyenként földtakarással rögzítsük az árokban, de arra ügyeljünk, hogy ne a majdani szórófejek helyén. A csővezetéket soha ne feszítsük ki egyenesre az árokban. Ha előre levágjuk a szükséges csőhosszt, mindig hagyjunk rá egy keveset, nehogy túl rövid legyen a cső az utolsó szórófejhez. A KPE csővezetékek toldására és elágaztatására használjunk jó minőségű műanyag tokos KPE fittingeket. Ezek többségénél a szorító sapkát elegendő csak meglazítani és a csőre az O gyűrűn keresztülnyomva ütközésig feltolni. Egyes típusokat viszont teljesen szét kell szedni, és először a szorítósapkát, majd a roppantógyűrűt felhúzni a csőre, ezután a csövet a fittingbe betolni ütközésig az O gyűrűn keresztül, majd a roppantógyűrűt feltolni a fittingig és a szorítósapkát a helyére csavarni. A szorítósapka meghúzását elegendő kézzel elvégezni, mivel a tömítést nem a roppantógyűrű, hanem az O gyűrű végzi. Nagyobb kert esetében, ahol nagy számú fittinget kell szerelni, érdemes a meghúzáshoz KPE fitting kulcsot használni. 1. Fitting alap 2. O gyűrű 3. O gyűrű rögzítő 4. Roppantó gyűrű 5. Szorítósapka
Fejbekötések Elhelyezkedése szerint kétféle fejbekötést különböztetünk meg: Csőközre és csővégre történő fejbekötés. Csőközre általában béklyó segítségével tudunk csatlakozni. A két félből álló béklyót a hozzá tartozó csavarok segítségével tudjuk a csőre rögzíteni, de mielőtt ráhelyeznénk a feleket a csőre, rakjuk a helyére a tömítést végző O gyűrűt. A csavarokat addig húzzuk meg, amíg a béklyó két fele mindkét oldalon össze nem ér, nem kell túlfeszíteni a csavarokat. Miután a megfelelő helyen rögzítettük a béklyót, egy 10-es vagy 12-es fúrószárral fúrjuk ki a KPE csövet a béklyó menetes csatlakozásán keresztül. Ügyeljünk arra, hogy a cső átfúrásának pillanatában a fúró megszaladhat a kezünkben és könnyen átlyukaszthatjuk a KPE cső másik oldalát is! Ennek elkerülése érdekében használhatunk egy bővítő közdarabot a fúrószárra húzva. Fontos továbbá, hogy a fúráskor keletkező spén vagy teljes egészében jöjjön ki a fúrószárral együtt, vagy essen bele a csőbe, ahonnan azt a mosatás során eltávolítjuk, de semmi esetre sem maradjon félig lógva a furat szélén, mert idővel leszakad onnan és dugulást okozhat.
Csővég lezárására használhatunk KPE végdugót, de jobban járunk, ha a cső végére egyből egy olyan fittinget teszünk, amibe a fejbekötő idomot közvetlenül tudjuk csatlakoztatni. Ez a fitting lehet egyenes vagy könyök idom is. Tokos végdugó Belső menetes egyenes csatlakozó BM könyök Miután elkészítettük a csatlakozásokat a KPE csövön, az alábbi fejbekötési módok közül választhatunk: Merev fejbekötések Ültetett: Közcsavar Hidráns Ezeknél a fejbekötési módoknál korlátozott az állítási lehetőség, valamint csak a terület közepén lévő fejek bekötésére alkalmasak. Nyomásfokozatuk 10 bar.
Flexibilis fejbekötések 3.2 bar nyomásfokozatig: Tokos LPE idom + LPE cső Bordás LPE idom + Bilincs + LPE cső Ezek előnye, hogy könnyen állíthatóak, a KPE cső megfelelő mélységbe lekerülhet, a terület bármely pontján alkalmazhatóak, még a sarkokban is. Hátrányuk, hogy az LPE cső sérülékeny, és csupán 3.2 bar nyomásig használhatóak. 5.5 bar nyomásfokozatig: SP-100-as bekötőcső + SB könyök vagy egyenes csatlakozó Ennek előnye, hogy gyorsan szerelhető, a speciális cső kevésbé sérülékeny, itt is megfelelő mélységbe helyezhető a KPE cső, továbbá 5.5 bar nyomásig használható.
Előre szerelt fejbekötés: Flexibilis, csuklós fejbekötés Előnye a gyors szerelhetőség, valamint az, hogy a csuklók mentén, nem pedig a cső által hajlik. Automata ürítőszelepek beépítése Amennyiben a téli víztelenítést nem kompresszoros kifúvatással oldjuk meg, az egyes zónavezetékek legmélyebb pontjain automata ürítőszelepeket kell elhelyezni. A zónavezetékek legmélyebb pontjait a mosatáskor tudjuk legegyszerűbben meghatározni. Az a szórófej van a legmélyebben, melynek házában a mosatás után a legmagasabban áll a víz szintje. (lásd Mosatás című fejezet) Az automata ürítőszelepeket egy béklyó segítségével tudjuk csatlakoztatni a KPE csővezetékhez. A béklyó menetes csatlakozása lefelé nézzen. Az automata ürítőszelep alá minden esetben tegyünk geotextíliával burkolt drén réteget, mely meggátolja az ürítőszelep eltömődését.
Csepegtető cső szerelése Csepegtető rendszer elé minden esetben szereljünk fel egy nyomáscsökkentőt. Amennyiben a csepegtető cső az osztó közelében van, úgy a mágnesszelep után közvetlenül elhelyezhetjük a nyomáscsökkentőt, de amennyiben jelentős távolságot kell megtennie a víznek a mágnesszeleptől a csepegtető csőig, úgy a nyomáscsökkentőt közvetlenül a csepegtető cső elé szereljük. Íme a legegyszerűbb csepegtető cső bekötési megoldás: Mikroszórók bekötésének módjai: Orbit Mikro leállások. Minden esetben műanyag racsnis bilinccsel rögzítsük a 6/4-es csövet a bordás idomon. 4x4-es toldó. Kizárólag LPE csőhöz használható. Az LPE cső lyukasztására használjunk célszerszámot. 16x4x16-os T idom. LPE csőbe rögzíthető bilinccsel.
Az osztó szerelvény szerelése Menetes idommal szerelt osztó. 10 bar nyomásfokozatú műanyag menetes idomokkal szereljük össze a mágnesszelepeket egymással. Ezzel egy olcsó, kis helyigényű osztószerelvényt tudunk létrehozni, de összeszerelésekor előre meg kell tervezni az összeállítás sorrendjét. Összeszerelése időigényes, a későbbiek során nehezen javítható. Előnye az így készült osztóknak, hogy a cső becsatlakozásából eredő esetleges enyhe feszítésnek viszonylag jól ellenáll.
Hollanderes idomokkal szerelt osztó. Az ilyen 16 bar nyomásfokozatú osztókat könnyű összeszerelni és javítani, hátrányuk, hogy nem bírják még az enyhe feszítést sem. Bármilyen idomokkal is szereljük az osztót, az alábbi szabályokat tartsuk be: A mágnesszelepek számának megfelelő méretű szelepdobozt válasszunk, hogy abban kényelmesen tudjunk szerelni és a karbantartások során is mindenhez hozzáférjünk. A szelepdoboz alá mindig rakjunk drén réteget, ami lehet sóder vagy kavics. A drénréteg és a szelepdoboz közé terítsünk geotextíliát, hogy a talaj és a sár ne tudjon befolyni a szelepdobozba. A geotextília védelmet nyújt a vakondok fölbetúrása ellen is. Minden szelepdobozban helyezzünk el egy ürítő csapot, melyen keresztül a fagyok beállta előtt vízteleníthetjük a rendszert. Akkor is rakjunk kézi ürítő csapot az osztóba, ha automata ürítőszelepeket használunk a szárnyvezetékeken. A szelepdoboz oldalát a csővezetékek helyénél ki kell vágni, ezt megtehetjük fűrésszel vagy koronafúróval. Ez utóbbi esetben a furat alátámasztja a csővezetéket, így kevésbé kell tartanunk az osztó idomok feszülésétől. A szelepdobozzal minden esetben igazodjunk a talajszinthez. Mielőtt a szelepdoboz köré visszaterítenénk a földet, helyezzük rá a fedelét, nehogy az oldalakra nehezedő talaj eldeformálja a szelepdobozt, ezzel megnehezítve a későbbi lezárást. A következő képsorozat egy hollanderes szelepkötő idomokkal készült osztó összeszerelését mutatja:
Mosatás A rendszer összeszerelése után a csőhálózatban lévő szennyeződéseket, mint a föld, és a KPE cső fúrása során keletkező hulladékok, ki kell mosatni. A mosatás megkezdése előtt a szórófejek tetejét csavarjuk le, és a szórófejek belsejét vegyük ki, hogy csak a szórófej ház maradjon a talajban. Ezután engedjük rá a vizet a rendszerre. A mágnesszelepeket kézzel nyissuk ki. Amikor már az utolsó szórófej házból is tiszta víz folyik, a mosatást befejezhetjük. A mosatást minden zónán ismételjük meg. Csepegtető rendszer esetében a csepegtető cső végelzáróit szedjük le és a csővégen keresztül mosassuk ki azt.
A vezérlő felszerelése A vezérlő automatikát, ha van rá lehetőség száraz, zárt térben szereljük fel. A rögzítéshez és a bekötéshez olvassuk el a vezérlő leírását. A vezérlőt a mágnesszelepekkel 100 méteres távolságig 0.4mm keresztmetszetű sodrott réz kábellel csatlakoztassuk. Nagyobb távolságok esetén nagyobb keresztmetszetű kábelt kell használnunk: 50 100 m Ø 0.4 mm 2 100-200 m Ø 0.4-0.75 mm 2 200 500 m Ø 1.0-1.5 mm 2 > 500 m Ø 2.5 mm 2 Az elektromos kábelek toldására használjunk zsírszigetelésű, pára vagy vízálló kábeltoldókat. Esőérzékelő bekötése Az esőérzékelő bekötését annak használati utasítása szerint végezzük. Az esőérzékelő elhelyezésénél a következőkre ügyeljünk: Érje az eső. Érje a szél, a napsütés és minden olyan környezeti hatás, ami a gyepet is éri. Ne érje az öntözővíz. Szórófejek beállítása Állítsuk be a szórófejek szórási szögét és szórási távolságát azok telepítési leírásai szerint. Ügyeljünk a nem öntözendő területek kikerülésére. Első üzembe helyezés Az első rendszer beindításkor programozzunk be 1-2 perceket minden egyes zónára, és várjuk meg, hogy a vezérlő váltson az egyes zónák között. Győződjünk meg róla, hogy minden mágnesszelep rendesen kinyit és lezár, szükség esetén programozzunk be késleltetést az egyes zónák indításai között, ha ezt a vezérlő lehetővé teszi. (lásd vezérlő leírása). Az esőérzékelő működését is ellenőrizzük, oly módon, hogy az érzékelő mikrokapcsolóját kézzel hozzuk működésbe, és figyeljük, hogy a vezérlő kijelzőjén megjelenik e a tiltást jelző ikon. A vezérlő programozásakor vegyük figyelembe a terület talajviszonyait, egyszerre csak annyi vizet juttassunk ki, amennyi be tud szivárogni a talajba, és nem alakul ki vízelfolyás. Lehetőleg az éjszakai órákban öntözzünk, hogy a hideg öntözővíz ne károsítsa a növényeket, és hogy minimalizáljuk a kijuttatáskor fellépő párolgási veszteségeket. Az alábbiakban néhány olyan adatot közlünk, melyek nagy általánosságban érvényesek, csupán viszonyításhoz használhatóak. A tényleges adatokat pontos számítások és a terület adottságainak figyelembevétele után lehet meghatározni. Spray szórófejek futási ideje: ~ 5 perc Rotoros szórófejek futási ideje: ~ 25 perc Csepegtető kör futási ideje: ~ 60 perc Öntözés gyakorisága: INT 1 vagy INT 2 (intervallum szerinti öntözés egy vagy két naponként) Indítási idő: ~ hajnali 2:00 (a párolgási veszteségek csökkentése és a minél mélyebb beszivárgás miatt)
A vezérlő beprogramozása után a rendszer készen áll az automatikus üzemelésre. Az öntözőrendszer téliesítése Minden évben, az első fagyok előtt fontossá válik az öntöző rendszer víztelenítése, hogy elkerüljük a rendszerben lévő víz fagyása következtében keletkező károkat. A KPE csővezetékek elméletileg nem törnének el, még akkor sem, ha teljesen beléjük is fagy a víz, de az éveken keresztül ismétlődő tágulás és zsugorodás minden bizonnyal gyengíti a csövek szerkezetét. Amire viszont oda kell figyelni, hogy megfelelően víztelenítve legyen, azok a szórófejek, mágnesszelepek és egyéb szerelvények. Az ezekbe belefagyó víz károsíthatja a belső szerkezeteket, és akár még a rézből készült idomok töréséhez is vezethet. A fagy következtében az öntözőrendszert érő károsodások kockázatának csökkentésére minden ősszel téliesítenünk kell azt. Az öntözőrendszerek téliesítésére az alábbi három módszer egyikét használják a leggyakrabban: kézi ürítés, automata ürítőszelepek vagy sűrített levegős kifúvatás. Amennyiben nem tudjuk, hogy a mi rendszerünk milyen ürítési móddal készült, a legbiztosabb, ha a kifúvatásos módszert választjuk. Ürítés kézi leeresztő csapokkal A kézi leeresztő szelepeket a rendszer csővezetékeinek legmélyebb pontjain helyezik el. Az ilyen rendszerek leürítéséhez egyszerűen zárjuk el az öntözőrendszer főelzáró csapját (a vízbekötési pont közelében található golyóscsap vagy téli elzáró csap) és nyissuk ki az összes leeresztő csapot. Amennyiben a szórófejek visszafolyás gátlóval vannak ellátva, emeljük fel azok kiemelkedő részét, hogy a szórófejben lévő víz vissza tudjon folyni a csővezetékbe. Az ürítő csapok elhelyezkedésétől függően maradhat némi víz a csővezetékekben, szelepekben és szórófejekben, de ez a mennyiség még megfagyva sem okoz kárt a rendszerben. Miután a víz távozott a rendszerből, zárjuk el a kézi ürítő csapokat. Ürítés automata ürítőszelepek segítségével Az öntözőrendszer szárnyvezetékeinek legmélyebb pontjára a telepítés során automata ürítőszelepeket helyeznek el. Ezek az eszközök automatikusan kinyitnak, amikor a rendszerben a nyomás 0.7 bar alá esik és rajtuk keresztül a víz kiürül a vezetékekből. Ezek automatikusan kinyitnak az öntözés végeztével, így a fagyok előtt csupán annyi a dolgunk, hogy elzárjuk az öntözőrendszer főelzáró csapját (a vízbekötési pont közelében található golyóscsap vagy téli elzáró csap) és sorban megnyitjuk a mágnesszelepeket, hogy az azokban és a gerincvezetékben lévő víz távozni tudjon a szárnyvezetékekbe, onnan pedig az automata ürítőszelepeken keresztül a talajban lévő drénrétegbe. Amennyiben a szórófejek visszafolyás gátlóval vannak ellátva, emeljük fel azok kiemelkedő részét, hogy a szórófejben lévő víz vissza tudjon folyni a csővezetékbe. Az ürítő csapok elhelyezkedésétől függően maradhat némi víz a csővezetékekben, szelepekben és szórófejekben, de ez a mennyiség még megfagyva sem okoz kárt a rendszerben. Néhány helyen kombinálhatják e két módszert és kézi ürítő csapot helyeznek el a gerincvezetéken (a vízbekötési pont és a mágnesszelepek közötti csőszakasz)és automata
ürítőszelepeket használnak a szárnyvezetékeken (a mágnesszelepek és a szórófejek közötti csőszakaszok). Sűrített levegővel történő kifúvatás kompresszor segítségével Ajánlott ezt a téliesítési módszert tapasztalt szakemberrel elvégeztetni. A kifúvatáshoz szükség van egy legalább 30l/min, nagyobb rendszerek esetében akár 70l/perc teljesítményű kompresszorra. Ilyen kompresszorok gépkölcsönzőkben bérelhetőek. Az öntözőrendszer főelzáró csapját követő visszacsapó szelep után csatlakoztassuk egy ürítési pontra (kézi ürítőcsap) a kompresszor tömlőjét. Készüljünk fel többféle csatlakozási megoldásra is (1, ¾, külső vagy belső menet), mivel a megépült rendszerek igen nagy változatosságot mutatnak. A kifúvatás megkezdése előtt zárjuk el az öntözőrendszer főelzáró csapját és nyissuk meg azt a csapot, ahová a kompresszort csatlakoztattuk. A vezérlőn indítsuk el azt a zónáz, amelyiknek a szórófejei a legmagasabban helyezkednek el és a legtávolabb vannak a kompresszortól. Lassan nyissuk meg a kompresszor szelepét, ezzel fokozatosan levegőt juttatva az öntözőrendszerbe. A kifúvatáshoz használt sűrített levegőnyomása ne haladja meg az adott zónán a legkisebb nyomásfokozatú alkatrész legnagyobb üzemi nyomását és soha ne legyen nagyobb 3.5 bar-nál. Mindegyik zónát indítsuk el, kezdve a kompresszortól legtávolabb lévő zónával és szép fokozatosan haladjunk a kompresszorhoz legközelebbi zóna felé. Az egyes zónákat addig tartsuk nyitva, amíg finom vízpermet nem kezd el kijönni a szórófejekből, ez megközelítőleg két percet vesz igénybe egy átlagos méretű házikerti rendszernél zónánként. Egy zónát inkább két vagy három rövidebb fújással víztelenítsünk, mint egy hosszú naggyal. Amennyiben már nem jön víz a szórófejekből, ne folytassuk a kifúvatást az adott zónán. A száraz csőben haladó sűrített levegő a súrlódási energiája ugyanis hőenergiává alakul, ami a csővezetékek és egyéb alkatrészek károsodását okozhatja. További lépések Miután a vizet eltávolítottuk az öntözőrendszerből, csatlakoztassuk le a kompresszort a rendszerről és a nyitott ürítőcsapon keresztül hagyjuk, hogy a rendszerben esetlegesen felgyűlt nyomás távozhasson. Amennyiben szakaszoló csapok lettek a rendszerbe építve, azokat félig zárjuk el, vagyis az elzáró kart 45 o -ban fordítsuk el. Vízbekötési pont 1. Kézi ürítő csap 2. Az öntözőrendszer főelzáró csapja 3. Vízhálózat főelzáró csapja 4. Vízóra
Szelep típusok Kúpos szelep (tolózár) Golyós csap Téli ürítő csap Sarokszelep Hidraulikus vezérlési rendszerek. Zárjuk el a vezérlő kábel megtáplálását és víztelenítsük a vezérlő kábel hálózatot. Kültéri vezérlő automatika. Ne áramtalanítsuk a vezérlőt, csupán állítsuk a kapcsolót az OFF állásba. A trafó által keltett hő megakadályozza, hogy a korróziót okozó pára lecsapódjon a vezérlő belsejében. A vezérlő OFF állásban nem indítja el a mágnesszelepeket, de az öntözési programot és a pontos időt megőrzi. Beltéri vezérlő automatika. Bekapcsolt állapotban is hagyhatjuk a vezérlőt, ekkor állítsuk OFF pozícióba, vagy akár teljesen áramtalaníthatjuk is, a trafó konnektorból történő kihúzásával és az elem (ha van) kivételével. Bizonyos vezérlők ez utóbbi esetben elfelejtik a beírt öntözési programot, és a pontos időt is, így azokat a tavaszi újraindítás során ismét meg kell adni. A vezérlő automatikák teljes áramtalanítása a téli időszakra nem javasolt. Esőérzékelő. Sok mindent nem tudunk tenni, hogy felkészítsük az esőérzékelőt a téli hónapokra. Amennyiben tálcás esőérzékelőnk van, távolítsuk el a vizet a tálcából és húzzunk egy műanyag zsákot az érzékelőre. Így megakadályozhatjuk, hogy víz gyűljön össze a tálcában, ami belefagyhat a tálcába. Amennyiben duzzadó korongos esőérzékelőnk van, szedjük ki a korongokat az érzékelőből és a téli hónapokban tároljuk azokat száraz, fagymentes helyen. Mit NE tegyünk a kifúvatás során: 1. Ne engedjük, hogy a sűrített levegő nyomása 3.5 bar fölé menjen. 2. A rendszer kifúvatása alatt ne álljunk a szórófejek és egyéb eszközök közelében. 3. Ne hagyjuk a kompresszort felügyelet nélkül. 4. Ne fúvassuk ki a rendszert szivattyún keresztül. Előszőr fúvassuk ki a rendszert és csak utána eresszük le a vizet a szivattyúból. 5. Kifúvatás után ne hagyjuk nyitva a kézi ürítő csapokat.