A kiadvány felhasználásának feltételei:

Ez a KultúrPont Iroda elektronikus kiadványa, amelynek eredeti megjelenési helye a www.kulturpont.hu webhely, ahonnan a legfrissebb változat letölthetô. A kiadvány felhasználásának feltételei: Az elektronikus kiadvány felhasználása a Creative Commons Nevezd meg! Ne add el! Ne változtasd! 2.5 Magyarország licence szerint lehetséges, azzal a kikötéssel, hogy a kiadó és a szerzô nevének, illetve a kiadvány címének feltüntetése mellett a mû eredeti megjelenésének helyére egyszerû HTML hivatkozásnak kell mutatnia. Bôvebb információ: http://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/2.5/hu/deed.hu

PONT A KULTÚRÁÉRT Kulturális munkavállalás az Európai Unióban K U L T Ú R P O N T I R O D A

BÕVEBB INFORMÁCIÓ: KULTÚRPONT IRODA Telefon: 06-1-413-7565 E-mail: info@kulturpont.hu 1075 Budapest, Kazinczy u. 24-26. Köszönjük az EURES tanácsadók és Kövi László, a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal EU projekt koordinátorának a kiadvány frissítésében való közremıködését és szakmai véleményezését. Lapzárta: 2008. március 10. Harmadik, frissített kiadás KultúrPont Iroda, 2008 A SZÖVEG ELKÉSZÍTÉSÉBEN KÖZREMÛKÖDÖTT: Böcskei Csilla, Echardt Miklós, Fehér Gabriella, Horváth László, Kemenszky Ágnes, Kosztolni Ildikó, Kükedi Tamás, Zsíros Sándor és Verses István. A karikatúrákat a KULTÚRPONT IRODA felkérésére Dluhopolszky László grafikusmûvész készítette. KIADJA: KULTÚRPONT IRODA 1075 Budapest, Kazinczy u. 24-26. Telefon: 06-1-413-7565 Fax: 06-1-413-7574 E-mail: info@kulturpont.hu Honlap: www.kulturpont.hu FELELÔS KIADÓ: Zongor Attila FELELÔS SZERKESZTÔ: Zongor Attila SZERKESZTETTE: Bulyovszky Csilla, Kosztolni Ildikó és Zongor Attila LEKTOR: Bulyovszky Csilla KIADVÁNYTERV: Grész Kriszta TÖRDELÉS, NYOMDAI ELÔKÉSZÍTÉS: Molnár Mihály NYOMTATÁS: Pátria Nyomda ISBN 978-963-87777-2-0 Budapest, 2008 K U L T Ú R P O N T I R O D A

Kulturális munkavállalás az Európai Unióban

Tartalom Bevezetô 1. Ausztria 2. Belgium 3. Bulgária 4. Ciprus 5. Csehország 6. Dánia 7. Egyesült Királyság 8. Észtország 9. Finnország 10. Franciaország 11. Görögország 12. Hollandia 13. Írország 14. Lengyelország 15. Lettország 16. Litvánia 17. Luxemburg 18. Magyarország 19. Málta 20. Németország 21. Olaszország 22. Portugália 23. Románia 24. Spanyolország 25. Svédország 26. Szlovákia 27. Szlovénia 3

Kedves Olvasó! Már több év eltelt azóta, hogy Magyarország az Európai Unió tagja lett. A csatlakozást megelôzôen sokan számítottak arra, hogy elérhetô közelségbe kerülnek a külföldi álláslehetôségek - a kultúra területén is. Az eltelt idôszak igazolta a várakozásokat, s egyre többek számára már gyakorlati tapasztalattá ért a más EU-tagállambeli munkavállalás. E kiadvánnyal azoknak mûvészeknek, kulturális szakembereknek, diákoknak szeretnénk hasznos információkkal szolgálni, akik egyelôre csak fontolgatják, hogy más uniós országban próbálnak szerencsét. Ebben a füzetben igyekszünk áttekinteni az Európai Unió országainak munkavállalási jellemzôit, a kultúra szemszögébôl nézve. Reméljük, kísérletünk tetszik majd Önnek, és haszonnal tudja lapozni e kiadványt. Természetesen minden ötletet, javaslatot örömmel fogadunk egy késôbbi, továbbfejlesztett kiadáshoz. A szerkesztôk 5

I. Ausztria Ausztria kis ország, ám kulturális nagyhatalomként számos meglepetést tartogat. A vasfüggöny 1989-es lebontása után Ausztria egyszerre a kontinens centrumában találta magát. Igazi fordulatot az Európai Unióhoz történô 1995-ös csatlakozás hozott, amikor Ausztria feladta azt a sokáig hangoztatott elvet, hogy a semlegesség pozíciójából, kívülrôl kell szemlélnie az európai folyamatokat. A hivatalos kultúrpolitikában Ausztria Közép-Európa államainak partnere, támogatja a kulturális és oktatási fejlesztéseket az európai integráció és a sokszínûség jegyében, valamint megerôsíti kulturális kapcsolatait a történelmi múlt figyelembevételével. Az Unió bôvülése nyomán az Osztrák Parlament 2005 augusztusában fogadta el a külföldiek foglalkoztatásáról szóló törvény (Ausländerbschäftigungsgesetz) módosításait, melyek 2006. január 1-jén léptek hatályba. Bár az elmúlt években az osztrák gazdaság növekedése mind az eurózóna tagállamainak, mind pedig az Európai Unió országainak átlagát meghaladta, s a munkanélküliségi ráta is 5% körüli, ami az egyik legalacsonyabb érték az Unióban, a törvény módosításai nem tartalmaznak alapvetôen kedvezôbb munkavállalási feltételt a 2004. május 1-jén az EU-hoz csatlakozott tagállamok állampolgáraira vonatkozóan (kivételt egyedül Málta és Ciprus képez). 2008. január elsejétôl a magyar és a velünk együtt csatlakozott tagállamok munkavállalói esetében annyi könnyítés történt, hogy 50 hiányszakmában a kiadott engedélyeket nem kötik az összes engedélyt magában foglaló keretszámhoz. Külföldi számára kibocsátott foglalkoztatási engedélynél az osztrák munkaügyi hatóság a jövôben fokozottan kíván ügyelni arra, hogy ilyen engedélyt csakis akkor adjanak ki, ha az adott munkakör hazai munkavállalóval nem tölthetô be, vagyis, ha a munkaerô iránti igény nem fedezhetô belföldi alkalmazásával. Az ún. kulcsmunkaerô (Schlüsselkraft különleges szakképzettséggel, a vállalkozás mûködtetése szempontjából meghatározó szaktudással és gyakorlattal rendelkezô, magasan kvalifikált és ennek megfelelô jövedelmû munkaerô) számára kiadható engedély érvényessége maximum 12 hónapra szólhat. Ez az engedély csak a szövetségi állam területén meghatározott munkaadó esetében érvényes. Amenynyiben a munkavállaló ezen elsô 12 hónapon belül munkahelyet változtat, akkor ezt az engedélyt újból meg kell kérnie. Külföldi munkavállaló számára kérelemre akkor kell kiadni munkavállalási engedélyt, ha az elmúlt 14 hónapban összesen 52 hetet dolgozott Ausztriában, és jogszerûen tartózkodott ott, vagy ha a külföldi házastársa és házasságban nem élô kiskorú gyermeke már 12 hónapja jogszerûen tartózkodott Ausztriában. Korlátlan hozzáférési lehetôsége van a munkaerôpiacon a munkavállaláshoz annak, aki letelepedési engedéllyel, huzamos tartózkodási engedéllyel vagy korlátlan tartózkodási engedéllyel rendelkezik. A tudományos munkát végzô kutatók, valamint a tanárok akkor dolgozhatnak engedélymentesen, ha tevékenységüket államközi egyezmény keretében végzik. Továbbra is hatályban maradtak a Magyarországgal kötött kétoldalú egyezmények, 6

amelyek a gyakornokok cseréjét, valamint a határ menti ingázók munkavállalását szabályozzák. Az uniós csatlakozási szerzôdés szerint a 12 hónapot egy országban dolgozó, új EU-tagállamból jövô munkavállaló engedélymentességi igazolást kaphat. Az osztrák hatóságok azonban ezt elkerülendô, legfeljebb 11 hónapra szóló engedélyt adnak ki. Ausztriában, kulturális területen elsôsorban azok a külföldi munkavállalók járhatnak sikerrel, akik kvalifikált szakképzettség birtokában a nemzeti örökségvédelemmel kapcsolatos foglalkoztatási ágazatokban kívánnak elhelyezkedni. Ilyen kategóriát képeznek a restaurátorok, illetve az ún. kulturális menedzserek, akik a történelmi mûemlékek, múzeumok, régészeti emlékhelyek, archívumok, galériák és aukciós házak mûködtetésével kapcsolatos irányítási és szervezési feladatokat látják el. Az osztrákok e tekintetben felülmúlhatatlanok, tekintettel arra a beszédes adatra, amely szerint az Európai Unió területén lévô, megközelítôleg 200.000 regisztrált és védett mûemlék közül mintegy 80.000 Ausztriában található. A bécsi Arsenalban mûködô Bundesdenkmalamt Österreich például, amely az osztrák történelmi és mûvészeti emlékek helyreállításán és javításán túl a konzerválást érintô gyakorlati és tudományos teendôket végzi, 30-40 restaurátort foglalkoztat évente alkalmi munkaszerzôdéssel. Ausztriában a foglalkoztatottak 2%-a (70.400 fô) dolgozik a kulturális szektorban, akik közül kb. 40% munkáltató, illetve önfoglalkoztató. Ez az arány az uniós átlaghoz (29%) képest igen magas, ami egyértelmûen jelzi, hogy az osztrák kulturális szektorban önfoglalkoztatóként, illetve munkáltatóként könnyebb boldogulni. Hasonlóképpen magas a kulturális szektorban részmunkaidôben dolgozók (26%) és a másodállást vállalók (9%) aránya. Az alkalmazott munkavállalónak foglalkoztatási formát kell választania. Ez lehet munkaszerzôdés, szolgáltatási szerzôdés vagy önfoglalkoztatókkal kötött megállapodás. A legtöbb kulturális, illetve mûvészeti tevékenységnél napi vagy heti elszámolás lehetséges. Minimálbér nincs, így a szerzôdô felek szabad megállapodásának tárgyát képezi a díjazás. A külföldi kultúrmunkásoknak általában saját maguknak kell megszervezniük szerepléseiket, fellépéseiket Ausztriában. A lehetôségekrôl és a kapcsolatokról a Kultur Österreich nevû társaság tud információkat nyújtani, míg a szponzorkeresésben a Kulturkontakt Egyesület szolgálatait vehetik igénybe az érdeklôdôk. 7

2. Belgium A belga labirintus, avagy a formátlanság bája ez Geert van Istendael Belgiumról írt könyvének beszédes címe. S valóban: mind az ország etnikai összetételét, mind közigazgatási viszonyait, vagy az állam felépítését és mûködését tekintve meglehetôsen vegyes kép tárul elénk. A Belgiumban történô munkavégzés érdekében az új EU-tagországok (Málta és Ciprus kivételével) állampolgárainak továbbra is munkavállalási engedéllyel kell rendelkezniük. A belga kormány 2006-ban ugyanis úgy döntött, hogy a külföldiek foglalkoztatására vonatkozó átmeneti elsôsorban az új tagállamok munkavállalóit érintô nemzeti szabályozást 2009. április 30-ig fenntartja. 2006. május 1-je óta a hiányszakmák esetében munkaerô-piaci vizsgálat nélkül, gyorsított eljárásban adják ki a munkavállalási engedélyeket. A magyar állampolgárok számára a belgiumi munkavállaláshoz elôzetesen ún. B típusú munkavállalási engedély beszerzése szükséges. A munkavállalási engedély iránti kérelmet a munkáltatónak kell benyújtania a területileg illetékes munkaügyi központba. A B típusú munkavállalási engedéllyel csak egy munkáltatónál lehet állást vállalni, érvényessége pedig nem haladhatja meg a 12 hónapot. A kérelemhez csatolni kell a munkaszerzôdés másolatát, valamint egy orvosi igazolást. A regionális munkaügyi központ továbbítja az iratokat a területileg illetékes idegenrendészeti hivatalnak, amely abban az esetben, ha nincs a belga munkaerôpiacon az adott állás betöltésére alkalmas személy, kiállít a munkaadó részére egy ún. foglalkoztatási engedélyt (autorisation d'occupation), amely alapján kapja meg a magyar munkavállaló a munkavállalási engedélyét. Miután a munkaadó eljuttatta a munkavállalási engedélyt részére, a magyar munkavállaló beutazhat Belgium területére, ahol 8 napon belül köteles bejelentkeznie a lakcíme szerinti polgármesteri hivatalnál, amely kiállítja számára az ún. külföldiek jegyzékébe való felvételérôl szóló igazolványt (CIRÉ: Certificat d'inscription au registre des étrangers). Az okmány érvényessége megegyezik a munkavállalási engedély érvényességi idejével. A kulturális politikát célszerû a három autonóm nyelvi közösség (flamand, vallon és német) esetében és szövetségi szinten (Flandria, Vallónia és a fôváros, Brüsszel) is külön vizsgálni, hiszen független intézményi hálózatuk, hagyományaik rendszere és a politika befolyásoló ereje mindenütt más és más eredményre vezet. A régiók felelôsek a gazdasággal, a környezeti és a foglalkoztatással összefüggô területekért, a nyelvi közösségek pedig a kultúrával, az oktatással, s részben az egészségügyi és jóléti intézkedésekkel, a nyelvhasználattal és a közösségek közti együttmûködés elômozdításával foglalkoznak. A kultúra szabályozásában Belgium maradéktalanul alkalmazza a szubszidiaritás elvét. Az állam fôszabályként nem avatkozik be direkt módon a kulturális ügyekbe, csupán általános szabályokat fogalmaz meg, és támogatásokat juttat a regionális vagy helyi célok megvalósításához. A döntések tehát lényegében azok kezében maradnak, akik az ügyben leginkább érintettek. A szubszidiaritás elve kiválóan tükrözôdik a kultúra intézményeinek szervezeti struktú- 8

rájában is. Föderális szinten csak három kulturális intézmény mûködik. A kultúra, a kulturális vonatkozású események szervezése a három nyelvi közösség mindegyikében elkülönült, s egymástól különbözô intézményrendszer segítségével mûködik. A fenti elv ékes bizonyítéka, hogy az ország bruttó nemzeti termékének 1,2%-át (azaz 3.120 millió eurót) kitevô éves kulturális ráfordításokhoz a szövetségi állam csak elenyészô mértékben, mindössze 2,4-3%-ban járul hozzá. A finanszírozásában a nyelvi közösségek játszanak fôszerepet: a kiadások 33%-át a vallon, 59%-át a flamand, 0,5%-át a német nyelvi közösség, 4%- át pedig Brüsszel állja. Siker koronázza a belgák azon törekvését, hogy a kultúrát és a kultúra élvezetét a mindennapi élet szerves részévé tegyék: a belga háztartások évrôl évre többet költenek kulturális kikapcsolódásra. A lakosság 70%-a többé-kevésbé rendszeresen olvas, átlagosan 4,9 szakkönyvet és 11,6 szórakoztató-pihentetô mûvet olvasnak el egy évben, a lakosság 22%-a pedig rendszeres könyvtárhasználó. 2002 decemberében a szövetségi parlament döntést hozott az alkotók és mûvészek szociális biztonságának fejlesztése érdekében, amely dokumentum rugalmasabb foglalkoztatási feltételeket tesz lehetôvé a szférában dolgozók számára. A törvény leszögezte, hogy a kulturális szektorban tevékenykedôknek alkalmazottaknak vagy önfoglalkoztatóknak kell lenniük, azokat a munkáltatókat pedig, akik alkalmazzák ôket, kedvezmények illetik meg a tb-járulékokat illetôen. Arra is lehetôség kínálkozik a rendszer keretein belül, hogy egy munkáltató csak ideiglenesen foglalkoztasson egy-egy alkotót vagy mûvészt, például egy fellépés erejéig, ebben az esetben pályázhat társadalombiztosítási költségei egy részének megtérítésére a Mûvészek Szociális Irodájánál. Napjainkban egyébként a kultúra területén foglalkoztatottak aránya a belga lakosságban 2,3% (mintegy 89.000 ember), ez nagyjából az EU-átlagnak felel meg (2,5%), 17%-uk ideiglenes munkákból él, 21%-uk részmunkaidôben dolgozik, 29%-uk pedig alkalmazott vagy önfoglalkoztató. Egyéb anyagi ösztönzôket, helyesebben könnyítéseket is alkalmaznak a kulturális szektor tagjai számára, ilyen például az a tény, hogy a belga mûvészek megtarthatják munkanélküli státuszukat és juttatásaikat, ha bevételeik nem érik el a törvényben megszabott határt. Ezenfelül Belgiumban a kulturális termékek és szolgáltatások szinte mindegyike az alacsonyabb áfa-kulcshoz tartozik, azaz a 6%-osba (a 21%-os magas ráta helyett), de még ez alól is vannak kivételek: nem áfa-köteles például egy múzeumi tárgy bérlése akkor, ha az nem profittermelô céllal történik. 9

3. Bulgária A bolgár kormány 2006. december 21-én fogadta el azt a határozatot, amely szerint Bulgária az Unióba történô belépéstôl kezdve teljesen megnyitja munkaerôpiacát az Európai Gazdasági Térség minden országa elôtt. Így a bolgárok nem a viszonosság elvét alkalmazzák (mint a 2004-ben belépô országok többsége), vagyis nem korlátozzák azon régi tagállamok polgárainak munkavállalását sem, amelyek velük szemben a fokozatos nyitás politikáját követik. Bulgária határozott kultúrpolitikai célokkal és elképzelésekkel készült fel az uniós tagságra. A délkelet-európai ország csatlakozása az európai integrációhoz új lehetôséget teremtett az évezredes múlttal rendelkezô bolgár-magyar kulturális kapcsolatok elmélyítésére. A két állam közötti hagyományosan szoros mûvelôdési és kulturális együttmûködés bizonyítéka, hogy Bulgária elsô külföldi kulturális intézetét 1941-ben Budapesten nyitotta meg. A fôváros központjában mûködô Bolgár Kulturális Intézet kiállítótermét és könyvtárát érdemes felkeresnie mindenkinek, aki szeretne megismerkedni a bolgár képzômûvészettel és irodalommal. A Magyar Kulturális Intézet Szófiában több mint hat évtizede igyekszik közvetíteni a magyar kultúra és a magyarországi bolgárok kultúrájának sokszínûségét, valamint hazánk kulturális értékeit. Az államközi oktatási és tudományos megállapodásokon és ösztöndíjakon túl, az utóbbi években a magyar-bolgár mûvelôdési kapcsolatokban egyre nagyobb szerepet kap a testvérvárosok között kialakult összefogás. Az elmúlt évtizedben a központi kormányzat decentralizációs szándékával összhangban a regionális és helyi önkormányzati szervek, valamint a nem kormányzati szervezetek fokozatosan teret nyertek a kulturális élet szervezésében és finanszírozásában. A civil szféra jelenléte a kulturális szektorban azonban a törekvések ellenére még mindig szinte kizárólag a médiában, valamint az oktatás és képzés területén érzékelhetô. Az ország gazdasága a kilencvenes évek végétôl folyamatosan bôvül, a GDP évi növekedése eléri a 2-2,5%-ot. A kedvezô gazdasági mutatók ellenére azonban Bulgária még mindig az Európai Unió legszegényebb országai közé tartozik. A bolgár munkaerôpiacon elhelyezkedni szándékozó magyaroknak tudniuk kell, hogy bár a munkakeresôk száma évrôl évre csökken, és a munkanélküliségi ráta nem éri el a 27 tagú Unió átlagát, az országon belüli különbségek igen nagyok. A munkanélküliek aránya az északnyugati és az északkeleti régiókban a legmagasabb, míg a fôvárosban és a délnyugati területeken a legalacsonyabb. A munkavállalás szempontjából kedvezôtlen a kulturális szektor helyzete, mivel a rendszerváltást követô elbocsátások és az állami források csökkenése a szféra jelentôs átalakulásához vezetett. A terület az aktív lakosság 2%-ának, nagyjából 50.000 fônek biztosít megélhetést. A bolgár munkaerôpiacon elsôsorban a képzett szakemberek iránt van kereslet, nem meglepô, hogy a többi uniós országhoz képest a bolgár kulturális szektorban igen magas a felsôfokú végzettséggel rendelkezô munkavállalók aránya. 10

Bulgária uniós csatlakozása elôtt tagjelöltként, 2007. január 1. óta pedig teljes jogú tagként közremûködik az Európai Unió Kultúra programjában. A bolgár kulturális projektek, támogatások, illetve a nemzetközi kulturális együttmûködések iránt érdeklôdôk hasznos információkat találhatnak az Euro-Bolgár Kulturális Központ honlapján (www.eubcc.bg). A magyar kutatók, tanárok és diákok számára jó hír, hogy Bulgária évek óta részt vesz az Európai Unió hallgatói és oktatói mobilitást és egyetemközti projekteket ösztönzô Erasmusprogramjában. A kezdeményezés keretein belül negyven bolgár felsôoktatási intézmény, többek között a Színház- és Filmmûvészeti Akadémia, valamint a Nemzeti Mûvészeti Akadémia várja az országban tanulni és kutatni szándékozó magyar diákokat és oktatókat. Az uniós lehetôségek mellett, a tizenhárom kelet-közép- és délkelet-európai ország egyetemeit és fôiskoláit összefogó CEEPUS-program is támogatja a Magyarország és Bulgária közötti a hallgató- és oktatócserét, valamint nyári egyetemek és szakmai kurzusok szervezését. 11

4. Ciprus A Ciprusi Köztársaság az utóbbi években határozottan nyitottabb a külföldi turisták és a munkavállalók elôtt. Míg korábban a beutazás feltétele az oda-vissza útra érvényes repülôjegy felmutatása és az országban tartózkodás idejére a szállás és az ellátás meglétének igazolása volt, mára az ország egyik legjelentôsebb bevételi forrása a turizmus lett, s a külföldi munkavállalók aránya is rohamos ütemben nô. Bár a sziget északi részének 1974-es török megszállását követôen a délre menekülô görög nemzetiségû lakosság tömegeinek hirtelen munkát és lakást kellett biztosítani, néhány év alatt mégis munkaerôhiány alakult ki a dinamikusan fejlôdô gazdaságban. Ennek köszönhetôen az országban az elmúlt évtizedekben robbanásszerûen emelkedett a vendégmunkások száma. Fôként az alacsony végzettséget igénylô segédmunkák, valamint az igen magas képzettségi szintet követelô vezetôi, és a speciális szakképzettséget megkívánó állások területén jellemzô a külföldi munkavállalók jelenléte. Cipruson a munkanélküliségi ráta a 2006- ban 5-6%-ra emelkedett, ami helyi viszonylatban magasnak számít. Annak ellenére, hogy az érték nem érti el az uniós átlagot (8,8%), nyugtalanító, hogy az elmúlt években a munkát keresôk aránya közel megkétszerezôdött. A munkanélküliek számának növekedését elsôsorban az országban nagy számban illegálisan tartózkodó külföldi vendégmunkások számlájára írják. A fôként Indiából, a Fülöp-szigetekrôl és Srí Lankáról érkezô munkavállalók legálisan, munkavállalási, valamint tanulmányi vízum birtokában lépik át a határt, de számottevô részük annak lejárta után is a szigeten marad. Az EU új tagállamainak egymás közti viszonylatában megvalósult a kölcsönös munkaerôpiac-nyitás, így a ciprusi hatóságok nem gördítenek akadályt a magyarok munkavállalása elé. Ha valaki már Cipruson van, és szeretne ott tartózkodni és munkát vállalni, a következôt kell tennie: külföldi tartózkodási igazolásért (Alien's Residence Certificate, ARC) kell folyamodnia a legközelebbi rendôrállomáson (ez csupán formalitás). Tartózkodási engedélyért kell folyamodnia, ha három hónapnál hosszabb ideig kíván Cipruson maradni, és ott munkát szeretne vállalni. Ezt a kérelmet a három hónapos idôszak lejártát megelôzôen be kell nyújtani a Polgári Nyilvántartási és Migrációs Osztályon. (Ennek elmulasztása pénzbírságot von maga után.) A tartózkodási engedélyért folyamodó EUállampolgárnak személyesen kell megjelennie a Polgári Nyilvántartási és Migrációs Osztályon (ez a legközelebbi rendôrállomáson megtalálható), ahol ki kell töltenie a megfelelô szabvány nyomtatványt, aszerint, hogy milyen kategóriába tartozó tartózkodási engedélyért folyamodik az illetô (munkavállalás, önfoglalkoztatás, munkavállalást követô, tanulói stb.). Az engedélyhez szükség van a munkáltató által kiállított munkavállalási igazolásra, a Munkaügyi Minisztérium pecsétjével (szabvány nyomtatvány, amelyet a munkáltatónak ki kell töltenie és alá kell írnia). A tartózkodási engedélyt a kérelmezés idôpontjától és a szükséges dokumentumok kérelmezô általi benyújtásától számított hat hónapon belül adják meg, és ötéves idôszakra érvényes. 12

Megjegyzendô, hogy a tartózkodási engedély beszerzéséhez szükséges hivatalos teendôk elvégzése nem képezi akadályát az azonnali munkába állásnak. A már Cipruson tartózkodó álláskeresô minden térítési díj megfizetése nélkül nyilvántartásba vetetheti magát a Körzeti Munkaügyi Kirendeltségen, érvényes útlevele vagy személyi igazolványa, ARC-je (ld. fent), valamint a tudományos és/vagy szakmai végzettségeit igazoló okiratok másolatának bemutatásával. A munkaügyi irodákban az EU- és EGT-államok polgárait tájékoztatják az aktuális állásajánlatokról; sôt, ha késôbb újabb, a jelölt igényeinek és képzettségének megfelelô ajánlat érkezik, akkor errôl is értesítik. A legelterjedtebb módszer mégis az angol nyelvû napi- és hetilapok apróhirdetési és hirdetési rovatain keresztül történô munkakeresés: a nyári turisztikai segédmunkától a nemzetközi nagyvállalatoknál betöltendô menedzseri pozíciókig terjed az ajánlatok köre. Emellett az Európai Unió hivatalos munkaerô-közvetítô honlapján (Eures) is válogathatunk a ciprusi állásajánlatok között, sôt, a ciprusi kormány is fenntart egy hasonló oldalt. Az uniós csatlakozásig Magyarország és Ciprus kulturális kapcsolatát az államok közötti bilaterális tudományos és oktatási egyezmények határozták meg. 2004 májusában azonban új távlatok nyíltak a két ország kulturális együttmûködésében. A Kultúra 2000, 2007-tôl pedig a Kultúra közösségi program ad lehetôséget a magyar és ciprusi kultúra közötti kapcsolat szorosabbá tételére. A magyar mûvészek, kutatók és oktatók a Culture Contact Point Cyprus szervezet segítségével tájékozódhatnak a ciprusi kulturális programokról és együttmûködési lehetôségekrôl. Az elmúlt évek tapasztalata alapján az ország elsôsorban elôadómûvészek, oktatók, restaurátorok és régészek számára kínál elhelyezkedési lehetôséget. Kétségkívül a legjelentôsebb vonzerô talán a régészeti kutatások világa, mivel Ciprus viszonylagos zártságából eredôen hosszú ideig feltáratlanok maradtak az ország régészeti kincsei. A '80-as években kezdôdött munkálatokból a világ más országaiból érkezett régészek is kivették a részüket. Jelenleg magyar kutatók is közremûködnek a pafoszi kikötô melletti régészeti terület feltárásában, amely az elsô állandó magyar kulturális missziónak számít a szigeten. 13

5. Csehország 2004. május 1-jétôl uniós állampolgárok és családtagjaik mindenféle korlátozás és munkavállalási engedély nélkül vállalhatnak munkát a Cseh Köztársaságban, és a cseh állampolgárokkal azonos jogokat élveznek a munkavállalás, valamint a szociális juttatások területén is. A külföldiek munkavállalását könnyítô szabályozás tehát nem tesz különbséget a régi és az új tagállamokból érkezô munkakeresôk között, de fenntartja a cseh kormánynak a jogot korlátozások bevezetésére abban az estben, ha a beáramló munkaerô tartósan veszélyeztetné a cseh munkaerôpiacon kialakult egyensúlyt. Az államban három hónapnál tovább maradó uniós állampolgároknak tartózkodási engedélyt kell igényelniük a cseh hatóságoktól. Az engedély legfeljebb öt évre szólhat, de azoknak, akik több mint három éve az ország területén dolgoznak, gazdasági tevékenységet folytatnak vagy folytattak, illetve valamely jogi személy képviseletét látják el, lehetôségük van tíz évre szóló letelepedési engedély igénylésére. A Cseh Köztársaságban munkát keresô magyaroknak számolniuk kell az 1997 óta folyamatosan magas értéket mutató munkanélküliséggel (7,2%), amelyet csupán az utóbbi évben jellemzett csökkenô tendencia. Az elhelyezkedni kívánók nem hagyhatják figyelmen kívül, hogy a munkanélküliek aránya az országon belül egyenlôtlenül oszlik el: jelenleg a fôvárosban él a legkevesebb, az állam keleti területein pedig a legtöbb munkanélküli. A cseh kulturális szektorban foglalkoztatottak aránya az uniós adatokhoz képest igen alacsony. 2004-ben a munkavállalóknak mindössze 1,8%-a közel 80.000 fô dolgozott a kulturális szférában. Ugyanakkor a kultúra területén elhelyezkedô diplomások aránya a többi foglalkoztatási ághoz képest igen magas, 33%-os, amely azonban még mindig elmarad az európai integráció 40%-os átlagától. A 2004-ben csatlakozott államok között viszont Csehországban a legmagasabb a kulturális szektorban részmunkaidôben foglalkoztatottak súlya, és a megbízási szerzôdéssel foglalkoztatottak hányada is kimagasló a térségben (29%). A független cseh állam megalakulása óta több multilaterális kulturális egyezmény részesévé vált, 1993-ban a Cseh Köztársaság csatlakozott az Európa Tanácshoz és az UNESCO-hoz. A regionális megállapodások közül az ország, akkor még Csehszlovákiaként, alapító tagja volt 1991-ben a Visegrádi Együttmûködésnek, amelynek keretén belül létrejött a Nemzetközi Visegrádi Alap, az országok közötti kulturális, oktatási, tudományos és ifjúsági kapcsolatok szorosabbra fûzésének szándékával. Az Alap által évente kiosztott 150-200 ösztöndíjra kizárólag a tagországok állampolgárai pályázhatnak. Csehország 2004 májusától tagja az Európai Uniónak, de az állam a Közösség kulturális és oktatási programjaiban Ariane és Raphaël már a kilencvenes években részt vett. A cseh kulturális külkapcsolatok alapjait a kétoldalú megállapodások adják, Magyarországgal Csehország az elmúlt években több egyezményt is kötött, legutóbb 2004-ben a bizonyítványok kölcsönös elismerésérôl szóló államközi szerzôdést. A két ország közti hagyományosan jó kapcsolatokat jelzi, hogy Prágában 52 éve mûködik a Magyar Kulturális 14

Központ, Budapesten pedig 1993 óta folytat kulturális tevékenységet a Cseh Centrum. A Cseh Köztársaság számos nemzetközi és regionális diák- és oktatócsere-programnak tagja, ami lehetôséget teremt a magyar hallgatóknak és tanároknak arra, hogy az államközi ösztöndíjak kínálta lehetôségen túl is tanulmányokat folytassanak a cseh felsôoktatási intézményekben. Csehország már uniós csatlakozása elôtt részt vett a Közösség által indított, Erasmus elnevezésû, európai felsôfokú intézmények közti csereprogramban, amelynek keretén belül évente közel ezer külföldi hallgató és ötszáz oktató érkezik az országban mûködô egyetemekre és mûvészeti akadémiákra. Az 1995-ben létrehozott CEEPUS feladata a közép-kelet-európai térség egyetemei és fôiskolái közti együttmûködés szorosabbra fûzése és a régióban élô értelmiség mobilitásának elôsegítése. A Cseh Köztársaságban negyvenkét egyetemi kar tagja a CEEPUS-hálózatnak, többek között a Janáček Zene- és Elôadómûvészeti Akadémia, a Brnoi Mûszaki Egyetem Képzômûvészeti Kara és a Mûvészeti, Építészeti és Tervezôi Akadémia fogad külföldi diákokat és oktatókat. A közép-kelet-európai országok közötti kulturális összefogás megerôsítésére jött létre 2004-ben az Európai Kulturális Együttmûködés. A térség hat országa (Cseh Köztársaság, Horvátország, Magyarország, Románia, Szlovákia, Szlovénia) által kiépített kulturális hálózat több fesztivált, kiállítást szervezett, valamint számos, a határokon átnyúló közös kulturális projektet támogatott. Az utóbbi években egyre nagyobb hangsúlyt kap a cseh és a magyar regionális, valamint helyi kulturális szervezetek közötti oktatói, tudományos és kulturális kapcsolatok fejlesztése és mélyítése. Csehországban több magyar civil szervezet aktívan részt vállal a közel 15.000 fôt számláló csehországi magyar közösség identitásának ápolásában. A magyar diákok csehországi egyetemeken és mûvészeti akadémiákon folytatott tanulmányait igazoló bizonyítványokat Magyarországon a 2004-ben létrejött, a diplomák kölcsönös elismerésérôl szóló megállapodás értelmében a munkáltatók és az oktatási intézmények kötelesek elfogadni. Jelenleg Csehországban két egyetemen folyik magyar nyelv- és irodalomoktatás: a Brnoi Masaryk Egyetem Bölcsészettudományi Karán és a Károly Egyetem Bölcsészettudományi Karának Nyelvészeti és Finnugrisztikai Intézetében. 15

6. Dánia Annak ellenére, hogy az elmúlt években a dán gazdaság visszanyerte lendületét, a munkanélküliségi ráta pedig 4,4%-ra csökkent, az ország munkaerôpiaca továbbra is szinte bevehetetlen maradt a külföldrôl érkezô munkavállalók számára. Ugyanakkor a képzett szakemberek hiánya arra kényszerítette a dán kormányt, hogy egyes területeken ösztönözze a külföldiek elhelyezkedését. 2002. július 1-jétôl Dániában, azokban a szektorokban, ahol kevés a dán álláskeresô, számítanak az Unióból érkezô munkakeresôkre. Ez a szabály elsôsorban a tudásalapú, szakképzett munkaerôt igénylô állásokra vonatkozik. Az elhelyezkedésre az orvosoknak, a mérnököknek, a mûszaki területen és a természettudományokban tevékenykedôknek van a legnagyobb esélyük. Az EU-hoz 2004-ben, illetve 2007-ben csatlakozott új tagországok állampolgárainak joguk van Dániában dolgozni, ám Málta és Ciprus kivételével velük szemben a szabad munkaerô-áramlás biztosításának fokozatos és zavartalan megvalósítása érdekében átmeneti rendelkezéseket vezettek be. A munkavállaló munkavállalási engedélyt kaphat, ha teljes munkaidôben, a hatályos dán kollektív szerzôdésnek megfelelôen, vagy egyéni szerzôdés keretében (pl.: kutatók, oktatók, vezetôi pozíció, szakértôk) foglalkoztatják, illetve ha a foglalkoztatás körülményei megfelelnek az országban alkalmazott általános bér- és munkafeltételeknek. A munkavállalási engedély feltétele a munkáltató által kiállított nyilatkozat, mely tanúsítja e feltételek meglétét. A munkáltatónak a dán adótörvénynek megfelelô regisztrációval kell rendelkeznie (Danish Tax at Source). A munkavállalási engedély kiváltásához be kell mutatni egy állásajánlatot, vagy a munkáltató és a külföldi kérvényezô által aláírt munkavállalási szerzôdést. Dániában a kérvényezô nem állhat munkába addig, amíg a bevándorlási hivatal (Udlændingestyrelse) nem adja ki a tartózkodási igazolást és a munkavállalási engedélyt. A hivatal ugyanakkor fenntartja magának a jogot, hogy a munkaügyi helyzetrôl a regionális munkapiaci tanács által kiállított nyilatkozatot kérjen ki. 16

A munkavállalási engedély kizárólag arra a munkára érvényes, amelyre kiállították. Ha a kérvényezô új munkát kap, új engedély iránti kérelmet kell benyújtania. Az engedélyt bevonják, amennyiben a munkaviszony megszûnik. A munkavállalási engedélyeket általában egy évre adják ki, de lehetôség van a meghosszabbításukra. Kutatók, tanárok, vezetôi pozíciót betöltôk, szakértôk három évre kaphatnak munkavállalási engedélyt, melyet négy évre lehet meghosszabbítani. A tartózkodási igazolásokat a helyi statisztikai hivatallal (folkeregister) történô regisztrációt követôen állítják ki és küldik meg. A munkavállalót családtagjai is követhetik Dániába. Ennek feltétele, hogy a munkavállaló az általános dán színvonalnak megfelelô lakóhellyel rendelkezzen. Az új tagállamokból érkezô munkavállalók családtagjai valamelyik külföldi dán nagykövetségen/fôkonzulátuson vagy a dán idegenrendészeten nyújthatják be a tartózkodási igazolás iránti kérelmüket. Az átmeneti rendelkezések csak a munkavállalókra vonatkoznak. Mind a 12 új EU-tagország állampolgárai önálló vállalkozást alapíthatnak, szolgáltatásokat nyújthatnak, illetve vehetnek igénybe, valamint tanulmányokat folytathatnak Dániában, más EU-állampolgárokhoz hasonlóan. Az elmúlt években a kulturális szektor állami támogatása folyamatosan emelkedett Dániában. Míg 2002-ben a megszorítások miatt a kultúrára fordított költségvetési kiadások csupán a 0,3%-t érték el, addig 2006-ban a Kulturális Minisztérium már a közpénzek 1% felett rendelkezett. Ugyanakkor a helyi és a megyei önkormányzatok viszonylag magas összegeket különítenek el kulturális tevékenységekre saját kerületükön belül. Dániában közel 80.000 ember, a foglalkoztatottak 3,1%-a talál megélhetést a kulturális ágazaton belül. Az ország munkaerôpiacára jellemzô rugalmasság a kulturális szektorban is tapasztalható: igen nagy a részmunkaidôben és másodállásban tevékenykedôk aránya. Kulturális területen a munkavállalók 36%-a részmunkaidôben dolgozik, amely érték az egyik legmagasabb az Unióban. A részmunkaidôs foglalkoztatás, hasonlóan Svédországhoz, az Egyesült Királysághoz és Németországhoz, az egész munkaerôpiacra jellemzô. Az európai integráción belül a skandináv ország listavezetô abban az összehasonlításban, amely azt vizsgálja, hogy a kulturális területen foglalkoztatottak milyen arányban vállalnak másodállást (20%). Ez a magas érték azonban kizárólag a kulturális szektorban munkát vállalókra igaz, a munkaerôpiac egészére nem. S hogy mindezek ismeretében milyen lehetôségei adódnak a Dániába kívánkozó külföldi alkotóknak és kulturális szakembereknek? Kedvezô helyzetben vannak azok az államok, amelyekben a Dán Kultúra Intézete (The Danish Cultural Institute) helyi kirendeltségeket mûködtet. Jelenleg kilenc ilyen létezik Európában: a Benelux államok (e szempontból egyként kezelendôk), Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Nagy-Britannia, Németország és Oroszország. Igen, hazánk is azon kivételek közé tartozik, ahol a dán mûvészeti intézetnek saját kirendeltsége mûködik Kecskemét városában, melyen keresztül a magyarországi mûvészek, a kulturális iparban tevékenykedôk komoly lehetôségekkel számolhatnak, ha Dániában kívánják magukat fejleszteni, vagy ott kívánnak tapasztalatokat szerezni. Az 1940 óta mûködô intézet feladata ugyanis az, hogy a mûvészetek, a kultúrák, a nézetek és az eszmék cseréje által gazdagítsa, erôsítse a kulturális kapcsolatokat Dánia és más nemzetek között. 17

7. Egyesült Királyság Az Egyesült Királyság a 2004-ben csatlakozott tagországok elôtt azonnal megnyitotta munkaerôpiacát, így itt munkavállalási engedély nélkül dolgozhatnak a magyar állampolgárok is. Sôt, jogukban áll munkakeresés céljából is az Egyesült Királyságban tartózkodni. Románia és Bulgária állampolgárai ezzel szemben nem kapnak automatikusan jogot a munkavállalási célú tartózkodásra: esetükben átmeneti szabályok vannak érvényben. A brit kormány ugyanis korlátozni kívánja a beáramló alacsony képzettségû bolgár és román munkavállalók alkalmazását: ôk elsôsorban azokban a szektorokban kaphatnak munkavállalási engedélyt, amelyekben kvóta-rendszer van érvényben. A kvalifikált munkaerôt alkalmazó szektorokban (munkavállalási engedély birtokában) abban az esetben vállalhatnak munkát, ha nem veszélyeztetik a hazai munkaerô elhelyezkedését. Magyar állampolgárok nemcsak magánvállalatoknál, hanem az állami szektorban is elhelyezkedhetnek. Vannak olyan állások, amelyek brit állampolgársághoz kötöttek (fôként az államapparátusban, a fegyveres erôknél stb.), de ezt az állás meghirdetésekor szerepeltetik a követelmények között. A munkavállaló közvetlenül (a sajtóban, az interneten stb.), a munka- és nyugdíjügyi minisztérium felügyelete alatt mûködô valamelyik állami munkaközvetítô és foglalkoztatási tanácsadó irodában (Jobcentre), vagy a megannyi állásközvetítô magáncégen keresztül juthat állásajánlatokhoz. Az országos hálózatról további információ a www.jobcentreplus.gov.uk honlapon található. Az új tagországok (alkalmazottként) munkát vállaló állampolgárainak a munkába állást követô 30 napon belül postai úton regisztráltatniuk kell magukat és valamennyi állásukat az illetékes belügyminisztériumi hivatalnál (további információ: www.workingintheuk.gov.uk). A hatóság a fentiek ellenôrzését követôen ún. regisztrációs (munkavállalói) igazolványt (Registration Card) és regisztrációs igazolást (Registration Certificate) ad ki. Utóbbi azt igazolja, hogy az illetôt nyilvántartásba vették a kérelemben/kérelmekben szereplô munkaadó(k) alkalmazottjaként. Ezeket postán küldik ki, az útlevéllel vagy személyi igazolvánnyal együtt. A munkavállalói igazolvány 12 hónapra lesz érvényes, és csak a bejelentett állás betöltésére jogosít. Aki 12 hónapon belül állást változtat, annak új igazolásért kell folyamodnia. 12 hónapos jogszerû munkaviszony elérésével ami több egymást követô, rövidebb munkaviszony révén is megszerezhetô, ha a regisztrált munkaviszonyok között az egy év alatt nem telik el összesen több mint 30 nap munkakeresési idô a munkavállaló jogot szerez az Európai Gazdasági Térség állampolgárainak járó tartózkodási engedélyre, illetve valamennyi jogra, így például megszûnik regisztráltatási kötelezettsége is. 18

Az Anglia Mûvészeti Tanácsa (Arts Council of England) az egyik legnagyobb és leghatékonyabban mûködô testület a szigetországban, amely egyben nemzeti mûvészeti fejlesztési hivatalként is mûködik. A szervezetnek 1,1 milliárd fontos pénzügyi alap áll rendelkezésére, hogy azt a 2006-tól 2008-ig terjedô idôszakban a mûvészetek finanszírozására fordítsa. A Tanács alapvetô célkitûzései közé tartozik a határokon átnyúló kulturális együttmûködés ösztönzése, illetve a külföldi mûvészek angliai alkotó tevékenységének támogatása. A foglalkoztatási szerkezetet vizsgálva megállapítható, hogy európai mércével mérve is kedvezô helyzetben van a kulturális szektor. 2004-ben a szféra mintegy 883.300 embernek biztosított megélhetést az Egyesült Királyságban, mely érték a foglalkoztatottak 3,1%-ának felel meg. Nem meglepô, hogy az arány jóval magasabb az Európai Unió átlagánál (2,5%), hiszen a kulturális iparnak komoly gazdasági értéke van a szigetországban. Az új évezredben a kreatív iparág évi 5% növekedést mutat, szemben a gazdaság 3%-os bôvülésével. A legdinamikusabban fejlôdô ágazatok ilyen szempontból a könyvkiadás, a régiségekkel foglalkozó szakmák, az elôadó-mûvészet, a média, valamint az iparmûvészet. Ennek a tendenciának megfelelôen az említett területeken a legnagyobb az érdeklôdés a külföldi szakemberek iránt, de tanítókra, tanárokra is nagy a kereslet. A munkát keresô magyaroknak azonban számolniuk kell az egész munkaerôpiacra, így a kulturális szférára is jellemzô regionális különbségekkel. A legnagyobb arányban London és környéke kínál lehetôséget a kulturális vonalon tevékenykedôknek, míg az ország más területein elhelyezkedni szándékozó külföldiek munkavállalási esélyeit a magas munkanélküliségi ráta jelentôsen csökkenti. Egy mûvész bármilyen végzettség nélkül is komoly eredményeket érhet el Nagy-Britanniában. Az országban jelenleg hiány mutatkozik a magasan képzett, tapasztalt, szervezôi tevékenységet végzôk körében, akiknek legfôbb feladata egy adott kulturális esemény gyakorlati megszervezése és lebonyolítása. A diplomás mûvészek, kulturális szakemberek sok esetben nem találnak olyan fôállást, amelybôl el tudják tartani magukat, így gyakran valamilyen más területen vállalnak munkát. Az elôadómûvészi pályákon fontos szerephez jut az idénymunka, amely a legtöbb foglalkoztatási lehetôséget nyáron és karácsony környékén nyújtja. Ilyenkor elôszeretettel fogadnak külföldi mûvészeket, mûvelôdésszervezôket. A részmunkaidôs állások szintén igen elterjedtek, 2004-ben a területen foglalkoztatottak egyharmada nem teljes idôben végezte munkáját. Nagy-Britanniában sok a betöltetlen munkahely, de a népszerûbb részeken, Londonban és a fejlett délkeleti területen általában véve jóval kevesebb. A kulturális szféra szempontjából éppen fejlettsége miatt ebben a régióban adódik a legtöbb munkalehetôség, viszont a munkakeresôk száma is itt a legnagyobb. További nehézség, különösen Londonban, hogy rendkívül magasak a megélhetési költségek, fôként a lakásbérlet és a közlekedés jelentôs tétel. Más a helyzet vidéken, ahol a minimálbérbôl már kényelmesen meg lehet élni, és a munkalehetôség is több. A fizetésekkel kapcsolatban ne lepôdjünk meg azon, hogy egy kelet-európai ugyanazért a munkáért soha nem kap annyit, mint egy brit munkavállaló. Ha bármilyen szellemi, a kulturális szektoron belüli munkát akar valaki végezni, akkor mindenhol elvárás a magas szintû angolnyelv-tudás. Általában valamennyi papírunkat, ajánlásunkat hitelesen lefordítva kell átadni leendô munkaadónknak. 19

8. Észtország Az Európai Unión belül 2005-ben Észtországban csökkent legnagyobb mértékben a munkanélküliek aránya: míg 2005-ben a lakosság 7,5%-a nem talált munkát, addig 2006-ban csupán 4,2%-uk. A munkanélküliség által leginkább sújtott területek az északkeleti országrész (Ida-Virumaal), ahol a munkanélküliek aránya eléri az 5,3%-ot, míg Tallinnban és a nyugati megyékben (Pärnu) a ráta csupán 1,1%-os. Az észt kulturális szektor nagyságát szemléletesen jelzi, hogy a területen dolgozók aránya (3,7%) a legmagasabb az Európai Unióban. A foglalkoztatottak többsége fôállású alkalmazott, a kulturális szférában tevékenykedôk csupán 4%-a végzi munkáját másodállásban, 13%-a részmunkaidôben és csak 5%-a szerzôdéses munkavállaló. Észtország egyetlen európai uniós tagállammal szemben sem alkalmaz korlátozást, a munkaerô szabad áramlására vonatkozó EU-jogot átvevô észt jogszabályok alapján az Unió minden tagállamának polgára és családtagja jogosult a tartózkodásra és a munkavállalásra. Észtországba a magyar állampolgárok személyazonosságot igazoló dokumentummal utazhatnak be, és 90 napig tartózkodhatnak ott. Ez alatt munkát is lehet vállalni. (Pl. szezonális munkavállalás.) Aki ennél hosszabb idôt szeretne Észtországban tölteni, annak sem kell tartózkodási engedélyért folyamodnia, de a hatóságok bejelentési kötelezettséget írhatnak elô. A bejelentésrôl szóló hivatalos igazolást akkor adják ki, ha a külföldi megfelelô jövedelmet tud igazolni (pl. munkabér, vállalkozásból származó jövedelem, nyugdíj, ösztöndíj stb.), betegbiztosítással rendelkezik, és van bejelentett lakhelye. Az észt állam az utóbbi évtizedben a nemzetközi színtéren is aktív kulturális politikát folytat. A két- és többoldalú kulturális megállapodások közül a legfontosabbak a balti országokkal létrehozott regionális Ars Baltica program, a kétévente ülésezô Balti Régió Minisztereinek Kulturális Bizottsága és a Nordic Dimension, a skandináv és balti országokat tömörítô intézmény. Az ország 1991 óta képviselteti magát a legjelentôsebb nemzetközi szervezetekben, tagja az UNESCO-nak, az Európa Tanácsnak, és igen fejlett diplomáciai érzékkel az Európai Unióval kötött csatlakozási megállapodás elôtt jóval kiépítette kulturális kapcsolatrendszerét az Európai Közösség országaival. Az állam már a kilencvenes években is számos uniós kezdeményezésben részt vett: bekapcsolódott a Raphaël, a Kaleidoscope és az Ariane programokba, a Kultúra 2000 jóvoltából pedig 2006-ig több, mint 100.000 euró értékû támogatás érkezett az Európai Uniótól. Az észt-magyar kulturális kapcsolatok több évszázados hagyományokkal rendelkeznek, az utóbbi évtizedben Magyarország és Észtország között több kulturális megállapodás született, s ezek eredményeként 1998-ban megalakult a Budapesten mûködô Észt Kulturális Intézet, majd 2000-ben megkezdte mûködését a tallinni Magyar Intézet. A két intézmény számos lehetôséget kínál a magyar és az észt mûvészek számára, hogy hazájuk hagyományait és kultúráját megismertessék és népszerûsítsék a másik nemzet közönségének körében. A zenészek, színészek, 20

táncmûvészek vendégelôadásain túl, a két állam között szoros tudományos elsôsorban nyelvészeti együttmûködés alakult ki a finnugor rokonság kutatásának területén. A rendszeresen meghirdetett oktatói és tanulmányi államközi ösztöndíjak mára kiegészültek az európai uniós közösségi programokkal is. Ugyanakkor az elmúlt években a civil társadalom is aktív szerepet vállalt az észt-magyar kulturális kapcsolatok szorosabbra fûzésében: a magyarországi és az észtországi szervezetek irodalmi estek megrendezésével igyekeznek elmélyíteni a két ország közötti kulturális kapcsolatokat. Azoknak a magyaroknak azonban, akik az észt kulturális szektorban kívánnak elhelyezkedni, a jogi korlátok felszámolásának dacára számolniuk kell a nyelvi nehézségekkel. Az állam egyetlen hivatalos nyelve az észt, és annak ellenére, hogy a lakosság 30%-a orosz anyanyelvû, nem jellemzô az orosz nyelven folytatott mûvészképzés, oktatás, és az ily módon kulturális kikapcsolódást biztosító intézmények száma is elenyészô. Kedvezô körülmény azonban, hogy az ország kulturális szférájában végbement átalakulásoknak köszönhetôen egyre nagyobb igény mutatkozik a külföldi, így a magyar mûvészek, mesterek és szakemberek iránt is. Bár a Szovjetuniótól való elszakadás óta az észt lakosság kulturális szokásai megváltoztak, az elmúlt években az észtek mûvelôdés iránti érdeklôdése látványosan megnôtt. A kulturális szokások azonban az országon belül korántsem egységesek. A vidéken élôk és a nemzeti kisebbséghez tartozók a lehetôségek hiánya miatt kisebb arányban vesznek részt a kulturális programokban, így a magyar mûvészeknek, oktatóknak és egyéb kulturális tevékenységet folytató szakembereknek elsôsorban Tallinn nyújt elhelyezkedési lehetôséget. 21

9. Finnország A nagy hagyományokkal rendelkezô finnmagyar kulturális kapcsolatok ma már túlmutatnak a nyelvrokonság ápolásán. Helsinkiben 1980 óta mûködik a Magyar Kulturális és Tudományos Központ, Budapesten pedig 2003-ban alakult meg a Finnagora, a finn kultúra intézete. E szervezetek elsôdleges feladata a két ország közötti kulturális és tudományos összefogás fejlesztése, új programok szervezése, valamint hogy közvetítôként elôsegítsék a magyar és finn kulturális élet szereplôinek együttmûködését. Magyarország uniós csatlakozása a kulturális kapcsolatok megerôsítésének területén további lehetôségeket rejt magában, amelyek többek között a regionális és a helyi, például testvérvárosi kapcsolatok kiteljesedéséhez vezethetnek. Finnország 2006. május 1-jével lemondott az új tagországok állampolgárainak az Unión belüli szabad munkaerô-áramlását érintô átmeneti korlátozásokról. Megszûnt tehát a cseh, az észt, a lett, a litván, a lengyel, a magyar, a szlovén és a szlovák dolgozók munkavállalási engedélyének korlátozása, ugyanígy szabadon vállalhatnak munkát 2007. január 1-tôl a román és a bolgár állampolgárok is. Az Európai Unió, valamint az Európai Gazdasági Térség államainak polgárai három hónapot tartózkodhatnak Finnországban regisztrációs kötelezettség nélkül. Munkát keresô uniós állampolgár ezenfelül egy bizonyos méltányos idôt tölthet Finnországban további munkakereséssel, ha valószínûsíthetô, hogy talál munkát. Magyar állampolgároknak a finnországi tartózkodáshoz nincs szükségük tartózkodási, illetve munkavállalási engedélyre, tehát elôzetesen semminemû engedélyt nem kell beszerezniük Finnország külképviseletén. Azonban, ha finnországi tartózkodásuk ideje meghaladja a három hónapot, regisztráltatniuk kell magukat a szálláshelyük szerinti rendôrségen. A tartózkodást a korábbiakhoz hasonlóan tanulmányi, munkavállalási vagy családegyesítési célból lehet regisztráltatni. A finn törvények regisztrálási kötelezettséget írnak elô az EU-ból érkezô munkavállalóknak. 22

Ennek célja, hogy megkönnyítse Finnország és a többi tagállam közötti munkaerô-vándorlás követését és rögzítését. A regisztrációs kötelezettség nem korlátozza a munkaerômozgást, és nem érinti a rövid idejû munkavégzést. A bejelentkezés nem elôfeltétele a munka elkezdésének. A regisztrálás elmulasztása nem minôsül büntetendô cselekménynek. További információk a finn Munkaügyi Minisztérium honlapján (www.mol.fi) és az Idegenrendészeti Hivatal (www.uvi.fi) honlapján találhatók. A kulturális szférában való elhelyezkedésre számos lehetôség kínálkozik, ugyanakkor a finn rendszer arra ösztönzi a kulturális területen elhelyezkedni vágyókat, hogy magánvállalkozóként próbáljanak megélhetést biztosítani maguknak. A finn Munkaügyi Minisztérium a szektoron belül tevékenykedôk vagy tevékenykedni szándékozók támogatására évente készít akcióterveket, szakmai programokat, valamint projekteket, melyek egy része pontosan a kulturális szektoron belüli munkahelyteremtést célozza. A minisztérium által készített programok szándéka az alkotás, az alkotóképesség és a szakmai know-how integrálása, új munkahelyek teremtése, valamint a kulturális turizmus felélénkítése, bôvítése nemcsak a városokban, hanem vidéken is. A projektek sikerességét jelzi, hogy az Európai Unión belül Finnországban bôvül legdinamikusabban a kulturális szféra, csábító lehetôséget kínálva elhelyezkedni szándékozó magyar munkavállalóknak. A minisztérium becslései szerint a diákmunkaerôt és a fizikai rekreáció területét is ide sorolva mintegy 90-100.000 ember dolgozik a kulturális szektorban, amely a teljes foglalkoztatott munkaerô 4,5-5%-át teszi ki. Ez az érték európai viszonylatban is igen magasnak számít. Az Európai Unió statisztikai hivatala, az Ecostat által készített felmérés szerint (amely nem tartalmazza a diákmunkát és a fizikai rekreációt) csak hozzávetôleg 79.000 finn dolgozik a kulturális szférában, ami még mindig 3,5%-nak felel meg. Finnország ebben a tekintetben az élbolyban helyezkedik el. A projekteket az állami költségvetés, valamint a nagyobb vállalatok, szervezetek finanszírozzák, nagyjából fele-fele arányban. A kormánynál is nagyobb szerepet vállalnak a helyi és regionális kulturális szervezetek, amelyek az ország szinte minden területén megtalálhatók. E szervezetek tevékenységi köre ugyancsak sokrétû. Az önkormányzatok között igen magas fokú együttmûködés alakult ki az oktatás, a rekreáció és a továbbképzés terén. További fontos jellemzôjük, hogy az interneten keresztül is kiválóan mûködnek, sôt kifejezetten komoly hangsúlyt fektetnek a világhálón át történô ügyintézésre, kapcsolattartásra vagy akár munkavégzésre. Az egyik ilyen internetes szervezet a 2000 ôsze óta mûködô Arsnet Gallery. Ez a kísérleti projekt a legmodernebb informatikai megoldások segítségével próbálja támogatni és terjeszteni a kulturális knowhow-t Turkuban és környékén (Délnyugat- Finnország). A szervezet weboldalán keresztül (www.arsnet.net) helyi kulturális csoportokat és szakembereket mutat be, és teszi ôket elérhetôvé szerte a világon. Az Arsnet egyik fô célja éppen az, hogy megteremtse azokat a kulturális szolgáltatásokat, amelyek révén a kulturális know-how és az arra irányuló kereslet metszi egymást. Hasonló szervezetek természetesen Finnország más területein is megtalálhatók. Az elôzô régiótól keletre mûködik a Közép-Finnországi Mûvészeti Tanács (Arts Council of Central Finland), amelynek céljai és tevékenységi köre hasonló a Turku környéki szervezetéhez. Regionális információs központként is funkcionál, amely a forrásszerzési tanácsadáson túl nyilvántartást vezet a térségben tevékenykedô mûvészekrôl, valamint a kulturális szférában dolgozó személyekrôl. 23