KALOCSAI DÓZSA GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM

KALOCSAI DÓZSA GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZAKMAI PROGRAM 6. számú melléklet 2013.

SZAKMAI PROGRAM Az iskola helyi tantárgyi programként szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény (Szt.) 8. -ának (5) és (7) bekezdése alapján a rendeletben kiadott tantervet alkalmazza. Helyi tantervünk szakmai tartalma a nappali rendszerű oktatásra meghatározott tanulói éves kötelező szakmai és gyakorlati legalább 90%-át lefedi. Az időkeret fennmaradó részének (szabadsáv) szakmai tartalmát a fent említett tanterv meglévő tantárgyaihoz, annak témaköreihez rendeltük hozzá gyakorlás és elmélyítés céljából. A szakmai és vizsgakövetelményben a szakképesítésre meghatározott elmélet/gyakorlat aránya minden képzésnél a teljes képzési idő során teljesül. 1. Az iskolában folyó szakképzés alapelveinek meghatározása 1.1 Az iskola (nevelőtestület) által fontosnak tartott értékek Ld. a pedagógiai program általános részében 1.2 Az iskola (nevelőtestület) szakképzési alapelveinek megfogalmazása Az iskola a szülők-tanulók igényei, a társadalmi igények, a regionális igények, a helyi igények és a gazdaság igényei alapján határozta meg szakképzési struktúráját, és ezt egyeztetve az intézményfenntartó fejlesztési tervével, alakította ki a szakképzési szakokat. Az igények változását rugalmasan kívánjuk követni a szakképzési struktúra alakításával. 1.3 Az iskolában folyó szakképzés céljainak meghatározása Szakiskolai képzés a 9-11. és a közismereti képzés nélküli 11-12. évfolyamon A szakképzési évfolyamokon a központi programban és szakképzési kerettantervben meghatározott feltételek szerint folyik a szakmai vizsgára való felkészítés. A három éves szakképzés keretében a szakképzési évfolyamokon a tanterv a szakmai oktatás mellett továbbra is biztosít időkeretet a készségfejlesztő, az általános műveltséget elmélyítő szakmai képzést kiegészítő közismereti képzéshez. Ez magába foglalhatja a kommunikációt, idegen nyelvet, matematikát, társadalomismeretet, természetismeretet, testnevelést és osztályközösség-építést. Az három éves szakképzésben a képzési időkeret egyharmadában közismereti tudáselemek átadása történik. A szakmai képzés célja olyan általánosan művelt, korszerű szakmai és gyakorlati felkészültségű szakemberek képzése, akik képesek ellátni a szakképesítés munkaterületének megfelelő munkaköröket. A képzés a szakmai követelmények teljesítésén túl magában foglalja a nevelési célok megvalósítását, a személyiség formálását, a szocializációs funkciókra való felkészítést is, valamint a szakmával összefüggő társadalmi gyakorlat megismertetését. 1.3.2 Kompetencia alapú, moduláris szakképzés A képzésnek az a formája, melyben a képzési szakaszok önmagukban is hasznosítható kockakövenként, modulonként különülnek el egymástól. A képzési program a különböző részegységek, modulok egymáshoz illesztett darabjaiból áll. Egy-egy modul önmagában is 2

használható résztudást ad. A moduláris képzés lehetővé teszi menet közben a képzésbe való be- és kilépést, a képzési programok közti átjárást, a képzési tartalmak kombinálását. Ezáltal növeli a képzés egészének rugalmasságát. A modernizáció lényege: A munkaerő-piaci igényeknek megfelelő szakképzési tartalmak meghatározása Moduláris, átjárható és átlátható szakképzési szerkezet kialakítása A munkaerő alkalmazkodó-képességének és mobilitásának fejlesztése 1.3.3. HÍD-II. program Iskolánk a fenntartó döntése alapján részt vesz a HÍD-II. program megvalósításában. A programban a 20 hónapos változat A komponensét valósítjuk meg. 2. Egységesség és differenciálás a szakképzésben A nevelési-oktatási folyamatunk egyszerre egységes és differenciált: megvalósítja az egyéni sajátosságokra tekintettel levő differenciálást és az egyéni sajátosságok ismeretében az egységes oktatást. Az egyéni különbségek figyelembe vételének fontos területe a tehetséggondozás, amelynek feladata, hogy felismerje a kiemelkedő közismereti vagy szakmai teljesítményre képes tanulókat, segítse őket, hogy képességeiknek megfelelő szintű eredményeket érjenek el szakmájuk gyakorlása közben és alkotó egyénekké váljanak. A tanuló csak akkor képes erre, ha lehetőséget és bátorítást kap. A megfelelő oktatási módszerek, munka- és tanulásszervezési formák serkentk az egyéni különbségek kibontakozását. Az egyéni fejlesztési programok, a differenciálás különböző lehetőségei során a közismereti és szakmai tárgyakat tanító pedagógusok megfelelő feladatokkal fejlesztik a tehetséges tanulókat, figyelik fejlődésüket, és az adott szakasznak megfelelő kihívások elé állítják őket. A differenciált egyéni és csoportos eljárások biztosítják az egyes területeken alulteljesítő tanulók felzárkóztatását, a lemaradás egyéni okainak felderítésén alapuló csökkentését, megszüntetését. Az egyénre szabott fejlesztési eljárások a tanuló szükségleteinek, képességeinek, teljesítményének megfelelően mind a tehetséggondozás, mind a felzárkóztatás keretében eredményezk más tanulási utak kijelölését is (pl. HÍD - program). A sajátos nevelési igényű tanulók eredményes szocializációját, iskolai pályafutását elősegíti a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal együtt történő integrált oktatásuk. Esetükben a tartalmi szabályozás és a gyermeki sajátosságok összhangja ugyanolyan fontos, mint más gyermekeknél. Iskolai nevelés-oktatásunknak alapvető célja a felnőtt élet sikerességét megalapozó kulcskompetenciák fejlesztése, az egész életen át tartó tanulásra és a munkába állásra való felkészítés. A sajátos nevelési igényű tanulók nevelés-oktatása során a NAT-ban meghatározott és a kerettantervben részletezett kiemelt fejlesztési feladatok megvalósítása javarészt lehetséges, de mindenkor figyelembe kell vesszük az Irányelv fogyatékossági kategóriákra vonatkozó ajánlásait. Ezért a fejlesztés a számukra megfelelő tartalmak közvetítése során valósul meg és segíti a minél teljesebb önállóság elérését. A fejlesztési követelmények igazodnak a fejlődés egyéni üteméhez. A tartalmak kijelölésekor lehetőség van egyes területek módosítására, elhagyására vagy egyszerűsítésére, illetve új területek bevonására, továbbá a fejlesztés a szokásosnál nagyobb mértékű időbeli kiterjesztésére. A sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő pedagógus megközelítése az elfogadás, tolerancia, empátia, és az együttneveléshez szükséges kompetenciák megléte. 3

A pedagógus a differenciálás során figyelembe veszi a tantárgyi tartalmak egyes sajátos nevelési igényű tanulók csoportjaira jellemző módosulásait. Szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készítünk, ennek alapján egyéni haladási ütemet biztosítunk. A differenciált nevelés, oktatás céljából individuális módszereket, technikákat alkalmazunk; egy-egy tanulási, nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keresünk. Együttműködünk különböző szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait beépítjük a pedagógiai folyamatokba. A sajátos nevelési igényű tanulók számára szükséges többletszolgáltatásokhoz tartozik a speciális tankönyvekhez és tanulási segédletekhez való hozzáférés. A fentiekre vonatkozó konkrét javaslatokat minden fogyatékossági területre vonatkozóan A sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve [2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 21. (11) bekezdés] tartalmazza. 2.1 Értékelés Az iskolarendszerű szakmai képzés esetén a tantárgy kerül értékelésre. Iskolarendszerű képzések esetében a modulzáró vizsgák teljesítését a tantárgyi követelmények teljesítése (bizonyítványokba bejegyzett eredmények) helyettesítik. Szakmai vizsgára csak az a tanuló bocsátható, aki teljesítette (legalább elégséges eredménnyel) a tantárgyi követelményeket. 2.2 Beszámíthatóság a tanuló előzetes szakirányú szakmai képesítése és szakirányú szakképesítése alapján A szakközépiskola szakképzési évfolyamán megszerezhető szakképesítésekről és az adott szakképesítésbe való bekapcsolódás feltételeiről a tanulót a szakközépiskolába való jelentkezéskor tájékoztatjuk azzal, hogy a szakképesítésre történő felkészítéskor a tanuló előzetes szakirányú szakmai képesítése és szakirányú szakképesítése a tanulmányokba beszámítható, ha tartalmi egyezőség tapasztható, valamint a szakmai és vizsgakövetelmények ezt lehetővé teszik. A beszámíthatóság mértékéről és tartalmáról az iskola igazgatója határoz. 2.3. Beszámíthatóság a tanuló előzetes tanulmányai alapján Az előzetes tanulmányok és az azokkal megegyező tartalmú követelmények teljesítésének egyidejű igazolásával a beszámítás iránti kérelmet az iskola vezetőjéhez kell benyújtani. A beszámítható előzetes tanulmányokról és a teljesített követelményekről a szakképző iskola vezetője határozattal dönt. 2.4. A szakmai gyakorlat Iskolánk tanulói kötelező összefüggő szakmai gyakorlatokat teljesítenek. A szakmai gyakorlatok át a központi program határozza meg. A szakmai gyakorlatok ismeretanyagáról, tapasztalatairól a tanulók gyakorlati naplót vezetnek. A szakmai gyakorlatok megkezdése előtt a tanulók munkavédelmi oktatásban részesülnek. A gyakorlati órák számát. tartalmát, a kötelező szüneteket, pihenőidőket a Szakképzési törvény határozza meg. A gyakorlati képzést folytató szervezetnél a tanuló gyakorlati képzésére nem kerülhet sor 4

a) az képzési napokon, b) a szakképző iskola által szervezett olyan rendezvény napján, amelyen minden tanuló részvétele kötelező, c) a tanuló tanulmányok alatti vizsgája napjain és a tanulmányokat befejező komplex szakmai vizsgája napjain, továbbá d) minden olyan esetben, amikor a munkajogi szabályok szerint a munkavállaló mentesül a munkavégzési kötelezettség alól. A gyakorlati képzést folytató szervezet a pihenőnapokon és a munkaszüneti napokon, valamint az őszi, a téli és a tavaszi szünet időtartama alatt a tanulót gyakorlati képzésre csak a rendeltetése folytán e napon is működő gyakorlati képzési helyen és a szakképző iskola hozzájárulásával ve igénybe vagy abban az esetben, ha a tanuló mulasztását pótolja. Az igénybe vett idő helyett - a mulasztás pótlásának esetét kivéve, lehetőleg a következő gyakorlati képzési napon - ugyanolyan mértékben kell szabadidőt biztosítani. Ha a napi gyakorlati képzési idő a négy és fél órát meghaladja, a tanuló részére legalább harminc perc, megszakítás nélküli szünetet kell biztosítani a képzési időn belül. A gyakorlati képzés foglalkozásain való részvétel kötelező. A tanuló köteles mulasztását igazolni a tanulói jogviszonya szerinti szakképző iskola házirendjében meghatározottak szerint. A tanuló részvételét és mulasztását a gyakorlati képzést folytató szervezet is nyilvántartja, és azt a tanuló foglalkozási naplójába bejegyzi. A tanuló tanulói jogviszonya szerinti szakképző iskola házirendjében a mulasztás nyilvántartására és a mulasztás igazolására vonatkozó szabályokat a gyakorlati képzést folytató szervezet is alkalmazza. Amennyiben a gyakorlati képzést folytató szervezettel tanulószerződéses jogviszonyban álló tanulók egyidejűleg összesen legalább három szakképző iskolával állnak tanulói jogviszonyban, úgy a mulasztás nyilvántartására és a mulasztás igazolására vonatkozóan a gyakorlati képzést folytató saját szabályozást készíthet. A szabályozással kapcsolatban a tanuló tanulói jogviszonya szerint illetékes szakképző iskola igazgatója egyetértési jogot gyakorol. A szabályozás tartalmáról a tanulót a tanulószerződés megkötésekor -írásban - tájékoztatni kell. Ha a tanulónak a szorgalmi időszakban teljesítendő gyakorlati képzésről való igazolt és igazolatlan mulasztása egy tanévben meghaladja az adott tanévre vonatkozó összes gyakorlati képzési idő () húsz százalékát, a tanuló tanulmányait csak az évfolyam megismétlésével folytathatja. Ha a gyakorlati képzést tanulószerződés keretében gyakorlati képzést folytató szervezet végzi, az évfolyam megismétléséhez a gyakorlati képzést folytató szervezet hozzájárulása is szükséges. Ha a tanuló szorgalmi időszakon kívüli összefüggő szakmai gyakorlati képzésről való igazolt és igazolatlan mulasztása meghaladja az összefüggő szakmai gyakorlati képzési idő () húsz százalékát, a tanuló az évfolyam követelményeit nem teljesítette (magasabb évfolyamra nem léphet). Az igazolatlan mulasztás nem haladhatja meg az összefüggő szakmai gyakorlati képzési idő () öt százalékát. Az igazolatlan mulasztást a tanuló pótolni köteles. Ha a tanuló mulasztása az előző bekezdésben meghatározott mértéket eléri, de igazolatlan mulasztása nincs és szorgalma, elért teljesítménye alapján a mulasztását a következő tanév megkezdéséig pótolja és az előírt gyakorlati követelményeket teljesíteni tudja, mentesíthető az évfolyam megismétlésének kötelezettsége alól. Az évfolyam megismétlése alóli mentesítés kérdésében a szakképző iskola nevelőtestülete a szakképző iskola pedagógiai programja 5

részét képező szakmai programban meghatározottak szerint dönt, gyakorlati képzést folytató szervezetnél folyó gyakorlati képzés esetén a gyakorlati képzést folytató szervezet javaslatára. Ha a tanuló igazolt és igazolatlan mulasztása az összefüggő szakmai gyakorlatról meghaladja az összefüggő szakmai gyakorlati képzési idő () húsz százalékát, de a) igazolatlan mulasztása nincs, vagy b) az igazolatlan mulasztása nem haladja meg az összefüggő szakmai gyakorlati képzési idő () öt százalékát és az igazolatlan mulasztását pótolta, és a következő tanév megkezdéséig pótolja az előírt gyakorlati követelményeket, a tanuló magasabb évfolyamra léphet, amennyiben a gyakorlati képzés szervezője ezt igazolja. A magasabb évfolyamra lépés kérdésében a gyakorlati képzés szervezőjének javaslatára a szakképző iskola nevelőtestülete dönt. A gyakorlati képzést folytató szervezet köteles értesíteni a tanuló tanulói jogviszonya szerinti szakképző iskolát a tanuló gyakorlati képzésről való első alkalommal történt igazolatlan mulasztásakor. Ha a tanuló gyakorlati képzésen való igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri a tíz órát, a harminc órát, az ötven órát, a gyakorlati képzést folytató szervezet a mulasztásról minden esetben újabb értesítést küld a szakképző iskolának. A szakképző iskola az előző bekezdés esetén a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló rendeletnek a mulasztás következményeire vonatkozó szabályai szerint jár el. A gyakorlati képzést szervező szakképző iskola a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló rendelet szerint meghatározott iskolai mulasztásokról haladéktalanul értesíti a tanuló gyakorlati képzését folytató szervezetet. A gyakorlati képzést folytató szervezet a tanuló gyakorlati képzéséről köteles foglalkozási naplót vezetni. A foglalkozási naplónak tartalmaznia kell a szakmai tevékenységeket tantárgyanként, az ezekre fordított időt és a tanuló értékelését. A foglalkozási naplót a tanuló tanulói jogviszonya szerinti szakképző iskola felkérése alapján betekintésre rendelkezésre kell bocsátani. Amennyiben a gyakorlati képzést folytató szervezet a foglalkozási naplót nem tudja bemutatni, a szakképző iskola értesíti a gazdasági kamarát, amely az értesítés alapján - a 60. -ban meghatározottak szerint - soron kívül ellenőrzi a gyakorlati képzést folytató szervezetnél a foglalkozási napló vezetésére vonatkozó előírások betartását. Azzal a gyakorlati képzést folytató szervezettel szemben, aki a foglalkozási napló vezetését a területileg illetékes gazdasági kamara felszólítása ellenére ismételten elmulasztja, a területileg illetékes gazdasági kamara - a 61. -ban foglaltak szerint - bírságot szab ki. Amennyiben a gyakorlati képzést folytató szervezet a foglalkozási napló vezetését a bírság kiszabását követően ismételten elmulasztja, a területileg illetékes gazdasági kamara a gyakorlati képzést folytató szervezetet három évre eltiltja a gyakorlati képzés folytatásától. 6

3. Az iskola szakképzési tevékenységének meghatározása 3.1 A szakképesítések jogi háttere, alapadatai és a szakképzésbe történő belépés feltételei 3.1.1 Szakiskolai szakképesítések I. A szakképzés jogi háttere A szakképzési kerettanterv 34 543 02 ASZTALOS SZAKKÉPESÍTÉSHEZ a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény, valamint az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Kormányrendelet, az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló 217/2012. (VIII. 9.) Kormányrendelet, a 34 543 02 Asztalos szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet alapján készült. II. A szakképesítés alapadatai A szakképesítés azonosító száma: 34 543 02 A szakképesítés megnevezése: Asztalos A szakmacsoport száma és megnevezése: 11. Faipar Ágazati besorolás száma és megnevezése: XVIII. Faipar Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 3 Elméleti képzési idő aránya: 30 % Gyakorlati képzési idő aránya: 70 % Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama: 3 évfolyamos képzés esetén a 9. évfolyamot követően 140 óra, a 10. évfolyamot követően 140 óra; 2 évfolyamos képzés esetén az első szakképzési évfolyamot követően 160 óra 7

III.. A szakképzésbe történő belépés feltételei Iskolai előképzettség: alapfokú iskolai végzettség vagy iskolai előképzettség hiányában Bemeneti kompetenciák: a képzés megkezdhető a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit kiadó rendelet 3. számú mellékletében a Faipar szakmacsoportra meghatározott kompetenciák birtokában Szakmai előképzettség: - Előírt gyakorlat: - Egészségügyi alkalmassági követelmények: szükségesek Pályaalkalmassági követelmények: - 8

34 543 02 ASZTALOS SZAKKÉPESÍTÉSHEZ Szakiskolai képzés közismereti oktatással Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül Szakmai követelménymodulok 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság Tantárgyak Munkahelyi egészség és biztonság 1/9. évfolyam 2/10. évfolyam 3/11. évfolyam 1. évfolyam 2. évfolyam gyakorlati gyakorlati Gyakorlati 1 0,5 gyakorlati gyakorlati 11499-12 Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. 0,5 0,5 11497-12 Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás I. 2 2 11371-12 Biztonságos munkavégzés 10224-12 Alapvető tömörfa Biztonságos munkavégzés alapjai Biztonságos munkavégzés gyakorlata Faipari szakmai és gépismeret 1 1 1 1 2 2 9

megmunkálás 10225-12 Asztalosipari szerelés 10226-12 Asztalosipari termékek gyártása 10228-12 Gépkezelés Faipari szakmai gyakorlat Asztalosipari szerelési ismeretek Asztalosipari szerelési gyakorlat Szerkezettanszakrajz és technológia Asztalosipari szakmai gyakorlat Gépkezelési ismeretek Gépkezelési gyakorlat 8 9 1 1 2 2 2 4 2 4 4 4 4 10 11 10 11.5 1 1 2 5 4 10 10229-12 Gyártáselőkészítési feladatok Faipari szakrajz 2 1.5 Gyártáselőkészítési ismeretek 2 1 2 2 Összes óra 6 11 8 17 8,5 17 11 24. 11.5 23.5 Összes óra 17 140 25 140 25.5 35 160 35 10

I. A szakképzés jogi háttere A szakképzési kerettanterv 34 811 01 CUKRÁSZ SZAKKÉPESÍTÉSHEZ a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény, valamint az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Kormányrendelet, az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló 217/2012. (VIII. 9.) Kormányrendelet, a 34 811 01 Cukrász szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet alapján készült. II. A szakképesítés alapadatai A szakképesítés azonosító száma: 34 811 01 A szakképesítés megnevezése: Cukrász A szakmacsoport száma és megnevezése: 18. Vendéglátás-turisztika Ágazati besorolás száma és megnevezése: XXVII. Vendéglátóipar Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 3 év Elméleti képzési idő aránya: 30% Gyakorlati képzési idő aránya: 70% Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama: 3 évfolyamos képzés esetén a 9. évfolyamot követően 140 óra, a 10. évfolyamot követően 140 óra; 2 évfolyamos képzés esetén az első szakképzési évfolyamot követően 160 óra III. A szakképzésbe történő belépés feltételei Iskolai előképzettség: alapfokú iskolai végzettség 11

vagy iskolai előképzettség hiányában Bemeneti kompetenciák: a képzés megkezdhető a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit kiadó rendelet 3. számú mellékletében a Vendéglátás-turisztika szakmacsoportra meghatározott kompetenciák birtokában Szakmai előképzettség: - Előírt gyakorlat: - Egészségügyi alkalmassági követelmények: szükségesek Pályaalkalmassági követelmények: szükségesek 12

34 811 01 CUKRÁSZ SZAKKÉPESÍTÉSHEZ Szakiskolai képzés közismereti oktatással Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül Szakmai követelménymodulok 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11497-12 Foglalkoztatás I. 10045-12 Gazdálkodás 10044-12 Élelmiszer, fogyasztóvédelem 10046-12 Szakmai idegen nyelv Tantárgyak Munkahelyi egészség és biztonság 1/9. évfolyam 2/10. évfolyam 3/11. évfolyam 1. évfolyam 2. évfolyam gyakorlati gyakorlati Gyakorlati 0,5 1 gyakorlati Foglalkoztatás II. 0,5 0,5 Foglalkoztatás I. 2 2 Vendéglátó gazdálkodás 1 0,5 0,5 1 1 Szakmai számítások 1 1 0,5 1 1,5 Általános élelmiszerismeretek, fogyasztóvédelem 1 1 Élelmiszerek csoportjai 1 1 1 1 2 Szakmai idegen nyelv 1 1 2 1 gyakorlati 13

Cukrászat 4 3 2 4 3,5 10043-12 Cukrászati temékkészítés Szakrajz gyakorlat Cukrászat gyakorlat 1,5 1 6 5 6 Cukrászat üzemi gyakorlat 18,5 19 18 17,5 Összes óra 9,5 7,5 6,5 18,5 6,5 19 11 24 11,5 23,5 Összes óra 17 140 25 140 25,5 35 160 35 14

I. A szakképzés jogi háttere A szakképzési kerettanterv 34 582 03 ÉPÜLET- ÉS SZERKEZETLAKATOS SZAKKÉPESÍTÉSHEZ a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény, valamint az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Kormányrendelet, az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló 217/2012. (VIII. 9.) Kormányrendelet, a 34 582 03 Épület- és szerkezetlakatos szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet alapján készült. II. A szakképesítés alapadatai A szakképesítés azonosító száma: 34 582 03 A szakképesítés megnevezése: Épület- és szerkezetlakatos A szakmacsoport száma és megnevezése: 5. Gépészet Ágazati besorolás száma és megnevezése: IX. Gépészet Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 3 év Elméleti képzési idő aránya: 30% Gyakorlati képzési idő aránya: 70% Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama: 3 évfolyamos képzés esetén a 9. évfolyamot követően 140 óra, a 10. évfolyamot követően 140 óra; 2 évfolyamos képzés esetén az első szakképzési évfolyamot követően 160 óra III. A szakképzésbe történő belépés feltételei Iskolai előképzettség: alapfokú iskolai végzettség vagy iskolai előképzettség hiányában 15

Bemeneti kompetenciák: a képzés megkezdhető a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit kiadó rendelet 3. számú mellékletében a(z) 5. Gépészet szakmacsoportra meghatározott kompetenciák birtokában Szakmai előképzettség: - Előírt gyakorlat: - Egészségügyi alkalmassági követelmények: szükségesek Pályaalkalmassági követelmények:- 16

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. Tantárgyak Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás II. 0,5 34 582 03 ÉPÜLET- ÉS SZERKEZETLAKATOS SZAKKÉPESÍTÉSHEZ Szakiskolai képzés közismereti oktatással Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül 1/9. évfolyam 2/10. évfolyam 3/11. évfolyam 1. évfolyam 2. évfolyam gyakorlati gyakorlati Gyakorlati 0,5 gyakorlati 0,5 0,5 gyakorlati 11497-12 Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás I. 2 2 10163-12 Gépészeti munkabiztonság és környezetvédelem 10162-12 Gépészeti alapozó feladatok 140 140 Munkavédelem 1 1 Szakmai követelménymodulok Elsősegélynyújtás gyakorlata Gépészeti alapozó feladatok Gépészeti alapozó feladatok gyakorlata 1 1,5 2 2,5 6 4 160 17

10166-12 Gépészeti kötési feladatok 10165-12 Épületlakatos feladatok 10167-12 Magasban végzett lakatos feladatok 10168-12 Szerkezetlakatos feladatok Gépészeti kötések alapjai Gépészeti kötések készítésének gyakorlata Épületlakatos feladatok Épületlakatos feladatok gyakorlata Magasban végzett lakatos feladatok Magasban végzett lakatos feladatok gyakorlata Szerkezetlakatos feladatok Szerkezetlakatos feladatok gyakorlata 2,5 1 3 1 4 3,5 4 4,5 5 3,5 1 9,5 2 8,5 4,5 3 2 3,5 5 2 2,5 2,5 2,5 4 12 4 12 Összes óra 6 11 8 17 8 17,5 13 22 9 26 Összes óra 17 140 25 140 25,5 35 160 35 18

I. A szakképzés jogi háttere 34 582 04 FESTŐ, MÁZOLÓ, TAPÉTÁZÓ SZAKKÉPESÍTÉSHEZ A szakképzési kerettanterv a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény, valamint az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Kormányrendelet, az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló 217/2012. (VIII. 9.) Kormányrendelet, a 34 582 04 Festő, mázoló, tapétázó szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet alapján készült. II. A szakképesítés alapadatai A szakképesítés azonosító száma: 34 582 04 A szakképesítés megnevezése: Festő, mázoló, tapétázó A szakmacsoport száma és megnevezése: 9. Építészet Ágazati besorolás száma és megnevezése: XVI. Építőipar Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 3 évfolyamos képzés esetén 3 év; 2 évfolyamos képzés esetén 2 év. Elméleti képzési idő aránya: 30% Gyakorlati képzési idő aránya: 70% Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama: 3 évfolyamos képzés esetén 280 óra; 2 évfolyamos képzés esetén 160 óra. III. A szakképzésbe történő belépés feltételei Iskolai előképzettség: alapfokú iskolai végzettség vagy iskolai előképzettség hiányában 19

Bemeneti kompetenciák: a képzés megkezdhető a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit kiadó rendelet 3. számú mellékletében a szakmacsoportra meghatározott kompetenciák birtokában Szakmai előképzettség: - Előírt gyakorlat: - Egészségügyi alkalmassági követelmények: szükségesek Pályaalkalmassági követelmények: - 20

34 582 04 FESTŐ, MÁZOLÓ, TAPÉTÁZÓ SZAKKÉPESÍTÉSHEZ Szakiskolai képzés közismereti oktatással Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül Szakmai követelménymodulok Tantárgyak 1/9. évfolyam 2/10. évfolyam 3/11. évfolyam 1. évfolyam 2. évfolyam gyakorlati gyakorlati Gyakorlati gyakorlati gyakorlati 11497-12 Foglalkoztatás I Foglalkoztatás I 2 2 11499-12 Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II 0,5 0,5 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság Munkahelyi egészség és biztonság 0,5 0,5 10101-12 Építőipari közös tevékenység 10104-12 Szobafestő, díszítő munkák 10103-12 Mázolási munkák Építőipari alapismeretek 1,5 2 0,5 3 0,5 Építőipari alapismeretek gyakorlat 1,5 1 Falfelület festése, díszítése 1,5 3 2 3 2 Falfelület festésének, díszítésének gyakorlata 6 9 6,5 12,5 10 Mázolás 1 2 1 4 1,5 21

fa-, fal-, fém és speciális felületeken Mázolási munkák gyakorlata 3 3,5 5,5 4 7,5 10105-12 Tapétázási munkák Tapétázási munkák 1 2 2 3 2 Tapétázási munkák gyakorlata 1 3,5 5,5 4 9 Összes óra 5,5 11,5 9 16 8 17,5 13,5 21,5 8,5 26,5 Összes óra 17 140 25 140 25,5 35 160 35 22

34 521 03 GÉPI FORGÁCSOLÓ SZAKKÉPESÍTÉSHEZ I. A szakképzés jogi háttere A szakképzési kerettanterv a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény, valamint az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Kormányrendelet, az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló 217/2012. (VIII. 9.) Kormányrendelet, a 34 521 03 Gépi forgácsoló szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet alapján készült. II. A szakképesítés alapadatai A szakképesítés azonosító száma: 34 521 03 A szakképesítés megnevezése: Gépi forgácsoló A szakmacsoport száma és megnevezése: 5. Gépészet Ágazati besorolás száma és megnevezése: IX. Gépészet Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 3 évfolyamos képzés esetén 3 év; 2 évfolyamos képzés esetén 2 év. Elméleti képzési idő aránya: 30% Gyakorlati képzési idő aránya: 70% Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama: 3 évfolyamos képzés esetén a 9. évfolyamot követően 140 óra; a 10. évfolyamot követően 140 óra; 2 évfolyamos képzés esetén az első szakképzési évfolyamot követően 160 óra. 23

III. A szakképzésbe történő belépés feltételei Iskolai előképzettség: alapfokú iskolai végzettség vagy iskolai előképzettség hiányában Bemeneti kompetenciák: a képzés megkezdhető e rendelet 3. számú mellékletében a Gépészet szakmacsoportra meghatározott kompetenciák birtokában Szakmai előképzettség:- Előírt gyakorlat:- Egészségügyi alkalmassági követelmények: szükségesek Pályaalkalmassági követelmények:- 24

Szakmai követelménymodulok 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság Tantárgyak Munkahelyi egészség és biztonság 0,5 34 521 03 GÉPI FORGÁCSOLÓ SZAKKÉPESÍTÉSHEZ Szakiskolai képzés közismereti oktatással Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül 1/9. évfolyam 2/10. évfolyam 3/11. évfolyam 1. évfolyam 2. évfolyam gyakorlati gyakorlati Gyakorlati 0,5 gyakorlati gyakorlati 11499-12 Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. 0,5 0,5 11497-12 Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás I. 2 2 10163-12 Gépészeti munkabiztonság és környezetvédelem 10162-12 Gépészeti alapozó feladatok 10173-12 Anyagvizsgálatok 140 140 Munkavédelem 1 1 Elsősegélynyújtás gyakorlata Gépészeti alapozó feladatok Gépészeti alapozó feladatok gyakorlata Szakmai anyagismeret és 1,5 1,5 2,5 2 4,5 4,5 1,5 2 3 160 25

és geometriai mérések anyagvizsgálat Anyagvizsgálat és gépészeti mérések gyakorlata 5,5 7 10174-12 Esztergályos feladatok 10176-12 Marós feladatok Esztergálás 2 3 3 2,5 Esztergálás gyakorlata 7,5 5 9,5 5 Marás 3 3,5 Marás gyakorlata 6 6 12 10175-12 Köszörűs feladatok Köszörülés 2 2,5 3 1 Köszörülés gyakorlata 2,5 6,5 8,5 Összes óra 5,5 11,5 9 16 8 17,5 12,5 22,5 9,5 25,5 Összes óra 17 140 25 140 25,5 35 160 35 26