1 NYÍRIBRONY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK RENDELETE A gyermekvédelem helyi rendszeréről I. rész Nyíribrony Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. Évi LXV. Tv. 16.. (1) bekezdésében, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. Évi XXXI. Törvényben (továbbiakban: Gyvt.) foglalt felhatalmazás alapján az önkormányzat által a gyermeke részére nyújtható pénzbeli és természetbeli ellátásokról, a gyermekvédelem helyi rendszeréről az alábbi rendeletet alkotja: A rendelet célja 1.. E rendelet célja, hogy az önkormányzat közigazgatási területén a Gyvt.-ben, a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról szóló 133/1997.(VII.29.) Korm. rendeletben, a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997.(IX.10.) Korm. rendeletben foglaltakkal összhangban megállapítsa azokat az alapvető szabályokat, amelyek szerint az önkormányzat segítséget nyújt a gyermekek törvényében foglalt jogainak és érdekeinek érvényesítéséhez, illetve gondoskodik a gyermeke veszélyeztetettségének megelőzéséről és megszüntetéséről, a hiányzó szülői gondoskodás pótlásáról, valamint a gyermekvédelmi gondoskodásból kikerült fiatal felnőttek társadalmi beilleszkedéséről. A rendelet hatálya 2.. 1. A rendelet hatálya kiterjed a Nyíribrony Község területén tartózkodó a) magyar állampolgárságú, b) az állandó tartózkodásra jogosító személyi igazolvánnyal rendelkező bevándorolt, c) a magyar hatóságok által menekültként elismert gyermekekre és fiatalfelnőttekre, valamint szüleikre. 2. E rendelet szerint kell eljárni az 1. Bekezdésben meghatározott személyeken kívül a Nyíribrony Község területén tartózkodó nem magyar állampolgárságú gyermek védelme érdekében, ha az intézkedés elmulasztása a gyermek veszélyeztetettségével vagy elháríthatatlan kárral járna. A gyermekek védelmének rendszere 3.. 1. A gyermekek védelme a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítésére, veszélyeztetettségének megelőzésére és megszüntetésére, valamint a szülői vagy más
2 hozzátartozói gondoskodásból kikerülő gyermek helyettesítő védelmének biztosítására irányuló tevékenység. 2. A Képviselő-testület e rendeletben foglaltak szerint biztosítja a pénzbeli és természetbeni, illetve személyes gondoskodást nyújtó ellátásokat, továbbá szervezi és közvetíti a máshol igénybe vehető ellátásokhoz való hozzájutást. 3. A gyermekek védelmét a Képviselő-testület a következő pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások keretében biztosítja: a) Pénzbeli és természetbeni ellátások: - rendszeres gyermekvédelmi támogatás - rendkívüli gyermekvédelmi támogatás. b) Személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások: - gyermekjóléti szolgáltatás - gyermekek napközbeni ellátása. Eljárási rendelkezések 4.. 1. Az e rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni gyermekvédelmi ellátások megállapítására irányuló kérelmet a szülő vagy más törvényes képviselő a Polgármesteri Hivatalnál terjesztheti elő. 2. Az 1. bekezdésben meghatározott pénzbeli ellátások megállapítását nevelési-oktatási intézmény, gyámhatóság, továbbá más családvédelemmel foglalkozó intézmény (természetes személy), illetve a gyermekek érdekeinek védelmét ellátó társadalmi szervezet is kezdeményezheti. 5.. 1. A jogosultsági feltételek közül a gyermeket gondozó családban közös háztartásban élő hozzátartozók személyi adatairól, jövedelmi viszonyairól a szülő (törvényes képviselő) nyilatkozatot köteles benyújtani, továbbá köteles a jövedelmi adatokra vonatkozó bizonyítékokat, illetve az egy főre jutó jövedelem számításánál figyelembe vett körülmények bizonyítására az alábbi igazolásokat csatolni: a) a gyermek elhelyezése vagy ideiglenes hatályú elhelyezése és a gyámrendelés tárgyában hozott bírósági és gyámhatósági határozatot. b) a szülői felügyeleti jog egyik szülő általi gyakorlása esetén az erre vonatkozó megállapodást tartalmazó jegyzőkönyvet. c) a tartósan beteg, illetőleg fogyatékos gyermek egészségi állapotára vonatkozó igazolást. d) a középfokú, vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanuló esetében az oktatási intézmény igazolását a tanulói vagy hallgatói jogviszony fennállásáról. 2. Az egy főre jutó havi jövedelem számításánál a közös háztartásban élő közeli hozzátartozók tényleges nettó összjövedelmét csökkenteni kell a támogatást kérő és
3 házastársa által, bírósági határozat alapján eltartott rokon részére teljesített tartásdíj összegével. E rendelet alkalmazásában a jövedelem az 1993. évi III. tv. 4.. (1) bekezdésében foglaltak szerint határozható meg. 3. A jövedelem magállapításánál a kérelem benyújtását megelőző hat hónap átlagát kell figyelembe venni. Ettől eltérni csak akkor lehet, ha a jövedelmi viszonyokban igazolható ok miatt tartós romlás vélelmezhető. 4. A jövedelemszámításnál közös háztartásban élő közeli hozzátartozóként kell figyelembe venni: - a szülőt, a szülő házastársát vagy élettárást, - a 20 évnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező gyermeket, - a 25 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, nappali tagozaton, egyetemi, főiskolai tanulmányokat folytató gyermeket, - a korhatárra való tekintet nélkül a tartósan beteg, illetőleg fogyatékos gyermeket, - az előzőekbe nem tartozó, a Csjt. Alapján a szülő vagy a házastársa által eltartott rokont. 5. A 4. Bekezdés alkalmazásánál figyelembe kell venni a támogatást kérő szülővel (törvényes képviselővel) közös háztartásban élő valamennyi a) vérszerinti és örökbefogadott gyermeket, b) nevelt és családba fogadott gyermeket. 6. A támogatást kérővel közös háztartásban élő gyermekként kell figyelembe venni azt a gyermeket is, aki átmenetileg tartózkodik a háztartáson kívül, így különösen diákotthonban, kollégiumban, kórházban, hetes otthonban, valamint aki 30 napot meg nem haladóan átmeneti gondozásban részesül II. rész A pénzbeli és természetbeni ellátások 6.. 1. A Képviselő-testület amennyiben az eltartó és a gyermek nyíribronyi állandó lakhellyel rendelkezik a gyermeket rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesíti, ha a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegét, és a családban történő nevelkedés nem áll a gyermek érdelével ellentétben. 2. A rendszeres támogatás az 1. Bekezdésben foglalt feltételek fennállása esetén gyermekenként az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 20 %-ával megegyező összeg. Ha az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege változik, a változás időpontjától a támogatást az új összegnek megfelelően kell folyósítani. 3. Ha a Képviselő-testület a rendszeres gyermekvédelmi támogatást jogerősen megállapítja, az a kérelem benyújtásától esedékes. A folyósítás időtartama a feltételek fennállásáig
4 tart. A rendszeres támogatásra való jogosultság feltételeit a Képviselő-testület évente legalább egyszer felülvizsgálja. A felülvizsgálat keretében ellenőrzi a támogatás felhasználását is. 4. Ha a rendszeres támogatásban részesülő középfokú vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul, a támogatás a gyermek nagykorúvá válása után is megállapítható és tovább folyósítható addig az időpontig, ameddig tanulói vagy hallgatói jogviszonya fennáll, legfeljebb azonban 25. életévének betöltéséig. 5. A tárgyhóra esedékes rendszeres támogatást a tárgyhónapot követő hónap 5. napjáig kell kifizetni. 6. A rendszeres támogatás megállapításáról, kifizetésének módjáról, összegének és formájának megváltoztatásáról, továbbá a támogatás megszüntetéséről határozatban kell rendelkezni. A határozatban fel kell hívni a kérelmezőt, hogy az ellátásra való jogosultságát érintő lényeges körülmények megváltoztatásáról 15 napon belül köteles értesíteni az eljáró szervet. 7.. 1. A Képviselő-testület a gyermeket rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesítheti, ha a gyermeket gondozó család időszakosan létfenntartási gondokkal küszködik, vagy létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került. Létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzet különösen: valamely családtag tartós betegsége, egyszeri többletkiadások, elemi kár, jelentős jövedelemcsökkentés. 2. A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás egyszeri összege 3.000,-Ft-nál nem lehet kevesebb. 3. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás egy naptári éven belül legfeljebb két alkalommal adható családonként. 4. A támogatás összegéről és formájáról határozatban kell rendelkezni. III. rész A természetben nyújtott ellátások 8.. 1. A rendszeres és rendkívüli gyermekvédelmi támogatás pénzbeli és természetbeni ellátás formájában is nyújtható. 2. Természetbeni juttatás különösen: gyermekintézményi étkezési térítési díj átvállalása, iskolai felszerelések biztosítása, vásárlási utalvány. 3. a) Az utalvány előre sorszámozott, szigorú számadású nyomtatványként kezelendő a Polgármesteri Hivatalban.
5 b) A vásárlási utalvány a START Vállalat által üzemeltetett kiskereskedelmi egységben (szociális bolt) váltható be. c) Az utalvány tartalma: - az utalványt kibocsátó megnevezése, - az utalvány sorszáma, - a vásárlási utalvány elnevezése és mértéke, - az utalvány érvényességi ideje, - a kiállítás kelte, - a kiállító aláírása, - a START Vállalat bélyegzőlenyomata. d) A Polgármesteri Hivatal dolgozója a kitöltött utalványt adja át a kedvezményezett részére, melyről a bizonylati rend szabályai szerint nyilvántartást vezet. Az utalványok átvételét a támogatásban részesülők aláírással igazolják. IV. rész Személyes gondoskodást nyújtó ellátások Gyermekjóléti Szolgálat 1. A Gyermekjóléti szolgálat szervezési, szolgáltatási és gondozási feladatokat lát el, a védőnői szolgálattal együttműködve 2. A szolgálat feladatai különösen. - a településen élő gyermekek szociális helyzetének folyamatos figyelemmel kísérése, - a gyermekek jogairól, a részükre biztosított támogatásokról való tájékoztatás, az ezekhez való hozzájutás segítése, - a védelembe vett gyermekek gondozási-nevelési tervének elkészítése, - a helyettes-szülői hálózat szervezése, - a nevelési-oktatási intézmények gyermekvédelmi feladatainak ellátása, segítése, - az önkormányzat gyermekvédelmi rendelete hatályosulásának folyamatos figyelemmel kísérése, új ellátások bevezetésének kezdeményezése, - felkérésre környezettanulmány készítése, illetve az örökbe fogadni szándékozók körülményeinek vizsgálata. 3. A gyermekjóléti szolgáltatás térítésmentes. Gyermekek napközbeni ellátása 10.. 1. Az Önkormányzat a gyermekek napközbeni ellátása keretében a családban élő gyermekek életkorának megfelelő nappali felügyeletét, gondozását, nevelését és étkeztetését szervezi meg azok számára, akiknek napközbeni ellátásáról a szüleik, gondozóik nem tudnak gondoskodni.
6 2. A gyermekek napközbeni ellátásának intézményi formái: - óvodai napközi, - általános iskolai napközi. Térítési díjak 11.. 1. A gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézményben az étkeztetésért térítési díjat kell fizetni. 2. A térítési díj összegét a rendelet 1. Számú melléklete tartalmazza. 3. A térítési díj megfizetésénél 50% kedvezmény illeti meg a három és többgyermekes családokat (normatív kedvezmény). 4. A térítési díjat havi időtartamra előre, a tárgyhó 5. Napjáig kell megfizetni. Ha a kötelezett befizetést elmulasztja, az intézményvezető 15 napos határidővel felszólítja az elmaradt térítési díj befizetésére. A határidő eredménytelen eltelte esetén az intézményvezető a hátralékot nyilvántartásba veszi, s erről félévenként tájékoztatja a Képviselő-testületet. Legalább három havi térítési díj elmaradása esetén az étkeztetést fel kell függeszteni. 12.. A rendelet kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben alkalmazni kell. A térítési díj összege: Nyíribrony Község Önkormányzati Képviselő-testülete 2/2000.(II.15.) ÖKT. számú rendeletének 1. számú melléklete Az étkezésért fizetendő térítési díjakról a) Az óvodai étkeztetés térítési díja: 139.-Ft/fő/nap. b) A napközis étkeztetés térítési díja: 167.-Ft/fő/nap. c) Az idősek klubja étkeztetési térítési díja, valamint q menzás étkeztetés térítési díja: 110.- Ft/fő/nap. d) Az alkalmazotti étkezés térítési díja: 95.-Ft/fő/nap. e) Vendégétkeztetés térítési díja: 175.-Ft/fő/nap.
7 NYÍRIBRONY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 5/2000.(VII.10.)ÖKT. SZÁMÚ RENDELETE - a szociális törvény végrehajtásával kapcsolatos helyi szabályzásról - A Képviselő-testület A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. Évi III. tv. alapján (továbbiakban: Sztv.), valamint a végrehajtásra vonatkozó 28/1993.(I.17.), 30/1993.(II.17.), 31/1993.(II.17.), és a 32/1993.(II.17.) Kormány rendeletek helyi megvalósításának szabályozására a következő rendeleteket alkotja: Általános rendelkezés 1.. E rendelet célja, hogy a szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében meghatározza a helyi önkormányzat által biztosított egyes szociális ellátások (pénzben és természetben nyújtott) formáit, szervezetét, a szociális ellátásokra való jogosultság feltételeit, valamint érvényesítésének garanciáit. A rendelet hatálya és értelmező rendelkezések 2.. (1) A rendelet hatálya kiterjed az Önkormányzat illetékességi területén: a) az állandó lakóhellyel bejelentett magyar állampolgárokra, b) az állandó tartózkodásra jogosító személyi igazolvánnyal rendelkező bevándorolt személyekre, c) a magyar hatóságok által menekültként elismert személyekre, d) a szociális törvény által meghatározott ellátások esetében a településen tartózkodó, a támogatásra rászoruló személyekre és hajléktalanokra. (2) Az Sztv. hatálya alá tartozó ügyekben az Sztv. és az ide vonatkozó végrehajtási Kormányrendeletek, valamint e rendelet szerint kell eljárni. (3) Az e rendeletben meghatározott szociális feladat- és hatásköröket a) a Képviselő-testület, b) a Képviselő-testület átruházása alapján a Polgármester gyakorolja. (3) E rendelet alkalmazásában: a) Jövedelem, vagyon, család, közeli hozzátartozó, egyedülálló, házastárs, tartásra köteles és képes személy, szociális intézmény, rendszeres pénzellátás, keresőtevékenység, aktív korú, egyedülálló: a Szociális törvény 4.. (1( bekezdésében meghatározottak szerint értendő.
8 b) Szociálisan rászorult személy különösen az, akinek családjában nincs megélhetésit biztosító vagyon és az egyéb forrásból származó egy főre jutó nettó havi jövedelem a mindenkori öregségi nyugdíj 140%-át, egyedülálló esetén a 180 %-át nem éri el. c) Nem tartozik az átlagos életvitelhez szükséges vagyontárgyakhoz: üdülő, egynél több lakó-, telek ingatlan, három évnél nem régebbi gépjármű, különleges berendezési tárgyak, nagy értékű szórakoztató elektronikai eszközök, 10 hektár, vagy annál nagyobb szántóként nyilvántartott terület, mezőgazdasági munkagépek, 200.000.-Ftnál nagyobb értékű állatállomány. Eljárási rendelkezések 3.. (1) A szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához a kérelmező köteles a család jövedelmére vonatkozó igazolásokat, vagy a 32/1993.(II.17.) Korm. rendelet 1. Számú mellékleteként meghatározott jövedelem és nyilatkozatot becsatolni. (2) A kérelmezőnek, valamint a vele közös háztartásban élőknek nyilatkozni kell arról, hogy milyen mezőgazdasági tevékenységből származó jövedelemmel rendelkeznek. (3) Jövedelemszámításnál a havonta rendszeresen mérhető jövedelmek közül - munkabér esetén az előző három hónap nettó jövedelem átlagáról szóló munkáltatói igazolást, - nyugdíjak és egyéb járadékok, GYED, GYES esetében a tárgyhavi, vagy a megelőző havi szelvény, postai feladóvevény, illetőleg átutalási folyószámlára utalás esetén a pénzintézet vagy a kifizető szerv igazolása a teljes havi összegről, - vállalkozók esetén az APEH igazolása az előző évi személyi jövedelemadó alapjáról, vagy az adóbevallás hitelesített másolata, - egyéb (alkalmi munkából származó) jövedelmek esetén személyes nyilatkozat az egy évi átlagos nettó jövedelemről. (4) A szociális ellátásban részesülő a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltoztatásáról 15 napon belül köteles értesíteni az ellátást megállapító szervet. (5) A kérelmekkel kapcsolatos eljárás (bizonyítékok bekérése, ellenőrzés, szükség esetén környezettanulmány készítése) a Polgármesteri Hivatal megbízott ügyintézője bonyolítja, együttműködve a szociális gondoskodást nyújtó intézményekkel. (6) A pénzben és természetben nyújtott támogatás iránti kérelmek kivéve a munkanélküliek jövedelempótló támogatása, a rendszeres szociális segély, köztemetés segélykeret kimerítése esetén (erre való hivatkozással) elutasíthatók. (7) Párhuzamosan többféle pénzbeli ellátás kivéve a temetési segély, közgyógyellátási igazolvány csak rendkívüli esetben nyújtható.
9 Jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítése 4.. (1) Az e rendeletben meghatározott feltételek hiányában vagy e rendelet megsértésével nyújtott szociális ellátást meg kell szüntetni, az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vevőt pedig kötelezni kell a) a pénzbeli szociális ellátás visszafizetésére, b) a természetben nyújtott szociális ellátás esetén a dolog visszaszolgáltatására vagy a szolgáltatásnak megfelelő ellenérté megfizetésére. (2) A jogtalanul, vagy rosszhiszeműen igénybe vett ellátás megtérítése az igénybevételről való tudomásszerzéstől számított 3 hónapon belül rendelhető el. Nem lehet a megtérítést elrendelni, ha az igénybevételtől, illetőleg folyamatos ellátás esetén az ellátás megszűnésétől egy év már eltelt. (3) A visszafizetésre részletfizetési kedvezmény adható, ennek időtartama 6 hónap lehet. (4) Amennyiben a Képviselő-testület a hatáskörébe tartozó szociális ellátás megtérítését rendeli el, e megtérítés összegét, illetve a pénz egyenértékét és a kamat összegét méltányosságból elengedheti, illetve csökkentheti. Szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások Időskorúak járadéka 5.. Az időskorúak járadéka a megélhetést biztosító jövedelemmel nem rendelkező, időskorú személyek részére nyújtott támogatás, a szociális törvény alapján. Rendszeres szociális segély 6.. (1) Jogosultak köre, a segély megállapításának feltételei, összege, folyósítása, megszüntetése a Sztv.-ben foglaltak alapján. (2) Az önkormányzat a rendszeres szociális segélyt kérelmező igényjogosult, aktív korú, nem foglalkoztatott személyek számára a kötelezően meghatározott 30 munkanapos foglalkoztatáson túl, hosszabb időtartamú munkalehetőséget is felajánlhat. (3) Az önkormányzat által szervezett munka lehet a) közhasznú munka, b) közmunka, vagy c) a települést érintő közfeladat ellátása céljából szervezett egyéb munka.
10 (4) Az aktív korú nem foglalkoztatottak munkavégzésére a Munka Törvénykönyvében foglaltak az irányadók. (5) Az aktív korú, nem foglalkoztatott személy a rendszeres szociális segély megállapításának, folyósításának feltételeként köteles együttműködni az önkormányzattal és a területileg illetékes munkaügyi központ kirendeltségével. (6) Az (5) bekezdésben előírt együttműködés azt jelenti, hogy az aktív korú, nem foglalkoztatott a) az önkormányzatnál a jogosultság megállapítása fenntartása és megszüntetése céljából vezetett nyilvántartás adataihoz az iskolai végzettségére és szakképzettségére vonatkozóan is nyilatkozok, b) a segélyre való jogosultság évenkénti felülvizsgálatában együttműködik, c) a munkaügyi központ kirendeltségével a kapcsolatot rendszeresen tartja, a kirendeltség és az önkormányzat által felajánlott és számára megfelelő munkalehetőséget elfogadja, a foglalkoztatásra irányuló programokban részt vesz. (7) Az aktív korú, nem foglalkoztatott köteles a segély megállapítását követően haladéktalanul, de legkésőbb 3 munkanapon belül a munkaügyi központ kirendeltségével felvenni a kapcsolatot. Jelentkezés elmulasztása és annak következő munkanapokon történő igazolása hiányában segély folyósítását meg kell szüntetni. (8) Aki együttműködési kötelezettséget nem vállal, vagy annak nem tesz eleget, kérelmét el kell utasítani, illetve a segély folyósítását meg kell szüntetni. (9) Akinek rendszeres szociális segélye az együttműködési kötelezettséget megszegése miatt szűnt meg, ismételten csak valamennyi jogosultsági feltétel újbóli teljesítése esetén részesülhet az ellátásban. (10) Szünetel a rendszeres szociális segély folyósítása, ha az aktív korú, nem foglalkoztatott az Önkormányzat által szervezett foglalkoztatásban vesz részt. (11) Jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítésére a Sztv. előírásai vonatkoznak. Lakásfenntartási támogatás 7.. Az Önkormányzat lakásfenntartási támogatást nyújthat a rászoruló családnak vagy személy részére, aki állandó lakóhellyel rendelkezik, lakóháztulajdonnal, lakásbérlettel, haszonélvezettel rendelkezik a településen, az Sztv. 38-39. -ai alapján. 8.. A támogatás igényléséhez mellékelni kell a család jövedelmére vonatkozó igazolásokat, vagy a 32/1993. (II.17.) Korm. rendelet 1. Számú melléklet szerinti jövedelem és vagyonnyilatkozatot és ezen túlmenően a lakásfenntartási költségeket igazoló dokumentumokat.
11 9.. (1) Támogatás nyújtható azoknak, ahol a lakás alapterülete a közös háztartásban élők esetén: - 2 fő esetén 50 m2-4 fő esetén 80 m2-5 fő esetén 100 m2 minden további fő esetén plusz 10 m2-nél nem nagyobb alapterületű lakásban laknak. (2) a támogatás megítélésénél további feltétel, hogy a támogatott lakás nagysága meghatározásánál figyelembe vett személyek: a) lakásfenntartás indokolt havi költsége eléri vagy meghaladja az összjövedelmének a 35%-át b) a lakás fűtési költségének havi összege eléri vagy meghaladja az összjövedelmének 20%-át és a közös háztartásban élők egy főre jutó havi nettó jövedelme nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj 140%-át, egyedülálló esetén a 180%-át. (3) költségenként az Önkormányzat az alábbi mértékeknek megfelelő összeget ismeri el: a) vízfogyasztásként legfeljebb havi 15 m3, b) nem fűtés célú villanyáram fogyasztásaként legfeljebb 10 kw/h, c) amennyiben a fűtés villanyárammal vagy gázzal történik, a ténylegesen felmerült, a lakáshoz kapcsolódó költséget kell figyelembe venni, d) átalány-elszámolás esetén a számlával igazolt átalány teljes összege, e) a fentiektől eltérő fűtési mód esetén a fűtőanyag számlával igazolt teljes összege, f) lakáscélú pénzintézeti törlesztő-részlet. (4) Ugyanazon lakásra támogatás csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától. 10.. Támogatásként havonta lakásfenntartási kiadásokra az öregségi nyugdíjminimum legfeljebb 20%-a állapítható meg. 11.. Csak különösen indokolt esetben - elemi kár, családban három hónapot meghaladó betegség, bármely életvitelt lehetetlenné tevő, önhibáján kívüli esemény részesülhet támogatásban az, akinek a Sztv. 38.. (4) bekezdésében szabályozott lakásfenntartási kiadásai bármelyikéből 10.000.-Ft-ot meghaladó tartozása van. 12.. A lakásfenntartáshoz kapcsolódó fogyasztások igazolása az előző naptári év minden hónapjára vonatkozó igazolással történik, melynek alapján kell a havi átlagos költséget megállapítani.
12 13.. Meg kell szüntetni annak a támogatását, aki három hónapnál hosszabb ideje nem tesz eleget a lakásfenntartással kapcsolatos valamennyi fizetési kötelezettségének. 14.. A megállapított támogatást elsősorban valamely gazdálkodó szerv, illetőleg a pénzintézethez történő átutalásával kell teljesíteni. Ápolási díj 15.. (1) Ápolási díjra jogosult a jegyes kivételével az a nyíribronyi lakóhellyel rendelkező nyíribronyi lakos, aki hozzátartozóként (Ptk. 685.. b) pont) önmaga ellátására képtelen, állandó és tartós felügyeletre, gondozásra szoruló 2 év feletti, súlyos fogyatékos, vagy 18. életévét be nem töltött tartósan beteg személy gondozását, ápolását végzi. (12) Ápolási díj állapítható meg annak a hozzátartozónak is, aki 18. életévét betöltött tartósan beteg személy gondozását végzi, ha az (1) bekezdésben foglalt feltételek fennállnak. (13) Nem jogosult ápolási díjra a hozzátartozó a Sztv. 42. -ában felsorolt esetekben. (14) Az ápolási díj megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell a háziorvos arra vonatkozó szakvéleményét, hogy az ápolt önmaga ellátására képtelen, állandó és tartós felügyeletre, gondozásra szorul. (15) Az ápolási díj összege az (1) bekezdésben szabályozott esetekben az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 60%-a. Átmeneti segély 16.. (1) A létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetben lévő, kis és nagykorú személyek részesülhetnek pénzbeli és természetbeni segélyben, melynek formái: - élelmiszer, tanszer, tankönyvvásárlás, - ruházati cikkek vásárlása, - a gyermekintézmények térítési díjának részbeni vagy teljes átvállalása, - gyógyszerigény támogatása (számla ellenében), - hátrányos helyzetű családok családtervezéssel kapcsolatos egészségügyi költségeinek támogatása. (2) A 0-3 éves, óvodába járó, általános iskolás gyermekek részére az (1) bekezdésben meghatározott formában, míg a továbbtanuló gyermekek részére pénzben kell folyósítani.
13 (3) A 0-3 éves, óvodába járó, általános iskolás és továbbtanuló, valamint felsőfokú intézményben tanulók megsegítésére az átmeneti segély összege költséghelyen évente a költségvetés elfogadásával egyidejűleg kerül megállapításra. (4) Átmeneti segélyben részesíthető az, akinek a családjában az egy főre jutó nettó havi jövedelem a mindenkori öregségi nyugdíj 120%-át, egyedülálló esetén a 150%-át nem éri el. (5) Különösen méltánylást érdemlő esetben elemi kár, hat hónapot meghaladó betegség esetén a kérelmező évente a legfeljebb egy alkalommal a (4) bekezdésben meghatározott jövedelemhatárt 20%-kal meghaladóan átmeneti segélyben részesíthető. (6) Az átmeneti segély egyszeri összegét a rászorultság figyelembevételével kell megállapítani, mely összeg nem lehet kevesebb 2.000.-Ft-nál. A kifizetett segély összege nem haladhatja meg a 4. pontban jelzett jövedelemhatár kettő és félszeresét. (7) A segély iránti kérelmet a Polgármesteri Hivatalhoz kell benyújtani írásban. (8) A segély iránti kérelemhez csatolni kell a család jövedelmére vonatkozó igazolásokat, vagy a 32/1993.(II.17.) Korm. rendelet 1. Számú melléklete szerinti jövedelem és vagyonnyilatkozatot. (9) A család körülményeinek ismeretében a Képviselő-testület minősített többséggel kérelem nélkül is segélyt állapíthat meg. (10) A Polgármesteri hivatal környezettanulmányt készít az igénylőről, ha az életkörülményei a Polgármesteri Hivatal előtt ismert. (11) A megállapított átmeneti segély folyósítása készpénzben, vásárlási utalvánnyal, vagy az igénylő költségeinek közvetlen átvállalásával történhet. (12) A készpénzben megállapított átmeneti segélyt a jogosult a határozat jogerőre emelkedését követő hét hétfői napján a Polgármesteri Hivatal pénztárában veheti fel. Kérésre vagy a pénztári kifizetés eredménytelensége esetén postán küldik a segély összegét. Indokolt esetben a döntéshozó intézkedhet a határozat azonnali végrehajtásáról. (13) Amennyiben az ügy összes körülményeire tekintettel feltételezhető, hogy a készpénz segélyt nem rendeltetésének megfelelően használja fel a jogosult, az kiadható részben vagy egészben, vásárlási utalvány formájában is. (14) Az utalvány a segélyeztetett élelmiszer, tisztálkodószer, ruhanemű, tüzelő vásárlásra jogosítja fel. Az utalvány egyéb célra nem használható fel, arra élvezeti cikket, alkoholtartalmú italt vásárolni tilos. Az utalvány értéke sem egészében, sem részben készpénzre nem váltható át, másra át nem ruházható. (15) Az utalvány minden olyan kereskedelmi egységben beváltható, amelynek üzemeltetőjével a jegyző előterjesztése alapján a Polgármester megállapodást köt. (16) E rendelet által meghatározott szociális célú vásárlási utalvány közokiratnak minősül, ellenértékének megtérítésére az Önkormányzat felelőséget vállal.
14 (17) a) az utalvány 100.-, 500.-, és 1000.- Ft-os címletekben készül. Az utalvány előre sorszámozott, szigorú számadású nyomtatványként kezelendő a polgármesteri Hivatalban. c) Vásárlási utalvány tartalma - a kibocsátó önkormányzat megnevezése, számlaszáma, - utalvány sorszáma, - vásárlási utalvány elnevezése és névértéke, - az utalvány érvényességi ideje - az utalvány alapján vásárolható árucikkek, fizetési lehetőségek felsorolása, - felhasználási korlátozások - vásárlásra, felhasználásra jogosult személy személyi igazolvány száma, - a kiállítás kelte, - a kiállító aláírása, - a polgármesteri Hivatal hivatalos bélyegzője. (18) A Polgármesteri Hivatal eljáró dolgozója a b) pont szerint kitöltött utalványt adja át a kedvezményezett részére, melyről a bizonylati rend szerint nyilvántartást vezet. Az utalványok átvételét a segélyben részesülőknek aláírásukkal igazolniuk kell. (19) A Polgármesteri hivatal az utalványok ellenértékét a polgármester által megkötött megállapodás alapján egyenlíti ki. (20) Az utalványtömbök elkészítéséről, bizonylati rendjének megszervezéséről és szabályairól az utalványok felhasználásával kapcsolatos egyéb ügyviteli kérdések rendezéséről a jegyző gondoskodik. Temetési segély 17.. (1) Temetési segély nyújtható az elhunyt hozzátartozójának, vagy temettetéséről gondoskodó más személynek, ha a temetési költségek viselése saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti. (2) A temetési segély összege 7.000,-Ft. (3) A temetési segély iránti kérelmet írásban kell előterjeszteni, csatolva a halotti anyakönyvi kivonatot, ha nem helyben halt meg, valamint a temetési számlát. (4) Nem állapítható meg temetési segély annak, aki az elhunyt személlyel eltartási életjáradéki vagy öröklési szerződésben kötelezettséget vállalt arra, hogy a meghalt személy ellátásáról, gyógykezeléséről és halála esetén eltemettetéséről gondoskodott. (5) A kérelmekről a szükséges eljárás lefolytatása után az önkormányzat hatáskör átruházása alapján a Polgármester dönt.
15 Természetben nyújtott ellátások Köztemetés 18.. (1) Közköltségen történő temetést kell biztosítani annak a vagyontalan, Nyíribronyban elhunyt személynek, akinek nincs, vagy nem lelhető fel tartásra köteles és képes hozzátartozója. (2) Ha utólag bizonyíthatóan kiderül, hogy a közköltségen eltemetett után olyan vagyon maradt, amelyből a temetés költségei fedezhető lett volna, akkor a költségeket hagyatéki teherként az ügyben illetékes közjegyzőnél be kell jelenteni. (3) Ha a meghalt személy nem nyíribronyi lakos volt, a köztemetés költségei az utolsó állandó lakhely szerinti település önkormányzatától visszaigényelhetők. (4) A kérelmekről a szükséges eljárás lefolytatása után az önkormányzat hatáskör átruházása alapján a Polgármester dönt. Közgyógyellátás 19.. (1) Közgyógyellátásra való jogosultság állapítható meg, ha a 10/1995. (II.24.) NM. rendeletben foglalt gyógyszerek havi fogyasztása: - Egyedülálló esetén a sajátjogú nettó jövedelem 25%-át, - Családosok esetén a közös háztartásban élők egy főre jutó jövedelmének 25%-át meghaladja. (2) Nem vehető figyelembe a gyógyszerfogyasztás megállapításánál a gyógyhatású készítmények és vitamin készítmények szedése, kivéve ha a alapbetegség indokolttá teszi. (3) Külön méltánylást érdemlő esetben elemi kár, három hónapot meghaladó betegség esetén az (1) bekezdésben foglaltaktól el lehet térni. (4) A közgyógyellátásra való jogosultság iránti kérelmet a Polgármesteri Hivatalnál kell benyújtani. A közgyógyszer ellátására való jogosultság elbírása előtt a háziorvos köteles a kiadott igazolásokat ellenőrizni. Étkezési segítségnyújtás 20.. (1) Az a szociálisan rászorult, vagy eltartott, aki kora egészségi állapota miatt nem képes a napi egyszeri meleg étkezéséről gondoskodni, az Óvoda konyhájáról egy ebédet kérhet.
16 21.. (1) Az étkezésért személyi térítési díjat kell fizetni. (2) Az étkezési térítési díjnak alapja az élelmezés nyersanyagköltsége, mely az éves költségvetés elfogadásával egyidejűleg kerül megállapításra. Az étkezésért fizetendő térítési díj az élelmezés térítés és az igénybevett étkezések szorzata mely nem haladja meg az ellátást igénybe vevő rendszeres havi jövedelmének 25%-át. (1) E rendelet a kihirdetés napján lép hatályba. 22.. (2) A folyamatban lévő ügyekben 2000. július 10. napjától e rendelet szerint kell eljárni. (3) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a szociális törvény végrehajtásával kapcsolatos helyi szabályozásról szóló 3/1993. (VII.29.) ÖKT. számú rendelet, valamint az azt módosító 4/1999. (VII.01.) ÖKT. számú rendelet.
17 NYÍRIBRONY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 6/2000. (VIII. 09.) ÖKT. SZÁMÚ RENDELETE A helyi adózás rendjéről ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1.. Nyíribrony Község Képviselő-testülete a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény felhatalmazása alapján a következő helyi adókat vezeti be: a) Magánszemélyek kommunális adója. b) Vállalkozások kommunális adója, c) Iparűzési adó. 2.. (1) A helyi adó hatálya kiterjed (adóalany) a) Az önkormányzat illetékességi területén lakó állampolgárra, b) A jogi személyiségű szervezet és vállalkozás, valamint a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságra, c) Magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező egyesülésére. (1) Adómentesség : A 2.. (1) bekezdés b) és c) pontjaiban felsorolt adóalanyok közül: 3.. - A társadalmi szervezet, - Az egyház, - Az alapítvány, - Közszolgáltató szervezet, - Köztestület, - Közhasznú társaság, - Az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, - A költségvetési szerv, - Magánnyugdíjpénztár adómentes abban az évben, amelyet megelőző naptári évben folytatott vállalkozási tevékenységből származó jövedelme (nyeresége) után társasági adófizetési kötelezettsége, illetve költségvetési szerv esetén eredménye után a központi költségvetésbe befizetési kötelezettsége nem keletkezett. E feltétel meglétéről az adóalany írásban köteles nyilatkozni az adóhatóságnak. (2) Az induló vállalkozás az indulás évében adómentes. Nem illeti meg a kedvezmény a szeszesitalt kimérő tevékenységet végző vállalkozót.
18 4.. Az 1. -ban megfogalmazott adók összegéről az Önkormányzat köteles a költségvetési beszámoló részeként a település lakosságát tájékoztatni. 5.. Az adóalanyt egy meghatározott adótárgy esetében csak egyféle adó megfizetésére lehet kötelezni. Kommunális jellegű adók Magánszemélyek kommunális adója 6.. (1) A kommunális jellegű adófizetési kötelezettség kiterjed a községi Önkormányzat illetékességi területén lévő valamennyi - építményre - telekre (2) Adófizetési kötelezettség terheli azt a magánszemélyt is aki az önkormányzat illetékességi területén nem magánszemély tulajdonában álló lakás bérleti jogával is rendelkezik. Az adó alanya 7.. (1) Az adó alanya az, aki az év első napján az építmény tulajdonosa. Amennyiben az építményt az ingatlan nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog terheli, az annak gyakorlására jogosult az adó alanya. (2) Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában az adóalanyok. (3) Az (1) és (2) bekezdésben foglaltaktól a magánszemélyek közös megegyezéssel eltérhetnek. Ezzel kapcsolatos megállapodásukat írásban kell bejelenteni. Az adókötelezettség keletkezése és megszűnése 8.. (1) Az adókötelezettség a használatbavételi, illetőleg fennmaradási engedély kiadását követő év első napján keletkezik. Az engedély nélkül épült, vagy anélkül használatba vett építmény esetén az adókötelezettség tényleges használatba vételt követő év első napján keletkezik.
19 (2) Lakásbérleti jogviszony esetén az adókötelezettség a lakásbérleti jogviszony létrejöttét követő év első napján keletkezik és a jogviszony megszűnése évének utolsó napjával szűnik meg. (3) Az adókötelezettség megszűnik az építmény megszűnése évének utolsó napján. Az építménynek az év első félévben történő megszűnése esetén a második félévre vonatkozó adókötelezettség megszűnik. (4) Az építmény használatának szünetelése az adókötelezettséget nem érinti. Az adó mértéke Az adó mértéke adótárgyanként illetőleg lakásbérleti jogviszonyonként 2000.-Ft. 9.. Adómentesség 10.. (1) Szociális, egészségügyi- és gyermekvédelmi, illetőleg nevelési, oktatási intézmények céljára szolgáló helyiség. (2) egyházak tulajdonában álló nyilvános istentiszteletre szolgáló templom, imaház, lelkész elhelyezésére szolgáló építmény. (3) Állattartást szolgáló épület, valamint az ehhez kapcsolódó raktárak, tárolók, továbbá növénytermesztéshez kapcsolódó tárolók. (4) Építménnyel azonos helyrajzi számon lévő földrészlet. (5) Nem lakás céljára szolgáló építmények, kivéve az önálló helyrajzi számon lévő üzlet, műhely, garázs, iroda. (6) Minden olyan épülettel be nem épített földrészlet, amelyet mezőgazdasági termelés céljára hasznosítanak. Adómérséklés 11.. (1) Az adóhatósság a magánszemély kérelme alapján az őt terhelő adó- bírság vagy pótléktartozás mérsékelheti vagy elengedheti, ha azok megfizetése az adózó és vele együtt élő közeli hozzátartozók megélhetését súlyosan veszélyeztetné. (2) Az adótartozást megállapító hatóság törölheti az 1000.-Ft alatti tartozást, ha a tartozás nyilvántartása, a behajtás érdekében szükséges intézkedés megtétele a tartozással arányban nem álló költségeket eredményezne. Az így törölt tételekről az adóhatóság külön nyilvántartást vezet
20 Vállalkozók kommunális adója 12.. (1) Kommunális adófizetési kötelezettség terheli a Htv. 3. -ában felsorolt adóalanyok közül vállalkozót függetlenül a Htv. 24.. alapján fennálló adókötelezettségtől. (2) Az adófizetési kötelezettséget nem befolyásolja az, hogy az adóalany székhelye vagy csupán telephelye található az önkormányzat illetékességi területén. Az adó alapja 13.. Az adó alapja az adóalany által az önkormányzat illetékességi területén foglalkoztatottak korrigált átlagos statisztikai állományi létszáma. 14.. (1) Az adó mértéke a 13.. szerinti állományi létszámra vetítve 1.000.-Ft/fő. (2) Ha vállalkozó adófizetési kötelezettsége nem áll fenn egész évben, az adó (adóelőleg) megállapításához az egy főre megállapított évi adómérték 1 hónapra hányadát szorozni kell a korrigált átlagos statisztikai állományi létszámmal és az adókötelezettség hónapjának számával. Ennek során minden megkezdett hónap egész hónapnak számít. 15.. Mentes a vállalkozók kommunális adójának megfizetése alól a mezőgazdasági termelést és ahhoz kapcsolódó szolgáltatást végző magánszemély. Helyi iparűzési adó 16.. (1) Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén állandó vagy ideiglenes jelleggel végzett vállalkozói tevékenység: (2) Adóköteles iparűzési tevékenység: a vállalkozó e minőségben végzett nyereség-, illetve jövedelem szerzésre irányuló tevékenysége. 17.. (1) Az adófizetési kötelezettség az iparűzési tevékenység megkezdésének napjával keletkezik és a tevékenység megszüntetésének napjával szűnik meg.