MAGYAR B ÍRÁSBELI FELVÉTELI FELADAT IRODALOM Kérjük, először olvassa el figyelmesen a feladatokat, csak ezután döntsön saját belátása szerint a kidolgozás sorrendjéről és az időbeosztásról! Válaszaiban ügyeljen a helyesírásra, a nyelvhelyességre, mert az ilyen jellegű hibákkal helyes megoldás esetén is pontokat veszíthet! A magyar írásbeli összpontszáma: 100 pont (esszé-feladat: 0-20 pont, irodalmi feladatok: 0-50 pont, nyelvtani feladatok: 0-30 pont). Az elkövetett egyedi hibák az összes pontszámból a következő pontlevonást eredményezhetik: tárgyrag, j-s toldalékok (személyrag és módjel) eltévesztése, igekötő hibás írása, elválasztási hiba 3-3 pont, j és ly eltévesztése, tulajdonnév írásának és toldalékolásának eltévesztése 2-2 pont. Az elkövetett hibákért az összes pontszámból legfeljebb 15 pont vonható le! Piszkozatot nem készíthet! IRODALOM 1. Elemezze részletesen az alábbi költeményt! Milyen poétikai sajátosságok jellemzik a szöveget? (0-20 pont) József Attila: Arany Lombozott a por még, ám elült a zaj, elfult a homokban a sziklamoraj. Köt a karcsu füst is, e szelid virág s gond érleli termőn a puszta fiát. Édes burgonyát föd darabos talaj Téged is födött így a gond meg a baj. S gondoltad, mit gondolt csendjében a táj a hős el van vetve, teremni muszáj. S mig szél nyalta, tépte a rét bokrait, lassan lépve hoztad komoly ökreid. Verseidre raktál szép cseréptetőt s homokot kötöttél, a futó időt.
Hadd csellengünk hozzád, vagyonos Atyánk! Házhelyünk a puszta, kóbor a kutyánk. Hadar a szárazság, pusztit az egér s gőggel fortyog kásánk, de hát az mit ér? (1929)
2. Egészítse ki az alábbi hiányos (vonallal jelzett!) szövegrészleteket! (0-12 pont) a) Adj már, lelki, mennybéli Úr! Bujdosó elmémet ódd bútúl szívemet, kit sok kín fúr! b) Befordúltam a, Rágyujtottam a pipára Azaz rágyujtottam volna, Hogyha már nem volna. c) Kilenc kilométerre innen égnek a kazlak és a, s a rétek szélein megülve némán riadt pórok pipáznak. Itt még vizet fodroz a tóra lépő apró pásztorleány s iszik a vízre ráhajolva a fodros birkanyáj. d) Van-e ott folyó és jó? Legelőin fű kövér? Használt-e a : A pártos honfivér? e) Nem tudom, miért, meddig Maradok meg még neked, De a fogom S őrizem a. f) mindig kitakartad, sebedet mindig, híres vagy, hogyha ezt akartad. S hány hét a világ? Te bolond.
3. Olvassa el figyelmesen a következő meghatározásokat! Nevezze meg a hozzájuk tartozó fogalmakat! (0-7 pont) a) 1. Az Újszövetség egyik könyve, misztikus jóslatokat, jövendölést tartalmaz a világ végéről; 2. látomás, végítélet: b) A szereplő tudatában felmerülő, ki nem mondott (sokszor töredékes) gondolatok, emlékek, érzések, vágyak, megfigyelések, szándékok stb. egyes szám első személyű közlése az elbeszélő művekben: c) A görög dráma szerkezeti eleme; párbeszédes rész két kardal között, ezek egymásutánjában bontakozik ki a cselekmény: d) Művészeti irányzat a XIX. század második felében, amely a jelképeket a világ dolgai közötti rejtett kapcsolatok szuggesztív kifejezésének eszközeként, a mű egészének szervező elveként alkalmazta: e) 1. Valamilyen tan lelkes híve, hirdetője; 2. Jézus tizenkét tanítványának egyike; 3. Valamely népet a keresztény vallásra térítő személy: f) Szóbeli és zenei formában élő néphagyomány (a mesék, hiedelmek, dalok, táncok, szokások stb.) összessége, gyűjtőneve: g) Hangnemnélküliség; olyan zenei építkezés, amelyben elvileg minden hang egyenrangú, ám nem a hangnem, hanem más zenei szervezésmódok érvényesülnek a formálásban; ez jellemzi például Schönberg dodekafon technikáját: 4. Jelölje be a következő szövegrészlet verstani képletét! Nevezze meg a formát és jellemezze röviden azt a verselési rendszert, amelyikhez véleménye szerint tartozik! Említsen meg példaként egy olyan irodalmi művet, amely ugyanebben a versformában íródott! (0-4 pont) Hogyha barátnőmet megsérteni vágyik akárki, elhagyatott hegyeken fűtse a szív tüze azt!
5. Párosítsa a műcímeket a szerzők neveivel! (0-8 pont) a.) Kóborlásaim b.) Halálfúga c.) Tündérvölgy d.) Sörgyári capriccio e.) A délibábok hőse f.) A pestis g.) A hóhér kötele h.) Halálfiai i.) Boldogult úrfikoromban j.) Sorstalanság I. Petőfi Sándor II. Kertész Imre III. Arthur Rimbaud IV. Krúdy Gyula V. Babits Mihály VI. Paul Celan VII. Arany László VIII. Vörösmarty Mihály IX. Bohumil Hrabal X. Albert Camus 6. Képzelje el, hogy Önt kérték fel egy olyan szöveggyűjtemény szerkesztésére, amelyben a népi kultúrával, a folklorisztikus hagyománnyal szorosan összefüggő művek szerepelnének a magyar irodalomból. Tizenkét-tizenöt sorban foglalja össze (rövid indoklással), mely alkotások nem maradhatnának ki e kiadványból! (0-8 pont)
7. Válassza ki, melyek nem Odüsszeusz állandó jelzői! (0-4 pont) bagolyszemű, leleményes, hókarú, fellegtorlaszoló, sokattűrt, sisakrázó, isteni agg, bajnok nem Odüsszeusz állandó jelzői:
8. Nevezze meg, kiktől származnak az alábbi idézetek! (0-2 pont) Sapere aude! : Tolle, lege! : Cogito ergo sum : 9. A következő műfajokhoz társítson 2-2 műcímet a középkori világirodalomból! (0-5 pont) lovageposz: himnusz: diákének:
MAGYAR NYELV Olvassa el figyelmesen az alábbi szöveget; a nyelvtani kérdések nagy része ehhez kapcsolódik! Korunk gyönyörű természettudományának van egy kellemetlen mellékzöngéje. Nem a közismert veszélyekre gondolok, a természetpusztításra vagy az atomháborúra. Hanem egy, látszatra sokkal szerényebb jelenségre, holmi apróságra. Ez az elbűvölő, ez a megrázó tudomány leszoktat bennünket arról, hogy higgyünk a saját szemünknek. Úgy látszik, legfontosabb dolgaink szemünkkel elérhetetlen tartományokban történnek, elektronok, molekulák, fényévek, napfáklyák között. A világ anyagi szerkezetére vonatkozó e pillanatban legpontosabb tudomásaink modellálhatatlanok. Vagyis érzékeinkkel fel nem foghatók. Érzékelésünk korlátozott. Érzékelésünk megbízhatatlan. Mit tegyen ezek után az érzékelésre alapított művészet? Mit a költészet? Mit tegyenek a szemnek, a fülnek, az öt emberi érzéknek szánt, érzékeltetvemegértető hatásrendszerek? Hiszen tovább csinálják a maguk dolgát, de megannyi növekvő kétellyel saját érvényességük felől. Természetes jeladó és jelfogó szerveink gyöngesége, bizonytalansága elkedvetlenítő, valahogy kiábrándító. Mert mit tudunk meg a világról, egymásról, csak úgy, a puszta létünk által? Nemhogy egy rózsakvarckristályba nem tudunk belehelyezkedni, hogy a kristálylét titkait belülről kifürkésszük, nemhogy egy vérsejtbe, egy fácánkakasba, égerfába, egy frissen mosott szarvasbőr kesztyűbe (mikor még olyan nedves-hideg, mint egy elegáns béka, hogy aztán csontszárazzá váljék, mitől, miért, hja persze, a száradás fizikai folyamata közismert, de mégis: milyen?) nem tudunk mi belehelyezkedni sokszor a legközelebbibe sem, a szomszédos emberi tudatba. Mert egymásnak küldözött jeleink csökevényesek. Mert érzékelésünk korlátozott. (Nemes Nagy Ágnes: Csillagszemű) 1. A szöveg egyik témája a jelhez kapcsolódik. Mi a jel? Melyek a jel jellemző sajátosságai; sorolja fel ezeket! (2 pont)
2. a) Milyen tartalmi-logikai viszonyok vannak az első bekezdés mondatai között? Írja a le a mondatok sorszámát, és tegye közéjük a viszonyt jelölő jelet! (Pl. 12. -> 13. ) Emelje ki a kötőszót; ha nem talál, akkor adjon meg egyet, amely alátámasztja választását! Ezeket írja a viszonyjelek fölé vagy a tagmondatok közé! (2 pont) Korunk gyönyörű természettudományának van egy kellemetlen mellékzöngéje. Nem a közismert veszélyekre gondolok, a természetpusztításra vagy az atomháborúra. Hanem egy, látszatra sokkal szerényebb jelenségre, holmi apróságra. Ez az elbűvölő, ez a megrázó tudomány leszoktat bennünket arról, hogy higgyünk a saját szemünknek. Úgy látszik, legfontosabb dolgaink szemünkkel elérhetetlen tartományokban történnek, elektronok, molekulák, fényévek, napfáklyák között. A világ anyagi szerkezetére vonatkozó e pillanatban legpontosabb tudomásaink modellálhatatlanok. Vagyis érzékeinkkel fel nem foghatók. Érzékelésünk korlátozott. Érzékelésünk megbízhatatlan. 2. b) Milyen beszédmód jellemző a második bekezdésre a beszéd és az elmondott szöveg viszonyát tekintve? (1 pont) 3. a) Állapítsa meg, milyen műfajú vagy milyen stílusréteghez tartozik az idézett szöveg? (1 pont) 3. b) Azonosítson az alábbi három idézet alakzataiból kettőt! (2 pont)
Mit? Mit a? Mit : veszélyekre gondolok, a természetpusztításra vagy az atomháborúra : egy vérsejtbe, egy fácánkakasba, égerfába, egy frissen mosott szarvasbőr kesztyűbe: 3. c) Milyen költői képek az alábbiak? Legalább kettőt nevezzen meg! (2 pont) napfáklyák : olyan nedves-hideg, mint egy elegáns béka : a tudomány leszoktat : 3. d) A Mert egymásnak küldözött jeleink csökevényesek szövegrész eszünkbe juttatja Tóth Árpád Lélektől lélekig című versének sorait: Küldözzük a szem csüggedt sugarát / S köztünk a roppant, jeges űr lakik. A szöveg többértelműségét az evokáció adja. Értelmezze az evokáció fogalmát! (1 pont) 4. a) Elemezze (jelölje aláhúzással is) és ábrázolja az alábbi mondatot a szokott ágrajzzal! (2 pont) Ő, sajnos, mindig nehézkes volt a fogalmazásban.
4. b) Elemezze és ábrázolja az alábbi mondatot a szokott ágrajzzal! (2 pont) Amikor felismerjük, hogy a szegénység az élőlények természetes, igazi és örök állapota, nem bizonygatunk olyan csacsiságot, mintha a szegénység jó dolog és boldogító állapot lenne. 5. a) Az alábbi szavakat minősítse a hangalak jelentés kapcsolata alapján! (1 pont) szánt szem vagy 5. b) Milyen szófajúak az alábbi szavak? (1 pont) korunk öt után 5. c) Mit jelent a következő szó? Foglalja mondatba az értelmezést! (1 pont) modellálhatatlan
5. d) Nemes Nagy Ágnes szövege a megértés nehézségeire figyelmeztet. Alig találunk benne olyan természettudományos szakkifejezést, amelynek helyettesítésére nem talált volna az író magyar megfelelőt. Röviden foglalja össze véleményét az idegen szavak használatáról! (1 pont) 6. a) Határozza meg az alábbi összetett szavak fajtáját, nevezze meg a tagok közötti nyelvtani viszonyt! (2 pont) természetpusztítás érzékeltetve-megértető 6. b) Bontsa szóelemekre az alábbi szavakat, és jelölje a szokásos módon a szóelemeket (szótő [és szófaja], igekötő = 1, képző = 2, jel = 3, rag = 4)! (2 pont) érzékelésünk, legközelebbibe 6. c) Az alábbi szóalakokból hozzon létre új glosszémákat! (2 pont) higgyünk vegye az igealak tövét, kapcsolja hozzá a ható ige képzőjét, majd a folyamatos melléknévi igenév képzőjét, aztán a tárgy ragját kifürkésszük vegye az igealak tövét, képezze tovább a gyakorító képzővel, majd a főnévi igenév képzőjével, s ebből hozza létre a többes szám második személyű alakot
7. a) Azonosítsa a tanult hangtani jellemzőkkel a következő két fonémát! (2 pont) ö: hh: 7. b) Felsoroljuk néhány nép két elnevezését: a saját maguk által adottat és ahogyan mások ismerik őket. Párosítsa őket (például orosz muszka.)! (1 pont) finn, chanti, hungarian, magyar, manysi, osztják, suomalainen, udmurt, vogul, votják 7. c) Állítsa időrendbe a magyar nyelvtörténet állomásait jelző alkotásokat! Legalább két műhöz pedig kapcsoljon szerzőt! (2 pont) A, A magyar helyesírás és szóragasztás főbb szabályai B, A magyar nyelv államnyelv C, Biblia (Vizsoly) D, Ortológusok és neológusok nálunk és más nemzeteknél E, Felelet a Mondolatra F, Magyarság G, ún. Huszita Biblia H, Új Testamentum (Sárvár-Újsziget)
A pontszámok összesítése 1. Elemzés (20 pont) 2. Kiegészítés (12 pont) 3. Fogalmak (7 pont) 4. Verstan (4 pont) 5. Párosítás (8 pont) 6. Kisesszé (8 pont) 7. Állandó jelzők (4 pont) 8. Idézetek (2 pont) 9. Műcímek (5 pont) Irodalom Magyar nyelv 1. Jel, jellemzők (2 pont) 2. Viszonyok, beszédmód (3 pont) 3. Stílusréteg, alakzatok, képek, magyarázat (6 pont) 4. Mondatelemzés (4 pont) 5. Hangalak, szófaj, jelentés, idegen szavak (4 pont) 6. Nyelvtani viszony, szóelemek, toldalékolás (6 pont) 7. Hangtan, népnevek, nyelvtörténet (5 pont) Irodalom összesen Magyar nyelv összesen Irodalom + nyelvtan összesen VIZSGAPONT