FELHÍVÁS A magyar köznevelésben az esélyegyenlőség érvényesítésére és a köznevelés rendszere esélyteremtő és felzárkóztató szerepének megerősítésére a hátrányos helyzetű gyermekek érdekében. A felhívás címe: Társadalmi felzárkózási és integrációs köznevelési intézkedések támogatása A felhívás kódszáma: EFOP-3.1.3-16 Magyarország Kormányának felhívása a Türr István Képző és Kutató Intézet (továbbiakban: TKKI) valamint az Emberi Erőforrások Minisztériuma (továbbiakban: EMMI) konzorciuma számára 1 annak érdekében, hogy az önkormányzati fenntartású, a nem állami és nem önkormányzati fenntartású, valamint állami felsőoktatási intézmények által fenntartott óvodákban az óvodák mindennapi munkájába beépülő integrációs pedagógiai rendszer (a továbbiakban: óvodai fejlesztő program) megvalósítását támogassa. A Kormány a Partnerségi Megállapodásban célul tűzte ki a hátrányos helyzetű, roma, illetve fogyatékossággal élő gyermekek érvényesülésének növelését a köznevelési és felsőoktatási rendszerben, ill. a nem formális és informális tanulásban. A cél elérését a Kormány a TKKI és az EMMI konzorciuma az önkormányzati fenntartású és a nem állami, nem önkormányzati fenntartású, valamint állami felsőoktatási intézmények által fenntartott óvodák együttműködésével tervezi megvalósítani jelen felhívásban foglalt feltételek mentén. Az együttműködés keretében a Kormány vállalja, hogy: A benyújtott támogatási kérelmekről a jogszabály által meghatározott határidőn belül dönt. 1 Támogatási kérelmet azok a szervezetek nyújthatnak be, amelyek maradéktalanul megfelelnek a felhívás jogosultsági feltételeinek. Kérjük a támogatási kérelem benyújtása előtt tanulmányozza a részletes jogosultsági feltételeket a 4.. fejezetben.
A felhívás feltételeinek megfelelő projekteket 4,2 milliárd Ft vissza nem térítendő támogatásban részesíti. A támogatási előleggel kapcsolatos feltételeknek megfelelő támogatott projekteknek a megítélt támogatás elszámolható költségei legfeljebb 50%-ának megfelelő, maximum 1 milliárd Ft összegű támogatási előleget biztosít. A támogatási kérelmet benyújtó szervezet az együttműködés keretében vállalja, 2, hogy projektje megvalósításával hozzájárul: a Partnerségi Megállapodásban megfogalmazott célok eléréséhez, azaz a hátrányos helyzetű, roma, illetve fogyatékossággal élő gyermekek érvényesülésének növeléséhez az óvodákban, az óvodapedagógus, az óvodavezető, a kisgyermeknevelő, valamint a pedagógiai és a nevelő munkát közvetlenül segítő munkatársak szakmai felkészültségének fejlesztéséhez az esélyteremtés és hátránykompenzációs pedagógiai tartalmak megosztásával, a Magyar Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia II. (MNTFS), valamint a Végzettség nélküli iskolaelhagyás elleni középtávú stratégia által megfogalmazott célokhoz. 2 A támogatási kérelem benyújtására és megvalósítására számos egyéb feltétel vonatkozhat. Kérjük, tanulmányozza át ezeket a felhívás további fejezeteiben. 2
Tartalomjegyzék 1. A tervezett fejlesztések háttere... 6 1.1. A Felhívás indokoltsága és célja... 6 1.2. A rendelkezésre álló forrás... 9 1.3. A támogatás háttere... 9 2. Ügyfélszolgálatok elérhetősége... 10 3. A Projektekkel kapcsolatos elvárások... 11 3.1.1 A támogatható tevékenységek állami támogatási szempontú besorolása... 14 3.2. A projekt műszaki-szakmai tartalmával és a megvalósítással kapcsolatos elvárások... 15 3.3. A projektvégrehajtás időtartama... 19 3.3.1. A projekt megkezdése... 19 3.3.2. A projekt végrehajtására rendelkezésre álló időtartam... 20 3.4. Projektekkel kapcsolatos egyéb elvárások... 20 3.4.1. A projekt területi korlátozása... 20 3.4.2. A fejlesztéssel érintett ingatlanra vonatkozó feltételek... 20 3.5. Indikátorok, szakpolitikai mutatók, adatszolgáltatás... 21 3.5.1. Indikátorok... 21 3.5.2. Szakpolitika mutatók... 21 3.5.3. Egyéni szintű adatgyűjtés ESZA forrásból megvalósuló felhívások esetén... 22 3.6. Fenntartási kötelezettség... 22 3.7. Biztosítékok köre... 22 3.8. Önerő... 22 4. A támogatási kérelmek benyújtásának feltételei... 23 4.1 Támogatást igénylők köre... 23 4.2 Támogatásban nem részesíthetők köre... 23 4.3 A támogatási kérelem benyújtásának határideje és módja... 23 4.4 Kiválasztási kritériumok és a kiválasztási eljárásrend... 24 5. A finanszírozással kapcsolatos információk... 28 5.1 A támogatás formája... 28 5.2 A projekt javaslat maximális elszámolható összköltsége... 28 5.3 A támogatás mértéke, összege... 28 5.4 Előleg igénylése... 28 5.5 Az elszámolható költségek köre... 29 5.6 Az elszámolhatóság további feltételei... 34 3
5.7 Az elszámolható költségek mértékére, illetve arányára vonatkozó elvárások... 38 5.8 Nem elszámolható költségek köre... 38 5.9 Az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezések... 39 5.9.1A felhívás keretében nyújtott egyes támogatási kategóriákra vonatkozó egyedi szabályok... 39 6. A támogatási kérelem elkészítése során csatolandó mellékletek listája... 40 7. További információk... 41 8. A felhívás szakmai mellékletei... 43 4
A Felhívás elválaszthatatlan része az Általános Útmutató a Felhívásokhoz c. dokumentum (a továbbiakban: ÁÚF), amelynek hatályos verziója megtalálható a www.szechenyi2020.hu honlapon. A Felhívás, az ÁÚF, a szakmai mellékletek és a támogatási kérelem adatlap együttesen tartalmazzák a támogatási kérelem elkészítéséhez szükséges összes feltételt. Amennyiben jelen Felhívásban foglaltak valamely fejezet tekintetében eltérnek az ÁÚF-ban megfogalmazott általános előírásoktól, akkor a jelen dokumentumban szabályozottak az irányadók. Felhívjuk a tisztelt támogatást igénylők figyelmét, hogy a Felhívás, az ÁUF, a támogatási kérelem adatlap, továbbá ezek dokumentumai esetén az Irányító Hatóság, illetve a Miniszterelnökség a változtatás jogát fenntartja, ezért kérjük, hogy kövessék figyelemmel a www.szechenyi2020.hu honlapon megjelenő közleményeket! 5
1. A TERVEZETT FEJLESZTÉSEK HÁTTERE 1.1. A Felhívás indokoltsága és célja Helyzetleírás Az oktatási rendszerek teljesítményét vizsgáló hazai és nemzetközi mérések azt mutatják, hogy Magyarországon kiugróan nagyok a társadalmi háttértényezők mentén kimutatható különbségek: a szociális hátrányok és a tanulási kudarc között szoros az összefüggés. A 2013. évi köznevelés-statisztikai adatok szerint az oktatás szintjein felfelé haladva egyre kevesebb hátrányos helyzetű (kutatások szerint még kevesebb roma) tanuló tanul.. A korai iskolaelhagyás aránya is növekvő tendenciát mutat (2010: 10,5%, 2011. 11,2% 2012. 11,5%, 2013. 11,8%, míg az EU2020 indikátor 10%). A köznevelés hátránykompenzáló képességének fokozása kulcsfontosságú a társadalmi helyzetből fakadó hátrányok mérséklése érdekében. Bizonyított, hogy a társadalmi hátterű oktatási hátrányok annál sikeresebben kezelhetőek, minél korábbi életkorban kezdődik meg a gyermek képességeinek kibontakoztatása, szükség esetén a felzárkózás támogatása, ezért a gyermekjóléti intézmények és az óvodai felzárkózási programok jelentősége kiemelt. A koragyermekkorban megvalósított befektetések térülnek meg a legnagyobb arányban, különösen nagy hasznot hoznak a hátrányos helyzetű, köztük a roma gyermekek esetében, kiegészítve a családi nevelést, kompenzálva az otthoni hátrányokat. Az iskolába kerülő gyermekek 20 %-a Magyarországon ma nehezen behozható hátrányokkal indul. Az iskola sokat tehet azért, hogy a kezdeti lemaradás ne vezessen súlyos kudarcokhoz és lemorzsolódáshoz, a megelőzésben azonban meghatározó a 0 6 éves időszak, különösen az első három életév. A köznevelési ágazatnak kiemelt figyelmet kell fordítania a halmozottan hátrányos helyzetű köztük a roma gyermekek minél korábbi életkorban történő óvodába járásának elősegítésére. A program előzményei: A hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatására szolgál az integrációs pedagógiai rendszer (továbbiakban IPR). Az IPR 2003-ban pilot jelleggel 45 bázisintézményben (általános iskolában) került bevezetésre, amelyekben hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű tanulókat oktatnak, nevelnek. Az IPR program a tanulók integrált keretek között történő oktatását, nevelését támogatta módszertan kialakításával és bevezetésével, amihez a központi költségvetés évente támogatást biztosított. Az IPR program 2007-ben kiterjesztésre került óvodákra és középfokú oktatási, nevelési intézményekre is. A programba bekapcsolódó intézmények száma évről-évre nőtt, a 2014-2015-ös nevelési évben, tanévben az intézmények száma 1632, a bevont gyermekek/tanulók száma 94657. A 2011. évi a nemzeti köznevelésről szóló CXC törvény 8. - a alapján 3 éves kortól kötelező az óvodai nevelés. 6
Az óvodai IPR volt az első felzárkózást célzó óvodai intézményfejlesztési program, mely célkitűzéseként fogalmazta meg a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek korai, három éves kortól történő óvodai nevelését. Jelen konstrukció alapvető célja a köznevelés rendszerének esélyteremtő és felzárkózást segítő szerepének megerősítése a hátrányos helyzetű gyermekek vonatkozásában, annak érdekében, hogy: a köznevelési rendszer részeként az óvoda alkalmassá váljon a hátrányos helyzetű gyermekek eredményes nevelésére, támogassa a gyermekek óvodai beilleszkedését és elősegítse a későbbi iskolai sikerességét a hátrányos helyzetű, köztük roma gyerekeket nevelő óvodák feltételrendszerének megerősítése annak érdekében, hogy a 3 éves kortól kötelező óvodai nevelés során az intézmények alkalmasak legyenek a magas színvonalú pedagógiai munkára a köznevelési intézmények (óvodák) pedagógiai módszerekben való megújulása annak érdekében, hogy minél inkább képesek legyenek a hátrányos helyzetű gyermekek eredményes integrált nevelésére, későbbi oktatására képzésekkel és támogató szolgáltatásokkal az óvoda esélyteremtő szerepének és hátránykompenzációs képességeinek erősítése (kiemelt figyelemmel a 2015. szeptember 1-től hatályba lépő, a 3 éves kortól kötelező óvodai nevelés bevezetésének szakmai támogatására) A konstrukció részcéljai: az óvodai nevelésben résztvevő gyermekek felzárkózási esélyeinek növelése az óvodai fejlesztő program megvalósítása és az óvópedagógusok képzése által a hátrányos helyzetű gyermekek minőségi neveléshez való hozzáférésének támogatása a hátrányos helyzetű gyermekek óvodai felzárkózását segítő modell értékű programok elterjesztésének és továbbfejlesztésének támogatása szaktanácsadói, folyamat-tanácsadói tevékenység biztosítása, amely segíti a program hatékony és eredményes megvalósulását gyermekközpontú és családorientált szemlélet kialakítása és megerősítése a családdal és kisgyermeknevelő intézményekkel a szülők tájékoztatásának, együttműködésének erősítése, különös tekintettel a hátrányos helyzetű gyermek fejlődésének nyomon követésére és a fejlődést segítő együttműködési formákra az óvoda - iskola átmenet előkészítése és megkönnyítése érdekében az iskolákkal való együttműködés megerősítése együttműködés megerősítése az óvodapedagógus képzést folytató felsőoktatási intézményekkel módszertani gyakorlóhely bővítése érdekében 7
Jelen konstrukció az óvodai fejlesztő program 4 nevelési éven keresztül (2016/2017., 2017/2018. 2018/2019. és 2019/2020) történő megvalósítását szolgálja programba bevonásra kerülő köznevelési intézményekben (óvodákban), ahol a fejlesztések beépülnek az intézmény mindennapi munkájába, és magasabb szintű szakmai intézményi működést tesznek lehetővé. A konstrukció EFOP-hoz való illeszkedése: Az EFOP egyedi célként tűzte ki a végzettség nélküli iskolaelhagyás csökkentését, a hátrányos helyzetű tanulók végzettségi szintjének növelését, valamint a minőségi oktatáshoz, neveléshez és képzéshez való hozzáférés biztosítását. Ennek egyik eszközeként a sérülékeny társadalmi csoportokhoz tartozó tanulók iskolai sikerességének szakmai-tartalmi fejlesztéssel és a hátrányokat közvetlenül kompenzáló tevékenységekkel történő támogatását fogalmazza meg. Jelen felhívás az eszközrendszerével szinergikusan kapcsolódik az EFOP 3.1 intézkedéshez (A végzettség nélküli iskolaelhagyás csökkentése, a köznevelés hátránykompenzációs képességének növelése). A beavatkozás kiemelten kezeli a társadalmi integrációt, hátránykompenzációt és kirekesztés mérséklését elősegítő kezdeményezéseket, de kiterjed a koragyermekkori nevelés minőségének javítására és területi különbségeinek kiegyenlítésére is. A konstrukció az alábbi stratégiákhoz illeszkedik: 1) Köznevelés-fejlesztési stratégia 2.2.11.6 Kisgyermekkori nevelés kiterjesztése: Az iskolába kerülő gyermekek 20 százaléka Magyarországon ma nehezen behozható hátrányokkal indul. Az iskola sokat tehet azért, hogy a kezdeti lemaradás ne vezessen súlyos kudarcokhoz és lemorzsolódáshoz, a megelőzésben azonban meghatározó a 0 6 éves időszak, különösen az első három életév. A köznevelési ágazatnak kiemelt figyelmet kell fordítania a halmozottan hátrányos helyzetű köztük a roma gyermekek minél korábbi életkorban történő óvodáztatásának elősegítésére. A hátrányos helyzetű családokban élő gyermekek hátrányainak a lehető legkorábbi életkorban elkezdődő kompenzálását, a korai képességgondozást segíti a 3 éves kori kötelező óvodáztatás a kivételek szabályozásával együtt, a kora gyermekkori program, továbbá a Biztos Kezdet, mely a hátrányos helyzetű térségekben, falvakban, városi lakótelepeken élő, 0-6 éves kisgyermeket nevelő családok komplex támogatását szolgálja. A program célja a helyi szükségletekre épülő ágazatközi és civil együttműködések kialakítása a gyermekek egészségügyi és szociális gondozásában, napközbeni ellátásában és a családok gondozásában, a szegénység újratermelődésének megelőzése érdekében. 2) Végzettség nélküli iskolaelhagyás elleni középtávú stratégia 2.3.1 A minőségi, koragyermekkori nevelés kiterjesztése és hozzáférhetővé tétele: Jól felkészült óvónők, megfelelő számú dajka és az óvodai pedagógiai munkát segítő, mindenütt a szükségletek függvényében, helyben hozzáférhető szakmai szolgáltatás biztosítása. 3) Magyar Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia II. (MNTFS) 8
MNTFS 3.6.3 A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók hátrányainak kompenzálását célzó európai uniós vagy hazai forrásból működő programok. 2003-ban került bevezetésre az Integrációs Pedagógiai Rendszer (IPR), amely pedagógiai keretrendszer a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek esélykülönbségének kiegyenlítését hivatott érvényesíteni a hazai pedagógiai gyakorlatban. Az IPR-t alkalmazó intézményeket az Országos Oktatási Integrációs Hálózat támogatta szakmailag. Mára az általános iskolák negyede alkalmazza; óvodák, középiskolák is bekapcsolódtak a módszertani alapú programba, amely összesen kb. 1600 köznevelési intézményt, 300000 gyermeket (80000 halmozottan hátrányos helyzetű tanulót és 20000 halmozottan hátrányos helyzetű gyermeket), és kb. 13000 pedagógust érint. Az IPR-ről készült hatásvizsgálat azt mutatja, hogy a program általános javulást hozott a résztvevő iskolák diákjainak fejlődésében. A Magyar nemzeti társadalmi felzárkózási stratégia II. végrehajtásának a 2015-2017. évekre szóló kormányzati intézkedési tervéről 1672/2015. (IX. 22.) Korm. határozat, II. Az oktatás területét érintő feladatok 4) pontja szerint: A köznevelés esélyteremtő képességének növelése és a szegregáció csökkentése érdekében biztosítani kell a képesség-kibontakoztató és integrációs felkészítés, valamint az óvodai fejlesztő program további működtetését, szakmai, módszertani támogatását és fejlesztését. 1.2. A rendelkezésre álló forrás A Felhívás meghirdetésekor a támogatásra rendelkezésre álló tervezett keretösszeg az EFOP 2016. évi Fejlesztési Keretében 4,2 milliárd Ft. A támogatott támogatási kérelmek várható száma 1 db Jelen kiírás forrását az Európai Szociális Alap és Magyarország költségvetése társfinanszírozásban biztosítja. 1.3. A támogatás háttere Az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (a továbbiakban EFOP) 2016. évre szóló éves fejlesztési keretének megállapításáról szóló 1037/2016. (II. 9.) kormányhatározat jóváhagyta a Társadalmi felzárkózási és integrációs köznevelési intézkedések támogatása című kiemelt projektfelhívás meghirdetését. Jelen felhívást az EFOP keretében az Emberi Erőforrások Minisztériuma (továbbiakban: Támogató) hirdeti meg. 9
2. ÜGYFÉLSZOLGÁLATOK ELÉRHETŐSÉGE Ha további információkra van szüksége, forduljon bizalommal a Széchenyi 2020 ügyfélszolgálathoz a 06 40-638-638 telefonszámon, ahol hétfőtől csütörtökig 8 órától 16 óráig, pénteken 8 órától 14 óráig fogadják hívását. Kérjük, kövesse figyelemmel a Felhívással kapcsolatos közleményeket a www.szechenyi2020.hu oldalon, ahol a Széchenyi 2020 ügyfélszolgálat elektronikus elérhetőségeit is megtalálhatja. 10
3. A PROJEKTEKKEL KAPCSOLATOS ELVÁRÁSOK Kérjük, hogy a támogatási kérelem összeállítása során vegye figyelembe, hogy a projekteknek meg kell felelniük különösen a következőknek: 3.1. Támogatható tevékenységek bemutatása A Felhívás keretében az alábbi kötelező és választható tevékenységek támogathatóak: KÖTELEZŐEN MEGVALÓSÍTANDÓ TEVÉKENYSÉGEK I. PROJEKT ELŐKÉSZÍTÉS 1. Megvalósíthatósági tanulmány elkészítése 2. A projekt keretében támogatandó óvodák kiválasztási szempontrendszerének kidolgozása és jóváhagyatása az EMMI Szociális Ügyekért és Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkársággal 3. Közbeszerzési eljárások szakmai előkészítése, feltételes közbeszerzések lefolytatása II. PROJEKT SZAKMAI MEGVALÓSÍTÁSA 1. A program teljes körű megvalósításával összefüggő tevékenységek: - Intézményi helyzetelemzés - kutatás - A projekt keretében támogatandó óvodák kiválasztási eljárásának lefolytatása és jóváhagyatása az EMMI Szociális Ügyekért és Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkársággal - együttműködés kialakítása és fenntartása a fejlesztendő köznevelési intézmények (óvodák) fenntartóival, vezetőivel - óvodai fejlesztő program módszertani munkacsoportjainak kialakításának segítése a bevont intézményekben - mérés-értékelésen alapuló helyzetelemzés szerint az óvodai fejlesztő program megvalósítására vonatkozó 4 nevelési évre tervezett koncepció és cselekvési terv készítésének segítése (nevelési évenként egy-egy) - óvodai intézményi önértékelés elkészítésének segítése minden érintett nevelési év végén az éves cselekvési tervek alapján 11
- a gyermek fejlődését nyomonkövető (és utánkövető) elektronikus rendszer és szakmaikommunikációs/tanácsadó-fórum portál létrehozása (szoftver vásárlás és továbbfejlesztés révén) és működtetése, a folyamatos feltöltéshez adatszolgáltatás a bevont intézmények részéről intézményi szakmai monitoring: féléves beszámolók ellenőrzése valamennyi bevont intézmény esetében - a program eredményességét és hatékonyságának mérését célzó értékelések, hatásvizsgálatok lefolytatása - modell programok, pilotprogramok kialakítása és megvalósítása 2. Az óvodai fejlesztő program bevezetésével, alkalmazásával, fejlesztésével kapcsolatos szakmai szolgáltatások, tevékenységek biztosítása a) Az óvodai egyéni fejlesztési tervek figyelemmel kísérése és megvalósításukhoz szakmai szolgáltatások biztosítása: - a projektbe bevont óvodákban a gyermekek számára - a bemeneti mérések alapján - készített egyéni fejlesztési tervek, valamint azok háromhavonta - szülővel együtt - történő áttekintésének támogatása, a gyermek egyéni fejlettségi szintjét figyelembe véve, valamint a 363/2012. (XII.17.) Korm. rendelettel kiadott, az óvodai nevelés országos alapprogramjában meghatározott nevelési területekkel együtt - az óvodai esélyteremtő programcsomag továbbfejlesztése a gyermekjóléti és szociális ellátórendszerek, civil szervezetek közreműködésével b) Óvodapedagógusok képzése: - - a pedagógiai módszerekben való megújulás támogatása óvodapedagógusok továbbképzése által c) Hálózati tanulást segítő tevékenységek - Hálózati tanulást segítő együttműködés kialakítása a bevont, óvodai fejlesztő programot alkalmazó óvodák körében, módszertani műhelynapok, workshopok, konferenciák szervezése, tudás és tapasztalat megosztás - Óvodai módszertani gyakorlóintézményi hálózat létrehozása és hospitálási, video-konferencia szolgáltatások biztosítása, jó gyakorlatok megosztása és disszeminálása - Óvodapedagógus képzést folytató felsőoktatási intézményekkel együttműködés - felsőoktatási módszertani gyakorló helyi funkció kialakítása d) Együttműködések-partneri kapcsolatok erősödésének ösztönzése 12
- Partner-térkép készítésének és a fejlesztési lehetőségek számbavételének elősegítése, a bevont óvodák partneri körének számbavétele és a továbbfejlesztés irányainak, tartalmainak, elvárásainak valamint az együttműködés módszertani megtervezésének és bevezetésének támogatása - Szülői tájékoztatás formáinak és tartalmainak korszerűsítése, a szülőkkel való kommunikáció hatékony formáinak, a szülők aktív bevonását támogató újszerű megoldásainak, jó gyakorlatainak fejlesztése és disszeminálása, különös tekintettel az egyéni fejlesztési terv háromhavonta történő áttekintésére, valamint a szülői szerepet, felelősséget, szülői kompetenciákat erősítő megoldások, módszerek támogatása e) Egyéb szolgáltatások biztosítása - szupervízió biztosítása - mentálhigiénés csoport működtetése - egészségfejlesztési csoport működtetése - kifejlesztett és akkreditáltatott óvodapedagógus továbbképzések szervezése - szaktanácsadás, folyamat-tanácsadás a nevelési év során több alkalommal különös tekintettel a helyzetelemzésen alapuló cselekvési terv, mérés értékelési feladatok, valamint intézményi önértékelés elkészítésére, az intézményfejlesztés érdekében - módszertani kiadványok, hírlevelek készítése 3. A programba bevont óvodák fejlesztő tevékenységei megvalósításának támogatása a) Hátránykompenzáló tevékenységek megvalósításának támogatása - szocializációs folyamatok megerősítését célzó tevékenységek támogatása (kiránduláson, erdei és családi nyári táborban, kulturális és sportfoglalkozáson való részvétel elősegítése) - a programban résztvevő gyermekek részére az óvodai programokhoz kapcsolódóan, egyéni használatra szóló fejlesztő eszközök biztosítása (könyv, hangszerek, játék, ruházat, tisztasági csomag, cipő, sportruházat és sporteszközök biztosításának támogatása, illetve játék és könyvkölcsönzés indításához szükséges beszerzések támogatása) b) Gyermekbarát csoportszoba kialakításának elősegítése fejlesztő eszközök biztosításával (ahol erre igény van): - hozzájárulás olyan csoportszobák/tevékenységközpontú tanulási tér kialakításához, amely támogatja a gyermek alapképességeinek fejlődését és javíthatja a gyermekek hangulatát és közérzetét az intézményben töltött idő alatt c) Anyanyelvi (vagy roma dajka) foglalkoztatásának támogatása (ahol erre igény van): 13
- az intézményben olyan, a településen élő ember(ek) foglalkoztatásának ösztönzése, aki(k) hatékonyan közre tudnak működni a szülőkkel való kapcsolattartás kialakításában d) Egyéb támogatás - Indokolt esetben az óvodai nevelés teljeskörűségét biztosító tevékenységek támogatása (személyes felelősségvállalás, szükség szerint tárgyi és szolgáltatási támogatás biztosítása, amelyek az óvodába járást elősegíthetik) - Pilot program: a teljeskörű óvodai nevelést gátló tényezők feltárása, kísérleti modellprogram kidolgozása és kipróbálása a gátló tényezők csökkentésére és tapasztalatok visszacsatolásának rendszerszintű továbbfejlesztése e) Pedagógiai szakszolgáltatások igénybevételének támogatása (Pl. a logopédiai ellátás, a gyógypedagógiai tanácsadás, a korai fejlesztés, óvodapszichológiai ellátás) A tevékenység-felsorolás 2. pontjában (Az óvodai fejlesztő program bevezetésével, alkalmazásával, fejlesztésével kapcsolatos szakmai szolgáltatások, tevékenységek biztosítása), valamint a 3. pontjában ( programba bevont óvodák fejlesztő tevékenységei megvalósításának támogatása) felsorolt tevékenységekre az elszámolható költségek legalább 60 %-át kell fordítani. III. PROJEKTMENEDZSMENT - Részletesen lásd a 3.2. A projekt műszaki-szakmai tartalmával és a megvalósítással kapcsolatos elvárások című részben. IV.HORIZONTÁLIS SZEMPONTOK Részletesen lásd a 3.2. A projekt műszaki-szakmai tartalmával és a megvalósítással kapcsolatos elvárások című részben. V.TÁJÉKOZTATÁS, NYILVÁNOSSÁG A tájékoztatásra és nyilvánosságra vonatkozó kötelezettségeket az ÁÚF 10. fejezete tartalmazza. 3.1.1 A támogatható tevékenységek állami támogatási szempontú besorolása A jelen Felhívás keretében nyújtott támogatás nem minősül uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásnak. 14
3.2. A projekt műszaki-szakmai tartalmával és a megvalósítással kapcsolatos elvárások A projekt tervezés és megvalósítása során kérjük, vegye figyelembe, hogy a projektben létrehozott eredményeknek meg kell majd felelniük az alábbi elvárásoknak. A projekt célcsoportja: Intézményi szinten Önkormányzati fenntartású óvodák a) köznevelési közfeladatot ellátó intézményt fenntartó települési önkormányzatok b) többcélú kistérségi társulások Nem állami, nem önkormányzati fenntartású óvodák: egyházi jogi személyek, társadalmi szervezetek, alapítványok, civil szervezetek, települési nemzetiségi önkormányzatok, nonprofit gazdasági társaságok, gazdasági társaságok, egyéni vállalkozók, valamint állami felsőoktatási intézmények (köznevelési feladatot alaptevékenységként végző) Személyi szinten Gyvt. 67/A. alapján hátrányos helyzetűnek minősülő gyermekek Gyvt. 19-20/B. alapján rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek (nem hátrányos helyzetű) óvodapedagógusok, és a munkájukat közvetlenül segítő munkatársak Horizontális szempontok Az európai uniós forrásból támogatott projektek kedvezményezettje köteles a projektre vonatkozó környezetvédelmi és esélyegyenlőségi jogszabályokat betartani, a projekt által érintett területen a védett természeti és kulturális értékeket megőrizni, a fennálló vagy a beruházás során keletkezett környezeti kárt és az esélyegyenlőség szempontjából jogszabályba ütköző nem-megfelelőséget legkésőbb a projekt megvalósítása során megszüntetni. A fejlesztéshez kapcsolódó nyilvános eseményeken, kommunikációjában és viselkedésében a támogatást igénylő esélytudatosságot fejez ki: nem közvetít szegregációt, csökkenti a csoportokra vonatkozó meglévő előítéleteket. Ha a támogatást igénylő ötven főnél több személyt foglalkoztató költségvetési szerv, vagy többségi állami tulajdonban álló jogi személy, az igénylőnek igazolnia kell az esélyegyenlőségi terv meglétét, 15
az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 63 - nak megfelelően. Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőségről szóló 2003. évi CXXV. törvényben, továbbá az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Programban foglaltaknak megfelelően, ha a támogatást igénylő települési önkormányzat, a Helyi Esélyegyenlőségi Programokban nevesített esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő fejlesztések esetében csak abban az esetben részesülhet támogatásban, ha a tervezett fejlesztés illeszkedik a Helyi Esélyegyenlőségi programjához. A projekt műszaki-szakmai tartalmának meghatározásához az alábbi elvárások figyelembe vétele szükséges: A projektmenedzsmenttel szembeni elvárások: A projektgazdának vállalnia kell, hogy a projekt menedzsmentjének ellátása érdekében az alábbi személyeket a projekt teljes hossza alatt foglalkoztatja: - projektmenedzser - pénzügyi vezető - szakmai vezető A projektgazdának vállalnia kell, hogy a projekt teljes időtartama alatt projektmenedzsert alkalmaz munkaviszony, közalkalmazotti, közszolgálati, illetve kormánytisztviselői jogviszony keretében, akinek munkaideje a projektben bizonyíthatóan eléri a heti 40 órát. A projektmenedzsernek felsőfokú végzettséggel és legalább 3 éves releváns szakmai tapasztalattal kell rendelkeznie a projektmenedzsment területén. A projekt pénzügyi végrehajtásának biztosítása érdekében a projektgazdának vállalnia kell a projekt teljes időtartama alatt egy pénzügyi vezető alkalmazását is munkaviszony, közalkalmazotti, közszolgálati, illetve kormánytisztviselői jogviszony keretében, akinek a munkára fordított ideje a projektben bizonyíthatóan eléri a heti 40 órát. A pénzügyi vezetőnek szakirányú felsőfokú végzettséggel és 3 éves releváns szakmai tapasztalattal kell rendelkeznie. A projektmenedzsmenti feladatok gördülékeny ellátása érdekében lehetőség van munkaviszony, közalkalmazotti, közszolgálati, illetve kormánytisztviselői jogviszony keretében 1 fő projektasszisztens alkalmazására. A szakmai vezetővel kapcsolatos elvárások A megvalósítónak vállalnia kell, hogy a projekt teljes időtartama alatt egy szakmai vezetőt alkalmaz munkaviszony, közalkalmazotti, közszolgálati, illetve kormánytisztviselői jogviszony keretében, akinek munkaideje a projektben bizonyíthatóan eléri a heti 40 órát. A szakmai vezetőnek felsőfokú végzettséggel és legalább 5 éves releváns szakmai tapasztalattal (pl. hátrányos helyzetű gyermekek nevelése és intézményfejlesztés terén szerzett tapasztalat) kell rendelkeznie. Speciális szakmai elvárások: A programba bevont gyermekekkel kapcsolatos elvárások: 16
A programba bevonható gyermekeknél a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 173. (1) bekezdésben foglaltakat kell figyelembe venni Az óvodai fejlesztő programban az a gyermek vehet részt, aki a Gyvt. 67/A. alapján hátrányos helyzetűnek minősül. Az óvoda vezetője felveheti az óvodai fejlesztő programba azt a gyermeket is, aki nem hátrányos helyzetű, feltéve, hogy a gyermek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül (Gyvt. 19-20/B. ). Az így felvehető gyermekek létszáma azonban nem haladhatja meg az adott csoportba felvett, óvodai felkészítésben részt vevő gyermekek létszámának 15%-át Adatgyűjtés Az egyéni szintű adatgyűjtésre vonatkozó előírást a jelen Felhívás 3.5.3 Egyéni szintű adatgyűjtés ESZA forrásból megvalósuló felhívások esetén című része tartalmazza. A Megvalósíthatósági Tanulmánnyal kapcsolatos elvárások: 1) A Megvalósíthatósági Tanulmányban részletesen be kell mutatni az alábbiakat: - az előzetes helyzet- és igényfelmérést, háttérelemzést, piackutatásokat - a tervezett megvalósítás, fejlesztés céljait - a célok eléréséhez hozzájáruló tevékenységeket és azok ütemezését, valamint a megvalósításukhoz szükséges tárgyi és személyi feltételek rendelkezésre állását - az elérni kívánt célok számszerűsíthető eredményeit - a megvalósítás kockázatait és azok kezelésének módját 2) A projekt keretében támogatandó 550 óvodakiválasztásának szempontrendszerét, mely kiválasztási eljárás lefolytatásához az alábbiakban felsorolt rendező elvet szükséges figyelembe venni: - hátrányos helyzetű gyermekek száma: az óvodába járó hátrányos helyzetű gyermekek száma/aránya a Gyvt. 67/A. alapján - az óvoda rendelkezik óvodai fejlesztő program megvalósításával kapcsolatos tapasztalatokkal: a 2014/2015. nevelési évben, vagy előtte az óvodai fejlesztő programot megvalósította a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 173. alapján - az óvoda területi elhelyezkedése: a program keretében bevonásra kerülő óvoda a 290/2014. (XI.26.) Korm. rendelet 3. melléklete alapján, a kedvezményezett járások listájában területileg hová tartozik (1) Kedvezményezett járás 2) Fejlesztendő járás 3) Komplex programmal fejlesztendő járás) 3) A Kedvezményezett, a programba bevonandó óvodák kiválasztására kidolgozott értékelési szempontrendszert jóváhagyás céljából küldje meg az EMMI Szociális Ügyekért és Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkárságnak. Az Államtitkárság jóváhagyó nyilatkozata a Megvalósíthatósági tanulmány kötelezően benyújtandó melléklete. 17
4) Jelen projekt tevékenységeinek az EFOP 3.1.1. Kisgyermekkori nevelés támogatása c. kiemelt projekt tevékenységeitől való lehatárolását, elsősorban a két pályázatban tervezett, óvodapedagógusok számára tartandó képzések területére vonatkozóan. Elkülönített pénzforgalmi számla A projektre elkülönített pénzforgalmi számlát szükséges nyitni (már meglévő bankszámlához alszámla nyitása is elegendő), kivéve azt a szervezetet, amelynek a Magyar Államkincstár vezeti a számláját, és az EU-s programok fogadására már nyitottak elkülönített célelszámolási számlát. Számszerűsített szakmai elvárások A projekt fizikai befejezésének időpontjára az alábbi, számszerűsített műszaki-szakmai eredményt szükséges elérni: Megvalósítandó műszaki-szakmai eredmény megnevezése Az eredmény leírása Bevont intézmények száma Azon köznevelési intézmények (óvodák) száma, amelyek a projekt keretében az óvodai fejlesztő programot megvalósítják A tulajdonság számszerűsíthető célértéke 550 Igazolás módja megkötött együttműködési megállapodás Megvalósítandó műszaki-szakmai eredmény megnevezése Az eredmény leírása Támogatott programokban részt vevő gyermekek száma Az óvodai fejlesztő programban részt vevő gyermekek száma A tulajdonság számszerűsíthető célértéke 5.500 Igazolás módja jelenléti ív, fotók, feljegyzés Megvalósítandó műszaki-szakmai eredmény megnevezése Az eredmény leírása Működő hálózatok száma Azon hálózatok száma, melyek a projekt keretében jönnek létre és működnek a projekt megvalósulása során 18
A tulajdonság számszerűsíthető célértéke 3 Igazolás módja megkötött együttműködési megállapodás Mérföldkövek A projekt megvalósítása során legalább az alábbi 3 mérföldkövet szükséges tervezni. Az egyes mérföldkövekkel kapcsolatos elvárások a következők: 1. mérföldkő: a projekt keretében legalább 550 óvoda bevonásra kerül, valamint a Kedvezményezett projekt szinten az összes elszámolható költség legalább 20%-áról kifizetési igénylést nyújt be legkésőbb 2017. június 31-ig, 2. mérföldkő: a projekt keretében legalább 3 hálózat felállítására kerül sor, valamint a Kedvezményezett projekt szinten az összes elszámolható költség legalább 40%-áról kifizetési igénylést nyújt be legkésőbb 2018. október 31-ig, 3. mérföldkő: a projekt keretében legalább 1100 pedagógus továbbképzésére kerül sor, valamint a Kedvezményezett projekt szinten az összes elszámolható költség legalább 60%-áról kifizetési igénylést nyújt be legkésőbb 2020. január 31-ig. Felhívjuk a figyelmet, hogy A kedvezményezett a támogatási szerződésben foglalt ütemezés szerinti mérföldkövek elérését követően köteles időközi kifizetési igénylésben beszámolni a projekt keretében felmerült és elszámolni kívánt költségekről, a projekt pénzügyi és műszaki, szakmai előrehaladásának bemutatásával a projekt eredményességéről, valamint hatékonyságáról. Időközi kifizetési igénylést mérföldkő elérését megelőzően is be lehet nyújtani. Mérföldkő elérését megelőzően utófinanszírozású időközi kifizetési igénylés esetén kifizetési igénylés csak abban az esetben nyújtható be, ha az igényelt támogatás meghaladja a támogatási szerződésben meghatározott minimális kifizetési igénylési összeget. Felhívjuk a figyelmet, hogy a műszaki, szakmai tartalom csökkenése esetén az elszámolható költség és a támogatás összege arányosan csökkentésre kerül az érintett tulajdonságtól vagy képességtől való elmaradás arányában. 3.3. A projektvégrehajtás időtartama 3.3.1. A projekt megkezdése Támogatás az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program 2016. évre szóló fejlesztési keretének megállapításáról szóló 1037/2016. (II. 9.) Korm. határozat kihirdetését megelőzően megkezdett projekthez nem igényelhető. A projekt megvalósítását a felhívás megjelenését követő napon a támogatást igénylő 19
saját felelősségére megkezdheti, de a projekt megkezdése nincs befolyással a támogatási kérelem értékelésére és nem jelent előnyt annak elbírálása során, továbbá nem garantálja az igényelt támogatás elnyerését. A támogatott projekt megkezdettségére vonatkozó részletes szabályozást az Általános Útmutató a Felhívásokhoz (továbbiakban: ÁÚF) 8.6.1. pontja tartalmazza. Megkezdett projekt abban az esetben részesülhet támogatásban, ha a támogatási igény benyújtásakor nem minősül fizikailag befejezettnek. 3.3.2. A projekt végrehajtására rendelkezésre álló időtartam A projekt fizikai befejezésére a projekt megkezdését, vagy amennyiben a projekt a Támogatási szerződés hatályba lépéséig nem kezdődött meg, a Támogatási szerződés hatályba lépését követően legfeljebb 60 hónap áll rendelkezésre. A projekt fizikailag befejezett, amennyiben a projekt keretében támogatott valamennyi tevékenység a Támogatási szerződésben meghatározottak szerint, a Felhívásban meghatározott feltételek mellett teljesült. A projekt fizikai befejezés napjának a projekt utolsó támogatott tevékenysége fizikai teljesítésének a napja minősül. A támogatott tevékenységtípusok fizikai teljesítettségére vonatkozó részletes szabályozást az ÁÚF 8. 6.2. pontja tartalmazza. A támogatást igénylő projekttel kapcsolatos pénzügyi elszámolása (záró kifizetési igénylés) benyújtásának végső határideje 2020. december 31. 3.4. Projektekkel kapcsolatos egyéb elvárások 3.4.1. A projekt területi korlátozása Devizajogszabályok alapján belföldinek minősülő, Magyarországon székhellyel rendelkező szervezet igényelhet támogatást. 3.4.2. A fejlesztéssel érintett ingatlanra vonatkozó feltételek A jelen pályázati felhívásban nem releváns. 20
3.5. Indikátorok, szakpolitikai mutatók, adatszolgáltatás 3.5.1. Indikátorok Mutató Mutató neve Mértékegység Bázisérték Minimálisan elvárt célérték Célérték elérésének időpontja forrása (az adott indikátor teljesítését igazolja) Képzésben, átképzésben résztvevő pedagógusok száma fő 0 1.100 negyedik támogatott év kiállított tanúsítványok száma jelenléti ív fotók Az indikátor definíciója: Képzésben, átképzésben résztvevő pedagógusok száma: Azon pedagógusok száma, akik újonnan oktatásban (LLL, formális oktatás) vagy képzésben (munkán kívüli / munka melletti képzés, szakképzés) vesznek részt. Felhívjuk a figyelmet, hogy a 2014-2020 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 272/2014. (XI.5.) Korm. rendelet alapján (a továbbiakban: 272/2014. (XI.5.) Korm. rendelet) 88. -a alapján a kedvezményezett kizárólag a támogatás arányos csökkentése mellett jogosult csökkenteni az indikátor célértéket a támogatási szerződésben. Amennyiben egy indikátor nem éri el a projektre a támogatási szerződésben meghatározott érték 75%-át, a támogatás csökkentésre kerül, illetve a kedvezményezett - a vis maior esetét kivéve - a támogatás arányos részét, a rendeletben meghatározottak szerint köteles visszafizetni. 3.5.2. Szakpolitika mutatók A jelen felhívásban nem releváns. 21
3.5.3. Egyéni szintű adatgyűjtés ESZA forrásból megvalósuló felhívások esetén A projekt keretében a projektgazdának az Európai Szociális Alapról és az 1081/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 1304/2013/EU Rendelet 1. sz. mellékletében foglalt közös kimeneti és eredménymutatók esetében a rendeletben meghatározott feltételek alapján kötelező nyilvántartást vezetnie és adatot szolgáltatnia a bevont célcsoportról. A jelen felhívás esetében elvárás, hogy a projektgazda a projektben résztvevő személyekre vonatkozóan biztosítsa a szükséges egyéni adatok összegyűjtését, és megfelelő formában az adatokat a támogató rendelkezésére bocsássa. A résztvevőkre vonatkozó adatgyűjtés személyes és különleges adatok kezelését jelenti, melynek során az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény rendelkezései irányadóak. A személyes és különleges adatokkal összefüggő feladatok végzése által a Projektgazda adatfeldolgozóvá válik, és az adatfeldolgozásra vonatkozó szerződést írásba kell foglalni. A személyes és különleges adatokat a célcsoport tagok hozzájárulásával - a Projektgazda bizalmasan, az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvénynek megfelelően kezeli, és monitoring célú adatszolgáltatáson kívül más célra nem használja fel. 3.6. Fenntartási kötelezettség A támogatást igénylő a projekt befejezésétől számított 5 évig, a támogatás visszafizetésének terhe mellett vállalja, hogy a projekt megfelel a 1303/2013/EU Rendelet 71. cikkében foglaltaknak. A program megvalósítása során (4 nevelési év) a fejlesztések a köznevelési intézményekben (óvodákban) valósulnak meg, amelyek beépülnek az intézmény mindennapi munkájába, ezért a program lezárását követően is megmaradnak a fejlesztés eredményei. 3.7. Biztosítékok köre A biztosítéknyújtási kötelezettségre vonatkozó részletes szabályozást az ÁÚF 6. pontja tartalmazza. 3.8. Önerő A jelen pályázati felhívásban nem releváns. 22
4. A TÁMOGATÁSI KÉRELMEK BENYÚJTÁSÁNAK FELTÉTELEI Amennyiben jelentkezni kíván a Felhívásra, kérjük a következő információkat vegye figyelembe. 4.1 Támogatást igénylők köre A felhívásra a 1037/2016. (II. 9.)) Korm. határozatban megjelölt Türr István Képző és Kutató Intézet, mint központi költségvetési szerv (GFO 312) adhat be támogatási kérelmet. Jelen felhívás keretében a támogatási kérelem benyújtására konzorciumi formában van lehetőség. Konzorciumi partner az EMMI. Együttműködő partnerek A projekt megvalósításába az óvodák együttműködő partnerként bevonhatóak. Az együttműködő partnerek támogatásban nem részesülnek, a Támogatási szerződést nem írják alá. Az együttműködő partnerekkel a megvalósító együttműködési megállapodást köt, melyben kitérnek az együttműködés kezdetére és végére valamint az együttműködés tartalmára. 4.2 Támogatásban nem részesíthetők köre Lásd az ÁÚF c. dokumentumban található 2. fejezet: Kizáró okok listája című részben. 4.3 A támogatási kérelem benyújtásának határideje és módja A támogatási kérelmek benyújtása 2016. június 15-től-től 2016. július 29-ig lehetséges. A támogatási kérelem benyújtásának módja: Online benyújtás elektronikus kitöltő programon keresztül. Felhívjuk a figyelmet, hogy a támogatási kérelemhez csatolni kell a kérelem elektronikus benyújtását hitelesítő, cégszerűen aláírt nyilatkozatot is. A nyilatkozat papír alapú példányát ha azt nem minősített elektronikus aláírással 3 látták el - postai úton is be kell nyújtani az elektronikus benyújtást követően minél hamarabb, de legkésőbb az elektronikus benyújtást követő 3 napon belül zárt csomagolásban, postai ajánlott küldeményként vagy expressz postai szolgáltatás 4 /futárposta-szolgáltatás 5 (garantált kézbesítési idejű belföldi postai szolgáltatás) igénybevételével a következő címre: 3 Minősített elektronikus aláírás: olyan - fokozott biztonságú - elektronikus aláírás, amelyet az aláíró biztonságos aláírás-létrehozó eszközzel hozott létre, és amelynek hitelesítése céljából minősített tanúsítványt bocsátottak ki. 4 A postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény (a továbbiakban Posta tv.) 2. 9. pontjában foglaltak szerint expressz postai szolgáltatás: az az időgarantált szolgáltatás, melynek keretében a postai szolgáltató arra vállal kötelezettséget, hogy a postai küldeményt 23
Emberi Erőforrások Minisztériuma EU Fejlesztések Végrehajtásáért Felelős Helyettes Államtitkárság 1397 Budapest Pf. 504. Kérjük, hogy a küldeményen jól láthatóan tüntesse fel a Felhívás kódszámát, a támogatást igénylő nevét és címét. 4.4 Kiválasztási kritériumok és a kiválasztási eljárásrend A Felhívásra beérkező támogatási kérelmek a 272/2014. (XI.5.) Korm. rendelet alapján kiemelt kiválasztási eljárásrend alapján kerülnek elbírálásra. Az eljárásrendre vonatkozó további információk az ÁÚF 3. fejezetében találhatók (A támogatási kérelmek elbírálásának módja). Jelen felhívás keretében támogatásban részesülhetnek azon projektek, amelyek megfelelnek a vonatkozó jogszabályi feltételeknek, a Felhívásban, és azok mellékleteiben foglalt kritériumoknak, valamint az alábbi kritériumoknak: 1. Nem hiánypótoltatható jogosultsági kritériumok: a. A támogatást igénylő által benyújtott nyilatkozat elektronikus és elektronikus aláírás használatának kivételével papír alapú példánya hiánytalan, hibátlan és határidőben benyújtásra került, b. A támogatást igénylő átlátható szervezetnek minősül az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 1. 4. pontja és 50. (1) bekezdés c) pontja szerint. c. Az igényelt támogatás összege nem haladja meg a maximálisan igényelhető támogatási összeget, és az igényelt támogatási arány nem haladja meg a felhívásban megjelölt maximális támogatási intenzitást. d. a támogatást igénylő a felhívásban meghatározott lehetséges projektgazdai körbe tartozik, belföldön legkésőbb a felvételt követő munkanapon, Európai Unió tagállamaiba címzett küldemény esetében legkésőbb a felvételt követő harmadik munkanapon, egyéb nemzetközi viszonylatú küldemény esetében legkésőbb a felvételt követő ötödik munkanapon kézbesíti, és emellett az alábbi a)-f) pontban foglalt többletszolgáltatások közül legalább egyet teljesít: a) nyomon követhető kezelés; b) utánvétel; c) tértivevény; d) értéknyilvánítás; e) kizárólag a küldemény címzettjeként megjelölt személy kezéhez történő kézbesítés; f) a küldeménynek a feladó lakóhelyén, tartózkodási helyén, székhelyén, telephelyén vagy fióktelepén történő felvétele. 5 A Posta tv. 2. 15. pontjában foglaltak szerint futárposta-szolgáltatás: olyan - a küldemény felvételétől számított legfeljebb 24 órán belül teljesítendő - időgarantált postai szolgáltatás, amelynek keretében a postai szolgáltató arra vállal kötelezettséget, hogy a postai küldemény felvételét végző személy a postai küldeményt a kézbesítés megkísérléséig megszakítás nélkül személyes felügyelete alatt tartja oly módon, hogy a feladó ez alatt bármely időpontban rendelkezhessen a postai küldemény címzettjének vagy címének a megváltoztatásáról, és sikertelen személyes kézbesítés esetén megtehesse a szükséges intézkedéseket. Felhívjuk figyelmét, hogy amennyiben postafiók címre kell beküldeni a támogatási kérelmet, akkor futárpostai szolgáltatás a Posta törvény rendelkezései alapján - nem vehető igénybe. 24
e. a projekt megvalósításának helyszíne a felhívásban megadottaknak megfelel. Amennyiben a fenti nem hiánypótoltatható jogosultsági kritériumoknak a támogatási kérelem nem felel meg, akkor a támogatási kérelem hiánypótlási felhívás nélkül elutasításra kerül. 2. Hiánypótoltatható jogosultsági szempontok: a. A támogatási kérelem a felhívásban meghatározott formában és kért adattartalommal került benyújtásra. b. A projekt megvalósításának időtartama a felhívásban megadott időintervallum maximumán belül van. c. A felhívás szerinti kötelezően csatolandó dokumentumok elektronikus formában benyújtásra kerültek. Amennyiben a fenti hiánypótoltatható jogosultsági kritériumoknak a támogatási kérelem nem felel meg, akkor hiánypótlási felhívásra kerül sor Tartalmi értékelési szempontok: ÁLTALÁNOS KIVÁLASZTÁSI SZEMPONTOK A támogatást igénylő szervezetre (vagy konzorciumra) vonatkozó 1. kiválasztási szempontok A támogatást igénylő szervezet az alapító dokumentuma vagy szervezeti 1.1 és működési szabályzata alapján a projekt céljait szolgáló tevékenységek ellátására alkalmas és felhatalmazott A támogatást igénylő szervezet rendelkezik a felhívás céljainak eléréséhez 1.2 szükséges szakmai tapasztalatokkal A támogatást igénylő szervezet rendelkezik a felhívás céljainak eléréséhez 1.3 szükséges humán erőforrásokkal és infrastrukturális feltételekkel, illetve az ezek biztosításához szükséges cselekvési tervvel A projekt megvalósításához szükséges szervezeti feltételek rendelkezésre 1.4 állnak (humán feltételek és a szervezeti stabilitást biztosító feltételek) A projektmenedzsment és szakmai vezető tapasztalata és alkalmassága 1.5 megalapozottan bemutatásra kerül A támogatási kérelemben bemutatott projektirányítási rendszer biztosítja a 1.6 projekt színvonalas megvalósítását és illeszkedik a projekt szükségleteihez. 2. A támogatási kérelem céljaihoz való illeszkedés vizsgálata 2.1 Egyértelműen meghatározza a projekt keretében elérendő célokat 2.2 A projekt céljai illeszkednek a szakmapolitikai környezethez és a Minősítés: Megfelelt Részben megfelelt Nem felelt meg 25
felhívásban meghatározott konkrét célokhoz A célcsoport megfelelően került meghatározásra és részletesen 2.3 bemutatásra kerül a célcsoport elérésének, bevonásának módszertana A célok illeszkednek az igényekhez (pl. helyi igények, célcsoport igényei) 2.4 és ez alátámasztott 2.5 A projekt hosszú távú hasznosulása bemutatásra került és alátámasztott Releváns esetben, a fejlesztések közti szinergikus kapcsolódások és 2.6 lehatárolások bemutatásra kerültek 3. A támogatási kérelem szakmai tartalmának vizsgálata A támogatási kérelemben kizárólag támogatható tevékenységek 3.1 szerepelnek, és a projektjavaslat az összes kötelezően megvalósítandó tevékenységet tartalmazza Az eredmények eléréséhez szükséges tevékenységek részletesen 3.2 bemutatásra kerültek, és a tervezett tevékenységek szükségesek a célok eléréséhez A tervezett tevékenységek hozzájárulnak a számszerűsíthető eredmények 3.3 eléréséhez 3.4 A vállalt indikátorok célértékei reálisak A cselekvési ütemterv megalapozott, az egyes tevékenységek ütemezése 3.5 megfelelő, illetve az egymásra épülése biztosított A célok, a célokat szolgáló tevékenységek és az azokhoz kapcsolódó 3.6 mutatók koherenciája, kidolgozottsága megfelelően bemutatásra került. 3.7 Kockázatelemzés releváns és teljes körű 4. Pénzügyi szempontok vizsgálata A költségvetési tervben szereplő költségek részletesen bemutatásra 4.1 kerültek, azok szakmailag alátámasztottak és szükségesek a célok eléréséhez A költségvetési tételek pénzügyi szempontból megalapozottak (ár-érték 4.2 arány, piaci árnak való megfelelőség) A belső költségarányok indokoltak és a tervezett költségek megfelelnek a 4.3 felhívásban foglalt elszámolhatósági követelményeknek. A szakmai tevékenységek és beszerzések ütemezése alátámasztja a 4.4 likviditási tervet 5. Fenntarthatósági szempontok A felhívásban előírt fenntartási kötelezettségek teljesítése bemutatásra 5.1 került A fejlesztés eredménye intézményi oldalról fenntartható, a fejlesztés 5.2. eredményeinek hasznosulása a fenntartási időszakban bemutatásra került 5.3 A fejlesztés eredménye finanszírozási oldalról is fenntartható, pénzügyi 26
fenntarthatóság bemutatásra került 6. Horizontális szempontok 6.1 Az esélyegyenlőségi szempontok érvényesülnek 6.2 A környezeti fenntarthatósági szempontok érvényesülnek 7. Speciális szempontok A beavatkozások hozzájárulnak az egyenlő bánásmód érvényesüléséhez, 7.1 oktatási egyenlőtlenségek mérsékléséhez, illetve a deszegregációhoz A beavatkozások hozzájárulnak a végzettség nélküli iskolaelhagyás 7.2 csökkenéséhez, az iskolai eredményesség javulásához Minden egyes értékelési szempontot megfelelt / részben megfelelt / nem felelt meg kategóriák szerint kell minősíteni, kivéve 1.1. szempontot, ahol megfelelt / nem felelt meg kategóriák szerint. A projektjavaslat összességében megfelelt minősítést akkor ér el, amennyiben valamennyi szempontnak legalább részben megfelel és 1.1. pontnak megfelel. Amennyiben valamely értékelési szempontnak a projekt csak részben felel meg, akkor a szerződéskötésig (vagy az Irányító Hatóság által megjelölt időpontig) szükséges a projektdokumentáció értékelés megállapításai szerinti kiegészítése, módosítása. Nem támogatható az a projektjavaslat, amely esetében a fenti szempontrendszer alapján a projektjavaslatra adott összesen minősítés nem felel meg. A megfelel minősítés elérése nem jelenti automatikusan a támogatás megítélését. Az Irányító Hatóság az értékelés során tisztázó kérdést tehet fel, melynek megválaszolására legalább 3 napos határidőt kell biztosítania. A határidőn túl beérkezett választ figyelmen kívül kell hagyni. 27