Összefoglalás. 2000 a Magyar Elektrotechnikai Egyesület centenáriumi éve A villamosítás évszázada - a Magyar Elektrotechnikai Egyesület évszázada

Összefoglalás Farkas László, Víg Zoltán: Internet alapfokon. V. rész: Az információs társadatom küszöbén A sorozat ötödik, befejező részében röviden bemutatjuk azokat a. területeket, ahol az Internet már jelentős szerepet játszik, és ahol várhatóan fontos szerephez jut majd a közeljövőben, mint például az oktatásban, a marketingben és a mindennapi munkában. Végül áttekintjük az Internet társadalmi vonatkozásait és azokat a tényezőket, amelyek hatására kialakul az információs társadatom. Dr. Schanda János: Fotometria 75 évvel ezelőtt és ma A cikk ismeretei a 75 évvel ezelőtt a Nemzetközi Világítástechnikai Bizottság (CIE) által elfogadott fotometriai rendszer kialakulásának történetét. Foglalkozik e fogalmak definíciójukból adódó problémáival {világosságérzetet befolyásoló körülmények; fotopos, mezopos és szkotopos tartomány, látómező mérete, különféle színképű sugárzók) és a fotometria fejlődési irányaival. Czelecz Ferenc: A VERTESZ-MGV ötven éve A cikk bemutatja a VERTESZ-MGV vállalatot az 1951. évi alapítástól az 1991-es privatizációig. Kassay Gábor, Vonnák István: A herendi porcelánmanufaktúra nagykereskedelmi bemutatótermének megvilágítása A Herendi Porcelánmanufaktúra nagykereskedelmi bemutatótermének felújítása során új világítási berendezés is készült. A világítási rendszer kialakításánál a legfontosabb szempontok a tárgyak megfelelő láthatósága, a torzításmentes színvisszaadás a káprázás-mentesség és a berendezés adekvát formai megjelenése voltak. A világítási rendszer a mennyezetre szerelt, valamint a tárlók tetején elhelyezett sínrendszerekkel, a hozzátartozó flexibilisen átrendezhető lámpatestekkel, továbbá a tárlók rejtett világítására Magyarországon először használt kisfeszültségű xenon lámpákkal készült. Hónig Ernő: A XX. század magyar villamos iparának egyik meghatározó gazdasági egysége. Villamos Berendezés és Készülék Művek A Villamos Berendezés és Készülék Művek megszűnt létezni, illetve számos kisebb egység jött létre, amelyek jelentős része nem sokkal ezután csődbe jutott. A munkatársakban azonban megmaradtak a 20 éves tevékenység kereskedelmi, műszaki és gazdasági tanulságai. Lényegében ezek tették lehetővé, hogy a '80-as évek, a '90-es évek elején Magyarországra települő multinacionális vállalatok még külső segítség nélkül is megkapják azt a szakmai, szellemi és fizikai munkát jelentő alapokat, amely jelenlegi működésüket biztosítja. Pálfy Miklós: Napelemes Áramforrások I. A fotovillamos energiaátalakítással kapcsolatos hazai kutatások a 70-es évek elején indultak az egykori Villamosipari Kutató Intézetben, a 80-as években már 15% hatásfokú napelemek készültek. Az ekkor kissorozatú gyártásban előállított napelemek nemzetközi összehasonlításban is korszerűnek számítottak. A Solart-System Kft.-ben hasznosul a megszerzett hazai fejlesztési tapasztalat. Napjainkban több mint 100 MWp napelemet állítanak elő évente a világon. Bizonyosra vehető, hogy az elkövetkező időszak energiaellátásában a napenergia egyre növekvő mértékben részesül. A fotovillamos autonóm áramforrások két legfontosabb egységével a napelemek rövid ismertetésével és az energiatárolóval szemben megfogalmazott követelményekkel, majd a kisteljesítményű fotovillamos autonóm áramforrások tervezése és üzemeltetése követelmény rendszerének bevezetésével foglalkozik a cikk. Dr. Horváth Elek: Villamos mérnök-asszisztens képzés indult a Kandó Kálmán Műszaki Főiskolán A publikációban a Kandó Kálmán Műszaki Főiskolán kidolgozott és megalapított villamosmérnök-asszisztens képzés indításának körülményeiről, a képzés sajátosságairól a program jóváhagyásának menetéről előzményeiről kapunk korrekt, szakszerű és érdekes tájékoztatást. xí 2000 a Magyar Elektrotechnikai Egyesület centenáriumi éve A villamosítás évszázada - a Magyar Elektrotechnikai Egyesület évszázada 186

Információs technológia Internet alapfokon. V. rész: Az információs társadalom küszöbén Farkas László, Vig Zoltán A cikksorozat rendszeres olvasói mostanra képet kaphattak a hálózat egyre bővülő világáról. Ebben a befejező részben nem programokat mutatunk be, nem a technikai rejtelmeket kívánjuk vizsgálni, hanem a fejlődési tendenciákat próbáljuk meg vázolni. Egyfajta "jövőbenézés": mit gerjeszt, mit gerjeszthet ez a világot villámgyorsan meghódító kommunikációs csatorna. Előre is elnézést kérünk azoktól az olvasóktól, akik most technikai részleteket várnak, mert ebben a részben inkább társadalmi és más, nem kifejezetten a műszaki területhez kötődő kérdésekkel foglalkozunk. Teleházak Az Internet elterjedésének legnagyobb akadálya, hogy egyelőre kevés helyen lehet hozzáférni. Az egyetemeken az Internet használata ingyenes, de csak oktatók és hallgatók számára. Az otthoni csatlakozás pedig csak annak éri meg, aki folyamatosan és sokszor használja azt. Vidéken a helyzet még rosszabb, hiszen a modemes használathoz szükséges telefonvonal sem áll mindig rendelkezésre. Ezen a helyzeten kíván könnyíteni a teleház mozgalom. A mozgalom a skandináv országokból indult, ahol sok kis település van elszórva, távol a nagyvárosoktól. A kezdeményezés lényege, hogy olyan (a kultúrházakhoz hasonlítható) házakat hoznak létre, ahol a legújabb kommunikációs és elektronikus technológiák egy helyen megtalálhatók. Ezek a technológiák azután (bizonyos díj ellenében) bárkinek a rendelkezésére állnak, és használhatóak közösségi, önkormányzati, gazdasági vagy egyéb területeken. Magyarországon az első teleház a90-es évek elején jött létre (azóta már megszűnt), majd 1994-ben megalakult a Magyar Teleház Szövetség (www.telehaz.hu). A szövetség koordinálja a teleházak tevékenységét, és segítséget nyújt új teleházak működtetésének elindításához is. Adataik szerint ma Magyarországon 64 teleház működik, és még 40 épül. Egy teleház körülbelül 1000 embert szolgál ki. Eszközeik között mindenhol megtalálható a fax, a fénymásoló és a nyomtató. Átlagosan 5-7 számítógéppel rendelkeznek, amelyeken használható az Internet és az e-mail is. Tevékenységi körükbe tartozik a széleskörű információszolgálat és oktatás is. Farkas László okl. villamosmérnök, doktorandusz, BME Villamos Gépek és Hajtások Tanszék, a MEE tagja K/y Zoltán hallgató, BM1Z Villamos Gépek és Hajtások Tanszék, a MEE taya Lektorálta; dr. Vajda István okl. villamosmérnök, egyetemi docens, a MEE tiit-ja A IV. rész 1990, 4. számban jelent meg Külföldi tapasztalatok alapján a teleház-rendszer jól felhasználható önálló tanulásra és kommunikációra, de alkalmas munkahely-teremtésre, sőt (ön)kormányzati kommunikációra is. Oktatás az interneten keresztül Az Internetet három jellemzője teszi alkalmassá arra, hogy felhasználható legyen az oktatásban. 1. A hipertext struktúra lehetővé teszi az összefüggések beépítését a tananyagba. 2. A felhasználható média (hang, animáció, mozgókép) tartalmasabbá és szemléletesebbé teheti az oktatást. 3. A harmadik, talán legfontosabb jellemző, hogy az adatok elérése online folyik, azaz a szerver számítógépre vitt adatok azonnal megjelennek a felhasználó számára is. (Erről a témáról részletesebben az Elektrotechnika 1998. évi októberi és novemberi számában olvashat "A hipermédia helyzete és jövője az oktatásban" címmel.) Felmérések alapján azonban elmondható, hogy a hagyományos képzési formában résztvevő hallgatók nem szívesen állnának át az ilyenfajta oktatásra (ennek leginkább pszichológiai okai vannak). Ugyanígy elmondható, hogy a számítógépre vitt tananyag egyelőre nem helyettesítheti a könyvet, azonban megkönnyíti az oktató és hallgató közötti kapcsolattartást. Az Internet tehát leginkább a távoktatásban használható. A mai kor embere, főként ha szakember, életpályája során rákényszerül, hogy 3-4 (Amerikában 5-6) alkalommal váltson szakterületet. Fontos eleinként jelenik meg tehát ^folyamatos tanulás, amely megköveteli a könnyen használható és naprakész tananyagokat és kurzusokat. Az Internet segítségével megvalósítható a térbeli és időbeli függetlenség, ráadásul nagyfokú interakció jöhet létre oktató és oktatott között. Fontos jellemzője lehet egy ilyen kurzusnak, hogy integrált, egységesen kezelhető rendszenei rendelkezik. A Weben keresztül történhet a tananyag továbbítása, a konzultációk tartása és a csoportos munka is. Videokonferencia, e-mail, levelezési lista használható az eddig megszokott postai levelezés és konzultációs órák helyett. Amerikai felmérések alapján elmondható, hogy egy ilyen típusú oktatás költségei jóval kisebbek hagyományos társaiénál, bár bevezetése elég tetemes beruházást igényel. Magyarországon is folytak (és folynak) kísérletek ilyen kurzusok indítására és kipróbálására (pl. www.uniworld.hu), és bár a tapasztalatok pozitívak voltak, a kommunikációs hálózat fejletlensége miatt ezek az új oktatási módszerek egyelőre nem tudnak gyökeret verni a hazai oktatási rendszerben. Amerikában azonban egyre nagyobb teret hódít magának ez a technika. Az új módszer elterjedését bizonyítja, hogy megjelentek az ún. virtuális egyetemek, amelyek kínálatában kizáró- 188 ELEKTROTECHNIKA

Információs technológia lag az internetet leihasználó kurzusok szerepelnek. Ilyen egyetem például a Texasi Virtuális Egyetem (www.utexas.edu/worhl/k'cíure) vagy a Kaliforniai Virtuális Egyetem. Az általuk oktatott kurzusok felépítését érdemes egy példán keresztül bemutatni. A példa az Egyesüli Államok történetét dolgozza. A kurzus során minden hallgató önálló kutatást végez, melynek eredményét szóbeli előadáson is ismerteti. A kutatás csoportmunkában folyik, a kapcsolattartáshoz felhasználják az elektronikus levelezést. Az oktatásban használt jegyzet hagyományos könyv, de bizonyos részek, például a tartalmi összefoglaló, megtalálható a hálózaton is. Tanórák hétfőn és szerdán vannak, de ezeket hallgatók vezetik, oktatói előadások nincsenek. A kurzus hagyományos, esszészerü és teszt tipusú vizsgával zárul. Jól látható, hogy az oktatás során a hagyományos és az internetes formák ötvöződnek, mindig a cél eléréséhez alkalmasabbat felhasználva. A hagyományos könyvtárak természetesen nem teszik ki anyagaikat a hálózatra (elképzelhetjük, ez mekkora munka lenne), de lehetővé teszik, hogy keressünk a katalógusaikban. Könyvtárak papír nélkül Az Internet lehetővé teszi, hogy publikációkat, dokumentumokat, sőt, teljes könyveket ís megjelentessünk elektronikus formában. Ezek a dokumentumok aztán minden Internet felhasználónak vagy (ha a publikálás helyét jelszóval védjük) azok egy részének a rendelkezésére állnak majd. Az elektronikus dokumentumok jogvédelme azonban még nem teljesen megoldott, így csak korlátozott számban találunk virtuális könyvtárakat az Interneten. Az egyik ilyen, magyar nyelvű virtuális könyvtár a Magyar Elektronikus Könyvtár (MEK, www.mek.iif.hu). Ebben a könyvtárban témakörök szerinti csoportosításban találhatunk publikációkat és fordításokat (még az elektrotechnika területéről is), melyek száma folyamatosan növekszik (1. ábra). Szép példa még a virtuális könyvtárra a Magyar Szabadalmi Hivatal (www.hpo.hu) szabadalmi és védjegy adatbázisa (2. ábra). A Hunpatékában (www.hpo.hu/magyar/db/hpat), a sza- ÍS Hungárián Eloctromc Libiai(i Hotieapa tto jíiaví &o CiniTiuiK-aia Hdp 2. ábra. A MSzH Hunpatéka keresőrendszere Néhány helyen még elő is jegyezhetjük az általunk érdekesnek talált könyveket. Néhány példa az on-hne katalógusokra: Budapesti Műszaki Egyetem (www.kkt.btne.hu) OMIKK (www.omikk.hu) British Library (www.bl.uk) Múlt évben jelentek meg a piacon az elektronikus könyvek. Ezek a könyvek tulajdonképpen kis hordozható számítógépek, melyek memóriájában teljes könyvek is tárolhatók. A tárolandó anyag vagy kis chipkártyák formájában kapható, vagy pedig letölthető az internetről. Az elektronikus könyv nagy jövő előtt áll, hiszen megőrzi a hagyományos könyvek előnyeit, de kibővíti azokat az elektronikus dokumentumok előnyeivel is. Ma a gondot leginkább a szabványok hiánya és a kijelzők rossz felbontása okozza. A kijelzők fejlesztésén nagy cégek (például a Xerox, az IBM) dolgoznak, a szabványok pedig elbírálás alatt vannak. Az idők folyamán természetesen több szabva nytervezetet is kidolgoztak, a legmegfelelőbb kiválasztása már az ISO feladata lesz. Távmunka /. ábra. a MEK nyitóoldala, -.,.it> -s, 1 badalmi adatbázisban például a Magyarországon jegyzett szabadalmak között kereshetünk, és a keresés eredményeinek leírását, sőt, néhány esetben még műszaki rajzát is megtekinthetjük. A távmunka olyan, döntően szellemi tevékenység, amely otthon, vagy éppenséggel egy teleházban végezhető. A munkavállaló a feladatokat távközlési csatornán (például az interneten) kapja, önállóan vagy csoportmunkában megoldja, és a munka eredményét a távközlési csatornán továbbítja. Amerikában ez a munkafajta már tömeges méreteket öltött, mintegy 10-12 millió távmunkásról beszélnek. A távmunka előnye, hogy olcsó, rugalmasan időbeosztásban végezhető, nagyobb szabadságot ad és - meglepő módon - termelékenyebb is. Nincs szükség többek között nagy irodaházakra és mindennapi ingázásra a lakóhely és a munkahely között. Hátránya viszont, hogy a munkaszervezés nehézkesebb, és a dolgozóknak nehéz hozzászokniuk az új munkakörnyezethez. 1099. 92. évfolyam 5. szám

Információs technológia Magyarországon a távmunka koordinálását a Távmunka Kht. végzi (www.tavmunka.hu). Az Internet és az üzlet Két alapvető módon közelíthető meg az Internet és az üzlet kapcsolata. Az első megközelítés az egyébként folyó üzleti tevékenység támogatása az Internet - elsősorban a World Wide Web - eszközrendszerével. Eleinte -mint eddig hazánkban- csak PR célnak tekintették az Internetes megjelenést. Dinamikus, "hitvallással felvértezett" cégek jelentek meg ebben a modern telefonkönyvben és a honlapokon mosolygó igazgatók névjegyén már ott tündökölt a misztikus E-mail cím. Ahogy azonban az Internet, akár otthoni elérése kezdett tömegessé válni Észak-Amerikában, a vállalatok marketing szakemberei új lehetőségeket láttak ebben a formálódó új médiumban. A marketing alapja az információs rendszer, és hol lehetne jobban információt gyűjteni, mint az Interneten. Mint minden újdonság, eleinte az Internet használata sem volt olcsó az egyéni felhasználók számára. Elsőként a tehetősebb, az újdonságra fogékony rétegek kapcsolódtak egyéni használóként a hálózathoz. Ez a csoport a marketingeseknek egy igen jó célcsoportot jelentett, mert az erre a médiumra kiadott információk jól célozhatóak voltak és bizton számítattak pozitív visszajelzésekre. Ezzel elindult az információs lavina. Minél több hasznos információ jelent meg a hálózaton annál több érdeklődő kapcsolódott be a rendszerbe, a technológia a felhasználók számának növekedésével olcsóbbá vált, ezzel lehetőséget teremtve a kapcsolat árának csökkentésére és ez pozitív visszacsatolásként még tovább gerjesztette, gerjeszti a konjunktúrát. Ez az a pont, ahol akár a hazai viszonylatot végigtekintve igeidőt kell váltani: múltról jelenre. Nehéz lenne megmondani, hányan kapcsolódnak Magyarországon az Internethez. Már csak azért is, mert ez a szám állandóan növekszik. Néha nagy lendületet kap ez a fejlődés, máskor kissé visszaesik, többnyire a szolgáltatók versengő árai és a telefontarifák változása befolyásolja a növekedés ütemét. Tény viszont, hogy az Internetet rendszeresen használók tábora hazánkban is olyan méretűre duzzadt, hogy vonzó közönséggé vált az eladni vágyók számára. Megjelentek tehát csak az Internethez kapcsolódó kereskedelmi módszerek, ezek közül néhányat az alábbiakban felsorolunk. Elektronikus áruház Az alapötlet a csomagküldő hálózatokon alapul, ennek modernizált változata. Itt a nyomtatott katalógust WWW oldalak váltják fel. Ezzel folyamatos lehetőséget teremtenek a termékek frissítésére és a többi, az on-hne médiák adta előnyt is kihasználják, amelyeket e cikksorozat korábbi részeiben már kifejtettünk. A?, árukészlet olyan termékekből áll össze, amelyek nem igényelnek olyan személyes kipróbálást, mint például egy pár férficipő. Ilyenek a könyvek, CD lemezek, számitógép alkatrészek és kiegészítők. Napjainkban elsősorban amerikai cégek foglalkoznak online értékesítéssel. Az ilyen áruházban való fizetéshez a hitelkártya típusát, sorszámát illetve lejárati idejét kell megadni. Ezeknek az adatoknak az Interneten való továbbítása azonban veszélyeket rejt magában: nem tudhatjuk, nem kerül-e illetéktelen kezekbe az így elküldött információ. Ennek a problémának a biztonságos megoldását az elektronikus fizetőeszköz jelentheti, amely most áll szabványosítás alatt. Kissé kényelmetlenebb, de megbízható módszert jelent a Magyarországon is bevett gyakorlat, amely szerint a kiválasztott árukat postán kaphatjuk meg és utánvétellel fizethetünk érte. Ha körül szeretnénk nézni egy ilyen árukázban, az alábbi címen megtehetjük: Internetto áruház: http://www.inventra.hu/internetto/ Kereskedelem információkkal Az utóbbi évek közhelyei közül az információ és a pénz összefüggéseit taglalóbbak a legnépszerűbbek. Ez persze nem véletlen. Az információknak értéke és ehhez mérten ára is van. Talán a legfontosabb érték-meghatározó tulajdonsága az információknak az aktualitás. Naprakész, gyors és nagy mennyiségű információt eljuttatni nagyszámú érdeklődőnek jelenleg csak az Internet segítségével lehet. Klasszikus példája ennek a tőzsdei árfolyamok közlése. Ezeknek az adatoknak az aktualitása a legfontosabb, olyannyira, hogy a negyedórával késleltetett adatokat a szolgáltató cég már ingyen adja. Ezek az alábbi címen tekinthetőek meg: Fornax BÉT: http://www.fornax.hu/ceglap/ertek.html Kereskedelem információs termékekkel (Szoftverterjesztés) A világhálót a legtöbb felhasználó személyi számítógéppel veszi igénybe. Ezek a gépek működtető programok nélkül haszontalan kacatok lennének. A programok választéka viszont egyre nő és ez éles versenyt eredményez a fejlesztő cégek között. Ez a verseny az Internet világhódítása előtt megkezdődött, amikor üzleti innovációként megjelent a shareware fogalma. A shareware olyan program, amely lehetőséget ad a leendő vásárlónak, hogy a program szolgáltatásait részben vagy egészben kipróbálja, és ha elégedett vele, megvásárolja. A visszaélések elkerülésére az ilyen programokba időkorlátot (általában 30 nap) vagy valamilyen számlálót, illetve csökkentett funkciókat építenek be, ezzel is a korlátozásoktól mentes program vásárlására ösztönözve a használót. Mostanában a fejlesztők a teljes funkciós, időkorlátos shareware programokat készítenek, igazodva a felhasználói igényekhez. Az Internet térhódítása előtt ezek a programok faxon vagy levélben történő megrendelés után postai utánvéttel jutottak el a felhasználóhoz. A hordozó média floppy vagy CD lemez volt. Az Internet segítségével a megrendelés E-mail-ben történik és a számla kiegyenlítése után, a gyártótól egy kódot kap a felhasználó (szintén E-mailben), amit a programba beírva regisztrálódik a nevére. így a gyártók tisztán csak a programmal kereskednek, nincsenek sokszorosítási és postaköltségek, és a potenciális vásárlók tábora is hatalmasra bővül a letölthető shareware változatok megjelenésével. Ennek az előnyeit a felhasználók is élvezik, mivel jobbnál jobb alkalmazásokhoz juthatnak hozzá, meglepően olcsón. Legújabb innovációként bizonyos programokat e- gyéni felhasználásra ingyen, üzleti használatra térítésért ajánlják. Új formák - új eszközök Ha az Internet használatára gondolunk, általában egy otthoni vagy vállalati PC jut eszünkbe. Ennek azonban nem kell 190 ELEKTROTECHNIKA

Információs technológia fellétlenül így lennie. Az Internet egyre inkább hasonlít a telefonok szerepéhez. Már Magyarországon is megjelentek az első nyilvános terminálok. Nem csak az Internetes kávéházak asztalain, hanem ott, ahol a nyilvános telefonok. Ezek a cél számi tógépek leginkább a bankautomatákhoz hasonlítanak. A kurzor mozgatását az egér helyett egy érintésérzékeny képernyőn végezhetjük. A billentyűzet szenzoros és nem tartalmaz mozgó alkatrész!. A terminállal böngészhetünk és intézhetjük leveleinket, ha azok Web-alapú rendszerről elérhetőek. Egyelőre a kísérleti üzem folyik három terminállal, de remélhetően ez a szám a nyilvános telefonokéhoz hasonlóan megnő. Másik jelentős újítás a mobil kommunikációhoz kötődik. Lehetőség van havi párszáz forint plusz előfizetésért a GSM rendszerű mobiltelefonokkal e-mail küldésére és fogadására. Ehhez semmi külön eszközre nincs szükség, e-mail címünk a telefonszámból alakul ki. Korlátozást jelent, hogy a címmel és a tárggyal együtt maximum 160 karaktert küldhetünk és kaphatunk, bár ezt 10 gombbal begépelni meglehetősen fáradságos feladat. Ezen könnyíthet, ha van egy palmtopunk (kézi számítógépünk), mert a mobiltelefont ezzel összekötve már teljes Internet kapcsolatot élvezhetünk. A fejlettebb rendszerek már elhagyják az összekötő kábelt, és az adatok infravörös átvitellel jutnak egyik egységből a másikba. A legújabb fejlesztéseknél a két egység összeolvad mind fizikailag, mind a működtető program tekintetében. Erre utal az is, hogy a vezető GSM készülék gyártó cégek valamint a Psion palmtopgyártó közös vállalatot alapított egy közös operációs rendszer létrehozása érdekében (http://www.symbian.com). Az információ szerepe és értéke a mindennapi életben A fentiekben leírtak jól példázzák, hogyan integrálódott az Internet, mint kommunikációs rendszer a már előtte is működő területek eszközrendszerébe. Megjelentek azonban új, csak az Internet segítségével működtethető területek is, mint például a távmunka. Ez és az ehhez hasonló vívmányok új magatartási formákat, értékrendszert hoznak létre. A távmunka esetében például átértékelődik a hagyományos munkafogalom. Az ebben a foglalkoztatási formában résztvevők számára megszűnik a kötött munkaidő és a napi munkába járás terhe. A távoktatásban résztvevőknek nem kell rendszeresen az előadásokra járni, saját ütemükben haladva akár mélyebb tudást is szerezhetnek, mint a hagyományos módszer alkalmazásával. Ezek, az életünket manapság átszövő apró változások vezetnek át bennünket egy, a társadalomtudósok által Információs Társadalomnak nevezett új világba. Ennek a világnak az alapja a kommunikáció, alapvető eszközei a kommunikációs eszközök. Az átmenet az információs társadalomba, mint minden globális paradigmaváltás, magában hordozza a kérdéseit és új, addig nem létező problémákat vet fel. Egy történetileg korábbi, hasonló horderejű paradigmaváltáskor ilyen probléma lehetett a szerzői jogok kérdése, amely a könyvnyomtatás előtt még meg sem fogalmazódott. Számos előnyt rejt magában az Internet, de nem feledkezhetünk meg a lehetséges veszélyekről sem. Ezek a veszélyek vagy inkább eddig ismeretlen problémák két csoportra bonthatók. Egyrészt a társadalmi szerepek és normák változásából adódnak, másrészt a jog témakörét érintik. Társadalmi változások Néhány évvel ezelőtt az Egyesült Államokban társadalomtudósok komolyan fontolgatták, szükséges-e a diákokat írni megtanítani (tollal, papírra). Az érvrendszer azon alapult, hogy szükséges-e ez a fajta írástudás egy olyan világban, ahol kizárólag a billentyűk nyomkodásával megoldható ugyanaz a kommunikáció, amelyet eddig a papír és íróeszköz segítségével végeztek. Nos, nem tudjuk, hol tart most a vita, feltehetően az amerikai gyerekek még megtanulják a betűvetést, de ez a példa jól illusztrálja azokat a társadalmi változásokat, amelyekre számíthatunk. Persze nem csak ilyen negatív tendenciák tapasztalhatóak, hanem -és ez a többség- pozitív folyamatok is. Eddig elképzelhetetlen egyenlőség valósult meg a hálózat segítségével. Mivel itt csak az az információ látszik, amelyet a felhasználó megad, kizárólag ezek a gondolatok befolyásolják a megítélését. Nincsenek faji, nemi, életkorra vagy vallásra alapuló előítéletek. Ugyanúgy olvashatjuk egy agykutató véleményét, mint például egy középiskolásét. Többnyire nem is tudjuk, vagy nem lehetünk biztosak abban, kivel beszélgetünk. Az Internet tehát olyan mértékű szabadságot jelent, amivel lehet élni, de visszaélésekre is lehetőséget teremt. További kérdés, kiknek adatik meg ez a szabadság és egyenlőség. A világ elmaradottabb területein élők, ahol az infrastruktúra fejlettsége nem teszi lehetővé a tömeges Internet használatot, kirekednek ebből a digitális demokráciából, ezzel még jobban növelve lemaradásukat. Más szempontból a fejlett infrastruktúrájú társadalmakban is kialakul «gy kirekedő réteg, de ennek életkori sajátosságai vannak. A felnőtt, most kb. 50 éves illetve az ennél idősebb korosztály legaktívabb éveit a számítógép használata nélkül töltötte. Ennek a technikának és ezen belül az Internet használatának a felhasználói szintű kezelése nehéz feladatot jelent. Kialakulóban van egy új analfabetizmus, ami ezeknek az ismereteknek a hiányát jelenti. Biztató jelek is tapasztalhatóak azonban ezen a területen. Egyre több ebbe a korosztályba tartozó ember küzd meg a kihívással, és sajátítja el ezeket a manapság egyre nélkülözhetetlenebb ismereteket. Ezek a pozitív példák pedig újabb embereket ösztönöznek arra, hogy megküzdjenek az ezredvég kihívásával. Pár évvel ezelőtt még ez a digitális analfabetizmus jelentette a legnagyobb, kulturális és társadalmi szakadással fenyegető veszélyt, de mára nem ritka jelenség a hálózaton szörfölő nagypapa. Ezt a fejlődést segítik az egyre könnyebben használható programok, az olcsóbbá, már a háztartási gép kategóriájába sorolható számítógépek, valamint -egyelőre az óceán túlpartján- a speciálisan, csak az Internetezésre készített készülékek. Jogi kérdések Már az Internet elterjedése előtt komoly gondot jelentett az információk tulajdonlásának és sokszorosításának kérdése, de ez a világháló térhódításával még aggasztóbbá vált. A hagyományos információk, pl. a könyvek esetében a jogtalan másolás vagy birtoklás üzletileg értelmetlen, vagy könnyen felderíthető volt. Volt tárgyi bizonyíték, felderíthetőek voltak a tettesek. Ez a rend dőlt meg az egymással kompatibilis számítógépek tömeges használatával. Az adatok másolhatóvá váltak, a programok és adatbázisok gond nélkül juthattak egyik gépről a másikra. Ennek átviteltechnikáját mind sebességben, mind 1999. 02. évfolyam 5. szám 191

Információs technológia távolságban növelte, növeli meg az Internet. Persze ebből a szabadságból a programok gyártói is profitálnak a shareware programok révén. Friss eleme a világhálónak a hangfelvételek másolása, terjesztése. Ez egy közel CD minőséget elérő kb. tízszeres tömörítésű eljárásnak, az MP3 kódolásnak köszönhető. Az így rögzített anyagokból tíz-tizenkét óra hangzó anyag írható egyetlen CD-re. Ezzel a felhasználó az eredeti CD-k megvásárlását spórolja meg és a kiadók hatalmas bevételektől esnek el. A másolás töretlenül ívelő lendületét a kiadók hajtóvadászata törte meg, amikor az ilyen fájlok után kutatva megszállták az Internetet. Mára a helyzet kissé konszolidálódott. Már nem minden kiadó tartja ellenségének az MP3-at. Néhányan már azzal próbálkoznak, hogy promóciós felvételeiket a világhálón közzétéve kedvet csináljanak a vásárláshoz. Az információk szabad forgalma megteremti a legkülönbözőbb világnézetek, vallások, politikai irányzatok megjelenését, sokszor ti közgondolkodástól idegen nézeteket terjesztve. Most van alakulóban egy, a felhasználók többsége által akceptált netikett amely liberálisan, de szabályozza a közreadható információkat. Fontos és pozitív tulajdonsága a hálózati demokráciának, hogy az olyan oldalakat, amelyek így sértik a közízlést, Önszabályozó módon ellehetetleníti. Az Egyesült Államokban született egy igen kemény törvény, amely szabályozni kívánta az interneten megjelenő tartalmakat. Erre a hálózati társadalom hevesen, elutasítóan reagált. Honlapok ezrei borultak feketébe és jelentek meg a világ minden részén a szolidaritást jelző kis kék szalagok. Ez a reakció bizonyította, az Internetes világ függetlenségi igényét a külső és a felhasználók többsége által álszentnek minősített beavatkozással szemben. Hatásosabb módszernek bizonyul az önszabályozás, amikor a felhasználók szelektálják, mire kíváncsiak és mire nem. Jogi szempontból az Internetes szerver üzemeltetője felel a fent lévő anyagokért. Ennek ellenőrzése a több ezer felhasználót regisztráló cégeknél nem megoldható, ezért ezek a cégek minden felhasználójukkal elfogadtatnak egy nyilatkozatot, a- melyben kijelentik, hogy másokat sértő anyagokat nem raknak fel. Ha mégis kiderül, hogy sértő anyagok kerültek a szerverre, az üzemeltető ezeket azonnal törli. Az anonim szolgáltatást nyújtó cégek is megteszik ezt, de a felhasználóval kapcsolatos adatokat nem adhatják ki (sokszor nem is tudják), így a tettesek személye homályban marad. Az ilyen cégeknek is van eszközük a sértő információk kiszűrésére. Automatikus rendszer figyeli a hirtelen nagy látogatottságra szert tett oldalakat és ezek tartalmát megnézve, ha meg nem is előzhető, de gyorsan megszüntethető az ilyen rosszindulatú információszórás. Vázlatosan áttekintve a felmerülő társadalmi és jogi kérdéseket, mérlegre téve a pozitív és negatív hatásokat, jó eredményt kapunk. A pozitívumok túlsúlyosak az Internetes világban. Optimizmusunkat csak növelheti az a belső, dominánsan tisztességes önszabályozó erő, amely jellemzi ezt a digitális demokráciát. KONDEmWXmMIM Figyelem! Megjelent az új villamosenergia árszabás. A meddővételezésre vonatkozó előírások szigorodtak. 1999.09.30-ig az alábbi termékeket és szolgáltatásokat -az itt feltüntetett- kedvezményes áron veheti igénybe: BD 100 kvar/400 V automatikus fázisjavító berendezés 369.000,-Ft F 200 kvar/400 V automatikus fázisjavító berendezés 629.000,-Ft F 300 kvar/400 V automatikus fázisjavító berendezés 849.000,-Ft F 400 kvar/400 V automatikus fázisjavító berendezés 1.026.000,-Ft MKP 25 kvar/415 V 3 fázisú kondenzátor (IP 00), német gyártmány 13.000,-Ft KRL 504 D, fázisjavító berendezést vezérlő automatika, német gyártmány 40.000,-Ft KRL 5306 DM, fázisjavító berendezést vezérlő automatika, német gyártmány 51.500,-Ft KRL 5312 DM, fázisjavító berendezést vezérlő automatika, német gyártmány 59.000,-Ft Felharmonikus és terheléses mérés (a kiszállási díjat tartalmazza) 45.000,-Ft Áraink az ÁFA-t nem tartalmazzák! MERÜNK TERV I92 ELEKTROTECHNIKA

Világítástechnika Fotometria - 75 évvel ezelőtt és ma Dr.Schanda János 1. Bevezetés A világítástechnikát különösen vonzóvá teszi az a tény, hogy egyszerre mérnöki tudomány és művészeti szakma. Világítástechnikai létesítményt tervezni, a megvalósult berendezésen méréseket végezni mérnöki munka, amely azonban nem nélkülözheti a tervező intuícióját. A tervbe az alkotónak bele kell látnia, hogy miként fog az hatni a szemlélőre, s ez művészi teljesítmény. Míg a világítástechnika - s itt elsősorban a mesterséges világítás technikáját értjük alatta - kezdeti évtizedeiben a mérnöki kérdések álltak a vizsgálatok előterében, napjainkban egyre fontosabb szerepet kap a művészi összetevő számszerűsítése is. Mérnöki munka elképzelhetetlen számszerű tervezés és a megvalósított berendezésen a tervezett értékek ellenőrzése nélkül. A világítástechnika számára ezt a számszerűsíthető fogalmi hátteret a fotometria nyújtja. Amióta többé kevésbé reprodukálható fényforrásokat tudott az ember előállítani, felmerült annak az igénye, hogy ezen fényforrások által nyújtott teljesítményt meghatározza, a különböző világítástechnikai helyzetekben fellépő mennyiségeket elnevezze, megmérje. A fotometria fejlődésének egy meghatározó mozzanata zajlott le 75 évvel ezelőtt, amikora Nemzetközi Világítástechnikai Bizottság (CIE) genfi ülésén jóváhagyta a mai napig szinte változatlanul használt fotometriai rendszert. Ez a 75 éves jubileum jó alkalom arra, hogy egyrészt megvizsgáljuk, hogyan született a világítástechnikai tervezéseink és méréseink alapját képező fotometria, milyen változásokon, kiegészítéseken ment át az elmúlt háromnegyed évszázad alatt, s milyen új gondolatokat, mérési eljárásokat várhatunk a közeljövőben. A CIE felkérésére a Magyar Nemzeti Bizottság ez év szeptember 30. és október 2. között az MTA Székházában három napos nemzetközi szimpózium keretében fogja ezen kérdéseket megvitatni. Jelen helyen a rendezvény végkövetkeztetéseit természetesen nem tudjuk megjósolni, csak a hazai világítástechnikusok figyelmét tudjuk a szakmájuk mérnöki alapjait nyújtó fotometria kérdéseire ráirányítani. 2. Történelmi áttekintés 2.1 Korai fotométerek A mesterséges fényforrások szolgáltatta fénymennyiségek öszszehasonlítása egyidős a fényforrások, mécsesek, gyertyák, olaj és gáz-égők, majd elektromos árammal működő fényforrások kidolgozásával. Ür.SchanJa János okl. fizikus, a műszaki tudományok doktora a Veszprémi Egyetem tanszékvezető tanára, a MEE tagja Lektorálta: Poppe Kornílné okl. fizikus, a MEE tagja Bouguer [1] már 1760-ban ismertetett egy "fotométert", melyben két áttetsző papírt világított meg a két összehasonlítandó fényforrás, s a fényforrásokat közelítve - távolítva a papírmintáktól kellett a két papír megvilágításának egyenlőségét beállítani. Nagyon hasonló elven működött Rumford fotométere is (1773) [2]. Ezen műszerek, s a később kidolgozott különböző, szemmel történő összehasonlításon alapuló (ún. vizuáiis), fotométerek mind kihasználták a világítástechnikai tervezésünknek azóta is sarkalatos megállapítását: Pontszerű fényforrások esetén a megvilágítás a fényforrás és az érzékelő közötti távolság négyzetével fordítva arányos. Két fényforrás által létrehozott megvilágítás pontosabb öszszehasonlításának lehetőségét a XLX. században tett felismerés hozta meg: Ha két megvilágított felületet közvetlenül egymás mellett látunk, akkor a kettőt elválasztó határvonal élessége függ a két felület megvilágításától. A- mikor a két felület /. ábra. A Richi fotométer elvi felépítése. megvilágítása azonos, a határvonal majdnem teljesen eltűnik Ezen elv legegyszerűbb alkalmazására találunk példát Richi (1826) [3] fotométerében, ahol két matt fehér felületet világít meg a két vizsgálandó fényforrás, és a két felület egy éket alkot (1. ábra). 2.2 Villogásos fotometria A különböző elven működő fényforrások színe eltérő. Még a legkifinomultabb vizuális fotométer használata esetén is bizonytalanná válik a különböző színű fényforrások összehasonlítása. Különböző színű fények intenzitásának összehasonlítására van azonban egy másik módszer [4], a villogásos fotometria: Ha két fénynyalábot felváltva vetítünk szemünkbe, és a két fénynyaláb mind intenzitásban, mind színben eltérő, úgy a váltási frekvenciát növelve azt tapasztaljuk, hogy kis frekvencia esetén (< 10 Hz) mind az intenzitásbeii lüktetést, mind a színi változást észleljük. A váltási frekvenciát növelve a szemünket érő besugárzás szintjétől függően, 15 Hz - 20 Hz tájékán, már nem érzékeljük a kétféle szín váltását, csak az intenzitás lüktetést. Még nagyobb frekvencián az intenzitás különbség okozta lüktetés érzés is megszűnik, szemünk az átlagos világosságot érzékeli. Ha a váltási frekvenciát arra a közepes értékre állítjuk, amelynél szín - lüktetést már nem érzékelünk, de intenzitás 1999. 92. évfolyam 5. szám 193

lüktetést még igen, s a két megvilágító fényforrás relatív távolságát változtatjuk, lüktetési minimumot tudunk beállítani. Ekkor mondjuk, hogy a két fényforrás által létrehozott villogási megvilágítás azonos. Ez a módszer jól használható különböző színű sugárzások okozta megvilágítások összehasonlítására. A XX. század tízes éveiben részletesen vizsgálták a különböző hullámhosszúságú monokromatikus sugárzások által keltett "világosság" érzetet mind a heterochromatikus közvetlen öszszehasonlítás módszerével, mind a villogásos fotometria eljárásával [5, 6]. A különböző módszerekkel végzett vizsgálatok eredményét tekintette át a CIE 1924-ben és hozta meg korszakos döntéseit. 2.3 A modern fotometria születése 1924-ben a CIE genfi 6. kongresszusán az USA nemzeti bizottsága javaslatot terjesztett be, amely megalapozta a fotometria új, egységes rendszerét [7], A jelentés részletesen beszámolt arról, hogy mely színképtartományban, hány észlelővel végezték el a kísérletet (alig több, mint 50 észlelővel, a legtöbb esetben csak 490 nm és 680 nm közt mértek). "(4) A Nemzetközi Világítástechnikai Bizottság általános használatra javasolja, hogy az alábbi adatokat, mint ideiglenes adatokat használják láthatósági faktorokként." Az I. táblázatban feltüntettük az 1924-es adatokat és a CIE által jelenleg javasolt értékeket [8]. Az 199l-es adatok 360 nm és 830 nm között 1 nm-es lépésközzel rögzítik a V{X) görbét. Az I. táblázatban ebből tüntettük fel a kerek 10 nm-es lépésközhöz tartozó értékeket a manapság leginkább használt 380 nm - 780 nm közötti tartományban. Mint látható, az "ideiglenes" adatok igen jól átvészelték a háromnegyed évszázadot, eltérések csak a sokadik tizedesben vannak, azok is csak a görbék pontosabb interpolálása során keletkeztek. Az 1924-es kongresszus nem csupán a láthatósági függvényt rögzítette, de megtette az első lépéseket a világítástechnika egységes szóhasználata és egységrendszere érdekében is. Meghatározták az olyan fogalmakat, és egységes jelölésüket, mint a fényárain (F), a fényerősség (I), a megvilágítás (E) stb. A meghatározások legfőbb problémája, hogy 1924-ben a "visibilité" "láthatóság" és 1983-ban a "luminous sensation" "fényérzékelés" fogalmát nem definiálták. Ezért sok esetben a világosság érzet pszichofizikai megfelelőjeként értelmezik a V(X) függvény szerint súlyozott sugárzott teljesítményt. Ez azonban színes sugárzás esetén helytelen (lásd 3. fejezet). 2.4 A fotometriai alapfogalmak fejlődése az elmúlt 75 év során Az 1924-es határozatok után a CIE figyelme egyrészt a fotometria különböző alkalmazásai felé fordult, másrészt újabb területekre, elsősorban a színtan területére irányúit. A fotometriában a fejlődést a nagyobb fénysűrűségek esetén érvényes V(k) görbe mellett a "sötétben látás" körülményei közt használható szkotopos V'{k) görbe rögzítése jelentette. Bár a Purkinje jelenség, a láthatósági görbének a fénysűrűség csökkenésével a rövidebb hullámhosszak felé való eltolódása már az 1924-es határozatok előtt egy évszázaddal ismert volt, a szkotopos láthatósági görbét csak 195 l-ben szabványosította a CIE [9]. Ugyanezen az ülésen a színmérési bizottság felvetette a színegyeztető függvények korrigálásának szükségességét [10], mert azp(a) függvény, amely definíció szerint a V(X) függvénynyel azonos, a kék színképtartományban kisebb értékeket vesz fel, mint az a vizuális észleletek szerint helyes lenne. Ezt a javaslatot 1951-ben a CIE elvetette és csak 1988-ban szabványosított egy kiegészítő fotopos érzékelőt, amely a kék színképtartományban is helyesebben írja le a láthatósági görbét [11]. A 2. ábra ezt a V^{X) görbét szemlélteti az 1924-es szabványnak megfelelő V(X) és az 195 l-es szkotopos V'{X) görbével együtt. Ugyanitt feltüntettük a 10 -os látómezőre szabványosított színegyeztető függvényt [14] is, melyet bár nem szabványosítottak fotometriai célra, de sok közleményben használják. A fotopos és szkotopos láthatósági görbék rögzítésével természetesen felmerült az igény, hogy a közbenső fénysűrűség tartomány, az ún. mezopos tartomány számára is készüljön fotometriai rendszer. Ennek nagy lenne a jelentősége, mivel az útvilágítás látási feladatai zömmel a mezopos tartományban fekszenek. A CIE az elmúlt 50 évben több nekifutásban is próbálkozott a kérdés megoldásával, de napjainkig sikertelenül. Az 1988-ig végzett kísérleti munka összefoglalását egy technikai jelentésben találjuk meg [12], az azóta folyó kutatómunka azonban még csak a technikai bizottságok belső jelentéseiben szerepel. Az egységes szkotopos - mezopos - fotopos fotometria kidolgozása a jövő nagy kihívását jelenti. 194 ELEKTROTECHNIKA

Világítástechnika 0.000 -H- 350 400 450 500 550 600 hullámhossz, 650 700 750 800 2. ábra. A V(A), VM(A) és V'(A) és az yi"(^) ijőrbe spektrális menete 3. A láthatósági függvény: világosság és fénysűrüség A V{k) láthatósági függvény megalkotásakor, miként arra a 2.3 fejezetben rámutattunk, a fogalmazásban gondosan kerülték a "világosság" kifejezést. A későbbi, pontosabb meghatározás sem használja ezt a megnevezést. Azonban 1931-ben a CIE megalkotta színmérési rendszerét, amely éppoly sikeresnek bizonyult, mint az 1924-es fotometriai rendszer [13, 14]. A C1E-XYZ rendszerben az y(x) színösszetevő függvényt a V(X) függvénnyel azonosnak választották. Kísérletek kimutatták [15], hogy a finom részletek felismerését lehetővé tevő fiziológiai csatornának a színképi érzékenysége gyakorlatilag megegyezik a villogásos fotometriával mért láthatósági görbe színképi menetével. így azt mondhatjuk, hogy a fénysűrűség pszichofizikai ingerének megtaláltuk az érzékleti, fiziológiai - biológiai megfelelőjét. A munkavégzés során oly fontos részlet - felismerés a világítástechnika fénysürűség mennyiségével áll kapcsolatban. A világosság érzet kialakítása bonyolultabb, abban nem csupán a közepes és hosszúhullámhosszú csap - gerjesztések additív összegének a megfigyelt pont és annak környezete közti kontraszt - jele vesz részt. Kialakulásához mindhárom csap típus (rövid-, közepes- és hosszúhullámú színképtartományban érzékeny csap) hozzájárul. A színes látás világosság érzetének pszichofizikai leírására az "ekvivalens fénysűrűség" fogalmát vezették be [ 16], amely a vizsgált minta érzékelt világosságának mérőszámaként egy azonos világosságúnak érzékelt Összehasonlító minta fénysürűségét definiálja. Régebben fehér felület fénysűrűségét használták erre a célra. Újabban - mivel a teljes fotometriai rendszert az 555 nm-es monokromatikus sugárzás teljesítményének meghatározására vezetik vissza az ekvivalens fénysűrűség definíciójában is az 555 nm-es monokromatikus világító mező fénysűrűségét tekintik összehasonlító mezőnek [17]. 4. Pálcika látás szerepe a világítás megítélésében A legkisebb fénysűrűségek tartományában (kb. 10~ 3 cd/m2 alatt) a csapocskák már érzéketlenek, látásunkat teljes egészében a pálcikák közvetítik. Ez a sötétben" (szkotopos) látás tartománya. Mivel a pálcikák "színvakok", ilyen körülmények között a V'(X) - láthatósági görbével felépített fotometriai rendszer [18] az adott körülmények között érzékelt világosság pszichofizikai leírására alkalmas. Ez lényeges különbség az előző fejezetben tárgyalt nappali" (fotopos) látás világosság/fénysűrűség eltéréséhez képest. 4.1 A mezopos látás fotometriája A klasszikus fotometria gondolatvilágában a pálcikáknak a nappali látás fénysűrűség tartományában (kb. 3 cd/m2 fölött) már nincsen szerepük. A 3 cd/m2 és 10"' cd/m2 között (mezopos vagy alkonyi látás) mind a csap-, mind a pálcika-mechanizmus működik, a fénysűrűség csökkenésével csökken a csapocskák közvetítésével létrejövő érzet és nő a pálcika látás szerepe. A mezopos fotometria számára ezen feltételezéssel készültek fotometriai modellek [19], melyek közül egyiket sem ismerték el nemzetközileg. Ennek egyik oka talán az is, hogy - mai ismereteink szerint - a fotopos és a szkotopos látás tartományában más-más látási feladatot modellez a psychofizikai leírás: a fotopos tartományban a fénysűrűség a finom részletek és a gyors változások (villogás, lüktetés) felismerésének inger színtű leírása, a szkotopos fénysűrűség pedig világosság" korrelátum. Az átmeneti tartományban nemcsak a látásmechanizmus tevődik át a V{X) - görbével jellemzett fotometriáról a V'{1) - görbével meghatározottra, de változik a látási kritérium is, amelyet az egyik, illetve másik rendszer leír. A fotopos fotometria a részletfel ismeréshez nyújt mérőszámot, a szkotopos fotometria a világosság leírására alkalmas. A mezopos fotometria a közlekedés-világításban játszik nagy szerepet, mivel a legjobban világított utaktól eltekintve az útvilágítás ebbe a fénysűrűség tartományba esik. Napjainkban a közvilágításban két nagy fény hasznosítású fényforráscsalád közt választhat a tervező: nagynyomású Na-lámpa és nagynyomású fémhalogén lámpa közt. A 3. ábrán a két lámpatípus egy-egy jellegzetes képviselőjének színképét láthatjuk. Rátekintve az ábrára azt a következtetést vonná le az ember, hogy ha azonos fotopos fénysűrűséget hoztak létre a Na-lámpás és a fémhalogén-lámpás rendszenei, úgy a fénysűrűséget csökkentve, azaz a V(k) - görbével jellemzett látásból a V'Q.) -val jellemzett felé haladva, a fémhalogén-lámpás rendszer szolgáltatta "látás" érzet lassabban csökken majd, mint a Na-lámpás rendszer segítségével létrehozott érzet. Kísérletek [20, 21] azt mutatták, hogy részletek felismerése, hirtelen felbukkanó apróbb tárgyak érzékelése a mezopos látás tartományában is a csapocska-látás "fénysűrűség-kontraszt" érzékelése útján jut el a tudatunkba, ezért útvüágítási tervezési feladatoknál, még ha a világítási szint a mezopos tartományba esik is, a fotopos látásra kidolgozott fotometriát célszerű használni. 4.2 Pálcika látás a fotopos fénysürűség tartományban A jelenleg használt fotometriai rendszerben a pálcika-kölcsönhatást figyelmen kívül hagyják. A hagyományos fotometria számára kihívást jelentettek Berman és munkatársai [22, 23] munkái, akik kimutatták, hogy a nappali látás körülményei között is fontos szerep jut a pálcikák közvetítette látásnak, mivel a retinán, a legélesebb látást biztosító foveától távolodva a pálcika koncentráció nő, oldalirányból érkező információk feldolgozásában a pálcikalátás szerepe nem elhanyagolható. így például a szem pupillájának összehúzódását a perifériálisán érkező inger befolyásolja. 1999. 92. évfolyam 5. szám 195

Világítástechnika Az elmúlt 75 év eredményeinek összefoglalására és a nyitott kérdések áttekintésére a CIE 1999 szeptember 30. és október 2. között Budapesten szimpóziumot szervez. Ezen rendezvényen számos külföldi és hazai szakember fog kutatási eredményeiről beszámolni. Reméljük, hogy ez a rövid előzetes, mely természetesen nem tudott a fotometria összes aktuális kérdésére kitérni, felkeltette a hazai érdeklődők figyelmét és számos magyar résztvevőt is üdvözölhetünk a rendezvényen. Irodalom 350 400 450 500 550 600 650 700 750 800 hullámhossz, nm.i. ábra. Tipikus fémhalogén-iáiupa és nagynyomású Na-lámpa színképe. Különböző színképi teljesítmény-eloszlású fényforrások segítségével végzett kísérletekből szerzők arra a következtetésre jutottak, hogy a munkavégzéshez optimalizált világítás számszerű leírásához nem elegendő a fotopos fénysűrűség: a pálcika kölcsönhatást is figyelembe kell venni, ezért olyan fotometriai leírást javasoltak, mely V{X) és V\l) szerint érzékelő két jelből állít elő új fotometriai jellemzőt. 4.3 Teljes színkép / kritikus hullámhosszokon való világítás Az előzőekben tárgyalt jelenségek gyökeresen más értelmezését adják - a részben egymásnak is ellentmondó - azon közlemények, amelyek egyik oldaláról azt propagálják, hogy világításra olyan fényforrást használjunk, amely a látható színkép minden tartományában sugároz [24] (ez még kapcsolatba hozható lenne a pálcika mechanizmust is ingerlő 505 nm körüli emisszió szükségességével, noha más megfigyelések szerint ezen hullámhossztartományban való emisszió a jó látás - és színfelismerés - szempontjából káros). Másik oldalról a "tiszta látás", jó szín és részlet felismerés, optimális energiahasznosítás, számára Thornton és munkatársai (lásd pl [25,26]) azt javasolják, hogy a világítást a 450 nm, 533 nm és 611 nm -en sugárzó keskenysávú emisszióval hozzuk létre. Úgy tűnik, hogy ilyen világítás esetén optimális a szín állandóság érzékelése, azaz hogy ezen keskenysávú emissziókkal létrehozott különböző színhőmérsékletű megvilágítások esetén adott színeket azonosnak érzékeljük (pl. emberi arc színe, fűzöld stb.). Mindezen jelenségeket a mai fotometriai rendszer nem veszi figyelembe. Továbbfejlesztése során egyik lehetséges irány olyan többérzékelös rendszer kidolgozása, mely a világítás színképi összetételéből, és térbeli eloszlásából, bonyolultabb, a világítás kvalitatív jellemzőire (lásd minőségi világítás [27]) is képes következtetést levonni. 5. CIE fotometriai szimpózium Miként azt a dolgozat egyes fejezeteiben igyekeztünk bemutatni, annak ellenére, hogy 75 éve eredményesen használjuk a CIE fotometriai rendszerét, számos területen várható annak továbbfejlesztése. [I] Bouguer, lásd Waish JWT, Phoiometry, 3rd ed. Constable, London, 1958. [2] Rumford, lásd Walsh JWT, Photomelry, 3rd ed. Constable, London, 1958. [3] Richi, lásd Walsh JWT, Photometry, 3rd ed. Constable, London, 1958. [4] íves, PM1. Mag. (6) 24 853 1912. [5] Hyde EP, CIE Cinquieme Session, Paris, July 1921. Recueit destravaux et Coinpte Rendű des Séances. pp. 160-175. [6] Gibson KS. and Tyndall, Bureau of Standards Scientific Papers, No. 475 1923. [7] Gibson KS, The relatíve visibility function, CIE Sixieme Session, Geneve, Juillet, 1924. Recueil des Travaux et Compte Rendű de Séances, Cambridge, the Univ. Press, 1926, pp. 232-238. [8] Commission Internationale de l'eclairage, C1E/ISO, CIE standard colorimetricobservers. ISO/C1E 10527-199], [9] Yves le Grand, CIE Comité d'études sur la lumiere et la vision. Rapport du Secrétariat, CIE Douzieme Session, Stockholm, 1951, Receuil des travaux et compte rendű des séances, Vol. 1. 4.p.l-30. [10] ICI TC 7, Colorimetry and artificial daylight, Reprót of Secrétariat, CIE Douzieme Session, Stockholm, 1951, Receuil des travaux et compte rendű des séances, Vol. 1. 7.pl-60. [II] Commission Internationale de l'éclairage, 1988 2 spectral luminous efíiciency function for photopic vision, CIE 86-1990. [12] Commission Internationale de l'éclairage, Mesopic photometry: Ihistory. special problems and practical solutions, CIE 81-1989. [13] Commission Internationale de i'éclairage, Proc. 8th Session, Cambridge, pp. 19-29 1931. [14] Commission Internationale de l'éclairage, Colorimetry, CIE 15.2-1986. [15] Lennie P, Pokorny J, Smith VC, Luminance. JÓSA A 10/6 1283-93 1993. [16] Commission Internationale de l'éclairage, lásd Hiba! A könyvjelző nem létezik. 845-01-58 equivalent luminance definició. [17] LásdCIEDI 1998-as ülésének jegyzőkönyve. [18] Commission Internationale de t'éclairage, Vol. 3, Table II, pp. 37-39, Proc. 12th Session, Stockholm 1951. [19] Commission Internationale de l'éclairage, Mesopic photometry: History, special problems and praclical soiutions, CIE 81-1989. [20] Rea M, He Y, Bierman T. Toward a system of mesopic photometry based upon M-channel response, Proc. NPL-CIE-UK Conference, Visual scales. Photometricandcolonmetrcaspects, pp.47-51 1997 [21] Rea M, Bierman T, McGowan T, Dickey F, Havard J, A field test comparing the effectiveness of méta! halid and high pressure sodium illuminants under mesopic conditions, Proc. NPL-CIE-LIK Conference. Visuat scales, Photometric and colorimetrc aspects, pp.60-64 1997. [22] Berman SM, Jewett DL, Bensőn BR, Law TM, Despite different wall colors, verticai scotopic illuminance predicts pupil size, J IES, 26/2, 59-68 1997. [23] Berman SM, Jewett DL, Two-dimensional photometry for intenonr surround lighting, J IES. 27 Winter 1998, 57-66 1998. [24] Brainard GC, The biological and therapeutic effects of light, in Color for Science, Art and Technology, ed.: Nassau K, Elsevier Sci. BV 1998. [25] W.A. Thornton, Toward a more accurate and extensibie colorimetry. Color Res. Appl. Part I, 17/2. 79-122 1992; Part II, 17/3. 162-186 1992; Part 111, 17/4, 240-262 1992; Part IV, 22/3. 189-198 1997; Part V, 23/2, 92-103 1998; Part VI, 23/4, 226-233 1998. [26] Brill MH, Finlayson GD, Hubel PM, Thornton WA, Prime colors and color imaging, IS&T/SID Sixth Color Imaging Conference: Color Science, Systems, and Applications SunBurst Resort, Scottsdale, AZ, 1998. [27] Commission Internationale de l'éclairage, Proceedings of the first CIE symposium in lighling quality, Ottawa, Canada, May 1998, CIE x015-1998. 196 ELEKTROTECHNIKA

Villamos gépek és készülékek A VERTESZ - MGV ötven éve Czelecz Ferenc I. A megalapítás körülményei Az 1940-es évek végére az országban kibontakozott a tervgazdálkodás. A központilag irányított tervgazdálkodás, a diktált tervek rövid időn belül felhívták a figyelmet azokra az ágazatokra, amelyek nem voltak képesek a súlyponti feladatoknak eleget tenni. Ilyen ágazat, illetve üzem volt a Ganz Villamossági Gyár is. A nagyteljesítményű forgógépek, nagytranszformátorok, nagykészülékek egyre növekvő termelése mellett nem tudtak elég energiát és munkaerőt fordítani a súlypontként kezelt, országosan kiemelt létesítmények tervezésére, helyszíni munkáinak előkészítésére és annak kivitelezésére. A feszültség feloldására, azért, hogy zavartalan legyen a magyar erőművi és alálloinási program, a bányaipar, a vegyipar és az olajipar nagyfeszültségű és erősáramú villamosberendezéseinek tervezése és kivitelezése, új vállalatot kellett alapítani. Az alapító határozat szerint (KGM 850583/1951. és KGM 853673/1951.) a Villamos Erőmű Tervező és Szerelő Vállalatot (VERTESZ) 1951. április 1-jei hatállyal hozta létre a kohó- és Gépipari Minisztérium. A vállalatot a Ganz Villamossági Gyár tervező, eladási és szerelési főosztályából alakították ki. Az alapító miniszter rendelkezése szerint az ugyanakkor profilját rendező Magyar Siemens Müvek erőátviteli berendezésekkel foglalkozó műszaki dolgozóit és 15 fő helyszíni szerelőjét is átvette az új vállalat. Az új vállalat létszáma az alapítás évében 674 fő munkás (kb. 500 fő helyszíni szerelő), 261 fő műszaki dolgozó, 110 fő adminisztrátor, 37 fő kiegészítő munkaerő, 12 fő ipari tanuló, összesen 1094 fő volt. A vállalat székhelye: Budapest II. Mártírok útja 85. (Az épület volt a Margit körúti fogház, amely ezidőben a (ianz Gyár tulajdonát képezte.) A vállalat feladata: erőmüvek, alállomások, bányák, ipartelepek nagyfeszültségű és nagyteljesítményű villamosberendezéseinek tervezése és szerelése. Az indulás nem volt zavartalan. Hiányzott a gyártó háttér ami átmenetileg gyakori helyszíni "barkácsoláshoz" vezetett, más esetben megszokásból olyan feladatokat is megoldott a Czelecz Ferenc okl. villamosmérnök, MEE tagja, MGV VERTESZ ny. vezérigazgatója vállalat, amelyekre nem volt illetékes. Pl. a Mátravidéki Erőmű egyi főtranszformátora amelyet a Ganz gyártott, de a helyszínen a VERTESZ szerelt kigyulladt és leégett. Az elrendelt műszaki vizsgálat gyártási hibát állapított meg, de zavaró tényező volt, hogy a gyári alkatrészeket a VERTESZ emberei szerelték össze vitatható minőségben. Megoldás az lett, hogy a VERTESZ az összes gyártmányszerelőt vezetőikkel együtt vissza irányította a Ganz Gyárba. Az ismertetett eset a jéghegy csúcsának számított abban a szervező munkában, amit a vállalatnak induláskor, illetve a következő években kellett megoldani. A vállalat szervezete Az alapítás első évében a vállalat szervezete a következőképpen alakult: A vállalat igazgatósága: A vállalat első igazgatója Erős József mérnök, sokévi üzemi, tervezőintézeti, tervhivatalí gyakorlattal, rendkívüli szervezőkészséggel. Füredi Pál, a vállalat főmérnöke és első igazgatóhelyettese, villamostagozatú gépészmérnök, a Ganz Villamossági Gyárnak hosszú időn át volt munkatársa, aki a Mátravidéki és Dunaújvárosi Erőművek tervezésében és felépítésében szerzett gyakorlatot. Magyari László, a váltalat főkönyvelője, az igazgató második helyettese, előzetesen a Ganz gyárakhoz tartozó Száiníálógyár főkönyvelőjeként szerzett értékes pénzügyi és ügyviteli gyakorlatot. Erős József igazgató közvetlen rendelkezései alapján működtek a következő részlegek: Titkárság, Személyzeti osztály, Munkaügyi Osztály, Titkos ügykezelés, Műszaki Ellenőrzési Osztály, Gondnokság, Terv- és Beruházási Osztály, Jogi Osztály. Füredi Pál irányításával működő műszaki részlegek a következők voltak: "LT" Létesítményi Főosztály hatáskörébe tartozó osztályok: Erőmű I. osztály, Erőmű II. osztály, Erőmű 111. osztály, Erőmű IV. osztály, Kohómű Osztály. Berendezéstervezési Főosztály hatáskörébe tartozó osztályok: BT. I. osztály, BT, II. osztály, BT. 111. osztály, BT. IV. osztály, BT. X. osztály. A Létesítménytervezési és Berendezéstervezési Főosztályok munkájának együttes vezetését, főleg pedig a tevékenységek koordinációját Schaffer Károly, a Ganz Villamossági Gyár hosszú gyakorlatú vezetője végezte, "műszaki igazgató", később "főkonstruktőr" címmel. A műszaki ágazat harmadik részlege a Szerelési Főosztály volt. 198 ELEKTROTECHNIKA

Villamos gépek és készülékek A műszaki ágazat következő részlege volt a Technológiai és Gyártási Főnökség. A technológiai és gyártási tevékenység legfőbb irányítója a kezdetben még műszaki osztályvezető, az alapítási folyamat végén már egyszemélyben főtechnológus és műhelyfőnök dr. Kara Antal volt. Magyar László főkönyvelő közvetlen irányításával működő gazdasági részlegek a következők voltak. Ügyviteli Főosztály. A főosztályon belül a következő osztályok működtek: Pénzügyi Osztály (+ SZTK), Könyvelési Osztály, Anyagkönyvclcs, Bérosztály. A főkönyvelő közvetve az Anyagforgalmi Főosztály vezetőjén, Voinits Jenő főosztályvezetőn keresztül irányította az anyagforgalmi részlegeket, amelyek a következők voltak: Szerszámraktár főnökség, Anyagraktárfönökség, Szállítási Osztály. Az új vállalat első töredék évében 20 MFt-os termelési értéket hozott létre. Mértékadó azonban a következő teljes év volt, amikor a vállalat 62 MFt-ot teljesített. A feladatok jellege és dinamikus növekedése az évek során az ágazati kapcsolatrendszer módosítását is igényelte. A gazdaságba történő jobb illeszkedés miatt a vállalat 1954-ben a KGM szervezetéből a NIM kötelékébe került át. Közvetlen felügyeletét a V1PIG (Villamos Ipari Igazgatóság) látta el, amely szervezet később M VMT-vé (Magyar Villamos Művek Tröszt) alakult. Ez a változás egyben a VERTESZ végleges helyét is jelentette a gazdaságban. Az évről-évre növekvő feladatokat a város különböző kerületeiben kialakított soktelepes bázissal csak nagyon nehezen lehetett teljesíteni. Ezért a vállalat legfontosabb célkitűzése volt egy új gyártelep létrehozása és ebben valamennyi előkészítő tevékenység összevonása. Új gyártelep létesítése céljából a vállalat a Bp. XI., Fehérvári út 108 112. sz. alatti, összesen 6010 négyszögöl területet kapta meg. Ennek a területnek nagy előnye volt, hogy a városközponthoz viszonylag közel, közlekedési főútvonal mellett, iparvágány közelében helyezkedett el. A legnagyobb hátrányt viszont az jelentette, hogy a telek nem vízszintes, hanem lejtős fekvésű volt és talaja a korábbi mocsaras terület feltöltéséből keletkezett. A telek két vége között 4 méter szintkülönbséget mértek. Ilyen körülmények között figyelemmel a beruházásra fordítható keret korlátozott voltára meglehetősen sok tervvariáció mérlegelése után lehetett csak a beépítésre az optimális megoldást megtalálni. Végül is 1959- ben megindult a központi telep építése és menetközbeni változtatások után 1962-re be is fejeződött. 1962 végén a központi gyártelepen az összesen 5 szinten irodaépületben 5727 m iroda alapterület, 5660 m műhely alapterület és 3050 m raktár alapterület állt rendelkezésre. A központi telep alkalmas volt arra, hogy a vállalat felszámolja a város több pontján meglévő telephelyeit, és így egyetlen telepen helyezkedjen el. A vállalat felé irányuló népgazdasági igények azonban az építkezés alatt is egyre nőttek, a vállalat a telep üzembe helyezésének időpontjára már nagyjából ki is nőtte azt. A központi telep tervezők azonban számoltak későbbi bővítési igénnyel és ezért a műhelyépület egy részére egy újabb szint felépítésének lehetőségét is figyelembe vették. Ennek kivitelezésére 1966-ban került sor és 1968 végén már ez a bővítés útján nyert épületrész is a termelés rendelkezésére állt. Közben kisebb zárt és nyitott fészerek építése révén is bővült elsősorban a raktárkapacitás. A központi telep 1970 végén 5942 m iroda alapterületet, 6923 m műhely alapterületet és 3285 m raktár alapterületet tartalmazott. 1976- ban új, négyszintes raktárház építésével a raktározás, szállításelőkészítés, tervezés területigénye került bővítésre (/. ábra). Már a 60-as évek közepén világossá vált a vállalat vezetői előtt, hogy a vállalatra háruló igényeknek és főleg az új II: A vállalat fejlődése /. ábra. Fehérvári úti központi irodaház és telephely létesítési módokkal együttjáró feladatoknak csak akkor tud maradéktalanul megfelelni, ha előregyártó kapacitását lényegesen bővíti. Erre a központi telepen a bővítési lehetőségek korlátozottsága miatt nem volt már lehetőség, de a budapesti munkaerő helyzet sem indokolta a fejlesztést a fővárosban. Ugyanakkor a kormány ipartelepítési politikája is azt diktálta, hogy a vállalat vidéki gyártelepet létesítsen. Több lehetőség megvizsgálása után végül is megszületett a döntés, hogy a VERTESZ új gyártelepét az ország egyik iparilag legelmaradottabb városában, Zalaegerszegen hozza létre. A telep üzembe helyezésének gyorsítása érdekében a Zalaegerszegen akkor éppen felszabadult Bútoripari Vállalat gyártelepét vette át a VERTESZ. A tulajdonoscsere fokozatosan, több lépcsőben ment végbe 1967 1969 között. 1970 végére lényegében befejeződött a gyártelep beüzemelése és ennek eredményeként 3045 négyszögöl területen 3688 m -t kitevő sok kis épületből álló üzem állt a vállalat rendelkezésére. 1970 végén tehát a vállalatnak Zalaegerszeggel együtt összesen 6114 m iroda-, 9041 m 2 műhely- és 4683 m 2 raktár alapterülete volt. A zalaegerszegi Vöröshadsereg úti gyártelep azonban nem számított végleges megoldásnak. A város központjában elhelyezendő telephely nem volt bővíthető, pedig a 70-es évek második felében a Paksi Atomerőmű kivitelezése a vállalatra háruló korábbi évek igényét megháromszorozta. Nem volt elhanyagolható a város vezetése részéről jelentkező törekvés sem, miszerint a gyártelep helyén korszerű lakótelepet akartak létrehozni. A két nyomás együttes eredőjeként amelyről megyei támogatással sikerült a tárca vezetőit is meggyőzni 1976-ban l ( )99. 92. évfolyam 5. szám 199

Villamos gépek és készülékek engedélyt kaptunk a város által ingyen adományozott telken központi (MVMT) finanszírozással egy új 18000 m -es gyártelep építésének elindítására. A gyártelep termelésbe állítása 1986-ban történt meg (2. ábra). 4. ábra Egy bányaüzemben alkalmazott 400 V-os VKRTFSZ által gyártott segédüzemű berendezés A vállalat gyártmányai 2. ábra. Zalaegerszegi gyártelep A vállalat eredményességéhez nagyban hozzájárult az a felismerés, hogy a feladatokat csak az előgyártással, a minőség állandó javításával lehet megoldani. Az előgyártás alapjainak lerakása az új gyártelep beindításával indult meg és megkezdődött egy megállíthatatlan fejlődési folyamat. Ennek eredményeként a vállalat a 80-as évek végéig több mint 200 gyártmánycsaládot dolgozott ki. Ezek közül néhányat fontossági sorrend nélkül emelünk ki. A belsőtéri tokozott berendezések 10 kv-os feszültségszintig egy- és kétgyüjtősines kivitelben a legkülönbözőbb zárlati teljesítménnyel (megszakítókkal) készültek. Hazai és külföldi alkalmazásuk meghaladja a több tízezres darabszámot. Egyik sikeres típusa volt a 12 BRT típusú okozott berendezés, amelyet a Dunamenti Hőerőműbe is beépítettek (3. ábra.) A kisfeszültségű tokozott kapcsolóberendezések gyártása a vállalat fő tevékenységének számított. Az évek alatt készített darabszámuk meghaladja az ötvenezret. Ezek a berendezések főelosztónak és segédüzemi e- losztónak egyaránt al-.?. ábra. 12 BRT típusú 10 kv-os tokozott be- kalmazásra kerültek. rendezés Egy bányaüzemben alkalmazott 400 V-os VERTESZ által gyártott segédüzemű berendezést mutat a 4. ábra. A szabadtéri 20 kv-os tokozott berendezések a vállalat büszkeségei közé tartoztak. Fejlesztésüket teljes egészében a VERTESZ végezte. Hazai alkalmazásuk az iparágban kizárólagos volt. Óriási előnye, hogy minimális építészeti előkészítést igényelt, és a karbantartása is az alumíniumkonstrukció miatt nagyon leegyszerűsödött (5. ábra). 5. ábra. 20 SRTO típusú szabadtéri tokozott berendezés A gyártmánycsaládok között jelentős helyet foglaltak el az iparág részére gyártott különféle áruk, mint pl. az oltócsövek vagy az egységlakatok. A vállalat tevékenysége A vállalat tevékenysége az elmúlt közel ötven év alatt egyértelműen sikeres volt. Ezt a sikersorozatot a folyamatosan határidőre, jó minőségben végzett munkájával érdemelte ki. Figyelemreméltó munkái a következők voltak: Erőművek: Mátravidéki Hőerőmű, November 7. Hőerőmű, Dunai Vasmű Erőmű, Borsodi Hőerőmű, Budapesti Hőerőmű, Gagarin Hőerőmű, Tiszai Hőerőmű, Ajkai Hőerőmű, Oroszlányi Hőerőmű, Pécsi Hőerőmű, Tiszalöki Vízerőmű, Dunamenti Hőerőmű, Tiszai Hőerőmű II., Paksi Atomerőmű, export erőművek. 200 ELEKTROTECHNIKA

Villamos gépek és készülékek Elosztó és transzformátorállomások: Albertirsai 750 kvos állomás, OVIT által üzemeltetett országos alaphálózat 400 és 220 kv-os állomásai, OVIT és áramszolgáltató vállalatokhoz tartozó 120 kv-os állomások és ipari alállomások, export állomások. Ipartelepek-hez tartozó nagyfeszültségű és erősáramú berendezések vegyiparban, olajiparban, bányaiparban, vasúti vontatásban, export munkák Közel-Keleten és Afrikában. Egyéb létesítmények-hez tartozó nagyfeszültségű és erősáramú berendezések (hazai és külföldi cukorgyárakban, hűtőházakban és egyéb berendezésekben). A vállalat tevékenységének elismeréseként 9 alkalommal kapott az Elnöki Tanács vagy a Minisztériumtanács által alapított kitüntetést. III. A VERTESZ privatizációja 1989 végére a belső és a külső feltételek is megértek a VERTESZ privatizálására. Belső indok a nagy nyugati viílamoscégek megjelenésével egyre határozottabban jelentkező piaci verseny, illetve a vállalatnál jelentkező tőkehiány. Külső indok a minisztériumok és hatóságok azon törekvése volt, miszerint a MVMT-ral le kell választani a gyártó és háttéripari szerveze tekét. Külföldi tökebefektető partner keresése céljából 1990 júniusában az ÁVÜ és az IKM meghívásos versenypályázatot írt ki a VERTESZ kisebbségi, esetleg többségi vagy teljes tulajdonhányadára. A pályázó szakmai befektetőknek vállalniuk kellett az eszközpark, a gyártás és termékszerkezet korszerűsítését, új termékek bevezetését, exportmegrendelések szerzését, a foglalkoztatás megőrzését és emellett a jövedelmezőség javítását is. Kilenc céget hívtak meg, hatan érdeklődtek és végül két cég, a francia Merlin CSerin és az olasz VEI Electric Systems adta be pályázatát. Az MVMT, a VERTESZ, az ÁVÜ, az IKM és a Co-Nexus Rt. képviselőiből álló bizottság egyértelműen a Merlin Gerin ajánlatát értékelte jobbnak: a francia befektető komoly (lásd később) készpénztőkével, megalapozottnak tűnő üzleti tervvel (5 év aialt összesen 650 millió Ft-os beruházási szándékkal és a snjál licenceivel) ajánlkozott a vegyesvállalatba. Az értékesítési ár meghatározásához az Ernst & Young 1990-es vagyonértékelése szolgált kiindulópontként. Eszerint a VERTESZ-apport könyv szerinti értéke 1573 millió Ft. Az Ernst & Young ugyanakkor elkészítette a vállalat hozamértékelését is. Becslése szerint a cég üzleti értéke 300 500 millió Ft-ra tehető. Ennek a két adatnak az alapján folyt az eladó és a vevő közötti hosszadalmas alku, amelyben a francia befektető végül 890 millió Ft-ra értékelte a VERTESZ-apportot, és a többségi, 51 %-os tulajdonhányad megszerzése érdekében 926 millió Ft készpénzt fizetett be a vegyesvállalat kasszájába. A Merlin Gerin és az MVMT között megkötött szindikátusi szerződés részletekbe menően rögzítette a két fél kötelezettségvállalásait. A szerződés éves bontásban tartalmazta a francia tulajdonos - beruházási tervét, amely szerint 650 millió Ft összes beruházásból 5 10 milliónyi befektetésre az első öt évben kerül sor, hacsak nem alakul úgy a vegyesvállalat gazdálkodási környezete, hogy a megtérülés valószínűtlenné válik, a beruházás várhatóan gazdaságtalan lesz; foglalkoztatási és munkaerő-politikai tervét, amely szerint a Merlin Gerin vállalta, hogy a VERTESZ általános jogutódjaként átveszi a VERTESZ teljes munkavállalói léíszámát, továbbá igyekszik megőrizni a foglalkoztatás akkori szintjét (1991: 3560 fő). Tartózkodik a létszám bármiféle hirtelen, drasztikus csökkentésétől, kivéve, ha azt a vállalat tevékenysége és gazdasági helyzete megköveteli; piaci tervét, amelyben az szerepel, hogy a Merlin Gerin és Schneider termékek forgalmazása miatti kezdeti negatív deviza-szaldó három évvel a szerződés aláírása után már pozitív lesz. Addigra ugyanis a francia tulajdonos annyi exportmegrendelést biztosít, hogy az kompenzálja a kezdeti importtöbbletet; osztalékpolitikáját, amely szerint az alapítást követő első öt évben a Merlin Gerin VERTESZ csak akkor fizet osztalékot, ha a nyereség meghaladja a 650 millió Ft-ot. A szerződés részletezte a vegyesvállalatba vitt 890 millió Ft értékű MVMT-apport tartalmát, amely dologi és eszmei vagyontárgyakból, forgóeszközökből (anyagok, feldolgozás alatt álló munkák) és a különböző átvállalt kötelezettségekből állt. A Merlin Gerin szerződésben rögzítette, hogy átvállalja a vállalat szállítóállományát, a vevői előlegeket, a beruházási kölcsönöket, a bérköltségeket és az ezzel járó szociális kiadásokat, valamint az esedékes adókat. Ezen túlmenően azonban az összes egyéb természetű kötelezettséget az MVMT vállalta. IV. A Merlin Gerin VERTESZ Rt. eddigi tevékenységének értékelése 1991 -ben a francia befektető egy rendkívül bátor lépésre szánta el magát azzal, hogy működötökével szállt be a VERTESZ-be. A Merlin Gerin nem csupán a korai megjelenés miatt érdemli meg a bátor jelzőt (hiszen a külső megfigyelő szemével a viszonyok akkor még képlékenynek és kockázatosnak tűntek), hanem egyrészt amiatt, mert egy francia befektető számára Magyarország jóval kevésbé ismert terep, mint egy osztrák vagy német vállalat számára, másrészt amiatt, mert a Merlin Gerin korábbi befektetési stratégiájába kevéssé illeszkedett egy ilyen típusú gyártó cég felvásárlása. A kockázatot mérséklendo, a befektető a szindikátusi szerződéssel igyekezett biztos piacot teremteni magának. A koncepció a befektető kreativitását, jó üzleti stratégiáját türközi, ugyanakkor az energiaipar hazai szereplői jelentős és már a közeljövőben megvalósuló beruházásokkal számoltak, amelyeket egyrészt az orosz energiaimporttól való függőség mérséklése érdekében, másrészt a tőkeemeléses privatizáció jegyében hajtottak volna végre. Az energetikai berendezések magyarországi piaci helyzete egy-két év alatt drámai gyorsasággal változott meg és vált rendkívül kedvezőtlenné, csakúgy, mint az 1988 89-ben még ígéretesnek tűnő világpiaci helyzetkép az adott szakágazatban. Az ismeretlen terep kockázatát a befektető számos (8 10) francia szakértő delegálásával kivánta mérsékelni. A befektető francia menedzsereket delegált az Összes fontosabb vezető beosztásba, aminek következtében a vállalaton belüli kommunikáció (már csak nyelvi problémák miatt is) eleinte meglehetősen akadozott. A tulajdonos ezt viszonylag hamar felismerte, csak úgy, mint azt a tényezőt, hogy kizárólag helyi menedzserek rendelkezhetnek olyan kapcsolatokkal, szerezhetnek olyan in- 1999. 92. évfolyam 5. szám 20]

Villamos gépek és készülékek formációkat, amelyek a cég megrendelés-állományának növelése szempontjából nélkülözhetetlenek. Ebben a tekintetben a befektető képes volt rugalmasan változtatni eredeti elképzelésén. 1994 óta a társaságot magyar vezérigazgató irányítja. A francia tulajdonos marketing- és megrendelésszerzési kvalitásai, a know-how-ja rendkívül fejlett. A tulajdonos komoly erőforrásokkal, dinamikusan látott hozzá a hazai piac megdolgozásához. A kereslet élénkülését így a maga javára tudta fordítani, a cég 1997-ben már nyereségessé vált. 1997-ben a társaság 100%-os francia tulajdonba került. Ha az MGV áltat lefedett területet vizsgáljuk, azt látjuk, hogy hagyományos tevékenységben kizárólag a hazai piacon, erős versenytársak jelenlétében dolgozik. Ugyanakkor a tulajdonos Zalaegerszegen zöldmezős beruházásként létrehozott egy gyárat, amely nagy sorozatban exportra termeli a globális Schneidcr-kínálat egyik elemét. Ha az MGV szerepét makroszempontból mérlegeljük, a Merlin Gerin és a Schneider magyarországi megjelenése lehetővé tette egy, a piacról egyébként kiszorulásra ítélt, saját termékeivel életképtelenné váló cég túlélését. Fennmaradt a foglalkoztatás (egy része), sőt a tulajdonos áldoz arra, hogy a munkatársak intenzív képzésben részesüljenek- A magyarországi makromutatók szempontjából kedvező, hogy növekedett a termelés és az export és az is, hogy mindezt komoly volumenű beruházás tette lehetővé. Összefoglalva az elmúlt közel tíz év tevékenységét megállapíthatjuk, hogy a VERTESZ privatizációja sikeres volt. Az átalakult, új részvénytársaság a versenyhelyzetben is sikeresen végzi hagyományos szerelési tevékenységét, és kialakított egy új gyártóbázist, amely jelentős mértékben exportra termel. És ami a legfontosabb, a társaság évek óta jelentős nyereséggel zárja működését. Összehasonlító előnyök: - kisebb kábelátmérő (speciális PVC szigetelésnek köszönhetően) - egységesített névleges feszültség (300/500 V) - FD 0 változat a legkisebb görbületi sugarat adja - jobb térkihasználás a tokozott berendezések szerelésénél és még sok korszerű megoldás... Bővebb információért forduljon hozzánk! Csúcsminőség igényes kivitelezéshez Képviselet: lutf* GROUPE SCIINEIDER-Ijől SCHNEIDER ELECTRIC A Schneider magyarországi vállalata, a Merlin Gerin Vertesz Villamossági Rt. bejelentette, hogy 1999. márciusától az egész világon új lógót használ, amelyben az eddigi Gruupe Schneider helyei! a Schneider Electric név jelenik meg. Ez egyrészt érzékelteti azt a folyamatot, amelynek során több vállalatból és márkanévből létrejött egy olyan ipari cég, amely bárhol a világon ugyanazzal a szakértelemmel, de mindig testre szabott ajánlattal áll vevői rendelkezésért:. Másrészt az Flcctric szó utal fő tevékenységükre: villamosenergia-elosztás, ipari folyamaiirányítás és automatizálás. A vállalat természetesen továbbra is használja fő márkaneveit Merlin Gerin, Modicon, Square D, Tclcmccaniquc, az új grafikai megjelenítéssel az a cél, hogy a márkanevek Schncidcrhcz tartozása még inkább megerősítést nyerjen. A legtöbbet tesszük a villamosságért. 202 ELEKTROTECHNIKA

Világítástechnika A herendi porcelánmanufaktúra nagykereskedelmi bemutatótermének világítása Kassay Gábor, Vonnák István 1826-ban, egy kis domboldalban fekvő faluban, Herenden kezdte meg működését egy gyár, amely hagyományos kézzel lesieti porcelánokat készít mind a mai napig. Az eltelt másfél /. kép: A nagykereskedelmi bemutatóterem világításának általános képe szükségessé tette a nagykereskedelmi bemutatóterem teljes felújítását. Az új terem kialakítására Medveczky Kazimir belsőépítész kapott megbízást. Az új világítási rendszert az általa készített belsőtérhez igazodva alakítottuk ki. A teljesen zárt, természetes világítás nélküli nagykereskedelmi bemutatóterem jószerivel csak bútorokkal külön választott helyiségeinek, bemutatótereinek és tárgyalóinak, világításával biztosítani kell a gazdagon díszített tárgyak optimális láthatóságát (1. kép). A világítási követelményeket az alábbiakban foglalhatjuk össze: 1. Megfelelő erősségű vertikális és horizontális megvilágítás és egyenletesség 2. Egységes és tökéletes színvisszaadás 3. Káprázás-mentesség 4. A feladatnak megfelelő beállítás és átrendezhetőség 5. Egységes megjelenés, mely a belsőépítészeti berendezéssel is formai egyensúlyban van 6. Barátságos hangulat megteremtése /. ábra. A mennyezeti világítási rendszer telepítési sémája évszázad alatt a kis helyiség a világ egyik legfontosabb porcélánközpontjává vált. Amióta az 185 l-es Londonban megrendezett világkiállitáson megkezdődött termékeinek nemzetközi sikere, a gyár fejlődése folyamatos. A mind nagyobb külföldi érdeklődés Kassa)' Gábor okl. villamos üzemmérnök, LISYS Fényrendszer Stúdió Vonnák István okl. villamos üzem mérnök, létesítmény főmérnök, LISYS Fényrendszer Stúdió l.ektoniita;!)r. Horváth József okl. villamosmérnök, a MBE tagja A megvalósított világítási berendezés A fent emlitett követelményeknek figyelembevételével terve- zett berendezés két fő egységre bontható (1. ábra): -Mennyezeti sínrendszer és lámpatestek Tárlókba beépített világítási rendszerek ^ mennyezeti Vllugll US1 rendszer A mennyezeti sínrendszer elhelyezését az 1. ábrán látható piros vonalak jelzik. Mint az megfigyelhető, ívesen hajlított síneket 204 ELEKTROTECHNIKA

Világítástechnika szereltek a téregységek közepén található lencse alakú gipszkarton díszítő elemekre, valamint sínek jelennek meg a tárlókkal párhuzamosan is. A mennyezeti sínrendszer segítségével tehát jól megvilágíthatóak azok a felületek, terek amelyeket a tárlókbu rejtetten szerelt világítással nem lehetett megoldani (2. kép). 2. kép A mennyezeti világítási rendszer egy résziele 3. kqi A mennyezetre szerelt lámpatestek (ERCO, Castor tip.) 4. kép Tárgymegvilágítás A sínek mennyezetre szerelhető három áramkörös kivitelűek, amelyeket távtartók segítségével szereltünk fel az ún. BARISOL feszített álmennyezetre. A kiemelő lámpatestek a sínrendszeren szinte bárhol elhelyezhetőek (egyszerűen bepattinthatóak abba) ezáltal biztosítva a rendszer szabad átrendezhetőségét, míg a három áramkörös sínnel szabadon választhatjuk ki az adott kapcsolóval felkapcsolni kívánt lámpatesteket. A berendezett étkezőasztalok, a tárgyalóasztalok és a kiállítótér egyes részeinek általános és kiemelő világítását a mennyezeti sínrendszeren elhelyezett lámpatestek adják. Erre a célra szélesen (25 -ban) illetve keskenyen (9 -ban) sugárzó transzadapteres lámpatestek kerültek kiválasztásra, amelyek adaptereibe fényerősség-szabályozó (dirnmer) van beépítve (3. kép). így a különböző távolságokban lévő de azonos megvilágítást igénylő tárgyakat tudunk azonos szinten megvilágítani (4. kép). A leválasztható tárgyalótereinben és a belépő térrészben ezeken kívül még süllyesztett kivitelű dekoratív mélysugárzók kerültek elhelyezésre. A bemutatóterem hátsó részén található a szőnyegpadlóba beledolgozott HEREND logo kontúros fénykeretbe foglalását, attraktív kiemelését 2db zoom-optikás projektor beállításával oldottuk meg. (2. kép) A tárlók beépített világítási rendszere 5. kép. A Miniraii (ERCO. Compar tip.) "wallwasher" és hagyományos rendszerek A tárlók világítása két fő részre osztható: a timpanonba rejtett MI- NIRAIL világítási rendszerre (5. kép) illetve a középső polcok alsó-elülső záró-profilja mögé rejtetten beépített LUMINARAIL rendszerre. (6. kép) Mindkét esetben a tárgyak hátterét alacsonyabb szinten e- gyenletesen világítjuk meg, míg a tárgyak jóval magasabb szintű kiemelő világításáról i- rányított fényű fényforrások, lámpatestek gondoskodnak. A tárlók felső részének kontúrmentes alapvilágításhoz u.n. "wallwasher" adapteres lámpatesteket használtunk, amivel egy vertikális felületen lehet nagy egyenletességgel világítani. A lámpatesteket egymástól 40-50 cm-re rögzítve, a szomszédos lámpatestek egymás fényét átfedik, és egyenletes vertikális megvilágítást adnak. A polcon és a plexi-tartókon elhelyezett porcelántárgyaknak környezetükből való kiemelésére külön lámpatestek szolgálnak. A kis méretű lámpatestekkel elérhető megvilágítási tartomány másfél nagyságrendet ölel fel, 20 vagy 35W-os illetve különböző sugárzási szögű fényforrás segítségével. A lámpatestek a 21x21mm keresztmetszetű kisfeszültségű sínrendszerre kerültek, amely sínt a timpanonban kialakított 1999. 92. évfolyam 5. szám 205

Világítástechnika dobozba rejtetten helyeztük el. A rendszer kisfeszültségű tápellátását biztosító transzformátorok a tárló tetején találhatóak, amelyek betáplálása, a villamos hálózat alapszerelésekor, a belsőépítészeti munkák megkezdése előtt került kialakításra (7. kép). A tárlók alsó részének szórt fénnyel történő háttérvilágítását a LUMINARAILen rögzített szoffita fejelésü izzók adják. Ezek az izzólámpák xenon töltésű fényforrások. Fényük rendkívül kellemes és barátságos sárgás-fehér, élettartamuk pedig igen kedvező. A fényforrás felhasznált változata I2V-os,5W-os. A folytonos izzósort egy-egy gömbcsuklós adapter szakítja meg, amelyekhez 35 mm átmérőjű hidegtükrös halogén izzókat illesztve gondoskodunk a tárgyak emelt szintű megvilágításáról (8. kép). 6. kép. A Luminarail (Ayabekov) xcnonlámpás, kisfeszültségű rendszere A rendszer előnye az igen kis méret, s ezért könnyű elrejthetőség, egyszerű beépíthetőség és az alkalmazott fényforrások hosszú élettartama (20000h szoffita izzók itt. 2000/4000h 35mm-es hidegtükrös halogén izzók). A két különböző típusú fényforrás szinte tökéletesen illeszkedik egymáshoz és kitűnő színvisszaadást biztosít. m 4kiA ^^ ^^HMi ^^^^r ^^^ ^^^_ SMH ^^ H. kép. A tárlók alsó részének világítása, xenon töltésű, kisfeszültségű fényforrásokkal, Agabekov világítási rendszerrel ~> kép. A tárlók felső részébe szerelt kisfeszültségű világítás Tengerbe épülő szélerőmüvek Angliában konzorciumot hoztak létre tengerbe helyezett szélerőmü telep tervezésére és kivitelezésére. A projekt teljes költsége 2 millió angol font körül várható. A kb. 40 50 egyenként 2 MW teljesítményű generátorokkal felszerelt szélkerék Kelet-Anglia partjainál lesz telepítve. Az elképzelés egybeesik az angol kormány terveivel, miszerint 2010-re az A berendezés mintegy egy éve üzemel és az itt szerzett tapasztalatok alapján a most épülő herendi kereskedelmi központot is hasonló berendezésekkel látjuk el. Angliában termelt villamos energia 10%-a a megújuló energia kell legyen. A jelenlegi tervek szerint ez év nyarán elkezdik építeni a szélerőmű telepet, a teljes kiépítéshez hat-nyolc hónapra van szükség. (Forrás: "ElectricalReview" 1998. nov. 24-iszáma) (Dr. Bencze János) 206 ELEKTROTECHNIKA

Hírek A MEE Világítástechnikai Társaság 1999. február 23-án rendezte meg A HOFEKA a világítástechnikában" című cégbemutatóját. A Társaság elnöksége nevében Déri Tamás üdvözölte a MV Nyugati pályaudvar Kormányzati várójában megjelent 80 fő szakembert és a bemutatkozó céget. Kiemelte, hogy az optikai laboratórium Magyarországon egyedülálló műszerekkel és programokkal segíti a belső- és szabadtéri világítástechnikai tervezést. Hqffman Iván, a HOFEKA Kft. és az EKA Kft. tulajdonosa elmondta, hogy az 1996-ban alapított HOFE- KA Kft. 1998-ban megvásárolta az 1888-ban alapított EKA védjegyét, gyártási jogát, dokumentációit és szerszámkészletét, az EKA szakembereinek pedig lehetőséget adott arra, hogy folytathassák az EKA 111 éves tevékenységét. Név szerint megemlékezett az 1945 előtti nagy elődökről Engel Károlytól Rcich Ernőig, és 45 utániakról is Orosz Antaltól Vadas Gáborig, s a bemutatóra is meghívott Vincze Vilmosról. A 42 fős EKA jelenlegi vezetői: Bodri Vilmos kereskedelmi-, Simkó Géza termelési-, Wagenblatt Gyula műszaki igazgató, az olt működő fénytechnikai laboratórium vezetője: Károly Ferenc. A közismerten lámpatesteket gyártó EKA termelésének felét I998-Íg a távvezeték-, villamos vasúti- és daru szere Ívé nyék, valamint villamos szerelési anyagok tették ki, ma a HOFEKA termékei között csak 35% a világítástechnika. Cél; a korábbi 50% visszaállítása. Ennek elérése azért is reális, mert az országban felszerelt szabadtéri lámpatestek kb.: 60%-a EKA gyártmányú. Ezek mindegyikéhez gyártanak pótalkatrészeket, sőt a foghíjak" pótlására hasonló típusú" komplett lámpatesteket. Azért nem azonos" típusúak a napjainkban gyártott régi típusú" lámpatestekkel, mert azokat következetes fejlesztéssel korszerűsítették. A korszerűsítés főbb ismérvei: polikarbonát egyes típusoknál vandáibiztos" fóliabevonatú burák, szilikongumiból készült és újszerű módon megoldott tömítések, kibillenthető egyes lámpatestekben cserélhető szerelvénylapok, dugaszolható csatlakozóvezetékek, porszórásos felületkezelés technológia, hűtőfelületek növelése hűtobordákkal, hűtőzászlókkal, egyes típusoknál a fényforrás foglalata biztosítja a megfelelő hűtést a térből kihelyezve. A fejlesztőmunka során teljesen új lámpatesteket is alkottak, amelyekben felhasználták a felsorolt korszerűsítési elvek aktuálisan alkalmazható részeit. Az előadó az új fejlesztésű termékek közül kiemelte a víz alatti használatra alkalmas tömítettségű (IP 67) forgásszimmetrikus, továbbá a két fényforrásos vályús fényvetőket, az egy- és két fényforrásos köztük az átfeszítősodronyra szerelhető - közvilágítási lámpatesteket. A felsorolást a 20 cm átmérőjű henger alakú lámpatestekkel folytatta, amelyek a velük azonos átmérőjű tartócsövekben folytatódnak", s ezekkel együtt 60 cm-től akár 200 cm hosszúságúak is lehetnek. A MÁV igényeknek megfelelően gyártott segédtiilcrös, laposburás lámpatestek előnyeivel természetesen a nem MÁV-os megrendelői is élhetnek. (A MÁV pályázatára fejlesztett lámpatestekről bővebben olvashatnak az érdeklődök az ELEKT- ROTECHNIKA 1997/7. számának Világítástechnikai híreiben.) Az előadás befejezéseképpen a minőségellenőrzésről hallhattunk. Az MSZ EN ISO 9002 minőségbiztosítási rendszer bevezetésének folyamatában a HOFEKA túljutott az előauditáláson és már a nemzetközi tanúsítási oklevél átvétele előtt is a szabvány előírásai szerint működteti szervezeti, dokumentálási, valamint nyersanyag-, gyártásközi- és készára-ellenőrzési rendszerét. Az előadás után a résztvevők érdeklődéssel tanulmányozták a kiállított lámpatesteket sőt daruáramszedőket, általános tetszést aratott, ötletes békazármegtartó" rugós szerkezet, amely a harmadik kezet" helyettesíti. Kézhez kapták az új és teljes 53 lapos --56 oldalas (megszámoltam!) lámpatest katalógust. Feliratkozhattak Károly Ferenc laborvezetőnél az EKALUX tervezőprogramjáért, amelyet az Ihász utcai bemutatóteremben vehetnek majd át, sőt a HOFEKA Elektromos Ipari és Kereskedelmi Kft. termékeiről készült videó bemutatót is megtekinthetik. Dr. Vetési Emil Bulletin des Schweizerischen Elektrotechnischen Vereins, Bulletin SEV/VSE 18/98 K. Bnmgardt,./. Vierengel. K. Weissman, G. Schemel, P. Lórin: Wenn Trafos leiser werden sollen (Ha a transzformátoroknak csendesebbnek kell lenniök) A transzformátorzaj passzív csökkentése zajvédő fallal, zárt építménnyel költséges. A Quiet Power Inc. és az ABB Sécheron SA, az ABB Svájc leányvállalata egy ATQ 100 nevű, kedvező áru zajcsökkentő rendszert dolgozott ki. E rendszer abból áll, hogy a transzformátor zajával ellentétes ütemű zajt hoz létre közvetlenül a transzformátor tartályán, ezáltal csökkenti, illetve megszünteti a környezetbe kisugárzott zajt. Az ATQ rendszer a következő részekből áll: A zajszenzorok. Ezeket az alállomás egyes pontjain helyezik el. Ezek érzékelik a mindenkori zajnívót, amelyik természetesen függ a transzformátor terhelésétől, a meteorológiai viszonyoktól. Rezgésszenzorok. Ezek vezérlik digitális jeleiken keresztül a zaj- és rezgéscsillapítást. Piezoelektromos adó. Ha lehetséges, akkor ezek rezgésével csökkentik a transzformátor rezgését, ezáltal meggátolják a zaj keletkezését. A tartályfalra helyezve ezek az adók 4 m/s gyorsulást képesek ellensúlyozni. Akusztikus adók. 100 és 400 Hz közötti rezonanciás zaj ellen fejlesztették ki őket. Kétszeres hálózati frekvencián 1100 db-t tudnak kifejteni. Közvetlenül a transzformátor tartályára szerelik őket. Vezérlőegység. Ez végzi a mindenkori szükségletnek megfelelő zajcsökkentést azáltal, hogy aktiválja a piezó, illetve akusztikus készülékeket. Az ATQ rendszert az USA-ban részletesen kivizsgálták. E vizsgálatokról 3 EPRI kutatási jelentés számol be 1989-ből. Európábane rendszert Dél-Svédországban 1998-ban próbálták ki. Az ATQ 100-al 100 Hz esetén 23 db zajcsökkentést sikerült elérni, zajvédő fallal csak 9-et. Egy 15 MVA-es transzformátornál próbálták ki ezt az aktív zajcsökkentést. Az USA-ban e rendszerrel 14 transzformátort szereltek fel 6 állomásban. Dr. Kiss László 208 ELEKTROTECHNIKA

Hírek Eredmény hirdetéssel zárult a kapacitás tender A Magyar Villamos Művek Rt. (MVM Rt.) 1997. júliusában a szükséges hatósági jóváhagyásokkal két pályázatot irt ki az ország biztonságos energia ellátásához szükséges, a 2000. évet követő évtized első felében üzembe lépő új erőművi kapacitások létesítésére. Az e«yik pályázat, a 97/1 jelű 200 MW-nál kisebb egységlelje.sítő-képességü erőművi egységekre vonatkozott, mintegy 800 (+/- 200} MW összteljesítményre, amelyeket 2001. január és 2003. december között kell üzembe helyezni. Ez a pályázat megengedte, hogy nukleáris fűtőanyagtól eltekintve, bármilyen fűtésű erőművel pályázzanak. A másik pályázat, a 97/2 jelű pedig 200 MW-ot meghaladó egységteljesítményű erőművi egységekre vonatkozott, 1100 (+/- 300) MW összteljesítményre, 2004. január és 2005. december közötti üzembe helyezéssel, menetrend tartó, közcélú erőművi megvalósítására, földgáz kivételével bármilyen fűtésű erőműre. 1998 januárjában az MVM Rt. áttekintette az Országos I röiiuílétesitési Ter\ kidolgozása óla eltelt időszak változási tendenciáit, új közép- és hosszú távú kapacitás- és energia mérleget készített. Ennek alapján a tenderben kiirt kapacitásokat hatósági jóváhagyással módosítania kellett. A 97/1 kiírásban 800 (+/- 200) MW helyett 500 (+/- 200) MW lett, amíg a 97/2 kiírás szerinti pályázat 1100 (+/- 300) MW helyett, 600 (+/- 200) MW lett, azonos egyéb feltételek mellett. Az említett módosításokról a pályázókat 1998 februárjában tájékoztatták. Az első pályázatra (97/1) végül is 24 ajánlat érkezett 3524,3 MW összértékben. A pályázók az összes kapacitás 60,3%-ot földgáz fűtésűre, 34%-át szén fűtésűre, míg 5,7%-át egyéb (olaj, geotermikus, gőz) energiahordozó hasznosítására alapozták. A második pályázatra (97/2) 9 ajánlat érkezett 5473 MW összértékben. A megajánlott kapacitás 58,8%- szén, 23%-a lignit és 18,2%-a nukleáris energiahordozóra alapult. A pályázatok értékelésében az MVM Rt. szakértőin túl, részt vettek a Magyar Energia Hivatal, a Gazdasági Minisztérium és a Környezetvédelmi Minisztérium szakértői is. Az üzleti terveket és a projektek pénzügyi megalapozottságát független pénzügyi tanácsadókkal is megvizsgáltatták (97/1-et Ernst & Young-gal; 97/2-t Arthur Andersen-nel). Az egyes projekteknek a villamosenergia-rendszerbe való beillesztésére végzett számítógépes szimulációkhoz alkalmazott modelleket az USA Energiaügyi Minisztériuma auditálta. A teljes pályázati eljárást is független auditor ellenőrizte és hitelesítette. Az egyik pályázat (97/1) nyertesei: az AES-FÖNIX (amerikai érdekeltségű cég) a tiszaújvárosi Tisza II Erőmű telephelyén megvalósítani tervezett 191 MW-os földgáztüzelésű gázturbinás kombinált ciklusú erőművel; illetve a Budapesti Erőmű Rt. (Finn és Japán érdekeltségű) által a Kispesti Erőműben megvalósítani tervezett 110 MW-os gázturbinás kogenerációs (villamos- és hőenergiát egyaránt termelő) kombinált ciklusú erőművel. Az említett vállalkozások 7000 órás kihasználtság esetén rendre 6,43; illetve 6,87 Ft/kWh éves átlagos összköltséggel bocsátják rendelkezésre a termelt villamos energiát (ez a költség szint kb. megfelel a mai átlagárnak!). A nyertes pályázatok hosszú távú kapacitás lekötési előszerződést kötnek az MVM Rt.-vel. A második pályázat (97/2) esetében az MVM Rt. Élve a pályázati kiírásban rögzített lehetőséggel, nem hirdetett győztest. (Forrás: Bakán István MVM Rt. Vez. lg 1999. 02. 26-i sajtótájékoztatója, illetve az MVM Rt. "Sajtóközleménye") (Dr. Bencze János) A Német Tőzsdén megjelent a villamos energia mint kereskedelmi árucikk 1999. február 19. nevezetes nap az európai villamos energia "kereskedelemben". Az Európai Unió energiapiaca közel 60%- át liberalizálták természetesen a Német piacot is, így a frankfurti tőzsdén elkezdődött a villamos árammal való kereskedelem, illetve az ezzel kapcsolatosan a vonatkozó tőzsdei infrastruktúra kiépítése is. Ezzel február 19-én az európai villamos energia piacon megindult a verseny. A Német Tőzsde szóvivője kijelentette, hogy a villamos energia kereskedelem tekintetében is szívesen működik együtt a Nymex-el (New York-i Energia Tőzsde-vei), valamint az európai hasonló intézményekkel, mint például a Nord Pool-al, az északi országok energia szervezetével, az Angol Energia Szervezettel, és az Amsterdami Villamos Energia Tőzsdével (Amsterdam Power Exchange-al). Az első lépés a villamos energia kereskedelem területén szerzett tapasztalatok cseréje lesz. Ebben Európának nincs még tapasztalata. Az igazi kereskedelem akkor kezdődhet, el, ha már megfelelő számú résztvevő van, akik már felkészültek erre az újszerű tevékenységre. (Forrás: "Utility Europe" EUhavi energetikai folyóirat 1999. február) (Dr. Bencze János) Rádiófrekvenciás terek hatása; városi mítosz, vagy valóság A városi lakosság jelentős hányada félelemben él a körülötte egyre szaporodó rádiófrekvenciát kibocsátó készülékek mint például a mikrohullámú sütő, a mobil telefonok, a rádióhullámmal vezérelt játékok, a különböző távirányító rendszerek, a televízió és a rádió miatt. Olyan hiedelmek láttak napvilágot, amely szerint ezek a készülékek és berendezések keltette rádiófrekvenciás erőterek leukémiát, agyi eseményeket és/vagy egyéb bőr megbetegedéseket okoznak. A fent "hiedelmek" tisztázására, a lakosság megnyugtatására az Új-Zélandi Szabványügyi Bizottság számos vizsgálatot végeztetett el. A vizsgálatok hasonlóan más országokban, más tudományos társaságok által végzett vizsgálatok eredményeihez negatív eredménnyel zárultak. Megállapították, hogy nincs közvetlen, kimutatható kapcsolat a rádiófrekvenciás terek jelenléte és az előforduló megbetegedések között. A kutatások természetesen folynak tovább. Arra azonban semmiféle garancia nincs, hogy a kutatás későbbi eredményei nem találhatnak mégis valamiféle összefüggést a rádiófrekvenciás terek és egyes specifikus megbetegedések között. (Forrás: "Standards" 1999. február/március az Új-Zélandi Szabványügyi Hivatal lapja ) (Dr. Bencze János) 210 ELEKTROTECHNIKA