A pszichológiai immunkompetencia aktuális szintjeinek összefüggései az értékpreferenciákkal pedagógusjelölt hallgatók körében



Hasonló dokumentumok
Nemzetközi vándorlás. Főbb megállapítások

A évi integritásfelmérések céljai, módszertana és eredményei

A romániai magyarság termékenysége között, regionális összehasonlításban

A MAGUKAT BAPTISTÁNAK VALLÓK SZOCIODEMOGRÁFIAI SAJÁTOSSÁGAI. Készítették: Kocsis-Nagy Zsolt Lukács Ágnes Rövid Irén Tankó Tünde Tóth Krisztián

SAJTÓSZABADSÁG-INDEX 2012 AZ ÚJSÁGÍRÓK, A MÉDIAVÁLLALKOZÁSOK ÉS A KÖZÖNSÉG VÉLEMÉNYE A SAJTÓSZABADSÁG HELYZETÉRŐL. Vezetői összefoglaló

DEBRECENI EGYETEM ORVOS- ÉS EGÉSZSÉGTUDOMÁNYI CENTRUM EGÉSZSÉGÜGYI FŐISKOLAI KAR

AZ ÚJSÁGÍRÓK SAJTÓSZABADSÁG- KÉPE -BEN MAGYARORSZÁGON

BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL*

Társadalmunk jövedelmi munkaerõ-piaci helyzete

BUDAPESTI KOMMUNIKÁCIÓS ÉS ÜZLETI FŐISKOLA SZAKKÉPZÉSEIN VÉGZETT HALLGATÓK KÖRÉBEN

A magyar gazdaság versenyképességének vállalati fókuszú vizsgálata, figyelemmel a költségvetés bevételi és kiadási összefüggéseire

Központi Statisztikai Hivatal ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye

A családi háttér és az iskolai utak eltérései

HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN

TÁRSADALMI-GAZDASÁGI TRENDEK A NÉPESSÉG IDŐFELHASZNÁLÁSÁBAN*

Baksay Gergely- Szalai Ákos: A magyar államadósság jelenlegi trendje és idei első féléves alakulása

és élelmiszer-ipari termékek hozhatók forgalomba, amelyeket a vonatkozó jogszabá-

Az egyes régiók bűnügyi fertőzöttségi mutatói közötti eltérések társadalmi, gazdasági okainak szociológiai vizsgálata és elemzése, a rendvédelmi

Oktatóink bemutatása:

Ha egyetlen mondatban kellene összefoglalnunk A tekintélyelvű

Kutatási infrastruktúrák Magyarországon

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben

Nemzeti identitás, kisebbségek és társadalmi konfliktusok A magyar társadalom attitűdjeinek alakulása 1992 és 2014 között

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 81.

OROSZLÁNY ÉS TÉRSÉGE EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI TERVE

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Regionális Politika és Gazdaságtan Doktori Iskola

Így választott Budapest

Demokratikus attitűdök a hazai középiskolákban 1

Nógrád megye bemutatása

A kutatás folyamán vizsgált, egyes kiemelt jelentőségű változók részletes

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról

AZ EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT EGYENLŐTLENSÉGEI

MTA GYEP Iroda. A Munkaerő-felmérés 15 évének tanulságai a gyermekes családok szempontjából 1,2. 1. Bevezetés és összefoglalás

I. félév. Szolnok, október 05. Dr. Sinkó-Káli Róbert megyei tiszti főorvos. Jászberény. Karcag. Szolnok. Mezőtúr

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12

Eötvös József Főiskola minőség mérési és értékelési kézikönyve

Nők a munkaerőpiacon. Frey Mária

Társadalmi jellemzõk, Társadalmi jellemzõk, Központi Statisztikai Hivatal

Lakóhelyi szuburbanizációs folyamatok a Budapesti agglomerációban

Öregedés és nyugdíjba vonulás

Hol laknak a magyar nagyvárosi térségek képzett, illetve elit csoportjai?

NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ ESETTANULMÁNY

NYUGDÍJRENDSZER, NYUGDÍJBA VONULÁS

Budaörs Város Önkormányzata BUDAÖRS VÁROS IFJÚSÁGPOLITIKAI KONCEPCIÓJA

Zsidóellenes előítéletesség és az antiszemitizmus dinamikája a mai Magyarországon

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése

A magyar közvélemény és az Európai Unió

Stratégiai menedzsment nemzetközi benchmark elemzés

TÁJÉKOZTATÓ A ÉVI BŰNÖZÉSRŐL

IBNET TELJESÍTMÉNY-ÉRTÉKELÉS A VÍZIKÖZMŰ SZOLGÁLTATÓK KÖRÉBEN

A pszichológusok és a lelkészek halálképének vizsgálata

3 Szalay Balázs Szepesi Ildikó: A matematika- és természettudományoktatásról

Az ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Általános Iskola és Gyakorló Gimnázium Szervezeti és Működési Szabályzata

A villamosenergia-szolgáltatással kapcsolatos fogyasztói elégedettség mérésének évi eredményei

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA

VÁLÁS ÉS SZÉTKÖLTÖZÉS

Magyarországi szálláshelyek vendégéjszakáinak alakulása Készítette: Dr. Juhász László PhD

A lakosság utazási szokásai, vélemények a magyarországi turizmusról - II.

Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja

Vállalkozás alapítás és vállalkozóvá válás kutatás zárójelentés

Török Katalin. Roma fiatalok esélyeinek növelése a felsőoktatásban

Kutatási jelentés. ELTE-ÁJK Politikatudományi zet politológus diplomás hallgatói kutatás (2011) Kónya Márton

Fogyatékossággal élő emberek életminősége és ellátási költségei különböző lakhatási formákban

Bernát Anikó Szivós Péter: A fogyasztás jellemzői általában és két kiemelt kiadási csoportban

A válság munkaerő-piaci következményei, I. félév

1. A kutatás célja, a munkatervben vállalt kutatási program ismertetése

Állampolgári Tanácskozás a bevándorlók integrációjáról

Munkaerőpiaci helyzetkép az Észak-alföldi régióban

LAKÁSÉPÍTÉSEK,

BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, október

1. táblázat: A magyar nyelv és irodalom érettségi vizsgája. Vizsgaszintek. (240 PERC) 100 pont Az írásbeli vizsga központi tételsor.

Szerkesztette: Varga Júlia. A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia. Kutatási asszisztens: Tir Melinda

MARKETINGTERV 2014 mellékletek

A Farkas László Általános Iskola minőségirányítási programja

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

AZ EGYSZÜLŐS CSALÁDDÁ VÁLÁS TÁRSADALMI MEGHATÁROZOTTSÁGA 2 BEVEZETÉS DOI: /SOCIO.HU

A munkaerő-piaci sikeresség vizsgálata

Technológiai Elôretekintési Program EMBERI ERÔFORRÁSOK

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2012/1

DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS DR. KOMAREK LEVENTE

Gödri Irén Etnikai vagy gazdasági migráció?

Az e-marketing szerepe a marketing mai gyakorlatában

A KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI

A migrációs potenciál mértéke a Kárpátmedencei magyarság és cigányság körében

A TISZÁNTÚL A KÁRPÁT MEDENCE SZÁZADI REGIONÁLIS TAGOLÓDÁSÁBAN

A bolognai folyamat és a felsőoktatási felvételi 2016

Közvélemény-kutatás. a 18 évesnél idősebb, magukat roma nemzetiségűnek valló, IX. kerületi lakosság körében. Roma Koncepció.

Kollegiális felmérés

VEZETÉSI TANÁCSADÓI DÍJAK FELMÉRÉSE 2015

MINISZTERELNÖKI HIVATAL KÖZIGAZGATÁS-FEJLESZTÉSI FŐOSZTÁLY

A diplomás pályakövetés és a felsőoktatási intézmények sikerességének összefüggései

Aktív állampolgárság az iskolában és azon túl A kutatási eredmények összefoglalása munkaanyag

Regionális és megyei szakiskolai tanulói létszámok meghatározása

Takács Judit Szalma Ivett A homoszexualitással kapcsolatos társadalmi attitűdök vizsgálata Magyarországon és Romániában

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE

Dr. Benkő János. Az integritás tanácsadó lehetőségei és feladatai a belső kontrollrendszerben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA HELYZETFELTÁRÁS TÁMOP / FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN 2010.

Észak-Magyarországi Régió

Átírás:

A pszichológiai immunkompetencia aktuális szintjeinek összefüggései az értékpreferenciákkal pedagógusjelölt hallgatók körében Kocsis Judit Nóra Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal, Budapest kocsisjuditnora@gmail.com A Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében, 2014-ben TÁMOP- 4.1.2.B.2.-13/1 kóddal, a Pedagógusképzést segítő szolgáltató és kutatóhálózatok továbbfejlesztése és kiszélesítése címmel indult el az a fejlesztési folyamat, amely e projekt első, 2009-2011 közötti szakaszának eredményeire építve koordinálta a pedagógusképzés minőségi megújítására irányuló felsőoktatási erőfeszítéseket. A pedagógusképzésben érintett intézmények az első fejlesztési szakaszhoz hasonlóan a második pályázati ciklusban is konzorciumokba szerveződve próbálták meg optimalizálni szakmai kompetenciáik kihasználását, illetve tervezett feladataik közös megoldását. A Pécsi Tudományegyetem a dél-dunántúli régió konzorciumának vezetőjeként A pedagógusképzést segítő hálózatok továbbfejlesztése a Dél-Dunántúl régióban címmel (TÁMOP 4.1.2.B.2-13/1-2013- 0014 kódszámmal) állította össze kutatási-fejlesztési programját. A dél-dunántúli konzorcium a tervezett feladatainak ésszerű megszervezése, a folyamatok szakszerű koordinálása érdekében viszonylag önálló, relatíve homogenizált szakmai problémaköröket kezelő kisebb egységeket, munkacsoportokat hozott létre (lásd például K4 munkacsoport, 2013). Az egyik munkacsoport a pedagógusképzésbe belépő I. évfolyamos hallgatók bemeneti kompetenciáinak aktuális szintjét vizsgálta. A kutatás elsősorban az úgynevezett akadémiai képességek a szövegértés, a logikus gondolkodás, a pszichológiai immunkompetencia feltárására irányult, függetlenül attól, hogy a jelölt a képzés mely szintjére (csecsemő- és kisgyermeknevelő, óvodapedagógus, tanító, gyógypedagógus, tanár, mester-tanár, mérnök-tanár, tanári szakirányú továbbképzés) szándékozott az adatfelvétel pillanatában lépni. A referátumunk annak a kérdőíves vizsgálatnak a címben megjelölt részeredményeit mutatja be, amely a 2013-2014-es és a 2014-2015-ös tanévekben a pedagógusképzésbe belépő hallgatók szocio-kulturális hátterének ezen belül értékpreferenciáinak, szövegértésének, problémamegoldó gondolkodásának és pszichológiai immunkompetenciáinak a feltárására irányult (Kocsis, 2015). (A vizsgálat tartalmi előkészítése 2002-ben, a hollandiai Arnhemben működő CITO, az Országos Közoktatási Intézet és a Pécsi Tudományegyetem együttműködésében tervezett kutatás keretei között indult el, amelynek tárgya az egyetemi hallgatók tanulmányi sikerességének prognosztizálhatósága volt. 2005-től a Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Karán erre az előzményre épült az andragógia szakos hallgatók akadémiai képességeinek elemzése, amelynek közel egy évtizedes tapasztalatai a pedagógusjelöltek vizsgálata során hasznosíthatóak voltak. Ez utóbbi vizsgálatban a képzés minden szintjéről 2730 fő hallgató vett részt.) A vizsgálatban alkalmazott kérdőív (Kocsis, 2015:209-236) négy részből állt, ezek az alábbiak voltak: 14

- a hallgatók szocio-kulturális és szocio-ökonómiai hátterének feltárása; - a szövegértés ezen belül publicisztikai szöveg, szakszöveg, fogalommagyarázat (közelítő definíció) és nyelvhelyességi szöveg aktuális szintjének elemzése; - a problémamegoldó gondolkodás vizsgálata, - a pszichológiai immunkompetenciák aktuális működési szintjének elemzése. Referátumunk arra fókuszál, hogy bemutassa a hallgatók Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív (Oláh, 1999a) alkalmazásával feltárt személyiségjegyeinek korábbi, adekvát vizsgálatokkal összehasonlítható szintjeit, illetve elemezze e szintek értékválasztásokra gyakorolt hatásait. Az elemzés elkülönítve kezeli a hallgatók magánéletben deklaráltan követett értékválasztásainak alakulását a társadalmi boldoguláshoz szükségesnek ítélt, vélt vagy valós értékpreferenciáktól. A pszichológiai immunkompetencia vizsgálatának eredményei A pszichológiai immunkompetencia aktuális szintjének feltárása során a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív (Oláh, 1999a) nyolcvan kérdéses felnőtt változatát használtuk. A kérdőív a pszichikus folyamatokat, állapotokat, vagy tulajdonságokat illetően állításokat fogalmazott meg, amelyekkel kapcsolatban a jelöltek eldönthették, hogy azok tartalma rájuk teljesen, majdnem, inkább nem, vagy egyáltalán nem jellemző. Ennek megfelelően karikázhatták be az egyes állítások mellett szereplő számokat (4; 3; 2; 1), amelyek artikulált összevonásával az immunkompetencia skálái (Oláh, 1999b) kialakíthatóak voltak. (Az említett skálák olyan személyiségjegyeket neveznek meg, amelyek a személyiség stresszrezisztenciájával függnek össze. Egy-egy skálában öt állítás önreflektív deklarációi kumulálódnak, így maximális értékük 20 lehet. A skálák további kumulálásával létrehozhatóak a teljes immunrendszer alrendszerei, a monitorozó megközelítő, az alkotó végrehajtó és az önregulációs hatékonyságot biztosító alrendszerek (Oláh, 1999b), ez utóbbiakra azonban itt nem térünk ki. A skálák kialakult rangsora (lásd 1. ábra) önmagában nehezen lenne értékelhető, azonban más vizsgálatokban nyert adekvát adatsorokkal összehasonlítva tovább elemezhető. A Bevezetésben már elhangzott, hogy a vizsgálat előzményei egy holland-magyar együttműködésben lezajlott kísérletig nyúlnak vissza. Az akkori lebonyolítók Hollandiában az Erasmus University Rotterdam mintáján, Magyarországon pedig a Debreceni Egyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Pécsi Tudományegyetem közös, bölcsészettudományi mintáján már alkalmazták a PIK-kérdőívet, amelynek eredményeként összehasonlítható adatokat nyertek (Oláh, 2002). A holland-magyar együttműködésben lebonyolított pszichológiai immunkompetencia vizsgálat magyar hallgatói mintájának eredményei a skálák közel kétharmadában magasabbak voltak, mint a pedagógusjelöltek hasonló adatai (lásd 1. táblázat). A holland egyetemisták viszont minden skála esetében magasan felülmúlták a 2001-es és a 2013-2015-ös magyar adatsorokat. A két magyar vizsgálat érdekessége, hogy a skáláik rangsorainak első négy helyén megnevezett személyiségjegyek azonosak, sorrendjük azonban eltérő. A holland minta rangsorában az első négy helyen megnevezett személyiségjegyekből három a magyar adatsorokban is szerepelt (lásd 2. ábra), azonban a holland hallgatóknál 15

megjelenő öntisztelet a magyar mintákban mindkét esetben csak a 8., illetve a 7-8. helyre került (lásd 1. táblázat). A Bevezetőben már említett különböző képzési szintek mintánkban szereplő hallgatói a pszichológiai immunkompetencia-vizsgálat skáláit illetően nem alkottak úgynevezett képzési lejtőt, az viszont megfigyelhető, hogy az alacsonyabb képzési szintek képviselői nagyobb gyakorisággal sorolták be magukat a legmagasabb átlagokat mutató csoportokba (Kocsis, 2015:195). A csecsemő- és kisgyermekgondozó és nevelő képzésben tanulók kettő, az óvók hat, a tanítók öt, a gyógypedagógusok egy, a tanárok kettő alkalommal produkálták egy-egy személyiségjegy legmagasabb szintjét. Ebben természetesen benne van az aktuális énkép és az önreflexiós képességrendszer működésének szintje is, amelyek itt nem tartoznak az elemzendő kérdéskörbe. 1. ábra. A Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív skáláinak rangsora a vizsgált pedagógusjelöltek körében társas mob. pozitív gond. növekedésérzés koherenciaérzés énhatékonyság társas mon. kihívás öntisztelet kontrollérzés leleményesség szoc. alkotók. impulzuskontroll kitartás ing. gátlás szinkronképesség érzelmi kontroll 0 2 4 6 8 10 12 14 16 16

1. táblázat. A pedagógusjelöltek körében kitöltött Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív adatainak összehasonlítása a 2001-es vizsgálatok adekvát adataival Sorsz. Pszichológiai Vizsgálatok összehasonlító adatai immunkompetencia skálái Pedagógusjelöltek vizsgálata 2001-es hazai egyetemi minta 2001-es holland egyetemi minta átlag szórás átlag szórás átlag szórás 1. pozitív gond. 14,99 3,452 14,62 3,382 17,00 3,180 2. kontrollérzés 13,64 2,753 13,41 2,657 16,33 3,136 3. koherenciaérzés 14,75 3,223 15,16 2,902 16,87 2,209 4. öntisztelet 13,67 3,493 14,19 3,282 16,89 3,003 5. növekedésérzés 14,81 3,326 15,33 3,147 16,07 2,149 6. kihívás 13,67 3,493 13,93 3,812 16,79 3,530 7. társas mon. 14,21 3,407 14,46 3,199 16,20 3,538 8. leleményesség 13,50 3,263 13,04 3,024 15,47 3,211 9. énhatékonyság 14,34 2,985 14,31 3,571 16,25 2,650 10. társas mob. 15,03 3,292 15,03 3,231 17,70 3,305 11. szoc. alkotók. 13,21 3,199 12,78 3,012 15,17 2,859 12. szinkronkép. 12,13 3,557 12,54 3,572 16,39 2,612 13. kitartás 12,88 2,643 14,48 3,255 16,54 2,616 14. impulzuskontroll 13,17 3,355 14,05 3,384 14,30 2,086 15. érzelmi kontroll 11,20 3,496 11,46 3,456 14,13 2,754 16. ing. gátlás 12,58 3,607 12,83 3,724 14,68 2,914 2. ábra. A pszichológiai immunkompetencia-vizsgálatok skála-rangsorainak első helyei a 2001-es holland, valamint a 2001-es és 2013-2015-ös magyar mintáinak 20 18 16 14 12 10 8 6 4 2 0 koherenciaérzés öntisztelet pozitív gond. társas mob. növekedésérzés 2001 holl. 2001 magy. 2013.2015 magy. Értékválasztások a mindennapi életben A hallgatók szocio-kulturális hátterének vizsgálata során néhány kérdés erejéig a válaszokban megnyilvánuló értékpreferenciák jellegzetességeit elemeztük. Ebben a kontextusban a pedagógusjelölteket általában a visszafogottság, a szerényebb tájékozottság, illetve a valószínűleg nem tudatosan meggondolt konformitásra törekvés jellemezték. Az úgynevezett jó állampolgár jellemzőivel kapcsolatos kéréskörre reagálva úgy ítélték meg, hogy ismérvei közül a legfontosabbak a 17

törvények betartása, az adók befizetése, illetve a helyi ügyekben való tájékozottság és részt vétel a közösség ügyeiben. Az önálló véleményalkotásnak, illetve e vélemények választásokon való kifejeződésének kevésbé tulajdonítottak jelentőséget (lásd 3. ábra). A válaszadók egy része a semlegesnek tekinthető állásponton túl nem tartotta fontosnak a rászorulók támogatását, vagy az önkéntes munkát. Ez utóbbiak a leendő pedagógusok pályaidentitása szempontjából fontos területek lehetnek. Az aktív politizálás elutasítása a válaszadók közel kétharmadát jellemezte. A magyar társadalom különböző csoportjai között felmerülő, vagy megtapasztalt ellentétek lehetséges mértékét az adatfelvételi füzetben ötfokú skálán jelölhették a megkérdezettek. A hazai viszonyok között a legerőteljesebb ellenszenv a cigányok és a nem cigányok társadalmi csoportjai között alakult ki. Ennek mértéke meghaladta a kormány és az ellenzéke, illetve a baloldaliak és a jobboldaliak ellentéteinek becsült szintjét. Az előzőekhez viszonyítva a szülők és a gyermekeik, a Magyarországon születettek és a határainkon túlról származottak, illetve a hívők és a nem hívők között felmerülő problémák lényegesen alacsonyabb szintűek voltak (lásd 4. ábra). Az úgynevezett középmezőnyben látványosan elszakadtak egymástól az adózók és a segélyezettek ehhez csatlakozóan a gazdagok és a szegények, illetve a vállalkozók és az alkalmazottak, valamint a fiatalok és a nyugdíjasok szembenállási szintjei. Lehetséges, hogy az egyes társadalmi csoportok közötti ellentétek megítélésében az egyéni tapasztalati bázis mellett a média mindennapi témakezelési gyakorlata és az aktuális helyi közbeszéd is szerepet játszhatott, ezek arányai csak további vizsgálatokkal deríthetőek ki. Megemlítendő, hogy a férfiak általában kisebb mértékűnek érzékelték a megnevezett társadalmi csoportok közötti problémákat, mint a nők, viszont a cigányok és a nem cigányok közötti ellentéteket a két nem azonos szintűnek értékelte. 3. ábra. A jó állampolgárság ismérveinek rangsora törvények betartása adófizetés helyi tájékozottság országos tájékozottság részvétel közösségi ügyekben önálló véleményalkotás szavazás választásokon rászorulók támogatása önkéntes munka aktív politizálás 0 0,5 1 1,5 2 2,5 3 3,5 4 4,5 5 18

4. ábra. A társadalom egyes csoportjai közötti ellentétek rangsora cigány nem cigány kormány ellenzék baloldali jobboldali adózó segélyezett gazdag szegény vállalkozó alkalmazott fiatal nyugdíjas tanár diák budapesti vidéki hívő nem hívő határon belüli határon túli szülő gyermek 0 1 2 3 4 5 A mindennapi élettel kapcsolatos attitűdök és értékválasztások sorában az adatfelvételi füzet egyik kérdése a valamilyen szempontból a kisebbségekhez tartozók hallgatói megítéléséről ötfokú skálán gyűjtött információkat. A 14 kisebbséget felsoroló kérdés kiegészült egy, a szomszédságot is elfogadó, vagy elutasító részkérdéssel. A valamilyen szempontból kisebbségnek nevezettek listáján a lengyeleket a svábok, a fogyatékosok és a négerek követték. Az itt említett négy kisebbség szimpátia-szintje az ötfokú skálán 3,5 körül alakult (lásd 5. ábra). A válaszok alapján a szerbek, a kínaiak, a zsidók és az arabok alkották a megnevezetteknek azt a csoportját, amely a középmezőnyben helyezkedett el. A legkevésbé szimpatikusnak a kábítószereseket, a cigányokat és a hajléktalanokat tartották a mintában szereplők. 5. ábra. Különböző kisebbségek szimpátia-szintje a megkérdezettek körében (ötfokú skálán) lengyelek svábok fogyatékosok négerek szerbek kínaiak zsidók arabok homoszexuálisok románok bőrfejűek hajléktalanok cigányok kábítószeresek 0 0,5 1 1,5 2 2,5 3 3,5 4 19

Referátumunk terjedelmi okokból nem vállalta az adatok képzési szintek szerinti bemutatását, ugyanakkor fontos momentumként megjegyzendő, hogy a gyógypedagógiai képzésbe belépők a valamilyen szempontból fogyatékkal élőket sorolták az első helyre, elfogadottságuk itt 83,2%-os volt, messze megelőzte a lengyelek átlagos szimpátia-szintjét. Az úgynevezett gyógypedagógiai beállítódás vagy attitűd-komplexum más területeken például a rászorulók támogatása, vagy az önkéntes munka megítélésében is mutatott jelentős véleménykülönbségeket. A kisebbségek szomszédként való elfogadásáról alternatív válaszokat (igen, nem) adhattak a megkérdezettek. Valószínűleg ennek a szűkítésnek is tulajdonítható, hogy amíg a szimpátia-kérdésekben a válaszadási hajlandóság 93% körül mozgott, a szomszédság megjelölése esetében 86% körülire csökkent. Az eredményekben tapasztalható volt az az általános összefüggés, hogy az azonos tárgykörben vagy tárgyban az elvi lehetőségek és a konkrét helyzetek megítélései távol eshetnek egymástól. A válaszadók adekvát szimpátia-szintjei és a szomszédsággal kapcsolatos attitűdjei minden esetben elváltak egymástól (lásd 6. ábra). Általános tendenciaként láthatóvá vált, hogy a szimpátia csökkenésével nőtt a diszkrepancia a két megítélés között. Az összehasonlítás érdekében transzformált adatsorok különbsége a lengyelek esetében 4,6% volt, a cigányok megítélésében tapasztalt eltérés 27,1%-ra növekedett. (Itt feltétlenül megjegyzendő, hogy az adatfelvételi időszakban 2013 őszén és 2014 őszén még nem volt érzékelhető az a tömegkommunikációs kontextus és politikai szempontból is erősen befolyásolt társadalmi közbeszéd, amely mára a menekültek, vagy a migráció társadalmi megítélése kapcsán kialakult. Ugyanakkor kétségtelen tény, hogy a kisebbségek kitüntetetten a cigányok integrációja a pedagógusok negatív attitűdjei esetében csak illúzió marad. Valószínű, hogy az elmúlt hónapok eseményei az itt bemutatott szimpátia-szinteket és attitűdöket is jelentős mértékben befolyásolhatta, illetve alaposan átrendezhette.) 6. ábra. Különböző kisebbségek szimpátia-szintje és szomszédsági attitűdjei (%) lengyelek svábok fogyatékosok négerek szerbek kínaiak zsidók arabok homoszexuálisok románok bőrfejűek hajléktalanok cigányok kábítószeresek 0 10 20 30 40 50 60 70 80 szomszédság szimpátia 20

A személyiségjegyek és az értékpreferenciák összefüggései A pszichológiai immunkompetencia vizsgálata során elemzett személyiségjegyek aktuális szintjei nem csak az úgynevezett itt hely hiányában nem tárgyalt tanulmányi eredményekre voltak hatással, közvetett befolyásaik megjelentek a hallgatók mindennapi életével, vélekedéseivel, attitűdjeivel, értékválasztásaival kapcsolatos adatsorokban is. Ezek mindegyikének feltárására és elemzésére e referátum nem térhet ki, ezért csupán az illusztráció szándékával bemutatunk közülük néhányat. A jó állampolgár ismérveivel kapcsolatos hallgatói vélekedések eredményeiről a 3. ábra korábban már képet adott. További elemzések viszont feltárták, hogy a megkérdezettek pozitív gondolkodásának átlag alatti, vagy átlag feletti szintje látható hatással volt a hallgatóknak a jó állampolgár ismérveivel kapcsolatos vélekedéseire (lásd 7. ábra). Ez arra utal, hogy az egyes személyiségjegyek aktuális szintjei a mindennapi életben kialakuló helyzetek egyéni értékelésében orientáló, vagy artikuláló szerepben lehetnek. A pozitív gondolkodás mint független változó átlag alatti és átlag feletti szintjeinek erőteljesebb befolyása volt megfigyelhető az egyes kisebbségekkel kapcsolatos szimpátiákra, vagy a kisebbségek szomszédként elfogadásának attitűdjeire (lásd 8. ábra). Ebben az összefüggésben láthatóvá vált, hogy a szimpátia növekedésével nőtt a különbség a pozitív gondolkodás átlag alatti és átlag feletti szintjein lévők között: ez a kábítószeresek esetében csupán 1,2% volt, a hajléktalanoknál 2,5%, a cigányoknál 3%, a rangsor másik végén, a lengyeleknél 6,6%-ra, a sváboknál pedig 7%-ra növekedett. Ugyanakkor további elemzéssel az is kiderült, hogy a pozitív gondolkodás magasabb szintje nem tudta kompenzálni a kisebbségekkel kapcsolatos szimpátiák és a szomszédként elfogadás attitűdjei közötti diszkrepanciát (lásd 9. ábra). Az elvi szimpatizálás és a praktikus kérdésfeltevésre adott válaszok közötti eltérések a teljes mintához viszonyítva gyakorlatilag azonosak maradtak. (vesd össze: 6. és 9. ábrák). 7. ábra. Hallgatói vélekedések átlagai a jó állampolgárság ismérveiről a pozitív gondolkodás átlag alatti és átlag feletti szintjei függvényében törvénytisztelet adófizetés helyi tájékozottság országos tájékozottság közösségi aktivitás önálló véleményalkotás választójoggal élés rászorulók támogatása önkéntesség aktív politizálás 0 1 2 3 4 5 pozitív gondolkodás <= 15 pozitív gondolkodás >= 16 21

8. ábra. A kisebbségek szomszédként elfogadásának átlagai a pozitív gondolkodás átlag alatti és feletti szintjeinek függvényében lengyelek svábok négerek fogyatékosok szerbek zsidók kínaiak arabok homoszexuálisok románok bőrfejűek cigányok hajléktalanok kábítószeresek 0 10 20 30 40 50 60 70 80 pozitív gondolkodás <=15 pozitív gondolkodás >=16 9. ábra. A kisebbségekkel kapcsolatos szimpátia és a szomszédként elfogadás attitűdjei a pozitív gondolkodás átlag feletti szintje esetében lengyelek svábok fogyatékosok négerek kínaiak szerbek zsidók arabok homoszexuálisok románok bőrfejűek hajléktalanok cigányok kábítószeresek 0 10 20 30 40 50 60 70 80 szomszédság szimpátia 22

Összegzés A pszichológiai immunkompetencia vizsgálata, a kompetenciakör egyes személyiség-jegyeinek más területekre gyakorolt hatása, ezeknek az összefüggéseknek a feltárása egyelőre kevéssé elemzett szakterület, még olyan fontos és szem előtt lévő kérdéskörökben is, mint a pedagógusképzés. Referátumunk egy átfogóbb vizsgálat egyik lehetséges elágazási irányaként csupán a figyelemfelhívás szándékával készült, ugyanakkor megemlítendő, hogy az adatok részletes elemzése a szerző részt vételével jelenleg is folyik. Irodalomjegyzék K4 munkacsoport fejlesztési tervei (2013). A TÁMOP-4.1.2.B.2.-13/1 2013. Pécsi Tudományegyetem által vezetett konzorciumának tananyag-fejlesztési és kutatásifejlesztési résztervei. [Kézirat]. Pécs: Pécsi Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar, Neveléstudományi Intézet. Kocsis Mihály (2015). A bemeneti kompetenciák vizsgálata pedagógusjelölt hallgatók körében. Pécs: Pécsi Tudományegyetem. Oláh Attila (1999a). Útmutató a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív (PIK) használatához. Budapest: ELTE. Oláh Attila (1999b). A tökéletes élmény megteremtését serkentő személyiségtényezők serdülőkorban. Iskolakultúra, (6-7), 15-24. Oláh Attila (2002). Holland-magyar összehasonlítás a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív adatai alapján. [Kézirat]. Pécs: Pécsi Tudományegyetem. 23