Magyar Vegyipari Szövetség MAVESZ Elektronikus Hírlevél 2013. november 27. MÁR MOST ÉRDEMES KÉSZÜLNI A 2014-2020. KÖZÖTTI EU FEJLESZTÉSI FORRÁSOK PÁLYÁZATAIRA KKV-k a fókuszban címmel kormányzati tájékoztatót tartottak novemberben szakmai érdekképviseletek, köztük a MAVESZ részére, amelynek célja a 2014-2020. évekre szóló Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) bemutatása és megvitatása volt. Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség helyettes államtitkára, valamint a Nemzetgazdasági és a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium munkatársai részletesen ismertették a GINOP céljait és tartalmát. Hangsúlyozták, hogy a következő hétéves ciklusban a korábbiaknál sokkal hatékonyabban tervezik felhasználni a Magyarország rendelkezésére álló mintegy 7000 milliárd forint EU-s forrást, amelynek 60 %-át közvetlenül gazdaságfejlesztésre tervezik felhasználni. A megváltozott uniós szabályozás szerint a 2014 2020. évi időszak tervezési hierarchiájának csúcsán a Partnerségi Megállapodás áll, amelyhez csatlakoznak a különböző operatív programok. A tagállamok számára rendelkezésre álló forrásokat a fejlesztési programokban meghatározottak szerint kell felhasználni. A kormány elkészítette a programok tervezetét, amelyeket társadalmi vitára bocsátott. A társadalmi egyeztetési folyamat lezárása után, legkésőbb a jövő év elején Magyarország megküldi Brüsszelnek a véglegesített Partnerségi Megállapodást és az Operatív Programokat. Az EU Bizottságával való egyeztetésre hat hónap áll rendelkezésre, majd ezt követően indulhatnak a tervezett fejlesztések. MAVESZ A Felelős Gondoskodás Szövetsége A tartalomból: Villamos energia árak: csökkenté- sek, emelések Nemzeti Éghajlat- változási Stratégia NÉS-2 Terebélyesedik a katasztrófavédelmi túlszabályozás EURÓPAI SZERVEZETEINK 3 4 5 Ipari védelmi ügyin- 6 téző kötelező alkal- mazása A MAVESZ Felelős Gondoskodás prog- ramjáról 7 Folytatás a következő oldalon
EU FEJLESZTÉSI FORRÁSOK (FOLYT.) A hatékonyabb felhasználás érdekében az intézményrendszert is módosítják. Területi szinten a régiók helyett a megyék szerepe nő. A minisztériumok irányítása erősödik az NFÜ-vel szemben. Egyszerűbb és gyorsabb eljárásrendet ígérnek. Különösen a 100 MFt alatti pályázati eljárást kívánják könynyíteni, amelyre egy formalizált pályázati rendszert vezetnek be. A GINOP legfontosabb célkitűzése a 75 %-os foglalkoztatási ráta elérése, s e célt hivatott szolgálni a GINOP 7 prioritása: a KKV-k versenyképességének és növekedési potenciáljának fejlesztése, a tudásgazdaság fejlesztése, az infokommunikációs fejlesztések támogatása, a célzott munkahelyteremtés és -megőrzés, a foglalkoztatás ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztése, a pénzügyi eszközök és szolgáltatások fejlesztése, valamint a technikai segítségnyújtás. A 2014 és 2020 között az egyes területekre várhatóan a következő összegek jutnak: Foglalkoztatás ösztönzésére 1200 Mrd Ft A kis- és közepes vállalkozások versenyképességének javítására 1100 Mrd Ft Az energia hatékony gazdaságra 800 Mrd Ft Kutatás-fejlesztésre és innovációra 700 Mrd Ft Az érintettek számára nagyon sok információ áll rendelkezésre, így függetlenül a kiírások időpontjától, már most célszerű előkészíteni a pályázatokat, hogy a cégek minél előbb elkezdhessék fejlesztéseiket és hozzájuthassanak a kifizetésekhez. Mindenkinek az az érdeke, hogy ne a költségvetési időszak utolsó éveiben kerüljön kifizetésre az EU-s forrás jó része, mint az a jelenlegi ciklusban történt. 2
VILLAMOSENERGIA ÁRAK: CSÖKKENTÉSEK, EMELÉSEK A lakossági energia árak csökkentésével párhuzamosan az év folyamán több olyan intézkedés is született, amely az ipari termelés, és konkrétan az energia-intenzív vegyipari termelés költségeit növelte. Az év elején a szolgáltatók a villamos-energia áremelkedéséről tájékoztatták tagjainkat, hivatkozva az átvételi kötelezettség alá eső villamos energiának az átvételi rendszerirányító által történő szétosztásáról és a szétosztás során alkalmazható árak meghatározásának módjáról szóló 109/2007.(XII.23.). számú GKM rendelet 2012. év végi módosítására. A rendelet alapján ugyanis a kötelező átvételi (KÁT-) mérlegkör termelését az egyetemes szolgáltatók nem kötelesek átvenni, az áramkereskedők pedig az ebből származó költségnövekedésüket a többi, köztük ipari fogyasztókra terhelték. Vagyis a lakossági terhek csökkentését, vagy legalábbis annak egy részét a rendelet - az állam - az ipari felhasználókkal fizetteti meg. Az ily módon januárban, mondhatni meglepetésszerűen bevezetett áremelkedés a vegyipari termelő vállalkozásoknál 2,5 4%-os, esetenként több százezer euro nagyságrendű energia költségnövekedést eredményezett. Az egyik lakossági - oldalon érvényesített kedvezmény a másik oldalon, az ipari termelés területén, különösen a termékeinek átlagosan 50 százalékát külpiacokon értékesítő vegyipar területén költségnövekedést, s ezáltal versenyhátrányt okozott. A közelmúltban újabb meglepetés érte az ipart: a villamos energia rendszerhasználati díjakról kiadott NFM rendelet ez év novembertől újabb áremelést hozott, ami ismét hátrányosan érinti a vegyipart, mint energia intenzív iparágat. A piacvezető vegyipari társaságok körében végzett felmérésünk szerint az intézkedés a teljes villamos energia költségre vetítve átlagosan további 1 % többletköltséget jelent. A rendszerhasználati, valamint egyéb járulékos költségek szabályozási elvei szerint a díjak kialakításánál figyelembe kell venni az adott gazdasági viszonyok közötti ésszerű mértéket, valamint hogy a gazdasági szereplők kellő előrelátással tudják meghozni gazdasági és üzletpolitikai döntéseiket. Az említett két ez évi intézkedés az időzítést tekintve aligha felel meg az utóbbi követelménynek. Ami az emelés adott gazdasági viszonyok közötti ésszerű mértékét, illetve az ebből adódó kockázatok megelőzését illeti, Szövetségünk az előzetes hatásvizsgálatokban való részvételre vagy legalább a hatásvizsgálatok eredményeinek megismerésére és véleményezésére nem kapott lehetőséget. Ezért a MAVESZ igazgatója november 26-án levélben fordult Kovács Pál energiaügyért felelős államtitkárhoz. Ismertetve a Szövetség fenti álláspontját. Budai Iván hangsúlyozta, hogy a lakossági energiafogyasztás terén bevezetett árcsökkentések következményeinek az iparra való áthárítása, azaz az intézkedések egyfajta kompenzálása rontja a hazai vegyipar versenyképességét, és mellesleg a reálgazdaság megerősítését célzó deklarált szándékokkal sem áll összhangban. 3
EGYEZTETÉS ALATT A MÁSODIK NEMZETI ÉGHAJLAT-VÁLTOZÁSI STRATÉGIA (NÉS-2) A nemzeti stratégiát megfogalmazó közel kétszáz oldalas anyag részletes és hasznos helyzetelemzést tartalmaz. Pozitívan értékelhető és megnyugtató az ipari fejezet megállapítása, miszerint a dekarbonizációs cél elérése az iparban nem alapulhat a termelés visszafogásán. A Kiotói Jegyzőkönyv keretében Magyarország vállalta, hogy 6 %-kal csökkenti ÜHG kibocsátását a 2008-2012-es évekre az 1985-1987-es bázisidőszakhoz viszonyítva. Ezt a vállalást Magyarország messze túlteljesítette, hiszen az adott időszakban ÜHG kibocsátása kb. 40 %-kal csökkent. A csökkenés fontosabb elemei: a rendszerváltozással egy időben bekövetkezett gazdasági viszszaesés, majd a 90-es évek közepétől beinduló ipari szerkezetváltás, valamint a széntüzelés földgázra való átállítása. A jelenlegi kibocsátások legnagyobb része (71,2 %) az energiaszektor számlájára írható, amit a mezőgazdaság követ 13,1 %-os részesedéssel, az ipari folyamatokból 10 %, a hulladékszektorból 5,2 % származik. A stratégia elismerésre méltó figyelmet fordít az éghajlatváltozásnak a vízkészleteinkre, termőföldjeinkre, a biológiai sokféleségre gyakorolt várható hatásainak bemutatására, ám az éghajlatváltozás okainak és várható folyamatainak tudományos megítélésében vitathatatlanul meglévő bizonytalanságok kellő súlyú elemzésével a NÉS-2 is adós maradt. Így igen nehéz annak megítélése, hogy a hazai dekarbonizációs útitervben javasolt intézkedések szükségesek-e, meghozzák-e a várt eredményt vagy sem. A MAVESZ javasolta a stratégiát kiegészíteni az ingyenes kvóták fenntartatásának szükségességével mindaddig, amíg a kibocsátás csökkentés iránti elkötelezettség és cselekvés nem válik globálissá. Szövetségünk javasolta továbbá a hazai energia intenzív ágazatok vonatkozásában, azok versenyképességének védelme érdekében a klímavédelemmel összefüggő energiaár emelkedés tagállami kompenzációjának szerepeltetését a stratégiában. 4
TEREBÉLYESEDIK A KATASZTRÓFAVÉDELMI TÚLSZABÁLYOZÁS A Belügyminisztérium véleményezésre megküldte Szövetségünknek a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos ipari balesetek megelőzéséről szóló 219/2011 (X.20.) kormányrendelet módosítására vonatkozó előterjesztést. Sajnálattal tapasztaltuk, hogy az elmúlt években számtalan alkalommal felvetett, alapvetően az EU szabályozást túllicitáló követelményekből eredő problémák orvoslása helyett az előterjesztés további szigorításokat tartalmaz. Magyarországon több mint 750 üzem tartozik a szabályozás hatálya alá, ami megközelíti a spanyolországi számot. Ugyanakkor a magyar vegyipar termelési értéke nem éri el a spanyol érték tizedét. A Bizottság által 2012- ben készített tanulmány szerint versenytársainknál a felső küszöbös üzemek évi ellenőrzöttsége Ausztriában 74 %-os, Németországban 60 %-os, Olaszországban 15 %-os, Spanyolországban 63 %-os, az Egyesült Királyságban 75 %-os, Belgiumban 84 %-os volt 2011-ben. Ezzel szemben nálunk a hatóság helyi, megyei és az országos szerve évente többször ellenőrzi a felső küszöbös üzemeket, sokszor ugyanazokat a területeket néhány napos-hetes eltéréssel. Az iparbiztonsági hatóság ilyen mértékű jelenléte szakmailag semmivel sem támasztható alá, így feleslegesen vonja el a szakembereket az érdemi munkától. Míg az irányelv egyáltalában nem foglalkozik a küszöb alatti üzemekkel, addig nálunk a több mint 500 kis- és közepes méretű - vállalkozással szemben támasztott követelmények elérik az EU szabályozásban az alsó küszöbös üzemekkel szembeni elvárások szintjét. Ez a túlszabályozás hatalmas terhet ró immár nem csak a nagy és a közepes méretű vállalatokra, de az egészen kis méretű vállalkozásokra is. Mindezekre tekintettel felkértük a Belügyminisztériumot, hogy az előterjesztésben szereplő további túlszabályozási elemeket töröljék. A teljesség igénye nélkül főbb javaslataink a következők voltak: A hatóság ne kapjon felhatalmazást a BVT, illetve SKET elhárítási terv gyakoroltatásának elrendelésére. A katasztrófavédelmi hatóság ne húzhassa el korlátlan ideig az engedélyezési és a felülvizsgálati eljárásait; tartsa be a KET-ben szereplő határidőket. A küszöb alatti üzemek további terhelése helyett a rájuk vonatkozó túlszabályozást csökkentsék. A veszélyes anyagok mennyiségének meghatározása a valós tények alapján történjen, ne a tároló tartályok és a technológiai berendezések kapacitása alapján. 5
Ipari védelmi ügyintéző kötelező alkalmazása 2014. január 1-től A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos ipari balesetek megelőzéséről szóló 219/2011 (X.20.) kormányrendelet 47..(5) bekezdése értelmében 2013. december 31-ig a felső és alsó küszöbös üzemek üzemeltetői kötelesek alkalmazni veszélyes ipari védelmi ügyintézőt, aki legalább középszintű katasztrófavédelmi, polgári védelmi vagy tűzvédelmi szakmai képesítéssel, vagy veszélyes ipari védelmi ügyintézői képesítéssel rendelkezik. Tekintettel arra, hogy a kritikus infrastruktúra védelemről szóló jogszabály szintén előírja ennek az ügyintézőnek az alkalmazását, ám a vele szemben támasztott képesítési követelmények még egyeztetés tárgyát képezik, ezért célszerű harmonizálni a képzési követelményeket. Erre hivatkozva Szövetségünk kéréssel fordult a BM-hez, hogy a kormányrendelet folyamatban lévő módosítását egészítsék ki a veszélyes ipari védelmi ügyintéző alkalmazása határidejének kitolásával 2013. december 31-ről legalább 2014. június 31-ig. Javaslatunkra ez idáig választ nem kaptunk, így célszerű a hatályos rendeletben megfogalmazottak követése. 6
A MAVESZ Felelős Gondoskodás programjáról Mit jelent a Felelős Gondoskodás program? Célok A Felelős Gondoskodás (Responsible Care) program a vegyipar önkéntességen alapuló nemzetközi kezdeményezése. Az ágazat elkötelezte magát a szigorú önellenőrzések mellett annak érdekében, hogy egészségügyi, biztonsági és környezetvédelmi teljesítményét minden vonatkozásban növelje. A programot irányító Vegyipari Szövetségek Nemzetközi Tanácsa (ICCA) a Felelős Gondoskodás 8 alap kritériumát határozta meg: 1) A vállalkozás hivatalos képviseletre jogosult vezető aláírásával hitelesített elkötelezettsége a program megvalósítása iránt (a Felelős Gondoskodás Egyetemes Nyilatkozat aláírása). 2) A végrehajtást támogató szabályzatok, irányelvek, jegyzékek. 3) Teljesítménymutatók kidolgozása és fejlesztése a vállalati teljesítmények mérése céljából. 4) Folyamatos kommunikáció egészségvédelmi, biztonságtechnikai és környezetvédelmi (EBK) ügyekben az iparon belül, valamint az iparon kívüli érintettekkel. 5) A vállalkozások tapasztalatainak megismerését, terjesztését szolgáló fórum működtetése a Szövetségben. 6) A Felelős Gondoskodás logo használatára vonatkozó szabályzat kidolgozása és alkalmazása. 7) A tagvállalatok ösztönzése a programban való részvételre. 8) A programhoz csatlakozott vegyipari társaságok teljesítményének mérése és értékelése. Háttér A programot 1985-ben indította el Kanadában az ottani nemzeti vegyipari szövetség, amely kidolgozta a Felelős Gondoskodás alapelveit. Röviddel ezután az Európai Vegyipari Tanács (CEFIC) magáévá tette a programot, azzal a céllal, hogy azt az egyes országok vegyipari szövetségei révén Európa-szerte átültesse a gyakorlatba. Magyarországon a MAVESZ és tagvállalatai a 90-es évek elejétől kapcsolódtak be a programba, amelyben jelenleg több mint 30 vegyipari termelő és jelentős veszélyes áru tároló kapacitással rendelkező disztributor vállalkozás vesz részt. E vállalkozások vezetői aláírták a programot kibővítő 2006. évben elfogadott Felelős Gondoskodás Egyetemes Nyilatkozatot is. Azok a vegyipari vállalkozások, amelyek eleget tesznek a program által támasztott követelményeknek Felelős Gondoskodás tanúsítványt kaphatnak. A Magyar Vegyipari Szövetség 2014-ben indítja tagjai számára független, külső auditorokkal a tanúsítvány megszerzéséhez szükséges programját, amelylyel tovább kívánja erősíteni tagjai elkötelezettségét a Felelős Gondoskodás elvei és céljai mellett. (folytatás a következő oldalon) 7
A MAVESZ Felelős Gondoskodás programjáról (folyt.) A Felelős Gondoskodás program által támasztott követelmények A Felelős Gondoskodás tanúsítvány elnyerése érdekében teljesítendő konkrét követelményeket a Felelős Gondoskodás Egyetemes Nyilatkozatában és más dokumentumokban foglaltakkal összhangban - az egyes országok szakmai szövetségei külön-külön határozzák meg. Magyarországon a Felelős Gondoskodás program keretében teljesítendő követelmények túlmutatnak a törvényi és más jogszabályi rendelkezéseken. A 2014-től bevezetendő hitelesítési eljárás során az energiafelhasználással, szállítással, raktározással, munkahelyi védelemmel, iparibaleset-megelőzéssel, környezetvédelemmel kapcsolatos kérdéseket tekintenek át és értékelnek a független auditorok. Az ISO 14001- és/vagy az EMAS-tanúsítványt a Felelős Gondoskodás program elismeri. Az ilyen tanúsítvánnyal rendelkező vállalatok egyben a Felelős Gondoskodás program által támasztott követelményeknek egy részét is teljesítették. A jogi előírások teljesítése az egyik alapfeltétel. A vállalatoknak hogy a hitelesítési eljáráson átmenjenek a további kérdéseket legalább 80%-os pontaránnyal kell megválaszolniuk. A Felelős Gondoskodás tanúsítvány A Felelős Gondoskodás program keretében végzett hitelesítési eljárás befejeztével a vállalat amennyiben minden támasztott követelménynek megfelelt megkapja a Felelős Gondoskodás tanúsítványt a MAVESZ-tól. A vállalat ezt követően öt évig jogosult a logó és a név használatára az RC logo használat szabályzat előírásainak megfelelően. Termékreklámozásra tilos a logót használni. Az öt év leteltével a vállalatnál ellenőrző felülvizsgálatot kell végezni a Felelős Gondoskodás logó és név használatának meghosszabbítása érdekében. EMAS és ISO 14001 - összehasonlítás A Felelős Gondoskodás programhoz hasonlóan az Európai Unió EMAS (Hitelesített környezetvédelmi vezetési rendszer) Szabályzata, valamint a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet ISO 14001 szabványa is a vállalatok önkéntes elkötelezettségén alapul. Lényeges különbség ugyanakkor, hogy a Felelős Gondoskodás program nem korlátozódik környezetvédelmi követelményekre, hanem értékeli a vállalkozás iparbiztonsági, biztonságtechnikai, valamint egészségvédelmi, munkaegészségügyi teljesítményét is, vagyis a hatálya szélesebb az előbbieknél. Fontos különbség továbbá, hogy a Felelős Gondoskodás programban előírt követelményeket kifejezetten a vegyipari vállalkozások teljesítményének értékelésére alakították ki. 8
Magyar Vegyipari Szövetség 1036 BUDAPEST Bécsi út 85. Telefon/fax:: (1) 363 8720 E-mail: kozpont@mavesz.hu www.mavesz.hu A Hírlevelet szerkeszti: a MAVESZ Titkársága Felelős szerkesztő: Budai Iván igazgató A Magyar Vegyipari Szövetség (MAVESZ) 1990 óta működik a ma- gyarországi vegyipari termelő és kereskedő társaságok önkéntes szakmai és munkaadói érdekképviseleteként. Tagjai között megtalálhatók a vezető hazai petrolkémiai vállalkozá- sok, valamint a szénszál-gyártásban, a műtrágya- és növényvédőszer-gyártásban, a festék- és háztartásvegyiparban tevé- kenykedő vállalkozások, továbbá vegyipari disztributor társaságok. A MAVESZ keretében működő szakszövetségek a műanyag-gyártás gyártás és feldolgozás, a műanyag csőgyártás, a festékgyártás és más vegyipari területek vállalkozásai számára nyújtanak fórumot a szak- mai együttműködéshez és a közös célok és érdekek képviseletéhez. Legyen az Ön cége is a MAVESZ tagja, ha tájékozottabb akar lenni a vállalkozását befolyásoló piaci folyamatokról, az üzletfejlesztési és jogszabályi környezet változásairól, az EU vegyi anyag rendeletéről (REACH) és más hazai és EU szintű jogszabályi változásokról, Aktuális információk REACH honlapunkról www.reachcentrum.hu a vegyipar más szereplőivel összefogva lát lehetőséget a hatékony érdekképviseletre, a vállalkozását befolyásoló szabályozási környezet anomáliáinak orvoslására, tagja kíván lenni a magyar vegyipart irányító vezetők szakmai közösségének, mert az Ön számára is hasznosak a rendszeres konzultációk, megbeszélések, információk. www.mavesz.hu