XVI. évfolyam 1. szám Ára: 100.- Ft 8 oldal Kengyel, 2010. április Önkormányzati hírek A Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 2010. február 12-én soron kívüli ülést tartott. Ezen az ülésen megtárgyalta és elfogadta a 2010. évi közfoglalkoztatási tervét. A terv szerint az elmúlt évben 94-en kaptak rendelkezésre állási támogatást, mind a 94-en részt vettek a közfoglalkoztatásban. A foglalkoztatás átlagos időtartama 90 nap. A terv szerint ebben az évben 3 turnusban összesen 105 főt tervezünk foglalkoztatásra. 2010. február 18-án soros ülést tartott az önkormányzat Képviselő-testülete. Megtárgyalta és elfogadta a 2010. évi költségvetését 504.081.000,-Ft bevétellel és ugyanennyi kiadással. A bevételeken belül 77.396.000,-Ft a működési célú hitel összege. Így ebben az évben is csak a pályázati lehetőségek kihasználásában bízhatunk. Módosította a Képviselő-testület 2009. évi költségvetési rendeletét az évvégéig kapott pótelőirányzatokkal, esetleges változásokkal. Értékelte a Képviselő-testület a jegyzői 2009. évi munkateljesítményt és meghatározta a köztisztviselői részére a 2010. évi teljesítmény követelményeket. Megválasztotta a Képviselő-testület a Szavazatszámláló Bizottságok tagjait, póttagjait akiknek megbízása 4 évre Kengyel Község Önkormányzatának Közéleti Lapja szól, a következő országgyűlési választásokig. Meghatározta a Képviselő-testület az iskolai beiratkozás időszakát, melyre 2010. áprilisát jelölte meg. A beiratkozás napját az iskola igazgató határozza meg. Döntött a Képviselő-testület az orvosi rendelő rekonstrukciójával és bővítésével kapcsolatos pályázat beadására, valamint közfoglalkoztatás-szervezők támogatására és pályázatot nyújtott be. Elfogadta a Képviselő-testület a helyi Esélyegyenlőségi Programját és Környezetvédelmi/fenntarthatósági munkacsoport létrehozásáról döntött. Jóváhagyta a Képviselő-testület a Kistérségi Társulás Alapító Okiratát, a Kistérségi Szociális Szolgáltató Központ és a Kistérségi Társulás Kistérségi Irodájának Alapító okiratát. 2010. március 22-én az Önkormányzat Képviselő-testülete soron kívüli ülést tartott. Megtárgyalta és elfogadta az előterjesztést a Szolnok Térségi Hulladékgazdálkodási Korlátolt Felelősségű Társaság megalapítására, valamint döntött egy telek eladás kérdésében. Szabó István jegyző Húsvét, Jézus feltámadása Az egyik dél-bajorországi falucskában, Oberammergauban, minden 10. évben nagy ünnepélyességgel élő szereplők adják elő a passiót és Jézus feltámadását. A majdnem egy egész évig tartó előadásra nem csak Európából, hanem a világ minden tájáról érkeznek ide a hívők és hitetlenek, hogy megcsodálják ezt a csodálatos előadást. Érdekessége az, hogy minden szereplő eredeti Már gyermekkorától arra a szerepre nevelik, úgy öltözködik, olyan ruhája, haja, mint amilyen szerepet majd a passióban játszani fog. Az előadás reggel 8 órától este 6 óráig tart, kevés megszakítással és Jézus feltámadásával ér véget. Ez az egyik legszebb jelenet. Fiatal, hosszú hajú leány közeledik, félve és izgatottan Jézus sírjához. Mindenki tudja, hogy ő Mária Magdolna. Üresen találja a sírt, leül előtte, s mint gyermek, sír. A közeledő kertészt zokogva kérdezi meg: mutassa meg, hogy hová rejtette el az Urat? Ez a kertész maga Krisztus, akit ő nem ismer fel. Akkor megszólítja: Mária! Mintha parazsat dobtak volna puskaporba, Mária Magdolna lelkéből kitör az öröm és a boldogság. Felugrik Jézushoz szalad: Mester! kiáltja. Boldogan öleli át lábát, s öröme leírhatatlan, hiszen feltámadt az Úr. A feltámadás évenként visszatérő nagy ünnepe ma sem hagyja közömbösen a keresztény világot. Úgy a hívő, mint a hitetlen ember a maga módján ad feleletet húsvét szent titkaira. Hívő embernek a húsvét Jézus halálból való dicsőséges feltámadása! A hitetlenek szemében pedig:
2 2010. április A feltámadás valószínűleg a természet minden évben bekövetkező tavaszi újjáéledésével kapcsolatos legendák és szertartások gyűjteménye. Jézus feltámadása csak a legendák között húzódhat meg: modern ember feltámadást nem fogadhatja el - írja az egyik kommunista lexikon. Szent Pál apostol azt írja a korinthosi híveknek: Ha Krisztus halálból nem támadt fel, hiábavaló a mi igehirdetésünk, s hiába való a ti hitetek! (1. Kor. 15 15.) S az apostoli tanítás szerint Jézus feltámadása a kereszténység alappillére. Csak így érthető az a szomorú tény is, hogy miért próbálták ezt letagadni húsvétvasárnap hajnaltól mind a mai napig az ellenségei. Kik bizonyítják nekünk az Úr feltámadását? 1. A Szentírás. Mind a négy evangélista leírja. Az Apostolok cselekedeteiben Szt. Pál is említi. Szt. Máté az aki leírja, hogy szombat elmúltával, a hét első napjára virradóra elment Mária Magdolna és a másik Mária, hogy megnézzék a sírt. Akkor nagy földindulás támadt. Az úr angyala leszállt az égből, odament, elhengerítette a követ és ráült... Az őrök halálra rémültek. Aztán az angyal azt mondja a halálra rémült asszonyoknak is. Ne féljetek! Tudom, Jézust keresitek, akit keresztre feszítettek. Nincs itt. Feltámadt, amint megmondotta. Ugyancsak őr írja le az őrök megvesztegetését is. Szt. Márk is ugyanezt írja le, kiegészítve azzal, hogy az asszonyokon kívül megjelent még a feltámadt Krisztus az emmauszi tanítványoknak és a 11 apostolnak. Szt. Lukács, a harmadik evangélium szerzője is a feltámadást az asszonyoknak való megjelenéssel kezdi, és részletesen folytatja az emmauszi tanítványokkal történtekkel. Majd azt is leírja, hogy Jézus megjelent az apostoloknak is. Szt. János evangélista egyedülállóan és részletesen írja le saját maga és Péter apostol húsvéthajnali sírhoz futását. Ők sem találnak ott mást, mint gondosan összehajtogatott gyolcs lepleket, amely nem sírrablásra vallott. Majd ő is leírja a Magdolnának, az apostoloknak, Tamás apostolnak, valamint a Tibériás tavánál való megjelenését a feltámadt Krisztusnak. 2. Jézus akkori ellenségei. Úgy a zsidó főpapok, mint az akkori templomi elöljárók egytől egyi elismerték, hogy Jézus sírja húsvétvasárnap hajnalán üres volt. Ezért vesztegették meg az őröket, akik a sírt őrizték és a feltámadásról beszámoltak. Szt. Máté leírja: Mondjátok, éjnek idején, amíg mi aludtunk. Eljöttek tanítványai és ellopták. Helyesen jegyzi meg Szt. Ágoston: ha ezek a sírt őrző katonák aludtak, akkor hogyan látták, hogy ellopták az apostolok Jézus testét? Hiszen aki alszik, az semmit sem láthat, legfeljebb csak álmodhat. Ha pedig semmit sem láttak, hogyan lehetnek tanúk arra, hogy mi történt azon a reggelen. Ha látták, hogy ellopták, akkor miért hagyták? Hiszen ennek a megakadályozására voltak oda állítva. 3. Maga a feltámadt Krisztus. Már jóval előtte sokszor megmondotta ezt. Feltámadása után pedig sokaknak megjelent, akik maguk győződhettek meg arról, hogy nem kísérletet láttak. - a jó Pásztorról szóló példabeszédben világosan mondja: Azért szeret engem az Atya, mert oda adom az életemet, hogy aztán vissza is vegyem! (Ján. 10.17.) - amikor kiúzte a templomból az árusokat, a farizeusok jeleket kérnek tőle. - Milyen csodajellel bizonyítod, hogy jogod van ehhez? Így felelt: Bontsátok le a templomot, és harmadnapra fölépítem azt. Ő azonban a saját testének templomára gondolt. (Jn. 2. 18-21.) - Maguk a templomi vezetők is azért kértek Pilátustól őrséget sírjához, mert emlékeztek Jézus szavaira: Uram emlékezzél rá, hogy ez a csaló még életében azt állította: harmadnapra föltámadok. Rendeld el tehát, hogy harmad napig őrizzék a sírt! (Mát., 27.63-64.) - A Tábor hegyen történt színében való csodálatos elváltozás után arra kéri lejövet a tanítványait, hogy a látottakat, senkinek el ne mondjátok, amíg az Emberfia halottaiból föl nem támad! (Mát. 17. 9.) - Lázár feltámasztásakor így szólt Máriához és Mártához: Én vagyok a feltámadás és az élet: aki bennem hisz, még ha meghalt is élni fog. (Jn. 11.25.) - Az utolsó vacsorán e szavakkal vígasztalta meg tanítványait: Írva van ugyanis: megverem a pásztort, s elszélednek a nyáj juhai. De föltámadásom után megelőzlek majd titeket Galileában! (Mát. 26. 32.) - Nem csak előre mondotta, hanem élve magát meg is mutatta követőinek. - Húsvét reggelén: az asszonyoknak, külön Mária Magdolnának. - Húsvét napján: Péternek, s a Szerint Édesanyjának. - Húsvét délután: az emmauszi tanítványoknak - Húsvétvasárnap este: a 11 apostolnak (Tamáson kívül.) - Húsvét után a 8. napon: az apostoloknak Tamással együtt. - Galileában: a Genezáreti tavon egyszerre 7 tanítványnak: aztán egyszerre több mint 500 hívőnek: majd ismét tanítványainak, amikor elküldi őket a világmisszióra. - Jeruzsálemben: utolsó találkozása menybemenetelekor. Krisztus feltámadása tőlem is hitet kér. Annál is inkább, mert a látható világban mindenfeltámadás ellenkezőjére utal. Vagyis, ha valaki meghal, az saját erejéből nem tud feltámadni. Igaz, hogy a fejlődéselmélet szerint az élők az élettelenből keletkezhetnek a természetes erők segítségével, hanem a saját feltámadásához ma is a teremtő Isten hatalmára van szükség az élettelennek. Jézus az Isten fia volt. Ezt maga a százados is így mondta keresztje alatt. Ezért tudott saját erejéből feltámadni. Ez volt az ő istenségének a legnagyobb bizonyítéka. Saját magát feltámasztotta. Ezért lehet a mi Megváltónk. Feltámadt Úr Jézus Krisztus! Erősítsd a te dicsőséges feltámadásodban való emberi törékeny hitünket.
2010. április Húsvéti kifestő
2010. április Nyúlpapa ötlete Egy kis falu szélén, szép liget zöldellt, melynek közepén tisztás volt, ahol egy szép házikóban éltek nyusziék: Nyúlpapa, Nyúlmama, fiuk Guszti és lányuk Réka. Szép napsütéses őszi nap volt ezen a reggelen, mikor nyúlpapa felkeltette a gyerekeket. Indultak a veteményes kertbe, hogy betakarítsák a termést, mire leesik az első hó a sok finom répa és káposzta már az éléskamrában legyen. De hatalmas csalódásban volt részük. Mikor kiértek a veteményesbe, látják ám hogy a szép nagy káposztákat ellepték a hernyók és szinte egyetlen egészséges sincs köztük. De a répákkal sem jártak jobban, mert azokat meg a férgek és a csigák rágták össze. Nyúlmama sírva fakadt, nyúlpapa pedig éktelen haragra lobbant, és megfogadta, hogy a következő esztendőben ezt nem hagyja annyiban. Keservesen nekiálltak, hogy megmentsék, amit a férgek és a hernyók meghagytak. Mihelyt végeztek hazamentek és Nyúlpapa kiadta mindenkinek a feladatát: Nyúlmamának a megmentett zöldségeket kellett elraktározni, Gusztinak és Rékának a szántóföldre kellett menni hogy kukorica, napraforgó és más magvakat szedjenek, mert a kevés megmentett zöldséggel nem húzzák ki a telet, ezért pótolni kell az éléskamra tartalmát. Nyúlpapa pedig elvonult a műhelyébe dolgozni, ahonnan hamarosan kopácsolás és fűrészelés hangja hallatszott. Ahogy teltek el a napok, Nyúlmama és a gyerekek sokat találgattak, hogy vajon mit készíthet az édesapjuk, de nem tudtak rájönni. Egy hideg reggelen mikor a gyerekek felébredtek és kinéztek az ablakon észrevették, hogy szép nagy pelyhekben szállingózik a hó, megérkezett a tél. Reggeli után Nyúlpapa azt mendta a családnak: - Most gyertek és megmutatom mit készítettem, úgyis kell a segítségetek hogy felállítsam az egészet. Amikor feltárult a műhelyajtó a gyermekek csodálkozó szeme előtt három kis házikó állt a munkaasztalon. Réka örömmel kiáltott fel: - Jajj, de szép babaházak és mindjárt három. Nyúlpapa hangosan felnevetett és így szólt: - Dehogy is babaházak, ezek madáretetők! Guszti és Réka érdeklődvbe néztek apjukra: - Hát az minek? - Majd megtudjátok, ha eljön az ideje! válaszolt Nyúlpapa. Kimentek a veteményeskertbe, és felállították az etetőket, majd feltöltötték magvakkal. Nyúlpapa így szólt a gyerekekhez: - Ezután egész télen az lesz a dolgotok, hogy az etetőkben mindig legyen kukorica, napraforgó és búza. Lassan telt a tél, az élelem is szűkös volt, mivel a tönkrement zöldségeket nem tudták megfelelően pótolni, de arra nagyon figyeltek, hogy a madáretetőkben mindig legyen bőségesen táplálék. Nyúlmama sokat morgolódott emiatt, de Nyúlpapa megmondta, ebből nem enged. Mikor nagysokára eljött a tavasz mindenki fellélegzett. Nyúlék serényen munkához láttak a kertben. Nyúlpapa ásott, Nyúlmama elvetette a magokat, Guszti és Réka összeszedték a gallyakat és a gazt. Gyorsan teltek a napok serény munkával, aminek meglett az eredménye, a kertben szépen fejlődtek a növények. Nyúlmama pedig egyre csak aggodalmaskodott, hogy újból ellepik a kertet a férgek és a hernyók, de Nyúlpapa jókedvűen nyugtatgatta: - Ezt a kertet bizony többet nem bántja semmilyen féreg! - és maga köré hívta a családját: - Most pedig legyetek csendben és figyeljetek -, mondta. Nyúlmama és a gyerekek egyszercsak azt látták, hogy a kert felett madarak repkednek és minden bogarat összefogdostak, ami csak árthat a veteményesnek. Csodálkozva fordultak Nyúlpapához: - Ezt miért csinálják? - Tudjátok egész télen, mikor nem találtak a hó alatt élelmet, mi becsülettel etettük őket, most pedig segítenek nekünk! Mert bár nem ismerik a mondást azért jó tett helyébe jót várj mondta Nyúlpapa, és elindultak hazafelé. Azon az őszön hatalmas és makk egészséges zöldségeket takarítottak be, de a madarak etetéséről ezután sem feledkeztek el soha. Kolozsvári Grandpierre Emil: A kisnyúl Egyszer volt, hol nem volt, még az Óperenciás-tengeren is túl volt egy kisnyúl. Ez a kisnyúl jó étvággyal legelészett a réten, s hogy még jobban legelészhessen, felakasztotta a csengettyűjét egy fiatal fára. Mire a kisnyúl jóllakott, megnőtt a fa. Olyan magasra nyúlott, hogy a kisnyúl hasztalan ágaskodott, a csengettyűjét nem érte el. Kérte tőle, adja vissza. - Nem adom én, eleget adtam már! - válaszolt a fa. Megharagudott a kisnyúl, s elment a fejszéhez. - Kérlek, fejsze, döntsd le a fát, nem akarja visszaadni kis csengettyűmet. A fejsze a fejét rázta. - Nem döntöm én, eleget döntöttem már! Elment a nyúl a kőhöz. - Kérlek, kő barátom, csorbítsd ki a fejsze élét, a fejsze nem akarja ledönteni a fát, a fa nem akarja visszaadni a kis csengettyűmet. - Nem csorbítom, eleget csorbítottam már! Nem boldogult itt sem a kisnyúl, s patakhoz járult hát. - Kérlek, patak, mosd ki a követ, a kő nem akarja kicsorbítani a fejsze élét, a fejsze nem akarja ledönteni a fát, a fa nem akarja visszaadni a kis csengettyűmet. De a patak csak ennyit mondott: - Nem mosom én, eleget mostam már! Az ökör csak megsegít - gondolta a kisnyúl. - Kérlek ökör komám, idd ki a patakot, a patak nem akarja kimosni a követ, a kő neme akarja kicsorbítani a fejsze élét, a fejsze nem akarja ledönteni a fát, a fa nem akarja visszaadni kis csengettyűmet. Az ökör bődült egyet: - Nem iszom én, eleget ittam már! Majd a mészáros! - reménykedett a kisnyúl. - Kérek, mészáros, vágd le az ökröt, az ökör nem akarja kiinni a patak vizét, a patak nem akarja kimosni a követ, a kő nem akarja kicsorbítani a fejsze élét, a fejsze nem akarja ledönteni a fát, a fa nem akarja visszaadni a kis csengettyűmet. - Nem vágom én, eleget vágtam már! Erre úgy megharagudott a kisnyúl, hogy meg sem állott a bolháig. - Édes-kedves bolha komám, csípd meg a mészárost, a mészáros nem akarja levágni az ökröt, az ökör nem akarja kiinni a patakot, a patak nem akarja kimosni a követ, a kő nem akarja kicsorbítani a fejsze élét, a fejsze nem akarja ledönteni a fát, a fa nem akarja visszaadni kis csengettyűmet. - No, majd meglátjuk! A bolha megcsípte a mészárost, a mészáros levágta az ökröt, az ökör kiitta a patakot, a patak kimosta a követ, a kő kicsorbította a fejsze élét, a fejsze kivágta a fát, a fa visszaadta a kis csengettyűt. A kisnyúl csilingelni kezdett a csengettyűvel, s még most is csilingel, ha azóta el nem vesztette.
2010. április VÍZ=ÉLET Témahét az általános iskolában Víz, ha csak életünkhöz lenne szükségünk rád, de maga vagy az Élet! Nincs arra szó, mily fenséges enyhülést ad csodás üdeséged. Hajdan volt erőnk, ha kihunyt már bennünk, visszahozod menten, S lelkünk kiapadt forrásai ismét áramlanak rendületlen. Köszönet illet téged, örök hála: Te vagy a Föld legpompásabb adománya! - Antoine de Saint-Exupéry gyönyörű szavaival kezdtük a témahetet Kengyelen az általános iskolában, mely a TÁMOP-3.1.4-es pályázat keretében került megrendezésre 2009.11.30.-2009.12.04. között. Előzetes feladatként felajánlottuk gyerekeinknek, hogy készítsenek vízen járó vagy vízzel működő szerkezeteket, nézzenek utána az alternatív, megújuló energiaforrásoknak, az évfolyamok gyűjtsenek információkat az ivóvízről, szennyvízről, ásványvízről, gyógyvízről. A kutatás eredményeként sok érdekes dolgot tanultunk meg a vízről. Az embernek ott van igazi otthona, ahol a természettől kedvet és bátorságot nyer önmagához - mondta Németh László. Bátorságot és kedvet próbáltunk adni a környezet és önmaguk megismeréséhez. A Földünk 70 % - a víz, testünk 70 % - a víz - és még mennyi a közös bennünk! Kedvvel és nagynagy lelkesedéssel dolgozták végig a hetet diákjaink. Ügyesen tették fel kérdéseiket a kirándulásokon, aktívak voltak a kihelyezett órákon, érdekes és humoros beszámolók születtek, látványos paravánok készültek, szebbnél szebb hajókat, csónakokat csodálhattunk meg. A hét mottója - A vízcsepp nem az erejével mélyít lyukat a sziklába, hanem a folytonos ismétléssel - elgondolkodtatta őket, hogy ők is a rendszeres tanulással, szorgalmukkal lehetnek eredményesek. A folyó nem torpan meg minden útjába álló akadály előtt, hanem jókedvűen zubog a végtelennek tűnő tenger felé. E példát követve mi is könnyebben tudnánk kezelni a mindennap utunkba gördülő nehézségeket. A hét dalát is tudatosan választottuk. Felgyorsult világunkban fontos megtanítani gyerekeinknek, hogy a jóra, a pozitív dolgokra fókuszáljanak. Mindenik embernek a lelkében dal van, És a saját lelkét hallja minden dalban. És akinek szép a lelkében az ének, Az hallja mások énekét is szépnek hallgattuk naponta Halász Judit előadásában. Interaktív órákat tartottunk mintegy 200 gyereknek 3.-tól 8. évfolyamig a művelődési házban. Hetünknek volt képe: egy természetes képződmény: Anya és gyermeke ; könyve: Emoto : A víz rejtett bölcsessége ; pólója: vízkristályt nyomattunk rá. Sok érdekes kisfilmet néztünk meg. Humor, jókedv, közös munka, új információk és tapasztalatok szerzése jellemezte a hetet. Néhány mozzanat a hét történéseiből: Végigkísértük a szennyvíz útját a szippantástól a folyóba való visszajuttatásig. Totót töltöttünk ki. Játékos vetélkedőket szerveztünk. Táncoltunk Csajkovszkij Hattyúk tavára. Barlangászkodtunk. Kézműves szakkörön festettünk, hajtogattunk, sakkoztunk. Kirándultunk Szolnokra, Szegedre, Törökszentmiklósra, Tiszapüspökibe, Kistelekre, Kecskemétre, Budapestre. Beszámoltunk évfolyamonként a kutatómunka eredményéről. Felnagyítottuk Magyarország térképét a sportpályára a két legnagyobb folyójával és a Balatonnal. Műhelymunkákon vettünk részt. Sok képet és videófelvételt készítettünk. Verset és dalt írtunk. A hét minden óráján a vízzel foglalkoztunk.
2010. április Megnéztük, hogyan fűtenek iskolát termálvízzel. Kísérleteket végeztünk a szünetekben. Iskolarádiót hallgattunk évfolyamonként. Teázásra, ásványvíz-kóstolásra hívtuk meg diákjainkat. A kirándulásokon üzemeket, vízműveket, szennyvíztisztítókat, laboratóriumokat tekintettünk meg. Olyan dolgokat tanulhattak meg a tanulók, amelyekre iskolai tanítási órákon nincs lehetőségük. Megismerhették más települések általános és középiskoláit. A kísérletek mind a vízzel álltak kapcsolatban. Vizsgáltuk az úszás, lebegés, lemerülés jelenségét, bepároltuk a vizet. Megnéztük a víz hővezető képességét. A leglátványosabb az volt, amikor két pohár tartalmát az egyikben étolaj volt, a másikban színes víz egy papírlap segítségével megcseréltük. Mindezek mellett különböző töménységű oldatok készítésére került sor, illetve kémhatás vizsgálatokat is végeztünk. A gyerekeknek nagyon tetszettek a foglalkozások, az érdeklődők száma napról-napra nőtt. Mindannyian nagyon fontosnak, hasznosnak és érdekesnek tartottuk a témahetet. Más módszerekkel jutottunk a hasznos új információkhoz, de úgy gondoljuk, hogy életre szóló élményben volt része diáknak, szülőnek, nevelőnek egyaránt. Vizes vers A mi Földünk egy klassz kis hely, Ahol nincs két egyforma hópehely. Kék bolygó - mondják sokan. Az űrből nézve, elhisszük nyomban. 70%-ban víz borítja, Mi vagyunk a kis tesója? Hisz bennünk is 70 % a víz, Te jó ég! Ez nem is vicc! H2O egy vegyület, Mely körforgásban tekereg. Jön, megy, csavarog, Jókedvűen andalog. A föld rejtett mélyében ásványt old fel jókedvében Ásványvízként meg is isszuk Ezerszámra palackozzuk. 100o- nál már el is tűnik, Nyomát bottal üthetik. Gőzzé válik őkelme, Föl szállhat a mennyekbe. Az égből jön, az égbe száll Ha nincs kedve, meg sem áll. Csak gondolod, hogy eltűnik, Itt van Ő, csak átöltözik. 0 o - nál megdermed, Szobrászkodhatsz, ha van kedved. Tudtad, hogy a jég alatt a tó Állandóan 4 o on tartható? Képzeld, a jég úszik benne, Ezt szinte fel sem fogja az elme! Hogy-hogy nem süllyed el? Ez egy jó nagy kérdőjel! Reggel, este fürdünk benne. Hm! Inkább zuhanyozz, mint feküdj bele. Szomjunkat oltja naponta, 1-2 deci elég egy alkalomra. Ha komoly munkát végzel, igyál többet, Úgy is kiizzadtad már a fölösleget. Rögtön evés után sose igyál, Akkor a gyomorsav munkál. Kemény munkát végez testünk, Ha figyelünk rá segíthetjük. A káoszt azt ne szeressük, A csúnya beszédet elkerüljük A Jó gondolat Rendhez vezet Az pedig az egészséghez. Köszönhető mindez a víznek Földünk legdrágább kincsének. Köszönet illet téged, örök hála: Te vagy a Föld legpompásabb adománya!
2010. április Így működik az Őszirózsás Nyugdíjas Klub Az Őszirózsás Nyugdíjas Klub közel három évtizede működik a községbe, lehetőséget adva arra, hogy az idős és idősödő emberek egy közösséghez tartozzanak. 2009. január hónapban a klub vezetője SZŰRÖS MIHÁLY megromlott egészségi állapota miatt lemondott vezetői tisztségéről. A klubvezetői feladatot Balogh Sándorné Boriska látja el. Kedves Mihály, a klubtagsága ezúton is szeretné megköszönni, hogy 13 éven keresztül odaadó lelkiismeretes munkával vezetted, tartottad össze a klubot. Őszintén tiszta szívből gratulálunk az Önkormányzat által adományozott kitüntetésedhez.. 2009. február hónaptól a klub vezetője a vezetőségi tagokkal együttesen kezdte el a programok tervezését, szervezését. A klubtagsági díja havi 200,-Ft, ez a tagok számára évi 2.400.- Ft-ot jelent. Minden hétfőn délután vannak a klub foglalkozások. Az elmúlt évben megemlékeztünk az év jelesebb napjairól, (nőnap, anyák napja, a tagok névnapja, karácsony) részt vettünk az önkormányzat által szervezett községi rendezvényeken. Március hónapban megalakítottuk az énekkart és egy tánccsoportot, aki cigány táncot táncolnak. Első alkalommal Bagimajori Faluházban szerveztünk egy nyugdíjas találkozót, ahol a mezőtúri Őszirózsás Klub nyugdíjasait láttuk vendégül. Az egész napos rendezvényen Polgármester Úr bemutatta a községünket, megnéztük a Kápolnát, a Szélmalmot, ezt követően műsorral szórakoztattuk vendégeinket nyugdíjasainkat. Az elkövetkező években is szeretnénk megrendezni a nyugdíjasok találkozóját, minden évben más klubbot hívunk meg, hiszen a Faluház és szép környezete lehetőséget ad arra, hogy mások is megismerjék kis falunkat. Nyugdíjas találkozón vettünk részt Szajolban, Tiszaföldváron, Berekfürdőn, Cserkeszőlőn. Berekfürdőn rendezett nyugdíjas találkozón első alkalommal szerepelt az énekkarunk igen nagy sikerrel, és jutalmul egy elismerő oklevéllel térhettünk haza. Október hónapban megrendeztük a már hagyományossá vált vacsora estet, melyre a tiszaföldvári Rendőr Nyugdíjas találkozón első alkalommal szerepelt az énekkarunk igen nagy sikerrel, és jutalmul egy elismerő oklevéllel térhettünk haza. Október hónapban megrendeztük a már hagyományossá vált vacsora estet, melyre a tiszaföldvári Rendőr Nyugdíjas klub és a szajoli Őszirózsás Nyugdíjas klub fogadta el meghívásunkat. Csodálatos élmény volt látni a vendégek és nyugdíjasaink által előadott jeleneteket, táncokat, hallani az énekkarok gyönyörű népdalait. Az évet a fenyő ünnepséggel zártuk. A taglétszámunk az elmúlt évben 10 fővel emelkedett, jelenleg 43 tagja van a klubnak. Ez évben is hasonló programokat szervezünk, hiszen nagyon jó látni, hogy szívesen járnak klubba, egy délutánt eltölteni egy kis közösségben, ahol a gondokat félretéve, beszélgetünk, énekelgetünk régi népdalokat tanulhatunk meg. Köszönjük a Polgármester Úrnak az önkormányzat képviselő testületének a támogatását, segítségét, amelyet a klub működéséhez nyújtanak. Köszönetünket fejezzük ki mindazoknak akik a rendezvényeinken részt vesznek, a magánszemélyeknek és vállalkozóknak, akik tombola tárgyakkal hozzájárulnak és ezáltal támogatják klubunkat. Kedves nyugdíjas olvasó, ha szeretne klubtag lenni részese egy kis közösség munkájának, jöjjön el a klubfoglalkozásra, szeretettel várunk mindenkit, legyen Ön is a klub tagja. Őszirózsás Nyugdíjas Klub Vezetősége A Futár konyhája Néhány sütemény receptjét adjuk most közre olvasóinknak. Kiegészíthetik vele ünnepi kínálatukat, de bármely alkalomra örömet okozhatnak velük családjuknak. Cukros pogácsa 2 dl tejfel 2 dl zsír 2 dl cukor 1 kg liszt 1 kávéskanál só a kenéshez 1 tojás Elkészítés: A fent felsoroltakat könnyű, rugalmas tésztát dolgozzuk össze, és egy óra hosszat pihentetjük. Ujjnyi vastagságúra kinyújtjuk, s utána kiszaggatjuk. A kiszaggatott pogácsákra késsel csillag alakú bevágásokat teszünk. Kizsírozott tepsibe tesszük, tojással megkenjük és pirosra sütjük. Kiadós sajtos pogácsa 1 kg liszt 30 dkg sütőmargarin 30 dkg reszelt sajt 5 dkg élesztő 1 bögre tej 2 dkg só 4 tojássárgája Elkészítés: A lisztbe teszem a sót, összemorzsolom a margarinnal, beleteszem a reszelt sajtot, a tejben megfuttatott élesztőt, a tojássárgákat. Jól kidolgozom a tésztát, és egy éjszakát pihentetem. 2 cm vastagra nyújtom. Közepes pogácsaszaggatóval kiszaggatom. Megkenem tojással, megszórom reszelt sajttal, előmelegített sütőben megsütöm. Töltött pogácsa A tésztához: 35 dkg liszt 25 dkg sütőmargarin 1 kávéskanál só 2 dl tejföl A tetejére: kevés tejföl 1 tojássárgája reszelt sajt A sajtkrémhez: 1 dl tejföl 1 tojássárgája 1 kávéskanál liszt késhegynyi édes pirospaprika só 10 dkg vaj 6 dkg reszelt sajt
8 2010. április Elkészítés: A lisztet a margarinnal és a sóval elmorzsoljuk, hozzáadjuk a tejfölt, és jól kidolgozva másnapig állni hagyjuk. Vékonyra (kb. 3-4 mm) kisodorjuk, pogácsaszaggatóval kiszaggatjuk, felvert tejfölös tojássárgájával megkenjük, reszelt sajttal megszórjuk, forró sütőben aranyszínűre megsütjük. Sajtkrémhez 1 dl tejfölt, 1 tojássárgáját, 1 kávéskanál lisztet, késhegynyi édes paprikát és sót összekeverve gőzön sűrűre főzzük, utána belekeverünk 6 dkg reszelt sajtot, és kihűtjük. Ezt követően 10 dkg puhított vajat kikeverünk, és kanalanként a sajtkrémhez keverjük. A kihűlt tészta felét megkenjük úgy, hogy a szélei is kissé krémesek legyenek, ráillesztjük a másik felét, és 10 dkg reszelt sajtban megforgatjuk. Puha pogácsa 60 dkg liszt 3 tojás 1 kis doboz tejföl 25 dkg sütőmargarin vagy fele-fele arányban zsír 4 kiskanál só 1 kiskanál cukor 5 dkg élesztő pici sajt Elkészítés: A lisztet egy nagy tálba öntöm, hozzáadom a cukrot, a sót és a tojásokat. A tojásokat felverve keverem bele (mert ki szoktam egy picit venni belőle, és azzal kenem meg a tetejét a pogácsáknak). A margarint és a tejfölt a mikróban szobahőmérsékletűre melegítem, és a tejfölbe belekeverem az élesztőt. Majd mindent hozzáadok a liszthez. Kicst átgyúrom, és hagyom kelni kb. 1/2 órát. Pihenés után párszor hajtogatva kinyújtom kb. 2 ujjnyi vastagra, és kiszaggatom. A tetejét megkenem tojással, és sajtot szórok rá. 220 fokon megsütöm kb. 30 perc alatt. Nagyon finom és puha. Nem szabad túl vékonyra nyújtani, mert akkor szokott kiszáradni. Köszönet a Polgármesteri Hivatalnak Köszönöm szépen a többi idős emberek nevében is, hogy a mostani nehéz gazdasági helyzetben Karácsony előtt nem feledkeztek meg az idősekről sem. Köszönöm szépen és nagyon jólesett, hogy a Polgármesteri Hivatal csomagot küldött a szeretet ünnepére, amivel nagy örömet szerzett nagyon sokunk számára. További jó egészséget és Békés Boldog Újévet kívánok magam és a többi idős emberek nevében. Tisztelettel: Bukta Pál ANYAKÖNYVI HÍREK Házasságot kötöttek: Ökrös Ildikó Papp János ÚJSZÜLÖTTEK: SÍPOS BIANKA Szülők: Juhász Piroska Sípos Zoltán KOVÁCS NÓRA Szülők: Szabó Mária Kovács János FÖLDES IZABELLA Szülők: Kókai Gabriella Földes András ÚJLAKÁN GRÉTA Szülők: Gonda Piroska Újlakán Gábor DÁVID BENCE Szülők:Viczián Noémi Dávid Norbert PAPP JÁNOS Szülők: Ökrös Ildikó Papp János PATAKI PÉTER Szülők: Sípos Katalin Pataki Csaba ELHALÁLOZTAK: Berta Istvánné Pap Sándor Fehér László Hodos Lajos Krajcz Julianna Nagy Károlyné Borók Jánosné Nagy Antalné Nagy Antal Maginyecz Mártonné Szabó Ferenc Farkas Istvánné Balogh Lajosné Olcsák Sándorné élt 71 évet élt 68 évet élt 58 évet élt 90 évet élt 76 évet élt 58 évet élt 81 évet élt 74 évet élt 75 évet élt 77 évet élt 83 évet élt 73 évet élt 78 évet élt 59 évet A Kengyeli Önkormányzat lapja Felelős kiadó: József Attila Művelődési Ház Szerkeszti: a szerkesztőbizottság Felelős szerkesztő: Németh Lajos A szerkesztőbizottság tagjai: Bartus Istvánné, Forintosné Oravecz Rózsa, Medgyesné Csatos Klára