Szigethalom Város Önkormányzat Képviselő-testületének 30/2006.(XII.27.) R E N D E L E T E

Szigethalom Város Önkormányzat Képviselő-testületének 30/2006.(XII.27.) R E N D E L E T E az állatok tartásáról (egységes szerkezetben a 15/2007.(IX.28.) a 19/2009.(VI.25.) és a 16/2012.(V.29.) Kt. rendelettel) A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló módosított 1949. évi XX. törvény 44/A. -ában, valamint a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, figyelemmel az állategészségügyről szóló 2005. évi CLXXVI. törvény, az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény, a veszélyes és veszélyesnek minősített eb tartásának és a tartás engedélyezésének szabályairól szóló 35/1997. (II.26.) Korm. rendelet, a veszélyes állatokról és tartásuk engedélyezésének részletes szabályairól szóló 8/1999. (VIII.13.) KöM-FVM-NKÖM-BM együttes rendelet rendelkezéseire Szigethalom területén az állatok tartásáról az alábbi rendeletet alkotja: Általános rendelkezések 1. (1) A rendelet hatálya kiterjed Szigethalom bel-és külterületén a mezőgazdasági haszonállat tartására, az eb-és macskatartás feltételeire, a kedvtelésből tartott állatok és az állatok elhelyezésére szolgáló építmények követelményeire. (2) E rendelet nem vonatkozik az egészségügyi és állategészségügyi intézmény, kísérleti és kutatóintézet, cirkusz, állatkert (vadaspark), állatmenhely, állatpanzió, gyepmesteri telep, állatforgalmi- és feldolgozó telep, vágóhíd, állatkereskedő, a fegyveres erők, rendészeti szervek, valamint kiállítások, rendezvények alkalmával bemutatásra kerülő állatok, lovasiskola állattartására, valamint a - külön jogszabályban meghatározott - veszélyes, illetve veszélyesnek minősített állatok tartására. (3) Szigethalom területén állatot tartani csak a vonatkozó közegészségügyi, állategészségügyi és környezetvédelmi szabályok betartásával az építési előírásoknak megfelelő épületben e rendeletben meghatározott módon lehet. (4) Minden állattartó köteles a) gondoskodni arról, hogy az állattartás következtében mások jogai sérelmet ne szenvedjenek; b) a jó gazda gondosságával eljárni, az állat fajának, fajtájának és élettani szükségleteinek megfelelő életfeltételekről gondoskodni; c) az állat megfelelő és biztonságos elhelyezéséről, szakszerű gondozásáról, szökésének megakadályozásáról. (5) Haszonállat tartásához az ingatlan tulajdonosának (kezelőjének, haszonélvezőjének), illetve a tulajdonostársak hozzájárulása szükséges. 1

(6) Az állatszaporulat - a sertés és a nyúl kivételével - valamennyi fajta esetében 3 hónapos korig a tartható állatok számát nem érinti. (7) Besorolástól függetlenül valamennyi állatfajta tenyésztéséhez, ill. üzemszerű tartásához a polgármester a 1. (8) bekezdésben meghatározottak hozzájárulásán alapuló engedélye - szükséges. (8) Állattartás a körülmények mérlegelésével - az állattartás tárgyi feltételeire figyelemmel - ott is engedélyezhető, ahol e rendelet tiltja vagy korlátozza. Az engedélyezés - az érintett szakhatóságok, az ingatlan tulajdonosának (tulajdonostársának) valamint a közvetlenül szomszédos lakók (lakásonként egy szavazattal) több mint felének hozzájárulásával - határozott időre történhet, melynek során meghatározandó a tartható állatok számának felső határa és fajtája, illetve a tartás egyéb feltételei. (9) Lakossági bejelentés és helyszíni szemle alapján az állattartás azon a területen is eltiltható, illetve feltételhez köthető, ahol e rendelet szerint engedély nem szükséges, ha az állattartó a tartás feltételeit maradéktalanul nem biztosítja. (10) A szakhatósági előírások, illetve az állattartás előfeltételének hiányában e rendelet előírásainak érvényesülése érdekében az eljáró hatóság a jogszabályoknak megfelelő végrehajtási intézkedést tehet. (11) 1 A rendelet hatálya alá tartózó állattartási engedélyek ügyeiben az érdemi döntés meghozatala a polgármester hatáskörébe tartozik. (12) 2 Az állattartással kapcsolatos panaszok, bejelentések kivizsgálása és a megfelelő érdemi döntés meghozatala vagy intézkedés megtétele a jegyző hatáskörébe tartozik a települési önkormányzat jegyzőjének az állatok védelmével, valamint az állatok nyilvántartásával kapcsolatos egyes feladat- és hatásköreiről szóló 245/1998. (XII.31.) Korm. rendelet alapján. (13) 3 A polgármester által hozott elsőfokú határozat ellen benyújtott fellebbezést másodfokon az önkormányzat Képviselő-testülete, a jegyző elsőfokú döntése ellen benyújtott fellebbezést másodfokon a Közép-magyarországi Regionális Közigazgatási Hivatal bírálja el. Értelmező rendelkezések (1) E rendelet alkalmazása szempontjából: a) nagyállat: szarvasmarha, ló, szamár, öszvér, bivaly, stb.; b) kisállat: sertés, juh, kecske, stb.; c) egyéb kisállat: baromfi, galamb, gyöngytyúk, lúd, kacsa, pulyka, stb. ; d) nyúl és prémes állat: nutria pézsma, nyérc, róka; (az a)-d) pont alattiak a továbbiakban együtt: haszonállat) 2. 1 Módosította a 15/2007.(IX.28.) Kt. rendelet 1. -a. Hatályos: 2007. október 1-től. 2 Beépítette a 15/2007.(IX.28.) Kt. rendelet 1. -a. Hatályos: 2007. október 1-től. 3 Beépítette a 15/2007.(IX.28.) Kt. rendelet 1. -a. Hatályos: 2007. október 1-től. 2

e) kedvtelésből tartott állat: mindaz, ami nem minősül haszonállatnak; f) jelző eb: az az eb, amely szakvéleménnyel alátámasztott módon a halláskárosodásban szenvedő személy tájékozódását biztosítja; g) vakvezető eb: az az eb, amelyet erre a célra speciálisan kiképeztek, a Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége igazolvánnyal látott el, továbbá az Európai Unió tagállamaiban vakvezető kutyának minősülő eb; h) vadállat: hazánkban honos vadon élő állat (pl.: vaddisznó); i) egzotikus állat: Magyarországon nem honos állat (pl.: papagáj, leguán); j) állattartó: az állat tulajdonosa, illetve aki az állatot vagy az állatállományt gondozza, felügyeli; k) állatszaporulat: az állattartás helyén született állatok az anyaállattól való elválasztásáig; l) jó gazda gondossága: az az emberi tevékenység, amely arra irányul, hogy az állat számára olyan életkörülményeket biztosítson, amely az annak fajára, fajtájára és nemére, korára jellemző fizikai, élettani, tenyésztési és etológiai sajátosságainak, egészségi állapotának megfelel, tartási, takarmányozási igényeit kielégíti ( elhelyezés, táplálás, gyógykezelés, tisztán tartás, nyugalom, gondozás, kiképzés, nevelés, felügyelet); m) közterület: a közhasználatra szolgáló minden olyan terület, melyet a rendeltetéséből eredően bárki használhat (pl.: út, járda, közpark, tér, stb.); n) lakóépület közös használatára szolgáló helyiségei: a mosókonyha, a szárítóhelyiség, a közös WC (árnyékszék), a gyermekkocsi-és kerékpártároló helyiség, a közös pince-és padlástér, stb., az épületben lévő lakások és a nem lakás céljára szolgáló helyiségek rendeltetésszerű használatához szükséges mértékben. o) lakóépület közös használatára szolgáló területei: a lift, a kapualj, a lépcsőház, a folyosó, a függőfolyosó, stb., az épületben lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek megközelítéséhez és rendeltetésszerű használatához szükséges mértékben, továbbá az épülethez tartozó udvarnak, kertnek a lakóközösség közös használatában álló része. p) 1 zártsorú beépítési módban épült sorház vagy láncház: zártsorú beépítéssel, csoportosan elhelyezett épületek együttese. (2) Az állatszaporulat - a sertés és a nyúl, valamint nagyállat kivételével - valamennyi fajta esetében 3 hónapos korig a tartható állatok számát nem érinti. Nagyállat szaporulata az állat anyjától való elválaszthatóságának, eladhatóságának időpontjáig tarható. Haszonállat tartása, elhelyezése 3. Az ingatlanok besorolása igazodik a hatályos Területrendezési Tervben meghatározottakhoz. 4. 1 Beépítette a 15/2007.(IX.28.) Kt. rendelet 2. -a. Hatályos: 2007. október 1-től. 3

(1) A város belterületén fekvő a) 1 a Szabályozási Tervben Vt. jelű övezetben, valamint a zártsorú beépítési módban épült sorház vagy láncháznál haszonállat tartása tilos b) 550 m 2 területet el nem érő ingatlanon: - nagyállat tartása tilos, - kisállatból legfeljebb fajtánként 2 db tartható szaporulatával, - egyéb haszonállatból legfeljebb összesen 100 db tartható - nyúl és prémes állatból legfeljebb összesen 10 db szaporulatával tartható. c) 551-800 m 2 területű ingatlanon: - nagyállat tartása tilos, - kisállat legfeljebb fajtánként összesen 2 db tartható szaporulatával, - egyéb haszonállatból legfeljebb összesen 200 db tartható, - nyúl és prémes állat legfeljebb összesen 30 db szaporulatával tartható. d) 801-1200 m 2 területű ingatlanon: - nagyállat legfeljebb összesen 4 db tartható, kivéve a Vt. jelű övezetet, ahol nagyállat tartása tilos - kisállat fajtánként legfeljebb 3 db tartható szaporulatával, - egyéb haszonállatból legfeljebb összesen 300 db tartható - nyúl és prémes állatból legfeljebb összesen 40 db szaporulatával tartható. e) 1201 m 2 terület feletti ingatlanon: - nagyállat legfeljebb összesen 4 db tartható - kisállatból legfeljebb fajtánként 5 db tartható szaporulatával, - egyéb haszonállatból legfeljebb összesen 400 db tartható, - nyúl és prémes állatból legfeljebb összesen 50 db szaporulatával tartható. (2) A város külterületén fekvő a) 1500 m 2 t meg nem haladó területű ingatlanon legfeljebb a (1) bekezdés e) pontja szerint tarthatók haszonállatok, b) 1500 m 2 -t meghaladó területű ingatlanon haszonállatok számbeli korlátozás nélkül tarthatók. 5. (1) Haszonállat csak a közegészségügyi, állategészségügyi és építésügyi előírásoknak megfelelő körülmények között arra alkalmas épületben (istálló, ól, ketrec) tartható. (2) 2 Haszonállat tartására szolgáló épület alkalmasságának, illetve építésének feltételeit az érvényben lévő előírások alapján az építési hatóság - új épület létesítéséhez a szükséges engedélyezési eljárás keretében - határozza meg. A hatályos országos építésügyi rendeletek alapján építési engedély és bejelentés nélkül végezhető, 50m 2 vagy annál kisebb bruttó alapterületű emberi tartózkodásra nem 1 Módosította a 15/2007.(IX.28.) Kt. rendelet 3. -a. Hatályos: 2007. október 1-től 2 Módosította a 19/2009.(VI.25.) Kt. rendelet 1. -a. Hatályos: 2009. július 1-től. 4

alkalmas állattartó építmények építését megelőzően minden esetben fel kell keresni Szigethalom Város Polgármesteri Hivatalának Műszaki Irodáját az épületek szabályos elhelyezésének tárgyában. (3) Haszonállat tartására szolgáló épület, s az ahhoz tartozó kifutó, illetve trágya és trágyalétároló a rendelet 1. számú mellékletében meghatározott védőtávolságok szerint helyezhető el, illetve létesíthető. (4) A védőtávolságot az érintett lakás nyilászárójának és az állattartásra szolgáló épület egymáshoz legközelebbi pontjai között légvonalban kell mérni. Ez a távolság 20 %-kal csökkenthető saját tulajdonú és használatú épületnél. (5) Az állatok elhelyezésére szolgáló melléképület padozatát könnyen tisztítható, résmentes, megfelelő lejtésű szilárd burkolattal kell ellátni. (6) Az állatok elhelyezésére szolgáló helyiséget naponta legalább egyszer ki kell takarítani, a rovaroktól mentesíteni és fertőtleníteni, s a rágcsálókat rendszeresen írtani kell. (7) Trágya és trágyalé tárolása a közegészségügyi és környezetvédelmi előírásoknak megfelelően történhet, a rendelet 1. számú mellékletében meghatározott védőtávolságok betartásával. A trágyatároló a 4. (1) bekezdés d)-e) pontjában foglalt ingatlanok esetén csak terepszint alatti fedett, zárt kialakítású lehet. A polgármester a trágya (trágyalé) tárolására az érintett szakhatósági véleményekre figyelemmel zárt (vízzáróan kiképzett) trágyatároló létesítését rendelheti el. (8) A trágya kezelésével és tárolásával kapcsolatos közegészségügyi előírások betartását külterületen is biztosítani kell. 6. (1) Tilos a város területén fekvő egészségügyi létesítmény (rendelő stb.) művelődési, kultúrális, oktatási, szociális intézmény, élelmiszer áruda, vendéglátóipari egység, sporttelep területén és ezek 50 méteres védőkörnyezetében nagy és kisállatot, míg 20 méteres védőkörzetében egyéb kisállatot, nyúl és prémes állatot tartani. (2) Tilos haszonállatot a közterületen tartani, legeltetni, az ingatlanról felügyelet nélkül kiengedni. A haszonállat által közterületen okozott szennyeződést a tulajdonos azonnal köteles eltávolítani. (3) Egzotikus állatok tartása külön engedélyhez kötött. Vadállatok tartása tilos. 7. (1) Galambot csak ott lehet tartani, ahol galambdúc, vagy ketrec megfelelően elhelyezhető. Lakóház (kivéve családi ház) padlásán, vagy erkélyén galamb-tartás tilos. (2) A galambok kiengedését - a mezőgazdasági termelés biztonsága érdekében - a polgármester határozott időre eltilthatja. Több galambtartót érintő esetben az eltiltás előzetes közhírré tétellel történik. 5

8. Méhcsalád a 4. (1) bekezdés a)-d) pontjába foglalt ingatlanoknál nem, a 4. (1) bekezdés e) pontjába, valamint a 4. (2) bekezdésben felsorolt ingatlanok esetén a méhek tartására vonatkozó jogszabályi feltételekkel tartható. Macska és a kedvtelésből tartott állatok tartásának feltételei 9. (1) Többlakásos épületben lakásonként legfeljebb két macska tartható. A közös használatú helyiségekben (lépcsőház, folyosó, udvar, stb.) tilos macskát és egyéb állatot tartani. Macska tenyésztéséhez a Magyar Macskatenyésztők Országos Egyesületének helyi szervezete illetve a Pest Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer Ellenőrző Állomás engedélye is szükséges. (2) 1 A tulajdonos úgy köteles macskát tartani, hogy az más testi épségét, egészségét ne veszélyeztesse, a szomszédos lakók nyugalmát ne zavarja, s anyagi kárt ne okozzon se személynek, se közösségnek. (3) Embert megmart, megharapott macska tulajdonosa - valamint a megsérült ember - haladéktalanul köteles bejelentést tenni a hatósági állatorvosnak, illetve az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatnak. A macska megfigyelésével, kivizsgálásával kapcsolatban felmerült költségek a tulajdonost terhelik. (4) Engedély nélkül tartható az énekes és díszmadár lakásonként legfeljebb 4 db szaporulatával együtt, illetve az akvarisztikai állat számszerű korlátozás nélkül. Ebtartási szabályok 10. (1) 2 A tulajdonos úgy köteles ebét tartani, hogy az más testi épségét, egészségét ne veszélyeztesse, a szomszédos lakók nyugalmát ne zavarja, s anyagi kárt ne okozzon se személynek, se közösségnek. (2) Többlakásos lakóépületben lakásonként legfeljebb 1 eb tartható. A tartás a lakóépület közös használatú helyiségeiben, vagy annak udvarán - ideértve a külön használatú udvarrészt is valamennyi tulajdonostárs vagy az érintett lakáshasználó (lakásonként egy szavazattal) több mint felének hozzájárulásával történhet. (3) Közös tulajdonban álló telken kettőnél több, önálló tulajdonú lakás a használati mód megosztásával vagy nélkül esetén legfeljebb 1 eb tartható. (4) Kertes, családi ház területén legfeljebb két eb tartható. Kettőnél több eb tartását külön kérelem alapján a polgármester engedélyezheti. (5) Az eb szaporulata az eb tenyésztő állattartás kivételével a (2) és (3) bekezdésben foglalt egyedszámot meghaladóan, legfeljebb az állat 3 hónapos koráig tartható. 1 Módosította a 15/2007.(IX.28.) Kt. rendelet 4. -a. Hatályos: 2007. október 1-től. 2 Módosította a 15/2007.(IX.28.) Kt. rendelet 4. -a. Hatályos: 2007. október 1-től. 6

(6) A (2) - (3) bekezdés hatálya a vakvezető, illetve a jelző eb tartására nem vonatkozik. 11. (1) Közterületen, illetve a lakóház közös használatú helyiségeiben s annak udvarán az ebet biztonságos vezetésre alkalmas pórázon kell vezetni. A rendelet 2. számú mellékletében meghatározott ebeket 6 hónapos kortól, valamint a harapós, vagy támadó természetű ebeket szájkosárral is kötelező ellátni. (2) 14 éven aluli gyermek olyan ebet nem vezethet, amelynél szájkosár alkalmazása kötelező. (3) A tulajdonos, illetve az eb vezetésével megbízott személy köteles az eb által közterületen, ill. a lakóház közös használatú helyiségében, illetve területén okozott szennyeződést azonnal eltávolítani. (4) Az eb tenyésztéséhez a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületének, illetve az Állategészségügyi Állomás véleménye is szükséges. (5) Embert megmart, megharapott eb tulajdonosa - valamint a megsérült ember - haladéktalanul köteles bejelentést tenni a hatósági állatorvosnak, illetve az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatnak. Az eb megfigyelésével, kivizsgálásával kapcsolatban felmerült költségek a tulajdonost terhelik. 12. (1) Tilos az őrző-védő, vakvezető, illetve munkakutya feladatot ellátó állat kivételével - ebet beengedni, bevinni illetve ott tartani: a) vendégforgalmat lebonyolító nyilvános helyiségbe kivéve, ha ott az elhelyezés megfelelő feltételei biztosítottak b) üzletbe, vagy piac területére, c) oktatási, egészségügyi, szociális, kulturális intézmény területére, d) ügyfélforgalmat lebonyolító közintézmény épületébe, e) bölcsődébe, óvodába, f) játszótérre, játszó utcába, játszó szerek, homokozók területére. (2) Élelmiszert szállító járművön ebet szállítani tilos! 7

(3) A harapós, vagy támadó természetű ebet a kiszabadulását megakadályozó módon kell tartani, és a telek, a ház (lakás) bejáratán a harapós kutyára utaló figyelmeztető táblát kell szembetűnő módon elhelyezni. (4) Az ebtulajdonosnak ingatlanát olyan kerítéssel kell ellátnia, hogy az eb ne tudjon kijutni, illetve kiharapni. Bekerítetlen ingatlanon ebet tartani tilos! Az ebtartónak kötelessége gondoskodnia arról, hogy az eb a tartási helyét, illetve az ingatlan határait vagy a lakás területét önállóan ne hagyhassa el, onnan a ki-és bejáráskor felügyelet nélkül kijutni ne tudjon. (5) 1 Amennyiben az állattartó az ebet kennelben tartja annak minimális nagysága 2x2 méter. A kennel közvetlenül a szomszéd kerítésére, illetve ingatlanának közelébe nem építhető, minimum a kerítéstől számított 1 méter távolságot be kell tartani, s a kerítés mentén a telepítési távolságok betartásával növényzetet kell telepíteni. (6) 2 Amennyiben oktatási, kulturális, egészségügyi, illetve szociális intézmény közelében tartott eb a csendet tartósan háborítja, s ezzel az érintett intézmény működését zavarja, az eb eltávolítását kell elrendelni az ingatlanról. 13. (1) Ha az állattartó nem kívánja az állatot tovább tartani, köteles annak megfelelő elhelyezéséről (eladás, ajándékozás, stb.) gondoskodni. (2) Az eb tulajdonosa - egyéb elhelyezés hiányában - köteles felajánlani az ebet az Állatvédő Egyesület részére. (3) Szakhatósági vélemények alapján - ha annak indoka fennáll - az ebtartás korlátozható, illetve megtiltható. (4) 3 A város területén talált gazdátlan, kóbor, illetve közterületen szabadon engedett ebek (vakvezető kutya kivételével) befogása és elszállítása a Polgármesteri Hivatallal szerződést kötött gyepmester ( a továbbiakban gyepmester) feladata. (5) 4 Ha a települési önkormányzat jegyzőjének az állatok védelmével, valamint az állatok nyilvántartásával kapcsolatos egyes feladat-és hatáskörökről szóló 245/1998.(XII.31.) Korm. rendelet alapján a jegyző az állat tartását megtiltotta, az állat eltávolításáról az állattartó köteles gondoskodni, ennek elmaradása esetén ezt a feladatot hatósági rendelkezésre, a tulajdonos költségére a gyepmester végzi el. (6) 5 A befogott állatot a tartás költségeinek megtérítését követően az állattartó 15 napon belül kiválthatja. A ki nem váltott állatokkal a gyepmester szabadon rendelkezhet a külön jogszabályokban előírtak szerint. 1 Beépítette a 15/2007.(IX.28.) Kt. rendelet 5. -a. Hatályos: 2007. október 1-től 2 Számozását módosította a 15/2007.(IX.28.) Kt. rendelet 5. -a. Hatályos: 2007. október 1-től 3 Kiegészítette a 15/2007.(IX.28.) Kt. rendelet 6. -a. Hatályos: 2007. október 1-től 4 Beépítette a 15/2007.(IX.28.) Kt. rendelet 7. -a. Hatályos: 2007. október 1-től 5 Beépítette a 15/2007.(IX.28.) Kt. rendelet 7. -a. Hatályos: 2007. október 1-től 8

(7) 1 Szabálysértési rendelkezések 14. (1) 2 (2) 3 (3) (8) 4 (9) 5 Amennyiben bizonyítást nyer, hogy az állat tartása az állattartási rendeletben foglalt előírásoknak, és/vagy a magasabb szintű jogszabályok állatvédelmi, állattartási előírásainak nem felel meg, az állattartást a jegyző a) tilthatja meg, illetve korlátozhatja, b) az állatok védelme érdekében az állattartót meghatározott cselekmény végzésére, tűrésére vagy abbahagyására kötelezheti a 245/1998.(XII.31.) Korm. rendelet alapján. (10) 6 Amennyiben az állat tartása során birtokháborítás gyanúja merül fel a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959.évi IV. törvény 191. -a alapján szintén a jegyző jogosult eljárni és döntést hozni. Vegyes rendelkezések 15. 7 E rendelet hatálya alá tartozó eljárások során a szabálysértésekről szóló 1999.évi LXIX. törvény előírásait, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004.évi CXL. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. Átmeneti rendelkezések 16. 8 Állattartó, aki a rendelet hatálybalépésekor a rendeletben meghatározott egyedszám felett, vagy engedély nélkül tart állatot, köteles azt 2008. június 30-ig megszüntetni, illetve az engedélykérelmet előterjeszteni. 1 Hatályon kívül helyezte a 16/2012.(V.29.) rendelet 1. (1) bekezdése. Hatályon kívül 2012. június 1-től. 2 Hatálytalanná nyilvánította a 15/2007.(IX.28.) Kt. rendelet 8. -a. 3 Hatálytalanná nyilvánította a 15/2007.(IX.28.) Kt. rendelet 8. -a 4 Hatályon kívül helyezte a 16/2012.(V.29.) rendelet 1. (1) bekezdése. Hatályon kívül 2012. június 1-től. 5 Beépítette a 15/2007.(IX.28.) Kt. rendelet 8. -a. Hatályos: 2007. október 1-től. 6 Beépítette a 15/2007.(IX.28.) Kt. rendelet 8. -a. Hatályos: 2007. október 1-től. 7 Módosította a 15/2007.(IX.28.) Kt. rendelet 8. -a. Hatályos: 2007. október 1-től. 8 Beépítette a 15/2007.(IX.28.) Kt. rendelet 9. -a. Hatályos: 2007. október 1-től. 9

Záró rendelkezések 17. 1 E rendelet 2007. február 1-én lép hatályba, hatálybalépésével egyidejűleg az állatok tartásáról szóló 11/2000.(IX.29.) Kt rendelet hatályát veszti. Fáki László sk. polgármester dr. Stiebel Viktória sk. j e g y z ő Záradék: Kihírdetve 2006. december 27. dr. Stiebel Viktória sk. j e g y z ő Egységes szerkezetbe foglalva: 2012. május 30-án. 1 Számozását módosította a 15/2007.(IX.28.) Kt. rendelet 10. -a. Hatályos: 2007. október 1-től. 10

1. sz. melléklet Kisállat lakóépülettől ásott, vagy mélyfúrású fúrt, telepített vízveze- kerti külterület+ esetén közúttól ill.védett rétegre kúttól téktől csaptól zártkert II-III.kat. pihenő ép. 100 állatig 10 m 10 m 5 m 1 m 1 m 8 m 100-500 15 m 10 m 5 m 1 m 1 m 8 m 501-1000 20 m 15 m 10 m 1 m 1 m 10 m 1001-4000 25 m 20 m 10 m 1 m 1 m 15 m Nagyállat esetén 10 m 15 m 5 m 2 m 3 m 5 állatig 15 m 15 m 5 m 2 m 3 m 6-10 20 m 50 m 10 m 2 m 3 m 11-50 Külön eljárás keretében kell meghatározni, az illetékes ÁNTSZ-szel egyeztetve 51-1000 11

2. sz. melléklet Az alábbi ebfajtáknál a szájkosár használata kötelező: Terrierek (Fox, Kerry blue, Jagd, Ír, Welsh) Staffordshire Komondor Dog Doberman Rotweiler Argentin dog Fila Brasileiro Boxer Bordeaux-i dog Tosa-Inu Mastino napoletáno Német juhász Óriás schnauzer Kuvasz Arplanac pásztor kutya Kaukázusi juhász, Briand Bouvier, Belga juhász Nagy testű pásztor és juhászkutyák Nagy testű keverék kutyák 12