A MONORI JÓZSEF ATTILA GIMNÁZIUM ÉS KÖZGAZDASÁGI SZAKKÖZÉPISKOLA HÁZIRENDJE 2005 2200 Monor, Ady Endre út 12-14. OM azonosító: 032562 Tel: (29) 412 230, (29) 412 428 Fax: (29) 412 615 Honlap: www.mjag.sulinet.hu E-mail: jag@mjag.sulinet.hu
Házirend 1. Általános rendelkezések A monori József Attila Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola Házirendje azokat a normákat, előírásokat tartalmazza, amelyeknek a betartása, érvényre juttatása a lehetőség szerinti legkedvezőbb feltételeket biztosítja az iskolai munka elvégzéséhez. A Házirend összhangban áll a többször módosított 1993. évi, a közoktatásról szóló LXXIX. törvénnyel (továbbiakban: KT), a nevelési-oktatási intézmények rendjéről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelettel és az intézmény egyéb szabályzataival. A Házirend a tanulói jogviszonyból fakadó sajátos jogokat és kötelességeket tartalmazza. Az egyes iskolai közösségek és a diákönkormányzat működésének elvei a működési szabályzatukban találhatók meg. Azokban az oktatási és nevelési kérdésekben, amelyek ebben a Házirendben nem szerepelnek, a vonatkozó törvények és egyéb jogszabályok, valamint a tantestületi határozatok a mérvadók. A tanulókat közvetlenül érintő tantestületi határozatokat kellő időben nyilvánosságra kell hozni (hangosbemondó, írásos értesítés, tanári tájékoztatás stb.). A tanuló a beiratkozás előtt kézhez kapja a Házirendet, a beiratkozás tényével kötelezi magát a Házirend betartására. Ezt a Házirendet a monori József Attila Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola nevelőtestülete 2004 áprilisában fogadta el az iskolai diákönkormányzat és a szülői munkaközösség véleményének figyelembevételével. A fenntartó önkormányzat jóváhagyásával ez a Házirend 2005. szeptember 1-jétől a visszavonásig érvényes. Hatálya kiterjed az intézmény területén vagy más helyszínen történő minden iskolai foglalkozásra, továbbá a foglalkozások különböző helyszínei közötti szervezett közlekedésre. Vonatkozik minden tanulóra, értelemszerűen az iskola alkalmazottjaira és a szülőkre (gondviselőkre). 2
2. A tanulók, a hallgatók jogai és kötelességei a KT 11. és 12. -a alapján A TANULÓ ÉS A HALLGATÓ JOGA, HOGY 2.1. kollégiumi, napközi otthoni, tanulószobai ellátásban részesüljön, 2.2. válasszon a választható tantárgyak, foglalkozások közül, 2.3. igénybe vegye az iskolában rendelkezésre álló eszközöket, az iskola létesítményeit (könyvtár, laboratórium, számítástechnikai központ, sport- és szabadidő létesítmények stb.), 2.4. rendszeres egészségügyi felügyeletben és ellátásban részesüljön, 2.5. hozzájusson a tanulmányai folytatásához és jogai gyakorlásához szükséges értesülésekhez, tájékoztassák a jogai gyakorlásához szükséges eljárásokról, 2.6. részt vegyen a diákkörök munkájában és kezdeményezze azok létrehozását, tagja legyen iskolai, művelődési, művészeti, ismeretterjesztő, sport- és más köröknek ha törvény másképp nem rendelkezik az iskolán kívüli társadalmi szervezeteknek, 2.7. szervezett formában véleményt mondjon az őt nevelő és oktató pedagógusok munkájáról és az őt érintő kérdésekről, tájékoztatást kapjon személyét és tanulmányait érintő ügyekben; az iskola vezetőihez, pedagógusaihoz, az Iskolaszékhez kérdést intézzen, s arra a megkereséstől számított harminc napon belül, az Iskolaszéktől legkésőbb a harmincadik napot követő első ülésen érdemi választ kapjon, 2.8. vallási, világnézeti vagy más meggyőződését, nemzeti vagy etnikai önazonosságát tiszteletben tartsák, 2.9. jogszabályban meghatározottak szerint vendégtanulói jogviszonyt létesítsen, 2.10. tanulmányai során a Kerettantervben, a Pedagógiai Programban és az érettségi vizsgaszabályzatban meghatározott keretek között megválassza azokat a tantárgyakat, amelyeket tanulni kíván; valamint, ha erre lehetőség van, megválassza a tantárgyakat tanító pedagógusokat, 2.11. jogai megsértése esetén jogszabályban meghatározottak szerint eljárást indítson, továbbá igénybe vegye a nyilvánosságot, 2.12. személyesen vagy képviselői útján részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában; a tanulói véleménynyilvánítás jogának gyakorlását segítik az osztályfőnöki órák, az iskolavezetéssel egyeztetett, szervezett felmérések, a diákönkormányzati fórumok, az iskolavezetés, az ODB évente legalább egyszer lefolytatott véleménycseréje és az iskolaújság, 3
2.13. magántanuló legyen, továbbá, hogy kérje a tanórai foglalkozásokon való részvétel alóli felmentését, 2.14. kérelmére a jogszabályban meghatározott eljárás szerint független vizsgabizottság előtt adjon számot tudásáról, 2.15. kérje az átvételét másik, azonos vagy más típusú nevelési oktatási intézménybe, 2.16. különbözeti vizsga vagy évfolyamismétlés nélkül folytathassa tanulmányait akkor is, ha az állandó lakóhelyén nem működik olyan iskola, amelyben a tankötelezettség végéig biztosított az iskolai nevelés és oktatás, 2.17. választó és választható legyen a diákképviseletbe, 2.18. a diákönkormányzathoz fordulhasson érdekképviseletért, illetve a törvényben meghatározottak szerint kérje az őt ért sérelem orvoslását (jogorvoslati fórumok: osztályfőnök igazgató fenntartó; a diákönkormányzat által rendezett fórumok; igény szerint osztálygyűlés), 2.19. kérelmére, indokolt esetben, szociális ösztöndíjban, illetve szociális támogatásban részesüljön (az Oláh István Alapítványnál évente kétszer tanulmányi ösztöndíj, valamint a tanulmányokkal összefüggésben szociális juttatás pályázható meg, amelynek odaítélése a kiírt feltételek és a rendelkezésre álló pénzösszeg alapján történik). 2.20. A szakközépiskola, a szakmunkásképző iskola és a szakiskola tanulóját a gyakorlati képzés keretében az érdekvédelem és a munkavédelem tekintetében megilletik mindazok a jogok, amelyeket a Munka Törvénykönyve biztosít a munkavállalók részére [Mt 18., 19., 21., 22. (1) (2) bekezdés, 24. (1) bekezdés, 26 27., 102. (2) bekezdés és a (3) bekezdésének b) c) pontja, 128. (2) bekezdés]. E rendelkezések alkalmazásában munkavállalón a tanulót, munkáltatón a gyakorlati képzés vezetőjét, munkaviszonyon a tanulói jogviszonyt kell érteni. 2.21. A szakképzésben részt vevő tanuló a szakképzésre vonatkozó jogszabályok szerint jogosult juttatásokra és kedvezményekre. A juttatásokat és kedvezményeket a gyakorlati képzés szervezője köteles biztosítani. 2.22. Ha a szakközépiskola, a szakmunkásképző iskola vagy a szakiskola tanulója tanulószerződés alapján vesz részt a gyakorlati képzésben, tanulói jogviszonyával összefüggésben a szakképzési törvény rendelkezéseit is alkalmazni kell. 2.23. A szakképzésben részt vevő tanuló javára az, aki a gyakorlati képzést szervezi, köteles felelősségbiztosítást kötni. 4
A TANULÓ ALAPVETŐ KÖTELESSÉGE, HOGY 2.24. részt vegyen a kötelező és a választott foglalkozásokon és szakmai gyakorlatokon, 2.25. eleget tegyen rendszeres munkával és fegyelmezett magatartással, képességeinek megfelelően tanulmányi kötelezettségének, 2.26. megtartsa a tanulmányi rendet, a gyakorlati képzési hely rendjét, az iskola szabályzatainak rendelkezéseit, 2.27. óvja saját és társai testi épségét, egészségét, 2.28. megőrizze, illetőleg az előírásoknak megfelelően kezelje a rábízott vagy az oktatás során használt eszközöket, óvja az iskola létesítményeit, felszereléseit, 2.28. tiszteletet és megbecsülést tanúsítson nevelői, tanárai, társai iránt, 2.30. segítse elő a nevelési-oktatási intézmény feladatainak teljesítését és őrizze jó hagyományait, gyarapítsa kinyilatkoztatott értékeit, 2.31. példamutató magatartásával, a tanulmányokban nyújtott teljesítményével járuljon hozzá a nevelési-oktatási intézmény jó hírnevéhez. 3. Az iskolai közösségek és kapcsolattartásuk 3.1. Az azonos évfolyamra járó és többségében azonos órarend szerint együtt tanuló diákok osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén az osztályfőnök áll. Ő felelős az osztály neveléséért, ő képviseli az osztály és a tanulók érdekeit a tantestület és az iskolavezetés előtt; ismerteti és megvalósítja az iskolavezetés és a tantestület határozatait az osztályban. 3.2. Az oktatás eredményessége érdekében egyes órákon az osztály tanulói kisebb csoportokban vesznek részt. A tanulócsoportok kialakítását a tantárgyak sajátos jellege és a tanrendi lehetőségek határozzák meg. A csoportfoglalkozások tartalmi tervezése a tanári munkaközösségek feladata. 3.3. A tanulóközösségek és a diákkörök a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő kérdésekre terjed ki. A diákönkormányzat működésének szabályait a diákönkormányzati Szervezeti és Mûködési Szabályzatban kell rögzíteni, amelyet a nevelőtestületnek jóvá kell hagyni és a diákközösségek delegáltjainak elfogadni. 3.4. Az osztályközösségekben osztály-diákbizottság (ODB) szervezhető, amelyeknek titkárai és tagjai tartják a kapcsolatot az intézményi diákbizottsággal (IDB). 5
Az IDB az intézmény teljes tanulóközösségének érdekképviseletét a választott diákönkormányzati vezetőségen keresztül gyakorolja. Megbízott képviselőik tartják a kapcsolatot az iskola vezetőségével és nevelőtestületével. 3.5. A diákönkormányzat jogai: A diákönkormányzat véleményezési és javaslattételi joggal rendelkezik az intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol a következőkben: az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatában (a továbbiakban SzMSz) a diákönkormányzatra és a diákközösségekre vonatkozó rendelkezések elfogadásakor és módosításakor, a Házirend elfogadásakor és módosításakor, a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározásakor, az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor. A diákönkormányzat döntési jogköre kiterjed: saját működésére és hatásköre gyakorlására, a működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználására, egy tanítás nélküli munkanap programjára, tájékoztatási rendszerének létrehozására és működtetésére, vezetőinek, munkatársainak megbízására. 3.6. A diákönkormányzat véleményét ki kell kérni a tanulók nagyobb közösségét érintő alapvető kérdésekben. Nagyobb közösségnek a mindenkori tanulólétszám legalább 30%-a számít. 3.7. Az iskola tanulóközösségének a legmagasabb tájékoztató fóruma a diákközgyűlés, amely nyilvános. Azon bármelyik tanuló megteheti közérdekű észrevételeit, javaslatait. A tanévenként megtartott diákközgyűlésen a diákönkormányzat döntése alapján az iskola tanulói vagy a diákok küldöttei vesznek részt. 3.8. A tanulók egyéni gondjaikkal valamint kéréseikkel közvetlenül is felkereshetik az intézmény vezetőjét. 3.9. Az intézményünkben szervezett szülői testület, a Szülői Munkaközösség működik. Működésük jellemzőit a Szervezeti és Működési Szabályzatuk tartalmazza. Az évenként egy alkalommal megrendezett választmányi értekezleten az igazgató tájékoztatást ad az intézmény feladatairól, munkájáról, és meghallgatja a szülői szervezet véleményét, javaslatait. 3.10. A Házirend további részeiben, ahol a szülő megjelölés szerepel, mindig szülőt, vagy gondviselőt kell érteni. 3.11. Az iskola a szülőkkel közvetlen kapcsolatot tart fenn. A szülők csoportos tájékoztatásának módja a szülői értekezlet, az egyéni tájékoztatás a foga- 6
dóórákon történik. Az értekezletek és a fogadóórák időpontjait az éves munkaterv tartalmazza. A szülőkkel való kapcsolattartás sajátos formája a tanári családlátogatás. 3.12. A szülő más, egyeztetett időpontban is felkeresheti az iskolavezetést és a pedagógusokat. 3.13. A tanulók eredményeiről az iskola rendszeresen írásbeli tájékoztatást ad a hivatalos, pecséttel ellátott tájékoztató füzetben (ellenőrző könyv). A szülői kéréseket, megjegyzéseket is ebbe a hivatalos okmányba kell bejegyezni. 3.14. Az osztályfőnök havonta ellenőrzi az osztálynaplóba és az ellenőrző könyvbe beírt érdemjegyek azonosságát, és a szükséges módosításokat elvégzi. 4. Az intézmény működési rendje 4.1. A tanév szeptember elsejétől a következő év augusztus 31-ig, a szorgalmi idő június 30-ig tart. A tanév általános rendjéről az oktatási miniszter évenként rendelkezik. A tanév helyi rendjét a nevelőtestület az éves munkatervben határozza meg. A munkarend nyilvános. 4.2. Az intézmény a szorgalmi időben a tanítási napokon 7 00 órától 19 30 -ig tart nyitva, ezen belül a hivatalos munkaidő 8 00 órától 16 00 -ig tart, az esti oktatás napjain 8 00 órától 19 30 -ig. 4.3. A rendes nyitvatartási rendtől való eltérésre, a tanítási szünetek alatti, valamint a szombati és vasárnapi nyitvatartásra eseti kérelmek alapján az igazgató adhat engedélyt. Az intézmény tanítási szünetekben az iskola ügyeleti rendje szerint tart nyitva. 4.4. A tanulók a nyitvatartás időtartama alatt az előírt szabályok szerint tanári felügyelettel, illetve engedéllyel használhatják az iskola könyvtárát, sportlétesítményeit, eszközeit, tantermeit. Egyes speciális célú termek használatáról külön szabályzat rendelkezik. 4.5. Az ún. lyukas órákon a tartózkodási hely ha nincs más utasítás a könyvtár vagy a menza. Az órán kívüli tartózkodási hely az udvar, a folyosó vagy a zsibongó. Ennek rendjéről a tanulók tájékoztatást kapnak. 4.6. Az iskolába érkezés 10 perccel a tanítási óra kezdete előtt történik. Aki járművel érkezik, a kijelölt parkolóhelyet vegye igénybe! Járművét megfelelően zárja le! 4.7. Az intézmény területére belépni és onnan távozni kizárólag a főbejáraton át lehet. 4.8. Az oktatás és nevelés az óratervnek megfelelően, a tantárgyfelosztással összhangban lévő órarend alapján történik. 7
4.9. A napi tanítási idő 8 00 órától 14 45 -ig, a délutáni foglalkozások ideje 14 15 -től 16 00 -ig tart. Az esti tagozat foglalkozásait 14 30 és 19 30 között kell megtartani. Órarend szerinti tanítási órát 8 00 előtt tartani nem lehet. 4.10. 8 00 13 45 -ig az épületből távozni csak kilépőkártyával lehet. Engedélyt az osztályfőnök vagy az igazgatóság adhat. A kilépés és a visszaérkezés időpontját a portán elhelyezett nyilvántartó naplóba be kell jegyezni, visszaérkezéskor a kilépőkártyát a portán kell leadni. 4.11. A tanítási órák 45, a szünetek 15 percesek. Az órák, illetve a szünetek kezdete előtt 3 perccel jelzőcsengetés van. 4.12. Jelzőcsengetéskor mindenki a kijelölt terem elé megy, ott rendben, fegyelmezetten várja a tanárt. 4.13. Ha becsengetés után 10 perccel a tanár nem érkezik meg, a hetes köteles ezt jelenteni az igazgatóhelyettesi irodán. 4.14. A tanítási óra az iskolai élet legfontosabb része, annak minden mozzanatában mindenki úgy köteles részt venni, hogy saját maga és a közössége számára a leghasznosabb legyen. Az iskola által szervezett, de az intézményen kívüli helyeken tartott foglalkozásokra, esetenkénti tanórán kívüli foglalkozásokra, tanulmányi kirándulásokra, kulturális intézmények látogatására, stb. is a Házirend szabályai érvényesek. 4.15. A tanítási órát a tanár vezeti, utasításai mindenki számára kötelezőek. 4.16. Az intézményben kedvezményes diákétkeztetés keretén belül ebédelés történik. Minden tanuló térítési díj ellenében igénybe veheti a szolgáltatást. Az étkezés igénylése egy tanévre szól, az első tanítási napon kell kérni. 4.17. Az étkezési idő 11 45 -től 14 25 -ig tart. 4.18. Az ebédelés rendje tanévenként 10 12 alkalommal változik, a beosztást minden osztály köteles betartani. A harmadik turnus tanulói érkezés szerint sorba állva, fegyelmezetten várakoznak. Soron kívüli ebédelést indokolt esetben a felügyelő tanár engedélyezhet. Az ebédlőben való viselkedés szabályai az étterem hirdetőtábláján megtekinthetők. Az év elején erről a tanulók szóbeli tájékoztatást is kapnak. Ezek a szabályok a Házirend szerves részét képezik. 8
5. A biztonságos munkavégzéssel kapcsolatos általános szabályok 5.1. Az általános munkavédelmi és tűzrendészeti szabályokat tanévenként az első tanítási héten minden tanulóval ismertetni kell. Az oktatást az osztályfőnök végzi. A haladási naplóban a tanulóknak aláírásukkal igazolniuk kell, hogy a hallottakat tudomásul vették és azokat betartják. 5.2. A speciális munkavédelmi előírásokat a tanév első szakóráján a szaktanárok ismertetik. Az óra anyagát a haladási naplóba bejegyzik. 5.3. Senki sem viselkedhet úgy, vagy tehet olyat, amellyel maga vagy mások testi épségét, egészségét akár közvetlenül, akár közvetve veszélyezteti, vagy másoknak anyagi kárt okoz. 5.4. Szigorúan tilos behozni az iskolába olyan tárgyakat, eszközöket, anyagokat, amelyek bárki számára veszélyhelyzetet, egészségkárosodást, vagy kockázatnövelő helyzetet teremthetnek (pl.: maró, tűzveszélyes, fertőző, tudatállapotot befolyásoló anyagok; fizikai ártalmat okozó eszközök, tárgyak; állatok stb.). 5.5. Jelentős veszélyhelyzetet jelent ezért tilos az iskola épületében rohangálni, lökdösődni, a lépcsőkön figyelmetlenül közlekedni. Fokozottan vonatkozik ez arra az esetre, ha mindez az ablakok közelében történik, mert a kitört ablak igen súlyos sérülést okozhat. 5.6. Sáros, csúszós időben az épületbe behozott sár, hó, stb. a csúszásveszélyt növeli. Ezért ilyenkor fokozott óvatosság szükséges. A kockázat csökkentése érdekében az udvaron való áthaladáskor a szilárd burkolatú járdán kell közlekedni, az épületbe való belépés előtt cipőink talpát alaposan meg kell tisztítani az elhelyezett lábtörlőkön. 5.7. A padlózatra kiöntött egyes anyagok (pl.: a menzán valamely étel, a folyosókon, termekben különböző italok, olajos folyadékok, stb.) is jelentős veszélyt jelentenek, ezért aki ezt okozta, közreműködött a szennyezésben, azonnal köteles gondoskodni a veszély elhárításáról (feltörlés, felmosás, érdességet biztosító anyagok használata, stb.). 5.8. Ha bárki (tanuló, tanár, dolgozó, stb.) bármifajta rendellenességet (kiálló, leesett tárgyak, lelazult, sérült elektromos berendezések, kitört ablak, sérült berendezési tárgyak, vakolathullás stb.) észlel, azt azonnal jelenteni kell a gazdasági vagy igazgatóhelyettesi irodán. Amennyiben szükséges, a veszélyes terület lezárásáról is gondoskodni kell. 5.9. Szigorúan tilos bemenni olyan helyiségekbe, amelyeknek a bejáratán tiltó tábla van. 5.10. A tanulóknak az iskola berendezéseit, eszközeit szétszedni, továbbá az elektromos berendezéseket (pl.: számítógépek, főkapcsolók, kapcsolótáblák, stb.) önhatalmúlag működtetni, megbontani, átkapcsolni nem szabad. 9
5.11. Baleset észlelése esetén a tőlünk elvárható módon a következőket kell tenni: a közvetlen életveszély elhárítása, a sérült biztonságos elhelyezése, őrzése, a baleseti helyszínen a további sérülés megakadályozása. A helyszín biztosítása után vagy ezzel egy időben a segítséget biztosító egységeket mozgósítani kell, és az esetet a közelben lévő tanárnak, iskolai dolgozónak vagy az iskolavezetésnek azonnal jelenteni kell. 5.12. Különleges helyzetekben (tűzeset, bombariadó, elemi csapás, stb.) a tanulóknak a tanárok vezetésével a kijelölt és ismert menekülési útvonalon az épületet a lehető leggyorsabban el kell hagyni, és a kijelölt helyen fegyelmezetten, osztályonként gyülekezni. A további intézkedést itt kell megvárni. A tanárok számbaveszik a tanulókat a kivonuláskor, majd a gyülekezőhelyen is. A gyülekezésre kijelölt hely a kézilabdapálya. Személyes tárgyainkat, egyéb ruháinkat a lehetőség szerint vigyük magunkkal, figyelembe véve az időjárási viszonyokat. 5.13. Bombariadó miatt elmaradt tanítási napot szabad- vagy pihenőnapon pótolni kell. 6. Tanórán kívüli foglalkozások 6.1. A tanulók és a tanárok kezdeményezésére a rendelkezésre álló anyagi források meghatározta korlátokon belül diákkörök hozhatók létre. Tanórán kívül a következő foglalkozások szervezhetők: tanulószobai foglalkozások, szakkörök, önképzőkörök, énekkar, felzárkóztató foglalkozások, egyetemi előkészítők, versenyekre való felkészítő foglalkozások, sportkörök. A tanórán kívüli foglalkozások működtetéséhez csoportonként legalább nyolc tanuló szükséges. Külön igazgatói engedéllyel indokolt esetben ettől el lehet térni. Ezek a foglalkozások szükség szerint egy tanéven belül időben átcsoportosíthatók. 6.2. A fent említett foglalkozásokra a tanulók érdeklődésüknek megfelelően szept. 15-ig jelentkezhetnek. A jelentkezés önkéntes. Felvétel esetén a foglalkozásokon való részvétel az adott tanévben kötelező. Szükség esetén a felzárkóztató foglalkozásokon való részvételt szülői beleegyezéssel a szaktanár időszakosan elrendelheti. 6.3. A 11. évfolyamtól kezdve az érettségi vizsgára a tanulókat emelt és középszinten készítjük fel a Pedagógiai Programban foglaltak szerint. A felkészítő foglalkozásokat, a tantárgyakat tanító pedagógusokat az iskola lehetőségein belül a tanulók az igényüknek és a továbbtanulási szándékuknak 10
megfelelően választhatják meg. A tanulói igények és a tantárgyi kínálatok összehangolása több lépésben történik. Az egyeztetések után a végső döntést május 30-ig kell meghozni. A felkészítő tantárgyakat tanév közben módosítani nem lehet. 6.4. A tanórán kívüli foglalkozások keretén belül szervezhetők meg a különböző tanulmányi és sportversenyek, kulturális intézmények látogatása, diákklubok, táborok, tanulmányi és közösségi kirándulások stb. Az országos és megyei versenyek nevezési díjához az IDB, esetenként az Oláh István Alapítvány is hozzájárul, a felmerülő útiköltséget az intézmény fizeti. 6.5. Egyéb foglalkozások és rendezvények szervezéséhez, amelyek a szülőknek anyagi terhet jelentenek, előzetes szülői beleegyezés és kötelezettségvállalás szükséges. 7. A tanulói jogviszonnyal kapcsolatos tudnivalók 7.1. Az iskolában tilos a hátrányos megkülönböztetés bármilyen okból (KT 3. 7. pont alapján). 7.2. Iskolánkban a tanulói jogviszony létesítése felvétel vagy átvétel útján lehetséges. A KT általánosan szabályozza a tanulói jogviszony keletkezését és megszűnését, valamint az e jogviszonyból következő jogokat és kötelezettségeket. Intézményünk a tanulói jogviszony létesítését felvételi követelmények teljesítéséhez is köti. Ezeket a feltételeket minden tanévben az október 30-ig közzétett, a következő tanévre érvényes, hivatalos felvételi tájékoztató tartalmazza. Átvétel esetén amennyiben a tanulmányok folytatásához elengedhetetlenül szükséges a tanulónak különbözeti vizsgát kell tennie. 7.3. Iskolánkban a tanulói jogviszony vizsgakötelezettséggel jár. Ilyen vizsgák a Pedagógiai Programban meghatározott évfolyamvizsgák, amelyeknek rendje a vizsgaszabályzatban található meg. 7.4. Az intézményben lefolytatandó állami vizsgákat a központi vizsgakövetelmények szerint kell megtartani. 7.5. A tanulói jogviszonnyal kapcsolatos kérelmeket (pl.: osztályozó vizsga kérése, felmentések, az érettségire való felkészítő foglalkozásokon való részvétel megváltoztatása, áthelyezés, stb.) írásban kell benyújtani az intézmény vezetőjének címezve. A benyújtott kérelmet a szülőnek is alá kell írnia, ha a tanuló még nem töltötte be a 18. életévét. 11
7.6. Amennyiben a kérelemre adott választ a tanuló, illetve a szülő nem fogadja el, Pest megye főjegyzőjéhez nyújthat be fellebbezést a határozat kézhezvételétől számított 15 munkanapon belül. 8. A tanuló távolmaradása és ennek igazolása 8.1. A tanuló köteles részt venni a tanítási órákon, a választott tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint az iskola munkatervében szereplő hivatalos rendezvényeken. 8.2. Ha a tanuló a 8.1. pontban felsorolt foglalkozásokról távol marad, mulasztását indokolnia, igazolnia kell. Ezt legkésőbb a hiányzást követő 8. munkanapon teheti meg. 8.3. A mulasztást az osztályfőnök igazolja a mulasztás indokolásának mérlegelése alapján. Csak az osztályfőnök által igazolt mulasztás tekinthető igazolt mulasztásnak. Igazoltnak kell tekinteni a mulasztást, ha a tanuló: a) előzetesen engedélyt kapott a távolmaradásra, b) beteg volt, és ezt hitelt érdemlően indokolja, c) hatósági intézkedés, állampolgári kötelezettségeinek teljesítése vagy egyéb alapos indok miatt nem tudott a kötelező foglalkozásokon részt venni. 8.4. Mindenfajta igazolást, indoklást, kérelmet az ellenőrző könyvbe kell beírni. 8.5. Az esetleges késést is igazolni kell. A 15 percet meghaladó igazolatlan késés igazolatlan órának számít. Három, 15 percet nem meghaladó igazolatlan késés osztályfőnöki intézkedést von maga után. 8.6. A tanulónak egy tanévben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen nem haladhatja meg a 250 tanítási órát, illetőleg valamely tantárgy összes óraszámának a 30 százalékát. 8.7. Az a tanuló, aki a 8.6. pontban foglaltaknál többet mulasztott, a tanév végén nem osztályozható. Ebben az esetben a tantárgyi követelményeket osztályozó vizsgán teljesítheti, ha igazolatlan mulasztása nem volt, a szakmai gyakorlatból pótolta a mulasztását, és a nevelőtestület engedélyezte, hogy az elméleti tantárgyból osztályozó vizsgát tegyen. 8.8. Betegség esetén a hiányzást az orvos vagy a szülő; egyéb távolmaradást a hatóság, illetve a szülő indokolhat. A szülő egy tanévben legfeljebb 6 nap távolmaradást kérhet, azzal a megszorítással, hogyha utólag történik a kérés, ez esetenként legfeljebb 1 1 nap lehet. 12
8.9. Az osztályfőnök előzetes kérés alapján 3 nap távolmaradást engedélyezhet. Ennél hosszabb időtartamú távolmaradás csak az igazgató engedélyével lehetséges, évente legfeljebb két alkalommal. 8.10. A mulasztás és az engedélyezett távollét miatt elmaradt minden vizsgát, dolgozatot a szaktanárok által megjelölt időpontban a tanuló köteles pótolni. A Pedagógiai Programban megfogalmazottak alapján az elmaradt dolgozat, vizsga megakadályozhatja a tanuló év végi rendes osztályozását. 8.11. Az igazolatlan mulasztás súlyos fegyelmi vétség, ezért a következő fegyelmi intézkedéseket vonja maga után: 2 igazolatlanul mulasztott óra esetén a tanulónak legfeljebb jó magatartási osztályzata lehet, 3 7 igazolatlan óra esetén legfeljebb változó, 8 30 igazolatlan óra esetén legfeljebb rossz magatartási jegyet kaphat. A felsorolt fegyelmi intézkedésektől különleges esetekben a tantestület méltányosságból eltérhet. Az ilyen döntés a tantestületi osztályozó értekezleten történhet. 8.12. A 30 óránál több igazolatlan mulasztás az iskolából való kizárást, tankötelezettség esetében szabálysértési, illetve a fegyelmi eljárás indítását eredményezi (KT 75. 3 bek; 11/1994 MKM rendelet 28. 2. bek.). 8.13. A tanuló első igazolatlan mulasztásáról és annak következményeiről az osztályfőnök köteles hivatalos levélben tájékoztatni a szülőt. A 11. igazolatlanul mulasztott óra után az esetről az osztályfőnöknek hivatalos bejelentést kell tennie a tanuló lakóhelye szerinti illetékes jegyzőnél. A jegyző a gyermekvédelmi szolgálat bevonásával szabálysértési eljárást kezdeményez a szülővel illetve a tanulóval szemben, amely pénzbírságot vonhat maga után. 9. Az iskolai élettel kapcsolatos egyéb rendelkezések 9.1. A tanulók tanulmányi munkájának értékelése érdemjegyekkel történik. Az érdemjegyek figyelembevételével a tanulók félévkor és év végén osztályzatot kapnak. Az értékelés és az osztályozás szabályait a Pedagógiai Program rögzíti. 9.2. A számonkérés formái: órai felelet, röpdolgozat, dolgozat, témazáró dolgozat, kiselőadás, tanulmány írása, projekt munka, beszámolók, vizsgák. 9.3. A dolgozatíratás szándékát a megírás napja előtt legalább egy héttel a tanulókkal közölni kell. Egy tantárgyból újabb dolgozat addig nem íratható, amíg az előzőt kijavítva és értékelve a tanulók meg nem kapták. A tanulók 2 héttel a megírás után kérhetik a szaktanártól a kijavított dolgozataikat. 13
9.4. Naponta kettőnél több dolgozat íratása nem megengedett. Ennek összehangolása elsősorban a szaktanárok és az osztály tanulmányi felelősének a feladata. Ha az összehangolás valamilyen okból elmaradt vagy meghiúsult, az osztálytitkár a tanulmányi felelőssel együtt ezt időben jelezze az osztályfőnöknek, aki a szükséges intézkedéseket megteszi. 9.5. Nem minősül dolgozatnak a 25 percnél rövidebb időtartamú (ennyi idő alatt meg is írható) írásbeli számonkérés ( röpdolgozat ). A 9.3 és 9.4 pontokban dolgozaton kell érteni minden olyan tanórai (esetleg pótló) írásbeli számonkérést, amelynek megírásához a szükséges időtartam a 25 percet meghaladja. 9.6. A Házirend mellékletében elhelyeztük az év végi osztályozás rendjét mutató táblázatot, valamint a magatartás, szorgalom osztályozásának elveit. 9.7. A magatartás és szorgalom osztályzatokat az osztály-diákbizottság előzetesen véleményezi. 9.8. A tanulók tanórai magatartását az órai munka; tanórán kívüli magatartását, megjelenését, viselkedését egyrészt a művelt embertől elvárható fegyelmezettség, udvariasság, egymás tiszteletben tartása, másrészt az iskola adottságai határozzák meg. 9.9. Azokon a gyakorlati, laboratóriumi órákon, ahol a munkavédelmi szabályzat előírja, a munkaköpeny használata kötelező. Testnevelési órákon csak az iskola által előírt sportfelszerelés használható. 9.10. Az iskolai ünnepélyeken és a tantestület által megjelölt napokon a tanulók formaruhában vesznek részt. A formaruha lányoknál szolidan szabott sötét szoknya és matrózblúz, fiúknál öltöny, fehér ing, nyakkendő. 9.11. Az iskolai rend fenntartásában és a mindennapi munka segítésében a tanulók elsősorban az osztályban kijelölt hetesek és az iskolai ügyeletesek révén vesznek részt. A heteseket, ügyeleteseket az osztálynévsor alapján az osztályfőnök jelöli ki. Minden órán illetve minden kabinetben két hetes van. Hiányzás esetén a hetesi teendőket a névsorban következő tanuló veszi át. 9.12. A hetesek feladatai: szellőztetnek, ügyelnek az óra előtti rendre, a terem tisztaságára, jelentik a szaktanárnak a létszámot és a hiányzókat, az igazgatóhelyettesi irodán a szaktanár 10 percet meghaladó késését, tájékozódnak az esetleges óra- és teremcserékről, segédkeznek az órához szükséges anyagok biztosításában. 9.13. Az ügyeletesek feladatkörét külön leírás tartalmazza. 9.14. Ha a hetes vagy az ügyeletes rendellenességet, balesetet, különleges eseményt, rongálást, károkozást észlel, azt azonnal jelenti az iskolavezetésnek. Munkájukért a hetesek és az ügyeletesek felelősséggel tartoznak. 14
9.15. Az iskolába csak az iskolai élethez és a tanulói jogviszony gyakorlásához szükséges tárgyak, eszközök hozhatók be. Értéktárgyakat, nagyobb öszszegű készpénzt megőrzésre a portán vagy a titkárságon le kell adni. Az intézmény az elveszett tárgyakért nem vállal felelősséget. 9.16. Minden osztálynak, azon belül a tanulóknak kijelölt öltözőszekrényei vannak. Rendjükért az odatartozók felelősek. A szekrény zárásáról a tanulók gondoskodnak. Senki nem nyúlhat más szekrényébe. 9.17. A művelt ember egyik legfőbb erénye a tisztaság; a magunké is, a környezetünké is. Az elhanyagolt külsejű ember és a rendetlen környezet rossz érzést kelt mindenkiben. Ügyeljen mindenki arra, hogy ennek az elvárásnak mindenkor megfeleljen! A tantermek padlóburkolatának megóvása és a tisztaság indokolja a váltócipő használatát. 9.18. Az iskola munkahely, a megjelenés ennek megfelelő legyen. A szépítőszerek használata felesleges, a megjelenés szélsőséges formáit (ruházkodás, hajviselet, stb.) iskolánk elutasítja. 9.19. Az iskola területén a dohányzás, a szeszes italok, s egyéb, az egészségre káros szerek fogyasztása a leghatározottabban tilos! Az iskola dolgozói és az esti tagozat felnőtt korú hallgatói az erre kijelölt helyen dohányozhatnak. 9.20. Az iskolában plakátokat vagy egyéb hirdetményeket elhelyezni csak az igazgató vagy helyettesei engedélyével és kizárólag az erre kijelölt helyen szabad. 9.21. A mobiltelefonokat a tanítási órákra és egyéb iskolai rendezvényekre csak kikapcsolt állapotban lehet bevinni. 10. A kiemelkedő teljesítmények elismerése 10.1. A kiemelkedő egyéni vagy közösségi teljesítményt, a példaszerű magatartást a szaktanár, az osztályfőnök, az igazgatóhelyettes, az igazgató vagy a tantestület alkalomszerűen, illetve félévkor és év végén írásbeli dicsérettel, oklevéllel, könyv- vagy egyéb jutalommal ismeri el. 10.2. A kitűnő rendű tanulók az iskola Aranykoszorús Jelvényét, a jeles rendűek pedig az Ezüstkoszorús Jelvényt kapják a tanévzáró ünnepélyen; a végzős tanulók a ballagáson. A kitűnő rendű tanulónak minden tantárgyi osztályzata jeles, a magatartása és szorgalma példás. Jeles rendű tanuló az, akinek nincs 3-as, vagy annál rosszabb osztályzata, az osztályzatai között legfeljebb három 4-es szerepel, és a magatartás valamint szorgalom jegye példás. 15
10.3. A középiskolai tanulmányok befejeztével a kiemelkedő eredményeket felmutató tanulók az iskola legmagasabb elismerését, a Signum Laudis Emlékplakettet kaphatják. Odaítélésének szabályai a következők: a) A jelölt a középiskolai tanulmányai alatt kiváló tanulmányi eredményt ért el. b) Az iskola, a lakóhely, vagy egyéb civil szervezet életében a jelölt által választott területen rendszeresen, és eredményesen dolgozott. c) Munkájával, személyiségével példaként állítható az iskola közössége elé, intézményünk jó hírét növelte, értékeit jelentősen gyarapította. Értelmezések: Kiváló tanulmányi eredményt ért el az a jelölt, aki a középiskolai tanulmányi évei alatt minden tanév végén legalább jeles rendű volt, vagy valamely tanévben az OKTV országos döntőjében az első 15 hely egyikén végzett. A b pontban a választott terület lehet: pl.: diákkör, sport, szakkör, irodalmi színpad, énekkar, pályázatok, rendezvények, ifjúsági civil szervezetek, iskolai, vagy osztály diákbizottság, stb. 10.4. A kiemelkedő tanulmányi és sportteljesítményért a Jó tanuló jó sportoló cím nyerhető el. A díjat az ISK javaslatára a nevelőtestület adhatja a legjobb leány és fiútanulónak a tanévzáró ünnepélyen, végzős diáknak a ballagáson. A cím odaítélésének feltételei: a) A jelölt év végi tanulmányi eredménye legalább 4,5. b) Több éve sportol rendszeresen. c) Egyéni vagy csapatsportágban legalább megyei 3. helyezést ért el. d) Magatartása példamutató, a sportszerűség szabályait a versenypályán és azon kívül is mindenkor betartja. 11. Kártérítési felelősség 11.1. A tanuló az oktatási intézménynek jogellenesen okozott kárért anyagi felelősséggel tartozik. Az igazgató köteles a károkozás körülményeit megvizsgálni, az okozott kár nagyságát felmérni, a károkozó személyét felderíteni. Ha a károkozó az iskolánk diákja, akkor a szülőt haladéktalanul értesíteni kell. 11.2. KT 77. (1) alapján, ha a tanuló tanulmányi kötelezettségeinek teljesítésével összefüggésben a nevelési, oktatási intézménynek, illetve a gyakorlati képzés szervezőjének jogellenesen kárt okoz, a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvének szabályai szerint kell helytállnia. 16
11.3. A kártérítés mértéke gondatlan károkozás esetén nem haladhatja meg a legkisebb munkabér a károkozás napján érvényes rendelkezések szerint megállapított egyhavi összegének az ötven százalékát, szándékos károkozáskor a minimálbér ötszörösét. 12. A fegyelmi felelősség 12.1 Az a tanuló, aki a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos kötelességeit szándékosan vagy gondatlanul megszegi, fegyelmező intézkedésben vagy fegyelmi büntetésben részesíthető. 12.2. A fegyelmező intézkedés és a fegyelmi büntetés nevelési eszköz; alkalmazásakor figyelembe kell venni a tanuló életkori sajátosságait és a terhére rótt kötelességszegés súlyát. A fegyelmi büntetés nem lehet megtorló vagy megalázó, testi fenyítést alkalmazni tilos. 12.3. A tanulóval szemben a következő fegyelmező intézkedések hozhatók: a) szóbeli vagy írásbeli figyelmeztetés, b) írásbeli intés, c) megbízatás visszavonása. 12.4. Írásbeli figyelmeztetést, intést a szaktanár, az osztályfőnök, az igazgatóhelyettes vagy az igazgató adhat. A szaktanári, osztályfőnöki intést ismételt fegyelmezetlenség esetén igazgatói intézkedés követi. Szaktanári ill. osztályfőnöki intés esetén a tanuló magatartási osztályzata legfeljebb jó, igazgatói intő esetén legfeljebb változó lehet abban a félévben, amikor az intőt kapta. 12.5. Az igazgatói intőt a tanuló osztályközösségének ki kell hirdetni. 12.6. Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. A fegyelmi büntetések: a) megrovás, b) szigorú megrovás, c) meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, ill. megvonása, d) áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába, e) eltiltás a tanév folytatásától, f) kizárás az iskolából. 12.7. A tanuló fegyelmi ügyében a fegyelmi büntetést kiszabó határozatot a), b), c) esetben az igazgató, d), e), f) esetben a nevelőtestület hozza. 12.8. A fegyelmi eljárás megindításáról a tanulót és a szülőt értesíteni kell. A fegyelmi eljárást lehetőleg egy tárgyaláson be kell fejezni. Az eljárás során lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a tanuló, szülő, esetleg a törvényes képviselő véleményt nyilváníthasson és bizonyítási indítvánnyal élhessen. 17
12.9. A fegyelmi tárgyalás nyilvános, azonban a tanuló vagy a szülő kérésére a fegyelmi jogkört gyakorló kizárhatja vagy korlátozhatja a nyilvánosságot. 12.10. A fegyelmi eljárás során törekedni kell minden olyan körülmény feltárására, amely a kötelességszegés elbírálásakor, a fegyelmi büntetés meghozatalakor a tanuló ellen, illetve a tanuló mellett szól. 12.11. A fegyelmi határozatot a fegyelmi tárgyaláson szóban ki kell hirdetni, majd a határozatot írásban meg kell küldeni a tanulónak, ill. a szülőnek. Megrovás és szigorú megrovás esetén a határozatot nem kell írásban megküldeni, ha a szóbeli kihirdetést a tanuló illetve a szülő tudomásul vette és fellebbezési jogáról lemondott. 12.12. Az első fokú határozat ellen a tanuló illetve a szülő a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül fellebbezhet. A fellebbezést az első fokú fegyelmi jogkör gyakorlójához kell benyújtania, aki azt továbbítja a fenntartó Pest Megyei Önkormányzat szakigazgatási szervének. 12.13. A jogerős fegyelmi határozatokat az iskola közösségének tudomására kell hozni. Reméljük, hogy minden tanulónk és alkalmazottunk megérti és elfogadja a monori József Attila Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola Házirendjének célkitűzéseit, és megvalósítását erkölcsi kötelességének is érzi. Monor, 2005. szeptember 1. MEGYERI ISTVÁN s. k. igazgató
MELLÉKLETEK
Személyes, szóbeli értékelés történik: A TANULÓK ÉRTÉKELÉSE a tanítási órákon, ahol a tanár folyamatosan megerősít, korrigál, segít, tanácsot ad, a tanórán kívüli foglalkozásokon, a szaktanárok által az évközi érdemjegyek és az osztályzatok megállapításakor, a fogadóórákon, a szülői értekezleteken az osztályfőnök által, az osztályfőnök az osztályban tanító tanárok véleményét is közvetíti a magatartás és szorgalom jegyek kapcsán, az osztályfőnök által a naplók és ellenőrzők havi felülvizsgálatakor, az iskola által szervezett programok értékelésekor (kirándulás, színházlátogatás, iskolai műsorok, vetélkedők stb. kapcsán), a tantestület előtt (szélsőséges esetekben), az igazgató vagy igazgatóhelyettesek által (kiemelkedő eredmények, illetve fegyelmi vétségek kapcsán). Az értékelés írásban történik: a kiemelkedő teljesítmények, illetve problémás helyzetek kapcsán, a dicséretek ill. elmarasztalások beírásakor az ellenőrző könyvbe, bizonyítványba, a szaktanárok dolgozatokra írott véleményeinek megfogalmazásakor a külső felkérésre készített minősítések, vélemények (gyermekvédelem, rendőrség, bíróság, pályázatok stb.) kiadásakor. Értékelés és minősítés A szaktanárok minden tanév első óráján a tantárgy követelményrendszere mellett ismertetik értékelési rendszerüket, a hiányzások és mulasztások következményeit, a pótlási és javítási lehetőségeket. (Az ismertetésnek írásbeli dokumentuma kell, hogy legyen. Pl.: lejegyzés a füzetbe, kifüggesztés az előadóteremben, stb.) A szaktanárok a tanulók teljesítményét tanév közben érdemjegyekkel értékelik (1, 2, 3, 4, 5), félévkor és a tanév végén osztályzatokkal minősítik (jeles, jó, közepes, elégséges, elégtelen). A tanulói értékeléssel, osztályozással kapcsolatos egyéb tudnivalók A tanév végén az egész tanévben nyújtott teljesítményt értékeljük. 20