1 Sárvár város Önkormányzati Képviselő-testületének a 10/2009./II.13./ sz. rendelettel módosított 2/1999. /I.28./ sz. rendelete a környezetvédelem helyi szabályozásáról Sárvár város Önkormányzati Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló, módosított 1990. évi LXV. törvény 16. /1/ bekezdésében és az 1995. évi LIII. tv. (továbbiakban: Kt.) 46. /1/ bek. c/ pontjában kapott felhatalmazás alapján a város tiszta, esztétikus képének kialakítása, fenntartása, védelme, az emberi egészség megóvása, a környezet károsodásának megelőzése, csökkentése, megszüntetése érdekében a helyi körülményeket figyelembe véve az alábbi rendeletet alkotja: I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1.. /1/ A rendelet hatálya a város közigazgatási területére a jogi és magánszemélyekre, jogi személyek társulására, magánszemélyek társaságára is egyaránt kiterjed. /2/ E rendeletet kell alkalmazni: a) a zöldterületek fenntartására és karbantartására, b) a csapadék- és szennyvízelvezetésére, c) földvédelemre, d) vízvédelemre, e) levegő tisztaságának védelmére, f) zaj elleni védelemre II. FEJEZET ZÖLDTERÜLET FENNTARTÁSA ÉS KEZELÉSE 2.. A város területén lévő közhasznú parkok építéséről, felújításáról, fenntartásáról, gondozásáról és ápolásáról, valamint a közcélú zöldterületeken, a parkokban lévő burkolt és burkolatlan utak, járdák tisztántartásáról az önkormányzat gondoskodik. 3.. /1/ Az ingatlanok területén lévő zöldterület létesítéséről, fenntartásáról, gondozásáról az ingatlan használója /tulajdonos, bérlő, kezelő/ /továbbiakban: használó/ köteles gondoskodni. /2/ A közterületbe nyúló fák és élő sövény gallyazásáról legalább 2 méter magasságig az ingatlan használója köteles gondoskodni.
2 /3/ A közüzemi légvezetékek alatt lévő fák gallyazását a használó rendszeresen köteles elvégezni. /4/ Zöldterületek létrehozása során olyan növények telepítésére kerülhet sor, amelyek virágpora allergiás megbetegedéseket nem okoz, ill. a levegőbeni koncentrációjuk a megengedett határértéket nem lépi túl. Továbbá tilos egyéb környezetszennyezést okozó növények (pl. nőivarú nyárfa) telepítése is. 3/A.. 1 /1/ A fás szárú növények védelméről szóló 346/2008. (XII.30) Korm. rendelet hatálya alá tartozó, közterületen lévő fás szárú növény kivágására vonatkozó engedély iránti kérelemhez szükséges hozzájáruló nyilatkozatot a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság adja ki. /2/ A Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság javaslatot tehet, véleményt nyilváníthat a közterületen levő fás szárú növény pótlásával kapcsolatosan, az ültetendő fás szárú növény fajára, fajtájára és darabszámára, ültetés helyére vonatkozóan. 4.. /1/ Tilos a közpark területére gépjárművel behajtani és ott parkolni! E tilalom alól a jegyző felmentést adhat. /2/ Tilos a fák és egyéb növények rongálása, pusztítása, beszennyezése vagy olyan szakszerűtlen kezelése, amely értékük csökkenésével jár! /3/ Közműfektetés vagy kárelhárítás után a zöldsáv eredeti állapotba történő helyreállítását a kivitelező köteles elvégezni. /4/ Tilos a fák megcsonkítása, a fákra plakátok ragasztása és szegezése! /5/ A közhasználatú zöldterületeken a védett gerinces állatok bármely eszközzel történő zavarása, a fészkek rongálása, a tojások és fiókák kiszedése és irtása tilos! /6/ A közhasználatú zöldterületeken környezetszennyező tevékenységet folytatni, különösen járművet mosni, valamint ilyen célra a közkifolyót igénybe venni tilos! /7/ Közparkok területén állatok legeltetése tilos! III. FEJEZET CSAPADÉK ÉS SZENNYVÍZELVEZETÉS 5.. Vízfolyások, patakmedrek, nyílt csapadékvíz elvezető árkok szennyezése, ezekbe, valamint ezek partjaira hulladék és törmelék lerakása tilos! 1 Beiktatta a 10/2009.(II.13.) sz. önkorm rendelet 1. -a
3 6.. /1/ Kommunális szennyvizet közterületi szennyvízcsatornába bevezetni a SÁRVÁR VÍZ KFT engedélyével szabad. A jegyző a szennyvízcsatornával ellátott utcákban figyelemmel a közműves ivóvízellátásról és a közműves szennyvízelvezetésről szóló 38/1995. (IV.5.) Korm.sz.r. 24. /5/ bek. a/ pontjában foglaltakra a (házas)ingatlanok tulajdonosait, használóit kötelezheti a szennyvízrendszerre való rácsatlakozásra. /2/ Közterületi csatorna hiányában kommunális szennyvíz elhelyezésére egyedi közműpótló berendezést (vízzáróan kialakított szennyvízgyűjtő medencét) kell kialakítani. A szennyvízgyűjtő rendszeres karbantartásáról és szükség szerinti ürítéséről a tulajdonos köteles gondoskodni. /3/ A gyűjtött, szippantott kommunális szennyvíz térítés ellenében kizárólag a városi szennyvíztisztító telepen helyezhető el. /4/ Közterületre, csapadékcsatornába, patakba, vízfolyásba szennyvizet vezetni, kibocsátani (az előírt tisztítás esetét kivéve) tilos! /5/ Az ingatlanokon keletkező csapadékvizet közterületi csapadékcsatornába bevezetni a jegyző engedélyével lehet. /1/ A föld védelme IV. FEJEZET FÖLDVÉDELEM 7.. a/ kiterjed a föld felszínére, és a felszín alatti rétegeire, a talajra, a kőzetekre és az ásványokra, ezek természetes és átmeneti formáira és folyamataira (Kt. 14. /1/). b/ magába foglalja a talaj termőképessége, szerkezete, víz- és levegőháztartása, valamint élővilága védelmét is (Kt. 14. /2/). /2/ A város közigazgatási területét csak az általános rendezési tervben meghatározott célra lehet felhasználni. /3/ A föld felszínén vagy a földben olyan tevékenységek folytathatók, amelyek a környezeti elemeket nem szennyezik, károsítják. /4/ A mezőgazdasági művelésre, valamint az általános rendezési terv szerint városfejlesztési célra nem hasznosítható területek erdősítését (fásítását) fokozatosan meg kell oldani. /5/ A föld igénybevételével járó tevékenység befejezése után jogszabály vagy hatósági határozat rendelkezése szerint már a környezet-használat során is a terület ütemezett
4 helyreállításáról, rendezéséről, illetőleg újrahasznosításának feltételeiről a terület használója köteles gondoskodni. (Kt. 17. /3/). V. FEJEZET VÍZVÉDELEM 8.. /1/ A víz védelme kiterjed a felszíni és felszín alatti vizekre, azok készleteire, minőségére és mennyiségére, a felszíni vizek medrére és partjaira és a víztartó képződményekre. (Kt.18. (1)) /2/ A vizek természetes hozamát, lefolyását, áramlási viszonyait medrét és partját csak a vízi életközösségek megfelelő arányainak megtartásával és működőképességük biztosításával szabad változtatni. (Kt.18..(2)) /3/ Ki kell jelölni a városi ivóvíz ellátását biztosító vízbázisok hidrogeológiai védőterületeit. /4/ A város közigazgatási területén ásott vagy fúrt kutat létesíteni csak jegyzői engedéllyel lehet. /5/ A vízbázisra veszélyes területeken műtrágyázni, szemetet elhelyezni, állatot tartani tilos, ipari és egyéb építményt elhelyezni csak külön jogszabály szerint lehet. /6/ Műtrágyát, növényvédő szert, szennyvizet, szennyvíziszapot a vízvédelmi területen belül használni, tárolni és elhelyezni nem szabad. /7/ A város közigazgatási területén veszélyes hulladékot, tisztítatlan szennyvizet élővízbe, illetve talajba juttatni (elásni) tilos. /8/ Tilos nyílt vízfolyások, árkok, tavak partján szemetet, hulladékot elhelyezni, illetve égetni. /9/ A Rába folyón, a Gyöngyös patakon, a Csónakázó és egyéb, a város közigazgatási területén lévő tavakon, valamint közvetlen környékükön környezetkárosító tevékenységet végezni, illetőleg ilyent engedélyezni még ideiglenesen sem szabad. /10/ A Rába folyó, a Gyöngyös patak és a Csónakázó tavak a város általános rendezési tervében (ÁRT) meghatározott célra történő hasznosítását biztosítani, a hasznosítást folyamatosan ellenőrizni kell. /11/ Tilos a Rába folyó és az árvédelmi töltés mellett 10 m-es, a Gyöngyös műcsatorna és a többi vízfolyás mellett 3 m-es sávban fát bokrot ültetni. /12/ Az állami és társulati kezelésű vízfolyások mentén 3 m-es sávban csak gyep, 6 m-es sávban úgynevezett zöld folyosó alakítható ki. /13/ Partmenti ingatlan tulajdonosa (használója) köteles haladéktalanul gondoskodni a vízfolyás által a partra kihordott, illetve közvetlenül a vízparton található szemét és hulladék összegyűjtéséről és elszállításáról.
5 /14/ Ha a csapadékvíz árokba történő akadálytalan lefolyását az árokba, vízfolyásokba kerülő szemét, hulladék vagy hordalék akadályozza, a csapadékvíz akadálytalan lefolyása érdekében az árok, vízfolyás kitisztítását a partmenti ingatlan tulajdonosa (használója) köteles elvégezni. /15/ A belterületi vízelvezető árkok (utcai árkok), folyókák partjait, a partmenti ingatlan tulajdonosa (használója) köteles tisztán tartani, rendszeresen kaszálni, az ottlévő növényzetet gondozni. /16/ A csapadékvíz elvezető árkok medrének rendezése a zárt csapadékrendszer tisztántartására a létesítmény kezelőjének feladata. VI. FEJEZET LEVEGŐTISZTASÁGI-VÉDELEM 9.. /1/ Egyedi fűtéssel rendelkező ingatlanokon a fűtőberendezést, valamint valamennyi ingatlanon a főzőberendezést úgy kell használni, hogy az abból kibocsátott égéstermék a berendezésre jellemző szükséges mértéket meghaladóan ne szennyezze a levegőt. /2/ Az /1/ bekezdésben említett berendezésekben csak olyan tüzelőanyag égethető, amit a berendezése használati utasításában engedélyeztek. /3/ Tilos nyílt téren és bármilyen berendezésben veszélyesnek minősülő hulladékot, vagy égetése során veszélyessé minősülő anyagot égetni (műanyagok, gumi, fáradt olaj, vegyszeres és festékes göngyöleg, gyógyszermaradványok, szárazelem). 10.. Mezőgazdasági termelés során keletkező növényi hulladék kezelésének, égetésének szabályai /1/ Belterületen a mezőgazdasági termelés során keletkező növényi hulladék ártalmatlanításáról a környezetet nem szennyező módon elsősorban komposztálással, ha ez nem lehetséges, akkor a hulladék elszállításával kell gondoskodni. Az elszállítás során a közterületek tisztántartásáról, a háziszemét gyűjtéséről és elhelyezéséről, a közterületek használatáról, a fásított és parkosított zöldterületek védelméről szóló többször módosított 11/1991. /VII.2./ számú önkormányzati rendelet előírásait be kell tartani. Növényegészségügyi célból megfelelő légköri viszonyok mellett a jegyző külön engedélyével lehet hulladékot elégetni. /2/ Külterületen a mezőgazdasági termelés során keletkező növényi hulladék nyílttéri égetéséhez, nádas és más vízinövények, valamint tarlóégetéshez a jegyző engedélye szükséges. /3/ Az égetést november 1-től március 15-ig a látási viszonyok és a talajközeli légmozgások miatt 10 és 15 óra között lehet végezni.
6 /4/ Szeles és száraz időben hulladékot égetni és tüzet gyújtani tilos! /5/ A szabadban tüzet gyújtani vagy tüzelőberendezést használni csak úgy lehet, hogy az a környezetére tűz- vagy robbanásveszélyt ne okozzon. VII. FEJEZET ZAJOK ELLENI VÉDELEM 11.. /1/ A hangosító vagy egyéb zajkeltő berendezésből származó zajterhelés megengedhető határértékét az engedélyező, az épületen belüli zajterhelési határértéket pedig a mindenkori szabvány előírásai állapítják meg. /2/ A határérték megállapításánál a nappali időszak alatt 06-22 óra közötti időt, az éjszakai időszak alatt pedig a 22-06 óra közötti időt kell érteni. /3/ Bírságszámításnál nappal a legkedvezőtlenebb 1 órát, éjjel a legkedvezőtlenebb fél órát kell alapul venni. /4/ Szolgáltató tevékenységet végző üzemi létesítmény megengedhető zajterhelési határértékeit az 1. számú melléklet tartalmazza. Szolgáltató tevékenységet ellátó üzemi létesítménynek számít minden olyan létesítmény, amelyben a 24/1992. (I.28.) Korm.rendelet 1. számú mellékletében meghatározott tevékenységet folytatják. 12.. Új hangosító vagy egyéb zajkeltő berendezést üzembe helyezni, illetve meglévő berendezést üzemeltetni csak úgy szabad, ha az attól származó zajterhelés nem haladja meg a vonatkozó zajterhelési határértéket. 13.. /1/ Az engedélyezett, illetve a meglévő hangosító vagy egyéb zajkeltő berendezés által okozott zajra vonatkozó panaszbejelentés esetén a hatóság zajvizsgálatot végez. /2/ A vizsgálat költségeit a hangosító berendezés üzemeltetője köteles viselni abban az esetben, ha a vizsgálat a túllépést igazolja, függetlenül attól, hogy engedélyezett vagy meglévő hangosító berendezést üzemeltet. 14.. /1/ Amennyiben a hangosító vagy egyéb zajkeltő berendezés üzemeltetője az engedélyben foglaltaktól eltérően üzemeltet, azonnal, legfeljebb 15 napos határidő kitűzésével fel kell szólítani az engedélytől eltérő állapot megszüntetésére.
7 /2/ Ha a határidő eltelte után az ellenőrző mérés során határérték túllépés tapasztalható, a 2/1983. /V.25./ OKTH sz. rendelkezés alapján számított zajbírságot kell kiróni az üzemeltetőre. /3/ Ha az üzemeltető a felszólításnak nem tesz eleget, illetve ha ellene ismételt jogos bejelentés érkezik, a berendezés további üzemeltetését meg kell tiltani. VIII. FEJEZET EBEKKEL KAPCSOLATOS ELŐÍRÁSOK 15.. /1/ Az önkormányzat képviselő-testülete parkok területére az ebek bevitelét megtilthatja, de ebben az esetben a terület bejáratát tilalomra vonatkozó közérthető jelzőtáblákkal kell ellátni. /2/ Az ebek tartásával kapcsolatos egyéb előírásokat az önkormányzat állattartási rendelete tartalmazza. IX. FEJEZET ÖNKORMÁNYZATI KÖRNYEZETVÉDELMI ALAP 16.. /1/ Az önkormányzat helyi környezetvédelmi alapot hoz létre. /2/ A környezetvédelmi alapot kizárólag környezetvédelmi célra lehet felhasználni. /3/ A környezetvédelmi alap felhasználásáról a képviselő-testületnek történő beszámolási kötelezettség mellett a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság gondoskodik. X. FEJEZET EGYÉB, KÖRNYEZETVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS HELYI ELŐÍRÁSOK 17.. A köztisztasági és a települési szilárd hulladékgyűjtéssel összefüggő tevékenység ellátását, a közterület-használat engedélyezésével kapcsolatos eljárást, valamint az állatok tartását az önkormányzat külön rendeletekben szabályozza. XI. FEJEZET EGYÉB RENDELKEZÉSEK 18.. Aki jelen rendelet 3-8. -aiban foglalt szabályokat megszegi, szabálysértést követ el és vele szemben 10.000 Ft-ig terjedő pénzbírság szabható ki.
8 Tettenérés esetén a cselekmény elkövetőjével szemben a közterület-felügyelő 2.000 Ft-ig terjedő helyszíni bírságot szabhat ki. 19.. Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, egyidejűleg a közterületek tisztántartásáról, a háziszemét gyűjtéséről és elhelyezéséről, a közterületek használatáról, a fásított és parkosított zöldterületek védelméről szóló többször módosított 11/1991. /VII.2./ sz. önkormányzati rendelet 11.. /2/ és /3/ bekezdése, és a 14.. /2/ és /3/ bekezdése hatályát veszti. Sárvár, 1999. január 28. /: Dr. Dénes Tibor:/ /: Dr. Radics Mihály:/ polgármester jegyző Kihirdetve: Sárvár, 1999. január 28. /: Dr. Radics Mihály:/ jegyző
9 1. számú melléklet A település területén szolgáltató tevékenységből származó megengedett zajterhelési alapértékek. Területi funkció Üdülőterület, üdülőhely, gyógyhely, kórházi, szanatóriumi negyed, védett természeti terület Lakóterület és intézményterület laza beépítéssel Lakóterület és intézményterület tömör, városias beépítéssel Iparterület lakóépületekkel és intézményekkel vegyesen Megengedett egyenértékű A hangnyomásszint db nappal Megengedett egyenértékű A hangnyomásszint db éjjel 45 35 50 40 55 45 60 50