BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI KAR

BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI KAR NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK NAPPALI TAGOZAT EU-KAPCSOLATOK MIÉRT VÁR OLYAN TÜRELMESEN TÖRÖKORSZÁG? Készítette: Vértesi Katalin Budapest, 2012

Tartalomjegyzék Bevezetés... 1 1. Fejezet... 3 Az európai és a török/iszlám civilizáció... 3 2. Fejezet... 4 Törökország történelmének főbb momentumai... 4 2.1. Törökország az első világháborúban... 5 2.2. A Török Köztársaság kikiáltása... 6 2.3. A reformok és a kemalizmus... 6 2.4. Törökország a második világháborúban... 7 2.5. Az első szabad választások... 8 2.6. A ciprusi feszültség... 8 2.7. Törökország a 70-es 80-as években... 9 2.8. Turgut Özal... 10 2.9. Törökország a 90-es években... 10 2.10. Törökország 2002-2009... 11 3. Fejezet... 12 Törökország az európai integráció útján... 12 3.1. A társulási megállapodástól a tagjelölt státuszig... 12 3.2. A török csatlakozás jelenlegi állásáról 2011... 15 4. Fejezet... 19 Az eu- csatlakozás előnyei és hátrányai Törökország számára... 19 4.1. Politikai megközelítés... 19 4.1.1. Törökország nemzetközi befolyása... 19 4.1.2. Védelem és biztonságpolitika... 20 4.1.2.1. Törökország hadászati kapacitása... 20 4.1.2.2. Törökország kapcsolata a régió országaival... 21 4.1.3. Törökország szerepe a közel-keleti térségben... 24 4.1.4. Igazságügy és belpolitika... 26 4.1.5. Demokrácia... 28 4.1.6. Valóban az EU - e az a modern út, amelyet Atatürk elképzelt?... 31 4.1.7. Függetlenség és szuverenitás... 31 II

4.1.8. Ciprus... 33 4.2. Gazdasági megközelítés... 35 4.2.1. Törökország gazdasága... 35 4.2.2. Törökország mezőgazdasága... 38 4.3. Társadalmi és kulturális megközelítés... 39 4.3.1. Emberi jogok, sajtó-, szólás- és vallásszabadság... 40 4.3.1.1. Emberi jogok... 40 4.3.1.2. Sajtó- és szólásszabadság... 43 4.3.1.3. Vallásszabadság... 44 4.3.2. Kisebbségek védelme... 45 4.3.2.1. Kisebbségek története Törökországban... 45 4.3.2.2. Törökország kisebbségeinek eloszlása... 46 4.3.2.3. A kurd kisebbség... 48 4.3.3. Kultúra... 50 4.3.4. A török közvélemény az Európai Unióról... 51 5. fejezet... 53 Az EU és Törökország előnyeinek és hátrányainak összehasonlítása... 53 5.1. Gazdaság... 53 5.2. Geopolitika... 54 5.3. Társadalom... 56 5.4. Kultúra és vallás... 57 5.5. Ciprus... 60 5.6. Demokrácia... 60 Bibliográfia... 65 Mellékletek... 72 III

Ábrák és táblázatok jegyzéke I. Ábra: GDP szektoronként 36 Forrás: DG Trade Statistics, [2012], Turkey EU bilateral trade and trade with the world, 21 March 2012 http://trade.ec.europa.eu/doclib/docs/2006/september/tradoc_113456.pdf, letöltés ideje: 2012-03-29, 11:38 II. Ábra: Törökország kereskedelme az EU-val.37 Forrás: DG Trade Statistics, [2012], Turkey EU bilateral trade and trade with the world, 21 March 2012 http://trade.ec.europa.eu/doclib/docs/2006/september/tradoc_113456.pdf, letöltés ideje: 2012-03-29, 11:38 III. Ábra: Törökország etnikumai...48 Forrás:http://hu.wikipedia.org/wiki/T%C3%B6r%C3%B6korsz%C3%A1g#Etnikai.2C_ny elvi.2c_vall.c3.a1si_megoszl.c3.a1s, letöltés ideje: 2012-04-17, 21:03 IV. Ábra: A vallás és a modern irányzat összefüggései..52 Forrás: PM Erdogan Gets High Marks for Foreign Policy On Eve of Elections, a More Upbeat Mood in Turkey, [2011], Pew Research Center, Pew Global Attitudes Project, Survey Reports, [June 7, 2011], http://www.pewglobal.org/2011/06/07/on-eve-of-elections-a-more-upbeat-mood-inturkey/, letöltés ideje: 2012-03-06, 15:40 V. Ábra: Az iszlám tematizálása az ARD és a ZDF műsoraiban 58 Forrás: Rostoványi Zsolt [2011]: Európai (euro-)iszlám vagy iszlám Európában, Grotius E- könyvtár, p.25 http://www.grotius.hu/doc/pub/fiqxwm/2011_5_rostoványi_európai%20(euró)iszlám%2 0vagy%20iszlám%20európában.pdf, letöltés ideje: 2012-02-20, 16:44 VI. Ábra: Amivel az iszlámot azonosítja az európai társadalom 59 Forrás: Rostoványi Zsolt [2011]: Európai (euro-)iszlám vagy iszlám Európában, Grotius E- könyvtár, p.26 http://www.grotius.hu/doc/pub/fiqxwm/2011_5_rostoványi_európai%20(euró)iszlám%2 0vagy%20iszlám%20európában.pdf, letöltés ideje: 2012-02-20, 16:44 IV

I. Táblázat: Törökország GDP/fő változása 1999-2011.35 Forrás: CIA World Factbook, http://www.indexmundi.com/g/g.aspx?c=tu&v=67, letöltés ideje: 2012-04-19, 12:56 (a 2011-es adat forrása: European Policy Center [2012]: Statement by Ahmet Davutoglu Minister of Foreign Affaires of the Republic of Turkey, Event Report, 23 March) II. Táblázat: Török-EU mezőgazdasági termékek kereskedelme 39 Forrás: European Commission - Agriculture and Rural development, Turkey Agriculture and Enlargement http://ec.europa.eu/agriculture/enlargement/countries/turkey/profile_en.pdf, Letöltés ideje: 2012-04-18, V

Bevezetés Törökország földrajzi helyzetét tekintve pontosan Európa és Közel-Kelet határán fekszik. Habár sok olyan kulturális és vallási elemmel rendelkezik, amely inkább kelet felé húzza, ennek ellenére a szekularizációs folyamat óta igyekszik nyugat felé közeledni, európai értékekkel rendelkezni és Európához tartozni. A csatlakozási folyamat az Európai Unióhoz már nagyon régóta húzódik, több akadályba is ütközött. Azonban a kérdés még mindig lezáratlan és még sokáig napirenden lesz. Horvátországgal 2005-ben együtt kezdték meg a csatlakozási tárgyalásokat. Míg Horvátország 2013 júliusában már teljes jogú taggá válik, a Törökországi csatlakozási tárgyalásokban még sok fejezet hátra van. A 35 fejezetből mindössze egyetlen fejezetet zártak le sikeresen. Mi is lesz az Európai Unió és Törökország kapcsolatának jövője? Erre többféle forgatókönyv létezik. Habár az elmúlt években a gazdasági válság okozta nehézségek miatt az Európai Unió figyelme kevésbé fordítódik a bővítés felé, azonban a válság következtében olyan gazdasági környezet alakult ki, amelyben az EU-nak rendkívül kedvező lenne egy dinamikusan fejlődő gazdaság csatlakozása. Nagyon sok cikk, tanulmány és szakdolgozat foglalkozik azzal, hogy az Európai Unióra milyen hatással lenne a török csatlakozás és annak előnyeivel, hátrányaival. Azonban azzal, hogy Törökország milyen lehetőségekkel és kihívásokkal találkozna a csatlakozás következtében, igen kevés írás foglalkozik. Dolgozatomban elsősorban ezekre a szempontokra szeretnék koncentrálni. Törökország oldaláról megvizsgálni a csatlakozással járó változásokat, hogy mely területeken fejlődhetne gyorsabban az ország és milyen nehézségekbe ütközne. Szeretném megvilágítani, hogy milyen kihívásokkal kell szembe néznie Törökországnak a csatlakozás kapcsán, illetve addig még milyen reformokra van szükség, milyen problémák várnak még megoldásra. Fontos szempontnak tartom, hogy vajon ennyi év után úgy érzi-e még Törökország, hogy a csatlakozás kedvező lenne-e számára? Mivel egy dinamikusan fejlődő gazdasággal bíró, rendkívül nagy és fiatal népességgel rendelkező országról van szó, szüksége van-e az Európai Unióra ahhoz, hogy az Atatürk megálmodta modern államot létrehozza? Vajon hogyan viszonyul a török közvélemény az elhúzódó csatlakozáshoz? Mi a véleménye az 1

országnak a Németország, Franciaország és Ausztria által, a teljes tagság helyett ajánlott rendkívüli partnerség státuszhoz? Az európai közvélemény miért barátságtalan a török csatlakozást illetően? Az utolsó fejezetben szeretném bemutatni az Európai Unió egyes szempontjait is a csatlakozást illetően, majd ezeket elemezni és összehasonlítani, a török fél szempontjaival. Sok kérdés felmerül a csatlakozást illetően, amelyekre a választ keresem. Kutatásomhoz segítségül hívtam a budapesti Török Nagykövetséget. Lehetőségem nyílt interjú készítésére Anil Kayalar követségi titkárral, aki nagyon sok információval állt a rendelkezésemre. Sok már általam ismert szempontot erősített meg és újakra is rávilágított, melyeket beépítettem a dolgozatomba. Melyik fél számára lenne kedvezőbb a csatlakozás? Vagy mindkét fél számára előnyös lenne Törökország EU-tagsága? De akkor miért húzódnak el ennyire a tárgyalások? Vagy még egyik fél sem készült fel az integrációra? 2

1. Fejezet Az európai és a török/iszlám civilizáció A mai európai (nyugati) civilizáció gyökerei nem kis mértékben Európán kívülre nyúlnak vissza. A Nyugat-római Birodalom bukása után a mediterrán kultúrkör vált európai civilizációvá, így a premodern Európa kultúrája sok Európán kívüli elemmel rendelkezik. Kezdetben az egyiptomi, a mezopotámiai, az antik görög, majd később a vallás jelentőségének megerősödésével a zsidó-keresztény majd az iszlám lett a meghatározó. Ezeket a kulturális elemeket először a Római Birodalom, Bizánc, az Iszlám Világbirodalom és végül az Oszmán Birodalom közvetítette. Az iszlám megjelenése jelentős hatással volt az európai civilizációra. Azonban a két rivális, univerzalizáló vallás és civilizáció összecsapásában Európa válasza a dzsihád ellen a keresztes háborúk voltak. Az iszlám a görög kultúra fennmaradásában fontos szerepet játszott, mivel az vagy latin, vagy arab fordításokban maradt fenn. Egyesek szerint kizárólag az araboknak köszönhető, hogy maradt fenn emlékünk az antikvitásból. Az arab hellenizmus során kiemelkedő arab tudósok sok új elemmel gazdagították a tudományokat. Az európai egyetemeken több száz éven keresztül arab tudományos munkák jelentették a legfontosabb tankönyveket. A felvilágosodás és a reneszánsz hoz lényegi változást az európai kulturális önértelmezésben. A muszlimok, amivel még lényegesen hozzájárultak az európai kultúrához az a 8 9. századi iszlám expanzió volt, amikor hatalmas, korábban a Római Birodalomhoz tartozó területeket foglaltak el a Földközi-tenger partvidékén, miáltal a Mediterráneum térsége az iszlám és a kereszténység között húzódó határvonallá változott. Henri Pirenne, francia történész elmélete szerint tehát lényegében az iszlám terjeszkedés volt az, amely megvetette a keresztény középkor alapjait, vagyis előidézte a magát keresztény Nyugatként meghatározó Európa kialakulását. A mai kulturális értelemben vett Európa keletkezése a tizennyolcadik századra tehető. Európa találta fel a modernitást, ugyanakkor a modernitás európaizálta Európát. Ezáltal létrejött az eurocentrikus Európa, a kizárólag európai, nyugati eredetű kulturális tradícióval. Ekkor részben törlődött vagy szorult a háttérbe mindaz, ami nem nyugati, hanem keleti, orientális eredetű, beleértve az egyiptomi vagy iszlám örökséget. 3

A történelem során mindig másként jelent meg az, hogy a keleti kultúra része vagy nem része az európai kultúrának. Például a romantika irányzatát teljes Kelet kultusz jellemezte, így akkoriban az az álláspont terjedt el, hogy az iszlám kultúrának kifejezetten jótékony hatása volt az európaira. A spanyolországi muszlim megszállást pedig kifejezetten negatívként értékelték, Spanyolország Európa centrumától való lemaradását ennek tulajdonították. Ezek után felmerül a kérdés, hogy akkor mi a közös az európaiakban. A nyelv, terület, jog, vallás gazdaság, politikai rendszer, kultúra, olyan jellemzők, amelyek terén különbségek vannak az európaiak között. Anthony Smith szerint Európa inkább kultúrák családja, részben közös történelmi és kulturális örökséggel. Európának és történelmi múltjának éppúgy része a latin kereszténység, mint a görög ortodoxia, a nyugati társadalmiság és a keleti államiság, a nyugati jogállam és a keleti birodalom, a nyugati állampolgár és a keleti alattvaló, a nyugati individualizmus és a keleti közösségiség. Európa történelmi múltjának része az iszlám is. Nehezen eldönthető kérdés, hogy mi számít civilizációs-kulturális értelemben Európának. Vajon hol húzódik a civilizációs-kulturális keleti határa és mit nevezünk európaiságnak? Az európai identitás ma civilizációs-kulturális jellegű, közös politikai identitás még nem alakult ki. Azonban a közös történelemnek az iszlám is része, habár már a történelem folyamán is és a jelen iszlám kép is egy külső, idegen másság megtestesítője. 1 2 (1-2. Melléklet) 2. Fejezet Törökország történelmének főbb momentumai Ebben a fejezetben bemutatom Törökország történelmének legfontosabb állomásait, illetve a jelenlegi vallási, etnikai és gazdasági helyzetét mutatom be az országnak. Az első világháborútól kezdődően, a Török Köztársaság kikiáltását Musztafa Kemal munkásságán és reformjain keresztül. Majd a második világháborús szerepét mutatom be, azután az első szabad választásokat. A ciprusi konfliktus hátteréről és kialakulásáról és Turgut Özal 1 Rostoványi Zsolt [2011]: Európai (euro-)iszlám vagy iszlám Európában, Grotius E-könyvtár 2 Samuel P. Huntington [2004]: A civilizációk összecsapása és a világrend átalakulása, Európa Könyvkiadó, Budapest 4

munkásságáról írok, majd a 90-es és 2000-es évek eseményeivel és a ma is hatalmon lévő Recep Tayyip Erdogan vezette kormánnyal fejezem be. 2.1. Törökország az első világháborúban Az első világháború kitörése után, Törökország igyekezett független maradni, azonban Németország egyre inkább a hadba lépését szorgalmazta. 1904 októberében megkezdték a hadba lépést és orosz kikötőket támadtak meg. Novemberben már az Orosz birodalom hadat üzent Törökországnak. Annak ellenére, hogy német fegyverekkel, felszereléssel és többnyire német tisztekkel harcoltak, a törökök nagy veszteségeket szenvedtek a háború folyamán. A legtöbb hadjáratuk kudarcot vallott, de az egyik legnagyobb győzelmüket a Musztafa Kemal vezette hadjáratban aratták le Gallipolinál. A törökök küzdelme a török-lakta területek visszaszerzéséért 1917-18 végéig is eltartott. A világháború a törökök számára a vesztes oldalon végződött, így a győztes hatalmak felosztották maguk között az Oszmán Birodalmat. Nagy-Britannia igényt tartott Arábiára, Jordániára, Palesztinára, Irakra és a Boszporuszi szorosra. Az egyezmények során Olaszország Anatólia déli részét igényelte, Franciaország pedig Szíriát, Libanont, valamint Délkelet-Anatólia egy részét kívánta ellenőrzése alá vonni. 3 A területi követelésekkel szemben a török hadsereg ellenállást szervezett, melyet Musztafa Kemal vezetett. Azonban nemcsak a külföldi hatalmakkal szemben voltak feszültségek, hanem a nemzeti és a szultáni seregek között is feltámadtak a harcok, az Oszmán Birodalom megbukott. A Nagy Török Nemzetgyűlés Musztafa Kemalt elnökké választotta. A sèvres-i békeszerződést felülbírálva Törökország határait a lausanne-i konferencián határozták meg, ami többé-kevésbé megegyezik a mai határaival. 1922. november 1-jén megszüntették a szultanátust. 3 Flesch István [2007]: A Török Köztársaság története, Corvina, Budapest, p.24-34. 5

2.2. A Török Köztársaság kikiáltása Musztafa Kemal összeállította az alkotmányt, majd óvatos lépésekkel, fokozatosan vezette be a köztársaságot, hiszen muszlim állam még sohasem szembesült köztársasági eszmékkel. Mind a jobb és baloldal konzervatívjai ellenállással fogadták, attól tartva, hogy Kemal ugyanúgy diktatórikus rendszert akar bevezetni, csak a köztársaság nevében. Kemal egy ügyes csellel módosította az alkotmányt, melybe bekerült, hogy Törökország államformája köztársaság. A parlament ezt kénytelen volt elfogadni és 1923. október 29-én kikiáltották a köztársaságot, elnökének pedig Musztafa Kemalt választották. 4 2.3. A reformok és a kemalizmus 1925-ben európai öltözék hordását írták elő. A női kendőt vagy fátyolt nem érte törvényi tiltás, de nem nézték jó szemmel. Az ország áttért a Gergely-naptár használatára és a vasárnap lett a pihenőnap, valamint az arab írásról áttértek a latin ábécére. A legradikálisabb reform volt, hogy a nők egyenlőséget kaptak, megszüntették a férj kizárólagos akaratából történő válást, a többnejűséget, nem ismerték el hivatalos házasságnak az iszlám szokás szerint kötött frigyeket, illetve jogegyenlőséget vezettek be az öröklés terén is. Megnyíltak az egyetemek a nők előtt. 1931-ben a Köztársasági Néppárt programjában rögzítették a kemalizmus hat alappillérét: Republikanizmus: A köztársasági rendszer bevezetése. Popularizmus: A nép érdeke előbbre való bármely csoport- vagy osztályérdeknél. Etatizmus: Az állam határozott szerepet tölt be a gazdaság irányításában. Forradalmiság: A reformprogramban előírt változtatások megvalósítása az állam irányításával történik. Nacionalizmus: Új nemzettudat kialakítása. Szekularizmus: Az állam és vallás kettéválasztása, vagyis teljes szekularizáció. A kemalizmus alaptételei csak fokozatosan öltöttek testet, de sohasem alkottak átfogó ideológiát. Megmaradt rugalmas nézetrendszernek és akár nagyon eltérő világlátású, 4 Flesch István [2007]: A Török Köztársaság története, Corvina, Budapest, p..34. 6

világnézetű emberek is teljes joggal tarthatták magukat kemalistának. Miután Musztafa Kemal felvette az Atatürk, a törökök atyja családnevet a kemalizmust atatürkizmusnak nevezték. A reformok annyira radikálisak voltak néhol, hogy az emberek nehezen tudtak lépést tartani velük, így ellenállások és zavargások törtek ki, a reformok lelassításáért. Ezek megfékezésére kegyetlen kivégzések következtek. 5 Flesch István szerint bár történtek kísérletek a többpártrendszer bevezetésére, de Atatürk úgy látta, hogy azok segítenék a reformokat ellenzők törekvéseit, így önkényes eszközökkel, egypártrendszerben volt kénytelen irányítani az országot. Ekkoriban Törökország nyugati országokhoz való közeledését azon politikája alapozta meg, hogy támogatta a status quo-t és a nyugati államokhoz hasonlóan ellenezte Németország és Olaszország területi revíziós törekvéseit. A nyugathoz való közeledés egyik jeleként 1932-ben tagja lett a Népszövetségnek. 6 2.4. Törökország a második világháborúban Atatürk halála után a köztársaság második elnöke Ismet Inönü lett, aki atatürki eszmék szerint de jóval józanabbul és kiegyensúlyozottabban és türelmesebben kormányzott. Inönü szándéka az volt, hogy a háború során az ország semleges maradjon. Veszélyes vizeken evezve hol az egyik hol a másik félnek ígérgetett. A Szovjetunióval barátsági szerződést kötött, a Britekkel a Földközi-tenger védelméről kötöttek megállapodást. Később azonban a szovjet kapcsolatok elhidegültek, így fennállt a lehetősége, hogy megtámadja a Szovjeteket délről. Azonban azt Törökország hamar felmérte, hogy ha a vesztes oldalon köt ki, akkor a nyugati hatalmak ismét feldarabolhatják az országot, ahogyan azt az első világháború után eltervezték. Végül 1945 februárjában Törökország hadat üzent Németországnak és Japánnak, ezzel jogot nyerve arra, hogy az ENSZ alapító tagja legyen. Az ország a Szovjetunióval szemben fontos stratégiai pozíciót töltött be, így a háború után aktív segítséget kapott az Egyesült Államoktól a Marshall segély keretében és tagja lett az OECD-nek. 7 5 Kereskesházy József [2000]: Az igazi Kemal- Egy köztársaság születése, Terebess Kiadó, Budapest 6 Flesch István [2007]: A Török Köztársaság története, Corvina, Budapest, p..35-41. 7 Flesch István [2007]: A Török Köztársaság története, Corvina, Budapest, p.47-57. 7

2.5. Az első szabad választások Törökország úgy vélte, hogy csak úgy lehet igazi szövetségese az Egyesült Államoknak, ha elmélyíti a demokráciát az országban. 1950 május 15-én megtartották az első szabad, titkos szavazáson alapuló választásokat. Ismet Inönü vaskezű gazdasági irányítása és a szabályozottság az életszínvonal rovására érvényesült, így nem túl nagy népszerűségének köszönhetően a választásokon a Demokrata Párt győzedelmeskedett és az új miniszterelnök Adnan Menderes lett. Inönüt magas rangú katonatisztek felkeresték, hogy katonai hatalomátvétellel visszaszerezze a hatalmat, azonban Inönü nemet mondott és az ellenzék vezetőjének szerepét fogadta el. A Demokrata Párt folytatta nagyjából ugyanazt a politikát. Emellett megkezdődtek a vallásos tömegek érdekeit védő enyhítő intézkedések. A müezzin választhatott, hogy arabul vagy törökül szól e híveihez, növelték a vallási iskolák számát. 1952-ben az ország tagja lett a NATO-nak. 8 2.6. A ciprusi feszültség 1954-55-ben a Ciprust felügyelő angol kormányzat ellen görög terrortámadást indítottak. Ez a törököknek sem tetszett és elkezdődtek a török-görög ellentétek. 1955 szeptemberében sikerült tárgyalásra vinni az ügyet Londonban, amikor több török városban lázongások törtek ki. Végül 1959-ben született az a döntés, hogy Ciprus független állam és közös török-görög irányítása lesz. Azonban az egyezmény belső feszültséget keltett Törökországban és az ellenzék 1960-ban katonai puccsot hajtott végre és az ország irányítását átvette a Nemzeti Egység Bizottsága. A junta alkotmányozó nemzetgyűlés hívott össze, amelynek célja volt a többségben kormányzó párt hatalommal való visszaélésének megakadályozása. Ezt követően a választásokon az Igazságpárt győzött, koalíciós kormány alakult és a miniszterelnök ismét Ismet Inönü lett. 1960-ban Ciprus önálló állam lett, azonban már 1963-ban belpolitikai feszültségek jelentkeztek mind Török- mind Görögországban, melyek kedvezőtlenül befolyásolták Ciprus sorsát. 8 Flesch István [2007]: A Török Köztársaság története, Corvina, Budapest, p.58-69. 8

Karácsony este a görögök megtámadták a szigeten élő törököket. Ankara az angoloktól kért segítséget, de végül 1964 tavaszán az ENSZ békefenntartók léptek közbe. 1974-ben a görögök ismét államcsínyt hajtottak végre. Bülent Ecevit akkori török miniszterelnök ismét az angoloktól kért segítséget, ami ismét elmaradt. Nagy-Britannia és az Egyesült Államok hozzáállása nem tetszett a törököknek és 1974. július 20-án az Atilla-hadművelettel partra szálltak. A sziget 40%-át elfoglalták, amivel Ciprus kettészakadt a zöld vonal elnevezésű demarkációs vonal mentén. 1983-ban kikiáltották az Észak-Ciprusi Török Köztársaságot, amelyet Törökországon kívül egyetlen ország sem ismert el. Az ezt követő időszakban Törökország távolodott a nyugati hatalmaktól és felmelegítette szovjet kapcsolatait. Az USA is embargót rendelt el a Törökországba szállítandó fegyverekre és katonai segélyszállítmányokra és a törökök is bezártak amerikai katonai létesítményeket. 9 2.7. Törökország a 70-es 80-as években 1965-ben újra szabad választásokat rendeztek Törökországban, melyet Süleyman Demirel Igazságpártja nyert meg. A sajtó és az egyetemek nagyobb szabadságot kaptak, és a gazdaságban is nyugati mintájú ötéves terveket vezettek be. Ezekben az időkben kezdődött meg a török vendégmunkások beáramlása Németországba, Franciaországba és a Benelux államokba. A vándorlások következtében a radikális csoportok külföldön kezdtek el szervezkedni és 1968-as francia diáktüntetések hatására Törökországban is forrni kezdett a levegő. 1974-es választásokat ismét Bülent Ecevit nyerte meg, aki amnesztiát hirdetett és a korábbi radikálisok tovább folytatták szervezkedéseiket. A hetvenes években a szélsőséges szervezetek harcai súlyosbodni kezdtek. Ecevit kormányának gazdaságpolitikája következtében pedig eladósodott az ország. Így a 1979-es választásokat már nem nyerte meg Ecevit. Utódja Süleyman Demirel lett, aki Turgut Özal segítségével kidolgozta az új gazdaságpolitikai programot, mellyel helyreállíthatják a lerombolt gazdaságot. Ennek ellenére a Demirel kormánynak nem sikerült megegyeznie az ellenzékkel és nem sikerült megfékeznie az erőszakot. 9 Flesch István [2007]: A Török Köztársaság története, Corvina, Budapest, p.70-81. 9

Azt ezt követő három évben katonai junta irányította az országot. A hadsereg drasztikus eszközökkel állította meg az erőszakhullámot. Több száz embert tartóztattak le, végeztek ki, a legtöbb pártot beszüntették és a politikusokat tíz évre eltiltották a politizálástól. A szakszervezeteknek és minden civil szervezetnek megtiltották a politikába való részvételt. Mindössze három új párt megalakulását engedélyezték, melynek egyike Turgut Özal Anyaország Pártja volt, amely az 1983-as választásokat megnyerte. 10 2.8. Turgut Özal Atatürk után az egyik legfontosabb időszaknak az ő elnökségét tartják. A még 1980-ban indított gazdasági reformoknak köszönhetően a gazdaság évi 7%-os növekedést produkált, csökkent a kereskedelem deficit, nőtt az export értéke, az ország megnyílt a világkereskedelem felé. Az infrastruktúrára, az elektromos hálózatra és a telefonvonal kiterjesztésére nagy figyelmet fordított. Az emberi jogok tekintetében is hozott változást az időszak. A junta idején betiltott kurd önkifejezést és nyelvhasználat korlátozást feloldotta. Özal iszlámbarát kormánya nagyobb szerepet biztosított a vallási iskoláknak. Törvényt hoztak az iskolai kendőviselés engedélyezéséről, amit azonban az alkotmánybíróság alkotmányellenesnek ítélt. Az egyetemeken a viselet szabályozását a rektorokra bízták. Törökország 1987-ben kérelmezte felvételét az Európai Gazdasági Közösséghez. Özal mindig igyekezett jó kapcsolatot építeni a török népekkel, gazdasági és kulturális szerződéseket kötöttek. Az öbölháború idején az ország mindenben kiállt a NATO szövetségesei mellett. Elzáratta az Észak-Irakból érkező olajvezetéket és az Irakba irányuló áruforgalmat leállította. Özal bár látványos eredményeket ért el, az ország adósságai nőttek. 2.9. Törökország a 90-es években 1993-ban Tansu Ciller lett a miniszterelnöknő, aki koalícióban kormányzott a szociáldemokratákkal. Cillernek sikerült kieszközölnie a vámunió létrejöttét az Európai Unióval, amely 1996. január 1-jén lépett életbe. 10 Flesch István [2007]: A Török Köztársaság története, Corvina, Budapest, p.82-107. 10

Az 1995-ös választásokat az iszlamista Jólét Pártja nyerte meg, miniszterelnökké Necmettin Erbakant tették. Az iszlámbarát kormány túlzottan is valláspártoló rendelkezései és megnyilvánulásai következtében a hadsereg szervezésével szakszervezetek és egyetemisták követelték a kormány lemondását. A nemzeti érzelmeket felkavarta a Szíriában bujkáló, terroristának tartott kurd munkáspárti vezér keltette feszültség, így az 1999-es választásokon a nacionalista Bülent Ecevit nyerte. Az Ecevit kormány idején ez Európai Unió elismerte Törökország jogosultságát a csatlakozásra. 11 2.10. Törökország 2002-2009 2002-ben az előrehozott választásokat az iszlámbarát Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) nyerte, a miniszterelnök Recep Tayyip Erdogan lett. Kormányzása alatt, felélénkült a gazdaság, megreformálták a bankrendszert, a társadalombiztosítást, mezőgazdaságot és visszaszorították az inflációt 12%-ra. Bővültek a kurdok jogai, eltörölték a halálbüntetést, csökkentették a hadsereg politikai hatalmát. Ezek a reformok elősegítették az európai uniós csatlakozási tárgyalások megkezdését. Az Erdogán kormány a 2007-es ciklust is megnyerte, azonban több olyan intézkedés is született, amely kiváltotta a szekularizációt támogatók ellenérzését. Ilyen botrányt keltett Abdullah Gül köztársasági elnökké választása. A tiltakozások ellenére, azonban maradt ebben a pozícióban. Az Erdogan kormány legjelentősebb gazdasági lépése a Nabucco gázvezeték-projektben való részvétel volt. 2009-ben a kormány bejelentette, hogy kész nyitni a kurd kérdés rendezése felé. 2011. június 12-én ismét újraválasztották Recep Tayyip Erdogan minszterelnököt. 12 11 Flesch István [2007]: A Török Köztársaság története, Corvina, Budapest, p.108-124. 12 Flesch István [2007]: A Török Köztársaság története, Corvina, Budapest, p.136-140. 11

3. Fejezet Törökország az európai integráció útján Az Európai Unió alapszerződése 49. cikkelye szerint bármely európai ország csatlakozhat az Európai Unióhoz, amely teljesíti a szerződésben foglalt kritériumokat. A tagjelölt országoknak a következő követelményeknek kell megfelelniük: alkalmazniuk kell az Unió által elfogadott politikai értékeket és normákat, olyan stabil intézményi rendszer kialakítása, amely garantálja a demokráciát, jogállamiságot, emberi jogok valamint a kisebbségek védelme és tiszteletben tartása. Működő piacgazdasággal kell rendelkeznie, amely képes megbirkózni az Unión belüli verseny nyomásával illetve a piaci erőkkel. 13 3.1. A társulási megállapodástól a tagjelölt státuszig Törökország a szekularizációs folyamat óta igyekszik a nyugat felé közeledni és európai értékrendű országként Európához tartozni. Alapító tagja az ENSZ-nek, 1949 óta az Európa Tanács, 1952 óta a NATO, 1961 óta az OECD tagja. Törökország társult tagsági kérelmét 1959-ben nyújtotta be az Európai Gazdasági Közösséghez. 1963. szeptember 12-én aláírták a társulási szerződést, az ún. Ankarai Megállapodást. A megállapodás keretében három lépcsőben hozták létre a vámuniót, amely a mezőgazdasági termékeket nem foglalta magában. Létrehozták a Társulási Tanácsot, amely figyelemmel kísérte a kétoldalú kapcsolatokat. A megállapodáshoz tartozott egy jegyzőkönyv, amelyben részletesen meghatározták a vámok eltörlésének folyamatát, valamint a személyek szabad mozgására vonatkozó szabályozást is. Utóbbi lehetővé tette a török munkaerő korlátozott beáramlását Európába. Az 1970-es években a kapcsolatok megtorpantak, amikor Ciprus problémája került napirendre. A szigeten megerősödött a görögországi egyesítő mozgalom, majd a Görög Nemzeti Gárda kísérletet tett egy katonai hatalomátvételre, amire válaszul a törökök megszállták Észak-Ciprust. A megmozdulást nemzetközi közösség elítélte. Az enyhülés jeleként a társulási tanácsban döntést hoztak a mezőgazdasági termékekre vonatkozó vámok 7 éven belül való megszüntetéséről. A kapcsolatokat azonban ismét beárnyékolta, 13 Vincent Morelli [2011]: European Union Enlargement: A Status Report on Turkey s Accession Negotiations, September 09 12

ezúttal a török belpolitika. Az iszlám radikálisok katonai puccsát követően a polgári közigazgatás és jogrendszer visszaállításához fél évtizedre volt szükség. A Tugrut Özal vezette kabinet 1987. április 14-én benyújtotta az ország teljes jogú tagságot célzó csatlakozási kérelmét. Ezzel megkezdődött az út a tagjelölti státuszig. Az Európai Bizottság 1989. december 20-án hosszas viták után befogadta a török csatlakozási kérelmet. A Bizottság egyben felhívta a figyelmet a gazdasági és politikai kihívásokra, illetve arra, hogy Törökország csatlakozását az eddigiektől eltérő módon szükséges kezelni a csatlakozás folyamatot. Az 1981-es görög csatlakozást követően a török-európai kapcsolatok ismét megtorpantak. A görög-török kapcsolatokat a Ciprusi problémán kívül még számtalan légtér, tengerihatárvita nehezítette. Az Európai Tanács 1990-ben egy gazdasági, ipari, kutatási és kulturális együttműködést serkentő ún. Matutes csomagot adott ki, melyet a Bizottság, már görög nyomásra elutasított. A 90-es években a Közösség politikáját az integráció mélyítése jellemezte a bővítéssel szemben. A vámunió utolsó fázisának elindítására az Ankarai Megállapodás után 32 évvel került sor. A javaslatot az Európai Parlament 1995. december 13-án hagyta jóvá és az 1995. december 31-én lépett hatályba. Törökország bekerült a MEDA 14 program kedvezményezettjei közé, melynek keretében 1996-1999 között 375 millió ECU segítette felzárkózását. Az Agenda 2000 külön szól a török kérdésről: Az Európai Uniónak továbbra is segítenie kell Törökországot a problémák megoldásában és abban, hogy minél szorosabb kapcsolatokat építsen ki az Unióval. 1997-ben újabb kísérlet volt, vámunió további mélyítésére (az agrártermékek és a szolgáltatások szabad áramlására), környezetvédelmi, energiapolitikai és telekommunikációs, valamint a török civil szférával való együttműködésre az emberi jogok védelmével kapcsolatban, azonban ez sem hozott áttörést. Az Európai Tanács Elnökségi Következtetéseivel összhangban a Bizottság 1998 márciusára kidolgozta az Európai Stratégia Törökországnak című javaslatcsomagot. Ekkor Törökország még mindig nem kapta meg a hivatalos tagjelölti minősítést. Erre végül az 1999. decemberi helsinki európai tanácsi ülésen került sor. A 2001. márciusi csúcson az állam- és kormányfők elfogadták az EU-török csatlakozási partnerségi szerződést, mely rögzíti a rövid, közép és hosszú távú célokat. A török parlament elfogadta a jogharmonizációra vonatkozó Nemzeti Programot, valamint a 14 Az EU és a Mediterrán-térség közötti partneri kapcsolatrendszer 13

koppenhágai kritériumok teljesítéséhez szükséges alapvető fontosságú alkotmánymódosító lépések is történtek, illetve az emberi jogok területén is eredmények születtek. 2004 decemberében a Bizottság beterjeszti a csatlakozási javaslatot. A csatlakozási tárgyalások végül 2005. október 3-án megkezdődtek, annak ellenére is, hogy Ausztria a végsőkig ellenezte. A Közösség úgy próbálta Ausztriát kompenzálni, hogy azonnal elindították a csatlakozási tárgyalásokat Horvátországgal is, ami azért fontos tényező, mivel 2011-ben jóváhagyták Horvátország 2013-as csatlakozását, mialatt a Törökországi kapcsolatok igencsak stagnálnak. Törökország, csatlakozási szándékának bejelentése után 42 évvel elindult a csatlakozás felé vezető úton. 2006 szeptemberében az Európai Parlament plenáris ülése elfogadta a török csatlakozással kapcsolatos jelentést. A jelentés hiányosságokat állapított meg a szólás- és a vallásszabadság, kisebbségi jogok, a polgári-katonai intézmények szétválasztása, a helyi bűnüldözés, a nők jogai, szakszervezeti jogok, kulturális jogok, valamint a bírósági határozatok állami szervek által történő gyors és megfelelő végrehajtása terén. Ezen kívül a Közösség az örmény-török kapcsolatok rendezésére és a népirtás elismerésére kérte a török kormányt. 2007 márciusában Törökország újabb fejezetet nyithatott meg az EU-val folytatott csatlakozási tárgyalásain, miután az Európai Unió tagállamainak nagykövetei Brüsszelben beleegyeztek a vállalat- és iparpolitikával kapcsolatos kérdések megvitatásának megkezdésébe, júniusban pedig a Bizottság hozzájárult a társasági jogi és szellemi tulajdonjogi fejezetek megnyitásához is. A Tanács 2008 februárjában felülvizsgált csatlakozási partnerséget fogadott el Törökországra vonatkozóan, majd decemberben két további fejezet, a tőke szabad mozgásának és információs társadalom és média területének tárgyalását kezdeményezte. Újabb fejezet megnyitásával folytatódtak a csatlakozási tárgyalások Törökországgal 2009 júniusában. Az adózás témakörében Törökországnak át kell alakítania áfa-szabályozását az uniós csatlakozásig, és a jövedéki adókkal kapcsolatos előírásain is változtatnia kell. 2009 decemberében miniszteri szinten folytatódtak Brüsszelben az eu-török tárgyalások az uniós csatlakozásról. Megnyitották a környezetvédelmi témafejezetet, amivel együtt 12 fejezetről kezdték el a tárgyalásokat az összesen 35-ből - ezek közül azonban eddig mindössze egyet zártak le sikeresen. Az Európai Parlament 2010 februárjában Törökország uniós csatlakozási felkészülését értékelte. A képviselők további lépéseket várnak a jogállamiság, a szólásszabadság, a 14

jószomszédi kapcsolatok, a kisebbségi jogok, a korrupció és a szervezett bűnözés elleni harc területén. 15 Mióta Törökország hivatalos tagjelölt státuszt kapott, a közvélemény is szerepet játszik tárgyalások menetében. Az EU tagállamainak többségében, az állampolgárok nagyon kritikussá váltak a török csatlakozással szemben, ezzel egyidejűleg pedig a törökök is kételkedni kezdtek az EU szívélyességében. 16 3.2. A török csatlakozás jelenlegi állásáról 2011 Törökország és az unió kapcsolata összetett, és a jövőbeli török uniós tagság sok tényezőtől függ. Az európai hozzáállást beárnyékolja a bevándorlás, a munkahelyek, az ország politikai reformja és a muszlim populációval kapcsolatos aggodalmak. 2011 során Törökország nagy politikai és gazdasági változásokon ment keresztül. Többek között nemzeti választásokon eldöntötték, hogy ki lesz, aki az elkövetkezendő öt évben irányítja és erősíti az országot a liberális, demokratikus úton. Ahmet Davutoglu, török külügyminiszter, a török külpolitikát már 2010-től kezdődően igyekezett úgy alakítani, hogy egy független, nagy területi befolyással bíró országgá válhasson. Nem sokkal később az EU bővítésért felelős biztosa, Stefan Füle, Törökországgal új stratégiai dialógus szükségességét javasolta. Annak ellenére, hogy vannak, akik szerint dinamikus változások mennek végbe Törökországban, az uniós csatlakozási folyamat igencsak stagnál. 2011-ben nem nyitottak meg újabb acquis fejezetet. Az Unió szerint a legfőbb probléma, hogy Törökország túl lassan alkalmazza a kritikus reformokat, legfőképp a sajtószabadság területén. A júniusi nemzeti választások lehetővé tették egy új alkotmány kidolgozását, amelyet az EU nem csak a reformok tekintetében fog figyelni, de azt is ellenőrzi, hogy belekerülnek e ellenzéki és kisebbségi érdekek is. Elemzők szerint 2010-ben a Török- EU kapcsolatok elérték legmélyebb pontjukat és ez 2011-ben sem változott sokat. Ezt a megállapítást, a csatlakozási tárgyalásokat körülvevő két esemény is alátámasztja. 2011 februárjában Nicolas Sarkozy, a francia köztársasági elnök Törökországba látogatván kijelentette, hogy szerinte Törökország inkább közel- 15 Törökország: Az Ankarai Megállapodástól a csatlakozási tárgyalásokig, Euvonal, Utolsó frissítés: 2012.04.11. 16 Törökország az Európai Unióban: Mit gondolnak az állampolgárok, Euractiv 15

keleti ország, mint európai és szoros kötelékek szükségesek, azonban ez nem takar feltétlenül teljes jogú EU tagságot. 2011 elején az Európai Néppárt képviselői módosítási javaslatot tettek, hogy az Unió intézményei vizsgálják meg egy megkülönböztetett partneri viszony kialakításának lehetőségét, a teljes tagság alternatívájaként. A módosítást elvetették, de az ötlet továbbra is fennmaradt. Törökország tagsága, amikor és ha egyáltalán bekövetkezik, az attól függ, hogy hogyan tudja az ország az eu-s előírásokat teljesíteni. Ami ezen felül még megoldásra vár szintén, az a Ciprusi probléma. 2011 nyarán a ciprusi kérdés megint napirendre került, mint a csatlakozási folyamatot gátoló tényező. Törökország újdonsült elnöke az 1974-es megszállás évfordulóján észak- Ciprusra látogatott. A török cipriótákhoz intézett beszédében kijelentette, hogy 2011 végére tárgyalás útján megoldásnak kell születnie, vagy a sziget megosztott marad. Valamint azt is mondta, hogy a területi engedmény nem elfogadható és ha Dél-Ciprus lesz 2012. július elsejétől a soros EU-s elnök, akkor Ankara befagyasztja a kapcsolatokat az Unióval, hiszen nem tud együttműködni egy olyan elnökkel, amely nem ismeri el. Andrew Duff, az Európai Parlament EU-Törökország Közös Parlamenti Bizottságának tagja az elnök kommentárját a ciprusi politikájában való erőteljes fordulatként értékelte. Christofias, ciprusi elnök és a görög ciprióták szerint annak ellenére, hogy Erdogan miniszterelnök felajánlotta, hogy segít előremozdítani a tárgyalásokat, Törökország továbbra sem lesz képes rendezni a problémát. A görög ciprióták szerint Ankara az oka annak, hogy nem tud végleges megállapodás születni az ügyben. Szerintük Törökország érdeke, hogy a sziget megszállás alatt maradjon, amíg az ország EU tag nem lesz. Az EU az éves jelentésekben megjegyzi, hogy a csatlakozási megállapodáshoz csatolt kiegészítő protokoll által előírtak ellenére Törökország továbbra is elutasítja a légi és vízi kikötők megnyitását a ciprusi kereskedelem számára. Ez 2011-ben sem változott és az éves jelentés ugyanúgy tartalmazza, hogy Törökország nem teljesítette a kiegészítő protokollban foglalt kritériumokat. Az európai szkepticizmus következtében, Törökország egyre közömbösebb viselkedést mutat az Európai Unió felé, mind bel- és külpolitikáját tekintve. Egyes szakértők szerint az eu-s reformok gyors megvalósítása a poszt-iszlamista AK part megerősödését és legitimalizálását tette lehetővé, amely az europanizáció helyett inkább saját hatalmát 16

igyekszik erősíteni. Erdogan miniszterelnök szerint az új alkotmány az országot az európai normák irányába tereli. Egyes elemzők szerint viszont érdekes az a tény, hogy a 2011 júniusában tartott választások során egyetlen párt kampányának sem volt központi eleme az európai uniós csatlakozás. Egyesek szerint pedig az is előfordulhat, hogy annak ellenére, hogy hat évvel a csatlakozási tárgyalások megkezdése után a török polgárok már sok példa nélkül álló reformot elfogadtak, mégsem az Európai Uniós tagság lesz az ország végső állomása. Ezt az elképzelést alátámasztja Gul, török elnök, Chatham House-ban tartott beszéde: perhaps the Turkish public will say let s not become a member despite having successfully concluded negotiations. - a sikeresen befejezett tárgyalások ellenére a török közvélemény talán azt mondja majd, hogy ne legyünk EU tagok. 17 A német Marshal Fund s Transatlantic Trends statisztikái szerint 2010-ben a török szavazók már csak 30%-a gondolta úgy, hogy Törökország nyugattal közös értékeket képvisel és inkább nyugathoz tartozik. Az eu-s tagság támogatottsága pedig 2004 óta 73%- ról 38%-ra esett vissza. 18 A Török Gazdasági és Társadalmi Tanulmányok Alapítvány (Turkish Economic and Social Studies Foundation - TESEV) mutatói szerint a törökök 69%-a még mindig úgy gondolja, hogy Törökországnak EU taggá kellene válnia. Mindhárom európai uniós intézmény szerint a török reformok jó irányba haladnak, de nagyon lassan, illetve felkérte az országot, hogy tegyen kiegészítő intézkedéseket bizonyos területeken, úgy mint, szólás-, média- és vallásszabadság. A három intézmény szintén kifejezte, hogy a reformok megvalósítását minden politikai párt és a civil társadalom bevonásával kell végrehajtani. Törökország továbbra is ellenérzését fejezi ki a csatlakozási tárgyalások lassúsága miatt. Azonban úgy tűnik, hogy a tárgyalások addig stagnálnak, amíg a három fő probléma legalább egyikét megpróbálja megoldani az ország. ( Ez a három a következő: a ciprusi megszállás, az ország beleegyezése a légi és vízi kikötők megnyitásáról a ciprusi kereskedelem számára és a kiegészítő protokoll kritériumainak betartása. ) Szakértők szerint a legrosszabb forgatókönyv ami előfordulhat, az az, hogy a ciprusi tárgyalások összeomlanak és 2012 júliusára, amikor Ciprus lesz a soros elnök, 17 Vincent Morelli [2011]: European Union Enlargement: A Status Report on Turkey s Accession Negotiations, September 09 18 German Marshall Fund, Transatlantic Trends 2011 Partners 17

Törökország befagyasztja az Európai Unióval a kapcsolatokat. Erre válaszul az EU átmenetileg megszakítja a csatlakozási tárgyalások már megnyitott fejezeteit és nem nyit meg újakat. A csatlakozást ellenzők és támogatók közötti vita tovább folytatódik. A török politikusok a tárgyalások lassúságát, illetve egyes EU tagok ellenállását fogják hibáztatni. Törökország és támogatói továbbra is azzal fognak érvelni, hogy az Európai Unió jól járna a csatlakozással, mivel az ország kulcsszerepet tölt be a közel-keleti régióban, különösen Irak, Irán, Oroszország és a Fekete-tengeri régiót tekintve. Ezenkívül növekvő szerepe van az európai energiaellátásban is, mint összekötő ország a kaszpi és közép-ázsiai olaj- és gázszolgáltató rendszerekkel. A másik oldalon azonban sok európai azt gondolja, hogy habár fontos a kül- és energiapolitikai az Európai Unióban, de azok csak két-három fejezetet tesznek ki és Törökországnak megegyezésre kell jutnia az egész acquis communautaire-re vonatkozóan. Ezenkívül sok európai vitatja, hogy Törökország nagy biztonság- és külpolitikai szereppel bírna Európa számára. Végül pedig sok európai fejezte ki, hogy szeretné látni, hogy a reformok és az új alkotmány következtében hogyan és milyen irányba fog változni Törökország. Egyelőre nem úgy tűnik, hogy bármelyik fél is készen állna a csatlakozásra. Habár Erdogan miniszterelnök azt nyilatkozta, hogy if they [EU] do not want Turkey in, they should say so... and we will mind our own business and will not bother them. - ha nem akarják [EU], hogy csatlakozzunk, akkor mondják meg és mi [Törökország] tesszük a magunk dolgát és nem zavarjuk őket. A szakértők szerint az EU-Törökország csatlakozási tárgyalások elfognak tartani tíz vagy akár még több évig is, hacsak meg nem egyezik a két fél a tárgyalások lezárásáról. Ezt még a jövő dönti el. 19 19 Lásd: lábjegyzet 17 18

4. Fejezet Az eu- csatlakozás előnyei és hátrányai Törökország számára Az Európai Unió a világ egyik legnagyobb gazdasági és politikai hatalma. Ma már huszonhét tagja van és folyamatosan bővül, így 2013 júliusától már huszonnyolc lesz Horvátország csatlakozásával. Az Unió érdeke, hogy a gazdaságilag gyengébb országokat segítse és fejlessze kohéziós politikáján keresztül, valamint a nyugati típusú demokráciát támogassa. Így mondhatjuk, hogy az európai integrációhoz való csatlakozás tulajdonképpen egy kedvező lehetőség az országok számára. Törökország számára is sokféle előnyt, kihasználandó lehetőséget, illetve negatív hatást rejt magában. A csatlakozással járó előnyöket és hátrányokat politikai, gazdasági és társadalmi szempontok szerint értékeltem. 4.1. Politikai megközelítés 4.1.1. Törökország nemzetközi befolyása Törökországnak közeli kapcsolata, történelmi köteléke van az európai országokkal, a közép-keleti országokkal, a balkáni országokkal, közép-ázsiai országokkal és a Kaukázussal. Nagyon sok nemzetközi szervezetnek és együttműködésnek tagja. 20 Törökország teljes jogú európai uniós tagságával együtt regionális és nemzetközi hatékonysága, befolyása is növekedne. Az ország jelentős haderővel, közel egy milliós hadsereggel rendelkezik, amelynek majdnem egészét a NATO rendelkezésére bocsájtotta. A koszovói és afganisztáni 21 NATO légierő műveletekben is fontos szerepet játszott. Ez is 20 Egyesült Nemzetek Civilizációk Szövetsége (UN Alliance of Civilizations), Észak-Atlanti Szerződés Szervezete (NATO), Gazdasági Együttműködés és Fejlődés Szervezete (OECD), Európai Biztonság és Együttműködés Szervezete (OSCE), Európai Tanács (CoE), Világkereskedelmi Szervezet (WTO), Feketetengeri Együttműködés Szervezete (BSEC), gazdasági együttműködési Szervezet (ECO), Fejlődő Országok 8 (D8), Dél-Kelet Európai Együttműködési Folyamat (SEECP), Ázsiai Konferencia (CICA), Iszlám Konferencia Szervezete (OIC) 21 Törökország nagy erőkkel vett részt az afganisztáni háború utáni békefenntartásban. 2002-ben Törökország vette át az ISAF (International Security Assistance Force) vezetését Nagy Britanniától. 2003 februárjáig 1400 katonával voltak jelen Afganisztánban, majd a kivonulás után főleg katonai és rendőri kiképzőket küldtek. 2005 februárjában már ismét 1600 katonát állomásoztattak Afganisztán területén, mivel újra átvették az ISAF vezetését. A katonákon felül a török kormány mindig igyekezett pénzügyi eszközökkel is támogatni Afganisztán újjáépítését segélyek és különböző befektetések formájában. 19

bizonyítja, hogy Törökország igen fontos szerepet tölt be a közel-keleti térség békéjének és stabilitásának fenntartásában. Tulajdonképpen rendelkezik azokkal a katonai, politikai és gazdasági eszközökkel, amik ahhoz kellenek, hogy befolyásolni tudja a térség történéseit. Az európai integráció tagjaként nem csak regionális, de nemzetközi és globális kérdésekben, esetleg konfliktusok megoldásában is jelentősebb szerephez jutna. A Közös Kül- és Biztonságpolitika keretein belül zajló műveletekben már részt vehet, azonban a döntéshozatalba nem szólhat bele. Emellett gazdasága felzárkózhatna, amelynek következtében a politikai ereje is növekedne. A csatlakozás növelné Törökország befolyását a Balkán térségében is, illetve hatékonyabban tudna fellépni konfliktus-helyzetben és képes lenne megoldásokat találni, kihasználva az EU és a Balkán szoros kapcsolatát. Törökország összekötő kapocsként szolgál nemcsak kelet és nyugat között, de dél és észak között is. A déli összekötő szerepére jó példa Szomália esete. Az 1991-ben bezárt török nagykövetség újranyílik Mogadishu városában, valamint 2012. március 6-án a török légitársaság elindította rendszeres repülőjáratát Szomália és Törökország között. Törökország elkötelezett az afrikai országok mellett. Ahmet Davutoglu török külügyminiszter szerint szükség van egy új mechanizmus kialakítására, amely segítséget nyújt a rászoruló országok lakóinak. Összekötő kapocs a fejlett és fejlődő országok között is, illetve azokkal az országokkal is, amelyeknek segítségre van szükségük. 22 23 Az energiapolitika kapcsán is jobban tudná védeni az érdekeit, így Oroszországgal és Közép-Ázsiával szemben is hatékonyabb lenne az EU-val az oldalán. 24 (2. Ábra) 4.1.2. Védelem és biztonságpolitika 4.1.2.1. Törökország hadászati kapacitása A közel egy millió fős hadsereg a második legnagyobb a NATO szövetségesek közül. A török hadsereg 5 részre oszlik, a szárazföldi haderőre, a légierőre, a tengerészetre, a 22 Turkey to re-open its embassy in Somalia, [2011], World Bulletin, 18 August 2011 23 European Policy Center [2012]: Statement by Ahmet Davutoglu Minister of Foreign Affaires of the Republic of Turkey, Event Report, 23 March 24 Törökország szerepe a Közel-Kelet biztonságának és stabilitásának biztosításában, Biztonságpolitikai Szemle, Corvinák 20

csendőrségre, illetve a parti őrségre. Legjelentősebbek ezek közül természetesen a szárazföldi erők, a légierő és a tengerészet. Biztonságpolitikai kihívás, vagy nemzetközi parancs esetén 50 ezer katona azonnal telepíthető egy misszióba és további 200 ezer katona telepítésére is rövid-távon készen állna az ország. A több száz F16-os, illetve F4 Phantom II-es vadászgépekkel felszerelt, megfelelő szállító kapacitásokkal, kommunikációval és rakétarendszerrel támogatott légierő talán a legütőképesebb Európában. A török hadikiadások az európai trendekkel ellentétben továbbra is növekvő tendenciát mutatnak. 2002-ben Törökország a 12. helyen állt a világon ebben a tekintetben, amely összehasonlítva az alapvetően, a katonai költségeiket csökkenteni igyekvő európai országokkal, mindenképpen szembetűnő. Törökország hadiipara sokáig meglehetősen fejletlen volt, és a NATO-csatlakozástól kezdve két évtizeden keresztül nem történt előrelépés. Nagyon sokáig az Egyesült Államok hadiszállítmányai szorult, azonban az 1974-es ciprusi válságtól kezdődően kezdte csökkenteni függését, majd 1985 óta a védelmi minisztérium alá rendelve, már külön államtitkár foglalkozik a hadiipari ügyekkel. A török hadifelszerelések jelentős része származik az Egyesült Államoktól, mivel 2003-ig lojális szövetségesek voltak. Valamint a 90-es évek folyamán Izraellel váltak stratégiai partnerré, így tőle is sok felszerelést és támogatást kapott. 4.1.2.2. Törökország kapcsolata a régió országaival Ahhoz, hogy Törökország képes legyen hatással lenni a régió történéseire nem csak hadi, gazdasági, politikai kapacitásokkal kell rendelkeznie, de nagyon fontos szempont még a térség államaival való kapcsolata is. Országonként szeretném ezt bemutatni a következőkben. Szíria: A hidegháború utáni ellenséges hangulatot a 2000-es években egyre javuló bilaterális kapcsolatok váltották fel. A két ország között jelentős kereskedelem folyik, különösen mióta felállították a török-szír szabadkereskedelmi övezetet. A török befektetések és magántőke egyre nagyon befolyásra tesz szert Szíriában és a török politikának is egyre nagyobb hatása van a szír döntésekre. A két ország kapcsolata baráti, Törökország ezt tudatosan is felhasználhatja a közel-keleti térség stabilizálására. 2007-ben 21