A pénztartozás szabályai A pénztartozás fogalma, jogi természete A kamat A pénztartozás késedelmes teljesítésének következményei
A pénztartozás fogalmáról a pénztartozás tana igen nagy részben a pénzfélék botanikája. Szóval: annak a sajátos hatásnak a vizsgálata, amellyel e jószágnak a sajátos természete az őt tárgyazó obligációkat alakítja. A pénznemek országa külön virágos-kert, amelyben a bokrétakötésnek (obligációba fűzésnek) rendes szabályai módosulnak. (Grosschmid Béni)
A pénztartozások vagyonjogi jelentősége A pénz, mint általános egyenértékes, általános értékmérő - ellenérték, - vagyoneltolódás kiegyenlítője (vö. gazdagodás, kártérítés és kamat) Eleve pénztartozások ellenérték pénzbeli meghatározása, pl. ár, díj, bér, kamat stb. vagy pl. foglaló és kötbér pénzre forduló kötelmi vagy egyéb kötelezettségek pl. dolog helyett kártérítés, ági vagyon természetben való öröklése helyett pénzbeli kiadás (kivétel: pénztartozásból dologra fordulás pl. kötelesrész)
A pénztartozás jogi szerkezete. A pénznem meghatározása 6:45. [Pénztartozás teljesítésének módja] (1) A pénztartozást a teljesítés helyén és idején érvényben lévő pénznemben kell megfizetni. (2) A más pénznemben meghatározott pénztartozást a teljesítés helye szerinti jegybank által a teljesítés idején meghatározott árfolyam - ha ilyen nincs, a pénzpiaci árfolyam - alapján kell átszámítani. Ha a pénztartozás külföldi pénznemben teljesítendő, és a teljesítés idején a tartozás a külföldi pénznemben nem teljesíthető, a pénztartozást az (1) bekezdésben foglaltak szerint kell teljesíteni.
Kirovó és lerovó pénznem Kirovó pénznem és lerovó pénznem Pénztartozást pénztartozássá az a pénz teszi, amivel a lerovást teljesíteni kell, nem pedig az, amiről az ügylet beszél. Tartozom 1000 forinttal nem azért pénztartozás, mert 1000 frt egyenértékét kell szolgáltatnom, hanem, mert ezt pénzben kell tennem. (Bátor Viktor) Kirovás és lerovás fogalma jogtudományi fogalom Ptk. nem tisztázza, de alkalmazza, Kirovó: amiben a pénztartozás megállapításra kerül, Lerovó: amiben megfizetésre kerül (kell, hogy kerüljön) ezért hívják fizetési pénznemnek is. diszpozitív szabályok 6:45. - a törvényes fizetőeszköz preferálása a kötelmi viszonyokban, átszámítási kötelezettség idegen pénznemben való kirovás esetén Effektivitási záradék lehetősége (vagyis: ilye kikötés esetén a pénztartozás ténylegesen az idegen pénznemben teljesítendő értsd: valóságban euroban, dollárban), törvényi kisegítő szabállyal A kérdéskör különös aktualitása: devizakölcsön-szerződések
A pénztartozás mértékének meghatározása Értékarányosság és értékállandóság, korrekció a pénz általános egyenértékes, értékmérő ( mindennek az ára ) Éppen ezért a pénztartozás mértékének meghatározása központi kérdés értékarányosság és értékállandóság: előbbi elvileg a kötelem létrejöttének időpontjára koncentrál, utóbbi elsősorban azt célozza, hogy az egyenértékűség a jogviszonyban mindvégig fennálljon Figyelem! Az egyenértékűség értékazonosságot NEM jelent matematikai (pontos) Piaci viszonyok számos eltérést engednek, lásd továbbá alkusáv intézménye, megtámadási szabályok, értékaránytalanság és jogkövetkezményei (feltűnő aránytalanság, értékbeni tévedés, uzsora, jóerkölcsbe ütköző szerződés pl. pilótajáték, rokon esetek pl. szavatosság) Csak példaként Ptk. 6:98. [Feltűnő értékaránytalanság] (1) Ha a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás értéke között anélkül, hogy az egyik felet az ingyenes juttatás szándéka vezetné, a szerződés megkötésének időpontjában feltűnően nagy az aránytalanság, a sérelmet szenvedett fél a szerződést megtámadhatja. Nem támadhatja meg a szerződést az, aki a feltűnő értékaránytalanságot felismerhette vagy annak kockázatát vállalta. (2) A felek az (1) bekezdésben megállapított megtámadási jogot fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés kivételével a szerződésben kizárhatják.
A pénztartozás mértéke megállapításának különleges esetei Például - Ptk. 6:63. (3) bek. - harmadik személy nyilatkozatára bízva (pl. szakértő, értékbecslő), jellemző estek vételi jog gyakorlása, zálogtárgy értékének meghatározása - bíróság alakító joga (pl. méltányosság deliktuális felelősség körében, általános kártérítés) - kötelesrész alapjához ingyenes adomány értékének hozzászámítása (7:80. (2) bek.)
Jogszabályi példák 6:132. [A kikötött kamat mérséklése] A túlzott mértékű kamatot a kötelezett kérelmére a bíróság mérsékelheti. 6:185. (5) A túlzott mértékű foglaló összegét a kötelezett kérelmére a bíróság mérsékelheti. (kötelesrész alapja) 7:80. (2) Aki számára az ingyenes adománynak a juttatáskori értéken való számításba vétele súlyosan méltánytalan, a bíróságtól kérheti a körülmények figyelembevételével vett más érték megállapítását. 6:522. (4) A bíróság különös méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén a kártérítés mértékét a teljes kárnál alacsonyabb összegben is meghatározhatja. 6:534. [Az értékviszonyok változásának figyelembevétele a kár mértékének meghatározásánál] (1) Ha a károkozás és az ítélethozatal között az időmúlásra vagy egyéb körülményre tekintettel az értékviszonyokban jelentős változás következett be, a bíróság az okozott kár mértékét az ítélethozatal időpontjában fennállt értékviszonyok szerint határozhatja meg. Ebben az esetben a károkozó késedelmi kamat fizetésére az érték meghatározásának időpontjától kezdődően köteles. (2) Ha a károsult kártérítési igénye érvényesítésével felróhatóan késlekedik, az árés értékviszonyok változásának kockázatát maga viseli.
A kamat fogalma, jogi természete. A kamatfizetésre vezető okokról (pl. használati kamat, szankciós jelleg, kárátalány) 6:47. [Kamat] (1) Pénztartozás után ha e törvény eltérően nem rendelkezik kamat jár. (2) A kamat mértéke megegyezik a jegybanki alapkamattal. (3) Idegen pénznemben meghatározott pénztartozás esetén a kamat mértéke az adott pénznemre a kibocsátó jegybank által meghatározott alapkamat, ha ilyen nincs, a pénzpiaci kamat. (4) A kamat számításakor az érintett naptári félév első napján érvényes kamat irányadó az adott naptári félév teljes idejére.
A kamat fogalma, természete A kamat (hozzávetőlegesen elfogadható, de nem minden esetre egzakt) fogalma: idegen pénz időleges használatának a tőkeösszeghez mért és a használat időtartamához igazodó, jellemzően a tőke százalékában kifejezett ellenértéke A kamat jogi természete: járulékosság, mellékkötelezettség, gyümölcshaszon természet stb. (járulékosság pl. 6:193. (3) bek. engedményezés) Formái: jogügyleti törvényi 6:47. (1) bek. jelentősége: általános kamatfizetési kötelezettség kimondása (egyenértéki kamat fogalom eltűnik) beolvasztó jellegű kamat-forma Mértéke diszpozitív természetű meghatározás alá esik, de az eltérés lehetősége általában a szerződéses jogviszonyokra korlátozódik (bár kötelmi viszonyban sem lehet kizárni)
A kamattartozás jogi természete A kamatkötelezettségben rejlő funkciók: pénzhasználat ellenérték (ügyleti és törvényi kamatok) Kártérítési átalány (törvényi kamatok) Szankciós jelleg (törvényi kamatok) Korábban: egyenértéki kamat, perkamat De: egyenértéki kiegyenlítési funkció (pl. költségvetési intézmények esetén ún. igénybevételi kamat ) Korábban: kamat fogalom elsősorban a használati funkcióra koncentrál, ez elfogadható, mert szinte valamennyi kamatformában megbújik ez a funkció (mely párosul esetenként másokkal) Késedelmi kamatra sajátos szabályok (később) pl. vegyes kamat Meghatározott esetekben funkció-kettőződés (késedelmi kamat + behajtási átalány)
6:383. [Kölcsönszerződés] Kölcsönszerződés alapján a hitelező meghatározott pénzösszeg fizetésére, az adós a pénzösszeg szerződés szerinti későbbi időpontban a hitelezőnek történő visszafizetésére és kamat fizetésére köteles. 6:388. [Szívességi kölcsön] Az adós nem köteles kamat és egyéb díj fizetésére, ha ezt a felek kifejezetten kikötötték, vagy ha a szerződés céljából vagy az eset körülményeiből ez következik. ( ) 6:390. [Betétszerződés] (1) Betétszerződés alapján a betétes jogosult a bank számára meghatározott pénzösszeget fizetni, a bank köteles a betétes által felajánlott pénzösszeget elfogadni, ugyanakkora pénzösszeget későbbi időpontban visszafizetni, valamint kamatot fizetni.
A pénztartozás teljesítésének módjairól. A pénztartozás teljesítése és a fizetés jogi fogalma. 6:42. [Fizetés] (1) Pénztartozást pénz tulajdonjogának a jogosult részére való átruházása vagy a jogosult fizetési számlájára való befizetés vagy átutalás útján lehet teljesíteni. (2) A pénztartozás készpénzfizetés esetén a pénz átvételének időpontjában, egyéb esetben abban az időpontban válik teljesítetté, amikor a pénzt a jogosult fizetési számláján a jogosult számlavezető bankja jóváírta vagy azt jóvá kellett volna írnia. (3) Ezeket a rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni minden egyéb, pénz átadására irányuló kötelezettség teljesítésére is.
6:45. [Pénztartozás teljesítésének módja] (1) A pénztartozást a teljesítés helyén és idején érvényben lévő pénznemben kell megfizetni. (2) A más pénznemben meghatározott pénztartozást a teljesítés helye szerinti jegybank által a teljesítés idején meghatározott árfolyam - ha ilyen nincs, a pénzpiaci árfolyam - alapján kell átszámítani. Ha a pénztartozás külföldi pénznemben teljesítendő, és a teljesítés idején a tartozás a külföldi pénznemben nem teljesíthető, a pénztartozást az (1) bekezdésben foglaltak szerint kell teljesíteni.
Pénztartozás teljesítése folyt. A lerovás főszabályként a belföldi törvényes fizetési eszközben (pénznemben) történik. Idegen pénznemben kirótt tartozás a törvény erejénél fogva átszámításra kerül, Ptk. 6:45. (1) bek. szerinti módon Kivétel: effektivitás (tényleges idegen pénznemben teljesítés) Ha az idegen pénznemben teljesítés kötelező (effektivitás) de nem teljesíthető (pl. jogszabályi tilalom, pénznem megszűnik stb.) akkor a főszabály szerinti átszámítás lép életbe
A beszámítás 6:49. [Pénzkövetelések beszámítása] (1) A kötelezett pénztartozását úgy is teljesítheti, hogy a jogosulttal szemben fennálló lejárt pénzkövetelését a jogosulthoz intézett jognyilatkozattal a pénztartozásába beszámítja. (2) A beszámítás erejéig a kötelezettségek megszűnnek. 6:50. [Pénzkövetelések beszámításának korlátai] (1) Az elévült pénzkövetelést is be lehet számítani, ha a beszámítani kívánt pénzkövetelés elévülése a pénztartozás esedékessé válásának időpontjában még nem következett be. (2) Végrehajtható okirattal vagy egyezséggel meghatározott, továbbá közokiratba foglalt pénzkövetelésbe ugyanilyen pénztartozást lehet beszámítani. (3) Végrehajtás alól mentes pénzköveteléssel szemben olyan pénztartozást lehet beszámítani, amely a pénzköveteléssel azonos jogalapból ered.
6:51. [A beszámítás kizártsága] (1) Beszámításnak nincs helye a) tartásdíj- és járadékköveteléssel szemben, a túlfizetés esetét kivéve; és b) a szándékosan okozott kár megtérítésére irányuló pénzköveteléssel szemben. (2) A bírósági eljárásban nem érvényesíthető pénzkövetelés beszámításának nincs helye. 6:417. (2) A kezes a jogosult követelésébe beszámíthatja a saját és a kötelezett ellenköveteléseit, és érvényesítheti az őt saját személyében megillető kifogásokon túl azokat a kifogásokat is, amelyeket a kötelezett érvényesíthet a jogosulttal szemben. A kezesség elvállalása után a kezessel szemben nem hatályos a kötelezettnek a kifogásról lemondó jognyilatkozata.
A pénztartozás teljesítésének ideje (I.) Idő előtti teljesítés 6:36. Idő előtti teljesítés] (1) A jogosult a teljesítési idő előtt felajánlott teljesítést köteles elfogadni, ha az lényeges jogi érdekét nem sérti, és a kötelezett az ezzel járó többletköltséget viseli. (2) A teljesítési idő előtti teljesítés elfogadása nem érinti a másik fél szolgáltatása teljesítésének esedékességét. Kötelmi általános, tehát minden kötelmi viszonyra kiterjedő szabály. Elfogadási kötelezettség érdekviszonyra is figyelemmel (jogosultnak kell bizonyítania, hogy a korábbi teljesítés lényeges jogi értsd: jogilag releváns érdekét sérti), kötelezett a többletköltséget viselni (de nem előlegezni) köteles. 6:43. [Pénztartozás idő előtti teljesítése] A jogosult a teljesítési idő előtt felajánlott teljesítést köteles elfogadni. Pénztartozásra szabott rendelkezés, nincs jogos érdekre való hivatkozás, viszonyt a szabály diszpozitiv: kizárható, költségviseléshez köthető stb. 6:131. [Pénztartozás idő előtti teljesítése fogyasztói szerződés esetén] Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződésben semmis a pénztartozás idő előtti teljesítését kizáró és az olyan kikötés, amely a fogyasztóra az idő előtti teljesítésből közvetlenül fakadó költségeken kívüli terhet ró. Fogyasztói szerződés: itt a legszigorúbb a szabályozás, csak a közvetlen költségek háríthatók át!
A pénztartozás teljesítésének ideje (II.) A késedelmes teljesítés Releváns kérdések a tárgykörben: A) A pénztartozás (tőke) teljesítésének ideje, pénztartozás teljesítési idejének klasszikus kérdései, főszabály, kivételek, eltérés korlátai B) A pénztartozás után fizetendő késedelmi kamat jogi természete illetve mértéke C) A pénztartozás utáni késedelemi kamat esedékességének kérdése Főszabály, eltérés korlátai Problémák okai különösen: Egységes fogalom hiánya (pl. kamat, különösen kamatban rejlő funkciók) A szabályozás erősen alany-specifikus pl. Vállalkozások egymás közötti szerződéses viszonyai Pénztartozás fizetésére kötelezett szerződő hatóságnak szerződő hatóságnak nem minősülő vállalkozással kötött szerződései (Ptk. 8:1. (1) bek. 7. pont) Alkalmanként fogyasztói szerződési szabályok Jogkövetkezmények összetettek Semmisség illetve megtámadhatóság (ezen belül vélelmezett vagy bizonyítandó tisztességtelenség) Semmisség, vagylagossági alakzattal (pl. késedelmi kamat kizárása helyette kötbér)
A) A pénztartozás teljesítésének ideje 6:130. [Pénztartozás teljesítésének ideje] (1) Ha a felek a szerződésben a pénztartozás teljesítésének idejét nem határozták meg, a pénztartozást a jogosult fizetési felszólításának vagy számlájának kézhezvételétől számított harminc napon belül kell teljesíteni. Ha a pénztartozás fizetésére kötelezett szerződő hatóság, a szerződő hatóságnak nem minősülő vállalkozással kötött szerződése esetén pénztartozását a jogosult fizetési felszólításának vagy számlájának kézhezvételétől számított harminc napon belül köteles teljesíteni, ebben az esetben a számla kézhezvételének napja nem képezheti a felek között érvényes megállapodás tárgyát. 6:130. (2) A jogosult teljesítésétől számított harminc napon belül kell teljesíteni a pénztartozást, ha a) a jogosult fizetési felszólításának vagy számlájának kézhezvétele a jogosult teljesítését (vállalkozási szerződés esetén az átadás-átvételi eljárás befejezését) megelőzte; b) nem állapítható meg egyértelműen a jogosult fizetési felszólítása vagy számlája kézhezvételének időpontja; vagy c) a kötelezettnek fizetési felszólítás vagy számla bevárása nélkül teljesítenie kell fizetési kötelezettségét.
A pénztartozás teljesítési idejének főszabálya, törvényi kivételek Alapvetően diszpozitív szabályozás A felek maguk határozzák meg a teljesítési időt (jogszabályi keretek között, lásd későbbiekben!) Megállapodás hiányában a fizetési határidőt kézhezvételéhez igazítja a Ptk. 130. (1) bek. fizetési felszólítás vagy számla (2011/7/EU irányelv szabályai köszönnek vissza) számlázási kötelezettség problémaköréhez: fizetni a szerződéses kötelezettség szerint, nem pedig a számla alapján kell. A kötelem (a fizetésre irányuló kötelmi kötelezettség) a szerződésből és nem a számlából ered Kivétlek a Ptk. 130. (1) bek. alól: a teljesítéstől számít a 30 nap, ha - a teljesítést a számla vagy a fizetési felszólítás kézhezvétele megelőzte, - a kézhezvétel időpontja nem határozható meg - sem fizetési felszólítás, sem számla nem szükséges a pénztartozás teljesítéséhez (ezek bevárása nélkül kell teljesíteni) A törvényi kivételek amolyan kvázi-főszabályok Valódi kivételek: szerződésben (ami lehet egyedi szerződés, egyedileg meg nem tárgyalt kikötés vagy ászf.) alkalmazott eltérések Jogszabályi kontroll mellett, különösen vállalkozások és pfkszh-esetkörök
6:130. (3) Vállalkozások közötti szerződés esetén az e rendelkezéseitől a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a jogosult hátrányára eltérő szerződési feltételt - mint tisztességtelen kikötést - a jogosult megtámadhatja. ( ) 6:130. (4) Vállalkozások közötti szerződés esetén az ellenkező bizonyításáig tisztességtelen kikötésnek kell tekinteni a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a jogosult hátrányára eltérő olyan szerződési feltételt, amely a pénztartozás teljesítésére az (1) és (2) bekezdésben foglaltaktól eltérő, hatvan napnál hosszabb határidőt határoz meg. ( ) Vállalkozások egymás közötti szerződései esetében A pénztartozás esedékességének meghatározására nézve A jogosult (pénzkövetelést támasztó) hátrányára eltérő kikötés ( fizetési kötelezettség elodázása ): 6:130. (3) bekezdés tisztességtelen vélelem!, megtámadhatóság jelleg bizonyítandó, nincs DE! 6:130. (4) bekezdés a főszabálytól eltérően 60 napnál hosszabb határidőre tisztességtelen kikötés vélelme, ellenbizonyítás lehetősége (terhe) mellett, megtámadhatóság
6:130. (3) ( ) Pénztartozás fizetésére kötelezett szerződő hatóságnak szerződő hatóságnak nem minősülő vállalkozással kötött szerződése esetén a pénztartozás teljesítésére kikötött idő az (1)-(2) bekezdésben meghatározott határidőket csak akkor haladhatja meg, ha a szerződésben a felek a pénztartozás halasztott teljesítésében állapodtak meg, feltéve hogy a szerződés jellege miatt ez tényszerűen indokolt; a pénztartozás teljesítésére kikötött idő ebben az esetben sem haladhatja meg a hatvan napot. Pénztartozás fizetésére kötelezett szerződő hatóságnak szerződő hatóságnak nem minősülő vállalkozással kötött szerződése esetén a pénztartozás teljesítésére kikötött idő a hatvan napot meghaladó részében semmis. 6:130. (4) ( ) Pénztartozás fizetésére kötelezett szerződő hatóságnak szerződő hatóságnak nem minősülő vállalkozással kötött szerződése esetén a pénztartozás teljesítésére az (1)-(2) bekezdés rendelkezéseitől eltérően, a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a jogosult hátrányára kikötött olyan határidőt, amely a hatvan napot nem haladja meg mint tisztességtelen kikötést, a jogosult megtámadhatja. pfkszh-fordulat eltérés csak előfeltételek fennállása esetén: megállapodás + tényszerűen indokolt! meg nem engedett eltérés semmisséget eredményez Az eltérés indokoltsága esetében is: 60 napot meghaladó részében részleges semmisség, 30 napon túl, de 60 napot meg nem haladóan megtámadható, vélelem nincs, bizonyítási kötelezettség (a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a jogosult hátrányára meghatározott határidő)!
A pénztartozás teljesítésének határideje fogyasztói szerződés esetében 6:104. (2) Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződésben az ellenkező bizonyításáig tisztességtelennek kell tekinteni különösen azt a kikötést, amely ( ) g) a vállalkozásnak pénztartozás teljesítésére negyvenöt napnál hosszabb határidőt biztosít vagy egyébként nem megfelelően meghatározott határidőt ír elő szolgáltatása teljesítésére, valamint a fogyasztó szerződési nyilatkozatainak elfogadására;
B) A késedelmi kamat fogalma és mértéke Késedelmi kamat, mint törvényi kamat Kamatfunkciók halmozódása (használati, reparációs, szankciós) Törvényi kamat törvényi kamatmérték Mértéke diszpozitiv szabályként, de kontroll alatt (pl. feltűnő értékaránytalanság új szabályokkal!, uzsora, kamat mérséklése), Minimum (v. minimál) kárátalány jelleg (tételesen vö. 6:154. (3) bek., ami nem általános kötelmi szabály!) Objektív természetű Alkalmazandó minden kötelmi viszonyban, ahol a késedelem tényállása előáll pl. deliktuális és kontraktuális felelősség (kárkamat esedékességre speciális rendelkezéssel, 6:534. )
6:48. [Késedelmi kamat] (1) Pénztartozás esetén a kötelezett a késedelembe esés időpontjától kezdődően a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal idegen pénznemben meghatározott pénztartozás esetén az adott pénznemre a kibocsátó jegybank által meghatározott alapkamattal, ennek hiányában a pénzpiaci kamattal megegyező mértékű késedelmi kamatot köteles fizetni, akkor is, ha a pénztartozás egyébként kamatmentes volt. (2) Ha a jogosultnak a késedelembe esés időpontjáig kamat jár, a kötelezett a késedelembe esés időpontjától e kamaton felül a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat idegen pénznemben meghatározott pénztartozás esetén az adott pénznemre a kibocsátó jegybank által meghatározott alapkamat, ennek hiányában a pénzpiaci kamat egyharmadával megegyező késedelmi kamatot, de összesen legalább az (1) bekezdésben meghatározott kamatot köteles fizetni. (3) A kamat számításakor a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat irányadó az adott naptári félév teljes idejére. (4) A kamatfizetési kötelezettség akkor is beáll, ha a kötelezett késedelmét kimenti.
A késedelmi kamat általános mértéke 6:48. általános kötelmi jogi szabály Minden kötelmi jogviszony, alanyokra tekintet nélkül (kapcsoló tény: fizetési késedelem) Kivétel 6:155. szerződési kör vállalkozások szerződéses kapcsolata, pfkszh Mértéke: A késedelmi lehetséges) kamat megállapítása diszpozitív szabály (eltérés Törvényi mérték jegybanki alapkamathoz (JAK) igazodik, félévenkénti bontásban, releváns időpontok január 1. és július 1. napja Jegybanki alapkamat MNB teszi közzé, monetáris politika eszköze a polgári jogban csak kamatmérték-bázis JAK mértéke (érdekesség 1995. február 28%, 2000. január 1. 14,5%, 2010. január 1. napján 6,25%) 2014. január 1. 3%, 2014. július 1. napján 2,3% (jelenleg 2,1%)
A késedelmi kamat számítása A késedelmi kamat napi kamat Esedékessége (főszabályként) naponta Ha a kötelezettség eleve kamatterhes, akkor a késedelmi kamat ún. vegyes kamatként számítandó A vegyes kamat nem önálló kamattípus, az elnevezés kizárólag a számítási módra utal (a késedelemi kamat mértéke két komponensből adódik össze) Fizetendő kamat (jellemzően ügyleti) + JAK/3 De! minimum JAK mérték (akkor is pl., ha az ügyleti kamat és a JAK/3 együtt nem éri el az alapkamat mértékét)
Fizetési késedelem vállalkozások közötti szerződésben, valamint pénztartozás fizetésére kötelezett hatóság szerződése esetén 6:155. (1) Vállalkozások közötti szerződés, valamint pénztartozás fizetésére kötelezett szerződő hatóságnak szerződő hatóságnak nem minősülő vállalkozással kötött szerződése esetén a késedelmi kamat mértéke a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat idegen pénznemben meghatározott pénztartozás esetén az adott pénznemre a kibocsátó jegybank által meghatározott alapkamat, ennek hiányában a pénzpiaci kamat nyolc százalékponttal növelt értéke. A kamat számításakor a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat irányadó az adott naptári félév teljes idejére. Vállalkozások egymás közötti szerződéses viszonya és pfkszh esetei Speciális késedelmi kamatmérték az általános pénzkötelmi szabályokhoz képest: jegybanki alapkamat + 8%, de vegyes kamat esetkör előfordulhat (Ptk. 6:48. (2) bekezdés alkalmazandó) Idegen pénznemnél a kibocsátó jegybank alapkamata a bázis, félévenkénti bontás Diszpozitív szerződési szabály jelentős korlátozásokkal!
6:155. (3) Vállalkozások közötti szerződés esetén a késedelmi kamat mértékét az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően ( ) a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a jogosult hátrányára megállapító szerződési feltételt mint tisztességtelen kikötést a jogosult megtámadhatja. 6:155. (4) Vállalkozások közötti szerződés esetén a késedelmi kamatot kizáró szerződési feltétel ( ) semmis, kivéve, ha a kötelezett késedelme esetére kötbér fizetésére köteles. Vállalkozások egymás közötti szerződéses kapcsolata Késedelmi kamat törvényi mértékétől eltérés (csökkentés, jogosult hátrányára való eltérés) esetén nincs vélelem, bizonyítandó a kikötés tisztességtelensége Jogkövetkezmény: megtámadhatóság DE! késedelmi kamat nem zárható ki semmisség jogkövetkezménye, kivéve, ha késedelmi kötbér jár (késedelmi kötbérre viszont pénztartozás esetén a késedelmi kamat szabályai alkalmazandók vö. 6:186. (4) bek.)
pfkszh 6:155. (4) ( ) szerződő hatóságnak szerződő hatóságnak nem minősülő vállalkozással kötött szerződése esetén a késedelmi kamatot kizáró vagy azt az (1) bekezdésben meghatározott mértékhez képest alacsonyabb értékben meghatározó szerződési feltétel semmis, kivéve, ha a kötelezett késedelme esetére kötbér fizetésére köteles. Szerződő hatóságnak vállalkozással kötött szerződése esetében: Késedelmi kamat kizárása semmis, 155. (1) bekezdésében foglaltakhoz képest alacsonyabban meghatározott mértéke semmis Kivéve: mindkét esetkörre nézve, ha kötbér fizetésére köteles
Egyéb szabályok a kamat mértékére 6:132. [A kikötött kamat mérséklése] A túlzott mértékű kamatot a kötelezett kérelmére a bíróság mérsékelheti. 6:97. [Uzsorás szerződés] Ha a szerződő fél a szerződés megkötésekor a másik fél helyzetének kihasználásával feltűnően aránytalan előnyt kötött ki, a szerződés semmis. 6:98. [Feltűnő értékaránytalanság] (1) Ha a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás értéke között anélkül, hogy az egyik felet az ingyenes juttatás szándéka vezetné, a szerződés megkötésének időpontjában feltűnően nagy az aránytalanság, a sérelmet szenvedett fél a szerződést megtámadhatja. Nem támadhatja meg a szerződést az, aki a feltűnő értékaránytalanságot felismerhette vagy annak kockázatát vállalta. (2) A felek az (1) bekezdésben megállapított megtámadási jogot - fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés kivételével - a szerződésben kizárhatják.
C) A késedelemi kamat esedékessége 6:48. [Késedelmi kamat] (1) Pénztartozás esetén a kötelezett a késedelembe esés időpontjától kezdődően ( ) késedelmi kamatot köteles fizetni, akkor is, ha a pénztartozás egyébként kamatmentes volt. Általános kötelmi szabály Késedelembe eséstől (naponta lejáró) késedelmi kamat fizetendő Diszpozitív rendelkezés, vagyis erre irányuló szerződési kikötés esetén eltérhet egymástól a késedelembe esés időpontja és a kamatfizetési kezdő időpont, de a főszabálytól való eltérés korlátozott!
6:155. (3) Vállalkozások közötti szerződés esetén ( ) a késedelmi kamat esedékességét a pénztartozás teljesítésének idejére az e törvény által meghatározott fizetési határidőt követő naptól eltérően a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a jogosult hátrányára megállapító szerződési feltételt mint tisztességtelen kikötést a jogosult megtámadhatja. Vállalkozások közötti jogviszony 6:130. (1)-(2) bekezdésében foglalt teljesítési időponthoz képest eltérő kikötések (későbbi kamatfizetési kezdő időpont) Nincs vélelem, a tisztességtelenség bizonyítandó Jogkövetkezmény megtámadhatóság
6:155. (3) ( ) Szerződő hatóságnak szerződő hatóságnak nem minősülő vállalkozással kötött szerződése esetén a késedelmi kamat esedékességét a pénztartozás teljesítésének idejére e törvény által meghatározott fizetési határidőt követő naptól eltérően megállapító szerződési feltétel semmis. Pfkszh esetkör A 6:130. -ban rögzített esedékességi időponttól kamat jár eltérő kikötés semmis!
Behajtási költségátalány 6:155. (2) Ha vállalkozások közötti szerződés esetén a kötelezett, szerződő hatóságnak szerződő hatóságnak nem minősülő vállalkozással kötött szerződése esetén a szerződő hatóság fizetési késedelembe esik, köteles a jogosultnak a követelése behajtásával kapcsolatos költségei fedezésére negyven eurónak a Magyar Nemzeti Bank késedelmi kamatfizetési kötelezettség kezdőnapján érvényes hivatalos devizaközépárfolyama alapján meghatározott forintösszeget megfizetni. E kötelezettség teljesítése nem mentesít a késedelem egyéb jogkövetkezményei alól; a kártérítésbe azonban a behajtási költségátalány összege beszámít. A behajtási költségátalányt kizáró, vagy azt negyven eurónál alacsonyabb összegben meghatározó szerződési kikötés semmis. Csak meghatározott alanyi kör szerződéses jogviszonyában automatikusan (semmisség) jár, kizárni, alacsonyabb mértékben meghatározni nem lehet euro-alapú összeg (40 euro), átszámítása a késedelmi kamatfizetési kötelezettség kezdőnapján érvényes MNB hivatalos deviza középárfolyam szerint (késedelmi kamatfizetés kezdő időpontja NEM mindig azonos a késedelembe eséssel!) Mértéke független attól, hogy mekkora a valós költség Utólag is érvényesíthető, vgh lapon utólag is feltüntethető (tszk áp.)